Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

(KISFILM!)

...Tovább...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Tovább...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Tovább...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Tovább...

Keresés "elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt "elvi tartalmában" közvetlenül kereshet. (KISFILMMEL)

...Tovább...

Mínuszjel keresésben

A '-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából. Kisfilmmel mutatjuk.

...Tovább...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Tovább...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Tovább...

Egy bíró ítéletei

A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!

...Tovább...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Tovább...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Tovább...

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Mi a lényege, és hogyan segít eligazodni benne a Jogkódex? (KISFILM)

...Tovább...

Változásfigyelési funkció

Változásfigyelési funkció a Jogkódexen - tekintse meg kisfilmünket!

...Tovább...

KMKv 2013.4 A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiumának 4/2013. (IX. 23.) KMK véleménye

a munkajogi igény érvényesítésének egyes kérdései a 2012. évi I. törvény alapján

A Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. tv. 27. § (1) bekezdése alapján a munkajogi igényeknek a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény szerinti érvényesítése egyes kérdéseiről a következő

v é l e m é n y t

alkotta:

1.) A munkaviszony jogellenes megszüntetése miatt előterjesztett kereset általában nem tartalmazhat megállapításra irányuló kereseti kérelmet.

2.) Az új Mt. 286. §-ban szabályozott általános igényérvényesítési határidőtől eltérő, szűkebb, 30 napos határidőre vonatkozó jogszabályt (új Mt. 287. §) nem lehet kiterjesztően értelmezni.

3.) A keresetlevelet a munkaviszony megszüntetésének jogellenességével kapcsolatos valamely igény érvényesítése iránt az erre vonatkozó jognyilatkozat közlésétől, illetve a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása eredménytelenségének megállapításától számított harminc napon belül kell előterjeszteni. Nem zárható ki azonban ezen kívül a jogellenességhez kapcsolódó, keresetlevélben nem érvényesített igény elévülési időn belüli érvényesítése.

4.) Az új Mt. 40. §-ában szabályozott igényét a munkavállaló három éven belül érvényesítheti.

5.) Az új Mt. 285. § (2) bekezdésben lévő fizetési felszólítás a munkáltató számára kivételes szabállyal biztosított lehetőség, amellyel a munkáltató akkor is élhet, ha a munkavállaló - jogellenesnek minősített - munkaviszony megszüntetésével összefüggésben keletkezett, a törvényben korlátozott mértékű anyagi igényét kívánja érvényesíteni. E kivételes szabály alapján ebben az esetben kibocsátott jognyilatkozatra is irányadó a 30 napos igényérvényesítési határidő, továbbá alkalmazni kell a jognyilatkozat közlésére vonatkozó 24. §-t.

6.) A feleknek a bármelyikük által közölt megszüntető jognyilatkozattal összefüggésben folytatott egyeztetése a keresetindítási határidő kezdő napját nem módosítja.

7.) A munkavállaló magatartása akkor minősül a munkaviszony megszüntetésének, amikor a munkáltató az eset összes körülményei alapján az új Mt. 6. § (2) bekezdését alkalmazva megállapítja a munkaviszony felszámolása napját. Ez a jogszabály-értelmezés irányadó a munkáltatónak a munkaviszonyt megszüntető magatartása és annak időpontja meghatározására is.

8.) A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadása esetén a keresetindítási határidő betartását a megtámadási határidő valamennyi feltételének vizsgálatával kell megállapítani.

9.) A munkáltató írásbeli kioktatási kötelezettsége az egyoldalú jognyilatkozata megtételekor, az általános elévülési időnél rövidebb, bíróság előtti igényérvényesíthetőség határidejére vonatkozóan áll fenn.

A bírósághoz fordulás - keresetindítás - joga az Alaptörvény XXVIII. cikk (1) bekezdésében szereplő olyan jogosultság, amelynek e jogot nem sértő korlátozása a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben (Pp.) [130. § (1) bekezdés h) pont] lévő keresetindítási határidő elmulasztásának jogkövetkezményéről szóló rendelkezés.

A 2012. június 30-áig hatályos [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti rendelkezésekről és törvénymódosításokról szóló 2012. évi LXXXVI. tv. (a továbbiakban: Mth.)], a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvénynek (a továbbiakban: régi Mt.) a munkaügyi jogvitáról szóló II. fejezete 201. § és 202. §-ai rendelkeztek a keresetlevél benyújtásának határidejéről, és az igazolási kérelem előterjeszthetőségéről. A törvény taxatív felsorolást tartalmazott a három éves elévülési időnél rövidebb, 30 napos keresetindítási határidő hatálya alá eső intézkedésekről, illetve jognyilatkozatokról.

A Pp. XXIII. Fejezete, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó perekről szóló fejezetében az Mth. -val módosított 349. § (1) bekezdése értelmében a Pp. általános rendelkezései irányadók a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pontja alkalmazásánál.

Az ítélkezési gyakorlatban a régi Mt. 202. § (1) bekezdés c) pont alkalmazása abban az esetben volt vitatott, amikor a munkavállaló rendkívüli felmondása (régi Mt. 96. §) folytán alkalmazandó jogkövetkezmények iránt indított pert, valamint olyan ügyben kellett határozni, amikor a követelést a munkáltató kívánta érvényesíteni. Az előbbi kérdést az EH 2006.1445. számú elvi határozat alapján kialakult gyakorlat megoldotta. Az utóbbi kérdésről kialakult többségi álláspont szerint az igényérvényesítési határidő ilyenkor 3 év (régi Mt. 201. §), más vélemény szerint a munkaviszony két alanyára nézve nem lehet eltérés, ezért a régi Mt. 202. § (1) bekezdés c) pont alapján a határidő 30 nap. Az előbbi álláspont azon a megfontoláson alapult, hogy a munkavállaló jogellenesnek minősített egyoldalú jognyilatkozata miatt a munkáltató anyagi igényt kíván érvényesíteni, ez esetben (régi Mt. 101. §) nem merülhet fel a jogviszony helyreállítására irányuló, emiatt indokoltan rövidebb határidőt előíró szabály alkalmazása (EH 2002.681., Mfv.I.10.427/2009/4., Mfv.I.10.381/2007/3).

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. tv. (a továbbiakban: új Mt.) hatálybalépésével - figyelemmel arra, hogy egyes álláspontok szerint ezt a jogkérdést a törvény 285-288. §-ai nem rendezték megnyugtatóan, továbbá egyéb kapcsolódó jogkérdések is felmerültek -, a Kúria Közigazgatási-Munkaügyi Kollégiuma joggyakorlat elemző csoportja vizsgálatot végzett a régi és az új Mt. keresetindítási határidőről szóló rendelkezései alkalmazásáról, amely alapján az új Mt.-re vonatkozóan kollégiumi vélemény megalkotását tartotta szükségesnek.

A

2012. július 1-jétől 2013. július 31-éig tartó időszak

1.) A Pp. 123. § második mondatában lévő megállapítási kereset feltételei a munkajogi igényekre vonatkozóan - ezen belül az új Mt. 287. § (1) bekezdés b) pontjában és a 287. § (2) bekezdés a) pontjában megjelölt, a munkaviszony megszüntetésének jogellenessége miatt keletkezett igényre - is irányadóak.

Az új Mt. 82-84. §-ai a munkáltatóra és a munkavállalóra vonatkozóan is meghatározzák a munkaviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezményeit (pl. kártérítés megfizetése, kivételesen a munkaviszony helyreállítása; a munkavállalói felmondás esetén irányadó felmondási időre járó távolléti díjnak megfelelő összeg megfizetése).

Amennyiben a munkáltató tudomásul veszi a munkavállaló azonnali hatályú felmondását, de nem teljesít, az igényt a munkavállalónak kell érvényesítenie a Pp. 123. § második mondatában rögzített együttes feltételek alapján. Az igényt érvényesítő munkáltató a munkavállaló azonnali hatályú felmondásakor pedig azért nem nyújthat be megállapításra irányuló kereseti kérelmet, mert ő is követelhet teljesítést [új Mt. 84. § (1)-(3) bekezdés].

A fentiekkel szemben szűk körben érvényesülhet kivétel, pl. ha a munkavállalónak jogos érdeke fűződik a munkaviszony fennállása megállapításához, de nem igényelhet teljesítést.

2.) Nem sérti a bírósághoz fordulás jogát, ha a törvény az igényérvényesítést határidőhöz köti [8/1991. (III.5.) AB határozat, 59/1993. (XI.29.) AB határozat, 935/B/1997. AB határozat, 5/2013. (II.21.) AB határozat], ily módon az új Mt. az általános igényérvényesítési határidőtől eltérő, szűkebb határidőt is megállapíthat. Ezt a rendelkezést azonban az új Mt. 5. § (1) bekezdése és az Alaptörvény I. cikk (3) bekezdése alapján nem lehet kiterjesztően értelmezni, ebből következően az új Mt. 287. § (1) - (3) bekezdései - kimerítően - tartalmazzák azokat az eseteket, amikor a keresetlevelet harminc napon belül kell előterjeszteni.

3.) Az új Mt. -ben meghatározott valamennyi olyan esetben, amikor az érvényesíteni kívánt jogként [Pp. 121. § (1) bekezdés c) pont] a fél a másik fél megszüntetésre irányuló jognyilatkozatának jogellenességét állítva kívánja érvényesíteni az ebből eredő jogkövetkezményeket, a keresetlevél benyújtásának határideje harminc nap. Az új Mt. a XXIII. fejezet címében: A munkajogi igény érvényesítése, mind a jogszabály szövegében az igény kifejezést alkalmazza [új Mt. 287. § (1) - (2) bekezdés]. Harminc napon belül az esedékessé vált igény érvényesíthető, a törvény nyelvtani, tartalmi és az Alaptörvény 28. cikk alapján történő értelmezéséből nem következik, hogy az igényérvényesítés egyben valamennyi jogcím e határidőn belüli megjelölését írja elő. E következtetést nem támasztják alá a Pp. említett és további rendelkezései sem [pl. Pp. 146. § (1) bekezdés].

A Pp. 229. § (1) bekezdés alapján anyagi jogerő a keresettel érvényesített joghoz (a másik fél jognyilatkozatának jogellenessége) fűződik. Ezért elévülési időn belül érvényesíthetőek a jogerős ítélettel el nem bírált igények, pl. a munkáltatót terhelő távolléti díj megfizetése, ha a jogerős ítélet meghozatalakor az igény nem meríthette ki az új Mt. 82. § (2) bekezdésben lévő mértéket.

4.) Az új Mt. a szűkebb, harminc napos keresetindítási határidőt a jogellenes, valamint azonnali hatályú jognyilatkozatokra vonatkozóan írja elő, ilyen rendelkezés hiányában a szóban lévő igény három éven belül érvényesíthető.

5.) A munkajogi igény érvényesítésére irányadó általános szabálytól [új Mt. 285. § (1) bekezdés] eltérően a törvény csupán a munkáltató számára nyitva álló, írásba foglalt fizetési felszólítás lehetőségét a 153. § (1) bekezdés a) pontban lévő kötelező legkisebb munkabér háromszorosának összegét meg nem haladó követelésre vonatkozóan biztosítja [285. § (2) bekezdés]. A kivételes szabály kiterjesztő értelmezését tiltó általános ítélkezési gyakorlatnak megfelelően a munkáltató - ez esetben a keresetlevél helyébe lépő - fizetési felszólítását a 287. § (2) bekezdésben lévő igények érvényesítése iránt 30 napos határidőben adhatja ki. Ebből következően a munkavállalóval szemben kibocsátott fizetési felszólításra a jognyilatkozat közlésére irányadó 24. § rendelkezéseit alkalmazni kell.

6.) A gyakorlatban előfordul, hogy a per elkerülése, vagy bármely más cél miatt a felek a munkaviszony megszüntetésére irányuló egyoldalú jognyilatkozat közlését követően egyeztetést folytatnak, amely hosszabb időn át is tarthat. Ez azonban nem hathat ki a közlés, a határidő fogalma és számítása, továbbá a keresetlevél benyújtása kógens szabályaira (új Mt. 24. §, 25. §, 287. §, 288. §).

7.) A munkaviszony ráutaló magatartással is megszüntethető, ekkor vita esetén a bíróságnak kell meghatároznia ennek időpontját. Ez az időpont irányadó a keresetindítási határidő és a jogkövetkezmények alkalmazásánál.

Az időpont meghatározásánál is irányadó általános magatartási követelmények: jóhiszemű és tisztességes joggyakorlás alapján a munkáltatónak az eset összes körülményei (pl. a munkavégzés abbahagyása, saját ingóságok hazavitele, tartalmilag a munkavégzéssel felhagyásnak minősülő szóbeli nyilatkozat stb.) szerint kell eljárnia. Az ilyen megállapítás - természeténél fogva - visszamenőleges.

A munkavállalónak is a fentieknek megfelelően van jogszerű lehetősége arra, hogy a munkáltató magatartását a munkaviszony felszámolásának minősítse, és ennek időpontját megállapítsa (pl. kizárás a munkahelyről).

8.) A törvény külön szabályban rendelkezik a keresetlevél benyújtásának határidejéről arra az esetre, ha a fél a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló megállapodást megtámadja. A Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése szerint ekkor a keresetlevélben elő kell adni, illetve csatolni kell azokat a bizonyítékokat, amelyekből a megtámadás szabályszerűsége megállapítható: új Mt. 28. § (4) - (5) bekezdés, 287. § (3) bekezdés. Az utóbbi olyan külön jogszabálynak minősül, amely a keresetindításra határidőt állapít meg, e határidő elmulasztása a Pp. 130. § (1) bekezdés h) pont alkalmazását vonja maga után. A keresetindítási határidő akkor tekinthető elmulasztottnak, ha a fél a megtámadás eredménytelenségétől számított 30 nap után nyújtja be a keresetlevelét [a 287. § (4) bekezdést is figyelembe véve]. A keresetindítási határidő vizsgálatához az is hozzátartozik, hogy a bíróság értékelje a 287. § (3) bekezdés második mondatában foglaltak betartását is. A keresetlevél megvizsgálásának eredménye alapján a Pp. 124. §-a alkalmazható.

9.) Az egységes ítélkezési gyakorlat nem változott azáltal, hogy a törvényalkotó 2003. július 1-jei hatállyal, a 2003. évi XX. törvény 28. §-ával a régi Mt. 202. § új (2) bekezdését iktatta be, amely a keresetindítási határidő megtartottságáról szól (EH 2010.2247., Mfv.I.10.995/2011/4., Mfv.II.10.529/2010/6., Mfv.III.10.053/2012/3.). A módosító törvényre vonatkozó javaslat indokolása szerint ez a rendelkezés a 30 napos keresetindítási határidő elmulasztásának kimentése tekintetében alkalmazandó (4/2003. PJE); nem érintette a munkáltatót terhelő kioktatási kötelezettséget tartalmazó kógens szabályt. Ezért a régi Mt. hatálya alá eső jogviták esetében a kialakult ítélkezési gyakorlat irányadó (a teljeskörű kioktatás elmaradása folytán a munkavállaló az igényét 3 éven belül érvényesítheti).

Az új Mt. az előbbitől eltérően szabályozta az igényérvényesítési határidőre vonatkozó, a munkáltatót terhelő kioktatás kötelezettségét. Meghatározta a kötelezettség tartalmát, ennélfogva a törvény 22. § (5) bekezdésének megfelelő kioktatást kell "teljeskörűnek" tekinteni, erre vonatkozóan tehát nem irányadó a kioktatás terjedelmére vonatkozó korábbi ítélkezési gyakorlat (pl. BH 1995.496.), másrészt a szóban lévő kötelezettség csak a munkáltató egyoldalú nyilatkozatára vonatkozik. A régi Mt-hez képest változás az is, hogy a kioktatás elmaradása esetén az igény hat hónap elteltével nem érvényesíthető [új Mt. 22. § (5) bekezdés]. Az új Mt. 6. § (2) bekezdése a kioktatási kötelezettségre is alkalmazandó.

B

2013. augusztus 1-jétől kezdődő időszak

A 2013. évi CIII. törvény - a joggyakorlat-elemzés során kialakult jogalkalmazói véleményeket is figyelembe véve - módosította az új Mt. -t és az Mth. -t. A módosítás az új Mt. 287. § (2) és (3) bekezdését a 2013. augusztus 1-jétől közölt jognyilatkozatok tekintetében érinti [2013. évi CIII. törvény 8. § (28) bekezdés, 37. § (5) bekezdés]. Az új Mt. a 278. § (3) bekezdés kiegészítésével a munkaviszony megszüntetésére vonatkozó megállapodás megtámadásakor irányadó keresetindítási határidővel azonosan szabályozta az egyoldalú jognyilatkozat megtámadásakor irányadó keresetindítási határidőt.

A módosítások nem érinti a kollégiumi vélemény 1., továbbá 5-8. pontjaiban foglaltakat. A kollégiumi vélemény 8. pontja az egyoldalú jognyilatkozat megtámadására megfelelően alkalmazandó.