T/1707. számú törvényjavaslat indokolással - A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról

2014. évi ... törvény a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódóan más törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 54. § (2) bekezdésében a "kegyelmi" szövegrész helyébe a "kegyelmi kérelem",

b) 54. § (3) bekezdésében a "Vagyoni jellegű joghátrány elengedése" szövegrész helyébe az "A bűnügyi költség és a rendbírság elengedése",

c) 57. § (2) bekezdés c) pontjában az "az elítélt" szövegrész helyébe az "a terhelt, a törvényes képviselője"

szöveg lép.

2. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény módosítása

2. §

A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: 1992. évi LXVI. törvény) 21. §-a a következő g) ponttal egészül ki:

[E törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti adatokat jogosultak igényelni:]

"g) a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás, valamint az igazságügyért felelős miniszter a bűnügyi költség és rendbírság mérséklése, elengedése iránti kérelmek elbírálása során;"

3. §

Az 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság, az ügyészség és a nemzetbiztonsági szolgálatok a feladataik ellátása érdekében - a rájuk vonatkozó törvényekben meghatározott célok és feltételek teljesülése esetén - a a nyomozó hatóságok, valamint a rendőrség bűnüldözési tevékenységük ellátásához, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv a katasztrófavédelmi tervezéshez, a szervezett bűnözés elleni koordinációs központ az utasadatok kockázatelemzéséhez, az állampolgársági ügyekért felelős miniszter és az állampolgársági ügyekben eljáró szerv a kérelmező adatainak azonosításához, illetve az Országgyűlési Őrség törvényben meghatározott személy- és létesítményvédelmi feladatainak ellátásához e törvény felhatalmazása alapján a 17. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott nyilvántartásba felvett adatok teljes körének, továbbá a szabálysértési hatóság a szabálysértési eljárás, a rendőrség a szabálysértési eljárásról szóló törvény szerinti előkészítő eljárás lefolytatásához, valamint a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága, a javítóintézet és a 11. § (1) bekezdés a)-h), l), m) és p) pontjaiban meghatározott pártfogó felügyelői szolgálat a büntetés

vagy intézkedés végrehajtásának biztosítása érdekében a nyilvántartásba felvett meghatározott adatok igénylésére jogosultak."

3. A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény módosítása

4. §

(1) A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. § (2) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy)

"e) rendeletben jelölje ki a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkavédelmi hatóságot."

(2) Az Mvt. 88. §-a a következő (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5b) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében az e törvényben meghatározottaktól eltérő munkavédelmi követelményeket, eljárási szabályokat, továbbá a balesetek, a foglalkozási megbetegedések és fokozott expozíciós esetek bejelentésére, kivizsgálására és minősítésére vonatkozó szabályokat."

(3) Az Mvt. 87. § 9. pontjában az "az előzetesen letartóztatottként vagy elítéltként végzett munka" szövegrész helyébe az "az elítéltként vagy egyéb jogcímen fogvatartottként végzett munka" szöveg lép.

4. A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény módosítása

5. §

A Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény (a továbbiakban: Rtv.) 33. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A rendőr a további intézkedés megtétele céljából elfogja és az illetékes hatóság elé állítja azt,)

"g) akinek a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 38. § (5) bekezdése alapján büntetés-végrehajtási őrizetbe vétele szükséges."

6. §

Az Rtv. 38. §-a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A közbiztonsági őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A rendőrség az őrizet (1) és (2) bekezdés szerinti határidejének lejártát nap, óra és perc megjelöléssel tartja nyilván.

(4) A közbiztonsági őrizetbe vett személyt

a) a személyazonosságának megállapítását követően, továbbá

b) ha a személyazonosság megállapítására vagy a feltételes szabadság megszüntetésére az (1) és (2) bekezdés szerinti határidőn belül nem került sor, a határidő elteltével haladéktalanul szabadon kell bocsátani.

(5) A közbiztonsági őrizetre a Bv. tv. őrizet végrehajtására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója az őrizetet elrendelő rendőri szerv vezetője, továbbá az őrizetbe vett személy befogadásáról és szabadításáról az őrizetet elrendelő rendőri szervet, pártfogó felügyelet alatt álló személy esetében pedig a pártfogó felügyelőt vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt is értesíteni kell."

7. §

(1) Az Rtv. 42. §-a a következő (5c) és (5d) bekezdéssel egészül ki:

"(5c) A rendőrség az előállító egység előterében és a rendőrségi fogda területén - a zárka, a WC és a tisztálkodásra szolgáló helyiség kivételével - a fogvatartás rendjének biztosítása, bűncselekmények, szabálysértések és fegyelmi vétségek megelőzése, továbbá a fogvatartott életének, testi épségének megóvása céljából elektronikus formában kép, hang, vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas elektronikus megfigyelési eszközt helyezhet el, amellyel felvételt készíthet.

(5d) Ha a fogvatartott korábban öngyilkosságot kísérelt meg, a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el, vagy a fogvatartással összefüggésben észlelt körülmények alapján megalapozottan feltehető, hogy a fogvatartott ilyen cselekményt fog elkövetni, ezért a fogvatartott életének, testi épségének megóvása érdekében viselkedésének folyamatos nyomon követése szükséges, a rendőrség az előállító helyiségben, valamint a rendőrségi fogda zárkájában kép, vagy kép és hang továbbítására alkalmas, felvételt nem rögzítő megfigyelési eszközt helyezhet el."

(2) Az Rtv. 42. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az)

"b) (5a) és (5c) bekezdésben foglaltak alapján készített felvétel, illetve az abban szereplő személyes adat csak a rögzítés helyszínén elkövetett bűncselekmény, szabálysértés vagy fegyelmi vétség miatt indult büntető-, szabálysértési vagy fegyelmi eljárás során, vagy a rendőri intézkedés jogszerűségének közigazgatási eljárásban történő vizsgálata céljából, illetve az érintett személy jogainak gyakorlása érdekében"

(használható fel.)

(3) Az Rtv. 42. § (7) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Ha a (6) bekezdésben megjelölt eljárás lefolytatásához vagy az ott meghatározott egyéb célból azokra nincs szükség,]

"c) az (5), (5a) és (5c) bekezdés alapján rögzített felvételt a rögzítést követő három munkanap elteltével,"

(törölni kell.)

8. §

Az Rtv. 42/A. § (1) bekezdésében az "(5a) és (5b) bekezdése" szövegrész helyébe az "(5a), (5b) és (5c) bekezdése" szöveg lép.

9. §

Az Rtv. 91/K. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A rendőrség a határforgalom ellenőrzése során, az államhatáron átlépő harmadik ország állampolgárai által bemutatott okmányok, valamint a határátlépés során használt gépjármű adatait összeveti az alábbi nyilvántartások adataival:)

"c) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása,"

10. §

Az Rtv. 101. § (2) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy)

"g) az igazságügyért felelős miniszterrel, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel és a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével, rendeletben állapítsa meg a törvény alapján rendőrségi fogdán végrehajtható fogvatartások végrehajtásának részletes szabályait, valamint a rendőrségi fogdák rendjét."

11. §

Hatályát veszti az Rtv. 101. § (1) bekezdés c) pontja.

5. A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény módosítása

12. §

A büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 11. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosítószáma, a nem egyenruhában szolgálatot teljesítő tagját a szolgálati igazolványa igazolja."

13. §

A Bv. Sztv. 15. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok, addig és olyan mértékben alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek."

14. §

(1) A Bv. Sztv. 16. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell. A figyelmeztetésnek, valamint a kényszerítő eszköz készenlétbe helyezésének csak akkor van helye, ha az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállnak."

(2) A Bv. Sztv. 16. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben csak testi kényszer alkalmazható."

15. §

A Bv. Sztv. a következő 16/A. §-sal egészül ki:

"16/A. § A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell."

16. §

A Bv. Sztv. a következő 17/A. §-sal egészül ki:

"17/A. § A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek, egyéb eszközök megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul."

17. §

A Bv. Sztv. 19. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § (1) Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá bármely személy jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülésének megtörésére.

(2) A bilincs használatára és a bilincselés módjára az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

18. §

A Bv. Sztv. a következő alcímmel és 20/A. §-sal egészül ki:

"Traumatikus és irritáló lőszer

20/A. § A bv. szervezetnél rendszeresített speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, valamint irritáló töltetéül lőszerrel leadott lövés alkalmazható

a) az életet, a testi épséget közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására;

b) a fogvatartott szökésének megakadályozására, megszökése esetén elfogására."

19. §

A Bv. Sztv. 21. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Kényszerítő eszközként csak az arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalmazni."

20. §

(1) A Bv. Sztv. 22. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés, valamint a speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, irritáló töltetetű lőszerrel leadott lövés."

(2) A Bv. Sztv. 22. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatásos állomány tagja csak a bv. szervezetnél rendszeresített lőfegyvert és lőszert használhatja."

(3) A Bv. Sztv. 22. §-a a következő (6)-(9) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A lőfegyver használata után gondoskodni kell a helyszín biztosításáról.

(7) A bv. szerv területén belül a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására és egyéb tartózkodására szolgáló helyiségbe vagy területre lőfegyvert bevinni tilos.

(8) A (7) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendkívüli esemény felszámolása érdekében alkalmazott lőfegyverekre, valamint a 20/A. §-ban meghatározott, nem élet kioltására tervezett, speciális lőszerek alkalmazása során használt lőfegyverekre.

(9) A bv. szerv területére a bv. szervezet kezelésében lévő lőfegyveren kívül más lőfegyvert -a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más fegyveres szerv hivatásos állományú tagja által viselt fegyvert kivéve - bevinni tilos, azt az erre kijelölt tároló helyre le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásáról gondoskodni kell."

21. §

A Bv. Sztv. 28/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"28/A. (1) § A bv. szervezet, illetve a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó

a) családi és utónevére,

b) lakcímére (székhelyére),

c) telefonszámára,

d) kapcsolattartói minőségére, és

e) születési helyére és idejére.

(2) A bv. szervezet nyilvántartja a hivatalos személyként kapcsolatot tartó személy

a) családi és utónevét,

b) születési helyét és idejét,

c) lakcímét vagy székhelyét,

d) telefonszámát,

e) kapcsolattartói minőségét, és

f) a hivatalos kapcsolatot megalapozó, azt igazoló okmány megnevezését és számát."

22. §

A Bv. Sztv. 28/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bíróság értesítése alapján a fogva tartó bv. szerv nyilvántartja az élet, testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet], valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) sértettjének az elítélt szabadulásáról történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat."

23. §

A Bv. Sztv. 35. § (2) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg)

"c) a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat;"

24. §

(1) A Bv. Sztv.

a) 5. § e) pontjában a "munkavédelemmel és" szövegrész helyébe a "munkavédelemmel, környezetvédelemmel, energetikai tevékenységgel, elektronikus információbiztonsággal és",

b) 13. § (1) bekezdésében az "alapítványokkal és személyekkel" szövegrész helyébe az "alapítványokkal, oktatási intézményekkel és személyekkel",

c) 16. § (6) bekezdésében a "parancsnokának az" szövegrész helyébe a "parancsnoka alkalmazta, vagy azt az"

szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a Bv. Sztv.

a) 13. § (4) bekezdése,

b) 22. § (3) bekezdés b) pontjában a "vagy a személyi szabadságot" szövegrész,

c) 22. § (3) bekezdés k) pontja,

d) 28. § (2) bekezdés c) pontjában a "választójoggal nem rendelkező" szövegrész.

6. A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény módosítása

25. §

(1) A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 9. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében rendeletben jelölje ki a munkaügyi hatósági jogkör gyakorlóját."

(2) A Met. 9. § (6) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap)

"c) a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak tekintetében a munkaügyi ellenőrzés eljárási szabályait, valamint a 3. § és 6. § alkalmazásának eltérő szabályait."

7. Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény módosítása

26. §

Hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 85. § (1) bekezdés a) pontjában, 88. § (1) bekezdés a) pontjában, 91. § (1) bekezdés a) pontjában, 96. § (1) bekezdés a) pontjában és 99. § (1) bekezdés a) pontjában a " , valamint a 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjában" szövegrész.

8. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény módosítása

27. §

A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 51. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet), valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) sértettje jogosult arra, hogy kérelmére értesítsék az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, továbbá szökéséről, valamint a javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges vagy ideiglenes elbocsátásáról, vagy a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról."

28. §

A Be. a következő 62/A. §-sal egészül ki:

"62/A. § (1) Ha az érintett személy kihallgatásakor a tizennyolcadik életévét még nem haladta meg, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az érintett személy számára érthető módon, a korára és érettségére figyelemmel fogalmazza meg.

(2) Ha az érintett személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - beszámítási képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság a jogokról való tájékoztatást és a kötelezettségekre való figyelmeztetést az állapotára figyelemmel fogalmazza meg és a számára érthető módon közli."

29. §

A Be. 179. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A gyanúsítottat tájékoztatni kell arról is, hogy ha jövedelmi és vagyoni viszonyai folytán a bűnügyi költséget előreláthatóan nem tudja megfizetni, és ezt a külön jogszabályban meghatározott módon igazolja, saját vagy védője kérelmére a bíróság, illetve az ügyész személyes költségmentességet engedélyezhet részére. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, hogy a személyes költségmentesség engedélyezése esetén a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli."

30. §

A Be. 214. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Az előzetes letartóztatást elrendelő határozat (2)-(3) bekezdés szerinti közlésével egyidejűleg az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell."

31. §

A Be. 262. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A határozatot azzal kell közölni, akire rendelkezése vonatkozik; a vádlottal közölt határozatot a védővel is, az ügydöntő határozatot a sértettel is közölni kell. Az ügydöntő határozat közlésével egyidejűleg az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell. A tárgyalás vezetése és rendjének fenntartása körében hozott határozat kivételével a határozatot közölni kell az ügyésszel, a pótmagánvádlóval, az ügy áttételéről, a bíróság kijelöléséről és az eljárás felfüggesztéséről hozott határozatot közölni kell a sértettel is."

32. §

A Be. 327. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az előzetes letartóztatás elrendelése esetén az 51. § (4) bekezdésében foglalt jogáról a sértettet tájékoztatni kell."

33. §

A Be. XXII. Fejezete a következő alcímmel és 491. §-sal egészül ki:

"A szabálysértés elbírálása

491. § (1) Ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szolgálati helyen, illetve szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, az ügy iratait - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével - a fegyelmi eljárás lefolytatása céljából megküldi a fegyelmi jogkör gyakorlójának.

(2) Ha a katona szolgálati viszonya az iratoknak a fegyelmi jogkör gyakorlójának történt megküldése előtt megszűnt, a szabálysértést a bíróság bírálja el.

(3) Az (1) és (2) bekezdés esetében a bíróság elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja."

34. §

A Be. 574. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az összbüntetési eljárást a bíróság hivatalból vagy indítványra folytatja le. Az összbüntetési eljárás lefolytatását az elítélt, a védő vagy az ügyész indítványozhatja. Az összbüntetési eljárás lefolytatásához - kivéve ha azt az elítélt indítványozta - az elítélt hozzájárulását minden esetben be kell szerezni. Az elítélt az indítványát vagy a hozzájárulását az első fokú ítélet meghozataláig visszavonhatja, ebben az esetben a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság az összbüntetésbe foglalást ítélettel, az erre irányuló indítvány elutasítását végzéssel mondja ki. Az ítéletben a bíróság az 556. és 557. §-ban foglaltakról is rendelkezhet."

35. §

A Be. 590. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendbírság, a rendbírság helyébe lépő elzárás és az államot illető bűnügyi költség behajtása végett az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásában az végrehajthatóvá válik. Az ügyész által kiszabott rendbírság, megállapított bűnügyi költség végrehajtása végett az ügyész intézkedik."

36. §

A Be. 598. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a 71. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem hivatkozik, vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek. A megkeresésre ilyen esetben a 71. § (l)-(5) és (7) bekezdését kell megfelelően alkalmazni."

37. §

A Be. 598. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,

d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás."

38. §

(1) A Be. 608. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) E törvény a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

(2) A Be. 608. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) E törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

39. §

(1) A Be. 245. § (1) bekezdésében a "büntetés-végrehajtási testület" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási szervezet" szöveg lép.

(2) A Be. 593. § (1) bekezdésében az "az 592. §-ban" szövegrész helyébe az "a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvényben (a továbbiakban: Bv. tv.)" szöveg lép.

(3) A Be. 596. § (4) bekezdésében az "[591. § (2) bek. c) pont]" szövegrész helyébe a "[Bv. tv. 39. § (2) bek. c) pont]" szöveg lép.

(4) A Be. 596/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 91. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "Bv. tv. 324. § (3) bekezdése" szöveg lép.

(5) A Be. 604. § (2) bekezdés l) pontjában a "büntetőügyekben" szövegrész helyébe a "fogvatartott személy esetében a büntetőeljárás lefolytatása során, továbbá a büntetőügyekben" szöveg lép.

40. §

Hatályát veszti a Be.

a) 86. § (3a) bekezdése,

b) 117. § (6) bekezdése,

c) 161. § (7) bekezdésében az "Az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok irányadók azzal, hogy az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a megbírságolt személy kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani." szövegrész,

d) 591. §-a, e) 591/A. §-a,

f) 591/B. §-a,

g) 592. §-a,

h) 594. §-a,

i) 595. § (4) bekezdésében a "pénzbüntetés, a" szövegrész,

j) 595. § (5) bekezdése,

k) 596. §-a és az azt megelőző alcím,

l) 597. § (1) bekezdésében " , a még végre nem hajtott büntetés, a próbára bocsátás, a jóvátételi munka és a javítóintézeti nevelés elengedésére vagy mérséklésére, illetve a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítésre az igazságügyért felelős miniszter" szövegrész,

m) 597. § (2) bekezdése,

n) 597. § (4) bekezdésében az "A még végre nem hajtott büntetés, az (1) bekezdés szerinti intézkedés elengedése vagy mérséklése, illetőleg a büntetett előélethez fűződő hátrányok alóli mentesítés iránt a kegyelmi kérelmet az első fokon eljárt bíróságnál kell benyújtani." szövegrész, és o) 598. § (4) bekezdésében a "Ha a kegyelmi kérelmet a határozat jogerőre emelkedését követően terjesztették elő, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság kézbesíti az elítéltnek, és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének. Ha az elítélt a szabadságvesztését, illetve a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a büntetés-végrehajtási intézet, illetve a javítóintézet útján kézbesíti, egyben értesíti az első fokon eljárt bíróságot." szövegrész.

9. A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény módosítása

41. §

A közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 19. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

[A nyilvántartásból igényelheti(k):]

"g) a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 8. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában és b) pont ba), bc) és bd) alpontjában meghatározott adatokat;"

10. A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény módosítása

42. §

A büntetőeljárásban részt vevők, az igazságszolgáltatást segítők Védelmi Programjáról szóló 2001. évi LXXXV. törvény

a) 1. § 3. pontjában a "vám- és pénzügyőrségnek" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak", a "büntetés-végrehajtási szervezetnek" szövegrész helyébe a "büntetésvégrehajtási szervnek",

b) 9. § (2) bekezdésében a "büntetés-végrehajtási szervezettel" szövegrész helyébe a "büntetésvégrehajtási szervvel",

c) 38. § (2) bekezdésében a "Vám- és Pénzügyőrség" szövegrész helyébe a "Nemzeti Adó- és Vámhivatal", a "büntetés-végrehajtási szervek" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási szerv"

szöveg lép.

11. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény módosítása

43. §

A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény 81. §-a a következő (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2b) Az eljáró hatóság a kegyelmi eljárás során a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter részére a 75. § (1) bekezdés d) és e) pontjában foglalt résznyilvántartásokból szolgáltathat adatot."

12. A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosítása

44. §

A harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.) 106. §-a a következő (lb) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során a 102. § (1) bekezdés a), c) és d) pontja, valamint a 104. § (1) bekezdése szerinti résznyilvántartásokból igényelhet adatokat."

45. §

A Harmtv. 106. § (2) bekezdésében az "Az (1)" szövegrész helyébe az "Az (1)-(1b)" szöveg lép.

13. A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény módosítása

46. §

A bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 5. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv EGT-állam, harmadik ország vagy nemzetközi szervezet tájékoztatása alapján arról értesül, hogy a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá nem tartozó érintett személyazonosító adatai a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában szereplő adatoktól eltérnek, akkor a személyazonosító adatok változását haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásában."

47. §

A Bnytv. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A bűncselekmény miatt jogerősen végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélt személy arcképmását az elítéltet befogadó büntetés-végrehajtási intézet az érintett befogadását követően megküldi a bűnügyi nyilvántartó szervnek."

48. §

A Bnytv. 7. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény alkalmazásában bűnügyi nyilvántartások:) "d) a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása."

49. §

A Bnytv. 11. § (2) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a bűntettesek nyilvántartása tartalmazza)

"a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,

b) a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,

c) a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,

d) a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,"

50. §

(1) A Bnytv. 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A személyazonosító adatokat, a 11. § (1) bekezdés c)-g) és k) pontjában meghatározott adatokat, valamint azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött."

(2) A Bnytv. 12. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A 11. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a különleges eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(4) A 11. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

51. §

A Bnytv. 15. § d) és e) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásában annak az adatait kell nyilvántartani,)

"d) akivel szemben a bíróság megrovás, próbára bocsátás, jóvátételi munka vagy kényszergyógykezelés intézkedést, illetve akivel szemben a bíróság terheltként elkobzás, vagyonelkobzás vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tétele intézkedést alkalmazott, valamint

e) akit az ügyész megrovásban részesített."

52. §

A Bnytv. 16. § (2) bekezdés a)-d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A büntetés-végrehajtási adatok közül a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartása tartalmazza)

"a) a szabadságvesztés vagy az elzárás előjegyzett kezdő napját, a befogadás napját, illetve a szabadságvesztés vagy az elzárás végrehajtása megkezdésének napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének előjegyzett utolsó napját, a szabadságvesztés vagy az elzárás kitöltésének utolsó napját,

b) a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját vagy azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, a feltételes szabadság kezdőnapját és leteltének napját, a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját és az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, pártfogó felügyelet elrendelése esetén az eljárt bíróság megnevezését, határozatának számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját, a pártfogó felügyelet időtartamát,

c) a büntetés félbeszakítása esetén az engedélyező megnevezését, határozatának számát és keltét, a félbeszakítás kezdő napját, a félbeszakítás leteltének napját, a félbeszakítás meghosszabbítása esetén a meghosszabbítás leteltének napját, a jogellenesen büntetés-végrehajtási intézeten kívül töltött időtartam kezdőnapját és leteltének napját, a büntetés végrehajtása megszakításának kezdő és folytatásának kezdő napját,

d) a szabadon bocsátás és a büntetés-végrehajtási intézetből történő tényleges és végleges távozás napját,"

53. §

(1) A Bnytv. 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A személyazonosító adatokat, a 16. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat, továbbá azt a tényt, hogy a feltételes szabadságra bocsátás kizárt, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a korábban engedélyezett feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját az a bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel, amely előtt az eljárás befejeződött."

(2) A Bnytv. 17. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A 16. § (1) bekezdés l) pontjában meghatározott adatokat, valamint a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a különleges eljárásban jogerős határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5) A 16. § (2) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott adatokat, valamint ha a bíróság a bűnügyi nyilvántartó szervvel korábban nem közölte, a 11. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adatok közül a feltételes szabadság megszüntetésének tényét, napját, a határozat számát, keltét és jogerőre emelkedésének napját a büntetés-végrehajtási intézet közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

54. §

A Bnytv. 23. § h)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a 23. § a következő l) ponttal egészül ki:

(A büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"h) az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom, a házi őrizet, a távoltartás, az ideiglenes kényszergyógykezelés elrendelésének tényét, valamint azt a tényt, hogy az előzetes letartóztatás óvadék letétele miatt szűnt meg, a kényszerintézkedés időtartamát, megszűnése vagy megszüntetése tényét, a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, megszüntetéséről határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét, a kényszerintézkedés megszüntetéséről határozatot hozó ügyészség megnevezését, határozatának számát és keltét;

i) a büntetőügy iktatószámát;

j) a büntetőügyek egyesítésének, elkülönítésének, áttételének tényét, az erről szóló határozat számát és keltét;

k) az eljáró bíróság, ügyészség, nyomozó hatóság megnevezését; l) a szakrendszeri azonosító kódot."

55. §

(1) A Bnytv. 24. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) A személyazonosító adatokat, valamint a 23. § c), h) és i) pontjában meghatározott adatokat a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról, valamint megszüntetéséről határozatot hozó bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(5) Ha a kényszerintézkedést az ügyészség szünteti meg, a személyazonosító adatokat, a 23. § c) és i) pontjában meghatározott adatokat, valamint a kényszerintézkedés megszüntetése tényét az erről határozatot hozó ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

(2) A Bnytv. 24. §-a a következő (6) és (7) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A 23. §7) pontjában meghatározott adatokat a büntetőügyek egyesítéséről, elkülönítéséről vagy áttételéről határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

(7) A büntetőeljárás jogerős befejezésének időpontját a bíróság, a nyomozás megszüntetésének időpontját a határozatot hozó nyomozó hatóság, ügyészség közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

56. §

(1) A Bnytv. 30/C. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"b) az elrendelt kényszerintézkedés és egyéb korlátozás tényét, időtartamát, illetve megszűnése vagy megszüntetése tényét; valamint az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot; továbbá abban az esetben, ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási letartóztatás azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás tényét és időpontját,"

(2) A Bnytv. 30/C. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza)

"g) a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás tényét, időtartamát, az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi döntés szerinti új időtartamot, illetve megszüntetése tényét,"

(3) A Bnytv. 30/C. § i) pont ia) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban:]

"ia) a kényszerintézkedés elrendeléséről, meghosszabbításáról, fenntartásáról határozatot hozó, valamint az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,"

(4) A Bnytv. 30/C. § i) pont id) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása tartalmazza i) a határozattal és a határozatot hozó bírósággal kapcsolatban]

"id) a 30/B. § f) pontjában meghatározott esetben az egyéb korlátozás elrendeléséről és az egyéb korlátozás elrendelésekor meghatározott időtartamot befolyásoló későbbi határozatot hozó bíróság megnevezését, határozatának számát és keltét,"

57. §

A Bnytv. 30/D. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3 a) Ha a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási letartóztatás azért szűnik meg, mert az érintettet Magyarország kiadta vagy átadta, az átadás időpontját a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ közli a bűnügyi nyilvántartó szervvel."

58. §

A Bnytv. 33/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az érintett személyazonosító adatait bejegyzéskor, a tagállami ítéletek nyilvántartása adatainak módosításakor vagy javításakor, valamint a kérelemre történő adattovábbítást megelőzően - a változások nyomon követése céljából - elektronikus úton egyedileg összehasonlítja a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által kezelt adatokkal.

(2) A bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi eljárásról szóló törvény alapján az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter által a névváltoztatással érintett, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartás hatálya alá nem tartozó személyek adatairól történt értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul egyedileg összehasonlítja az érintett személyazonosító adatait az értesítésben megküldött adatokkal.

(3) A bűnügyi nyilvántartó szerv az összehasonlítást követően haladéktalanul átvezeti a személyazonosító adatokban bekövetkezett változást.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott összehasonlítást követően a bűnügyi nyilvántartó szerv az anyakönyvi ügyekért felelős miniszter értesítésében megküldött adatokat haladéktalanul törli, ha az érintett adatait a tagállami ítéletek nyilvántartásában nem kezeli.

(5) Ha az elítélt személy személyazonossága az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldött személyazonosító adatok alapján kétséget kizáró módon nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv - ha az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága erre vonatkozóan küldött adatot -

a) a 33. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve által továbbított, az érintett szüleinek nevére,

b) a 33. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott adatok alapján a személyiadat- és lakcímnyilvántartás központi szerve, a közúti közlekedési nyilvántartást kezelő nyilvántartó, vagy a központi útiokmány-nyilvántartást kezelő központi adatkezelő szerv által továbbított, az érintett személyazonosító okmánya típusára és számára

vonatkozó adatokkal való összehasonlítás útján állapítja meg az elítélt személy személyazonosságát.

(6) Ha az elítélt személy személyazonossága az (l)-(5) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, és az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága a 33. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatot a bűnügyi nyilvántartó szerv részére megküldte, a bűnügyi nyilvántartó szerv ezeket az adatokat megküldi a szakértői nyilvántartó szerv részére a 38. § b) vagy c) pont szerinti daktiloszkópiai nyilvántartásban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal való összehasonlítás céljából.

(7) Ha az elítélt személy személyazonossága az (1)-(6) bekezdésben meghatározott módon kétséget kizáróan nem állapítható meg, a bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállamának kijelölt központi hatósága által megküldött, egy személyhez kétséget kizáróan nem kapcsolható adatokról adattovábbítást nem teljesíthet."

59. §

A Bnytv. 68. § (2) bekezdés e)-k) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a bekezdés a következő l) ponttal egészül ki:

(A rendőrség jogosult közvetlen hozzáféréssel átvenni a következő adatokat:)

"e) a rendészeti feladatokat ellátó személyek és a személy- és vagyonvédelmi tevékenység ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

ea) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), ej) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok, valamint

eb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), ej) alpontjában, f), g), i), k) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok;

f) a légi közlekedés biztonságának ellenőrzése céljából

fa) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e),f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

fb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában,^, g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

fc) a 23. § c),f) és g) pontjában meghatározott adatok;

g) külön törvényben meghatározott nukleáris létesítményben, továbbá a nukleáris létesítmény hatósági ellenőrzésével, a létesítmény tervezésével, építésével, üzemeltetésével, átalakításával, a nukleáris berendezések karbantartásával, a nukleáris anyag felhasználásával, tárolásával, szállításával és a szállítmányok kísérésével összefüggő munkakörökben történő foglalkoztatás közbiztonsági feltételeinek ellenőrzésére irányuló eljárás során

ga) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), f), h), i) pontjában meghatározott adatok,

gb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

gc) a 23. § c),f) és g) pontjában meghatározott adatok;

h) a fegyveres biztonsági őr tevékenységének ellátását kizáró közbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából

ha) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, e), h), i) pontjában meghatározott adatok,

hb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb), cf) alpontjában, f), g), i) pontjában meghatározott adatok, valamint

hc) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

i) a külföldiek idegenrendészeti ellenőrzése céljából

ia) a 11. § (1) bekezdés c), e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

ib) a 16. § (1) bekezdés c), f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

ic) a 23. § c), f) és g) pontjában meghatározott adatok;

j) a szakszolgálati engedély kiadására irányuló eljárásban szakhatósági jogkörben eljárva, valamint a repülőtér zárt területére való belépés ellenőrzésekor a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából

ja) a 11. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, e), f), h), i) pontjában, a 11. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott adatok,

jb) a 16. § (1) bekezdés c) pont ca), cb) alpontjában, f), g), i) pontjában, a 16. § (2) bekezdés k) pontjában meghatározott adatok, valamint

jc) a 23. § c),f) és g) pontjában meghatározott adatok;

k) befogadás során a terhelt személyazonosságának ellenőrzése céljából a 4. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatok;

l) határellenőrzési feladatai ellátása során a külföldre utazás jogát korlátozó feltételek fennállásának helyszínen történő ellenőrzése céljából a 30/C. § b), c), d), e), f), g), h) és i) pontjában meghatározott adatokat."

60. §

A Bnytv. 69. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Az adatigénylés alapján, valamint a közvetlen hozzáféréssel történő adattovábbítás általános követelményei''

61. §;

A Bnytv. 69. §-a a következő (3)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az adatigénylők kérelmüket elektronikus úton, egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével (a továbbiakban: elektronikus úton előterjesztett adatigénylés) is előterjeszthetik..

(4) Elektronikus úton előterjesztett adatigénylés alapján csak az a személy vehet át adatokat, akinek az adatigénylő erre felhatalmazást adott.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott felhatalmazás jogosultjának személyéről, hozzáférési jogosultságának terjedelméről és feltételeiről, valamint az abban bekövetkezett változásról az adatigénylő - a felhatalmazás kiadását, változását követően haladéktalanul - értesíti a bűnügyi nyilvántartó szervet.

(6) Az elektronikus úton előterjesztett adatigénylésre az adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv elektronikus úton továbbítja."

62. §

A Bnytv. a következő alcímmel és 70/A. §-sal egészül ki:

"A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása

70/A. § (1) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásának célja a bűnügyi nyilvántartó szerv, elektronikus úton adatközlést teljesítő szerv, a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbításra jogosult szerv, valamint az elektronikus úton előterjesztett adatigénylésre jogosult szerv hozzáféréshez szükséges adatainak tárolása, valamint az adatkezelés jogszerűsége ellenőrzésének biztosítása.

(2) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartása tartalmazza a bűnügyi nyilvántartó szerv, az elektronikus adatközlést teljesítő szerv, a közvetlen hozzáférés útján történő adattovábbításra jogosult szerv, valamint az elektronikus úton adatigénylésre jogosult szerv

a) megnevezését,

b) levelezési címét,

c) telefonszámát,

d) telefaxszámát,

e) elektronikus levélcímét,

f) hozzáférési jogosultságának típusát, megadásának és visszavonásának tényét és időpontját,

g) a szerv által adott felhatalmazás jogosultjának

ga) születési családi és utónevét,

gb) személyi azonosítóját,

gc) beosztását,

gd) szervezeti egységét,

ge) jogosultságának terjedelmét, megadásának és visszavonásának tényét és időpontját,

gf) egyedi azonosítóját.

(3) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatok teljes körét közvetlen adathozzáféréssel történő adatátvétellel jogosult átvenni:

a) az adatkezelés jogszerűségének ellenőrzése céljából

aa) a bűnügyi nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,

ab) a szakértői nyilvántartó szerv irányításáért felelős szerv,

ac) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: NAIH),

ad) a törvényességi felügyelet gyakorlása során a legfőbb ügyész;

b) az adatokkal való visszaélésre utaló bűncselekmények megelőzése, felderítése, valamint büntetőeljárás lefolytatása céljából a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság;

c) törvényben meghatározott felderítési, nemzetbiztonsági védelmi és elhárítási, információszerzési, továbbá nemzetbiztonsági, iparbiztonsági, belső biztonsági és bűnmegelőzési ellenőrzési célból a nemzetbiztonsági szolgálatok.

(4) A bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásában kezelt adatokat a jogosultság törlésétől számított öt évig kell kezelni."

63. §

A Bnytv. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon papír alapon, a bűnügyi nyilvántartó szerv által működtetett ügyfélszolgálaton személyesen szóban, vagy ügyfélkapun keresztül egyedi informatikai alkalmazás igénybevételével, elektronikus úton kell előterjeszteni."

64. §

A Bnytv. 72. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A kérelmező elektronikus azonosítását követően és az információ megőrzését biztosító módon történő hangrögzítés mellett, a kérelem telefonon is előterjeszthető."

65. §

A Bnytv. 73. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban - a személyes úton előterjesztett kérelemre indult eljárás kivételével - megállapítja, hogy a kérelem nem tartalmazza a 72. § (2) bekezdésében foglaltakat, a kérelmezőt tizenöt napos határidő tűzésével a hiány pótlására hívja fel."

66. §

A Bnytv. 80. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére, a kérelem vagy az (la) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított tíz munkanapon belül a mellékletben meghatározott formanyomtatványon vagy elektronikus úton adatokat továbbít - a büntetőeljárás hatálya alatt állók nyilvántartásának, a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásának, valamint a 15. § e) pontja szerinti adatok kivételével - a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatokból."

67. §

A Bnytv. 83. § (1) bekezdésének nyitó szövegrésze helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szakértői nyilvántartó szerv erre irányuló adatigénylése alapján a bűncselekmények felderítése, a büntetőeljárás lefolytatása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a nyomozó hatóság vagy az ügyészség, a bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából a bíróság, továbbá bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése, valamint a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében végzett információcsere céljából a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnmegelőzési és bűnüldözési feladatot ellátó szervei (a továbbiakban: bűnüldözési feladatot ellátó szerv) részére"

68. §

A Bnytv. 84. §-át megelőző alcím helyébe a következő alcím lép:

"Adatátvétel és adattovábbítás kezdeményezésére jogosultak"

69. §

A Bnytv. 85. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A szakértői nyilvántartó szerv a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság rendelkezésére, egyedi ügyben a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatot, valamint DNS-profilt automatikus találati adathozzáférés útján összehasonlítja az együttműködő tagállam nyilvántartásaiban kezelt ujj- és tenyérnyomatokkal, valamint DNS-profilokkal. Egyedi ügyben kizárólag bűnmegelőzési célból a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásába felvett ujj- és tenyérnyomatnak az automatikus találati adathozzáférés útján történő összehasonlítását kérheti a bűnüldözési feladatot ellátó szerv is."

70. §

A Bnytv. VIII. Fejezete a következő alcímmel és 86/A.-86/D. §-sal egészül ki:

"Az automatikus találati adathozzáférés során elért találatot követő eljárás

86/A. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött az együttműködő tagállam nemzeti kapcsolattartó pontja részére, és az együttműködő tagállam ezt követően a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv a 68. § (10) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat. Az átvett személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak, ügyészségnek vagy bíróságnak.

(3) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2) bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(4) Ha az együttműködő tagállam a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt.

86/B. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (5) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szervnek, nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(2) Ha ez a bűnmegelőzés vagy a büntetőeljárás lefolytatása céljából szükséges, a személyazonosító adatok birtokában az összehasonlítást kérő bűnüldözési feladatot ellátó szerv, a nyomozó hatóság, az ügyészség vagy a bíróság az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.

86/C. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 85. § (8) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött valamely nyomozó hatóságnak, ügyészségnek vagy bíróságnak, az értesített szerv a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében az együttműködő tagállamhoz fordulhat a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó személyazonosító adatok továbbítása érdekében. A bűnüldözési feladatot ellátó szerv és a nyomozó hatóság a kérelmét a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon keresztül továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(2) A személyazonosító adatok birtokában az a nyomozó hatóság, ügyészség vagy bíróság, amelynek eljárásában a DNS-profil meghatározásának alapjául szolgáló anyagmaradvány rögzítésére sor került, az együttműködő tagállamtól kérheti az érintett személlyel kapcsolatos további bűnügyi személyes adatok továbbítását. A bűnügyi személyes adatokat a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében vagy a 79. § alapján a bűnügyi nyilvántartó szerv útján lehet igényelni.

86/D. § (1) Ha a szakértői nyilvántartó szerv a 86. § (2) bekezdése alapján szakrendszeri azonosító kódot küldött a Megállapodás alapján kijelölt nemzeti kapcsolattartó pont részére, és az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve ezt követően a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében kérelemmel fordult a magyar szervekhez a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó további személyes adatok továbbítása érdekében, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság megkeresi a szakértői nyilvántartó szervet a megkapott szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok továbbítása érdekében.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv a 68. § (10) bekezdése alapján közvetlen hozzáféréssel történő adatátvétellel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszer személyazonosító adatok és fényképek nyilvántartásából a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat. Az átvett személyazonosító adatokat haladéktalanul megküldi az személyazonosító adatok továbbítását kérő Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központnak, ügyészségnek vagy bíróságnak.

(3) A Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság a (2) bekezdés alapján átvett személyazonosító adatokat a bűnügyi jogsegélyre, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködésére vonatkozó törvények alapján továbbítja az együttműködő tagállamnak.

(4) Ha az Amerikai Egyesült Államok hatáskörrel rendelkező szerve a szakrendszeri azonosító kódhoz tartozó, a 4. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt adatok birtokában a bűnügyi jogsegély, vagy a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködése keretében további, a bűnügyi nyilvántartási rendszerben kezelt adatok továbbítását kéri, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ, az ügyészség vagy a bíróság közvetlen hozzáféréssel átveszi a bűnügyi nyilvántartási rendszerből azokat a személyes adatokat, amelyeket az együttműködő tagállam a kérelmében kifejezetten megjelölt."

71. §

A Bnytv. 96. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"c) állapítsa meg a 86/A.-86/D. §-ban meghatározott adattovábbítási eljárások során alkalmazott formanyomtatványokat."

72. §

A Bnytv.

1. 7. § c) pontjában a "nyilvántartása," szövegrész helyébe a "nyilvántartása, és",

2. 11. § (2) bekezdés e) pontjában és a 16. § (2) bekezdés k) pontjában az "e büntetések" szövegrész helyébe az "a járművezetéstől eltiltás",

3. 24. § (1) bekezdésében a "h) pontjában" szövegrész helyébe az "i) pontjában",

4. 30/C. § l) pontjában a "hogy az elítélt" szövegrész helyébe a "hogy a terhelt vagy az elítélt",

5. 30/D. § (1) bekezdés a) pontjában és a 30/D. § (7) bekezdés a) pontjában a "kényszerintézkedés hatálya" szövegrész helyébe a "büntetőeljárás hatálya",

6. 30/D. § (3) bekezdésében a "megszüntetését a határozatot" szövegrész helyébe a "megszüntetését - a (3a) bekezdésében meghatározott kivétellel - a határozatot",

7. 30/D. § (6) bekezdésében az "az azzal kapcsolatos adatokat az" szövegrész helyébe az "az egyéb korlátozással kapcsolatos adatokat, valamint a személyazonosító adatokat az",

8. 33. § (2) bekezdés d) pontjában az "érintett személyi" szövegrész helyébe az "érintett külföldi személyi",

9. 37. § f) pontjában a "(3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésében",

10. 68. § (1) bekezdés a) pontjában a "végrehajtása céljából" szövegrész helyébe a "végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából",

11. 68. § (1) bekezdés b) pontjában a "végrehajtása" szövegrész helyébe a "végrehajtása, valamint bűnügyi jogsegélykérelem teljesítése céljából",

12. 68. § (2) bekezdés c) pontjában a "28. § b) és cf" szövegrész helyébe a "23. § c) és h)",

13. 68. § (2) bekezdés d) pontjában a "személy- és vagyonvédelmi" szövegrész helyébe a "vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység",

14. 68. § (2) bekezdés d) pont da) alpontjában a "cb), e)" szövegrész helyébe a "cb), cf) alpontjában, e)" szöveg,

15. 68. § (2) bekezdés d) pont db) alpontjában a "cb), f), g), i) pontjában" szövegrész helyébe a "cb), cf) alpontjában, f), g), i), k) pontjában",

16. 68. § (4) bekezdés a) pontjában az "az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelem felterjesztésének előkészítése" szövegrész helyébe az "a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás",

17. 68. § (5) bekezdés c) pontjában a "23. § c),f) és g)" szövegrész helyébe a "23. § c), f), g) és h)", a "meghatározott adatok, valamint" szövegrész helyébe a "meghatározott adatok.",

18. 68. § (11) bekezdés c) pontjában a "23. § c), f) és g)" szövegrész helyébe a "23. § c), f), g) és h)", a "meghatározott adatok," szövegrész helyébe a "meghatározott adatok.",

19. 68. § (10) bekezdésében az "adattovábbítás teljesítése" szövegrész helyébe az "adattovábbítás és automatikus találati adathozzáférést követő adattovábbítás teljesítése",

20. 78. § (1) bekezdésében és a 78. § (2) bekezdés b) pontjában a "g) pontja" szövegrész helyébe az "e) pontja",

21. 82. § (5) bekezdés c) pontjában a "(3) bekezdésében" szövegrész helyébe a "(6) bekezdésében",

22. 84. § nyitó szövegrészében az "igényelhet" szövegrész helyébe az "igényelhet, valamint -ha erre e törvény alapján jogosult - közvetlen hozzáféréssel adatot vehet át",

23. 84. § b) pontjában az "együttműködésről" szövegrészek helyébe az "együttműködéséről", a "feljogosított magyar bűnüldöző szerv" szövegrész helyébe a "feljogosított magyar bűnüldözési feladatot ellátó szerv", a "törvényben, továbbá" szövegrész helyébe a "törvényben, az Európai Unió kötelező jogi aktusában, továbbá",

24. 85. § (5) bekezdésében az "a nyomozó hatóságot" szövegrész helyébe az "a bűnüldözési feladatot ellátó szervet, nyomozó hatóságot", a "kódot" szövegrész helyébe a "kódot, valamint az érintett együttműködő tagállam megjelölését",

25. 85. § (6) bekezdésében az "a nyomozó hatósággal" szövegrész helyébe az "a bűnüldözési feladatot ellátó szervvel, nyomozó hatósággal",

26. 85. § (8) bekezdésében a "tényéről, valamint az" szövegrész helyébe a "tényéről, az", a "kódról" szövegrész helyébe a "kódról, valamint az érintett együttműködő tagállamról",

27. 88. § (2) bekezdésében, a 91. § (1) bekezdés c) pontjában és a 91/A. § (3) bekezdésében a "Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság" szövegrész helyébe a "NAIH",

28. 91/A. § (2) bekezdésében a "Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal" szövegrész helyébe a "NAIH-hal",

29. 96. § (3) bekezdésében "a közigazgatás-fejlesztésért" szövegrész helyébe az "az igazságügyért",

30. 96. § (4) bekezdésében "a közigazgatás-fejlesztésért" szövegrész helyébe az "az igazságügyért"

szöveg lép.

73. §

Hatályát veszti a Bnytv.

1. 7. § e) pontja,

2. 15. § f) és g) pontja,

3. 26-30. §-a és az azt megelőző alcíme,

4. 68. § (5) bekezdés d) pontja és a 68. § (11) bekezdés d) pontja,

5. 70. §-át megelőző alcím,

6. 84. § c) pontjában "a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásába," szövegrész.

14. A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosítása

74. §

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 96. § (1) bekezdésében a "büntetésvégrehajtási intézmény" szövegrész helyébe a "büntetés-végrehajtási intézet" szöveg lép.

15. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

75. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 6. § 28. pontjában a "szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását" szövegrész helyébe a "gondoskodik a közérdekű munka végrehajtásáról" szöveg lép.

16. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

76. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 10. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nincs helye szabálysértési elzárásnak, ha az eljárás alá vont személy) "b) a várandósság tizenkettedik hetét elérő nő,"

77. §

(1) A Szabs. tv. 73. §-a a következő (la) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szabálysértési őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. Az őrizetbe vett eljárás alá vont személy a szabálysértési eljárás során őt megillető jogokat korlátozás nélkül gyakorolhatja."

(2) A Szabs. tv. 73. §-a a következő (9)-(14) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Az a rendőrségi fogda, ahol az őrizetet végrehajtják, az őrizet határidejének lejártát nap, óra és perc megjelöléssel nyilvántartja.

(10) A magyar nyelv nem tudása miatt a szabálysértési őrizetest a fogvatartás során nem érheti hátrány. A szabálysértési őrizetes a rendőrségi fogdában mind szóban, mind írásban anyanyelvét, nemzetiségi nyelvét, vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismert más nyelvet használhatja.

(11) Az őrizetet elrendelő szerv a szabálysértési őrizetes részére írásban, egyszerűen, közérthető módon, a fogvatartott anyanyelvén, nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatást ad

a) a szabálysértési eljárás során az őt megillető védelemhez való jogról,

b) a szabálysértési eljárás folytatásának alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogáról,

c) az anyanyelvhasználat jogáról,

d) a vallomástétel megtagadásának jogáról,

e) az ellene folyamatban lévő szabálysértési ügy irataiba való betekintési jogról,

f) a konzuli hatóságok, továbbá a szabálysértési őrizetes által megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról, valamint

g) a szabálysértési őrizetnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, a szabálysértési őrizet meghosszabbításáról, a szabálysértési őrizet elrendelését és a meghosszabbítását tartalmazó határozatokkal szembeni jogorvoslatról.

(12) Ha az őrizetbe vett eljárás alá vont személy hallássérült, siketvak, vak, beszédképtelen vagy - beszámítási képességre tekintet nélkül - kóros elmeállapotú, a (11) bekezdés szerinti tájékoztatást az állapotára figyelemmel kell megadni.

(13) Az őrizetbe vett eljárás alá vont személyt, ha

a) az őrizet tartama alatt a bíróság a gyorsított eljárást nem folytatta le, az őrizet tartamának elteltével,

b) a bíróság a gyorsított eljárás eredményeként nem szabott ki szabálysértési elzárást, a bírósági határozat átadását követően helyben

haladéktalanul szabadítani kell. A szabadításról az őrizetet elrendelő rendőrséget, az ügydöntő határozatot hozó járásbíróságot, továbbá katona esetén a parancsnokát értesíteni kell.

(14) A szabálysértési őrizet e törvényben nem szabályozott kérdéseire a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló törvénynek az őrizet végrehajtására vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a rendelkezési jogkör gyakorlója az őrizetet elrendelő szerv vezetője."

78. §

(1) A Szabs. tv. 139. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A szabálysértési elzárást - az (1a) bekezdésben meghatározott kivétellel - büntetésvégrehajtási intézetben kell végrehajtani."

(2) A Szabs. tv. 139. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szabálysértési elzárást a szabálysértési őrizetet foganatosító rendőrség székhelye szerinti rendőrségi fogdában kell végrehajtani, ha az elkövető a rendőrség őrizetében van, és a 9. § (3) bekezdése szerinti beszámítást követően az elzárás hátralevő tartama a két napot nem haladja meg. Ha az elkövető rendőrségi fogdába történő befogadására férőhely hiányában nincs lehetőség, az elkövetőt büntetés-végrehajtási intézetbe kell szállítani."

79. §

A Szabs. tv. 153. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti:]

"e) a (2) bekezdés l) pontja esetén a büntetés-végrehajtási intézet, valamint a szabálysértési elzárás rendőrségi fogdán történő végrehajtása esetén az előkészítő eljárást lefolytató szerv,"

80. §

A Szabs. tv. 157. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A személyazonosító adatok nyilvántartásából és a szabálysértési nyilvántartásokból törvényben meghatározott feladataik ellátása céljából közvetlen hozzáféréssel a szabálysértési nyilvántartási rendszerben kezelt adatok teljes körét jogosult átvenni)

"g) a legfőbb ügyész, illetve az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás lefolytatása céljából."

81. §

A Szabs. tv. 253. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) E törvény 73. § (10)-(12) bekezdése a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

82. §

Hatályát veszti a Szabs. tv. 250. § (1) bekezdés a) pontja és 250. § (2) bekezdés e) pontja.

17. A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény módosítása

83. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 90. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az erőszakos többszörös visszaesővel szemben az erőszakos többszörös visszaesőkénti minősítést megalapozó, súlyosabban büntetendő személy elleni erőszakos bűncselekmény büntetési tételének felső határa szabadságvesztés esetén a kétszeresére emelkedik. Ha a büntetési tétel így felemelt felső határa a húsz évet meghaladná, vagy a törvény szerint a bűncselekmény életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető, az elkövetővel szemben életfogytig tartó szabadságvesztést kell kiszabni. Halmazati büntetés esetén a 81. § (3) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (1) és (2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni."

84. §

A Btk. 95. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége nem kizárt, annak legkorábbi időpontját a legszigorúbb rendelkezés alapján kell meghatározni. Nem bocsátható feltételes szabadságra az elítélt az összbüntetésből, ha bármelyik szabadságvesztés esetén a feltételes szabadságra bocsátás lehetősége kizárt."

85. §

A Btk. 97. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A büntetőjogi felelősség megállapítására, a kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatokat közhiteles hatósági nyilvántartás tartalmazza a törvényben meghatározott időpontig, ezt követően hátrányos jogkövetkezmény az elítélés miatt már nem állapítható meg az elítélttel szemben. A visszaesés és az ahhoz fűződő, e törvényben meghatározott hátrányos jogkövetkezmények a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 178/A. § (2) bekezdése szerint, az újabb bűncselekmény elkövetéséhez legközelebbi időpontban a bűnügyi nyilvántartásból beszerzett adatok alapján akkor is megállapítandók, ha utóbb ezek az adatok törlésre kerültek."

86. §

A Btk. 423. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"423. § (1) Aki információs rendszerbe az információs rendszer védelmét biztosító technikai intézkedés megsértésével vagy kijátszásával jogosulatlanul belép, vagy a belépési jogosultsága kereteit túllépve vagy azt megsértve bent marad, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Aki

a) az információs rendszer működését jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve akadályozza, vagy

b) információs rendszerben lévő adatot jogosulatlanul vagy jogosultsága kereteit megsértve megváltoztat, töröl vagy hozzáférhetetlenné tesz,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(3) A büntetés bűntett miatt egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a (2) bekezdésben meghatározott bűncselekmény jelentős számú információs rendszert érint.

(4) A büntetés két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a bűncselekményt közérdekű üzem ellen követik el.

(5) E § alkalmazásában adat: információs rendszerben tárolt, kezelt, feldolgozott vagy továbbított tények, információk vagy fogalmak minden olyan formában való megjelenése, amely

információs rendszer általi feldolgozásra alkalmas, ideértve azon programot is, amely valamely funkciónak az információs rendszer által való végrehajtását biztosítja."

87. §

A Btk. 465. § (1) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (E törvény)

"f) 375. §-a és XLIII. Fejezete az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,"

(való megfelelést szolgálja.)

88. §

A Btk. 424. § (1) bekezdésében az "a 375. vagy a 423. §-ban" szövegrész helyébe "a 375. §-ban, a 422. § (1) bekezdés d) pontjában vagy a 423. §-ban" szöveg lép.

18. Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása

89. §

(1) Az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EU tv.) a következő XI/A. Fejezettel egészül ki:

"XI/A. Fejezet

Az európai védelmi határozat végrehajtására irányuló jogsegély

55/A. Értelmező rendelkezések

163/A. §

E Fejezet alkalmazásában:

a) védett személy: az európai védelmi határozatban megjelölt, védendő személy,

b) veszélyeztető személy: az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy, akivel szemben a tagállami hatóság a 163/B. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettséget vagy tilalmat előírta,

c) harmadik tagállam: a védett személy által lakóhelyként, tartózkodási helyként megjelölt, az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállamtól eltérő azon tagállam, amelybe a távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabályt előíró határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként továbbításra kerül.

55/B. Az európai védelmi határozat fogadása

163/B. §

(1) A bíróság elismeri egy tagállami hatóság által kibocsátott európai védelmi határozatot, ha annak alapja a tagállami hatóság által

a) büntetőeljárásban hozott távoltartásról rendelkező határozat vagy

b) felfüggesztett szabadságvesztésről, feltételes szabadságra bocsátásról, próbára bocsátásról, jóvátételi jellegű munkáról rendelkező határozat,

amelyben a tagállami hatóság egy vagy több, a (2) bekezdésben meghatározott, a veszélyeztető személyre előírt, a védett személy védelmét biztosító kötelezettséget vagy tilalmat fogalmaz meg, és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(2) A tagállami hatóság az (1) bekezdésben megjelölt határozatában a következő tilalmakat vagy kötelezettségeket fogalmazhatja meg:

a) arra vonatkozó tilalom, hogy a veszélyeztető személy belépjen bizonyos helyekre, helységekbe vagy meghatározott területekre, ahol a védett személy tartózkodik vagy amelyeket látogat,

b) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a veszélyeztető személy a védett személlyel bármely formában érintkezzen, ideértve a telefonon, elektronikus vagy hagyományos levélben, telefaxon vagy egyéb eszközök révén történő érintkezést is,

c) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a veszélyeztető személy előre meghatározott távolságon belül megközelítse a védett személyt.

(3) Ha a (2) bekezdésben megfogalmazott egy vagy több kötelezettséget vagy tilalmat a tagállami hatóság vádemelés elhalasztásáról rendelkező határozatában állapítja meg, az e határozat alapján kibocsátott európai védelmi határozatot az ügyész elismeri és gondoskodik annak végrehajtásáról.

(4) A bíróság

a) az (1) bekezdés a) pontja esetében távoltartást,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás vagy a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére, vagy a jóvátételi munka előírása mellett elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt

rendel el, vagy határoz meg.

(5) Az ügyész a (3) bekezdés esetében a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határoz meg.

163/C. §

(1) Az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának feltétele, hogy a tagállami hatóság a 16, számú melléklet szerinti formanyomtatványt (európai védelmi határozatot) magyar nyelven a bíróságnak vagy az ügyésznek megküldte, és a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon van, vagy a védett személy Magyarországon kíván lakni vagy tartózkodni.

(2) Az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 163/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik. Ha a védett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, de a 163/B. § (1) bekezdése szerinti európai védelmi határozat Magyarország által történő elismerését és végrehajtását azért kéri, mert Magyarország területén kíván lakni vagy tartózkodni, akkor az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság dönt.

(3) Az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a 163/B. § (3) bekezdésében foglalt esetben a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság mellett működő ügyész, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész intézkedik. Ha a védett személy Magyarországon lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel még nem rendelkezik, de a 163/B. § (3) bekezdése szerinti európai védelmi határozat Magyarország által történő elismerését és végrehajtását azért kéri, mert Magyarország területén kíván lakni vagy tartózkodni, akkor az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész dönt.

(4) Ha a védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmét a bírósághoz vagy az ügyészhez nyújtja be, a bíróság vagy az ügyész azt haladéktalanul továbbítja az abban foglalt védelmi intézkedést meghozó tagállami hatósághoz, amely dönt az európai védelmi határozat kibocsátásáról.

(5) Ha az európai védelmi határozat nem postai úton érkezett, a bíróság vagy az ügyész kérheti a tagállami hatóságot, hogy az európai védelmi határozat eredeti példányát küldje meg számára.

(6) Ha a bírósághoz valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

(7) Ha az ügyészhez valamely tagállamból olyan megkeresés érkezik, amelynek elintézésére nem illetékes vagy nem rendelkezik hatáskörrel, a megkeresést haladéktalanul továbbítja a hatáskörrel rendelkező illetékes ügyészhez, és erről a tagállami hatóságot tájékoztatja.

55/C. Döntés az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról

163/D. §

(1) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat kézhezvétele után haladéktalanul -figyelembe véve az eset egyedi körülményeit, az ügy sürgősségét, a védett személy Magyarországra történő érkezésének várható időpontját, a védett személyt érintő kockázat mértékét - dönt az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról vagy annak megtagadásáról.

(2) Ha az (1) bekezdésben foglalt döntés haladéktalanul nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyész a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli a döntéshez szükséges időtartamot.

(3) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról indokolt határozatot hoz, és erről a veszélyeztető személyt, a védett személyt és a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A bíróság vagy az ügyész határozatában tájékoztatást nyújt arról is, hogy a magyar jog szerint a távoltartás szabályainak, vagy a magatartási szabályoknak a megszegése milyen következményeket vonhat maga után. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

(4) A védett személy kérheti személyi adatainak zártan kezelését, kivéve azokat az adatokat, amelyek az európai védelmi határozat végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek.

(5) Ha az európai védelmi határozat hiányos vagy pontatlan, és emiatt az elismerésről és végrehajtásról vagy annak megtagadásáról döntés nem hozható, a bíróság vagy az ügyész erről írásban haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és a hiánypótlásra, kijavításra ésszerű határidőt tűz.

55/D. Az elismerés és végrehajtás megtagadása

163/E. §

(1) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását megtagadja, ha

a) az európai védelmi határozat hiányos vagy pontatlan, és a hiánypótlásra, kijavításra tűzött határidő eredménytelenül telt el vagy a kiegészített, javított európai védelmi határozat elismerése, végrehajtása továbbra sem lehetséges;

b) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló cselekmény a magyar törvény szerint nem bűncselekmény;

c) a 163/B. § (2) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek;

d) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a bűncselekményre a magyar törvény szerint közkegyelem terjed ki;

e) a veszélyeztető személy közjogi tisztség betöltésén vagy nemzetközi jogon alapuló mentességet élvez, és a mentelmi jogát vagy a diplomáciai mentességet nem függesztették fel;

f) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekmény magyar joghatóság alá tartozik, és a magyar törvény szerint a büntethetőség vagy a kiszabott büntetés vagy elrendelt intézkedés elévült;

g) Magyarországon vagy egy tagállamban a veszélyeztető személy ellen az európai védelmi határozat kibocsátásának alapjául szolgáló cselekmény miatt már olyan határozatot hoztak, amely a büntetőeljárás megindításának akadályát képezi, vagy amely alapján az előírt magatartási szabályt vagy távoltartást, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó tagállam joga szerint az nem hajtható végre;

h) a veszélyeztető személyt egy harmadik államban az európai védelmi határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt már jogerősen elítélték, feltéve hogy az előírt magatartási szabályt vagy távoltartást, illetve az ennek megfelelő szankciót már végrehajtották, annak végrehajtása folyamatban van, vagy a jogerős határozatot hozó állam joga szerint az nem hajtható végre, vagy a veszélyeztető személyt egy harmadik államban az európai védelmi határozat alapjául szolgáló cselekmény miatt jogerősen felmentették;

i) a veszélyeztető személy a magyar szabályok szerint gyermekkor miatt nem büntethető;

j) az európai védelmi határozat alapjául szolgáló bűncselekményt egészben vagy jelentős részben Magyarország területén követték el.

(2) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását nem tagadhatja meg az adókkal és az illetékekkel, a vámokkal és a devizával kapcsolatos bűncselekmények esetén amiatt, hogy a magyar jog nem ismer ugyanolyan adót, illetéket, valamint vámmal, adóval, illetékkel azonos hatású díjat, vagy nem tartalmaz ugyanolyan típusú szabályokat az adó-, illeték-, valamint vám- és devizaszabályozás terén, mint a kibocsátó tagállam joga.

(3) Az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a bíróság vagy az ügyész indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság és a védett személy részére haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

55/E. Az európai védelmi határozat átalakítása

163/F. §

(1) Az európai védelmi határozat elismerése esetén a bíróság a határozatában a 163/B. § (4) bekezdése, az ügyész a 163/B. § (5) bekezdése szerint állapítja meg a távoltartást vagy a magatartási szabályt, és ennek megfelelően rendelkezik a végrehajtásról úgy, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási szabálynak, amelyet az európai védelmi határozat tartalmaz.

(2) Ha a 163/B. § (1) bekezdésében foglalt esetben

a) a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

b) a tagállami hatóság a veszélyeztető személlyel szemben úgy alkalmazott próbára bocsátást, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

c) a tagállami hatóság a szabadságvesztésre ítélt veszélyeztető személyt úgy bocsátotta feltételes szabadságra, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

d) a tagállami hatóság úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, hogy annak a Btk. szerint nincs helye,

a bíróság az ilyen felfüggesztett szabadságvesztést, próbára bocsátást, feltételes szabadságra bocsátást, jóvátételi jellegű munkát is felfüggesztett szabadságvesztésként, próbára bocsátásként, feltételes szabadságra bocsátásként, jóvátételi munkaként ismeri el úgy, mintha a szabadságvesztés végrehajtásának felfüggesztése, a próbára bocsátás, a feltételes szabadságra bocsátás, a jóvátételi munka előírása a Btk. rendelkezései szerint történt volna.

(3) Ha a 163/B. § (3) bekezdésében foglalt esetben a tagállami hatóság a vádemelés elhalasztásáról úgy döntött, hogy annak a Be. szerint nincs helye, az ügyész az ilyen vádemelés elhalasztásáról hozott határozatot is úgy ismeri el, mintha a vádemelés elhalasztása a Be. rendelkezései szerint történt volna.

(4) Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban megjelölt időtartama meghaladja a Be. vagy a Btk. szerint megállapítható leghosszabb időtartamot, akkor a bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát a Be. vagy a Btk. szerint meghatározható leghosszabb időtartamban állapítja meg.

(5) Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban megjelölt időtartama nem éri el a Be. vagy a Btk. szerint megállapítható legrövidebb időtartamot, akkor a bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát az európai védelmi határozatban megjelölt időtartamban állapítja meg.

(6) A bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály időtartamát - a (4) és (5) bekezdés figyelembevételével - az európai védelmi határozatban foglalt időegységek alapján határozza meg.

55/F. Az európai védelmi határozat végrehajtása és megsértése

163/G. §

(1) Az európai védelmi határozatban foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt a bíróság vagy az ügyész - a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - a magyar jog szerint hajtja végre, ideértve a feltételes szabadság megszüntetésére, a próbára bocsátás megszüntetésére és büntetés kiszabására, a felfüggesztett szabadságvesztés végrehajtására, az előírt magatartási szabályok módosítására és a jóvátételi munka előírása esetén a büntetés kiszabására vonatkozó szabályokat. Az e bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot.

(2) Ha az ügyész a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határozott meg, és a magatartási szabály súlyos megszegése miatt a veszélyeztető személlyel szemben a magyar szabályok szerint vádemelés lenne indokolt, erről az ügyész haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, de vádat nem emel.

(3) Ha a bíróság távoltartást rendelt el, és a veszélyeztető személy a távoltartás szabályait szándékosan megszegte, és ezt utólag nem menti ki, a bíróság a veszélyeztető személyt rendbírsággal sújthatja, de előzetes letartóztatását nem rendelheti el. A távoltartás szabályainak megszegéséről a bíróság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

(4) Ha az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként továbbításra került egy harmadik tagállamnak, az (1) és (3) bekezdésben foglalt határozatok meghozataláról a bíróság haladéktalanul értesíti e harmadik tagállam illetékes hatóságát is.

(5) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat megsértéséről a 17. számú mellékletben szereplő formanyomtatványon értesíti az (l)-(4) bekezdésben említett tagállami hatóságokat. A formanyomtatványt az európai védelmi határozatot kibocsátó tagállam, illetve a (4) bekezdésben foglalt esetben a harmadik tagállam hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére vagy a tagállam által megjelölt nyelvre le kell fordítani.

55/G. Az európai védelmi határozat módosítása

163/H. §

Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja, és erről a bíróságot vagy az ügyészt tájékoztatja, a bíróság vagy az ügyész a határozatában foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt úgy módosítja, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási szabálynak, amelyet a módosított európai védelmi határozat tartalmaz, vagy a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a 163/E. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján megtagadja.

55/H. Az európai védelmi határozat végrehajtásának megszüntetése

163/I. §

(1) Az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul megszünteti, ha

a) a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról értesíti a bíróságot vagy az ügyészt;

b) a védett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy a védett személy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik;

c) az elrendelt távoltartás vagy előírt magatartási szabály magyar jog szerinti maximális időtartama letelt;

d) a 163/H. §-ban foglalt esetben, ha a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a bíróság vagy az ügyész megtagadja;

e) az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként Magyarországnak továbbításra került.

(2) A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, a veszélyeztető személyt és a védett személyt. Az (1) bekezdés c) pontja esetében a bíróság vagy az ügyész tájékoztatást kérhet a tagállami hatóságtól arról, hogy az európai védelmi határozatban előírt védelemre szükség van-e még.

(3) Ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban foglalt időtartama eltelt, az európai védelmi határozat végrehajtásának befejezéséről a bíróság vagy az ügyész a tagállami hatóságot, a veszélyeztető személyt és a védett személyt haladéktalanul értesíti.

163/J. §

Ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész és a tagállami hatóság, valamint adott esetben a harmadik tagállam hatósága egyeztetést folytat egymással.

163/K. §

Az európai védelmi határozat elismerése és végrehajtása során felmerülő költségek bűnügyi költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel.

55/I. Az európai védelmi határozat kibocsátásának feltételei

163/L. §

(1) Ha a bíróság

a) a szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette, próbára bocsátást alkalmazott, a szabadságvesztésre ítéltet feltételes szabadságra bocsátotta, jóvátételi munka végzését írta elő, és a próbaidőre, a feltételes szabadság tartamára vagy a jóvátételi munka mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és a következő, egy vagy több magatartási szabályt állapította meg:

aa) a terhelt a védett személytől, illetve annak lakásától, munkahelyétől vagy attól a nevelésioktatási intézménytől, ahová a védett személy jár, továbbá a védett személy által rendszeresen látogatott helytől tartsa távol magát,

ab) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a terhelt a védett személlyel bármilyen módon kapcsolatba lépjen,

ac) arra vonatkozó tilalom vagy szabályozás, hogy a terhelt a védett személyt meghatározott távolságon belül megközelítse,

b) távoltartást rendelt el,

akkor e magatartási szabályoknak vagy a távoltartásnak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság a védett személy érdekében és írásbeli kérelmére - figyelembe véve, hogy a védett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni, és tekintettel a védelem szükségességének mértékére - a 16. számú melléklet szerinti európai védelmi határozatot bocsáthat ki, feltéve hogy a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye másik tagállam területén van, vagy a védett személy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.

(2) Ha az ügyész a vádemelés elhalasztása mellett pártfogó felügyeletet rendelt el, és az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontjában foglalt egy vagy több magatartási szabályt állapított meg, akkor e magatartási szabályoknak valamely tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében az ügyész a védett személy érdekében és írásbeli kérelmére - figyelembe véve, hogy a védett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni, és tekintettel a védelem szükségességének mértékére - a 16. számú melléklet szerinti európai védelmi határozatot bocsáthat ki, feltéve hogy a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye másik tagállam területén van, vagy a védett személy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni.

(3) A bíróság vagy az ügyész írásban tájékoztatja a védett személyt arról a lehetőségről, hogy az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételek teljesülése esetén európai védelmi határozat kibocsátását kérheti.

(4) A védett személy kérelmét, vagy arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy vissza kíván térni a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti tagállamba, illetve, hogy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni, a bíróság vagy az ügyész jegyzőkönyvbe foglalja.

163/M. §

(1) A védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet - választása szerint - a bíróságnál vagy az ügyésznél, vagy annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál nyújthatja be, amelynek területén lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén a lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(2) Az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet a cselekvőképtelen, korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú védett személy esetében a törvényes képviselő, eseti gyám, eseti gondnok nyújthatja be, egyébként meghatalmazott ügyvéd, nagykorú hozzátartozó vagy pártfogó ügyvéd is benyújthatja.

(3) Ha a védett személy vagy a (2) bekezdésben megjelölt valamely személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet az (1) bekezdés alapján a bíróságnál vagy az ügyésznél nyújtotta be, akkor a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul dönt az európai védelmi határozat kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról.

(4) Ha a védett személy vagy a (2) bekezdésben megjelölt valamely személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet az (1) bekezdés alapján annak a tagállamnak az illetékes hatóságánál nyújtotta be, amelynek területén lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén a lakóhelye vagy tartózkodási helye van, akkor a bíróság vagy az ügyész azután dönt haladéktalanul az európai védelmi határozat kibocsátásáról vagy a kérelem elutasításáról, hogy a tagállami hatóság a kérelmet a bíróságnak vagy az ügyésznek továbbította.

(5) A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat kibocsátása vagy a kérelem elutasítása tárgyában indokolt határozatot hoz, amelyet a védett személynek és a (2) bekezdésben megjelölt személynek, valamint a terheltnek haladéktalanul megküld. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

55/J. Az európai védelmi határozat kibocsátása és továbbítása

163/N. §

(1) Ha a bíróság vagy az ügyész európai védelmi határozatot bocsát ki, kitölti a 16. számú melléklet szerinti formanyomtatványt.

(2) A bíróság vagy az ügyész gondoskodik az európai védelmi határozat lefordításáról annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére vagy azon tagállam által megjelölt nyelvre, amelynek területén a védett személy lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

(3) A bíróság vagy az ügyész a lefordított európai védelmi határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján küldi meg. A számítástechnikai rendszer útján továbbított európai védelmi határozatot minősített elektronikus aláírással kell ellátni. Ha a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot nem postai úton küldte meg, akkor kérelemre a lefordított európai védelmi határozat eredeti példányát megküldi a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára. Az európai védelmi határozatot egyidejűleg csak egy tagállamba lehet továbbítani.

(4) Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai védelmi határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain vagy az Eurojust nemzeti tagján keresztül kell beszerezni.

55/K. Az európai védelmi határozat módosítása vagy visszavonása

163/0. §

Ha a magyar szabályok szerint

a) a távoltartás elrendelt időtartama letelt,

b) a távoltartásról rendelkező határozat módosítása vagy a távoltartás megszüntetése indokolt,

c) a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése szükséges,

d) az előírt magatartási szabályok módosítása indokolt,

e) a feltételes szabadság megszüntetése indokolt,

f) a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása indokolt,

g) a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani,

h) jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabása indokolt,

i) a pártfogó felügyelet megszüntetése indokolt,

j) a pártfogó felügyelet tartama letelt, vagy

k) vádat kell emelni,

a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot megfelelően módosítja vagy visszavonja, és erről a tagállami hatóságot, a terheltet és a védett személyt haladéktalanul tájékoztatja.

163/P. §

(1) Ha a távoltartásról rendelkező határozatot, mint felügyeleti intézkedést elrendelő határozatot a bíróság a védett személy által megjelölt tagállamba vagy attól eltérő harmadik tagállamba továbbította, vagy az európai védelmi határozat kibocsátását követően továbbítja e tagállamok valamelyikének, erre az esetre - ideértve a felügyeleti intézkedés megsértését is - a 8792. § alkalmazandó.

(2) Ha a magatartási szabályokat tartalmazó jogerős ítéletet a bíróság a védett személy által megjelölt tagállamba vagy attól eltérő harmadik tagállamba továbbította, vagy az európai védelmi határozat kibocsátását követően továbbítja e tagállamok valamelyikének, erre az esetre - ideértve a magatartási szabályok megsértését is - a 145-147. § alkalmazandó.

(3) Ha a (2) bekezdésben foglalt esetben az ott megjelölt tagállam hatósága az európai védelmi határozatban foglalt magatartási szabályokat érintő további határozatokat hozott, és erről a bíróságot tájékoztatta, a bíróság - ha az szükséges - az európai védelmi határozatot megfelelően módosítja vagy visszavonja, és erről az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja.

163/Q. §

Ha

a) a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot a 163/0. § szerint visszavonta, és erről a tagállami hatóságot értesítette,

b) a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot a 163/0. § szerint módosította, és erről a tagállami hatóságot értesítette, azonban a tagállami hatóság a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a 163/E. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján megtagadta,

c) a védett személy a végrehajtás megkezdése után a tagállam területén nem található és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel a tagállamban már nem rendelkezik,

d) az elrendelt távoltartásnak vagy az előírt magatartási szabálynak a tagállam joga szerinti maximális időtartama letelt,

e) az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról hozott határozat az V. Fejezet szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy a magatartási szabály előírásáról hozott határozat a IX. Fejezet szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként a védett személy által megjelölt tagállamnak továbbításra került,

és a tagállami hatóság az európai védelmi határozat végrehajtását ez alapján megszüntette, a továbbiakban a bíróság vagy az ügyész a távoltartás vagy a magatartási szabály végrehajtását a magyar szabályok szerint folytatja, feltéve hogy a védett személy Magyarország területére visszatért.

163/R. §

Ha az európai védelmi határozat végrehajtása érdekében elfogadott intézkedéseknek a tagállam nemzeti joga alapján megállapítható maximális időtartamának lejárta előtt a tagállami hatóság tájékoztatást kér a bíróságtól vagy az ügyésztől, hogy az európai védelmi határozatban előírt védelemre szükség van-e még, a bíróság vagy az ügyész a választ haladéktalanul megküldi a tagállami hatóságnak.

163/S. §

Ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész, a tagállami hatóság és adott esetben a harmadik tagállam hatósága egyeztetést folytat egymással."

(2) Az EU tv. 179. §-a a következő 21. ponttal egészül ki:

(Ez a törvény)

"21. az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek"

(való megfelelést szolgálja.)

(3) Az EU tv. az 1. és 2. melléklet szerinti 16. és 17. számú melléklettel egészül ki.

19. A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény módosítása

90. §

A Schengeni Információs Rendszer második generációja keretében történő információcseréről, továbbá egyes rendészeti tárgyú törvények ezzel, valamint a Magyary Egyszerűsítési Programmal összefüggő módosításáról szóló 2012. évi CLXXXI. törvény 16. § g) pontjában a "nyilvántartásában, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában, a" szövegrész helyébe a "nyilvántartásában, a" szöveg lép.

20. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

91. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény 26. § (2) bekezdésében a "büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 6/A. §-a" szövegrész helyébe a "büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 19. §-a" szöveg lép.

21. A nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény módosítása

92. §

Nem lép hatályba a nemzeti utasadat-információs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény 1. § (1) bekezdése és 14. § (5) bekezdése.

22. A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény módosítása

93. §

A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.) 3. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"3. § E törvény alkalmazásában

1. büntetés-végrehajtási ügy: a bíróságnak, a végrehajtásért felelős szervnek és az adott ügyben döntési jogkörrel rendelkező személynek a büntetés, az intézkedés, a kényszerintézkedés, valamint a rendbírság helyébe lépő és a szabálysértési elzárás végrehajtásával kapcsolatos olyan eljárása - ide nem értve a Be. XXIX. Fejezet II. Címe szerinti eljárásokat - amely érinti annak tartalmát, mértékét, a végrehajtás helyét vagy módját, megkezdésének időpontját, a félbeszakítás, a feltételes szabadságra bocsátás, az ideiglenes elbocsátás, illetve a végrehajthatóság kérdését, vagy a végrehajtás rendjének fenntartására irányul, és lényeges kihatással van az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott jogaira és kötelezettségeire,

2. büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) tisztántartását, karbantartását és ellátását szolgáló munka: az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető által, jogszabályban meghatározott feltételekkel és tartamban, alkalomszerűen, a fogva tartó bv. intézet fenntartása körében, díjazás nélkül végzett takarítási, karbantartási és ellátási tevékenység, amely nem minősül munkáltatásnak,

3. büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő: a büntetés-végrehajtási szervezethez tartozó, a szabadságvesztés büntetés végrehajtásával összefüggő pártfogói tevékenységet végző pártfogó felügyelő,

4. egyéb jogcímen fogvatartott: a kényszergyógykezelt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető,

5. elektronikus megfigyelési eszköz: zárt rendszerű biztonságtechnikai eszköz, amely elektronikus formában kép, hang, vagy kép és hang együttes felvételére, továbbítására és rögzítésére alkalmas,

6. elektronikus távfelügyeleti eszköz: az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott mozgását nyomon követő technikai eszköz,

7. értesítőlap: a bíróság által a végrehajtás érdekében - papír alapon vagy elektronikus formátumban - a végrehajtásért felelős szerv részére a kiszabott büntetésről, az alkalmazott intézkedésről, valamint az ezeket érintő, az ítélethozatalt követő érdemi rendelkezésekről, továbbá a kényszerintézkedés elrendeléséről, fenntartásáról, megszüntetéséről kiállított értesítés, amelynek része a szabadságelvonással járó büntetés, intézkedés vagy kényszerintézkedés foganatosítására, avagy a szabadításra adott bírói rendelvény,

8. fogvatartással kapcsolatos ügy: minden olyan ügy, amely nem tartozik a büntetés-végrehajtási ügy körébe, de az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott fogvatartásával összefügg, ide értve a bv. intézet által lefolytatandó kártérítési eljárást is,

9. hivatalos minőségben kapcsolattartó:

a) a Btk. szerinti hivatalos és külföldi hivatalos személy a hivatalos eljárásában,

b) a védő, a jogi képviselőként eljáró ügyvéd és jogtanácsos folyamatban lévő büntető, polgári, szabálysértési eljárásban, közigazgatási hatósági eljárásban, egyéb hatósági ügyben vagy büntetésvégrehajtási ügyben, valamint ilyen eljárás megindításának kezdeményezése érdekében eljárva, ideértve a meghatalmazás adását is,

c) az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott államának konzuli tisztviselője,

d) a büntetőügyben eljáró tolmács és szakértő,

e) az egyházi személy hitéleti szolgálata ellátása során, a büntetés-végrehajtási szervvel (a továbbiakban: bv. szerv) kötött megállapodás alapján a bv. intézetben vallási tevékenységet végző szervezet vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagja, az egyházi jogi személy vagy a vallási tevékenységet végző szervezet által megbízott más személy e tevékenység végzése során,

f) a bv. szervvel kötött megállapodás alapján a bv. intézetben jogvédő vagy karitatív tevékenységet folytató civil szervezet tagja, képviselője vagy ilyen szervezet megbízásából eljáró személy e tevékenység végzése során,

10. hozzátartozó: a Btk.-ban hozzátartozóként meghatározott személy,

11. kapcsolattartó: az a személy, aki az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal jogszabály vagy engedély alapján kapcsolattartásra jogosult,

12. kényszerintézkedés: a büntetőeljárásban, az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködés keretében és a nemzetközi bűnügyi jogsegély ügyekben elrendelt szabadságelvonással járó kényszerintézkedés,

13. munkáltatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor az elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető munkavégzése szervezetten, rendszeresen, haszon- vagy bevételszerzési céllal, a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) által szabályozott munkaviszonytól eltérő, jogszabályban meghatározott feltételekkel és díjazás ellenében történik, az így létrejövő munkáltatási jogviszony alanyai munkáltatóként a bv. intézet, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaság vagy a bv. szerv szerződése és az elítéltek vagy a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy és a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető hozzájárulása alapján más gazdálkodó szervezet, valamint munkavégzőként az elítélt, a kényszerintézkedés hatálya alatt álló személy, vagy a szabálysértési elzárásra kötelezett elkövető;

14. munkaterápiás foglalkoztatás: a reintegrációs tevékenység azon formája, amikor elsősorban a kényszergyógykezelt, az ideiglenesen kényszergyógykezelt és a gyógyító-reintegráló csoportba helyezett, valamint a megváltozott munkaképességű vagy egyébként az egészségi állapota miatt a munkáltatásban részt venni nem képes elítélt foglalkoztatása szervezetten, rendszeresen, e törvényben meghatározott feltételekkel és térítési díj ellenében, büntetés-végrehajtási jogviszony keretében történik,

15. védő: a Be. szerinti védő, valamint a büntetések és az intézkedések végrehajtása alatt az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott büntetés-végrehajtási ügyében eljáró ügyvéd,

16. végrehajtásért felelős szerv: a büntetés-végrehajtási szervezet, a javítóintézet, a pártfogó felügyelői szolgálatként a Kormány által kijelölt szerv (a továbbiakban: pártfogó felügyelői szolgálat)."

94. §

(1) A Bv. tv. 11. § (4) és (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Védőt az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott, ezek törvényes képviselője vagy nagykorú hozzátartozója, külföldi állampolgár esetén továbbá hazája konzuli tisztviselője hatalmazhat meg. A felsoroltak kérelmére vagy hivatalból a végrehajtásért felelős szerv székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bíró a Be. 48. § (3) bekezdése alapján haladéktalanul védőt rendel ki. A kirendeléskor a büntetés-végrehajtási bíró az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére a Be. 74. § (3) bekezdés c) pontjára kiterjedően költségmentességet engedélyezhet. Előzetesen letartóztatott vagy ideiglenesen kényszergyógykezelt esetében a büntetőeljárásban adott meghatalmazás vagy kirendelés hatálya kiterjed a büntetés-végrehajtási ügyre is.

(5) A fogvatartássaí kapcsolatos ügyben az elítélt, vagy az egyéb jogcímen fogvatartott képviselőt hatalmazhat meg, akinek a képviseleti jogosultságát igazolni kell. A képviselő tevékenysége nem sértheti vagy veszélyeztetheti a fogvatartás biztonságát, illetve a végrehajtás rendjét. Nem járhat el képviselőként, akit a rendelkezési jogkör gyakorlója vagy a végrehajtásért felelős szerv vezetője a fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárt."

(2) A Bv. tv. 11. §-a a következő (5a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(5a) Ha a képviselő magatartása súlyosan sérti vagy veszélyezteti a fogvatartás biztonságát vagy a végrehajtás rendjét, a végrehajtásért felelős szerv vezetője a képviselőt indokolt határozattal az elítélttel vagy az egyéb jogcímen fogvatartottal való kapcsolattartásból kizárja. Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott és a képviselő a határozat ellen bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be."

95. §

A Bv. tv. 12. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"12. § (1) A magyar nyelv nem tudása miatt az elítéltet vagy az egyéb jogcímen fogvatartottat nem érheti hátrány. A végrehajtás során az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott mind szóban, mind írásban anyanyelvét, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvét, vagy - ha a magyar nyelvet nem ismeri - az általa ismert más nyelvet használhatja.

(2) A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartássaí kapcsolatos egyéb ügyben a végrehajtásért felelős szerv kellő nyelvismerettel rendelkező tagja eseti tolmácsként eljárhat. A büntetés-végrehajtási ügyben, valamint a fogvatartássaí kapcsolatos ügyben a határozatot akkor kell írásban lefordítani az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott anyanyelvére, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelvre, vagy az általa ismert más nyelvre, ha ezt a határozat közlésekor tett nyilatkozatában kifejezetten kéri. Ezen jogára az elítéltet figyelmeztetni kell.

(3) A végrehajtásért felelős szervnek az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére az anyanyelvén, törvénnyel kihirdetett nemzetközi szerződés alapján, az abban meghatározott körben regionális vagy nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven a végrehajtás rendjére, a végrehajtással összefüggő jogaira és kötelezettségeire vonatkozó jogszabályi rendelkezések lényegi elemeiről, valamint a fogvatartást foganatosító szerv házirendjéről tájékoztatást kell adnia.

(4) Az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott részére írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon kell a tájékoztatást megadni

a) a büntetés-végrehajtási ügyben a panaszjogról és a jogorvoslati lehetőségekről,

b) a büntetés-végrehajtási ügyben őt megillető védelemhez való jogról,

c) a végrehajtás során az őt megillető anyanyelv használatához való jogról,

d) a büntetés-végrehajtási ügy irataiba és az egészségügyi dokumentációba való betekintéshez való jogról,

e) a kapcsolattartás formáiról,

f) a konzuli hatóságok értesítéséhez való jogról,

g) az intézetben betartandó magatartási szabályokról, a fegyelmi felelősségről és a fegyelmi eljárás rendjéről,

h) a kényszerítő eszközökről, a biztonsági intézkedésekről, különösen az elektronikus megfigyelési rendszer alkalmazására vonatkozó szabályokról,

i) a büntetés, az intézkedés, valamint a szabálysértési elzárás kezdő és utolsó napjáról, valamint a feltételes szabadságra bocsátás, illetve ideiglenes elbocsátás esedékessége napjáról,

j) a kártérítési felelősség rendjéről,

k) az egészségügyi ellátáshoz való jogról,

l) a betegjogok érvényesüléséről.

(5) Az előzetesen letartóztatott és az ideiglenes kényszergyógykezelt részére befogadáskor írásban, az általa értett nyelven egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell adni a büntetőeljáráshoz kapcsolódóan

a) a védelemhez való jogról,

b) a személyes költségmentesség kérelmezéséhez való jogról és annak feltételeiről,

c) a gyanúsítás, illetve a vádemelés alapjául szolgáló cselekmény lényegének, valamint ezek változásának a megismeréséhez való jogról,

d) az anyanyelv használatához való jogról,

e) a büntetőügy irataiba való betekintéshez való jogról,

f) a vallomástétel megtagadásához való jogról,

g) a kényszerintézkedésnek az elrendeléséről szóló határozat szerinti, illetve a törvényben meghatározott lehetséges végső tartamáról, továbbá a kényszerintézkedés meghosszabbításának és felülvizsgálatának szabályairól, valamint a szabadlábra helyezési kérelem benyújtásához való jogról,

h) a kényszerintézkedés elrendelése, meghosszabbítása vagy fenntartása esetén az általa megjelölt hozzátartozó vagy az általa megjelölt más személy értesítéséhez való jogról.

(6) Ha az előzetesen letartóztatott, vagy az ideiglenes kényszergyógykezelt a (4) bekezdés f) és k) pontjában, valamint az (5) bekezdésben szereplő jogokról a tájékoztatást az őrizetbe vétel során már megkapta, a tájékoztatást nem kell megismételni.

(7) A (4) és (5) bekezdésben meghatározott jogokról szóló írásbeli tájékoztatót az elítélt és az egyéb jogcímen fogvatartott magánál tarthatja.

(8) A (3)-(5) bekezdés szerinti tájékoztatás megtörténtét és annak tudomásul vételét írásban kell rögzíteni. Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott írni, olvasni nem tud, vagy a tájékoztatás időpontjában az írásbeli tájékoztató az általa értett nyelven nem áll rendelkezésre, a (4) és (5) bekezdés szerinti tájékoztatást szóban - két tanú jelenlétében - kell elvégezni, és annak megtörténtét írásban kell rögzíteni. Ha ezt követően a (4) és (5) bekezdés szerinti írásbeli tájékoztató az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott által értett nyelven elkészül, azt részére haladéktalanul át kell adni.

(9) A tartósan vagy véglegesen érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszicho-szociális károsodással - vagy ezek bármilyen halmozódásával - élő, az írni vagy olvasni nem tudó, valamint a fiatalkorú elítélt vagy egyéb jogcímen fogvatartott részére a tájékoztatást - állapotára, adottságaira és helyzetére figyelemmel - a számára érthető módon kell megadni."

96. §

A Bv. tv. 13. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatálya:

"(1) Az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények (Btk. XV. Fejezet), valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmények (Btk. XIX. Fejezet) sértettjét kérelmére értesíteni kell az előzetesen letartóztatott szabadon bocsátásáról vagy szökéséről, az elítélt véglegesen vagy feltételesen történő szabadon bocsátásáról és a szabadságvesztés végrehajtásának félbeszakításáról, továbbá szökéséről, illetve javítóintézeti nevelés esetén a fiatalkorú végleges vagy ideiglenes elbocsátásáról, valamint a javítóintézet engedély nélküli elhagyásáról.

(2) A kérelmet a büntetőügyben eljáró bíróságnál kell benyújtani, és abban meg kell jelölni, hogy milyen lakcímre kéri a sértett az értesítést. A sértett a kérelmét a bírósághoz történő bejelentésével visszavonhatja."

97. §

A Bv. tv. 13. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3a) A (3) bekezdés az előzetesen letartóztatottra is irányadó azzal, hogy az előzetesen letartóztatott szabadulása vagy szökése esetén a sértett által megadott lakcím szerint illetékes rendőri szervet haladéktalanul értesíteni kell."

98. §

A Bv. tv. 14. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A szabadságvesztés és a kényszerintézkedés foganatosítása az elzárás, a közérdekű munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés, a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés és a javítóintézeti nevelés végrehajtását megszakítja. A javítóintézeti nevelés foganatosítása az elzárás és a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás foganatosítása a közérdekű munka végrehajtását megszakítja. Az elzárás, a közérdekű munka, a közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés végrehajtása az értesítőlapoknak a végrehajtásért felelős szervhez érkezésének sorrendjében történik."

99. §

A Bv. tv. 16. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"16. § (1)A büntetés, az intézkedés és a szabálysértési elzárás végrehajtását a Be.-ben és az e törvényben meghatározott feltételek szerint, kérelemre vagy hivatalból a bíróság, az igazságügyért felelős miniszter, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, valamint a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter felfüggesztheti, elhalaszthatja vagy félbeszakíthatja.

(2) Ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott szabadulásakor tízezer forintot meg nem haladó összeggel tartozik a végrehajtásért felelős szervnek, és a tartozás összegének a levonására nincs lehetőség, a tartozás összegét törölni kell. Ezt meghaladó, de a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott kis összegű követelést meg nem haladó tartozás esetén a végrehajtásért felelős szerv vezetője a követelést, kérelemre, ha az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott személyi vagy vagyoni körülményei ezt megalapozzák, méltányosságból elengedheti.

(3) Ha a pénzbüntetésből meg nem fizetett összeg nem éri el a napi tételként meghatározott összeget és nem haladja meg a tízezer forintot, akkor azt törölni kell."

100. §

A Bv. tv. 24. §-a a következő (7) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(7) Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozat hozatalát mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti."

101. §

(1) A Bv. tv. 26. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Aki az (1) bekezdés szerint az iratokat megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, valamint - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - saját költségén másolat kiadását kérheti."

(2) A Bv. tv. 26. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: "(4) Nem engedhető betekintés és nem adható ki másolat

a) a döntés-előkészítés során készült tervezetről,

b) a kockázatértékelési összefoglaló jelentésről, a záró kockázatértékelési jelentésről,

c) a bv. szerv előterjesztésének a döntésre vonatkozó javaslatát tartalmazó részéről,

d) a biztonsági kockázati besorolással, a biztonsági zárkába vagy részlegre helyezéssel kapcsolatos olyan iratról, amelynek ismertté válása valamely más személy jogait vagy érdekeit sértené,

e) a végrehajtásért felelős szerv szakterületi véleményéről,

f) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő feljegyzéséről és az egyéni pártfogó felügyelői tervnek a bűncselekmény elkövetéséhez vezető okokra, a bűnismétlés vonatkozásában fennálló, a pártfogoltat veszélyeztető körülmények kockázatelemzésére vagy kockázatértékelésére vonatkozó részéről,

g) az elfogatóparancs kibocsátásáról szóló igazolásról, valamint

h) azon iratokról, amelyeknek a megismerésére a kérelmező törvény szerint nem jogosult."

(3) A Bv. tv. 26. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Az egészségügyi dokumentációval kapcsolatos iratbetekintésre és másolat kiadására az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvény, valamint az egészségügyről szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

102. §

A Bv. tv. 30. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Ha a kegyelmi jogkör gyakorlója ettől eltérően nem dönt, a kegyelem gyakorlása esetén azok a büntetőjogi jogkövetkezmények, amelyeket a Büntető Törvénykönyvről szóló törvény a korábbi elítéléshez fűz, az ítéletben kiszabott büntetéshez igazodnak."

103. §

A Bv. tv. 34. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Ha a terhelt szabadlábon van és a szabadságvesztés azonnali foganatba vételének nincs helye, továbbá elzárás kiszabása esetén a jogerős szabadságvesztést vagy elzárást kiszabó bíróság a szabadságvesztésről kiállított értesítőlapot, az elzárásról kiállított értesítőlapot és az ítélet rendelkező részét a székhelye szerinti törvényszéken működő bv. csoport részére küldi meg."

104. §

A Bv. tv. 38. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) Ha a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásait az elítélt megszegte, a rendőrség haladéktalanul értesíti az intézkedést elrendelő bíróságot, és az elítéltet a bíróság határozatának meghozataláig - legfeljebb hat napig - a büntetés-végrehajtási őrizetbe veheti. A büntetés-végrehajtási őrizetet rendőrségi fogdán kell végrehajtani. A bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának biztosítására irányuló intézkedés előírásainak megszegése esetén a szabadságvesztés azonnali foganatba vételét rendelheti el. A bíróság a szabadságvesztés azonnali foganatba vételéről való döntés során a Btk. 92. § alkalmazásával rendelkezik a büntetésvégrehajtási őrizet beszámításáról."

105. §

A Bv. tv. 39. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, a szabadságvesztés végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének vezetője - a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján -nyilatkozik."

106. §

A Bv. tv. 40. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A (3) bekezdés a) pontja esetén, ha a gyermek halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerül az elítélt gondozásából, az elzárás végrehajtását a bíróság felhívására, amint azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi, haladéktalanul meg kell kezdeni. A nő szülés utáni egészségi állapotáról a tanács elnökének a felhívására a BVOP egészségügyi szakterületének vezetője - a rendelkezésre bocsátott orvosi dokumentumok alapján -nyilatkozik."

107. §

A Bv. tv. 41. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"41. § (1) A tanács elnöke a közérdekű munka végrehajtásának megkezdésére az elítélt kérelmére fontos okból, különösen az elítélt személyi vagy családi körülményeire való tekintettel, legfeljebb három hónapra halasztást engedélyezhet.

(2) Ha az elítélt betegsége az elítélt életét közvetlenül veszélyezteti, a tanács elnöke

a) az (1) bekezdésben szabályozott tartamú halasztást meghaladó, határozott ideig tartó halasztást is engedélyezhet,

b) az (1) bekezdés alapján engedélyezett halasztást meghosszabbíthatja.

(3) El kell halasztani - kérelem nélkül, hivatalból is - a közérdekű munka végrehajtásának megkezdését annak az elítéltnek az esetében, aki

a) a tizenkettedik hetet meghaladó várandós, legfeljebb a szülés várható idejét követő tizenkettedik hónap végéig,

b) egy évesnél fiatalabb gyermekét gondozza.

(4) A (2) bekezdés esetében a tanács elnöke igazságügyi orvos-szakértői szakvélemény alapján állapítja meg a halasztás egészségügyi feltételeinek fennállását.

(5) Ha a közérdekű munka végrehajtásának elhalasztása iránti kérelmet olyan időben terjesztik elő, hogy annak elintézésére a végrehajtás megkezdésére kitűzött határnap előtt már nincs lehetőség, a tanács elnöke a kérelem elbírálását mellőzi és erről a kérelmezőt értesíti, és a kérelmet a közérdekű munka végrehajtásának esetleges félbeszakítása iránti intézkedés megtétele végett a büntetés-végrehajtási bírónak, tájékoztatásul az illetékes pártfogó felügyelői szolgálatnak is megküldi.

(6) A büntetés végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni, ha

a) az elítélt gyermeke halva született, utóbb meghalt, vagy a gyermek véglegesen vagy tartósan kikerült az elítélt gondozásából, és azt a nő szülés utáni egészségi állapota lehetővé teszi,

b) az elítélt részére a gyermekgondozási díj, gyermekgondozási segély, vagy gyermeknevelési támogatás folyósítását egy év eltelte előtt megszüntetik,

c) az elítélt fogvatartása vagy házi őrizete megszűnik, kivéve ha a közérdekű munka végrehajtásának e törvény szerinti végrehajtási akadálya áll fenn.

(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti szülés utáni egészségi állapotról az igazságügyi orvosszakértő vagy a szülést levezető egészségügyi intézmény főorvosa nyilatkozik."

108. §

A Bv. tv. 46. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"46. § (1) Ha a kegyelmi eljárás során egészségügyi okra hivatkoznak, az igazságügyért felelős miniszter az előterjesztés előkészítése során - a büntetés végrehajtásának megkezdésére halasztó hatállyal - elrendelheti az elítéltnek a Büntetés-végrehajtás Központi Kórházában (a továbbiakban: Központi Kórház) vagy az IMEI-ben történő szakorvosi vizsgálatát.

(2) A büntetés vagy az intézkedés elengedése vagy mérséklése iránti kérelem vagy előterjesztés esetén az igazságügyért felelős miniszter elrendelheti a büntetés vagy javítóintézeti nevelés intézkedés végrehajtásának a köztársasági elnök döntéséig történő elhalasztását vagy félbeszakítását.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a 17. § szerinti megkereséssel élhet további olyan adatok vagy iratok beszerzése érdekében, amelyekre a kegyelmi kérelem hivatkozik vagy amelyek a kegyelmi eljárás lefolytatásához szükségesek.

(4) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi eljárás során törvényben meghatározott adatkörben adatokat igényelhet a következő nyilvántartásokból:

a) bűnügyi nyilvántartási rendszer,

b) szabálysértési nyilvántartási rendszer,

c) polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartása,

d) közúti közlekedési nyilvántartás,

e) központi idegenrendészeti nyilvántartás.

(5) Az igazságügyért felelős miniszter a kegyelmi kérelmet a köztársasági elnökhöz akkor is felterjeszti, ha a kegyelem gyakorlása iránt nem tesz előterjesztést.

(6) A kegyelmi döntésről szóló határozatot az ügyben első fokon eljárt bíróság tanácsának elnöke kézbesíti az elítéltnek és a kegyelmi kérelem előterjesztőjének.

(7) Ha az elítélt a szabadságvesztését vagy a javítóintézeti nevelését tölti, részére a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter közvetlenül a bv. intézet vagy a javítóintézet útján kézbesíti, egyidejűleg a kegyelmi határozat megküldésével értesíti az első fokon eljárt bíróságot. Ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter a BVOP-nak is megküldi.

(8) Ha a köztársasági elnök kegyelmet gyakorolt, az elítélt részére küldött értesítés tartalmazza a kegyelemhez fűződő jogkövetkezményekről szóló tájékoztatást is."

109. §

A Bv. tv. a következő alcímmel és 46/A-46/H. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek kötelező kegyelmi eljárása

46/A. § (1) A feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt esetében e törvény rendelkezései alapján hivatalból kegyelmi eljárást (a továbbiakban: kötelező kegyelmi eljárás) kell lefolytatni.

(2) A kötelező kegyelmi eljárás lefolytatása nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélt vagy az arra jogosult más személy az általános szabályok szerint kegyelmi kérelmet nyújtson be, vagy az arra jogosult hivatalból kegyelmi eljárást kezdeményezzen.

46/B. § (1) Az elítéltet fogva tartó bv. intézet értesíti az igazságügyért felelős minisztert, ha az elítélt a szabadságvesztésből negyven évet kitöltött.

(2) A bv. intézet az (1) bekezdés szerinti értesítést megelőzően nyilatkoztatja az elítéltet arról, hogy a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához hozzájárul-e. Az (1) bekezdés szerinti értesítéshez az elítélt hozzájáruló nyilatkozatát, a hozzájárulás megtagadásáról szóló nyilatkozatát, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja, az erről kiállított jegyzőkönyvet mellékelni kell.

(3) Az elítélt hozzájárulásának hiánya esetén, vagy ha az elítélt a nyilatkozattételt megtagadja, a kötelező kegyelmi eljárás nem folytatható le.

46/C. § Az igazságügyért felelős miniszter - a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől számított hatvan napon belül - a 46. § (4) bekezdése szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatokat, illetve a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint beszerzi a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges, a kegyelmi ügyben hozott döntéshozatal során megvizsgálandó előkészítő iratokat, különösen

a) a bv. intézet által összeállított,

aa) az elítéltről készült kockázatértékelési összefoglaló jelentést,

ab) az elítélt biztonsági kockázati besorolásával kapcsolatos iratokat,

ac) az elítéltről készült értékelő véleményeket,

ad) az elítélttel szemben indított fegyelmi eljárásokkal kapcsolatos iratokat,

ae) az elítélt egészségi állapotára vonatkozó dokumentációt, ideértve az elítélt mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi véleményeket is;

b) az elítélt büntető ügyének az iratait;

c) a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő által, az elítélt befogadó környezetéről készített környezettanulmányt;

d) - ha az elítélt a bv. intézetet arról tájékoztatja, hogy szabadulása esetén foglalkoztatása biztosított lesz - a munkáltató által kiadott foglalkoztatási nyilatkozatot.

46/D. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter - legkésőbb a 46/B. § szerinti értesítés beérkezésétől számított három napon belül - értesíti a Kúria elnökét a kötelező kegyelmi eljárás megkezdéséről.

(2) A Kegyelmi Bizottság öttagú, a kötelező kegyelmi eljárásban közreműködő testület.

(3) A Kegyelmi Bizottság eseti jelleggel, tagjainak kijelölésétől a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásának az igazságügyért felelős miniszternek történő megküldéséig működik.

(4) A Kegyelmi Bizottság tagjait az (1) bekezdés szerinti értesítést követően haladéktalanul a Kúria elnöke jelöli ki a Kúria büntető kollégiumának javaslata alapján. A Kegyelmi Bizottság tagjává a Kúrián vagy az ítélőtáblán büntető ügyekben eljáró bíró jelölhető ki. A kijelöléshez a bíró hozzájárulása szükséges.

(5) A Kegyelmi Bizottság tagjává nem jelölhető ki olyan bíró, aki

a) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a szabadságvesztés végrehajtása során bíróként eljárt,

b) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben vagy a szabadságvesztés végrehajtása során ügyészként eljárt,

c) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügyben a nyomozó hatóság tagjaként eljárt,

d) az elítélt hozzátartozója,

e) a kötelező kegyelmi eljárás alapjául szolgáló büntetőügy sértettje vagy a sértett hozzátartozója.

46/E. § (1) Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése szerinti követelmények a Kegyelmi Bizottság tagjaként történő eljárásra is kiterjednek.

(2) A Kegyelmi Bizottság a döntéseit szótöbbséggel hozza meg.

(3) A Kegyelmi Bizottság saját tagjai közül elnököt választ. Az elnököt akadályoztatása esetén a Kegyelmi Bizottságnak az elnök által kijelölt tagja teljes jogkörben helyettesíti.

46/F. § (1) Az igazságügyért felelős miniszter a 46/C. § szerinti határidőben beszerzett iratokat a rendelkezésre bocsátásukat követő nyolc napon belül megküldi a Kegyelmi Bizottság részére.

(2) A Kegyelmi Bizottság a 46/C. § szerint beszerzett iratok beérkezését követő kilencven napon belül megvizsgálja, hogy

a) az elítéltnek a büntetés végrehajtása alatt tanúsított kifogástalan magatartására, valamint arra a készségére tekintettel, hogy törvénytisztelő életmódot fog folytatni, illetve

b) az elítélt személyi vagy családi körülményeire, valamint az egészségi állapotára tekintettel

alaposan feltehető-e, hogy a büntetés célja további szabadságelvonás nélkül is elérhető.

(3) A Kegyelmi Bizottság a 17. § szerinti megkeresés szabályai szerint, illetve a 46. § (4) bekezdése alkalmazásával a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges további adatokat és iratokat szerezhet be.

(4) A Kegyelmi Bizottság eljárása során bármely, a vizsgálat során lényegesnek minősülő szakkérdésben megfelelő szakértelemmel rendelkező személy közreműködését veheti igénybe vagy meghatározott szakkérdésben állásfoglalást kérhet. Az elítélt mentális állapotára vonatkozóan a Kegyelmi Bizottság köteles szakorvos vagy pszichológus szakértő közreműködését igénybe venni. A felkért szakértő az eljárás során beszerzett iratokat, adatokat megismerheti. A felkért szakértő eljárásának a költségeit az állam viseli.

(5) A Kegyelmi Bizottság az elítéltet az eljárása során meghallgatja.

(6) A Kegyelmi Bizottság a (2) bekezdés szerinti vizsgálat alapján indokolt állásfoglalást fogad el, amely a kegyelem gyakorlásával kapcsolatos javaslatot is tartalmaz.

(7) A Kegyelmi Bizottság az indokolt állásfoglalást, valamint a vizsgálata során beérkezett iratokat, beszerzett adatokat, illetve a szakértői véleményeket megküldi az igazságügyért felelős miniszternek.

46/G. § (1) A Kegyelmi Bizottság állásfoglalásától az igazságügyért felelős miniszter nem térhet el. Az igazságügyért felelős miniszter a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásában szereplő tartalommal készíti el a köztársasági elnök részére a felterjesztést, amely az állásfoglalás indokolását is tartalmazza.

(2) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásának a beérkezését követő tizenöt napon belül megküldi a köztársasági elnöknek.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter a felterjesztést az elítéltet fogva tartó bv. intézet útján megküldi az elítéltnek is.

(4) A kegyelmi döntésről szóló határozat kézbesítésére a 46. § (6)-(8) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

46/H. § Ha a kötelező kegyelmi eljárás anélkül zárult le, hogy az elítélt kegyelemben részesült volna, és az elítélt továbbra is életfogytig tartó szabadságvesztését tölti, a kötelező kegyelmi eljárás lezárultát követően két év elteltével a kötelező kegyelmi eljárást ismételten le kell folytatni."

110. §

A Bv. tv. 48. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"48. § (1) A szabadságvesztés - ideértve a 64. § és a 66. § szerinti szabadságvesztést is -, az elzárás, a közérdekű munka kiszabása vagy a javítóintézeti nevelés elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró a bíróság határozatának rendelkező része és az értesítőlapok alapján - külön jogszabályban meghatározottak szerint - megvizsgálja, hogy

a) nem állapítható-e meg a büntetés vagy az intézkedés végrehajtását kizáró ok, vagy e törvény szerinti egyéb végrehajtási akadály bekövetkezése,

b) az elítélt az előzetes fogvatartásban vagy házi őrizetben töltött-e annyi időt, hogy a kiszabott szabadságvesztést, a 64. § és 66. § szerinti szabadságvesztést, az elrendelt javítóintézeti nevelést kitöltötte, vagy a szabadságvesztésből a feltételes szabadságra bocsátása, vagy javítóintézeti nevelésből az ideiglenes elbocsátása kérdésében való döntés esedékes.

(2) Ha a büntetés-végrehajtási bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap hiteles másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről.

(3) Ha a szabadlábon lévő elítélt befogadásáról a bv. intézet a bv. csoportot értesítette, a büntetés-végrehajtási bíró az értesítőlapra bírói rendelvényt vezet, és azt haladéktalanul megküldi a befogadó bv. intézet részére.

(4) A büntetés-végrehajtási bíró a hibás formában vagy tartalommal kiállított értesítőlap kijavítását saját hatáskörben elvégezheti.

(5) Elzárás, közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés esetén, ha az elítélt szabadlábon van, a büntetés végrehajtásának megkezdésére szóló felhívást a büntetés-végrehajtási bíró adja ki.

(6) A büntetés-végrehajtási bíró a büntetés-végrehajtás során az általa lefolytatott eljárásokban hivatalból vizsgálja a büntetés vagy az intézkedés végrehajtásának törvényi akadályát, és annak fennállását - a 27. § (1) bekezdés a) és c) pontja kivételével - határozattal állapítja meg."

111. §

A Bv. tv. 50. § (1) bekezdése a következő l) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A büntetés-végrehajtási bíró)

"l) az e törvényben meghatározott esetekben, amennyiben a jogosult kérelmében új körülményre nem hivatkozik, a határozat hozatalát mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti."

112. §

A Bv. tv. 58. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A büntetés-végrehajtási bíró

a) a meghallgatás időpontjáról a bv. intézetet és az ügyészt, a védőt, ha a pártfogó felügyelő meghallgatása szükséges, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, továbbá, ha az elítélt fiatalkorú, a törvényes képviselőjét értesíti,

b) ha az elítélt szabadlábon van, az elítéltet a meghallgatásra idézi."

113. §

A Bv. tv. a következő alcímmel, valamint 61/A. és 61/B. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"A reintegrációs őrizet elrendelése és megszüntetése

61/A. § (1) A reintegrációs őrizet elrendelésére a bv. intézet tesz javaslatot a büntetésvégrehajtási bírónak.

(2) A reintegrációs őrizet elrendelését a szabadságvesztés végrehajtása alatt egy alkalommal az elítélt vagy védője is kezdeményezheti. A kérelmet a bv. intézet - értékelő véleményével és javaslatával - harminc napon belül, amennyiben a 187/A. § (1) bekezdés szerinti határnap már elmúlt, soron kívül továbbítja a büntetés-végrehajtási bíróhoz.

(3) A reintegrációs őrizet elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró jelöli ki az elítélt tartózkodási helyéül szolgáló lakást. A végzésben meghatározza, hogy a kijelölt lakás és a hozzá tartozó bekerített hely milyen - elsősorban a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítását szolgáló, munkavégzési vagy gyógykezelési - célból és milyen időtartamban hagyható el.

(4) A reintegrációs őrizet elrendelésével kapcsolatos eljárás bűnügyi költségét az állam viseli.

61/B. § (1) A reintegrációs őrizet megszüntetéséről a büntetés-végrehajtási bíró a bv. intézet előterjesztésére soron kívül, az iratok alapján határoz.

(2) Ha az elítélt ismeretlen helyre távozik, a büntetés-végrehajtási bíró a reintegrációs őrizet megszüntetéséről szóló határozat meghozatalával egyidejűleg elfogatóparancsot bocsát ki."

114. §

A Bv. tv. a következő alcímmel és 68/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"A javítóintézeti nevelés átváltoztatása szabadságvesztésre

68/A. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból vagy az ügyész indítványára a Btk. 122. §-ában meghatározott feltételek fennállása esetén - az iratok alapján - a javítóintézeti nevelést vagy annak hátralévő részét szabadságvesztésre változtatja át.

(2) A bűnügyi költséget az állam viseli.

(3) Az (1) bekezdés alapján átváltoztatott javítóintézeti nevelés helyébe lépő szabadságvesztésre halasztás nem engedélyezhető."

115. §

A Bv. tv. 71. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"71. § (1) A büntetés-végrehajtási bíró hivatalból, az ügyész indítványára, az elítélt vagy a védő kérelmére, illetve a végrehajtásért felelős szerv jelzése alapján utólag - a Be. XXIX. Fejezetében foglaltak alapján - folytatja le az 52-70. § szerinti eljárásokat, ha határozatában nem a törvénynek megfelelően rendelkezett.

(2) Ha az elítélt vagy a védő az ismételt kérelemben új körülményre nem hivatkozik, a büntetés-végrehajtási bíró a kérelem tárgyában a határozat hozatalát mellőzheti, és erről a kérelmezőt értesíti.

(3) A bűnügyi költséget az állam viseli."

116. §

(1) A Bv. tv. 76. § (2) bekezdés f) és g) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]

"f) a szabadságvesztés és az elzárás hatálya alatt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító jelére, az egészségügyről szóló törvényben meghatározott egészségügyi adataira (a továbbiakban: egészségügyi adat), esetleges káros szenvedélyeire, szociális helyzetére, így különösen családi körülményeire, valamint jövedelmi és vagyoni körülményeire vonatkozó adataira, a választójoggal nem rendelkező elítélt személyi azonosítójára, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára,

g) a közérdekű munkára ítélt társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, szociális helyzetére, foglalkozására, munkahelyére, munkarendjére és tanulói jogviszonyára, tanulmányi rendjére, valamint családi körülményeire vonatkozó adataira, továbbá - ha azokat megadja - a levelezési címére, telefonszámára, illetve e-mail címére, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára, valamint a ledolgozott napok számára,"

(2) A Bv. tv. 76. § (2) bekezdése a következő r) ponttal kiegészülve lép hatályba:

[Az (1) bekezdés szerinti adatkezelés kiterjed]

"r) a szabálysértési elzárás hatálya alatt álló arcképmására, társadalombiztosítási azonosító jelére, egészségügyi adataira, esetleges káros szenvedélyeire, valamint a végrehajtás helyére, kezdő és befejező időpontjára."

117. §

A Bv. tv. 78. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[A rendőrség a 76. § (2) bekezdésében meghatározott adatok közül]

"b) ha az előzetes letartóztatást, a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdában hajtják végre, az előzetes letartóztatás, a szabálysértési elzárás,"

(végrehajtásához szükséges adatokat ismerheti meg és kezelheti.).

118. §

A Bv. tv. 80. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A pártfogó felügyelő a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogó felügyelet végrehajtása érdekében az érintett következő bűnügyi személyes adatait igényelheti és veheti át a bűnügyi nyilvántartó szervtől:

a) a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) 11. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdésében meghatározott adatokat,

b) a Bnytv. 16. § (1) bekezdés c)-l) pontjában és (2) bekezdés m) pontjában meghatározott adatokat, ha az érintettel szemben kényszergyógykezelést rendeltek el,

c) a Bnytv. 23. § c) és h) pontjában meghatározott adatokat, ha a terhelttel szemben előzetes letartóztatást, lakhelyelhagyási tilalmat, házi őrizetet vagy ideiglenes kényszergyógykezelést rendeltek el."

119. §

A Bv. tv. 82. § 1. pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(E fejezet alkalmazásában)

"1. fiatalkorú alatt érteni kell a tizennyolcadik életévét betöltött, de huszonegyedik életévét meg nem haladott - fiatalkorúak szabadságvesztését töltő - elítéltet is,"

120. §

(1) A Bv. tv. 84. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: "(1) A szabadságvesztés végrehajtása iránt azonnal intézkedni kell, ha

a) a szabadságvesztést kiszabó határozat jogerőre emelkedésekor a terhelt akár az adott ügyben, akár más ügyben előzetes fogvatartásban van,

b) a bíróság a szabadságvesztés végrehajtásának azonnali foganatba vételét rendelte el."

(2) A Bv. tv. 84. §-a a következő (4a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(4a) Ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, és a köztársasági elnök nem gyakorolt kegyelmet, a BVOP az elítéltet a szabadságvesztés végrehajtásának - a kegyelmi döntésről szóló határozat meghozatalától számított - harminc napon belül történő megkezdésére vagy folytatására hívja fel."

(3) A Bv. tv. 84. § (7) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(7) Ha a bv. bíró megállapítja a szabadságvesztés végrehajthatóságát, úgy az értesítőlap másolatának megküldésével értesíti a BVOP-t a szabadságvesztés megkezdésére felhívható elítéltekről."

121. §

A Bv. tv. 85. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"85. § (1) A BVOP a szabadságvesztés végrehajtásának megkezdésére kijelölt bv. intézet kiválasztásánál figyelembe veszi

a) a kiszabott szabadságvesztés tartamát és végrehajtási fokozatát,

b) az elítélt állandó lakóhelyét,

c) azt, hogy az elítélt visszaeső-e, és

d) a telítettséget.

(2) A 84. § (3) bekezdése szerinti felhívást úgy kell kiadni, hogy a szabadságvesztés végrehajtását az elítélt legkésőbb a szabadságvesztés végrehajthatóságának a 84. § (7) bekezdés szerinti megállapítását követő három hónapon belül megkezdje.

(3) A BVOP a felhívás megtörténtét követően haladéktalanul tájékoztatja a bv. csoportot a felhívás tényéről, a szabadságvesztés kezdő időpontjáról, valamint a végrehajtás megkezdésére kijelölt bv. intézetről."

122. §

A Bv. tv. 86. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"86. § (1) A BVOP az előző naptári héten kiadott felhívásokat az azokban megjelölt bv. szervek szerint összesíti, az ezek alapján összeállított jegyzéket a bv. intézet parancsnokának megküldi.

(2) Ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert ismeretlen helyre távozott, a BVOP haladéktalanul megkísérli az elítélt tartózkodási helyének a felkutatását, ha ez nem vezet eredményre, kezdeményezi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetés-végrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.

(3) Ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetnél, a BVOP haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt. Ha az elővezetés nem járt eredménnyel, kezdeményezi az első fokon eljárt bíróság székhelye szerint illetékes büntetésvégrehajtási bírónál az elítélttel szemben elfogatóparancs kibocsátását.

(4) A BVOP az elítélt elővezetését az elítélt ismert lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes bv. intézetbe rendeli el.

(5) Az elővezetés költségének megfizetésére a BVOP az elítéltet határozattal kötelezi. Eredménytelen elővezetés esetén a BVOP a kötelezettet kérelmére különös méltánylást érdemlő okból mentesítheti az elővezetés költéségének megfizetése alól, ebben az esetben az elővezetés költségét az állam viseli. Az elítélt az elővezetés költségének megfizetésére kötelező határozat bírósági felülvizsgálatát kezdeményezheti.

(6) Ha az elítélt önként, határidőben jelentkezik, vagy elővezetés, elfogatóparancs alapján a bv. intézetbe elővezetik, erről a bv. intézet haladéktalanul értesíti a bv. csoportot és a BVOP-t."

123. §

A Bv. tv. 92. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) Az egy év hat hónapot meghaladó tartamú szabadságvesztésre ítélt személyt a KKMI-ben kell elhelyezni, ha várható szabadulásáig több mint egy év van hátra. A KKMI-ben az elítélt elhelyezése legfeljebb harminc napig tarthat, amit a KKMI főigazgatója indokolt esetben további harminc nappal meghosszabbíthat.

(3) A KKMI-ben eltöltött időszak kockázatértékelési összefoglaló jelentéssel zárul, amely tartalmazza az elítélt befogadásakor mért általános - visszaesési és fogvatartási - kockázatát, meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrados feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie. Az elítéltet tájékoztatni kell a kockázatértékelési összefoglaló jelentés tartalmáról, valamint a javasolt visszaesési és fogvatartási kockázatot csökkentő reintegrációs programok igénybevételéről."

124. §

A Bv. tv. 93. § (3) és (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A bv. intézeti szakterületi véleményezést megelőzően az (1) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni a feltételes szabadságra és reintegrációs őrizetre bocsátáshoz készítendő előterjesztés megalapozása érdekében azzal, hogy a vizsgálatot az előterjesztés benyújtásának esedékességét megelőző két hónapon belül meg kell kezdeni.

(4) Nem kell elvégezni annak az elítéltnek a záró kockázatértékelését,

a) aki nem tartozik a 92. § (2) bekezdés alá,

b) aki az anya-gyermek részlegen van elhelyezve,

c) aki a társadalmi kötődés programban vesz részt,

d) aki a reintegrációs őrizetben van, vagy

e) akinél a fogva tartó bv. intézet ezt nem javasolja."

125. §

(1) A Bv. tv. 95. § (2) és (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: "(2) Az elítéltet

a) a befogadást követően, vagy

b) a 92. § (2) bekezdésében meghatározott kivizsgálást követően a kijelölt bv. intézetben

a befogadó részlegen kell elhelyezni, ahol legfeljebb tizenöt napig tartózkodhat. A befogadó részlegen való elhelyezés időtartamába nem számít be az IMEI-ben, a Központi Kórházban vagy a más bv. intézetben megőrzésen töltött idő.

(3) A bv. intézeti befogadást követően a kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követő nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe sorolásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokon való részvételéről."

(2) A Bv. tv. 95. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A fogvatartott egyéniesítéséhez igazodó rezsimbe sorolásáról és annak megváltoztatásáról, valamint a magas szintű biztonsági kockázati besorolásáról - a 26. § (4) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - a BFB határozattal dönt."

126. §

(1) A Bv. tv. 96. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: "(1) A BFB elítéltekkel kapcsolatos feladatai:

a) az elítélt befogadást követő elhelyezése,

b) a rezsimbe sorolás és a besorolás megváltoztatása,

c) a rezsimbe helyezés felülvizsgálata,

d) a reintegrációs programba történő bevonás, ilyen programba történő helyezés vagy annak megszüntetése, a programon való részvétel eredményességének értékelése,

e) a biztonsági kockázati besorolás és a besorolás megváltoztatása,

f) a nem dolgozó és újonnan befogadott elítélt munkába állítása, a munkahely és a munkakör kijelölése,

g) a dolgozó elítélt más munkahelyre történő áthelyezése, munkahelyről történő leváltása,

h) a bv. szerv orvosának javaslata alapján döntés a munkaterápiás foglalkoztatásról, annak munkaidejéről és munkarendjéről,

i) az oktatásra, a szakképzésre és a továbbképzésre jelentkezők beiskolázása,

j) a hosszúidős speciális részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,

k) a gyógyító-terápiás részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,

l) a pszichoszociális részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,

m) a drogprevenciós részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,

n) az alacsony biztonsági kockázatú részlegen történő elhelyezés vagy annak megszüntetése,

o) reintegrációs őrizet érdekében az elítélt meghallgatása,

p) jogszabályban meghatározott egyéb feladat.

(2) A BFB az (1) bekezdés b), d), j)-h),j), l) és o) pontjában meghatározott feladatkörének ellátása során az elítéltet meghallgatja, egyéb esetben meghallgatást tarthat."

(2) A Bv. tv. 96. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A BFB a KKMI részére az elítélt záró kockázatelemzési vizsgálatához véleményt készít."

127. §

A Bv. tv. 109. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az alacsony biztonsági kockázatú részlegen az az elítélt helyezhető el, akinek biztonsági kockázati besorolása alapján a fogvatartása nem igényli magas szintű biztonsági védelmi eszközök alkalmazását."

128. §

A Bv. tv. 113. §(1) bekezdése a következő f) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(Az elítéltet - megjelenési szándékától függetlenül - elő kell állítani, ha)

"f) az Országgyűlés nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága által közreműködésre kötelezett személyként"

(idézik.)

129. §

A Bv. tv. 115. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba: "(2) Enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki, ha

a) az elítélt a szabadságvesztésből - az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva - a feltételes szabadságra bocsátásig esedékes időtartam felét nem töltötte le,

b) az elítélt feltételes szabadságra nem bocsátható és a szabadságvesztés tartamának - az előzetes fogvatartásban és a házi őrizetben töltött időt is beszámítva - fegyházfokozatban a felét, börtönfokozatban az egyharmadát nem töltötte le,

c) az elítélt a szabadságvesztésből fegyházfokozatban legalább egy évet, börtönfokozatban legalább hat hónapot nem töltött le,

d) az elítélt erőszakos többszörös visszaeső,

e) az elítélt a bűncselekményt bűnszervezetben követte el,

f) az elítélt életfogytig tartó szabadságvesztés büntetést tölt, amelyből nem bocsátható feltételes szabadságra."

130. §

A Bv. tv. 116. § (5) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(5) A szabadságvesztés félbeszakítására irányuló kérelem indokoltságának ellenőrzése céljából a bv. intézet az elítélt által megjelölt tartózkodási hely szerint illetékes büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelő útján környezettanulmány elkészítését rendelheti el, illetve megkeresheti a rendőri szervet a környezettanulmány készítése céljából."

131. §

(1) A Bv. tv. 117. § (1) bekezdés a) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha tudomására jut, hogy)

"a) az elítélttel szemben a félbeszakítás tartama alatt elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás indult, vagy olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére kihatással van,"

(2) A Bv. tv. 117. § (1) bekezdése a következő d) ponttal kiegészülve lép hatályba:

(A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszünteti, ha a tudomására jut, hogy)

"d) a kegyelmi döntés meghozataláig az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását félbeszakították."

(3) A Bv. tv. 117. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) A szabadságvesztés félbeszakítását az engedélyező megszüntetheti, ha az elítélttel szemben olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére nincs kihatással."

132. §

A Bv. tv. 134. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) Az elítélt nem kötelezhető a tartási költségek megfizetésére a reintegrációs őrizet, feltételes szabadságra bocsátás, a büntetés félbeszakítás és a bv. intézet huszonnégy órát meghaladó elhagyása esetén."

133. §

A Bv. tv. 143. §-a a következő (6) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(6) A kárt a bv. szerv viseli, ha a károkozásért az elítélt felelőssége nem állapítható meg, továbbá, ha az elítéltet a kár megtérítése alól részben vagy egészben mentesítették, vagy a tartozást törölték."

134. §

A Bv. tv. 144. §-a a következő (1a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kártérítési eljárást a 143. § (1) bekezdésében meghatározott bv. szerv folytatja le."

135. §

A Bv. tv. a következő 144/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"144/A. § A rendőrségi fogdán történő végrehajtás során okozott kár esetében a 143. § és a 144. § szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a bv. szerv alatt a 427. § (8) bekezdésében meghatározott személyt kell érteni."

136. §

A Bv. tv. 175. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Ha jogorvoslatra vonatkozó jognyilatkozat megtétele miatt a védővel való telefonon történő kapcsolatfelvétel indokolt, és az elítélt nem rendelkezik a telefonáláshoz szükséges összeggel, részére a telefonbeszélgetés költségét a bv. intézet megelőlegezi."

137. §

(1) A Bv. tv. 185. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az elítéltek szabadulásra felkészítése keretében (a továbbiakban: gondozás) már a szabadságvesztés végrehajtása alatt segítséget kapnak a szabadulást követő társadalomba való visszailleszkedéshez és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. A gondozás - az elítélt visszailleszkedésének elősegítése érdekében - kiterjed a befogadó környezet felkészítésére, más személyek és szervezetek bevonására is. A bv. intézet az elítélt részére egyéni reintegrációs programot készít, amely alapján végrehajtja az elítélt gondozását."

(2) A Bv. tv. 185. § (3) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) A büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő gondozási tevékenységét legkésőbb a bv. intézetből való szabadulás - ideértve a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét is - várható időpontja előtt két hónappal kezdi meg."

138. §

A Bv. tv. 186. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Az egyéni reintegrációs programot a bv. intézet szükség szerint - az elítélt, a reintegrációt segítő szervezetek képviselőinek bevonásával - felülvizsgálja és módosíthatja."

139. §

(1) A Bv. tv. 187. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A társadalmi kötődés program végrehajtását a bv. intézet parancsnoka

a) felfüggeszti, ha az elítélttel szemben újabb szabadságvesztés végrehajtására érkezik értesítés,

b) felfüggesztheti, ha az elítélttel szemben újabb büntetőeljárás indul."

(2) A Bv. tv. 187. § (6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(6) A programelemek megvalósításának eredményességét a bv. intézet ellenőrzi és értékeli. Az értékelés alapját a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek a befogadó környezettel történő együttműködés és ellenőrzés során beszerzett adatok képezik."

140. §

A Bv. tv. a következő alcímmel és 187/A-187/E. §-okkal kiegészülve lép hatályba:

"A reintegrációs őrizet

187/A. § (1) Az első alkalommal szabadságvesztésre ítélt, aki öt évnél nem hosszabb tartamú szabadságvesztését fogház- vagy börtönfokozatban tölti és azt vállalja - ha a szabadságvesztés céljának megvalósulása ilyen módon is biztosítható -, a szabadulás előtt legfeljebb hat hónappal reintegrációs őrizetbe helyezhető. A reintegrációs őrizet alkalmazása iránt, továbbá az elítélt kérelme esetén a bv. intézet előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónak.

(2) A reintegrációs őrizet az elítélt szabadságának teljes elvonását megszünteti, de mozgási szabadságát és a tartózkodási helye szabad megválasztásának jogát korlátozza.

(3) Elrendelése esetén a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt házat, lakást és az ahhoz tartozó bekerített helyet az elítélt csak az elrendelő határozatában meghatározott célból, különösen

a) a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítása,

b) munkavégzés,

c) oktatásban, képzésben való részvétel vagy

d) gyógykezelés céljából az ott meghatározott időben és az úti cél meghatározása mellett hagyhatja el.

(4) A reintegrációs őrizet az elektronikus távfelügyeleti eszközök alkalmazása mellett biztosítható.

187/B. § (1) A bv. intézet az előterjesztés megalapozása érdekében, továbbá a kérelem véleményezésével egyidejűleg megkeresi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt, környezettanulmány és javaslat elkészítése és a büntetés-végrehajtási bírónak történő megküldése céljából.

(2) A környezettanulmány kiterjed különösen az elítélt

a) családi körülményeire,

b) lakáskörülményeire;

c) vagyoni, jövedelmi viszonyaira,

d) munkavállalási lehetőségeire.

(3) Ha a reintegrációs őrizet helye nem az elítélt saját tulajdonában álló lakóingatlan, úgy a tulajdonos előzetes, írásbeli befogadó nyilatkozata szükséges.

187/C. § Az elítélt nem helyezhető reintegrációs őrizetbe, ha

a) az elítélttel szemben további szabadságvesztést kell végrehajtani,

b) az elítélttel szemben folyamatban lévő büntetőügyben elrendelt előzetes letartóztatását a szabadságvesztés végrehajtásának idejére megszakították,

c) a fogvatartása során engedélyezett reintegrációs őrizetet az elítéltnek felróható okból megszüntették.

187/D. § (1) A reintegrációs őrizetben töltött tartam a szabadságvesztésbe beleszámít.

(2) A reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok megtartását a büntetés-végrehajtási szervezet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szervvel együttműködve ellenőrzi. A bv. intézet jogosult a reintegrációs őrizet szabályainak megtartására vonatkozó adatok megismerésére.

187/E. § (1) A bv. szerv vezetője a reintegrációs őrizet megszüntetéséről haladéktalanul előterjesztést tesz a büntetés-végrehajtási bírónál, ha annak tartama alatt

a) végrehajtandó szabadságvesztésről, új büntető ügyről érkezik értesítés,

b) az elítélt a magatartási, illetve a távfelügyeleti eszközök vállalt alkalmazási szabályait megszegi, a távfelügyeleti eszközt megrongálja vagy használhatatlanná teszi.

(2) Az elfogott elítéltet az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv a legközelebbi bv. intézetbe előállítja.

(3) A reintegrációs őrizet alkalmazásának megszüntetését kimondó határozatban megjelölt időpont és a bv. intézetbe történő előállítás napja között eltelt idő a szabadságvesztésbe nem számít bele."

141. §

A Bv. tv. a következő 200/A. §-sal kiegészülve lép hatályba:

"200/A. § Fiatalkorú fogvatartott reintegrációs őrizetének alkalmazási feltétele:

a) a családi terápián vagy családi konzultáción való részvétel,

b) a törvényes képviselő hozzájárulása, és fogadónyilatkozat megtétele a lakhatás tekintetében, valamint nyilatkozata a fogvatartott kíséréséről."

142. §

A Bv. tv. 270. §-a és az azt megelőző alcím a következő szöveggel lép hatályba:

Munkaterápiás foglalkoztatás

270. § (1) A bv. orvos javaslatára a BFB dönt az elítélt munkaterápiás foglalkoztatásáról, munkaidejéről, munkarendjéről.

(2) A munkaterápiás foglalkoztatás időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti harminc órát, de el kell érnie a napi négy és a heti húsz órát.

(3) A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő elítélt rendszeres pénzbeli térítésre jogosult, amelynek legkisebb összege napi hat órás foglalkoztatás esetén az alapmunkadíj egyharmada. A térítési díj összege az országos parancsnok által normatív utasításban, évente meghatározott összeg.

(4) Munkaterápiás foglalkoztatás esetén e törvény munkáltatásra vonatkozó szabályait kell azzal az eltéréssel alkalmazni, hogy az ilyen foglakoztatásban részt vevő elítélt számára teljesítménykövetelmény nem írható elő."

143. §

A Bv. tv. 271. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba: "(4) A fogvatartott mentesül a (3) bekezdésben meghatározott felelősség alól, ha

a) a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, vagy

b) a munkáltató nem biztosította a biztonságos őrzés feltételeit.

(5) Fogvatartottal szemben az Mt. leltárhiányért való felelősségre vonatkozó szabályai alapján kártérítési igény nem érvényesíthető."

144. §

A Bv. tv. 272. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3) A munkáltatásból származó kártérítési igény érvényesítése során az Mt. 285. §-a nem alkalmazható."

145. §

A Bv. tv. 273. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az elzárás a bíróság jogerős határozata alapján hajtható végre. Az elzárás végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik."

146. §

A Bv. tv. 294. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtására az V. Fejezet rendelkezéseit e fejezet szerinti eltérésekkel kell alkalmazni. A közérdekű munka helyébe lépő szabadságvesztés és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztés büntetés végrehajtásának megkezdése érdekében a bv. csoport intézkedik."

147. §

A Bv. tv. 310. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"310. § (1) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogó felügyelő vagy a büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelő a pártfogolt ellenőrzésével és irányításával elősegíti annak megakadályozását, hogy a pártfogolt ismételten bűncselekményt kövessen el, továbbá segítséget nyújt a társadalmi beilleszkedéséhez, az ehhez szükséges szociális készségek kialakításához és feltételek megteremtéséhez, közreműködik a sértettek érdekeinek érvényesülésében.

(2) A pártfogó felügyeletet a pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt pártfogó felügyelője, a feltételes szabadságra bocsátással összefüggő pártfogó felügyeletet a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő hajtja végre.

(3) A pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő

a) ellátja a pártfogó felügyelet végrehajtásával járó teendőket,

b) a pártfogó felügyelet végrehajtására pártfogoltanként egyéni pártfogó felügyelői tervet készít,

c) összehangolja a pártfogó felügyelet végrehajtásában közreműködő szervek, szervezetek és személyek tevékenységét,

d) a külön magatartási szabályok meghatározása és a bíróság döntésének megalapozása érdekében pártfogó felügyelői véleményt készít.

(4) A pártfogó felügyelet végrehajtásában a rendőrség közreműködik. Ennek keretében a rendőrség

a) teljesíti a pártfogó felügyelői szolgálat vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkereséseit,

b) ellenőrzi egyes külön magatartási szabályok [Btk. 71. § (2) bekezdés a)-d) pont] megtartását, ezek megszegése esetén jelentését megküldi a pártfogó felügyelői szolgálatnak vagy a büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelőnek,

c) javasolhatja a pártfogó felügyelői szolgálatnak vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek az előírt külön magatartási szabályok módosításának kezdeményezését (68. §),

d) tájékoztatja a pártfogó felügyelői szolgálatot vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt a pártfogolt ellenőrzése során szerzett tapasztalatairól."

148. §

A Bv. tv. 313. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"313. § (1) A pártfogó felügyelet tartama alatt a pártfogolt köteles

a) a bíróság határozatában előírt külön magatartási szabályokat és az e törvényben meghatározott kötelezettségeket (a továbbiakban együtt: magatartási szabályok) megtartani,

b) a pártfogó felügyelőnek vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőnek és a rendőrségnek a magatartási szabályok megtartására és ellenőrzésére vonatkozó rendelkezéseit teljesíteni, a kért felvilágosítást megadni,

c) a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő felhívásának eleget tenni, és a kapcsolattartás meghatározott rendszeressége és módja szerint a pártfogó felügyelőnél jelentkezni.

(2) A pártfogó felügyelet végrehajtása során a pártfogolt a pártfogó felügyelői szolgálattól vagy a bv. szerv büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőjétől

a) segítséget kérhet, különösen munkába állásához, letelepedéséhez, megélhetése és szállása biztosításához, tanulmányai folytatásához, gyógyító kezeléséhez és gyógyító eljárásához,

b) életvezetési tanácsot kérhet,

c) segítséget kérhet családi kapcsolatainak helyreállításához,

d) kérheti csoportos foglalkozáson való részvételét.

(3) Ha a pártfogolt az (1) bekezdés b) pontja szerinti felvilágosítás-adási kötelezettségének nem tesz eleget, a pártfogó felügyelő, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő vagy a rendőrség a büntetés-végrehajtási bírónál rendbírság kiszabását kezdeményezi, erre a pártfogoltat előzetesen figyelmeztetni kell.

(4) A magatartási szabályok megtartását a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő ellenőrzi, abban a rendőrség a 310. § (4) bekezdése szerint vagy a pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő megkeresésére közreműködik.

(5) Ha a pártfogó felügyelet eredményes végrehajtása érdekében a külön magatartási szabály módosítása vagy mellőzése indokoltnak tűnik, a pártfogó felügyelő az ellenőrzési tapasztalatai, vagy a rendőrség kezdeményezése vagy a pártfogolt kérelme alapján a külön magatartási szabály megváltoztatásának indítványozására az ügyésznek javaslatot tesz."

149. §

A Bv. tv. 314. § (1) és (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Ha a pártfogolt a

a) feltételes szabadság tartama alatt,

b) szabadságvesztés felfüggesztésének próbaideje alatt,

c) próbára bocsátás próbaideje alatt,

d) jóvátételi munka elrendelése mellett

a magatartási szabályokat megszegi, a pártfogó felügyelő a b), c) és d) pontokban foglalt, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő pedig az a) pontban foglalt esetben javaslatot készít, amelyhez mellékeli a rendelkezésre álló bizonyítékokat, vagy a rendőrség jelentését, és azt megküldi az ügyésznek.

(2) Ha az ügyész a tényállást nem látja tisztázottnak, a tényállás felderítése érdekében a nyomozó hatóságot keresi meg, vagy a pártfogótól vagy a büntetés-végrehajtási pártfogótól további bizonyítási eszközök megjelölését kéri."

150. §

A Bv. tv. 334. §-a a következő szöveggel lép hatályba:

"334. § (1) Annak a betegnek, akinek gyógyulását, munkaképessége megtartását vagy fejlesztését, illetve szakmai átképzését ez várhatóan előmozdítja, munkaterápiás foglalkoztatást kell biztosítani. A betegek munkaterápiás foglalkoztatását az IMEI elsősorban intézet-fenntartási munka formájában biztosítja.

(2) A munkaterápiás foglalkoztatás módját és helyét az IMEI főigazgató főorvosa állapítja meg, de annak időtartama nem haladhatja meg a napi hat és a heti harminc órát, de el kell érnie a napi négy és a heti húsz órát.

(3) A munkaterápiás foglalkoztatáson részt vevő beteg rendszeres pénzbeli térítésre jogosult, amelynek legkisebb összege napi hat órás foglalkoztatás esetén az alapmunkadíj egyharmada. A térítési díj összege az országos parancsnok által normatív utasításban, évente meghatározott összeg.

(4) Az a beteg, aki a munkaterápiás foglalkoztatásban nem vehet részt, terápiás célból munkával foglalkoztatható, amely nem haladhatja meg a napi négy órát és a heti húsz órát. A beteget e tevékenységért havonként jutalomban kell részesíteni; esetenként soron kívül is jutalmazható. A jutalom mértékét az IMEI főigazgató főorvosa állapítja meg."

151. §

A Bv. tv. 337. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A beteg felügyelettel

a) meglátogathatja - orvos által igazoltan - súlyos beteg közeli hozzátartozóját,

b) részt vehet a közeli hozzátartozója temetésén, vagy ha a temetésen nem vett részt, az azt követő harminc napon belül a közeli hozzátartozó temetési helyénél kegyeletét leróhatja."

152. §

A Bv. tv. 368. § (4) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(4) Testi kényszer az igazgató vagy távollétében az ügyeletes vezető rendelkezése alapján alkalmazható. Testi kényszert a fiatalkorúval szemben az ehhez szükséges kiegészítő képzésben részesült vagy megfelelő szakirányú képesítéssel, képzettséggel rendelkező javítóintézeti rendész alkalmazhat."

153. §

A Bv. tv. 375. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A fegyelmi vétséget elkövető fiatalkorú felelősségét fegyelmi eljárás keretében kell vizsgálni. Az eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől vagy ismertté válásától, szökés és a rendőrségi fogdán elkövetett fegyelmi vétség esetén a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő visszakerülésétől számított három napon belül meg kell indítani, és öt napon belül be kell fejezni."

154. §

A Bv. tv. 388. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) Az előzetes letartóztatást - a rendelkezési jogkör gyakorlójának vagy jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - a rendelkezési jogkör gyakorlójának székhelye szerint illetékes megyei (fővárosi) bv. intézetben kell végrehajtani. Az országos parancsnok erre a célra - kivételesen - más bv. intézetet is kijelölhet."

155. §

A Bv. tv. 394. §-a a következő (8) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(8) Az előzetesen letartóztatott a (7) bekezdésben meghatározott esetben az előállítás költségét köteles megtéríteni."

156. §

(1) A Bv. tv. 432. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat a (2) és (3) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

(2) A Bv. tv. 432. §-a a következő (3) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3) Az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a rendbírság helyébe lépő elzárásra kötelezett kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető."

157. §

(1) A Bv. tv. 433. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A szabálysértési elzárás végrehajtására a VII. Fejezetben foglaltakat az (la)-(4) bekezdésben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni."

(2) A Bv. tv. 433. §-a a következő (la) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(1a) A szabálysértési elzárást a Szabs. tv. 139. § (1) és (la) bekezdésében meghatározott helyen kell végrehajtani."

(3) A Bv. tv. 433. §-a a következő (3a) bekezdéssel kiegészülve lép hatályba:

"(3a) Nincs helye az elkövető munkáltatásának, ha a szabálysértési elzárást rendőrségi fogdán kell végrehajtani."

158. §

(1) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés a)-c) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"a) a szabadságvesztés, az elzárás, az előzetes letartóztatás és a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtásának részletes szabályait a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a katonák vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben, a legfőbb ügyész véleményének kikérésével,

b) a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és a pártfogó felügyelők tevékenységének szabályait, a büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelők tevékenységének vonatkozásában a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel, a katonák pártfogó felügyeletének vonatkozásában a honvédelemért felelős miniszterrel egyetértésben,

c) az elkobzás végrehajtásának szabályait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal felügyeletét ellátó miniszterrel és a rendészetért felelős miniszterrel egyetértésben,"

(2) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés l) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

(Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg)

"l) a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak letétjének kezelésére és a birtokukban lévő külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárásra vonatkozó szabályokat a büntetés-végrehajtásért felelős miniszterrel egyetértésben."

(3) A Bv. tv. 434. § (3)-(6) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(3) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a szabadságvesztés, az elzárás, a rendbírság helyébe lépő elzárás és az előzetes letartóztatás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályait az igazságügyért felelős miniszter egyetértésével,

b) a szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályait a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter egyetértésével,

c) a szabálysértési elzárás végrehajtásának részletes szabályait a szabálysértési szabályozásért és a rendészetért felelős miniszter egyetértésével, a legfőbb ügyész véleményének a kikérésével.

(4) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben állapítsa meg a pártfogó felügyelői és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásának szabályait.

(5) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy az igazságügyért felelős miniszter és az államháztartásért felelős miniszter egyetértésével kiadott rendeletben állapítsa meg a büntetés-végrehajtás során elrendelt elővezetés végrehajtásával, az elítélt vagy a kényszergyógykezelt elfogása és megtalálása esetén meghatározott bíróság, ügyész vagy végrehajtásért felelős szerv elé állításával, valamint az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott kérelmére történő előállítás során felmerült költség megtérítésének részletes szabályait.

(6) Felhatalmazást kap a rendészetért felelős miniszter, hogy a javítóintézeti rendészek kiegészítő képzésének és a vizsgájának részletes tartalmi feltételeit vagy ezek díját; a vizsgaszabályzatot; valamint a kiegészítő képzésnek és vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszterrel és az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben szabályozza."

159. §

A Bv. tv. 435. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A 92. §-t megelőző alcím, a 92-94. §, a 95. § (2)-(4) bekezdése és a 437. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba."

160. §

A Bv. tv. 436. § (10) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(10) Az elítéltet a befogadást követően a befogadó részlegen kell elhelyezni, ahol legfeljebb tizenöt napig tartózkodhat. Az országos parancsnok által kiadott módszertani útmutató alapján lefolytatott kockázatelemzési vizsgálat lefolytatását követően a BFB kockázatértékelési összefoglaló jelentésben rögzíti az elítélt befogadásakor mért általános - visszaesési és fogvatartási - kockázatát, valamint meghatározza a kockázat csökkentéséhez szükséges egészségügyi, pszichológiai, biztonsági és reintegrációs feladatokat, amelyet a bv. intézetnek a reintegrációs tevékenysége során figyelembe kell vennie. A kockázatértékelési összefoglaló jelentés alapján a befogadó részleg vezetője az elítélt együttműködésével kialakítja és rögzíti az egyéniesített fogvatartási programtervet, majd a BFB az elítélt személyes meghallgatását követő nyolc napon belül dönt az elítélt rezsimbe sorolásáról és a bv. intézetben működő reintegrációs programokban történő részvételéről."

161. §

(1) A Bv. tv. 2. § c) pontja a "szerinti átadási és ideiglenes átadási" szövegrész helyett a "szerinti őrizet, átadási és ideiglenes átadási" szöveggel, valamint a "szerinti kiadatási és ideiglenes kiadatási" szövegrész helyett a "szerinti őrizet, kiadatási és ideiglenes kiadatási" szöveggel lép hatályba.

(2) A Bv. tv. 11. § (6) bekezdése a "fogvatartással kapcsolatos egyéb ügyben" szövegrész helyett a "fogvatartással kapcsolatos ügyben" szöveggel lép hatályba.

(3) A Bv. tv. 21. § (7) bekezdés a) pontja az "a fogvatartott" szövegrész helyett az "az elítélt és egyéb jogcímen fogvatartott" szöveggel lép hatályba.

(4) A Bv. tv. 39. §

a) (1) bekezdése a "két évnél rövidebb" szövegrész helyett a "két év, vagy annál rövidebb" szöveggel,

b) (4) bekezdése a "BVOP" szövegrész helyett a "Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: BVOP)" szöveggel

lép hatályba.

(5) A Bv. tv. 50. § (2) és (5) bekezdése az "Az e fejezet szerinti" szövegrész helyett az "A büntetés-végrehajtási bírói" szöveggel lép hatályba.

(6) A Bv. tv. 51. § (1) bekezdése a "hatálya van" szövegrész helyett a "hatálya nincs" szöveggel lép hatályba.

(7) A Bv. tv. 68. § (6) bekezdése, a 185. § (5)-(7) és (8) bekezdése, valamint a 191. § (4) bekezdése a "pártfogó felügyelő" szövegrész helyett a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(8) A Bv. tv. 68. § (7) és (9) bekezdése a "pártfogó felügyelő" szövegrész helyett a "pártfogó felügyelő vagy a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(9) A Bv. tv. 68. § (10) bekezdése a "pártfogó felügyelőt" szövegrész a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt" szöveggel lép hatályba.

(10) A Bv. tv. 83. § (3) bekezdése a "terápiás foglalkoztatása" szövegrész helyett a "munkaterápiás foglalkoztatása" szöveggel lép hatályba.

(11) A Bv. tv. 84. § (5)-(6) bekezdése a "(3)-(4) bekezdés" szövegrész helyett a "(3)-(4a) bekezdés" szöveggel lép hatályba.

(12) A Bv. tv. 95. § (5) bekezdése az "A fogvatartott" szövegrész helyett az "Az elítélt" szöveggel lép hatályba.

(13) A Bv. tv. 99. § (5) bekezdése a "szakmai képzésben," szövegrész helyett a "szakmai képzésben, reintegrációs programon" szöveggel lép hatályba.

(14) A Bv. tv. 100. § (2) bekezdés e) pontja a "rezsim szabályokhoz" szövegrész helyett a "rezsimszabályokhoz" szöveggel lép hatályba.

(15) A Bv. tv. 103. § (2) bekezdés d) pontja és a 186. § (3) bekezdés b) pontja a "pártfogó felügyelővel" szövegrész helyett a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelővel" szöveggel lép hatályba.

(16) A Bv. tv. 106. § (5) bekezdése a "terápiás foglalkoztatást" szövegrész helyett a "munkaterápiás foglalkozást" szöveggel lép hatályba.

(17) A Bv. tv. 109. § (4) bekezdése a "pártfogó felügyelő" szövegrész helyett a "büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(18) A Bv. tv. 109. § (5) bekezdése és a 186. § (2) bekezdése a "bv. intézet székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelő" szövegrész helyett a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(19) A Bv. tv. 132. §-a a "viselkedésterápián vagy más csoportos foglalkozáson" szövegrész helyett az "a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson" szöveggel lép hatályba.

(20) A Bv. tv. 143. § (3) bekezdése, 144. § (1) bekezdése és 280. § (8) bekezdése az "a munka törvénykönyvéről szóló törvény" szövegrész helyett az "az Mt." szöveggel lép hatályba.

(21) A Bv. tv. 147. § (9) bekezdése a "(6) bekezdésben" szövegrész helyett a "(7) bekezdésben" szöveggel lép hatályba.

(22) A Bv. tv. 150. § (1) bekezdése a "bv. intézet udvarán" szövegrész helyett az "a bv. intézet udvarán" szöveggel, valamint az "eszközt helyezhet" szövegrész helyett az "eszköz helyezhető" szöveggel lép hatályba.

(23) A Bv. tv. 150. § (2) bekezdése a "magánzárkában" szövegrész helyett a "magánelzárás fenyítés végrehajtására kialakított zárkában" szöveggel lép hatályba.

(24) A Bv. tv. 153. §-a a "körletén" szövegrész helyett a "részlegén" szöveggel lép hatályba.

(25) A Bv. tv. 169. § (3) bekezdés d) pontja a "pártfogó felügyelőt" szövegrész helyett a "büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt" szöveggel lép hatályba.

(26) A Bv. tv. 191. § (3) bekezdése "az elítélt által megjelölt letelepedés helye szerint illetékes pártfogó felügyelő" szövegrész helyett "a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(27) A Bv. tv. 192. § (3) bekezdése a "pártfogó felügyelő" szövegrész helyett a "büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelő" szöveggel lép hatályba.

(28) A Bv. tv. 277. § (6) bekezdése az "az ügyész, az elzárásra ítélt" szövegrész helyett az "az elzárásra ítélt" szöveggel lép hatályba.

(29) A Bv. tv. 373. § (3) bekezdése a "rendes" szövegrész helyett a "kapcsolattartásként engedélyezett" szöveggel lép hatályba.

(30) A Bv. tv. 391. § (1) bekezdés a) pontja az "a többi egyéb jogcímen fogvatartottól" szövegrész helyett az "az elítéltektől és a többi egyéb jogcímen fogvatartottól" szöveggel lép hatályba.

(31) A Bv. tv. 391. § (4) bekezdése a "körletrészen" szöveg helyett a "részlegen" szöveggel lép hatályba.

(32) A Bv. tv. 392. § (4) bekezdése a "zárt körleten" szövegrész helyett a "zárt részlegen" szöveggel lép hatályba.

(33) A Bv. tv. 392. § (7) bekezdés c) pontja a "harminc" szövegrész helyett a "hatvan" szöveggel lép hatályba.

(34) A Bv. tv. 394. § (2) bekezdése a "viselkedésterápiát vagy más csoportos foglalkozáson" szövegrész helyett az "a visszaesés valószínűségét csökkentő pszichoterápián vagy más foglalkozáson" szöveggel lép hatályba.

(35) A Bv. tv. 407. § (2) bekezdése a "zárt részlegen" szövegrész helyett a "zárt körleten" szöveggel lép hatályba.

(36) A Bv. tv. 410. § (3) bekezdése a "fogvatartott" szövegrész helyett a "szabadított előzetesen letartóztatott" szöveggel lép hatályba.

(37) A Bv. tv. 427. § (2) bekezdése a "büntetőeljárás során elrendelt" szövegrész helyett a "2. § b) és c) pontja szerinti" szöveggel lép hatályba.

(38) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés g) és i) pontja a "fogvatartottak" szövegrész helyett a "bv. intézetben fogvatartott elítéltek és egyéb jogcímen fogvatartottak" szöveggel lép hatályba.

(39) A Bv. tv. 434. § (2) bekezdés h) pontja a "fogvatartottakkal" szövegrész helyett a "bv. intézetben fogvatartott elítéltekkel és egyéb jogcímen fogvatartottakkal" szöveggel lép hatályba.

(40) A Bv. tv. 436. § (5) bekezdése az "az 1978. évi IV. törvény" szövegrész helyett az "a Btk." szöveggel lép hatályba.

(41) A Bv. tv. 438. § (2) bekezdése a "12. § (2)-(5) bekezdése" szövegrész helyett a "12. §-a" szöveggel lép hatályba.

162. §

(1) Nem lép hatályba a Bv. tv. 14. § (2) bekezdésében az "összbüntetésbe nem foglalható, vagy összbüntetésbe nem foglalt" szövegrész.

(2) Nem lép hatályba a Bv. tv.

a) 72. § (2) bekezdésében az "A büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásában hozott határozata ellen fellebbezésnek helye nincs." szövegrész,

b) 84. § (8) bekezdése,

c) 104. § (2) bekezdés d) és e) pontja,

d) 169. § (3) bekezdés g) pontja,

e) 194. § (1) bekezdésében a "fogvatartott" szövegrész,

f) 342. §-a,

g) 392. § (3) bekezdésében az "a rendelkezési jogkör gyakorlójának egyetértésével" szövegrész,

h) 404. § (1) bekezdésében az "Az előzetesen letartóztatott e joga a rendelkezési jogkör gyakorlójának döntése alapján korlátozható." szövegrész,

i) 406. § (11) bekezdése,

j) 434. § (2) bekezdés j) pontja.

23. A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

163. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 15. alcíme a következő 29/A. §-sal egészül ki:

"29/A. § A Kúria elnöke által törvényben meghatározottak szerint eseti jelleggel létrehozott Kegyelmi Bizottság tagjává kijelölt bíró e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett látja el."

24. Záró rendelkezések

164. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2014. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-8. §, a 10-47. §, a 49-53. §, az 56-59. §, a 63-65. §, a 67-71. §, a 72. § 2., 4., 6-11., 13-16., 19-26., 29. és 30. pontja, a 73. § 2. pontja, a 74-89. §, a 91. § és a 163. § 2015. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 9. §, a 48. §, az 54. §, az 55. §, a 66. §, a 72. § 1., 3., 5., 12., 17. és 18. pontja, a 73. § 1., 3.,4. és 6. pontja és a 90. § 2015. április 1-jén lép hatályba.

(4) A 60-62. §, a 72. § 27. és 28. pontja, és a 73. § 5. pontja 2015. július 1-jén lép hatályba.

(5) A 126. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.

165. §

(1) E törvény 28., 29. és 38. §-a, 40. § a) és b) pontja, valamint 95. §-a a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012. május 22-i 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) E törvény 86-88. §-a az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény 89. §-a az európai védelmi határozatról szóló, 2011. december 13-i 2011/99/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(4) E törvény 27., 30-32., valamint 96. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(5) E törvény 42-73. §-a a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat és a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozatnak való megfelelést szolgálja.

166. §

Az 5-8. §, a 10. §, a 11. § az Alaptörvény 46. cikk (6) bekezdése, a 163. § az Alaptörvény 25. cikk (8) bekezdése, valamint 26. cikk (1) és (2) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

1. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

16. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

Európai védelmi határozat

2. melléklet a 2014. évi ... törvényhez

17. számú melléklet a 2012. évi CLXXX. törvényhez

Értesítés az európai védelmi határozat alapján elfogadott intézkedés megsértéséről

INDOKOLÁS

a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény és ehhez kapcsolódó más törvények módosításáról szóló 2014. évi... törvényhez

Általános indokolás

2013-ban elfogadásra került az új büntetés-végrehajtási kódex, azaz a büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény (a továbbiakban: Bv. tv.). Az új kódex új alapokra kívánja helyezni a büntetésvégrehajtást, ennek keretében nagyobb hangsúlyt fektet többek között a reintegrációra, az egyéniesített végrehajtásra, az oktatásra és a munkáltatásra. A reformok nyomán szükségessé vált a kapcsolódó jogszabályok felülvizsgálata és bizonyos esetekben rendelkezéseik módosítása is. A büntetés-végrehajtással összefüggő jogszabályoknak a Bv. tv.-vel való tartalmi és formai összehangolásán túl a Javaslat célja, hogy az elmúlt évek jogalkalmazói tapasztalatai alapján a végrehajtási joganyag kisebb-nagyobb korrekciójára, átdolgozására is javaslatokat fogalmazzon meg. Ennek fényében a Javaslat több ponton módosítja magát a Bv. tv.-t, illetve kiegészítéseket, változtatásokat hajt végre a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.), a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) és a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) szabályai tekintetében is.

A Bv. tv.-t érintő módosítások alapvetően négy csoportba sorolhatók. Az elsőbe a nemzetközi kötelezettségeknek való megfelelés érdekében történő kiegészítések tartoznak, így különösen a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról szóló, 2012/13/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2012/13/EU irányelv) előírásai, valamint a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményei kerülnek átvezetésre. A második csoportba a törvény elfogadása óta a jogalkalmazók részéről felmerült javaslatok, észrevételek alapján indokolt módosítások tartoznak. Itt a büntetés-végrehajtás kiépülő új rendszerét segítő változtatásokat érdemes kiemelni, melyek egyrészt a végrehajtási folyamatban érintett szervek (bíróság - BVOP - büntetés-végrehajtási intézet) közötti hatékonyabb kommunikációt és információáramlást (pl. a bv. csoport szerepére vonatkozó szabályok), másrészt a kiépülő rezsimrendszer eredményes működését fokozzák (pl. iratbetekintés és másolatkészítés szabályainak módosítása, büntetés-félbeszakítás kérdésének rendezése, elítéltről készült összefoglaló jelentés megismerésének szabályozása). Ugyancsak ebbe a körbe tartoznak azok az elsősorban a felhatalmazó rendelkezéseket érintő átalakítások, amelyek a Bv. tv.-hez kapcsolódó rendeleti szintű szabályozás kidolgozása ügyében tartott megbeszélések eredményeként kristályosodtak ki. A harmadik csoportba az olyan korrekciók tartoznak, amelyek a jogértelmezést segítik, és a törvény jelenlegi szövegében meglévő kisebb ellentmondásokat, pontatlanságokat orvosolják. Végül a negyedik csoportba a pártfogó felügyeletet érintő, időközben bekövetkező változások miatt szükségessé váló módosítások tartoznak. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 06.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése a belügyminiszter hatáskörébe utalta a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenység megszervezését és irányítását. A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatok ennek alapján megosztásra kerülnek az igazságügyért felelős miniszter és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter között, egyidejűleg a pártfogó felügyelői tevékenység eddig egységes szervezeti kerete átalakul. Erre tekintettel szükségessé vált a Bv. tv. kiegészítése, a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelők feladatkörének meghatározása.

Formailag szintén a Bv. tv.-hez kapcsolódik a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében bevezetendő különleges kegyelmi eljárás szabályozása. A Javaslat ezen rendelkezései rögzítik, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre (a továbbiakban: TESZ) ítélt személyek esetében különleges, nem kérelemre induló kegyelmi eljárást kell lefolytatni. Ezzel biztosítja a magyar jogrendszer az Emberi Jogok Európai Bírósága 2014. május 20-án hozott, a Magyar kontra Magyarország ügyben hozott ítéletében (a továbbiakban: Ítélet) kifejtett azon követelményt, hogy a TESZ esetében legyen olyan eljárás, amelynek révén - ha a szabadságvesztésből már megfelelő hosszúságú idő eltelt -vizsgálható, hogy a büntetés büntetőpolitikai indokai továbbra is fennállnak-e.

Végül szintén a Bv. tv.-hez kapcsolódó újítás a reintegrációs őrizet bevezetése. A Javaslat a büntetés-végrehajtási intézetek telítettségének csökkentése és a fogvatartottak társadalmi beilleszkedésének elősegítése érdekében kidolgozza a reintegrációs őrizet végrehajtásának részletes szabályait.

A Btk. módosítását részben a jogértelmezési problémák feloldása teszi időszerűvé. A Javaslat az erőszakos többszörös visszaesők tekintetében tisztázza, hogy a kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés mely esetekben szabható ki, illetve a visszaesők ezen kategóriájával szemben a halmazati büntetés kiszabásának szabályait is egyértelműbben rendezi. A Btk. - az 1978. évi IV. törvény rendelkezéseitől eltérően - a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját nem a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához képest, hanem az elítélt büntetőjogi előéletétől függően határozza meg. A jogalkalmazás számára problémát okozhat, hogy az összbüntetések esetén ezen újítás leképezése nem történt meg teljes egészében, ezért az egyértelműség érdekében egy új bekezdés beiktatásával rendezendő a kérdés. A fentiek mellett a Btk.-módosítás két pontosító szabály és egy jogharmonizációs záradék törvénybe építésével egyértelművé teszi, hogy hazánk megfelel az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2013. augusztus 12-i 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (a továbbiakban: 2013/40/EU irányelv) követelményeinek.

A Be.-módosítás célja szintén kettős. A 2012/13/EU irányelvvel való összhang megteremtése érdekében szükséges volt a kiszolgáltatott helyzetben lévő terheltek tájékoztatására vonatkozó követelményeket a törvényben rögzíteni, valamint a személyes költségmentességhez való jogra és igénybevételének feltételeire vonatkozó rendelkezéseket a Be.-ben is lefektetni. A módosítás hátterében álló másik törekvés a belső jogrend koherenciájának megteremetése és az egységes joggyakorlat biztosítása volt. A Bv. tv. kodifikációs munkálatai során fontos célkitűzés volt, hogy egy tisztán végrehajtási jogi kódex szülessen, sor került ezért a büntető tárgyú jogszabályok felülvizsgálatára és az eddig más törvényekben - így elsősorban a Be.-ben - szereplő, végrehajtási kérdéseket rendező szabályoknak a Bv. tv.-be építésére. Ennek következtében a párhuzamos szabályozást megakadályozandó szükséges a Be. Bv. tv.-be átültetésre kerülő rendelkezéseit hatályon kívül helyezni. A harmonizációt szolgálta továbbá a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvényben (a továbbiakban: Szabs. tv.) foglaltakkal való összehangolás is. E tekintetben az ellentmondást az okozta, hogy a Be. 337. § (1) bekezdése értelmében, ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, a szabálysértést elbírálja. Ezzel szemben a Szabs. tv. szerint a katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével - fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni, azaz a bíróság ilyenkor nem jogosult eljárni. A módosítás ezt figyelembe véve egyértelműen meghatározza, hogy katonával szemben mikor melyik szerv jogosult eljárni. A joggyakorlat egységesítése érdekében került megalkotásra a Be. azon új rendelkezése, amely egyértelműen kimondja, hogy az összbüntetési eljárás lefolytatásához szükséges hozzájárulását az elítélt visszavonhatja.

A Bnytv. módosítása az időközben bekövetkezett jogszabályi változásokra és rendszerbeli módosításokra tekintettel vált indokolttá. A Javaslat által bevezetni kívánt változtatások között vannak, amelyek a nemzetközi együttműködést igyekeznek fejleszteni (pl. nemzetközi együttműködés esetén a találati adathozzáférést követő adattovábbítási és adatigénylési lépések egyértelmű rögzítésével, a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ információcserében játszott szerepének tisztázásával, az EU más tagállama kijelölt központi hatóságának történő elektronikus adattovábbítás lehetőségének megteremtésével). Mások a nyilvántartási rendszert próbálják fejleszteni (pl. a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásának megszüntetésével, az adatközléssel érintett szervek és adatkörök pontosabb körülhatárolásával, a bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartásának megteremtésével, a hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal kapcsolatos eljárások egyszerűsítésével). Végül vannak olyan módosítások, amelyeket a joganyag belső összecsiszolásának szándéka motivált (személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló törvény, valamint a rendészeti törvény megváltozó szabályaira figyelemmel indokolttá vált korrekciók).

Az Európai Parlament és a Tanács 2011/99/EU számú, az európai védelmi határozatról szóló irányelvét a tagállamok 2011 végén fogadták el. Az irányelv átültetési határideje 2015. január 11-én jár le. Ez azt jelenti, hogy annak érdekében, hogy Magyarország a késedelem miatt ne kerüljön automatikusan kötelezettségszegési eljárás alá, eddig a dátumig az átültető jogszabályi rendelkezéseknek hatályba kell lépniük. Az átültetéshez az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény módosítása indokolt.

Részletes indokolás

az 1. §-hoz

A kegyelmi eljárással összefüggésben indokolt az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) pontosítása is. Az Itv. módosítása a hatályos szabályozás tartalmán nem változtat, kizárólag a joggyakorlat során tapasztalható eltérő jogértelmezésekre lehetőséget adó, nem kellően precíz megfogalmazások megszüntetését célozza.

Az Itv. 54. § (2) bekezdésének módosítása - az eljárási, végrehajtási és mentesítésre vonatkozó - kegyelmi eljárások illetékének egységességét biztosítja.

A tervezet az Itv. 54. § (3) bekezdésének a módosítása révén egyértelművé teszi, hogy a rendelkezés kizárólag a bűnügyi költség és rendbírság elengedésére vagy mérséklésére irányuló méltányossági kérelmekre vonatkozik, míg a kegyelmi kérelemre az Itv. 54. § (2) bekezdése.

A tervezet az Itv. 57. § (2) bekezdés c) pontját annak érdekében módosítja, hogy eljárási kegyelem esetén is biztosított legyen az eljárás illetékmentessége. A jogszabályi rendelkezés kiegészül továbbá azzal, hogy a terhelt törvényes képviselője is illetékmentesen terjesztheti elő a kérelmet, mert ennek hiányában a fiatalkorú, illetve a cselekvőképességében korlátozott nagykorú személy jelenleg hátrányosabb helyzetben van, mint a felnőtt korú, cselekvőképes terhelt.

a 2. §-hoz

A terheltek személyi adatai, amelyek a kegyelmi határozat kötelező elemei, a kegyelmi eljárás során változhatnak, illetve esetenként nem megfelelően kerülnek feltüntetésre, ezek ellenőrzése a jogszabályoknak megfelelő határozat kibocsátásához elengedhetetlen. Továbbá szükséges lehet a terhelttel történő közvetlen kapcsolatfelvétel is (például környezettanulmány elkészítése iránti megkeresés esetén), amelyhez a lakóhelyének ismerete szükséges. A fentiekre tekintettel a tervezet biztosítja a kegyelmi eljárás, valamint a bűnügyi költség, illetve rendbírság mérséklése, elengedése iránti kérelmek elbírálása során a következő adatokhoz való hozzáférést: természetes személyazonosító adatok és lakcímadatok, értesítési cím adatok, állampolgárság, családi állapot, a házasságkötés vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének helye, a nem, a nyilvántartásból való kikerülés oka, helye és ideje.

a 3. §-hoz

A Bv. tv. szerint ha a szabadságvesztés megkezdésére szóló felhívás az elítéltnek azért nem volt kézbesíthető, mert ismeretlen helyre távozott, a BVOP haladéktalanul megkísérli az elítélt tartózkodási helyének a felkutatását. Abban az esetben ha az elítélt a szabályszerűen kézbesített felhívás ellenére nem jelent meg a bv. intézetnél, akkor pedig a Javaslat szerinti módosítás értelmében haladéktalanul intézkedik az elítélt elővezetése iránt. A Bv.tv a közérdekű munka és a pártfogó felügyelet végrehajtása körében is lehetővé teszi a pártfogó felügyelői szolgálatnak, hogy az elítélt lakó- és tartózkodási helyének megállapítása iránt intézkedjék. Ahhoz, hogy e feladatait a BVOP, illetve a pártfogó felügyelői szolgálat hatékonyan el tudja látni, biztosítani kell az adatigénylési jogosultságát a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból. A Javaslat ezt a jogosultságot teremti meg.

a 4. és 25. §-hoz

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 9. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya kiterjed minden szervezett munkavégzésre. Az Mvt. 87. § 9. pontja pedig kimondja, hogy szervezett munkavégzésnek minősül az előzetesen letartóztatottak és az elítélek munkáltatása is.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. törvény (a továbbiakban: Met.) 1. § (3) bekezdése szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszonynak minősül minden olyan jogviszony, amelyben a szolgáltatás tárgya a foglalkoztató részére ellenérték fejében végzett munka.

Fentiek alapján mind a Met., mind pedig az Mvt. alkalmazandó a büntetés-végrehajtási intézetekben fogvatartottak foglalkoztatására.

Megvizsgálva e két törvény (Mvt., Met.) felhatalmazó rendelkezéseit, megállapítható, hogy az csupán a rendvédelmi, így a büntetés-végrehajtási szervezet vonatkozásában ad felhatalmazást az eltérő szabályok megalkotására, továbbá a hatósági jogkörök gyakorlójának kijelölésére, ez azonban a fogvatartottakra nem vonatkozik.

Tekintettel arra, hogy a fent kifejtettek szerint e két törvény alkalmazandó a fogvatartottakra is, indokolt a szervezetre vonatkozó szabályozáshoz hasonlóan e törvényekben rendezni a felhatalmazó rendelkezéseket, és ezzel párhuzamosan a Bv. tv. módosításából elhagyandó az erre vonatkozó felhatalmazó rendelkezés.

az 5. §-hoz

A Bv. tv. rendelkezik a büntetés-végrehajtási őrizet jogintézményéről. A büntetés-végrehajtási őrizet céljából a rendőrség által történő elfogásnak és előállításnak a törvényi alapját ugyanakkor meg kell teremteni az a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvényben (a továbbiakban: Rtv.) is. Ennek megfelelően szükséges az Rtv. módosítása.

a 6. §-hoz

A Bv. tv. a büntetések végrehajtásán túl szabályozza az őrizet és az előzetes letartóztatás egyes végrehajtási kérdéseit is. A közbiztonsági őrizetre azonban a törvény hatálya nem terjed ki, ugyanakkor ezen őrizet vonatkozásában is szükséges megteremteni végrehajtásának garanciális, törvényi szintű szabályait.

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdésében foglaltakkal, - amely szerint a belügyminiszter megszervezi és irányítja a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet - a pártfogó felügyelői szolgálat szervezeti átalakítására kerül sor. Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXX. törvény módosított több, a pártfogó felügyelői szakterületet érintő jogi szabályozást, így a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendeletet, a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvényt és a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvényt. A feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítése, a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtása, az utógondozás keretében végzett börtönpártfogolási tevékenység és a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásának ellátása 2014. augusztus 9-től a büntetésvégrehajtási szervezet irányítása és felügyelete alá került. Ezért szükséges vagylagos meghatározással megjeleníteni a pártfogó felügyelőt és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt az értesítendő személyek körében.

a 7. §-hoz

A rendőrség által fogvatartott személyekkel összefüggésben indokolt megteremteni a jogi alapját annak, hogy a rendőrség bűnmegelőzési, valamint az őrzésbiztonsági feltételek ellenőrzése céljából az előállító egység, illetve rendőrségi fogda területén képfelvevőt helyezhessen el. Az (5c) bekezdésben javasolt szabályozás lényegében az őrzött szállásokra irányadó rendelkezéssel [Rtv. 42. § (5a) bek.] azonos módon rögzítené a felvétel készítésére vonatkozó felhatalmazást, annak érdekében, hogy az előállító egységnek és a rendőrségi fogdának kizárólag azon helyiségeiben legyen elhelyezhető felvétel készítésére is alkalmas megfigyelési eszköz, ahol ez a normaszövegjavaslatban kifejezetten meghatározott célok elérése érdekében szükséges, és a fogvatartottak érintett alapvető jogainak az arányossági követelmény keretein belüli korlátozásával jár.

A Bv. tv. 150. § (3) bekezdése az elítélt tekintetében lehetővé teszi megfigyelési eszköz zárkában történő alkalmazását, abban az esetben, ha az elítélt korábban öngyilkosságot kísérelt meg vagy a saját testi épsége elleni önkárosító cselekményt követett el. E körülmények fennállása esetére, éppen a fogvatartott életének, testi épségének megóvása érdekében, az előállító helyiség és a fogdai zárka vonatkozásában is szükséges a felhatalmazás biztosítása. Tekintettel azonban arra, hogy a rendőrség hatáskörébe tartozó fogvatartások vonatkozásában a fogvatartottal kapcsolatban ilyen cselekmények elkövetéséről a hatóságnak túlnyomórészt nem lehet tudomása, a fogvatartott pedig - az elítélttel szemben - sok esetben első alkalommal kerül a legsúlyosabb jogkorlátozással -és ebből fakadó jelentős traumával - járó élethelyzetbe, indokolt a felhatalmazást kiterjeszteni azokra az esetekre is, amikor a hatóság számára a körülményekre figyelemmel nyilvánvaló az önkárosító cselekmény elkövetése kockázatának fennállása. Tekintettel a megfigyelés céljára, a felhatalmazás - a szükségesség és arányosság elvének alapulvételével - csupán kép vagy kép és hang továbbítására alkalmas eszköz telepítésére vonatkozna, rögzítésre tehát nem.

a 8. §-hoz

Szövegpontosítást tartalmaz e rendelkezés, figyelemmel a rendőrségi fogdán történő képrögzítés lehetőségére.

a 9. §-hoz

Az Rtv. 91/K. § (1) bekezdés c) pontja jelenleg nem a megfelelő bűnügyi nyilvántartást jelöli meg. A határforgalom ellenőrzése során a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartásával történő összevetés bír relevanciával és nem a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában található adatok ellenőrzése. A külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók résznyilvántartása ugyanis 2013. január 1-jétől teljes körűen tartalmazza mindazon személyek adatait, akik külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állnak, megjegyzendő továbbá, hogy ez a kényszerintézkedés hatálya alatt állók körénél szélesebb kört fed le. A módosítás megteremti az összhangot a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók résznyilvántartása és az Rtv. hivatkozott rendelkezése között.

a 10-11. §-hoz

A Bv. tv. 434. § (4) bekezdése arra ad felhatalmazást a rendészetért felelős miniszternek, hogy az őrizet és az előzetes letartóztatás rendőrségi fogdában való végrehajtásának részletes szabályait szabályozza, ugyanakkor a büntetés-végrehajtási őrizetbe vett személy, az elítélt és a javítóintézeti fogvatartott rendőrségi fogdán történő elhelyezésének részletes szabályozására vonatkozóan nincs felhatalmazása. Ellenben a rendőrségi fogdák rendjével kapcsolatos, végrehajtási jellegű kérdések rendeleti szinten történő egységes szabályozásához szükséges, hogy a rendeletalkotásra irányuló törvényi felhatalmazás valamennyi, a rendőrségi fogdán végrehajtásra kerülő fogvatartásra kiterjedjen. E felhatalmazást célszerű egyetlen jogszabályi rendelkezésben megteremteni, biztosítva ezzel az átláthatóságot. Ennek megfelelően a Bv. tv. helyett az Rtv.-ben szükséges megjeleníteni a rendőrségi fogdán történő végrehajtás részletszabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazást, amelyet célszerű egy miniszternek - a rendészetért felelős miniszternek -címezni, figyelembe véve az egyes, szakterületükben érintett miniszterek egyetértésének és a legfőbb ügyész véleménye kikérésének szükségességét is.

a 12. §-hoz

Az intézkedések megtétele során az egyik garanciális feltétel, hogy az intézkedő kétséget kizáróan és azonosíthatóan igazolni tudja magát. Mivel minden hivatásos személy rendelkezik azonosító számmal, az egyenruha mellett indokolt ezen azonosítót az igazolásra alkalmas feltételnek elfogadni. Életszerűtlen, hogy a személyi állomány egyenruhát viselő tagja az intézkedése során a fogvatartott részére az igazolványát felmutassa.

a 13. §-hoz

A kényszerítő eszközök alkalmazása során az egyik legfontosabb garancia az arányosság és a szükségesség elvének betartása. Sok esetben előfordul ugyanakkor, hogy egy-egy alkalmazási ok megalapozza a legenyhébb és a legsúlyosabb eszköz alkalmazását is. Ilyen esetekben kiemelten fontos annak figyelembevétele, hogy csak az az eszköz és csak olyan mértékben kerüljön alkalmazásra, amely az eredményességhez minimálisan szükséges.

a 14. §-hoz

A kényszerítő eszközök alkalmazásával kapcsolatos rendelkezéseket indokolt törvényben megjeleníteni. A törvény nem csak a fogvatartottakkal szemben biztosítja a kényszerítő eszköz alkalmazásának jogát, hanem más személyekkel szemben is, akik a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló 1995. évi CVII. törvény (a továbbiakban: Bv. Sztv.) 17. § (2) bekezdése szerinti magatartásokat fejtik ki.

a 15. §-hoz

A jelentési szabályok egy része jelenleg rendeleti szinten szabályozott, indokolt egységesíteni és a Bv. Sztv.-ben megjeleníteni.

a 16. §-hoz

A jelenleg rendeleti szintű szabályt az egységesítés érdekében javasolt a törvénybe beemelni.

a 17. §-hoz

Szakmailag indokolt, hogy a bilincselés módjai törvényben kerüljenek szabályozásra. Továbbá az is, hogy olyan helyzetekben, amikor az intézkedés alá vont személy magatartása indokolja - az intézkedés eredményességének biztosítása érdekében - olyan testhelyzetben legyen jogosult a személyi állomány tagja intézkedni, amely nagyobb biztonságot teremt számára, de mégsem aránytalan.

a 18. §-hoz

A traumatikus és irritáló lőszerek speciális jellemzőire tekintettel az azokra vonatkozó rendelkezéseket célszerűbb a lőfegyverhasználatra vonatkozó szabályok helyett a kényszerítő eszközök között külön szakaszban szerepeltetni.

a 19. §-hoz

A nem megfelelően kiképzett szolgálati kutya alkalmazása jelentősen veszélyezteti mind az intézkedő, mind az intézkedés alá vont személy életét, testi épségét. Ezért indokolt ennek a garanciális szabálynak a beépítése.

a 20. §-hoz

A lőfegyverhasználat a legsúlyosabb kényszerítő eszköz, amelynek szabályos alkalmazása is magában foglalja az élet kioltásának reális veszélyét. Ezért meg kell tenni mindet annak érdekében, hogy bizonyos esetekben az eredményesség mellett csökkentsük az élet veszélyeztetését. A felsorolt speciális lőszerek és eszközök rendszerbe állításával ezen célnak tenne leget a törvény. Ugyanakkor nem indokolt az ilyen jellegű eszközök tételes felsorolása, mivel azokból folyamatosan új típusú eszközök jelennek meg az egyes gyártók fejlesztési tevékenységének köszönhetően. Előbbiek miatt elegendő az egyes eszköztípusok funkció szerinti meghatározása, amely lehetőséget teremt a büntetés-végrehajtási szervezet számára, hogy a jogszabályban meghatározott kritériumoknak megfelelő legkorszerűbb eszközöket tudja folyamatosan rendszerbe állítani.

A büntetés-végrehajtási intézet biztonsága szempontjából annak különös jelentősége van, hogy hová lehet lőfegyver bevinni és hová nem, aminek az oka az, hogy fogvatartott ilyen eszközhöz ne tudjon hozzájutni. Ezért fontos azt kimondani, hogy oda, ahol fogvatartott tartózkodhat, lőfegyvert tilos bevinni. Ugyanakkor vannak olyan helyzetek, amikor a jogszabály ad felhatalmazást - pl. terrorcselekmény felszámolása - lőfegyver használatára. Ezért ezen esetekben a tilalmat fel kell oldani, de garanciaként jelenik meg, hogy az erre irányuló utasítást csak az intézet parancsnoka adhatja ki.

a 21. §-hoz

A Bv. Sztv. 14. § (2) bekezdése szerint a bv. szerv területére belépni szándékozó személyt a személyazonosságának és a belépés indokának a megállapítása céljából igazoltatni kell. E rendelkezéshez kapcsolódik az, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet a fogvatartottak kapcsolattartóinak adatait a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése, valamint a látogatás alkalmából történő személyazonosság megállapítása érdekében tarthatja nyilván. Ezen kívül a büntetés-végrehajtási szervezet a kapcsolattartók adatait a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának érdekében is kezeli; a kapcsolattartás formái a látogatáson kívül kiterjednek a levelezés, a csomagküldés, és a telefonálás lehetőségére is.

A büntetés-végrehajtási szervezet tagja intézkedése során a látogatás biztosítása érdekében ellenőrizheti közvetlenül a hivatalos kapcsolattartást igazoló okmány számát, vagy a nem hivatalos kapcsolattartók személyi azonosító adatait, azonban az adatok előzetes rögzítése és nyilvántartása szükséges ahhoz, hogy a fogvatartott kapcsolattartói természetes személyként - a joggal való visszaélés megelőzése, a végrehajtás rendjének és biztonságának védelme érdekében -beazonosíthatóak legyenek. Az, hogy a büntetés-végrehajtási szervezet a hivatalos kapcsolattartást megalapozó okirat megnevezésére és nyilvántartási számáról (pl. eljáró hatóság, vagy ügyvédi igazolvány, megnevezés és sorszáma, hivatásos gondnok nyilvántartási száma) tudomással rendelkezzen, mind a bv. intézet működése, mind pedig a fogvatartott jogainak érvényesítése érdekében garanciális jelentőségű. A végrehajtás során szerzett tapasztalatok szerint ugyanakkor a fogvatartottak nem hivatalos személy kapcsolattartói körében előfordulhat olyan névazonosság, amelyből kifolyólag az egyes természetes személyek között - születési adatok ismerete nélkül -nem lehet különbséget tenni, amely adott esetben a végrehajtás rendjét és biztonságát is veszélyeztetheti. Az életkor rögzítése annak megállapítása érdekében is szükséges, hogy a kapcsolattartói nyilatkozat érvényességéhez szükséges-e törvényes képviselő hozzájárulása.

Az adatvédelmi rendelkezésekből következik, hogy a hivatalos minőségben eljáró személyek esetében is szükséges a hozzájárulás, mivel számos esetben nem egy személlyel, hanem egy hatósággal áll kapcsolatban a fogvatartott. Utóbbi esetben a hatóságnál köztisztviselőként vagy más jogviszonyban eljáró személytől nem várható el, hogy személy szerint kapcsolattartóként szerepeljen a büntetés-végrehajtás nyilvántartásában. Hivatalos személyként történő kapcsolattartás jellemezőén a bizalmon alapuló jogviszonyok, vagy a kizárólag személyesen ellátandó feladatkör esetén lehet indokolt (pl. ügyvéd, hivatásos gondnok).

a 22. és 23. §-hoz

A 22. § célja, hogy megteremtse az összhangot a Bv. tv. 13. §-ával.

A Bv. tv. egyik legfontosabb újítása, hogy a szabadságvesztés végrehajtása körében bevezeti a Kockázatelemzési és Kezelési Rendszert (a továbbiakban: KKR). E rendszer segítségével differenciáltabb kép nyerhető a fogvatartottakról, amely lehetővé teszi a felmért kockázatokhoz és szükségletekhez leginkább igazodó preventív célú beavatkozás kiválasztását és alkalmazását, illetve a bűnelkövetők ilyen szempontú osztályozását. A KKR működtetése, a diagnosztikai és kezelési feladatok ellátása érdekében kerül sor a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet (a továbbiakban: KKMI) létrehozására. Ez végzi majd a kockázatelemző, valamint egyéb reintegrációs programokat és döntéseket elősegítő vizsgálatokat. Szükséges a KKMI-nek, mint új intézménynek a büntetés-végrehajtási rendszerbe illesztése, illetve a felépítése és működése részletszabályainak kidolgozása. Ennek alapjait teremti meg a büntetés-végrehajtás szervezetéről szóló törvénybe beiktatásra kerülő új felhatalmazó rendelkezés.

a 24. §-hoz

Szövegpontosításokat és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaz.

A Bv. Sztv. nem sorolja fel együttműködő félként a Bv. törvény 5. § (3) bekezdésében nevesített oktatási intézményeket, ezeket pótolni indokolt.

A kényszerítő eszköz alkalmazása a személyi állomány minden hivatásos állományú tagjának joga és kötelezettsége, így a bv. intézet parancsnoka nem csak utasítást adhat az alkalmazásra, de adott esetben alkalmazhatja is az eszközt.

A személyi szabadság korlátozása esetén a lőfegyverhasználat aránytalannak tűnik, ezért javasolt annak elhagyása.

a 26. §-hoz

Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (a továbbiakban: Üt.) érintett rendelkezéseibe a bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggő törvénymódosításokról szóló 2009. évi CXLIX. törvénnyel került be az Üt. 13. § (4) bekezdés b) és c) pontjára vonatkozó hivatkozás. A módosításkor ugyanakkor figyelmen kívül maradt, hogy az Üt. 13. § (3) bekezdés g) pontja már eleve alkalmazni rendeli az Üt. 13. § (4) bekezdésének az egészét. Emiatt a felesleges hivatkozás deregulációja kodifikációs szempontból indokolt.

a 27., 30., 31. és 32. §-hoz

Az Európa Tanács az áldozatok jogainak és védelmének különösen a büntetőeljárások során való megerősítésére vonatkozó ütemtervről szóló, 2011. június 10-i állásfoglalásában (Budapest Ütemterv) kijelentette, hogy uniós szinten kell fellépni a bűncselekmények áldozatai jogainak megerősítése, valamint fokozott támogatásuk és védelmük érdekében. Ebből a célból fogadták el a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvet, amelynek célja, hogy felülvizsgálja és kiegészítse a 2001/220/IB kerethatározatban lefektetett elveket, valamint hogy az Unió egészében jelentős előrelépést tegyen az áldozatoknak - különösen a büntetőeljárások keretében - biztosított védelem szintje tekintetében.

A Javaslat ezeknek a nemzetközi követelményekhez igazodóan módosítja a Be., illetve a Bv. tv. rendelkezéseit.

Ennek megfelelően a Be.-ben rögzíti az élet, a testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmények sértettjeinek ilyen irányú tájékoztatáshoz való jogát, továbbá nem csak az elítéltek, hanem az előzetesen letartóztatottak szabadulása vagy szökése esetén is biztosítani kívánja a sértett számára az értesítés kérésének lehetőségét.

A sértett számára ez a jogosultság az irányelvnek megfelelően akkor biztosított, ha a sértett a kérelem előterjesztésének lehetőségéről tudomással bír, azaz a sértettet a büntetőeljárásban eljáró hatóságoknak erről tájékoztatniuk kell. Célszerű, hogy az a hatóság tájékoztassa a sértettet, amelyik a kényszerintézkedést elrendeli vagy a szabadságvesztés büntetést kiszabja. Ezt követve a bíróság (nyomozási bíró) számára írja elő a Javaslat a sértett tájékoztatásának kötelezettségét.

a 28-29. és a 38. §-hoz, valamint a 40. § a) és b) pontjához

A 2012/13/EU irányelv célkitűzése, hogy a terheltek a büntetőeljárás során alapvető eljárási jogaikról megfelelő tájékoztatást kapjanak, ezt a fogvatartott terheltek esetében írásbeli ún. tájékoztató levél formájában. Az irányelv átültetési határideje 2014. június 2-án járt le.

1. A 2012/13/EU irányelv 3. cikk (2) bekezdése alapján a tájékoztatást a kiszolgáltatott helyzetben lévő terheltek - akik koruk, szellemi vagy fizikai állapotuk, illetve fogyatékosságuk miatt nem képesek megérteni a büntetőeljárást - speciális igényeire figyelemmel kell megtenni. Ennek érdekében a Be. 62. §-ában szereplő általános tájékoztatási kötelezettséget megállapító rendelkezésen túl egyértelműen utalni szükséges a kiszolgáltatott helyzetben lévő terheltek számára adandó figyelmeztetés jellegére, amely az új 62/A. §-ban történik meg. Tekintettel arra, hogy egy általános szabály keretében valósul meg a kiszolgáltatott személyeknek adandó tájékoztatási kötelezettség szabályozása, a fiatalkorúakra vonatkozó, Be.-ben szereplő hasonló rendelkezések hatályon kívül helyezése indokolt.

2. A 2012/13/EU irányelv 3. cikke öt olyan alapvető jogot határoz meg, amelyekről a terheltek számára akár szóban, akár írásban, egyszerűen, közérthető módon tájékoztatást kell nyújtani. Az irányelv alapján a tájékoztatásnak ki kell terjednie az ügyvéd igénybevételének jogára, a térítésmentes jogi tanácsadáshoz való jogra és annak feltételeire, a vádra vonatkozó tájékoztatáshoz való jogra, a tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogra és a hallgatáshoz való jogra.

A Be. rendelkezései alapvetően megfelelnek a 2012/13/EU irányelvnek. A Be. 62. §-ában szereplő általános rendelkezés szerint a bíróság, az ügyész és a nyomozó hatóság az eljárási cselekmény elvégzése előtt a cselekménnyel érintett személyt a jogairól tájékoztatja, és a kötelezettségeire figyelmezteti. Az irányelvben meghatározott öt alapvető jog közül a Be.-ben már most is szerepel a konkrét, a hatóságokat aktív tevékenységre kötelező figyelmeztetési kötelezettség, mégpedig a védelemhez való jog, a gyanúsítással és a váddal kapcsolatos tájékoztatáshoz való jog, illetve a vallomástétel megtagadásához való jog esetében. A tolmácsoláshoz és a fordításhoz való jog esetében a Be. egy magasabb szintű garanciát biztosít, tekintettel arra, hogy a tolmács kirendelése automatikusan, kötelezően történik, ha a terhelt az anyanyelvét vagy a Be.-ben meghatározott egyéb nyelvet szeretne használni, illetve a kézbesítendő iratok lefordítása is kötelező az ilyen terhelt számára, kivéve ha arról lemond. Egy esetben szükséges tehát a további, konkrét tájékoztatási kötelezettséget kimondani a Be.-ben, ez pedig a személyes költségmentességhez való jogra és igénybevételének feltételeire vonatkozó figyelmeztetést érinti. A módosítás arra irányul, hogy egyértelmű kötelezettséget állapítson meg az eljáró hatóság számára az e jogra való figyelmeztetéssel összefüggésben.

a 33. §-hoz

A Be. 337. § (1) bekezdése értelmében, ha a bíróság a tárgyalás eredményéhez képest úgy látja, hogy a vád tárgyává tett cselekmény szabálysértés, és ezért a vádlottat felmenti, a szabálysértést elbírálja. A Szabs. tv. 28. § (2) bekezdése azonban a következő rendelkezéseket tartalmazza: A katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést - a szabálysértési elzárással is büntethető szabálysértés kivételével - fegyelmi eljárás keretében kell elbírálni. Ha a katona szolgálati viszonya a fegyelmi eljárás befejezése előtt megszűnt, a szabálysértést a szabálysértési hatóság, illetve a bíróság bírálja el. A Szabs. tv. 28. § (3) bekezdése pedig a következőképpen rendelkezik: Katonával szemben elkobzást, valamint járművezetéstől eltiltást bíróság, illetve szabálysértési hatóság szabhat ki. Ha a fegyelmi jogkör gyakorlója elkobzás vagy járművezetéstől eltiltás szükségességét észleli, értesíti az eljárása eredményéről a szabálysértési hatóságot.

A katona által a szolgálati viszony tartama alatt a szolgálati helyen, illetve a szolgálattal összefüggésben elkövetett szabálysértést tehát a bíróság nem bírálhatja el, az ügyet fegyelmi eljárásra kell utalni, mivel a bíróság nem jogosult katonával szemben fegyelmi eljárás lefolytatásra. Arra az esetre, ha a katona szolgálati viszonya az iratoknak a fegyelmi jogkör gyakorlója részére történt megküldése előtt megszűnt, a módosítás a Be. 337. § (1) bekezdésével összhangban úgy rendelkezik, hogy a szabálysértést a bíróság bírálja el.

A Be. 337. § (2) bekezdése szerint, ha a bíróság a szabálysértést elbírálja, elkobzást rendelhet el, és a polgári jogi igényt érdemben elbírálhatja. Erre figyelemmel, ha a bíróság megállapítja, hogy a katonának bűncselekményként vád tárgyává tett cselekménye csupán szabálysértés és emiatt az ügy iratait fegyelmi eljárásra a fegyelmi jogkör gyakorlójának küldi meg, egyidejűleg határozhat a szabálysértéssel kapcsolatos elkobzásról, és a polgári jogi igényről.

A módosítás tehát megteremti az összhangot a Szabs. tv. 28. §-ával.

a 34. §-hoz

A Be. nem rendelkezik arról, hogy összbüntetési eljárás lefolytatásához szükséges hozzájárulását az elítélt visszavonhatja-e. E rendelkezés hiánya miatt eltérő bírói gyakorlat alakult ki. A gyakorlat egységesítése érdekében a Javaslat a Be. 574. § (4) bekezdésének kiegészítésével az elítélt számára lehetővé teszi, hogy mind az összbüntetési eljárás lefolytatására vonatkozó indítványát, mind az ilyen eljárás lefolytatásához szükséges hozzájárulását az első fokú ítélet meghozataláig visszavonja, ami értelemszerűen az eljárás megszüntetését vonja maga után.

a 35. §-hoz

A Bv. tv. kodifikációs munkálatai során fontos célkitűzés volt, hogy egy tisztán végrehajtási jogi kódex szülessen. Sor került ezért a büntető tárgyú jogszabályok felülvizsgálatára és az eddig más törvényekben (így elsősorban Be.-ben) szereplő, végrehajtási kérdéseket rendező szabályoknak a Bv. tv.-be építésére. A Javaslat a párhuzamos szabályozás elkerülése érdekében módosítja a Be. 590. § (1) bekezdését.

a 36. §-hoz

A Javaslat biztosítja a legfőbb ügyész és az igazságügyért felelős miniszter közvetlen - nem a felterjesztő ügyészen vagy bíróságon keresztül történő - megkeresési jogát az eljárás egyszerűsítése és a rövidebb ügyintézési idő elősegítése érdekében. A kegyelmi eljárás során ugyanis a kegyelmi kérelem megalapozott felterjesztéséhez számos adat, irat ismerete szükséges, amelyek beszerzése az ügyész vagy a bíróság feladata. A felterjesztett iratokon túlmenően azonban - az ügy egyedi sajátosságaira tekintettel - a döntés-előkészítés során szükségessé válhat további iratok, adatok (például polgári kórházban kezelt terhelt egészségügyi állapotára vonatkozó orvosi iratok) beszerzése is. A tervezet rendelkezései alapján az adatok egyrészt bizonyos nyilvántartásokból, másrészt a Be. szerinti megkeresés alapján szerezhetők be.

a 37. §-hoz

A Javaslat a kegyelmi eljárás egyszerűsítése, a rövidebb ügyintézési idő elősegítése és a megalapozott döntés-előkészítés érdekében a legfőbb ügyész és az igazságügyért felelős miniszter számára biztosítja a kegyelmi eljárás során meghatározott nyilvántartásokhoz, így a bűnügyi nyilvántartási rendszerhez, a szabálysértési nyilvántartási rendszerhez, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásához, a közúti közlekedési nyilvántartáshoz és a központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz való hozzáférést. Az egyes nyilvántartásokat szabályozó törvények határozzák meg részletesen az adathozzáférési jog tartalmát, az igényelhető adatok pontos körét.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján az igazságügyért felelős miniszter csak a bűnügyi nyilvántartásokhoz fér hozzá. Figyelemmel azonban arra, hogy a terheltek személyi adatai, amelyek a kegyelmi határozat kötelező elemei, a kegyelmi eljárás során változhatnak, illetve esetenként nem megfelelően kerülnek feltüntetésre, ezek ellenőrzése a jogszabályoknak megfelelő határozat kibocsátásához elengedhetetlen. Továbbá szükséges lehet a terhelttel történő közvetlen kapcsolatfelvétel is, amelyhez a lakóhelyének ismerete szükséges.

A közúti közlekedési nyilvántartási rendszerből indokolt a vezetői engedélyek nyilvántartásához való hozzáférés biztosítása, mivel a nyilvántartásból állapítható meg egyértelműen a járművezetéstől eltiltás kezdő időpontja és letelte. A terhelt szabálysértési előéletének ellenőrzése szintén szükséges a megalapozott döntés-előkészítés érdekében. A központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz való hozzáférés a kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos intézkedések megismerése miatt szükséges.

a 39-40. §-hoz

A Bv. tv. kodifikációs munkálatai során fontos célkitűzés volt, hogy egy tisztán végrehajtási jogi kódex szülessen. Sor került ezért a büntető tárgyú jogszabályok felülvizsgálatára és az eddig más törvényekben (így elsősorban Be.-ben) szereplő, végrehajtási kérdéseket rendező szabályoknak a Bv. tv.-be építésére. Ennek következtében a párhuzamos szabályozást elkerülendő szükséges az egyéb jogszabályok Bv. tv.-be átültetésre kerülő rendelkezéseit hatályon kívül helyezni.

a 41. §-hoz

A járművezetéstől eltiltás elengedésére vagy mérséklésére irányuló kegyelmi kérelem esetén a vezetési jogosultság és az eltiltás adatai a legpontosabban az engedély-nyilvántartásból ellenőrizhetők. A Javaslat ennek érdekében biztosítja a kegyelmi eljárás során a következő adatokhoz való hozzáférést: a járművezető természetes személyazonosító adata, lakcíme, az engedély típusára, okmányazonosító jelére, kiadására, érvényességére (idejére, kategóriájára), cseréjére és visszavonására vagy bevonására (leadására, elvételére, visszaadására) vonatkozó adatok, az engedély hivatalos feljegyzések rovatába bejegyzett adatok, valamint a vezetési jogosultság megszerzésének időpontjára és a megszerzett kategóriára vonatkozó adatok.

a 42., a 73-75., és a 91. §-hoz

A szakaszok technikai jellegű pontosításokat tartalmaznak a Bv. tv. fogalomhasználatával való összhang megfeleltetése érdekében.

a 43. §-hoz

A kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos intézkedések megismerése érdekében a Javaslat biztosítja az igazságügyért felelős miniszter számára a kegyelmi eljárás során a következő nyilvántartásokhoz való hozzáférést: a kiutasított vagy beutazási és tartózkodási tilalom hatálya alatt álló EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása, valamint a személyes szabadságukban korlátozott EGT-állampolgárok és családtagok nyilvántartása.

a 44. §-hoz

A kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos intézkedések megismerése érdekében a Javaslat biztosítja az igazságügyért felelős miniszter számára a kegyelmi eljárás során a következő adatokhoz való hozzáférést: a Magyarország területének elhagyására kötelezett, a kijelölt helyen tartózkodásra kötelezett, az idegenrendészeti kiutasítás, bírói kiutasítás, a beutazási és tartózkodási tilalom, valamint idegenrendészeti őrizet hatálya alatt álló harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, az elrendelő szerv megnevezése, az elrendelő határozat száma; az intézkedés, kötelezés elrendelő határozat szerinti jogalapja, határideje vagy időtartama; valamint a Magyarországon őrizetbe vett, előzetesen letartóztatott vagy személyi szabadságában bármely más módon korlátozott, továbbá a rendkívüli eseményekben (haláleset, súlyos sérüléssel járó baleset stb.) érintett harmadik országbeli állampolgár természetes személyazonosító adatai, a szálláshely címe, lakcíme; a büntetőeljárás adatai (a bűncselekmény törvényi minősítése és megnevezése), az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma; a rendkívüli esemény adatai, az eljáró szerv megnevezése és ügyszáma.

a 45. §-hoz

A módosításra a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 106. § (lb) bekezdéssel történő kiegészítése miatt van szükség.

a 46. §-hoz

Ha a tagállamok a részükre megküldött elítélések adatai alapján megállapítják, hogy az érintett személy személyazonosító adatai (a saját nyilvántartásában kezelt adatok alapján) nem helyesek, a pontos személyazonosító adatokat megküldik az elítélést továbbító tagállam részére. Az így megküldött adatokat a magyar bűnügyi nyilvántartó szerv átvezeti a tagállami nyilvántartásában. A külföldi tagállam állampolgárai nem minden esetben tartoznak a személyiadat-és lakcímnyilvántartás hatálya alá. Esetükben adataikat a magyar bűnügyi nyilvántartó szerv kizárólag a magyar bíróságok mint adatközlő szervek által közölt adatok alapján tartotta nyilván.

a 47. §-hoz

A Bnytv. 6. §-át érintő módosítás egyértelművé teszi, hogy a büntetés-végrehajtási intézet (a továbbiakban: bv. intézet) által a befogadáskor rögzített arcképmást az azt végrehajtó bv. intézetnek kell megküldenie a bűnügyi nyilvántartó szerv részére.

a 48., 54., 55. §-hoz, a 72. § 3., 5., 12. és 16. pontjához és a 73. § 1., 3-4.és 6. pontjához

Bár a bűnügyi nyilvántartások egymással össze nem kapcsolhatóak, a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartása és a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek nyilvántartás nem választható el teljesen egymástól, hiszen akiknek az adatai a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásában megtalálható, annak az adatai a büntetőeljárás hatálya alatt álló személyek nyilvántartásában is megtalálhatók, hiszen kényszerintézkedés nem alkalmazható azzal szemben, aki nem áll büntetőeljárás hatálya alatt.

Ebből következően nem szükséges fenntartani a bűnügyi nyilvántartásnak a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartását elkülönült nyilvántartásként.

a 49. és az 52. §-hoz, valamint a 72. § 2. pontjához

A módosítás egyértelművé teszi, hogy mely adatköröket kell a bv. intézetnek a bűnügyi nyilvántartó felé közölnie.

az 50. és 53. §-hoz

A módosítás egyértelművé teszi, hogy mely adatköröket kell a bíróságnak a bűnügyi nyilvántartó felé közölnie.

az 51. §-hoz, a 72. §18. pontjához, és a 73. § 2. pontjához

A módosítás egyértelművé teszi, hogy amikor a bíróság a bűnösség megállapítása mellett a büntetés kiszabását mellőzi és elkobzást, vagyonelkobzást vagy elektronikus adat végleges hozzáférhetetlenné tételét alkalmaz, akkor az ezen intézkedésekre vonatkozó adatokat is közölnie kell a bűnügyi nyilvántartó szervvel.

Ezzel egyidejűleg elvégzi az ehhez kapcsolódó hivatkozások pontosítását.

az 56. §-hoz és a 72. § 4. pontjához

A Bnytv. 30/C. § újonnan megállapított pontjai egyértelműen rögzítik, hogy a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állók nyilvántartása milyen adatokat tartalmazzon. Ezek az adatok elsősorban az elrendelt kényszerintézkedés, korlátozás tényére, időtartamára, meghosszabbítására, esetleges megszűnésére vagy megszüntetésére vonatkoznak és a segítségükkel pontosan nyilvántartható, hogy e kényszerintézkedések, korlátozások meddig tarthatnak. Ilyen módon biztosítható az, hogy a külföldre utazási korlátozás hatálya alatt állókra vonatkozó adatok mindenképpen szerepeljenek a nyilvántartásban, de csak addig, amíg e korlátozások tartanak.

az 57. §-hoz és a 72. § 6. és 7. pontjához

A módosítás a kiadatási letartóztatás, az ideiglenes kiadatási letartóztatás, az átadási letartóztatás vagy az ideiglenes átadási letartóztatás esetében megteremti a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központ adatközlési kötelezettségét a bűnügyi nyilvántartó szerv felé.

az 58. §-hoz

A módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy névmódosítás esetében annak eredménye a tagállami ítéletek nyilvántartásban is megjelenjen, ezért a tagállami ítéletek nyilvántartásban megtalálható, de a személyiadat- és lakcímnyilvántartás aktív nyilvántartásában nem szereplő, de névváltoztatással érintett személyek adatai is összehasonlításra és szükség szerint módosításra kerüljenek az értesítésben megküldött adatoknak megfelelően.

az 59. §-hoz és a 72. § 13-15. pontjához

A személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény 2014. január 1-jei módosítása, valamint az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: rendészeti tv.) 2013. január 1-jei hatálybalépése miatt módosítani szükséges a rendőrség hatósági ellenőrzés keretében történő adathozzáférésének lehetőségét a Bnytv.-ben, mivel az ellenőrzés alá tartozó tevékenységek közül hiányzik az azóta külön nevesített, a vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység. A rendészeti tv. alapján ellenőrizendő rendészeti feladatokat ellátó személyek tekintetében pedig még egyáltalán nem szerepel közvetlen adathozzáférési lehetőség a Bnytv.-ben, ezért ezt meg kell teremteni, valamint a rendészeti tv. alapján a személy- és vagyonvédelmi tevékenység esetén a büntetőeljárásra vonatkozó adatok már nem vizsgálandóak.

A 68. § (2) bekezdés d) pontja határozza meg azon adatkört, amely a rendőrség számára a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység ellenőrzése során a közbiztonsági feltételek vizsgálata céljából jogosult átvenni.

Ebből az adatkörből hiányzik az adott személyre vonatkozóan bekövetkezett mentesítés időpontja, amely azonban szükséges ahhoz, hogy az egyes szakági törvényekben meghatározott és az adott eljárásban vizsgálandó feltétel fennállását.

A vagyonvédelmi rendszert tervező és szerelő tevékenység, a magánnyomozói tevékenység, a személy- és vagyonvédelmi tevékenység, a fegyveres biztonsági őr tevékenység, a rendészeti feladatokat ellátó személyek, valamint a nukleáris létesítmény és kapcsolódó tevékenységek hatósági ellenőrzése során a rendőrség számára szükséges azon információ is, hogy adott személy a bűncselekményét bűnszervezet tagjaként követte-e el. A módosítás megteremti a rendőrség számára ezen adatok közvetlen hozzáféréssel történő átvételének a lehetőségét.

a 60-61. §-hoz és az 73. § 5. pontjához

A módosítás megteremti az elektronikus úton előterjeszthető adatigénylés lehetőségét, valamint elvégzi az ehhez kapcsolódó szövegpontosításokat.

a 62. §-hoz

A módosítás megteremti a bűnügyi nyilvántartási rendszer használatára jogosultak nyilvántartását. Ezzel kapcsolatban azt is szabályozza, hogy az adatokat ebben a nyilvántartásban mennyi ideig kell megőrizni, valamint azt is, hogy ebből a nyilvántartásból ki és milyen célból igényelhet adatokat.

a 63. §-hoz

A személyes megjelenéssel előterjesztett hatósági erkölcsi bizonyítvány iránti kérelmekkel kapcsolatos ügyintézés 2013. október 1-jétől még inkább ügyfélbarátabbá vált, amelynek egyik eredménye, hogy a kérelmüket személyesen előterjesztő ügyfelek a kérelmet szóban terjesztik elő, és az ügyfélszolgálaton az ügyintéző az előadottak alapján állítja elő a kérelmet, amelyet aztán az ügyfél aláír. Innentől kezdve minden további lépés megegyezik a korábbi, illetve az egyéb úton előterjesztett kérelmek kezelésével. Ennek jogszabályi alapját teremti meg a módosítás.

Ezzel egyidejűleg a módosítás a visszaélések elkerülések érdekében kizárja a meghatalmazott útján történő eljárás lehetőségét.

a 64. §-hoz

A módosítás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 34. § (2a) bekezdése szerinti jogszabályi lehetőséget teremti meg ahhoz, hogy a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítsa iránti eljárásban a kérelmező az elektronikus azonosítását követően, az információ megőrzését biztosító módon történő rögzítés mellett a kérelmét telefonon is elő tudja terjeszteni.

a 65. §-hoz

A módosítás a hatósági erkölcsi bizonyítvány kiállítása iránti eljárásban megteremti annak a lehetőségét, hogy a hatóság 15 napos határidő tűzésével hívja fel a kérelmezőt a hiány pótlására.

a 66. §-hoz

A módosítás megteremti a jogszabályi alapját annak, hogy a bűnügyi nyilvántartó szerv az Európai Unió más tagállama kijelölt központi hatóságának kérelmére ne csak formanyomtatványon, hanem elektronikus úton is továbbíthasson adatokat.

a 67-71. §-hoz és a 72. § 10-11., 17. és 20-24. pontjához

A Bnytv. 85. és 86. §-a tartalmazza a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i, 2008/615/IB tanácsi határozat (a továbbiakban: Prümi Határozat) és az ennek végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat szerinti, illetve a Magyar Köztársaság Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a bűncselekmények megelőzése és az ellenük való küzdelem terén folytatott együttműködés fokozásáról szóló, a 2008. évi LXVI. törvénnyel kihirdetett Megállapodáson (a továbbiakban: Megállapodás) alapuló, automatikus találati adathozzáférésen keresztül megvalósuló információcsere legfontosabb szabályait. A közelmúltban igényként merült fel, hogy az ennek keretében megvalósuló információcsere hatékonnyá tétele érdekében szükséges a magyar jogalkalmazó szervek eljárását szabályozó további részletszabályok megalkotása. Ennek érdekében született az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere részletes szabályairól szóló 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet. Ennek megalkotása során azonban világossá vált, hogy az automatikus találati adathozzáférést követő eljárás alapvető kérdéseit is törvényi szinten kell szabályozni. Erre tekintettel a módosítás részletesen szabályozza a két említett nemzetközi együttműködési forma esetében a találati adathozzáférést követő adattovábbítási, adatigénylési lépéseket. Csak így érhető el ugyanis, hogy az adatvédelmi követelményekkel teljes mértékben összhangban lévő, egyúttal a jogalkalmazó szervek kiszámítható eljárását is biztosító szabályozás érvényesüljön ezen együttműködési formák esetében.

A módosítás egyértelművé teszi azt is, hogy a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központon (NEBEK) milyen esetekben, milyen módon működhet közre az információcserében.

A Prümi Határozat 3. cikkében, illetve 9. cikkében foglalt együttműködési célok alapján, illetve arra tekintettel, hogy a Bnytv. 85. § (4) bekezdése alapján a hazai szervek csak a bűnügyi nyilvántartásba felvett biometrikus adatok esetében kérhetik a tagállami nyilvántartásokkal való összehasonlítást, ezért a rendőrség terrorizmust elhárító szerve - mivel kizárólag bűnfelderítési feladata van - nem kezdeményezhet automatikus találati hozzáférés útján történő összehasonlítást. Erre tekintettel a módosítás pontosítja azon magyar szervek körét, amelyek az automatikus találati összehasonlítást kezdeményezhetik.

a 72. § 1., 8-9., 19. és 25-28. pontjához

A módosítás a Bnytv.-t érintő más módosítás kapcsán felmerült szövegpontosítást tartalmazza.

a 76. §-hoz

A szabálysértési elzárás egyik feltételéhez, a terhesség tényéhez kapcsolódóan indokolt annak megállapítása, hogy a várandósság mely szakaszától kezdve nincs helye elzárásnak. Ezért a Bv. tv. és az egészségügyről szóló törvény szabályaihoz igazodóan 12 hétre szükséges módosítani a Szabs. tv. e tárgyú rendelkezését, így ugyanis az azonos tárgyhoz tartozó szabályozási környezet átláthatóbbá válik. E rendelkezés koherens szabályt teremt a terhesség szabadságelvonás esetén történő értékelésében, ráadásul ez a korábbi 4 hónapnál jelentősen kedvezőbb szabály a terhes nők számára.

a 77. §-hoz

A Bv. tv. szabályozza az őrizet és az előzetes letartóztatás egyes végrehajtási kérdéseit. A szabálysértési őrizet végrehajtására azonban a törvény hatálya nem terjed ki, ugyanakkor ezen őrizet vonatkozásában is szükséges megteremteni végrehajtásának garanciális, törvényi szintű szabályait. A szabálysértési őrizet vonatkozásában a Bv. tv. és a Szabs. tv. szabályai egyaránt irányadóak.

Külön törvényi szinten meg kell állapítani a szabálysértési őrizet végrehajtásának részletszabályait is, különösen, hogy az eljárás alá vont személy mikor szabadulhat a szabálysértési őrizetből, továbbá, hogy kiket kell értesíteni a szabadulás tényéről.

Emellett a 2012/13/EU irányelv előírásainak megfelelően a fogva lévő eljárás alá vont személy (őrizetbe vett személy) esetében biztosítani kell az egyes, kifejezetten eljárási jogokat érintő hatósági tájékoztatás megfelelő garanciáit. A fogvatartással összefüggő tájékoztatási kötelezettség részleteit külön rendelet - a rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendelet - fogja tartalmazni.

a 78. §-hoz

Az eljárás során őrizetbe vett személyek esetében az őrizet beszámítását követően fennmaradt rövid tartamú - két napot meg nem haladó - szabálysértési elzárás végrehajtását célszerű a büntetés-végrehajtási intézetek helyett a rendőrségi fogdákban foganatosítani. Ezzel egyszerűbbé, költséghatékonyabbá válik ezen elzárás büntetések végrehajtása, a bv. intézetbe kíséréssel járó feladatok a rendőrségnél megszűnnek, valamint a bv. intézetek túlzsúfoltsága csökkenthető. Az elkövetőt pedig nem kell kizárólag a befogadási és szabadítási adminisztratív eljárások miatt kifejezetten rövid időre beszállítani a bv. intézetbe, hanem a korábbi szabályozáshoz hasonlóan a rendőrségi fogdán tölti ki a fennmaradó elzárás büntetését.

a 79. §-hoz

A két napot meg nem haladó egyes elzárás büntetések végrehajtásának a rendőrségi fogdára történő áthelyezése miatt meg kell teremteni az előkészítő eljárást lefolytató rendőrség számára annak kötelezettségét, hogy a szabálysértést elkövetettek nyilvántartásában - a bv. intézet helyett - rögzítse az elzárás végrehajtásával kapcsolatos releváns adatokat. Ebben az esetben ezek az adatok ugyanis nem jutnak a bv. intézet tudomására.

a 80. §-hoz

A terhelt szabálysértési előéletének ellenőrzése a kegyelmi eljárás során a megalapozott döntés-előkészítés érdekében indokolt. A tervezet ennek érdekében biztosítja a kegyelmi eljárás során a szabálysértési nyilvántartási rendszerhez való hozzáférést.

a 81. §-hoz

Jogharmonizációs megfelelést deklaráló rendelkezés.

a 82. §-hoz

A szabálysértési elzárást végrehajtó büntetés-végrehajtási intézetek kijelölését érintő felhatalmazást a Bv. tv. 434. § (3) bekezdés b) pontja már - a felhatalmazás címzettjének eltérő megjelölésével - tartalmazza, ezért szükséges a Szabs. tv.-ben szereplő felhatalmazó rendelkezés hatályon kívül helyezése. Ugyanígy a duplikáció elkerülését szolgálja a 250. § (2) bekezdés e) pontjának hatályon kívül helyezése, figyelemmel arra, hogy e rendelkezést a Bv. tv. 434. § (3) bekezdés c) pontja is tartalmazza.

a 83. §-hoz

Az erőszakos többszörös visszaesők esetében a halmazati büntetés kiszabására vonatkozó egyértelmű rendelkezés hiánya miatt csak a Btk. 90. § (2) bekezdése, 89. § (1) bekezdésének második mondata, valamint a 81. § (3) bekezdése együttes alkalmazásával lehet több értelmezésre alkalmat adó módon kikövetkeztetni arra, hogy az erőszakos többszörös visszaesővel szemben hogyan kell a halmazati büntetést kiszabni. Az egyértelmű jogalkalmazás elősegítése érdekében a Javaslat a Btk. 90. § (2) bekezdésének kiegészítésével egyértelművé teszi, hogy halmazati büntetés esetén a 81. § (3) bekezdése szerinti büntetési tételt, tárgyalásról lemondás esetén a 83. § (l)-(2) bekezdése szerinti büntetési tételt kell a kétszeresére emelni. A bekezdés új szövegéből az is világossá válik, hogy a kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabására csak akkor kerülhet sor, ha a bekezdés első mondata alapján a kétszeresére emelt büntetési tétel haladja meg a húsz évet, azaz a halmazati büntetés kiszabása miatti további emelés nem eredményezheti a kötelező életfogytig tartó szabadságvesztés kiszabását.

a 84. §-hoz

A Btk. - az 1978. évi IV. törvény rendelkezéseitől eltérően - a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját nem a szabadságvesztés végrehajtási fokozatához kapcsolódóan, hanem az elítélt büntetőjogi előéletétől függően határozza meg. Az összbüntetésnél azonban - hasonlóan az 1978. évi törvény érintett rendelkezéséhez - kizárólag a különböző végrehajtási fokozatok találkozására vonatkozóan tartalmaz a Btk. 95. §-a rendelkezést, miszerint ilyen esetben a legszigorúbbat kell meghatározni. Ez a rendelkezés az 1978. évi IV. törvényben elegendő volt tekintettel arra, hogy a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontja a végrehajtási fokozathoz igazodott. A Btk.-ban azonban szükség van a 3/2002. számú büntető jogegységi határozat szerint kialakult jogalkalmazói gyakorlatnak megfelelően egy hasonló rendelkezésre arra az esetre, ha olyan szabadságvesztéseket kell összbüntetésbe foglalni, amelyek esetében a feltételes szabadságra bocsátás lehetséges legkorábbi időpontját a törvény különbözőképpen határozza meg. Ezt teremti meg a Btk. 95. §-át egy új (3) bekezdéssel kiegészítő rendelkezés.

a 85. §-hoz

A Btk. 97. § (2) bekezdése szerint az elítélttel szemben hátrányos jogkövetkezmény nem állapítható meg azon időpont után, amikor a vele szemben kiszabott büntetésre és az alkalmazott intézkedésre vonatkozó adatok a közhiteles hatósági nyilvántartásból kikerültek. Ugyanakkor a Btk. különböző visszaesőkre vonatkozó fogalom-meghatározása a korábban szándékos bűncselekmény miatt kiszabott szabadságvesztés kitöltésétől, vagy végrehajthatóságának megszűnésétől a következő bűncselekmény elkövetéséig eltelt idő alapján határozza meg a különböző visszaesőket. A Be. 178/A. § (2) bekezdése kötelezően előírja a nyomozó hatóságnak, ügyészségnek, hogy a bűncselekménnyel megalapozottan gyanúsítható személyről többek között a bűnügyi nyilvántartás adatait szerezze be. Előfordulhat olyan eset, hogy a gyanúsításkor beszerzett bűnügyi nyilvántartási adatok alapján a terhelt visszaesése megállapítható lenne, de az ítélet meghozatala előtt lekért adatok szerint már az az elítélés, amely a visszaesés valamely formáját megalapozná, kikerült a nyilvántartásból. Tekintettel arra, hogy a különböző visszaesés megállapíthatósága szempontjából az elkövetésig eltelt idő számít, a bűnügyi nyilvántartásból az elkövetéshez képest a legközelebbi időpontban pedig a Be. 178/A. § (2) bekezdése szerint beszerzett adatok vannak, így indokolt a Btk. 97. § (2) bekezdésének olyan módosítása, amely ezekre az esetekre vonatkozóan a hátrányos jogkövetkezmények megállapítását az így beszerzett adatok alapján is lehetővé teszik.

a 86. §-hoz

A 2013/40/EU irányelv 9. cikke meghatározza a szankciók minimumszintjét, amelyeket a tagállamoknak az irányelvben nevesített bűncselekményekre vonatkozóan elő kell írniuk. Az 2013/40/EU irányelv 9. cikk (4) bekezdése az információs rendszert vagy adatot érintő jogellenes beavatkozás bűncselekmények - amelyek a jelenleg hatályos Btk. 423. § (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő bűncselekményeket fedik le - bűnszervezetben történő elkövetése esetére legalább öt évig terjedő szabadságvesztés büntetést határoz meg. A Btk. az említett bűncselekményeket jelenleg csak két évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni. Amennyiben e bűncselekmények elkövetésére bűnszervezetben kerülne sor, a Btk. 91. §-ában, a bűnszervezetben történő elkövetésre vonatkozó rendelkezések alapján is - figyelemmel arra, hogy ilyen esetben a büntetési tétel felső határa kétszeresére emelkedik - csak négy évig terjedő szabadságvesztést lehetne kiszabni, ami nem felel meg az irányelvnek. Erre tekintettel indokolt a két bűncselekmény esetén a büntetési tétel felemelése három évig terjedő szabadságvesztésre.

a 87. §-hoz

A 2013/40/EU irányelv átültetési határideje 2015. szeptember 4-én jár le. Tekintettel arra, hogy a Btk. a jelenlegi módosításokkal együtt meg fog felelni a 2013/40/EU irányelv rendelkezéseinek, indokoltnak tűnik, hogy a teljes megfelelés érdekében a Btk. jogharmonizációs záradéka is egyértelműen utaljon a 2013/40/EU irányelvre. A módosítás arra irányul, hogy a Btk. a korábbi kerethatározat helyett a jogharmonizációs záradékban a 2013/40/EU irányelv szabályainak való megfelelést jelölje.

a 88. §-hoz

A 2013/40/EU irányelv 7. cikke rendelkezik arról, hogy a 3-6. cikkben említett bűncselekmények (információs rendszerekhez való jogellenes hozzáférés, rendszert vagy adatot érintő jogellenes beavatkozás, illetve jogellenes adatszerzés) elkövetése céljából felhasznált eszközökkel összefüggő egyes magatartásokat bűncselekménynek kell tekinteni. Az e cikknek megfelelő Btk. 424. § (1) bekezdése azonban jelenleg nem hivatkozik a Btk. 422. § (1) bekezdés d) pontjában szereplő - az irányelv szerinti jogellenes adatszerzésnek megfelelő - titkos adatszerzés bűncselekményére, amelynek során az elkövető az elektronikus hírközlő hálózat - ideértve az információs rendszert is - útján a másnak továbbított vagy azon tárolt adatot kifürkészi, és az észlelteket technikai eszközzel rögzíti. Az irányelvnek való maradéktalan megfelelés érdekében szükséges a hivatkozás pontosítása a Btk. 424. § (1) bekezdés felvezető mondatában.

a 89. §-hoz

A 89. § az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény (a továbbiakban: EU tv.) rendelkezéseit módosítja.

a 163/A. §-hoz:

A § értelmező rendelkezéseket tartalmaz a normaszövegben szereplő "védett személy", a "veszélyeztető személy" és a "harmadik tagállam" fogalma kapcsán. A védett személy az európai védelmi határozat középpontjában álló személy, akinek érdekében és kérelmére az európai védelmi határozat kibocsátásra kerül. A veszélyeztető személy az európai védelmi határozatban megjelölt azon személy (tulajdonképpen a kibocsátó tagállambeli terhelt), akivel szemben a tagállami hatóság kötelezettséget vagy tilalmat fogalmaz meg. A harmadik tagállam definiálása azért vált szükségessé, hogy azt egyértelműen meg lehessen különböztetni a védett személy által lakóhelyként vagy tartózkodási helyként megjelölt azon tagállamtól, amelyben az európai védelmi határozatot végrehajtják (végrehajtó tagállam). A védelmi intézkedést (vagyis a távoltartást, illetve a magatartási szabályt) magában foglaló határozat egyik oldalán ugyanis a védett személy, a másik oldalán azonban a veszélyeztető személy (terhelt) helyezkedik el. Ha a védett személy kíván másik tagállamban lakni vagy tartózkodni a végrehajtás során, akkor az ő védelme a továbbiakban az európai védelmi határozattal biztosítható. A veszélyeztető személy (terhelt) oldalán ugyancsak lehetséges a távoltartásról hozott, illetve a magatartási szabályokat előíró határozat másik tagállamban történő végrehajtása a kölcsönös elismerés elvének az Európai Unió tagállamai közötti, az előzetes letartóztatás alternatívájaként felügyeleti intézkedéseket elrendelő határozatokra történő alkalmazásáról szóló 2009/829/IB tanácsi kerethatározat, illetve a kölcsönös elismerés elvének az ítéletekre és próbaidőt megállapító határozatokra való, a próbaidő alatti magatartási szabályok és alternatív szankciók felügyelete céljából történő alkalmazásáról szóló 2008/947/IB tanácsi kerethatározat alapján. Az előbbi kerethatározat átültetett szabályai az EU tv. V. Fejezetében, míg az utóbbié a IX. Fejezetben találhatók. Mivel az európai védelmi határozat végrehajtása kapcsán az EU tv. V. és IX. Fejezetében foglalt szabályok is adott esetben figyelembe jöhetnek, ezért a XI. Fejezet alkalmazásában az európai védelmi határozatot végrehajtó tagállamot indokolt egyértelműen megkülönböztetni attól a tagállamtól, amelyben a távoltartásról hozott vagy a magatartási szabályokat előíró határozat végrehajtása a terhelt (veszélyeztető személy) és nem a védett személy érdekében történik. Ez a tagállam így a harmadik tagállam elnevezést kapta.

a 163/B.-163/C. §-hoz:

Európai védelmi határozat akkor bocsátható ki, ha a kibocsátó tagállami hatóság a 163/B. § (2) bekezdésében foglalt tilalmat vagy szabályozást írt elő az európai védelmi határozat kibocsátásának alapjául szolgáló határozatában. A felsorolt tilalmakat vagy szabályozást Magyarország végrehajtó tagállamként akkor tudja érvényre juttatni, ha azok távoltartásról hozott vagy pártfogó felügyelet keretében magatartási szabályokat előíró határozathoz kötődnek. A Btk. 69. §-a értelmében pártfogó felügyelet rendelhető el a vádemelés elhalasztásának tartamára, a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás próbaidejére, a jóvátételi munka előírása mellett, valamint a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére. Az ezek mellett elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályokat Magyarország tehát végre tudja hajtani. Ami a vádemelés elhalasztását, illetve az annak tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályokat illeti, ebben az esetben az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról az ügyész dönt.

Az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának feltétele, hogy a kibocsátó tagállami hatóság a törvény mellékletében szereplő formanyomtatványt kitöltse (ez tulajdonképpen az európai védelmi határozat) és azt magyar nyelven a bíróságnak vagy az ügyésznek megküldje. A tagállami hatóságok közötti kapcsolattartásra a közvetlenség elve vonatkozik. Az elismerés és a végrehajtás további feltétele, hogy a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon legyen, vagy a védett személy Magyarországon kívánjon lakni vagy tartózkodni.

Az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság intézkedik; vádemelés elhalasztása esetén a védett személy lakóhelye vagy tartózkodási helye szerint illetékes törvényszék székhelyén működő járásbíróság mellett működő ügyész, Budapesten a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész. Az irányelv az európai védelmi határozat másik tagállamba történő továbbítását azonban akkor is lehetővé teszi, ha a másik tagállamban a védett személynek még nincsen lakó- vagy tartózkodási helye, de egyértelműen kifejezi, hogy a másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni. Ekkor, vagyis lakó- vagy tartózkodási hely hiányában az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő ügyész dönt.

Az irányelv értelmében a védett személy a kibocsátó állam illetékes hatóságához vagy a végrehajtó állam illetékes hatóságához nyújthatja be az európai védelmi határozat kibocsátására vonatkozó kérelmét. A döntés tehát a védett személy kezében van. Erre tekintettel szükséges annak

szabályozása, ha a védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmét Magyarországon (tehát a végrehajtó tagállamban) nyújtja be. Ilyenkor a magyar bíróság vagy az ügyész köteles azt haladéktalanul továbbítani a tagállami hatósághoz, amely aztán dönt az európai védelmi határozat kibocsátásáról.

a 163/D. §-hoz:

A 163/D. § az európai védelmi határozat elismerésével és végrehajtásával kapcsolatos döntésről szóló szabályokat fogalmazza meg. A bíróságnak vagy az ügyésznek az európai védelmi határozat kézhezvétele után haladéktalanul döntenie kell az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról vagy annak megtagadásáról, miközben figyelembe veszi az eset egyedi körülményeit, az ügy sürgősségét, a védett személy Magyarországra történő érkezésének várható időpontját, valamint a védett személyt érintő kockázat mértékét. Ha az elismerésről vagy a megtagadásról a döntés haladéktalanul nem hozható meg, a bíróság vagy az ügyész a késedelem okainak megjelölése mellett erről haladéktalanul tájékoztatja a tagállami hatóságot, és megjelöli azt az időtartamot, amely a döntéshez szükséges.

A bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozat elismeréséről és végrehajtásáról indokolt határozatot hoz, amelyről a veszélyeztető személyt, a védett személyt és a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatja. A bíróság vagy az ügyész határozatában tájékoztatást nyújt arról is, hogy a magyar jog szerint a távoltartás szabályainak, illetve a magatartási szabályoknak a megszegése milyen következményeket vonhat maga után. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Az irányelv előírja, hogy a védett személy lakcíme és egyéb elérhetőségi adatai nem hozhatók a veszélyeztető személy tudomására, kivéve azokat az adatokat, amelyek a védelmi intézkedés végrehajtásához elengedhetetlenül szükségesek (pl. annak érdekében, hogy a veszélyeztető személyt eltiltsuk a védett személy lakóhelyétől, a veszélyeztető személynek tudnia kell, hogy melyik városrészt, melyik utcát stb. kerülje el). Erre tekintettel írja elő a § (4) bekezdése, hogy a védett személy - bizonyos kivételekkel - kérheti személyi adatainak zártan kezelését, amelynek alapja a Be. 96. §-a.

a 163/E. §-hoz:

A 163/E. § tartalmazza azokat a megtagadási okokat, amelyek alapján a bíróságnak, illetve az ügyésznek lehetősége van az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadására. A felsorolt megtagadási okok szorosan követik az irányelv 10. cikkében foglalt okokat. A törvény előírja azt is, hogy az európai védelmi határozat elismerésének és végrehajtásának megtagadásáról a bíróság vagy az ügyész indokolt határozatot hoz, amelyet a tagállami hatóság és a védett személy részére haladéktalanul megküld. A megtagadó határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

a 163/F. §-hoz

A 163/F. § azt szabályozza, hogy a bíróságnak, illetve az ügyésznek hogyan kell elismernie az európai védelmi határozatban foglalt védelmi intézkedést. Eszerint a bíróság határozatában távoltartást rendel el vagy a feltételes szabadság tartamára, a próbára bocsátás próbaidejére, a jóvátételi munka előírása mellett, valamint a szabadságvesztés felfüggesztésének próbaidejére előírt pártfogó felügyelet keretében ír elő magatartási szabályokat. Az ügyész pedig a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határoz meg. A bíróság, illetve az ügyész úgy állapítja meg a távoltartást vagy a magatartási szabályokat, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási szabálynak, amelyet a tagállami határozat tartalmaz (adaptáció).

A törvény azokat az eseteket is rendezi, amikor a tagállami hatóság úgy függesztette fel a szabadságvesztés végrehajtását, úgy rendelt el próbára bocsátást, a szabadságvesztésre ítéltet úgy bocsátotta feltételes szabadságra, úgy rendelte el a jóvátételi jellegű munka elvégzését, illetve a vádemelést úgy halasztotta el, hogy annak a Btk., illetve a Be. szerint nincs helye. A törvény arra is tartalmaz szabályozást, ha a távoltartás vagy a magatartási szabály európai védelmi határozatban megjelölt időtartama meghaladja vagy éppen nem éri el a Be. vagy a Btk. szerint megállapítható leghosszabb vagy legrövidebb időtartamot.

a 163/G. §-hoz

A 163/G. § az európai védelmi határozat végrehajtásának és megsértésének szabályait tartalmazza. E szerint az európai védelmi határozatban foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt a bíróság vagy az ügyész bizonyos kivételekkel a magyar jog szerint hajtja végre.

Ilyen kivételt jelent az az eset, ha az ügyész a vádemelés elhalasztásának tartamára elrendelt pártfogó felügyelet keretében előírt magatartási szabályt határozott meg, és a magatartási szabályokat a veszélyeztető személy súlyosan megszegte. Ilyenkor ugyanis vádemelés lenne indokolt, amelynek azonban - mivel Magyarországon nincs folyamatban büntetőeljárás - nincs helye. Ilyenkor az ügyész egyetlen eszköze a tagállami hatóság haladéktalan tájékoztatása. A másik kivétel az az eset, ha a bíróság távoltartást rendelt el, és a veszélyeztető személy a távoltartás szabályait szándékosan megszegte, és ezt utólag nem menti ki. A bíróság ebben az esetben ugyan a veszélyeztető személyt rendbírsággal sújthatja, de előzetes letartóztatását nem rendelheti el, hiszen Magyarországon büntetőeljárás nincs folyamatban. A távoltartás szabályainak megszegéséről a bíróság a tagállami hatóságot haladéktalanul tájékoztatni köteles.

Ha a veszélyeztető személy Magyarország területén a határozatban foglalt rendelkezéseket megszegi, erről, valamint az alkalmazott jogkövetkezményekről a bíróság, illetve az ügyész a törvény mellékletében szereplő formanyomtatványon értesíti az európai védelmi határozatot kibocsátó tagállami hatóságot.

Abban az esetben, ha az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról vagy magatartási szabály előírásáról hozott határozat az EU. tv. V. fejezete szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy az EU tv. IX. fejezete szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként továbbításra került egy harmadik tagállamnak (vö. a terhelt lakóhely vagy tartózkodási helye szerinti tagállamnak), akkor ez a harmadik tagállam az, amelyik a saját területén a veszélyeztető személlyel szemben a határozat végrehajtásáról gondoskodik. Abban az esetben, ha a terhelt Magyarország területén a védelmi intézkedéseket és így az európai védelmi határozat rendelkezéseit megszegi, erről, valamint az alkalmazott jogkövetkezményekről a bíróságnak haladéktalanul értesítenie kell e harmadik tagállam illetékes hatóságát is.

a 163/H. §-hoz:

Ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozatot módosítja (akár a 163/G. §-ban foglalt tájékoztatás következtében, akár más miatt) és erről a bíróságot, illetve az ügyészt tájékoztatja, a bíróságnak vagy az ügyésznek a következő lehetőségei vannak:

> a határozatában foglalt távoltartást vagy magatartási szabályt úgy módosítja, hogy az a lehető legnagyobb mértékben megfeleljen annak a távoltartásnak vagy magatartási szabálynak, amelyet a módosított európai védelmi határozat tartalmaz, vagy

> a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a 163/E. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alapján megtagadja.

a 163/I. §-hoz:

A 163/I. § az európai védelmi határozat végrehajtása megszüntetésének eseteit sorolja fel. A rendelkezés értelmében az európai védelmi határozat végrehajtását a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul megszünteti, ha a tagállami hatóság az európai védelmi határozat visszavonásáról küld értesítést; ha a védett személy a végrehajtás megkezdése után Magyarország területén nem található, és a felkutatására tett intézkedések nem vezettek eredményre, vagy a védett személy lakóhellyel, illetve tartózkodási hellyel Magyarországon már nem rendelkezik; ha az elrendelt távoltartás vagy előírt magatartási szabály magyar jog szerinti maximális időtartama letelt; ha a módosított európai védelmi határozat elismerését és végrehajtását a bíróság vagy az ügyész megtagadja; valamint, ha az európai védelmi határozatban foglalt távoltartásról vagy magatartási szabály előírásáról hozott határozat az EU tv. V. fejezete szerinti felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatként vagy az EU tv. IX. fejezete szerinti alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatként a terhelt személy kérelmére Magyarországnak továbbításra került.

Ez utóbbi esetben arról van szó, hogy Magyarországnak kellene végrehajtania az európai védelmi határozatot és a felügyeleti intézkedést elrendelő tagállami határozatot/alternatív szankciót kiszabó tagállami határozatot is. Az előbbi végrehajtása a védett személy, az utóbbi végrehajtása a veszélyeztető személy érdekében történne Magyarországon, arra tekintettel, hogy a védett személynek és a veszélyeztető személynek is Magyarországon van a lakó- vagy tartózkodási helye, illetve a végrehajtást Magyarországtól kérte. Ebben az esetben, mivel a védett személy és a veszélyeztető személy ugyanannak a határozatnak a Magyarország általi végrehajtását kérte, az irányelv rendelkezése szerint az európai védelmi határozat végrehajtását meg kell szüntetni.

A végrehajtás megszüntetéséről a bíróság vagy az ügyész haladéktalanul értesíti a tagállami hatóságot, a veszélyeztető és a védett személyt.

a 163/J. §-hoz:

A 163/J. § arról rendelkezik, hogy ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész és a tagállami hatóság, valamint adott esetben a harmadik tagállam hatósága egyeztetést folytat egymással.

a 163/K. §-hoz

A 163/K. § szerint az európai védelmi határozat elismerése és végrehajtása során felmerülő költségek bűnügyi költségnek minősülnek, amelyet a magyar állam visel.

a 163/L-163/M. §-hoz:

A 163/L.-163/S. §-ok a végrehajtás átadására vonatkozóan állapítanak meg szabályokat, vagyis arra az esetre, amikor Magyarország az európai védelmi határozatot kibocsátó tagállam.

Az európai védelmi határozat alapjául szolgálhat

> a bíróság által hozott, felfüggesztett szabadságvesztésről, próbára bocsátásról, feltételes szabadságra bocsátásról, jóvátételi munkáról hozott határozat vagy az ügyész által vádemelés elhalasztásáról szóló határozat, feltéve, hogy a próbaidőre, a feltételes szabadság tartamára, a jóvátételi munka mellett, illetve a vádemelés elhalasztásának tartamára a bíróság vagy az ügyész pártfogó felügyeletet rendelt el, és a törvényben felsorolt egy vagy több magatartási szabályt állapított meg, vagy

> a bíróság által elrendelt távoltartásról rendelkező határozat.

Abban az esetben, ha a magatartási szabállyal vagy a távoltartással védett személy másik tagállamban kíván lakni vagy tartózkodni, illetve lakó- vagy tartózkodási helye másik tagállamban van, akkor e magatartási szabályoknak vagy a távoltartásnak e másik tagállam által történő elismerése és végrehajtása érdekében a bíróság vagy az ügyész a védett személy érdekében és írásbeli kérelmére európai védelmi határozatot bocsáthat ki. Az európai védelmi határozat kibocsátása kapcsán figyelembe kell venni, hogy a védett személy milyen időtartamban kíván a másik tagállamban tartózkodni, illetve tekintettel kell lenni a védelem szükségességének mértékére is.

A védett személyt írásban tájékoztatni kell arról a lehetőségről, hogy a szükséges feltételek teljesülése esetén európai védelmi határozat kibocsátását kérheti. A védett személy az európai védelmi határozat kibocsátása iránti kérelmet választása szerint a kibocsátó állam vagy a végrehajtó állam illetékes hatóságánál is benyújthatja. A kérelemről a bíróság, illetve az ügyész a kézhezvétel után haladéktalanul dönt. Az európai védelmi határozat kibocsátása vagy a kérelem elutasítása tárgyában indokolt határozatot kell hozni, és azt a védett személynek és képviselőjének, valamint a terheltnek haladéktalanul meg kell küldeni. A határozat ellen jogorvoslatnak helye nincs.

a 163/N. §-hoz:

A 163/N. § az európai védelmi határozat kibocsátására és továbbítására vonatkozóan tartalmaz rendelkezéseket. Az európai védelmi határozatot a törvény melléklete szerinti formanyomtatvány szerint kell kibocsátani, és azt le kell fordítani annak a tagállamnak a hivatalos nyelvére vagy hivatalos nyelveinek egyikére vagy azon tagállam által megjelölt nyelvre, amelynek területén a védett személy lakni vagy tartózkodni kíván, vagy amelynek területén lakóhelye vagy tartózkodási helye van.

A lefordított európai védelmi határozatot a tagállam hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósága számára közvetlenül kell megküldeni, posta, telefax vagy számítástechnikai rendszer útján. Ha a rendelkezésre álló adatok alapján nem állapítható meg, hogy a tagállamban az európai védelmi határozat elismerésére és végrehajtására melyik tagállami hatóság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel, a kapcsolatfelvételhez szükséges adatokat az Európai Igazságügyi Hálózat kapcsolattartó pontjain vagy az Eurojust nemzeti tagján keresztül kell beszerezni.

a 163/O. §-hoz:

Az európai védelmi határozatról szóló irányelv értelmében a kibocsátó tagállam illetékes hatósága kizárólagos hatáskörrel rendelkezik az európai védelmi határozat alapjául szolgáló távoltartásról hozott vagy magatartási szabályt előíró határozat (következésképpen pedig az európai védelmi határozat) módosítására vagy visszavonására. Ezért a 163/0. § arról rendelkezik, hogy ha a magyar szabályok szerint

a) a távoltartás elrendelt időtartama letelt,

b) a távoltartásról rendelkező határozat módosítása vagy a távoltartás megszüntetése indokolt,

c) a terhelt előzetes letartóztatásának elrendelése szükséges,

d) az előírt magatartási szabályok módosítása indokolt,

e) a feltételes szabadság megszüntetése indokolt,

f) a próbára bocsátás megszüntetése és büntetés kiszabása indokolt,

g) a felfüggesztett szabadságvesztést végre kell hajtani,

h) jóvátételi munka előírása esetén büntetés kiszabása indokolt,

i) a pártfogó felügyelet megszüntetése indokolt,

j) a pártfogó felügyelet tartama letelt, vagy

k) vádat kell emelni,

a bíróság vagy az ügyész az európai védelmi határozatot megfelelően módosítja vagy visszavonja, és erről a tagállami hatóságot, a terheltet és a védett személyt haladéktalanul tájékoztatja.

a 163/P. §-hoz:

Ha a távoltartásról rendelkező határozatot vagy a magatartási szabályokat tartalmazó jogerős ítéletet, illetve a vádemelés elhalasztásáról szóló határozatot a bíróság vagy az ügyész másik tagállamba továbbítja (ez lehet az a tagállam, amelyet a védett személy kérelmében megjelölt és ahova az európai védelmi határozat továbbításra került, vagy attól eltérő harmadik tagállam is) erre az esetre - ideértve a felügyeleti intézkedés, illetve a magatartási szabályok megsértését is - az EU tv. V. és IX. Fejezetének szabályai alkalmazandók.

a 163/Q. §-hoz:

A 163/Q. § felsorolja azokat az eseteket, amikor a tagállami hatóság a végrehajtást megszünteti, és a bíróság vagy az ügyész a végrehajtást a magyar szabályok szerint folytatja.

a 163/R. §-hoz:

A 163/R. § arról rendelkezik, hogy ha az európai védelmi határozat végrehajtása érdekében elfogadott intézkedéseknek a tagállam nemzeti joga alapján megállapítható maximális időtartamának lejárta előtt a tagállami hatóság tájékoztatást kér a bíróságtól vagy az ügyésztől, hogy az európai védelmi határozatban előírt védelemre szükség van-e még, a bíróság vagy az ügyész a választ haladéktalanul megküldi a tagállami hatóságnak.

a 163/S. §-hoz:

A 163/S. § arról rendelkezik, hogy ha az európai védelmi határozat eredményes végrehajtása érdekében szükséges, a bíróság vagy az ügyész, a tagállami hatóság és adott esetben a harmadik tagállam hatósága egyeztetést folytat egymással.

a 90. §-hoz

A módosítás átvezeti a kapcsolódó törvényen a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásának megszüntetéséből adódó módosításokat.

a 92. §-hoz

A Javaslat 2. §-a a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 24. § (1) bekezdését módosítja 2015. január 1-jei hatállyal. A nemzeti utasadatinformációs rendszer létrehozása érdekében szükséges, valamint a rendőrséget érintő és egyes további törvények módosításáról szóló 2013. évi CXCVIII. törvény ugyanezt a bekezdést módosítja, ugyanazon hatálybalépéssel, ezért indokolt arról rendelkezni, hogy ez utóbbi módosítás nem lép hatályba.

az 93. §-hoz, a 112. §-hoz, a 118. §-hoz, a 130. §-hoz, a 137. § (2) bekezdéséhez, a 139. § (2) bekezdéséhez, a 147. §-hoz, a 148-149. §-hoz, a 158. §-hoz, valamint a 161. § (7)-(9), (15), (17)-(18), (25), és (26)-(27) bekezdéséhez

A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 06.) Korm. rendelet 25. § (2) bekezdése szerint a belügyminiszter megszervezi és irányítja a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységet. A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos kormányzati feladatok ennek alapján megosztásra kerülnek az igazságügyért felelős miniszter és a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter között, egyidejűleg a pártfogó felügyelői tevékenység eddig egységes szervezeti kerete átalakul.

A büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenység, illetve az ilyen tevékenységet végző pártfogó felügyelők a büntetés-végrehajtás szervezetébe integrálódnak, ezáltal biztosítva a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységi formák hatékony ellátását.

A szervezeti átalakítás keretében azon pártfogó felügyelői tevékenységi körök kerültek a belügyminiszter irányítása alá, amelyek a szabadságvesztés büntetést töltő elítéltekhez, illetve azok szabadulása utáni reintegrációjához kapcsolódnak. Ennek alapján büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységnek minősül a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelettel, a szabadulást megelőző börtönpártfogolással, valamint a szabadulást követő utógondozási tevékenység ellátásával kapcsolatos feladatok.

Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXX. törvényben módosításra kerültek a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos, jelenleg hatályos törvényi szintű jogszabályok, mindenekelőtt a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet.

A Javaslat a 2015. január 1-jén hatályba lépő, Bv. tv. módosításával határozza meg a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységgel és az ilyen tevékenységet végző pártfogó felügyelőkkel összefüggő sajátos szabályokat.

a 94. §-hoz

A módosítás célja az eljárás gyorsítása azzal, hogy az az előzetesen letartóztatott, illetve az ideiglenes kényszergyógykezelt, aki a büntetőeljárásban már meghatalmazott védőt, ne legyen a büntetés-végrehajtás során újabb meghatalmazás adására kötelezve.

A szakasz rendelkezik a költségmentességről, illetve szól a képviselet legfontosabb szabályairól is.

a 95. §-hoz

A módosítás a 2012/13/EU irányelv előírásainak való megfelelés érdekében a tájékoztatásra vonatkozó szabályokat kiegészíti az előzetesen letartóztatottra vonatkozó speciális rendelkezésekkel.

a 96-97. §-hoz

A 2012/29/EU irányelv 6. cikk (5) bekezdése nem csak az elítéltek, hanem az előzetesen letartóztatottak szabadulása vagy szökése esetén is biztosítani kívánja a sértett számára az értesítés kérésének lehetőségét. A módosítás az irányelv e követelményének megfelelően egészíti ki a Bv. tv. szövegét.

Célszerű, hogy az a hatóság tájékoztassa a sértettet, amelyik a kényszerintézkedést elrendeli vagy a szabadságvesztés büntetést kiszabja. Ezt követve a bíróság (nyomozási bíró) számára írja elő a Javaslat a sértett tájékoztatásának kötelezettségét.

a 98. §-hoz

A Bv. tv. a közérdekű munka és a pénzbüntetés helyébe lépő szabadságvesztést a büntetések sorrendjében nem említi, ezért szükség volt azok sorrendben történő elhelyezésére is. A büntetőjogi elzárás a közérdekű munkát és a pénzbüntetést helyettesítő szabadságvesztés azonos szinten elhelyezése a sorrend megállapításánál szükségszerű a célszerűtlen megszakítás elkerülése érdekében, így ezen büntetések az értesítőlap intézetbe érkezésének sorrendjében kerülnek végrehajtásra.

a 99. §-hoz

A módosítás célja az aránytalanságok elkerülése. Azokban az esetekben ugyanis, amikor a kis összegű követelés behajtása nagyobb költségekkel járna, mint maga a behajtandó összeg, célszerűbb a tartozástól eltekinteni.

a 100. és 111. §-hoz

Az ismételt, azonos tartalmú kérelem elbírálásának mellőzése is a büntetés-végrehajtási bíró eljárásának a része. Ez egy mérlegelést igénylő döntés, és mint ilyenről, tájékoztatni szükséges róla a kérelmezőt is.

a 101. §-hoz

A Bv. tv. az iratmásolat kiadása ésszerű korlátjaként határozza meg a költségek viselését. E rendelkezés a bv. intézet költségvetési érdekeinek védelme érdekében jelenik meg, lehetőséget adva az elítéltek érdekében való kedvező eltérésre. A törvény az adatokhoz való hozzáférést a másolat kérése mellett a feljegyzés készítésének lehetőségével is biztosítani kívánja.

A Javaslat kiegészíti azon adatok körét, amelyek megismerésére a kérelmező a törvény szerint nem jogosult. A kiterjesztésre elsősorban a büntetés-végrehajtás biztonságágának megőrzése, valamint az újonnan kiépülő rezsimrendszer hatékony működésének biztosítása érdekében kerül sor.

a 102. §-hoz

A Javaslat a jogszabályi rendelkezés pontosítását szolgálja annak tartalmának megváltoztatása nélkül. A köztársasági elnök ugyanis az, aki a Btk.-tól eltérően is meghatározhatja a büntetőjogi következményeket kegyelem gyakorlása esetén (például a büntetés mérséklése esetén nem az ítéletben kiszabott büntetéshez, hanem a kegyelem útján megállapított büntetéshez igazodóan rendeli azt megállapítani).

a 103. §-hoz

A bv. csoport a módosítás értelmében egyfajta szűrő funkciót fog ellátni. E tevékenység lényege, hogy a bv. csoport a közvetlenül hozzá megküldött értesítőlapokat ellenőrzi, és ha mindent rendben talál, akkor továbbítja azokat a BVOP részére. Az ellenőrzés azt a célt szolgálja, hogy az elítéltek behívását intéző BVOP hiánytalan és megfelelően kitöltött értesítőlapok alapján tudja elvégezni a szükséges feladatokat. Az ítélet rendelkező részének megküldése az eljárás gyorsítását szolgálja, mivel ily módon nem kell megvárni az ítélet írásba foglalását. Ez jelentős időmegtakarítást eredményez, hiszen egy-egy ítélet írásba foglalása akár 30-60 napot is igénybe vehet.

Az információáramlás mindkét irányba megfelelően kell, hogy működjön. A bv. csoport folyamatba való beépítése ezt nagyban megkönnyíti. A jelenlegi szöveg ugyanakkor nem biztosítja a BVOP részéről a visszacsatolás lehetőségét, ezért a módosítás révén szükség volt a 48. § kiegészítésére.

a 104. §-hoz

Jelenleg folyamatban van a rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendelet módosítása. A Javaslatban szereplő rendelkezések valamennyi, a rendőrségi fogdán végrehajtható fogvatartás tekintetében alkalmazandók. E fogva tartások vonatkozásában ezért meg kell teremteni a rendeleti szintű szabályozás törvényi alapjait.

a 105-106. §-hoz

A felsorolt eseteken a nő szülés után egészségi állapotának vizsgálata szükségesnek tekinthető figyelemmel arra, hogy ezen események az anya fizikai és pszichikai állapotát is komolyabban érinthetik.

a 107. §-hoz

A szabadságvesztéshez és az elzáráshoz hasonlóan a közérdekű munka végrehajtása tekintetében is indokolt meghatározni a szabályokat gyermek születése esetén.

a 108. §-hoz

A Javaslat az igazságügyért felelős miniszter megkeresési jogát és nyilvántartásokhoz való hozzáférési jogát rögzíti. A kegyelmi eljárás során ugyanis a kegyelmi kérelem megalapozott felterjesztéséhez számos adat, irat ismerete szükséges, amelyek beszerzése a büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet 105. §-a alapján a bíróság feladata. A kegyelmi kérelmek felterjesztésének előkészítése jelenleg különösen az alábbi iratok, adatok alapján történik: vádirat, büntetést kiszabó, intézkedést alkalmazó bírósági határozatok, részletfizetést, halasztást és büntetésfélbeszakítást engedélyező határozat, szabadságvesztésre átváltoztató határozat, bűnügyi nyilvántartás adatai, pártfogó felügyelői környezettanulmány, rendőri jelentés ("nyílt rendőri információ"), büntetés-végrehajtási intézeti vagy javítóintézeti értékelő vélemény, fogvatartási adatok (értesítés foganatba vételről, szabadításról), rendelkezésre álló orvosi iratok és orvosszakértői vélemény, Bv. Központi Kórház lelete (szakorvosi vizsgálat elrendelése esetén), BVOP Egészségügyi Főosztály véleménye, gazdasági hivatal tájékoztatása a fennálló tartozás összegéről.

A bíróság által felterjesztett iratokon túlmenően azonban - az ügy egyedi sajátosságaira tekintettel - a döntés-előkészítés során szükségessé válhat további iratok, adatok (például polgári kórházban kezelt terhelt egészségügyi állapotára vonatkozó orvosi iratok) beszerzése is.

A Javaslat ennek érdekében biztosítja az igazságügyért felelős miniszter közvetlen - nem a felterjesztő bíróságon keresztül történő - megkeresési jogát az eljárás egyszerűsítése és a rövidebb ügyintézési idő elősegítése érdekében.

A Javaslat a kegyelmi eljárás egyszerűsítése, a rövidebb ügyintézési idő elősegítése és a megalapozott döntés-előkészítés érdekében az igazságügyért felelős miniszter számára biztosítja a kegyelmi eljárás során meghatározott nyilvántartásokhoz, így a bűnügyi nyilvántartási rendszerhez, a szabálysértési nyilvántartási rendszerhez, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásához, a közúti közlekedési nyilvántartáshoz és a központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz való hozzáférést. Az egyes nyilvántartásokat szabályozó törvények határozzák meg részletesen az adathozzáférési jog tartalmát, az igényelhető adatok pontos körét.

A jelenleg hatályos szabályozás alapján az igazságügyért felelős miniszter csak a bűnügyi nyilvántartásokhoz fér hozzá. Figyelemmel azonban arra, hogy a terheltek személyi adatai, amelyek a kegyelmi határozat kötelező elemei, a kegyelmi eljárás során változhatnak, illetve esetenként nem megfelelően kerülnek feltüntetésre, ezek ellenőrzése a jogszabályoknak megfelelő határozat kibocsátásához elengedhetetlen. Továbbá szükséges lehet a terhelttel történő közvetlen kapcsolatfelvétel is, amelyhez a lakóhelyének ismerete szükséges.

A közúti közlekedési nyilvántartási rendszerből indokolt a vezetői engedélyek nyilvántartásához való hozzáférés biztosítása, mivel a nyilvántartásból állapítható meg egyértelműen a járművezetéstől eltiltás kezdő és letelte. A terhelt szabálysértési előéletének ellenőrzése szintén szükséges a megalapozott döntés-előkészítés érdekében. A központi idegenrendészeti nyilvántartáshoz való hozzáférés a kiutasítás végrehajtásával kapcsolatos intézkedések megismerése miatt szükséges.

Ezen kívül a Javaslat rendelkezik arról, hogy a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter a BVOP-nak is küldje meg, ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították, hogy a BVOP megtehesse a szükséges intézkedéseket az elítélt bv. intézetbe történő bevonulása vagy visszatérése iránt.

a 108. § (7) bekezdéséhez, a 120. § (2) bekezdéséhez és a 156. § (11) bekezdéséhez

A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök döntéséig lehetőség van az elítélt szabadságvesztés büntetése végrehajtásának elhalasztására vagy félbeszakítására. Ezekben az esetekben a halasztás, illetve a félbeszakítás végének nincs konkrét időpontja és a bv. intézet jogszabályi alapot nélkülöző döntésén múlik, hogy az elítélt mikor vonul be vagy tér vissza a bv. intézetbe. A Javaslat ezt a hiányosságot pótolva, a köztársasági elnök döntésétől számítva harminc napot ír elő a BVOP számára, hogy intézkedjen az elítélt bv. intézetbe történő bevonulása vagy visszatérése iránt. Ahhoz, hogy a BVOP a szükséges intézkedéseket megtehesse, értesülnie kell a köztársasági elnök döntéséről. Ezért a Javaslat rendelkezik arról, hogy a kegyelmi döntésről szóló határozatot az igazságügyért felelős miniszter a BVOP-nak is küldje meg, ha az elítélt szabadságvesztés büntetésének végrehajtását a kegyelmi döntés meghozataláig elhalasztották vagy félbeszakították.

a 109. §-hoz

A Bv. tv. új 46/A. §-ához:

A Javaslat ezen rendelkezése rögzíti, hogy a TESZ-re ítélt személyek esetében különleges, nem kérelemre induló kegyelmi eljárást kell lefolytatni. Ezzel biztosítja a magyar jogrendszer az ítéletben kifejtett azon követelményt, hogy a TESZ esetében legyen olyan eljárás, amely során - ha a szabadságvesztésből már megfelelő hosszúságú idő eltelt - vizsgálható, hogy a büntetés büntetőpolitikai indokai továbbra is fennállnak-e. Az ítélet alapján a tervezet továbbá azt is biztosítja, hogy azok az eljárási szabályok, illetve feltételek, szempontok, amelyeket a kegyelmi eljárásban vizsgálni kell, már a büntető ügyben hozott ítélet meghozatalakor előreláthatóak legyenek.

Az új kegyelmi eljárás tehát annyiban eltér a kegyelmi eljárások eddigi kereteitől, hogy azt kötelező megindítani, tehát nem kegyelmi kérelemre indul.

A Javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy a TÉSZ tekintetében az elítélt az általános szabályok szerint továbbra is bármikor kegyelmi kérelmet nyújthat be (illetve hivatalból is bármikor kezdeményezhető a kegyelmi eljárás), azaz az új, kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárás nem kizárólagos, hanem az kiegészíti az egyéni kegyelem kérelmezésének az eddig is létező, a TÉSZ-re ítéltek számára is nyitva álló lehetőségét.

A Bvtv. új 46/B. §-ához:

Az új, kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárást hivatalból kell megindítani. Az eljárás megindításának a feltétele, hogy az elítélt a TÉSZ-ből negyven évet letöltsön. Az Ítélet nem határozta meg azt a legkorábbi időpontot, amely után a TÉSZ felülvizsgálatát el kell végezni. A Javaslat ezért jogpolitikai indokokból és a magyar jogrendszer koherenciájára tekintettel állapítja meg ezt az időpontot. Figyelemmel kell ugyanis lenni arra, hogy a Büntető Törvénykönyv alapján abban az esetben, ha a bíróság az elítéltet úgy ítéli életfogytig tartó szabadságvesztésre, hogy a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségét nem zárja ki, akkor a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját huszonöt és negyven év közötti időpontban állapítja meg. Ha a Javaslat negyven évnél korábbi időpontot írna elő a TÉSZ-re ítéltek esetében lefolytatandó kötelező kegyelmi eljárás megindítására, akkor az elkerülhetetlenül érintené a feltételes szabadságra bocsátás lehetőségéből nem kizárt életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek egy részét is. Például ha harminc év lenne a kötelező kegyelmi eljárás megindításának az időpontja, akkor azon nem tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek esetében is be kellene vezetni a kötelező kegyelmi eljárást, akik esetében a bíróság harminc és negyven év közötti időtartamban állapította meg a feltételes szabadságra bocsátás legkorábbi időpontját, ellenkező esetben előnyösebb helyzetbe hozná a jogalkotó a TÉSZ-re ítéltet a feltételes szabadságra bocsátható életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltnél.

A Javaslat ezenkívül tekintettel van a TÉSZ-re ítéltek önrendelkezési jogának azon aspektusára, hogy maguk döntsenek abban a kérdésben, hogy egyáltalán kívánják-e, hogy a Javaslat által bevezetni kívánt különleges kegyelmi eljárást lefolytassák vagy sem. Ezen megfontolásból a Javaslat előírja, hogy a kötelező kegyelmi eljárás elindításának a feltétele az elítélt hozzájárulása a kegyelmi eljáráshoz. Hozzájáruló nyilatkozat nélkül az igazságügyért felelős miniszter nem folytatja le a tervezet szerinti kötelező kegyelmi eljárást.

A Bvtv. új 46/C. §-ához:

Az Ítélet kifogásolta, hogy a magyar szabályozás alapján a jogerős büntetőítélet meghozatalakor a TÉSZ-re ítélt nincs tisztában azzal, hogy a kegyelmi eljárásban pontosan milyen szempontokat vizsgálnak az eljáró szervek, személyek. Ennek a hiányosságnak a kiküszöbölését szolgálja a Javaslat ezen rendelkezése oly módon, hogy az igazságügyért felelős miniszterre bízza a kötelező kegyelmi eljárás lefolytatásához szükséges, a kegyelmi ügyben hozott döntéshozatal során megvizsgálandó előkészítő dokumentumok, iratok, adatok beszerzését. Az általános megfogalmazásból az következik, hogy a tervezet az igazságügyért felelős miniszter felelősségi körébe utalja, hogy valamennyi, a konkrét ügyben releváns iratot, adatot megvizsgáljon. Ugyanakkor annak érdekében, hogy a szabályozás támpontot nyújtson a beszerzendő iratok tekintetében, illetve hogy ezek meghatározása ne kizárólag a miniszter egyéni döntésétől függjön, a Javaslat felsorolja a kötelező kegyelmi eljárás során feltétlenül vizsgálandó szempontok körültekintő mérlegeléséhez szükséges, valamennyi eljárás esetében beszerzendő iratok körét. Ezen előírás révén biztosítható, hogy a döntéshozatali folyamatban részt vevő szereplők számára valamennyi releváns információ rendelkezésre álljon. Ezek közül kiemelendő a büntetésvégrehajtási szervezet által minden esetben elkészítendő, az elítélt mentális állapotára vonatkozó szakorvosi és pszichológusi vélemény, valamint az elítélt egészségi állapotára vonatkozó egészségügyi dokumentáció kötelező beszerzése.

Az igazságügyért felelős miniszter a szükséges iratokat a Bv. tv. 17. §-ában szabályozott megkeresés révén szerezheti be, ami egyértelműsíti, hogy az adott iratokkal rendelkező állami és egyéb szervek a szükséges iratokat kötelesek a miniszter rendelkezésére bocsátani.

A Bv. tv. új 46/D. §-ához:

A Javaslat kifejezetten a TÉSZ-re ítéltek esetében lefolytatandó kötelező kegyelmi eljárás során történő döntéshozatalban való részvétel céljából egy új testület, a Kegyelmi Bizottság létrehozásáról is rendelkezik. Az ítélet ugyanis kifogásolta, hogy a hatályos szabályozás nem garantálja, hogy a kegyelmi eljárásban részt vevő igazságügyért felelős minisztertől és köztársasági elnöktől független, külső vélemények is megjelenjenek az eljárásban. A Javaslat célja a Kegyelmi Bizottság létrehozásával, hogy a kegyelmi döntéshozatalban törvényi kötelezettségből fakadóan, megjelenhessenek az eddigi szereplőkön kívüli vélemények is.

A Kegyelmi Bizottság tagjait a Kúria elnöke jelöli ki a büntető ügyekben eljáró bírók közül. A Kegyelmi Bizottság tagjaira vonatkozóan a Kúria büntető kollégiuma tesz javaslatot. A Kegyelmi Bizottság tagjává a Kúria, illetve az ítélőtáblák büntetőbírái közül lehet bírókat kijelölni. Ezzel a Javaslat azt a célkitűzést szolgálja, hogy a Kegyelmi Bizottság tagjai elmélyült elméleti és szakmai ismereteire, szakmai tekintélyére, továbbá jelentős bírói tapasztalatára figyelemmel kiemelkedő társadalmi elfogadottságot, illetve szakmai elismertséget élvezzen.

A Kegyelmi Bizottság öttagú, hivatásos, ítélkező bírókból álló független testület. Az a körülmény, hogy a Kegyelmi Bizottság tagjai bírák, kétségbevonhatatlanul garantálja azt, hogy az igazságügyért felelős miniszteren és a köztársasági elnökön kívül álló, közjogi helyzetükből is fakadóan független személyek véleménye jelenjen meg a kötelező kegyelmi eljárásban. Hangsúlyozni kell, hogy a Kegyelmi Bizottságban részt vevő bírák nem ítélkező tevékenységet végeznek, a törvényben meghatározott szempontok vizsgálata alapján egy állásfoglalást fogadnak el.

A Kegyelmi Bizottság eseti, nem állandó jelleggel működő testület, minden egyes, a TÉSZ-re ítéltek esetében kötelezően lefolytatandó kegyelmi eljárásban meg kell alakítani az abban közreműködő Kegyelmi Bizottságot. A Javaslatban előírt határidők biztosítják, hogy a Kegyelmi Bizottságot késlekedés nélkül hozzák létre.

A Bv. tv. új 46/E. §-ához:

A Javaslat ezen rendelkezése azokat az alapvető szervezeti és működési szabályokat állapítja meg, amelyek a Kegyelmi Bizottság működése kereteinek a meghatározásához elengedhetetlenül szükségesek. Arra tekintettel, hogy a Kegyelmi Bizottság tagjai nem ítélkező tevékenységet folytatnak, a Javaslat garanciális jelleggel rögzíti az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdésében megjelenő bírói függetlenség követelményének a Kegyelmi Bizottság eljárása során történő érvényesülését.

A Bv. tv. új 46/F. §-ához:

A Javaslat garanciális jelleggel rögzíti azokat a szempontokat, amelyeket a Kegyelmi Bizottság a vizsgálata során köteles megvizsgálni. Az ítéletben kifejtett egyik alapvető kifogás ugyanis az volt, hogy a magyar szabályozás nem biztosította azt, hogy a TESZ-re ítélt már az ítélet meghozatalakor tisztában legyen azzal, hogy a kegyelmi eljárásban milyen szempontokat vizsgálnak, azaz hogy mihez kell igazítania a magatartását, mit kell tennie annak érdekében, hogy a pozitív kegyelmi döntésre lehetősége legyen. A Javaslatban rögzített szempontok lényegében megegyeznek azon törvényi feltételekkel, amelyeket a büntetés-végrehajtási bíró a nem tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésekből történő feltételes szabadságra bocsátásáról szóló döntésében is köteles megvizsgálni, illetve azon szempontokkal, amelyekre tekintettel a szabadságvesztés végrehajtása félbeszakítható. Ezen kellően általános, ugyanakkor az ítéletben hiányolt "útmutatást" tartalmazó törvényi szabály egyúttal azt is biztosítja, hogy a kötelező kegyelmi eljárásban minden esetben állásfoglalás szülessen arról a kérdésről is, hogy az adott elítélt esetében a TÉSZ fenntartásának a büntetőpolitikai indokai fennállnak-e.

A Javaslat szabályai garantálják, hogy a Kegyelmi Bizottság minden olyan információhoz, adathoz hozzájuthasson, amelyet állásfoglalásának teljes körű és körültekintő kialakításához szükségesnek tart. Erre tekintettel lehetősége van arra, hogy bármilyen további iratot, adatot beszerezhessen. Arra is lehetőséget biztosít a Javaslat, hogy ha valamilyen vizsgálandó szakkérdés objektív megítéléséhez különleges szakértelemre van szükség, akkor a Kegyelmi Bizottság szakértőt kérhessen fel. Az elítélt mentális állapotára vonatkozóan a Kegyelmi Bizottság minden esetben köteles szakorvos vagy pszichológus szakértő közreműködését igénybe venni. A szakértő eljárásának a költségeit az állam viseli. Garanciális jellegű előírás továbbá az is, hogy a Kegyelmi Bizottság a véleményét indokolni köteles.

A Kegyelmi Bizottság az elítéltet minden esetben köteles meghallgatni.

A Bv. tv. új 46/G. §-ához:

Az igazságügyért felelős minisztert a felterjesztés megtétele során köti a Kegyelmi Bizottság állásfoglalása. A miniszter a felterjesztését köteles a Kegyelmi Bizottság állásfoglalásával egyező tartalommal felterjeszteni a köztársasági elnökhöz. A Javaslat tehát a felterjesztés kialakítása tekintetében teljes mértékben biztosítja, hogy az igazságügyért felelős minisztertől független, a törvényben pontosan meghatározott szempontokat vizsgáló testület állásfoglalása szolgáljon a köztársasági elnök döntése alapjául.

Garanciális szabályként, az eljárás elhúzódásának megakadályozása érdekében a Javaslat a miniszter számára határidőt állapít meg a felterjesztés elkészítésére. A köztársasági elnök döntése során rendelkezésre áll valamennyi irat, így a Kegyelmi Bizottság állásfoglalása is. A kegyelmi döntés meghozatalára és a határozat kézbesítésére a kegyelmi eljárás általános szabályai irányadók, vagyis a köztársasági elnök az alkotmányosság és a büntetőjogi végrehajthatóság kereteit tiszteletben tartva diszkrecionális döntés keretében bármilyen döntést hozhat, így pozitív döntése nem csupán a feltételes szabadságra bocsáthatóság megengedhetőségére, hanem bármely más kegyelmi rendelkezésre irányulhat. A köztársasági elnököt nem köti a miniszter felterjesztése.

Az Ítéletben kifejtetteknek való minél teljesebb körű megfelelés érdekében a Javaslat azt is biztosítja, hogy az elítélt megismerhesse a kötelező kegyelmi eljárás döntéshozatali folyamata során vizsgált szempontokat és azok értékelését. Ennek érdekében írja elő a Javaslat, hogy az igazságügyért felelős miniszter a részletes indokolást is tartalmazó felterjesztést köteles az elítéltnek is megküldeni. így elérhető, hogy az elítélt számára is hozzáférhetővé váljanak mindazon információk, adatok, amelyek alapján a Kegyelmi Bizottság az álláspontját kialakította, illetve megismerhetővé váljon a felterjesztésben a kegyelem gyakorlásával kapcsolatban tett javaslat.

A Bv. tv. új 46/H. §-ához:

Ha a köztársasági elnök nem gyakorol kegyelmet, akkor két év elteltével újabb hivatalbóli kegyelmi eljárást kell indítani, mindaddig amíg az elítélt a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés büntetését tölti. A szabály igazodik a feltételes szabadságra bocsátás szabályozásához. Ez a szabály sem érinti az elítéltnek a kegyelmi kérelem általános szabályok szerinti benyújtására vonatkozó jogosultságát.

a 110. §-hoz

A módosítás pontosítja a büntetés-végrehajtási bíró feladatkörét, amit a szabadságvesztésre való felhívás rendszerének kisebb módosítása indukál, továbbá kiegészül a rendelkezés - a gyakorlat részéről felmerült egyszerűsítés igénynek megfelelően - azzal a lehetőséggel, hogy a büntetés-végrehajtási bíró az értesítőlapot érintő apróbb javításokat maga átvezethesse, és azt ne kelljen visszaküldeni kijavításra az ügydöntő határozatot hozó bíróságnak.

a 112. §-hoz

A módosítás a megfogalmazást teszi átláthatóbbá, továbbá egyszerűsíti az eljárást azáltal, hogy mellőzi a fiatalkorú törvényes képviselőjének megidézését, mivel az a büntetőeljárás során sem előírás.

a 113. §-hoz

A reintegrációs őrizet elrendelésére, illetve annak későbbi, esetleges megszüntetésére a javaslat a bv. bírót hatalmazza fel. A reintegrációs őrizet elrendelését megalapozó adatok beszerzése és az indítvány előterjesztése a bv. intézet feladatát képezi. Reintegrációs őrizet helyeként lakás és a hozzá tartozó bekerített hely szolgálhat. Ennek kijelölése, valamint a kijelölt hely elhagyásának feltételeinek megállapítása a bv. bíró döntési jogosultsága.

A bűnügyi költség szabályozása eltérően alakul attól függően, hogy a reintegrációs őrizet elrendelésére, avagy megszüntetésére került sor. Előbbi esetben az állam, utóbbiban pedig az elítélt viseli a felmerült költségeket.

A reintegrációs őrizet szabályait megszegő és ismeretlen helyre távozott elítélttel szemben - a megszüntetés esetén - elfogató parancs kibocsátása is kötelező.

a 114. §-hoz

A módosítás kiegészíti a büntetés-végrehajtási bírói eljárásokat a javítóintézeti nevelés szabadságvesztésre történő átváltoztatása esetével. Ezt a Btk. 122. §-a alapozza meg.

a 115. §-hoz

A Bv. tv. 71. §-a az elítélt kérelmére is lehetővé teszi az 52-70. § szerinti eljárások utólagos lefolytatását. Hogy az elítélti kérelmek ne váljanak parttalanná és ne akadályozhassák az eljárást, a törvényjavaslat lehetővé teszi az új indok nélkül ismételten előterjesztett kérelmek elutasítását.

a 116-117. §-hoz

A Bv. tv. jelenlegi szövegezése nem tér ki az elzárás, valamint a szabálysértési elzárás hatálya alatt álló arcképmásának és egyéb adatainak kezelésére. Ezt a hiányt pótolni kell, hiszen a bv. intézet ezeket az adatokat kezeli.

a 118. §-hoz

A módosítás átvezeti a kapcsolódó törvényeken a kényszerintézkedés hatálya alatt állók nyilvántartásának megszüntetéséből adódó módosításokat.

a 119. §-hoz

A pontosítás az egyértelműség érdekében szükséges. Gyakran előfordul, hogy a bűncselekmény elkövetésekor még fiatalkorú (tizennyolcadik életévét be nem töltött) esetében az ítélet a tizennyolcadik életév betöltése után születik meg. Ebben az esetben az elítélt huszonegy éves koráig a fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézetében tölti a büntetését. Amennyiben a szabadságvesztés tartama hosszabb, a huszonegyedik életkort elérve a felnőtt korúakra vonatkozó szabályok szerint kerül megállapításra a büntetés további végrehajtása.

a 120. §-hoz

A Bv. tv. jelenlegi 84. § (1) bekezdésében szereplő "az azonnali foganatbavétel" a Be.-ből átvett jogi terminológia, a szabadságvesztés foganatbavételére 8 napja van a bv. intézet illetékes szakterületnek, amely a Bv. tv. 14. §-ban meghatározott végrehajtási sorrend érvényesítése érdekében is fontos szempont.

A bv. bíró a BVOP-t az értesítő lap másolatával értesíti azokról a végrehajtható szabadságvesztésekről, amelyeknél a felhívás esedékes.

A kegyelmi eljárás során a köztársasági elnök döntéséig lehetőség van az elítélt szabadságvesztés büntetése végrehajtásának elhalasztására vagy félbeszakítására. Ezekben az esetekben a halasztás, illetve a félbeszakítás végének nincs konkrét időpontja és a bv. intézet jogszabályi alapot nélkülöző döntésén múlik, hogy az elítélt mikor vonul be vagy tér vissza a bv. intézetbe. A Javaslat ezt a hiányosságot pótolva, a köztársasági elnök döntésétől számítva harminc napot ír elő a BVOP számára, hogy intézkedjen az elítélt bv. intézetbe történő bevonulása vagy visszatérése iránt.

a 121. §-hoz

A BVOP a jegyzék alapján a törvényben meghatározott szempontoknak megfelelően leválogatja, hogy mely elítélt, mely bv. intézetben, mikor jelentkezzen. A BVOP a felhívást a jelentkezési időpont megjelölésével megküldi az elítélt részére, jegyzék formájában tájékoztatja az érintett bv. intézetet a befogadásra váró elítéltek adatairól, a felhívás időpontjáról, az illetékes bv. csoport megjelölésével. A BVOP egyidejűleg értesíti az illetékes bv. csoportot, hogy adott elítéltet milyen időpontra, melyik intézetbe hívta fel a szabadságvesztés megkezdésére.

a 122. §-hoz

Amennyiben az elítélt jelentkezik a számára kijelölt bv. intézetben, úgy az intézet haladéktalanul intézkedik az illetékes bv. csoportnál a bv. bírói rendelvénnyel ellátott értesítő és mellékletei beszerzése iránt. Szabályszerű kézbesítés esetén, amennyiben a bv. intézet a BVOP felé azt jelzi, hogy az elítélt befogadására nem került sor, úgy a BVOP automatikusan intézkedik az elítélt elővezetéséről, annak sikertelensége esetén az elfogatóparancs kibocsátása iránt. Mivel a BVOP-nak állnak rendelkezésére az iratok, így célszerű nem a bv. intézet parancsnokokra hárítani az elővezetés elrendelését, hanem a BVOP hatáskörébe helyezendő feladat. Adatkezelési szempontból is célszerű egy szervezetet felhatalmazni arra, hogy a körözési nyilvántartásba betekinthessen.

a 123. §-hoz

Előre láthatólag az elítéltek többségénél a fogvatartási és visszaesési kockázatok mérésére szolgáló vizsgálati módszerek lefolytatása és az összegző jelentés elkészítése nem fogja meghaladni a 30 napot. A Bv. tv. jelenlegi szövege megállapítja, hogy az elítélt 30 napig tartózkodik a KKMI-ben, ezzel kizárva annak lehetőségét, hogy a fogvatartott a kivizsgálás befejezését követően korábbi időpontban elszállítható legyen a számára kijelölt büntetés-végrehajtási intézetbe. A módosítással - logisztikai szempontokat is figyelembe véve - rugalmasabb és hatékonyabb ügyintézés érhető el, amely nem sérti vagy befolyásolja a kivizsgálások szakszerű végrehajtását.

A KKMI munkatársai (szakmai team) által elítéltről készített összefoglaló jelentést helyben indokolt ismertetni a fogvatartottal és nem a végrehajtásra kijelölt bv. intézet befogadó részlegében, tekintettel arra, hogy szakmai szempontból ők kompetensek a szakszerű indokolásra, amennyiben kérdés merülne fel az elítélt részéről. Erre tekintettel kerül sor a Bv. tv. 92. § (3) bekezdésének kiegészítésére és a 95. § (2) bekezdése második mondatának hatályon kívül helyezésére.

a 124. §-hoz

A reintegrációs őrizet bevezetése miatti pontosítást tartalmaz.

a 125. §-hoz

A Bv. tv. 95. § (3) bekezdése két helyen is kitér az elítélt jövőbeni jogkövető magatartására: egyrészt a mondat bevezetésében utal az elítélt együttműködésére ("Az elítélt együttműködésével"...), másrészt utóbbit megerősítve, hangsúlyozásra kerül az elítélt beleegyezésének szükségessége (..."az elítélt beleegyezésével elkészült"...).

A jogalkotói szándék elsősorban arra irányul, hogy a fogvatartott részese legyen a program kialakításának, amely motiválttá teheti büntetése eredményes végrehajtása és reintegrációjának sikeressége tekintetében, és nem az a cél, hogy kvázi vétójogot kapjon felette. Erre figyelemmel a szakasz átfogalmazásra került, kiemelve, hogy bár törekedni kell az elítélttel való együttműködésre, az elítélti beleegyezés hiánya nem lehetetleníti el az egyéniesített programterv kidolgozását.

a 126. §-hoz

A módosítás révén a Befogadási és Fogvatartási Bizottság feladatköre pontosabban, teljeskörűbben kerül felsorolásra és egyértelműen rögzíti az elítélt kötelező meghallgatásának eseteit.

127. §-hoz

A szakasz a megfelelő jogértelmezést elősegítő pontosítást tartalmaz.

a 128. §-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény lehetővé teszi az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottsága számára, hogy egyes esetekben ténymegállapító vizsgálatot folytasson le, amelynek során a közreműködésre kötelezett személyt megidézheti. Tekintettel arra, hogy a Szabs. tv. 216/A. §-a önálló szabálysértési tényállásként szabályozza az Országgyűlési nemzetbiztonsággal foglalkozó állandó bizottsága ténymegállapító vizsgálati tevékenységének akadályozását, ezért indokolt az erre idézett személyek vonatkozásában a bv. intézetek előállítási kötelezettségét előírni. Erre figyelemmel szükséges volt a Bv. tv. 113. § (1) bekezdését kiegészíteni.

a 129. §-hoz

A Bv. tv. 115. § (2) bekezdésének szövegezése jelenleg nem teszi egyértelművé, hogy mire is irányult a jogalkotói szándék. A hatékony jogalkalmazást elősegítendő ezért szükséges a pontok átfogalmazása, illetve a fogház fokozatra utalás elhagyása, tekintettel arra, hogy annál enyhébb végrehajtási fokozat nem jelölhető ki.

a 130. §-hoz

Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXX. törvény a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységek között nem határozta meg a szabadságvesztés félbeszakítása ügyében készített környezettanulmányt. Ugyanakkor azonban utóbbi tevékenység büntetés-végrehajtási feladat, ezért a 2015. január 1-jétől hatályba lépő Bv. tv.-ben szükséges elvégezni a módosítást.

a 131. §-hoz

A szabadságvesztés foganatosításával az elítélt és a büntetés-végrehajtási intézet között büntetés-végrehajtási jogviszony jön létre. Az újabb szabadságvesztés foganatosítása újabb jogviszonyt eredményez. Bármilyen intézkedés csak az aktuálisan töltött ítélettel (jogviszonnyal) összefüggésben foganatosítható, így a büntetés-félbeszakítás is csak erre vonatkozhat. A Javaslat továbbra is elsőbbséget biztosítana a végrehajtási sorrend érvényesülésének, hiszen amennyiben a bíróság értesítése egy újabb szabadságvesztés kiszabásáról a végrehajtási sorrendet megváltoztatja, akkor annak érvényesítése érdekében a folyamatban lévő intézkedések megszakítása is indokolt. Abban az esetben azonban, ha az újabb szabadságvesztésről érkezett bírói értesítés nincs kihatással a végrehajtás sorrendjére és a büntetés-félbeszakítás indoka továbbra is fennáll, akkor a félbeszakítás megszűntetése indokolatlan.

A Javaslat az engedélyező mérlegelési jogkörébe utalja annak eldöntését, hogy a szabadságvesztés félbeszakítását megszünteti-e abban az esetben, amikor az elítélttel szemben olyan újabb szabadságvesztés végrehajtásáról érkezik értesítőlap, amely a végrehajtás sorrendjére nincs kihatással.

A gyakorlatban előfordul, hogy a bv. intézet parancsnoka is engedélyezi az elítélt szabadságvesztés büntetésének félbeszakítását és ezzel párhuzamosan a kegyelmi eljárás során az igazságügyért felelős miniszter is elrendeli a szabadságvesztés büntetés végrehajtásának félbeszakítást. Annak elkerülése érdekében, hogy az elítélt párhuzamosan két jogcímen is szabadságvesztés félbeszakításon legyen, a Javaslat előírja, hogy kegyelmi eljárás során engedélyezett szabadságvesztés büntetés félbeszakítás esetén, a más jogcímen engedélyezett büntetés félbeszakítást meg kell szüntetni.

a 132. §-hoz

Azon esetek köre, amikor az elítélt nem kötelezhető a tartási költségek megfizetésére, kiegészül a reintegrációs őrizettel.

a 133. §-hoz

A módosítás a kárviselésre vonatkozóan kiegészíti a szabályozást, amely ezáltal egyértelművé teszi azt is, hogy mely esetekben keletkezik a költségvetési szerv oldaláról költségviselési kötelezettség.

a 134. §-hoz

A törvény jelenlegi szövegéből nem derül ki egyértelműen, hogy mely szerv folytatja le az eljárást. A módosítás e hiányosságot küszöböli ki.

a 135. §-hoz

A Bv. tv. az elítéltre vonatkozó rendelkezések között szabályozza a kártérítési eljárás általános szabályait. A rendőrségi fogdán végrehajtandó fogvatartások (elítélt rendőrségi fogdán történő ideiglenes elhelyezése, előzetes letartóztatás, bűnügyi őrizet, a szabálysértési elzárás büntetés meghatározott esetekben, a bv. őrizet, továbbá a Bv. tv. hatálya alá nem tartozó szabálysértési és közbiztonsági őrizet) tekintetében ugyanakkor a kártérítési eljárásra semmilyen eltérő szabályt nem határoz meg, azonban a kártérítésre vonatkozó általános, az elítéltekre irányadó szakaszokat ezen esetekben is alkalmazni kell. Ezt a Bv. tv., valamint a Szabs. tv. és az Rtv. is előírja, a szabadságvesztés végrehajtására történő közvetett utaló szabályok útján.

Ezen utaló szabályok alapján a szabálysértési őrizetre a Szabs. tv. jelen javaslat szerint tervezett 73. § (14) bekezdése, a közbiztonsági őrizetre az Rtv. jelen javaslat szerint tervezett 38. § (5) bekezdése a Bv. tv. őrizetre vonatkozó szabályait rendeli alkalmazni. A Bv. tv. 427. § (1) bekezdése alapján az őrizet végrehajtására az előzetes letartóztatás végrehajtására vonatkozó szabályokat, a Bv. tv. 386. § (1) bekezdése alapján az előzetes letartóztatás végrehajtására a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A Bv. tv. 433. § (1) bekezdése a szabálysértési elzárás végrehajtására az elzárás végrehajtására vonatkozó rendelkezéseit rendeli alkalmazni. A Bv. tv. 273. § (3) bekezdése értelmében az elzárás végrehajtására a szabadságvesztés végrehajtására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

Erre figyelemmel szükséges beépíteni egy, a rendőrségi fogdán történő végrehajtás során érvényesülő szabályt, amely meghatározza, hogy a kártérítéssel kapcsolatban a bv. szerv feladatkörébe tartozó hatáskörrel mely szerv, személy rendelkezik. A kártérítési eljárásért a rendőrkapitányság fogdájában és a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitánysági (központi) fogdában a rendőrfőkapitány, a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda fogdájában a Készenléti Rendőrség parancsnoka felel. Tekintettel arra, hogy az egyes őrizet típusok, az előzetes letartóztatás és a szabálysértési elzárás esetében is közvetett visszautalás történik végső soron a szabadságvesztés végrehajtásánál érvényesülő szabályozásra, az e szakasszal bevezetett módosítás valamennyi, a rendőrségi fogdán végrehajtandó fogvatartásnál irányadó lenne.

a 136. §-hoz

A rendelkezés a jogorvoslathoz való jog gyakorlását segíti elő.

a 137. §-hoz

A módosítás egyértelművé teszi, hogy az egyéni reintegrációs program elkészítése a bv. intézet feladata.

a 138. §-hoz

Az egyéni reintegrációs program felülvizsgálatának és szükség szerinti módosításának lehetőségét teremti meg a szakasz.

a 139. §-hoz

A módosítás a bv. intézet parancsnokának mérlegelési jogkörébe utalja annak eldöntését, hogy az elítélt által elkövetett újabb bűncselekmény súlyosságához mérten szükségesnek tartja-e a társadalmi kötődés program végrehajtásának felfüggesztését.

a 140. §-hoz

A 187/A. §-hoz:

A reintegrációs őrizet jogintézményének bevezetésével a büntetés-végrehajtás eszköztára jelentősen bővül a progresszív szabadságelvonás, a normalizáció és a sikeres társadalmi visszailleszkedés elősegítése tekintetében. Azok a jogerősen elítéltek, akik reintegrációs őrizetbe kerülnek, korlátozottan visszanyerik személyi szabadságukat, távozhatnak a büntetés-végrehajtási intézetből, de csak a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt házba, lakásba, amelyet csak meghatározott esetekben hagyhatnak el.

A társadalmi visszailleszkedés ilyen módon lépcsőzetesen valósul meg, a teljes szabadságelvonás és a felelős önálló életvezetés közé belép egy az állami szervek által felügyelt életszakasz, amely legfeljebb hat hónapig tarthat. Ez a tartam generális maximumként jelenik meg, azaz a reintegrációs őrizet ennél kevesebb ideig is tarthat. Ebben az időszakban az elítélt biztosíthatja önálló megélhetését, munkát kereshet és vállalhat, tanulmányokat folytathat, újraalakíthatja és erősítheti családi, társadalmi kapcsolatait.

A reintegrációs őrizet lehetősége, a büntető anyagi jogi szabályokkal egybehangzóan csak a társadalomra kevésbé veszélyes, nem életvitelszerű bűnelkövetők számára adott. Ki kell emelni ezért, hogy csak az első alkalommal, szabadságvesztésüket börtön vagy fogház végrehajtási fokozatban töltők esetén lehetséges az elrendelés. Az ítélet tartama nem lehet több öt évnél. Az ennél hosszabb tartamú szabadságelvonások során a büntetés-végrehajtás egyéb eszközeivel, de büntetés-végrehajtási intézeti körülmények között készíti fel az elítéltet a szabadulás utáni társadalmi beilleszkedésre.

A 187/B. §-hoz:

A reintegrációs őrizet a bv. intézet tartós elhagyásával járó, progresszív végrehajtási forma. Ennek megfelelően előkészítési és engedélyezési eljárásában illeszkednie kell a hasonló jogintézmények kialakult gyakorlatához.

A bv. intézet az elítélt végrehajtás alatt tanúsított kifogástalan magatartása, a büntetésvégrehajtási szervezet személyi állományával való együttműködése és a szabadságvesztés céljának elérésében való aktív közreműködése alapján kezdeményezheti a reintegrációs őrizet elrendelését a bv. bírónál. A szabadságvesztést végrehajtó intézet mellett ugyanakkor szükséges megadni egy alkalommal a kezdeményezés jogát a fogvatartottnak és védőjének is, ugyanakkor mindkét esetben előfeltétel a törvényi előfeltételeknek való megfelelés.

A bv. intézet, amennyiben kizáró feltételek nem állnak fenn, a kezdeményezőtől függetlenül előterjesztést készít a bv. bíró számára, amely tartalmazza az összefoglaló véleményeket és az bv. intézet vezetőjének javaslatát. Az előterjesztés összeállításának megkezdésével egy időben a bv. intézet megkeresi a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelőt egy, az elítélt családi viszonyairól, munkavállalási lehetőségeiről és a reintegrációs őrizet céljából kijelölhető házról, lakásról szóló környezettanulmány elkészítése céljából. A bv. intézet és a büntetés-végrehajtási pártfogó felügyelő előterjesztése egymásra nincs hatással, ezért azok összevonása nem indokolt, mindkét szerv önállóan küldheti meg az iratokat a döntésre jogosult bv. bíró részére.

Az előterjesztést a bv. intézet harminc napon belül köteles elkészíteni és megküldeni. A törvény így alapesetként értelmezi a meghatározott határnapnál korábbi előterjesztést, ennek megfelelően soron kívüliséget állapít meg, ha a kezdeményezés vagy kérelem a szabadságvesztés utolsó hat hónapjában érkezik.

Felkészülve azon élethelyzetekre, amikor az elítélt nem a saját tulajdonában álló ingatlant jelöli meg, a javaslat előzetes fogadó nyilatkozat beszerzését írja elő. Ezzel az ingatlan tulajdonosa nem csak az elítélt befogadását, lakhatásának biztosítását, de a reintegrációs őrizettel járó egyéb kötelezettségeket is magára nézve kötelezőnek ismeri el.

A 187/C. §-hoz:

A 187/A. §-ban foglalt kizáró körülmények mellett a javaslat megjelöli azokat az eseteket, amikor nincs helye a reintegrációs őrizet elrendelésének. Az általános érvényű, tiltó rendelkezések a büntető-eljárásjogi és a büntetés-végrehajtási jogi státuszhoz kapcsolódnak, de rögzítésre kerül az is, hogy az elítélt fogva tartása alatt korábban engedélyezett reintegrációs őrizet, neki felróható okból megszüntetése kizárja annak későbbi engedélyezését.

A 187/D. §-hoz:

Az elítélt számára a reintegrációs őrizet a személyi szabadságának részbeni visszaállításán kívül abból a szempontból is előnyös, hogy annak tartama a szabadságvesztésbe beleszámít, ezzel párhuzamban csökken a bv. intézetben töltött tartam.

A reintegrációs őrizet teljes tartama alatt az elítéltre szigorú magatartási szabályok vonatkoznak. Ezek betartásának ellenőrzését indokolt a büntetés-végrehajtási szervezet és az általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv közös feladataként megjelölni, a hatékony reagáló képesség, az infrastruktúra eredményes és költséghatékony kihasználása, valamint a hatékony információáramlás érdekében.

Tekintettel arra, hogy a reintegrációs őrizet megszüntetése esetén az elítélt ismét bv. intézetbe kerül, a büntetés-végrehajtási szervezet számára a jogszabály megadja a lehetőséget, hogy a reintegrációs őrizet szabályainak megtartására vonatkozó információkat megismerje.

Alapvető fontosságú a feltételes szabadságtól elhatárolni a reintegrációs őrizetet. A feltételes szabadság egy büntető anyagi jogi intézmény, amelynél a szabadságvesztés végrehajtása során tanúsított magatartás alapján a bíróság eltekint a büntetés meghatározott részének végrehajtásától. Ezzel szemben a reintegrációs őrizet tartama alatt a büntetés végrehajtása folyamatos, de annak módja a progresszivitás és normalizáció követelményeinek megfelelően a szabad élethez jobban igazodik. Hatékony átmeneti eszköz lehet ezért a jelenlegi, kétpólusú rendszert kiegészítve, ahol az elítélt vagy teljes izolációban (bv. intézetben) van, vagy teljesen szabadon, időszakos ellenőrzés mellett (feltételes szabadság).

A 187/E. §-hoz:

Az ellenőrzési jog és kötelezettség alapján a javaslat meghatározza a már engedélyezett reintegrációs őrizet megszűnésének eseteit. Ezek mindegyike az elítéltnek felróható, mivel az ő jogsértő magatartásából, vagy a reintegrációs őrizetre vonatkozó szabályok be nem tartásból erednek.

A megszűntetésről az elrendelésre is jogosult bv. bíró soron kívül határoz, tekintettel arra, hogy azzal a szabadságvesztésből hátralévő tartam bv. intézetben történő végrehajtása válik szükségessé. Ennek megfelelően, szükség szerint elfogatóparancs kiadását is végre kell hajtani.

Az (3) bekezdés rendelkezése biztosítja, hogy a reintegrációs őrizet alkalmazása megszüntetésének napja, és az ismételt bv. intézeti befogadás napja közötti időszak a szabadságvesztésbe nem számít bele, így a kiszabott büntetés teljes egészében végrehajtásra kerül.

a 141. §-hoz

A szakasz a fiatalkorú fogvatartott reintegrációs őrizetre bocsáthatóságának speciális feltételeit határozza meg.

a 142. §-hoz

A módosítás egyrészt pontosítja a foglalkozás elnevezését igazodva a Bv. tv. egyéb szakaszainak fogalomhasználatához, másrészt garanciális okból rögzíti a foglalkoztatás minimális és maximális időtartamát és rendezi a foglalkoztatáson részt vevő elítélt által igényelhető pénzbeli térítéssel kapcsolatos kérdéseket.

a 143. §-hoz

A megőrzésre átvett tárgyakért való felelősség kimentésére vonatkozó rendelkezés és a leltárhiányért való felelősség kizárása törvényi szintű szabályozást igényel.

a 144. §-hoz

A büntetés-végrehajtás körében a kárigény érvényesítése a bv. szerv által lefolytatott kártérítési eljárás keretében történik, arról a bv. szerv határozattal dönt, amely határozat a bíróság előtt megtámadható. A munkáltatásból eredő kártérítési igény elbírálása körében a munka törvénykönyve rendelkezései irányadók, azonban a kártérítési eljárás sajátosságaira figyelemmel az igényérvényesítésre vonatkozó rendelkezések alkalmazásának kizárását törvényi szinten kell szabályozni.

a 145-146. §-hoz

A szabadságvesztésen kívüli büntetésekre (a pénzbüntetést, közérdekű munkát helyettesítő szabadságvesztés, a büntetőjogi elzárás, valamint a rendbírságot helyettesítő elzárás) vonatkozó felhívási rend kialakítása változtatást nem igényel, az továbbra is működhet a jelenlegi formában.

a 147-149. §-hoz

Az egyes törvényeknek a belügyminiszter feladat- és hatáskörével összefüggő módosításáról szóló 2014. évi XXX. törvény határozza meg a büntetés-végrehajtással összefüggő pártfogó felügyelői tevékenységeket. Ehhez, illetve a pártfogó felügyelői és büntetésvégrehajtási pártfogó felügyelői tevékenység elkülönítéséhez kapcsolódóan szükséges a Bv. tv. érintett rendelkezéseinek módosítása.

a 150. §-hoz

A jelenlegi szöveg a foglalkoztatás lehetséges időtartamát indokolatlanul rövidként határozza meg. A módosítás módosít ezen, egyben tisztázza a foglalkoztatáson részt vevő elítélt által igényelhető pénzbeli térítéssel kapcsolatos kérdéseket.

a 151. §-hoz

Valamennyi fogvatartotti csoport esetében csak a közeli hozzátartozó látogatása, illetve temetésén való részvételt szabályozza a törvény, így a kényszergyógykezelteknél sem indokolt ettől eltérni.

a 152. §-hoz

A Bv. tv. nem ad egyértelmű iránymutatást arra vonatkozóan, hogy a javítóintézeti rendész a javítóintézeti nevelést töltő fiatalkorúval szemben is alkalmazhat-e testi kényszert, vagy arra kizárólag az előzetesen letartóztatott fiatalkorú tekintetében kerülhet sor. Erre tekintettel a Bv. tv. 368. §-ának módosítása indokolt.

a 153. §-hoz

A rendőrségi fogdák rendjéről szóló BM rendelet tervezetének a fegyelmi eljárásra vonatkozó rendelkezései kizárólag a szűk értelemben vett elítéltre vonatkoznak, azaz a fegyelmi eljárás szabályai nem terjednek ki a rendőrségi fogdán ideiglenesen elhelyezett javítóintézeti nevelés alatt álló fiatalkorúra. Ennek oka, hogy a Bv. tv. 372. § (4) bekezdése alapján a fiatalkorú - az elítélttől eltérően - nem tartózkodhat huzamosabb ideig a rendőrségi fogdán, ugyanis őt a szükséges nyomozási cselekmények elvégzését követően, de legfeljebb öt napon belül vissza kell kísérni a javítóintézetbe. A Bv. tv. 375. § (1) bekezdése pedig kimondja, hogy a fegyelmi eljárást a fegyelmi vétség elkövetésétől, vagy ismertté válásától, szökés esetén a fiatalkorúnak a javítóintézetbe történő visszakerülésétől számított három napon belül meg kell indítani, és öt napon belül be kell fejezni.

A fentiekre tekintettel nem lenne elegendő idő ahhoz, hogy a rendőrségi fogdán kerüljön sor a fegyelmi eljárás megindítására, adott esetben lefolytatására. Említést érdemel az is, hogy a fiatalkorúakra vonatkozó speciális eljárási szabályok alkalmazása a rendőrségi fogdák számára külön nehézséget jelentene. Ezért a Bv. tv. módosítása szolgál a leghatékonyabb megoldásként azzal, hogy a szökéshez hasonlóan lehetővé teszi, hogy ilyen esetben a javítóintézetbe történő visszakerülést követő három napon belül elegendő legyen elrendelni a fegyelmi eljárást.

a 154. §-hoz

Az előzetes letartóztatás végrehajtásának helyét határozza meg.

a 155. §-hoz

A szakasz a Bv. tv. 123. § (5) bekezdéséhez hasonlóan rendelkezik az előzetesen letartóztatottnak az előllítással kapcsolatos költségviseléséről.

a 156. §-hoz és a 40. § c) pontjához

A Be. 161. § (7) bekezdése szerint az elzárás végrehajtására a szabálysértési jogszabályok irányadók azzal, hogy az elzárás végrehajtásának elhalasztása vagy félbeszakítása csak a megbírságolt személy kórházi gyógykezelésének szükségessége esetén és csak ezen időtartamig engedélyezhető. Az elzárást büntetés-végrehajtási intézetben kell végrehajtani. A Bv. tv. 432. §-a pedig a Btk. szerinti elzárásra hivatkozik vissza, és határoz meg bizonyos, attól eltérő szabályokat.

Erre figyelemmel szükséges volt a Be. és a Bv. tv. egymáshoz való viszonyát a rendbírság helyébe lépő elzárás tekintetében rendezni.

a 157. §-hoz

A Szabs. tv. értelmében egyes, két napot meg nem haladó tartamú elzárás büntetések végrehajtására a rendőrségi fogdákon fog sor kerülni. Mivel a Bv. tv. elzárásra vonatkozó szabályai között a végrehajtás helye tekintetében kizárólag a büntetés-végrehajtási intézet jelenik meg, az eltérést biztosító jogszabályi koherencia megteremtése szükséges a szabálysértési elzárással kapcsolatos rendelkezések között.

Továbbá, mivel a rendőrségi fogdán kizárólag legfeljebb két nap időtartamú szabálysértési elzárás végrehajtására kerülhet majd sor, a munkáltatás lehetőségét e fogvatartottak tekintetében mellőzni szükséges.

a 158. §-hoz

Az egyes miniszterek hatáskörét megvizsgálva, illetve a Bv. tv. kapcsán szükségessé váló rendeletalkotást figyelembe véve indokolttá vált a felhatalmazó rendelkezések pontosítása.

A Bv. tv. 434. § (4) bekezdéséhez hasonlóan a szabadságvesztés, az elzárás és az előzetes letartóztatás végrehajtásának részletes szabályainak megállapításánál is indokolt a legfőbb ügyész véleményének kikérése. Szintén indokolt, hogy a szabadságvesztés, az elzárás és az előzetes letartóztatás mellett a rendbírság helyébe lépő elzárás végrehajtási szabályainak megalkotására is kiterjedjen a felhatalmazás.

Az elkobzás végrehajtásának szabályai csak a rendészetért felelős miniszter egyetértésével alkothatóak meg, erre tekintettel szükséges a felhatalmazó rendelkezés kiegészítése.

Tekintettel arra, hogy a külföldi fizetőeszközzel kapcsolatos eljárások napjainkban már kisebb jelentőséggel bírnak, illetve arra, hogy a fogvatartottak letétjének kezelése olyan fontos terület, amely megfelelő szabályozás kidolgozását igényli, szükségessé vált a felhatalmazó rendelkezés módosítása.

Az egyszerűsítés és a hatékonyság fokozása érdekében célszerűnek tűnik a szabadságvesztés és az elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályait egyazon rendeletben szabályozni, különös tekintettel arra, hogy mindkettő vonatkozásában az igazságügyért felelős miniszter egyetértése szükséges.

A szabálysértési elzárás végrehajtását foganatosító intézetek kijelölésének szabályait a szabadságvesztés és az elzárás végrehajtását foganatosító büntetés-végrehajtási intézetek kijelölésének szabályaihoz hasonlóan a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter állapítja meg. Ugyanakkor a szabálysértési elzárás vonatkozásában a rendelet kiadásához a szabálysértési szabályozásért felelős miniszter egyetértése szükséges, így indokolt e tekintetben külön felhatalmazó rendelkezést rögzíteni.

A Szabs. tv. tartalmazta eddig a szabálysértési elzárás végrehajtása részletes szabályainak megalkotására vonatkozó felhatalmazó rendelkezést. E rendelkezés azonban rendszertanilag jobban illeszkedik a Bv. tv. szabályai közé, ezért indokolt annak ehelyütt való elhelyezése és a Szabs. tv.-ből való törlése. A rendelet kiadása a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter hatáskörébe tartozik, aki a szabályok kidolgozását a szabálysértési szabályozásért felelős miniszterrel egyetértésben és a legfőbb ügyész véleményének kikérésével végzi.

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés, valamint a foglalkozásegészségügyi szolgálat szabályait a büntetés-végrehajtási szervezetnél a jelenlegi szöveg szerint az igazságügyért felelős miniszter dolgozza ki. E területek jellegzetességeire tekintettel e szabályozási jogosultságot azonban indokoltabb a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter hatáskörébe utalni.

A rendőri feladatok végrehajtása miatt nem a büntetés-végrehajtásért, hanem a rendészetért felelős miniszter megjelölése az indokolt, továbbá a pártfogó felügyelet ellátása az igazságügyért felelős miniszter feladatkörébe tartozik, ezért egyetértőként őt indokolt megjelölni.

A javítóintézeti rendészek kiegészítő képzésének és a vizsgájának részletes tartalmi feltételeit, illetve ezek díját; a vizsgaszabályzatot; valamint a kiegészítő képzésnek és vizsgának megfelelő szakirányú képesítések és képzettségek jegyzékét a rendészetért felelős miniszter rendelete fogja szabályozni.

a 159. §-hoz

Tekintettel arra, hogy a záró kockázatelemzési véleményre vonatkozó rendelkezés a jobb átláthatóság és értelmezhetőség okán külön bekezdésbe került, szükségessé vált a hatálybalépésről rendelkező szakasz módosítása is.

a 160. §-hoz

A BFB eljárásának szabályait a korábbinál részletesebben határozza meg a szakasz.

a 161. §-hoz

A 2012/13/EU irányelv külön cikkben (5. cikk) foglalkozik az európai elfogatóparancs alapján fogvatartott személyek tájékoztatáshoz való jogával. Ezzel kapcsolatban megjegyzendő, hogy az európai és nemzetközi bűnügyi együttműködés keretében a letartóztatást megelőzően elrendelhető őrizetre a Bv. tv. hatálya nem terjedt ki a 2. § c) pontja értelmében, így szükséges volt a szakasz módosítása. A Bv. tv. 427. § (2) bekezdésének módosítása révén pedig az is egyértelművé vált, hogy az ilyen típusú őrizet végrehajtására is a rendőrségi fogdán kerül sor.

A viselkedésterápia mint konkrét módszer jogszabályban történő kizárólagos meghatározása, leszűkíti és kizárja más, esetleg hatékonyabb eszközök alkalmazásának lehetőségét, és szakmai szempontból tekintve nem minden szexuális bűnelkövetőre alkalmas. Számos más, olyan módszer áll rendelkezésre, amely alkalmas lehet a megfelelő kezelésre, ezért nem célszerű a terápia típusának konkretizálása. A csoportos foglalkozás kerete a foglalkozásnak, amely nem feltétlenül adekvát az adott fogvatartott esetében, tekintettel arra, hogy a fogvatartottat személyiségétől, kriminalisztikai hátterétől függően egyéni terápiába szükséges bevonni.

A szakasz egyebekben pontosításokat tartalmaz az egységes fogalomhasználat kialakítása érdekében.

a 162. §-hoz

A végrehajtási sorrend meghatározása valamennyi összbüntetés esetén szükséges. Ugyanakkor a jelenlegi megszövegezés ahhoz a helytelen gyakorlathoz vezetne, mely szerint a végrehajtási sorrend összbüntetésbe foglalható, vagy összbüntetésbe foglalt szabadságvesztés esetén nem lenne megállapítandó. Erre tekintettel szükséges a Bv. tv. 14. § (2) bekezdésének javítása.

A Bv. tv. 24. § (6) bekezdése, valamint 72. § (2) bekezdése egyaránt tartalmazza, hogy a büntetés-végrehajtási bíró bírósági felülvizsgálati eljárásban hozott határozata ellen nincs helye fellebbezésnek. A tartalmi ismétlődés elkerülése érdekében a 72. § (2) bekezdésének elhagyása indokolt.

A Bv. tv. 84. § (8) bekezdésének hatályon kívül helyezését az indokolja, hogy az itt rögzítettek átkerülnek a 85. §-ba, tekintettel arra, hogy a felhívásra vonatkozó egyéb szabályok is itt kaptak helyet.

A Bv. tv. 104. § (2) bekezdés d) és e) pontjának külön szerepeltetése felesleges, mivel a c) pont ezen esetköröket is magában foglalja.

A Bv. tv. fegyelmi fenyítést szabályozó 169. § (1) bekezdésének és (3) bekezdés g) pontjának rendelkezései között ellentét mutatkozik, a magánelzárás hatálya alatt álló elítélt által végezhető munka, illetve annak tilalma tekintetében. Igazodva a korábbiakban is alkalmazott gyakorlathoz, a reintegrációs célok érvényesítése érdekében a magánelzárás hatálya alatt álló elítélt számára indokolt esetben engedélyezhető a munkavégzés. Ennek megfelelően a Bv. tv. 169. § (3) bekezdés g) pontjának hatályon kívül helyezése indokolt.

A Bv. tv. 342. § hatályon kívül helyezése egyszerűsítési célokat szolgál.

A Bv. tv. 390. § (1) bekezdése határozza meg a rendelkezési jogkör gyakorlójának hatáskörét. A rezsimszabályok alkalmazása a bv. intézet parancsnokának diszkrecionális jogkörébe tartozik.

A Bv. tv. 404. § (1) bekezdésének utolsó mondata szerepel a rendelkezési jogkör gyakorlása résznél [Bv. tv. 390. § (1) bekezdés a) pont], így a Bv. tv. 404. § (1) bekezdésében felesleges megismételni.

A Bv. tv. 406. § (11) bekezdésében foglaltak a törvénynek a sértettek jogaival és érdekeinek védelmével foglalkozó 13. §-ába kerül beépítésre.

a 163. §-hoz

A törvényjavaslat módosítja a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvényt. A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy a Kegyelmi Bizottság tagjaként eljáró bíró e feladatát az ítélkezési vagy igazgatási munkája mellett látja el. E módosítás célja, hogy a bírák jogállásáról szóló szabályok között is világosan megjelenjen az új bírói feladatellátás jellege.

a 164. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezést tartalmaz.

a 165. §-hoz

Jogharmonizációs záradékot tartalmaz.

a 166. §-hoz

Sarkalatossági záradékot tartalmaz.