T/17570. számú törvényjavaslat indokolással - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról

2017. évi CXXIX. törvény a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról

1. A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény módosítása

1. §

A tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) I. Részének címe helyébe a következő cím lép:

"ELSŐ RÉSZ

ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK"

2. §

(1) A Tpvt. 13. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2) Csekély jelentőségű a megállapodás,

a) versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő feleknek és az azoktól nem független vállalkozásoknak az együttes részesedése az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tíz százalékot,

b) nem versenytársak közötti megállapodás esetén, ha a megállapodást kötő egyes feleknek a tőlük nem független vállalkozásokkal együttes piaci részesedése külön-külön az érintett piacok egyikén sem haladja meg a tizenöt százalékot.

(2a) Versenytársak közötti megállapodás az olyan vállalkozások között létrejött megállapodás, amelyek az érintett piacok bármelyikén egymásnak tényleges vagy lehetséges versenytársai.

(2b) A (2) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti küszöbértéket meg nem haladó piaci részesedésnek a megállapodás hatályának időtartama alatt, ha pedig az egy évnél hosszabb, minden naptári évben teljesülnie kell."

(2) A Tpvt. 13. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az (1)-(3) bekezdéstől eltérően a tilalom alá esik a megállapodás, ha annak és az érintett piacon érvényesülő további hasonló megállapodásoknak az együttes hatásaként a verseny jelentős mértékben megakadályozódik, korlátozódik vagy torzul."

3. §

A Tpvt. 24. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A nettó árbevétel helyett

a) biztosítóintézet esetében a bruttó biztosítási díjak értékét,

b) befektetési vállalkozás esetében a befektetési szolgáltatási tevékenység bevételét,

c) árutőzsdei szolgáltató, pénzforgalmi intézmény, elektronikuspénz-kibocsátó intézmény vagy pénzügyi szolgáltatást közvetítő vállalkozás esetében az értékesítés nettó árbevételének és a pénzügyi műveletek bevételeinek összegét,

d) tőzsde esetében a tőzsdei tevékenység bevételeiből a tőzsdei kereskedők által összesen befizetett éves díjak összegét,

e) pénztárak esetében a tagdíjbevételt,

f) pénzügyi intézmény esetében a kapott kamatok és kamatjellegű bevételek, az értékpapírokból származó bevételek [bevétel forgatási célú részvényekből, bevétel részesedésekből (osztalék, részesedés), bevétel kapcsolt vállalkozásban lévő részesedésekből (osztalék, részesedés), bevétel jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés), bevétel egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozástól (osztalék, részesedés)], a kapott jutalékbevételek, a pénzügyi műveletek nettó eredménye és az egyéb bevételek üzleti tevékenységből jogcímek alá tartozó bevételek összegét

kell figyelembe venni."

4. §

A Tpvt. 25. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"25. §

(1) A 24. §-tól eltérően nem kell bejelenteni a biztosítóintézet, a hitelintézet, a pénzügyi holding társaság, a vegyes tevékenységű holding társaság, a befektetési vállalkozás vagy a vagyonkezelő szervezet átmeneti irányítás- vagy vagyonszerzését, amelynek célja a továbbértékesítés előkészítése, és az irányításszerző vállalkozás irányítási jogait nem vagy kizárólag az ehhez feltétlenül szükséges mértékben gyakorolja, ha az irányítás- vagy vagyonszerzés időtartama az egy évet nem haladja meg.

(2) Ha a továbbértékesítés egy éven belül mégsem valósul meg, az összefonódást - legkésőbb az egyéves átmeneti idő lejártától számított tizenöt napon belül - be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A bejelentés elmulasztása esetén az összefonódás a 29. § szerinti tilalomba ütközően végrehajtott összefonódásnak minősül."

5. §

A Tpvt. 32. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Gazdasági Versenyhivatal a 30. § alapján hozott határozatát visszavonja akkor is, ha a közigazgatási bíróság által el nem bírált határozat a döntés szempontjából lényeges tény elhallgatásán vagy nem a valóságnak megfelelő közlésén (a továbbiakban együtt: félrevezető közlés) alapult."

6. §

A Tpvt. II. Részének címe helyébe a következő cím lép:

"MÁSODIK RÉSZ

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL"

7. §

A Tpvt. 33. §-a a következő(2a) és (2b) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A Gazdasági Versenyhivatal az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott módon együttműködik az Európai Bizottsággal és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok versenyhatóságaival - az EFTA Felügyeleti Hatóságot is ideértve - (a továbbiakban: tagállami versenyhatóság).

(2b) A Gazdasági Versenyhivatal külföldi versenyhatósággal feladataik ellátásának kölcsönös előmozdítása érdekében együttműködési megállapodást köthet."

8. §

A Tpvt. 33/A. § (2)és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A Gazdasági Versenyhivatal a költségvetésére vonatkozó javaslatát és a költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolóját maga állítja össze, és azt a Kormány változtatás nélkül terjeszti be a központi költségvetésről, illetve az annak végrehajtásáról szóló törvényjavaslat részeként az Országgyűlésnek. A Gazdasági Versenyhivatal tárgyévi költségvetésének kiadási és bevételi főösszegei kizárólag az Országgyűlés által csökkenthetők.

(3) A Gazdasági Versenyhivatal eljárásaiért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj teljes összege a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal a működésével és működtetésével kapcsolatos kiadások fedezésére használ fel. Az előző évi bevételeiből származó maradványt a Gazdasági Versenyhivatal a következő években felhasználhatja. A maradvány felhasználásáról a Gazdasági Versenyhivatal elnöke dönt."

9. §

A Tpvt. 42/A. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A gyakornok vagy fogalmazó besorolású vizsgáló közszolgálati jogviszonya egy év határozott időre szól, amely a kinevezésben foglalt határozott idő lejártát megelőzően határozatlan idejű jogviszonyra módosítható."

10. §

A Tpvt. a VIII. Fejezetét megelőzően a következő részcímmel egészül ki:

"HARMADIK RÉSZ

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁSON KÍVÜLI ELJÁRÁSAI"

11. §

A Tpvt. 43/D. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az ágazati vizsgálatra megfelelően alkalmazni kell

a) az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. § (1)-(3) bekezdését, az 54/A. § (4) bekezdését, az 55. § (1), (3) és (4) bekezdését, az 55/A. §-t, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 62/B. § (6) és (8)-(10) bekezdését, a 64. §-t, a 64/A. §-t, a 64/B. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdését, a 64/C. §-t, a 64/E. §-t, valamint a 78. § (2) bekezdését, továbbá

b) - ha e fejezet eltérően nem rendelkezik - az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvénynek (a továbbiakban: Ákr.)

ba) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,

bb) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,

bc) a megkeresésre,

bd) - az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei vonatkozásában - a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelem nyomán indult eljárás megszüntetésére,

be) az igazolási kérelemre,

bf) az eljárási cselekményről való értesítésre,

bg) az eljárási cselekmények rögzítésére,

bh) a végzésre, a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére, kijavítására, kiegészítésére, módosítására vagy visszavonására,

bi) a fellebbezésre jogosultakra, az önálló fellebbezéssel támadható végzésekre, a fellebbezés halasztó hatályára, a fellebbezés előterjesztésére, valamint

bj) a végrehajtásra

vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy az említett rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az ágazati vizsgálat tárgyát képező piacon gazdasági tevékenységet folytató vállalkozást (a továbbiakban: az ágazatban működő vállalkozás), fellebbezés alatt pedig a (4) bekezdés szerinti jogorvoslatot kell érteni.

(3) Aki a felvilágosítás adására, adat, irat szolgáltatására vonatkozó megkeresésnek nem vagy késedelmesen tesz eleget, valótlan adatot szolgáltat vagy adatszolgáltatási kötelezettségét egyéb módon felróhatóan megszegi, eljárási bírsággal sújtható. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként ötvenezer forint, legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka. A teljesítésre meghatározott határidő túllépése esetén napi összegben meghatározott eljárási bírság szabható ki, amelynek legmagasabb összege az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka.

(4) Az ágazati vizsgálat során hozott, az Ákr. alapján önállóan fellebbezhető vagy e törvény szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzés a közlésétől számított tizenöt napon belül, közigazgatási perben támadható meg."

12. §

(1) A Tpvt. 43/G. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. A bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásban - ha e fejezet eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell

a) a 45. §-t, az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. § (1)-(3) bekezdését, az 55/A. §-t, valamint az 59. §-t, azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt, a panaszost, illetve a bejelentettet, valamint azt kell érteni, akinek a magatartására a panasz vonatkozik, továbbá

b) a bejelentéssel kapcsolatos eljárásban a 48. § (2) bekezdését, az 55/B. § (1), (2) és (7) bekezdését, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 56. §-t, a 63. § (8) bekezdés 1., 10.és 17. pontját, valamint a 64. §-t azzal, hogy a 63. § (8) bekezdés 10. pontjának alkalmazásában ügyfél alatt a bejelentőt kell érteni, illetve

c) a panasszal kapcsolatos eljárásban az 55/C. § (1) bekezdését."

(2) A Tpvt. 43/G. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A Gazdasági Versenyhivatal a bejelentéssel és panasszal kapcsolatos eljárásai során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más bejelentéssel vagy panasszal kapcsolatos eljárásában felhasználhatja."

13. §

(1) A Tpvt. 43/H. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Nem kérhető a bejelentéshez olyan okirat vagy más irat csatolása, amely az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: Eüsztv.) alapján beszerezhető, valamint - a bejelentő, illetve a bejelentett azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell."

(2) A Tpvt. 43/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A bejelentéssel kapcsolatos eljárásra - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - megfelelően alkalmazni kell az Ákr.-nek

a) a jogszerűség elvére, a hatékonyság elvére, az ügyfélre vonatkozó alapelvekre, valamint a jóhiszeműség elvére és a bizalmi elvre,

b) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,

c) a megkeresésre,

d) a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelme általános szabályaira,

e) az eljárási cselekmények rögzítésére,

f) a döntés tartalmára és formájára, véglegességére, közlésére, kijavítására és kiegészítésére,

g) a végzéssel szembeni jogorvoslatra, valamint

h) az eljárási költség meghatározására

vonatkozó rendelkezéseit azzal, hogy ügyfél alatt a bejelentőt és - az a), b) és e) pont, valamint a kézbesítési meghatalmazottra vonatkozó szabályok alkalmazásában - a bejelentettet, az eljárás egyéb résztvevője alatt pedig a bejelentettet kell érteni."

(3) A Tpvt. 43/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vizsgálónak a bejelentéssel kapcsolatos eljárás során hozott, az Ákr. vagy e törvény szerint önálló jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra - a (7) bekezdés szerinti végzéssel szembeni jogorvoslat kivételével - a 82. § (1), (3) és (4) bekezdését kell alkalmazni."

(4) A Tpvt. 43/H. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) A (7) bekezdés szerinti határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal legfeljebb két hónappal meghosszabbíthatja."

(5) A Tpvt. 43/H. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A (7) bekezdés b) és c) pontja szerinti végzést kizárólag a bejelentő támadhatja meg, közigazgatási perben, a közlésétől számított nyolc napon belül. A közigazgatási perben a bíróság eljárására vonatkozó szabályokat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy ha a bíróság álláspontja szerint a (7) bekezdés a) pontja alkalmazásának van helye, a vizsgálót a vizsgálat harminc napon belül történő elrendelésére kötelezi. Az e bekezdés szerinti perben nincs helye az érdekelt perbelépésének, a természetes személy bejelentő számára a jogi képviselet nem kötelező, és a bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye.

(11) A vizsgáló a bejelentéssel kapcsolatos eljárást megszünteti, ha az ügyben az Európai Bizottság az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján eljárást indított. A bejelentéssel kapcsolatos eljárás megszüntethető, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított. Az eljárást e bekezdés alapján megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(12) Ha a vizsgáló a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a bejelentés alapján indult eljárást megszüntetheti. Az eljárást e bekezdés alapján megszüntető végzés ellen jogorvoslatnak nincs helye."

14. §

A Tpvt. 43/J. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A 24. § szerinti összefonódás-bejelentést a Gazdasági Versenyhivatal által a honlapján közzétett formátumú, megfelelően kitöltött összefonódás-bejelentési űrlapon kell benyújtani. Az összefonódás-bejelentésnek az elintézéséhez szükséges valamennyi tényt, adatot tartalmaznia kell, és ahhoz csatolni kell az űrlapban megjelölt iratokat.

(1a) Nem kérhető az összefonódás-bejelentéshez olyan okirat vagy más irat csatolása, amely az Eüsztv. alapján beszerezhető, valamint - az összefonódást bejelentő és az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozások azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(1b) A nem a 28. § (1) bekezdése szerinti személytől származó vagy a 28. § (2) bekezdésében megjelölt időpontot megelőzően benyújtott összefonódás-bejelentéshez az e törvény szerinti jogkövetkezmények - a 43/M. § szerinti díjfizetési kötelezettséget ide nem értve - nem fűződnek."

15. §

A Tpvt. 43/K. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás nem része a versenyfelügyeleti eljárásnak. Az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban megfelelően alkalmazni kell

a) a 45. §-t, a 48. § (2) bekezdését, a 49-51. §-t, az 53. § (1) bekezdését, az 53/A. §-t, az 53/B. §-t, az 54. §-t, az 55/A. §-t, az 55/C. §-t, az 55/D. §-t, az 59. §-t, a 62/A. § (2), (5) és (6) bekezdését, a 64. §-t, továbbá

b) - az e törvényben foglalt eltérésekkel - az Ákr.-nek a képviselet általános szabályaira, a meghatalmazásra, a döntés közlésének általános szabályaira - nem ideértve a döntés szóban történő közlését -, a kézbesítésre, a kézbesítési meghatalmazottra, a döntés kijavítására, kiegészítésére, valamint a hatósági bizonyítványra vonatkozó rendelkezéseit

azzal, hogy e rendelkezések alkalmazásában ügyfél alatt az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt vállalkozásokat kell érteni."

16. §

A Tpvt. 43/M. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha egy összefonódás-bejelentésben több összefonódást jelentenek be, az (1) bekezdés szerinti igazgatási szolgáltatási díjat összefonódásonként kell megfizetni."

17. §

A Tpvt. III. Részének címe helyébe a következő cím lép:

"NEGYEDIK RÉSZ

A VERSENYFELÜGYELETI ELJÁRÁS"

18. §

A Tpvt. 44. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

"A versenyfelügyeleti eljárás, a Gazdasági Versenyhivatal hatásköre és illetékessége

44. §

(1) Versenyfelügyeleti eljárás az e törvény - ide nem értve a II. Fejezetet - rendelkezései megsértésének megállapítására, valamint a vállalkozások összefonódásának e törvény szerinti vizsgálatára irányuló, továbbá a külön törvényben ekként megjelölt hatósági eljárás.

(2) A versenyfelügyeleti eljárást a Gazdasági Versenyhivatal folytatja le. A Gazdasági Versenyhivataltól a hatáskörébe tartozó ügy nem vonható el."

19. §

A Tpvt. 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. §

A Gazdasági Versenyhivatal illetékessége az ország egész területére kiterjed."

20. §

(1) A Tpvt. a 46. §-át megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

"A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályainak alkalmazása"

(2) A Tpvt. 46. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"46. §

(1) A versenyfelügyeleti eljárásra az e törvényben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. Az Ákr. rendelkezéseit a versenyfelügyeleti eljárásban akkor kell alkalmazni, ha azt e törvény kifejezetten előírja.

(2) Az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni az e törvényben foglaltakkal összhangban

a) az eljárás alapelveire,

b) a képviselet általános szabályaira és a meghatalmazásra,

c) a hatáskör vizsgálatára, a hatásköri vitára,

d) a megkeresésre,

e) a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú, valamint a fogyatékossággal élő személy eljárási védelmére, a támogatóra,

f) - az eljárás résztvevőinek az eljárással összefüggő kérelmei vonatkozásában - a kérelemre, annak tartalmára, előterjesztésére és elbírálására, a hiánypótlásra, a kérelem visszautasítására, a kérelem nyomán indult eljárás megszüntetésére és felfüggesztésére,

g) az eljárási cselekményről való értesítésre,

h) az eljárási cselekmények rögzítésére, valamint

i) a határozatra és végzésre, a döntés véglegességére, kijavítására és kiegészítésére

vonatkozóan.

(3) Az Ákr. rendelkezéseinek alkalmazásakor

a) elsőfokú döntés alatt a vizsgálónak a versenyfelügyeleti eljárás során hozott végzését, illetve az eljáró versenytanácsnak a b) pont hatálya alá nem tartozó döntését,

b) másodfokú döntés alatt az eljáró versenytanácsnak a vizsgáló végzésével szembeni fellebbezési eljárásban hozott végzését

kell érteni."

21. §

A Tpvt. 49. §-a és 50. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"49. §

(1) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el az ügy tárgyilagos megítélése.

(2) Az ügy elintézésében nem vehet részt az a személy,

a) akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti,

b) aki az ügyben tanúvallomást tett, vagy tanúként való meghallgatását elrendelték,

c) aki az ügyben szakértőként járt el, vagy szakértőként való meghallgatását elrendelték,

d) aki az ügyben hatósági tanúként járt el, szemletárgy birtokosa vagy támogató.

(3) Az ügy elintézésében nem vehet részt

a) az ügy elintézéséből a (2) bekezdés alapján kizárt személy képviselője, valamint

b) az ügy elintézéséből a (2) bekezdés alapján kizárt személy vagy az a) pontban írt képviselőnek a Ptk. szerinti hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó) vagy volt házastársa.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl a vizsgálói végzéssel szembeni fellebbezési eljárásban nem vehet részt az, aki a megfellebbezett végzés meghozatalában részt vett, továbbá az ilyen személy hozzátartozója vagy volt házastársa.

50. §

(1) A vizsgáló a Gazdasági Versenyhivatal elnökének, az eljáró versenytanács tagja a Versenytanács elnökének a kizárási ok észlelését követően haladéktalanul bejelenti, ha vele szemben kizárási ok áll fenn. A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tagja a bejelentés elmulasztásáért vagy késedelmes teljesítéséért fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

(2) A kizárási okot az ügyfél is bejelentheti, a versenytanács eljárása során azonban az ügyfél a kizárási okot csak akkor érvényesítheti, ha nyomban valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről akkor szerzett tudomást."

22. §

A Tpvt. 51. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kizárás kérdésében a vizsgáló esetében a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az eljáró versenytanács tagja esetében a Versenytanács elnöke dönt a kizárási ok bejelentését követő naptól számított tizenöt napon belül, és szükség esetén kijelöli az új vizsgálót, illetve az eljáró versenytanács új tagját, továbbá dönt arról is, hogy meg kell-e ismételni azokat az eljárási cselekményeket, amelyekben a kizárt vizsgáló, illetve versenytanácstag járt el. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról végzésben kell dönteni, és azt az ügyféllel is közölni kell."

23. §

A Tpvt. 52. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A versenyfelügyeleti eljárásban ügyfél)

"b) az a) pont hatálya alá nem tartozó eljárásban az, akivel szemben a vizsgáló az eljárást a 67. § szerint megindította, továbbá az, akit a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárásba ügyfélként bevont."

24. §

A Tpvt. 53. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban az összefonódást bejelentő jogutódja legkésőbb a jogutódlástól számított harminc napon belül kérheti a jogutódlás megállapítását.

(2) Az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó eljárásba az ügyfél jogutódja bevonható.

(3) Ha a rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az eljárás nem a megfelelő vállalkozás ellen indult, a vizsgáló a megfelelő vállalkozást - az előző ügyfél egyidejű elbocsátásával - az eljárásba bevonhatja."

25. §

(1) A Tpvt. az 53. §-át követően a következő alcímcímmel és 53/A. §-sal egészül ki:

"A kapcsolattartás általános szabályai

53/A. §

(1) A Gazdasági Versenyhivatal

a) írásban,

b) az Eüsztv.-ben meghatározott elektronikus úton,

c) írásbelinek nem minősülő elektronikus úton vagy

d) személyesen

tart kapcsolatot az ügyféllel és az eljárásban résztvevőkkel.

(2) A kapcsolattartás formáját a Gazdasági Versenyhivatal határozza meg. Az egyes versenyfelügyeleti eljárásokban alkalmazandó kapcsolattartási módokról a Gazdasági Versenyhivatal a honlapján közzétett tájékoztatóban rendelkezik."

(2) A Tpvt. a következő alcímcímmel és 53/B. §-sal egészül ki:

" Nyelvhasználat

53/B. §

(1) A versenyfelügyeleti eljárás hivatalos nyelve a magyar.

(2) Az angol nyelven kiállított okiratot az eredeti nyelven is be lehet nyújtani; ebben az esetben a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács hivatalból vagy a többi ügyfél kérelmére az okirat magyar nyelvű összefoglalójának vagy magyar nyelvű fordításának benyújtását rendelheti el.

(3) A tolmácsra az Ákr. tolmácsra vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni."

26. §

A Tpvt. 54. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

"Adatkezelés

54. §

(1) A Gazdasági Versenyhivatal jogosult megismerni és kezelni az ügyfélnek és a versenyfelügyeleti eljárás egyéb résztvevőjének az azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatait és lakcímét, továbbá a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatot.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki -jogosult megismerni és kezelni az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges védett adatot.

(3) Ha a bizonyítási eszköz a tényállás tisztázásához elengedhetetlenül szükséges személyes adaton, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges védett adaton túli személyes, illetve védett adatot is tartalmaz, és az ilyen adat elkülönítése a bizonyítási eszköz bizonyító erejének sérelme nélkül nem lehetséges, - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a Gazdasági Versenyhivatal a bizonyítási eszközzel érintett minden személyes adat és védett adat megismerésére és kezelésére jogosult. A tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adat, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához nem szükséges védett adat megvizsgálására a Gazdasági Versenyhivatal csak addig jogosult, ameddig meggyőződik arról, hogy az adat szükséges-e a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához. E vizsgálat lefolytatását követően a tényállás tisztázásához nem elengedhetetlenül szükséges személyes adatot, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához nem szükséges védett adatot az 55/C. § (3) bekezdésének megfelelően kell kezelni.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal az ágazati vizsgálata, panasszal, bejelentéssel, összefonódásbejelentés elintézésével kapcsolatos eljárása vagy versenyfelügyeleti eljárása során jogszerűen megszerzett iratot, adatot vagy egyéb bizonyítási eszközt más versenyfelügyeleti eljárásában felhasználhatja."

27. §

A Tpvt. az 54. §-át követően a következő alcímcímmel és 54/A. §-sal egészül ki:

"Adatok zárt kezelése

54/A. §

(1) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elrendeli az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését, ha a kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A végzést az érintett személlyel kell közölni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint az ügyfél csak a vállalkozási tevékenységére vonatkozó közhiteles nyilvántartás nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme, a szakértő csak az igazságügyi szakértői névjegyzék nyilvános adatain kívüli természetes személyazonosító adatai és lakcíme zárt kezelését kérheti.

(3) A természetes személyazonosító adatokat és a lakcímet a Gazdasági Versenyhivatal az ügy iratai között elkülönítve, zártan kezeli, és biztosítja, hogy a zártan kezelt adatok az eljárási cselekmények során ne váljanak megismerhetővé.

(4) Erre irányuló indokolt kérelem esetén a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elrendeli az eljárás egyéb résztvevőjeként, illetve adatszolgáltatásra kötelezettként megkeresett jogi személy nevének, székhelyének, valamint törvényes képviselője nevének zárt kezelését, ha a kérelmet előterjesztő valószínűsíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban való közreműködése miatt súlyosan hátrányos következmény érheti. A jogi személyt érintő zárt adatkezelésre a természetes személy adatainak zártan kezelésével kapcsolatos szabályokat kell megfelelően alkalmazni."

28. §

A Tpvt. 55. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az ügyfélen és az eljárás egyéb résztvevőjén kívüli harmadik személy - ideértve a tanút a tanúvallomásán, illetve szemletárgy birtokosát is a szemléről készült iraton kívüli iratok tekintetében - az iratokba az eljárást befejező döntés véglegessé válását követően tekinthet be, ezt megelőzően akkor, ha igazolja, hogy az adat megismerése jogszabályban biztosított joga érvényesítéséhez, illetve jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton alapuló kötelezettsége teljesítéséhez szükséges."

29. §

A Tpvt. 55/B. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A (2) bekezdés szerinti végzéssel szemben az adat jogosultja önálló jogorvoslattal élhet. Az ilyen végzés alapján az érintett adat megismerhetővé tételére a közigazgatási per megindítására nyitva álló határidő lejártáig vagy - ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak - az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, illetve a bíróság határozatának jogerőre emelkedéséig nem kerülhet sor."

30. §

A Tpvt. 55/C. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az eljárást befejező döntés véglegessé válását követően az eljárás során kezelt korlátozottan megismerhető adatokat megismerhetőségük korlátozott jellegének egyértelmű jelölésével és az egyéb adatoktól elkülönített kezelés biztosításával zárolni kell. A zárolt adatok az eljárás tárgyát képező ügy iratainak selejtezéséig vagy levéltári őrizetbe adásáig tárolhatók, azok - az 54. § (4) bekezdése szerinti felhasználás kivételével - kizárólag a véglegessé vált döntés végrehajtása, a véglegessé vált döntésben foglaltak ellenőrzése, a véglegessé vált döntéssel összefüggő jogorvoslat vagy döntés-felülvizsgálat céljából kezelhetők, és kizárólag az ezen adatok kezelésére vagy megismerésére - törvényben meghatározott módon és körben - jogosult bíróság, más szerv vagy személy részére tehetők megismerhetővé."

31. §

A Tpvt. 55/D. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"55/D. §

Az iratbetekintés során az arra jogosult - az 55/B. § (3) bekezdése szerinti betekintést engedélyező végzésben meghatározott korlátozó rendelkezés hiányában - az iratról vagy annak egy részéről másolatot vagy feljegyzést készíthet, vagy - az iratbetekintéssel összefüggő költségtérítés mértékéről és a költségek megfizetéséről szóló kormányrendeletben meghatározott költségtérítés ellenében - másolatot kérhet, amelyet a Gazdasági Versenyhivatal kérelemre hitelesít."

32. §

A Tpvt. 56. §-a és 57. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"56. §

Nem minősül a hiánypótlásra, adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre előírt határidő vagy határnap elmulasztásának, ha a kötelezettnek a határidő lejártát vagy a határnapot megelőzően benyújtott indokolt kérelmére a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a határidőt meghosszabbítja, vagy a kötelezettség teljesítésére új határnapot ír elő. A határidő-hosszabbítási kérelem benyújtására rendelkezésre álló határidő elmulasztása miatt igazolási kérelem előterjesztésének nincs helye.

57. §

(1) Az igazolási kérelemről vizsgálati szakaszban történt mulasztás esetén a vizsgáló, a versenytanács eljárása során történt mulasztás esetén az eljáró versenytanács dönt. A vizsgáló igazolási kérelmet elutasító végzése ellen önálló jogorvoslatnak van helye.

(2) Az igazolási kérelemre egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni."

33. §

(1) A Tpvt. 59. §-át megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím lép:

"A döntések közlése"

(2) A Tpvt. 59. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha a magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél az első kapcsolatfelvétel alkalmával erre történő felhívás ellenére nem jelöl meg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács - különösen ha az eljárás indokolatlan elhúzásának megakadályozása miatt szükséges, és az eljárás eredményes lefolytatását nem veszélyezteti - dönthet úgy, hogy a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg. Erről az első kapcsolatfelvétel alkalmával rövid angol nyelvű összefoglalóban tájékoztatni kell az ügyfelet."

(3) A Tpvt. 59. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A döntések közlésére egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

34. §

A Tpvt. 60. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az eljárás felfüggesztése tárgyában hozott végzéssel szemben csak a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban van helye önálló jogorvoslatnak."

35. §

A Tpvt. 60/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"60/A. §

(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha

a) a hatásköri vitában az érintett hatósággal való egyeztetés eredményeként vagy a közigazgatási bíróság döntése alapján az ügyben más hatóság került kijelölésre,

b) az eljárás során beszerzett bizonyítékok alapján nem állapítható meg, hogy a magatartás jogsértő-e, és az eljárás folytatásától sem várható eredmény,

c) az eljárás okafogyottá vált, vagy

d) az összefonódás tekintetében nem teljesül az összefonódás-vizsgálati küszöbérték.

(2) Az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha a vizsgált ügylet a 23. § szerint nem összefonódás, ideértve azt az esetet is, ha a 28. § (2) bekezdése szerinti esemény még nem következett be.

(3) A versenyfelügyeleti eljárást az (1) bekezdés a)-c) pontja alapján megszüntető végzést a 43/G. § szerinti bejelentést tevő bejelentővel is közölni kell."

36. §

A Tpvt. 61. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

"Eljárási bírság és az eljárás akadályozásának egyéb következményei

61. §

(1) Eljárási bírság szabható ki azzal szemben, aki az eljárás során olyan cselekményt végez vagy olyan magatartást tanúsít, amely az eljárás elhúzására, a valós tényállás feltárásának meghiúsítására irányul, vagy azt eredményezi, vagy kötelezettségét egyébként önhibájából megszegi. Aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, azt a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi.

(2) Eljárási bírság szabható ki az ügyféllel szemben, ha az irányításkorlátozó előírást megszegi.

(3) Az eljárási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.

(4) Határidőhöz kötött, még nem teljesített eljárási kötelezettség esetén az eljárási bírság napi összegben is meghatározható oly módon, hogy a kötelezett az eljárási bírságot az azt kiszabó végzés véglegessé válásától az eljárási kötelezettség teljesítéséig terjedő időszakra köteles megfizetni. Az eljárási bírságot kiszabó végzés véglegessé válásától számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső eljárási bírság esedékessé válik; a teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső eljárási bírság a teljesítés napján válik esedékessé. Az e bekezdés szerinti esetben az eljárási bírság napi összege vállalkozás esetében legfeljebb az eljárási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében legfeljebb napi ötvenezer forint.

(5) Az eljárási bírság legmagasabb összegének kiszámítására megfelelően alkalmazni kell a 78. § (2) bekezdését.

(6) Az eljárási bírság kiszabásánál

a) a jogellenes magatartás súlyát,

b) - ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak - az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá

c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét

kell figyelembe venni."

37. §

A Tpvt. 62-62/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"62. §

(1) Az összefonódás-bejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárásért igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke

a) a 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban, vagy ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, tizenötmillió forint,

b) az a) pont hatálya alá nem tartozó esetben hárommillió forint.

(2) Ha a vizsgáló az összefonódás-bejelentés alapján elrendeli az összefonódás vizsgálatát, végzésében - nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett - kötelezi az összefonódást bejelentőt - az eljárás megindításának okától függően - az (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére.

(3) Ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, végzésében -nyolcnapos határidő megjelölésével és a jogkövetkezményekre való figyelmeztetés mellett -kötelezi az összefonódást bejelentőt az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díjnak a (2) bekezdés szerint megfizetett összegen túli része megfizetésére.

(4) Az igazgatási szolgáltatási díjba valamennyi eljárási költség beleszámít.

62/A. §

(1) Az igazgatási szolgáltatási díjat - a vállalkozások eltérő megállapodása hiányában - az összefonódást bejelentő köteles megfizetni.

(2) Az igazgatási szolgáltatási díjat a Gazdasági Versenyhivatalnak a Magyar Államkincstárnál vezetett előirányzat-felhasználási keretszámlája javára történő átutalással kell megfizetni. Az átutalási megbízáson fel kell tüntetni az összefonódást bejelentő nevét, az összefonódás közvetlen résztvevőinek nevét, valamint a 62. § (2) bekezdése szerinti esetben a 67. § (4) bekezdése szerint az összefonódás vizsgálatát elrendelő végzés iktatószámát, a 62. § (3) bekezdés szerinti esetben pedig a 69. § szerinti végzés iktatószámát.

(3) Az igazgatási szolgáltatási díjra megfelelően alkalmazni kell a 43/M. § (2) bekezdését.

(4) A díjfizetési kötelezettség akkor is fennáll, ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást a 60/A. § (1) bekezdés c) pontjában, d) pontjában vagy (2) bekezdésében meghatározott okból megszünteti.

(5) Ha az igazgatási szolgáltatási díjat vagy annak egy részét vissza kell téríteni, a visszatérítendő összeget a Gazdasági Versenyhivatal haladéktalanul átutalja annak a fizetési számlának a javára, ahonnan az igazgatási szolgáltatási díjat befizették.

(6) Az igazgatási szolgáltatási díj kezelésére, elszámolására és nyilvántartására az államháztartás számviteléről szóló kormányrendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(7) Az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése alól - a 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódásbejelentés alapján indított versenyfelügyeleti eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj kivételével - mentesség nem adható. A 24. § (4) bekezdése szerinti összefonódás-bejelentést benyújtó vállalkozásnak akkor engedhető költségmentesség, ha igazolja, hogy az igazgatási szolgáltatási díj megfizetése számára - a bejelentett ügylet értékére is figyelemmel - aránytalan nehézséget jelentene.

62/B. §

(1) A 67. § (3) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, aki az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna.

(2) A 67. § (5) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban - ha az összefonódást az eljáró versenytanács megtiltja vagy feltételt, illetve kötelezettséget ír elő - a felmerült eljárási költség viselésére azt az ügyfelet kell kötelezni, aki az összefonódás bejelentésére a 28. § (1) bekezdése szerint köteles lett volna.

(3) A 67. § (7) vagy (8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére azt kell kötelezni, aki az összefonódás-bejelentésben a félrevezető közlést tette, illetve akinek félrevezető közlésén a visszavont határozat alapult.

(4) A 67. § (2), (6), illetve (9) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség viselésére jogsértő magatartás megállapítása esetén a jogsértést megvalósító ügyfelet kell kötelezni. Ha több vállalkozás együttesen valósította meg a jogsértést, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

(5) A 75. § szerinti kötelezettségvállalással zárult eljárásban felmerült eljárási költséget a kötelezettségvállalást tett ügyfél viseli. Ha több vállalkozás tett kötelezettségvállalást, az eljárási költség megfizetéséért egyetemlegesen felelnek.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően az eljárás résztvevője viseli az eljárás során jogellenes magatartásával okozott költséget.

(7) Az (1)-(3) bekezdés, valamint a (6) bekezdés szerinti esetben az eljárási költség megfizetése alól mentesség nem adható.

(8) A megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült eljárási költséget a Gazdasági Versenyhivatal megtéríti.

(9) Azon eljárási költséget, amelynek viselésére senki nem kötelezhető, az állam viseli.

(10) Az eljárási költség meghatározására, az eljárási költség előlegezésére és az eljárási költség viseléséről való döntésre az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni."

38. §

A Tpvt. a 62/B. §-át követően a következő alcímcímmel és 62/C. §-sal egészül ki:

"Fizetési kedvezmény

62/C. §

(1) Ha a kötelezés jellege megengedi, részletekben történő teljesítés is megállapítható.

(2) A kötelezett a teljesítési határidő lejárta előtt benyújtott kérelmében annak igazolásával kérheti a kötelezettséget megállapító döntést hozó vizsgálótól, illetve eljáró versenytanácstól a pénzfizetési kötelezettség teljesítésére halasztás vagy a részletekben történő teljesítés (a továbbiakban együtt: fizetési kedvezmény) engedélyezését, hogy rajta kívül álló ok lehetetlenné teszi a határidőre való teljesítést, vagy az számára aránytalan nehézséget jelentene.

(3) A fizetési kedvezményre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni meghatározott cselekmény teljesítésére irányuló kötelezettség esetén is.

(4) A teljesítési határidő lejárta után az ügyfél - feltéve, hogy a végrehajtást még nem rendelték el -a (2) bekezdésben meghatározott okból igazolási kérelem egyidejű benyújtásával kérhet fizetési kedvezményt. Ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács elutasítja az igazolási kérelmet és a fizetési kedvezmény iránti kérelmet, egyidejűleg dönt a végrehajtás elrendeléséről is."

39. §

A Tpvt. 63. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Tpvt. ezt követően a következő és 63/A. §-sal egészül ki:

"63. §

(1) Az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

(2) Az ügyintézési határidő

a) a III. Fejezet rendelkezéseinek megsértése miatt indított eljárásban három hónap,

b) a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások miatt indított eljárásban hat hónap,

c) a 67. § (3), (6) vagy (8) bekezdése alapján indított eljárásban hat hónap,

d) a 67. § (4) bekezdés a) pontja vagy (5) bekezdése alapján indított eljárásban négy hónap,

e) a 67. § (4) bekezdés b) pontja alapján indított eljárásban - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel -harminc nap,

f) a 67. § (7) bekezdése alapján indított eljárásban hatvan nap,

g) a 67. § (9) bekezdése alapján indított eljárásban - a visszavont határozat szerinti ügy tárgyától függően - az a) vagy a b) pont szerinti időtartam.

(3) Ha a vizsgáló a 69. § alapján az összefonódás teljes körű vizsgálatát rendeli el, az ügyintézési határidő a (2) bekezdés d) pontja szerinti határidő.

(4) A versenyfelügyeleti eljárás 70/A. § (1) bekezdése szerinti szétválasztása esetén a szétválasztás utáni eljárásokra a szétválasztás előtt irányadó ügyintézési határidő az irányadó.

(5) A versenyfelügyeleti eljárások 70/A. § (2) bekezdése szerinti egyesítése esetén az egyesítés utáni eljárásra a legkorábban indított eljárás ügyintézési határideje az irányadó.

(6) Az eljárási cselekmény teljesítésére rendelkezésre álló határidőre vonatkozó külön törvényi rendelkezés hiányában a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács, továbbá - ha a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács eltérő határidőt nem állapít meg - az ügyfél vagy az eljárás egyéb résztvevője azonnal, de legkésőbb nyolc napon belül gondoskodik az eljárási cselekmény teljesítéséről vagy a végzés meghozataláról.

(7) Az ügyintézési határidőn, illetve a döntés meghozatalára nyitva álló egyéb határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

(8) Az ügyintézési határidőbe nem számít be

1. a hatásköri vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama,

2. az ügyfél megszűnésétől az 53. § (1) bekezdése szerinti esetben a jogutódlás megállapítása iránti kérelem benyújtására előírt határidő leteltéig, határidőben benyújtott kérelem esetén annak elbírálásáig, az 53. § (2) bekezdése szerinti esetben a jogutódnak az eljárásba való bevonásáig terjedő időtartam,

3. az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásban ügyfélként részt nem vevő vállalkozásnak az eljárásba ügyfélként való belépésére vonatkozó felhívástól a vállalkozás ügyfélként való belépéséig, de legfeljebb a belépésre vonatkozó felhívásban meghatározott határidő leteltéig terjedő időtartam,

4. az ügyfél törvényes képviselőjének halála esetén - ha az ügyfélnek nem volt meghatalmazott képviselője - az új törvényes képviselő bejelentéséig terjedő időtartam,

5. a szakhatóság eljárásának időtartama,

6. az eljárás felfüggesztésének időtartama,

7. a 65/A. § (3) bekezdése szerinti nemperes eljárás vagy a 65/C. § (10) bekezdése szerinti nemperes eljárás megindításától a bíróság jogerős végzésének közléséig terjedő időtartam,

8. a szakértői vélemény elkészítésének időtartama,

9. a hiánypótlásra felhívástól az annak teljesítéséig terjedő időtartam,

10. az ügyfélnek a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére, illetve okirat vagy más irat bemutatására való felhívásától az annak teljesítéséig terjedő időtartam,

11. a 64/B. § (6) bekezdése szerinti felvilágosítás adása, illetve adat, irat szolgáltatása iránti megkereséstől az annak teljesítéséig, de legfeljebb a teljesítésre előírt határidő lejártáig terjedő időtartam,

12. a védett adat jogosultjának az 55/B. § (2) bekezdése szerinti, illetve az ügyfélnek a 65/C. § (6) bekezdése szerinti nyilatkozattételre való felhívásától a nyilatkozat megtételéig, de legfeljebb az arra előírt határidő lejártáig terjedő időtartam,

13. a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak az ügyfél iratbetekintése tárgyában hozott végzése közlésétől a végzéssel szembeni jogorvoslati határidő lejártáig vagy - ha a jogorvoslati jogról korábban lemondtak - az utolsóként kézhez kapott lemondás beérkezéséig, a vizsgáló végzésével szembeni fellebbezés esetén az eljáró versenytanács véglegessé vált döntésének, illetve az eljáró versenytanács végzésének közigazgatási perben történt megtámadása esetén a bíróság jogerős végzésének közléséig terjedő időtartam,

14. az eljáró versenytanács előzetes álláspontjának, illetve a vizsgálatot lezáró jelentésnek a 73. § szerint az ügyfél részére való megküldésétől az ügyfél nyilatkozatának megtételéig, de legfeljebb a nyilatkozattételre biztosított határidő lejártáig terjedő időtartam,

15. a 75/A. § (1) bekezdése szerinti felhívás közzétételétől az észrevételek benyújtására előírt határidő lejártáig terjedő időtartam,

16. az összefonódás vizsgálatára irányuló, a 67. § (4) bekezdése alapján indított eljárásban a 62. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől az esedékes díj megfizetéséig terjedő időtartam, valamint

17. a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama.

(9) Az ügyintézési határidőt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve - a versenytanácsi eljárás szakaszában - a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt

a) a (2) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban két alkalommal, egyenként legfeljebb két hónappal,

b) a (2) bekezdés b) pontja szerinti eljárásban két alkalommal, egyenként legfeljebb hat hónappal,

c) a (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb két hónappal,

d) a (2) bekezdés e) és f) pontja szerinti eljárásban egy alkalommal legfeljebb húsz nappal,

e) a (2) bekezdés g) pontja szerinti eljárásban - a visszavont határozat szerinti ügy tárgyától függően - az a) vagy a b) pontban meghatározottak szerint,

f) a (3) bekezdés szerinti esetben további egy alkalommal, legfeljebb két hónappal

meghosszabbíthatja.

63/A. §

(1) A 67. § (4)vagy (5) bekezdése alapján indított eljárásban az ügyintézési határidő lejártát követően az összefonódás nem tiltható meg, nem írható elő a 30. § szerinti feltétel vagy kötelezettség, és az összefonódás végrehajtható. Ebben az esetben a 43/M. § (1) bekezdése, illetve a 62. § (1) bekezdés a), illetve b) pontja szerinti, már megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat vissza kell téríteni, és az összefonódás végrehajthatóságának tényéről az összefonódást bejelentő kérelmére hatósági bizonyítványt kell kiállítani. A hatósági bizonyítványra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(2) A 67. § (7) bekezdése alapján indított eljárásban az ügyintézési határidő lejártát követően a határozat, illetve a hatósági bizonyítvány visszavonásának nincs helye."

40. §

(1) A Tpvt. a 64. §-át megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

"A határidő számítása"

(2) A Tpvt. 64. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"64. §

(1) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a határidő kezdetére okot adó cselekmény vagy körülmény bekövetkezésének, a közlésnek, a kézbesítésnek, a hirdetmény kifüggesztésének és levételének napja.

(2) A hónapokban vagy években megállapított határidő azon a napon jár le, amely számánál fogva megfelel a kezdőnapnak, ha pedig ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napján.

(3) A napokban megállapított határidőbe nem számít bele a 33/B. § szerinti igazgatási szünet időtartama. Ha a hónapokban megállapított határidő az igazgatási szünet ideje alatt járna le, a határidő az igazgatási szünetet követő első napon jár le.

(4) Ha a határidő utolsó napja olyan nap, amelyen a Gazdasági Versenyhivatalnál a munka szünetel, a határidő a következő munkanapon jár le.

(5) A postán küldött beadvány és megkeresés előterjesztési ideje a postára adás napja. A határozott naphoz kötött jogszerzés a nap kezdetén következik be. A határidő elmulasztása vagy a késedelem jogkövetkezménye a határidő utolsó napjának elteltével áll be.

(6) A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni."

41. §

A Tpvt. 64/A. §-a és 64/B. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek, és a Tpvt. ezt követően a következő 64/C-64/F. §-sal egészül ki:

"64/A. §

(1) A versenyfelügyeleti eljárásban minden olyan bizonyíték felhasználható, amely a tényállás tisztázására alkalmas. Nem használható fel bizonyítékként a Gazdasági Versenyhivatal vagy más hatóság által jogszabálysértéssel megszerzett bizonyíték.

(2) A Gazdasági Versenyhivatal által hivatalosan ismert és a köztudomású tényeket nem kell bizonyítani.

(3) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács szabadon választja meg a bizonyítás módját, és a rendelkezésre álló bizonyítékokat szabad meggyőződése szerint értékeli.

64/B. §

(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az ügyfél köteles közölni a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges adatot, ideértve a személyes és - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a védett adatot is.

(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács, ha a tényállás tisztázásához szükséges és az Eüsztv. alapján nem szerezhető be, felhívhatja az ügyfelet okirat vagy más irat bemutatására. Nem kérhető az ügyféltől - az ügyfél azonosításához szükséges adatok kivételével - olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

(3) Az ügyfél jogsértést beismerő nyilatkozatot nem köteles tenni, azonban az egyéb, rá nézve terhelő bizonyíték rendelkezésre bocsátását, adat, irat szolgáltatását nem tagadhatja meg.

(4) A 8. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásban a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívására az üzleti gyakorlat alkalmazója köteles igazolni az üzleti gyakorlat részét képező tényállítás valóságát. Ha az üzleti gyakorlat alkalmazója nem tesz eleget ennek a kötelezettségnek, úgy kell tekinteni, hogy a tényállítás nem felelt meg a valóságnak. Erre a felhívásban az üzleti gyakorlat alkalmazóját figyelmeztetni kell.

(5) Az adat vagy irat szolgáltatása iránt megkeresett más hatóság, állami vagy önkormányzati szerv - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - köteles a megkeresés teljesítéséhez szükséges személyes és védett adatot a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani.

(6) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a tényállás tisztázásához, illetve az eljárás eredményes lefolytatásához szükséges körben és mértékben bármely személyt vagy szervezetet megkereshet felvilágosítás adása, a vizsgálat tárgyával összefüggő adat, irat szolgáltatása érdekében. A megkeresett iratbetekintési jogára és költségeire, valamint - természetes személy esetén - az adatszolgáltatásra vonatkozó felhívás megtagadására, a szolgáltatott adat, irat bizonyítékként felhasználhatóságára, a nyelvhasználatra, a természetes személyazonosító adatok és a lakcím zártan kezelésére, továbbá az ügy elintézéséből való kizárására a tanúra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

(7) Ha a külföldön kiállított közokirat eredetiségével vagy tartalmával kapcsolatban kétség merül fel, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács felhívja az ügyfelet, illetve a megkeresettet felülhitelesített külföldön kiállított közokirat bemutatására.

64/C. §

Az idézés általános szabályaira és az idézett személy megjelenési kötelezettségére az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal a székhelyére minden esetben idézhet.

64/D. §

(1) A tanú, valamint a 64/B. § (6) bekezdése szerinti egyéb megkeresett - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a személyes és védett adatról is meghallgatható, illetve köteles azt a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére bocsátani. A védett adat tekintetében - a minősített adat kivételével - a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni.

(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a tanú kérelmére engedélyezheti, hogy a tanú a meghallgatását követően vagy helyette írásban tegyen tanúvallomást. Az írásbeli tanúvallomás megtétele nem zárja ki a tanú meghallgatás céljából való idézését.

(3) A tanúra és a tanúmeghallgatásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

64/E. §

(1) A szakértővel közölni kell mindazt az adatot, amely a feladatának teljesítéséhez szükséges; a feladatának ellátásához szükséges mértékben a szakértő megismerheti a nem zártan kezelt személyes vagy azonosító adatot és - ha az érintett adat védelmét szabályozó törvény azt nem zárja ki - a védett adatot is.

(2) Az ügyfél köteles a szakértői vizsgálatban közreműködni.

(3) A szakértő kirendelésére és a szakértői vizsgálatra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

64/F. §

A szemlére az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

42. §

A Tpvt. 65. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A zár alá vétel úgy is megtörténhet, hogy a vizsgáló a zár alá vett dolgot megőrzésre alkalmas tárolóban vagy külön helyiségben helyezi el, azt lezárja és lepecsételi.

(5) Ha a dolog a helyszínen nem áll rendelkezésre, azt a vizsgáló úgy is zár alá veheti, hogy kötelezi a dolog birtokosát, hogy azt változatlan formában, meghatározott helyen és időben bocsássa a Gazdasági Versenyhivatal rendelkezésére.

(6) A zár alá vételre és a lefoglalásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a védett adat tekintetében - a minősített adat kivételével - a titoktartás alóli felmentést a dolog birtokosa részére megadottnak kell tekinteni."

43. §

(1) A Tpvt. 65/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1) A vizsgáló

a) a 11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartások miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban,

b) a 67. § (3) és (6)-(8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban, vagy

c) a 67. § (4) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban a 29. § szerinti tilalom megsértésének, illetve az összefonódás-bejelentésben lényeges tény félrevezető közlésének valószínűsíthetősége esetén

a vizsgálat tárgyát képező jogsértéssel, illetve a vizsgált összefonódással kapcsolatos bizonyítási eszközök felkutatása céljából bármely ingatlant, járművet, adathordozót átkutathat, oda önhatalmúlag, a tulajdonos (birtokos), illetve az ott tartózkodó személyek akarata ellenére beléphet, e célból lezárt területet, épületet, helyiséget felnyithat (a továbbiakban: helyszíni kutatás).

(1a) A helyszíni kutatás eredményes és biztonságos lefolytatása érdekében a Gazdasági Versenyhivatal a rendőrség közreműködését igényelheti."

(2) A Tpvt. 65/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Helyszíni kutatásra csak előzetes bírói engedéllyel kerülhet sor. A Gazdasági Versenyhivatal engedély iránti kérelméről a Fővárosi Törvényszék dönt a kérelem beérkezésétől számított hetvenkét órán belül közigazgatási nemperes eljárásban, az e törvényben meghatározott szabályok szerint.

(3a) A (3) bekezdés szerinti nemperes eljárásban nincs helye az érdekelt perbelépésének. A bíróság végzése ellen perorvoslatnak nincs helye."

(3) A Tpvt. 65/A. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (7a) és (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7) A helyszíni kutatásról az érintettet, ideértve az ügyfél helyszínen jelen lévő alkalmazottját, illetve - a (2) bekezdés szerinti esetben - az érintett nagykorú hozzátartozóját is, a helyszíni kutatás megkezdésével egyidejűleg szóban kell értesíteni, és a vizsgálati cselekmény megkezdése előtt közölni kell az érintettel a helyszíni kutatást engedélyező bírói végzést és a vizsgálati cselekmény célját.

(7a) A helyszíni kutatást lehetőleg az érintett jelenlétében kell elvégezni. Ha az érintett jelenléte nem biztosítható, a helyszíni kutatáshoz hatósági tanú közreműködését kell kérni. A hatósági tanúra az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni.

(7b) A helyszíni kutatás során a vizsgáló az érintettet szóban vagy írásban felvilágosítás és magyarázat adására kötelezheti, illetve a helyszínen más módon tájékozódhat."

44. §

A Tpvt. 65/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Védekezés céljából készült irat az olyan irat vagy iratrész, amely valamely közhatalmi eljárásban a védekezéshez való jog gyakorlásának érdekében, illetve annak keretében, az ügyvédi tevékenységet gyakorló és az ügyfél mint annak ügyfele közötti kommunikáció során keletkezett, vagy az ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzíti, és e jellege magából az iratból is kitűnik. Nem minősül védekezés céljából készült iratnak az az irat, amely nincs az ügyfélnek vagy az érintett ügyvédi tevékenységet gyakorlónak a birtokában, kivéve, ha bizonyítják, hogy az irat jogellenesen vagy büntetőeljárás keretében került ki a birtokukból."

45. §

A Tpvt. a 65/D. §-át követően a következő alcímcímmel és 65/E. §-sal egészül ki:

"Biztosítási intézkedések

65/E. §

A biztosítási intézkedésekre az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy az ideiglenes biztosítási intézkedést öt napon belül kell megtenni."

46. §

A Tpvt. 66. §-a és azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

"Tárgyalás

66. §

(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács tárgyalást tart, ha a tényállás tisztázásához szükség van az eljárásban részt vevő személyek együttes meghallgatására.

(2) A tárgyalás nyilvános, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács ugyanakkor a tárgyalásról vagy annak egy részéről a nyilvánosságot kérelemre kizárja vagy - ha a zártan kezelt személyes vagy azonosító adat, védett adat vagy egyéb korlátozottan megismerhető adat védelme érdekében feltétlenül szükséges - hivatalból kizárhatja.

(3) A tárgyalásra egyebekben az Ákr. rendelkezéseit kell alkalmazni."

47. §

A Tpvt. 67. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"67. §

(1) A versenyfelügyeleti eljárás a vizsgálatot elrendelő végzés meghozatalának napján hivatalból indul.

(2) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó, valószínűsíthetően jogsértő magatartás észlelése esetén, ha a közérdek védelme versenyfelügyeleti eljárás lefolytatását szükségessé teszi.

(3) A vizsgáló végzéssel vizsgálatot rendel el, ha valószínűsíthető, hogy a 24. § (1)-(3) bekezdése szerinti összefonódást a 29. § szerinti tilalom ellenére végrehajtották.

(4) A 24. § szerinti összefonódás-bejelentés alapján a vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel elrendeli az összefonódás vizsgálatát, ha

a) nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését, vagy

b) az összefonódás-bejelentés nem felel meg a 43/J. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek vagy - a 24. § (1) bekezdése szerinti összefonódás esetén - a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény 171. §-a alapján be kell szerezni a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa (a továbbiakban: Médiatanács) szakhatósági állásfoglalását, és nem áll rendelkezésre a Médiatanács olyan előzetes szakhatósági hozzájárulása, amely az összefonódást feltétel és kötelezettség előírása nélkül engedélyezi.

(5) A vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel elrendeli a bejelentésköteles összefonódás vizsgálatát akkor is, ha a valószínűsíthetően az összefonódás-vizsgálati küszöbértéket elérő nem bejelentett összefonódás tekintetében nem nyilvánvaló, hogy az érintett piacon nem eredményezi a verseny jelentős mértékű csökkenését.

(6) Ha a vizsgáló az összefonódás-bejelentés alapján valószínűsíti, hogy az összefonódást a 29. §-ba ütköző módon végrehajtották, a 29. §-ban foglalt tilalom megsértésének vizsgálatára külön versenyfelügyeleti eljárást indít.

(7) A vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel vizsgálatot rendel el, ha valószínűsíthető, hogy

a) az összefonódás-bejelentésben a bejelentő valamely lényeges tényt félrevezetően közölt, és ezért nem került sor az összefonódás vizsgálatára a (4) bekezdés szerint,

b) a 30. § alapján hozott, közigazgatási bíróság által el nem bírált határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek az ügyfél általi félrevezető közlésén alapult, vagy

c) a 75. § (1) bekezdése alapján hozott, közigazgatási bíróság által el nem bírált határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek a kötelezett vállalkozás általi félrevezető közlésén alapult.

(8) A vizsgáló végzéssel elrendeli az összefonódás újbóli vizsgálatát, ha a (7) bekezdés a), illetve b) pontja alapján indított eljárásban az eljáró versenytanács a 76. § (1) bekezdés b), illetve c) pontja szerinti határozatot hozott.

(9) A vizsgáló végzéssel elrendeli a magatartás újbóli vizsgálatát, ha az eljáró versenytanács

a) a határozatát a 75. § (6) bekezdése szerinti okból visszavonta, vagy

b) a (7) bekezdés c) pontja alapján indított eljárásban a 76. § (1) bekezdés n) pontja szerinti határozatot hozott.

(10) A vizsgálatot elrendelő végzésben meg kell jelölni azt a magatartást és időszakot, amelynek tárgyában a versenyfelügyeleti eljárás megindul.

(11) A vizsgálat elrendelésének ténye nyilvánosságra hozható, ha azt az ügy súlya, illetve a valószínűsített jogsértéssel érintett fogyasztók száma indokolja."

48. §

A Tpvt. a következő 68. §-sal és 69. §-sal egészül ki:

"68. §

(1) Nem indítható versenyfelügyeleti eljárás - a jogorvoslati eljárás folytán megismételt eljárást ide nem értve -, ha

a) a III. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta három év,

b) a IV., illetve az V. Fejezet rendelkezéseibe ütköző magatartás elkövetése óta öt év,

c) összefonódás vizsgálatára irányuló eljárás esetén

ca) a csak a 24. § (4) bekezdése szerint bejelentésköteles összefonódás végrehajtása óta hat hónap,

cb) a ca) alpont hatálya alá nem tartozó esetben az összefonódás végrehajtása óta öt év,

d) a 67. § (7) bekezdés a)és b) pontja szerinti esetben az összefonódás végrehajtása óta öt év,

e) a 67. § (7) bekezdés c) pontja szerinti esetben a határozat véglegessé válása óta öt év

eltelt.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában

a) ha a jogsértő magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik,

b) ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll.

(3) Az (1) bekezdést nem kell alkalmazni

a) az 53. § (4) bekezdése alapján más vállalkozásnak a versenyfelügyeleti eljárásba történő bevonására,

b) a versenyfelügyeleti eljárásnak a 70. § (2) bekezdése szerint a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölttel összefüggő magatartásra történő kiterjesztésére, és

c) a 67. § (8) és (9) bekezdése szerinti esetben.

69. §

Ha a 67. § (4) bekezdés b) pontja alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban beszerzett adatok alapján nem nyilvánvaló, hogy az összefonódás nem eredményezi az érintett piacon a verseny jelentős mértékű csökkenését, a vizsgáló - az eljáró versenytanáccsal egyetértésben - végzéssel elrendeli az összefonódás piaci hatásai teljes körű vizsgálatát."

49. §

A Tpvt. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép, és a Tpvt. ezt követően a következő 70/A. §-sal egészül ki:

"70. §

(1) Ha a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölt magatartás a végzésben megjelöltekhez képest más, a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértést is megvalósít, a vizsgáló a vizsgálatot végzéssel kiterjeszti.

(2) A vizsgálat kiterjeszthető a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölttel összefüggő magatartásra is.

70/A. §

(1) A vizsgáló a több ügyféllel szemben, illetve az azonos ügyféllel vagy ügyfelekkel szemben több jogsértés miatt indított versenyfelügyeleti eljárást önálló eljárásokra szétválaszthatja, ha az egyes ügyfelek vagy jogsértések tekintetében az ügy önállóan is elbírálható.

(2) A vizsgáló együttes elbírálás céljából elrendelheti az olyan folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárások egyesítését, amelyek tárgya egymással összefügg."

50. §

A Tpvt. 72. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az eljáró versenytanács a vizsgáló jelentésének kézhezvételét követően az iratokat a vizsgálónak visszaadhatja, ha megállapítja, hogy

a) a tényállás tisztázásához további vizsgálatra, illetve a vizsgálat 70. § szerinti kiterjesztésére, vagy

b) az 53. § (3)vagy (4) bekezdése alapján más vállalkozásnak az eljárásba történő bevonására

van szükség."

51. §

(1) A Tpvt. 73. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Ha a vizsgálatot lezáró jelentés alapján a 72. § (1) bekezdése szerinti intézkedésre vagy az eljárás megszüntetésére nincs szükség, és nem állapítható meg az sem, hogy a magatartás nem jogsértő, az eljáró versenytanács megküldi az ügyfél részére az ügyre vonatkozó előzetes álláspontját, amely tartalmazza a megállapított tényállást, az azt alátámasztó bizonyítékokat, a tényállás értékelését, a döntés meghozatalához szükséges szempontok és következtetések lényegének, valamint az esetleges bírság kiszabása körében figyelembe venni kívánt szempontoknak az ismertetését. Az előzetes álláspontra az ügyfél az eljáró versenytanács által megállapított határidőn belül nyilatkozatot, észrevételt tehet azzal, hogy erre legfeljebb harmincnapos határidő biztosítható, ha korábban az ügyfélnek a (3) bekezdés szerint lehetősége volt nyilatkozni a vizsgáló jelentésére.

(2) Nem kell előzetes álláspontot készíteni az összefonódás vizsgálatára indított versenyfelügyeleti eljárásban, ha az összefonódás megtiltására, a 30. § (3) bekezdése, a 78. § (1) bekezdés c) vagy d) pontja alkalmazására nincs szükség."

(2) A Tpvt. 73. §-a a következő (5) és (6) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Az előzetes álláspont, illetve a jelentés megküldésével egyidejűleg az eljáró versenytanács értesíti az ügyfelet az iratbetekintési jog 55. § (5) bekezdése szerinti megnyíltáról.

(6) Ha az előzetes álláspontra tett ügyféli észrevétel alapján merül fel a 72. § (1) bekezdése szerinti körülmény, az eljáró versenytanács az iratokat a vizsgálónak a szükséges intézkedések megtétele céljából visszaadhatja."

52. §

A Tpvt. 74. §-a és az azt megelőző alcímcím helyébe a következő alcímcím és rendelkezés lép:

"Versenytanácsi tárgyalás a határozat meghozatala előtt

74. §

(1) Az eljáró versenytanács a határozat meghozatala előtt tárgyalást tart, ha azt az ügyfél kéri vagy az eljáró versenytanács szükségesnek tartja. Nem kell tárgyalást tartani abban az esetben, ha nem készül előzetes álláspont.

(2) Az eljáró versenytanács az előzetes álláspont megküldésével egyidejűleg nyilatkozattételre hívja fel az ügyfelet arról, hogy kéri-e tárgyalás tartását.

(3) A tárgyalás napját úgy kell meghatározni, hogy az ügyfélnek a tárgyalásra való felkészülésre megfelelő idő álljon rendelkezésére."

53. §

A Tpvt. 76. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"76. §

(1) Az eljáró versenytanács határozatában

a) az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásban

aa) megállapítja, hogy az összefonódás nem csökkenti jelentős mértékben a versenyt az érintett piacon,

ab) az összefonódásra vonatkozóan előzetes vagy utólagos feltételt, illetve kötelezettséget ír elő, vagy

ac) az összefonódást megtiltja,

b) a 67. § (7) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásban megállapítja, hogy az összefonódásbejelentésben - az összefonódás vizsgálatának elrendelésére kiható módon - lényeges tényt félrevezetően közöltek, és a vizsgáló által a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott hatósági bizonyítványt visszavonja,

c) a 67. § (7) bekezdés b) pontja alapján indított eljárásban megállapítja, hogy a 30. § alapján hozott határozat a döntés szempontjából lényeges tény félrevezető közlésén alapult, és a határozatot visszavonja,

d) a 13. § (4) bekezdése alapján megállapítja, hogy a megállapodás a 11. § szerinti tilalom alá esik,

e) a 16/A. § alapján megállapítja, hogy a csoportos mentesülés kedvezménye nem vonatkozik a megállapodásra,

f) megállapítja a jogsértés tényét,

g) elrendeli a jogsértő állapot megszüntetését,

h) megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását,

i) jogsértés megállapítása esetén kötelezettséget ír elő, így különösen az ügylet jellegének megfelelő üzleti kapcsolat létrehozásától vagy további fenntartásától való indokolatlan elzárkózás esetén szerződéskötésre kötelez,

j) elrendeli a jogsértő tájékoztatással kapcsolatban helyreigazító nyilatkozat közzétételét,

k) bírságot szab ki, illetve

l) a 78. § (8) bekezdése szerinti figyelmeztetést alkalmazza arra vonatkozó kötelezettség előírása mellett, hogy az ügyfél alakítson ki a versenyjogi előírásoknak való megfelelést és a jogsértés megelőzését biztosító belső eljárásrendet,

m) a 75. § alapján a vállalkozást a kötelezettségvállalás teljesítésére kötelezi,

n) a 67. § (7) bekezdés c) pontja alapján indított eljárásban megállapítja, hogy a 75. § (1) bekezdése alapján hozott határozat a döntés szempontjából lényeges ténynek a kötelezett vállalkozás általi félrevezető közlésén alapult, és a határozatot visszavonja, vagy

o) megállapítja, hogy a magatartás nem jogsértő.

(2) Az összefonódást megtiltó határozatban az eljáró versenytanács - ha alkalmazandó -egyidejűleg dönt a 31. § szerinti intézkedés alkalmazásáról is.

(3) Az (1) bekezdés d) vagy e) pontja szerinti megállapítás mellett bírság kiszabásának nincs helye."

54. §

A Tpvt. 77. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az utóvizsgálat ügyintézési határideje három hónap; azt a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, illetve - a versenytanácsi eljárás szakaszában - a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja.

(6) A vizsgálónak az utóvizsgálatban előterjesztett jelentése alapján az eljáró versenytanács a feltétel teljesülésének, illetve az előírt kötelezettség teljesítésének megállapítása esetén az utóvizsgálatot végzéssel megszünteti, ennek hiányában

a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben határozatban megállapítja a feltétel nem teljesülésének tényét, és - ha az összefonódást végrehajtották - a 31. § szerinti intézkedést alkalmazza, valamint bírságot szabhat ki,

b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben - ha a határozat 32. § (4) bekezdés b) pontja szerinti módosítására nem kerül sor - a 31. § szerinti intézkedést alkalmazza, és bírságot szabhat ki,

c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a 75. § (1) bekezdése szerinti határozatát a 75. § (3) bekezdés b) pontja szerint módosítja, a 75. § (6) bekezdése szerint visszavonja vagy bírságot szab ki,

d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben elrendeli a kötelezettség végrehajtását vagy bírságot szab ki."

55. §

(1) A Tpvt. 78. § (1) bekezdése a következő e) és f) ponttal egészül ki:

(Az eljáró versenytanács bírságot szabhat ki azzal szemben, aki)

"e) az összefonódás-bejelentésben - az összefonódás vizsgálatának elrendelésére kiható módon - lényeges tényt neki felróhatóan félrevezetően közölt, és ezért a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott hatósági bizonyítványt vissza kell vonni, vagy

f) a versenyfelügyeleti eljárásban a határozat szempontjából lényeges tényt neki felróhatóan félrevezetően közölt, és ezért a 30. § alapján vagy a 75. § (1) bekezdése alapján hozott határozatot vissza kell vonni."

(2) A Tpvt. 78. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) Az eljáró versenytanács bírságot szab ki azzal szemben, aki határidőben nem teljesítette

a) a 75. § szerinti kötelezettségvállalást, kivéve, ha a kötelezettségvállalást előíró határozatnak a 75. § (6) bekezdése szerinti visszavonása folytán az ügyben a versenyfelügyeleti eljárás újból megindult, vagy

b) a határozatában a jogsértés megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettséget, és végrehajtás elrendelésére nem került sor."

(3) A Tpvt. 78. § (8) és (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(8) A kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvénynek a hatósági ellenőrzést végző szervek részéről a bírságtól való eltekintésre vonatkozó rendelkezései a versenyfelügyeleti eljárásban nem alkalmazhatók. Az említett törvény szerinti mikro-, kis- vagy középvállalkozással (a továbbiakban együtt: kis- vagy középvállalkozás) szemben az első esetben előforduló, nem az EUMSz. 101. vagy 102. cikkébe ütköző jogsértés esetén az eljáró versenytanács bírság kiszabása helyett figyelmeztetést is alkalmazhat, ha a vállalkozásnak az eljárás során tanúsított magatartása alapján alaposan feltételezhető, hogy a vállalkozás jövőbeni magatartásának jogszerűsége, az újabb jogsértés elkövetésétől való tartózkodása így is biztosítható.

(9) Az eljáró versenytanács nem tekinthet el a bírságtól a (8) bekezdés alapján, ha

a) a jogsértés közbeszerzési eljárás során árak rögzítésére vagy a piac felosztására irányuló megállapodásban nyilvánul meg, vagy

b) a jogsértésre a személyeknek koruk, hiszékenységük, szellemi vagy fizikai fogyatkozásuk miatt különösen kiszolgáltatott, egyértelműen azonosítható csoportjához tartozó személlyel szemben került sor."

56. §

A Tpvt. 79/A. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Nem jár díj, ha a bizonyíték megszerzése a Gazdasági Versenyhivatal által előírt jogszerű együttműködés megsértésével történt."

57. §

(1) A Tpvt. 79/B. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács álláspontja szerint a versenyfelügyeleti eljárás során szolgáltatott bizonyíték alkalmatlan a 79/A. § (1) bekezdése szerinti jogsértés bizonyítására, erről külön végzést hoz, amelyet csak a bizonyítékot szolgáltató személlyel közöl. Az 55. §-tól eltérve e végzésbe csak a bizonyítékot szolgáltató személy tekinthet be."

(2) A Tpvt. 79/B. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A díj visszafizetését az eljáró versenytanács legkésőbb a visszafizetést megalapozó okot megállapító hatósági vagy bírósági határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül külön végzésben rendeli el. A végzés ellen a díjat igénylő személy önálló jogorvoslattal élhet. A visszafizetendő díj köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani."

58. §

A Tpvt. a 80. §-át követően a következő XI/A. és XI/B. Fejezettel egészül ki:

"XI/A. Fejezet

Eljárás az európai uniós versenyszabályok alkalmazása során

80/A. §

(1) Az EUMSz. 101., illetve 102. cikkének alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e fejezetben és az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vállalkozások európai uniós jog hatálya alá tartozó összefonódásának ellenőrzése során e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha a 139/2004/EK tanácsi rendelet így rendelkezik. Ebben az esetben az eljárásra alkalmazni kell a 80/D. § (4)-(8) bekezdését, a 80/E. §-t és a 80/F. §-t.

80/B. §

Az eljáró versenytanács a 74. § szerinti tárgyalás kitűzése előtt megküldi előzetes álláspontját az Európai Bizottságnak, továbbá indokolt esetben az érintett tagállami versenyhatóságnak is. A tárgyalás leghamarabb az előzetes álláspontnak az Európai Bizottság részére történt megküldését követő harmincadik napra tűzhető ki. Ilyen esetben a versenyfelügyeleti eljárásra irányadó ügyintézési határidő harminc nappal meghosszabbodik.

80/C. §

Ha a versenyfelügyeleti eljárásban az Európai Bizottságtól vagy más tagállami versenyhatóságtól származó bizonyíték kerül felhasználásra, az eljáró versenytanács döntésének indokolásában - az 1/2003/EK tanácsi rendelet által előírt feltételek teljesülésének bemutatásával - alá kell támasztani az ilyen bizonyítékok felhasználhatóságát.

80/D. §

(1) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást megszünteti, ha az ügyben az Európai Bizottság eljárást indított.

(2) A vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárást felfüggesztheti vagy megszüntetheti, ha az ügyben más tagállam versenyhatósága eljárást indított.

(3) Az (1) vagy a (2) bekezdés alapján hozott eljárást megszüntető végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(4) Ha az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikke alapján hozott döntésével az uniós léptékű összefonódás elbírálását a Gazdasági Versenyhivatalhoz teszi át, összefonódásbejelentésként az Európai Bizottságnak megküldött bejelentést kell tekinteni, és az összefonódás vizsgálatát el kell rendelni; a versenyfelügyeleti eljárásra a 67. § (4) bekezdés a) pontja alapján indított eljárásra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikk (6) bekezdés második albekezdésében előírt tájékoztatási kötelezettség végrehajtására a vizsgálatot elrendelő végzés közlésével kerül sor.

(5) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti kérelemmel fordul az Európai Bizottsághoz, a vizsgáló az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást felfüggeszti. Ha az Európai Bizottság a Gazdasági Versenyhivatal kérelme alapján az összefonódás vizsgálatáról dönt, a vizsgáló az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást megszünteti. Ha az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi, a vizsgáló a versenyfelügyeleti eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja.

(6) Ha a versenyfelügyeleti eljárásban vizsgált összefonódáshoz kapcsolódóan az Európai Bizottság a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (2) bekezdése alapján arról tájékoztatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy más tagállamtól a 139/2004/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti kérelem érkezett hozzá, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást felfüggeszti. Ha a Gazdasági Versenyhivatal nem kíván a kérelemhez csatlakozni, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács - miután erről az Európai Bizottságot tájékoztatta - a versenyfelügyeleti eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja. Ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelemhez csatlakozik, és az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatáról dönt, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárást megszünteti. Ha a Gazdasági Versenyhivatal a kérelemhez csatlakozik, azonban az Európai Bizottság az összefonódás vizsgálatát mellőzi, a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács a versenyfelügyeleti eljárás felfüggesztését megszünteti, és az eljárást folytatja.

(7) Az (5) vagy a (6) bekezdés alapján hozott eljárást megszüntető végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye.

(8) A 62. § (1) bekezdése szerinti díjfizetési kötelezettség az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásnak az (5) vagy a (6) bekezdés szerinti megszüntetése esetén is fennáll.

80/E. §

(1) Ha az Európai Bizottság eljárása során az 1/2003/EK tanácsi rendelet 20. cikke vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet 13. cikke szerinti helyszíni vizsgálat foganatosítása szükséges, a helyszíni vizsgálathoz előzetes bírói engedélyre van szükség. Ebben az esetben, továbbá a helyszíni vizsgálatnak az 1/2003/EK tanácsi rendelet 21. cikkében előírt előzetes bírói engedélyezése tekintetében a 65/A. §-ban foglalt eljárás alkalmazandó.

(2) A bíróság engedélye iránti kérelmet az Európai Bizottság közvetlenül vagy a Gazdasági Versenyhivatal útján terjeszti a bíróság elé.

(3) Ha az Európai Bizottság vizsgálati cselekményének végrehajtásához a rendőrség közreműködése szükséges, annak biztosítása érdekében az Európai Bizottság kérésére a Gazdasági Versenyhivatal jár el.

80/F. §

Ha az 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság, illetve más tagállam versenyhatósága vagy a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján az Európai Bizottság vizsgálati cselekmény foganatosítását kéri a Gazdasági Versenyhivataltól, e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett bizonyítékok átadásáról és - az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése szerinti esetben - az eljárás során felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költség megállapításáról szóló végzésével zárul.

XI/B. Fejezet

Eljárás a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során

80/G. §

(1) A Gazdasági Versenyhivatal látja el feladatkörében a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtását

a) a fogyasztókkal kötött szerződésekben alkalmazott tisztességtelen feltételekről szóló, 1993. április 5-i 93/13/EGK tanácsi irányelvet, valamint

b) a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet

átültető tagállami jogszabályokba ütköző Európai Unión belüli jogsértések tekintetében.

(2) A kölcsönös jogsegély során a Gazdasági Versenyhivatal a - 2008/282/EK, valamint a 2011/141/EU bizottsági határozattal módosított - 2007/76/EK bizottsági határozatnak megfelelően jár el.

(3) Az igazságügyért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium honlapján tájékoztató jelleggel közli a 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabályi rendelkezések felsorolását.

80/H. §

(1) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet alkalmazása során e törvény rendelkezéseit az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 6. cikke alapján a Gazdasági Versenyhivatalt információ beszerzése iránt keresik meg, e célból versenyfelügyeleti eljárást kell indítani. Ilyen esetben az eljárás a vizsgálónak a beszerzett információk átadásáról szóló végzésével zárul.

(3) Ha a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács a 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikke szerinti végrehajtás iránti megkereséssel él, erre hivatkozással a versenyfelügyeleti eljárást megszüntetheti.

(4) A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülésének megállapítására, illetve a feltételek nem teljesülése esetén a 8. cikk (5) bekezdése szerinti értesítés megtételére a vizsgáló jogosult."

59. §

A Tpvt. a XII. Fejezet alatt a következő alcímcímmel és 80/I. §-sal egészül ki:

"A közigazgatási hatósági eljárás szabályainak alkalmazása

80/I. §

A jogorvoslatra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni."

60. §

A Tpvt. 82. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"82. §

(1) A vizsgáló önálló jogorvoslattal megtámadható végzésével szembeni jogorvoslatra a fellebbezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a fellebbezést az eljáró versenytanács bírálja el.

(2) A vizsgáló végzésével szemben fellebbezést a bejelentő is előterjeszthet, illetve az eljáró versenytanács végzését közigazgatási perben megtámadhatja, ha a végzést e törvény alapján vele közölni kell. Az e bekezdés szerinti perben a természetes személy bejelentő számára a jogi képviselet nem kötelező.

(3) A vizsgáló végzésével szemben fellebbezés a végzés közlésétől számított nyolc napon belül terjeszthető elő. A fellebbezést az eljáró versenytanács tárgyaláson kívül bírálja el harminc napon belül; ezt a határidőt a Versenytanács elnöke indokolt esetben annak letelte előtt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

(4) Ha a fellebbezési eljárásban a döntés meghozatalához nincs elég adat, vagy a vizsgáló végzésének meghozatalát követően új tény merül fel, vagy egyébként a tényállás további tisztázása szükséges, az eljáró versenytanács a vizsgáló végzésének megsemmisítése mellett a vizsgálót végzésben új eljárásra utasíthatja, vagy a kiegészítő bizonyítási eljárás lefolytatását maga végzi el, és ennek alapján dönt.

(5) Az eljáró versenytanács önálló jogorvoslattal támadható végzése a végzés közlésétől számított nyolc napon belül támadható meg közigazgatási perben.

(6) Az eljáró versenytanács 55/B. § (1) és (7) bekezdése, valamint a 80. § (5) bekezdése szerinti végzésével szembeni keresetről a bíróság tizenöt napon belül határoz."

61. §

A Tpvt. 83. §-át megelőző alcímcím, valamint 83. §-a és 84. §-a helyébe a következő alcímcím és rendelkezések lépnek:

"Jogorvoslat a határozattal szemben

83. §

A Gazdasági Versenyhivatal a 11. §-ban, illetve az EUMSz. 101. cikkében tilalmazott magatartás miatt indított versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozattal szembeni keresetlevelet és az ügy iratait a védiratával együtt a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül továbbítja a bíróságnak. Ha a keresetlevél azonnali jogvédelem iránti kérelmet is tartalmaz, a keresetlevelet és az ügy iratait a keresetlevél beérkezésétől számított tizenöt napon belül kell továbbítani a bíróságnak.

84. §

(1) Ha a közigazgatási bíróság jogerős ítélete szerint az eljáró versenytanács határozata jogszabályt sértett, és ennek következtében a bíróság a határozatnak a bírság összegét meghatározó rendelkezését megváltoztatja, megsemmisíti vagy hatályon kívül helyezi, a Gazdasági Versenyhivatal a jogszabálysértően kiszabott, már megfizetett bírságösszeget visszatéríti az érintett ügyfélnek, és a visszatérítendő összeg után minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat 365-öd részének megfelelő mértékű kamatot fizet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti fizetési kötelezettség a jogerős bírósági ítélettel szemben rendkívüli perorvoslat kezdeményezésére nyitva álló határidő leteltekor, ha pedig a jogerős ítélettel szemben rendkívüli perorvoslatot kezdeményeztek, az azt az eljárást befejező bírósági határozat Gazdasági Versenyhivatallal való közlése napján áll be.

(3) Az (1) bekezdés szerinti kamat kifizetését az eljáró versenytanács külön végzésben rendeli el."

62. §

A Tpvt. a 84. §-át követően a következő XII/A. Fejezettel egészül ki:

"XII/A. Fejezet

A Gazdasági Versenyhivatal döntésének végrehajtása

84/A. §

A végrehajtásra az e fejezetben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

84/B. §

(1) Az eljáró versenytanács a döntésében előírt meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozó kötelezettség (a továbbiakban együtt: meghatározott cselekmény) végrehajtásának elrendelésével egyidejűleg - ha a meghatározott cselekmény teljesítése más végrehajtási módon keresztül hatékonyan nem biztosítható - végrehajtási bírságot szab ki.

(2) A végrehajtási bírság a vállalkozással és a vállalkozás törvényes képviselőjével szemben egyidejűleg is kiszabható.

(3) A napi összegben kiszabott végrehajtási bírságot a kötelezett a végrehajtás elrendelésétől a meghatározott cselekmény teljesítésének igazolásáig terjedő időszakra köteles megfizetni. A végrehajtási bírság legkisebb napi összege vállalkozás esetében ötvenezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében tízezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében a végrehajtási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy napra jutó összegének egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint.

(4) Az egy összegben kiszabott végrehajtási bírság legkisebb összege vállalkozás esetében kétszázezer, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötvenezer forint, legmagasabb összege vállalkozás esetében a végrehajtási bírságot kiszabó végzés meghozatalát megelőző üzleti évben elért nettó árbevétel egy százaléka, vállalkozásnak nem minősülő természetes személy esetében ötszázezer forint.

(5) A végrehajtási bírság legmagasabb összegének kiszámítására megfelelően alkalmazni kell a 78. § (2) bekezdését.

(6) Napi összegben kiszabott végrehajtási bírság esetén a végrehajtás elrendelésétől számított, teljesítés nélkül eltelt minden egyes hónapot követő napon az adott teljesítés nélkül eltelt hónapra eső végrehajtási bírság esedékessé válik. A teljesítés hónapjában a teljesítés napjáig terjedő időre eső végrehajtási bírság a teljesítés napján válik esedékessé.

84/C. §

Ha a kötelezett pénzfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, illetve az állam által előlegezett költség után a megelőlegezés időtartamára az adózás rendjéről szóló törvény szerinti késedelmi pótlékkal azonos módon számított mértékű késedelmi pótlékot fizet.

84/D. §

(1) A teljesítési határidőben meg nem fizetett eljárási költség, valamint a meg nem fizetett eljárási költség után felszámítandó és meg nem fizetett késedelmi pótlék végrehajtását a Gazdasági Versenyhivatal foganatosítja.

(2) A meghatározott cselekmény végrehajtását a Gazdasági Versenyhivatal foganatosítja, kivéve, ha az eljáró versenytanács végrehajtási bírság kiszabásáról döntött. A meghatározott cselekmény végrehajtására irányuló végrehajtási eljárásban kiszabható eljárási bírságra a 61. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

84/E. §

(1) A végrehajtás foganatosítása során hozott törvénysértő döntés vagy intézkedés miatt végrehajtási kifogás a kifogásolt döntésről, illetve intézkedésről való tudomásszerzést vagy az akadály megszűnését követő három napon belül, de legkésőbb a döntés közlésétől, illetve az intézkedéstől számított egy hónapon belül terjeszthető elő.

(2) A vizsgáló döntésével vagy intézkedésével szembeni végrehajtási kifogást az eljáró versenytanács nyolc napon belül bírálja el.

(3) Az eljáró versenytanácsnak a végrehajtási eljárásban hozott döntésével szemben indított közigazgatási perben a bíróság tizenöt napon belül határoz.

(4) A végrehajtási kifogásra az e §-ban meghatározott eltérésekkel megfelelően alkalmazni kell a 82. § (1), (3) és (4) bekezdését.

84/F. §

Az eljáró versenytanácsnak a végrehajtás elrendeléséről hozott végzésével szembeni közigazgatási perben halasztó hatály elrendelésének nincs helye."

63. §

A Tpvt. a XIII. Fejezetét megelőzően a következő részcímmel egészül ki:

"ÖTÖDIK RÉSZ

A GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL ÁLTAL INDÍTHATÓ PEREK"

64. §

A Tpvt. XIII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"XIII. Fejezet

Fellépés a verseny szabadságát sértő hatósági tevékenységgel szemben

85. §

(1) Ha a Gazdasági Versenyhivatal a hatáskörében eljárva észleli, hogy valamely közigazgatási szerv közigazgatási tevékenysége a verseny szabadságát sérti, felszólítja a közigazgatási szervet a tevékenységével okozott versenysérelem orvoslására, így különösen a közigazgatási szerv döntésének módosítása vagy visszavonása útján. A döntés módosíthatósága, illetve visszavonhatósága szempontjából nem minősül jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jognak az olyan előny, amely a verseny szabadságának korlátozásából származik.

(2) Ha a közigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti felszólításnak harminc napon belül nem tesz eleget, a Gazdasági Versenyhivatal a verseny szabadságát sértő közigazgatási tevékenységgel szemben közigazgatási pert indíthat. Az egyedi döntés véglegessé válásától számított egy év elteltével a döntéssel szemben keresetindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása esetén igazolási kérelem nem terjeszthető elő.

(3) A (2) bekezdés szerinti perben az érintett közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes törvényszék jár el.

(4) A Gazdasági Versenyhivatal a verseny szabadságát sértő közigazgatási tevékenységet megvalósító szervtől vagy felügyeleti szervétől tájékoztatást kérhet a megtámadott közigazgatási tevékenységhez hasonló tárgyú más közigazgatási tevékenységekről. A Gazdasági Versenyhivatal a tájékoztatás alapján kérheti az abban megjelölt egyedi döntések, egyéb iratok számára történő megküldését."

65. §

A Tpvt. a 85. §-át követően a következő XIII/A. Fejezettel egészül ki:

"XIII/A. Fejezet

Közérdekű kereset

85/A. §

(1) A Gazdasági Versenyhivatal közérdekből pert indíthat a fogyasztók polgári jogi igényeinek érvényesítése iránt, ha a vállalkozásnak a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe tartozó jogsértő magatartása a fogyasztók széles, a jogsértés körülményei alapján meghatározható körét érinti. Az e § szerinti pert a polgári perrendtartásról szóló törvény közérdekből indított perre vonatkozó rendelkezései alapján kell lefolytatni.

(2) A perindításra a Gazdasági Versenyhivatal csak akkor jogosult, ha az adott magatartás miatt a versenyfelügyeleti eljárást már megindította. Ha a versenyfelügyeleti eljárás folyamatban van, a Gazdasági Versenyhivatal kérelmére a bíróság a peres eljárást a versenyfelügyeleti eljárás befejezéséig felfüggeszti.

(3) A jogsértő magatartás elkövetésétől számított három év eltelte után perindításnak nincs helye. E határidő elmulasztása jogvesztéssel jár. Ha a magatartás folyamatos, a határidő a magatartás abbahagyásakor kezdődik. Ha a jogsértő magatartás azzal valósul meg, hogy valamely helyzetet vagy állapotot nem szüntetnek meg, a határidő mindaddig nem kezdődik el, amíg ez a helyzet vagy állapot fennáll. A perindításra nyitva álló határidőbe nem számít bele a versenyfelügyeleti eljárás időtartama.

(4) Ha a jogsértő magatartással érintett fogyasztók tekintetében az érvényesített igény jogalapja és kárigény esetén a kár összege, illetve egyéb követelés esetén a követelés tartalma - az érintett egyes fogyasztók egyedi körülményeire tekintet nélkül - egyértelműen megállapítható, a Gazdasági Versenyhivatal kérheti, hogy a bíróság ítéletében kötelezze a vállalkozást a követelés teljesítésére, ellenkező esetben kérheti, hogy a bíróság állapítsa meg a magatartás jogellenességének tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal. Ha a bíróság a magatartás jogellenességének tényét a keresetben meghatározott valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal megállapította, a magatartással érintett fogyasztó az általa a vállalkozás ellen indított perben kizárólag a kárának összegét, illetve egyéb követelésének tartalmát, valamint a jogellenes magatartás és a kára, illetve egyéb követelése közötti okozati összefüggést köteles bizonyítani.

(5) A bíróság az ítéletben feljogosíthatja a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy a jogsértő vállalkozás költségére az ítéletet országos napilapban közzétegye, illetve egyéb, a jogsértő magatartás jellege által indokolt formában nyilvánosságra hozza.

(6) Ha a bíróság ítéletében a magatartás jogellenessége tényének megállapításán túl a vállalkozást meghatározott követelés teljesítésére is kötelezte, a kötelezett vállalkozás köteles az ítéletben meghatározott jogosulti körhöz tartozó fogyasztó igényét az ítéletnek megfelelően kielégíteni. Önkéntes teljesítés hiányában a jogosult fogyasztó kérheti az ítélet bírósági végrehajtását. A fogyasztó jogosultságát a bíróság az ítéletben meghatározott feltételek alapján a végrehajtási lap kiállítására irányuló eljárásában vizsgálja.

(7) E § alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy."

66. §

A Tpvt. a XIV. Fejezetét megelőzően a következő részcímmel egészül ki:

"HATODIK RÉSZ

MAGÁNJOGI JOGÉRVÉNYESÍTÉS"

67. §

A Tpvt. XIV. Fejezetének címe helyébe a következő fejezetcím lép:

"A II. Fejezet rendelkezéseinek megsértése miatti eljárás"

68. §

A Tpvt. 88. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Előzetes bizonyításnak a per megindítása előtt helye van, ha az érdekelt fél a 4. §-ba vagy a 6. §-ba ütköző magatartás tényét vagy annak veszélyét elvárható mértékben valószínűsítette."

69. §

A Tpvt. 88. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A 4. §-ban, illetve a 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése esetén ideiglenes intézkedés iránti kérelem előterjeszthető a keresetlevél benyújtását megelőzően a polgári perrendtartásról szóló törvény perindítást megelőző ideiglenes intézkedésre vonatkozó rendelkezéseiben előírt többletfeltételek hiányában is. Az ideiglenes intézkedés iránti nemperes eljárásra - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a polgári perrendtartásról szóló törvény szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel, és a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvénynek a bírósági polgári nemperes eljárásokra vonatkozó általános rendelkezéseit kell alkalmazni. Ha a kérelmező a 4. §-ban vagy a 6. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt a pert a (8) bekezdésben foglaltak szerint megindította, a peres eljárás illetékeként a nemperes eljárásban lerótt illetéken felüli összeget kell megfizetni."

70. §

A Tpvt. a 88/T. §-át követően a következő alcímcímmel és 88/U. §-sal egészül ki:

"Eljárás az európai uniós versenyszabályok alkalmazása során

88/U. §

(1) A 88/A. §-t és - a Gazdasági Versenyhivatal megkeresése tekintetében - a 88/B. §-t - az 1/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott eltérésekkel - megfelelően alkalmazni kell az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében foglalt tilalom megsértése miatti polgári jogi igények érvényesítése iránti perekben is.

(2) Azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét kell alkalmazni, a bíróság az 1/2003/EK tanácsi rendelet 15. cikke alapján az Európai Bizottságnak az észrevételei megtétele, illetve valamely tény- vagy jogkérdés iránti megkereséséről végzéssel határoz.

(3) Az Európai Bizottság észrevételeinek, véleményének megtételével és az eljárás felfüggesztésével összefüggésben megfelelően alkalmazni kell a 88/B. § (1), (2) és (4)-(7) bekezdését.

(4) A bíróság - azokban a perekben, amelyek elbírálása során az EUMSz. 101., illetve 102. cikkét alkalmazta - az ítéletét haladéktalanul megküldi az igazságügyért felelős miniszternek az 1/2003/EK tanácsi rendeletben előírt, az Európai Bizottság irányában fennálló tájékoztatási kötelezettség teljesítése céljából. Az igazságügyért felelős miniszter az ítéletet tájékoztatásul megküldi a Gazdasági Versenyhivatalnak."

71. §

A Tpvt. XIV/B. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

"XIV/B. Fejezet

A III. Fejezet rendelkezéseinek megsértésén alapuló polgári jogi igények bíróság előtti érvényesítése

88/V. §

(1) A Gazdasági Versenyhivatalnak a 44. § (2) bekezdésében megállapított, a 67. § (2) bekezdése alapján a közérdek érvényesítésére irányuló hatásköre nem zárja ki a III. Fejezetben foglalt rendelkezések megsértésére alapított polgári jogi igények közvetlen bíróság előtti érvényesítését.

(2) A bíróságnak a 8. §-ban foglalt rendelkezések megsértése miatt folytatott eljárásában az üzleti gyakorlat részét képező tényállítás valóságának bizonyítása az üzleti gyakorlat alkalmazóját terheli.

(3) Ha valamely perben a III. Fejezetben foglalt rendelkezések alkalmazásának szükségessége merül fel, megfelelően alkalmazni kell a 88/B. § (1)-(8) bekezdését."

72. §

A Tpvt. IV. Részének címe helyébe a következő cím lép:

"HETEDIK RÉSZ

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK"

73. §

(1) A Tpvt. a 92. §-át megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

"Vegyes rendelkezések"

(2) A Tpvt. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. §

Ha a bíróság hatáskörének hiánya miatt az ügyet a Gazdasági Versenyhivatalhoz átteszi, a vizsgáló a 43/G-43/I. § vagy a 43/J-43/N. § szerint jár el."

74. §

(1) A Tpvt. a 95. §-át megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

"Hatályba léptető rendelkezés, rövid megjelölés"

(2) A Tpvt. 95. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) E törvény más jogszabályban alkalmazandó rövid megjelölése: Tpvt."

75. §

A Tpvt. a 95/A. §-át megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

"Átmeneti rendelkezések"

76. §

A Tpvt. a 95/E. §-át követően a következő 95/F. §-sal egészül ki:

"95/F. §

(1) E törvénynek a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény, valamint az azzal összefüggő egyes törvényi rendelkezések módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel (a továbbiakban: Módtv4.) megállapított eljárási rendelkezéseit - a (2) bekezdésben írt eltéréssel - az e rendelkezések hatálybalépését követően indult és megismételt eljárásokban kell alkalmazni.

(2) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított, a végrehajtásra vonatkozó rendelkezéseit

a) az e rendelkezések hatálybalépésekor még el nem rendelt, és

b) az e rendelkezések hatálybalépésekor folyamatban lévő

végrehajtási eljárásokra is alkalmazni kell.

(3) E törvénynek a Módtv4.-gyel megállapított 65/C. § (2) bekezdése alkalmazásában a 2018. január 1. előtt keletkezett iratok közül nem tekinthető védekezés céljából készült iratnak az olyan irat vagy iratrész, amely nem az ügyfél és megbízott ügyvédje közötti kommunikáció során keletkezett, vagy nem ilyen kommunikáció során elhangzottakat rögzít."

77. §

A Tpvt. a 96. §-át megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

"Felhatalmazó rendelkezések"

78. §

(1) A Tpvt. a 98. §-át megelőzően a következő alcímcímmel egészül ki:

"A jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezés"

(2) A Tpvt. 98. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"98. §

(1) A 6/A. §, a 8. §, a 10. §, a 10/A. § (1) bekezdése, a 10/B. §, a 10/C. §, a 64/B. § (4) bekezdése, a 72/A. § (1) bekezdés a) pontja, a 76. § (1) bekezdés j) pontja, a 86. § (1) bekezdése, a 87/A. §, a 88. § (12) bekezdése, valamint a 88/V. § (2) bekezdése a megtévesztő és összehasonlító reklámról szóló, 2006. december 12-i 2006/114/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(2) A 78. § (10) bekezdése, a 88/C-88/T. § és a 95/E. § (3)-(5) bekezdése a tagállamok és az Európai Unió versenyjogi rendelkezéseinek megsértésén alapuló, nemzeti jog szerinti kártérítési keresetekre irányadó egyes szabályokról szóló, 2014. november 26-i 2014/104/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

(3) E törvény

a) 1. § (2) bekezdése, 33. § (1) és (2a) bekezdése, 36. § (1) bekezdés e) pontja, 43/H. § (11) bekezdése, 80/A. § (1) bekezdése, 80/B. §-a, 80/C. §-a, 80/D. § (1)-(3) bekezdése, 80/E. §-a és 80/F. §-a a Szerződés 81. és 82. cikkében meghatározott versenyszabályok végrehajtásáról szóló, 2002. december 16-i 1/2003/EK tanácsi rendeletnek,

b) 36. § (1) bekezdés e) pontja, 80/A. § (2) bekezdése, 80/D. § (4)-(7) bekezdése és 80/F. §-a a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendeletnek,

c) 43/H. § (12) bekezdése és XI/B. Fejezete - a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában - a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló, 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek,

d) 80/G. § (2) bekezdése - a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában - a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló, 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozatnak, továbbá az azt módosító, 2008. március 17-i 2008/282/EK és 2011. március 1-jei 2011/141/EU bizottsági határozatoknak

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg."

79. §

A Tpvt.

1. 4. § (1) bekezdésében a "Polgári Törvénykönyvben" szövegrész helyébe a "Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.)" szöveg,

2. 11. § (3) bekezdésében a "Polgári Törvénykönyvben" szövegrész helyébe a "Ptk.-ban" szöveg,

3. 17. § b) pontjában az "a végső üzletfelekhez" szövegrész helyébe az "a megállapodásban részt nem vevő üzletfelekhez" szöveg,

4. 23. § (2) bekezdés c) és d) pontjában a "döntéseinek" szövegrész helyébe a "piaci magatartásának" szöveg,

5. 27. § (6) bekezdésében az "összefonódás-bejelentés benyújtásának időpontjához" szövegrész helyébe az "összefonódás létrejöttének a 28. § (2) bekezdése szerinti időpontjához" szöveg,

6. 29/A. § (1a) bekezdésében az "érdemi vizsgálat nélkül elutasító" szövegrész helyébe a "visszautasító" szöveg, a "külön jogorvoslatnak" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslatnak" szöveg,

7. 31. §-ában a "más megfelelő kötelezettséget" szövegrész helyébe a "más megfelelő kötelezettséget, vagy - ha az érintett piaci viszonyok jellegére, a fennálló versenyfeltételekre, továbbá a vállalt kötelezettség addigi teljesítésének mértékére figyelemmel az célszerűbb -elrendeli a 30. § (3) bekezdése szerint előírt kötelezettség végrehajtását" szöveg,

8. 32. § (4) bekezdésében a "módosítja" szövegrész helyébe az "akkor is módosítja" szöveg,

9. 33/A. § (1) bekezdésében az "önállóan működő és gazdálkodó" szövegrész helyébe az "önálló, gazdasági szervezettel rendelkező" szöveg,

10. 33/B. §-ában a "tíz munkanapon" szövegrész helyébe a "tizedik munkanappal kezdődően augusztus 20-áig" szöveg, a "munkanapokon" szövegrész helyébe az "időszakban" szöveg,

11. 38. § (6) bekezdésében az "a Kttv.-nek a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezései szerint öt munkanapon belül munkaügyi bírósághoz" szövegrész helyébe az "a közszolgálati jogvitára vonatkozó rendelkezések szerint nyolc napon belül bírósághoz" szöveg, a "bíróság által érkeztetett keresetlevelet" szövegrész helyébe a "keresetlevelet" szöveg,

12. 43/H. § (1) bekezdésében a "közzétett" szövegrész helyébe az "a honlapján közzétett" szöveg,

13. 43/H. § (3) bekezdésében a "bocsát ki" szövegrész helyébe a "hoz" szöveg,

14. 43/H. § (7) bekezdés a) pontjában a "70. § (1), (1a) vagy (1c) bekezdése alapján" szövegrész helyébe az "67. § (2), (3) vagy (5) bekezdése alapján" szöveg,

15. 43/H. § (7) bekezdés b) pontjában a "70. § (1), (1a) vagy (1c) bekezdésében" szövegrész helyébe a "67. § (2), (3) vagy (5) bekezdésében" szöveg,

16. 43/H. § (7) bekezdés c) pont ca) alpontjában a "bejelentéssel érintett szervezettel vagy személlyel" szövegrész helyébe a "bejelentettel" szöveg,

17. 43/K. § (2) bekezdésében az "az összefonódást bejelentő, illetve az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt egyéb vállalkozás" szövegrész helyébe az "az 52. § a) pont aa) alpontjában megjelölt vállalkozás" szöveg,

18. 43/K. § (4) bekezdésében az "összefonódásra vonatkozóan" szövegrész helyébe az "összefonódás vizsgálatára" szöveg,

19. 43/N. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "beérkezésétől - ha a 43/M. § (1) bekezdése szerinti díj megfizetésére később kerül sor, ennek időpontjától -" szövegrész helyébe a "beérkezését - ha a 43/M. § (1) bekezdése szerinti díj megfizetésére később kerül sor, ennek időpontját - követő naptól" szöveg,

20. 43/N. § (1) bekezdés a) és b) pontjában a "70. § (1b) bekezdése" szövegrész helyébe a "67. § (4) bekezdése" szöveg,

21. 47. §-át megelőző alcímcímben az "eljáró szerv összetétele" szövegrész helyébe az "eljáró személyek" szöveg,

22. 47. § (2) bekezdésében a "72. § (1) vagy (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "72. § (1) bekezdése vagy 73. § (6) bekezdése" szöveg,

23. 53. § (4) bekezdésében a "hivatalból indult eljárásban vizsgált magatartásnak" szövegrész helyébe a "vizsgált magatartásnak" szöveg,

24. 55. §-át megelőző alcímcímben a "kezelésére" szövegrész helyébe a "megismerésére" szöveg,

25. 55. § (5) bekezdésében a "hivatalból indult eljárás" szövegrész helyébe a "versenyfelügyeleti eljárás" szöveg, az "ügyfelek" szövegrész helyébe az "ügyfél" szöveg, a "külön jogorvoslattal" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslattal" szöveg,

26. 55/A. § (1) bekezdés a) pontjában az "a hatóság a természetes személyazonosító adatok és a lakcím, illetve a név, székhely és törvényes képviselője nevének zárt kezelését rendelte el" szövegrész helyébe az "a természetes személyazonosító adatok és a lakcím, illetve a név, székhely és törvényes képviselője nevének zárt kezelését rendelték el" szöveg,

27. 55/A. § (1) bekezdés e) pontjában az "az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok versenyhatóságai - az EFTA Felügyeleti Hatóságot is ideértve - (a továbbiakban: tagállami versenyhatóság)" szövegrész helyébe az "a tagállami versenyhatóságok" szöveg,

28. 55/A. § (1) bekezdés f) pontjában, 65/C. § (5) bekezdésében, továbbá 65/D. §-ában a "lefoglalási másolatot" szövegrész helyébe a "kutatási másolatot" szöveg,

29. 55/A. § (3) bekezdésében a "legfeljebb nyolcnapos határidőn belül nyilatkozzon" szövegrész helyébe a "nyilatkozzon" szöveg, a "határidőben" szövegrész helyébe az "a végzésben meghatározott határidőben" szöveg,

30. 55/A. § (5) bekezdésében a "(2) bekezdés szerinti adatot" szövegrész helyébe az "üzleti titkot, illetve magántitkot" szöveg,

31. 55/B. § (1) bekezdésében és 80. § (5) bekezdésében a "külön jogorvoslattal" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslattal" szöveg,

32. 55/B. § (2) bekezdésében az "55/A. § (2), illetve (3) bekezdés" szövegrész helyébe az "55/A. § (2), illetve (3) bekezdése" szöveg,

33. 55/B. § (6) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálati eljárás" szövegrész helyébe a "közigazgatási per" szöveg,

34. 65. § (2) bekezdésében a "Hivatalból folytatott eljárásban a vizsgáló" szövegrész helyébe az "A vizsgáló" szöveg,

35. 65/A. § (4) bekezdésében a "Gazdasági Versenyhivatal" szövegrész helyébe a "Gazdasági Versenyhivatal kérelmében" szöveg,

36. 65/A. § (6) bekezdésében a "70. § (1) bekezdése szerinti" szövegrész helyébe a "vizsgálatot elrendelő" szöveg,

37. 65/A. § (9) bekezdésében a "lefoglalni" szövegrész helyébe a "lefoglalni vagy zár alá venni" szöveg,

38. 65/A. § (10) bekezdés b) pontjában, 65/B. § (1) és (3) bekezdésében, 65/C. § (4) bekezdés a) pontjában és (9) bekezdésében, továbbá 65/D. §-ában a "lefoglalási másolat" szövegrész helyébe a "kutatási másolat" szöveg,

39. 65/B. § (3) bekezdésében és 65/C. § (7) bekezdésében a "lefoglalási másolaton" szövegrész helyébe a "kutatási másolaton" szöveg,

40. 65/C. § (1) bekezdésében a "nem vizsgálható meg, nem foglalható le, illetve nem másolható le" szövegrész helyébe a "nem vehető birtokba (nem vizsgálható meg, nem foglalható le, nem vehető zár alá, illetve nem másolható le)" szöveg,

41. 65/C. § (7) bekezdésében a "lefoglalási másolatot" szövegrészek helyébe a "kutatási másolatot" szöveg,

42. 65/C. § (10) bekezdésében az "a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság dönt nemperes eljárásban, a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül" szövegrész helyébe az "a Fővárosi Törvényszék dönt közigazgatási nemperes eljárásban, tizenöt napon belül" szöveg,

43. 65/D. §-ában, továbbá 80. § (1) és (2) bekezdésében a "jogerős" szövegrészek helyébe a "véglegessé vált" szöveg,

44. 72/A. § (3) bekezdésében és 95/B. § (1) bekezdésében a "külön jogorvoslatnak" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslatnak" szöveg,

45. 73/A. §-át megelőző alcímcímben és 73/A. § (6) bekezdésében a "kísérlet" szövegrész helyébe az "eljárás" szöveg,

46. 73/A. § (1) bekezdésében a "11. § vagy a 21. §, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikke alapján hivatalból indult" szövegrész helyébe a "11. §-ban vagy a 21. §-ban, illetve az EUMSz. 101. vagy 102. cikkében tilalmazott magatartás miatt indított" szöveg,

47. 73/A. § (1), (2) és (6) bekezdésében a "kísérletben" szövegrész helyébe az "eljárásban" szöveg,

48. 73/A. § (2) bekezdésében az "egyezségi nyilatkozatát" szövegrész helyébe az "a (3) bekezdés szerinti egyezségi nyilatkozatát" szöveg,

49. 73/A. § (3) bekezdés e) pontjában az "elismerő nyilatkozatban" szövegrész helyébe az "egyezségi nyilatkozatban" szöveg,

50. 75. § (1) bekezdésében a "hivatalból indult" szövegrész helyébe a "67. § (2) bekezdése alapján indított" szöveg,

51. 75. § (3) bekezdés nyitó szövegrészében az "a határozatot módosítja" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés szerinti határozatát az alábbi esetekben is módosítja" szöveg,

52. 75. § (5) bekezdésében az "a bíróság által felül nem vizsgált határozatát visszavonja" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés szerinti, a közigazgatási bíróság által el nem bírált határozatát visszavonja akkor is" szöveg,

53. 75. § (6) bekezdésében az "a határozatban" szövegrész helyébe az "az (1) bekezdés szerinti határozatban" szöveg, a "határozatát visszavonja" szövegrész helyébe az "a határozatot visszavonja" szöveg,

54. 77. § (2) bekezdésében a "32. §, illetve a 75. §" szövegrész helyébe a "32. § (4) bekezdése, illetve a 75. § (3) bekezdése" szöveg,

55. 77. § (4) bekezdésében és 79/B. § (5) bekezdésében a "jogerőre emelkedésétől" szövegrész helyébe a "véglegessé válásától" szöveg,

56. 78. § (1c) bekezdésében az "az összefonódás vizsgálatára irányuló eljárásnak a 70. § (1a) bekezdés a) pontja szerinti megindításáig, ennek hiányában az összefonódásra vonatkozó összefonódás-bejelentés megtételéig" szövegrész helyébe az "az összefonódásra vonatkozó összefonódás-bejelentés megtételéig, ennek hiányában az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásnak a 67. § (3) bekezdése szerinti megindításáig" szöveg,

57. 78. § (7) bekezdésében a "külön jogorvoslatnak (82. §)" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslatnak" szöveg,

58. 79/B. § (4) bekezdésében a "kifizetéséről" szövegrész helyébe a "kifizetése tárgyában" szöveg, a "külön jogorvoslattal (82. §)" szövegrész helyébe az "önálló jogorvoslattal" szöveg,

59. 80. § (1) bekezdés b) pontjában a "68. § (6) bekezdése, illetve a 70. § (3) bekezdése" szövegrész helyébe a "67. § (11) bekezdése" szöveg,

60. 80. § (3) bekezdésében a "bírósági felülvizsgálatát kérték" szövegrész helyébe az "ellen közigazgatási pert indítottak" szöveg,

61. 81. §-ában az "öt" szövegrész helyébe a "nyolc" szöveg,

62. 86. § (1) bekezdésében a "2-7. §-ban" szövegrész helyébe a "II. Fejezetben" szöveg,

63. 88. § (1) bekezdésében a "2-7. §-ba" szövegrész helyébe a "II. Fejezet rendelkezéseibe" szöveg,

64. XIV/A. Fejezetének címében a "megsértésen" szövegrész helyébe a "megsértésén" szöveg,

65. 88/A. § (1) bekezdésében a "45. §-ban megállapított, a 70. § (1) bekezdése" szövegrész helyébe a "44. § (2) bekezdésében megállapított, a 67. § (2) bekezdése" szöveg,

66. 88/B. § (7) bekezdésében és 88/C. § (4) bekezdésében a "per tárgyalását" szövegrész helyébe a "peres eljárást" szöveg,

67. 88/B. § (7) bekezdésében a "jogerősen határozatot hozott vagy az eljárását egyébként jogerősen lezárta" szövegrész helyébe a "véglegessé vált határozatot hozott vagy az eljárását egyébként véglegesen lezárta" szöveg, a "jogerős döntését" szövegrész helyébe a "véglegessé vált döntését" szöveg,

68. 88/C. §-át megelőző alcímcímben a "Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben" szövegrész helyébe a "Ptk.-ban" szöveg,

69. 88/C. § (1) bekezdésében a "Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.)" szövegrész helyébe a "Ptk." szöveg,

70. 88/H. § (4) bekezdés b) pontjában az "uniós versenyhatóság) jogerős" szövegrész helyébe az "uniós versenyhatóság) véglegessé vált" szöveg,

71. 88/L. § (1) bekezdésében a "fellebbezéssel" szövegrész helyébe a "külön fellebbezéssel" szöveg,

72. 88/L. § (3) bekezdésében a "kihallgatni" szövegrész helyébe a "meghallgatni" szöveg, a "kihallgatás" szövegrész helyébe a "meghallgatás" szöveg

lép.

80. §

Hatályát veszti a Tpvt.

1. 16/A. § (2) bekezdésében az "Ilyen esetben bírság kiszabásának nincs helye." szövegrész,

2. 32. § (1) és (3) bekezdése,

3. 43/D. § (1) bekezdésében az " , a Gazdasági Versenyhivatal honlapján való közzététellel" szövegrész,

4. 43/D. § (5) bekezdése,

5. 45. §-át megelőző alcímcím,

6. 52. § c) pontja,

7. 55. § (7) bekezdése,

8. 58. §-a és az azt megelőző alcímcím,

9. 72/A. § (4) bekezdése,

10. 75. § (2) bekezdése, (7) bekezdés a) pontja és (8) bekezdése,

11. 78/B. § (4) bekezdésében a " , francia vagy német" szövegrész,

12. 78/C. § (5) bekezdésében az " , és gondoskodik annak az érintett ügyféllel való közléséről" szövegrész,

13. XV-XVII. Fejezete, valamint

14. 95/E. § (5) bekezdésében a "88/A. §-át, 88/B. §-át," szövegrész.

2. A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény módosítása

81. §

A kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 9. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 7. § megsértése miatt a Gazdasági Versenyhivatal jár el versenyfelügyeleti eljárásban, a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény 21. §-ának megsértése esetén irányadó rendelkezések szerint."

3. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény módosítása

82. §

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) 56. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 28. §

a) (1) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2004. október 27-i 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdésének és melléklete 16. pontjának,

b) (2) bekezdése a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozatnak, továbbá az azt módosító 2008. március 17-i 2008/282/EK és 2011. március 1-jei 2011/141/EU bizottsági határozatoknak

a végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a fogyasztóvédelmi hatóság, a Felügyelet és a Gazdasági Versenyhivatal feladatkörében és eljárásában."

83. §

Az Fttv.

a) 19. § c) pontjában az "a Tpvt." szövegrész helyébe az "a versenyfelügyeleti eljárásnak a Tpvt.-ben megállapított" szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében a "hivatalból vizsgálatot rendel el" szövegrész helyébe a "vizsgálatot rendel el" szöveg,

c) 27. § (1) bekezdésében a "Tpvt. 63. § (1) bekezdését, (2) bekezdés a) pontját, (4) bekezdését, (5) bekezdés a) pontját, valamint (6) bekezdését" szövegrész helyébe a "Tpvt. 63. § (2) bekezdés a) pontját és (9) bekezdés a) pontját" szöveg,

d) 28. § (2) bekezdésében a "2008/282/EK bizottsági határozattal" szövegrész helyébe a "2008/282/EK, valamint a 2011/141/EU bizottsági határozattal" szöveg

lép.

4. Hatályba nem lépésről szóló rendelkezés

84. §

Nem lép hatályba az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 323. § a) pontja.

5. Hatályba léptető rendelkezés

85. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - 2017. december 31-én lép hatályba.

(2) Az 1-83. § és a 86. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

6. A jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezés

86. §

Az 58. § a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2007/76/EK határozat módosításáról szóló 2011. március 1-jei 2011/141/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg a Gazdasági Versenyhivatal, a fogyasztóvédelmi hatóság és a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank feladatkörében és eljárásában.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Az Országgyűlés 2016. december 6-án elfogadta az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvényt (a továbbiakban: Ákr.), amely a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) helyébe lépve tölti be a hatósági eljárásokra vonatkozó általános eljárásjogi kódex szerepét. Az Ákr. hatálybalépésének időpontja 2018. január 1-je. Az új eljárási kódex - a szintén 2018. január 1-jével hatályba lépő, a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvénnyel (a továbbiakban: Kp.) és a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel (a továbbiakban: új Pp.) együttesen - rendszerszerűen megújítja, paradigmatikus váltásokat eredményezve igyekszik biztosítani a közigazgatás törvényes működését, és az ügyfelek tisztességes eljáráshoz való jogának érvényesülését. E paradigmatikus váltások egyike, hogy - a Ket. szabályozási logikájával szemben, amely egyes speciális eljárások tekintetében teljes körű eltérést engedve egyfajta szubszidiáriusan alkalmazandó kódexként tételezte magát - az Ákr. ilyen eltérést nem enged, és egyes - az Ákr. 8. § (1) bekezdésében tételesen megjelölt - eljárások tekintetében, amelyek jellegüknél fogva olyan sajátos szabályrendszer alapján érvényesülnek, amelyek nem rendezhetők egy általános eljárási törvény minden más eljárásra is irányadó rendjébe, úgy rendelkezik, hogy az Ákr. hatálya nem terjed ki ezekre az eljárásokra. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 522. §-a folytán, amely az Ákr. 8. § (1) bekezdését egy e) ponttal egészíti ki, az ilyen "kivett " eljárások közé tartozik - a szabálysértési eljárás, a választási eljárás, a népszavazás kezdeményezése és a népszavazási eljárás, az adó- és a vámigazgatási eljárás, a menekültügyi és idegenrendészeti, valamint az állampolgársági eljárás mellett - a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (a továbbiakban: Tpvt.) szabályozott versenyfelügyeleti eljárás is.

Abból következően, hogy immár 2018. január 1-jétől a versenyfelügyeleti eljárásokra - azaz a Tpvt. III-V Fejezetében foglalt rendelkezések megsértésének megállapítására, valamint a vállalkozások összefonódásának a Tpvt. szerinti vizsgálatára irányuló, valamint a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörébe utalt egyéb hatósági eljárásokra [így mindenekelőtt 1/2003/EK tanácsi rendelet alapján, illetve a 139/2004/EK tanácsi rendelet alapján a tagállami versenyhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben, továbbá a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) vagy a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény 7. §-ának megsértése miatti ügyekben] - eltérő törvényi szabályozás hiányában még háttérszabályként sem vonatkoznak majd az Ákr. rendelkezései, szükségessé vált a Tpvt. eljárási szabályainak ehhez az új szabályozási helyzethez igazítása, és az eddig a Ket. szabályozási rendszeréhez igazodóan kialakított szabályrendszernek az átalakítása.

A fentebb jelzettek szerint ugyanakkor 2018. január 1-jével a közigazgatási perekre vonatkozó szabályok jelentős átalakítása is megtörténik, amelyek ugyanakkor már semmilyen módon nem tesznek kivételt a versenyfelügyeleti eljárások tekintetében, ami megint csak a Tpvt. vonatkozó szabályainak kiigazítását teszi szükségessé. Ráadásul a Tpvt. II. fejezetében foglalt anyagi jogi szabályok érvényesítése polgári peres útra tartozik, amelyre vonatkozóan - csakúgy mint a versenyjogi jogsértéssel okozott károk megtérítése iránti perek tekintetében - a Tpvt. hatályos szabályai a hatályos polgári perrendtartáshoz képest eltérő, speciális szabályokat állapítanak meg; az új Pp. hatálybalépése miatt e szabályok módosítása is szükségessé válik.

Mivel ilyen módon 2018. január 1-jéig minden hatósági eljárásjogi és közigazgatási perjogi, illetve általános perjogi tárgyú, illetve ilyen jellegű Tpvt.-beli rendelkezést hozzá szükséges igazítani a hatósági eljárásjog és perjog új szabályozási rendszeréhez, a versenyfelügyeleti eljárás, illetve általában a speciális versenyjogi eljárások hajóját ezen időpontig az eljárásjogi reformok által felkorbácsolt tengeren el kell vezetni a biztonságos kikötőbe.

Indokolt, hogy - belső összefüggéseikre is tekintettel - a szükséges kiigazításokra ne egy ún. salátatörvényben, hanem az ilyesfajta speciális versenyjogi eljárási szabályoknak egységesen helyt adó Tpvt.-t átfogóan módosító külön törvényben kerüljön sor.

A jelen törvénytervezet célja tehát mindezen - a Tpvt. szabályrendszerét átfogóan érintő kiigazítások - egységes kezelése. Ennek során alapvetően és főszabályként nem kerül sor új versenyjogi jogintézmények bevezetésére.

A kitűzött cél az, hogy - elsődlegesen a versenyfelügyeleti eljárásokra figyelemmel - az eddigi szabályozási keretben tételezett, a versenyjogi rendelkezések tényleges, hatékony és eredményes érvényesítését szolgáló eljárási szabályok rendszere az új eljárási szabályrendszer keretében is a jelenlegivel egyezően tényleges és hatékony jogérvényesítést lehetővé tevő módon megőrzésre kerüljön, elkerülendő, hogy e téren bármiféle törés következzen be az eljárásokban, de biztosítva egyúttal, hogy az eljárásjogi reformtól remélt kedvező fejlemények e területen is a lehető legnagyobb mértékben érvényesülhessenek. Az új szabályozási rezsim ugyanakkor alkalmas lesz arra, hogy az e téren a jövőben esetlegesen bekövetkező, az európai uniós jogból vagy nemzetközi kötelezettségből eredő bármilyen speciális versenyjogi eljárási szabályozási szükséglet esetén olyan módon lehet majd az eljárási szabályokat alakítani, hogy ahhoz az Ákr. általános szabályrendszerét ne kelljen módosítania a jogalkotónak.

E vonatkozásban röviden szükséges utalni arra is, hogy a versenyfelügyeleti eljárás az európai uniós jogrendbe rendkívüli módon beágyazott, részben onnan eredő sui generis jogintézményekkel, fogalmakkal, eljárási logikával folytatott eljárás. A magyar versenyhatóság egyben az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSz.) 101., illetve 102. cikkében foglalt tilalmakat is érvényesítő uniós versenyhatóságként, ezzel összefüggésben a többi tagállam versenyhatóságaival és az Európai Bizottsággal az eljárásai során is szorosan együttműködve köteles eljárni, az európai uniós versenyszabályok tényleges érvényesítésének biztosítása pedig olyan tagállami kötelezettség, amelynek megvalósulását eljárási szabály nem csorbíthatja. Ha emellett azt is figyelembe vesszük, hogy a versenyfelügyeleti eljárás - az Emberi Jogok Európai Bíróságának joggyakorlata és az Alkotmánybíróság 30/2014. (IX. 30.) AB határozatában is megerősítettek szerint - számos tekintetben határozott büntetőjogias vonásokat tartalmazó közigazgatási hatósági eljárás, amelyben kiemelten érvényre kell juttatni a tisztességes eljárást garantáló eljárásrendet, ugyanakkor az eljárás alapvetően hivatalbóli, szigorú törvényi tilalmak érvényesítését szolgálja, rendszerint nem együttműködő, arra kevésbé ösztönzött ügyfelekkel szemben lefolytatott eljárás, nem nehéz belátni, hogy az eljárás eredményessége és hatékonysága - a versenyjogi rendelkezések tényleges érvényesülésére vonatkozó európai uniós jogi követelményre is figyelemmel - ezen szigorú eljárásjogi garanciák mellett számos sajátos, csak erre az eljárástípusra jellemző megoldást igényel jelenleg és a jövőben is.

Fontos ezzel kapcsolatban említeni, hogy bármiféle újabb, kifejezetten a versenyjogi eljárási szabályokat érintő, érdemi reformokat célzó jogalkotással indokolt bevárni a jelenleg az Európai Unióban jogalkotási eljárás tárgyát képező, a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogalkalmazás és a belső piac megfelelő működésének biztosítása céljából történő megerősítéséről szóló irányelvjavaslatról való tárgyalások lezárultát.

A közigazgatási hatósági eljárási szabályozási konstrukció változásából, a versenyfelügyeleti eljárás kivett jellegéből adódó - nagyszámú - kiigazítás, a szabályozás átalakítása kapcsán az alábbiakra szükséges külön kitérni.

Ahogyan az új Pp. és a Kp. szabályrendszerében, egymáshoz való viszonyában, úgy az Ákr. hatálya alól kivett eljárások szabályozása tekintetében is - az Ákr. 8. §-ához fűzött indokolásból is kitűnően - alkalmazható, sőt alkalmazandó az a "bevett" kodifikációs gyakorlat, amely azon eljárások szabályozásakor, amelyek nem tartoznak az adott eljárási kódex hatálya alá, alkalmazni rendeli a kódex (jelen esetben az Ákr.) egyes rendelkezéseit vagy azok egyes részeit. Ez a jogalkotási megoldás növeli az adott eljárások átláthatóságát, hozzájárul az egységes és garanciáktól övezett eljárásrend kialakításához, ráadásul nem elhanyagolható módon az ilyen gyakorlat a norma-gazdaságosság szempontjából is hasznos, hiszen a külön jogszabályoknak nem kell teljesen új eljárási rendet felállítani. Végül a jelen esetben már csak azért is szükségszerű, mivel az Ákr. alóli kivettség nem jelenti az adott eljárás "légüres térbe" kerülését, annak továbbra is illeszkednie kell a jogrendszer egészéhez, és - különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a versenyfelügyeleti eljárás tekintetében is alkalmazandó Kp. szabályai az Ákr. jogintézményeire és fogalmi rendszerére épülnek - kifejezetten a jogbiztonság ellen hatna, ha a hatósági eljárások valamennyi aspektusát tekintve sajátos, sui generis megoldásokat alkalmazna egy-egy ilyen kivett eljárásrend.

Ennek megfelelőn azon általános eljárási jogi jogintézmények tekintetében, amelyeknek a versenyjogi jogalkalmazás során is érvényesülnie kell, illetve ahol jelen állás szerint nem szükséges eltérni az Ákr. rendelkezéseitől, a javaslat az Ákr. rendelkezéseit rendeli alkalmazni. Mindebből következően a sajátos szabályokat megfogalmazó rendelkezésekben is szükséges az egyes az Ákr.-ben bevezetett fogalmi változások (pl. határozat véglegessége, zár alá vétel, lefoglalás stb.) átvezetése. Hasonlóképpen szükséges kiigazítani azon - jelenleg is a Ket.-től eltérést megfogalmazó - rendelkezéseket, amelyek tekintetében érdemi normatartalom-változás nem indokolt, ám a mögöttes szabályrendszer változása (adott esetben részben hatályon kívül kerülése) folytán az azonos normatartalom is csak úgy őrizhető meg, ha a hatályos szabályok módosításra kerülnek.

Kifejezetten és sajátosan az Ákr.-től nagyobbrészt eltérően, ennek megfelelően teljes egészükben a Tpvt.-ben kerülnek szabályozásra a következő kérdéskörök: a kizárás szabályozása, az ügyfél fogalma, az adatok kezelése és az iratbetekintés, a tényállás tisztázása körébe eső legtöbb rendelkezés, az ügyintézési határidőre és a határidő-számításra vonatkozó szabályok, az eljárásindítás részletes szabályrendszere. Ezek tekintetében ugyanakkor javarészt a hatályos rendelkezések megőrzésre kerülnek.

Mindezzel egyidejűleg valamennyi versenyfelügyeleti eljárás hivatalból indult eljárássá válik, és az eddig még fenntartott - gyakorlati jelentőséggel eddig sem igazán bíró -, a Tpvt. 25. §-a szerinti átmeneti irányításszerzés meghosszabbítása iránti kérelem megszűnik, e tárgyban is hivatalbóli eljárásban dönt majd a versenyhatóság, ha szükséges.

A Kp. és az új Pp. hatálybalépésével összefüggésben csak kisebb terminológiai jellegű, illetve a szabályok illeszkedését segítő korrekciókra, az új kódexekben foglaltak nyomán keletkezett felesleges átfedések kiiktatására kerül sor.

A Tpvt. majd minden eljárási rendelkezését érintő módosítás arra is alkalmat ad, hogy a rendelkezések jobb áttekinthetősége érdekében a törvény struktúrája, címrendje is bizonyos mértékig kiigazításra kerüljön, így az európai uniós versenyjogi eljárásokra vonatkozó speciális szabályok a törvény végéről az érintett eljárási rendelkezéseknél, azok után kerülnek elhelyezésre. Ezzel megszűnik a magánjogi jogérvényesítésre vonatkozó - egyre kiterjedtebb - szabályrendszernek az egyéb eljárási rendelkezések közé ékelődése is, és valamennyi hatósági eljárási rendelkezés egy csoportban kerül elhelyezésre. Végül a törvény záró rendelkezései közül kikerülnek a Gazdasági Versenyhivatal által indítható speciális perekre vonatkozó szabályok. Fontos ugyanakkor, hogy ez a szerkezeti átalakítás a szabályok érdemi normatartalmának megőrzése, azoknak csak a legszükségesebb esetekben való kiigazítása mellett történik.

A fentiekben bemutatott, alapvetően az eljárásjogi keretrendszerhez igazítás miatt szükséges, a hatályos eljárásjogi szabályok megőrzését célzó, az anyagi jogi rendelkezések módosításától pedig kifejezetten tartózkodó szabályozási tartalom mellett a Tpvt. átfogó módosítása módot nyújt arra, hogy egyes, a jogalkalmazás során felmerült pontosító, a törvény koherenciáját erősítő kiigazításokra is sor kerüljön. Ezek közül az alábbiakat érdemes kiemelni.

Az európai uniós szabályrendszerhez közelítés érdekében, a vállalkozások számára kiszámíthatóbb szabályozási környezet megteremtése céljából a javaslat szerint az eddigi ún. de minimis piaci részesedési küszöb tekintetében elválik egymástól a horizontális (versenytársak közötti) és a vertikális (nem versenytársak közötti) megállapodásokra vonatkozó küszöbszám, és az utóbbiak tekintetében 15 százalékban, azaz a jelenleginél kedvezőbb szinten, egyben az uniós szabályokhoz igazodó módon kerül szabályozásra.

Új eljárástípusként jelenik meg a törvényben, arra az esetre, amikor valószínűsíthető, hogy a hatóság összefonódást tudomásul vevő, engedélyező vagy kötelezettségvállalást elfogadó határozata az ügyfél félrevezető magatartásának volt a következménye, az e visszaélést feltáró önálló versenyfelügyeleti eljárás, amely eljárás végén kerülhet sor a jelenleg is a törvényben foglalt határozat-visszavonás jogkövetkezményének alkalmazására. Az önálló eljárás keretében történő vizsgálat és visszavonás az ügyfeleknek nagyobb garanciát, a hatóságnak pedig erősebb jogosítványokat ad, így pl. érdemi bírság kiszabására is lehetőséget teremt.

Az ügyfelek számára kedvező módon az eddigi szabályozáshoz képest újításként jelenik meg, hogy a javaslat szerint a kiszabott bírság, egyéb pénzfizetési kötelezettség vonatkozásában nem csak a határozatban lesz módja az eljáró versenytanácsnak fizetési kedvezményt engedni, hanem - a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén - azt követően is (a teljesítési határidő lejárta előtt minden esetben, azt követően pedig akkor, ha a végrehajtás elrendelésére még nem került sor).

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1., 6., 10., 17., 63., 66., 72. §

A javaslat a Tpvt.-nek az időközben történt módosítások nyomán bekövetkezett jelentős tartalmi kibővülésére figyelemmel, a törvény jobb áttekinthetősége érdekében újrastrukturálja a rendelkezéseket, és az újabb jogszabály-szerkesztési követelményeknek megfelelően címmel látja el az egyes részeket.

2. §

A javaslat közelíti a de minimis szabályozást az európai uniós szabályozáshoz. Jelenleg eltér a de minimis szabály alól kivett megállapodások körének meghatározása, valamint az is, hogy a Tpvt. egységesen, együttes 10 %-ban határozza meg a csekély jelentőségű megállapodásokra vonatkozó piaci részesedési küszöböt. Az Európai Bizottság közleményeiben következetesen magasabb piaci részesedést alkalmaz a vertikális (15%), mint a horizontális (10%) megállapodások tekintetében, mivel az előbbieket jellemzően kevésbé versenytorzító hatásúnak tekinti.

Az európai uniós joggal való összhang megteremtése önmagában is növeli a jogbiztonságot, mivel így kizárható, hogy pusztán a tagállamok közti kereskedelem érintettsége miatt eltérően minősüljön egy megállapodás; másrészt, a piaci versenyre eleve csekélyebb hatást gyakorló vertikális megállapodások esetén indokolt magasabb piaci részesedés mellett is lehetővé tenni a de minimis kivétel alkalmazását. Ezzel érdemben csökkennek az alacsony piaci részesedéssel bíró vállalkozások versenyjogi megfeleléssel kapcsolatos terhei.

A javaslat a horizontális megállapodás fogalmi körébe sorolja a lehetséges versenytársakkal létrejött megállapodást is, összhangban az európai uniós jogi rendelkezésekkel.

3. §

A Tpvt. 24. § (3) bekezdésében a javaslat - a pénzügyi ágazat intézményi változásaira figyelemmel - aktualizálja az egyes vállalkozástípusok szempontjából a nettó árbevétel helyett figyelembeveendő bevételeket. A rendelkezés célja, hogy azon vállalkozások esetében, ahol az adott vállalkozástípusra nézve irányadó számviteli szabályok szerint nem a nettó árbevétel a releváns teljesítmény-mutató, meghatározza azt a mutatót, ami megfelelően kifejezi az adott vállalkozástípus piaci súlyát.

4. §

A javaslat alapján a versenyhatóságnak a jövőben nem lesz kérelemre induló eljárása. Az átmeneti irányításszerzés csak egyéves időtartamra mentesül a bejelentési kötelezettség alól, ha a továbbértékesítés egy éven belül mégsem valósul meg, az összefonódást - legkésőbb az egyéves átmeneti idő lejártától számított tizenöt napon belül - be kell jelenteni a Gazdasági Versenyhivatalnak. A bejelentés elmulasztása esetén a 24. § (1) bekezdése szerinti küszöbszámokat teljesítő ilyen összefonódás a 29. § szerinti tilalomba ütközően végrehajtott összefonódásnak minősül, az ehhez kapcsolódó jogkövetkezményekkel.

5. §

Az Ákr. terminológiájának megváltozására figyelemmel történő, valamint jogszabályszerkesztési korrekciók. A határozat visszavonásának ez a speciális esete az Ákr.-ben (115. § és 120. §) szabályozott és a Tpvt. 80/I. §-ában a versenyfelügyeleti eljárásban is alkalmazandóként felhívott visszavonási lehetőségek mellett élő további lehetőség. A visszavonási okot jelentő félrevezető tényközlés megállapítására és ez alapján a határozat visszavonására a 67. § (7) bekezdés b) pontja alapján indított külön versenyfelügyeleti eljárásban kerül sor; a határozat visszavonása - a 76. § (1) bekezdés b) pontja szerinti döntés - esetén az eljáró versenytanács a 78. § (1) bekezdés f) pontja szerinti jogkövetkezményt alkalmazhatja, a vizsgáló pedig a 67. § (8) bekezdése alapján végzéssel elrendeli az összefonódás újbóli vizsgálatát.

7. §

A rendelkezések nem újak, hanem a rendszertanilag inkább ide, a Hivatal alapfeladatainak meghatározása körébe tartozó rendelkezések kerültek áthelyezésre. A (2a) bekezdés a hatályos 91/B. §-nak, a (2b) bekezdés a hatályos 58. § (4) bekezdésének felel meg.

8. §

A Tpvt. 33/A. § (2) bekezdésében a javaslat a versenyhatóság intézményi függetlensége alátámasztására az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény 2. § (2) bekezdésének mintájára állapítja meg a Gazdasági Versenyhivatal költségvetésével kapcsolatos szabályokat. Az Európai Bizottság COM(2017) 142 végleges számú, a tagállami versenyhatóságok helyzetének a hatékonyabb jogalkalmazás és a belső piac megfelelő működésének biztosítása céljából történő megerősítéséről szóló irányelvjavaslata szerint a tagállamok közötti hatékony és eredményes együttműködéshez és információcseréhez biztonságos infrastruktúrára van szükség. Az irányelvjavaslat III. fejezete a tagállami versenyhatóságok függetlenségére és erőforrásaira vonatkozik, biztosítva a függetlenséghez szükséges garanciákat. A cél: megvédeni a tagállami versenyhatóságok vezetőit és alkalmazottait a külső befolyásolástól, hogy ezektől mentesen legyenek képesek ellátni feladataikat és gyakorolni hatásköreiket. Jelen javaslat ebbe az irányba tett lépés, összhangban más autonóm államigazgatási szervek szabályozásával is.

A Tpvt. 33/A. § (3) bekezdésének szövege gazdálkodási szempontból került pontosításra; a többletbevételek és a szabad maradvány felhasználásáról az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 7. § (1) bekezdés b) pontja alapján az irányító szerv dönt - a Gazdasági Versenyhivatal speciális jogállása miatt az elnök.

9. §

Figyelemmel arra, hogy a vizsgálói munka összetettsége miatt az e területen történő betanulás legalább egy évet vesz igénybe (amit a Kttv. 46. §-a szerinti legfeljebb hathónapos próbaidő nem tud biztosítani), a javaslat alapján a gyakornok vagy fogalmazó besorolású - tehát gyakorlatilag pályakezdő - vizsgáló közszolgálati jogviszonya egy év határozott időre szól, s ezt lehet azután határozott idő lejártát megelőzően határozatlan idejű jogviszonyra módosítani.

11. §

A Ket.-et felváltó Ákr.-re, valamint a Tpvt. ezzel összefüggő módosítására tekintettel a javaslat újra megállapítja az ágazati vizsgálatra a versenyfelügyeleti eljárás, illetve a közigazgatási hatósági eljárás szabályai közül alkalmazandóakat, és az ágazati vizsgálat eljárási szabályozásában is átvezeti az Ákr. terminológiájára, jogorvoslati rendszerére, illetve a Kp.-re tekintettel szükséges módosításokat.

12. §

A Tpvt. Ákr.-rel összefüggő módosítására tekintettel a javaslat újra megállapítja a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásra a versenyfelügyeleti eljárás szabályai közül alkalmazandóakat. Új elem, hogy az igazgatási szünet időtartama a bejelentéssel kapcsolatos eljárás ügyintézési határidejébe sem számít be.

A hatályos 64/A. § (3) bekezdésének mintájára a javaslat kifejezetten biztosítja az iratátemelés lehetőségét a bejelentéssel és a panasszal kapcsolatos eljárásokban is. Erre azért van szükség, mert gyakori, hogy ugyanazon vállalkozói magatartással szemben különböző fogyasztók, illetve versenytársak élnek panasszal, illetve bejelentéssel, ezért célszerű a korábbi jelzés kivizsgálása során keletkező iratokat felhasználhatóvá tenni a későbbi eljárásokban is, kiiktatva az ismételt beszerezés szükségességét. Előfordulhat az is, hogy ugyanazon vállalkozás különböző kereskedelmi gyakorlataival szemben érkezik be panasz, illetve bejelentés; a vállalkozásra vonatkozó, korábban beszerzett adatok, iratok átemelése a későbbi eljárásba ebben az esetben is indokolt. Végül előfordulhat, hogy adott termék- vagy magatartástípusra vonatkozóan feltárt korábbi információ átemelése segítheti a hatékonyabb eljárásvezetést.

13. §

A Ket.-et felváltó Ákr.-re tekintettel a javaslat újra megállapítja a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra a közigazgatási hatósági eljárás szabályai közül alkalmazandóakat, továbbá elvégzi az Ákr. terminológiájára, jogorvoslati rendszerére, illetve a Kp.-re tekintettel szükséges módosításokat.

A javaslat alapján a bejelentéshez sem kérhető olyan okirat vagy más irat csatolása, amely az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján beszerezhető, valamint olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

A javaslat meghatározza az ügyintézési határidő meghosszabbítására jogosultat, figyelemmel a Ket. erre vonatkozó háttérszabálya kihullására.

A Tpvt. 43/H. § (11) és a (12) bekezdése nem új rendelkezések, hanem a bejelentéssel kapcsolatos eljárás egy helyen történő szabályozása érdekében a hatályos 91/E. § (1), (2) és (4) bekezdésében, valamint a 91/K. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezések bejelentéssel kapcsolatos eljárásra vonatkozó részeinek áthelyezése. A (12) bekezdésben a javaslat a bejelentés alapján vizsgálat elrendelésének mellőzése helyett a bejelentés alapján indult eljárást megszüntetését írja elő, igazodva a (7) bekezdésben szabályozott intézkedéstípusokhoz.

14. §

A javaslat egyértelművé teszi, hogy az összefonódás-bejelentés benyújtására szolgáló űrlap közzétételére a Gazdasági Versenyhivatal honlapján kerül sor.

A javaslat alapján az összefonódás-bejelentéshez sem kérhető olyan okirat vagy más irat csatolása, amely az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény alapján beszerezhető, valamint olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

15. §

A Ket.-et felváltó Ákr.-re, valamint a Tpvt. ezzel összefüggő módosítására tekintettel a javaslat újra megállapítja az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárásban a versenyfelügyeleti eljárás, illetve a közigazgatási hatósági eljárás szabályai közül alkalmazandóakat.

16. §

A javaslat - az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás sajátosságaira szabva - beépíti a törvénybe az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Itv.) 31. § (3) bekezdését, amelyet a törvény eddig "megfelelően alkalmazandó"-ként hívott fel, figyelemmel arra is, hogy az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás nem kérelemre indult eljárás.

18. §

A javaslat - az Ákr. 8. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt kivételi szabály egyértelmű alkalmazhatósága érdekében is - meghatározza a versenyfelügyeleti eljárás fogalmát, valamint rögzíti a Gazdasági Versenyhivatal hatáskörét.

19. §

A hatályos 46. §-nak megfelelő rendelkezés.

20. §

A Tpvt. új 46. §-ában a javaslat - a Kp.-nek az új Pp.-hez való viszonya meghatározásához hasonlóan - rögzíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárást alapvetően a Tpvt. szabályozza, és arra a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha azt a Tpvt. kifejezetten előírja. Majd - a jogrendszer koherenciája, átláthatósága és a normagazdaságosság szempontjaira figyelemmel - a (2) bekezdésben felhívásra kerülnek az Ákr. egyes általános érvénnyel alkalmazható szabályai [1-6. §, 13. §, 14. §, 17. §, 18. §, 25. §, 29-32. §, 35-38. §, 44. §, 46-48. §, 61. §, 78. §, 80. § (1) bekezdés, 81. §, 82. §, 90. §, 91. §], azon kérdések vonatkozásában, amelyeket nem indokolt a versenyhatóság eljárására nézve önálló eljárási rendet alkotni. A (3) bekezdés - a hatályos 44. § (2) bekezdésének megfelelően - értelmezi az elsőfokú és a másodfokú döntést a versenyhatóság felépítéséhez igazodóan.

21. §

A javaslat önálló rezsimként szabályozza a kizárást a versenyfelügyeleti eljárásban, mindazonáltal összhangban az Ákr. 22-24. §-ában foglalt szabályok szellemével.

22. §

A javaslat rendelkezik arról is, hogy a kizárás kérdésében hozott döntésben dönteni kell a kizárt személy által korábban végrehajtott eljárási cselekmények esetleges megismétléséről is. Ha a kizárási okot az ügyfél jelentette be, a kizárásról végzésben kell dönteni, és azt az ügyféllel is közölni kell.

23. §

A javaslat megőrzi a hivatalból indított versenyfelügyeleti eljárás sajátosságaira tekintettel lévő önálló ügyfélfogalmat. A módosítás egyúttal egyértelművé teszi, hogy az, akit a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács az eljárásba utólag von be, szintén ügyfélként kerül bevonásra, azaz az ügyféli minőség nincs közvetlenül az eljárás megindulásával összefüggésben, az eljárás megindulása ugyanis az adott magatartás vizsgálatával megtörténik.

24. §

A hatályos rendelkezés újraszabályozása részint a kérelemre induló eljárás megszüntetésével függ össze, részint pedig azzal, hogy a 60/A. § c) pontjában szabályozott okafogyottság lefedi az itt szabályozott eljárás-megszüntetési okot, az hatályon kívül helyezhető. A javaslat egyértelművé teszi azt is, hogy az eljárásba történő bevonás - összhangban a Tpvt. 72. § (1) bekezdésében foglalt szabályozással - a vizsgáló feladata.

25. §

A javaslat a Tpvt. 53/A. §-ában önállóan szabályozza a kapcsolattartást, és - szemben az Ákr. 26. § (2) bekezdésével - nem teszi lehetővé, hogy a kapcsolattartás formáját az ügyfél válassza meg. Ennek oka, hogy a versenyhatóság hivatalból indított eljárásaiban e jellegnél fogva a nem együttműködő ügyfelek a kapcsolattartás módjának megválasztásával az eljárás eredményességét ne hátráltathassák.

A Tpvt. 53/B. §-ában a javaslat - a 2014. július 1-jétől a hatályos 66. §-ban bevezetett nyelvhasználati szabályokhoz képest - kevésbé megengedő, egyben életszerűbb és a gyakorlatban is fenntarthatóbb szabályokat állapít meg; a jövőben kizárólag az okiratok fogadhatók be az eljárás hivatalos nyelvétől eltérő nyelven, és azok is kizárólag angol nyelven. Az elfogadható nyelvek köre megváltoztatásának oka részint az, hogy a gyakorlatban alapvetően az angol nyelvű okiratok benyújtása volt jellemző; másfelől - figyelemmel arra is, hogy az iratok fordításának időtartama az ügyintézési határidőre vonatkozó szabályok szigorításával immár beszámít az ügyintézési határidőbe - általánosan használt, az ügyintézők - és adott esetben a többi ügyfél - által főszabályként ismert nyelvként az angol határozható meg.

A rendelkezés áthelyezését a Tpvt. szabályozásának átláthatóbb strukturálása indokolja. A javaslat - a nyelvhasználati szabályok egységes elhelyezése érdekében ehelyütt rögzíti a főszabályt is, miszerint a versenyfelügyeleti eljárás hivatalos nyelve a magyar. Az önálló szabályozást indokolja, hogy a versenyfelügyeleti eljárás sajátosságaira figyelemmel az Ákr. további nyelvhasználati szabályai a versenyfelügyeleti eljárásban nem relevánsak. A tolmácsra ugyanakkor a javaslat az Ákr. rendelkezéseit rendeli (73. §) alkalmazni.

26. §

Az adatkezelés egységes szabályozása, illetve az eljárási szabályozás jobb strukturálása érdekében a javaslat ehelyütt szabályozza újra a hatályos 64/A. § rendelkezéseit, kisebb szövegezési korrekciókkal; továbbá ehelyütt rendezi a személyes adatok megismerésére és kezelésére vonatkozó jogosultságot is.

27. §

A zárt adatkezelésnek a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a javaslat a Tpvt. 54/A. § (1) bekezdésében szabályozza az ügyfél és az eljárás egyéb résztvevője természetes személyazonosító adatainak és lakcímének zárt kezelését. Mindazonáltal a javaslat - megtartva a Ket. koncepcióját e tekintetben - csak kérelemre, és abban a hátrányos következmény megfelelő valószínűsítése esetén teszi lehetővé az adatok zártan kezelését, a hivatalbóli fellépés a versenyfelügyeleti eljárás sajátosságaira tekintettel nem indokolt. (Ez nem érinti a kiskorú, a cselekvőképtelen és a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú személy védelmére vonatkozó rendelkezések érvényesülését.)

A Tpvt. 54/A. § (4) bekezdésében - a hatályos 54. §-ban foglalt rendelkezés újraszabályozása során - a javaslat lehetővé teszi, hogy a zárt adatkezelésről jogi személy esetében is dönthessen a vizsgáló is.

28. §

A módosítás az Ákr. fogalomrendszeréhez igazodó terminológiai pontosítás.

29. §

A módosítás a hatósági eljárások jogorvoslati rendszerére, illetve a Kp.-re figyelemmel történő korrekciókat végez el a hatályos szövegen.

30. §

A módosítás az Ákr. terminológiájának megváltozására figyelemmel történő korrekciókat végez el a hatályos szövegen.

31. §

A javaslat egy helyütt szabályozza az iratbetekintés során a másolatkészítési, illetve -kérési jogosultságot, illetve az azért fizetendő költségtérítésre történő utalást.

32. §

A javaslat megszünteti adat vagy irat szolgáltatására, illetve a nyilatkozattételre előírt határidő meghosszabbítása iránti kérelem egyszeri benyújthatóságára vonatkozó korlátot, és a többedszerre benyújtott kérelem érdemi elbírálását a vizsgálóra, illetve az eljáró versenytanácsra bízza, lehetővé téve a körülmények mérlegelését.

A mulasztás igazolásának a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a javaslat - a Tpvt.-ben külön nem szabályozott kérdésekben - megfelelően alkalmazni rendeli az Ákr. igazolási kérelemre vonatkozó rendelkezéseit (53. §, 54. §). Az igazolási kérelemről való döntésről szóló rendelkezés az Ákr. jogorvoslati rendszerére tekintettel került módosításra.

33. §

A javaslat új eljárási szabályként előírja, hogy ha a magyarországi lakcímmel vagy székhellyel nem rendelkező ügyfél az első kapcsolatfelvétel alkalmával erre történő felhívás ellenére nem jelöl meg kézbesítési meghatalmazottat, a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács - különösen ha az eljárás indokolatlan elhúzásának megakadályozása miatt szükséges, és az eljárás eredményes lefolytatását nem veszélyezteti - dönthet úgy, hogy a továbbiakban vele szemben hirdetményi közlésnek van helye mindaddig, amíg magyarországi lakcímmel vagy székhellyel rendelkező képviselőt vagy kézbesítési meghatalmazottat nem jelöl meg. A rendelkezés indoka, hogy a nem együttműködő eljárás alá vontnak a kapcsolattartástól elzárkózó magatartása ne vezethessen az eljárás ellehetetlenítéséhez.

A döntések közlésére a javaslat egyebekben az Ákr. rendelkezéseit (85-88. §) rendeli alkalmazni.

34. §

A kérelemre induló eljárás megszüntetésével összefüggő, illetve az Ákr. terminológiájának megváltozására figyelemmel történő korrekciók.

35. §

A javaslat önálló rendszerben szabályozza az eljárás megszüntetésének okait, figyelemmel arra is, hogy az eljárást az eljáró versenytanács szüntetheti meg, vagy a vizsgáló is.

A Tpvt. 60/A. § (1) bekezdés d) pontjában írt, az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárás megszüntetésére vonatkozó speciális eset megfelel a Tpvt. hatályos 60/A. § (1a) bekezdésében szabályozottnak.

A Tpvt. 60/A. § (1) bekezdés a) pontjában írt megszüntetési ok az Ákr. 47. § (1) bekezdés f) pontjához hasonlóan szabályozza a hatásköri vitában a másik hatóság javára történt eldöntése esetét; a b) pont pedig a Ket. 31. § (1) bekezdés i) pontjában szabályozott, a bizonyítottság hiánya miatti megszüntetést őrzi meg, visszatérve a Tpvt. 2012. január 31-éig hatályos 71/A. §-a, illetve 72. § (1) bekezdés a) pontja szerinti szöveghez.

A Tpvt. 60/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti, okafogyottság miatti megszüntetési ok megfelel a Ket. 31. § (1) bekezdés e) pontjának, illetve az Ákr. 47. § (1) bekezdés c) pontjának. Okafogyottság miatt kerül megszüntetésre a versenyfelügyeleti eljárás például jogutódlás esetén, ha a jogutód eljárásba vonása nem indokolt, vagy ha az eljárás nem a megfelelő vállalkozás ellen indult, ugyanakkor a megfelelő vállalkozás eljárásba történő bevonására nincs mód, vagy ha például a vizsgált összefonódásról az eljárás során kiderül, hogy a felek attól elálltak, vagy más okból az nem valósul meg.

36. §

A javaslat a Tpvt. eljárási bírságra vonatkozó szabályait kiegészíti az eljárási kötelezettség önhibából történő megszegésére vonatkozó új bírságolási okkal. Egyúttal egyértelművé teszi azt is, hogy az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezést - mint az eljárás akadályozásának további következményét - a vizsgáló vagy az eljáró versenytanács mindig elrendeli, akár az eljárási bírság kiszabása mellett, akár anélkül.

Az összefonódás-bejelentésben a versenyhatóság félrevezetésének szankciója a jövőben nem eljárási bírság, hanem a Tpvt. 78. § (1) bekezdésének a javaslattal megállapított e) pontja alapján, az ennek megállapítására indított versenyfelügyeleti eljárásban kiszabható érdemi bírság.

A Tpvt. 61. § (4) bekezdésének módosítása mérlegelési lehetőséget teremt - az eljárásvezetési megfontolások alapján - a napi összegben meghatározott eljárási bírság alkalmazása kérdésében. Előfordulhat ugyanis, hogy a napi összegben meghatározott eljárási bírság nem alkalmas betölteni a teljesítésre ösztönző funkciót. A javaslat egyértelművé teszi továbbá, hogy napi összegű, a teljesítésre ösztönző eljárási bírság csak még nem teljesített eljárási kötelezettséghez kapcsolódóan szabható ki, egyébként az eljárási kötelezettség megsértését egy összegben kell szankcionálni.

Hatályon kívül helyezésre kerül az a rendelkezés, amely az eljárási bírságot kiszabó végzést a kötelezett javára egyfajta méltányossági jogkörben is módosíthatóvá vagy visszavonhatóvá tette, mivel nem határozhatóak meg olyan objektív szempontok, amelyek mentén a méltányossági jogkör alkotmányossági garanciákkal övezve lenne gyakorolható.

A javaslat kiemeli a Tpvt. hatályos 61. § (3) bekezdésének utolsó mondatából és önálló bekezdésben - az (5) bekezdésben - szabályozza újra a 78. § (2) bekezdésének megfelelő alkalmazására történő hivatkozást, egyértelművé téve, hogy az alkalmazandó a napi összegben meghatározott eljárási bírság legmagasabb összegének számítására is.

Az eljárási bírság egységes szabályozása érdekében a jövőben a Tpvt. szabályozza az eljárási bírság kiszabásánál figyelembe veendő szempontokat is.

37. §

A javaslat - a normatartalom megőrzése mellett - újraszabályozza az igazgatási szolgáltatási díjra és az eljárási költségre vonatkozó rendelkezéseket. Ennek során elhagyásra kerülnek - a javaslattal megszüntetett - kérelemre indult eljáráshoz kapcsolódó rendelkezések.

A Tpvt. 62/A. § (3) és (4) bekezdésében a javaslat az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárás sajátosságaihoz igazítva beépíti a Tpvt.-be az Itv. - eddig hivatkozás útján felhívott - 28. § (2) bekezdés b) pontját és 31. § (3) bekezdését.

A Tpvt. 62/B. § (3) bekezdésében a javaslat megállapítja az eljárási költség viselésére kötelezettet a javaslattal bevezetett 67. § (7) vagy (8) bekezdése alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban felmerült eljárási költség tekintetében.

Azon eljárási költség viselését, amelyet az eljárás résztvevője az eljárás során jogellenes magatartásával okozott, a Tpvt. 62/B. § (6) bekezdésében indokolt erre a résztvevőre telepíteni, elkerülendő, hogy az eljárás résztvevőinek visszaélésszerű magatartása - méltánytalanul - szintén a marasztalt ügyfél terhére essen.

A javaslat szabályozza továbbá a megkeresett szerv vagy személy eljárása során felmerült eljárási költségnek, valamint azon eljárási költségnek a viselését is, amelynek viselésére senki nem kötelezhető.

Az eljárási költség viselésének - a versenyfelügyeleti eljárás sajátosságaira tekintettel lévő - önálló rendszerben történő szabályozása mellett - az eljárási költségnek a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében - a javaslat az eljárási költség meghatározására, az eljárási költség előlegezésére és az eljárási költség viseléséről való döntésre az Ákr. rendelkezéseit [124. §, 128. § (2)-(6) bekezdés, 129. §] rendeli alkalmazni.

38. §

A javaslat a versenyfelügyeleti eljárásban eddig csak a Ket. 74. § (1) bekezdése körében alkalmazni engedett fizetési kedvezményre vonatkozó szabályok helyett - figyelemmel arra is, hogy az Ákr.-ből az erre vonatkozó szabályok mint anyagi jellegű szabályok kikerültek -újraszabályozza e jogintézményt és az ügyfelek számára kedvező módon az eddigi szabályozáshoz képest újításként lehetővé teszi, hogy az eljáró versenytanácsnak ne csak a határozatban legyen módja fizetési kedvezményt engedni, hanem - a törvényben előírt feltételek teljesülése esetén - azt követően is (a teljesítési határidő lejárta előtt minden esetben, azt követően pedig akkor, ha a végrehajtás elrendelésére még nem került sor).

39. §

A javaslat újraszabályozza az ügyintézési határidőre vonatkozó rendelkezéseket.

Az ügyintézési határidőnek a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a javaslat a Tpvt. 63. § (1) bekezdésében rögzíti, hogy az ügyintézési határidő az eljárás megindulásának napján kezdődik.

Az egyes eljárástípusokra irányadó ügyintézési határidőn a javaslat nem változtat, csak elvégzi a törvény egyes rendelkezéseinek áthelyezése okán a hivatkozások megfelelő korrekcióját, valamint ügyintézési határidőt állapít meg a javaslat által bevezetett új eljárástípusokban.

Az ügyintézési határidő egységes szabályozása érdekében - a hatályos 70. § (6) bekezdéséből áthelyezve - a javaslat a Tpvt. 63. § (4) bekezdésében szabályozza a versenyfelügyeleti eljárás szétválasztása esetén irányadó ügyintézési határidőt.

A Tpvt. 63. § (5) bekezdésében a javaslat - a Ket. 33/B. § (3) bekezdésének mintájára -szabályozza a versenyfelügyeleti eljárások egyesítése esetén irányadó ügyintézési határidőt.

A javaslat a Tpvt. 63. § (6) bekezdésében rendelkezik az eljárási cselekmény teljesítésére rendelkezésre álló határidőre vonatkozó külön törvényi rendelkezés hiányában irányadó -legfeljebb nyolcnapos - határidőről.

Az ügyintézési határidőnek a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a Tpvt. 63. § (7) bekezdésében a javaslat rögzíti, hogy az ügyintézési határidőn, illetve a döntés meghozatalára nyitva álló egyéb határidőn belül a döntés közlése iránt is intézkedni kell.

A javaslat a Tpvt. 63. § (8) bekezdésében - az eddig a Ket. 33. § (3) bekezdésében szereplő és háttérszabályként alkalmazandó rendelkezések átvételével - teljes körűen szabályozza az ügyintézési határidőbe be nem számító határidőket.

Az ügyintézési határidő meghosszabbítására vonatkozó rendelkezéseken a javaslat érdemben csak annyiban változtat, hogy szabályozza a javaslat által bevezetett új eljárástípusokban történő határidő-hosszabbítást is.

A javaslat a Tpvt. 64/E. § (3) bekezdésében a szakértő kirendelésére az Ákr. rendelkezéseit rendeli megfelelően alkalmazni, aminek folytán a szakértői vélemény elkészítésére előírt határidőnek nem lesz felső határa [vö. Ákr. 71. § (1) bekezdés]. Az eljárásvezetés keretében így a vizsgáló, illetve az eljáró versenytanács szabadon határozza meg a szakértői vélemény elkészítésének határidejét, nincs ok e tekintetben merev törvényi keretek rögzítésére. A javaslat ezért nem tartja meg a hatályos 63. § (6) bekezdését.

A Tpvt. 63/A. § (1) bekezdése a hatályos 64. § (2) bekezdésének felel meg, a hivatkozások megfelelő korrekciója mellett. A javaslat a hatósági bizonyítványra az Ákr. rendelkezéseit (94. §, 95. §) rendeli alkalmazni.

A Tpvt. 63/A. § (2) bekezdése alapján a 67. § (7) bekezdése alapján indított eljárásban az ügyintézési határidő lejártát követően a határozat, illetve a hatósági bizonyítvány visszavonásának nincs helye. Ennek oka az az igény, hogy korlátozza a határozat visszavonásának ezen eseteiben is a határozat visszavonhatóságának időtartamát, figyelemmel arra is, hogy a visszavonásra irányuló versenyfelügyeleti eljárás megindítására egyebekben a 68. § (1) bekezdés d) pontja és e) alpontja - a versenypolitikai szempontok által indokolt -viszonylag hosszabb határidőt enged.

40. §

A javaslat önállóan szabályozza a határidő számításának szabályait. A Tpvt. 64. § (3) bekezdése megőrzi a hatályos 63. § (7) bekezdésben foglalt, a 33/B. § szerinti igazgatási szünet be nem számítására vonatkozó szabályt, egyértelművé téve ugyanakkor, hogy az nem csak az ügyintézési határidő, hanem valamennyi, a versenyfelügyeleti eljárásra vonatkozó rész hatálya alá tartozó határidő tekintetében alkalmazandó.

41. §

A tényállás tisztázásának a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a javaslat szabályozza a tényállás tisztázásának alapvető kereteit.

A javaslat a Tpvt. 64/B. § (2) bekezdésében szabályozza az ügyfél okirat vagy más irat bemutatására kötelezését. Ugyanakkor előírja azt is, hogy nem kérhető az ügyféltől olyan adat, amely nyilvános, vagy amelyet jogszabállyal rendszeresített közhiteles nyilvántartásnak tartalmaznia kell.

Az iratnak a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a javaslat a Tpvt. 64/B. § (7) bekezdésében szabályozza a felülhitelesítés előírásának lehetőségét.

Az idézésnek a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a javaslat a Tpvt. 64/C. §-ában az idézés általános szabályaira és az idézett személy megjelenési kötelezettségére az Ákr. rendelkezéseit (58. §, 60. §) rendeli megfelelően alkalmazni. Ami az idézés helyét illeti, e tekintetben a versenyfelügyeleti eljárás speciális szabályozást igényel, tekintettel egyrészt a versenyhatóság országos illetékességére, másrészt pedig arra, hogy az ügyfél nemritkán külföldi székhelyű vállalkozás. Erre tekintettel a javaslat egyértelművé teszi, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal a székhelyére minden esetben idézhet.

A Tpvt. 64/D. § (1) bekezdése a hatályos 64/B. § (5) bekezdésének felel meg azzal a kiegészítéssel, hogy a védett adat tekintetében - a minősített adat kivételével - a titoktartás alóli felmentést megadottnak kell tekinteni. Ez a rendelkezés egyértelmű eltérést jelent a tanúként való meghallgatásnak az Ákr. 66. § (2) bekezdés b) pontjában rögzített akadályától.

A Tpvt. 64/D. § (2) bekezdésében a javaslat az írásban történő tanúvallomás-tételt csak kérelemre teszi lehetővé.

A Tpvt. 64/E. § (2) bekezdésében a javaslat kifejezetten előírja az ügyfél szakértői vizsgálatban való együttműködési kötelezettségét.

A tanúnak és a szakértőnek a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a javaslat - a Tpvt.-ben külön nem szabályozott kérdésekben - megfelelően alkalmazni rendeli az Ákr. vonatkozó rendelkezéseit [66. § - kivéve (2) bekezdés b) pont -, 67. §, 71. §, 72. §].

42. §

A Tpvt. 65. §-ában a javaslat végrehajtja a lefoglalás és a zár alá vétel Ákr.-ben történt újraszabályozására tekintettel szükséges módosításokat. Ennek keretében az (5) bekezdésben a javaslat biztosítja a "távoli zár alá vétel" lehetőségét, ezzel az adatszolgáltatásra felhívásnál, illetve a lefoglalásánál erősebb jogosítványt teremtve arra az esetre, ha a zár alá veendő adathordozó nincs a helyszínen, annak érdekében, hogy azt (pontosabban az azon lévő adatokat) a végzés közlésének időpontjától a kötelezett ne is módosíthassa, illetve hogy egy esetleges módosítást - ami egyébként utóbb visszakövethető - szankcionálni lehessen.

A zár alá vételnek és a lefoglalásnak a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a javaslat - a Tpvt.-ben külön nem szabályozott kérdésekben - megfelelően alkalmazni rendeli az Ákr. vonatkozó rendelkezéseit [108-110. §, kivéve 108. § (2) bekezdés második mondat] azzal, hogy a védett adat tekintetében - a minősített adat kivételével - a titoktartás alóli felmentést a dolog birtokosa részére megadottnak kell tekinteni. Az Ákr. 108. § (2) bekezdése alapján ugyanis, bár a zár alá vétel érdekében a dolog birtokosát fel kell szólítani, hogy a dolgot adja át, nem kötelezhető a dolog átadására az, aki - a megtagadási okkal összefüggésben - a tanúvallomást megtagadhatja, vagy aki a védett adat tekintetében nem kapott felmentést a titoktartás alól. Ettől a szabályozástól tér el a javaslat, hasonlóan a tanú tekintetében a Tpvt. 64/D. § (1) bekezdésében írt rendelkezéshez.

43. §

A vizsgálat elrendelésére vonatkozó rendelkezések újraszabályozása miatt a javaslat megfelelően módosítja a hivatkozásokat a Tpvt. 65/A. § (1) bekezdésében; továbbá pontosítja a versenyhatóságnak a nem versenykorlátozó megállapodás vagy gazdasági erőfölénnyel való visszaélés miatti eljárásokban fennálló helyszíni kutatási jogosultságára vonatkozó szabályokat, kiegészítve azokat a hatóságnak a kötelezettségvállalással zárult versenyfelügyeleti eljárásban történt félrevezetése feltárására irányuló eljárással, továbbá az ügyfél félrevezető eljárásának feltárása esetén az érintett összefonódás, illetve magatartás ismételt vizsgálatára irányuló új eljárástípusokkal.

A javaslat a Tpvt. 65/A. § (3) bekezdését a közigazgatási nemperes eljárások jogrendszerbeli szabályozásának változásaihoz igazítja, és egy (3a) bekezdésben megállapítja a helyszíni kutatás bírói engedélyezésére irányuló közigazgatási nemperes eljárás további sajátosságait. A törvény nem tér ki külön arra, hogy ezen eljárásban bírósági titkár nem járhat el. Ennek oka hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény módosításáról és az egyes közigazgatási nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról szóló 2005. évi XVII. törvény 2. §-ának 2018. január 1-jétől hatályos rendelkezései szerint a közigazgatási nemperes eljárásban a közigazgatási ügyben eljáró bíróság kérelemre végzéssel határoz, és e végzésre a közigazgatási perrendtartás ítéletre vonatkozó szabályait kell alkalmazni, ítéletet pedig a Kp. 11. § (2) bekezdése alapján bírósági titkár nem hozhat.

A Tpvt. 65/A. § (7) bekezdésében a javaslat a hatósági tanúra az Ákr. rendelkezéseit (79. §) rendeli alkalmazni, ennek érdekében - a jogszabály-szerkesztési követelményeknek megfelelően - tovább tagolja a helyszíni kutatás elvégzésére vonatkozó rendelkezéseket.

44. §

A javaslat kiigazítja a védekezés céljából készült iratra vonatkozó szabályokat az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 13. §-ával bevezetett rendelkezésekre figyelemmel. Szükséges ugyanakkor ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, hogy a védekezési jog gyakorlását célzó kommunikáció körébe (a büntetőügyekben a védelem ellátásához hasonlóan) nem vonható bármilyen - akár a jogszabályok értelmezésére, helyes alkalmazására vonatkozó - ügyvédi, jogi tanácsadás, hanem csak az olyan tevékenység minősülhet ilyennek, amely kifejezetten valamely jogsértés miatt közhatalmi eljárás keretében fenyegető joghátrány elkerülését célozza, ilyen eljárással konkrétan összefüggésbe hozható.

45. §

Noha a javaslat a biztosítási intézkedésekre az Ákr. rendelkezéseit (107. §) rendeli megfelelően alkalmazni, az Ákr. 107. § (4) bekezdésében foglalt háromnapos szabálytól eltérve az ideiglenes biztosítási intézkedés megtételére öt napot enged a versenyfelügyeleti eljárásban érvényesülő speciális döntéshozatali rend hosszabb időigényére tekintettel.

46. §

A Tpvt. hatályos 66. §-át az eljárási szabályok jobb logikai strukturálása érdekében a javaslat áthelyezte az 53/B. § (2) bekezdésébe.

Az új 66. § (1) bekezdésében a javaslat a tárgyalásnak a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében szabályozza a tárgyalás tartásának feltételét.

A Tpvt. 66. § (2) bekezdése megfelel a hatályos 74. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek; a rendelkezés inkább e fejezetbe, a versenyfelügyeleti eljárás általános szabályai közé tartozik. Indokolt a versenyfelügyeleti eljárásban továbbra is rögzíteni a tárgyalás főszabálykénti nyilvánosságát, ezt a javaslat ehelyütt teszi meg. A rendelkezés szövegének pontosítása egyértelművé teszi, hogy ilyen kérelem esetén a nyilvánosságot a tárgyalásról ki kell zárni, e tekintetben nincs helye mérlegelésnek.

A tárgyalás a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a javaslat - a Tpvt.-ben külön nem szabályozott kérdésekben - megfelelően alkalmazni rendeli az Ákr. vonatkozó rendelkezéseit [74. § (2)-(4) bekezdés].

47. §

A javaslat a vizsgálatot elrendelő végzéshez köti a versenyfelügyeleti eljárás megindulását, és rögzíti, hogy az - minden esetben - hivatalból indul.

A vizsgálat elrendelésével kapcsolatos szabályozás átláthatóbb, logikusabb strukturálása érdekében a javaslat itt szabályozza újra a Tpvt. hatályos 70. §-ának rendelkezéseit.

A javaslat terminológiailag egységessé teszi a szabályozást abból a szempontból, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban "magatartás" vizsgálata történik, amely magában foglalja a tevékenységet, a mulasztást és az állapot előidézését, illetve fenntartását is. A vonatkozó rendelkezések normatartalma érdemben nem változik.

A Tpvt. 67. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezés a hatályos 70. § (1c) bekezdésének felel meg, pontosítással, amely egyértelművé teszi, hogy csak a bejelentési kötelezettség alá tartozó összefonódásra vonatkozik, nem alkalmazandó például a 24/A. § hatálya alá tartozó összefonódásra.

A Tpvt. 67. § (7) bekezdés a) pontja a hatályos 70. § (1a) bekezdés b) pontjának felel meg; a b) és a c) pont új eljárásindítási ok, összefüggésben a 32. § (2) bekezdésében, illetve a 75. § (5) bekezdésében szabályozott visszavonási esettel, annak kivizsgálására, hogy fennáll-e a visszavonás oka.

A Tpvt. 67. § (8) bekezdése szintén új eljárásindítási ok, annak érdekében, hogy ha az összefonódás vizsgálatára irányuló korábbi eljárásban a döntés félrevezetésen alapult, és emiatt vissza kellett vonni, sor kerüljön az összefonódás ismételt elbírálására.

A Tpvt. 67. § (9) bekezdése szintén új eljárásindítási ok, annak érdekében, hogy ha a kötelezettségvállalással lezárt versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatot vissza kellett vonni, sor kerüljön a magatartás ismételt vizsgálatára.

A Tpvt. 67. § (10) bekezdése a hatályos 70. § (1e) bekezdésének, (11) bekezdése a hatályos 70. § (3) bekezdésének felel meg azzal, hogy ez utóbbi körében a törvény meghatározza azokat a szempontokat, amelyeket a nyilvánosság tájékoztatása körében mérlegelni kell.

48. §

A Tpvt. 68. § (1) és (2) bekezdése megfelel a hatályos 67. § (3) és (4) bekezdésének, kisebb kodifikációs korrekcióval. A javaslat továbbá elévülési határidőt állapít meg a 67. § (7) bekezdése szerinti eljárások megindítására vonatkozóan is.

A Tpvt. 68. § (3) bekezdésében a javaslat világossá teszi, hogy a már megindult eljárásban az 53. § (4) bekezdése alapján más vállalkozásnak a versenyfelügyeleti eljárásba történő bevonására, illetve a versenyfelügyeleti eljárásnak a 70. § (2) bekezdése szerint a vizsgálatot elrendelő végzésben megjelölttel összefüggő magatartásra történő kiterjesztésére a 68. § (1) bekezdése szerinti időkorlát nem vonatkozik (hiszen valójában ilyenkor nincs is szó új eljárás indításáról).

Továbbá a javaslat - az ilyen eljárások speciális jellegére tekintettel - a 67. § (8), illetve (9) bekezdése szerinti eljárások megindítása esetére sem ír elő időbeli korlátozást. Megjegyzendő, hogy az ilyen eljárásokat a 63. § (6) bekezdés alapján az eljárás megindítására okot adó döntés véglegessé válásától számított nyolc napon belül meg kell indítani, így - figyelemmel a 67. § (7) bekezdése szerinti, a megelőzően lefolytatandó eljárásra irányadó, a 68. § (1) bekezdés d) és e) pontjában rögzített elévülési határidőre - nincs szó korlátlan eljárási lehetőségről.

A Tpvt. a javaslattal megállapított 69. §-a a hatályos 70. § (3a) bekezdésének felel meg.

49. §

A javaslat - a vizsgálat kiterjesztésére vonatkozó szabályozás jobb tagolása érdekében - önálló §-ban (70. §) helyezi el a hatályos 70. § (4) és (5) bekezdését.

Szintén önálló §-ban (70/A. §) szabályozza a javaslat a versenyfelügyeleti eljárás önálló eljárásokra történő szétválasztását - a hatályos 70. § (6) bekezdés első mondata alapján -, valamint - a Ket. 33/B. § (1) bekezdésének mintájára - az olyan folyamatban lévő versenyfelügyeleti eljárások egyesítésének lehetőségét, amelyek tárgya egymással összefügg.

50. §

A Tpvt. 72. § (1) bekezdésében a javaslat tartalmi változtatás nélkül pontosítja a rendelkezés szövegét.

51. §

A Tpvt. 73. § (1) bekezdésében a javaslat abban az esetben sem ír elő előzetes álláspont készítési kötelezettséget, ha az állapítható meg, hogy a magatartás nem jogsértő [a 76. § (1) bekezdés o) pontja szerinti döntés]. Ez - minthogy a döntés így az ügyfélre nézve "felmentő" - nem jár az ügyféli jogok sérelmével, ugyanakkor csökkenti a hatóság adminisztrációs terheit.

A Tpvt. 73. § (2) bekezdésének módosítása kérelemre induló eljárás megszüntetésével függ össze.

A javaslat a Tpvt. 73. § (5) bekezdésében - a rendelkezés pontosításaként - előírja, hogy az iratbetekintési jog 55. § (5) bekezdése szerinti megnyíltáról az eljáró versenytanács az előzetes álláspont, illetve a jelentés megküldésével egyidejűleg értesíti az ügyfelet.

A Tpvt. 73. § (6) bekezdésében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az előzetes álláspont ügyfélnek történt megküldése - figyelemmel az (1) bekezdésben foglalt szabályozásra, mely szerint az eljáró versenytanács annak megállapítását követően készíti el az előzetes álláspontot, hogy nincs szükség a 72. § (1) bekezdése szerinti intézkedésre - nem akadálya annak, hogy ha az előzetes álláspontra tett ügyféli észrevétel alapján merül fel a 72. § (1) bekezdése szerinti körülmény, az eljáró versenytanács az iratokat a vizsgálónak a szükséges intézkedések megtétele céljából visszaadhassa.

52. §

A Tpvt. 74. §-át megelőző alcímcím pontosítását a versenytanácsi tárgyalásnak a 66. §-ban foglalt általános szabályoktól bizonyos mértékig eltérő jellege tette szükségessé; e szabályok az eljáró versenytanácsnak a határozat meghozatala előtti tárgyalására vonatkoznak.

A 74. §-ban a javaslat pontosítja és újratagolja a hatályos 74. § (1) bekezdésének szövegét.

53. §

A javaslat újraszabályozza és ennek keretében újrastrukturálja a Tpvt. 76. §-ában az eljáró versenytanács határozatára vonatkozó rendelkezéseket.

Önálló döntési tartalomként állapítja meg a javaslat a 76. § (1) bekezdés b), c) és n) pontjában a 67. § (7) bekezdése alapján indított eljárásban hozott döntéseket.

Az eljáró versenytanács határozata lehetséges tartalmának egységes szabályozása érdekében a javaslat önálló döntési tartalomként a 76. § (1) bekezdés d) pontjában jeleníti meg a hatályos 13. § (4) bekezdés második mondatában foglalt rendelkezést.

A Tpvt. 76. § (3) bekezdése a hatályos 13. § (4) bekezdés harmadik mondatában foglalt rendelkezésnek felel meg, továbbá kiterjeszti azt az (1) bekezdés e) pontja szerinti esetre is.

54. §

A Tpvt. 77. § (5) bekezdésének módosítása igazodik egyfelől az ügyintézési határidő 63. §-ban történt újraszabályozásához, másfelől szabályozza - a 63. § (9) bekezdésével összhangban -, hogy az ügyintézési határidő meghosszabbítására ki jogosult.

A Tpvt. 77. § (6) bekezdésének módosítása szövegszerűen egyszerűsíti és átláthatóbbá teszi az eljáró versenytanács intézkedési lehetőségeit az utóvizsgálatban. A d) pontban a javaslat a határozat önkéntes teljesítése elmaradásának megállapítása esetére lehetővé teszi bírság kiszabását is olyan esetben, amikor a meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettség teljesítése végrehajtás útján nem lenne kikényszeríthető.

55. §

A javaslat - az eljárási szabályozás e tekintetben történt megreformálásával összefüggésben - a Tpvt. 78. § (1) bekezdés e) pontjában önálló bírságkiszabási okként szabályozza, ha az összefonódás-bejelentést tevő vállalkozás az összefonódás-bejelentésben - az összefonódás vizsgálatának elrendelésére kiható módon - lényeges tényt félrevezetően közölt, és ezért a 43/N. § (1) bekezdés b) pontja alapján kiadott hatósági bizonyítványt vissza kell vonni.

A Tpvt. 78. § (1) bekezdés f) pontjában pedig önálló bírságkiszabási okként jelenik meg az, ha a versenyfelügyeleti eljárásban az ügyfél a döntés szempontjából lényeges tényt félrevezetően közölt, és ezért a 30. § vagy a 75. § (1) bekezdése alapján hozott határozatot vissza kell vonni.

A Tpvt. 78. § (1a) bekezdés b) pontjában a javaslat - a 77. § (6) bekezdés d) pontjának módosításához kapcsolódóan - önálló bírságkiszabási okként szabályozza azt az esetet, amikor az eljáró versenytanács az utóvizsgálatban megállapítja a korábbi határozatában a jogsértő magatartás megállapítása mellett meghatározott cselekmény elvégzésére, meghatározott magatartás tanúsítására vagy attól való tartózkodásra vonatkozóan előírt kötelezettség önkéntes teljesítésének elmaradását, ugyanakkor a teljesítés végrehajtás útján nem lenne kikényszeríthető.

A Tpvt. 78. § (8) bekezdésében a javaslat - figyelemmel arra, hogy a versenyfelügyeleti eljárás nem hatósági ellenőrzés - egyértelművé teszi, hogy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 12/A. §-ának rendelkezései a versenyfelügyeleti eljárásban nem alkalmazhatóak. Pontosítja továbbá az említett rendelkezéssel párhuzamos Tpvt.-beli rendelkezést, részint a kis- vagy középvállalkozás meghatározása tekintetében, másrészt meghatározza a figyelmeztetés alkalmazásának mérlegelési szempontjait, továbbá rögzíti, hogy a figyelmeztetés alkalmazását nem minden, az Európai Unió jogába ütköző jogsértő magatartás, hanem csak az EUMSz. 101. vagy 102. cikkének megsértése zárja ki.

A Tpvt. 78. § (9) bekezdés a) pontjában kisebb terminológiai pontosításra kerül sor, figyelemmel a Tpvt. 11. §-ában foglalt általános fogalommeghatározásra, amely szerint megállapodás alatt (kifejezett eltérő rendelkezés hiányában, vagy ha valamely magatartástípus emellett nem kerül külön nevesítésre) a megállapodást, összehangolt magatartást és társulás döntését egyaránt érteni kell.

56. §

A rendelkezés célja annak a lehetőségnek a kizárása, hogy az informátori díj reményében adott esetben a vállalkozás megfelelési programja és az annak folytán feltárt esetleges jogsértésnek a versenyhatóság számára sokkal nagyobb hozadékkal bíró engedékenységi kérelem keretében való feltárása meghiúsuljon, ezért szükséges az ilyen irányú ösztönzöttség megszüntetése.

57. §

A Tpvt. 79/B. § (3) bekezdésének módosítása megszünteti a gyakorlatban szükségtelennek bizonyult és az eljárást elhúzó kötelező meghallgatásra vonatkozó előírást arra az esetre, amikor a bizonyítékot szolgáltató személyt a bizonyíték alkalmatlanságáról és visszautasításáról kell tájékoztatni, erről elegendő a külön végzésben rendelkezni.

A 79/B. § (6) bekezdésének módosítása - tartalmi változtatás nélkül - az Ákr. terminológiájára figyelemmel történő, valamint a rendelkezés megfogalmazásának egyértelművé tételét célzó korrekciókat valósít meg.

58. §

A javaslat a Tpvt. XI/A. és XI/B. Fejezetében a hatályos XVI. Fejezet 91/A-91/G. §-a, valamint a XVII. Fejezet rendelkezéseit állapítja meg újra. A korábban a törvény végén található fejezetek áthelyezését az indokolja, hogy a versenyfelügyeleti eljárás szabályozása egy rész keretében, összefüggően történjen, a végrehajtás szabályozását, illetve a bírósági eljárásra vonatkozó részeket megelőzően.

Az újraszabályozás keretében sor került az Ákr. terminológiájára figyelemmel levő korrekciókra is.

A Tpvt. 80/D. § (3) bekezdésében - amely a hatályos 91/E. § (4) bekezdésének felel meg -, valamint a 80/D. § (7) bekezdésében - amely a hatályos 91/E. § (11) bekezdésének felel meg - a javaslat azért csak az eljárást megszüntető végzés tekintetében zárja ki az önálló jogorvoslatot, mert az eljárást felfüggesztő végzés tekintetében az Ákr. főszabálya eleve nem enged önálló jogorvoslatot.

A Tpvt. 80/D. § (4) bekezdése a hatályos 91/E. § (4a) bekezdésének felel meg azzal a módosítással, hogy a 139/2004/EK tanácsi rendelet 9. cikk (6) bekezdés második albekezdése szerinti tájékoztatás végrehajtásához - figyelemmel arra, hogy az a rendelet szövege szerint csak egy "az előzetes versenyjogi értékelés eredményéről", valamint arról szóló tájékoztatás kell legyen, hogy a versenyhatóság "milyen további intézkedéseket szándékozik tenni" - nem szükséges az eljáró versenytanácsnak előzetes álláspontot készítenie - a rendeletben előírt 45 munkanapos határidőkeret miatt jelentősen lerövidítve a Tpvt. alapján egyébként rendelkezésre álló ügyintézési határidőt -, hanem e célnak megfelelően eleget tesz a részletes indokolást, valamint az eljárás menetéről történő kioktatást tartalmazó vizsgálatot elrendelő végzés.

A Tpvt. 80/D. § (8) bekezdésében a javaslat egyértelművé teszi, hogy a megfizetett igazgatási szolgáltatási díj az összefonódás vizsgálatára irányuló versenyfelügyeleti eljárásnak az (5) vagy a (6) bekezdés szerinti megszüntetése esetén sem jár vissza.

A Tpvt. 80/F. §-a a hatályos 91/G. § (1) bekezdésének felel meg azzal, hogy a rendelkezés hozzáigazításra került a hasonló tartalmú 80/H. § (2) bekezdéséhez - amely a hatályos 91/K. § (1) bekezdésének felel meg -; továbbá, figyelemmel arra, hogy az 1/2003/EK tanácsi rendelet 22. cikk (1) bekezdése alapján a tagállam versenyhatósága a másik tagállam versenyhatósága nevében végzett vizsgálatot vagy ténymegállapító intézkedést a másik tagállam versenyhatósága költségére végzi el, a javaslat rendelkezik arról is, hogy az eljárást lezáró végzésben meg kell állapítani az így felmerült, a Gazdasági Versenyhivatal által megelőlegezett költséget.

A Tpvt. 80/G. § (2) bekezdésében a javaslat megállapítja a fogyasztóvédelmi jogszabályok alkalmazásáért felelős nemzeti hatóságok közötti együttműködésről szóló 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a kölcsönös jogsegély vonatkozásában való végrehajtásáról szóló 2006. december 22-i 2007/76/EK bizottsági határozatot (a továbbiakban: 2007/76/EK bizottsági határozat) időközben módosító 2011. március 1-jei 2011/141/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezéseket. A 2006/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához a kölcsönös jogsegély tekintetében részletes szabályokat megállapító bizottsági határozatok ugyan jellegüknél fogva közvetlenül alkalmazhatóak, azonban címzettjeikként a tagállamokat jelölik meg, így azoknak a tagállami hatóságok - adott esetben a Gazdasági Versenyhivatal - általi végrehajtását utalásos rendelkezés útján lehet biztosítani.

59. §

A jogorvoslati rendszernek a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében a javaslat - a Tpvt.-ben külön nem szabályozott kérdésekben - megfelelően alkalmazni rendeli az Ákr. jogorvoslatra vonatkozó szabályait.

60. §

A Tpvt. hatályos - gyakran hivatkozott - 82. § (1) bekezdése elhagyásának az oka az, hogy az Ákr. - melynek jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései (111-120. §, 122. §, 123. §) alkalmazandóként felhívásra kerülnek a 80/I. §-ban - 112. §-a is kimondja, hogy a hatóság végzése ellen önálló jogorvoslatnak csak akkor van helye, ha azt törvény megengedi.

A 82. § egésze egyebekben is az Ákr. jogorvoslati szabályozására tekintettel került újraszabályozásra.

A Tpvt. 82. § (3) bekezdésében a javaslat - eltérve az Ákr. 118. § (3) bekezdésében meghatározott tizenöt napos határidőtől - megtartja a versenyfelügyeleti eljárásban a fellebbezés előterjesztésére eddig is irányadó nyolcnapos határidőt.

A Tpvt. 82. § (4) bekezdésében a javaslat - eltérve a Kp. 39. § (1) bekezdésében meghatározott harmincnapos határidőtől - az eljáró versenytanács végzésével szemben a végzés közlésétől számított nyolc napban határozza meg a keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt.

61. §

A Tpvt. hatályos 83. § (1) bekezdése elhagyásának az oka az, hogy az Ákr. - melynek jogorvoslatra vonatkozó rendelkezései alkalmazandóként felhívásra kerülnek a 80/I. §-ban - 116. § (4) bekezdés d) pontja is kimondja, hogy nincs helye fellebbezésnek, ha nincs kijelölt másodfokú hatóság, a 114. § (1) bekezdése alapján pedig az ügyfél az önálló fellebbezéssel támadható véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat. A keresetlevél előterjesztésére vonatkozó második mondat pedig a Kp. 39. § (1) bekezdésére tekintettel vált redundánssá.

A Tpvt. hatályos 83. § (1) bekezdése elhagyásának az oka a redundancia: a versenytanácstag eljárási jogosultsága az új Pp. 65. § e) pontja alapján is fennáll.

A Tpvt. 83. §-ában a javaslat - eltérve a Kp. 40. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott határidőktől - az eljáró versenytanácsnak a 11. §, illetve az EUMSz. 101. cikke alapján indított versenyfelügyeleti eljárásban hozott határozatával szemben benyújtott keresetlevél bírósághoz történő továbbítására hosszabb - harminc napos - határidőt állapít meg, figyelemmel a versenykorlátozó megállapodások miatti versenyfelügyeleti eljárások iratanyagának jelentős mennyiségére, valamint a versenytanácsi határozatok összetettségére és ezzel összefüggésben a védirat elkészítésének nagyobb időigényére.

A Tpvt. 84. § (1) bekezdésében a javaslat egyértelművé teszi, hogy a kamatszámítás szempontjából az adózás rendjéről szóló törvény - a javaslat előkészítésének idején a 2003. évi XCII. törvény 165. § (2) bekezdés a) pontja - szerinti módszer (a kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része) alkalmazandó, nem pedig a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:48. § (3) bekezdésében foglalt szabály, mely szerint az adott naptári félév teljes idejére az érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó.

A Tpvt. 84. § (2) bekezdésében a javaslat rendezi a kamat és a késedelmi pótlék kérdéskörét arra az esetre, ha a jogerős bírósági döntés után a Kúria még változtat a versenytanácsi határozaton a bírság vonatkozásában.

62. §

A javaslat a Tpvt. XII/A. Fejezetében a hatályos XV. Fejezet rendelkezéseit szabályozza újra. A fejezet áthelyezésével biztosítható, hogy a versenyfelügyeleti eljárás szabályozása egyazon rész keretében, összefüggően történjen, a bírósági eljárásra vonatkozó részeket megelőzően.

A Tpvt. 84/A. §-ában a javaslat - a végrehajtásnak a jogrendszerben egységes szabályozása érdekében - a Tpvt.-ben nem szabályozott kérdésekben az Ákr. rendelkezéseit (131-138. §) rendeli a végrehajtásra megfelelően alkalmazni.

A Tpvt. 84/B. §-ában foglalt rendelkezés megfelel a hatályos 90. §-nak, a következő módosításokkal: a végrehajtási bírság napi összegének felemelésével egyidejűleg megszüntetésre kerül az önkéntes teljesítésre póthatáridő biztosításának lehetősége; a végrehajtási bírság egy összegben is kiszabhatóvá válik, olyan esetben például, ahol a teljesítés eleve kétséges, így a napi összegű bírságolás nem töltené be a teljesítésre ösztönző funkcióját; meghatározásra kerül a végrehajtási bírság legalacsonyabb és legmagasabb összege.

A Tpvt. 84/C. §-ában a javaslat rögzíti, hogy a versenyfelügyeleti eljárásban a késedelmi pótlék mértékének megállapítására az adózás rendjéről szóló törvényben meghatározott szabály (a kamat mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365-öd része) alkalmazandó, nem pedig az Ákr. 135. §-a, amely a késedelmi pótlékot a törvényes kamat mértékéhez köti, ahol a törvényes kamatot a Ptk. 6:48. §-a határozza meg.

A Tpvt. 84/D. § (1) bekezdésében a javaslat a teljesítési határidőben meg nem fizetett eljárási költség, valamint a meg nem fizetett eljárási költség után felszámítandó és meg nem fizetett késedelmi pótlék végrehajtását a Gazdasági Versenyhivatal által rendeli foganatosítani, figyelemmel arra, hogy az eljárási költség nem minősül az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 42. § (3) bekezdése alapján olyan köztartozásnak, amelyet adók módjára kell behajtani; másfelől ugyanakkor szükséges megteremteni annak egyértelmű törvényi feltételét, hogy a Gazdasági Versenyhivatal mint a végrehajtást foganatosító szerv hatósági átutalási megbízást bocsáthasson ki. Ezzel a javaslat kitölti azt a meglévő szabályozási hézagot, amely az eljárási költség végrehajtásának foganatosítása tekintetében jelenleg fennáll. Ugyan az Ákr. hatálybalépését követően az Ákr. 134. § (1) bekezdésében foglalt főszabály szerint az adóhatóság foganatosítaná az eljárási költség végrehajtását is; a versenyhatóság általi végrehajtást ezzel szemben az indokolja, hogy az eljárási költség nem bírságbevétel, hanem a Gazdasági Versenyhivatal saját bevétele.

A Tpvt. 84/D. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezés megfelel a hatályos 90/A. § (2) bekezdésének.

A Tpvt. 84/E. §-ában foglalt rendelkezés megfelel a hatályos 91. §-nak, az Ákr. jogorvoslati rendszere változásaiból eredő korrekciókkal.

A Tpvt. 84/F. §-ában foglalt rendelkezés megfelel a hatályos 89. § (3) bekezdésének, a Kp. rendszere változásából eredő korrekcióval.

64. §

A javaslat az Ákr. jogorvoslati szabályozásának változásaiból, illetve a Kp.-ből eredő korrekciókat vezeti át a Tpvt. 85. §-án.

65. §

A javaslat - a törvény jobb logikai strukturálása érdekében - a Tpvt. XIII/A. Fejezetében állapítja meg újra az eddig a Záró rendelkezések között, a hatályos 92. §-ban szabályozott közérdekű kereset intézményének szabályait. A normatartalom megőrzése mellett a javaslat a szöveg kisebb terminológiai pontosításával - igazodva az ítélkezési gyakorlathoz - egyértelműsíti a rendelkezés szövegében, hogy mikor van szó a versenyhatóság által vizsgált és határozatában megállapított jogsértő magatartásról és, mikor a bíróság által az ilyen perben a kártérítési felelősségről való marasztalás körében, vagy - ennek hiányában - megállapításra irányuló kereset kapcsán megítélendő, a magatartás polgári jogi értelemben vett jogellenességéről.

67. §

Miután a Tpvt. - a javaslattal megállapított - 44. § (1) bekezdése a versenyfelügyeleti eljárást a versenyhatóság hatósági eljárásaként definiálja; a XIV. Fejezet fejezetcímének módosítása egyértelművé teszi, hogy a bíróság a Tpvt. II. Fejezete rendelkezéseinek megsértése miatti eljárása nem "versenyfelügyeleti eljárás", még ha egyébként versenyjogi rendelkezések érvényesítését szolgálja is.

68. §

A Kp. szabályozására tekintettel történő módosítás.

69. §

Az új Pp.-vel való összhang megteremtését célzó módosítás.

70. §

A Tpvt. új 88/U. §-a tartalmában megfelel a hatályos 91/H. §-ban foglalt rendelkezésnek. Az áthelyezésre a bíróság eljárásával összefüggő szabályok jobb strukturálása érdekében került sor, kisebb, az Ákr. terminológiai változásaiból adódó szövegezési korrekcióval.

71. §

A javaslat az új 88/U. § beiktatása okán 88/V. §-ként újra megállapítja a Tpvt. hatályos 88/U. §-át, változtatás nélkül, a törvény rendelkezéseire történő hivatkozások megfelelő korrekciójával.

73. §

A javaslat a Tpvt. 92. §-ában a hatályos 70. § (2) bekezdését állapítja meg újra a Záró rendelkezések alatt, tekintettel arra, hogy tartalmilag "vegyes rendelkezés"-ről van szó.

74. §

A javaslat - az újabb kódexek mintájára - bevezeti a törvény rövid megjelölését.

75., 77. §

A javaslat a Záró rendelkezések alá tartozó rendelkezéseket - a jobb elkülönítés, formai tagolás érdekében - alcímek alá sorolja.

76. §

A javaslat átmeneti rendelkezéseket állapít meg a hatálybalépéshez kapcsolódóan. A védekezés céljából készült iratok vonatkozásában az átmeneti szabály indoka az, hogy a hatályos szabályozás - az ügyvédi tevékenységre és a jogtanácsosi tevékenységre vonatkozó eltérő szabályozásra tekintettel - csak az ügyvédekkel folytatott kommunikációt mentesíti e körben (összhangban egyébként az európai bizottsági eljárás kapcsán az Európai Bíróság által kimunkált gyakorlattal), és a jogtanácsosi tevékenység keretében folytatott ilyesfajta kommunikációt nem, ezért indokolt az új szabályokat is csak az új tevékenységvégzési szabályok szerinti kommunikációk vonatkozásában alkalmazni.

Az eljárási rendelkezések bevezetésénél a javaslat - értelemszerűen - az Ákr. 143. § (1) és (2) bekezdésében alkalmazott megoldást követi.

78. §

A Tpvt. eljárási rendelkezéseinek módosításai - bár formailag átszerkesztik, illetve terminológiában korrigálják - tartalmilag nem érintik a törvény hátterét jelentő európai uniós jogi aktusoknak való megfelelést. A javaslat a Tpvt. 98. §-ában foglalt jogharmonizációs záradék hivatkozásaiban elvégzi a törvény európai uniós jogi vonatkozású rendelkezései számozásának módosulásából adódó korrekciókat.

Kiegészül továbbá a rendelkezés a 2007/76/EK bizottsági határozatot időközben módosító 2011. március 1-jei 2011/141/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezések megállapítására vonatkozó hivatkozással.

79. §

Szövegcserés módosítások. A módosítások javarészt az Ákr., a Kp. illetve az új Pp. terminológiájához való igazodásból erednek; tartalmi indokolást az alábbiak érdemelnek.

A Tpvt. 17. § b) pontjában a javaslat közelíti a szabályozást az európai uniós joghoz. Az EUMSz. 101. cikk (3) bekezdése a Tpvt.-hez hasonlóan fogalmaz, azzal az eltéréssel, hogy a megállapodásból származó előnyök méltányos részének a "fogyasztó"-hoz kell jutnia. (Az e kifejezéssel lefedett fogalmat - az uniós jogi kifejezésnek az Európai Bíróság által értelmezett tartalmában - a Tpvt. fogalmi rendszerében a Tpvt. 2. §-ában foglalt meghatározás szerint "üzletfél" kifejezés adja vissza pontosan.) Ugyanakkor a Bizottságnak az EKSz. 81. cikk (3) bekezdése alkalmazásáról szóló iránymutatásra vonatkozó közleményének (2004/C 101/08) 84. pontja szerint a "fogyasztó" fogalmat ehelyütt tágan kell értelmezni, az nemcsak a végső fogyasztókat és fogyasztónak nem minősülő felhasználókat, de a köztes vevőket is magában foglalja. Ezért a javaslat megszünteti a rendelkezésnek a "végső üzletfelek"-re történő leszűkítését, egyúttal azonban egyértelművé teszi, hogy itt a megállapodásban részt nem vevő üzletfelek jöhetnek csak számításba.

Ami a Tpvt. 23. § (2) bekezdés c) és d) pontjában foglalt rendelkezések módosítását illeti, a Gazdasági Versenyhivatal gyakorlatában számos esetben kimondta, hogy a vállalkozás versenyjogi függetlensége (illetve ezt megfordítva: az irányítás kérdése) szempontjából a gyakorlatban azon döntéseknek van jelentősége, amelyek kifejezetten az érintett vállalkozás versenystratégiai (piaci) magatartásával vannak közvetlen összefüggésben (ilyennek elsősorban a vállalkozás üzletpolitikájához kapcsolódó stratégiai jellegű döntések - pl. az üzleti terv elfogadása - minősülnek). Ennek a Tpvt.-ben való rögzítése egyértelművé teszi, hogy a piaci magatartás vagy annak valamely lényeges elemének meghatározása szempontjából releváns, azzal közvetlenül összefüggő döntéstípusok tekintetében fennálló döntéshozatali, illetve befolyásolási jogosultságot, illetve képességet kell az irányítás fennállásának versenyjogi megítélése szempontjából figyelembe venni.

A Tpvt. 27. § (6) bekezdésében a javaslat a jogbiztonság érdekében pontosítja a bejelentési kötelezettséget megalapozó küszöbszámok számításához alapul veendő beszámoló elkészítésének időpontjára vonatkozó szabályt annak érdekében, hogy a bejelentési kötelezettség, és így a végrehajtási tilalom ne a bejelentés időpontjától függjön, hanem az ügylet létrejöttétől.

A Tpvt. 31. §-ában foglalt intézkedési lehetőségeket a javaslat kiegészíti a 30. § (3) bekezdése szerint előírt kötelezettség végrehajtásának elrendelésével - összhangban a Tpvt. 77. § (6) bekezdés b) pontjának hatályos szövegével.

A 33/A. § (1) bekezdésében a javaslat igazodik az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény fogalmainak változásához.

A Tpvt. 33/B. §-ának hatályos szövege alapján felmerülhetett olyan jogértelmezés, miszerint az igazgatási szünet kizárólag munkanapokat ölel fel, így az augusztus 20-a, valamint az azt megelőző tizedik munkanap közé eső hétvégi napok a határidőkbe beleszámítanak. Ez az értelmezés ugyan a jogszabály céljával nyilvánvalóan ellentétes; az egyértelműség érdekében a javaslat a Pp. mintájára pontosítja a rendelkezést.

A Tpvt. 43/N. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a javaslat - igazodva a beadvány nyomán induló eljárások határidő-számítási szabályai jogrendszerbeli kezeléséhez, és akár a Tpvt.-n belül a bejelentéssel kapcsolatos eljárás 43/H. § (7) bekezdésében foglalt szabályozásához - az összefonódás-bejelentés elintézésével kapcsolatos eljárás ügyintézési határidejének kezdetét nem az összefonódás-bejelentés beérkezésétől, hanem a beérkezést követő naptól állapítja meg.

A Tpvt. 55/A. § (3) bekezdésében a javaslat megszünteti az adatjogosult vonatkozásában eddig előírt nyolcnapos nyilatkozattételi korlátot, ezzel szabadabb kezet ad a vizsgálónak, illetve az eljáró versenytanácsnak a nyilatkozattételi határidő meghatározásában, lehetővé téve a körülmények mérlegelését.

Az Ákr. lefoglalásra vonatkozó szabályozására figyelemmel a javaslat a Tpvt. 65/B. § (1) bekezdésében meghatározott, a hatályos törvényben "lefoglalási másolat"-nak nevezett jogintézményt "kutatási másolat"-ra nevezi át, egyértelművé téve, hogy az a Tpvt. 65/A. §-ában szabályozott helyszíni kutatás intézményéhez kapcsolódik.

A Tpvt. 73/A. §-ában a javaslat - egyértelműen elhatárolandó az Ákr. 75. §-ában szabályozott jogintézménytől, egyben megfelelve a "settlement" elnevezésnek - az "egyezségi kísérlet" intézményének elnevezését "egyezségi eljárás"-ra módosítja.

A Tpvt. 81. §-ában a javaslat a vizsgálati kifogás megtételére az ügyfél számára rendelkezésre álló határidőt megemeli ötről nyolc napra.

80. §

Hatályon kívül helyező rendelkezések. A Tpvt. érintett rendelkezéseinek hatályon kívül helyezése a szabályozás újrastrukturálásából, belső koherenciájának megteremtéséből, a kérelemre induló eljárás megszüntetéséből, illetve az Ákr., a Kp. és az új Pp. szabályozásához való igazodásból adódik, külön tartalmi indokolást nem igényel.

81. §

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a versenyhatóság a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvényben a jelentős piaci erővel rendelkező vállalkozásokra vonatkozóan előírt szabályozás kikényszerítése során is versenyfelügyeleti eljárásban jár el.

82. §

A javaslat az Fttv. jogharmonizációs záradékát is kiegészíti a 2007/76/EK bizottsági határozatot időközben módosító 2011. március 1-jei 2011/141/EU bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezések megállapítására vonatkozó hivatkozással.

83. §

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a versenyhatóság a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmának megsértése miatt versenyfelügyeleti eljárásban jár el.

A javaslat korrigálja az Fttv.-ben a Tpvt.-nek a javaslattal módosított rendelkezéseire történő hivatkozásokat. Kiegészíti továbbá a 2007/76/EK bizottsági határozat végrehajtásához szükséges rendelkezést - a 2007/76/EK bizottsági határozatot időközben módosító - 2011. március 1-jei 2011/141/EU bizottsági határozatra történő utalással.

84. §

Figyelemmel arra, hogy javaslat újraszabályozta a Tpvt. 63. §-ában az ügyintézési határidő szabályozását, az Fttv.-nek a versenyhatóság eljárására vonatkozó ügyintézési határidőt megállapító rendelkezésében is módosítani szükséges az ügyintézési határidő vonatkozásában a Tpvt.-re történő hivatkozásokat. Mivel az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény szintén érintette az Fttv.-nek ezt a rendelkezését, szükséges az utóbbi módosítás hatályba nem lépéséről rendelkezni.

85. §

Hatályba léptető rendelkezés, mely a törvény hatálybalépését az Ákr., a Kp. és az új Pp. hatálybalépésének időpontjához igazodva 2018. január 1-jével állapítja meg.

86. §

A jogalkotásra vonatkozó európai uniós követelményekre utaló rendelkezés.