450/B/2000. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványok tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 16. § (1) bekezdése f) pontja, 33. § (1) bekezdése d) pontja, 44. § (2) bekezdése f) pontja, 88. § (1) bekezdése c) pontja, 88/A. § (3) bekezdése, 89. § (2) bekezdése a)-b)-c) pontjai, 92. § (1) bekezdése, valamint 102. § (7) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 97. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokat elutasítja.

3. Az Alkotmánybíróság a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet 17. § (2) bekezdése, és - a 44. § (2) bekezdése f) pontja kivételével - 44. §-a alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.

Indokolás

I.

1. Az eredeti indítványában az indítványozó a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendelet több rendelkezésének alkotmányellenességét állította. Miután ezt a rendeletet a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet (a továbbiakban: Mr.) 2001. január 1-jével hatályon kívül helyezte, az indítványozó az Mr. -re vonatkozóan nyilatkozott a korábbi indítványában foglaltak fenntartásáról, visszavonásáról, illetve kiterjesztéséről.

Az indítványozó az Mr. több rendelkezését alkotmányellenesnek tartja az alábbiak szerint:

1. 1. Az Mr. -nek az indítvány benyújtásakor hatályos, az előzetes eredetiség ellenőrzését szabályozó 44. §-át az Alkotmány 37. § (3) bekezdésébe ütközőnek tartotta az indítványozó. Az Mr. 44. § (5) bekezdésében felsorolt esetekben a jármű műszaki eredetiségét pályázat útján kijelölt szakértői állomás vizsgálati szakvéleményével kell igazolni, ami ellentétes az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvénnyel (a továbbiakban: Áe.), a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) a szerződés kötelező megkötésére vonatkozó rendelkezéseivel, s így végső soron a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. § (2) bekezdésével.

1. 2. Az Mr. 44. § (5) bekezdésének f) pontjával - amely az Mr. -nek az indítvány benyújtásakor hatályos szövege szerint a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételét az előzetes eredetiségre vonatkozó vizsgálati szakvélemény beszerzésétől teszi függővé - a jogalkotó túllépte az Mr. megalkotására a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény (a továbbiakban: Kktv.) 48. § (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazást. Ez ellentétes az Alkotmány 37. § (3) bekezdésével, továbbá a 13. § (1) bekezdésével, miután a járműtulajdonos rendelkezési jogait is sérti.

1. 3. Az indítványozó érvelése szerint az Mr. 88. § c) pontja, valamint az Mr. 97. § (2) bekezdésének a második fordulata, azért ütközik az Alkotmány 37. § (3) bekezdésével, mert az e rendelkezésekben előírt adatszolgáltatási kötelezettség figyelmen kívül hagyja az ügyfélnek az

Áe. 27. § (1), illetve 29. § (4)-(5) bekezdésében biztosított "hallgatás jogát", de hivatkozik az indítványozó azokra a rendelkezésekre is, amelyek a szabálysértési eljárás, a büntetőeljárás és a polgári perrendtartás terén szabályozzák a vallomás-, illetve a nyilatkozattétel jogszerű megtagadásának eseteit.

Az Alkotmánybírósághoz benyújtott másik indítvány úgyszintén az "önvád elhárításának" "törvényi és alkotmányos lehetőségére" hivatkozással kezdeményezi az Mr. 97. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Az Mr. 97. § (2) bekezdését támadó indítványokat - tárgyuk azonosságára tekintettel -az Alkotmánybíróság egyesítette, és egy eljárásban bírálja el.

1. 4. Az előző ponthoz kapcsolódva az indítványozó azt is állítja, hogy az adatszolgáltatás megtagadása esetén a jármű forgalomból való kivonásának elrendelése [Mr. 88. § c) pontja] - annak önkényes volta miatt - sérti a jogállamiságot [Alkotmány 2. § (1) bekezdését]. Egyrészt azért, mert lehetővé teszi, hogy a járművet olyan okból vonják ki a forgalomból, amely nem feltétele a forgalomba helyezésnek, másrészt, mert a gépjárműnek az adatszolgáltatás megtagadása miatti forgalomból való kivonása szükségtelenül korlátozza a tulajdon használatához fűződő jogokat is.

1. 5. Az indítványozó ugyancsak a jogállamiság és a tulajdonjog védelme elvét sértőnek tartja az Mr. 92. §-ának második mondatát. E rendelkezés szerinte önkényesen és hátrányosan megkülönbözteti azt a közeli hozzátartozót, akinek a részére elidegenítették a forgalomból kivont járművet.

1. 6. A jogalkotói felhatalmazás túllépésére [Alkotmány 37. § (3) bekezdésére] hivatkozással kérte az indítványozó az Alkotmánybíróságot az Mr. 84. § (1) bekezdése j) pontjának, továbbá a 89 § (2) bekezdése a)-b)-c) pontjainak, valamint 92. §-ának a megsemmisítésére. Véleménye szerint a Kktv. 48. § (3) bekezdésének már említett d) pontja "nem adott felhatalmazást arra a belügyminiszternek, hogy a forgalomból való kivonást, mint szankciót rendelje jogellenes magatartás elkövetéséhez. A forgalomból való kivonás fix időtartama nem hagy lehetőséget arra, hogy a felróhatóság mértékét a hatóság figyelembe vegye. "

1. 7. Az indítványozó az Mr. több rendelkezését azért tartja alkotmányellenesnek, mert a megfogalmazásukban szereplő "és/vagy" kötőszó alternatívvá, bizonytalanná teszi a jogi szabályozás tartalmát. Eszerint a jogbiztonság alkotmányos követelményével és a Jat. 18. § (2) bekezdésével ellentétes az Mr. 16. § (1) bekezdésének f) pontja, 17. § (2) bekezdése, 33. § d) pontja, 44. § (5) bekezdésének d) és e) pontja, valamint 102. § (7) bekezdése.

II.

1. Az Alkotmány indítványban hivatkozott rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. "

"13. (1) A Magyar Köztársaság biztosítja a tulajdonhoz való jogot. "

"37. § (3) A Kormány tagjai törvényben vagy kormányrendeletben foglalt felhatalmazás alapján feladatkörükben eljárva rendeletet adnak ki, amelyek törvénnyel és kormányrendelettel nem lehetnek ellentétesek. A rendeleteket a hivatalos lapban ki kell hirdetni. "

2. A Jat. indítványok által hivatkozott hatályos rendelkezései:

"1. § (2) E rangsornak megfelelően az alacsonyabb szintű jogszabály nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. "

"18. § (2) A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni. "

3. A Kktv. indítvány által hivatkozott rendelkezésének az indítvány benyújtásakor hatályos szövege:

"48. § (3) Felhatalmazást kap

(...)

d) a belügyminiszter, hogy a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját, a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, valamint a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét,

(...)

rendeletben állapítsa meg. "

4. A Kktv. indítvány által hivatkozott rendelkezésének az indítvány elbírálásakor hatályos szövege:

"48. § (3) Felhatalmazást kap

(...)

d) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a közlekedésrendészeti intézkedések végrehajtásának módját,

(...)

i) a közlekedésrendészetért felelős miniszter, hogy a közúti járművek vezetésére jogosító engedély, a törzskönyv, a gépjármű hatósági engedélye és jelzése gyártásának, forgalmazásának, kiadásának, használatának szabályait, helyszíni elvételük és visszavonásuk feltételeit, az engedélyek és jelzések tartalmi, formai követelményét, valamint a megkülönböztető és figyelmeztető jelzés felszerelésének, engedélyezésének szabályait, használatuk és visszavonásuk rendjét rendeletben állapítsa meg. "

5. Az Mr. támadott rendelkezéseinek az indítványok benyújtásakor hatályos szövege:

"16. § (1) A külföldi hatóság által kiállított és érvényes vezetői engedély (nemzetközi vezetői engedély)- kivéve az ideiglenes jelleggel vagy a járművezetés tanulására kiadott okmányokat - akkor jogosít vezetésre, ha tartalmazza:

(...)

f) a "permis de conduire" címfeliratot, az engedélyt kiadó ország nevét és/vagy államjelzését, feltéve, hogy a rovatok és a bejegyzések latin betűkkel vagy angol kurzív betűkkel történtek, vagy ebben a formában meg vannak ismételve. "

"17. § (2) Amennyiben a külföldi vezetői engedélyből a hiteles fordítást követően sem állapítható meg a járművezetési jogosultság tartalma, a közlekedési igazgatási hatóság a cseréhez a tanfolyammentes gyakorlati és/vagy közlekedési ismeretekből történő vizsgát is megköveteli. "

"33. § A vezetői engedély a vezetési jogosultság szünetelésének lejártát követően is csak akkor adható vissza, ha

(...)

d) soron kívüli orvosi és/vagy rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezés esetén a járművezető e kötelezésnek eleget tett. "

"44. § (1) A közlekedési igazgatási eljárásban a jármű műszaki eredetiségét a pályázat útján kiválasztott eredetiség vizsgáló vállalkozás és a vele szerződött eredetiség vizsgáló állomás (a továbbiakban: szakértői állomás) vizsgálati szakvéleményével kell igazolni.

(2) Az előzetes eredetiség ellenőrzés a járművek adatainak és a jármű okmányának vizsgálatára terjed ki.

(3) A szakértői állomás köteles a járműazonosító adatokat - a külön jogszabályban meghatározott díj ellenében biztosított - nyilvántartásban is ellenőrizni, valamint a szakvélemény kiadásáról és a vizsgálat eredményéről nyilvántartást vezetni. A szerződési feltételek teljesítését, így különösen az adatellenőrzési és nyilvántartási kötelezettséget, valamint a szakértői állomás működésének személyi és tárgyi feltételeit (8. számú melléklet) a Hivatal ellenőrzi.

(4) A szakvéleményt a járműkísérő lapra kell felvezetni, ami tartalmazza a jármű műszaki adatait, az alkalmazott vizsgálati eljárás megnevezését, a vizsgálat eredményét és az esetlegesen észlelt elváltozások okát.

(5) Az előzetes eredetiség ellenőrzést el kell végezni:

a) a külföldről behozott használt, továbbá nem a gyártótól, illetve márkakereskedőtől közvetlenül beszerzett új jármű első forgalomba helyezésekor,

b) a forgalomból végleg kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor,

c) a kivitel előtt Magyarországon már forgalomba helyezett járművek külföldre történő értékesítése miatt a jármű forgalomból történő kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor,

d) a járműben használt alváz és/vagy motor beépítésének nyilvántartásba vételekor,

e) ha a közlekedési hatóság a jármű alváz- és/vagy motorszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel,

f) a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor.

(6) A nyilvántartásba vételhez olyan szakvélemény fogadható el, amelynek kiállítása óta hatvan napnál több nem telt el.

(7) A műszaki eredetiség igazolása nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha annak jogalapja öröklés, gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, amikor az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz, illetve ha a jármű nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha polgári jogi szerződés teljesülésével a jármű tulajdonosává válhat. "

"84. § (1) A rendőr a forgalmi engedély műszaki lapját a helyszínen elveszi, illetve a rendszámtáblát érvényteleníti, ha

(...)

j) a jármű elidegenítése esetén a jármű jogszerű megszerzője bejelentési kötelezettségének a kötelezettség keletkezésétől számított tizenöt napon belül önhibájából nem tett eleget. "

"88. § A közlekedési igazgatási hatóság - a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján - a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 84. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, továbbá, ha

(...)

c) a járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa (üzemben tartója) a rendőrhatóság felhívására a jármű mindenkori vezetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl, valamint ha a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,

"89. § (2) A 84. § (1) bekezdés j) pontja esetében a kivonás időtartama, ha a mulasztás:

a) tizenöt nap és egy hónap közé esik, két hónap,

b) egy hónap és három hónap közé esik, négy hónap,

c) három hónap és hat hónap közé esik, hat hónap,

"92. § A forgalomból történő kivonás elrendelése esetén a kivonás határidejének lejárta előtt a jármű újból forgalomba helyezhető, ha azt elidegenítették és a jármű forgalomból való kivonásának oka megszűnt. E szabály nem alkalmazható, ha az elidegenítés a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó részére történt. "

"97. § (2) A jármű tulajdonosa köteles a rendőrhatóság, illetve a közlekedési igazgatási hatóság felszólítására nyolc napon belül a járművet megszemlélésre (vizsgálatra) bemutatni és a járművezető személyéről adatot szolgáltatni. "

"102. § (7) 1984. január 1-je és 1992. december 31-e között a fegyveres erők illetékes szerve által kiadott "C" és/vagy "E" kategóriára érvényesített vezetői engedély továbbra is jogosít a fegyveres erők üzemeltetésébe tartozó jármű vezetésére, amennyiben a járművezető a "B" kategóriában érvényesített vezetői engedéllyel is rendelkezik. "

6. Az Mr. támadott rendelkezéseinek az indítványok elbírálásakor hatályos szövege:

(...)

"33. § A vezetői engedély a vezetési jogosultság szünetelésének lejártát követően is csak akkor adható vissza, ha

(...)

d) soron kívüli orvosi és/vagy rendkívüli pályaalkalmassági vizsgálatra kötelezés esetén a járművezető e kötelezésnek eleget tett. "

"44. § (1) A járművek előzetes eredetiségvizsgálata elvégzését a Hivatal által kiállított határozattal (hatósági bizonyítvánnyal) kell igazolni.

(2) Az előzetes eredetiségvizsgálatot - a (9) (10) bekezdésekben foglaltakat kivéve - el kell végezni:

a) használt, továbbá a gyártótól származó járműkísérőlappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásba korábban még nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor;

b) a forgalomból végleg, illetve átmeneti időszakra kivont járművek ismételt forgalomba helyezésekor, illetve a forgalomból ideiglenesen kivont járművek esetén az ismételt forgalomba helyezéskor akkor, ha tulajdonos változás következett be;

d) a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje) megelőzően;

e) biztosítási esemény - kárrendezés - kapcsán forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor;

f) a jármű - kivéve a lassú járművet és a lassú jármű pótkocsiját - tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor;

g) ha a közlekedési hatóság a jármű alvázszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel.

(3) Forgalomba még nem helyezett sérült jármű esetében az előzetes eredetiség ellenőrzést a jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz vagy karosszéria cseréje, illetve javítása) és a közlekedési hatóság műszaki megvizsgálását megelőzően kell kezdeményezni.

(4) A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott járművek esetében az előzetes eredetiségvizsgálatot a származás-ellenőrzés eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedését követően lehet elvégeztetni.

(5) A (2) bekezdés a)-f) pontjában felsorolt a közlekedési igazgatási ügyintézés megkezdésének feltétele az eljárás kezdeményezését megelőzően legfeljebb hatvan napon belül elvégzett előzetes eredetiségvizsgálat. A hatvan napos határidőbe nem számít be az az idő, amíg az eredetiségvizsgálatot követő büntetőeljárás során a jármű lefoglalás miatt a hatóság őrizetében volt.

(6) A jármű eredetiségvizsgálatának eredménye a közlekedési igazgatási eljárásban egyszer használható fel, melynek tényét a közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba rögzíti.

(7) A (2) bekezdésben felsorolt közlekedési igazgatási eljárásban a közlekedési igazgatási hatóság ellenőrzi a jármű előzetes eredetiségvizsgálatának meglétét, eredményét, valamint annak érvényességi idejét.

(8) A közlekedési igazgatási hatóság - újabb eredetiségvizsgálat nélkül - a tulajdonos, üzembentartó vagy meghatalmazottja kérelmére hatósági bizonyítványt állít ki az eredetiségvizsgálati nyilvántartásból.

(9) Az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzése nélkül is nyilvántartásba kell venni a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változást, ha

a) annak jogalapja öröklés,

b) annak jogalapja gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja lesz,

c) annak jogalapja a közös tulajdon megszüntetése, amennyiben a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül, vagy közös tulajdon létesítése esetén, ha az egyik tulajdonostárs korábban a jármű tulajdonosa volt,

d) a jármű nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha a lízingszerződés teljesülésével a jármű tulajdonjogát megszerzi,

e) annak jogalapja állami szerv kezelésében, tulajdonában lévő jármű egymás közötti tulajdonjog-változás,

f) annak jogalapja a cégjegyzék vagy a vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel időpontjában főtevékenységük szerint gépjármű-kereskedelemre jogosult vállalkozók egymás közötti használt jármű adásvétel, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést.

(10) A muzeális jellegű járművek forgalomba helyezése és tulajdonjog változása esetén az előzetes eredetiségvizsgálatot nem kell elvégezni.

"88. § (1) A közlekedési igazgatási hatóság - a kivonási okot észlelő hatóság értesítése alapján - a jármű forgalomból történő kivonását hivatalból rendeli el a 84. § (1) és (9) bekezdéseiben meghatározott esetekben, továbbá, ha

(...)

c) a járműnyilvántartás szerinti tulajdonosa (üzemben tartója) a rendőrhatóság felhívására a jármű vezetőjére vonatkozó adatszolgáltatást jogos indok nélkül megtagadja, vagy valótlan adatot közöl, valamint ha a járművek üzletszerű bérbeadásával foglalkozó vállalkozó a külön jogszabályban meghatározott nyilvántartási kötelezettségének nem tesz eleget,

(...) "

"88/A. § (3) Amennyiben az (1) bekezdésben meghatározott esetben a közlekedési igazgatási hatóság megállapítja, hogy az ügyfél önhibájából nem tett eleget bejelentési kötelezettségének a járművet kivonja a forgalomból, amennyiben a jármű tulajdonjogában időközben nem következett be változás. "

"89. § (2) A 76/A. § (6) bekezdés a) pontja és a 88/A. § (3) bekezdése esetében a kivonás időtartama, ha a mulasztás

a) 30 napot nem haladja meg, két hónap,

b) 31 és 90 nap közé esik, négy hónap,

c) 91 és 180 nap közé esik, hat hónap,

(...) "

"92. § (1) A forgalomból történő kivonás elrendelése esetén a kivonás határidejének lejárta előtt a jármű újból forgalomba helyezhető, ha azt elidegenítették és a jármű forgalomból való kivonásának oka megszűnt. E szabály nem alkalmazható, ha az elidegenítés a Ptk. 685. § b) pontjában meghatározott közeli hozzátartozó részére történt. "

III.

Az indítványok nem megalapozottak.

1. Az Alkotmánybíróság eljárása során figyelemmel volt arra a lényeges körülményre, hogy az indítványokkal kifogásolt Mr. -t a jogalkotó többször módosította, s ezen jogszabályi változásokra tekintettel az Alkotmánybíróság az Mr. azon hatályos rendelkezéseinek alkotmányosságát vizsgálta, amelyek az indítványokkal támadott rendelkezésekkel tartalmilag megegyeznek. Eszerint:

a) az Mr. megtámadott 44. § (5) bekezdése f) pontjának a szövege megegyezik az Mr. jelenleg hatályos 44. § (2) bekezdése f) pontjának szövegével,

b) az Mr. megtámadott 84. § (1) bekezdése f) pontjának a szövege megegyezik az Mr. jelenleg hatályos 88/A. § (3) bekezdésének szövegével,

c) az Mr. megtámadott 88. § c) pontjának a szövege megegyezik az Mr. jelenleg hatályos 88. § (1) bekezdése c) pontjának szövegével,

d) az Mr. megtámadott. 92. §-ának második mondatának a szövege megegyezik az Mr. jelenleg hatályos 92. § (1) bekezdésének szövegével.

2. Az egyik indítványozó részéről felvetett probléma a gépjárműnek az Mr. által intézményesített előzetes eredetiség ellenőrzése, amelyet - az Mr. az indítvány benyújtásakor hatályos 44. §-a értelmében - a pályázat útján kiválasztott szakértői állomás volt jogosult végezni, a kérelmezővel megkötött szerződés alapján. Állítása szerint sem az Áe., sem a Ptk. nem ad lehetőséget szakvélemény kötelmi jogviszony keretében történő beszerzésére.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvénynek (a továbbiakban: Kknytv.) a 2003. évi XIX. törvénnyel történt módosítása értelmében a gépjármű eredetiségvizsgálata 2004. július 1-jétől kikerült a vállalkozásban végezhető gazdasági tevékenységi körből és azt újabb jogszabálymódosításból kifolyólag jelenleg - közreműködők igénybevételével - a Központi és Elektronikus Szolgáltatások Központi Hivatala végzi hatósági eljárás keretében [Mr. 44/A. § (2) bekezdése]. Az Mr. megtámadott 44. §-át a 34/2004. (VI. 28.) BM rendelet (a továbbiakban: Mr1.) 17. § (1) bekezdése az említett törvényi változásoknak megfelelő új rendelkezéssel hatályon kívül helyezte.

Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy utólagos normakontroll keretében kizárólag a hatályban levő jogszabály alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az eljárás az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 38. §-a alapján bírói kezdeményezés vagy a 48. §-a alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. Mivel az indítvány nem tartozik ezek körébe, az Alkotmánybíróság az Mr. 44. §-ával kapcsolatos eljárást - az Mr. 44. § (2) bekezdése f) pontja kivételével - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat (a továbbiakban: Ügyrend, ABH 2003, 2065.) 31. § a) pontja alapján megszüntette.

3. Az Mr. 44. §-a kapcsán az indítványozó külön is vitatta a (2) bekezdése f) pontjában foglalt rendelkezés alkotmányosságát. E szabály szerint a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nem vehető nyilvántartásba az előzetes eredetiségvizsgálat elvégzésének igazolása nélkül. Ezt a rendelkezést az Mr1. szövegszerűen nem módosította, ezért az Alkotmánybíróság külön vizsgálta annak az alkotmányosságát az indítványozó érvelése alapján.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a támadott rendelkezés a közúti közlekedési nyilvántartás szabályozásának a körébe tartozik, amelynek alapvető célja éppen a tulajdon és a közlekedés biztonságának védelme. A Kktv. értelmében:

"23. § (1) Jármű - a (3) bekezdésben meghatározott vizsgálatot követően - abban az esetben helyezhető forgalomba, ha a tulajdonos a tulajdonjog megszerzésének jogszerűségét, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének meglétét és a külön jogszabályban meghatározott regisztrációs adó megfizetését a közlekedési igazgatási hatósági eljárásban igazolta.

(2) A jármű forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos járműnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg. "

Az Mr. támadott rendelkezése tehát nem a járműhöz való tulajdonjogot korlátozza, hanem - a törvényi rendelkezéssel összhangban - annak forgalomba helyezését köti feltételhez. A járművezetők, járművek adatainak nyilvántartása és az annak alapján kiállított okmány alkalmas eszköz lehet arra, hogy a járműre, mint a tulajdon tárgyára elkövetett visszaélések mennyisége csökkenjen. Következésképpen az indítványozó vélekedésével szemben a Mr. 44. § (2) bekezdésének f) pontja nem sérti az Alkotmány 13. § (1) bekezdésében meghatározott tulajdonvédelmet.

4. Ugyanezt a rendelkezést az indítványozó az Alkotmány 37. § (3) bekezdésébe ütközőnek is tartja, mivel azt - szerinte - a jogalkotó a Kktv. 48. § (3) bekezdésének d) pontjában kapott felhatalmazás túllépésével bocsátotta ki.

Eljárása során az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a támadott rendelkezés alkotmányossági vizsgálatát az 553/B/2001. AB határozatban már elvégezte. Ebben a határozatban kifejtette, hogy az Mr. akkor hatályban levő 44. § (5) bekezdés f) pontja [amelynek a szövege megegyezik az Mr. jelenleg vizsgált 44. § (2) bekezdése f) pontjának szövegével] - az Mr. más rendelkezéseivel együtt - összhangban áll a törvényi felhatalmazó rendelkezés tartalmával és a felhatalmazás keretében állapít meg végrehajtási szabályt (553/B/2001. AB határozat, ABH 2004, 1907, 1911.) .

Az Alkotmánybíróság a fenti határozat megállapításait jelen esetben is irányadónak tartja, ezért miután a támadott rendelkezés nem sérti az Alkotmány 37. § (3) bekezdését, az indítvány ebben a részében elutasította.

5. Ugyancsak az Alkotmány 37. § (3) bekezdésére hivatkozással kérte az indítványozó az Mr. 88. § (1) bekezdés c) pontja, valamint a 97. § (2) bekezdése alkotmányellenességének megállapítását. Egy másik indítvány ugyanilyen érveléssel támadja az Mr. 97. § (2) bekezdését.

A két rendelkezés értelmében a rendőrhatóság felhívására a jármű tulajdonosa adatot köteles szolgáltatni a járművezető személyről, ugyanakkor - érvelnek az indítványozók - az államigazgatási eljárás, a szabálysértési eljárás, a büntetőeljárás és a polgári perrendtartás törvényi szintű szabályai meghatározott esetekben lehetővé teszik a vallomás-, illetve a nyilatkozattétel jogszerű megtagadását.

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy nem a két támadott rendelkezés biztosítja a rendőrhatóság számára az indítványozók által sérelmezett hatáskört, hanem az Mr. -nél magasabb szintű jogszabály, nevezetesen a Kknytv.:

"33. § (3) A jármű üzemben tartója (tulajdonosa), ha törvény eltérően nem rendelkezik, köteles a rendőrhatóság - adatkérés célját tartalmazó - felhívására a szabályszegés elkövetésekor a járművet vezető személyről adatot szolgáltatni. Az adatszolgáltatási kötelezettség legfeljebb az adatkérést megelőző hat hónap időtartamra terjed ki. "

Ezt a rendelkezést a közúti közlekedési előéleti pontrendszerről szóló 2000. évi CXXVIII. törvény 14. § (2) bekezdése iktatta be a Kknytv. -be a következő indoklással: "Mivel a közlekedés veszélyes üzem, indokolt a jármű üzembentartójának (tulajdonosának) olyan kötelezettséget meghatározni, mely szerint a rendőrhatóság felhívására, ha törvény eltérően nem rendelkezik (pl. önmagára nem köteles terhelő vallomást tenni, tanúvallomás akadálya áll fenn), köteles a gépjármű vezetőjéről adatot szolgáltatni. (...) A rendőrhatóságnak meg kell jelölni az adatkérés célját. "

Következésképpen nem helytálló az indítványozók azon állítása, hogy a két támadott rendelkezésnek nincs törvényi alapja, ezért az Alkotmánybíróság nem találta az Alkotmány 37. § (3) bekezdésébe ütközőnek az Mr. 88. § (1) bekezdésének c) pontját és 97. § (2) bekezdését.

6. Az előző ponthoz kapcsolódva az indítványozó azt is állítja, hogy az adatszolgáltatás megtagadása esetén a jármű forgalomból való kivonásának elrendelése [Mr. 88. § (1) bekezdésének c) pontja] több okból sérti a jogállamiságot [Alkotmány 2. § (1) bekezdés].

6. 1. A jogállamiság sérelmét az indítványozó a szabályozás "önkényes" jellegével támasztja alá, amit úgy értelmez, hogy a jármű forgalomból való kivonását "olyan okból rendeli el, (...) amely ok a forgalomba helyezésnek nem feltételei". A szabályozás "önkényes" voltát az indítványozó abban is látja, hogy "a jármű forgalomban való jogszerű biztonságos részvétele (...) és a szankcionálni kívánt magatartás között semmiféle kapcsolat nincs".

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése kimondja, hogy Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. Az 56/1991. (XI. 8.) AB határozat az általános elvi tételt juttatta kifejezésre, amikor az indokolásban egyebek mellett kimondta: "A jogállamiság egyik alapvető követelménye, hogy a közhatalommal rendelkező szervek a jog által meghatározott keretek között, a jog által megállapított működési rendben, a jog által a polgárok számára megismerhető és kiszámítható módon szabályozott korlátok között fejtik ki tevékenységüket" (ABH 1991, 454, 456.) .

Jelen esetben az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a közlekedésért felelős miniszternek az indítványozó által sérelmezett jogalkotó tevékenységét a jogállamiság követelményeinek megfelelően a magasabb szintű Kknytv. 33. § (3) és (4) bekezdése alapozza meg:

(4) Ha a jármű új tulajdonosa az (1) bekezdés b) pontjában, a jármű üzemben tartója a (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségének önhibájából nem tett eleget, a járművet az illetékes hatóság a külön jogszabályban meghatározott időtartamra kivonja a forgalomból. "

A 3/1998. (II. 11.) AB határozatban az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a jogalkotó kellően megfontolt indokok alapján, a közlekedés minden résztvevőjének az élete és a biztonsága érdekében határozza meg azokat a szabályokat, amelyek a közlekedésben részt vevő valamennyi személyre vonatkoznak. "A jogalkotó a közlekedés rendjét szabályozó előírások betartását különböző - igazgatási, szabálysértési, büntető - szankciók kilátásba helyezésével is elősegíteni kívánja. E jogkövetkezmények ugyancsak törvényi szintű szabályozáson alapulnak, (...) az alacsonyabb szintű jogforrások e törvények alapján, azok előírásait részletezve tartalmaznak további rendelkezéseket. " (ABH 1998, 61, 65-66.)

Miután az Mr. támadott jogszabályi rendelkezése összhangban áll a Kknytv. idézett rendelkezéseivel, az Alkotmánybíróság az indítványt ebben a részében elutasította. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a jogállamiság elvéből nem következik az, hogy a jármű csak olyan feltételek mellett vonható ki a forgalomból, amelyek megegyeznek a forgalomba helyezés feltételeivel. A jármű üzemben tartására vonatkozó szabályok be nem tartása is vezethet ahhoz, hogy hivatalból rendeljék el a jármű forgalomból történő kivonását.

6. 2. Az indítványozó szerint a gépjárműnek az adatszolgáltatás megtagadása miatti forgalomból való kivonása szükségtelenül korlátozza a tulajdon használatához fűződő jogokat. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy az indítványozó nem állította kifejezetten az Alkotmánynak a tulajdonjog védelmét kimondó 13. § (1) bekezdésének a sérelmét, hanem ebben az esetben is a jogállamiság sérelmére hivatkozott.

Kétségtelen, hogy a gépjármű forgalomból való kivonása azt eredményezi, hogy a tulajdonost kizárják a gépjármű rendeltetésszerű használatától. Az indítvány értelmezésében a gépjármű rendeltetésszerű használatának a joga, mint a tulajdonjoghoz tartozó jogosítvány, önmagában véve nem, hanem a közúti közlekedésben való részvétel jogának a gyakorlásában nyeri értelmét. A közlekedés szabadságát az Alkotmánybíróság a 60/1993. (XI. 29.) AB határozatban a következőképpen értelmezte: "A magyar Alkotmány a közlekedés szabadságát külön nem nevesíti, de a szabad mozgáshoz való jog magában foglalj a a jármű-vön vagy járművel való helyváltoztatás, a közlekedés szabadságát is. " (ABH 1993, 507, 509-510.) Mivel a szabad mozgás joga alapvető jog, az Alkotmány 8. § (2) bekezdése szerint az e jogra vonatkozó szabályokat csak törvény állapíthatja meg. Az Alkotmánybíróság több határozatában kifejtette, hogy" [V]alamely alapjog tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak meghatározása csakis törvényben történhet, törvény kell továbbá az alapjog közvétlen és jelentős korlátozásához is. " [64/1991. (XII. 17.) AB határozat (ABH 1991, 297, 300.), 27/1993. (IV. 29.) AB határozat (ABH 1993, 444, 445.) ]

Jelen esetben is - az Indokolás III/6. 1. pontjában kifejtettekkel megegyezően - az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az indítványozó által sérelmezett és a közlekedés szabadságának gyakorlását érintő tulajdonhasználat korlátozását nem az Mr. támadott rendelkezése, hanem a Kknytv. 33. § (4) bekezdése, azaz törvény állapította meg.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a támadott rendelkezés alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

7. Az indítványozó szerint a jogalkotó az Alkotmánynak a jogállamiság elvét kimondó 2. § (1) bekezdését és a tulajdonjog védelmét kimondó 13. § (1) bekezdését sértette meg az Mr. 92. § (1) bekezdésének második mondatával, mert az önkényesen és hátrányosan különbözteti meg azt a közeli hozzátartozót, akinek a részére elidegenítették a forgalomból kivont járművet. Ugyanakkor az indítványozó nem hivatkozott az Alkotmány 70/A. § (1) bekezdésére.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi: a megtámadott rendelkezés azt a célt szolgálja, hogy megakadályozza az előző pontban tárgyalt jogkövetkezmény kijátszását, vagyis éppen a jogállamiság követelményeinek megfelelően következetesen szerezzen érvényt annak a hátrányos jogkövetkezménynek, amelyet a kötelezettség önhibából történő elmulasztása esetére ír elő a törvény. A tulajdonvédelem sérelme pedig azért sem vetődhet fel, mert a közeli hozzátartozó az Mr. 88. § (1) bekezdésének § c) pontjában megszabott - és az Mr. támadott rendelkezése értelmében őt is terhelő - hátrányos jogkövetkezmény ismeretében köti meg a forgalomból ideiglenesen kivont gépjármű adásvételi szerződését.

Következésképpen az Alkotmánybíróság - az indítvány érveléséhez kapcsolódóan - nem állapított meg alkotmányosan értékelhető összefüggést az Alkotmány hivatkozott rendelkezései, valamint az Mr. támadott rendelkezése között, ezért az indítványt ebben a részében is elutasította.

8. Az indítványozó érvelése szerint a Kktv. 48. § (3) bekezdésének d) pontjában foglalt felhatalmazás nem jogosítja fel a belügyminisztert az Mr. 88/A. § (3) bekezdésében, a 89. § (2) bekezdésének a)-b)-c) pontjaiban valamint a 92. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezések megalkotására. [Az Mr. 88/A. § (3) bekezdése a gépjármű forgalomból való kivonását rendeli el, ha a jármű jogszerű megszerzője önhibájából nem tesz eleget a járműnyilvántartás adataiban bekövetkezett változásra vonatkozó bejelentési kötelezettségének, az Mr. többi támadott jogszabályi rendelkezése ennek a hatósági intézkedésnek a végrehajtását részletezi. ] Ez pedig indítványozó vélekedése szerint az Alkotmány 37. § (3) bekezdésének a megsértését valósítja meg.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a Kktv. 48. § (3) bekezdése d) pontjának indítványban hivatkozott szövegét 2007. január 1-jétől - a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény 10. § (6) bekezdésével eszközölt módosításnak megfelelően-jelenleg a Kktv. 48. § (3) bekezdés d) és i) pontja tartalmazza.

A Kktv. rendelkezése szerint:

(2) A jármű forgalomba helyezése a hatósági jelzés és engedély kiadásával és az országos járműnyilvántartásba bejegyezésével valósul meg. "

A fenti szabályokból megállapítható, hogy a jármű forgalomba helyezését, illetve forgalomban tartását a Kktv. rendelkezése több feltételhez, így hatósági engedélyhez, illetve hatósági jelzéshez köti, amelyek kiadására, elvételére, visszavonására vonatkozó szabályozásra a Kktv. 48. § (3) bekezdésének i) pontja kifejezetten felhatalmazza a közlekedésrendészetért felelős minisztert és ennek körében a felhatalmazás nem zárja ki az Mr. 88/A. (3) bekezdésében nevesített jogellenes magatartásnak az indítványozó által sérelmezett szankcionálását. Azt pedig, hogy a jármű már nyilvántartásba vett adataiban bekövetkezett változás bejelentésének a kötelezettsége a jármű üzemben tartóját terheli, a Kktv. végrehajtásáról szóló 30/1988. (IV. 21.) MT rendelet 17. § (2) bekezdése rögzíti.

Az Alkotmánybíróság ebben az esetben sem állapította meg a jogforrási hierarchiából eredő követelmény, vagyis az Alkotmány 37. § (3) bekezdésének a megsértését, ezért az indítványt ebben a részében is elutasította.

9. Indítványa utolsó részében az indítványozó az Mr. több olyan rendelkezését [16. § (1) bekezdésének f) pontját, 17. § (2) bekezdését, 33. § (1) bekezdésének d) pontját, 44. § (5) bekezdésének d) és e) pontját, valamint 102. § (7) bekezdését] azért kifogásolja a jogbiztonság alkotmányos követelményének és a Jat. 18. § (2) bekezdésének a megsértésére hivatkozással, mert az azokban szereplő "és/vagy" kötőszó bizonytalanná teszi a jogi norma tartalmát.

A jogbiztonságot az Alkotmánybíróság már egyik 1992. évi határozatában a következőképpen határozta meg általános érvénnyel: "A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam - s elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak bizonyítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatók legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. " [9/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 59, 65. ] Az Alkotmány 2. § (1) bekezdésének sérelmét a jogi norma tartalmának értel-mezhetetlensége [42/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 299, 301. ] eredményezheti. Eseti mérlegelés tárgya

az arról való döntés, hogy az adott jogszabályi rendelkezés megfelel-e az egyértelműség és kiszámíthatóság követelményének. [22/1997. (II. 25.) AB határozat, ABH 1997, 107, 118. ] A vonatkozó alkotmánybírósági határozatokból megállapítható, hogy a norma akkor minősülhet értelmezhetetlenek, ha tartalmát semmilyen értelmezési módszerrel nem lehet feltárni [44/1997. (IX. 19.), ABH 1997, 304, 309.; 21/2001. (VI. 21.) AB határozat, ABH 2001, 231., 233-236. ], továbbá, ha a jogszabályon belül ellentmondás [21/1993. (IV. 2.) AB határozat, ABH 1993, 172, 180. ], illetve súlyos hiányosság található [15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138, 139., 16/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 140, 151. ].

Jelen esetben az Alkotmánybíróság elvégezte az Mr. támadott -jelenleg is hatályban levő - rendelkezései vonatkozásában az egyértelműségi tesztet. Megállapítása szerint az "és/vagy" kötőszó használata nem teszi értelmezhetetlenné egyik rendelkezést sem, a jogalkotó éppen a rugalmasabb jogalkalmazás érdekében élt ezzel a megfogal-mazási lehetőséggel.

Erre tekintettel az Alkotmánybíróság az indítványnak ezt a részét is elutasította az Mr. 16. § (1) bekezdésének f) pontja, 33. § (1) bekezdésének d) pontja, valamint 102. § (7) bekezdése vonatkozásában.

10. Úgyszintén a jogbiztonság sérelmére hivatkozással az indítványozó kérte az Mr. 17. § (2) bekezdése és 44. § (5) bekezdése d) és e) pontja alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését. Eljárása során az Alkotmánybíróság észlelte, hogy a 17. § támadott (2) bekezdését a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról szóló 27/2003. (VII. 4.) BM rendelet 4. §-a 2003. július 19-i hatállyal, a 44. § (5) bekezdésének támadott d) és e) pontját a közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 35/2000. (XI. 30.) BM rendelet módosításáról szóló 34/2004. (VI. 28.) BM rendelet 17. § (1) bekezdése 2004. július 1-jei hatállyal hatályon kívül helyezte.

Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata, hogy utólagos normakontroll keretében kizárólag a hatályban levő jogszabály alkotmányosságát vizsgálja. Ez alól kivétel lehet, ha az eljárás az Abtv. 38. §-a alapján bírói kezdeményezés vagy a 48. §-a alapján alkotmányjogi panasz tárgyában folyik. Mivel az indítvány nem tartozik ezek körébe, az Alkotmánybíróság az Mr. 17. § (2) bekezdésével és 44. § (5) bekezdése d) és e) pontjával kapcsolatos eljárást az Ügyrend 31. § a) pontja alapján megszüntette.

Budapest, 2007. szeptember 24.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kovács Péter s. k.,

előadó alkotmánybíró

450/B/2000. AB határozat

jogszabály alkotmányellenességének utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványokról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

határozatot:

Indokolás

I.

II.

III.

Tartalomjegyzék