27/2005. (VI. 29.) AB határozat

mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja: alkotmányellenes helyzet keletkezett annak következtében, hogy az Országgyűlés a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény keretei között nem szabályozta a felsőoktatási intézménynek a hallgatói jogviszonyra vonatkozó érdemi döntése saját hatáskörben történő kijavításának (módosításának, illetve visszavonásának) a határidejét és törvényi előfeltételeit.

Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet 2005. december 31 - ig szüntesse meg.

2. Az Alkotmánybíróság a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról szóló 2000. évi XCVII. törvény 21. § d) pontjával, valamint 23. § (1) bekezdésével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.

3. Az Alkotmánybíróság a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény módosításáról szóló 2001. évi XCI. törvény 8. § d) pontjával, valamint 10. § (1) bekezdésével összefüggésben előterjesztett, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában az eljárást megszünteti.

4. Az Alkotmánybíróság megszünteti az eljárást az Országgyűlés alkotmányellenes mulasztásának megállapítására irányuló azon indítvány tárgyában, amely szerint azért sérül az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglalt alkotmányi rendelkezés, mert a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény nem rendelkezik a bírósághoz fordulás, mint jogorvoslat lehetőségéről a hallgatókat érintő ügyekben.

Ezt a határozatát az Alkotmánybíróság a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa általános helyettese (a továbbiakban: indítványozó) az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló 1993. évi LIX. törvény 22. § d) pontjában foglalt jogkörében eljárva mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására terjesztett elő indítványt az Alkotmánybíróságnál.

1. Az indítványozó indítványában alkotmányellenes mulasztás fennálltát állította azzal összefüggésben, hogy sem a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), sem pedig az egyetemi és főiskolai hallgatók által fizetendő díjakról és térítésekről, valamint a részükre nyújtható egyes támogatásokról szóló 51/2002. (III. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr2.) nem rendelkezik arról, hogy az intézmény a hallgató kötelezettségére vonatkozó tévedését mennyi időn belül jogosult egyoldalú intézkedésével kijavítani.

Az indítványozó véleménye szerint ez a szabályozási hiány ellentétes a jogbiztonság követelményével, a szerzett jogok védelmével, és a művelődéshez való jog sérelmét is okozhatja.

Az indítványozó hivatkozott arra, hogy mind a közjogban, mind a polgári jogban vannak az általa jelzett esetre vonatkozó szabályok (jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok védelme, a tévedés rendezésének a szabályai), azonban a hallgatói jogviszonyra vonatkozóan ilyen szabályok nincsenek.

2. Az Ftv. és a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról rendelkező 2000. évi XCVII. törvény (a továbbiakban: Ftvm1.) esetében az indítványozó szerint azért áll fenn alkotmányellenes mulasztás, mert az Ftvm1. nem biztosított kellő felkészülési időt a benne foglalt, megváltozott rendelkezéshez való alkalmazkodásra, nem tartalmazza az ehhez szükséges átmeneti szabályokat.

Ennek következtében az indítványozó álláspontja szerint sérült a jogállamiság részét képező jogbiztonság [Alkotmány 2. § (1) bekezdés] és a művelődéshez való alkotmányos jog (Alkotmány 70/F. §).

Az indítványozó szerint azért sérültek a felhívott alkotmányi rendelkezések, mert az Ftvm1. úgy lépett hatályba, hogy annak hátrányos rendelkezéseit (átmeneti rendelkezések hiányában) azokra is alkalmazni kell, akik a felsőoktatási intézménybe történt jelentkezésük során azt még nem ismerhették, meghozott döntésük során nem vehették figyelembe.

Az indítványozó az Ftvm1. vitatott szabályozását érintően lényegében olyan átmeneti rendelkezés hiányát kifogásolta, amely előírná, hogy a hallgató tandíjfizetési kötelezettsége tekintetében a felvételi jelentkezése idején hatályban lévő jogszabályt kell alkalmazni akkor, ha az, az általa elhatározott szakváltást követően az új, másodikként kiválasztott felsőoktatási intézménybe történő beiratkozás időpontjáig számára hátrányosan változik meg.

3. Az indítványozó indítványában támadta az Ftv. - t módosító 2001. évi XCI. törvényt (a továbbiakban: Ftvm2. ) is. Ezzel a törvénymódosítással összefüggésben is a kellő felkészülési időt biztosító átmeneti szabályokat hiányolta.

Az indítványozó azt kifogásolta, hogy az Ftvm2. úgy lépett hatályba, hogy a rendelkezései a hatálybalépésekor tanulmányaikat már folytató (az Ftvm2. hatálybalépése előtt, szakváltást követően az új, másodikként kiválasztott felsőoktatási intézménybe már beiratkozott) hallgatókra is kiterjednek, ami egyes hallgatók számára új, a korábbiaknál hátrányosabb fizetési kötelezettséget jelent.

Az indítványozó arra hivatkozott, hogy a felsőfokú képzésben az adott szak képesítési követelményeiben meghatározott képzési idő jelent egy egységet, ezért erre nézve kell a jogalkotásnak kiszámíthatónak lenni. Véleménye szerint az Ftvm2. ennek a követelménynek nem tesz eleget, ezért az sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság követelményét, valamint az Alkotmány 70/F. § - ában foglalt művelődéshez való jogot.

4. Az indítványozó kifogásolta továbbá azt is, hogy az Ftv. nem rendelkezik a bírósághoz fordulás, mint jogorvoslat lehetőségéről a hallgatókat érintő azon ügyekben, amelyek alkotmányos jogaikat (munkához való jog, művelődéshez való jog) érintik.

Ez a hiány az indítványozó érvelése szerint az Alkotmány 57. § (1) bekezdésében foglaltak sérelmére vezet, mert a szabályozás hiányában nem érvényesül a bírói jogvédelem, illetve nézete szerint ennek a lehetősége tekintetében jogbizonytalanság van.

Az indítványozó szerint a hallgatói jogviszonyt érintő ügyekben is biztosítani kell a bírósághoz fordulás jogát, az intézmény eljárását követően, és az ügyek jellege szerint differenciáltan.

Az indítványozó indítványához csatolta az OBH 1402/2002. számú jelentését, egyben kérte, hogy annak a vizsgálati megállapításokat tartalmazó része 2. , 3. , 5. és 8. pontjaiban foglaltakat az indítvány részletes indokolásaként vegye figyelembe az Alkotmánybíróság.

Az indítványozó az Alkotmánybíróság általi nyilatkozattételre történt felhívást követően kizárólag az 1. pontban ismertetett indítványát kérte elbírálni, a 2. , 3. és a 4. pontokban foglalt indítványait visszavonta.

Az indítványozó az indítvány kiegészítésében a 1. pontban foglalt indítványának az indokolását további érvekkel is alátámasztotta. Kifejtette, hogy "[h]a egy intézményre vonatkozóan a belső kvázi - jogorvoslás garanciális jelentőségű határidői nincsenek megállapítva, az a kiszámíthatóságot és az előreláthatóságot bizonyosan akadályozza, ezért az ilyen jogalkotói mulasztás sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését. "

Az indítványozó hivatkozott továbbá arra is, hogy a jogalkotót terhelő mulasztásból előálló jogbizonytalanság az Alkotmány 70/F. § (1) bekezdésében foglalt művelődéshez való jogot is sérti, mivel nem érvényesül a művelődéshez való jogra vonatkozó azon alkotmányos követelmény, amely szerint "az államnak mindenki számára - hátrányos megkülönböztetés nélkül - biztosítania kell a művelődéshez, a tanuláshoz való jog gyakorlását lehetővé tevő szervezeti és jogszabályi feltételeket. "

Az eljárás során az Alkotmánybíróság beszerezte az oktatási miniszter véleményét.

II.

1. Az Alkotmánynak az indítvánnyal érintett rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam. "

"57. § (1) A Magyar Köztársaságban a bíróság előtt mindenki egyenlő, és mindenkinek joga van ahhoz, hogy az ellene emelt bármely vádat, vagy valamely perben a jogait és kötelességeit a törvény által felállított független és pártatlan bíróság igazságos és nyilvános tárgyaláson bírálja el. "

"70/F. § (1) A Magyar Köztársaság biztosítja az állampolgárok számára a művelődéshez való jogot.

(2) A Magyar Köztársaság ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező általános iskolával, képességei alapján mindenki számára hozzáférhető közép - és felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők anyagi támogatásával valósítja meg. "

2. Az Ftv. 124/E. § d) pontjának - az Ftvm1. 21. § - ával történt módosítását megelőzően - 2000. július 1 - jéig hatályos szövege:

"124/E. § E törvény alkalmazásában

d) első alapképzés: az első főiskolai vagy az első egyetemi végzettség és szakképzettség megszerzését eredményező képzés; (... ) "

3. Az Ftvm1. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"21. § Az Ftv. 124/E. § - ának d), l) és m) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek, illetve az alábbi n), o), p), q), r), s), t), u), v) és z) pontokkal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"d) első alapképzés: alapképzési szakon az első egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzésére irányuló képzés, amelyre a hallgató a felvételi eljárás során először nyer felvételt és létesít hallgatói jogviszonyt a felsőoktatási törvényben foglaltak szerint, beiratkozással. A hallgató az első felvételi eljárás során - a vonatkozó jogszabályok szerint - kétszakos képzésre is nyerhet felvételt. A hallgató és a képzés támogatásának részletes szabályait - a végzettség és a szakképzettség megszerzése előtti szakváltás, illetve a kétszakos képzés esetében - a Kormány rendeletben határozza meg. " (... )

"23. § (1) Ez a törvény a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

4. Az Ftvm2. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"8. § Az Ftv. 124/E. § - ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"d) első alapképzés: alapképzési szakon az első egyetemi vagy főiskolai szintű végzettség és szakképzettség megszerzésére irányuló képzés - ideértve az állami és egyházi felsőoktatási intézmények külön jogszabályban szabályozott közös képzését is - , amelyre a hallgató felvételi eljárás során először nyer felvételt és az e törvényben foglaltak szerint beíratkozással létesít hallgatói jogviszonyt. A hallgató az első felvételi eljárás során - a vonatkozó jogszabályok szerint - kétszakos képzésre is nyerhet felvételt. Első alapképzésnek minősül továbbá az a képzés, amelyre a hallgató az első beíratkozást követően történő szak - , szakpár - , illetve intézményváltással új felvételi eljárás eredményeképpen beíratkozik, a szak - , illetve intézményváltással felvett szak képesítési követelményében meghatározott képzési időnek a korábbi, első alapképzésben folytatott tanulmányok finanszírozott idejével csökkentett időtartamban. A hallgató és a képzés támogatásának részletes szabályait - a végzettség és a szakképzettség megszerzése előtti szakváltás, illetve a kétszakos képzés esetében - a Kormány rendeletben határozza meg. ""

"10. § (1) Ez a törvény 2002. január 1 - jén lép hatályba. "

III.

Az indítvány megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság - figyelemmel arra, hogy az indítványozó az indítványismertetés 2. , 3. és 4. pontjaiban foglalt indítványait visszavonta - érdemben kizárólag az indítványismertetés 1. pontjában foglalt indítvány alkotmányossági vizsgálatát végezte el.

Az indítványozó indítványában azt kifogásolta, hogy - a hallgatói jogviszonyt érintően - sem az Ftv. , sem pedig a Tr2. nem rendezi azt a kérdést, hogy a felsőoktatási intézmény a hallgató kötelezettségére vonatkozó tévedését milyen határidőn belül jogosult, illetve köteles egyoldalú intézkedésével kijavítani. Álláspontja szerint ez a szabályozási hiány a jogbiztonság, a művelődéshez való jog, illetve a szerzett jogok sérelmére vezet.

Érvelése szerint a jogalkotót terhelő mulasztás az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság alkotmányos követelményét sérti, mivel a fent jelzett határidő szabályozatlansága kiszámíthatatlanságot okoz.

A felsőoktatási intézmény belső jogorvoslati rendszerében a téves intézményi döntés saját hatáskörben történő kijavítása az indítványozó álláspontja szerint olyan kvázi - jogorvoslás, amelynek a garanciális jelentőségű határidejét szabályozni szükséges. A törvényi szintet igénylő szabályozási hiány a felsőoktatási intézmény belső jogorvoslati rendszerében olyan jogbizonytalanságot idéz elő, amely végső soron az Alkotmány 70/F. § (1) bekezdésében foglalt művelődéshez való jog sérelmét idézi elő, mivel nem biztosítottak a művelődéshez, a tanuláshoz való jog gyakorlását lehetővé tevő szervezeti és jogszabályi feltételek.

Az Alkotmánybíróság a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó hatáskörével összefüggésben a 49/2001. (XI. 22.) AB határozatában az alábbiakra mutatott rá:

"Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. § (1) bekezdése kimondja: "Ha az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére. " Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint az Abtv. 49. § (1) bekezdésének alkalmazására akkor kerülhet sor, ha együttesen fennáll két feltétel: a jogalkotó mulasztása és az ennek folytán előidézett alkotmányellenes helyzet. [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86. ; 1395/E/1996. AB határozat, ABH 1998, 667, 669. ; 35/1999. (XI. 26.) AB határozat, ABH 1999, 310, 317. ; 6/2001. (III. 14.) AB határozat, ABK 2001. március, 115, 120. ]

Az Alkotmánybíróság nemcsak akkor állapít meg alkotmányellenes mulasztást, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen jogszabály nincs, hanem akkor is, ha az adott kérdésben van ugyan szabályozás, de az Alkotmány által megkívánt jogszabályi rendelkezés hiányzik. Az Alkotmánybíróság már több határozatában hangsúlyozta, hogy abban az esetben is sor kerülhet alkotmányellenes mulasztás megállapítására, ha a jogalkotó az Alkotmányból, illetve egyéb jogszabályból származó jogalkotói feladatát teljesítette, ennek során azonban olyan szabályozási hiányosságok következtek be, amelyek alkotmányellenes helyzetet idéztek elő. [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113. ; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997,122,128. ; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138. ; 22/1999. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1999, 176, 196, 201. ]" (ABH 2001, 351, 355. )

Az Alkotmánybíróság az Abtv. 1. § e) pontjában foglalt hatáskörében eljárva azt vizsgálta, hogy - az Ftv. szabályozásához kapcsolódóan - fennáll - e az indítványozó által állított jogalkotói mulasztás és az ebből következő alkotmányellenes helyzet.

Az indítvány alkotmányossági vizsgálata során az Alkotmánybíróság megállapította, hogy sem az Ftv. , sem a Tr2. nem tartalmazza az indítványozó által hiányolt szabályt.

Az Ftv. 27. § (2) bekezdése értelmében a hallgató a felsőoktatási intézménnyel hallgatói jogviszonyban áll, mely jogviszony a hallgató felsőoktatási intézménybe történő beiratkozásával jön létre. A felsőoktatási intézményben tanuló hallgatók jogai és kötelezettségei a hallgatói jogviszonyból erednek.

Az Ftv. 34. § (4) bekezdése értelmében a hallgatónak joga van - a tanulmányi követelmények teljesítésére vonatkozó értékelés kivételével - a felsőoktatási intézmény döntése, intézkedése vagy mulasztása ellen a hallgatói jogviszonyára vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással felülbírálati kérelemmel élni az intézményi Szabályzatban meghatározott eljárás keretében. Az Ftv. 34. § (10) bekezdése alapján a hallgató az intézmény másodfokú határozatának bírósági felülvizsgálatát kérheti a másodfokú határozat közlésétől számított 30 napon belül jogszabálysértésre, illetve hallgatói jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megsértésére hivatkozással.

Az Ftv. tehát mind a felsőoktatási intézmény belső jogorvoslati rendszerében, mind pedig azon kívül, a bíróság előtt lehetőséget biztosít a hallgató által előterjesztett jogorvoslati kérelem (felülbírálati kérelem, illetve kereset) alapján a felsőoktatási intézmény első, illetve másodfokú döntésével szemben a jogorvoslásra, ezen keresztül a téves döntés kijavítására.

Az Alkotmánybíróság ugyanakkor azt is megállapította, hogy a jogorvoslati kérelemmel még el nem bírált hallgatói jogviszonyra vonatkozó intézményi döntések esetén - az indítványozó által kifogásolt szabályozás hiányában - a felsőoktatási intézmény időkorlát (határidő) nélkül jogosult a saját hatáskörében, egyoldalú intézkedésével kijavítani (módosítani, illetve visszavonni) a korábban meghozott döntését (határozatát).

Amennyiben a felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszonyra vonatkozó korábbi döntését utóbb módosítja, illetve visszavonja, ez kihat az Ftv. által szabályozott hallgatói jogviszony lefolyására, ennek részeként a hallgatói jogviszonyból eredő hallgatói jogokra és kötelezettségekre is.

A korábban meghozott intézményi döntés egyoldalú, időkorlát nélküli utólagos módosítása a hallgatói jogviszonyból eredő és a hallgatók által jóhiszeműen szerzett és gyakorolt hallgatói jogok sérelmére vezethet, továbbá a hallgatók számára terhesebbé teheti a hallgatói jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítését.

Az Alkotmánybíróság már számos korábbi határozatában kimondta, hogy a jogállam alapvető és nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. Ehhez kapcsolódóan elsőként a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában fejtette ki az Alkotmánybíróság azt, hogy "a jogbiztonság az állam - s elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is. " (ABH 1992, 59, 65. )

Az Alkotmánybíróság a 7/2004. (III. 24. ) AB határozatában rámutatott továbbá arra is, hogy "a jogbiztonsággal kapcsolatban kimunkált jogállami mércék, elvek (kiszámíthatóság, előreláthatóság, stabilitás, a létrejött jogviszonyokba való beavatkozás tilalma, a szerzett jogok védelme, felkészülési idő) a társadalom különböző szervezetei, a polgárok jogviszonyait érintő jogi szabályozással szemben megfogalmazott követelmények. [8/2003. (III. 14.) AB határozat, ABK 2003. március, 90, 96; 26/1993. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1993, 196, 199, 200. ; 62/1993. (XI. 29.) AB határozat, ABH 1993, 364, 367. ; 43/1995. (VI. 30.) AB határozat, ABH 1995, 188, 192, 193. ; 28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 155, 158. ]" (ABH 2004, 98, 111. )

Az Alkotmánybíróság egy korábbi, a 46/2003. (X. 16.) AB határozatában a létrejött jogviszonyok stabilitását biztosító eljárási garanciákkal összefüggésben kimondta: "[a]z Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint: "A jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvető jelentőségűek az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából. " [11/1992. (III. 5.) AB határozat, ABH 1992, 77, 85. ] Ezt erősítette meg az Alkotmánybíróság a 75/1995. (XII. 21.) AB határozatában:" Az alanyi jogok és kötelezettségek érvényesítésére szolgáló eljárási garanciák a jogbiztonság alkotmányos elvéből következnek. Megfelelő eljárási garanciák nélkül működő eljárásban a jogbiztonság szenved sérelmet. " (ABH 1995, 376, 383. )

A jogbiztonság kettős követelményt támaszt a jogalkotóval szemben. Ennek megfelelően elsősorban a létrejött jogviszonyok stabilitásának eljárásjogi biztosítékait kell megteremtenie. " (ABH 2003, 488, 498 - 499. )

Annak következtében, hogy a törvényalkotó az Ftv. - ben nem szabályozta, hogy a felsőoktatási intézmény milyen törvényi határidőn belül javíthatja ki (módosíthatja, illetve vonhatja vissza) a hallgatói jogviszonyra vonatkozó, és jogorvoslati kérelemmel még el nem bírált döntését (határozatát), kiszámíthatatlanná és bizonytalanná válhat a felsőoktatási intézmény és a hallgató között létrejött jogviszonyból eredő jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése. Sérülhetnek a hallgató által a hallgatói jogviszonyból eredő, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok, továbbá utólag terhesebbé válhatnak az e jogviszonyból eredő, hallgatót terhelő kötelezettségek.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint nem csak az indítványozó által kifogásolt határidő hiánya, de a jogorvoslati kérelemmel el nem bírált intézményi döntés saját hatáskörben történő kijavításának (módosításának, illetve visszavonásának) a további törvényi előfeltételeit szabályozó rendelkezések szabályozatlansága is hozzájárul a jogbiztonság sérelmét okozó alkotmányellenes helyzet fennálltához.

A fent jelzett határidő, illetve törvényi előfeltételek szabályozatlansága kiszámíthatatlanná teszi a felsőoktatási intézmény eljárását, és ezen keresztül az egész jogintézmény (a felsőoktatási intézmény jogorvoslati kérelemmel el nem bírált döntésének saját hatáskörben történő kijavítása) működését is.

Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy más jogterületeken található szabályozás a fent jelzett alkotmányos probléma jogállami követelményeknek megfelelő rendezésére.

Példaként említhető erre az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) 61. § - a, amely pontos szabályozást ad arra, hogy a közigazgatási szerv milyen határidőn belül és törvényi előfeltételek mellett jogosult a saját hatáskörében eljárva módosítani, illetve visszavonni a határozatát.

Lényegi, garanciális eleme az Áe. hivatkozott szabályozásának, hogy erre csak egy ízben, a határozat közlésétől számított egy éven belül és csak akkor van mód, ha az jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat nem sért.

Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy noha a közigazgatási szerv és az ügyfél jogviszonyától sok vonatkozásban eltér a felsőoktatási intézmény és hallgató közötti jogviszony, ennek ellenére a törvényalkotó garanciális okokból az Ftv. 34. § (9) bekezdésében az Ftv. által szabályozott jogorvoslati eljárásban is alkalmazni rendelte az Áe. - nek a tényállás tisztázására, a határidők számítására, az igazolásra, a határozat alakjára és tartalmára, valamint annak a közlésére vonatkozó rendelkezéseit.

Az Ftv. 34. § (9) bekezdésében foglalt - az Áe. fent hivatkozott rendelkezéseit felhívó - utaló szabály nem rendeli azonban alkalmazni az Áe. 61. § - ában szereplő, a határozat módosítására, illetve visszavonására vonatkozó törvényi rendelkezéseket.

Az Alkotmánybíróság a fentiekben foglaltak alapján megállapította, hogy az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében foglalt jogállamiság részét képező jogbiztonság alkotmányos követelményét sértő alkotmányellenes mulasztás terheli az Országgyűlést annak következtében, hogy az Ftv. - ben nem szabályozta azt, hogy a felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszonyra vonatkozó érdemi jogorvoslati kérelemmel el nem bírált döntését milyen határidő és törvényi előfeltételek mellett jogosult egyoldalú intézkedésével kijavítani (módosítani, illetve visszavonni).

Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy a jogalkotó úgy köteles meghatározni a fent jelzett határidőt, hogy egyben ahhoz kapcsolódóan meghatározza azokat a további törvényi előfeltételeket is, amelyek a felsőoktatási intézmény döntésének kijavítása (módosítása, illetve visszavonása) esetén is biztosítják a hallgatói jogviszonyból eredő jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogok érvényesülését.

Mivel az Alkotmánybíróság az indítványozó által kifogásolt szabályozáshoz kapcsolódóan mind a jogalkotót terhelő mulasztást, mind pedig az ebből előálló alkotmányellenes helyzet fennálltát megállapította, ezért a rendelkező rész 1. pontjában foglaltak szerint határidő tűzésével felhívta a jogalkotót az alkotmányellenes mulasztás megszüntetésére.

Figyelemmel arra, hogy az Alkotmánybíróság a támadott szabályozáshoz kapcsolódóan az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján az alkotmányellenes mulasztást megállapította - állandó gyakorlatának megfelelően - annak az Alkotmány 70/F. § (1) bekezdésével fennálló ellentétét nem vizsgálta.

2. Az Alkotmánybíróság az Abtv. 20. § - ában foglaltak alapján az arra jogosult indítványa alapján jár el. Tekintettel arra, hogy az indítványozó az indítvány előterjesztését követően az indítványismertetés 2. , 3. és 4. pontjaiban foglalt indítványait visszavonta, az Alkotmánybíróság ezen indítványok tekintetében az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló, módosított és egységes szerkezetbe foglalt 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § d) pontjára figyelemmel az eljárást megszüntette.

Az Alkotmánybíróság e határozatának a Magyar Közlönyben való közzétételét az alkotmányellenesség megállapítására tekintettel rendelte el.

Dr. Holló András s. k. ,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k. ,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k. ,

előadó alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k. ,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k. ,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k. ,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k. ,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k. ,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 76/E/2003.

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére