Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bármelyik címsorra duplán kattintva megjelenítheti a dokumentum tartalomjegyzékét.

Visszaváltás: ugyanúgy dupla kattintással.

...Bővebben...

Bíró, ügytárgy keresése

KISFILM! Hogyan tud rákeresni egy bíró ítéleteire, és azokat hogyan tudja tovább szűkíteni ügytárgy szerint.

...Bővebben...

Közhiteles cégkivonat

Lekérhet egyszerű és közhiteles cégkivonatot is.

...Bővebben...

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

A kapcsolódó dokumentumok ikonjainak megjelenítését kikapcsolhatja -> így csak a normaszöveg marad a képernyőn.

...Bővebben...

Keresés "Elvi tartalomban"

A döntvények bíróság által kiemelt Elvi tartalmában közvetlenül kereshet.

...Bővebben...

Mínusz jel keresésben

'-' jel szavak elé írásával ezeket a szavakat kizárja a találati listából.                               

...Bővebben...

Link jogszabályhelyre

KISFILM! Hogyan tud linket kinyerni egy jogszabályhelyre, bekezdésre, pontra!

...Bővebben...

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

keresés: a BH-k címébe ezt az adatot is beleírjuk. ...Bővebben...

Egy bíró ítéletei

HANGGAL! A KISFILMBEN megmutatjuk, hogyan tudja áttekinteni egy bíró valamennyi ítéletét!                    

...Bővebben...

Jogszabály paragrafusára ugrás

Nézze meg a KISFILMET, amelyben megmutatjuk, hogyan tud a keresőből egy jogszabály valamely §-ára ugrani. Érdemes hangot ráadni.

...Bővebben...

Önnek 2 Jogkódexe van!

Két Jogkódex, dupla lehetőség! KISFILMÜNKBŐL fedezze fel a telepített és a webes verzió előnyeit!

...Bővebben...

32002R1406[1]

Az Európai Parlament és a Tanács 1406/2002/EK rendelete (2002. június 27.) az Európai Tengerbiztonsági Ügynökség létrehozásárólEGT vonatkozású szöveg.

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS 1406/2002/EK RENDELETE

(2002. június 27.)

az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség létrehozásáról

(EGT vonatkozású szöveg)

I. FEJEZET

CÉLOK ÉS FELADATOK

1. cikk

Célkitűzések

(1) Ez a rendelet létrehozza az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökséget (a továbbiakban: az ügynökség), amelynek célja a tengerészeti biztonság és a tengerhajózási biztonság magas, egységes és hatékony szintjének biztosítása, valamint a hajókról történő szennyezés megelőzése és elhárítása, továbbá az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezés elhárítása.

(2) Az ügynökség e célból együttműködik a tagállamokkal és a Bizottsággal, és az e cikk (1) bekezdésében említett területekkel kapcsolatban technikai, operatív és tudományos támogatást nyújt nekik a 2. cikkben meghatározott alapvető feladatai és - adott esetben - a 2a. cikkben meghatározott kiegészítő feladatai keretében, mindenekelőtt azért, hogy segítse a tagállamokat és a Bizottságot az Unió releváns jogi aktusainak megfelelő alkalmazásában. A szennyezésekre adandó válaszlépésekhez az ügynökség csak az érintett állam vagy államok kérésére nyújt operatív támogatást.

(3) A (2) bekezdésben említett támogatásnyújtás révén az ügynökség adott esetben hozzájárul a tengeri forgalom és a tengeri szállítás e rendelet szerinti általános hatékonyságához annak érdekében, hogy elősegítsék a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozását.

2. cikk

Az ügynökség alapvető feladatai

(1) Az 1. cikkben meghatározott célok megfelelő módon történő elérésének biztosítása érdekében az ügynökség ellátja az e cikkben felsorolt alapvető feladatokat:

(2) Az ügynökség támogatja a Bizottságot:

a) abban az előkészítő munkában, amely arra irányul, hogy különösen a nemzetközi jog alakulása fényében naprakésszé tegye és továbbfejlessze az alkalmazandó uniós jogi aktusokat;

b) a kötelező erejű uniós jogi aktusok eredményes végrehajtásában, különösen a látogatásoknak és az ellenőrzéseknek az e rendelet 3. cikkében foglaltak szerinti elvégzéséhez, valamint a 2004. március 31-i 725/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 1 ) 9. cikkének (4) bekezdésében a Bizottságra ruházott ellenőrzési feladatok elvégzéséhez nyújtott technikai segítség révén. E tekintetben az ügynökség esetleges módosításokat javasolhat a Bizottságnak e kötelező erejű jogi aktusokhoz;

c) az ügynökség céljai szempontjából fontos, folyamatban lévő és befejezett kutatási projektek elemzésében; ebbe beletartozhat az egyes kutatási projektek nyomán meghozandó lehetséges intézkedések meghatározása is;

d) az uniós jogi aktusok által a Bizottságra ruházott egyéb, az ügynökség céljaihoz kapcsolódó feladatok ellátásában.

(3) Az ügynökség együttműködik a tagállamokkal az alábbiakban:

a) adott esetben a tagállamok felelősségi körébe tartozó területeken releváns képzési programok megszervezése;

b) technikai megoldásoknak, többek között a releváns operatív szolgáltatások nyújtásának a kidolgozása és technikai segítség nyújtása a vonatkozó uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges nemzeti kapacitásépítéshez;

c) valamely tagállam kérésére a 3. cikkben említett ellenőrzésekből származó, megfelelő információk átadása annak érdekében, hogy támogatást nyújtson a tagállamok nevében tanúsítási feladatokat ellátó elismert szervezeteknek a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek, valamint a tengerészeti hatóságok vonatkozó tevékenységeinek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 2009/15/EK irányelv ( 2 ) 9. cikke szerinti és a lobogó szerinti állam jogainak és kötelezettségeinek sérelme nélküli ellenőrzéséhez;

d) a szennyezésekre adott válaszlépések támogatása további eszközökkel költséghatékony módon egyrészt a hajókról történő szennyezések, másrészt az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezések esetén, amennyiben a tisztítási műveletek elvégzéséért felelős érintett tagállam ezt kérte, és nem érintve a parti államok arra vonatkozó felelősségét, hogy a szennyezések esetén alkalmazandó megfelelő mechanizmusokkal rendelkezzenek, továbbá tiszteletben tartva a tagállamok között e területen folytatott együttműködést. Adott esetben a szennyezés elleni intézkedések igénybevételére vonatkozó kérelmeket a 2007/779/EK, Euratom tanácsi határozattal ( 3 ) létrehozott uniós Polgári Védelmi Mechanizmuson keresztül kell benyújtani.

(4) Az ügynökség elősegíti a tagállamok és a Bizottság közötti együttműködést az alábbi módon:

a) a 2002/59/EK irányelv hatálya alá tartozó forgalomfigyelés területén az ügynökség mindenekelőtt ösztönzi az érintett hajózási területeken található parti államok közötti együttműködést, valamint fejleszti és működteti az említett irányelv 6b. és 22a. cikkében említett, európai uniós nagy hatósugarú hajóazonosító és nyomon követő európai adatközpontot (európai LRIT adatközpont) és az uniós tengeri információcsere-rendszert (SafeSeaNet), valamint a Nemzetközi Tengerészeti Szervezetben (IMO) vállalt kötelezettséggel összhangban a nemzetközi nagy hatókörű hajóazonosító és nyomon követő információs adatcsererendszert;

b) a nemzeti és az uniós jog sérelme nélkül, kérésre földmegfigyelési és a hajók helyzetére vonatkozó releváns adatokat szolgáltat az illetékes nemzeti hatóságoknak és az érintett uniós szerveknek megbízatásuk keretein belül annak érdekében, hogy hozzájáruljon a kalózkodás és a szándékos jogellenes cselekmények által jelentett veszély miatt hozott intézkedésekhez a tengeri közlekedés területét érintő uniós jogban és az e területen elfogadott nemzetközi jogi eszközökben meghatározottaknak megfelelően, az alkalmazandó adtavédelmi szabályokra is figyelemmel, valamint az adott esettől függően az igazgatási tanács vagy a 2002/59/EK irányelvvel összhangban létrehozott magas szintű irányító csoport által meghatározott adminisztratív eljárásokkal összhangban. A nagy hatósugarú hajóazonosító és nyomon követési adatok továbbítása az érintett lobogó szerinti tagállam hozzájárulásától függ;

c) a tengeri baleseteknek a tengeri szállítási ágazatban bekövetkező balesetek kivizsgálására irányadó alapelvek megállapításáról szóló, 2009. április 23-i 2009/18/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 4 ) szerinti kivizsgálása területén: amennyiben az érintett tagállamok ezt kérik, és feltéve, hogy nem merül fel összeférhetetlenség, az ügynökség operatív támogatást nyújt az említett érintett tagállamoknak a súlyos vagy nagyon súlyos tengeri balesetek kivizsgálásában, és elemzi a baleseti jelentéseket az uniós hozzáadott értéknek a levonható tanulságok alapján történő megállapítása érdekében. Az ügynökség a tagállamok által szolgáltatott adatok alapján - az említett irányelv 17. cikkével összhangban - éves összefoglalót készít a tengeri balesetekről és rendkívüli eseményekről;

d) objektív, megbízható és összehasonlítható statisztikákat, információkat és adatokat szolgáltat, és ezáltal lehetővé teszi, hogy a Bizottság és a tagállamok megtegyék a tevékenységeik javításához és a meglévő intézkedések eredményességének, illetve költséghatékonyságának értékeléséhez szükséges lépéseket. Ezek a feladatok magukban foglalják a műszaki adatok összegyűjtését, rögzítését és értékelését, a meglévő adatbázisok szisztematikus kihasználását, ideértve a szóban forgó adatbázisok kölcsönös gyarapítását is, és adott esetben további adatbázisok létrehozását. Az ügynökség az összegyűjtött adatok alapján segítséget nyújt a Bizottságnak abban, hogy a kikötő szerint illetékes állam általi ellenőrzésről szóló, 2009. április 23-i 2009/16/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 5 ) megfelelően közzétegye a hajókkal kapcsolatos információkat;

e) segítséget nyújt a tengerészekre vonatkozó, a tengerészek képzésének minimumszintjéről szóló, 2008. november 19-i 2008/106/EK irányelvvel ( 6 ) összhangban továbbított és felhasznált adatok összegyűjtéséhez és elemzéséhez;

f) segít javítani azoknak a hajóknak az azonosítását és felkutatását, amelyek a hajók által okozott szennyezésről és a jogsértésekre alkalmazandó szankciók bevezetéséről szóló, 2005. szeptember 7-i 2005/35/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 7 ) értelmében jogellenes kirakodást végeznek;

g) az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengeri olajszennyezéseket illetően az európai műholdas olajszennyezés-figyelő szolgálat (CleanSeaNet) felhasználásával segítséget nyújt e szennyezések kiterjedésének és környezeti hatásának figyelemmel kíséréséhez;

h) megadja a tagállamoknak és a Bizottságnak az ahhoz szükséges technikai segítséget, hogy a hajózást illetően és az uniós hatáskörbe tartozó esetekben hozzá tudjanak járulni az IMO és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) technikai szerveinek, a kikötő szerinti illetékes állam által végzett ellenőrzésről szóló párizsi memorandumnak (párizsi memorandum) és azoknak a releváns regionális szervezeteknek a keretében végzett munkához, amelyekhez az Unió csatlakozott;

i) elősegíti a tagállamok kikötőibe érkező vagy onnan induló hajókra vonatkozó nyilatkozattételi követelményekről szóló, 2010. október 20-i 2010/65/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv ( 8 ) végrehajtását különösen azáltal, hogy megkönnyíti a SafeSeaNeten keresztül az adatok elektronikus továbbítását, és támogatja az egyablakos rendszerek kialakítását.

(5) Az alkalmazandó uniós jogi aktusokkal kapcsolatban az ügynökség a Bizottság kérésére technikai segítséget nyújthat - amelybe releváns képzési tevékenységek szervezése is beletartozik - az Európai Unióhoz csatlakozni kívánó országoknak, adott esetben az európai szomszédságpolitika partnerországainak és a párizsi memorandum részes országainak.

Az ügynökség a 2007/779/EK, Euratom határozattal létrehozott uniós Polgári Védelmi Mechanizmusnak megfelelően, és az e cikk (3) bekezdésének d) pontjában említett, a tagállamokra alkalmazandókkal megegyező feltételekkel támogatást nyújthat a hajókról történő szennyezések, valamint az olaj- és gázipari létesítmények által okozott tengerszennyezések esetén is, amennyiben a szennyezések olyan harmadik országokat érintenek, amelyek az Unióval közös regionális tengermedencén osztoznak. Ezeket a feladatokat össze kell hangolni a tengerszennyezéshez kapcsolódó meglévő regionális együttműködési megállapodásokkal.

2a. cikk

Az ügynökség kiegészítő feladatai

(1) A 2. cikkben említett alapvető feladatokat nem érintve az ügynökség adott esetben segít a Bizottságnak és a tagállamoknak az ügynökség céljaihoz kapcsolódó, az e cikk (2) és (3) bekezdésében meghatározott uniós tevékenységek kidolgozásában és végrehajtásában, amennyiben az ügynökség rendelkezik megalapozott és elismert szakértelemmel és eszközökkel. Az e cikkben meghatározott kiegészítő feladatok:

a) alátámasztottan hozzáadott értéket képeznek;

b) nem hoznak létre átfedést az egyes tevékenységek között;

c) az Unió tengeri közlekedési politikájának érdekeit szolgálják;

d) nem befolyásolják hátrányosan az ügynökség alapvető feladatait; valamint

e) nem sértik a tagállamok, különösen a lobogó szerinti, a kikötő szerinti és a parti államok jogait és kötelességeit.

(2) Az ügynökség támogatja a Bizottságot:

a) a 2008/56/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv) ( 9 ) végrehajtásában azáltal, hogy hozzájárul a tengervizek jó környezeti állapotára irányuló cél hajózáshoz kapcsolódó elemeinek eléréséhez, továbbá a meglévő eszközök, például a SafeSeaNet és a CleanSeaNet eredményeinek kiaknázásához;

b) azáltal, hogy technikai segítséget nyújt az üvegházhatást okozó gázok hajók általi kibocsátásával kapcsolatban, mindenekelőtt az aktuális nemzetközi fejlemények nyomon követése révén;

c) azáltal, hogy a globális környezetvédelmi és biztonsági megfigyelési programmal (GMES) összefüggésben ösztönzi a GMES-adatok és -szolgáltatások tengerhajózási célokra történő felhasználását a GMES irányításának keretében;

d) az uniós tengeri területekre kiterjedő közös információmegosztási környezet kifejlesztésében;

e) a mobil tengeri olaj- és gázipari létesítményekkel kapcsolatban az IMO-követelmények vizsgálatában és a tengeri közlekedést és környezetet esetlegesen fenyegető veszélyekről szóló alapvető információk összegyűjtésében;

f) azáltal, hogy a belvízi hajókat osztályozó társaságokkal kapcsolatos releváns információkat nyújt a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló, 2006. december 12-i 2006/87/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek ( 10 ) megfelelően. Ezeknek az információknak szerepelniük kell az e rendelet 3. cikkének (4) és (5) bekezdésében említett jelentésekben.

(3) Az ügynökség segíti a Bizottságot és a tagállamokat:

a) a korlátok nélküli európai tengeri szállítási térség létrehozását elősegítő olyan szakpolitikák és projektek megvalósíthatóságának és végrehajtásának a vizsgálatában, mint például a "kék övezet" koncepció, az e-tengerészet és a tengeri gyorsforgalmi utak. Ezt mindenekelőtt azáltal teszi, hogy a 2002/59/EK irányelvvel összhangban létrehozott magas szintű irányítócsoport szerepének sérelme nélkül feltérképezi a SafeSeaNet további felhasználhatóságát;

b) azáltal, hogy a 2010/65/EU irányelv 15. cikkében említett jelentés alapján a folyami információs rendszerben (River Information Services System) érintett illetékes hatóságokkal közösen feltérképezi e rendszer és a tengeri közlekedési információs rendszerek közötti információmegosztás lehetőségeit;

c) azáltal, hogy elősegíti a tengerészeti képzéssel és oktatással kapcsolatos legjobb gyakorlati megoldások önkéntes cseréjét az Unión belül, és tájékoztatást nyújt a tengerészeti képzésekkel kapcsolatos uniós csereprogramokról az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 166. cikkének maradéktalan tiszteletben tartása mellett.

2b. cikk

Európai együttműködés a parti őrségi feladatok ellátásában

(1) Az ügynökség az (EU) 2016/1624 európai parlamenti és tanácsi rendelettel ( 11 ) létrehozott Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és a 768/2005/EK tanácsi rendelettel ( 12 ) létrehozott Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal a saját megbízatásuk keretein belül együttműködve támogatja a nemzeti hatóságokat a parti őrségi feladatok nemzeti, uniós és adott esetben nemzetközi szinten történő elvégzésében az alábbiak révén:

a) a hajózási adatszolgáltatási rendszerekben és az említett Ügynökségek, illetve a Hivatal által üzemeltetett vagy az általuk hozzáférhető más információs rendszerekben rendelkezésre álló információk megosztása, összevonása és elemzése az Ügynökségekre, illetve a Hivatalra vonatkozó jogalapokkal összhangban és a tagállamok adatok feletti rendelkezési jogának sérelme nélkül;

b) a legkorszerűbb technológián alapuló felügyeleti és kommunikációs szolgáltatások nyújtása, ideértve a világűrbe telepített és a földi infrastruktúrát és a bármilyen platformra telepített érzékelőket is;

c) kapacitásépítés iránymutatások és ajánlások kidolgozása és bevált gyakorlatok megállapítása, valamint a személyzet képzésének és cseréjének biztosítása révén;

d) a parti őrségi feladatokkal kapcsolatos információcsere és együttműködés fokozása, többek között a tengerészeti területen fennálló műveleti kihívások és felmerülő kockázatok elemzése révén;

e) kapacitások megosztása többcélú műveletek tervezése és végrehajtása révén, valamint az eszközök és más kapacitások megosztása által, amennyiben ezeket a tevékenységeket az Ügynökségek, illetve a Hivatal koordinálják, és azokhoz az érintett tagállamok illetékes hatóságai hozzájárultak.

(2) Az ügynökség igazgatási tanácsa 10. cikk (2) bekezdésben foglalt hatásköreinek sérelme nélkül az ügynökség és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, valamint az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal között a parti őrségi feladatok terén folytatott együttműködés pontos módjait munkamegállapodás keretében kell meghatározni megbízatásukkal és az Ügynökségekre, illetve a Hivatalra vonatkozó pénzügyi szabályokkal összhangban. E megállapodást jóvá kell hagynia az ügynökség igazgatási tanácsának, az Európai Halászati Ellenőrző Hivatal igazgatási tanácsának és az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség igazgatótanácsának.

(3) A Bizottság a tagállamokkal, az ügynökséggel, az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökséggel és az Európai Halászati Ellenőrző Hivatallal szoros együttműködésben hozzáférhetővé tesz egy gyakorlati kézikönyvet a parti őrségi feladatok ellátásában való európai együttműködésről. Az említett kézikönyv információcserére vonatkozó iránymutatásokat, ajánlásokat és bevált gyakorlatokat tartalmaz. A Bizottság a kézikönyvet ajánlás formájában fogadja el.

(4) Az e cikkben foglalt feladatok nem érinthetik hátrányosan az ügynökség 2. cikkben említett feladatait, valamint nem sérthetik a tagállamok jogait és kötelezettségeit, különösen a lobogó szerinti államként, kikötő szerinti államként vagy parti államként őket megillető jogokat és ekként vállalt kötelességeket.

3. cikk

A tagállamokban tett látogatások és ellenőrzések

(1) Az ügynökség az igazgatási tanács által meghatározott eljárást követve látogatásokat tesz a tagállamokban feladatai teljesítése céljából és annak érdekében, hogy segítse a Bizottságot az EUMSZ-ben meghatározott kötelességeinek teljesítésében, különösen az alkalmazandó uniós jog tényleges végrehajtásának értékelésében.

(2) Az ügynökség időben értesíti az érintett tagállamokat a tervezett látogatásról, a látogatás elvégzésére felhatalmazott tisztviselők nevéről, valamint a látogatás kezdetének napjáról és várható időtartamáról. A látogatások elvégzésével megbízott ügynökségi tisztviselők e célból írásban megküldik az ügynökség igazgatójától származó, a látogatásuk szándékát és célját megjelölő határozatot.

(3) Az ügynökség a Bizottság nevében elvégzi a kötelező erejű uniós jogi aktusok által előírt ellenőrzéseket egyrészről a hajófelügyeleti és hajóvizsgáló szervezetek közös szabályairól és szabványairól szóló, 2009. április 23-i 391/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek ( 13 ) megfelelően az Unió által elismert szervezetekkel kapcsolatban, másrészről pedig a 2008/106/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek megfelelően a harmadik országok tengerészeinek képzésével és képesítésével kapcsolatban.

(4) Az egyes látogatások vagy vizsgálatok végén az ügynökség jelentést készít, és azt elküldi a Bizottságnak és az érintett tagállamnak.

(5) Az ügynökség adott esetben, de a látogatási vagy vizsgálati ciklus lezárásakor mindenképpen, elemzést készít a ciklusban készült jelentésekről, hogy a meglévő intézkedések eredményességével és költséghatékonyságával kapcsolatban horizontális megállapításokat tegyen, és levonja az általános következtetéseket. Az ügynökség az elemzését benyújtja a Bizottságnak, hogy a tagállamokkal további megbeszéléseket lehessen folytatni a vonatkozó tanulságok levonása és a bevált munkamódszerek megosztásának megkönnyítése érdekében.

4. cikk

Átláthatóság és adatvédelem

(1) Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság dokumentumaihoz való nyilvános hozzáférésről szóló, 2001. május 30-i 1049/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 14 ) az Ügynökség birtokában lévő dokumentumokra is alkalmazni kell.

(2) Az ügynökség saját kezdeményezésére felvilágosítást adhat a működési területére vonatkozóan. Különösen biztosítja, hogy a nyilvánosságot és bármely érdekelt felet gyorsan lássa el a munkájára vonatkozó objektív, megbízható és könnyen érthető információkkal.

(3) Az igazgatási tanács az információ közzétételét megelőzően elfogadja az (1) és (2) bekezdés alkalmazásával kapcsolatos gyakorlati szabályokat, beleértve adott esetben a tagállamokkal folytatott konzultáció szabályait is.

(4) A Bizottság és az ügynökség által e rendeletnek megfelelően összegyűjtött és feldolgozott információkra a személyes adatok közösségi intézmények és szervek által történő feldolgozása tekintetében az egyének védelméről, valamint az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 2000. december 18-i 45/2001/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 15 ) vonatkozik, az ügynökség pedig meghozza a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy garantálja a bizalmas adatok biztonságos kezelését és feldolgozását.

(5) Az Ügynökség által az 1049/2001/EK rendelet 8. cikke értelmében hozott határozatok ellen az ombudsmannál panasszal vagy az Európai Bíróságnál jogorvoslattal lehet élni, a Szerződés 195. és 230. cikkének megfelelően.

II. FEJEZET

SZERVEZETI FELÉPÍTÉS ÉS MŰKÖDÉS

5. cikk

Jogállás, regionális központok

(1) Az ügynökség a Közösség szerve. Az ügynökség jogi személy.

(2) Az ügynökség minden tagállamban a nemzeti jog szerint a jogi személyeket megillető legteljesebb jogképességgel rendelkezik. Az ügynökség különösen ingó és ingatlan tulajdont szerezhet vagy idegeníthet el, és eljárhat bíróság előtt.

(3) A Bizottság kérésére az igazgatási tanács az érintett tagállamok hozzájárulásával és együttműködésével, valamint a költségvetési hatások megfelelő figyelembevételével - mely során figyelembe veszi azokat a hozzájárulásokat is, amelyeket az érintett tagállamok nyújthatnak - határozhat az ügynökség egyes feladatainak a lehető leghatékonyabb és legeredményesebb végrehajtásához szükséges regionális központok létrehozásáról. Az ilyen határozatok meghozatalakor az igazgatási tanács pontosan meghatározza a regionális központ tevékenységi körét, elkerülve a felesleges pénzügyi kiadásokat, és erősítve a meglévő regionális és nemzeti hálózatokkal folytatott együttműködést.

(4) Az ügynökséget az ügyvezető igazgató képviseli.

6. cikk

Személyzet

(1) Az ügynökség személyzetére az Európai Közösségek tisztviselőinek személyzeti szabályzatát, az Európai Közösségek egyéb alkalmazottaira vonatkozó alkalmazási feltételeket és az Európai Közösségek intézményei által a személyzeti szabályzat és az alkalmazási feltételek alkalmazása céljából közösen elfogadott szabályokat kell alkalmazni. Az igazgatási tanács a Bizottsággal egyetértésben elfogadja a szükséges végrehajtási szabályokat.

(2) A 16. cikk sérelme nélkül a személyzeti szabályzat és az egyéb alkalmazottakra vonatkozó feltételek által a kinevezéssel megbízott hatóságra ruházott hatáskört saját személyzete tekintetében az ügynökség gyakorolja.

(3) Az ügynökség személyzete a Bizottság vagy a tagállamok által ideiglenesen kinevezett vagy kiküldött tisztviselőkből, illetve az ügynökség által a feladatok ellátásához szükséges mértékben felvett egyéb alkalmazottakból áll.

7. cikk

Kiváltságok és mentességek

Az ügynökségre és személyzetére az Európai Közösségek kiváltságairól és mentességeiről szóló jegyzőkönyvet kell alkalmazni.

8. cikk

Felelősség

(1) Az ügynökség szerződéses felelősségét az adott szerződésre alkalmazandó jog szabályozza.

(2) Az ügynökség által kötött szerződésben lévő választottbírósági záradék szerint a Bíróság rendelkezik hatáskörrel az ítéletek meghozatalára.

(3) A szerződésen kívül okozott kár esetében az ügynökség a tagállamok jogában közös általános alapelveknek megfelelően téríti meg a részlegei vagy alkalmazottai által a feladataik teljesítése közben okozott károkat.

(4) A (3) bekezdésben említett kártérítésre vonatkozó viták tekintetében a Bíróság rendelkezik hatáskörrel.

(5) Az alkalmazottak ügynökséggel szemben fennálló személyes felelősségét a rájuk alkalmazandó személyzeti szabályzatban vagy feltételekben meghatározott rendelkezések szabályozzák.

9. cikk

Nyelvek

(1) Az ügynökségre az Európai Gazdasági Közösség által használt nyelvek meghatározásáról szóló, 1958. április 15-i 1. Rendeletben ( 16 ) megállapított rendelkezéseket kell alkalmazni.

(2) Az ügynökség működéséhez szükséges fordítási szolgáltatásokat az Európai Unió szerveinek fordítóközpontja végzi.

10. cikk

Az igazgatási tanács létrehozása és hatásköre

(1) Létrejön az igazgatási tanács.

(2) Az igazgatási tanács:

a) nevezi ki az ügyvezető igazgatót a 16. cikk szerint;

b) elfogadja az ügynökség tevékenységéről szóló éves jelentést, és azt legkésőbb az adott év június 15-ig megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, a Bizottságnak, a Számvevőszéknek és a tagállamoknak.

Az ügynökség évente megküldi a költségvetési hatóság részére az értékelési eljárások kimenetelére vonatkozó összes információt;

c) a munkaprogram elkészítésének keretében megvizsgálja és jóváhagyja a 2. cikk (2) bekezdésének d) pontjában említett, a Bizottsághoz címzett segítségnyújtás iránti kérelmeket, a 2. cikk (3) bekezdésében említett, a tagállamoktól érkező technikai segítségnyújtás iránti kérelmeket, a 2. cikk (5) bekezdésében említett technikai segítségnyújtás iránti kérelmeket, valamint a 2a. cikkben említett technikai segítségnyújtás iránti kérelmeket;

ca) a Bizottság írásbeli véleményének figyelembevételével megvizsgálja és elfogadja az ügynökségnek a következő öt évre vonatkozó többéves stratégiáját;

cb) megvizsgálja és elfogadja az ügynökség személyzeti politikával kapcsolatos többéves tervét;

cc) megvizsgálja a 15. cikk (2) bekezdésének ba) pontjában említett igazgatási megállapodások tervezetét;

d) az Ügynökség minden évben november 30-ig, a Bizottság véleményét figyelembe véve, elfogadja következő évi munkaprogramját, és továbbítja azt a tagállamoknak, az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a Bizottságnak; ezt a munkaprogramot az éves közösségi költségvetési eljárás sérelme nélkül kell elfogadni. Abban az esetben, ha a munkaprogram elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kinyilvánítja, hogy az említett programmal nem ért egyet, az igazgatási tanács a programot felülvizsgálja, és azt második olvasatban - esetleg módosított formában - két hónapon belül elfogadja, vagy a Bizottság képviselőit is beszámítva kétharmados többséggel, vagy a tagállamok képviselőinek egyhangú döntésével;

e) a pénzügyi év kezdete előtt elfogadja az ügynökség végleges költségvetését, szükség esetén a közösségi hozzájárulásnak és az ügynökség más bevételeinek megfelelően kiigazítva;

f) megállapítja az ügyvezető igazgató határozathozatali eljárásait;

g) meghatározza a 3. cikk szerint végrehajtandó látogatásokra vonatkozó eljárást. Abban az esetben, ha az eljárás elfogadását követő 15 napon belül a Bizottság kinyilvánítja egyet nem értését, az igazgatási tanács felülvizsgálja ezt az eljárást, és azt második olvasatban - adott esetben módosított formában - elfogadja, mégpedig vagy a Bizottság képviselőit is beleszámítva kétharmados többséggel, vagy pedig a tagállamok képviselőinek egyhangú döntésével;

h) a 18., 19. és 21. cikk értelmében eleget tesz az ügynökség költségvetésével kapcsolatos kötelezettségeinek, valamint felügyeli és biztosítja a belső és külső ellenőrzési jelentésekben és értékelésekben szereplő észrevételek és ajánlások megfelelő nyomon követését;

i) fegyelmi jogkört gyakorol az ügyvezető igazgató és a 16. cikkben említett osztályvezetők felett;

j) eljárási szabályzatot fogad el;

k) a d) pontban előírt eljárást követően elfogadja az Ügynökség szennyezés elhárítását célzó készültségre és szennyezés elleni fellépésre vonatkozó részletes cselekvési tervét, amelynek célja az Ügynökség rendelkezésére álló pénzügyi eszközök optimális felhasználása;

l) felülvizsgálja az e bekezdés k) pontjában említett részletes terv pénzügyi végrehajtását, valamint a hajók által okozott szennyezés elleni fellépés területén az Európai Tengerészeti Biztonsági Ügynökség cselekvéseinek többéves finanszírozásáról szóló, 2006. december 18-i 2038/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 17 ) előírt költségvetési kötelezettségvállalásokat;

m) tagjai közül kinevez egy megfigyelőt, aki figyelemmel kíséri az ügyvezető igazgató kinevezését célzó bizottsági kiválasztási eljárást.

11. cikk

Az igazgatási tanács összetétele

(1) Az igazgatási tanács a tagállamok egy-egy képviselőjéből és a Bizottság négy képviselőjéből, valamint a leginkább érintett ágazatok négy, a Bizottság által kijelölt, szavazati joggal nem rendelkező szakemberéből áll.

Az igazgatósági tanács tagjait szakmai tapasztalatuk, illetve az 1. cikkben említett területekhez kapcsolódó szakértelmük alapján nevezik ki. A tagállamok és a Bizottság a férfiak és nők kiegyensúlyozott képviseletére törekszik az igazgatási tanácsban.

(2) A tagállamok mindegyike és a Bizottság kinevezi saját tagját az igazgatási tanácsba, továbbá egy helyettest, aki a tag hiányában képviseli.

(3) A hivatali idő négy év. Ez a hivatali idő megújítható.

(4) Adott esetben, a harmadik országok képviselőinek részvételét és annak feltételeit a 17. cikk (2) bekezdésében említett intézkedésekben kell meghatározni.

12. cikk

Az igazgatási tanács elnöksége

(1) Az igazgatási tanács a tagjai közül választ egy elnököt és egy elnökhelyettest. Az elnökhelyettes hivatalból helyettesíti az elnököt, ha az akadályoztatva van a feladatai ellátásában.

(2) Az elnök és az alelnök hivatali ideje három év, amely igazgatási tanácsi tagságuk megszűnésével ér véget. A megbízatás egy alkalommal megújítható.

13. cikk

Ülések

(1) Az igazgatási tanács üléseit az elnöke hívja össze.

(2) Az ügynökség ügyvezető igazgatója részt vesz a tanácskozásokon.

(3) Az igazgatási tanács évente kétszer rendes ülést tart. Ezen kívül az elnök kezdeményezésére, valamint a Bizottság vagy a tagállamok egyharmadának kérésére ül össze.

(4) Bizalmas ügy vagy érdekellentét esetén az igazgatási tanács határozhat a napirend egyes pontjainak az érintett tagok jelenléte nélkül történő vizsgálatáról. E rendelkezés alkalmazásának részletes szabályait az eljárási szabályzatban kell megállapítani.

(5) Az igazgatási tanács megfigyelőként bárkit meghívhat az ülésekre, akinek a véleménye érdekes lehet.

(6) Az igazgatási tanács tagjait - az eljárási szabályzat rendelkezéseire is figyelemmel - tanácsadók vagy szakértők segíthetik.

(7) Az igazgatási tanács titkárságát az ügynökség biztosítja.

14. cikk

Szavazás

(1) Az igazgatási tanács a határozatait az összes szavazati joggal rendelkező tag kétharmados többségével hozza meg.

(2) Minden tag egy szavazattal rendelkezik. Az ügynökség ügyvezető igazgatója nem szavaz.

Egy tag távolléte esetén a helyettese jogosult a szavazati jogának gyakorlására.

(3) A részletesebb szavazási intézkedéseket az eljárási szabályzat állapítja meg, különösen az egyik tagnak a másik nevében történő eljárása feltételeit.

15. cikk

Az ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre

(1) Az ügynökséget - a feladatai ellátása során teljesen független - ügyvezető igazgatója irányítja a Bizottság és az igazgatási tanács hatáskörének sérelme nélkül.

(2) Az ügyvezető igazgató feladatai és hatásköre:

a) az igazgatási tanács tagjainak véleményét és az általuk javasoltakat figyelembe véve elkészíti az ügynökség többéves stratégiáját, és azt a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, de legalább nyolc héttel a vonatkozó igazgatósági tanácsi ülést megelőzően benyújtja az igazgatási tanácsnak;

aa) elkészíti az ügynökség személyzeti politikájával kapcsolatos többéves tervet, és azt a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, de legalább négy héttel a vonatkozó igazgatósági tanácsi ülést megelőzően benyújtja az igazgatási tanácsnak;

ab) az igazgatási tanács tagjainak véleményét és az általuk javasoltakat figyelembe véve, az egyes tevékenységekhez rendelt várható emberi és pénzügyi erőforrások feltüntetésével elkészíti az éves munkaprogramot és az ügynökségnek a szennyezés elhárítását célzó készültségre és szennyezés elleni fellépésre vonatkozó részletes tervét, és azokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően, de legalább nyolc héttel a vonatkozó ülést megelőzően benyújtja az igazgatási tanácsnak. Megteszi az ezek végrehajtásához szükséges intézkedéseket. A 10. cikk (2) bekezdése c) pontjának megfelelően reagál a tagállamok segítségnyújtás iránti kérelmére;

b) a Bizottsággal folytatott konzultációt követően határoz a 3. cikkben előírt látogatások és vizsgálatok végrehajtásáról, az igazgatási tanács által a 10. cikk (2) bekezdésének g) pontja szerint megállapított, a látogatásokra vonatkozó eljárást követve;

ba) igazgatási megállapodásokat köthet az ügynökség tevékenységi körében működő egyéb szervekkel, feltéve, ha a megállapodás tervezetét konzultációra megküldte az igazgatási tanácsnak, és az igazgatási tanács négy héten belül nem emel kifogást;

c) meghozza a szükséges rendelkezéseket - beleértve a belső igazgatási utasítások elfogadását és az értesítések közzétételét - az ügynökség e rendelet rendelkezéseinek megfelelő működésének biztosítására;

d) hatékony ellenőrzési rendszert hoz létre abból a célból, hogy az ügynökség eredményeit össze lehessen hasonlítani az e rendeletben meghatározott céljaival és feladataival. Ennek érdekében a Bizottsággal és az igazgatási tanáccsal egyetértésben az elért eredmények hatékony értékelésére alkalmas teljesítménymutatókat állít fel. Biztosítja, hogy az ügynökség szervezeti struktúráját rendszeresen kiigazítsák a változó igények szerint, a rendelkezésre álló pénzügyi és emberi erőforrások figyelembevételével. Ezek alapján az ügyvezető igazgató évente általános jelentéstervezetet készít, és azt megfontolásra benyújtja az igazgatási tanácsnak. A jelentés külön részben foglalkozik az ügynökségnek a szennyezés elhárítását célzó készültségre és a szennyezés elleni fellépésre vonatkozó részletes tervének pénzügyi végrehajtásával, és aktuális információkkal szolgál a terv keretében finanszírozott tevékenységek helyzetével kapcsolatban. Megállapítja az elismert szakmai színvonalnak megfelelő rendszeres értékelési eljárásokat;

e) a személyzetre vonatkozóan gyakorolja a 6. cikk (2) bekezdésében megállapított hatáskört;

f) a 18. cikk szerint becsléseket készít az ügynökség bevételeiről és kiadásairól, és a 19. cikknek megfelelően végrehajtja a költségvetést.

(3) Az ügyvezető igazgató szükség szerint beszámol az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak feladatai elvégzéséről.

Mindenekelőtt felvázolja a többéves stratégia és az éves munkaprogram előkészítésének aktuális állását.

16. cikk

Az ügyvezető igazgató és az osztályvezetők kinevezése és felmentése

(1) Az ügyvezető igazgatót az igazgatási tanács nevezi ki és menti fel. A kinevezés ötéves időtartamra történik a jelölt érdemei, dokumentált igazgatási és vezetői készségei, valamint az 1. cikkben említett területeken szerzett dokumentált tapasztalatai alapján a 10. cikkben említett megfigyelő véleményének meghallgatását követően. Az ügyvezető igazgatót a Bizottság által javasolt legalább három jelöltből kell kiválasztani, akiknek a jegyzékét az Európai Unió Hivatalos Lapjában és másutt közzétett pályázati felhívást követő nyílt kiválasztási eljárás után állítják össze. Az igazgatási tanács által kiválasztott jelölt felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és válaszoljon az annak tagjai által feltett kérdésekre.Az igazgatási tanács a felmentést a tanács tagjainak egyharmadától vagy a Bizottságtól kapott felkérés alapján vitatja meg. Az igazgatási tanács a kinevezésről vagy a felmentésről szóló határozatait az összes szavazásra jogosult tag négyötödös többségével hozza meg.

(2) Az igazgatási tanács a Bizottság javaslata alapján, az értékelő jelentés figyelembevételével egyszer, legfeljebb négy évvel meghosszabbíthatja az ügyvezető igazgató kinevezését. Az igazgatási tanács határozatát az összes szavazásra jogosult tag négyötödös többségével hozza meg. Ha az igazgatási tanácsnak szándékában áll megújítani az ügyvezető igazgató megbízatását, erről tájékoztatnia kell az Európai Parlamentet. Legfeljebb egy hónappal megbízatásának megújítása előtt az ügyvezető igazgató felkérhető, hogy tegyen nyilatkozatot az Európai Parlament illetékes bizottsága előtt, és annak tagjai jelenlétében válaszoljon a feltett kérdésekre. Ha megbízatását nem újították meg, az ügyvezető igazgató mindaddig hivatalban marad, amíg utódját ki nem nevezik.

(3) Az ügyvezető igazgatót egy vagy több osztályvezető segítheti munkájában. Az ügyvezető igazgatót távolléte vagy akadályoztatása esetén az osztályvezetők egyike helyettesíti.

(4) Az osztályvezetőket érdemeik, dokumentált igazgatási és vezetői készségeik, valamint szakmai hozzáértésük és az 1. cikkben említett területeken szerzett tapasztalataik alapján nevezik ki. Az osztályvezetőket az ügyvezető igazgató nevezi ki és menti fel, miután a döntését az igazgatási tanács jóváhagyta.

17. cikk

Harmadik országok részvétele

(1) Az Ügynökség nyitott olyan harmadik országok részvételére, amelyek az Európai Közösséggel kötött megállapodásaikkal elfogadták és alkalmazzák a tengerészeti biztonság és tengeri védelem, valamint a hajók által okozott szennyezés megelőzése és a szennyezéssel szembeni ellenintézkedés terén hozott közösségi jogszabályokat.

(2) E megállapodások vonatkozó rendelkezései szerint olyan szabályozást kell megalkotni, amely többek között meghatározza az ezen országoknak az ügynökség munkájában történő részvételére vonatkozó részletes szabályok jellegét és mértékét, beleértve a pénzügyi hozzájárulásról és a személyzetről szóló rendelkezéseket.

III. FEJEZET

PÉNZÜGYI ELŐÍRÁSOK

18. cikk

Költségvetés

(1) Az ügynökség bevételei a következőkből állnak:

a) a Közösség hozzájárulásából;

b) az ügynökség munkájában a 17. cikknek megfelelően részt vevő harmadik országok lehetséges hozzájárulásából;

c) a kiadványok, a képzések és/vagy az ügynökség által biztosított egyéb szolgáltatások díjaiból és költségeiből.

(2) Az ügynökség kiadásai a személyzeti, adminisztrációs, infrastrukturális és működési költségekből állnak.

(3) Az ügyvezető igazgató a tevékenységalapú költségvetés-tervezés alapján elkészíti az ügynökség következő évre előirányzott bevételeit és kiadásait tartalmazó költségvetési tervezetet, és azt a létszámterv tervezetével együtt megküldi az igazgatási tanács részére.

(4) A bevételeknek és kiadásoknak egyensúlyban kell lenniük.

(5) Az előirányzott bevételeket és kiadásokat tartalmazó költségvetési tervezet alapján az igazgatóság minden évben elkészíti az Ügynökség következő évre előirányzott bevételeire és kiadásaira vonatkozó kimutatást.

(6) A létszámterv tervezetét és az ideiglenes munkaprogramot is tartalmazó, az előirányzott bevételekre és kiadásokra vonatkozó mérleget az igazgatóság legkésőbb március 31-ig megküldi a Bizottság és azon tagállamok részére, amelyekkel a Közösség a 17. cikknek megfelelően megállapodást kötött.

(7) Az előirányzatokra vonatkozó kimutatást a Bizottság az Európai Unió általános költségvetésének tervezetével együtt megküldi az Európai Parlament és a Tanács (a továbbiakban: a költségvetési hatóság) részére.

(8) Az előirányzatokra vonatkozó kimutatás alapján a Bizottság beilleszti az Európai Unió általános költségvetésének tervezetébe a létszámterv céljaira általa szükségesnek tekintett előirányzatokat és az általános költségvetésre terhelendő támogatás összegét, majd az általános költségvetés tervezetét az EUMSZ 314. cikkének megfelelően a költségvetési hatóság elé terjeszti az ügynökségnek az előirányzatokra vonatkozó kimutatása és az általános költségvetésre terhelendő támogatás közötti bármely különbség feltüntetésével és magyarázatával együtt.

(9) A költségvetési hatóság hagyja jóvá az Ügynökség támogatására szánt költségvetési előirányzatot.

Az Ügynökség létszámtervét a költségvetési hatóság fogadja el.

(10) A költségvetést az igazgatási tanács fogadja el. A költségvetés az Európai Unió általános költségvetésének végleges elfogadását követően válik véglegessé. Az ügynökség költségvetését az éves munkaprogrammal együtt adott esetben ennek megfelelően ki kell igazítani.

(11) Az igazgatóság a lehető leghamarabb értesíti a költségvetési hatóságot az olyan projektek megvalósítására irányuló szándékáról, amelyek jelentős pénzügyi hatást gyakorolhatnak a költségvetés finanszírozására, és különösen az olyan, ingatlannal kapcsolatos projektek esetében, mint például épületek bérbevétele vagy megvásárlása. Erről tájékoztatja a Bizottságot.

Ha a költségvetési hatóság valamely részlege jelezte vélemény kifejtésére vonatkozó szándékát, akkor véleményét a projektről szóló értesítés időpontját követő hat héten belül kell az igazgatósághoz eljuttatnia.

19. cikk

A költségvetés végrehajtása és ellenőrzése

(1) Az Ügynökség költségvetését az ügyvezető igazgató hajtja végre.

(2) Az Ügynökség számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 1-jéig közli a Bizottság számvitelért felelős tisztviselőjével az előzetes elszámolást az adott pénzügyi év költségvetésének végrehajtásáról és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője az általános költségvetési rendelet 128. cikkének megfelelően konszolidálja az intézmények és decentralizált szervek előzetes elszámolását.

(3) A Bizottság számvitelért felelős tisztviselője minden pénzügyi évet követően legkésőbb március 31-ig megküldi a Számvevőszék részére az Ügynökség előzetes elszámolását a pénzügyi év költségvetéséről és pénzgazdálkodásáról szóló jelentéssel együtt. A pénzügyi év költségvetéséről és pénzgazdálkodásáról szóló jelentést az Európai Parlament és a Tanács részére is megküldik.

(4) Amikor az általános költségvetési rendelet 129. cikkének megfelelően megkapja a Számvevőszék által az Ügynökség előzetes elszámolásához fűzött megjegyzéseket, az ügyvezető igazgató saját hatáskörében összeállítja az Ügynökség végleges zárszámadását és azokat véleményezésre az igazgatóság elé terjeszti.

(5) Az igazgatóság véleményt nyilvánít az Ügynökség végleges zárszámadásáról.

(6) Az ügyvezető igazgató minden pénzügyi évet követően legkésőbb július 1-jéig megküldi a végleges elszámolást az Európai Parlament, a Tanács, a Bizottság és a Számvevőszék részére az igazgatóság véleményével együtt.

(7) A végleges elszámolást közzé kell tenni.

(8) Az ügyvezető igazgató legkésőbb szeptember 1-jéig válaszol a Számvevőszéknek az általa tett észrevételekre. A választ az igazgatóságnak is megküldi.

(9) Az általános költségvetési rendelet 146. cikke (3) bekezdésének megfelelően az ügyvezető igazgató az Európai Parlament részére, annak kérésére megküld minden olyan információt, amely az adott pénzügyi évre vonatkozó mentesítési eljárás zavartalan lebonyolításához szükséges

(10) Az Európai Parlament a Tanács minősített többséggel elfogadott ajánlása alapján eljárva az n + 2 év április 30. előtt mentesíti az ügyvezető igazgatót az n. évi költségvetés végrehajtására vonatkozó felelőssége alól.

20. cikk

A csalás elleni küzdelem

(1) A csalás, a korrupció és az egyéb jogellenes tevékenységek elleni küzdelem céljából az 1073/1999/EK rendelet rendelkezéseit az ügynökségre korlátozás nélkül alkalmazni kell.

(2) Az ügynökség csatlakozik az OLAF által végrehajtott belső vizsgálatokról szóló 1999. május 25-i intézményközi megállapodáshoz, és késedelem nélkül meghozza a teljes személyzetére alkalmazandó megfelelő rendelkezéseket.

(3) A finanszírozásra vonatkozó határozatok és az azokból következő végrehajtási megállapodások és eszközök kifejezetten kikötik, hogy a Számvevőszék és az OLAF szükség esetén helyszíni ellenőrzést végezhet az ügynökségi finanszírozás jogosultjainál és a szétosztásért felelős ügynököknél.

21. cikk

Pénzügyi rendelkezések

Az Ügynökségre alkalmazandó pénzügyi szabályokat a Bizottsággal folytatott konzultációt követően az igazgatóság fogadja el. E szabályok nem térhetnek el az Európai Közösségek általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályzatról szóló 1605/2002/EK, Euratom tanácsi rendelet 185. cikkében említett szervekre vonatkozó költségvetési keretrendeletről szóló, 2002. november 19-i 2343/2002/EK, Euratom bizottsági rendelettől ( 18 ), hacsak az ilyen eltérést kifejezetten nem teszi szükségessé az Ügynökség működése, és a Bizottság nem adta hozzá előzetes hozzájárulását.

IV. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

22. cikk

Értékelés

(1) Az igazgatási tanács rendszeresen és legalább ötévente független külső értékelést készíttet e rendelet végrehajtásáról. A Bizottság az ügynökség számára hozzáférhetővé tesz minden olyan információt, amelyet e vizsgálat szempontjából relevánsnak tekint.

(2) Az értékelésnek ki kell térnie e rendelet hatásának, az ügynökség tevékenysége és munkamódszere hasznosságának, jelentőségének, tényleges hozzáadott értékének és hatékonyságának értékelésére. Az értékelés során figyelembe kell venni az érdekelt felek véleményét európai és tagállami szinten egyaránt. Ki kell térni az ügynökség feladatainak módosítása iránti esetleges igényre. Az igazgatási tanács a Bizottsággal egyetértésben, az érintett felekkel folytatott konzultációkat követően egyedi megbízást ad a vizsgálat elvégzésére.

(3) Az értékelés kézhezvételét követően az igazgatási tanács ajánlásokat ad a Bizottságnak e rendelet, valamint az ügynökség és munkamódszereinek módosítására vonatkozóan. A Bizottság továbbítja az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak az értékelés megállapításait és az ajánlásokat, amelyeket nyilvánosságra hoznak. Adott esetben csatolnak egy cselekvési tervet ütemtervvel együtt.

22a. cikk

Jelentés az elért eredményekről

A Bizottság a 22. cikkben említett értékelő jelentés figyelembevételével 2018. március 2-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé, amelyben ismerteti, hogy az ügynökség hogyan teljesítette az e rendelet által rárótt további kötelezettségeket, abból a célból, hogy meghatározzák, hogy milyen módon növelhető a hatékonyság, valamint, hogy szükség van-e adott esetben az ügynökség célkitűzéseinek és feladatainak további módosítására.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Közösségek Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

( 1 ) HL L 129., 2004.4.29., 6. o.

( 2 ) HL L 131., 2009.5.28., 47. o.

( 3 ) HL L 314., 2007.12.1., 9. o.

( 4 ) HL L 131., 2009.5.28., 114. o.

( 5 ) HL L 131., 2009.5.28., 57. o.

( 6 ) HL L 323., 2008.12.3., 33. o.

( 7 ) HL L 255., 2005.9.30., 11. o.

( 8 ) HL L 283., 2010.10.29., 1. o.

( 9 ) HL L 164., 2008.6.25., 19. o.

( 10 ) HL L 389., 2006.12.30., 1. o.

( 11 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1624 rendelete (2016. szeptember 14.) az Európai Határ- és Parti Őrségről és az (EU) 2016/399 európai parlamenti és tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 863/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet, a 2007/2004/EK tanácsi rendelet és a 2005/267/EK tanácsi határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 251, 2016.9.16., 1. o.).

( 12 ) A Tanács 768/2005/EK rendelete (2005. április 26.) a Közösségi Halászati Ellenőrző Hivatal létrehozásáról és a közös halászati politika ellenőrző rendszerének létrehozataláról szóló 2847/93/EGK rendelet módosításáról (HL L 128., 2005.5.21., 1. o.).

( 13 ) HL L 131., 2009.5.28., 11. o.

( 14 ) HL L 145., 2001.5.31., 43. o.

( 15 ) HL L 8., 2001.1.12., 1. o.

( 16 ) HL 17., 1958.10.6., 385/58. o. A legutóbb az 1994. évi csatlakozási okmánnyal módosított rendelet.

( 17 ) HL L 394., 2006.12.30., 1. o.

( 18 ) HL L 357., 2002.12.31., 72. o.; helyesbítés: HL L 2., 2003.1.7., 39. o.

Lábjegyzetek:

[1] A dokumentum eredetije megtekinthető CELEX: 32002R1406 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:32002R1406&locale=hu Utolsó elérhető, magyar nyelvű konszolidált változat CELEX: 02002R1406-20161006 - https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/ALL/?uri=CELEX:02002R1406-20161006&locale=hu