928/B/2000. AB határozat

jogszabály alkotmányellenessége utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessége utólagos megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

Az Alkotmánybíróság a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 106. § (1) bekezdése alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

1. Az indítványozó első beadványában a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága, mint másodfokú Bíróság által Gf.I.30.930/2000/2. szám alatt hozott, az indítványozó igazolási kérelmét elutasító végzésével összefüggésben fordult az Alkotmánybírósághoz. Ebben "alkotmányossági szempontból irányadó határozat" meghozatalát kérte arra hivatkozással, hogy a "bírói gyakorlat a ... félnek nem engedi meg hogy a fellebbezési határidő elmulasztása miatt igazolási kérelmet terjesszen elő ... amikor az ügyvéd nem csak a fellebbezési határidőt mulasztja el, hanem ... elmulasztja beterjeszteni ... saját igazolási kérelmét".

2. Az indítványozó újabb beadványban pontosította az indítványát és annak alkotmányjogi panaszként történő elbírálását kérte. A korábbi indítványát azzal egészítette ki, hogy a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 106. § (1) bekezdése alkotmányellenessége megállapítását és jövőbeni hatállyal történő megsemmisítését kezdeményezte az "Alkotmány 54. §-ában foglalt emberi méltósághoz való jog szerves részét képező rendelkezési jog, valamint az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében meghatározott jogorvoslathoz való jog sérelme miatt". Előadta, hogy a Legfelsőbb Bíróság a Gf.I.30.930/2000/2. számú és a felülvizsgálati kérelmet elutasító Gfv.X.32.119/2000/2. számú végzéseiben a Pp. hivatkozott rendelkezése alapján nem tette lehetővé számára, hogy a jogi képviselőjének mulasztása miatt - a mulasztás pótlásával együtt - igazolással élhessen. Az indítványozó szerint a Pp. 106. § (1) bekezdése "kizárja, hogy a fél a képviselőjének hibájából bekövetkezett mulasztást orvosolja" és ezáltal elvonja "az emberi méltóság szerves részét" képező rendelkezési jogot, továbbá "az igazolási kérelem elbírálása elleni jogorvoslat kizárása" az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében deklarált jogorvoslathoz való jogot sérti. Hangsúlyozta, "hogy a Pp. 106. §-ának (1) bekezdése nem általában és minden tekintetben, hanem csak abban a vonatkozásban alkotmányellenes, hogy nem engedi meg a fél részéről a jogi képviselő mulasztásának korrigálását ugyanolyan módon, mintha ez utóbbi tenné". Az indítványozó megfogalmazta az általa javasolt kiegészítést is, mely szerint a törvényhozónak azt kellene biztosítania, hogy a fél akkor is nyújthasson be igazolási kérelmet, "ha jogi képviselője nem önhibáján kívül nem jelent meg valamely határnapon, illetőleg mulasztott határidőt". Az indítványozó kérte annak kimondását is, hogy a sérelmezett rendelkezés a hivatkozott ügyében nem alkalmazható.

3. Az indítványozó később indítványának az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontjában foglalt utólagos nor-makontrollra irányuló kérelemként való elbírálását kérte.

Az Alkotmánybíróság az indítványban felvetett kérdések tárgyában megkérte az igazságügy-miniszter véleményét.

II.

1. Az Alkotmány hivatkozott rendelkezései:

"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."

(... )

"57. § (5) A Magyar Köztársaságban a törvényben meghatározottak szerint mindenki jogorvoslattal élhet az olyan bírósági, közigazgatási és más hatósági döntés ellen, amely a jogát vagy jogos érdekét sérti. A jogorvoslati jogot - a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében, azzal arányosan - a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával elfogadott törvény korlátozhatja."

2. A Pp. támadott rendelkezése:

"106. § (1) Ha a fél vagy képviselője valamely határnapon hibáján kívül nem jelent meg, vagy valamely határidőt hibáján kívül mulasztott el, a mulasztás következményei - az alábbi eseteket kivéve - igazolással orvosolhatók."

III.

Az indítvány megalapozatlan.

1. Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 54. § (1) bekezdésében foglalt, az emberi méltósághoz való és az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jogok tartalmát számos határozatában értelmezte.

Az Alkotmánybíróság következetesen érvényesített álláspontja, hogy az emberi méltósághoz való jogot az ún. általános személyiségi jog megfogalmazásának tekinti, melynek egyik aspektusa az önrendelkezés szabadságához való jog. "Az önrendelkezési jog fontos tartalmi eleme - egyebek között - az egyén joga arra, hogy az igény állapotába került alanyi jogait a különböző állami szervek, így a bíróság előtt is érvényesítse. Az önrendelkezési jog azonban, mint az általános cselekvési szabadsághoz való jog, a jogérvényesítéstől való tartózkodás, a nem cselekvés jogát is magában foglalja" [1/1994. (I. 7.) AB határozat, ABH 1994, 29, 35-36.].

Az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében foglalt jogorvoslathoz való jog olyan alkotmányos alapjog, amely mindenkit megillet, akinek jogát, vagy jogos érdekét a bírói, államigazgatási vagy más hatósági döntés érinti. A jogorvoslathoz való jog tárgyát tekintve a bírói, illetőleg a hatósági döntésekre terjed ki. A jogorvoslathoz való jog tartalma az érdemi határozatok tekintetében a más szervhez vagy a magasabb fórumhoz fordulás lehetősége. A jogorvoslathoz való jog "a törvényben meghatározottak szerint" gyakorolható, ezért az egyes eljárásokban megengedett az eltérő szabályozás. A jogorvoslathoz való jogot kizárólag a jogviták ésszerű időn belüli elbírálásának érdekében és azzal arányosan korlátozhatja - minősített többséggel meghozott döntésével - a törvényhozó [5/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 27, 31.; 513/B/1994. AB határozat, ABH 1994, 731, 733-734.; 22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 109-110.; 23/1998. (VI. 9.) AB határozat, ABH 182, 186.; 29/1999. (X. 6.) AB határozat, ABH 1999, 294, 297-298.; 38/2002. (IX. 25.) AB határozat, ABH 2002, 266, 267-268.].

2. A Pp. 106. § (1) bekezdése az igazolás szabályait állapítja meg, miszerint ha a fél és/vagy képviselője vétlenül elmulaszt egy határidőt (vagy határnapot) a mulasztás következményei - meghatározott eseteket kivéve - igazolással orvosolhatók. Az igazolási kérelem elutasítása esetén a Pp. 110. § (1) bekezdése értelmében fellebbezésnek van helye. Az indítványozó ebben az esetben azt kifogásolta, hogy a fél nem élhet igazolással a képviselője (vétkes) mulasztása miatt. Az indítvány alapján tehát az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a fél perbeli rendelkezési, illetőleg jogorvoslathoz való jogát korlátozza-e az a rendelkezés, amely a képviselő mulasztásának igazolását kizárólag a képviselő számára biztosítja.

A polgári peres eljárásban - a kötelező jogi képviselet és a személyes meghallgatás esetei kivételével - a fél dönt arról, hogy képviselő jár-e el a nevében. Az eljárás folyamán a fél bármikor adhat meghatalmazást a képviseletre, megállapíthatja annak tartalmát és időbeli terjedelmét, visszavonhatja és felmondhatja a képviseletet, egyidejűleg vagy egymást követően több képviselőnek is adhat meghatalmazást. Kötelező jogi képviselet előírása esetén a fél ugyan köteles eljárásához jogi képviselőt igénybe venni, azonban ekkor is maga dönt a megbízásról. Mivel a képviselő nyilatkozatait a fél nyilatkozataként, illetve eljárásaként kell megítélni, a képviselő mulasztásai is a fél terhére esnek. Ennek orvoslására biztosít lehetőséget külön a fél, és külön a képviselő számára a Pp. 106. §-a. A vétlenség bizonyításának (valószínűsítésének) személyhez kötődő jellege az, ami indokolja az önálló igazolást a fél és képviselő számára is.

Az Alkotmánybíróság szerint a támadott rendelkezés a fél perbeli rendelkezési jogát nem korlátozza. A fél ugyanis a képviseletre adott megbízással - tartalmát tekintve - a perbeli rendelkezési joga gyakorlását ruházza át a képviselőjére. Ennek teljesítését azonban nem csak joga, hanem érdeke is ellenőrizni és szükség szerint újabb képviselő(k) megbízásával, vagy (amennyiben a személyes eljárást a törvény megengedi) saját eljárásával a szükséges cselekményeket megtenni. A fél saját (vétlen) mulasztását pedig orvosolhatja igazolással. Az nem alkotmányossági kérdés, ha egy konkrét, megbízáson vagy kirendelésen alapuló jogviszony az egyik fél (mint például ebben az esetben a képviselő) esetleges felróható magatartása következtében nem tölti be megfelelően szerepét. (Vö.: 770/B/2002. AB határozat, ABH 2005, 1094, 1097.) A kötelezettségek megsértése miatt polgári jogi, munkajogi, fegyelmi, szabálysértési stb. felelősség megállapítására kerülhet sor. Az Alkotmány 54. § (1) bekezdésének sérelme tehát e tekintetben nem állapítható meg.

Az Alkotmánybíróság megállapította: a Pp. 106. § (1) bekezdésében foglalt igazolás szabályozása és az Alkotmány 57. § (5) bekezdésében biztosított jogorvoslathoz való jog között - az indítványban megjelölt probléma szempontjából -nincs alkotmányjogilag értékelhető összefüggés. Az Alkotmánybíróság gyakorlata szerint az érdemi alkotmányossági összefüggés hiánya az indítvány elutasítását eredményezi [54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 267.; 2043/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 543, 544.; 163/B/1991. AB határozat, ABH 1993, 544, 546.; 108/B/1992. AB határozat, ABH 1994, 523, 524.; 141/B/1993. AB határozat, ABH 1994, 584, 586.].

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a Pp. 106. § (1) bekezdése - az Alkotmány 54. § (1) és az 57. § (5) bekezdései sérelmére alapított - alkotmányellenessége megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasította.

Budapest, 2006. november 14.

Dr. Bihari Mihály s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Balogh Elemér s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bragyova András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Paczolay Péter s. k.,

alkotmánybíró

Rendezés: -
Rendezés: -
Kapcsolódó dokumentumok IKONJAI látszódjanak:

Visszaugrás

Ugrás az oldal tetejére