32018R1563[1]

A Tanács (Euratom) 2018/1563 rendelete (2018. október 15.) az Európai Atomenergia-közösségnek a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2019-2020) és az 1314/2013/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS (Euratom) 2018/1563 RENDELETE

(2018. október 15.)

az Európai Atomenergia-közösségnek a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2019-2020) és az 1314/2013/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 7. cikke első bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére, (1)

a Tudományos és Műszaki Bizottsággal folytatott konzultációt követően,

mivel:

(1) Az Európai Atomenergia-közösség (a továbbiakban: a Közösség) egyik célkitűzése, hogy - többek között a tagállamokban folytatott nukleáris kutatás előmozdítása és elősegítése, valamint közösségi kutatási és képzési program végrehajtásával történő kiegészítése révén - hozzájáruljon az életszínvonal emeléséhez a tagállamokban.

(2) A nukleáris kutatás a nukleáris biztonság, védelem és sugárvédelem szintjének növelése révén hozzájárulhat a társadalmi és gazdasági jóléthez és a környezeti fenntarthatósághoz. Ugyanilyen fontos a nukleáris kutatás potenciális hozzájárulása az energiarendszer hosszú távú széntelenítésének biztonságos, hatékony és zavartalan megvalósításához.

(3) A Közösség 1314/2013/Euratom tanácsi rendelettel (2) létrehozott 2014-2018-as kutatási és képzési programjának (a továbbiakban: a 2014-2018-as program) időközi értékelése megállapította, hogy a tevékenység releváns és továbbra is hathatósan hozzájárul a nukleáris biztonság, a nukleáris védettség és biztosítékok, a radioaktív hulladékok kezelése, a sugárvédelem és a fúziós energia területén felmerülő kihívások kezeléséhez.

(4) A nukleáris kutatás közösségi szintű folyamatosságának biztosítása érdekében meg kell határozni a Közösség kutatási és képzési programját a 2019. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra (a továbbiakban: a 2019-2020-as program). A 2019-2020-as program célkitűzéseinek meg kell egyezniük a 2014-2018-as program célkitűzéseivel, a programnak ugyanazokat a tevékenységeket kell támogatnia és ugyanazon végrehajtási módot kell alkalmaznia, amely már eredményesnek és megfelelőnek bizonyult a 2014-2018-as program célkitűzéseinek elérésében.

(5) A nukleáris kutatás támogatása révén a 2019-2020-as program hozzá fog járulni az 1291/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (3) létrehozott "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: a "Horizont 2020" keretprogram) célkitűzéseinek eléréséhez, és elő fogja segíteni az Európa 2020 stratégia végrehajtását, valamint az Európai Kutatási Térség létrehozását és működését.

(6) Mindamellett, hogy a nukleáris energia potenciálisan befolyásolhatja az energiaellátást és a gazdasági fejlődést, a súlyos nukleáris balesetek veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre. Ezért a 2019-2020-as programban a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítani a nukleáris biztonságra és - adott esetben - a Közös Kutatóközpont által vizsgált biztonsági szempontokra.

(7) A Tanács 2008. február 28-i brüsszeli ülésén elfogadott következtetéseiben meghatározott európai stratégiai energiatechnológiai terv (a továbbiakban: a SET-terv) előirányozza a karbonszegény technológiák fejlesztésének felgyorsítását. Az Európai Tanács a 2011. február 4-i ülésén megállapodott abban, hogy az Unió és tagállamai ösztönözni fogják a megújuló energiaforrások hasznosítására, valamint a biztonságos és fenntartható karbonszegény technológiákra irányuló beruházásokat, és a SET-tervben megállapított technológiai prioritások megvalósítására fognak összpontosítani. Az egyes tagállamok továbbra is maguk döntik el, hogy mely technológiatípusokat támogatják.

(8) mivel minden tagállam rendelkezik nukleáris létesítménnyel vagy felhasznál - különösen orvosi célokra - radioaktív anyagokat, a Tanács a 2008. december 1-jén és 2-án Brüsszelben tartott ülésén elfogadott következtetéseiben elismerte a nukleáris területhez tartozó készségek iránti folyamatos igényt, melynek kielégítése elsősorban a kutatással összekapcsolódó, közösségi szinten koordinált megfelelő oktatással és képzéssel érhető el.

(9) Noha mindegyik tagállam maga dönthet arról, hogy használ-e nukleáris energiát vagy sem, az is egyértelmű, hogy a nukleáris energia különböző szerepet tölt be az egyes tagállamokban.

(10) A Közösség az ITER projekt közös megvalósítása érdekében az ITER Nemzetközi Fúziósenergia-fejlesztési Szervezete létrehozásáról szóló megállapodás (4) aláírásával vállalta, hogy részt vesz az ITER-projekt felépítésében és jövőbeli kihasználásában. A Közösség hozzájárulásának irányítása a 2007/198/Euratom tanácsi határozattal (5) létrehozott Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás (a továbbiakban: Fusion for Energy) keretében történik.

(11) Ahhoz, hogy a magfúzió hitelt érdemlő megoldás legyen a kereskedelmi célú energiatermelésre, először is arra van szükség, hogy az ITER sikeresen és időben megépüljön és üzembe álljon. Másodszor pedig ambiciózus, de teljesíthető ütemtervet kell készíteni a 2050-re megvalósítandó villamosenergia-termelésre vonatkozóan. E célok eléréséhez az európai magfúziós programot fokozatosan az említett ütemterv végrehajtását szolgáló közös tevékenységi programmá kell alakítani. A folyamatban lévő magfúziós kutatási tevékenységek eredményeinek szavatolása, valamint a magfúzió területével foglalkozó érdekelt felek hosszú távú elkötelezettségének és egymással való hosszú távú együttműködésének biztosítása érdekében gondoskodni kell a Közösség támogatásának folyamatosságáról. Nagyobb hangsúlyt kell helyezni mindenekelőtt az ITER-t támogató tevékenységekre, de a demonstrációs reaktorra irányuló fejlesztésekre is, és ezen belül adott esetben a magánszektor részvételét is erősíteni kell. Ezen észszerűsítés és hangsúlyáthelyezés közben nem szabad kockára tenni azt a vezető szerepet, amelyet a fúziós energia tudományos közösségében Európa betölt.

(12) A Közös Kutatóközpontnak továbbra is a felhasználó igényeire szabott, független tudományos és technológiai támogatást kell biztosítania a közösségi szakpolitikák megfogalmazásához, kialakításához, végrehajtásához és nyomon követéséhez, különösen a nukleáris biztonsági és védelmi kutatás és képzés területén. Az Unióban folyó kutatás emberi erőforrásainak optimális kiaknázása és a párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében a Közös Kutatóközpont által végzett új tevékenységeket minden esetben elemezni kell annak megállapítása érdekében, hogy azok összhangban állnak-e a tagállamokban folytatott tevékenységekkel. A "Horizont 2020" keretprogram nukleáris védelemmel kapcsolatos vetületeinek a Közös Kutatóközpont közvetlen tevékenységeire kell korlátozódniuk.

(13) A Közös Kutatóközpontnak a jövőben is további erőforrásokat kell létrehoznia versenyképes tevékenységek révén, beleértve a 2019-2020-as program közvetett tevékenységeiben való részvételt, a harmadik felekkel folytatott munkát és - csekélyebb mértékben - a szellemi tulajdon kiaknázását is.

(14) Az Uniónak az a szerepe, hogy - valamennyi tagállama érdekében - keretet alakítson ki az atommag-hasadási technológiákra vonatkozó közös élvonalbeli kutatás, tudásteremtés és tudásmegőrzés támogatására, különös tekintettel a biztonságra, a védelemre, a sugárvédelemre és a nonproliferációra. Ehhez független tudományos eredményekre van szükség, a Közös Kutatóközpont hozzájárulása pedig kulcsfontosságú ezen a területen. A Bizottság az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak és a Régiók Bizottságának szóló, 2010. október 6-i, "Az Európa 2020 stratégia kiemelt kezdeményezése: Innovatív Unió" című közleményében erre rámutatott, és kifejezte azon szándékát, hogy a politikai döntéshozatal tudományos alapjait a Közös Kutatóközpont révén megerősítse. A Közös Kutatóközpont e feladatnak azzal kíván eleget tenni, hogy a nukleáris biztonságot és védelmet érintő kutatási tevékenységét az Unió szakpolitikai prioritásaira összpontosítja.

(15) A tudomány és a társadalom közötti kapcsolat elmélyítése és a tudományba vetett közbizalom megerősítése érdekében a 2019-2020-as programnak támogatnia kell a polgárok és a civil társadalom tájékozott részvételét a kutatási és innovációs ügyekben, ehhez pedig elő kell mozdítania a tudományos oktatást, hozzáférhetőbbé kell tennie a tudományos ismereteket, olyan, felelősségteljes kutatási és innovációs menetrendeket kell kidolgoznia, amelyek eloszlatják a polgárok és a civil társadalom aggályait és megfelelnek elvárásaiknak, valamint meg kell könnyítenie részvételüket a 2019-2020-as programhoz tartozó tevékenységekben.

(16) A 2019-2020-as program végrehajtása folyamán reagálni kell a tudomány és a technológia, az ipar, a szakpolitikák és a társadalom lehetőségeinek és igényeinek alakulására. A menetrendeket ezért valamennyi érintett ágazat érdekelt feleivel szoros egyeztetésben kell kijelölni, és kellő rugalmasságot kell hagyni az új fejlemények figyelembevételéhez. A2019-2020-as program ideje alatt külső szaktanácsadáshoz lehet folyamodni, igénybe véve emellett a releváns struktúrákat, például az európai technológiai platformokat is.

(17) A 2013. február 26-27-én Brüsszelben, a Bizottság és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság közös szervezésében megrendezett - egy interdiszciplináris, többek között energetikai, közgazdasági és társadalomtudományi szakértők által készített tanulmányon alapuló - "Az atommaghasadással kapcsolatos kutatások előnyei és korlátai a karbonszegény gazdaságra nézve" című szimpóziumon folytatott viták eredményeképp a felek megállapították, hogy folytatni kell az európai szintű nukleáris kutatást.

(18) A 2019-2020-as programnak hozzá kell járulnia ahhoz, hogy az Unióban vonzóbbá váljon a kutatói életpálya. Megfelelő figyelmet kell fordítani- önkéntes jellegük tiszteletben tartása mellett - a Kutatók Európai Chartájáról és a kutatók felvételi eljárásának magatartási kódexéről szóló, 2005. március 11-i bizottsági ajánlásra (6), valamint az Európai Kutatási Térséggel összefüggésben meghatározott egyéb referenciakeretekre.

(19) A kutatás színvonalasabbá tétele és az innováció serkentése céljából a 2019-2020-as program keretében kialakított tevékenységek során törekedni kell a nők és férfiak közötti egyenlőség előmozdítására a kutatásban és az innovációban, különösen a nemek közötti aránytalanság hátterében álló okok kezelésével, a női és férfi kutatók képességeinek teljes kibontakoztatásával, valamint a társadalmi nemi dimenziónak a projektek tartalmába való beépítésével. A tevékenységek során törekedni kell továbbá a nemek közötti egyenlőségre vonatkozó - az Európai Unióról szóló szerződés 2. és 3. cikkében, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 8. cikkében megállapított - elvek érvényre juttatására.

(20) A 2019-2020-as program által támogatott kutatási és innovációs tevékenységek során tiszteletben kell tartani az etikai alapelveket. Adott esetben figyelembe kell venni a tudomány és az új technológiák etikájával foglalkozó európai csoport energiaügyi kérdésekkel kapcsolatos véleményeit. A kutatási tevékenységeknek során továbbá figyelembe kell venni az EUMSZ 13. cikkét és csökkenteni kell az állatok kutatási és kísérleti célú felhasználását, végcélként az állatfelhasználás kiváltását szem előtt tartva. Minden tevékenységet az emberi egészségvédelem magas szintjének biztosításával kell végrehajtani.

(21) A hatás növelése érdekében továbbá a 2019-2020-as programból és a magánforrásokból származó finanszírozást a köz- és a magánszféra közötti partnerségek keretében együttesen kell mozgósítani olyan kulcsfontosságú területeken, ahol a kutatás és az innováció hozzájárulhat az Unió tágabb versenyképességi céljaihoz. Különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások részvételére.

(22) A 2019-2020-as programnak ösztönöznie kell a közös érdeken és a kölcsönös előnyökön alapuló - különösen a biztonság területét érintő - együttműködést harmadik országokkal, mindenekelőtt a nukleáris biztonság folyamatos javításának előmozdítása céljából.

(23) A belső piacon működő összes vállalkozás egyenlő versenyfeltételeinek biztosítása érdekében a 2019-2020-as program nyújtotta finanszírozást az állami támogatási szabályokkal összhangban kell kialakítani, ezáltal biztosítva a közkiadások eredményességét, és megelőzve a piactorzulást, például a magánfinanszírozás kiszorítását, nem hatékony piaci szerkezetek létrehozását vagy rossz hatékonysággal működő cégek fennmaradását.

(24) Az Európai Tanács a 2011. február 4-i következtetéseiben kijelentette, hogy az uniós kutatás finanszírozásában az ellenőrzés és a kockázatkezelés újfajta megközelítésére van szükség, és új egyensúly megteremtését szorgalmazta a bizalom és az ellenőrzés, illetve a kockázatvállalás és a kockázatkerülés között. A kutatási keretprogramok végrehajtásának egyszerűsítéséről szóló 2010. november 11-i állásfoglalásában (7) az Európai Parlament az adminisztratív és pénzügyi egyszerűsítés irányába történő elmozdulást szorgalmazta és kijelentette, hogy az uniós kutatásfinanszírozás során nagyobb bizalmat és kockázattűrést kellene tanúsítani a résztvevők iránt.

(25) Az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedésekkel kell védeni a kiadási ciklus egészében, ideértve a szabálytalanságok megelőzését, feltárását és kivizsgálását, a kárba veszett, tévesen kifizetett vagy helytelenül felhasznált források visszatéríttetését és adott esetben a bírságokat. Enyhíteni kell a résztvevőkre háruló kontroll jelentette terhet a kontrollstratégia olyan értelmű felülvizsgálatával, amely a hangsúlyt a hibaarányok minimalizálásáról a kockázatértékelésen alapuló kontrollra és a csalások felderítésére helyezi át.

(26) Fontos gondoskodni a 2019-2020-as program pénzgazdálkodásának hatékony és eredményes voltáról, valamint a 2019-2020-as program minél hatékonyabb és felhasználóbarátabb végrehajtásáról; emellett biztosítani kell a jogbiztonságot és azt is, hogy valamennyi résztvevő hozzáférhessen a 2019-2020-as programhoz. Biztosítani kell az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (8) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) vonatkozó rendelkezéseinek, valamint az egyszerűsítésre és a szabályozás javítására vonatkozó követelményeknek való megfelelést.

(27) Annak érdekében, hogy a 2019-2020-as program végrehajtása minél hatékonyabb legyen, hogy egyszerűsített eljárásoknak köszönhetően ahhoz valamennyi résztvevő könnyen hozzáférjen, valamint hogy a résztvevőkre egységes, átfogó és átlátható keret legyen irányadó, indokolt, hogy a 2019-2020-as programban való részvételre és a kutatási eredmények terjesztésére - egyes kiigazításokkal, illetve kivételekkel - a "Horizont 2020" keretprogramra alkalmazandó, az 1291/2013/EU rendeletben foglalt szabályok vonatkozzanak.

(28) A "Horizont 2020" keretprogram keretében létrehozott hitel- és tőkefinanszírozási eszközök lehető leghatékonyabb felhasználása érdekében - a 2019-2020-as-program körébe tartozó tevékenységek sajátos jellegének megőrzése, valamint a rendelkezésre álló költségvetés maximális kihasználása mellett - a 2019-2020-as program vagy a 2014-2018-as program keretében rendelkezésre bocsátott, említett finanszírozási eszközök fel nem használásából fakadó visszafizetéseket közvetlenül a 2019-2020-as program céljaira kell felhasználni.

(29) Fontos az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-Szerződés) 2. fejezetével összhangban továbbra is elősegíteni a résztvevők által létrehozott szellemi tulajdon hasznosítását, ugyanakkor megvédeni a többi résztvevő és a Közösség jogos érdekeit is.

(30) Az 1908/2006/Euratom tanácsi rendelet (9) és a 139/2012/Euratom tanácsi rendelet (10) alapján létrehozott és a Bizottság által kezelt résztvevői garanciaalapok fontos védőmechanizmusnak bizonyultak, mivel mérséklik a nem teljesítő résztvevők részéről esedékessé váló, de vissza nem fizetett összegekhez kapcsolódó kockázatokat. Az 1290/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelettel (11) létrehozott résztvevői garanciaalapnak az e rendelet alapján végzett tevékenységekre is ki kell terjednie.

(31) A 2019-2020-as program keretébe tartozó közvetett tevékenységek végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni egyrészt munkaprogramok, másrészt a közvetett tevékenységek finanszírozásának jóváhagyásáról szóló határozat elfogadására vonatkozóan. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (12) megfelelően kell gyakorolni.

(32) A 2019-2020-as programnak a vonatkozó területeken kijelölt célkitűzései eléréséhez a több területet érintő tevékenységek támogatására van szükség, mind a 2019-2020-as program keretein belül, mind a "Horizont 2020" keretprogrammal közösen.

(33) A teljesítménymenedzsment eredményességéhez, beleértve az értékelést és a nyomon követést is, olyan egyedi eredményességi mutatók kidolgozására van szükség, amelyek mérhetők az idő előrehaladtával, reálisak, megfelelnek az uniós beavatkozás logikájának, továbbá a célkitűzések és a tevékenységek hierarchiáját figyelembe véve relevánsak. Megfelelő koordinációs mechanizmusokat kell bevezetni a 2019-2020-as program végrehajtása és nyomon követése, valamint az Európai Kutatási Térség előrehaladásának, eredményeinek és működésének nyomon követése között.

(34) A Közös Kutatóközpontnak a 96/282/Euratom bizottsági határozattal (13) létrehozott kormányzótanácsával konzultációra került sor a Közös Kutatóközpont közvetlen tevékenységeinek tudományos és technológiai tartalmáról.

(35) A jogbiztonság érdekében az 1314/2013/Euratom rendeletet hatályon kívül kell helyezni.

(36) Az Európai Parlamenttel önkéntes alapon konzultációra került sor, és az Európai Parlament véleményt nyilvánított (14),

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

LÉTREHOZÁS

1. cikk

Létrehozás

Ez a rendelet létrehozza a 2019. január 1-jétől2020. december 31-ig tartó időszakra az Európai Atomenergia-közösség kutatási és képzési programját (a továbbiakban: a 2019-2020-as program), és megállapítja a programban való részvétel szabályait, beleértve az e rendelet alapján odaítélt források kezelésével megbízott finanszírozó szervek programjaiban, valamint az e rendelet alapján és az 1291/2013/EU rendelettel létrehozott "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (a továbbiakban: a "Horizont 2020" keretprogram) alapján közösen végrehajtott tevékenységekben való részvételre irányadó szabályokat is.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a) "kutatási és innovációs tevékenység": a kutatási, a technológiafejlesztési, a demonstrációs és az innovációs tevékenységek teljes köre, beleértve a harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel való együttműködés előmozdítását, az eredmények terjesztését és optimalizálását, valamint az Európai Atomenergia-közösségben (a továbbiakban: a Közösség) működő kutatók képzésének és mobilitásának serkentését is;

b) "közvetlen tevékenységek": a Bizottság által a Közös Kutatóközpontja révén végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységek;

c) "közvetett tevékenységek": olyan kutatási és innovációs tevékenységek, amelyekhez a Közösség vagy az Unió (a továbbiakban: az Unió) pénzügyi támogatást nyújt, és amelyeket résztvevők hajtanak végre;

d) "a köz- és magánszféra partnersége": olyan partnerség, amelyben magánszektorbeli partnerek, a Közösség és - adott esetben - más partnerek, például közszektorbeli szervek vállalják, hogy közösen támogatják egy kutatási és innovációs program vagy kutatási és innovációs tevékenységek kidolgozását és végrehajtását;

e) "közszektoron belüli partnerség": olyan partnerség, amelyben helyi, regionális, nemzeti vagy nemzetközi szintű közszektorbeli szervek vagy közfeladatot ellátó szervek a Közösséggel együtt vállalják, hogy közösen támogatják egy kutatási és innovációs program vagy kutatási és innovációs tevékenységek kidolgozását és végrehajtását.

3. cikk

Célok

(1) A 2019-2020-as program általános célkitűzése, hogy előmozdítsa a nukleáris kutatási és képzési tevékenységeket, hangsúlyt fektetve a nukleáris biztonság, a nukleáris védelem és a sugárvédelem folyamatos javítására, különösen annak érdekében, hogy potenciálisan hozzájáruljon az energiarendszer biztonságos és hatékony módon történő hosszú távú széntelenítéséhez. Ezt az általános célkitűzést az I. mellékletben részletezett tevékenységek útján, az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglalt különös célkitűzések elérését szolgáló közvetlen és közvetett tevékenységek formájában kell megvalósítani.

(2) A 2019-2020-as program közvetett tevékenységeinek különös célkitűzései a következők:

a) a nukleáris rendszerek biztonságosságának támogatása;

b) hozzájárulás a radioaktív véghulladék kezelésére alkalmas biztonságos, hosszú távú megoldások kifejlesztéséhez, ideértve a radioaktív hulladék végleges geológiai elhelyezését, valamint a particionálást és a transzmutációt is;

c) a nukleáris szakértelem és kiválóság fejlesztésének és fenntartásának támogatása az Unióban;

d) az ionizáló sugárzást felhasználó orvosi alkalmazások sugárvédelmének és fejlesztésének támogatása, ideértve többek között azt, hogy a radioizotópokhoz biztonságos módon lehessen hozzájutni, és azokat biztonságosan lehessen használni;

e) előrelépés a magfúzió energiaforrásként való alkalmazhatóságának demonstrálása felé a meglévő és leendő magfúziós létesítmények hasznosítása révén;

f) a leendő fúziós erőművek megalapozása anyagok és technológiák fejlesztésével, valamint koncepciótervek készítésével;

g) az innováció és az ipari versenyképesség előmozdítása;

h) a páneurópai jelentőségű kutatási infrastruktúra rendelkezésre állásának és igénybevételének biztosítása.

(3) A 2019-2020-as program közvetlen tevékenységeinek különös célkitűzései a következők:

a) a nukleáris biztonság javítása a fűtőelem- és reaktorbiztonságra, a hulladékkezelésre - ezen belül a végleges geológiai elhelyezésre, valamint a particionálásra és a transzmutációra -, továbbá a leszerelésre, valamint a veszélyhelyzeti felkészültségre is kiterjedően;

b) a nukleáris védelem javítása a nukleáris biztosítékokra, a nonproliferációra, a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre és a nukleáris kriminalisztikára is kiterjedően;

c) a szabványosítással kapcsolatos nukleáris tudásalap kiválóságának növelése;

d) a tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása;

e) az Unió nukleáris biztonságra és védelemre vonatkozó politikájának támogatása.

Amennyiben a Közös Kutatóközpontra új tevékenységet bíznak, a Közös Kutatóközpont kormányzótanácsának elemzést kell végeznie annak megállapítása érdekében, hogy az összhangban áll-e a tagállamokban folytatott tevékenységekkel.

(4) A 2019-2020-as programot olyan módon kell végrehajtani, amely biztosítja, hogy a támogatott prioritások és tevékenységek megfeleljenek a változó igényeknek, figyelemmel a tudomány, a technológia, az innováció, a szakpolitikai döntéshozatal, piacok és a társadalom állandó fejlődésére az emberi erőforrások és a pénzügyi források optimális kiaknázása, valamint az Unióban folyó nukleáris kutatás és fejlesztés terén való párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében.

(5) A (2) és a (3) bekezdésben említett különös célkitűzések keretein belül figyelembe vehetők a 2019-2020-as program végrehajtási időszaka folyamán újonnan felmerülő nem várt igények. Ide tartozhatnak indokolt esetben a felmerülő lehetőségek, válságok és fenyegetések, az új uniós politikák kifejlesztésével kapcsolatos szükségletek nyomán, valamint a jövőbeli programok keretében támogatásra előirányzott tevékenységek kísérleti kipróbálásával összefüggésben hozandó intézkedések.

4. cikk

Költségvetés

(1) A 2019-2020-as program végrehajtására biztosított pénzügyi keretösszeg 770 220 000 EUR. Ez az összeg a következőképpen oszlik meg:

a) a magfúziós kutatási és fejlesztési programhoz kapcsolódó közvetett tevékenységek: 349 834 000 EUR;

b) az atommaghasadáshoz, a nukleáris biztonsághoz és a sugárvédelemhez kapcsolódó közvetett tevékenységek: 151 579 000 EUR;

c) közvetlen tevékenységek: 268 807 000 EUR.

A 2019-2020-as program közvetett tevékenységeinek végrehajtása esetében a Bizottság igazgatási kiadásai a 2019-2020-as program időtartama alatt átlagosan legfeljebb az első albekezdés a) és b) pontjában foglalt összegek együttes összegének 6 %-át tehetik ki.

(2) A 2019-2020-as program pénzügyi keretéből fedezhetők a program irányításához és célkitűzései eléréséhez szükséges előkészítő, nyomonkövetési, kontroll-, ellenőrzési és értékelési tevékenységek és különösen - ha kapcsolódnak e rendelet általános célkitűzéseihez - a tanulmánykészítés és a szakértői találkozók kiadásai, valamint az elsődlegesen információfeldolgozásra és -cserére szolgáló informatikai hálózatokkal kapcsolatos kiadások, továbbá a Bizottságnak a 2019-2020-as program irányítása kapcsán felmerülő, a technikai és igazgatási segítségnyújtáshoz kapcsolódó minden egyéb kiadása. Az olyan folyamatos és ismétlődő tevékenységek, mint például a kontroll, az ellenőrzés és az IT-hálózatok kapcsán felmerülő kiadások a Bizottságnak az (1) bekezdésében meghatározott igazgatási kiadásai keretében fedezhetők.

(3) Szükség szerint és kellően indokolt esetben a 2020. december 31-ig le nem záruló tevékenységekkel kapcsolatos igazgatási feladatok ellátása céljából előirányzatok vehetők fel a 2020 utáni költségvetésbe a technikai és igazgatási segítségnyújtáshoz kapcsolódó kiadások fedezésére.

(4) Amennyiben a közvetlen tevékenységek hozzájárulnak olyan jogalanyok által létrehozott kezdeményezésekhez, amelyeket a Bizottság a 6. cikk (2) bekezdésével és a 15. cikkel összhangban végrehajtási feladatokkal bízott meg, az említett hozzájárulás nem tekintendő a szóban forgó kezdeményezésekhez rendelt pénzügyi hozzájárulás részének.

(5) A költségvetési kötelezettségvállalások éves részletekre bonthatók. Ebben az esetben a Bizottság az éves részletekre vonatkozóan minden évben a pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységek előrehaladásának, a tervezett igényeknek és a költségvetési források rendelkezésre állásának a figyelembevételével tesz kötelezettségvállalást.

5. cikk

Harmadik országok társulása

(1) A 2019-2020-as programhoz a következők társulhatnak:

a) csatlakozó, tagjelölt és potenciális tagjelölt országok, az uniós programokban való részvételükre irányadó, a vonatkozó keretmegállapodásokban és társulási tanácsi határozatokban vagy hasonló megállapodásokban meghatározott általános alapelvekkel és általános feltételekkel összhangban;

b) az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjai, vagy az európai szomszédságpolitika körébe tartozó azon országok vagy területek, amelyek eleget tesznek valamennyi alábbi kritériumnak:

i. színvonalas tudományos, technológiai és innovációs kapacitás;

ii. eredményes korábbi részvétel uniós kutatási és innovációs programokban;

iii. a szellemitulajdon-jogok tisztességes és méltányos módon történő kezelése;

c) a hetedik Euratom-keretprogramhoz vagy a 2014-2018-as Euratom kutatási és képzési programhoz társult országok és területek.

(2) A társult országoknak a 2019-2020-as programban való részvételére irányadó különös feltételekről - beleértve az adott társult ország bruttó hazai termékének alapján megállapított pénzügyi hozzájárulást is - az Unió és a társult országok közötti nemzetközi megállapodásokban kell rendelkezni.

II. CÍM

VÉGREHAJTÁS

I. FEJEZET

Végrehajtás, irányítás és támogatásnyújtási formák

6. cikk

Irányítás és a közösségi támogatásnyújtás formái

(1) A 2019-2020-as programot közvetett tevékenységek útján kell végrehajtani, a költségvetési rendelet szerinti finanszírozási formák közül egynek vagy többnek, így különösen vissza nem térítendő támogatásoknak, pénzdíjaknak, beszerzéseknek és finanszírozási eszközöknek az igénybevételével. A Közösség általi támogatásnyújtás továbbá a Közös Kutatóközpont kutatási és innovációs tevékenységei formájában megvalósuló közvetlen tevékenységekből is áll.

(2) Az Euratom-Szerződés 10. cikkének sérelme nélkül a Bizottság a 2019-2020-as program végrehajtásának meghatározott részével megbízhatja a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett finanszírozó szerveket.

A Bizottság ezenkívül a 2019-2020-as program szerinti közvetett tevékenységek végrehajtásával megbízhatja a "Horizont 2020" keretprogram alapján létrehozott vagy abban említett szerveket is.

(3) A Bizottság a 12. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében, végrehajtási jogi aktusok révén elfogadja a közvetett tevékenységek finanszírozásának jóváhagyásáról szóló határozatot.

7. cikk

A részvételre és a kutatási eredmények terjesztésére irányadó szabályok

(1) Az e cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel, bármely jogalanynak a 2019-2020-as program keretében végzett közvetett tevékenységekben való részvételére az 1290/2013/EU rendeletben megállapított szabályok az irányadók.

(2) A 2019-2020-as program alkalmazásában az 1290/2013/EU rendelet 43. cikke (2) bekezdésének első albekezdésében említett biztonsági szabályok magukban foglalják a tagállamoknak az Euratom-Szerződés 24. cikke szerinti védelmi érdekeit is.

Az 1290/2013/EU rendelet 44. cikke (3) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a Bizottság vagy a finanszírozó szerv - azon eredmények esetében, amelyeket olyan résztvevők hoztak létre, amelyek a Közösség részéről pénzügyi hozzájárulásban részesültek - kifogással élhet a tulajdonjog átruházásával vagy a kizárólagos vagy nem kizárólagos használati engedély megadásával szemben, amennyiben az átruházás vagy az engedély megadása olyan harmadik felek részére történik, amelyek a 2019-2020-as programhoz nem társult harmadik országok valamelyikében rendelkeznek székhellyel, ha úgy ítéli meg, hogy az átruházás vagy az engedély megadása nem áll összhangban az uniós gazdaság versenyképességének fejlesztésére vonatkozó célkitűzéssel, vagy összeegyeztethetetlen az etikai alapelvekkel vagy biztonsági megfontolásokkal. Az említett "biztonsági megfontolások" magukban foglalják a tagállamoknak az Euratom-Szerződés 24. cikke szerinti védelmi érdekeit is.

Az 1290/2013/EU rendelet 49. cikke (1) bekezdésének első albekezdésétől eltérve a Közösség és közös vállalkozásai - a Közösség politikáinak és programjainak fejlesztése, végrehajtása és nyomon követése, vagy harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel folytatott nemzetközi együttműködés keretében vállalt kötelezettségek teljesítése céljából - jogosultak hozzáférni az olyan résztvevők eredményeihez, amelyek a Közösség részéről pénzügyi hozzájárulásban részesültek. E hozzáférés jogosultja feljogosíthat harmadik feleket az eredmények közbeszerzésekben való felhasználására, továbbá e hozzáférési jog magában foglalja a használati jog továbbadásának jogát, kereskedelmi célokat és a piaci versenyben való részvétel céljait nem szolgálhatja, és jogdíjmentesen biztosítandó.

(3) Az 1290/2013/EU rendelettel létrehozott résztvevői garanciaalap fedezi a Bizottság vagy finanszírozó szervek által e rendelet értelmében nyújtott, vissza nem térítendő támogatásból finanszírozott tevékenységek keretében a résztvevők részéről esedékessé váló, de vissza nem fizetett összegekhez kapcsolódó kockázatokat.

8. cikk

Több területet érintő tevékenységek

(1) A 2019-2020-as program célkitűzéseinek elérése, valamint a 2019-2020-as program és a "Horizont 2020" keretprogram közös kihívásainak kezelése érdekében uniós pénzügyi hozzájárulásban részesülhetnek azok a tevékenységek, amelyek az I. mellékletben foglalt közvetett tevékenységek közül többet is érintenek, valamint a "Horizont 2020" keretprogramnak a 2013/743/EU tanácsi határozattal (15) létrehozott egyedi programja végrehajtását szolgáló közvetett tevékenységek.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett pénzügyi hozzájárulás a közvetett tevékenységekre szánt, e rendelet 4. cikkében és az 1291/2013/EU rendelet 6. cikkében foglalt pénzügyi hozzájárulások halmozásával, egyetlen finanszírozási rendszeren keresztül biztosítható.

9. cikk

Nemek közötti egyenlőség

A 2019-2020-as program keretében biztosítani kell a nemek közötti egyenlőség ügyének, valamint - a kutatás és az innováció tartalmát illetően - a társadalmi nemi dimenzió érvényesülésének eredményes előmozdítását.

10. cikk

Etikai alapelvek

(1) A 2019-2020-as program keretében végrehajtott valamennyi kutatási és innovációs tevékenységnek összhangban kell állnia az etikai alapelvekkel és a vonatkozó nemzeti, uniós és nemzetközi szabályozással, beleértve az Európai Unió Alapjogi Chartáját, valamint az emberi jogok európai egyezményét és annak kiegészítő jegyzőkönyveit is.

Különös figyelmet kell fordítani az arányosság elvére, a magánélet tiszteletben tartásához való jogra, a személyes adatok védelméhez való jogra, a személyeknek a testi és szellemi sérthetetlenséghez való jogára, a megkülönböztetésmentességhez való jogra és arra, hogy biztosítani kell az emberi egészségvédelem magas szintjét.

(2) A 2019-2020-as program keretében végrehajtott kutatási és innovációs tevékenységeknek kizárólag a polgári alkalmazásokra kell összpontosulniuk.

11. cikk

Munkaprogramok

(1) A Bizottság a közvetett tevékenységek végrehajtása céljából - a 12. cikk (3) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok révén - munkaprogramokat fogad el. E munkaprogramoknak teret kell engedniük az alulról építkező, a célkitűzéseket innovatív módokon kezelő megközelítéseknek.

A munkaprogramoknak a költségvetési rendelettel összhangban tartalmazniuk kell a tevékenységek végrehajtásával kapcsolatos főbb elemeket, beleértve részletes célkitűzéseiket, a kapcsolódó finanszírozást és menetrendet, valamint a végrehajtás további éveire vonatkozó többéves megközelítést és stratégiai irányvonalakat is.

(2) A közvetlen tevékenységeket illetően a Bizottság - a 96/282/Euratom határozattal összhangban - többéves munkaprogramot készít, amely részletesebben meghatározza az I. mellékletben ismertetett célkitűzéseket, illetve tudományos és technológiai prioritásokat, valamint a végrehajtás menetrendjét.

Az első albekezdésben említett többéves munkaprogramban figyelembe kell venni a tagállamok, a társult országok, valamint az európai és a nemzetközi szervezetek által végzett kapcsolódó kutatási tevékenységeket is. A munkaprogramot szükség szerint aktualizálni kell.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett munkaprogramokban figyelembe kell venni a tudomány, a technológia és az innováció nemzeti, uniós és nemzetközi szintű állását, valamint a vonatkozó szakpolitikai, piaci és társadalmi fejleményeket. A munkaprogramokat szükség szerint aktualizálni kell.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben említett munkaprogramoknak tartalmazniuk kell egy olyan szakaszt, amely ismerteti a 8. cikkben említett, több területet érintő tevékenységeket.

12. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) A bizottság két különböző konfigurációban ül össze, melyek közül az egyik a 2019-2020-as program maghasadással összefüggő vonatkozásaival, míg a másik a magfúzióval összefüggő vonatkozásaival foglalkozik.

A 2019-2020-as program végrehajtásának elősegítése céljából a Bizottság a bizottság menetrendben meghatározott minden ülésekor, a megállapított iránymutatásaival összhangban, tagállamonként egy képviselő, valamint - olyan napirendi pontok esetében, amelyeknél valamely tagállam szakértőt kíván igénybe venni - tagállamonként egy szakértő/tanácsadó költségeit megtéríti.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkével összhangban a vizsgálóbizottsági eljárást kell alkalmazni.

(4) Ha a bizottságnak írásbeli eljárásban kell véleményt nyilvánítania, az ilyen eljárást eredmény nélkül lezárják, amennyiben a véleménynyilvánításra megállapított határidőn belül az elnök úgy határoz vagy a bizottsági tagok egyszerű többsége ezt kéri.

13. cikk

A bizottság tájékoztatása

A Bizottság a 12. cikkben említett bizottságot rendszeresen tájékoztatja a 2019-2020-as program végrehajtásában összességében elért előrehaladásról, és időszerű információval látja el a 2019-2020-as program keretében javasolt vagy finanszírozott valamennyi közvetett tevékenységről.

14. cikk

Külső szaktanács és társadalmi szerepvállalás

(1) A 2019-2020-as program végrehajtása céljából - megfelelő esetben - figyelembe kell venni a következőktől származó szaktanácsot és észrevételeket:

a) az Euratom-Szerződés 134. cikke szerinti Tudományos és Műszaki Bizottság;

b) magas szintű szakértőkből álló, a Bizottság által létrehozott független tanácsadó csoportok;

c) nemzetközi tudományos és technológiai megállapodások alapján a párbeszéd céljára létrehozott struktúrák;

d) előremutató tevékenységek;

e) célirányos nyilvános konzultációk (adott esetben a regionális és nemzeti hatóságok vagy érdekeltek részvételével); és

f) a felelősségteljes kutatás és innováció támogatását garantáló átlátható és interaktív folyamatok.

(2) Messzemenően figyelemmel kell lenni továbbá a többek között az európai technológiai platformok, a közös programozási kezdeményezések és az európai innovációs partnerségek által megállapított kutatási és innovációs menetrendekre.

II. FEJEZET

Különös tevékenységi területek

15. cikk

Kis- és középvállalkozások

A 2019-2020-as programon belül különös figyelmet kell fordítani a kis- és középvállalkozások (kkv-k), valamint általánosságban a magánszektor megfelelő részvételére és az innováció rájuk gyakorolt hatásaira. Az értékelési és a nyomonkövetési intézkedések részeként a kkv-k részvételét kvantitatív és kvalitatív szempontból értékelni kell.

16. cikk

A köz- és magánszféra közötti, valamint a közszektoron belüli partnerségek

Az e rendelet 3. cikkében foglalt célkitűzések elérése érdekében a 2019-2020-as program különös tevékenységei végrehajthatók a következők révén:

a) Euratom-Szerződés 5. fejezete alapján létrehozott közös vállalkozások;

b) a "program-társfinanszírozási tevékenység" finanszírozási rendszeren alapuló, közszektoron belüli partnerségek;

c) az 1291/2013/EU rendelet 25. cikkében említett, a köz- és magánszféra közötti szerződéses partnerségek.

17. cikk

Nemzetközi együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

(1) A harmadik országokban székhellyel rendelkező jogalanyok és a nemzetközi szervezetek az 1290/2013/EU rendeletben foglalt feltételekkel jogosultak a 2019-2020-as program közvetett tevékenységeiben való részvételre. Ezzel kapcsolatban az általános alapelv alóli kivételeket e rendelet 7. cikke tartalmazza. A 2019-2020-as programnak elő kell mozdítania a harmadik országokkal és a nemzetközi szervezetekkel való nemzetközi együttműködést, mégpedig a következő célokból:

a) az Európai Unió kutatási és innovációs kiválóságának és vonzerejének, valamint gazdasági és ipari versenyképességének fokozása;

b) a közös társadalmi kihívások eredményes kezelése;

c) az Unió külpolitikai és fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek támogatása a külpolitika és a fejlesztéspolitika körébe tartozó programok kiegészítéseképpen, valamint törekvés a más uniós szakpolitikákkal való szinergiákra.

(2) Célzott tevékenységeket kell végrehajtani az együttműködés meghatározott harmadik országok vagy harmadik országokból álló csoportok viszonylatában való előmozdítása céljából, stratégiai megközelítés, valamint a közös érdek, prioritások és a kölcsönös előny elve alapján, figyelembe véve az adott országok, illetve országcsoportok tudományos és technológiai képességeit és piaci lehetőségeit, valamint a várható hatást.

Elő kell mozdítani a harmadik országok programjaiban viszonossági alapon való részvétel lehetőségét. A hatás maximalizálása érdekében elő kell mozdítani a tagállamok és a társult országok kezdeményezéseivel való koordinációt és szinergiákat. Az együttműködés jellege partnerországonként eltérő lehet.

Az együttműködés prioritásainak meghatározásánál figyelembe kell venni az Unió szakpolitikáinak alakulását, a harmadik országokkal való együttműködésre adódó lehetőségeket, valamint a szellemitulajdon-jogok tisztességes és méltányos kezelését.

18. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció, hasznosítás és terjesztés

(1) A 2019-2020-as program végrehajtása során végzett tájékoztatási és terjesztési tevékenységeket a 2019-2020-as program alapján támogatott tevékenységek szerves részének kell tekinteni.

(2) Az (1) bekezdésben említett tájékoztatási tevékenységek közé tartozhatnak a következők:

a) a 2019-2020-as program szerinti finanszírozás szélesebb körű megismertetésére és igénybevételének megkönnyítésére irányuló - különösen a viszonylag kis részvételi arányú térségeket és résztvevőtípusokat célzó - kezdeményezések;

b) az eredmények kommunikálásának, hasznosításának és terjesztésének optimalizálásához szükséges készségek átadására irányuló célirányos segítségnyújtás projekteknek és konzorciumoknak;

c) kezdeményezések a tudományos, technológiai és innovációs vonatkozású kérdésekről való nyilvános párbeszéd és vita előmozdítására, valamint a közösségi média és az egyéb innovatív technológiák és módszerek adta lehetőségek kihasználására;

d) az Unió politikai prioritásainak kommunikálása, feltéve, hogy a prioritások e rendelet céljaihoz kapcsolódnak, így különösen a Bizottságnak időben részletes tájékoztatást kell nyújtania a tagállamok részére.

(3) Az Euratom-Szerződésre és a vonatkozó uniós jogszabályokra is figyelemmel az (1) bekezdésben említett terjesztési tevékenységek közé tartozhatnak a következők:

a) olyan tevékenységek, amelyek több projekt - köztük adott esetben más forrásból finanszírozott projektek - eredményeit egyesítik felhasználóbarát adatbázisok és a fő eredményeket összefoglaló jelentések rendelkezésre bocsátása céljából;

b) eredmények terjesztése a szakpolitikai döntéshozók körében - beleértve a szabványügyi szerveket is - annak előmozdítására, hogy a szakpolitikai szempontból lényeges eredményeket a megfelelő nemzetközi, uniós, nemzeti és regionális szintű szervek felhasználják.

III. FEJEZET

Kontroll

19. cikk

Kontroll és ellenőrzés

(1) E rendelet végrehajtása céljából olyan kontrollrendszert kell kialakítani, amely észszerű biztosítékot jelent a működés eredményességével és hatékonyságával kapcsolatos kockázatok megfelelő kezelésére, valamint a háttérügyletek jogszerűségére és szabályszerűségére nézve, figyelemmel a programok többéves voltára, valamint az érintett kifizetések jellegére.

(2) Az (1) bekezdésben említett kontrollrendszernek megfelelő egyensúlyt kell biztosítania a bizalom és a kontroll között, figyelembe véve a kontroll igazgatási és egyéb költségeit annak minden szintjén, különös tekintettel a résztvevőkre, annak érdekében, hogy a 2019-2020-as program elérhesse célkitűzéseit, és magához vonzhassa a legkiválóbb kutatókat és a leginnovatívabb vállalkozásokat.

(3) A 2019-2020-as program közvetett tevékenységeinek kiadásaira alkalmazandó - az (1) bekezdésben említett kontrollrendszer részét képező - ellenőrzési stratégiának a 2019-2020-as program egészének kiadásaiból vett reprezentatív minta pénzügyi ellenőrzésén kell alapulnia. Az említett reprezentatív mintát ki kell egészíteni a kiadásokhoz kapcsolódó kockázat értékelése alapján történő mintavétellel.

A 2019-2020-as program közvetett tevékenységeire fordított kiadások ellenőrzését következetesen, a gazdaságosság, a hatékonyság és az eredményesség elvével összhangban kell végezni annak érdekében, hogy az ellenőrzés minél kisebb terhet rójon a résztvevőkre.

20. cikk

Az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

(1) A Bizottság - csalás, korrupció és más jogellenes tevékenységek elleni megelőző intézkedések alkalmazásával, hatékony ellenőrzésekkel, szabálytalanság észlelése esetén a jogalap nélkül kifizetett összegek visszafizettetésével, valamint adott esetben hatékony, arányos és visszatartó erejű közigazgatási és pénzügyi szankciókkal - megfelelő intézkedéseket tesz annak biztosítása érdekében, hogy az e rendelet alapján finanszírozott cselekvések végrehajtása során az Unió pénzügyi érdekei védelemben részesüljenek.

(2) A Bizottság vagy képviselői, valamint a Számvevőszék jogosultak dokumentumok és helyszíni ellenőrzések alapján ellenőrzést végezni valamennyi, vissza nem térítendő támogatásban részesülő kedvezményezettnél, vállalkozónál és alvállalkozónál, akik e rendelet alapján uniós forrásból részesültek.

A (3) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a Bizottság az utolsó részlet kifizetésétől számított két éven belül végezhet ellenőrzéseket.

(3) Az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) - a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendeletben (16) és a 2185/96/Euratom, EK tanácsi rendeletben (17) meghatározott rendelkezésekkel és eljárásokkal összhangban vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezhet annak megállapítása céljából, hogy a 2019-2020-as program alapján finanszírozott, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó megállapodással, vissza nem térítendő támogatásra vonatkozó határozattal vagy valamely szerződéssel összefüggésben történt-e csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

(4) Az (1), (2) és (3) bekezdés sérelme nélkül az e rendelet végrehajtása keretében harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel kötött együttműködési megállapodásoknak, továbbá a rendelet végrehajtása keretében létrejött szerződéseknek, támogatási megállapodásoknak és támogatási határozatoknak rendelkezéseket kell tartalmazniuk, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, a Számvevőszéket és az OLAF-ot arra, hogy saját hatáskörüknek megfelelően lefolytassák az említett ellenőrzéseket és vizsgálatokat.

IV. FEJEZET

Nyomon követés és értékelés

21. cikk

Nyomon követés

(1) A Bizottság évente nyomon követi a 2019-2020-as program végrehajtását, beleértve előrehaladását és eredményeit is. A Bizottság e tekintetben tájékoztatást nyújt a 12. cikkben említett bizottság számára.

(2) A Bizottság jelentést készít az (1) bekezdésben említett nyomon követés eredményeiről, és nyilvánosságra hozza azokat.

22. cikk

Értékelés

(1) Az értékeléseket kellő időben kell elvégezni ahhoz, hogy a döntéshozatali folyamatban felhasználhatók legyenek.

A Bizottság 2022. december 31-ig átlátható eljárás során kiválasztott független szakértők segítségével utólagos értékelést készít a 2019-2020-as programról. Az említett értékelésnek ki kell terjednie az intézkedések indokaira, végrehajtására és eredményeire, valamint hosszú távú hatásaira és fenntarthatóságára annak érdekében, hogy egy ezt követő intézkedés esetleges megújítására, módosítására vagy felfüggesztésére vonatkozó döntés alapjául szolgálhasson.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltak sérelme nélkül a 2019-2020-as program közvetlen és közvetett tevékenységeit külön-külön kell értékelni.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett értékelésekkel a 3. cikkben foglalt célkitűzések megvalósulásának haladását kell felmérni, figyelembe véve a II. mellékletben meghatározott vonatkozó eredményességi mutatókat.

(4) Adott esetben és amennyiben lehetséges, a tagállamok az érintett intézkedések nyomon követéséhez és értékeléséhez szükséges adatokat és információkat a Bizottság rendelkezésére bocsátják.

(5) A Bizottság az (1) és a (2) bekezdésben említett értékelések következtetéseit saját észrevételeivel együtt az Európai Parlament, a Tanács, valamint az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság elé tárja.

III. CÍM

ZÁRÓ ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

23. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

(1) Az 1314/2013/Euratom rendelet 2019. január 1-jével hatályát veszti.

(2) Az (1) bekezdés sérelme nélkül az 1314/2013/Euratom rendelet alapján közösségi pénzügyi támogatásban részesülő tevékenységekre és cselekvésekre a megszűnésükig, teljesülésükig vagy lezárásukig továbbra is az említett tevékenységekre vagy cselekvésekre alkalmazandó szabályok az irányadók. Az 1314/2013/Euratom rendelet alapján létrehozott bizottság fennmaradó feladatait az e rendelet 12. cikkében említett bizottságnak szükség esetén át kell vállalnia.

(3) A 4. cikkben említett pénzügyi keretösszegből fedezhetők a 2019-2020-as program és az 1314/2013/Euratom rendelet alapján elfogadott intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtással kapcsolatos kiadások is.

(4) A költségvetési rendelet 209. cikke (3) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az 1291/2013/EU rendelet értelmében létrehozott valamely pénzügyi eszköz által termelt és az e rendelet vagy az 1314/2013/Euratom rendelet alapján rendelkezésre bocsátott pénzeszközök fel nem használásából fakadó éves visszafizetéseket a 2019-2020-as programra kell fordítani.

24. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Luxembourgban, 2018. október 15-én.

a Tanács részéről

az elnök

F. MOGHERINI

(1) A 2018. július 6-i vélemény (HL C 237., 2018.7.6., 38. o.).

(2) A Tanács 1314/2013/Euratom rendelete (2013. december 16.) az Európai Atomenergia-közösségnek a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogramot kiegészítő kutatási és képzési programjáról (2014-2018) (HL L 347., 2013.12.20., 948. o.).

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 1291/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) létrehozásáról és az 1982/2006/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 104. o.).

(4) HL L 358., 2006.12.16., 62. o.

(5) A Tanács 2007/198/Euratom határozata (2007. március 27.) a Fúziósenergia-fejlesztési és ITER Európai Közös Vállalkozás létrehozásáról és részére kedvezmények nyújtásáról (HL L 90., 2007.3.30., 58. o.).

(6) HL L 75., 2005.3.22., 67. o.

(7) HL C 74 E., 2012.3.13., 34. o.

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(9) A Tanács 1908/2006/Euratom rendelete (2006. december 19.) az Európai Atomenergia-közösség hetedik keretprogramjának (2007-2011) cselekvéseiben a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 400., 2006.12.30., 1. o.).

(10) A Tanács 139/2012/Euratom rendelete (2011. december 19.) az Európai Atomenergia-közösség keretprogramjának (2012-2013) közvetett cselekvései esetében a vállalkozások, a kutatóközpontok és az egyetemek részvételére, valamint a kutatási eredmények terjesztésére vonatkozó szabályok megállapításáról (HL L 47., 2012.2.18., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 1290/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) részvételi és terjesztési szabályainak megállapításáról, valamint az 1906/2006/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 81. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(13) A Bizottság 96/282/Euratom határozata (1996. április 10.) a Közös Kutatóközpont átszervezéséről (HL L 107., 1996.4.30., 12. o.).

(14) A 2018. szeptember 11-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(15) A Tanács 2013/743/EU határozata (2013. december 3.) a "Horizont 2020" kutatási és innovációs keretprogram (2014-2020) végrehajtását szolgáló egyedi program létrehozásáról és a 2006/971/EK, a 2006/972/EK, a 2006/973/EK, a 2006/974/EK és a 2006/975/EK határozatok hatályon kívül helyezéséről (HL L 347., 2013.12.20., 965. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(17) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

I. MELLÉKLET

TEVÉKENYSÉGEK

A 2019-2020-as program hátterében álló indokok - felkészülés 2020-ra

A 3. cikkben foglalt célkitűzések elérése révén a 2019-2020-as program hozzátesz a "Horizont 2020" keretprogram három prioritása, nevezetesen - a kiváló tudomány, az ipari vezető szerep és a társadalmi kihívások - keretében elért eredményekhez.

Az atomenergia kérdése szerepet kap az éghajlatváltozás elleni küzdelemről és Európa importált energiahordozóktól való függőségének csökkentéséről folyó vitában. A jövőben elérendő, fenntartható energiamix kialakításának tágabb kontextusában a 2019-2020-as program - a kutatási tevékenységek révén - hozzá fog járulni ahhoz a vitához is, hogy az atommaghasadásból nyert energia mivel és milyen mértékig járulhat hozzá a karbonszegény gazdaság megvalósításához. A nukleáris biztonság folyamatos javításának szavatolása révén a korszerűbb nukleáris technológiák jelentős javulást hozhatnak az erőforrás-hatékonyság és az erőforrások felhasználása területén is, és a jelenleginél kisebb hulladéktermeléssel járhatnak. Mindezek során a lehető legnagyobb figyelmet kell szentelni a nukleáris biztonság szempontjának.

A 2019-2020-as program megerősíti a nukleáris terület kutatási és innovációs keretét, valamint koordinálja a tagállamok kutatási erőfeszítéseit, ezáltal pedig kiküszöbölhetők az átfedések, a kulcsfontosságú területeken fenntartható a kritikus tömeg, és optimálisan használható fel a közfinanszírozás. Ez a koordináció ugyanakkor nem gátolja meg a tagállamokat abban, hogy nemzeti szükségleteik kielégítése érdekében saját programokkal rendelkezzenek.

Az arra irányuló stratégiának, hogy a magfúzió hitelt érdemlő megoldássá váljon a kereskedelmi mértékű karbonmentes energiatermelésre, mérföldköveket tartalmazó ütemtervet kell követnie, amelynek végső célja a 2050-re megvalósítandó villamosenergia-termelés. E stratégia véghezviteléhez az Unióban folytatott magfúziós vonatkozású munkát - beleértve az irányítást, a finanszírozást és a pénzgazdálkodást is - át kell szervezni annak érdekében, hogy a hangsúly az alapkutatásról a leendő létesítmények - például az ITER, a DEMO és a későbbi létesítmények - tervezésére, megépítésére és üzemére helyeződjék át. Ehhez szoros együttműködésre van szükség a magfúzióval foglalkozók uniós közösségének egésze, a Bizottság és a nemzeti finanszírozó hivatalok között.

Az e célok eléréséhez szükséges uniós szakértelem fenntartása érdekében a 2019-2020-as program tovább fokozza képzési szerepét olyan, páneurópai fontosságú képzési létesítmények létrehozásával, amelyek célzott programokat indítanak. Ez még jobban elő fogja mozdítani az európai kutatási térség magvalósulását, valamint a tagállamok és a társult országok további integrációját.

A program célkitűzéseinek eléréséhez szükséges tevékenységek

Közvetett tevékenységek

Annak érdekében, hogy a 2019-2020-as program közvetett tevékenységei és a tagállamok, illetve a magánszektor kutatási erőfeszítései kölcsönösen erősítsék egymást, a munkaprogramok prioritásait azon észrevételek alapján kell megállapítani, amelyek a nemzeti hatóságoktól és a nukleáris kutatásban érdekelt, valamilyen szervezeti kereten belül - például a nukleáris rendszerekkel és biztonsággal, a véghulladék kezelésével, a sugárvédelemmel és az alacsony sugárdózisok kockázataival és a magfúziós kutatással foglalkozó technológiai platformokon és technikai fórumokon belül, vagy a nukleáris kérdésekben érdekelt felek bármilyen más jelentős szervezete vagy fóruma keretében - tömörülő felektől érkeznek.

a) A nukleáris rendszerek biztonságosságának támogatása (társadalmi kihívások, kiváló tudomány, ipari vezető szerep)

Az általános célkitűzéssel összhangban azon közös kutatási tevékenységek támogatása, amelyek az Unióban üzemben lévő reaktorrendszerek (ezen belül a nukleárisüzemanyag-ciklushoz kapcsolódó berendezések), illetőleg - amennyiben a nukleáris biztonságot érintő széles körű uniós szakértelem fenntartásához szükséges - a jövőben esetlegesen üzembe lépő reaktortípusok biztonságos üzemével és leszerelésével kapcsolatosak, kizárólag a biztonsági kérdésekre összpontosítva, beleértve a nukleárisüzemanyag-ciklussal összefüggésben felmerülő kérdéseket, így a particionálás és a transzmutáció kérdését is.

b) Hozzájárulás a radioaktív véghulladék kezelésére alkalmas biztonságos, hosszú távú megoldások kifejlesztéséhez, ideértve a radioaktív hulladék végleges geológiai elhelyezését, valamint a particionálást és a transzmutációt is (kiváló tudomány, társadalmi kihívások)

Közös és/vagy összehangolt kutatási tevékenységek a kiégett fűtőelemek és a hosszú felezési idejű radioaktív hulladék geológiai elhelyezésének még megvizsgálandó kulcsfontosságú kérdéseit illetően, adott esetben a technológiák és a biztonság demonstrálásával. E tevékenységek elő fogják mozdítani, hogy - az üzemanyag kirakodásától az elhelyezésig terjedően - a hulladékkezeléshez kapcsolódó fő kérdésekben közös uniós álláspont alakuljon ki.

Olyan egyéb radioaktívhulladék-áramok kezelésével kapcsolatos kutatási tevékenységek, amelyek esetében egyelőre nem léteznek iparilag kiforrott eljárások.

c) A nukleáris szakértelem és kiválóság fejlesztésének és fenntartásának támogatása az Unióban (kiváló tudomány)

A kutatási központok és az ipar, illetőleg a különböző tagállamok és társult országok közös képzési és mobilitási tevékenységeinek előmozdítása, valamint a multidiszciplináris nukleáris szakértelem fenntartásának támogatása annak biztosítása érdekében, hogy a nukleáris ágazatban hosszú távon megfelelően képzett kutatók, mérnökök és más alkalmazottak álljanak rendelkezésre az Unióban.

d) Az ionizáló sugárzást felhasználó orvosi alkalmazások sugárvédelmének és fejlesztésének támogatása, ideértve többek között, hogy a radioizotópokhoz biztonságos módon lehessen hozzájutni, és azokat biztonságosan lehessen használni (kiváló tudomány, társadalmi kihívások)

Közös és/vagy összehangolt - különösen az ipari, gyógyászati vagy környezeti kitettségből eredő csekély sugárdózisok kockázatait, a sugárbalesetekhez kapcsolódó veszélyhelyzet-kezelést és a radioökológiát érintő - kutatási tevékenységek egy megbízható, kiegyensúlyozott és társadalmilag elfogadott védelmi rendszer páneurópai szintű tudományos és technológiai megalapozása érdekében.

Az ionizáló sugárzást felhasználó orvosi alkalmazásokkal kapcsolatos kutatási tevékenységek, valamint a sugárvédelemmel és a használatukkal összefüggő üzembiztonsági szempontoknak a vizsgálata.

e) Előrelépés a magfúzió energiaforrásként való alkalmazhatóságának demonstrálása felé a meglévő és leendő magfúziós létesítmények hasznosítása révén (ipari vezető szerep, társadalmi kihívások)

Az EUROfusion tagjai és az i) pontban említett jogalanyok bármelyike által az ITER nagy teljesítményű üzemének gyors megkezdése érdekében végzett közös kutatási tevékenységek támogatása, többek között a megfelelő létesítmények (köztük adott esetben a JET, vagyis a Közös Európai Tórusz) használata, egyebek mellett nagy teljesítményű számítógépek segítségével történő integrált modellezés, valamint a kutatók és a mérnökök következő nemzedékét felkészítő képzési tevékenységek révén.

f) A leendő fúziós erőművek alapjainak megteremtése anyagok és technológiák fejlesztésével, valamint koncepciótervek készítésével (ipari vezető szerep, társadalmi kihívások)

Az EUROfusion tagjai és az i) pontban említett jogalanyok bármelyike által egy demonstrációs erőmű kapcsán végzett közös anyagfejlesztési és -minősítési tevékenységek támogatása, amihez egyebek mellett el kell végezni az erre alkalmas anyagvizsgáló létesítményhez kapcsolódó előkészítő munkákat, valamint tárgyalásokat kell folytatni az Uniónak az adott létesítményre vonatkozó megfelelő nemzetközi keretben való részvételéről. Az említett fejlesztés és minősítés keretében - minden lehetséges szinten - fel kell használni a rendelkezésre álló kísérleti, számítástechnikai és elméleti kapacitást.

Az európai fúziós fejlesztési megállapodás részes felei és az i) pontban említett jogalanyok bármelyike által végzett azon közös kutatási tevékenységek támogatása, amelyek a reaktorüzemeltetési kérdések megválaszolására és a magfúziós demonstrációs erőmű megvalósításához fontos technológiák összességének kifejlesztésére és demonstrálására irányulnak. Ezek a tevékenységek magukban foglalják egy demonstrációs erőmű teljes koncepcióterveinek elkészítését, valamint a sztellarátorokban rejlő erőmű-technológiai lehetőségek feltárását.

g) Az innováció és az ipari versenyképesség előmozdítása (ipari vezető szerep)

A 2019-2020-as program keretében társfinanszírozott kutatáshoz kapcsolódó tudásmenedzsment és az e kutatás innovatív vetületeit teljeskörűen hasznosító iparnak történő technológiaátadás végrehajtása vagy támogatása.

Az innováció előmozdítása többek között a tudományos kiadványokhoz való szabad hozzáférés, tudásmenedzselési és -terjesztési adatbázis fenntartása, valamint a technológiai kérdéskörnek az oktatási programokban való előtérbe helyezése révén.

A 2019-2020-as program hosszú távon támogatni fogja egy versenyképes - adott esetben a magánszektor és a kkv-k részvételét elősegítő - magfúziós ipari ágazat előkészítését és kialakítását, különösen azáltal, hogy az iparnak a tervezési és a fejlesztési projektekbe való aktív bevonásával végrehajtja a fúziós erőmű megvalósítására irányuló technológiai menetrendet.

h) A páneurópai jelentőségű kutatási infrastruktúra rendelkezésre állásának és igénybevételének biztosítása (kiváló tudomány)

A kulcsfontosságú kutatási infrastruktúráknak a 2019-2020-as program keretében történő megépítését, átalakítását, használatát és folyamatos rendelkezésre állását, valamint ezen infrastruktúrák megfelelő hozzáférhetőségét és együttműködését támogató tevékenységek.

i) Európai magfúziós program

A 2050-re megvalósítandó villamosenergia-termelési cél elérésére irányuló ütemterv végrehajtására vonatkozó közös tevékenységi program, amely az 1314/2013/Euratom rendelet alapján a tagállamok vagy a 2019-2020-as programhoz társult harmadik országok által létrehozott vagy kijelölt jogalanyok részére odaítélt, az EUROfusion által (a program-társfinanszírozási tevékenység keretében) nyújtott vissza nem térítendő támogatás révén részesül társfinanszírozásban. Az EUROfusion által nyújtott vissza nem térítendő támogatás továbbra is finanszírozható a 2019-2020-as program keretében. A közös programnak részét képezhetik a Közösség természetbeni juttatásai, például a JET létesítménynek az Euratom-Szerződés 10. cikkével összhangban történő tudományos és technikai hasznosítása vagy a Bizottság munkatársainak kirendelése révén.

A Közös Kutatóközpont közvetlen tevékenységei

A közvetlen tevékenységek prioritásait a Bizottság szakpolitikai főigazgatóságaival és a Közös Kutatóközpont kormányzótanácsával való konzultáció útján kell kijelölni.

A Közös Kutatóközpont nukleáris tevékenységei a 2009/71/Euratom tanácsi irányelv (1) és a 2011/70/Euratom tanácsi irányelv (2), valamint a legmagasabb szintű nukleáris biztonság uniós és nemzetközi szintű érvényre jutását prioritásként megjelölő tanácsi következtetések végrehajtásának támogatására irányulnak.

A Közös Kutatóközpont hozzájárul különösen a nukleáris biztonságra irányuló, a nukleáris energia és egyéb, nem maghasadásos alkalmazások biztonságos, békés célú hasznosításához szükséges kutatásokhoz. A Közös Kutatóközpont tudományosan megalapozza a vonatkozó uniós szakpolitikákat, és - szükség esetén - feladat- és hatáskörén belül reagál a nukleáris eseményekre, üzemzavarokra és balesetekre. Ennek érdekében a Közös Kutatóközpont kutatást folytat és értékeléseket végez, referenciákat és szabványokat határoz meg, valamint célzott képzést és oktatást biztosít. A Közös Kutatóközpont adott esetben törekszik arra, hogy szinergiákat alakítson ki a több területet érintő releváns kezdeményezésekkel az emberi erőforrások és a pénzügyi források optimális kiaknázása, valamint az Unióban folyó nukleáris kutatás és fejlesztés terén való párhuzamos munkavégzés elkerülése érdekében. A Közös Kutatóközpont az e területeken végzett tevékenységei során figyelembe veszi az Európai Kutatási Térség kialakításának célkitűzését szolgáló megfelelő regionális, tagállami és uniós szintű kezdeményezéseket.

a) A nukleáris biztonság javítása a fűtőelem- és reaktorbiztonságra, a hulladékkezelésre - ezen belül a végleges geológiai elhelyezésre, valamint a particionálásra és a transzmutációra -, továbbá a leszerelésre, valamint a veszélyhelyzeti felkészültségre is kiterjedően A Közös Kutatóközpont hozzájárul az Európa szempontjából lényeges nukleáris létesítmények és üzemanyagciklusok magas biztonsági szintjének elérését szolgáló eszközök és módszerek kifejlesztéséhez. Ezek az eszközök és módszerek magukban foglalják a következőket:

1. a súlyos balesetek elemzését szolgáló modellezés és módszerek a nukleáris létesítmények üzembiztonsági tűréshatárainak felmérése céljából; a fejlett üzemanyagciklusok és -tervek értékelésére vonatkozó egységes európai megközelítés kialakításának támogatása; valamint az üzemi tapasztalatok tanulságainak vizsgálata és terjesztése. A Közös Kutatóközpontnak folytatnia kell az Atomerőművek Üzemi Tapasztalatainak Európai Visszajelzési Rendszerével kapcsolatos munkát, hogy tevékenységeit a fukusimai szerencsétlenség nyomán megnyilvánuló nukleáris biztonsági kihívásokra összpontosítsa, számítva a tagállamok e téren meglévő kompetenciáira;

2. a radioaktív hulladék hosszú távú viselkedésének és a radionuklidok környezetben való szétterjedésének előrejelzésében fennálló tudományos bizonytalanságok minimalizálása; a nukleáris létesítmények leszerelésének fő kutatási vetületei;

3. a megfelelő érdekelt felekkel való csereprogramok a nukleáris balesetekre és üzemzavarokra való reagálás uniós képességének fokozása a riasztási rendszereknek és a sugárzó anyagok légterjedési modellezésének kutatása, továbbá a nukleáris balesetek elemzéséhez és modellezéséhez szükséges erőforrások és szakértelem mozgósítása révén.

b) A nukleáris védelem javítása a nukleáris biztosítéki rendszerre, a nonproliferációra, a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre és a nukleáris kriminalisztikára is kiterjedően A nonproliferáció területére a lehető legnagyobb figyelmet kell fordítani. A Közös Kutatóközpont:

1. tökéletesített módszertanokat és észlelési/ellenőrzési módszereket fog kifejleszteni a közösségi biztosítéki rendszer támogatása és a nemzetközi biztosítéki rendszer megerősítése érdekében;

2. tökéletesített módszereket és technológiát fog kifejleszteni és alkalmazni a nukleáris és radioaktív üzemzavarok megelőzésére, észlelésére és kezelésére, beleértve az észlelést szolgáló technológiák minősítését és a tiltott kereskedelem elleni küzdelem nukleáris kriminalisztikai módszereinek és technikáinak továbbfejlesztését is, a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris (CBRN) fenyegetések átfogó keretével szinergiában;

3. támogatni fogja a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés és a vonatkozó uniós stratégiák végrehajtását az exportellenőrzési rendszerek technikai fejlődéséről szóló elemző tanulmányok, illetve annak vizsgálata és nyomon követése révén, a Bizottság és az Unió érintett szolgálatainak támogatása érdekében.

c) a szabványosítással kapcsolatos nukleáris tudásalap kiválóságának növelése

A Közös Kutatóközpont továbbfejleszti a nukleáris biztonság és védelem tudományos alapjait. Kiemelt figyelmet kap az aktinidák, a szerkezeti anyagok és a nukleáris anyagok alapvető jellemzőinek és viselkedésének kutatása. A Közös Kutatóközpont az uniós szabványosítást a legkorszerűbb nukleáris szabványok, referenciaadatok és referenciamérések rendelkezésre bocsátásával fogja támogatni, beleértve a kapcsolódó adatbázisok és értékelő eszközök kifejlesztését és megvalósítását is. A Közös Kutatóközpont támogatja az orvosi alkalmazásoknak - az alfa-sugárzás rákgyógyászati felhasználásának - a továbbfejlesztését.

d) a tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása

A Közös Kutatóközpont folyamatosan lépést tart a kutatás és a méréstechnika, valamint a biztonsági és a környezeti szabályozás legfrissebb fejleményeivel. Ezt a célt szolgálja a tudományos infrastruktúrák tekintetében végrehajtandó folytatólagos beruházási terv.

Annak érdekében, hogy az Unió a nukleáris biztonság és védelem élvonalában maradjon, a Közös Kutatóközpont tudásmenedzselési eszközöket fejleszt ki, Nukleáris Humánerőforrás-figyelő Központja révén figyelemmel kíséri a humánerőforrások uniós tendenciáit, továbbá célzott képzési és oktatási programokat szervez, melyek a leszerelés kérdéskörére is kiterjednek.

e) az Unió nukleáris biztonságra és védelemre vonatkozó politikájának támogatása

A Közös Kutatóközpont fejleszti szakértelmét és kiválóságát, hogy - amennyiben szükséges - független tudományos és technikai eredményekkel tudja segíteni a nukleáris biztonságra és védelemre vonatkozó uniós politika alakítását.

A IV. Generációs Nemzetközi Fórumon (GIF) az Euratom végrehajtó szerveként eljárva a Közös Kutatóközpont továbbra is összehangolja a Közösségnek a szóban forgó fórum munkájában való részvételét. A Közös Kutatóközpont a nukleáris biztonságra és védelemre vonatkozó uniós politikák előmozdítása érdekében tovább folytatja és bővíti a kulcsfontosságú partnerországokkal és nemzetközi szervezetekkel, pédául a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) Nukleáris Energia Ügynökségével (NEA) való nemzetközi kutatási együttműködést.

A 2019-2020-as program több területet érintő tevékenységei

Általános célkitűzései elérése érdekében a 2019-2020-as programnak támogatnia kell olyan kiegészítő (közvetlen és közvetett, koordinációs és a közös programozást elősegítő) tevékenységeket, amelyek biztosítják a kutatási erőfeszítések szinergiáját a közös kihívások (például az anyagok, a hűtőközeg-technológiák, a nukleáris referenciaadatok, a modellezés és a szimuláció, a távműködtetés, a hulladékkezelés és a sugárvédelem kérdéseinek) kezelésében.

Több területet érintő tevékenységek és kapcsolódási felületek a "Horizont 2020" keretprogram viszonylatában

A 2019-2020-as program célkitűzéseinek elérése érdekében a "Horizont 2020" keretprogram egyedi programjával megfelelő összeköttetéseket és kapcsolódási felületeket - például közös pályázati felhívásokat - kell biztosítani.

A 2019-2020-as program hozzájárulhat a "Horizont 2020" keretprogram keretében kifejlesztésre kerülő, a 3. cikkben foglalt célkitűzésekre kiterjesztendő hitel- és tőkefinanszírozási eszközökhöz.

Nemzetközi együttműködés harmadik országokkal és nemzetközi szervezetekkel

A nukleáris kutatás és innováció területén tovább kell folytatni a közös célokon és kölcsönös bizalmon alapuló nemzetközi együttműködést azzal a céllal, hogy az Unió és környezete számára egyértelmű és jelentős előnyök származzanak belőle. A 3. cikkben foglalt különös célkitűzések eléréséhez való hozzájárulásképpen a Közösség arra törekszik, hogy nemzetközi együttműködési megállapodások révén bővítse az Unió tudományos és technikai szakértelmét, és hogy előmozdítsa az uniós nukleáris iparnak az új, feltörekvő piacokhoz való hozzáférését.

A nemzetközi együttműködési tevékenységeket többoldalú nemzetközi keretek (például NAÜ, OECD, ITER és GIF) és az olyan országokkal való kétoldalú együttműködés folytatása vagy kezdeményezése révén kell előmozdítani, amelyek szilárd kutatási-fejlesztési és ipari háttérrel, valamint működő, illetve tervezés vagy építés alatt álló kutatási létesítményekkel rendelkeznek.

(1) A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).

(2) A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).

II. MELLÉKLET

EREDMÉNYESSÉGI MUTATÓK

Ez a melléklet a 2019-2020-as program minden egyes különös célkitűzése tekintetében bemutat néhány, az eredmények és a hatások értékelésére szolgáló fontos eredményességi mutatót, amelyek a 2019-2020-as program végrehajtása során még finomíthatók.

1. A közvetett tevékenységek mutatói

a) A nukleáris rendszerek biztonságosságának támogatása:

- azon projektek (közös kutatások és/vagy koordinált tevékenységek) száma, amelyek eredményeképpen várhatóan kimutatható módon nő Európában a nukleáris biztonság;

b) hozzájárulás a radioaktív véghulladék kezelésére alkalmas biztonságos, hosszú távú megoldások kifejlesztéséhez, ideértve a radioaktív hulladék végleges geológiai elhelyezését, a particionálást és a transzmutációt is:

- azon projektek száma, amelyek hozzájárulnak a radioaktív véghulladék kezelésére alkalmas biztonságos, hosszú távú megoldások kifejlesztéséhez;

c) a nukleáris szakértelem és kiválóság fejlesztésének és fenntartásának támogatása az Unióban: kutatva tanulás:

- az Euratom maghasadással kapcsolatos projektjein keresztül támogatásban részesített doktoranduszok és posztdoktor kutatók száma,

- az Euratom magfúziós programjában részt vevő ösztöndíjasok és gyakornokok száma;

d) az ionizáló sugárzást felhasználó orvosi alkalmazások sugárvédelmének és fejlesztésének támogatása, ideértve többek között, hogy a radioizotópokhoz biztonságos módon lehessen hozzájutni, és azokat biztonságosan lehessen használni:

- azon projektek száma, amelyek várhatóan kimutatható hatást gyakorolnak a sugárvédelem területén folytatott szabályozói gyakorlatra és az ionizáló sugárzást felhasználó orvosi alkalmazások fejlesztésére;

e) előrelépés a magfúzió energiaforrásként való alkalmazhatóságának demonstrálása felé a meglévő és leendő magfúziós létesítmények hasznosítása révén:

- szakértők által lektorált, nagy idézettségű szakfolyóiratokban közzétett publikációk száma;

f) a leendő fúziós erőművek alapjainak megteremtése anyagok és technológiák fejlesztésével, valamint koncepciótervek készítésével:

- a magfúziós menetrendben a 2014-től 2020-ig tartó időszakra meghatározott azon mérföldkövek százalékos aránya, amelyeket a 2019-2020-as programnak köszönhetően sikerült elérni;

g) az innováció és az ipari versenyképesség előmozdítása:

- a 2019-2020-as program keretében végzett fúziós kutatás eredményeinek üzleti hasznosítására létrejövő spin-off cégek száma,

- a 2019-2020-as program által támogatott kutatási tevékenységek eredményeként született szabadalmi bejelentések és megadott szabadalmak száma;

h) a páneurópai jelentőségű kutatási infrastruktúra rendelkezésre állásának és igénybevételének biztosítása:

- azon kutatók száma, akik a 2019-2020-as program támogatásának köszönhetően férnek hozzá kutatási infrastruktúrákhoz.

2. A közvetlen tevékenységek mutatói

a) Hatásmutató a Közös Kutatóközpont szakpolitika-támogató tevékenységének mérésére:

- a Közös Kutatóközpont műszaki és tudományos szakpolitikai támogatásának köszönhető konkrét, kézzelfogható hatások száma az Unió szakpolitikáiban;

b) mutató a Közös Kutatóközpont tudományos eredményességének mérésére:

- szakértői értékelés keretében lektorált publikációk száma.

Az a) és a b) pontban említett mutatók a közvetlen tevékenységek alábbi közösségi céljaihoz igazodva számíthatók:

- a nukleáris biztonság javítása a fűtőelem- és reaktorbiztonságra, a hulladékkezelésre - ezen belül a végleges geológiai elhelyezésre, valamint a particionálásra és a transzmutációra -, továbbá a leszerelésre, valamint a veszélyhelyzeti felkészültségre is kiterjedően;

- a nukleáris védelem javítása a nukleáris biztosítéki rendszerre, a nonproliferációra, a tiltott kereskedelem elleni küzdelemre és a nukleáris kriminalisztikára is kiterjedően;

- a szabványosítással kapcsolatos nukleáris tudásalap kiválóságának növelése;

- a tudásmenedzsment, az oktatás és a képzés ügyének előmozdítása;

- az Unió nukleáris biztonságra és védelemre vonatkozó politikájának támogatása.