32023R1543[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2023/1543 RENDELETE

(2023. július 12.)

a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 82. cikke (1) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Unió célul tűzte ki a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség fenntartását és fejlesztését. Az ilyen térség fokozatos kialakítása érdekében az Uniónak intézkedéseket kell elfogadnia a bírósági ítéletek és határozatok kölcsönös elismerésének elvén - amelyre az Európai Tanács 1999. október 15-16-i tamperei ülése óta általában a büntetőügyekben az Unión belül folytatott igazságügyi együttműködés alapköveként hivatkoznak - alapuló büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködésre vonatkozóan.

(2) Az elektronikus bizonyítékok beszerzését és megőrzését célzó intézkedések az egész Unióban egyre fontosabbak a nyomozások és vádeljárások szempontjából. Az elektronikus bizonyítékok beszerzésének hatékony mechanizmusai elengedhetetlenek a bűnözés elleni küzdelemhez, és ezekre a mechanizmusokra olyan feltételeknek és biztosítékoknak kell vonatkozniuk, amelyek biztosítják az Európai Unióról szóló szerződés (EUSZ) 6. cikkében és az Európai Unió Alapjogi Chartájában (a továbbiakban: a Charta) elismert alapvető jogoknak és elveknek -, különösen a szükségesség és arányosság, a jogszerű eljárás, a magánélet és a személyes adatok védelme, valamint a közlések bizalmassága elveinek - való teljes megfelelést.

(3) Az igazságügyi miniszterek és belügyminiszterek, valamint az uniós intézmények képviselőinek brüsszeli terrortámadásokról szóló, 2016. március 24-i közös nyilatkozata kiemelte, hogy prioritás a digitális bizonyítékok gyorsabb és hatékonyabb biztosítása és beszerzése, valamint hogy konkrét intézkedésekre kell javaslatot tenni e célból.

(4) A 2016. június 9-i tanácsi következtetések kiemelték az elektronikus bizonyítékok egyre fokozódó jelentőségét a büntetőeljárásokban, valamint azt, hogy fontos a virtuális tér megvédése a visszaélésekkel és bűncselekményekkel szemben, a gazdaság és a társadalom érdekében, ennélfogva a bűnüldöző hatóságok és az igazságügyi hatóságok részére hatékony eszközöket kell biztosítani a kibertérrel kapcsolatos bűncselekmények nyomozása és az azokra vonatkozó vádeljárás lefolytatása céljából.

(5) A Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője által az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak címzett, "Ellenálló képesség, elrettentés, védelem: az Unió erőteljes kiberbiztonságának kiépítése" című, 2017. szeptember 13-i közös közleményben a Bizottság hangsúlyozta, hogy a kiberbűncselekmények hatékony nyomozása és az azokra vonatkozó vádeljárás lefolytatása komoly elrettentő erővel hat a kibertámadások terén, valamint hogy szükség van a jelenlegi eljárási keretnek az internetes korhoz történő igazítására. A kibertámadások gyorsasága időnként túlterhelheti a jelenlegi eljárásokat, ami különösen szükségessé teszi a határokon átnyúló gyors együttműködést.

(6) A kiberbűnözés elleni küzdelemről szóló, 2017. október 3-i európai parlamenti állásfoglalás (3) hangsúlyozta, hogy meg kell találni az elektronikus bizonyítékok gyorsabb biztosításának és beszerzésének módját, valamint hogy az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (4) és az (EU) 2016/680 európai parlamenti és tanácsi irányelvvel (5), valamint a meglévő kölcsönös jogsegély-megállapodásokkal összhangban fontos az európai területen működő bűnüldöző hatóságok, harmadik országok és szolgáltatók közötti szoros együttműködés. Az Európai Parlament említett állásfoglalása hangsúlyozta azt is, hogy a jelenlegi széttöredezett jogi keret kihívásokat jelenthet azon szolgáltatók számára, amelyek eleget kívánnak tenni a bűnüldöző hatóságok megkereséseinek, valamint felszólította a Bizottságot, hogy terjesszen elő az elektronikus bizonyítékokra vonatkozó európai jogi keretet, amely megfelelő biztosítékokat tartalmaz valamennyi érintett jogai és szabadságai tekintetében, ugyanakkor üdvözölte a Bizottság folyamatos munkáját, amely egy olyan együttműködési fórum létrehozására irányul, amely biztonságos kommunikációs csatornát biztosít az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatos európai nyomozási határozatok (ENYH-k) és válaszok uniós igazságügyi hatóságok közötti digitális cseréje céljából.

(7) A hálózatalapú szolgáltatások bárhonnan nyújthatók és nem igényelnek fizikai infrastruktúrát, helyszínt vagy személyzetet abban az országban, ahol a releváns szolgáltatást kínálják. Ennélfogva a releváns elektronikus bizonyítékokat gyakran a nyomozást végző államon kívül tárolják, vagy azt egy ezen államon kívül letelepedett szolgáltató tárolja, ami kihívásokat okoz a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése tekintetében.

(8) A hálózatalapú szolgáltatások biztosításának módja miatt az igazságügyi együttműködésre irányuló megkereséseket gyakran olyan államokhoz intézik, amelyekben nagyszámú szolgáltató található. Ezenfelül a megkeresések száma megsokszorozódott, mivel egyre fokozottabban veszik igénybe a hálózatalapú szolgáltatásokat. A 2014/41/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (6) lehetővé teszi, hogy ENYH-t bocsássanak ki bizonyítékoknak egy másik tagállamban történő gyűjtése céljából. Ezen túlmenően a Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott, az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény (7) (a továbbiakban: a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezmény) szintén lehetőséget biztosít arra, hogy egy másik tagállamtól bizonyítékot kérjenek. Előfordulhat ugyanakkor, hogy az ENYH-t létrehozó 2014/41/EU irányelvben és a kölcsönös bűnügyi jogsegélyről szóló egyezményben megadott eljárások és határidők nem megfelelőek elektronikus bizonyítékok esetén, amelyek volatilisabb természetűek, továbbá könnyebben és gyorsabban törölhetők. Az elektronikus bizonyítékok beszerzése az igazságügyi együttműködés csatornáinak igénybevételével gyakran hosszú ideig tart, ami olyan helyzeteket eredményezhet, amelyekben a későbbi nyomok már nem elérhetők. Ezenfelül nincs harmonizált jogi kerete a szolgáltatókkal való együttműködésnek, noha egyes harmadik országbeli szolgáltatók elfogadják a tartalmi adatoktól eltérő adatokra irányuló közvetlen megkereséseket az alkalmazandó nemzeti joguk által megengedett mértékben. Ennek következményeként a tagállamok egyre inkább a szolgáltatókkal kialakított közvetlen önkéntes együttműködési csatornákra támaszkodnak, ha ilyen rendelkezésre áll, és különböző nemzeti eszközöket, feltételeket és eljárásokat alkalmaznak. A tartalmi adatokat illetően egyes tagállamok egyoldalúan léptek fel, míg mások továbbra is az igazságügyi együttműködésre támaszkodnak.

(9) A széttöredezett jogi keret kihívásokat jelent azon bűnüldöző hatóságok és igazságügyi hatóságok, valamint szolgáltatók számára, amelyek eleget kívánnak tenni az elektronikus bizonyítékok iránti jogszerű kérelmeknek, mivel egyre gyakrabban szembesülnek jogbizonytalansággal és a jogszabályok esetleges ütközésével. Ennélfogva egyedi szabályokat kell megállapítani az elektronikus bizonyítékok megőrzésére és közlésére irányuló, határokon átnyúló igazságügyi együttműködés tekintetében, amelyek foglalkoznak az elektronikus bizonyítékok sajátos jellegével. E szabályoknak magukban kell foglalniuk az e rendelet hatálya alá tartozó szolgáltatók arra vonatkozó kötelezettségét, hogy közvetlenül válaszoljanak a más tagállamok hatóságaitól érkező megkeresésekre. E rendelet ezért ki fogja egészíteni a hatályos uniós jogot, és egyértelművé fogja tenni a bűnüldöző hatóságokra és az igazságügyi hatóságokra, valamint az elektronikus bizonyítékok terén a szolgáltatókra alkalmazandó szabályokat, miközben biztosítja az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartását.

(10) Ez a rendelet tiszteletben tartja mindazokat az alapvető jogokat és elveket, amelyeket az EUSZ 6. cikke és a Charta, a nemzetközi jog, valamint azon nemzetközi megállapodások elismernek, amelyeknek az Unió vagy annak minden tagállama részes fele - ideértve az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezményt -, továbbá amelyeket a tagállamok alkotmányai rögzítenek, azok hatályának megfelelően. E jogok és elvek közé tartozik különösen a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a magán- és a családi élet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, a vállalkozás szabadsága, a tulajdonhoz való jog, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog, az ártatlanság vélelme és a védelemhez való jog, a törvényesség és arányosság elve, valamint a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalma.

(11) E rendelet egyetlen rendelkezése sem értelmezhető úgy, mint amely tiltja valamely közlésre kötelező európai határozat végrehajtó hatóság általi megtagadását, amennyiben objektív okok alapján feltehető, hogy a közlésre kötelező európai határozat kibocsátására azért került sor, hogy az adott személlyel szemben a neme, faji vagy etnikai származása, vallása, szexuális irányultsága vagy nemi identitása, állampolgársága, nyelve vagy politikai véleménye miatt folytassanak le vádeljárást vagy szabjanak ki büntetést, illetve feltehető, hogy helyzetét bármely fenti körülmény hátrányosan befolyásolhatja.

(12) A büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok közlésére kötelező európai határozat és az ezek megőrzésére kötelező európai határozat mechanizmusa a tagállamok közötti kölcsönös bizalom elvére és annak vélelmére épül, hogy a tagállamok betartják az uniós jogot, a jogállamiságot és különösen az alapvető jogokat, amelyek elengedhetetlen elemei a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló uniós térségnek. Ez a mechanizmus lehetővé teszi az illetékes nemzeti hatóságok számára, hogy az ilyen határozatokat közvetlenül a szolgáltatóknak küldjék meg.

(13) A magán- és a családi élet tiszteletben tartása, valamint a természetes személyeknek a személyes adatok kezelésével összefüggésben való védelme alapvető jogok. A Charta 7. cikke és 8. cikkének (1) bekezdése értelmében mindenkinek joga van a magán- és a családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartásához, valamint a rá vonatkozó személyes adatok védelméhez.

(14) E rendelet végrehajtása során a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a személyes adatok védelme és kezelése kizárólag az (EU) 2016/679 rendeletnek és az (EU) 2016/680 irányelvnek, valamint a 2002/58/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek (8) megfelelően történjen, többek között a beszerzett adatok további használata, továbbítása és továbbküldése esetén is.

(15) Az e rendelet keretében beszerzett személyes adatokat kizárólag a bűncselekmények megelőzésével, nyomozásával, felderítésével és az azokra vonatkozó vádeljárás lefolytatásával, vagy büntetőjogi szankciók végrehajtásával és a védelemhez való jog gyakorlásával kapcsolatos célokból szükséges esetekben és e célokkal arányos mértékben szabad kezelni. A tagállamoknak biztosítaniuk kell különösen, hogy megfelelő adatvédelmi politikák és intézkedések vonatkozzanak a személyes adatoknak a releváns hatóságok részéről a szolgáltatók részére történő, e rendelet céljait szolgáló továbbítására, beleértve az adatok biztonságát garantáló intézkedéseket is. A szolgáltatóknak biztosítaniuk kell, hogy ugyanezen biztosítékok vonatkozzanak a személyes adatok érintett hatóságok részére történő továbbítására. A hitelesítési eljárás révén beszerezhető személyes adatokat tartalmazó információkhoz kizárólag az arra engedéllyel rendelkező személyek férhetnek hozzá.

(16) A 2010/64/EU (9), a 2012/13/EU (10), a 2013/48/EU (11), az (EU) 2016/343 (12), az (EU) 2016/800 (13) és az (EU) 2016/1919 (14) európai parlamenti és tanácsi irányelvben megállapított, büntetőeljárásban érvényesülő eljárási jogokat azon tagállamok tekintetében, amelyekre nézve az említett irányelvek kötelezők, az irányelvek hatályán belül alkalmazni kell az e rendelet hatálya alá tartozó büntetőeljárásokra. A Charta szerinti eljárási biztosítékokat is alkalmazni kell.

(17) Az alapvető jogok teljes körű tiszteletben tartásának biztosítása érdekében az e rendelet alkalmazásában gyűjtött bizonyítékok bizonyító erejét az illetékes igazságügyi hatóságnak a tárgyalás során a nemzeti joggal és különösen a tisztességes eljáráshoz és a védelemhez való joggal összhangban kell értékelnie.

(18) E rendelet azon szabályokat fekteti le, amelyek alapján egy illetékes igazságügyi hatóság az Unióban a büntetőeljárásban - ideértve a nyomozást is - vagy a büntetőeljárást követő szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat révén e rendelet szerint arra kötelezhet egy, az Unióban szolgáltatásokat kínáló szolgáltatót, hogy közöljön vagy őrizzen meg elektronikus bizonyítékokat. E rendeletet alkalmazni kell minden olyan, határokon átnyúló esetben, amikor a szolgáltató más tagállamban kijelölt telephellyel vagy jogi képviselővel rendelkezik. Ez a rendelet nem sérti a nemzeti hatóságok azon hatáskörét, hogy a területükön letelepedett vagy képviselettel rendelkező szolgáltatókat felhívja arra, hogy tegyenek eleget hasonló nemzeti rendelkezéseknek.

(19) E rendelet csak azon adatok gyűjtését szabályozhatja, amelyeket a szolgáltató a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kézhezvételének időpontjában tárol. Nem írhat elő általános adatmegőrzési kötelezettséget a szolgáltatók számára, és nem eredményezheti az adatok általános és különbségtétel nélküli megőrzését. Ez a rendelet nem engedélyezheti továbbá a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kézhezvételét követően tárolt adatok kifürkészését vagy beszerzését.

(20) E rendelet alkalmazása nem érintheti a titkosítás szolgáltatók vagy felhasználóik általi használatát. A közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat útján kért adatokat meg kell adni vagy meg kell őrizni, függetlenül attól, hogy azok titkosítottak-e vagy sem. Ez a rendelet azonban nem írhat elő kötelezettséget a szolgáltatók számára az adatok visszafejtésére.

(21) Sok esetben az adatokat immár nem a felhasználó készülékén tárolják vagy máshogyan kezelik, hanem azt felhőalapú infrastruktúrában teszik elérhetővé, hogy bárhonnan lehetővé tegyék a hozzáférést. E szolgáltatások működtetéséhez a szolgáltatóknak nem kell letelepedniük vagy szerverekkel rendelkezniük egy adott joghatósági területen. Ennélfogva e rendelet alkalmazása nem függhet a szolgáltató telephelyének vagy az adatkezelés, illetve a tárolás eszközének a tényleges helyétől.

(22) E rendelet nem sérti a polgári vagy közigazgatási eljárásban eljáró hatóságok vizsgálati jogkörét, beleértve azt az esetet is, ha ezen eljárások szankciókat eredményezhetnek.

(23) Tekintettel arra, hogy a tagállamokban az alkalmazandó nemzeti jog alapján a kölcsönös jogsegéllyel kapcsolatos eljárások büntetőeljárásnak minősülhetnek, tisztázni kell, hogy közlésre kötelező, illetve megőrzésre kötelező európai határozat nem bocsátható ki egy másik tagállamnak vagy egy harmadik országnak biztosítandó kölcsönös jogsegély céljából. Az ilyen esetekben a kölcsönös jogsegély iránti megkeresést ahhoz a tagállamhoz vagy harmadik országhoz kell intézni, amely nemzeti jogával összhangban kölcsönös jogsegélyt nyújthat.

(24) A büntetőeljárások keretében a közlésre kötelező európai határozatot és a megőrzésre kötelező európai határozatot csak már megtörtént konkrét bűncselekménnyel kapcsolatos konkrét büntetőeljárásokra vonatkozóan lehet kibocsátani, minden egyes esetben az említett határozatok szükségességének és arányosságának egyedi értékelését követően, a gyanúsított vagy a vádlott jogainak figyelembevételével.

(25) Ezt a rendeletet a kibocsátó hatóság által az igazságszolgáltatás elől megszökött elítélt személy hollétének megállapítása érdekében indított eljárásokra is alkalmazni kell, a büntetőeljárást követően szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából. Amennyiben azonban a szabadságvesztés-büntetést vagy a szabadságelvonással járó intézkedést a terhelt távollétében meghozott határozattal szabták ki, nem bocsátható ki közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat, mivel a terhelt távollétében hozott bírósági határozatokra alkalmazandó nemzeti jog az Unió egyes tagállamaiban jelentősen eltér.

(26) Ezt a rendeletet az Unióban szolgáltatásokat kínáló szolgáltatókra kell alkalmazni, továbbá az e rendeletben foglalt határozatokat kizárólag az Unióban kínált szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok vonatkozásában lehet kibocsátani. A kizárólag az Unión kívül kínált szolgáltatások nem tartozhatnak e rendelet hatálya alá, még akkor sem, ha a szolgáltató az Unióban letelepedett. Ezért ez a rendelet nem teheti lehetővé a hozzáférést az említett szolgáltatók által az Unióban a felhasználónak kínált szolgáltatásokkal kapcsolatos adatoktól eltérő adatokhoz.

(27) A büntetőeljárásban a bizonyítékok gyűjtése szempontjából leginkább releváns szolgáltatók az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat nyújtó szolgáltatók, valamint az olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatásokat nyújtó egyes szolgáltatók, amelyek megkönnyítik a felhasználók közötti kapcsolattartást. Ezért mindkét csoportot e rendelet hatálya alá kell vonni. Az elektronikus hírközlési szolgáltatásokat az (EU) 2018/1972 európai parlamenti és tanácsi irányelv (15) határozza meg, és azok magukban foglalják az olyan személyközi hírközlési szolgáltatásokat, mint az internetes hangtovábbítási, az azonnali üzenetküldési és az e-mail-szolgáltatások. Indokolt, hogy e rendelet alkalmazandó legyen az információs társadalommal összefüggő szolgáltatásoknak az (EU) 2015/1535 európai parlamenti és tanácsi irányelv (16) értelmében vett olyan szolgáltatóira is, amelyek nem minősülnek elektronikus hírközlési szolgáltatónak, azonban lehetővé teszik felhasználóik számára, hogy egymással kommunikáljanak, vagy olyan szolgáltatásokat kínálnak felhasználóik számára, amelyek a nevükben adatok tárolására vagy más módon történő kezelésére használhatók. Ez összhangban lenne az Európa Tanács 2001. november 23-án Budapesten elfogadott, a számítástechnikai bűnözésről szóló egyezményében (CETS 185. sz.) (a továbbiakban: a Budapesti Egyezmény) használt kifejezésekkel. Az adatkezelést technikai értelemben - tehát az adatok létrehozásaként vagy azok manipulálásaként, vagyis az adatok előállítására vagy azok megváltoztatására szolgáló, számítógéppel végzett technikai műveletekként - kell érteni. A szolgáltatók e rendelet hatálya alá tartozó kategóriáiba kell tartozniuk például azoknak az online piactereknek, amelyek lehetővé teszik a fogyasztók és a vállalkozások számára, hogy egymás között kommunikáljanak, valamint az egyéb tárhelyszolgáltatóknak, beleértve azokat, amelyek a tárhelyszolgáltatást felhőalapú számítástechnikán keresztül nyújtják, továbbá az online játékplatformoknak és az online szerencsejáték-platformoknak. Amennyiben az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó szolgáltató nem biztosítja felhasználói számára az egymással való kommunikáció lehetőségét, hanem csak a szolgáltatóval való kommunikáció lehetőségét, vagy nem nyújt lehetőséget adatok tárolására vagy más módon történő kezelésére, vagy ha az adattárolás nem meghatározó eleme, azaz lényeges része a felhasználóknak nyújtott szolgáltatásnak - mint az online távolról nyújtott jogi, építészmérnöki és könyvelési szolgáltatások esetében -, akkor nem tartozhat a "szolgáltató" e rendeletben meghatározott fogalmának hatálya alá, még akkor sem, ha az adott szolgáltató által nyújtott szolgáltatások az információs társadalomnak az (EU) 2015/1535 irányelv értelmében vett szolgáltatásai.

(28) A bejegyzett nevekkel és számokkal kapcsolatos internetes infrastruktúra-szolgáltatók, mint a doménnév-nyilvántartások és -nyilvántartók, valamint a titkosítási és proxy szolgáltatók, illetve az internetprotokoll-címek (IP-címek) regionális nyilvántartásai különösen relevánsak a rosszindulatú vagy feltört honlapok mögött álló elkövetők azonosítása céljából. E szolgáltatók birtokában olyan adatok találhatók, amelyek lehetővé tehetik a bűncselekmény elkövetése során használt honlap mögött álló személy vagy szervezet, illetve a bűncselekmény áldozatának azonosítását.

(29) Annak megállapítása, hogy egy szolgáltató kínál-e szolgáltatásokat az Unióban, annak értékelését igényli, hogy a szolgáltató lehetővé teszi-e egy vagy több tagállamban természetes vagy jogi személyek számára, hogy igénybe vegyék szolgáltatásait. Ugyanakkor egy online interfész Unióban való puszta elérhetősége (például a szolgáltató vagy egy közvetítő honlapjának vagy egy e-mail-címnek vagy más elérhetőségeknek a hozzáférhetősége) önmagában nem tekinthető elegendőnek annak megállapításához, hogy egy szolgáltató e rendelet értelmében szolgáltatásokat kínál-e az Unióban.

(30) Az Unióval fennálló érdemi kapcsolat szintén releváns annak meghatározása szempontjából, hogy egy szolgáltató szolgáltatásokat kínál-e az Unióban. Úgy kell tekinteni, hogy az Unióval való ilyen érdemi kapcsolat fennáll, ha a szolgáltató az Unióban telephellyel rendelkezik. Ilyen telephely hiányában az Unióval fennálló érdemi kapcsolat kritériuma olyan konkrét ténybeli kritériumokon kell, hogy alapuljon, mint például az egy vagy több tagállamban található jelentős számú felhasználó megléte vagy pedig az egy vagy több tagállamot célzó tevékenység. Az egy vagy több tagállamot célzó tevékenység meglétét az összes releváns körülmény alapján kell megállapítani, beleértve az olyan tényezőket is, mint az adott tagállamban általánosan használt nyelv vagy pénznem használata, vagy az áruk és szolgáltatások megrendelésének lehetősége. A valamely tagállamot célzó tevékenység levezethető abból is, ha rendelkezésre áll egy alkalmazás a releváns nemzeti alkalmazás-áruházban, ha helyi hirdetéseket vagy a tagállamban általánosan használt nyelvű hirdetéseket közölnek, vagy ügyfélkapcsolatok kezeléséből, például ügyfélszolgálat biztosításából az adott tagállamban általánosan használt nyelven. Akkor is úgy kell tekinteni, hogy fennáll az érdemi kapcsolat, ha a szolgáltató tevékenysége egy vagy több tagállam felé irányul az 1215/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (17) foglaltak szerint. Másfelől a szolgáltatásnak pusztán az (EU) 2018/302 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (18) rögzített hátrányos megkülönböztetés tilalmának való megfelelés céljából történő nyújtása további indokok nélkül nem tekinthető az Unióban található meghatározott területre irányuló vagy azt célzó tevékenységnek. Ugyanezek a megfontolások alkalmazandók annak megállapítása során, hogy a szolgáltató szolgáltatást kínál-e egy tagállamban.

(31) Az e rendelet hatálya alá tartozó adatkategóriák közé kell tartozniuk az előfizetői adatoknak, a forgalmi adatoknak és a tartalmi adatoknak. Ez a kategórizálás összhangban van számos tagállam jogával és az uniós joggal, például a 2002/58/EK irányelvvel és a Bíróság ítélkezési gyakorlatával, valamint a nemzetközi joggal, így különösen a Budapesti Egyezménnyel.

(32) Az IP-címek, az elérhetőségi számok és más kapcsolódó információk kulcsfontosságú kiindulópontot jelenthetnek azokhoz a bűnügyi nyomozásokhoz, amelyekben a gyanúsított személyazonossága nem ismert. Rendszerint egy - "szerverlog"-ként is ismert - eseménynapló részét képezik, amely jelzi a felhasználó egy szolgáltatáshoz való hozzáférésére vonatkozó munkamenetének kezdetét és befejezését. Gyakran egy egyedi (statikus vagy dinamikus) IP-cím vagy más azonosító különbözteti meg a hozzáférési munkamenet során használt hálózati interfészt. A felhasználó egy szolgáltatáshoz való hozzáférésére vonatkozó munkamenetének kezdetére és befejezésére vonatkozó kapcsolódó információkra - úgymint forrásportok és időbélyegző - szükség van, mivel az IP-címeket gyakran megosztják a felhasználók között, például a szolgáltatói szintű hálózati címfordítás (CGN) vagy ezzel technikailag egyenértékű megoldások megléte esetében. Ugyanakkor az uniós vívmányokkal összhangban az IP-címeket személyes adatnak kell tekinteni, és az uniós adatvédelmi vívmányok értelmében teljes körű védelmet kell élvezniük. Ezen túlmenően bizonyos körülmények között az IP-címek forgalmi adatnak minősülhetnek. Egyes tagállamokban az elérhetőségi számok és a kapcsolódó információk forgalmi adatoknak minősülnek. Előfordulhat azonban, hogy a bűnüldöző hatóságoknak egy konkrét nyomozás céljából kizárólag a felhasználó azonosítása céljára kell kérniük az IP-címeket, valamint az elérhetőségi számokat és a kapcsolódó információkat, mielőtt az adott azonosítóhoz kapcsolódó előfizetői adatokat kérhetnék a szolgáltatótól. Ilyen esetekben helyénvaló ugyanazt a rendszert alkalmazni, mint az előfizetői adatokra, az e rendeletben meghatározottak szerint.

(33) Amennyiben IP-címeket, elérhetőségi számokat és kapcsolódó információkat nem kizárólag abból a célból kérnek, hogy egy adott nyomozás során azonosítsák a felhasználót, kikérésük célja általában a magánéletbe nagyobb beavatkozást jelentő információ - például a felhasználó kapcsolataira és hollétére vonatkozó információ - beszerzése. E minőségükben ezek az adatok felhasználhatók az érintett személy részletes profiljának elkészítéséhez, ugyanakkor könnyebben kezelhetők és elemezhetők, mint a tartalmi adatok, mivel strukturált és szabványosított formátumban kerülnek bemutatásra. Ezért alapvető fontosságú, hogy ilyen helyzetekben az IP-címeket, az elérhetőségi számokat és a kapcsolódó információkat, amelyeket nem kizárólag egy adott nyomozás során a felhasználó azonosítása céljából kérnek, forgalmi adatként kezeljék, és az e rendeletben meghatározottak szerint a tartalmi adatokra vonatkozóval azonos rendszerben szerezzék be.

(34) Mindegyik adatkategória tartalmaz személyes adatokat és így az uniós adatvédelmi vívmányok garanciáinak hatálya alá tartoznak. Az alapvető jogokra gyakorolt hatás intenzitása azonban az egyes kategóriák között eltérő, különösen az egyik oldalon az előfizetői adatok és az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok, a másik oldalon a forgalmi adatok - kivéve az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - és tartalmi adatok között. Míg az előfizetői adatok, valamint az IP-címek, az elérhetőségi számok és a kapcsolódó információk - amennyiben azokat kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kérik - hasznosak lehetnek ahhoz, hogy kezdeti nyomokhoz jussanak a nyomozás során a gyanúsított személyazonosságát illetően, a forgalmi adatok - kivéve az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - és a tartalmi adatok gyakran relevánsabbak bizonyítékként. Ennélfogva alapvető fontosságú, hogy minden említett adatkategória e rendelet hatálya alá tartozzon. Az alapvető jogokba való eltérő beavatkozás miatt megfelelő garanciákat és feltételeket kell előírni az ilyen adatok beszerzését illetően.

(35) Azokat a helyzeteket, amikor valamely személy életét, testi épségét vagy biztonságát fenyegető közvetlen veszély áll fenn, sürgős esetként kell kezelni, és rövidebb határidőket kell előírni a szolgáltató és a végrehajtó hatóság számára. Amennyiben a 2008/114/EK tanácsi irányelvben (19) foglalt fogalommeghatározás szerinti kritikus infrastruktúra megzavarása vagy megsemmisítése ilyen veszélyt vonna maga után - többek között az alapvető ellátások lakosság számára történő biztosításának vagy az állam alapvető funkciói gyakorlásának súlyos sérelme révén -, az ilyen helyzetet az uniós joggal összhangban szintén sürgős esetnek kell tekinteni.

(36) Amikor közlésre kötelező európai határozatot vagy megőrzésre kötelező európai határozatot bocsátanak ki, a határozat kibocsátására vagy hitelesítésére irányuló eljárásban mindig részt kell vennie egy igazságügyi hatóságnak. Figyelemmel a forgalmi adatok - kivéve az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - és a tartalmi adatok szenzitívebb jellegére, az ezen adatkategóriák beszerzése céljából közlésre kötelező európai határozatok kibocsátása vagy hitelesítése bírósági felülvizsgálatot igényel. Mivel az előfizetői adatok és az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok kevésbé szenzitívek, az ilyen adatok beszerzése céljából közlésre kötelező európai határozatokat emellett az illetékes ügyészek is kibocsáthatják vagy hitelesíthetik. A Charta és az emberi jogok európai egyezménye által védett tisztességes eljáráshoz való jog értelmében az ügyészeknek objektív módon kell gyakorolniuk feladataikat, és a közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátásával vagy hitelesítésével kapcsolatos döntésüket kizárólag az ügyiratban szereplő ténybeli elemek alapján, valamint valamennyi terhelő és mentő bizonyíték figyelembevételével kell meghozniuk.

(37) Az alapvető jogok teljes körű védelmének biztosítása érdekében a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat igazságügyi hatóságok általi hitelesítését elvben már az érintett határozat kibocsátása előtt biztosítani kell. Ezen elv alól csak érvényesen megállapított sürgős esetekben lehet kivételt tenni, ha az e rendelet fogalommeghatározása szerinti előfizetői adatok vagy kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok közlését kérik, vagy adatok megőrzését kérik, amennyiben az igazságügyi hatóság általi előzetes hitelesítés nem szerezhető meg időben, különösen azért, mert a hitelesítő hatóságot nem lehet elérni az előzetes hitelesítés beszerzése érdekében, és a veszély olyan közvetlen, hogy azonnali intézkedésre van szükség. Ilyen kivételekre azonban csak akkor kerülhet sor, ha az érintett határozatot kibocsátó hatóság a nemzeti jog szerint hasonló belföldi ügyben előzetes hitelesítés nélkül is kibocsáthat határozatot.

(38) Közlésre kötelező európai határozat csak akkor bocsátható ki, ha az szükséges, arányos, megfelelő és alkalmazható a szóban forgó esetben. A kibocsátó hatóságnak figyelembe kell vennie a gyanúsított vagy a vádlott jogait a bűncselekménnyel kapcsolatos eljárásokban, és csak akkor bocsáthat ki közlésre kötelező európai határozatot, ha hasonló belföldi ügyben azonos feltételek mellett ki lehetett volna bocsátani ilyen határozatot. Annak értékelése során, hogy kibocsássanak-e közlésre kötelező európai határozatot, figyelembe kell venni, hogy a határozat kizárólag egy egyedi ügyben bizonyítékként szolgáló releváns és szükséges adatok beszerzésének jogszerű céljához feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik-e.

(39) Azokban az esetekben, amikor különböző adatkategóriák beszerzése érdekében kerül sor közlésre kötelező európai határozat kibocsátására, a kibocsátó hatóságnak gondoskodnia kell arról, hogy minden említett adatkategória tekintetében teljesüljenek az előírt feltételek és eljárások, mint például a végrehajtó hatóság értesítése.

(40) Figyelemmel a forgalmi adatok - kivéve az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - és a tartalmi adatok szenzitívebb jellegére, megkülönböztetést kell tenni e rendelet tárgyi hatályát illetően. Lehetővé kell tenni, hogy közlésre kötelező európai határozatot bocsássanak ki az e rendelet fogalommeghatározása szerinti előfizetői adatok, vagy a kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok beszerzése céljából bármely bűncselekmény tekintetében, ugyanakkor a forgalmi adatok - kivéve az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - beszerzésére és a tartalmi adatok beszerzésére vonatkozó közlésre kötelező európai határozatokra szigorúbb feltételeknek kell vonatkozniuk, annak érdekében, hogy tükrözzék az ilyen adatok szenzitívebb jellegét. E rendeletnek a hatályát tekintve egy küszöbértéket kell előírnia, amely több más előzetes és utólagos feltétellel és garanciával együtt arányos megközelítést tesz lehetővé, az arányosság és az érintett személyek jogainak biztosítása érdekében. Egy ilyen küszöbérték ugyanakkor nem áshatja alá e rendelet hatékonyságát és jogalkalmazók általi igénybevételét. Az, hogy a közlésre kötelező európai határozatok büntetőeljárások során való kibocsátásának lehetősége csak olyan bűncselekményekre vonatkozik, amelyek büntetési tételének felső határa legalább három év szabadságvesztés, a súlyosabb bűncselekményekre fogja korlátozni e rendelet hatályát anélkül, hogy túlzottan kihatna a jogalkalmazók általi igénybevételének lehetőségeire. E korlátozás kizárna e rendelet hatálya alól jelentős számú olyan bűncselekményt, amelyeket a tagállamok kevésbé súlyosnak tekintenek és így alacsonyabb maximális büntetéssel sújtanak. E korlátozás további előnye, hogy könnyen alkalmazható a gyakorlatban.

(41) Vannak olyan sajátos bűncselekmények, amelyeknél a bizonyítékok rendszerint kizárólag elektronikus formában lesznek elérhetők, amely jellegénél fogva rendkívül mulandó. Ez a helyzet a számítógéppel összefüggő bűncselekmények esetében, még azoknál is, amelyek esetleg önmagukban nem tekinthetők súlyosnak, de amelyek túlzott vagy jelentős kárt okozhatnak, különösen az egyedileg csekély hatású, de nagyszámú és összességükben nagy kárt okozó bűncselekményeket. A legtöbb olyan esetben, amikor a bűncselekményt informatikai rendszer révén követték el, többnyire büntetlenséghez vezetne ugyanazon küszöbérték alkalmazása, mint a bűncselekmények más típusainál. Ez indokolja e rendelet alkalmazását ilyen bűncselekmények esetében akkor is, ha azok büntetési tételének felső határa kevesebb mint három év szabadságvesztés. Az (EU) 2017/541 európai parlamenti és tanácsi irányelv (20) értelmében vett további, terrorizmussal kapcsolatos bűncselekmények, valamint a 2011/93/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (21) értelmében vett, a gyermekek szexuális bántalmazásával és szexuális kizsákmányolásával kapcsolatos bűncselekmények esetében nem írható elő a legfeljebb három év szabadságvesztés mint minimális küszöbérték.

(42) Főszabály szerint a közlésre kötelező európai határozatot az adatkezelőként eljáró szolgáltatónak kell címezni. Bizonyos körülmények között azonban különösen nagy kihívást jelenthet annak megállapítása, hogy egy szolgáltató adatkezelői vagy adatfeldolgozói szerepkörrel rendelkezik-e, különösen akkor, ha több szolgáltató is részt vesz az adatfeldolgozásban, vagy ha a szolgáltatók természetes személy nevében dolgozzák fel az adatokat. Az adatkezelő és adatfeldolgozó szerepének egy adott adathalmaz tekintetében történő megkülönböztetése nemcsak szakismeretet igényel a jogi háttért illetően, hanem szükségessé teheti a gyakran igen összetett szerződéses keretek értelmezését is, amelyek egy konkrét esetben az adott adathalmaz tekintetében különböző feladatokat és szerepeket írhatnak elő a különböző szolgáltatók számára. Amennyiben a szolgáltatók természetes személy nevében kezelnek adatokat, egyes esetekben nehéz lehet meghatározni, hogy ki az adatkezelő, még akkor is, ha csak egy szolgáltató érintett. Amennyiben az érintett adatokat egy szolgáltató tárolja vagy más módon kezeli, és a kibocsátó hatóság észszerű erőfeszítései ellenére nem egyértelmű, hogy ki az adatkezelő, lehetővé kell tenni, hogy a közlésre kötelező európai határozatot közvetlenül az adott szolgáltatóhoz címezzék. Ezenkívül egyes esetekben az adatkezelőnek való címzés hátrányos lehet az adott ügyben folytatott nyomozásra nézve, például azért, mert az adatkezelő gyanúsított, vádlott vagy elítélt, vagy vannak arra utaló jelek, hogy az adatkezelő a nyomozás alatt álló személy érdekében járhat el. Ezekben az esetekben is lehetővé kell tenni, hogy a közlésre kötelező európai határozatot közvetlenül az adatkezelő nevében adatokat kezelő szolgáltatónak címezzék. Ez nem érintheti a kibocsátó hatóság azon jogát, hogy a szolgáltatót adatmegőrzésre kötelezze.

(43) Az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban az adatokat az adatkezelő nevében tároló vagy más módon kezelő adatfeldolgozónak tájékoztatnia kell az adatkezelőt az adatok közléséről, kivéve, ha a kibocsátó hatóság felkérte a szolgáltatót, hogy mindaddig tartózkodjon az adatkezelő tájékoztatásától, amíg az szükséges és arányos, annak érdekében, hogy ne akadályozza a vonatkozó büntetőeljárást. Ebben az esetben a kibocsátó hatóságnak az ügyiratban fel kell tüntetnie az adatkezelő késedelmes tájékoztatásának okait, és a címzettnek továbbított kísérő tanúsítványt rövid indoklással kell kiegészíteni.

(44) Amennyiben az adatokat a szolgáltató által valamely hatóságnak biztosított infrastruktúra részeként tárolják vagy más módon kezelik, közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátására csak akkor kerülhet sor, ha az a hatóság, amely számára az adatokat tárolják vagy más módon kezelik, a kibocsátó államban található.

(45) Azokban az esetekben, amikor a szolgáltató a kibocsátó állam joga szerint titoktartási kötelezettség által védett adatokat titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó szakemberek (a továbbiakban: titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó szakember) részére azok szakmai minőségében biztosított infrastruktúra részeként tárolja vagy más módon kezeli, közlésre kötelező európai határozat csak forgalmi adatok - kivéve az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - beszerzése vagy tartalmi adatok beszerzése céljából lehet kibocsátani, ha a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó szakember lakóhelye a kibocsátó államban található, ha a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó szakembernek való címzése hátrányosan érintheti a nyomozást, vagy ha a titoktartási kötelezettségtől az alkalmazandó joggal összhangban eltekintettek.

(46) Az Unióban a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának elve alapvető jogelv, amelyet a Charta is elismer, és amelyet az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlata tovább alakított. Amennyiben a kibocsátó hatóság okkal feltételezi, hogy párhuzamos büntetőeljárás folyhat egy másik tagállamban, a 2009/948/IB tanácsi kerethatározattal (22) összhangban konzultálnia kell e tagállam hatóságaival. A közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat mindenesetre nem bocsátható ki, amennyiben a kibocsátó hatóság okkal feltételezi, hogy ez ellentétes lenne a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának elvével.

(47) Azokra a kiváltságokra és mentességekre, amelyek személyek kategóriáira - például diplomatákra - vagy különösen védett kapcsolatokra - például az ügyvéd-ügyfél viszonyra vagy az újságírók azon jogára, hogy információforrásaikat ne fedjék fel - vonatkozhatnak, a kölcsönös elismerést szabályozó más eszközök is hivatkoznak, így például az ENYH-t létrehozó 2014/41/EU irányelv. A kiváltságok és mentességek terjedelme és hatása eltér az alkalmazandó nemzeti jogtól függően, amelyet a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátásakor figyelembe kell venni, mivel a kibocsátó hatóságnak csak akkor van lehetősége kibocsátani a határozatot, ha azt azonos feltételek mellett egy hasonló belföldi ügyben is kibocsáthatták volna. Az uniós jogban nincs egységes meghatározás arra nézve, hogy mi minősül mentességnek vagy kiváltságnak. E fogalmak pontos meghatározása ezért a nemzeti jogra tartozik, és a fogalommeghatározás magában foglalhatja például az orvosi és a jogi szakmára vonatkozó védelmet, beleértve azt az esetet is, amikor e szakmákban speciális platformokat használnak. A kiváltságok és a mentességek pontos meghatározása magában foglalhat a sajtószabadsággal és az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos büntetőjogi felelősség meghatározására és korlátozására vonatkozó szabályokat is.

(48) Amennyiben a kibocsátó hatóság a közlésre kötelező európai határozat kibocsátása révén forgalmi adatokat - az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok kivételével - vagy tartalmi adatokat kíván beszerezni, és alapos okkal feltételezi, hogy a kért adatokat a végrehajtó állam joga alapján biztosított mentességek vagy kiváltságok védik, vagy hogy az említett adatok az adott államban a sajtószabadsággal és az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapítására és korlátozására vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak, a kibocsátó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a közlésre kötelező európai határozat kibocsátása előtt felvilágosítást kérjen, többek között a végrehajtó állam illetékes hatóságaival közvetlenül vagy az Eurojuston vagy az Európai Igazságügyi Hálózaton keresztül folytatott konzultáció révén.

(49) Bármely bűncselekmény esetében lehetővé kell tenni megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátását. A kibocsátó hatóságnak figyelembe kell vennie a gyanúsított vagy a vádlott jogait a bűncselekménnyel kapcsolatos eljárásokban, és csak akkor bocsáthat ki megőrzésre kötelező európai határozatot, ha hasonló belföldi ügyben azonos feltételek mellett ki lehetett volna bocsátani ilyen határozatot, és ha az az adott esetben szükséges, arányos, megfelelő és alkalmazandó. Annak értékelése során, hogy kibocsássanak-e megőrzésre kötelező európai határozatot, figyelembe kell venni, hogy a határozat kizárólag egy egyedi ügyben bizonyítékként szolgáló releváns és szükséges adatok eltávolítása, törlése vagy megváltoztatása megakadályozásának jogszerű céljához feltétlenül szükséges mértékre korlátozódik-e, olyan helyzetekben, amelyekben ezen adatok közlésének elérése több időt igényelhet.

(50) A közlésre kötelező európai határozatot és a megőrzésre kötelező európai határozatot közvetlenül a kijelölt telephelynek vagy a szolgáltató által az (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv (23) alapján kijelölt vagy kinevezett jogi képviselőnek kell címezni. Kivételes esetben, az e rendelet fogalommeghatározása szerinti sürgős esetekben, amikor a szolgáltató kijelölt telephelye vagy jogi képviselője nem reagál a határidőn belül az azt kísérő, közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítványra (KKEHT) vagy a megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítványra (MKEHT), vagy azt még nem jelölték ki vagy nem nevezték ki az (EU) 2023/1544 irányelvben meghatározott határidőkön belül, lehetővé kell tenni, hogy a KKEHT-t vagy az MKEHT-t a szolgáltató bármely más Unión belüli telephelyének vagy jogi képviselőjének címezzék az eredeti határozat e rendelet szerinti végrehajtásának folytatása mellett vagy helyett. E különböző lehetséges forgatókönyvek miatt e rendelet rendelkezései a "címzett" általános fogalmát használják.

(51) Tekintettel arra, hogy a forgalmi adatok - kivéve az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - beszerzésére vagy a tartalmi adatok beszerzésére irányuló, közlésre kötelező európai határozatok szenzitívebb jelleggel bírnak, helyénvaló egy értesítési mechanizmusról rendelkezni, amely az említett adatkategóriák beszerzésére irányuló, közlésre kötelező európai határozatokra alkalmazandó. Az említett értesítési mechanizmusnak részét kell, hogy képezze egy végrehajtó hatóság, és a KKEHT e hatóságnak és a címzettnek való egyidejű továbbítása. Amennyiben azonban a közlésre kötelező európai határozatot elektronikus bizonyítékok beszerzése céljából bocsátják ki egy, a kibocsátó állammal jelentős és szoros kapcsolatban álló büntetőeljárás során, nem szükséges a végrehajtó hatóságnak szóló értesítés. Ezeket a kapcsolatokat akkor kell feltételezni, ha a közlésre kötelező európai határozat kibocsátásakor a kibocsátó hatóság alapos okkal feltételezi, hogy a bűncselekményt a kibocsátó államban követték el, követik el vagy valószínűsíthetően ott követik el, és ha annak a személynek lakóhelye, akinek az adatait kérik, a kibocsátó államban található.

(52) E rendelet alkalmazásában akkor kell úgy tekinteni, hogy a bűncselekményt a kibocsátó államban követték el, követik el, vagy valószínűsíthetően ott követik el, ha azt a kibocsátó állam nemzeti jogával összhangban így tekintik. Egyes esetekben, különösen a kiberbűnözés területén, néhány ténybeli elem - például az áldozat lakóhelye - általában fontos támpontok, amelyeket figyelembe kell venni a bűncselekmény elkövetési helyének meghatározásakor. Például a zsarolóvírus-bűncselekményeket gyakran az ilyen bűncselekmény áldozatának lakóhelyén elkövetettnek lehet tekinteni, még akkor is, ha bizonytalan az a pontos helyszín, ahonnan a zsarolóvírust elindították. A bűncselekmény elkövetési helyének meghatározása nem érintheti a releváns bűncselekményekkel kapcsolatos joghatóságra vonatkozó, az alkalmazandó nemzeti jog szerinti szabályokat.

(53) A kibocsátó hatóságnak a forgalmi adatok - kivéve az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - beszerzésére vagy a tartalmi adatok beszerzésére irányuló, közlésre kötelező európai határozat kibocsátásakor értékelnie kell a rendelkezésére álló információk alapján, hogy alapos okkal feltételezhető-e, hogy annak a személynek a lakóhelye, akinek az adatait kérik, a kibocsátó államban található. E tekintetben relevanciával bírhatnak különböző objektív körülmények, amelyek arra utalhatnak, hogy az érintett személy érdekeltségeinek szokásos központját egy adott tagállamban hozta létre, vagy szándékozik létrehozni. Az uniós jog egységes alkalmazásának követelményéből és az egyenlőség elvéből következik, hogy ebben a sajátos összefüggésben a "lakóhely" fogalmát az egész Unióban egységesen kell értelmezni. Alapos okkal feltételezhető, hogy egy személy lakóhelye egy kibocsátó államban található különösen akkor, ha egy személyt a kibocsátó államban lakóhellyel rendelkezőként vettek nyilvántartásba, amint azt a személyazonosító igazolvány, a tartózkodási engedély vagy a hivatalos lakóhelyi nyilvántartásba való bejegyzés jelzi. A kibocsátó államban való nyilvántartásba vétel hiányában a lakóhelyre utalhat az a tény, hogy a személy kinyilvánította azon szándékát, hogy e tagállamban letelepedjen, vagy hogy az e tagállamban való stabil és bizonyos időtartamot felölelő tartózkodás nyomán e tagállamhoz való, a hivatalos lakóhelyből eredőhöz hasonló fokú kapcsolata alakult ki. Annak meghatározása érdekében, hogy egy adott helyzetben elegendő kapcsolat áll-e fenn az érintett személy és a kibocsátó állam között, amely alapján alapos okkal feltételezhető, hogy az érintett személy ebben az államban rendelkezik lakóhellyel, figyelembe lehet venni az e személy helyzetét jellemző különböző objektív tényezőket, amelyek közé tartozik többek között az érintett személy kibocsátó államban való tartózkodásának időtartama, jellege és feltételei, vagy az említett személynek az említett tagállammal fennálló családi vagy gazdasági kapcsolatai. A nyilvántartásba vett jármű, a bankszámla, az a tény, hogy az érintett személy megszakítás nélkül tartózkodik a kibocsátó államban, vagy egyéb objektív tényezők relevánsak lehetnek annak megállapításához, hogy alapos okkal feltételezhető, hogy az érintett személy a kibocsátó államban rendelkezik lakóhellyel. A rövid távú látogatás, az üdülési célú tartózkodás - beleértve a nyaralóban való tartózkodást is - vagy a kibocsátó államban való, további érdemi kapcsolat nélküli hasonló tartózkodás nem elegendő ahhoz, hogy az adott tagállamban lakóhelyet létesítsenek. Azokban az esetekben, amikor a forgalmi adatok - kivéve az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - beszerzésére vagy a tartalmi adatok beszerzésére irányuló, közlésre kötelező európai határozat kibocsátásakor a kibocsátó hatóságnak nincs alapos oka azt feltételezni, hogy annak a személynek a lakóhelye, akinek az adatait kérik, a kibocsátó államban található, a kibocsátó hatóságnak értesítenie kell a végrehajtó hatóságot.

(54) Az eljárás gyorsaságának biztosítása érdekében annak megállapításához, hogy értesíteni kell-e a végrehajtó hatóságot, a releváns időpont a közlésre kötelező európai határozat kibocsátásának időpontja. A lakóhely ezt követő megváltoztatása már nem befolyásolja az eljárást. Az érintett személyek számára lehetővé kell tenni, hogy a büntetőeljárás egésze során hivatkozhassanak jogaikra, valamint a sajtószabadsággal és az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapítására és korlátozására vonatkozó szabályokra, és a végrehajtó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy megtagadási okra hivatkozzon, amennyiben kivételes helyzetekben konkrét és objektív bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a határozat teljesítése az ügy sajátos körülményei között az EUSZ 6. cikkében és a Chartában foglalt valamely vonatkozó alapvető jog nyilvánvaló megsértésével járna. Ezen túlmenően lehetővé kell tenni, hogy ezekre az okokra a végrehajtási eljárás során is hivatkozni lehessen.

(55) A közlésre kötelező európai határozatot a KKEHT, a megőrzésre kötelező európai határozatot pedig az MKEHT révén kell továbbítani. Szükség esetén a KKEHT-t és az MKEHT-t le kell fordítani egy, a címzett által elfogadott uniós hivatalos nyelvre. Amennyiben a szolgáltató nem határozott meg nyelvet, a KKEHT-t vagy az MKEHT-t annak a tagállamnak valamely hivatalos nyelvére kell lefordítani, ahol a szolgáltató kijelölt telephelye vagy jogi képviselője található, vagy egy másik olyan hivatalos nyelvre, amelyről a szolgáltató kijelölt telephelye vagy jogi képviselője bejelentette, hogy elfogadja. Amennyiben a végrehajtó hatóságot értesíteni kell e rendelet alapján, az e hatóságnak továbbítandó KKEHT-t le kell fordítani a végrehajtó állam valamely hivatalos nyelvére vagy az Uniónak az ugyanezen állam által elfogadott más hivatalos nyelvére. E tekintetben minden egyes tagállamot ösztönözni kell arra, hogy a Bizottsághoz benyújtott írásbeli nyilatkozatban bármikor nyilatkozzon arról, hogy az adott tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein kívül elfogadná-e a KKEHT-k és MKEHT-k fordítását az Unió másik hivatalos nyelvén vagy nyelvein, és ha igen, mely nyelven vagy nyelveken. A Bizottságnak e nyilatkozatokat valamennyi tagállam és az Európai Igazságügyi Hálózat rendelkezésére kell bocsátania.

(56) Amennyiben KKEHT-t bocsátottak ki, és e rendelet nem írja elő a végrehajtó hatóság értesítését, a címzettnek a KKEHT kézhezvételét követően biztosítania kell, hogy a kért adatokat a KKEHT kézhezvételétől számított 10 napon belül közvetlenül továbbítsák a KKEHT-ban megjelölt kibocsátó hatóságnak vagy bűnüldöző hatóságoknak. Amennyiben e rendelet értelmében a végrehajtó hatóság értesítésére van szükség, a szolgáltatónak a KKEHT kézhezvételét követően haladéktalanul intézkednie kell az adatok megőrzése érdekében. Ha a végrehajtó hatóság a KKEHT kézhezvételét követően 10 napon belül nem hivatkozott az e rendelet szerinti egyetlen megtagadási okra sem, a címzettnek biztosítania kell, hogy a kért adatokat a 10 napos időszak végén közvetlenül továbbítsák a KKEHT-ban feltüntetett kibocsátó hatóságnak vagy bűnüldöző hatóságoknak. Amennyiben a végrehajtó hatóság már a 10 napos időszak vége előtt megerősíti a kibocsátó hatóságnak és a címzettnek, hogy nem fog hivatkozni semmilyen megtagadási okra, a címzettnek az ilyen megerősítést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb az említett 10 napos időszak végén intézkednie kell. A címzettnek és adott esetben a végrehajtó hatóságnak tiszteletben kell tartania az e rendelet fogalommeghatározása szerinti sürgős esetekben alkalmazandó rövidebb határidőket. A címzettnek és adott esetben a végrehajtó hatóságnak a lehető leghamarabb, de legkésőbb az e rendeletben meghatározott határidőkön belül teljesítenie kell a KKEHT-t, a lehető legteljesebb mértékben figyelembe véve a kibocsátó állam által megjelölt eljárási és egyéb határidőket.

(57) Amennyiben a címzett kizárólag a KKEHT-ban vagy az MKEHT-ban szereplő információk alapján úgy ítéli meg, hogy a KKEHT vagy az MKEHT teljesítése a végrehajtó állam joga szerint sértheti a mentességeket vagy kiváltságokat, illetve a sajtószabadság vagy az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében a büntetőjogi felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályokat, a címzettnek tájékoztatnia kell a kibocsátó hatóságot és a végrehajtó hatóságot. A KKEHT-k tekintetében, amennyiben e rendelet alapján nem került sor a végrehajtó hatóság értesítésére, a kibocsátó hatóságnak figyelembe kell vennie a címzettől kapott információkat, és saját kezdeményezésére vagy a végrehajtó hatóság kérésére határoznia kell a közlésre kötelező európai határozat visszavonásáról, kiigazításáról vagy fenntartásáról. Amennyiben e rendelet alapján sor került a végrehajtó hatóság értesítésére, a kibocsátó hatóságnak figyelembe kell vennie a címzettől kapott információkat, és döntenie kell arról, hogy visszavonja, kiigazítja vagy fenntartja-e a közlésre kötelező európai határozatot. A végrehajtó hatóság számára azt is lehetővé kell tenni, hogy hivatkozzon az e rendeletben meghatározott megtagadási okokra.

(58) Annak érdekében, hogy lehetővé tegyék a címzett számára a KKEHT-val vagy az MKEHT-val kapcsolatos alaki problémák kezelését, rögzíteni kell a címzett és a kibocsátó hatóság közötti, valamint - amennyiben e rendelet alapján sor került a végrehajtó hatóság értesítésére - a címzett és a végrehajtó hatóság közötti kommunikációra vonatkozó eljárást azon esetekre, amelyekben a KKEHT vagy az MKEHT hiányos, nyilvánvaló hibákat tartalmaz vagy nem tartalmaz elegendő információt az adott határozat teljesítéséhez. Ezenfelül, amennyiben a címzett bármely okból nem szolgáltatja az információt kimerítően, illetve kellő időben, például mert úgy véli, hogy egy harmadik ország jogán alapuló kötelezettséggel való ütközés áll fenn, vagy mert úgy véli, hogy a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátására nem az e rendeletben meghatározott feltételeknek megfelelően került sor, tájékoztatnia kell a kibocsátó hatóságot, valamint - amennyiben sor került a végrehajtó hatóság értesítésére - a végrehajtó hatóságot, és meg kell indokolnia, hogy miért nem teljesíti időben a KKEHT-t vagy az MKEHT-t. A kommunikációs eljárásnak tehát a korai szakaszban lehetővé kell tennie a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátó hatóság általi kijavítását vagy ismételt mérlegelését. A kért adatok hozzáférhetőségének biztosítása érdekében a címzett köteles megőrizni ezeket az adatokat, amennyiben az említett címzett azonosítani tudja ezeket az adatokat.

(59) A címzett nem kötelezhető arra, hogy eleget tegyen a közlésre kötelező európai határozatnak vagy a megőrzésre kötelező európai határozatnak abban az esetben, ha a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kézhezvételének időpontjában a címzettnek vagy - ha ettől eltér - a szolgáltatónak fel nem róható körülmények miatt ez de facto kivitelezhetetlen. A de facto kivitelezhetetlenséget feltételezni kell, ha az a személy, akinek az adatait kérik, nem ügyfele a szolgáltatónak, vagy ha a kibocsátó hatóság további információkérését követően sem állapítható meg, hogy az adott szolgáltató ügyfele-e, vagy ha az adatokat még az adott határozat kézhezvételét megelőzően jogszerű módon törölték.

(60) Az MKEHT kézhezvétele után a címzett legfeljebb 60 napig köteles a kért adatok megőrzésére, kivéve, ha a kibocsátó hatóság megerősíti, hogy egy közlésre irányuló későbbi kérelmet bocsátottak ki, amely esetben a megőrzést folytatni kell. A kibocsátó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy szükség esetén az e rendeletben meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával további 30 nappal meghosszabbítsa a megőrzés időtartamát, amennyiben az a közlésre irányuló későbbi kérelem kibocsátásának lehetővé tételéhez szükséges. Amennyiben a kibocsátó hatóság a megőrzés időtartama alatt megerősíti, hogy egy közlésre irányuló későbbi kérelem kibocsátására került sor, a címzett addig köteles az adatok megőrzésére, amíg az a későbbi kérelem kézhezvételét követően az adatok közléséhez szükséges. Az ilyen megerősítést a megfelelő határidőn belül, a végrehajtó állam valamely hivatalos nyelvén vagy a címzett által elfogadott bármely más nyelven kell megküldeni a címzettnek az e rendeletben meghatározott formanyomtatvány alkalmazásával. Annak érdekében, hogy a megőrzés ne szűnjön meg, elegendőnek kell lennie, ha a közlésre irányuló későbbi kérelmet kibocsátották, és a megerősítést a kibocsátó hatóság elküldte; ebben az időpontban nem szükséges további előírt alaki követelmények teljesítése a továbbítást illetően, például a dokumentumok fordítása. Amennyiben a megőrzés már nem szükséges, a kibocsátó hatóságnak erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell a címzettet, és a megőrzésre kötelező európai határozat alapján fennálló megőrzési kötelezettség megszűnik.

(61) A kölcsönös bizalom elve ellenére a végrehajtó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy a közlésre kötelező európai határozat tekintetében az e rendeletben meghatározott megtagadási okok listája alapján megtagadás okokra hivatkozzon, amennyiben e rendelet alapján sor került a végrehajtó hatóság értesítésére. Amennyiben e rendelet alapján a végrehajtó hatóság értesítésére vagy végrehajtásra kerül sor, a végrehajtó állam a nemzeti joga alapján előírhatja, hogy a közlésre kötelező európai határozat teljesítése szükségessé teheti a végrehajtó állam bíróságának eljárási közreműködését.

(62) Amennyiben a végrehajtó hatóságot forgalmi adatok - kivéve az e rendelet fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - beszerzésére vagy tartalmi adatok beszerzésére irányuló, közlésre kötelező európai határozatról értesítik, a végrehajtó hatóságot fel kell jogosítani arra, hogy értékelje a határozatban foglalt információkat, és adott esetben megtagadja azt, amennyiben az említett határozatban foglalt információk kötelező és megfelelő elemzése alapján és az elsődleges uniós jog alkalmazandó szabályainak, különösen a Chartának a tiszteletben tartása mellett arra a következtetésre jut, hogy az e rendeletben meghatározott megtagadási okok közül egy vagy többre hivatkozhat. Az igazságügyi hatóságok függetlensége tiszteletben tartásának szükségessége megköveteli, hogy e hatóságok bizonyos mérlegelési jogkörrel rendelkezzenek a megtagadási okokról való döntéshozatal során.

(63) A végrehajtó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben értesítik e rendelet alapján, megtagadja a közlésre kötelező európai határozatot, amennyiben a kért adatokat a végrehajtó állam joga alapján biztosított olyan mentességek vagy kiváltságok védik, amelyek megakadályozzák a közlésre kötelező európai határozat teljesítését vagy végrehajtását, vagy ha a kért adatokra a sajtószabadság vagy az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében a büntetőjogi felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályok vonatkoznak, amelyek megakadályozzák a közlésre kötelező európai határozat teljesítését vagy végrehajtását.

(64) A végrehajtó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy kivételes helyzetekben megtagadja a határozatot, amennyiben konkrét és objektív bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a közlésre kötelező európai határozat teljesítése az ügy sajátos körülményei között az EUSZ 6. cikkében és a Chartában meghatározott valamely vonatkozó alapvető jog nyilvánvaló megsértésével járna. Különösképpen, amennyiben az említett megtagadási ok értékelése során a végrehajtó hatóságnak olyan bizonyítékok vagy anyagok állnak rendelkezésére, mint amelyek a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság által az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése alapján elfogadott, indokolással ellátott javaslatban szerepelnek, és amelyek arra utalnak, hogy a határozat teljesítése esetén fennáll a Charta 47. cikke szerinti hatékony jogorvoslathoz és tisztességes eljáráshoz való alapvető jog súlyos megsértésének egyértelmű veszélye a kibocsátó állam igazságszolgáltatásának függetlenségét érintő rendszerszintű vagy általános hiányosságok miatt, a végrehajtó hatóságnak konkrétan és pontosan meg kell határoznia, hogy az érintett személy személyes helyzetére, valamint a büntetőeljárás alapjául szolgáló bűncselekmény jellegére és a határozat alapjául szolgáló ténybeli háttérre tekintettel, valamint a kibocsátó hatóság által szolgáltatott információk fényében alapos okkal feltételezhető-e, hogy fennáll a személy tisztességes eljáráshoz való joga megsértésének veszélye.

(65) Lehetővé kell tenni a végrehajtó hatóság számára, hogy megtagadja a határozatot, ha egy ilyen határozat teljesítése ellentétes lenne a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának elvével.

(66) A végrehajtó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy amennyiben értesítik e rendelet alapján, megtagadja a közlésre kötelező európai határozatot abban az esetben, ha az a magatartás, amely miatt a határozatot kibocsátották, a végrehajtó állam joga szerint nem minősül bűncselekménynek, kivéve, ha olyan bűncselekményre vonatkozik, amely az e rendelet mellékletében foglalt bűncselekmény-kategóriák egyikébe tartozik, amint azt a kibocsátó hatóság a KKEHT-ban jelzi, ha a bűncselekmény a kibocsátó állam joga szerint olyan szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő, amelynek felső határa legalább három év.

(67) Mivel annak a személynek a tájékoztatása, akinek az adatait kérik, az adatvédelmi jogok és a védelemhez való jog tekintetében lényeges elem annyiban, hogy lehetővé teszi a hatékony felülvizsgálatot és a bírósági jogorvoslatot az EUSZ 6. cikkével és a Chartával összhangban, a kibocsátó hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatnia kell azt a személyt, akinek az adatait kérik, a közlésre kötelező európai határozat szerinti adatközlésről. A kibocsátó hatóság számára azonban lehetővé kell tenni, hogy a nemzeti joggal összhangban késleltesse, korlátozza vagy mellőzze azon személy tájékoztatását, akinek az adatait kérik, amennyiben és ameddig az (EU) 2016/680 irányelv feltételei teljesülnek, amely esetben a kibocsátó hatóságnak az ügyiratban fel kell tüntetnie a késedelem, a korlátozás vagy a mellőzés okait, és a KKEHT-ban rövid indokolással kell szolgálnia. A címzetteknek és - ha ettől eltérő személyek - a szolgáltatóknak meg kell tenniük a KKEHT és az MKEHT, valamint a közölt vagy megőrzött adatok bizalmas jellegének, titkosságának és integritásának biztosításához szükséges, a technika mindenkori állásának megfelelő operatív és technikai intézkedéseket.

(68) A szolgáltató számára lehetővé kell tenni, hogy a kibocsátó államtól a közlésre kötelező európai határozatra vagy a megőrzésre kötelező európai határozatra való válaszadással kapcsolatos költségeinek megtérítését követelje a kibocsátó állam nemzeti jogával összhangban, amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga a hasonló helyzetekben hozott belföldi határozatok tekintetében rendelkezik erről a lehetőségről. A tagállamoknak tájékoztatniuk kell a Bizottságot költségtérítési szabályaikról, és ezeket a Bizottságnak közzé kell tennie. Ez a rendelet külön szabályokat ír elő a decentralizált informatikai rendszerrel kapcsolatos költségek megtérítésére.

(69) A büntetőjogi szankciókat előíró nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a tagállamoknak meg kell állapítaniuk az e rendelet megsértése esetén alkalmazandó pénzbeli szankciókra vonatkozó szabályokat és meg kell hozniuk minden szükséges intézkedést ezek végrehajtásának biztosítása érdekében. A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy a nemzeti joguk által előírt pénzbeli szankciók hatékonyak, arányosak és visszatartó erejűek legyenek. A tagállamoknak e szabályokról és intézkedésekről haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot, és haladéktalanul tájékoztatniuk kell a Bizottságot az e szabályokat és intézkedéseket érintő minden későbbi módosításról.

(70) Az illetékes hatóságoknak a konkrét esetben alkalmazandó megfelelő pénzbeli szankció értékelésekor minden releváns körülményt figyelembe kell venniük, így többek között a jogsértés jellegét, súlyosságát és időtartamát, azt, hogy a jogsértést szándékosan vagy gondatlanságból követték-e el, azt, hogy a szolgáltatót felelősségre vonták-e egyéb, hasonló jogsértésekért, valamint hogy a vizsgált esetben felelősségre vont szolgáltató milyen pénzügyi erővel rendelkezik. Kivételes körülmények esetén ezen értékelés alapján a végrehajtó hatóság eltekinthet a pénzbeli szankciók kiszabásától. Különös figyelmet kell fordítani e tekintetben az olyan mikrovállalkozásokra, amelyek valamely sürgős esetben a szokásos munkaidőn kívüli személyi erőforráshiány miatt nem tesznek eleget a közlésre kötelező európai határozatnak vagy a megőrzésre kötelező európai határozatnak, ha az adatokat indokolatlan késedelem nélkül továbbítják.

(71) Az adatvédelmi kötelezettségek sérelme nélkül, a szolgáltatók a tagállamokban nem vonhatók felelősségre a felhasználóiknak vagy harmadik személyeknek okozott olyan sérelem miatt, amely kizárólag abból fakad, hogy egy KKEHT-nak vagy MKEHT-nak jóhiszeműen eleget tesznek. Az érintett határozat jogszerűségének biztosításáért - különösen a szükségessége és arányossága tekintetében - a kibocsátó hatóságnak kell viselnie a felelősséget.

(72) Amennyiben a címzett nem tesz eleget a KKEHT-nak határidőn belül vagy nem tesz eleget az MKEHT-nak, anélkül, hogy a kibocsátó hatóság által elfogadott indokolást szolgáltatna, és, adott esetben, amennyiben a végrehajtó hatóság nem hivatkozott az e rendeletben meghatározott megtagadási okok egyikére sem, lehetővé kell tenni a kibocsátó hatóság számára, hogy felkérje a végrehajtó hatóságot a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtására. E célból a kibocsátó hatóságnak tovább kell küldenie a végrehajtó hatóság részére az érintett határozatot, az e rendeletben meghatározott vonatkozó formanyomtatványt, a címzett által kitöltve, valamint minden vonatkozó dokumentumot. A kibocsátó hatóságnak le kell fordítania az érintett határozatot és bármely más továbbküldendő dokumentumot a végrehajtó állam által elfogadott nyelvek egyikére, és tájékoztatnia kell a címzettet a továbbküldésről. Ennek az államnak a saját nemzeti jogával összhangban kell végrehajtania az érintett határozatot.

(73) A végrehajtási eljárásnak lehetővé kell tennie a címzett számára, hogy kifogásolja a végrehajtást az e rendeletben meghatározott konkrét indokok listája alapján, ideértve azt is, hogy az érintett határozatot nem az e rendeletben előírt illetékes hatóság bocsátotta ki vagy hitelesítette, vagy ha a határozat nem a szolgáltató által vagy nevében a vonatkozó tanúsítvány kézhezvételének időpontjában tárolt adatokra vonatkozik. A végrehajtó hatóság számára lehetővé kell tenni, hogy ugyanezen indokok alapján, valamint kivételes helyzetekben az EUSZ 6. cikkében és a Chartában meghatározott valamely vonatkozó alapvető jog nyilvánvaló megsértése miatt is megtagadhassa a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat elismerését és végrehajtását. A végrehajtó hatóságnak konzultálnia kell a kibocsátó hatósággal, mielőtt arról döntene, hogy a határozatot nem ismeri el, vagy nem hajtja végre az említett indokok alapján. Amennyiben a címzett nem tesz eleget az olyan, elismert, közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat szerinti kötelezettségeinek, amelynek végrehajthatóságát a végrehajtó hatóság megerősítette, az említett hatóságnak pénzbeli szankciót kell kiszabnia. E szankciónak arányosnak kell lennie, különösen az olyan sajátos körülményekre is figyelemmel, mint az ismételt vagy rendszerszintű meg nem felelés.

(74) A közlésre kötelező európai határozatnak való megfelelés ütközhet egy harmadik ország alkalmazandó joga szerinti kötelezettséggel. A harmadik országok szuverén érdekeivel kapcsolatos nemzetközi udvariasság lehetővé tétele, az érintett egyén védelme és a szolgáltatók egymással ütköző kötelezettségeinek kezelése érdekében ez a rendelet a bírósági felülvizsgálat sajátos mechanizmusát rögzíti, amennyiben egy közlésre kötelező európai határozatnak való megfelelés megakadályozná a szolgáltatót abban, hogy eleget tegyen egy harmadik állam jogából eredő jogi kötelezettségeinek.

(75) Ha a címzett úgy véli, hogy egy konkrét ügyben a közlésre kötelező európai határozat egy harmadik ország jogából eredő jogi kötelezettség megsértésével jár, akkor indokolással ellátott kifogásban, az e rendeletben megadott formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatnia kell a kibocsátó hatóságot és a végrehajtó hatóságot azokról az indokokról, amelyek miatt nem teljesíti a határozatot. A kibocsátó hatóságnak az indokolással ellátott kifogás és a végrehajtó állam által nyújtott esetleges információk fényében felül kell vizsgálnia a közlésre kötelező európai határozatot, ugyanazon kritériumok figyelembevételével, mint amelyeket a kibocsátó állam illetékes bíróságának kellene követnie. Amennyiben a kibocsátó hatóság fenn kívánja tartani a határozatot, felülvizsgálatot kell kérnie a kibocsátó állam illetékes bíróságától, az érintett tagállam értesítése alapján, és e bíróságnak felül kell vizsgálnia a határozatot.

(76) A vizsgált ügy sajátos körülményei között az egymással ütköző kötelezettségek fennállásának megállapítása során az illetékes bíróság szükség esetén megfelelő külső szakértői véleményekre támaszkodhat, például az érintett harmadik ország jogának értelmezésével kapcsolatban. E célból az illetékes bíróság konzultálhat például a harmadik ország központi hatóságával, figyelembe véve az (EU) 2016/680 irányelvet. A kibocsátó államnak különösen akkor kell információt kérnie a harmadik ország illetékes hatóságától, ha a kötelezettségek ütközése alapvető jogokat vagy a harmadik ország nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos egyéb alapvető érdekeit érinti.

(77) Az értelmezéssel kapcsolatos ismeretek szakértői vélemények révén is beszerezhetők, amennyiben rendelkezésre állnak. A harmadik ország jogának értelmezésével és a jogszabályok ütközésére vonatkozó tagállami eljárásokkal kapcsolatos információkat és ítélkezési gyakorlatot elérhetővé kell tenni egy olyan központi platformon, mint a SIRIUS projekt vagy az Európai Igazságügyi Hálózat, lehetővé téve az ugyanazon vagy hasonló kérdések kapcsán összegyűjtött tapasztalatok és szakértelem kihasználását. Az ilyen információk központi platformon való rendelkezésre állása nem akadályozhatja meg adott esetben a harmadik országgal folytatott újbóli konzultációt.

(78) Annak értékelésekor, hogy egymással ütköző kötelezettségek állnak-e fenn, az illetékes bíróságnak meg kell állapítania, hogy a harmadik ország joga alkalmazandó-e, és ha igen, a harmadik ország joga tiltja-e az érintett adatok közlését. Amennyiben az illetékes bíróság azt állapítja meg, hogy a harmadik ország joga tiltja az érintett adatok közlését, e bíróságnak döntenie kell arról, hogy fenntartja vagy megszünteti-e a közlésre kötelező európai határozatot számos elem mérlegelésével, amelyek célja az, hogy meggyőződjön a két érintett joghatósági terület valamelyikével fennálló kapcsolat erősségéről, az adatok beszerzéséhez, illetve ehelyett az azok közlésének megakadályozásához fűződő érdekekről, valamint annak lehetséges következményeiről, ha a címzett vagy a szolgáltató eleget tesz a határozatnak. Az értékelés során különös fontosságot és nagy súlyt kell tulajdonítani az alapvető jogok harmadik ország vonatkozó joga által biztosított védelmének, valamint az egyéb alapvető érdekeknek, így például a harmadik ország nemzetbiztonsági érdekeinek, valamint annak, hogy milyen mértékben kapcsolódik a büntetőügy az egyik vagy a másik joghatósághoz. Amennyiben a bíróság úgy dönt, hogy megszünteti a határozatot, erről tájékoztatnia kell a kibocsátó hatóságot és a címzettet. Amennyiben az illetékes bíróság azt állapítja meg, hogy a határozatot fenn kell tartani, erről tájékoztatnia kell a kibocsátó hatóságot és a címzettet, és e címzettnek folytatnia kell a határozat teljesítését. A kibocsátó hatóságnak tájékoztatnia kell a végrehajtó hatóságot a felülvizsgálati eljárás kimeneteléről.

(79) A KKEHT teljesítésére vonatkozóan ebben a rendeletben rögzített feltételeket szintén alkalmazni kell a harmadik ország jogából származó egymással ütköző kötelezettségek esetében. Ezért a bírósági felülvizsgálat során, amennyiben a közlésre kötelező európai határozatnak való megfelelés akadályozná a szolgáltatókat abban, hogy egy harmadik ország jogából származó jogi kötelezettségnek megfeleljenek, az e határozatban kért adatokat meg kell őrizni. Amennyiben a bírósági felülvizsgálatot követően az illetékes bíróság úgy határoz, hogy megszüntet egy közlésre kötelező európai határozatot, lehetővé kell tenni egy megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátását, lehetővé téve a kibocsátó hatóság számára, hogy más csatornákon, például a kölcsönös jogsegély révén kérje az adatok közlését.

(80) Fontos, hogy minden olyan személynek, akinek adatait nyomozások vagy büntetőeljárások során kikérik, rendelkezésére álljon hatékony jogorvoslat, a Charta 47. cikkével összhangban. E követelménynek megfelelően és a nemzeti joggal összhangban rendelkezésre álló további jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, bármely személy, akinek adatait közlésre kötelező európai határozat révén kikérték, hatékony jogorvoslatra jogosult az említett határozattal szemben. Amennyiben ez a személy gyanúsított vagy vádlott, úgy hatékony jogorvoslatra jogosult azon büntetőeljárás során, amelyben az adatokat bizonyítékként felhasználják. A hatékony jogorvoslathoz való jogot a kibocsátó állam bírósága előtt annak nemzeti jogával összhangban kell gyakorolni és annak magában kell foglalnia az intézkedés jogszerűsége megtámadásának lehetőségét, beleértve annak szükségességét és arányosságát, nem sértve az alapvető jogokra vonatkozóan a végrehajtó államban biztosított garanciákat, sem a nemzeti joggal összhangban rendelkezésre álló további jogorvoslati lehetőségeket. E rendelet nem korlátozhatja egy határozat jogszerűsége megtámadásának lehetséges indokait. Az e rendeletben rögzített, hatékony jogorvoslathoz való jog nem érinti az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2016/680 irányelv szerinti jogorvoslatok igénybevételéhez való jogot. A nemzeti jog szerinti jogorvoslati lehetőségekről kellő időben tájékoztatást kell nyújtani, és biztosítani kell azok hatékony gyakorlását.

(81) Megfelelő csatornákat kell kialakítani annak biztosítása érdekében, hogy valamennyi fél hatékonyan együttműködhessen digitális eszközök útján egy decentralizált informatikai rendszeren keresztül, amely lehetővé teszi az ügyekkel kapcsolatos formanyomtatványok, adatok és információk gyors, közvetlen, interoperábilis, fenntartható, megbízható és biztonságos, határokon átnyúló elektronikus cseréjét.

(82) Az illetékes hatóságok, illetve a szolgáltatók kijelölt telephelyei vagy e rendelet szerinti jogi képviselői közötti hatékony és biztonságos írásbeli kommunikáció lehetővé tétele érdekében e kijelölt telephelyeket vagy jogi képviselőket elektronikus hozzáférési eszközökkel kell ellátni a tagállamok által működtetett decentralizált informatikai rendszer részét képező nemzeti informatikai rendszerekhez.

(83) A decentralizált informatikai rendszernek a tagállamok és az uniós ügynökségek és szervek informatikai rendszereiből, valamint kölcsönösen átjárható hozzáférési pontokból kell állnia, amelyeken keresztül ezek az informatikai rendszerek összekapcsolódnak. A decentralizált informatikai rendszer hozzáférési pontjainak az (EU) 2022/850 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (24) létrehozott e-CODEX rendszeren kell alapulniuk.

(84) Azon szolgáltatók számára, amelyek az elektronikus bizonyítékok iránti kérelmekkel kapcsolatos információk és adatok cseréje céljából egyedi informatikai megoldásokat alkalmaznak, a decentralizált informatikai rendszerekhez való hozzáférést egy közös adatcsere-szabvány révén automatizált eszközökkel kell biztosítani.

(85) Főszabályként az illetékes hatóságok közötti, illetve az illetékes hatóságok és a kijelölt telephelyek vagy jogi képviselők közötti minden írásbeli kommunikációnak a decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell történnie. Alternatív eszközök használatát csak akkor szabad lehetővé tenni, ha a decentralizált informatikai rendszer használata nem lehetséges, például konkrét igazságügyi szakértői követelmények miatt, vagy mert a továbbküldendő adatok volumenét technikai kapacitásbeli korlátok akadályozzák, vagy mert egy sürgős esetben egy másik, a decentralizált informatikai rendszerhez nem kapcsolódó telephellyel kell kapcsolatba lépni. Ilyen esetekben a továbbítást a legmegfelelőbb alternatív eszköz útján kell végrehajtani, figyelembe véve a gyors, biztonságos és megbízható információcsere biztosításának szükségességét.

(86) Annak érdekében, hogy a decentralizált informatikai rendszer az e rendelet szerinti írásbeli kommunikáció teljes körű nyilvántartását tartalmazza, az alternatív eszközökkel végzett továbbításokat indokolatlan késedelem nélkül rögzíteni kell a decentralizált informatikai rendszerben.

(87) Fontolóra kell venni a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (25) foglalt, a hitelesség biztosítására szolgáló mechanizmusok használatát.

(88) A szolgáltatókat, különösen a kis- és középvállalkozásokat nem terhelhetik aránytalan költségek a decentralizált informatikai rendszer létrehozásával és működtetésével kapcsolatban. A referenciaalkalmazás létrehozásának, karbantartásának és fejlesztésének részeként a Bizottságnak ezért olyan webalapú interfészt is rendelkezésre kell bocsátania, amely lehetővé teszi a szolgáltatók számára, hogy biztonságosan kommunikáljanak a hatóságokkal anélkül, hogy saját külön infrastruktúrát kellene létrehozniuk a decentralizált informatikai rendszerhez való hozzáférés érdekében.

(89) A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti informatikai rendszer helyett a Bizottság által fejlesztett szoftvert, azaz a referenciaalkalmazás-szoftvert használják. E referenciaalkalmazás-szoftvert moduláris alapon kell kialakítani, vagyis azoktól az e-CODEX rendszerkomponensektől külön kell csomagolni és rendelkezésre bocsátani, amelyek a szoftvernek a decentralizált informatikai rendszerhez való csatlakoztatásához szükségesek. E kialakításnak lehetővé kell tennie, hogy a tagállamok a határokon átnyúló használat céljából újra felhasználhassák vagy továbbfejleszthessék az e célra szolgáló meglévő nemzeti igazságügyi kommunikációs infrastruktúrájukat.

(90) A referenciaalkalmazás-szoftver létrehozásáért, karbantartásáért és fejlesztéséért a Bizottság felelős. A Bizottságnak az (EU) 2018/1725 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (26), az (EU) 2016/679 rendeletben és az (EU) 2016/680 irányelvben meghatározott adatvédelmi követelményeknek és elveknek - különösen a beépített és alapértelmezett adatvédelem, valamint a magas szintű kiberbiztonság elvének - megfelelően kell megterveznie, kifejlesztenie és karbantartania a referenciaalkalmazás-szoftvert. Fontos, hogy a referenciaalkalmazás-szoftver megfelelő technikai intézkedéseket is magában foglaljon, és lehetővé tegye a megfelelő szintű biztonság és interoperabilitás biztosításához szükséges szervezeti intézkedések meghozatalát.

(91) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (27) megfelelően kell gyakorolni.

(92) A decentralizált informatikai rendszeren keresztül végzett vagy abban rögzített adatcserék esetében a tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy nemzeti portáljukon keresztül statisztikai adatokat gyűjtsenek az e rendelet szerinti nyomonkövetési és jelentéstételi kötelezettségeik teljesítése érdekében.

(93) E rendelet kimeneteinek, eredményeinek és hatásainak nyomon követése érdekében a Bizottságnak a tagállamoktól beszerzett adatok alapján éves jelentést kell közzétennie az előző naptári évről. E célból a tagállamoknak átfogó statisztikákat kell gyűjteniük és a Bizottság rendelkezésére bocsátaniuk e rendelet különböző vonatkozásairól a kért adatok típusa szerint, a címzettek szerint, valamint aszerint, hogy sürgős esetről volt-e szó vagy sem.

(94) Az előre lefordított és egységesített formanyomtatványok használata megkönnyítené az e rendelet szerinti együttműködést és információcserét, lehetővé téve a gyorsabb és hatékonyabb, felhasználóbarát módon történő kommunikációt. Az ilyen formanyomtatványok csökkentenék a fordítási költségeket és hozzájárulnának a magas színvonalú kommunikációhoz. A válasz-formanyomtatványok ehhez hasonlóan lehetővé tennék az egységesített információcserét, különösen akkor, ha a szolgáltatók nem képesek a megfelelésre, mivel a felhasználói fiók nem létezik vagy nem állnak rendelkezésre adatok. Az e rendeletben előírt formanyomtatványok szintén megkönnyítenék a statisztikai adatok gyűjtését.

(95) Annak érdekében, hogy hatékonyan lehessen kezelni a KKEHT-k és az MKEHT-k formanyomtatványainak tartalma, illetve egy KKEHT vagy egy MKEHT teljesítésének kivitelezhetetlenségéről szóló tájékoztatásra, a megőrzésre kötelező európai határozatot követően egy közlés iránti kérelem kibocsátásának megerősítésére és az elektronikus bizonyítékok megőrzésének meghosszabbítására használandó formanyomtatványok tartalmának javítása iránti esetleges igényt, a Bizottságot fel kell hatalmazni arra, hogy az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 290. cikkének megfelelően jogi aktusokat fogadjon el az e rendeletben előírt formanyomtatványok módosítására vonatkozóan. Különösen fontos, hogy a Bizottság az előkészítő munkája során megfelelő konzultációkat folytasson, többek között szakértői szinten is, és hogy e konzultációkra a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban (28) megállapított elvekkel összhangban kerüljön sor. Így különösen a felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésében való egyenlő részvétel biztosítása érdekében az Európai Parlament és a Tanács a tagállamok szakértőivel egyidejűleg kap kézhez minden dokumentumot, és szakértőik rendszeresen részt vehetnek a Bizottság felhatalmazáson alapuló jogi aktusok előkészítésével foglalkozó szakértői csoportjainak ülésein.

(96) Ez a rendelet nem érintheti az olyan bizonyítékgyűjtésről szóló uniós és más nemzetközi eszközöket, megállapodásokat és egyezményeket, amely e rendelet hatálya alá tartozik. A tagállami hatóságoknak a szóban forgó ügy céljára leginkább alkalmas eszközt kell választaniuk. Egyes esetekben előnyben részesíthetik az uniós és más nemzetközi eszközök, megállapodások és egyezmények alkalmazását, amikor különböző típusú nyomozási cselekményeket kérnek egy másik tagállamtól, amely cselekmények nem korlátozódnak elektronikus bizonyítékok közlésére. A tagállamoknak legkésőbb három évvel e rendelet hatálybalépését követően értesíteniük kell a Bizottságot az e rendeletben említett olyan meglévő eszközökről, megállapodásokról és egyezményekről, amelyet továbbra is alkalmazni fognak. A tagállamoknak ezenkívül három hónapon belül értesíteniük kell a Bizottságot bármely új, e rendeletben említettek szerinti megállapodás vagy egyezmény aláírásáról.

(97) A technológiai fejlődés miatt néhány év elteltével új kommunikációs eszközök válhatnak uralkodóvá, vagy e rendelet alkalmazása során hézagok merülhetnek fel. Ennélfogva fontos rendelkezni e rendelet alkalmazásának értékeléséről.

(98) A Bizottságnak el kell végeznie e rendelet értékelését, amelynek az eredményesség, a hatékonyság, a relevancia, a koherencia és az uniós hozzáadott érték öt kritériumán kell alapulnia; ez az értékelés kell, hogy képezze a lehetséges jövőbeli intézkedések hatásvizsgálatának alapját. Az értékelő jelentésnek tartalmaznia kell e rendelet alkalmazásának és a célkitűzései tekintetében elért eredményeknek az értékelését, valamint e rendelet alapvető jogokra gyakorolt hatásának értékelését. A Bizottságnak rendszeresen információkat kell gyűjtenie annak érdekében, hogy tájékoztatást nyújtson e rendelet értékeléséhez.

(99) Mivel e rendelet célját, nevezetesen az elektronikus bizonyítékok határokon keresztül történő biztosításának és beszerzésének javítását annak határokon átnyúló jellege miatt a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban e cél jobban megvalósítható, az Unió intézkedéseket hozhat a szubszidiaritásnak az EUSZ 5. cikkében foglalt elvével összhangban. Az arányosságnak az említett cikkben foglalt elvével összhangban ez a rendelet nem lépi túl az e cél eléréséhez szükséges mértéket.

(100) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, az Egyesült Királyságnak és Írországnak a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térség tekintetében fennálló helyzetéről szóló 21. jegyzőkönyv 3. cikkével összhangban Írország bejelentette, hogy részt kíván venni ennek a rendeletnek az elfogadásában és alkalmazásában.

(101) Az EUSZ-hez és az EUMSZ-hez csatolt, Dánia helyzetéről szóló 22. jegyzőkönyv 1. és 2. cikke értelmében Dánia nem vesz részt ennek a rendeletnek az elfogadásában, az rá nézve nem kötelező és nem alkalmazandó.

(102) Az európai adatvédelmi biztossal az (EU) 2018/1725 rendelet 42. cikkének (1) bekezdésével összhangban konzultációra került sor, és a biztos 2019. november 6-án véleményt (29) nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

(1) E rendelet megállapítja azokat a szabályokat, amelyek alapján egy tagállami hatóság a büntetőeljárásban közlésre kötelező európai határozatot vagy megőrzésre kötelező európai határozatot bocsáthat ki, és ezáltal arra kötelezhet egy, az Unióban szolgáltatásokat kínáló és egy másik tagállamban letelepedett vagy - ha nem letelepedett - ott jogi képviselő által képviselt szolgáltatót, hogy az adatok helyétől függetlenül közöljön vagy őrizzen meg elektronikus bizonyítékokat.

Ez a rendelet nem érinti a nemzeti hatóságok azon hatáskörét, hogy a területükön letelepedett vagy képviselettel rendelkező szolgáltatókhoz forduljanak annak biztosítása céljából, hogy azok tegyenek eleget az első albekezdésben említettekhez hasonló nemzeti rendelkezéseknek.

(2) A közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátását kérheti gyanúsított vagy vádlott is, vagy az ő nevében eljáró ügyvéd a nemzeti büntető eljárásjoggal összhangban alkalmazandó, védelemhez való jogok keretében.

(3) E rendelet nem módosítja a Chartában és az EUSZ 6. cikkében foglalt alapvető jogok és jogelvek tiszteletben tartására vonatkozó kötelezettséget, és nem érinti a bűnüldöző hatóságokra vagy az igazságügyi hatóságokra e tekintetben alkalmazandó kötelezettségeket. Ezt a rendeletet az alapelvek, különösen a véleménynyilvánítás szabadsága és az információszabadság, ezen belül a tömegtájékoztatás szabadsága és sokszínűsége, a magán- és a családi élet tiszteletben tartása, a személyes adatok védelme, valamint a hatékony bírói jogvédelemhez való jog sérelme nélkül kell alkalmazni.

2. cikk

Hatály

(1) Ez a rendelet az Unióban szolgáltatást kínáló szolgáltatókra alkalmazandó.

(2) Közlésre kötelező európai határozat és megőrzésre kötelező európai határozat kizárólag büntetőeljárás keretében és céljából bocsátható ki, valamint büntetőeljárást követően legalább négy hónapig terjedő szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, amelyet nem a terhelt távollétében hozott határozattal szabtak ki, olyan esetekben, amikor az elítélt megszökött az igazságszolgáltatás elől. Az ilyen határozatok olyan eljárásban is kibocsáthatók, amelyek olyan bűncselekményre vonatkoznak, amely miatt a kibocsátó államban jogi személy vonható felelősségre, illetve büntethető.

(3) Közlésre kötelező európai határozatok és megőrzésre kötelező európai határozatok kizárólag az Unióban kínált, a 3. cikk 3. pontjában említett szolgáltatásokra vonatkozó adatok tekintetében bocsáthatók ki.

(4) Ez a rendelet nem alkalmazandó azon eljárásokra, amelyek kezdeményezésének célja kölcsönös jogsegély nyújtása egy másik tagállamnak vagy egy harmadik országnak.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "közlésre kötelező európai határozat": valamely tagállam igazságügyi hatósága által a 4. cikk (1), (2), (4) és (5) bekezdésével összhangban kibocsátott vagy hitelesített, elektronikus bizonyíték közlését elrendelő határozat, amelynek címzettje egy, az Unióban szolgáltatásokat kínáló szolgáltató kijelölt telephelye vagy jogi képviselője, amennyiben e kijelölt telephely vagy jogi képviselő olyan másik tagállamban található, amelyre nézve e rendelet kötelező;

2. "megőrzésre kötelező európai határozat": valamely tagállam igazságügyi hatósága által a 4. cikk (3), (4) és (5) bekezdésével összhangban kibocsátott vagy hitelesített, közlésre irányuló későbbi kérelem céljából elektronikus bizonyítékok megőrzését elrendelő határozat, amelynek címzettje egy, az Unióban szolgáltatásokat kínáló szolgáltató kijelölt telephelye vagy jogi képviselője, amennyiben e kijelölt telephely vagy jogi képviselő olyan másik tagállamban található, amelyre nézve e rendelet kötelező;

3. "szolgáltató": bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a következő szolgáltatáskategóriák közül egyet vagy többet nyújt, a 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (30) 2. cikke 2. pontjának b) alpontjában említett pénzügyi szolgáltatások kivételével:

a) az (EU) 2018/1972 irányelv 2. cikke 4. pontjának fogalommeghatározása szerinti elektronikus hírközlési szolgáltatások;

b) internetes doménnév- és IP-szám-szolgáltatások, például IP-címek kiosztása, doménnév-nyilvántartási szolgáltatások, doménnév-nyilvántartói szolgáltatások és doménnevekhez kapcsolódó titkosítási és proxyszolgáltatások;

c) az információs társadalomnak az (EU) 2015/1535 irányelv 1. cikke (1) bekezdésének b) pontjában említettek szerinti egyéb olyan szolgáltatásai, amelyek:

i. lehetővé teszik felhasználóik számára az egymással való kommunikációt; vagy

ii. lehetővé teszik adatok tárolását vagy más módon történő kezelését azon felhasználók nevében, akiknek a szolgáltatást nyújtják, feltéve, hogy az adattárolás meghatározó eleme a felhasználó részére nyújtott szolgáltatásnak;

4. "szolgáltatásokat kínál az Unióban":

a) egy tagállamban természetes vagy jogi személyek számára lehetővé teszi a 3. pontban felsorolt szolgáltatások igénybevételét; valamint

b) konkrét ténybeli kritériumokon alapuló érdemi kapcsolat áll fenn az a) pontban említett tagállammal; úgy kell tekinteni, hogy az ilyen érdemi kapcsolat fennáll, ha a szolgáltatónak az említett tagállamban van telephelye, vagy ilyen telephely hiányában akkor, ha egy vagy több tagállamban jelentős számú felhasználó található, vagy ha a tevékenységek egy vagy több tagállamot céloznak;

5. "telephely": olyan jogalany, amely valamely gazdasági tevékenységet határozatlan ideig ténylegesen végez egy olyan állandó infrastruktúrán keresztül, ahonnan a szolgáltatásokat nyújtják vagy a gazdasági tevékenységet irányítják;

6. "kijelölt telephely": az (EU) 2023/1544 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében és 3. cikkének (1) bekezdésében említett célokból, az említett irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogi eszközben részt vevő valamely tagállamban letelepedett szolgáltató által írásban kijelölt, jogi személyiséggel rendelkező telephely;

7. "jogi képviselő": az (EU) 2023/1544 irányelv 1. cikkének (1) bekezdésében és a 3. cikkének (1) bekezdésében említett célokból, az említett irányelv 1. cikkének (2) bekezdésében említett jogi eszközben részt vevő valamely tagállamban nem letelepedett szolgáltató által írásban kinevezett természetes vagy jogi személy;

8. "elektronikus bizonyíték": a szolgáltató által vagy a szolgáltató nevében a közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány (KKEHT) vagy a megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány (MKEHT) kézhezvételének időpontjában elektronikus formában tárolt előfizetői adatok, forgalmi adatok vagy tartalmi adatok;

9. "előfizetői adatok": a szolgáltató birtokában lévő, a szolgáltatásaira vonatkozó előfizetéssel kapcsolatos adatok, amelyek a következőkre vonatkoznak:

a) az előfizető vagy ügyfél személyazonossága, mint a megadott név, születési idő, postai vagy földrajzi cím, számlázási és fizetési adatok, telefonszám vagy e-mail-cím;

b) a szolgáltatás típusa és tartama, beleértve a technikai adatokat, a kapcsolódó technikai intézkedéseket vagy az előfizető vagy ügyfél által a kezdeti regisztrálás vagy aktiválás időpontjában használt vagy részére biztosított interfészeket azonosító adatokat és a szolgáltatás igénybevételének érvényesítésére vonatkozó adatokat, kivéve a felhasználó által megadott vagy a felhasználó kérésére létrehozott jelszavakat vagy más, a jelszó helyett használt hitelesítési eszközöket;

10. "kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok": IP-címek és szükség esetén a megfelelő forrásportok és időbélyegző, azaz a dátum és az időpont vagy ezen azonosítókkal technikailag egyenértékű adatok és a kapcsolódó információk, amennyiben a bűnüldöző hatóságok vagy az igazságügyi hatóságok azokat egy adott nyomozás során kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kérik;

11. "forgalmi adatok": a szolgáltató által kínált szolgáltatás nyújtására vonatkozó, az előfizetői adatoktól eltérő olyan adatok, amelyek az ilyen szolgáltatással kapcsolatos kontextusra vonatkozó vagy kiegészítő információt szolgáltatnak, és amelyek a szolgáltató informatikai rendszerében keletkeznek vagy kerülnek kezelésre, mint például egy üzenet vagy más típusú interakció forrása és címzettje, a készülék hollétére, dátum, időpont, időtartam, méret, útvonal, formátum, a használt protokoll és a tömörítés típusa, valamint egyéb elektronikus hírközlési metaadatok és a felhasználó szolgáltatáshoz való hozzáférésére vonatkozó munkamenet kezdetére és befejezésére vonatkozó kapcsolódó adatok, például a használat dátuma és időpontja, illetve a szolgáltatásba való belépés és az onnan való kilépés időpontja;

12. "tartalmi adatok": bármely, az előfizetői adatoktól és forgalmi adatoktól eltérő, digitális formátumú adat, például szöveg, beszéd, videók, képek és hang;

13. "információs rendszer": a 2013/40/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv (31) 2. cikke a) pontjának fogalommeghatározása szerinti információs rendszer;

14. "kibocsátó állam": az a tagállam, amelyben a közlésre kötelező európai határozatot vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot kibocsátják;

15. "kibocsátó hatóság": a kibocsátó államban az az illetékes hatóság, amely a 4. cikkel összhangban közlésre kötelező európai határozatot vagy megőrzésre kötelező európai határozatot bocsáthat ki;

16. "végrehajtó állam": az a tagállam, amelyben a kijelölt telephely letelepedett, illetve ahol a jogi képviselő lakóhellyel vagy székhellyel rendelkezik, és amelynek a közlésre kötelező európai határozatot és a KKEHT-t vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot és az MKEHT-t a kibocsátó hatóság továbbítja e rendelettel összhangban értesítés vagy végrehajtás céljából;

17. "végrehajtó hatóság": a végrehajtó államban az a hatóság, amely az adott állam nemzeti jogával összhangban hatáskörrel rendelkezik a kibocsátó hatóság által e rendelettel összhangban értesítés vagy végrehajtás céljából továbbított, közlésre kötelező európai határozat és KKEHT vagy megőrzésre kötelező európai határozat és MKEHT átvételére;

18. "sürgős eset": olyan helyzet, amelyben valamely személy életét, testi épségét vagy biztonságát, vagy a 2008/114/EK irányelv 2. cikkének a) pontjának fogalommeghatározása szerinti kritikus infrastruktúrát érintő közvetlen veszély áll fenn, amennyiben az ilyen kritikus infrastruktúra zavara vagy megsemmisülése közvetlen veszélyt jelentene egy személy életére, testi épségére vagy biztonságára, többek között a lakosságnak nyújtott alapvető ellátások vagy az állam alapvető funkciói gyakorlásának súlyos károsodása révén;

19. "adatkezelő": az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 7. pontjának fogalommeghatározása szerinti adatkezelő;

20. "adatfeldolgozó": az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének 8. pontjának fogalommeghatározása szerinti adatfeldolgozó;

21. "decentralizált informatikai rendszer": az egyes tagállamok, uniós ügynökségek vagy szervek felelőssége mellett és irányítása alatt működő informatikai rendszerekből és interoperábilis hozzáférési pontokból álló hálózat, amely lehetővé teszi az információk biztonságos és megbízható módon történő, határokon átnyúló cseréjét.

II. FEJEZET

KÖZLÉSRE KÖTELEZŐ EURÓPAI HATÁROZAT, MEGŐRZÉSRE KÖTELEZŐ EURÓPAI HATÁROZAT ÉS TANÚSÍTVÁNYOK

4. cikk

Kibocsátó hatóság

(1) Közlésre kötelező európai határozatot előfizetői adatok beszerzése céljából vagy a 3. cikk 10. pontjának fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok beszerzése céljából kizárólag az alábbiak bocsáthatnak ki:

a) az adott ügyben hatáskörrel rendelkező bíró, bíróság, nyomozási bíró vagy ügyész; vagy

b) bármely más, a kibocsátó állam által meghatározott és az érintett ügyben a büntetőeljárás során nyomozó hatóságként eljáró illetékes hatóság, amely a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkezik a bizonyítékgyűjtés elrendelésére; ebben az esetben a közlésre kötelező európai határozatot - miután megvizsgálták, hogy megfelel-e a közlésre kötelező európai határozat kibocsátására vonatkozóan e rendeletben meghatározott feltételeknek - egy kibocsátó állambeli bírónak, bíróságnak, nyomozási bírónak vagy ügyésznek kell hitelesítenie.

(2) Közlésre kötelező európai határozatot forgalmi adatok beszerzése céljából - a 3. cikk 10. pontjának fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok kivételével -, valamint tartalmi adatok beszerzése céljából kizárólag az alábbiak bocsáthatnak ki:

a) az adott ügyben hatáskörrel rendelkező bíró, bíróság vagy nyomozási bíró; vagy

b) bármely más, a kibocsátó állam által meghatározott és az érintett ügyben a büntetőeljárás során nyomozó hatóságként eljáró illetékes hatóság, amely a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkezik a bizonyítékgyűjtés elrendelésére; ebben az esetben a közlésre kötelező európai határozatot - miután megvizsgálták, hogy megfelel-e a közlésre kötelező európai határozat kibocsátására vonatkozóan e rendeletben meghatározott feltételeknek - egy kibocsátó állambeli bírónak, bíróságnak vagy nyomozási bírónak kell hitelesítenie.

(3) Bármely kategóriájú adatra vonatkozó, megőrzésre kötelező európai határozatot kizárólag az alábbiak bocsáthatnak ki:

a) az adott ügyben hatáskörrel rendelkező bíró, bíróság, nyomozási bíró vagy ügyész; vagy

b) bármely más, a kibocsátó állam által meghatározott és az érintett ügyben a büntetőeljárás során nyomozó hatóságként eljáró illetékes hatóság, amely a nemzeti jog szerint hatáskörrel rendelkezik a bizonyítékgyűjtés elrendelésére; ebben az esetben a megőrzésre kötelező európai határozatot - miután megvizsgálták, hogy megfelel-e a megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátására vonatkozóan e rendeletben meghatározott feltételeknek - egy kibocsátó állambeli bírónak, bíróságnak, nyomozási bírónak vagy ügyésznek kell hitelesítenie.

(4) Amennyiben egy közlésre kötelező európai határozatot vagy egy megőrzésre kötelező európai határozatot egy igazságügyi hatóság az (1) bekezdés b) pontja, a (2) bekezdés b) pontja vagy a (3) bekezdés b) pontja alapján hitelesített, e hatóság szintén kibocsátó hatóságnak tekinthető a KKEHT és az MKEHT továbbítása szempontjából.

(5) A 3. cikk 18. pontjának fogalommeghatározása szerinti, érvényesen megállapított sürgős esetekben az e cikk (1) bekezdésének b) pontjában és (3) bekezdésének b) pontjában említett illetékes hatóságok kivételesen kibocsáthatnak közlésre kötelező európai határozatot az előfizetői adatokra vagy a 3. cikk 10. pontjának fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokra vonatkozóan, vagy megőrzésre kötelező európai határozatot az érintett határozat előzetes hitelesítése nélkül, amennyiben a hitelesítés nem szerezhető be időben, és ha az említett hatóságok hasonló belföldi ügyben előzetes hitelesítés nélkül is kibocsáthatnak határozatot. A kibocsátó hatóságnak indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb 48 órán belül kérnie kell az érintett határozat utólagos hitelesítését. Amennyiben az érintett határozat utólagos hitelesítésére nem kerül sor, a kibocsátó hatóság haladéktalanul visszavonja a határozatot, és az esetlegesen beszerzett adatokat törli vagy más módon korlátozza azok felhasználását.

(6) Minden tagállam kijelölhet egy vagy több központi hatóságot, amely felelős a KKEHT-k és az MKEHT-k, a közlésre kötelező európai határozatok és a megőrzésre kötelező európai határozatok és az értesítések adminisztratív továbbításáért, az adatok és értesítések fogadásáért, valamint az ilyen tanúsítványokkal vagy határozatokkal kapcsolatos egyéb hivatalos levelezések továbbításáért.

5. cikk

A közlésre kötelező európai határozat kibocsátásának feltételei

(1) A kibocsátó hatóság csak akkor bocsáthat ki közlésre kötelező európai határozatot, ha fennállnak az e cikkben meghatározott feltételek.

(2) A közlésre kötelező európai határozatnak a 2. cikk (3) bekezdésében említett eljárás céljával arányosnak és szükségesnek kell lennie, figyelembe véve a gyanúsítottat vagy a vádlottat megillető jogokat, és csak akkor bocsátható ki, ha egy hasonló belföldi ügyben, azonos feltételek mellett hasonló határozatot lehetett volna kibocsátani.

(3) Az előfizetői adatok beszerzésére vagy a 3. cikk 10. pontjának fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok beszerzésére irányuló, közlésre kötelező európai határozat kibocsátására sor kerülhet bármilyen bűncselekmény vonatkozásában, valamint büntetőeljárást követően legalább négy hónapig terjedő szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, amelyet nem a terhelt távollétében hozott határozattal szabtak ki, olyan esetekben, amikor az elítélt megszökött az igazságszolgáltatás elől.

(4) Közlésre kötelező európai határozat forgalmi adatok beszerzése céljából - az e rendelet 3. cikke 10. pontjának fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatok kivételével -, valamint tartalmi adatok beszerzése céljából kizárólag az alábbi esetekben bocsátható ki:

a) olyan bűncselekmények, amelyek büntetési tételének felső határa a kibocsátó államban legalább három év szabadságvesztés; vagy

b) az alábbi bűncselekmények, ha azokat részben vagy egészben információs rendszer felhasználásával követték el:

i. az (EU) 2019/713 európai parlamenti és tanácsi irányelv (32) 3-8. cikkében meghatározott bűncselekmények;

ii. a 2011/93/EU irányelv 3-7. cikkében meghatározott bűncselekmények;

iii. a 2013/40/EU irányelv 3-8. cikkében meghatározott bűncselekmények;

c) az (EU) 2017/541 irányelv 3-12. és 14. cikkében meghatározott bűncselekmények;

d) az e bekezdés a), b) és c) pontjában említett bűncselekmények, a büntetőeljárást követően legalább négy hónapig terjedő szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, amelyet nem a terhelt távollétében hozott határozattal szabtak ki olyan esetekben, amikor az elítélt megszökött az igazságszolgáltatás elől.

(5) A közlésre kötelező európai határozatnak tartalmaznia kell a következő információkat:

a) a kibocsátó hatóság és - adott esetben - a hitelesítő hatóság;

b) a közlésre kötelező európai határozat 7. cikkben említettek szerinti címzettje;

c) a felhasználó, kivéve, ha a határozat kizárólagos célja a felhasználó azonosítása, vagy bármely más egyedi azonosító, például felhasználónév, belépési azonosító vagy fióknév, amellyel a kért adatok azonosíthatók;

d) a kért adat kategóriája a 3. cikk 9.-12. pontjában meghatározottak szerint;

e) adott esetben a közölni kért adatok időtartománya;

f) a kibocsátó állam büntetőjogának alkalmazandó rendelkezései;

g) a 3. cikk 18. pontjának fogalommeghatározása szerinti sürgős esetekben a sürgősséget kellően indokló okok;

h) olyan esetekben, amikor a közlésre kötelező európai határozat közvetlen címzettje az a szolgáltató, amely az adatkezelő nevében tárolja vagy más módon kezeli az adatokat, annak megerősítése, hogy az e cikk (6) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek;

i) az annak megállapítására szolgáló indokok, hogy a közlésre kötelező európai határozat megfelel a szükségesség és az arányosság e cikk (2) bekezdése szerinti feltételeinek;

j) az ügy összefoglaló leírása.

(6) A közlésre kötelező európai határozatot az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban adatkezelőként eljáró szolgáltatónak kell címezni.

Kivételes esetben a közlésre kötelező európai határozat címezhető közvetlenül annak a szolgáltatónak, amely az adatkezelő nevében az adatokat tárolja vagy más módon kezeli, amennyiben:

a) az adatkezelőt a kibocsátó hatóság észszerű erőfeszítései ellenére sem lehet azonosítani; vagy

b) az adatkezelőnek való címzés hátrányos lehet a nyomozásra nézve.

(7) Az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban az adatokat az adatkezelő nevében tároló vagy egyéb módon kezelő adatfeldolgozó tájékoztatja az adatkezelőt az adatok közléséről, kivéve, ha a kibocsátó hatóság felkérte a szolgáltatót, hogy mindaddig tartózkodjon az adatkezelő tájékoztatásától, amíg az szükséges és arányos, annak érdekében, hogy ne akadályozza a vonatkozó büntetőeljárást. Ebben az esetben a kibocsátó hatóságnak az ügyiratban fel kell tüntetnie az adatkezelő késedelmes tájékoztatásának okait. A KKEHT-t egy rövid indokolással is ki kell egészíteni.

(8) Amennyiben az adatokat a szolgáltató által valamely hatóságnak biztosított infrastruktúra részeként tárolják vagy más módon kezelik, közlésre kötelező európai határozat kibocsátására csak akkor kerülhet sor, ha az a hatóság, amely számára az adatokat tárolják vagy más módon kezelik, a kibocsátó államban található.

(9) Azokban az esetekben, amikor a szolgáltató a kibocsátó állam joga szerint szakmai titoktartási kötelezettség által védett adatokat titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó szakemberek (a továbbiakban: titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó szakember) részére azok szakmai minőségében biztosított infrastruktúra részeként tárolja vagy más módon kezeli, közlésre kötelező európai határozat csak forgalmi adatok - kivéve a 3. cikk 10. pontjának fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - beszerzése vagy tartalmi adatok beszerzése céljából bocsátható ki a következő esetekben:

a) ha a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó szakember lakóhelye a kibocsátó államban található;

b) ha a titoktartási kötelezettség hatálya alá tartozó szakembernek való címzés hátrányosan érintheti a nyomozást; vagy

c) ha a titoktartási kötelezettségtől az alkalmazandó joggal összhangban eltekintettek.

(10) Amennyiben a kibocsátó hatóság okkal feltételezheti, hogy a közlésre kötelező európai határozat útján kért forgalmi adatokat - kivéve a 3. cikk 10. pontjának fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - vagy tartalmi adatokat a végrehajtó állam joga szerint mentességek vagy kiváltságok védik, vagy hogy az említett adatok az adott államban a sajtószabadsággal vagy az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapítására és korlátozására vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak, a kibocsátó hatóság a közlésre kötelező európai határozat kibocsátása előtt felvilágosítást kérhet, többek között a végrehajtó állam illetékes hatóságaival folytatott konzultáció révén, akár közvetlenül, akár az Eurojust vagy az Európai Igazságügyi Hálózat útján.

A kibocsátó hatóság nem bocsát ki közlésre kötelező európai határozatot, ha azt állapítja meg, hogy a kért forgalmi adatokat - kivéve a 3. cikk 10. pontjának fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - vagy tartalmi adatokat a végrehajtó állam joga alapján biztosított mentességek vagy kiváltságok védik, vagy hogy az említett adatok az adott államban a sajtószabadsággal vagy az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos büntetőjogi felelősség megállapítására és korlátozására vonatkozó szabályok hatálya alá tartoznak.

6. cikk

A megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátásának feltételei

(1) A kibocsátó hatóság csak akkor bocsáthat ki megőrzésre kötelező európai határozatot, ha fennállnak az e cikkben meghatározott feltételek. Az 5. cikk (8) bekezdése értelemszerűen alkalmazandó.

(2) A megőrzésre kötelező európai határozatnak szükségesnek és arányosnak kell lennie azon céllal, hogy megakadályozza az adatok eltávolítását, törlését vagy megváltoztatását az ezen adatok közlésére irányuló kölcsönös jogsegély, európai nyomozási határozat (ENYH) vagy közlésre kötelező európai határozat útján történő későbbi kérelem kibocsátása érdekében, figyelembe véve a gyanúsítottat vagy a vádlottat megillető jogokat.

(3) Megőrzésre kötelező európai határozat kibocsátására bármilyen bűncselekmény esetében sor kerülhet, ha azt egy hasonló belföldi ügyben, azonos feltételek mellett kibocsáthatták volna, valamint büntetőeljárást követően legalább négy hónapig terjedő szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása céljából, amelyet nem a terhelt távollétében hozott határozattal szabtak ki, olyan esetekben, amikor az elítélt megszökött az igazságszolgáltatás elől.

(4) A megőrzésre kötelező európai határozatnak tartalmaznia kell a következő információkat:

a) a kibocsátó hatóság és - adott esetben - a hitelesítő hatóság;

b) a megőrzésre kötelező európai határozat 7. cikkben említettek szerinti címzettje;

c) a felhasználó, kivéve ha a határozat kizárólagos célja a felhasználó azonosítása, vagy bármely más egyedi azonosító, például felhasználónév, belépési azonosító vagy fióknév, amellyel azon adatok azonosíthatók, amelyek megőrzését kérik;

d) a kért adat kategóriája a 3. cikk 9-12. pontjának fogalommeghatározása szerint;

e) adott esetben megőrizni kért adatok időtartománya;

f) a kibocsátó állam büntetőjogának alkalmazandó rendelkezései;

g) az annak megállapítására szolgáló indokok, hogy a megőrzésre kötelező európai határozat megfelel a szükségesség és az arányosság e cikk (2) bekezdése szerinti feltételeinek.

7. cikk

A közlésre kötelező európai határozat és a megőrzésre kötelező európai határozat címzettjei

(1) A közlésre kötelező európai határozatokat és a megőrzésre kötelező európai határozatokat közvetlenül az érintett szolgáltató kijelölt telephelyének vagy jogi képviselőjének kell címezni.

(2) Kivételesen, a 3. cikk 18. pontjának fogalommeghatározása szerinti sürgős esetekben, amennyiben egy szolgáltató kijelölt telephelye vagy jogi képviselője a határidőkön belül nem reagál a KKEHT-ra vagy az MKEHT-ra, az említett KKEHT vagy MKEHT kivételesen a szolgáltató bármely más uniós telephelye vagy jogi képviselője részére címezhető.

8. cikk

A végrehajtó hatóság értesítése

(1) Amennyiben a közlésre kötelező európai határozatot forgalmi adatok - kivéve a 3. cikk 10. pontjának fogalommeghatározása szerinti, kizárólag a felhasználó azonosítása céljából kért adatokat - beszerzése vagy tartalmi adatok beszerzése céljából bocsátották ki, a kibocsátó hatóság a KKEHT-nak a 9. cikk (1) és (2) bekezdésével összhangban a címzett részére történő továbbításával egyidejűleg értesíti a végrehajtó hatóságot a KKEHT-nak az említett hatósághoz történő továbbítása révén.

(2) Az (1) bekezdés nem alkalmazandó, ha a határozat kibocsátásának időpontjában a kibocsátó hatóság alapos okkal feltételezi, hogy:

a) a bűncselekményt a kibocsátó államban követték el, követik el vagy valószínűsíthetően ott követik el; valamint

b) annak a személynek a lakóhelye, akinek az adatait kérik, a kibocsátó államban található.

(3) A KKEHT-nak az e cikk (1) bekezdésében említettek szerint a végrehajtó hatóság részére történő továbbításakor a kibocsátó hatóság adott esetben megad minden olyan további információt, amely szükséges lehet annak értékeléséhez, hogy a 12. cikkel összhangban lehet-e hivatkozni valamely megtagadási okra.

(4) A végrehajtó hatóság e cikk (1) bekezdésében említett értesítése felfüggesztő hatállyal bír a címzett 10. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségeire, kivéve a 3. cikk 18. pontjának fogalommeghatározása szerinti sürgős esetekben.

9. cikk

A közlésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány (KKEHT) és a megőrzésre kötelező európai határozatra vonatkozó tanúsítvány (MKEHT)

(1) A közlésre kötelező európai határozatot, illetve a megőrzésre kötelező európai határozatot a 7. cikkben meghatározott címzett részére KKEHT, illetve MKEHT útján kell továbbítani.

A kibocsátó hatóságnak vagy adott esetben a hitelesítő hatóságnak ki kell töltenie az I. mellékletben szereplő KKEHT-t vagy a II. mellékletben szereplő MKEHT-t, alá kell írnia azt és igazolnia kell, hogy tartalma pontos és helytálló.

(2) A KKEHT-nak az 5. cikk (5) bekezdésének a)-h) pontjában felsorolt információkat kell tartalmaznia, ezen belül elegendő információt ahhoz, hogy lehetővé tegye a címzett számára a kibocsátó hatóság és szükség esetén a végrehajtó hatóság azonosítását és annak megkeresését.

Amennyiben a végrehajtó hatóságot értesíteni kell a 8. cikk alapján, az e hatóságnak továbbított KKEHT-nak tartalmaznia kell az 5. cikk (5) bekezdésének a)-j) pontjában felsorolt információkat.

(3) Az MKEHT-nak a 6. cikk (4) bekezdésének a)-f) pontjában felsorolt információkat kell tartalmaznia, ezen belül elegendő információt ahhoz, hogy lehetővé tegye a címzett számára a kibocsátó hatóság azonosítását és annak megkeresését.

(4) Szükség esetén a KKEHT-t és az MKEHT-t le kell fordítani egy a címzett által az (EU) 2023/1544 irányelv 4. cikkében előírtak szerint elfogadott uniós hivatalos nyelvre. Amennyiben a szolgáltató nem határozott meg nyelvet, a KKEHT-t vagy az MKEHT-t azon tagállam valamely hivatalos nyelvére kell lefordítani, ahol a szolgáltató kijelölt telephelye vagy jogi képviselője található.

Amennyiben a végrehajtó hatóságot értesíteni kell a 8. cikk alapján, az e hatóságnak továbbítandó KKEHT-t le kell fordítani a végrehajtó állam valamely hivatalos nyelvére vagy az Uniónak az említett állam által elfogadott más hivatalos nyelvére.

10. cikk

A KKEHT teljesítése

(1) A KKEHT kézhezvételét követően a címzett haladéktalanul intézkedik a KKEHT-ban kért adatok megőrzése érdekében.

(2) Amennyiben a végrehajtó hatóságot a 8. cikk alapján értesíteni kell, és e hatóság a KKEHT kézhezvételét követően 10 napon belül nem hivatkozott egyetlen megtagadási okra sem a 12. cikknek megfelelően, a címzett gondoskodik arról, hogy a kért adatokat a 10 napos időszakot követően közvetlenül továbbítsák a KKEHT-ban feltüntetett kibocsátó hatóságnak vagy bűnüldöző hatóságoknak. Amennyiben a végrehajtó hatóság már a 10 napos időszak vége előtt megerősíti a kibocsátó hatóságnak és a címzettnek, hogy nem fog hivatkozni semmilyen megtagadási okra, a címzettnek a megerősítést követően a lehető leghamarabb, de legkésőbb a 10 napos időszak végén intézkednie kell.

(3) Amennyiben a végrehajtó hatóságot a 8. cikk alapján nem kell értesíteni, a címzett a KKEHT kézhezvételét követően biztosítja, hogy a kért adatokat a KKEHT kézhezvételétől számított legkésőbb 10 napon belül közvetlenül továbbítsák a KKEHT-ban megjelölt kibocsátó hatóságnak vagy bűnüldöző hatóságoknak.

(4) Sürgős esetekben a címzett a kért adatokat indokolatlan késedelem nélkül továbbítja, legkésőbb a KKEHT kézhezvételét követő nyolc órán belül. Amennyiben a végrehajtó hatóságot a 8. cikk alapján értesíteni kell, a végrehajtó hatóság dönthet úgy, hogy ha a 12. cikk (1) bekezdésének megfelelően megtagadási okra hivatkozik, akkor haladéktalanul, de legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított 96 órán belül értesíti a kibocsátó hatóságot és a címzettet arról, hogy ellenzi az adatok felhasználását, vagy hogy az adatokat csak az általa meghatározott feltételek mellett lehet felhasználni. Amennyiben a végrehajtó hatóság megtagadási okra hivatkozik, és a címzett már továbbította az adatokat a kibocsátó hatóságnak, akkor a kibocsátó hatóság törli az adatokat vagy más módon korlátozza azok felhasználását, vagy ha a végrehajtó hatóság feltételeket határozott meg, akkor a kibocsátó hatóság az adatok felhasználása során eleget tesz ezeknek a feltételeknek.

(5) Amennyiben a címzett kizárólag a KKEHT-ban szereplő információk alapján úgy ítéli meg, hogy a KKEHT teljesítése a végrehajtó állam joga szerint sértheti a mentességeket vagy kiváltságokat, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályokat, amelyek a sajtószabadságra vagy az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságára vonatkoznak, a címzett tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a végrehajtó hatóságot a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával.

Amennyiben a 8. cikk alapján nem került sor a végrehajtó hatóság értesítésére, a kibocsátó hatóság figyelembe veszi az e bekezdés első albekezdésében említett információkat, és saját kezdeményezésére vagy a végrehajtó hatóság kérésére határoz a közlésre kötelező európai határozat visszavonásáról, kiigazításáról vagy fenntartásáról.

Amennyiben a 8. cikk alapján sor került a végrehajtó hatóság értesítésére, a kibocsátó hatóság figyelembe veszi az e bekezdés első albekezdésében említett információkat, és határoz a közlésre kötelező európai határozat visszavonásáról, kiigazításáról vagy fenntartásáról. A végrehajtó hatóság dönthet úgy, hogy a 12. cikkben meghatározott megtagadási okokra hivatkozik.

(6) Amennyiben a címzett nem tud eleget tenni a kért adatok közlésére vonatkozó kötelezettségének, mivel a KKEHT hiányos, nyilvánvaló hibákat tartalmaz vagy nem tartalmaz elegendő információt a KKEHT teljesítéséhez, a címzett indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és - amennyiben a 8. cikk alapján a végrehajtó hatóság értesítésére került sor - a KKEHT-ban említett végrehajtó hatóságot, és felvilágosítást kér a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. A címzett ezzel egyidejűleg tájékoztatja a kibocsátó hatóságot arról, hogy lehetséges volt-e a kért adatok azonosítása és ezen adatok megőrzése az e cikk (9) bekezdésében foglaltak szerint.

A kibocsátó hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a formanyomtatvány kézhezvételét követő öt napon belül válaszol. Annak érdekében, hogy eleget tehessen az (1)-(4) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek, a címzett biztosítja, hogy megkaphassa a kibocsátó hatóság által biztosított szükséges felvilágosítást vagy helyesbítést. Az (1)-(4) bekezdésben megállapított kötelezettségek nem alkalmazandók, amíg a kibocsátó hatóság vagy a végrehajtó hatóság nem adja meg az ilyen felvilágosítást vagy helyesbítést.

(7) Amennyiben a címzett neki nem felróható körülményekből eredő de facto kivitelezhetetlenség miatt nem tud eleget tenni a kért adatok közlésére vonatkozó kötelezettségének, akkor indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és - amennyiben a 8. cikk alapján a végrehajtó hatóság értesítésére került sor - a KKEHT-ban feltüntetett végrehajtó hatóságot, ismertetve a de facto kivitelezhetetlenség indokait, a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. Amennyiben a kibocsátó hatóság arra a következtetésre jut, hogy fennáll az ilyen de facto kivitelezhetetlenség, tájékoztatja a címzettet és - amennyiben a 8. cikk alapján a végrehajtó hatóság értesítésére került sor - a végrehajtó hatóságot arról, hogy a KKEHT-t már nem kell teljesíteni.

(8) Minden olyan esetben, amikor a címzett az e cikk (5), (6) és (7) bekezdésében említettektől eltérő okokból nem adja át, nem teljeskörűen adja át vagy nem a megadott határidőn belül adja át a kért adatokat, a címzett indokolatlan késedelem nélkül, de legkésőbb az e cikk (2), (3) és (4) bekezdésében megjelölt határidőn belül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és - amennyiben a 8. cikk alapján a végrehajtó hatóság értesítésére került sor - a KKEHT-ban említett végrehajtó hatóságot ezekről az okokról a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. A kibocsátó hatóság a címzett által szolgáltatott információk fényében felülvizsgálja a közlésre kötelező európai határozatot, és szükség esetén új határidőt ír elő a címzett számára az adatok közlésére.

(9) Az adatokat a lehetséges mértékben meg kell őrizni egészen azok közléséig - függetlenül attól, hogy a közlést végső soron egy felvilágosítás révén egyértelművé tett közlésre kötelező európai határozat és az ahhoz kapcsolódó KKEHT alapján vagy más csatornákon, például kölcsönös jogsegélyen keresztül kérik - vagy a közlésre kötelező európai határozat visszavonásáig.

Amennyiben az adatok közlése és megőrzése már nem szükséges, a kibocsátó hatóság és adott esetben a 16. cikk (8) bekezdése alapján a végrehajtó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a címzettet.

11. cikk

Az MKEHT teljesítése

(1) AZ MKEHT kézhezvételét követően a címzett indokolatlan késedelem nélkül köteles megőrizni a kért adatokat. Az adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség 60 nap után megszűnik, kivéve, ha a kibocsátó hatóság az V. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával megerősíti, hogy közlésre irányuló későbbi kérelem kibocsátására került sor. E 60 napos időszak alatt a kibocsátó hatóság a VI. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával további 30 nappal meghosszabbíthatja az adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettség időtartamát, amennyiben ez a közlésre irányuló későbbi kérelem kibocsátásának lehetővé tételéhez szükséges.

(2) Amennyiben a kibocsátó hatóság az (1) bekezdésben meghatározott megőrzési időtartam alatt megerősíti, hogy közlésre irányuló későbbi kérelem kibocsátására került sor, a címzett addig köteles az adatok megőrzésére, amíg az a későbbi kérelem kézhezvételét követően az adatok közléséhez szükséges.

(3) Amennyiben a megőrzés már nem szükséges, a kibocsátó hatóság erről indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a címzettet, és a megőrzésre kötelező érintett európai határozat szerinti megőrzési kötelezettség megszűnik.

(4) Amennyiben a címzett kizárólag az MKEHT-ban szereplő információk alapján úgy ítéli meg, hogy az MKEHT teljesítése a végrehajtó állam joga szerint sértheti a mentességeket vagy kiváltságokat, illetve a büntetőjogi felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályokat, amelyek a sajtószabadságra vagy az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadságára vonatkoznak, a címzett tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a végrehajtó hatóságot a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával.

A kibocsátó hatóság figyelembe veszi az első albekezdésben említett információkat, és saját kezdeményezésére vagy a végrehajtó hatóság kérésére határoz a megőrzésre kötelező európai határozat visszavonásáról, kiigazításáról vagy fenntartásáról.

(5) Amennyiben a címzett nem tud eleget tenni a kért adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettségének, mivel az MKEHT hiányos, nyilvánvaló hibákat tartalmaz vagy nem tartalmaz elegendő információt az MKEHT teljesítéséhez, a címzett indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az MKEHT-ban említett kibocsátó hatóságot és felvilágosítást kér a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával.

A kibocsátó hatóság haladéktalanul, de legkésőbb a formanyomtatvány kézhezvételét követő öt napon belül válaszol. Annak érdekében, hogy eleget tehessen az (1), (2) és (3) bekezdésben meghatározott kötelezettségeinek, a címzett biztosítja, hogy megkaphassa a kibocsátó hatóság által biztosított szükséges felvilágosítást vagy helyesbítést. Amennyiben a kibocsátó hatóság az ötnapos időszakon belül nem válaszol, a szolgáltató mentesül az (1) és (2) bekezdésben meghatározott kötelezettségek alól.

(6) Amennyiben a címzett neki nem felróható körülmények folytán, de facto kivitelezhetetlenség miatt nem tud eleget tenni a kért adatok megőrzésére vonatkozó kötelezettségének, akkor indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja az MKEHT-ban említett kibocsátó hatóságot, ismertetve az ilyen de facto kivitelezhetetlenség indokait a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. Amennyiben a kibocsátó hatóság arra a következtetésre jut, hogy az ilyen kivitelezhetetlenség valóban fennáll, tájékoztatja a címzettet arról, hogy az MKEHT-t már nem kell teljesíteni.

(7) Minden olyan esetben, amikor a címzett a (4), (5) és (6) bekezdésben említettektől eltérő okokból nem őrzi meg a kért adatokat, a címzett indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a kibocsátó hatóságot ezekről az okokról a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával. A kibocsátó hatóság a címzett által szolgáltatott indokolás fényében felülvizsgálja a megőrzésre kötelező európai határozatot.

12. cikk

A közlésre kötelező európai határozat megtagadásának okai

(1) Amennyiben a kibocsátó hatóság a 8. cikk alapján és az 1. cikk (3) bekezdésének sérelme nélkül értesítette a végrehajtó hatóságot, a végrehajtó hatóság a lehető leghamarabb, de legkésőbb az értesítés kézhezvételétől számított 10 napon belül, vagy sürgős esetekben legkésőbb a kézhezvételtől számított 96 órán belül értékeli a határozatban foglalt információkat, és adott esetben hivatkozik az alábbiakban felsorolt egy vagy több megtagadási okra:

a) a kért adatokat a végrehajtó állam joga alapján biztosított olyan mentességek vagy kiváltságok védik, amelyek megakadályozzák a határozat teljesítését vagy végrehajtását, vagy a kért adatokra a sajtószabadság vagy az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében a büntetőjogi felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályok vonatkoznak, amelyek megakadályozzák a határozat teljesítését vagy végrehajtását;

b) olyan kivételes helyzet áll fenn, amikor konkrét és objektív bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a határozat teljesítése az ügy sajátos körülményei között az EUSZ 6. cikkében és a Chartában meghatározott valamely vonatkozó alapvető jog nyilvánvaló megsértésével járna;

c) a határozat teljesítése ellentétes lenne a kétszeres eljárás alá vonás és a kétszeres büntetés tilalmának elvével;

d) az a magatartás, amely miatt a határozatot kibocsátották, a végrehajtó állam joga szerint nem minősül bűncselekménynek, kivéve, ha a IV. mellékletben foglalt bűncselekmény-kategóriák egyikébe tartozó, a kibocsátó hatóság által a KKEHT-ban megjelölt bűncselekményről van szó, feltéve, hogy e bűncselekmény a kibocsátó állam joga szerint legalább három évig terjedő szabadságvesztéssel vagy szabadságelvonással járó intézkedéssel büntetendő.

(2) Amennyiben a végrehajtó hatóság az (1) bekezdés szerinti megtagadási okra hivatkozik, erről tájékoztatja a címzettet és a kibocsátó hatóságot. A címzett megszünteti a közlésre kötelező európai határozat teljesítését, az adatokat nem küldi tovább, a kibocsátó hatóság pedig visszavonja a határozatot.

(3) Mielőtt a 8. cikk alapján értesített végrehajtó hatóság úgy dönt, hogy megtagadási okra hivatkozik, megfelelő módon kapcsolatba lép a kibocsátó hatósággal, hogy egyeztessenek a meghozandó megfelelő intézkedésekről. Ennek alapján a kibocsátó hatóság határozhat a közlésre kötelező európai határozat kiigazításáról vagy visszavonásáról. Amennyiben ezen egyeztetéseket követően nem születik megoldás, a 8. cikk alapján értesített végrehajtó hatóság dönthet úgy, hogy a közlésre kötelező európai határozat megtagadását indokoló okra hivatkozik, és erről megfelelően tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a címzettet.

(4) Amennyiben a végrehajtó hatóság úgy határoz, hogy az (1) bekezdés szerinti megtagadási okokra hivatkozik, jelezheti, hogy a közlésre kötelező európai határozatban kért valamennyi adat továbbküldését ellenzi, vagy hogy az adatokat csak részben lehet továbbküldeni vagy felhasználni a végrehajtó hatóság által meghatározott feltételek mellett.

(5) Amennyiben az e cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott mentesség vagy kiváltság felfüggesztése a végrehajtó állam valamely hatóságának hatáskörébe tartozik, a kibocsátó hatóság kérheti, hogy a 8. cikk alapján értesített végrehajtó hatóság vegye fel a kapcsolatot a végrehajtó állam említett hatóságával és kérje fel, hogy haladéktalanul gyakorolja e hatáskörét. Amennyiben a mentesség vagy a kiváltság felfüggesztése egy másik tagállam vagy harmadik ország hatóságának vagy valamely nemzetközi szervezetnek a hatáskörébe tartozik, a kibocsátó hatóság kérheti az érintett hatóságtól, hogy gyakorolja e hatáskörét.

13. cikk

A felhasználók tájékoztatása és a titoktartás

(1) A kibocsátó hatóság indokolatlan késedelem nélkül tájékoztatja a közlésre kötelező európai határozat alapján történő adatközlésről azt a személyt, akinek az adatait kérik.

(2) A kibocsátó hatóság a kibocsátó állam nemzeti jogával összhangban késleltetheti, korlátozhatja vagy mellőzheti azon személy tájékoztatását, akinek az adatait kérik, amennyiben és ameddig az (EU) 2016/680 irányelv 13. cikke (3) bekezdésének feltételei teljesülnek, amely esetben a kibocsátó hatóság az ügyiratban feltünteti a késleltetés, korlátozás vagy mellőzés okait. A KKEHT-t egy rövid indokolással is ki kell egészíteni.

(3) Azon személynek az e cikk (1) bekezdése szerinti tájékoztatásakor, akinek az adatait kérik, a kibocsátó hatóság tájékoztatást nyújt a 18. cikk alapján rendelkezésre álló jogorvoslati lehetőségekről.

(4) A címzettek és - ha ettől eltérő személyek - a szolgáltatók megteszik a KKEHT és az MKEHT, valamint a közölt vagy megőrzött adatok bizalmas jellegének, titkosságának és integritásának biztosításához szükséges, a technika mindenkori állásának megfelelő operatív és technikai intézkedéseket.

14. cikk

A költségek megtérítése

(1) A szolgáltató kérheti költségeinek a kibocsátó állam általi megtérítését ezen állam nemzeti jogával összhangban, amennyiben a kibocsátó állam nemzeti joga rendelkezik erről a lehetőségről hasonló helyzetben kibocsátott belföldi határozatok esetében. A tagállamok tájékoztatják a Bizottságot nemzeti költségtérítési szabályaikról, amelyeket a Bizottság közzétesz.

(2) Ez a cikk nem alkalmazandó a 25. cikkben említett decentralizált informatikai rendszer költségeinek megtérítésére.

III. FEJEZET

SZANKCIÓK ÉS VÉGREHAJTÁS

15. cikk

Szankciók

(1) A büntetőjogi szankciók kiszabását előíró nemzeti jogszabályok sérelme nélkül a tagállamok a 16. cikk (10) bekezdésével összhangban megállapítják a 10. és a 11. cikk, valamint a 13. cikk (4) bekezdésének megsértése esetén alkalmazandó pénzbeli szankciókra vonatkozó szabályokat, és megtesznek minden szükséges intézkedést ezek végrehajtásának biztosítása érdekében. A pénzbeli szankcióknak hatékonyaknak, arányosaknak és visszatartó erejűeknek kell lenniük. A tagállamok gondoskodnak továbbá arról, hogy legfeljebb a szolgáltató előző pénzügyi évre vonatkozó, világszintű éves összforgalma 2%-ának megfelelő pénzbeli szankciót lehessen kiszabni. A tagállamok haladéktalanul értesítik a Bizottságot e szabályokról és intézkedésekről, és haladéktalanul bejelentik az ezeket érintő esetleges későbbi módosításokat.

(2) Az adatvédelmi kötelezettségek sérelme nélkül, a tagállamokban nem vonhatók felelősségre a szolgáltatók a felhasználóiknak vagy harmadik személyeknek okozott olyan sérelem miatt, amely kizárólag abból fakad, hogy jóhiszeműen eleget tesznek egy KKEHT-nek vagy MKEHT-nek.

16. cikk

Végrehajtási eljárás

(1) Amennyiben a címzett nem tesz eleget a KKEHT-nak a határidőn belül vagy nem tesz eleget az MKEHT-nak, anélkül, hogy a kibocsátó hatóság által elfogadott indokolást szolgáltatna, és - adott esetben - amennyiben a végrehajtó hatóság nem hivatkozott a 12. cikkben előírtak szerint a megtagadási okok egyikére sem, a kibocsátó hatóság felkérheti a végrehajtó hatóságot a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtására.

Az első albekezdésben említett végrehajtás céljából a kibocsátó hatóság továbbküldi az érintett határozatot, a címzett által kitöltött, III. mellékletben szereplő formanyomtatványt, valamint minden vonatkozó iratot a 19. cikkel összhangban. A kibocsátó hatóság az érintett határozatot és bármely továbbküldendő dokumentumot lefordítja a végrehajtó állam által elfogadott nyelvek egyikére, továbbá tájékoztatja a címzettet a továbbküldésről.

(2) A kézhezvételt követően a végrehajtó hatóság további alaki követelmények nélkül elismeri a következőket, és megteszi a szükséges intézkedéseket azok végrehajtása érdekében:

a) a közlésre kötelező európai határozat, kivéve, ha a végrehajtó hatóság úgy ítéli meg, hogy fennáll a (4) bekezdésben meghatározott valamelyik ok; vagy

b) a megőrzésre kötelező európai határozat, kivéve, ha a végrehajtó hatóság úgy ítéli meg, hogy fennáll az (5) bekezdésben meghatározott valamelyik ok.

A végrehajtó hatóság az érintett határozat elismerésére vonatkozó döntését indokolatlan késedelem nélkül, legkésőbb a határozat kézhezvételét követő öt munkanapon belül meghozza.

(3) A végrehajtó hatóság hivatalosan felszólítja a címzettet, hogy tegyen eleget vonatkozó kötelezettségeinek, és tájékoztatja őt a következőkről:

a) az érintett határozat teljesítése elleni kifogás emelésének lehetősége a (4) bekezdés a)-f) pontjában vagy az (5) bekezdés a)-e) pontjában felsoroltak közül egy vagy több okra való hivatkozással;

b) a meg nem felelés esetén alkalmazandó szankciók; valamint

c) a megfelelésre vagy a kifogás emelésére vonatkozó határidő.

(4) A közlésre kötelező európai határozat végrehajtása kizárólag az alábbi egy vagy több ok alapján tagadható meg:

a) a közlésre kötelező európai határozatot nem a 4. cikk szerinti kibocsátó hatóság bocsátotta ki vagy hitelesítette;

b) a közlésre kötelező európai határozatot nem az 5. cikk (4) bekezdésében foglalt bűncselekmény miatt állították ki;

c) a címzett nem tudott eleget tenni a KKEHT-nak a címzettnek nem felróható körülményekből eredő de facto kivitelezhetetlenség miatt, vagy pedig azért, mert a KKEHT nyilvánvalóan hibákat tartalmaz;

d) a közlésre kötelező európai határozat nem a szolgáltató által vagy nevében a KKEHT kézhezvételének időpontjában tárolt adatokra vonatkozik;

e) a szolgáltatás nem tartozik e rendelet hatálya alá;

f) a kért adatokat a végrehajtó állam joga alapján biztosított mentességek vagy kiváltságok védik, vagy a kért adatokra a sajtószabadság vagy az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében a büntetőjogi felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályok vonatkoznak, amelyek megakadályozzák a közlésre kötelező európai határozat teljesítését vagy végrehajtását;

g) olyan kivételes helyzet áll fenn, amikor pusztán a KKEHT-ban található információkból kiindulva, konkrét és objektív bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a közlésre kötelező európai határozat teljesítése az ügy sajátos körülményei között az EUSZ 6. cikkében és a Chartában meghatározott valamely vonatkozó alapvető jog nyilvánvaló megsértésével járna.

(5) A megőrzésre kötelező európai határozat végrehajtása kizárólag az alábbi egy vagy több ok alapján tagadható meg:

a) a megőrzésre kötelező európai határozatot nem a 4. cikk szerinti kibocsátó hatóság bocsátotta ki vagy hitelesítette;

b) a címzett nem tud eleget tenni az MKEHT-nak a címzettnek nem felróható körülményekből eredő de facto kivitelezhetetlenség miatt, vagy pedig azért, mert az MKEHT nyilvánvaló hibákat tartalmaz;

c) a megőrzésre kötelező európai határozat nem a szolgáltató által vagy nevében az MKEHT kézhezvételének időpontjában tárolt adatokra vonatkozik;

d) a szolgáltatás nem tartozik e rendelet hatálya alá;

e) a kért adatokat a végrehajtó állam joga alapján biztosított mentességek vagy kiváltságok védik, vagy a kért adatokra a sajtószabadság vagy az egyéb médiában való véleménynyilvánítás szabadsága tekintetében a büntetőjogi felelősség megállapítására vagy korlátozására vonatkozó szabályok vonatkoznak, amelyek megakadályozzák a megőrzésre kötelező európai határozat teljesítését vagy végrehajtását;

f) olyan kivételes helyzet áll fenn, amikor pusztán az MKEHT-ban található információkból kiindulva, konkrét és objektív bizonyítékok alapján alapos okkal feltételezhető, hogy a megőrzésre kötelező európai határozat teljesítése az ügy sajátos körülményei között az EUSZ 6. cikkében és a Chartában meghatározott valamely vonatkozó alapvető jog nyilvánvaló megsértésével járna.

(6) A címzettnek a (3) bekezdés a) pontjában említettek szerinti kifogása esetén a végrehajtó hatóság a címzett által szolgáltatott információk és szükség esetén a kibocsátó hatóságtól a (7) bekezdésnek megfelelően beszerzett kiegészítő információk alapján dönt arról, hogy végrehajtja-e a közlésre kötelező európai határozatot vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot.

(7) A végrehajtó hatóság azt megelőzően, hogy úgy döntene, nem ismeri el vagy nem hajtja végre a közlésre kötelező európai határozatot vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot a (2), illetve a (6) bekezdésnek megfelelően, bármely alkalmas eszköz révén konzultál a kibocsátó hatósággal. Ha szükséges, további információkat kér a kibocsátó hatóságtól. A kibocsátó hatóság minden ilyen megkeresésre öt munkanapon belül válaszol.

(8) A végrehajtó hatóság minden döntéséről haladéktalanul értesíti a kibocsátó hatóságot és a címzettet.

(9) Amennyiben a végrehajtó hatóság a közlésre kötelező európai határozatban kért adatokat beszerzi a címzettől, ezen adatokat indokolatlan késedelem nélkül továbbítja a kibocsátó hatóság részére.

(10) Amennyiben a címzett nem tesz eleget egy olyan elismert közlésre kötelező európai határozat vagy megőrzésre kötelező európai határozat szerinti kötelezettségeinek, amelynek végrehajthatóságát a végrehajtó hatóság megerősítette, az említett hatóság pénzbeli szankciót szab ki a 15. cikknek megfelelően. A pénzbeli bírságot kiszabó határozattal szemben biztosítani kell a hatékony bírósági jogorvoslat elérhetőségét.

IV. FEJEZET

JOGSZABÁLYOK ÜTKÖZÉSE ÉS JOGORVOSLATOK

17. cikk

Felülvizsgálati eljárás egymással ütköző kötelezettségek esetén

(1) Amennyiben egy címzett úgy ítéli meg, hogy egy közlésre kötelező európai határozatnak való megfelelés ütközne egy harmadik ország alkalmazandó joga szerinti kötelezettséggel, akkor a 10. cikk (8) és (9) bekezdésében meghatározott eljárással összhangban a III. mellékletben szereplő formanyomtatvány alkalmazásával tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a végrehajtó hatóságot azokról az indokokról, amelyek miatt nem teljesíti a közlésre kötelező európai határozatot (a továbbiakban: az indokolással ellátott kifogás).

(2) Az indokolással ellátott kifogás tartalmaz minden, a harmadik ország jogával, annak a szóban forgó ügyre történő alkalmazhatóságával és az ütköző kötelezettség jellegével kapcsolatos releváns adatot. Az indokolással ellátott kifogás nem alapulhat a következőkön:

a) az a tény, hogy a közlésre kötelező határozat kibocsátásának feltételeivel, alaki követelményeivel és az arra vonatkozó eljárással kapcsolatos hasonló rendelkezések nem léteznek a harmadik ország alkalmazandó jogában; vagy

b) az a puszta tény, hogy az adatokat harmadik országban tárolják.

Az indokolással ellátott kifogást legkésőbb a KKEHT címzett általi kézhezvételétől számított 10 napon belül kell benyújtani.

(3) A kibocsátó hatóság az indokolással ellátott kifogás és a végrehajtó állam által szolgáltatott esetleges információk alapján felülvizsgálja a közlésre kötelező európai határozatot. Amennyiben a kibocsátó hatóság fenn kívánja tartani a közlésre kötelező európai határozatot, a kibocsátó állam illetékes bírósága általi felülvizsgálatot kell kérelmeznie. A közlésre kötelező európai határozat teljesítését a felülvizsgálati eljárás lezárásáig fel kell függeszteni.

(4) Az illetékes bíróság először azt értékeli, hogy fennáll-e kötelezettségek közötti ütközés, mégpedig annak vizsgálata alapján, hogy

a) a harmadik ország joga a szóban forgó ügy sajátos körülményei alapján alkalmazandó-e; valamint

b) a harmadik ország joga - amennyiben az alkalmazandó az a) pontban említettek szerint - a szóban forgó ügy sajátos körülményeire való alkalmazása esetén tiltja-e az érintett adatok közlését.

(5) Amennyiben az illetékes bíróság azt állapítja meg, hogy nem áll fenn az (1) és (4) bekezdés értelmében a kötelezettségek releváns ütközése, fenntartja a közlésre kötelező európai határozatot.

(6) Amennyiben az illetékes bíróság a (4) bekezdés b) pontja szerinti vizsgálat alapján megállapítja, hogy a harmadik ország joga tiltja az érintett adatok közlését, az illetékes bíróság dönt arról, hogy fenntartja-e vagy megszünteti-e a közlésre kötelező európai határozatot. Ennek mérlegelését különösen az alábbi tényezőkre kell alapozni, kellő hangsúlyt fektetve az a) és a b) pontban említett tényezőkre:

a) a harmadik ország vonatkozó jogszabálya által védett érdek, az alapvető jogokat és az adatok közlését akadályozó egyéb alapvető érdekeket is ideértve, különös tekintettel a harmadik ország nemzetbiztonsági érdekeire;

b) azon büntetőügy kapcsolatának mértéke a két joghatósági terület valamelyikével, amelyre vonatkozóan a közlésre kötelező európai határozatot kibocsátották, amit többek között az alábbiak jeleznek:

i. azon személy tartózkodási helye, állampolgársága és lakóhelye, akinek az adatait kérték vagy a szóban forgó bűncselekmény áldozatának, illetve áldozatainak tartózkodási helye, állampolgársága és lakóhelye;

ii. a hely, ahol a szóban forgó bűncselekményt elkövették;

c) a szolgáltató és a szóban forgó harmadik ország közötti kapcsolat mértéke; ebben az összefüggésben az adattárolás helye önmagában nem elegendő az érdemi jellegű kapcsolat fennállásának megállapításához;

d) a nyomozást végző állam ahhoz fűződő érdeke, hogy beszerezze az érintett bizonyítékokat, a bűncselekmény súlya és a bizonyítékok haladéktalan beszerzésének jelentősége alapján;

e) a közlésre kötelező európai határozatnak való megfelelés lehetséges következményei a címzettre vagy a szolgáltatóra nézve, beleértve az esetleges szankciókat is.

(7) Az illetékes bíróság - az (EU) 2016/680 irányelvet és különösen annak V. fejezetét figyelembe véve - tájékoztatást kérhet a harmadik ország illetékes hatóságától, amennyiben az ilyen kérés nem akadályozza a vonatkozó büntetőeljárásokat. A kibocsátó államnak különösen akkor kell tájékoztatást kérnie a harmadik ország illetékes hatóságától, ha a kötelezettségek ütközése alapvető jogokat vagy a harmadik ország nemzetbiztonsággal és védelemmel kapcsolatos egyéb alapvető érdekeit érinti.

(8) Amennyiben az illetékes bíróság úgy dönt, hogy megszünteti a közlésre kötelező európai határozatot, erről tájékoztatja a kibocsátó hatóságot és a címzettet. Amennyiben az illetékes bíróság azt állapítja meg, hogy a közlésre kötelező európai határozatot fenn kell tartani, erről tájékoztatja a kibocsátó hatóságot, valamint a címzettet, és a címzettnek folytatnia kell a közlésre kötelező európai határozat teljesítését.

(9) Az e cikk szerinti eljárások alkalmazásában a határidőket a kibocsátó hatóság nemzeti jogával összhangban kell kiszámítani.

(10) A kibocsátó hatóság tájékoztatja a végrehajtó hatóságot a felülvizsgálati eljárás kimeneteléről.

18. cikk

Hatékony jogorvoslatok

(1) A nemzeti joggal összhangban rendelkezésre álló további jogorvoslati lehetőségek sérelme nélkül, bármely személy, akinek adatait közlésre kötelező európai határozat révén kérték, hatékony jogorvoslatra jogosult az adott határozattal szemben. Amennyiben ez a személy gyanúsított vagy vádlott, úgy hatékony jogorvoslatra jogosult azon büntetőeljárás során, amelyben az adatokat felhasználták. Az e bekezdésben említett hatékony jogorvoslathoz való jog nem érinti az (EU) 2016/679 rendelet és az (EU) 2016/680 irányelv szerinti jogorvoslatok igénybevételéhez való jogot.

(2) A hatékony jogorvoslathoz való jogot a kibocsátó állam bírósága előtt annak nemzeti jogával összhangban kell gyakorolni és az magában kell, hogy foglalja az intézkedés jogszerűsége megtámadásának lehetőségét, beleértve annak szükségességét és arányosságát, nem sértve az alapvető jogok végrehajtó állambeli garanciáit.

(3) A 13. cikk (1) bekezdésének alkalmazásában kellő időben tájékoztatást kell nyújtani a nemzeti jog szerinti jogorvoslati lehetőségekről, és biztosítani kell azok hatékony gyakorlását.

(4) E rendelet alkalmazásában ugyanazokat a határidőket és egyéb feltételeket kell alkalmazni, mint a hasonló belföldi ügyekben igénybe vehető jogorvoslatok esetében, oly módon, amely garantálja, hogy az érintett személyek hatékonyan gyakorolhassák az e jogorvoslatokhoz való jogukat.

(5) A nemzeti eljárási szabályok sérelme nélkül a kibocsátó állam és bármely más tagállam, amelynek e rendelet alapján elektronikus bizonyítékot továbbítottak, biztosítja, hogy a közlésre kötelező európai határozat révén beszerzett bizonyítékok értékelése során tiszteletben tartsák a védelemhez és a tisztességes eljáráshoz való jogot.

V. FEJEZET

DECENTRALIZÁLT INFORMATIKAI RENDSZER

19. cikk

Biztonságos digitális kommunikáció és adatcsere az illetékes hatóságok és a szolgáltatók között, valamint az illetékes hatóságok között

(1) Az illetékes hatóságok és a kijelölt telephelyek vagy jogi képviselők közötti, e rendelet szerinti írásbeli kommunikációt - beleértve az e rendeletben előírt formanyomtatványok cseréjét, valamint a közlésre kötelező európai határozat vagy a megőrzésre kötelező európai határozat alapján kért adatok cseréjét - biztonságos és megbízható decentralizált informatikai rendszeren (a továbbiakban: decentralizált informatikai rendszer) keresztül kell végrehajtani.

(2) Minden tagállam biztosítja, hogy a szolgáltatók adott tagállamban található kijelölt telephelyei vagy jogi képviselői saját nemzeti informatikai rendszerükön keresztül hozzáféréssel rendelkezzenek a decentralizált informatikai rendszerhez.

(3) A szolgáltatók biztosítják, hogy kijelölt telephelyeik vagy jogi képviselőik az adott nemzeti informatikai rendszeren keresztül használhassák a decentralizált informatikai rendszert a KKEHT-k és az MKEHT-k átvételére, a kért adatok kibocsátó hatóság részére való megküldésére, valamint bármely más módon történő kommunikációra a kibocsátó hatósággal és a végrehajtó hatósággal, az e rendeletben előírtaknak megfelelően.

(4) Az e rendelet szerinti illetékes hatóságok közötti írásbeli kommunikációt - beleértve az e rendeletben előírt formanyomtatványok és a 16. cikkben előírt végrehajtási eljárás keretében kért adatok cseréjét is -, valamint az illetékes uniós ügynökségekkel vagy szervekkel folytatott írásbeli kommunikációt a decentralizált informatikai rendszeren keresztül kell folytatni.

(5) Amennyiben az (1) vagy (4) bekezdés szerint a decentralizált informatikai rendszeren keresztül folytatott kommunikáció - például a decentralizált informatikai rendszer zavara, a továbbított anyag jellege, technikai korlátok, például az adat mérete, a kért adatok bizonyítékként való elfogadhatóságával kapcsolatos jogi akadályok vagy a kért adatokra vonatkozó igazságügyi szakértői követelmények vagy rendkívüli körülmények miatt - nem lehetséges, a továbbítást a legmegfelelőbb alternatív eszközzel kell végrehajtani, figyelembe véve az olyan információcsere biztosításának szükségességét, amely gyors, biztonságos és megbízható, és lehetővé teszi a címzett számára a hitelesség megállapítását.

(6) Amennyiben a továbbítást az (5) bekezdésben meghatározott alternatív eszközzel hajtják végre, a továbbítás kezdeményezője indokolatlan késedelem nélkül rögzíti a decentralizált informatikai rendszerben a továbbítást, beleértve adott esetben a továbbítás napját és időpontját, a feladót és a címzettet, a fájl nevét és méretét.

20. cikk

Az elektronikus dokumentumok joghatása

Az elektronikus kommunikáció részeként továbbított dokumentumok joghatása nem tagadható meg, és nem tekinthetők elfogadhatatlannak az e rendelet szerinti, határokon átnyúló bírósági eljárások összefüggésében kizárólag azon az alapon, hogy elektronikus formátumúak.

21. cikk

Elektronikus aláírások és bélyegzők

(1) Az e rendelet alapján történő elektronikus kommunikációra a bizalmi szolgáltatások igénybevételére vonatkozó, a 910/2014/EU rendeletben meghatározott általános jogi keret alkalmazandó.

(2) Amennyiben valamely, e rendelet 19. cikkének (1) vagy (4) bekezdése szerinti elektronikus kommunikáció részeként továbbított dokumentumot e rendelettel összhangban bélyegzővel vagy aláírással kell ellátni, a dokumentumot a 910/2014/EU rendeletben meghatározott minősített elektronikus bélyegzővel vagy minősített elektronikus aláírással kell ellátni.

22. cikk

A referenciaalkalmazási szoftver

(1) A Bizottság feladata annak a referenciaalkalmazási szoftvernek a létrehozása, karbantartása és fejlesztése, amelyet a tagállamok saját döntésük alapján valamely nemzeti informatikai rendszer helyett háttérrendszerükként alkalmazhatnak. A referenciaalkalmazási szoftver létrehozását, karbantartását és fejlesztését az Unió általános költségvetéséből kell finanszírozni.

(2) A referenciaalkalmazási szoftvert a Bizottság ingyenesen bocsátja rendelkezésre, tartja karban és támogatja.

23. cikk

A decentralizált informatikai rendszer költségei

(1) Minden tagállam maga viseli a decentralizált informatikai rendszer azon hozzáférési pontjai telepítésének, működtetésének és karbantartásának költségeit, amelyekért az adott tagállam felelős.

(2) Minden tagállam maga viseli a releváns nemzeti informatikai rendszereinek a hozzáférési pontokkal való interoperabilitás érdekében történő kiépítésével és kiigazításával kapcsolatos költségeket, valamint viseli e rendszerek igazgatásának, működtetésének és karbantartásának a költségeit.

(3) Az uniós ügynökségek és szervek viselik a felelősségi körükbe tartozó decentralizált informatikai rendszert alkotó elemek telepítésének, működtetésének és karbantartásának költségeit.

(4) Az uniós ügynökségek és szervek viselik az ügyviteli rendszereiknek a hozzáférési pontokkal való interoperabilitás érdekében történő kiépítésével és kiigazításával kapcsolatos költségeket, hogy azokat a hozzáférési pontokkal interoperábilissá tegyék, valamint viselik e rendszerek igazgatásának, működtetésének és karbantartásának a költségeit.

(5) A szolgáltatók viselik a decentralizált informatikai rendszerrel való sikeres integrációjukhoz vagy a velük való egyéb interakcióhoz szükséges valamennyi költséget.

24. cikk

Átmeneti időszak

A 19. cikkben említett decentralizált informatikai rendszeren keresztül történő írásbeli kommunikációra vonatkozó kötelezettség alkalmazását megelőzően (a továbbiakban: az átmeneti időszak) az e rendelet szerinti, az illetékes hatóságok és a kijelölt telephelyek vagy jogi képviselők közötti írásbeli kommunikációra a legmegfelelőbb alternatív eszközzel kell sort keríteni, figyelembe véve a gyors, biztonságos és megbízható információcsere biztosításának szükségességét. Amennyiben a szolgáltatók, a tagállamok vagy az uniós ügynökségek vagy szervek a bűnüldöző hatóságok és az igazságügyi hatóságok által benyújtott adatkérelmek kezelésére külön platformokat vagy más biztonságos csatornákat hoztak létre, a kibocsátó hatóságok dönthetnek úgy is, hogy az átmeneti időszakban a KKEHT-t vagy az MKEHT-t e csatornákon keresztül továbbítják a kijelölt telephelyeknek vagy jogi képviselőknek.

25. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

(1) A Bizottság elfogadja a decentralizált informatikai rendszer e rendelet céljából történő létrehozásához és használatához szükséges végrehajtási jogi aktusokat, amelyek meghatározzák a következőket:

a) a decentralizált informatikai rendszer céljait szolgáló, elektronikus eszközök útján történő kommunikáció módjait meghatározó műszaki előírások;

b) a kommunikációs protokollokra vonatkozó műszaki előírások;

c) az információbiztonsági célkitűzések, valamint a vonatkozó műszaki intézkedések, amelyek biztosítják a decentralizált informatikai rendszeren belüli információkezelésre és -közlésre vonatkozó információbiztonsági minimumszabályokat és magas szintű kiberbiztonságot;

d) a decentralizált informatikai rendszer által biztosított szolgáltatások hozzáférhetőségével kapcsolatos minimumcélok és az ezzel kapcsolatos esetleges műszaki követelmények.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett végrehajtási jogi aktusokat a 26. cikkben említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(3) Az (1) bekezdésben említett végrehajtási jogi aktusokat 2025. augusztus 18-ig kell elfogadni.

26. cikk

A bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot egy bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. cikk

Nyelvek

Minden tagállam bármikor határozhat úgy, hogy elfogadja a KKEHT-k és MKEHT-k fordítását az Unió egy vagy több hivatalos nyelvén, saját hivatalos nyelve vagy nyelvei mellett, és ezt a döntését közölnie kell a Bizottsághoz benyújtott írásbeli nyilatkozatban. A Bizottságnak a nyilatkozatokat valamennyi tagállam és az Európai Igazságügyi Hálózat rendelkezésére kell bocsátania.

28. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

(1) A Bizottság 2026. augusztus 18-ig részletes programot határoz meg e rendelet eredményeinek és hatásainak nyomon követésére. A nyomonkövetési program meghatározza azokat az eszközöket, amelyekkel, és azokat az időközöket, amilyen gyakorisággal az adatokat gyűjteni kell. Meghatározza a Bizottság és a tagállamok által az adatok gyűjtése és elemzése érdekében teendő intézkedéseket.

(2) A tagállamok 2026. augusztus 18-tól minden esetben átfogó statisztikákat gyűjtenek a releváns hatóságoktól és nyilvántartják azokat. Az előző naptári évre vonatkozóan gyűjtött adatokat minden év március 31-ig meg kell küldeni a Bizottságnak, és azoknak tartalmazniuk kell a következőket:

a) a KKEHT-k és MKEHT-k száma a kért adatok típusa, a címzettek és a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek) szerinti bontásban;

b) a sürgős esetben történő eltérések alapján kiadott KKEHT-k száma;

c) a teljesített és nem teljesített KKEHT-k és MKEHT-k száma a kért adatok típusa, a címzettek és a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek) szerinti bontásban;

d) a végrehajtó hatóságok számára a 8. cikk alapján történő értesítések száma, valamint a megtagadott KKEHT-k száma a kért adatok típusa, a címzettek, a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek), valamint a felhozott megtagadási okok szerinti bontásban;

e) teljesített KKEHT-k esetén a KKEHT kibocsátása és a kért adatok beszerzése között eltelt átlagos időtartam, a kért adatok típusa, a címzettek és a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek) szerinti bontásban;

f) teljesített MKEHT-k esetén az MKEHT kibocsátása és a közlésre irányuló későbbi kérelem kibocsátása között eltelt átlagos időtartam, a kért adatok típusa és a címzettek szerinti bontásban;

g) a végrehajtás céljából valamely végrehajtó államnak továbbított és átvett közlésre kötelező európai határozatok vagy megőrzésre kötelező európai határozatok száma, a kért adatok típusa, a címzettek, a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek), valamint a teljesített ilyen határozatok száma szerinti bontásban;

h) a közlésre kötelező európai határozatokkal szemben benyújtott jogorvoslatok száma a kibocsátó államban és a végrehajtó államban, a kért adatok típusa szerinti bontásban;

i) azon esetek száma, amikor a 4. cikk (5) bekezdése szerinti utólagos hitelesítésre nem került sor;

j) a szolgáltatók által a KKEHT-k vagy az MKEHT-k teljesítésével kapcsolatban visszaigényelt költségek, valamint a kibocsátó hatóságok által megtérített költségek áttekintése.

(3) 2026. augusztus 18-tól a 19. cikk (1) bekezdése szerinti decentralizált informatikai rendszeren keresztül végzett adatcsere esetében az e cikk (2) bekezdésében említett statisztikák nemzeti portálokon programszerűen gyűjthetők. A 22. cikkben említett referenciaalkalmazási szoftvert műszakilag fel kell készíteni arra, hogy képes legyen egy ilyen funkcionalitás biztosítására.

(4) A szolgáltatók a meglévő adatvédelmi elvekkel összhangban gyűjthetnek, nyilvántarthatnak és közzétehetnek statisztikákat. Amennyiben az előző naptári évre vonatkozóan gyűjtenek ilyen statisztikákat, azok március 31-ig megküldhetők a Bizottságnak, és lehetőség szerint a következőket tartalmazhatják:

a) a beérkezett KKEHT-k és MKEHT-k száma a kért adatok típusa, a kibocsátó állam és helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek) szerinti bontásban;

b) a teljesített és nem teljesített KKEHT-k és MKEHT-k száma a kért adatok típusa, a kibocsátó állam és a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek) szerinti bontásban;

c) a teljesített KKEHT-k esetében a kért adatok megadásának átlagos időtartama a KKEHT kézhezvételének időpontjától az adatok megadásának időpontjáig, a kért adatok típusa, a kibocsátó állam és a helyzetek (sürgős vagy nem sürgős esetek) szerinti bontásban;

d) a teljesített MKEHT-k esetében az MKEHT kibocsátásának időpontja és a közlésre irányuló későbbi kérelem kibocsátásának időpontja közötti átlagos időtartam, a kért adatok típusa és a kibocsátó állam szerint.

(5) A Bizottság 2027. augusztus 18-tól kezdve minden év június 30-ig jelentést tesz közzé, amely tartalmazza a (2) és (3) bekezdésben említett adatokat összesített formában, a tagállamokra és a szolgáltató típusára bontva.

29. cikk

A tanúsítványok és a formanyomtatványok módosításai

A Bizottság a 30. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogad el az I., a II. a III, az V. és a VI. melléklet módosítására vonatkozóan, annak érdekében, hogy hatékonyan kezeljék a KKEHT-k és az MKEHT-k formanyomtatványai tartalmának, illetve a KKEHT vagy az MKEHT teljesítésének kivitelezhetetlenségéről szóló tájékoztatásra, a megőrzésre kötelező európai határozatot követően egy közlés iránti kérelem kibocsátásának megerősítésére és az elektronikus bizonyítékok megőrzésének meghosszabbítására használandó formanyomtatványok tartalmának javítására irányuló esetleges igényt.

30. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

(1) A felhatalmazáson alapuló jogi aktusok elfogadására vonatkozóan a Bizottság részére adott felhatalmazás feltételeit ez a cikk határozza meg.

(2) A Bizottságnak a 29. cikkben említett, felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadására vonatkozó felhatalmazása határozatlan időre szól 2026. augusztus 18-tól kezdődő hatállyal.

(3) Az Európai Parlament vagy a Tanács bármikor visszavonhatja a 29. cikkben említett felhatalmazást. A visszavonásról szóló határozat megszünteti az abban meghatározott felhatalmazást. A határozat az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon, vagy a benne megjelölt későbbi időpontban lép hatályba. A határozat nem érinti a már hatályban lévő, felhatalmazáson alapuló jogi aktusok érvényességét.

(4) A felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadása előtt a Bizottság a jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodásban foglalt elvekkel összhangban konzultál az egyes tagállamok által kijelölt szakértőkkel.

(5) A Bizottság a felhatalmazáson alapuló jogi aktus elfogadását követően haladéktalanul és egyidejűleg értesíti arról az Európai Parlamentet és a Tanácsot.

(6) A 29. cikk értelmében elfogadott, felhatalmazáson alapuló jogi aktus csak akkor lép hatályba, ha az Európai Parlamentnek és a Tanácsnak a jogi aktusról való értesítését követő két hónapon belül sem az Európai Parlament, sem a Tanács nem emelt ellene kifogást, illetve ha az említett időtartam lejártát megelőzően mind az Európai Parlament, mind a Tanács arról tájékoztatta a Bizottságot, hogy nem fog kifogást emelni. Az Európai Parlament vagy a Tanács kezdeményezésére ez az időtartam két hónappal meghosszabbodik.

31. cikk

A Bizottság számára küldött értesítések

(1) 2025. augusztus 18-ig valamennyi tagállam értesíti a Bizottságot az alábbiakról:

a) az a hatóság vagy hatóságok, amely nemzeti jogával összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy a 4. cikknek megfelelően közlésre kötelező európai határozatot vagy megőrzésre kötelező európai határozatot, illetve az ezekre vonatkozó értesítéseket bocsásson ki, hitelesítsen vagy továbbítson;

b) az a hatóság vagy hatóságok, amely hatáskörrel rendelkezik a 8. cikk alapján értesítéseket kapni és a 16. cikkel összhangban a közlésre kötelező európai határozatot vagy a megőrzésre kötelező európai határozatot végrehajtani egy másik tagállam nevében;

c) az a hatóság vagy hatóságok, amely hatáskörrel rendelkezik a címzettek 17. cikkel összhangban előterjesztett indokolással ellátott kifogásainak elbírálására;

d) végrehajtás esetén a KKEHT-ról, az MKEHT-ról, a közlésre kötelező európai határozatról vagy a megőrzésre kötelező európai határozatról való értesítés és az azok továbbítása tekintetében a 27. cikkel összhangban elfogadott nyelvek.

(2) A Bizottság az e cikk alapján kapott információkat nyilvánosan elérhetővé teszi egy erre szolgáló külön honlapon vagy pedig a büntetőügyekben illetékes Európai Igazságügyi Hálózat 2008/976/IB tanácsi határozat (33) 9. cikkében említett honlapján.

32. cikk

Kapcsolat más eszközökkel, megállapodásokkal és egyezményekkel

(1) Ez a rendelet nem érinti az olyan bizonyítékgyűjtésről szóló uniós és más nemzetközi eszközöket, megállapodásokat és egyezményeket, amely e rendelet hatálya alá tartozik.

(2) A tagállamok 2026. augusztus 18-ig értesítik a Bizottságot az (1) bekezdésben említett minden olyan meglévő eszközről, megállapodásról és egyezményről, amelyet továbbra is alkalmazni fognak. A tagállamok értesítik a Bizottságot bármely új, a (1) bekezdésben említett megállapodás vagy egyezmény aláírásáról is, az azt követő három hónapon belül.

33. cikk

Értékelés

A Bizottság 2029. augusztus 18-ig értékeli e rendeletet. A Bizottság értékelő jelentést küld az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak, az európai adatvédelmi biztosnak és az Európai Unió Alapjogi Ügynökségének. Ezen értékelő jelentésnek tartalmaznia kell e rendelet alkalmazásának és a célkitűzései tekintetében elért eredményeknek az értékelését, valamint e rendelet alapvető jogokra gyakorolt hatásának értékelését. Az értékelést a jogalkotás minőségének javítására vonatkozó bizottsági iránymutatásoknak megfelelően kell elvégezni. A tagállamok megküldik az értékelő jelentés elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

34. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

(1) Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

(2) Ezt a rendeletet 2026. augusztus 18-tól kell alkalmazni.

Azonban az illetékes hatóságok és szolgáltatók azon kötelezettsége, hogy az e rendelet szerinti írásbeli kommunikációhoz a 19. cikkben létrehozott decentralizált informatikai rendszert használják, a 25. cikkben említett végrehajtási jogi aktusok elfogadását követő egy év elteltével alkalmazandó.

Ez a rendelet a Szerződéseknek megfelelően teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó a tagállamokban.

Kelt Strasbourgban, 2023. július 12-én.

az Európai Parlament részéről

az elnök

R. METSOLA

a Tanács részéről

az elnök

P. NAVARRO RÍOS

(1) HL C 367., 2018.10.10., 88. o.

(2) Az Európai Parlament 2023. június 13-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2023. június 27-i határozata.

(3) HL C 346., 2018.9.27., 29. o.

(4) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/680 irányelve (2016. április 27.) a személyes adatoknak az illetékes hatóságok által a bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, a vádeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása céljából végzett kezelése tekintetében a természetes személyek védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 2008/977/IB tanácsi kerethatározat hatályon kívül helyezéséről (HL L 119., 2016.5.4., 89. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2014/41/EU irányelve (2014. április 3.) a büntetőügyekben kibocsátott európai nyomozási határozatról (HL L 130., 2014.5.1., 1. o.).

(7) A Tanács által az Európai Unióról szóló szerződés 34. cikkének megfelelően létrehozott egyezmény az Európai Unió tagállamai közötti kölcsönös bűnügyi jogsegélyről (HL C 197., 2000.7.12., 3. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács 2002/58/EK irányelve (2002. július 12.) irányelve az elektronikus hírközlési ágazatban a személyes adatok kezeléséről, feldolgozásáról és a magánélet védelméről (elektronikus hírközlési adatvédelmi irányelv) (HL L 201., 2002.7.31., 37. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács 2010/64/EU irányelve (2010. október 20.) a büntetőeljárás során igénybe vehető tolmácsoláshoz és fordításhoz való jogról (HL L 280., 2010.10.26., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 2012/13/EU irányelve (2012. május 22.) a büntetőeljárás során a tájékoztatáshoz való jogról (HL L 142., 2012.6.1., 1. o.).

(11) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/48/EU irányelve (2013. október 22.) a büntetőeljárás során és az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban ügyvédi segítség igénybevételéhez való jogról, valamint valamely harmadik félnek a szabadságelvonáskor történő tájékoztatásához való jogról és a szabadságelvonás ideje alatt harmadik felekkel és a konzuli hatóságokkal való kommunikációhoz való jogról (HL L 294., 2013.11.6., 1. o.).

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/343 irányelve (2016. március 9.) a büntetőeljárás során az ártatlanság vélelme egyes vonatkozásainak és a tárgyaláson való jelenlét jogának megerősítéséről (HL L 65., 2016.3.11., 1. o.).

(13) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/800 irányelve (2016. május 11.) a büntetőeljárás során gyanúsított vagy vádlott gyermekek részére nyújtandó eljárási biztosítékokról (HL L 132., 2016.5.21., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1919 irányelve (2016. október 26.) a büntetőeljárások során a gyanúsítottak és a vádlottak, valamint az európai elfogatóparancshoz kapcsolódó eljárásokban a keresett személyek költségmentességéről (HL L 297., 2016.11.4., 1. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1972 irányelve (2018. december 11.) az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex létrehozásáról (HL L 321., 2018.12.17., 36. o.).

(16) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015/1535 irányelve (2015. szeptember 9.) a műszaki szabályokkal és az információs társadalom szolgáltatásaira vonatkozó szabályokkal kapcsolatos információszolgáltatási eljárás megállapításáról (HL L 241., 2015.9.17., 1. o.).

(17) Az Európai Parlament és a Tanács 1215/2012/EU rendelete (2012. december 12.) a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról (HL L 351., 2012.12.20., 1. o.).

(18) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/302 rendelete (2018. február 28.) a belső piacon belül a vevő állampolgársága, lakóhelye vagy letelepedési helye alapján történő indokolatlan területi alapú tartalomkorlátozással és a megkülönböztetés egyéb formáival szembeni fellépésről, valamint a 2006/2004/EK és az (EU) 2017/2394 rendelet, továbbá a 2009/22/EK irányelv módosításáról (HL L 60. I, 2018.3.2., 1. o.).

(19) A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

(20) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(21) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 335., 2011.12.17., 1. o.).

(22) A Tanács 2009/948/IB kerethatározata (2009. november 30.) a joghatóság gyakorlásával kapcsolatos, büntetőeljárások során felmerülő összeütközések megelőzéséről és rendezéséről (HL L 328., 2009.12.15., 42. o.).

(23) Az Európai Parlament és a Tanács 2023. július 12-i (EU) 2023/1544 irányelve a büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselők kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról (Lásd e Hivatalos Lap 181. oldalát).

(24) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2022/850 rendelete (2022. május 30.) a polgári és büntetőügyekben folytatott igazságügyi együttműködés területén történő, határokon átnyúló elektronikus adatcserére szolgáló számítógépes rendszerről (e-CODEX-rendszer) és az (EU) 2018/1726 rendelet módosításáról (HL L 150., 2022.6.1., 1. o.).

(25) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(26) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1725 rendelete (2018. október 23.) a természetes személyeknek a személyes adatok uniós intézmények, szervek, hivatalok és ügynökségek általi kezelése tekintetében való védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 45/2001/EK rendelet és az 1247/2002/EK határozat hatályon kívül helyezéséről (HL L 295., 2018.11.21., 39. o.).

(27) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(28) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(29) HL C 32., 2020.1.31., 11. o.

(30) Az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelve (2006. december 12.) a belső piaci szolgáltatásokról (HL L 376., 2006.12.27., 36. o.).

(31) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/40/EU irányelve (2013. augusztus 12.) az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 218., 2013.8.14., 8. o.).

(32) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/713 irányelve (2019. április 17.) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 123., 2019.5.10., 18. o.).

(33) A Tanács 2008/976/IB határozata (2008. december 16.) az Európai Igazságügyi Hálózatról (HL L 348., 2008.12.24., 130. o.).

I. MELLÉKLET

KÖZLÉSRE KÖTELEZŐ EURÓPAI HATÁROZATRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY (KKEHT) ELEKTRONIKUS BIZONYÍTÉK KÖZLÉSÉHEZ

(1) A büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 191., 2023.7.28., 118. o.).

(2) A büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2023. július 12.) (HL L 191., 2023.7.28., 181. o.).

(3) A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

(4) Olyan forgalmi adatokra vonatkozó szabadságvesztés-büntetés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása esetén, amelyekre nem kizárólag a felhasználó azonosítása céljából van szükség, illetve tartalmi adatok esetében kérjük, a b) és c) pontban tüntessék fel azt a bűncselekményt, amely miatt a büntetést kiszabták.

(5) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/713 irányelve (2019. április 17.) a készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel elkövetett csalás és a készpénz-helyettesítő fizetési eszközök hamisítása elleni küzdelemről, valamint a 2001/413/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 123., 2019.5.10., 18. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/93/EU irányelve (2011. december 13.) a gyermekek szexuális bántalmazása, szexuális kizsákmányolása és a gyermekpornográfia elleni küzdelemről, valamint a 2004/68/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 335., 2011.12.17., 1. o.).

(7) Az Európai Parlament és a Tanács 2013/40/EU irányelve (2013. augusztus 12.) az információs rendszerek elleni támadásokról és a 2005/222/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról (HL L 218., 2013.8.14., 8. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/541 irányelve (2017. március 15.) a terrorizmus elleni küzdelemről, a 2002/475/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról, valamint a 2005/671/IB tanácsi határozat módosításáról (HL L 88., 2017.3.31., 6. o.).

(9) A kibocsátó hatóságnak az ügyiratban fel kell tüntetnie a késedelem okait, a KKEHT-t csak rövid indokolással kell kiegészíteni.

(10) Ha a decentralizált informatikai rendszert nem használják, kérjük, illesszen be hivatalos bélyegzőt, elektronikus bélyegzőt vagy ezzel egyenértékű hitelesítést is.

(11) Ha a decentralizált informatikai rendszert nem használják, kérjük, illesszen be hivatalos bélyegzőt, elektronikus bélyegzőt vagy ezzel egyenértékű hitelesítést is.

(12) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

II. MELLÉKLET

MEGŐRZÉSRE KÖTELEZŐ EURÓPAI HATÁROZATRA VONATKOZÓ TANÚSÍTVÁNY (MKEHT) ELEKTRONIKUS BIZONYÍTÉKOK MEGŐRZÉSÉHEZ

(1) A büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról szóló, 2023. július 12-i (EU) 2023/1543 európai parlamenti és tanácsi rendelet (HL L 191., 2023.7.28., 118. o.).

(2) A büntetőeljárásban az elektronikus bizonyítékok gyűjtése céljából a kijelölt telephelyek kijelöléséről és a jogi képviselőknek a büntetőeljárásban bizonyítékok összegyűjtése céljából történő kinevezéséről szóló harmonizált szabályok meghatározásáról szóló (EU) 2023/1544 európai parlamenti és tanácsi irányelv (2023. július 12.) (HL L 191., 2023.7.28., 181. o.).

(3) Szabadságvesztés vagy szabadságelvonással járó intézkedés végrehajtása esetében kérjük, tüntesse fel, hogy az ítéletet mely bűncselekmény miatt szabták ki.

(4) A Tanács 2008/114/EK irányelve (2008. december 8.) az európai kritikus infrastruktúrák azonosításáról és kijelöléséről, valamint védelmük javítása szükségességének értékeléséről (HL L 345., 2008.12.23., 75. o.).

(5) Ha a decentralizált informatikai rendszert nem használják, kérjük, illesszen be hivatalos bélyegzőt, elektronikus bélyegzőt vagy ezzel egyenértékű hitelesítést is.

(6) Ha a decentralizált informatikai rendszert nem használják, kérjük, illesszen be hivatalos bélyegzőt, elektronikus bélyegzőt vagy ezzel egyenértékű hitelesítést is.

III. MELLÉKLET

A KKEHT/MKEHT TELJESÍTÉSÉNEK KIVITELEZHETETLENSÉGÉRŐL SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS

(1) Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról s (HL L 191., 2023.7.28., 118. o.).

(2) Ha a decentralizált informatikai rendszert nem használják, kérjük, illesszen be hivatalos bélyegzőt, elektronikus bélyegzőt vagy ezzel egyenértékű hitelesítést is.

IV. MELLÉKLET

A 12. CIKK (1) BEKEZDÉSÉNEK D) PONTJÁBAN EMLÍTETT BŰNCSELEKMÉNY-KATEGÓRIÁK

1 bűnszervezetben való részvétel;

2. terrorizmus;

3. emberkereskedelem,

4. gyermekek szexuális kizsákmányolása és gyermekpornográfia;

5. kábítószerek és pszichotrop anyagok tiltott kereskedelme;

6. fegyverek, lőszerek és robbanóanyagok tiltott kereskedelme;

7. korrupció,

8. csalás, ideértve az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvben (1) meghatározott, az Unió pénzügyi érdekeit sértő csalást és egyéb bűncselekményeket;

9. bűncselekményből származó jövedelem tisztára mosása;

10. pénzhamisítás, beleértve az euro hamisítását;

11. számítógépes bűnözés;

12. környezettel kapcsolatos bűncselekmény, beleértve a veszélyeztetett állatfajok, valamint a veszélyeztetett növényfajok és -fajták tiltott kereskedelmét is;

13. segítségnyújtás jogellenes beutazáshoz és tartózkodáshoz;

14. szándékos emberölés vagy súlyos testi sértés;

15. emberi szervek és szövetek tiltott kereskedelme;

16. emberrablás, személyi szabadság megsértése vagy túszejtés;

17. rasszizmus és idegengyűlölet;

18. szervezett vagy fegyveres rablás;

19. kulturális javak - ideértve a régiségeket és műtárgyakat is - tiltott kereskedelme;

20. csalás;

21. zsarolás és védelmi pénz szedése;

22. iparjogvédelmi jogok megsértése és termékhamisítás;

23. okmányhamisítás és a hamisított okmányokkal való kereskedelem;

24. fizetőeszközök hamisítása;

25. hormontartalmú anyagok és más növekedésserkentők tiltott kereskedelme;

26. nukleáris vagy radioaktív anyagok tiltott kereskedelme;

27. lopott járművek kereskedelme;

28. erőszakos közösülés;

29. gyújtogatás;

30. a Nemzetközi Büntetőbíróság joghatósága alá tartozó bűncselekmények;

31. légi jármű vagy hajó jogellenes hatalomba kerítése;

32. szabotázs.

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

V. MELLÉKLET

KÖZLÉS IRÁNTI KÉRELEM KIBOCSÁTÁSÁNAK MEGERŐSÍTÉSE MEGŐRZÉSRE KÖTELEZŐ EURÓPAI HATÁROZATOT KÖVETŐEN

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról (HL L 191., 2023.7.28., 118. o.).

(2) Ha a decentralizált informatikai rendszert nem használják, kérjük, illesszen be hivatalos bélyegzőt, elektronikus bélyegzőt vagy ezzel egyenértékű hitelesítést is.

VI. MELLÉKLET

ELEKTRONIKUS BIZONYÍTÉKOK MEGŐRZÉSÉNEK MGEHOSSZABBÍTÁSA

(1) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2023/1543 rendelete (2023. július 12.) a büntetőeljárás során az elektronikus bizonyítékokkal kapcsolatban, valamint a büntetőeljárást követően a szabadságvesztés-büntetések végrehajtása céljából kibocsátott, közlésre kötelező európai határozatokról és megőrzésre kötelező európai határozatokról (HL L 191., 2023.7.28., 118. o.).

(2) Ha a decentralizált informatikai rendszert nem használják, kérjük, illesszen be hivatalos bélyegzőt, elektronikus bélyegzőt vagy ezzel egyenértékű hitelesítést is.