32012R0282[1]

A Bizottság 282/2012/EU végrehajtási rendelete ( 2012. március 28. ) a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról (kodifikált szöveg)

A BIZOTTSÁG 282/2012/EU VÉGREHAJTÁSI RENDELETE

(2012. március 28.)

a mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról

(kodifikált szöveg)

AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre,

tekintettel a mezőgazdasági piacok közös szervezésének létrehozásáról, valamint egyes mezőgazdasági termékekre vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló, 2007. október 22-i 1234/2007/EK tanácsi rendeletre (1) (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet) és különösen annak 43. cikkének a), d), f) és j) pontjára, 47. cikkének (2) bekezdésére, 134. cikkére, 143. cikkének b) pontjára, 148. cikkére, 161. cikkének (3) bekezdésére, 171. cikkére és 172. cikkének (2) bekezdésére,

tekintettel a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről szóló, 1999. december 17-i 104/2000/EK tanácsi rendeletre (2) és különösen annak 37. és 38. cikkére,

tekintettel a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályokról szóló, 2009. november 30-i 1216/2009/EK tanácsi rendeletre (3) és különösen annak 4. cikke (4) bekezdésére, 6. cikke (4) bekezdésére, 7. cikke (3) bekezdésére és 11. cikke (4) bekezdésére,

tekintettel az Unió legkülső régiói részére egyedi mezőgazdasági intézkedések megállapításáról szóló, 2006. január 30-i 247/2006/EK tanácsi rendeletre (4) és különösen annak 25. cikkére,

tekintettel a közös agrárpolitika keretébe tartozó, mezőgazdasági termelők részére meghatározott közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott egyes támogatási rendszerek létrehozásáról, az 1290/2005/EK, a 247/2006/EK és a 378/2007/EK rendelet módosításáról, valamint az 1782/2003/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. január 19-i 73/2009/EK tanácsi rendeletre (5) és különösen annak 142. cikke c) pontjaira,

tekintettel az euro bevezetésével kapcsolatos agromonetáris intézkedések megállapításáról szóló, 1998. december 15-i 2799/98/EK tanácsi rendeletre (6) és különösen annak 9. cikkére,

mivel:

(1) A mezőgazdasági termékeket érintő biztosítéki rendszer alkalmazására vonatkozó közös részletes szabályok megállapításáról szóló, 1985. július 22-i 2220/85/EK bizottsági rendeletet (7) több alkalommal jelentősen módosították (8). Az áttekinthetőség és érthetőség érdekében ezt a rendeletet kodifikálni kell.

(2) Az Unió mezőgazdasági szabályainak számos rendelkezése biztosítékot ír elő olyan esetben, amikor valamely kötelezettség teljesítésének elmulasztása miatt szavatolni kell a kifizetést; mivel azonban a tapasztalat azt mutatja, hogy a gyakorlatban ezt a követelményt nagyon eltérő módokon értelmezik; és mivel emiatt, valamint az egyenlőtlen versenyfeltételek elkerülése végett a követelményt meg kellhatározni.

(3) Különösen a biztosíték formáját szükséges meghatározni.

(4) Az uniós mezőgazdasági szabályokban számos előírás úgy rendelkezik, hogy a megadott biztosíték elvész, amennyiben a szavatolt kötelezettségek bármelyikét nem teljesítik, anélkül, hogy bármilyen különbséget tenne az alapvető, illetve a másodlagos vagy alárendelt kötelezettség megszegése között; mivel a méltányosság érdekében különbséget kell tenni egy alapvető kötelezettség megszegésének, valamint egy másodlagos vagy alárendelt kötelezettség megszegésének következményei között; mivel különösen arra vonatkozóan szükséges előírásokat tenni - amennyiben csak lehetséges -, hogy a biztosítéknak csupán egy része vesszen el, amennyiben az alapvető kötelezettséget tulajdonképpen teljesítik, csak a teljesítésre kijelölt határidőt lépték túl kis mértékben, vagy amennyiben egy másodlagos vagy alárendelt kötelezettséget nem teljesítettek.

(5) Azon az alapon, hogy egy előleg kézhezvétele megtörtént-e, nem tehető különbség valamely kötelezettség nem-teljesítésének következményei között; minthogy ezzel összhangban az előlegfizetéssel kapcsolatos biztosítékokra más szabályok vonatkoznak.

(6) Egy bizonyos érték alatt a biztosíték letétbe helyezésének költségei mind a biztosítékot adó fél, mind pedig az illetékes hatóság számára esetleg aránytalanul magasak ahhoz az összeghez képest, amelynek megfizetését maga a biztosíték szavatolja, ha ez az összeg bizonyos küszöbérték alatt van; mivel ezért az illetékes hatóságnak joga kell hogy legyen az e küszöbértéken aluli összeg megfizetését szavatoló biztosíték követelményének elengedésére. Továbbá mivel az illetékes hatóságot fel kell hatalmazni arra, hogy eltekintsen a biztosítéktól, amennyiben a kötelezettségek teljesítésére kötelezett személy jellege ezt a követelményt szükségtelenné teszi.

(7) Az illetékes hatóságnak rendelkeznie kell azzal a joggal, hogy megtagadja egy felajánlott biztosíték átvételét, amennyiben azt nem tartja kielégítőnek.

(8) A biztosíték feloldásához szükséges bizonyíték előterjesztéséhez határidőt kell megszabni, amennyiben ilyen határidőt másutt nem határoztak meg.

(9) Az euróban kifejezett biztosított összeg nemzeti valutára való átszámításához használt átváltási árfolyammal kapcsolatosan szükség van a 2799/98/EK rendelet 3. cikkében említett operatív eseménynek az 1913/2006/EK bizottsági rendelettel (9) összhangban történő meghatározására.

(10) Meg kell határozni a biztosíték behajtásakor követendő eljárást.

(11) A Bizottság számára lehetővé kell tenni, hogy nyomon követhesse a biztosítékokra vonatkozó előírások végrehajtását.

(12) Ez a rendelet olyan szabályokat határoz meg, amelyeket általánosan alkalmazni kell hacsak a különös uniós törvényhozás más szabályokat nem állapít meg.

(13) Az e rendeletben foglalt intézkedések összhangban vannak mezőgazdasági piacok közös szervezésével foglalkozó irányítóbizottság véleményével, és azokról más illetékes bizottságok is tájékoztatást kaptak,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Az e rendeletben megállapított szabályok mindazon biztosítékokra irányadók, amelyeket vagy a következő rendeletek vagy a következő rendeletek alapján elfogadott rendeletek alapján nyújtanak, kivéve, ha az említett rendeletek más szabályokat állapítanak meg:

a) egyes mezőgazdasági termékek piacának közös szervezéséről szóló rendeletek:

- a 104/2000/EK rendelet (halászati és akvakultúra-termékek),

- az 1234/2007/EK rendelet (az egységes közös piacszervezésről szóló rendelet);

b) a 73/2009/EK rendelet (közvetlen támogatási rendszerek);

c) az 1216/2009/EK rendelet (a mezőgazdasági termékek feldolgozásával előállított egyes árucikkekre alkalmazandó kereskedelmi szabályok).

2. cikk

E rendeletet minden olyan esetre alkalmazni kell, amikor az 1. cikkben említett rendeletek a 3. cikkben meghatározott biztosítékot írnak elő, még akkor is, ha konkrétan nem a "biztosíték" kifejezést használják.

Ez a rendelet nem alkalmazandó azokra a biztosítékokra, amelyeket a 2913/92/EGK tanácsi rendeletben (10) említett behozatali és kiviteli vámok megfizetésének garantálására nyújtottak.

3. cikk

E rendelet alkalmazásában:

a) "biztosíték": annak szavatolása, hogy egy meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása esetén a mulasztó fél megfizet egy pénzösszeget, vagy azt valamely illetékes hatóság behajtja;

b) "keretbiztosíték": olyan biztosíték, amelyet abból a célból bocsátanak az illetékes hatóság rendelkezésére, hogy egynél több kötelezettség teljesítését szavatolják;

c) "kötelezettség": egy cselekmény megtételére vagy egy cselekménytől való tartózkodásra vonatkozó, valamely rendelet által felállított követelmény vagy követelményrendszer;

d) "illetékes hatóság": vagy a biztosíték elfogadására felhatalmazott fél, vagy az a fél, amelyik felhatalmazást kapott, hogy a vonatkozó rendelettel összhangban döntést hozzon a biztosíték feloldásáról vagy behajtásáról.

II. FEJEZET

A BIZTOSÍTÉKRA VONATKOZÓ KÖVETELMÉNY

4. cikk

Biztosítékot az a fél ad - illetve annak nevében adnak -, aki egy adott pénzösszeg megfizetéséért felelős, amennyiben kötelezettségét nem teljesíti.

5. cikk

(1) Az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől, amennyiben a biztosított összeg értéke 500 EUR-nál alacsonyabb.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt lehetőség alkalmazása esetén az érintett félnek írásbeli kötelezettséget kell vállalnia, hogy ugyanakkora összeget fizet, amennyit a biztosíték letétele esetén kellene fizetnie, ha a biztosítékot részben vagy egészben behajtanák.

6. cikk

Az illetékes hatóság eltekinthet a biztosíték követelményétől, amennyiben a kötelezettség teljesítéséért felelős fél:

a) hatósági feladatokat ellátó köztestület; vagy

b) az a) pontban említett feladatokat állami felügyelet alatt végző magántestület.

III. FEJEZET

A BIZTOSÍTÉKOK FORMÁJA

7. cikk

(1) Biztosítékot a következő formában lehet letenni:

a) a 12-13. cikkben említett készpénzletétben; és/vagy

b) kezes biztosításával, a 15. cikk (1) bekezdése szerint.

(2) Az illetékes hatóság saját hatáskörében a következő biztosítékok adását engedélyezheti:

a) jelzálog; és/vagy

b) zálogjog banki készpénz-betétre; és/vagy

c) zálogjog köztestülettel vagy közvagyonnal szemben fennálló, elismert és esedékes követelésekre, amelyre nézve harmadik félnek nincs elsőbbségi joga; és/vagy

d) zálogjog a tagállamban forgatható értékpapírokra, feltéve, hogy ezeket az illető tagállam adta ki vagy értük garanciát vállal; és/vagy

e) zálogjog jelzáloghitel-szervezetek által kiállított, nyilvános értéktőzsdén jegyzett és a nyílt piacon értékesíthető kötvényekre, feltéve, hogy ezek hitelbesorolása az államkötvényekkel egyenrangú.

(3) Az illetékes hatóság a (2) bekezdésben felsorolt biztosítéktípusok elfogadásával kapcsolatban további feltételeket is megszabhat.

8. cikk

Az illetékes hatóság köteles megtagadni a biztosíték elfogadását, vagy annak más biztosítékkal való felváltását követelni olyan biztosíték esetében, amelyet nem tart megfelelőnek vagy kielégítőnek, vagy amely nem biztosít elég hosszú időszakra fedezetet.

9. cikk

(1) A 7. cikk (2) bekezdésének a) pontja alapján jelzáloggal terhelt vagyontárgyaknak, illetve a 7. cikk (2) bekezdésének d) és e) pontja értelmében zálogba vett értékpapíroknak és/vagy kötvényeknek - a biztosíték megadása idején - legalább az előírt biztosíték 115 %-ának megfelelő eladási értékkel kell rendelkezniük.

Egy illetékes hatóság csak akkor fogadhat el valamely, a 7. cikk (2) bekezdésének a), d), vagy e) pontjában felsorolt típusú biztosítékot, ha az azt felajánló fél írásbeli kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben a kérdéses vagyontárgyak, értékpapírok vagy kötvények eladási értéke három hónapig az előírt biztosíték értékének 105 %-a alatt marad, vagy további biztosítékot nyújt, vagy mással helyettesíti az eredeti biztosítékot. Erre az írásbeli kötelezettségvállalásra nincs szükség, ha azt a nemzeti jogszabályok már előírják. Az illetékes hatóság rendszeresen felülvizsgálja az ilyen vagyontárgyak, értékpapírok vagy kötvények értékét.

(2) A biztosítéknak a 7. cikk (2) bekezdésének a), d), és e) pontjában említett eladási értékét az illetékes hatóság úgy állapítja meg, hogy figyelembe veszi az elidegenítés összes lehetséges költségét.

Az értékpapírok és kötvények eladási értékét a legutolsó rendelkezésre álló jegyzés szerint kell megállapítani.

A biztosítékot adó fél - az illetékes hatóság kérésére - bizonyítani tartozik a biztosíték eladási értékét.

10. cikk

(1) Bármely biztosíték helyettesíthető egy másik biztosítékkal.

Azonban ehhez a következő esetekben az illetékes hatóság hozzájárulása szükséges:

a) amikor az eredeti biztosíték esedékessé vált, de azt még nem hajtották be; vagy

b) amikor a biztosítékot a 7. cikk (2) bekezdésében említett típusú biztosítékkal kívánják helyettesíteni.

(2) Egy keretbiztosítékot egy másik keretbiztosíték azzal a feltétellel helyettesíthet, hogy az új keretbiztosíték az eredetinek legalább azt a részét fedezi, amelyet a helyettesítés idején kijelöltek, hogy így szavatolják egy vagy több még mindig esedékes kötelezettség teljesítését.

11. cikk

(1) Az 1. cikkben említett összes biztosítékot euróban kell kifejezni.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, amennyiben a biztosítékot az euroövezeten kívül eső tagállamban nemzeti pénznemben fogadják el, a biztosíték euróban kifejezett összegét az 1913/2006/EK rendelet 10. cikke értelmében e valutára kell átváltani. A biztosítéknak megfelelő vállalást és a szabálytalanságok vagy jogsértések esetén visszatartott összegeket továbbra is euróban kell rögzíteni.

12. cikk

Amennyiben a készpénzt átutalás útján helyezik letétbe, azt csupán akkor lehet valóban biztosítéknak tekinteni, amikor az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy rendelkezésére áll a szóban forgó összeg.

13. cikk

(1) Azt a bizonyos összegről szóló csekket, amelynek kifizetésére egy, az illetékes hatóság helye szerinti tagállam által e célra elismert pénzintézet vállal garanciát, készpénzletétnek kell tekinteni. Az illetékes hatóság mindaddig nem köteles az ilyen csekket beváltani, amíg a garanciával fedezett időszak lejárata nem közeledik.

(2) Az (1) bekezdésben említett csekk esetét kivéve, egy csekk csak akkor képvisel biztosítékot, amikor az illetékes hatóság meggyőződött arról, hogy az összeg a rendelkezésére áll.

(3) A pénzintézet tevékenységével kapcsolatos minden díjat a biztosítékot adó fél viseli.

14. cikk

Annak a félnek, amely a biztosítékot készpénzletét formájában adja, nem jár kamat.

15. cikk

(1) A kezes olyan személy lehet, akinek szokásos tartózkodási helye az Unióban van, és/vagy ott letelepedett, valamint - a Szerződésnek a szolgáltatásnyújtás szabadságára vonatkozó rendelkezéseire is figyelemmel - a biztosíték helye szerinti tagállam illetékes hatóságának jóváhagyását élvezi. A kezesnek írásbeli garanciát kell vállalnia.

(2) Az írásbeli garanciának legalább a következőket kell tartalmaznia:

a) a kötelezettséget, illetve a keretbiztosíték esetében az(oka)t a kötelezettség-típus(oka)t, amely(ek) teljesítése ellenében valamely pénzösszeg kifizetését szavatolja;

b) azt a maximális összeget, amelynek megfizetéséért a kezes felelősséget vállal;

c) azt, hogy a kezes együttes és egyetemleges felelősséget vállal a kötelezettség teljesítéséért felelős féllel arra nézve, hogy az illetékes hatóság felszólításától számított 30 napon belül a garancia erejéig kifizet bármely olyan összeget, amely esedékessé válik.

(3) Az illetékes hatóságnak jogában áll a kezestől távközlés útján írásban megküldött dokumentumot is elfogadni, mint az írásbeli garancia egyik formáját. Amennyiben az illetékes hatóság ezt elfogadja, minden szükséges lépést meg kell tennie, hogy annak valódiságáról meggyőződjék.

(4) Amennyiben az írásos keretgarancia már rendelkezésre áll, az illetékes hatóság megszabja azt az eljárást, amellyel a keretgarancia egy részét vagy egészét egy konkrét kötelezettséghez rendelik.

16. cikk

Amint a keretgarancia egy részét egy konkrét kötelezettséghez rendelték, ezt a keretgarancia fennmaradó összegének mérlegében számításba kell venni.

IV. FEJEZET

ELŐLEGEK

17. cikk

Ennek a fejezetnek az előírásai minden olyan esetre vonatkoznak, amikor különös uniós szabályok előírják, hogy egy összeg még a kötelezettség teljesítése előtt kifizethető.

18. cikk

(1) A biztosíték feloldható, amikor:

a) az előlegként nyújtott összegre vonatkozó végleges jogosultság létrejött; vagy

b) az összeget kifizették, továbbá a különös uniós szabályokban előírt bármilyen kiegészítés visszafizetése megtörtént.

(2) Amennyiben a nyújtott összegre való végleges jogosultság igazolása nem történik meg az erre nyitva álló határidő végéig, az illetékes hatóság haladéktalanul megindítja a 28. cikkben említett eljárást.

Vis maior esetén a határidő meghosszabbodhat.

Amennyiben azonban az uniós jogszabályok úgy rendelkeznek, az igazolást a biztosíték részleges visszafizetése ellenében az említett időpont után is be lehet mutatni.

(3) Amennyiben az Unió vis maiorra vonatkozó előírásai lehetővé teszik, hogy egyedül az előleget fizessék vissza, a következő további feltételeket kell alkalmazni:

a) a vis maiorként érvényesített körülményekről az illetékes hatóságot értesíteni kell, mégpedig legkésőbb 30 napon belül attól a naptól számítva, amelyen az érintett fél tudomására jutott, hogy esetleg vis maior felmerülésére utaló körülmények álltak elő; valamint

b) az érintett fél az előleg összegét, vagy annak megfelelő részét 30 napon belül tartozik visszafizetni azt követően, hogy az illetékes hatóság fizetési felszólítást ad ki.

Amennyiben az a) és b) pontban említett feltételeket nem tartják tiszteletben, a visszafizetés feltételei ugyanolyanok lesznek, mintha vis maior körülmény nem merült volna fel.

V. FEJEZET

A BIZTOSÍTÉKOK FELOLDÁSA ÉS ELVESZTÉSE A IV. FEJEZETBEN EMLÍTETTEKTŐL ELTÉRŐ ESETEKBEN

19. cikk

(1) Egy kötelezettség tartalmazhat elsődleges, másodlagos vagy alárendelt követelményeket.

(2) Az elsődleges követelmény olyan követelmény, amely az azt előíró rendelet céljait tekintve alapvető jellegű, s amelynek értelmében valamely cselekményt teljesíteni kell, vagy valamely cselekmény teljesítésétől tartózkodni kell.

(3) A másodlagos követelmény olyan követelmény, amely szerint tiszteletben kell tartani valamely elsődleges követelmény teljesítésének határidejét.

(4) Alárendelt követelmény egy rendelet által meghatározott minden egyéb követelmény.

(5) E fejezet nem alkalmazandó azon esetekre, amikor az alkalmazandó különös uniós szabályok még nem határozták meg az elsődleges követelményeket.

(6) E fejezet alkalmazásában a "biztosíték összegének megfelelő része" a biztosíték összegének azzal a mennyiséggel arányos részét jelenti, amelyre vonatkozóan egy követelménynek nem tettek eleget.

20. cikk

Amint a különös uniós szabályokban előírt bizonyítékot beterjesztették arról, hogy valamennyi elsődleges, másodlagos és alárendelt követelmény teljesült, a biztosítékot fel kell oldani.

21. cikk

(1) A biztosíték teljes egészében elvész arra a mennyiségre vonatkozóan, amelyet illetően egy elsődleges követelményt nem teljesítettek, kivéve ha vis maior akadályozta meg a teljesítést.

(2) Egy elsődleges követelmény akkor minősül nem teljesítettnek, ha a megfelelő igazolást az arra nyitva álló határidőn belül nem mutatják be, kivéve, ha vis maior akadályozta meg az igazolás határidőn belüli bemutatását. A 28. cikkben említett, az elvesztett összeg behajtására irányuló eljárást haladéktalanul meg kell indítani.

(3) Amennyiben a (2) bekezdésben említett határidőtől számított 18 hónapon belül bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy valamennyi elsődleges követelmény teljesült, az elveszett összeg 85 %-át vissza kell fizetni.

Amennyiben a határidőtől számított 18 hónapon belül bizonyítékot szolgáltatnak arra, hogy valamennyi elsődleges követelmény olyan körülmények között teljesült, hogy a vonatkozó másodlagos követelmény nem teljesült, a visszatérítendő összeg azzal egyenlő, amelyet a 22. cikk (2) bekezdése értelmében vissza kellett volna téríteni, levonva abból a biztosíték 15 %-át.

(4) Nem történhet visszatérítés, amennyiben az összes elsődleges követelmény betartásáról szóló bizonyítékot a (3) bekezdésben említett 18 hónapos határidő lejárta után mutatják fel, kivéve, ha az igazolás azon határidőn belüli bemutatását vis maior akadályozta meg.

22. cikk

(1) Amennyiben az előírt határidőn belül bemutatják a különös uniós szabályokban meghatározott bizonyítékot arról, hogy valamennyi elsődleges követelmény teljesült, de olyan körülmények között, hogy egy másodlagos követelményt megszegtek, a biztosíték egy részét fel kell oldani, míg az összeg maradéka elvész. Az esedékes összeg behajtása érdekében meg kell indítani a 28. cikkben említett eljárást.

(2) A feloldott biztosíték aránya a következő: a biztosítékra eső összegrész, levonva 15 %-ot; továbbá

a) a napi 15 % levonása után fennmaradó összeg 10 %-át; a napi levonás minden olyan napra vonatkozik, ameddig:

i. a 40 napos vagy annál rövidebb maximális időszakot túllépték;

ii. a 40 napos vagy annál rövidebb minimális időszakot nem tartották be;

b) a napi 15 % levonása után fennmaradó összeg 5 %-át; a napi levonás minden olyan napra vonatkozik, ameddig:

i. a 41-80 napos vagy annál rövidebb maximális időszakot túllépték;

ii. a 41-80 napos vagy annál rövidebb minimális időszakot nem tartották be;

c) a napi 15 % levonása után fennmaradó összeg 2 %-át, a napi levonás minden olyan napra vonatkozik, ameddig:

i. a 81 napos vagy annál rövidebb maximális időszakot túllépték;

ii. a 81 napos vagy annál rövidebb minimális időszakot nem tartották be.

(3) Ez a cikk nem alkalmazható az export-import engedélyek és előzetes megerősítő igazolások igénylésére vagy felhasználására nyitva álló időszakokra, továbbá a versenytárgyalások útján meghatározott export-import illetékek és export-visszatérítések időszakaira.

23. cikk

(1) Egy vagy több alárendelt követelmény nem teljesítésekor a biztosíték megfelelő részösszegének 15 %-a elvész, kivéve, ha vis maior akadályozta meg a teljesítést.

(2) A 28. cikkben említett - az esedékes összeg behajtására irányuló - eljárást haladéktalanul meg kell indítani.

(3) Ez a cikk nem alkalmazandó a 21. cikk (3) bekezdésének alkalmazása esetén.

24. cikk

Amennyiben az összes elsődleges követelményt igazoltan teljesítették, de egy másodlagos és egy alárendelt követelménynek nem tettek eleget, úgy a 22. és 23. cikket kell alkalmazni, és az elvesztett összeg a 22. cikkben foglalt elvesztett összeg, megnövelve a biztosíték megfelelő részének 15 %-ával.

25. cikk

A teljes elvesztett összeg nem haladhatja meg a biztosíték megfelelő részének 100 %-át.

VI. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

26. cikk

(1) Valamely biztosíték egy része kérésre feloldható, amennyiben a termékmennyiség egy részére nézve a vonatkozó bizonyítékot bemutatták, feltéve, hogy a szóban forgó rész nem kisebb, mint a biztosítékot előíró rendeletben a biztosítékkal kapcsolatban megjelölt bármely minimális mennyiség.

Amennyiben a különös uniós szabályok a minimális mennyiséget nem határozzák meg pontosan, az illetékes hatóság maga is korlátozhatja a biztosítékok részleges feloldásának számát, továbbá megjelölheti az ilyen feloldásra kerülő részletek minimális összegét.

(2) A biztosíték egy részének vagy egészének feloldása előtt az illetékes hatóság kérheti, hogy az összeg feloldását írásos formában kérelmezzék.

(3) Amennyiben a biztosítékok a 9. cikk (1) bekezdése értelmében a biztosítékkal kötelezően fedezendő összeg több, mint 100 %-át fedezik, a 100 %-ot meghaladó biztosítékrészt akkor kell feloldani, amikor a biztosítékkal fedezett maradványösszeget már véglegesen feloldották vagy behajtották.

27. cikk

(1) Amennyiben a biztosíték feloldásának bizonyítására nem állapítottak meg határidőt, a következő határidőket kell alkalmazni:

a) 12 hónap attól a határnaptól számítva, amikor minden elsődleges követelménynek teljesülnie kell; vagy

b) az a) pontban említett határnap hiányában, 12 hónap attól a naptól számítva, amikor minden elsődleges követelmény teljesült.

(2) A vis maior eseteit kivéve az (1) bekezdésben meghatározott időszak a biztosítéknak a konkrét kötelezettséghez való rendelésétől számított három évnél nem lehet hosszabb.

28. cikk

(1) Ha az illetékes hatóság tudomást szerez a biztosíték részben vagy teljes egészében való elvesztésére okot adó körülményekről, haladéktalanul fel kell szólítania a teljesítésre kötelezett felet, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül fizesse ki a megfelelő összeget.

Amennyiben e határidőn belül nem történik meg a fizetés, az illetékes hatóság:

a) haladéktalanul jóváírja a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában leírt típusú biztosítékot a megfelelő számlára;

b) haladéktalanul felszólítja a 7. cikk (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott kezest, hogy a fizetési felszólítás kézhezvételétől számított legfeljebb 30 napon belül teljesítsen;

c) haladéktalanul a következő lépéseket teszi:

i. a 7. cikk (2) bekezdésének a), c), d), és e) pontjában foglalt biztosítékokat az esedékes összeget fedező készpénzzé váltja át;

ii. a 7. cikk (2) bekezdésének b) pontjában foglalt, készpénzbetét formájában nyújtott biztosítékokat jóváírja a saját számlájára.

Az illetékes hatóság haladéktalanul jóváírhatja a 7. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott típusú biztosítékot a megfelelő számlára, anélkül, hogy előtte fizetésre szólítaná fel az érintett személyt.

(2) Az illetékes hatóság elállhat a 60 EUR-nál kisebb összeg behajtásától, feltéve, hogy a nemzeti közigazgatási és jogszabályok az analóg esetekre hasonló rendelkezéseket állapítanak meg.

(3) Az (1) bekezdés sérelme nélkül, ha döntés született a biztosíték behajtásáról, de azt a nemzeti jognak megfelelően valamely jogorvoslatra tekintettel elhalasztották, az érintett félnek kamatot kell fizetnie az elvesztett összeg után az (1) bekezdés első albekezdésében meghatározott fizetési felszólítás kézhezvételét követő 30. naptól az összeg tényleges megfizetését megelőző napig terjedő időszakra.

Amennyiben a jogorvoslati eljárást követően az érintett felet arra kötelezik, hogy 30 napon belül fizesse meg az elvesztett összeget, a tagállam számíthatja úgy a kamatokat, mintha a fizetés a fizetési felszólítás kézhezvételét követő 20. napon történt volna meg.

Az alkalmazandó kamatlábat a nemzeti jog rendelkezéseinek megfelelően kell kiszámítani, de az semmi esetre sem lehet alacsonyabb, mint az állami pénzösszegek beszedésekor alkalmazott kamatláb.

A kifizető ügynökségek levonják az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap (EMGA) vagy az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap (EMVA) költségeiből a 352/78/EGK tanácsi rendelet (11) rendelkezéseinek megfelelően kifizetett kamatot.

A tagállamok időről időre követelhetik a biztosítéknak a megfelelő kamatösszeggel való kiegészítését.

Amennyiben a biztosíték behajtása során a megfelelő összeget már jóváírták az EMGA vagy az EMVA javára, és a jogorvoslati eljárást követően a behajtott összeget részben vagy teljes egészében vissza kell fizetni a nemzeti jognak megfelelő kamattal együtt, a visszafizetendő összeget az EMGA vagy az EMVA állja, kivéve, ha a biztosítékot a közigazgatási hatóságok vagy a tagállamok egyéb szervei által elkövetett súlyos hiba vagy gondatlanság miatt kell visszafizetni.

29. cikk

A Bizottság jogosult arra - a 1234/2007/EK rendelet 195. cikkének (2) bekezdésében, valamint az egyéb vonatkozó rendeletek megfelelő cikkeiben szabályozott eljárással összhangban -, hogy a fenti előírásoktól eltérést engedélyezzen.

VII. FEJEZET

INFORMÁCIÓK

30. cikk

(1) A tagállamok kötelesek minden egyes évre vonatkozóan a Bizottság rendelkezésére bocsátani a behajtott biztosítékok teljes számát és összegét, függetlenül attól, hogy a 28. cikkben említett eljárás mely szakaszánál tartanak, minden esetben különbséget téve a nemzeti, illetve az uniós költségvetést illető összegek között.

(2) Az (1) bekezdésben említett információt minden 1 000 EUR-nál nagyobb összegű beszedett biztosíték és minden, biztosíték adását megkövetelő uniós rendelkezés esetében meg kell őrizni.

(3) Az információnak tartalmaznia kell mind az érintett fél által közvetlenül kifizetett összegeket, mind a biztosíték értékesítése útján behajtott összegeket.

31. cikk

A tagállamok a Bizottság rendelkezésére bocsátják a következő információkat:

a) a kezességnyújtásra felhatalmazott intézmények típusai és az ezzel kapcsolatban meghatározott követelmények;

b) a 7. cikk (2) bekezdésének megfelelően elfogadott biztosíték típusai és az ezzel kapcsolatban meghatározott követelmények.

32. cikk

A 2220/85/EGK rendelet hatályát veszti.

A hatályon kívül helyezett rendeletre történő hivatkozásokat e rendeletre való hivatkozásnak kell tekinteni, és a II. mellékletben szereplő megfelelési táblázattal összhangban kell értelmezni.

33. cikk

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2012. március 28-án.

a Bizottság részéről

az elnök

José Manuel BARROSO

(1) HL L 299., 2007.11.16., 1. o.

(2) HL L 17., 2000.1.21., 22. o.

(3) HL L 328., 2009.12.15., 10. o.

(4) HL L 42., 2006.2.14., 1. o.

(5) HL L 30., 2009.1.31., 16. o.

(6) HL L 349., 1998.12.24., 1. o.

(7) HL L 205., 1985.8.3., 5. o.

(8) Lásd az I. mellékletet.

(9) HL L 365.,2006.12.21., 52. o.

(10) HL L 302., 1992.10.19., 1. o.

(11) HL L 50., 1978.2.22., 1. o.

I. MELLÉKLET

A hatályon kívül helyezett rendelet és egymást követő módosításainak jegyzéke

II. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat