T/17458. számú törvényjavaslat indokolással - a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról

2017. évi CXXXIV. törvény a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról

1. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

1. §

Hatályát veszti az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény

a) 33. § (2) bekezdés 61. pontja, és

b) Melléklete XXII. fejezet 1. pont a) alpontja.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 6/A. § (5) bekezdésében a "minden harmadik" szövegrész helyébe a "minden ötödik" szöveg lép.

3. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény módosítása

3. §

(1) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Kvt.) 64/A. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra

a) természetes személy esetében]

"aa) természetes személyazonosító adatok, ideértve a tevékenységgel érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatait is,"

(tarthatók nyilván.)

(2) A Kvt. 64/A. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjának helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdésben meghatározott célra

a) természetes személy esetében]

"ab) lakcím, elektronikus levélcím, telefonszám, adóazonosító jel;"

(tarthatók nyilván.)

(3) A Kvt. a következő 64/C. §-sal egészül ki:

"64/C. § A környezetvédelmi, valamint a vízvédelmi hatóság a jogszabályban meghatározott feladatai ellátása céljából jogosult a vízgazdálkodásról szóló törvényben meghatározott VIZEK rendszer, valamint annak alrendszerei adataihoz való közvetlen hozzáférésre és azok kezelésére."

(4) A Kvt. 64/A. § (1) bekezdésének nyitó szövegrészében az "igazgatási szervek a természetes és jogi személyekről adatokat környezetvédelmi ügyféljel (a továbbiakban: KÜJ-szám) alkalmazásával" szövegrész helyébe a "feladatokat ellátó szervek a természetes és jogi személyekről adatokat" szöveg lép.

(5) Hatályát veszti a Kvt. 64/A. § (3) bekezdésében az "és vízvédelmi" szövegrész.

4. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosítása

4. §

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Vgtv.) a következő IV. fejezettel egészül ki:

"IV. Fejezet

A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának különös szabályai

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, valamint a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény alkalmazása

13. § (1) A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak (továbbiakban: közalkalmazottak) jogviszonyára az e törvényben foglalt eltérésekkel a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

(2) E törvény alkalmazása során a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra a Kjt. 20/B. § (5) bekezdése, 22. § (15) bekezdése, 22/B. §-a, 23. §-a, 39. § (1), (3) és (4) bekezdése, 56. és 57. §-a, 60-67. §-a, 69-72. §-a, 74-75. §-a, 77. § (1) és (2) bekezdése, valamint 77/A. §-a nem alkalmazható.

(3) A Kjt. alábbi rendelkezéseit a következő eltéréssel kell alkalmazni:

a) a 20/B. § (1)-(4) bekezdését azzal, hogy "magasabb vezető" és "vezető" alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört kell érteni;

b) a 22-22/A. §-t azzal, hogy az "E"-"J" fizetési osztályok alatt az e törvény szerinti, a felsőfokú végzettségűekre vonatkozó fizetési osztályokat kell érteni;

c) a 22. § (16) bekezdését azzal, hogy a "nem megfelelt" helyett elfogadhatatlant kell érteni;

d) a 23/B. § (8) bekezdését azzal, hogy a "vezetői megbízású közalkalmazott" alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört kell érteni;

e) a 41. § (2) bekezdését azzal, hogy "magasabb vezető" és "vezető" alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört kell érteni;

f) a 82. § bekezdésében a "magasabb vezető" alatt az e törvény szerinti vezetői munkakört kell érteni.

(4) E törvény alkalmazása során a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 53. § (1) és (2) bekezdése nem alkalmazható.

Hivatásetikai normák, etikai eljárás

13/A. § (1) A közalkalmazottra vonatkozó hivatásetikai alapelvek különösen a szakszerűség, a megbízhatóság, az erős hivatás- és összetartozás tudat, a feltétlen és önzetlen segítőkészség, elkötelezettség és lojalitás, a méltóság és tisztesség, az előítélet-mentesség, a pártatlanság és az együttműködési készség.

(2) Az (1) bekezdés szerinti hivatásetikai alapelveken túl a vezetőkkel szemben további etikai alapelvek különösen a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

(3) Etikai vétséget követ el az, aki az (1) és (2) bekezdésében foglaltakat megszegi.

(4) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hivatásetikai elvek megsértése esetén a Vízügyi Etikai Bizottság etikai eljárást folytat le.

(5) Az etikai eljárás eredménye alapján a Vízügyi Etikai Bizottság figyelmeztetést vagy megrovást szabhat ki, amelyről a közalkalmazottat foglalkoztató munkáltatót értesíti.

13/B. § (1) A Vízügyi Etikai Bizottság tagjait az országos vízügyi igazgatási szerv vezetője határozza meg a (2) bekezdés szerinti jelöltek közüli kiválasztással, egyben a tagokról névjegyzéket vezet. A névjegyzék legalább tíz, legfeljebb harminc főt tartalmaz.

(2) A Vízügyi Etikai Bizottság tagjaira a vízügyi igazgatási szervek vezetői tesznek javaslatot. A tagok a vízügyi igazgatási szervek közalkalmazotti állományából kerülnek ki. A kiválasztás személyes meghallgatást követően történik, és csak olyan közalkalmazottakra tehető javaslat, akik példamutató magatartásuk és munkájuk alapján méltóak a Vízügyi Etikai Bizottság munkájában való közreműködésre. A jelöléshez a közalkalmazott beleegyezése szükséges.

(3) A Vízügyi Etikai Bizottság három főből álló tanácsban folytatja le az etikai eljárást.

(4) Nem lehet tagja a Vízügyi Etikai Bizottság tanácsának az, aki

a) az etikai eljárás alá vont közalkalmazott felett munkáltatói jogkört gyakorol,

b) az érintettel szemben személyében elfogult.

(5) A Vízügyi Etikai Bizottság működési feltételeit az országos vízügyi igazgatási szerv vezetője biztosítja.

(6) A hivatásetikai részletes szabályokat, a Vízügyi Etikai Bizottság működésének részletes szabályait, valamint az etikai eljárás rendszerét a Vízügyi Etikai Bizottság Ügyrendje állapítja meg.

A közalkalmazott besorolása, előmenetele és illetményrendszere

13/C. § (1) A közalkalmazottnak a vízügyi pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a munkaköri kategóriához tartozó munkakörön belüli fizetési fokozatban, valamint a munkaköri kategórián belül más munkakörben való előmenetelhez, továbbá a magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör eléréséhez.

(2) A munkaköri kategóriákat és az egyes munkaköri kategóriákhoz tartozó munkaköröket a Kormány rendeletben állapítja meg.

(3) A közalkalmazottat és a vezetőt a foglalkoztatási jogviszonyban töltött ideje, iskolai végzettsége és munkaköre alapján kell a (2) bekezdés szerinti kormányrendeletben megállapított illetménytábla megfelelő fizetési fokozatába sorolni.

13/D. § Az előmenetel általános feltételei:

a) a jogszabályban előírt képzési és továbbképzési kötelezettség teljesítése,

b) a következő fizetési fokozathoz jogszabályban meghatározott feltételek teljesítése,

c) a munkakör ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, készségek és kompetenciák,

d) a meghatározott szintű teljesítményértékelés és minősítés.

13/E. § (1) A közalkalmazott - jogviszonya alapján - az e törvény szerint jogosult illetményre, amelyet száz forintra kerekítve kell megállapítani.

(2) A közalkalmazott garantált illetménye összegének legalább a Kormány által rendeletben megállapított minimálbér és garantált bérminimum összegét el kell érnie.

(3) A közalkalmazott illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak összege elérje a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határt, de ne haladja meg annak felső határát. A közalkalmazott a besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó alsó határ szerinti illetményre alanyi jogon jogosult. A vízügyi ágazatban foglalkoztatott közalkalmazottak előmeneteli fokozatait és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határait a Kormány rendeletben határozza meg.

(4) A közalkalmazott illetményét a munkáltatói jogkör gyakorlója minden év január 31-éig felülvizsgálja.

(5) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálat során az illetményt a tárgyévre vonatkozóan a közalkalmazott besorolása szerinti előmeneteli fokozathoz tartozó illetmény felső határáig megemelheti, illetve alsó határáig csökkentheti. A munkáltatói jogkör gyakorlója az illetmény felülvizsgálatakor, döntése során figyelembe veszi

a) a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött időt,

b) a vízügyi igazgatásban szerzett tapasztalatot,

c) az egyéb munkáltatónál szerzett, a munkaköre alapján ellátott feladatok szempontjából jelentős tapasztalatot,

d) a közalkalmazott által szerzett végzettséget, egyéb képesítést, nyelvtudást,

e) a munkakör ellátásához kapcsolódó felelősséget,

f) a teljesítményértékelés és minősítés szintjét, valamint

g) a munkakör ellátásához kapcsolódó fizikai, pszichés és munkakörnyezetből adódó terhelést.

(6) Ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a (4) bekezdés szerinti felülvizsgálatot nem végzi el, vagy annak során a közalkalmazott illetményének összegét nem módosítja, a közalkalmazott a megelőző év december 31. napján irányadó illetményre jogosult.

13/F. § (1) A munkáltatói jogkör gyakorlója - ide nem értve a helyettesítést - rendkívüli, célhoz köthető feladatot állapíthat meg a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közalkalmazott megállapodása alapján a közalkalmazott részére, amelynek teljesítése a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen és tartósan meghaladja (a továbbiakban: célfeladat).

(2) A munkáltatói jogkör gyakorlója a célfeladat eredményes végrehajtásáért - a közalkalmazott kinevezési okmányban és az azt követő munkáltatói intézkedésben szereplő illetményén felül - írásban, a célfeladat megállapításakor céljuttatást határoz meg a megállapított személyi juttatások előirányzatán belül.

(3) A közalkalmazott a céljuttatásra akkor jogosult, ha a célfeladat eredményesen teljesült és azt a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolta.

(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója az (1) bekezdésben foglaltakon túl célfeladatot állapíthat meg - a munkáltató vezetőjének egyetértésével - más munkáltatónál foglalkoztatott közalkalmazott részére. A céljuttatást a célfeladatot tűző munkáltatói jogkörgyakorló állapítja meg a közalkalmazott részére.

(5) A céljuttatás a közalkalmazottat megillető jubileumi jutalom alapjául szolgáló illetmény összegébe nem számít bele.

Pihenőidő

13/G. § (1) A közalkalmazottat évi huszonöt munkanap alapszabadság illeti meg.

(2) A közalkalmazottnak

a) huszonötödik életévétől egy,

b) huszonnyolcadik életévétől kettő,

c) harmincegyedik életévétől három,

d) harmincharmadik életévétől négy,

e) harmincötödik életévétől öt,

f) harminchetedik életévétől hat,

g) harminckilencedik életévétől hét,

h) negyvenegyedik életévétől nyolc,

i) negyvenharmadik életévétől kilenc, j) negyvenötödik életévétől tíz munkanap pótszabadság jár.

(3) A vezetőt - a (2) bekezdésben meghatározott pótszabadság helyett - évi tíz munkanap pótszabadság illeti meg.

Hivatali érdekből történő átirányítás

13/H. § (1) A közalkalmazott hivatali érdekből történő átirányítással (a továbbiakban: átirányítás) ideiglenesen a kinevezéstől eltérően más munkakörben, munkahelyen vagy munkáltatónál is foglalkoztatható. Nem minősül a kinevezés módosításának, ha a közalkalmazott a munkáltató vezetőjének, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának írásbeli utasítása alapján - a munkáltató hatékony működéséhez szükséges munkaszervezési okból - eredeti munkaköre helyett ideiglenesen más - iskolai végzettségének, szakképzettségének, vagy szakképesítésének megfelelő - munkakörbe tartozó feladatokat lát el, vagy más munkahelyen vagy munkáltatónál végzi feladatát.

(2) A közalkalmazottat - legalább három munkanappal megelőzően - írásban kell tájékoztatni az átirányítás elrendeléséről, valamint annak várható időtartamáról.

(3) Az átirányítás megszakítás nélkül legfeljebb hat hónapig tartható fenn. Az átirányítás időtartama naptári évenként nem haladhatja meg a hat hónapot.

(4) A vizek kártételei elleni védekezés során történő átirányítás az (1)-(3) bekezdésekben foglaltaktól függetlenül alkalmazandó.

A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

13/I. § (1) A közalkalmazotti jogviszony azonnali hatállyal megszüntethető, ha a közalkalmazott olyan magatartást tanúsít - akár a hivatali munkájával (munkavégzésével) vagy a közalkalmazotti jogviszonyából adódó kötelezettség megszegésével összefüggésben, akár a munkahelyén kívül -, amely alkalmas arra, hogy az általa betöltött munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, vagy a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, illetve amely miatt a közalkalmazott a vezetője bizalmát elveszti, és emiatt nem várható el, hogy a munkáltató a jogviszonyt fenntartsa.

(2) Az (1) bekezdés szerinti jogviszony-megszüntetés esetén

a) annak közlése előtt lehetőséget kell adni a közalkalmazottnak a jogviszony-megszüntetés indokainak megismerésére és az azokkal szembeni védekezésre, kivéve, ha az eset összes körülményeiből következően ez a munkáltatótól nem várható el,

b) a felmentés indokolására vonatkozó szabályokat a Kjt. 30. § (2) bekezdése szerint alkalmazni kell.

(3) Az (1) bekezdés szerinti jogviszony-megszüntetés jogát

a) az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül,

b) bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni.

(4) Ha a közalkalmazott jogviszonya az (1) bekezdés szerint kerül megszüntetésre, a jogviszony megszüntetésétől számított három évig közalkalmazotti jogviszonyt nem létesíthet.

13/J. § Ha a Kjt. 37. §-a alapján a közalkalmazott jogviszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, a jogviszony megszűnésétől számított nyolc hónapon belül újabb közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben létesíthet, ha vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a nyolc hónapból hátralévő idővel arányos mértékét korábbi munkáltatójának visszafizeti.

A közalkalmazott képzése és továbbképzése

13/K. § (1) A közalkalmazott jogosult az előmenetelhez, és köteles a központilag vagy a munkáltató által előírt képzésben, továbbképzésben - ideértve a vezetőképzést is - (a továbbiakban együtt: továbbképzés) részt venni.

(2) A továbbképzést a felsőfokú iskolai végzettségű közalkalmazottak esetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem biztosítja.

(3) Az alap- és középfokú iskolai végzettségű közalkalmazottak esetében a továbbképzési rendszer biztosítja az ismeretek megújítását, melyet a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv - a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, valamint a vízügyi szakmai és tudományos szervezetek bevonásával - biztosít.

(4) A Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Kormány által rendeletben kijelölt vízügyi igazgatási szerv (a továbbiakban együtt: továbbképzést szervező) a továbbképzési rendszer működtetése során

a) ellátja a továbbképzési programok fejlesztésével összefüggő feladatokat,

b) ellátja a továbbképzési programok minőségügyi követelményeinek biztosításával összefüggő feladatokat,

c) tervszerűen és rendszeresen gondoskodik a továbbképzések során közreműködő oktatók és vizsgáztatók szakmai, oktatás-módszertani és felnőtt-oktatói továbbképzéséről,

d) működteti a továbbképzési programok minősítésének rendszerét.

(5) A továbbképzést szervező a továbbképzés lebonyolításával kapcsolatban a következő adatok körét tartja nyilván, illetve kezeli:

a) a közalkalmazott természetes személyazonosító adatait,

b) a közalkalmazott munkáltatójára vonatkozó adatait,

c) a továbbképzés teljesítéséhez szükséges adatokat.

(6) A (4) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására - a Kjt. 42. §-ával ellentétben -oktatói, tananyag-fejlesztői, illetve oktatásszervezői feladatra további jogviszony létesíthető.

(7) A közalkalmazott számára az előírt továbbképzés, valamint az ezzel összefüggő beszámolási vagy vizsgakötelezettség teljesítése miatt kieső munkaidőre járó illetményt a munkáltató szerv köteles megtéríteni.

(8) A továbbképzés költségeit a közalkalmazott köteles megtéríteni a munkáltatónak, ha neki felróható okból a továbbképzést elmulasztja, illetve az előírt követelményeket nem teljesíti, vagy ha - e törvény szerint - azonnali hatállyal szűnt meg a jogviszonya.

(9) A közalkalmazottak továbbképzésének tervezésére, finanszírozására, a képzések követelményrendszerére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet tartalmazza.

Teljesítményértékelés és minősítés

13/L. § (1) A közalkalmazott munkateljesítményét és a vele szemben támasztott követelményeknek való megfelelését a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörében eljárva évente egy alkalommal írásban értékeli (a továbbiakban: teljesítményértékelés). A minősítés szintjét a teljesítményértékelés szintje alapján kell megállapítani.

(2) A teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.

(3) A tárgyévet lezáró egyéni teljesítményértékelés - az értékelt képességeinek és munkavégzésével összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a munkakörének ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó - szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését. A minősítés értékelési szintje megegyezik a teljesítményértékelés szintjével.

(4) A teljesítményértékelés hibás vagy valótlan ténymegállapításának, személyiségi jogát sértő megállapításának megsemmisítése iránt a közalkalmazott jogvitát kezdeményezhet.

(5) Az értékelő vezető a minősítésben

a) kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbázisba történő felvételére vagy az abból való törlésére irányuló eljárást, vagy

b) kezdeményezheti a közalkalmazotti jogviszony módosítását.

(6) A közalkalmazott teljesítményértékelésének és minősítésének kötelező és ajánlott elemeit, a teljesítményértékelés és minősítés fokozatait és eljárási szabályait, az értékelőlap tartalmát kormányrendelet tartalmazza.

A vezetők

13/M. § (1) A közalkalmazott kormányrendeletben meghatározott vezetői munkakör betöltésére nevezhető ki. Vezető kizárólag felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet. A közalkalmazott a gyakornoki időtartam alatt vezetői munkakörbe nem nevezhető ki.

(2) A vezetői kinevezés határozatlan időre szól.

(3) Vezetői kinevezés helyettesítés céljából határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható.

(4) Ha a kinevezés módosítása következtében a vezető

a) alacsonyabb vezetői munkakört tölt be, illetményét az új vezetői munkaköre szerint,

b) nem vezetői munkakört tölt be, illetményét a kormányrendeletben meghatározott illetménytábla megfelelő alkalmazásával, a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idejének megfelelő fizetési fokozata alapján

kell megállapítani.

(5) A kinevezés módosítása után a közalkalmazottat a munkaköre szerinti vagy végzettségének megfelelő munkakörében kell továbbfoglalkoztatni.

(6) A vezetői előmenetelhez kormányrendelet egyéb feltételeket is megállapíthat.

Pótlék

13/N. § A vízügyi igazgatási szerveknél a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott védekezéssel összefüggő feladatot ellátó védelmi szervezeti beosztást betöltő közalkalmazottakat rendelkezésre állási pótlék illeti meg. A rendelkezésre állási pótlék mértéke havi húszezer forint."

5. §

A Vgtv. 15/A. § -a a következő (3)-(5) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználó a vízkészletjárulék mértékének kiszámítását, bevallását és befizetését elektronikusan teljesítheti.

(4) A vízkészletjárulék fizetési kötelezettség fennállásának ellenőrzése és mértékének meghatározása érdekében az illetékes vízügyi hatóság jogosult hozzáférni a vízhasználók minden vízhasználatára vonatkozó adatához az e-vízikönyvi hatósági közhiteles nyilvántartásból.

(5) A vízhasználók által bevallott, a vízkészletjárulék alapjául szolgáló tényleges vízhasználatra vonatkozó adatokhoz a vízügyi igazgatási szervek jogosultak hozzáférni a vízkészlet-gazdálkodási faladataik ellátása céljából."

6. §

A Vgtv. a 33/B. §-t követően a következő VIII/A. fejezettel egészül ki:

"VIII/A. Fejezet

Egyes vízgazdálkodási hatósági eljárások elektronikus ügyintézésének különös szabályai

33/C. § (1) Az öntözési célú vízhasználat vízjogi engedélyezési eljárásaiban (a továbbiakban: öntözési célú engedélyezés) az ügyfél, valamint az eljárás egyéb szereplője elektronikus ügyintézésre köteles.

(2) Az öntözési célú engedélyezésnél az ügyfél elektronikus azonosítását követően a beadványait - a Kormány rendeletében meghatározott módon elektronikusan hitelesítve - a Kormány által kijelölt szerv által üzemeltett elektronikus rendszeren keresztül (a továbbiakban: VIZEK rendszer) nyújtja be a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező vízügyi hatóság részére.

(3) A VIZEK rendszer biztosítja az öntözési célú engedélyezésnél az ügyfélnek, valamint az eljárás egyéb szereplőjének a Kormány rendeletében meghatározott szervekkel az elektronikus kapcsolattartást.

(4) A VIZEK rendszer üzemeltetője az elektronikus kapcsolattartás biztosítása céljából jogosult az elektronikus úton kapcsolatot tartók - kapcsolattartáshoz szükséges és hozzá érkezett - adatainak kezelésére.

33/D. § Az öntözési célú engedélyezésben közreműködő, a Kormány rendeletében megjelölt szervek a Kormány rendeletében meghatározott információkat a VIZEK rendszerén keresztül - a Kormány rendeletében meghatározott esetekben automatikus információátadás útján -térítésmentesen biztosítják egymás részére.

33/E. § (1) A VIZEK rendszer keretében - a vízhasználó hatósági eljárást megelőző tájékozódásának biztosítása, valamint az öntözési célú engedélyezések gyors és hatékony lefolytatása érdekében, ugyanakkor a vízkészletek hosszú távú biztosításának céljából -előszűrő felület működik, amelynek részletes működési rendjét a Kormány rendeletében állapítja meg.

(2) Az előszűrő felület elektronikus azonosítást követően használható. Az előszűrő felület használatára az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény, valamint a 33/C. § és 33/D. § megfelelően alkalmazandó.

33/F. § Az ügyfél a hatósági eljárás kezdeményezése előtt, elektronikus azonosítását követően a VIZEK rendszer keretei között működtetett adatgyűjtő felületre tölti fel a hatósági eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumokat, valamint ezen rendszeren keresztül szerzi be a VIZEK rendszerhez csatlakozott szervektől a hatósági eljáráshoz szükséges információkat és vagyonkezelői nyilatkozatot. Az adatgyűjtő felület a kérelmező részére tárhelyet biztosít a hatósági és a Kormány rendeletében meghatározott egyéb eljárásokhoz szükséges dokumentumok számára."

7. §

(1) A Vgtv. a 33/F. §-t követően a következő VIII/B. fejezettel egészül ki:

"VIII/B. Fejezet

Adatkezelés

33/G. § (1) A vízügyi hatóság a hatósági engedélyezési eljárások végleges lezárását követően a vízikönyv vezetése, a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, a szemle, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, valamint a döntés-felülvizsgálat céljából a következő adatokat kezelheti:

a) az ügyfél neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,

c) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

e) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,

f) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok, valamint

g) a vízjogi engedélyben meghatározott tevékenység gyakorlásához kapcsolódó jogok és jogilag jelentős tények.

(2) A vízügyi hatóság országos illetékességgel jogosult a vízkészletjárulékkal kapcsolatos feladatellátás érdekében a következő adatok megismerésére és kezelésére:

a) az ügyfél neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,

c) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

e) a vízhasználatokra vonatkozó vízmennyiségi és műszaki alapadatok.

(3) Az (1) és (2) bekezdés alapján kezelt adat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - más szerv vagy személy részére nem továbbítható, azok a vízjogi engedélyek érvényességét követő 6 év végéig kezelhetőek.

33/H. § (1) A vízügyi igazgatási szerv a vízgazdálkodási adatgyűjtésekhez és a vízgazdálkodási objektumok azonosításához a következő adatok megismerésére és kezelésére jogosult:

a) ügyfél neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

b) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

c) természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a vízimunkával, a vízilétesítménnyel és a vízhasználattal érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai,

e) a vízimunkára, a vízilétesítményekre és a vízhasználatokra vonatkozó, az engedélyes dokumentációban és az e-vízikönyvben rögzített műszaki alapadatok.

(2) Az (1) bekezdés alapján kezelt adat - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - más szerv vagy személy részére nem továbbítható, azok a vízjogi engedélyek érvényességét követő 6 év végéig kezelhetőek."

(2) A Vgtv. a 33/H. §-t követően a következő 33/I-33/K. §-okkal egészül ki:

33/I. § A 33/F. §-ban meghatározott adatgyűjtő felület működtetésének érdekében, a kérelmező hatékony és gyors ügyintézésének biztosítása céljából, a hatósági eljáráshoz szükséges információk beszerzése érdekében a VIZEK rendszer üzemeltetője az adatgyűjtő felületen keresztül jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé a kérelmező által megjelölt adatokat, valamint a kérelmező részére - az adatgyűjtő felületen működő tárhelyébe - a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.

33/J. § (1) A VIZEK rendszer keretében nyilvántartott, a mezőgazdasági célú vízhasználat vízjogi engedélyezési eljárásaiban részt vevő, valamint a vízjogi engedéllyel rendelkező ügyfélnek - érintett vízhasználathoz és vízilétesítményhez kapcsolódó - a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 9/B. § b) pontja szerinti ügyfélazonosítóval ellátott adatai kezelésére jogosult

a) az agrárpolitikáért felelős miniszter agrárgazdasági elemzések és agrár-szakmapolitikai döntések meghozatala,

b) az agrárpolitikáért felelős miniszter irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézet agrár-gazdaságelemzési és statisztikai feladatai ellátása

céljából.

(2) A vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági termelő személyes adatát is tartalmazó adatainak egyedi azonosításra alkalmas módon történő kezelésére és feldolgozására jogosult a kincstár a támogatás ellenőrzéséhez kötődő jogszabályban meghatározott kötelezettségek ellátása érdekében.

(3) A Közös Agrárpolitika hazai végrehajtása, az Integrált Irányítási és Ellenőrzési Rendszer részét képző Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer naprakészen tartása céljából a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv, valamint a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szerv díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet a vízügyi igazgatási szervek által kezelt víztest és csatornahálózat térinformatikai állományához, annak releváns attribútum adataival együtt.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok 3 évig, a (2) bekezdésben meghatározott adatok a támogatások ellenőrizhetőségének végéig kezelhetőek.

33/K. § A VIZEK rendszer nyilvántartásában kezelt adatokat a Központi Statisztikai Hivatal részére - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 28. §-ával összhangban, a statisztikai cél előzetes igazolása alapján és az ahhoz szükséges mértékben - statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen át kell adni, és azok a Központi Statisztikai Hivatal által statisztikai célra felhasználhatóak. Az átvett adatok körét és az adatátvétel részletszabályait együttműködési megállapodásban kell rögzíteni."

8. §

(1) A Vgtv. 45. § (7) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Felhatalmazást kap a Kormány)

"s) a vízjogi engedély és bejelentés nélkül megkezdhető és folytatható tevékenységek körének, valamint ezekben az esetkörökben az utólagos hatósági ellenőrzés szabályainak, továbbá a vízügyi hatóságnak történő bejelentést követően megkezdhető és folytatható tevékenységek körének, valamint a bejelentés tartalmi elemeinek és a bejelentéssel érintett tevékenységek ellenőrzésére vonatkozó eljárás szabályainak;"

(rendeletben történő megállapítására.)

(2) A Vgtv. 45. §-a a következő (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7b) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak tekintetében

a) a besorolásra és az illetményrendszerre,

b) a betölthető munkaköri kategóriákra és munkakörökre,

c) a betölthető vezetői munkaköri kategóriákra és vezetői munkakörökre,

d) közalkalmazottak továbbképzésének tervezésére, finanszírozására, a képzések követelményrendszerére,

e) a közalkalmazottak teljesítményértékelésének és minősítésének kötelező és ajánlott elemeire, fokozataira, eljárási szabályaira, az értékelőlap tartalmára

f) a közalkalmazotti és a vezetői kinevezéshez szükséges követelményekre

vonatkozó szabályokat."

(3) A Vgtv. 45. §-a a következő (7c) bekezdéssel egészül ki:

"(7c) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg

a) a VIZEK rendszer működésének részletszabályait, valamint a rendszer részét képező előszűrő felület és adatgyűjtő felület részletes működési rendjét és az ennek keretében megvalósuló információátadás körét,

b) a VIZEK rendszer üzemeltetőjét és a rendszerhez csatlakozó szerveket.

(4) A Vgtv. 45. §-a a következő (13) bekezdéssel egészül ki:

"(13) Felhatalmazást kap a települési önkormányzat, hogy rendeletben állapítsa meg - a vízügyi igazgatási szerv adatszolgáltatása alapján, a szennyezett területek kizárására is figyelemmel - azokat a területeket, amelyek esetében hatósági engedély nélkül, utólagos bejelentés mellett létesíthető felszín alatti vizet kitermelő vízilétesítmény."

9. §

A Vgtv. a következő 45/H-45/M. §-sal egészül ki:

"45/H. § (1) E törvénynek a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi .... törvénnyel (a továbbiakban: Vgtv. mód.) megállapított 28. §

(1) bekezdését, 29. § (1) és (7) bekezdését, 30. § (1) és (2) bekezdését, 31. § (2) bekezdését a Vgtv. mód. hatálybalépésekor első fokon még el nem bírált ügyekben és a megismételt eljárásokban is alkalmazni kell.

(2) A 2016. június 3-át követően indult, házi vízigény kielégítését biztosító kutak fennmaradási engedélyezési eljárása során befizetett illetéket, valamint igazgatási szolgáltatási díjat - amennyiben a kút a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerint már nem engedélyköteles vízilétesítmény - a kérelmező részére a Vgtv. mód. hatálybalépésétől számított harminc napon belül vissza kell fizetni.

45/I. § A vízkészletjárulék elektronikus bevallásának és megfizetésének 2019. január 1-jétől történő megvalósulása érdekében, a vízkészletjárulék bevallására köteles vízhasználók a vízügyi hatóság irányában kötelesek adategyeztetést teljesíteni 2018. június 30-ig, amely során köteles megadni a vízhasználó ügyfél nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét, telefonszámát, adóazonosító jelét vagy adószámát, a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének vagy meghatalmazottjának nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét, telefonszámát, természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának nevét, lakcímét, elektronikus levélcímét, telefonszámát.

45/J. § E törvénynek a Vgtv. mód-dal megállapított 13-13/N. §-ában foglaltak hatálybalépése nem szakítja meg a közalkalmazotti jogviszonyból eredő igények elévülését.

45/K. § (1) A Vgtv. mód-dal megállapított 13-13/N. § rendelkezéseit a Vgtv. mód. hatálybalépésekor folyamatban lévő közalkalmazotti jogviszony létesítés vagy módosítás során is alkalmazni kell.

(2) A Vgtv. mód-dal megállapított 13-13/N. § rendelkezéseit a Vgtv. mód. hatálybalépésekor már megtett, a közalkalmazotti jogviszony megszüntetésre vonatkozó jognyilatkozatok esetében nem kell alkalmazni, ezekben az esetekben az 1992. évi XXXIII. törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

45/L. § (1) 2018. január 1-jétől a közalkalmazottat kormányrendeletben meghatározott munkaköri kategóriákba és munkakörökbe az e törvény és kormányrendelet szerinti besorolása alapján kell besorolni. A 2018. január 1-jei hatállyal meghozott munkáltatói intézkedés nem minősül átszervezésnek.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedés megállapítja

a) a közalkalmazott által betöltött munkakört és munkaköri kategóriát,

b) az a) pont szerint megállapított munkakörben a fizetési fokozat szempontjából figyelembe vehető időt, és erre tekintettel a közalkalmazott fizetési fokozatát,

c) a fizetési fokozatban soron következő előrelépés lehetséges legkorábbi idejét, azzal, hogy a fizetési fokozatban előrelépés kizárólag az e törvényben foglalt feltételek teljesítése esetén lehetséges,

d) az e törvény végrehajtására kiadott rendeletben meghatározott további elemeket,

e) azt az illetményt, amelyre a közalkalmazott jogosult.

(3) A 2018. január 1-jei hatályú illetmény megállapításkor a 13/E. § (4) bekezdés f) pontja szerinti teljesítményértékelés és minősítés helyett a 2017. december 31-én érvényes minősítés eredményét kell figyelembe venni.

(4) Az (1) és (2) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedést 2018. január 31-éig kell végrehajtani.

45/M. § (1) A közalkalmazott - az alsó és felső határ közötti - illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak havi összege nem lehet kevesebb a közalkalmazott 2017. december 31-én megállapított illetményénél. Az illetmény megállapítása során figyelembe kell venni a közalkalmazottat 2017. december 31-én megillető pótlékok összegét.

(2) A vezető - az alsó és felső határ közötti - illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak havi összege nem lehet kevesebb a magasabb vezető vagy vezető 2017. december 31-én megállapított illetményénél. Az illetmény megállapítása során figyelembe kell venni a magasabb vezetőt vagy vezetőt 2017. december 31-én megillető pótlékok összegét.

(3) A közalkalmazott és a vezető 2018. január 1-jétől cafetéria-juttatásra nem jogosult.

(4) A közalkalmazott és a vezető Vgtv. mód-dal megállapított 13/F. § rendelkezései szerinti szabadságát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb a közalkalmazott 2017. évre járó szabadságánál.

(5) A közalkalmazott és a vezető a Kjt. 39. (3) és (4) bekezdése szerinti címek viselésére 2018. január 1-jét követően is jogosult."

10. §

A Vgtv.

a) 15. § (4) bekezdése c) pontjában a "haltenyésztési" szövegrész helyébe a "haltermelési" szöveg,

b) 15/C. § (1) bekezdés c) pontjában a "vízjogi engedélyenként" szövegrész helyébe a "vízhasználónként" szöveg,

c) 15/C. § (1) bekezdés l) pontjában az "50 000" szövegrész helyébe a "400 000", a "150 000" szövegrész helyébe "300 000" szöveg

lép.

11. §

Hatályát veszti a Vgtv. 15/C. § (2) bekezdésében a "továbbá az (1) bekezdés c) pontjában foglalt azon esetben, ha az engedélyes a vízügyi hatósági jogkörben kiadott vízjogi engedéllyel rendelkezik, " szövegrész.

5. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilap-másolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény módosítása

12. §

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosításáról, valamint a hiteles tulajdonilapmásolat igazgatási szolgáltatási díjáról szóló 1996. évi LXXXV. törvény 31. § (1) bekezdése a következő o) és p) pontokkal egészül ki:

(Tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha az)

"o) a vízügyi igazgatási szerv az állami tulajdonban álló vízkészletek vagy vízilétesítmények vagyonkezelése tárgyában,

p) a vízügyi hatóság és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében"

(kéri.)

6. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény módosítása

13. §

Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény 4. § (2) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Egészségügyi és személyazonosító adatot az (1) bekezdésben meghatározottakon túl -törvényben meghatározott esetekben - az alábbi célból lehet kezelni:]

"f) a társadalombiztosítási, illetve szociális ellátások megállapítása, amennyiben az az egészségi állapot alapján történik, valamint a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítása,"

7. Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény módosítása

14. §

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 73/A. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A vízügyi igazgatási szerv a törvényben meghatározott közfeladatainak teljesítése céljából, a hivatali helyiségében működtetett saját számítástechnikai eszközével jogosult a számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait igénybe venni. Az ingatlanügyi hatóság a vízügyi igazgatási szerv részére térítésmentesen biztosítja a vízügyi igazgatási szerv közfeladatainak ellátásához szükséges számítógépes ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásait."

8. Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény módosítása

15. §

Az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) 2. §-a a következő w) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"w) bejelentés-köteles szolgáltatás: olyan információs társadalommal összefüggő szolgáltatás - ide nem értve az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény 2. § (2) bekezdésének a) és b) pontjai hatálya alá tartozók által nyújtott szolgáltatásokat -, amely

wa) a fogyasztói jogviták alternatív rendezéséről, valamint a 2006/2004/EK rendelet és a 2009/22/EK irányelv módosításáról szóló, 2013. május 21-i 2013/11/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikke (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott fogyasztók, illetve kereskedők számára lehetővé teszi, hogy az online piactér weboldalán vagy valamely kereskedőnek az online piactér által nyújtott számítástechnikai szolgáltatásokat felhasználó weboldalán keresztül online adásvételi vagy szolgáltatási szerződéseket kössenek (online piactér),

wb) az l) pont Id) alpontja szerinti szolgáltatás,

wc) távoli hozzáférést tesz lehetővé a többek között hálózati funkciókat, adattárolást, alkalmazások, szolgáltatások futtatását biztosító számítástechnikai megoldásokhoz (felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás)."

16. §

Az Ekertv. a 6. §-t követően a következő alcímmel és 6/A-6/C. §-sal egészül ki:

"A bejelentés-köteles szolgáltatásokra vonatkozó különös szabályok

6/A. § (1) A bejelentés-köteles szolgáltatások nyújtói megteszik a megfelelő intézkedéseket arra, hogy az általuk használt hálózati és információs rendszerekkel összefüggésben a biztonsági eseményeket megelőzzék, hatásukat csökkentsék, illetve bekövetkezés esetén azokat kezeljék.

(2) A Kormány rendeletben állapítja meg a bejelentés-köteles szolgáltatások hálózati és információs rendszereinek biztonságára vonatkozó alapvető követelményeket.

6/B. § (1) A bejelentés-köteles szolgáltatást nyújtók haladéktalanul bejelentik a Kormány által rendeletben kijelölt eseménykezelő központ (a továbbiakban: eseménykezelő központ) részére az olyan biztonsági eseményeket, amelyek jelentős hatást gyakorolnak szolgáltatásuk nyújtására.

(2) A Kormány a bejelentendő jelentős biztonsági eseményekre vonatkozóan, valamint a bejelentéssel és a bejelentést fogadó eseménykezelő központ eljárásával kapcsolatban rendeletben részletes szabályokat állapít meg.

(3) A bejelentés-köteles szolgáltatások nyújtói számára előírt követelmények teljesülését a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság ellenőrzi.

6/C. § A 6/A. és 6/B. §-ban szereplő rendelkezéseket nem kell alkalmazni az olyan bejelentésköteles szolgáltatások esetében, amelyet mikro- és kisvállalkozásként nyújtanak."

17. §

Az Ekertv. 17. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy

a) rendeletben állapítsa meg a bejelentés-köteles szolgáltatások hálózati és információs rendszereinek biztonságára vonatkozó alapvető követelményeket,

b) rendeletben jelölje ki a 6/B. § (1) bekezdése szerinti bejelentést fogadó eseménykezelő központot és állapítsa meg hatáskörét, feladatait, eljárásrendjét,

c) rendeletben állapítsa meg a 6/B. § szerinti jelentős biztonsági eseményekre vonatkozó, valamint a 6/B. § szerinti bejelentéssel összefüggő részletes szabályokat,

d) rendeletben jelölje ki a 6/B. § (3) bekezdése szerinti hatóságot és állapítsa meg hatáskörét, feladatait, eljárásrendjét."

18. §

Az Ekertv. 18. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:)

"e) az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelve (2016. július 6.) a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről."

9. A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény módosítása

19. §

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 31. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"31. § (1) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában az e törvény hatálya alá tartozó intézkedések országos földterület-azonosítási rendszere a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer (a továbbiakban: MePAR). A MePAR közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A MePAR adatbázisa állami tulajdonban van, amely felett a rendelkezési jogot - ideértve a tárolt adatok karbantartását is - az állam nevében a mezőgazdasági és vidékfejlesztési támogatási szerv gyakorolja.

(2) A MePAR blokkhatár fedvényhez és annak részeként a blokkazonosítóhoz, a Natura 2000 Területek, Nitrátérzékeny Területek, Magas Természeti Értékű Területek és Érzékeny Természeti Területek tematikus fedvényekhez, továbbá a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet

a) a kormányrendeletben meghatározott VIZEK rendszer üzemeltetője a VIZEK rendszer üzemeltetési feladataival összefüggő feladatai ellátása és a VIZEK rendszerben való vagyonkezelői hozzájárulások biztosítása érdekében,

b) a vízügyi igazgatási szerv a vagyongazdálkodás, a nagyvízi meder és a parti sáv kezelésével összefüggő feladatai ellátása érdekében.

(3) A MePAR Vízvédelmi Sávok, Vásárhelyi Terv Területei, Árvíz Járta Területek, Aszály Érzékeny Területek, Belvízzel Veszélyeztetett Területek, Nitrátérzékeny Területek, VP vízvédelmi célú nem termelő beruházások programhoz kapcsolódó fedvényekhez, továbbá a MePAR programszerű felújításához használt legfrissebb évjárat szerinti ortofotóihoz térítésmentesen hozzáférhet a vízügyi és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében."

10. A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény módosítása

20. §

A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény 10. § (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(A termőföld más célú hasznosítása mentes az ingatlanügyi hatóság engedélye alól, ha a termőföldet)

"f) vízkivételt biztosító vízilétesítmény létesítése"

(céljából veszik igénybe.)

11. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény módosítása

21. §

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény a 78. §-t követően a következő VII/A. fejezettel egészül ki:

"VII/A. FEJEZET

A HATÓSÁGI ELJÁRÁSOKKAL KAPCSOLATOS ADATKEZELÉS

79. § (1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv az iparbiztonsági, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá a külön jogszabály alapján hatáskörébe utalt hatósági eljárások során és az eljárások végleges lezárását követően a kiszabott bírságok befizetésének nyomon követése, a végleges döntésének végrehajtása, az ellenőrzés, szemle, a jogerős döntésével összefüggő jogorvoslat, az ügykövetés, kapcsolattartás, valamint a döntésfelülvizsgálat céljából az alábbi személyes adatokat kezelheti:

a) az ügyfél neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

b) az ügyfél adóazonosító jele vagy adószáma,

c) a nem természetes személy ügyfél természetes személy képviselőjének, meghatalmazottjának vagy kapcsolattartójának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma,

d) a természetes személy ügyfél természetes személy meghatalmazottjának neve, lakcíme, elektronikus levélcíme, telefonszáma, valamint

e) az üggyel érintett ingatlan tulajdonosának természetes személyazonosító adatai.

(2) Az (1) bekezdés alapján kezelt adat - ha törvény eltérően nem rendelkezik - más szerv vagy személy részére nem továbbítható."

12. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény módosítása

22. §

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) 16. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti kormányhatározatot az érintett önkormányzat képviselő-testülete a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt megtámadhatja. A Kormányt - ha az (1) bekezdés szerinti kormányhatározat másként nem rendelkezik - a helyi önkormányzatokért felelős miniszter képviseli. A perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság.

(3) A keresetlevelet a Kormányt a (2) bekezdés alapján képviselő szervnél, az (1) bekezdés szerinti kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételének napjától számított tizenöt napon belül kell benyújtani. A bíróság ítélete ellen fellebbezésnek és perújításnak nincs helye."

23. §

Az Mötv. 37. § (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(4) Az önkormányzati képviselő az összeférhetetlenségét, illetve a tisztsége megszűnését megállapító képviselő-testületi határozatot a határozat közlését követő tizenöt napon belül közigazgatási perben támadhatja meg.

(5) A bíróság - a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül - a közszolgálati jogviszonnyal kapcsolatos per szabályai szerint, tanácsban jár el. Az ítélet ellen nincs helye fellebbezésnek és perújításnak.

(6) A kormányhivatal közigazgatási perben kérheti az önkormányzati képviselő összeférhetetlenségének kimondását, ha a képviselő-testület nem dönt az összeférhetetlenségről vagy döntése jogszabálysértő."

24. §

Az Mötv. 70. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"70. § (1) A képviselő-testület - minősített többséggel hozott határozata alapján - a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt pert indíthat a polgármester ellen sorozatos törvénysértő tevékenysége, illetve mulasztása miatti jogi felelősségének megállapítása iránt a polgármester tisztségének megszüntetése érdekében.

(2) A keresetlevelet a bíróságnál kell benyújtani, egyidejűleg - az azonnali jogvédelem szabályai szerint - kérhető a polgármesternek e tisztségéből történő felfüggesztése. A bíróság ítélete ellen nincs helye fellebbezésnek és perújításnak.

(3) A perindítással kapcsolatos határozat meghozatalában a polgármester nem vesz részt, de a határozatképesség szempontjából jelenlévőnek kell tekinteni."

25. §

(1) Az Mötv. 85. § (3a) és (3b) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3a) Ha a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül nem kerül sor a közös önkormányzati hivatal létrehozására vagy ahhoz valamely település nem csatlakozik, akkor a kormányhivatal vezetője a határidő lejártát követő második hónap első napjával döntésével kijelöli a közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településeket és egyúttal pótolja a közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodást. A kormányhivatal vezetője a kijelölő döntés és az önkormányzati hivatalról szóló megállapodás pótlását megelőzően - legalább tizenöt napos véleményezési határidő biztosítása mellett - kikéri az érintett települési önkormányzatok véleményét a kormányhivatal vezetőjének döntése alapján létrejövő közös önkormányzati hivatalhoz tartozó településekkel és a pótolandó közös önkormányzati hivatalról szóló megállapodás tartalmával összefüggésben. A kormányhivatal vezetője a megállapodás létrehozásáról szóló döntésében az e §-ban foglaltakra figyelemmel rendelkezik a közös önkormányzati hivatal székhelytelepüléséről, a közös önkormányzati hivatal létszámáról, és a közös önkormányzati hivatal ügyfélfogadási rendjéről. A megállapodás pótlása esetén is teljesülnie kell az (1)-(2a) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

(3b) A kormányhivatal vezetőjének (3a) bekezdésben meghatározott döntését az érintett önkormányzat képviselő-testülete közigazgatási perben megtámadhatja."

(2) Az Mötv. 85. § (3d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3d) A módosító megállapodás érvénytelen, ha az a közös önkormányzati hivatal működését ellehetetleníti. A kormányhivatal a módosító megállapodás kézhezvételétől számított harminc napon belül közigazgatási pert indíthat a módosító megállapodás érvénytelenségének megállapítása iránt."

(3) Az Mötv. 85. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7a) A (7) bekezdésben meghatározott megállapodás megkötése a kormányhivatal vezetőjének jóváhagyásával megtagadható. A jóváhagyásról vagy annak megtagadásáról szóló határozatot - annak közlésétől számított tizenöt napon belül - az érintett önkormányzat képviselő-testülete közigazgatási perben támadhatja meg."

26. §

Az Mötv. 92. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"92. § (1) A társulás működésével, illetve a társulási megállapodással kapcsolatos vitában a bíróság közigazgatási perben dönt.

(2) A társult önkormányzatok képviselő-testületei megállapodhatnak abban, hogy a vitás kérdésben bármelyik képviselő-testület kérheti a megállapodásban megjelölt önkormányzati érdekszövetség által felkért tagokból álló egyeztető bizottság állásfoglalását, továbbá abban, hogy perindítás előtt a képviselő-testület az egyeztető bizottság állásfoglalását kéri."

27. §

Az Mötv. 98. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A miniszter március 31-ig határozatban dönt arról, hogy nem terjeszti elő a kezdeményezést, ha az nem felel meg az (1) és (2) bekezdésben foglalt feltételeknek, vagy a jogszabályban előírt eljárási szabályt nem tartották meg. A miniszter határozatát az előkészítő bizottság, valamint a képviselő-testület közigazgatási perben megtámadhatja. A miniszter az iratokat a keresetlevél beérkezésétől számított három napon belül továbbítja a bírósághoz. A perre a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság kizárólagosan illetékes.

(6) A bíróság a keresetlevél beérkezésétől számított harminc napon belül dönt, a miniszter határozatát nem változtathatja meg. A miniszter a határozat megsemmisítése esetén a kezdeményezést haladéktalanul a köztársasági elnök elé terjeszti."

28. §

Az Mötv. 102. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A képviselő-testületek - az előzetes megállapodásnak megfelelően - a lakott területrész átadásáról, annak részletes feltételeiről a helyi népszavazást követő kilencven napon belül állapodnak meg. Ha az előzetes megállapodásban részes önkormányzat a megállapodás megkötését megtagadja, az érintett önkormányzat képviselő-testülete közigazgatási pert indíthat az előzetes megállapodásban részes önkormányzattal szemben a megállapodás bírósági létrehozása iránt. Ha a bíróság az alperest az előzetes megállapodás alapján terhelő megállapodási kötelezettséget megállapítja, ítéletével a megállapodást az előzetes megállapodás tartalmának megfelelően létrehozza."

29. §

(1) Az Mötv. 132. § (1) bekezdés d)-j) pontjának helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl:)

"d) kezdeményezheti a normatív önkormányzati határozat jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást;

e) megtámadhatja a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt az önkormányzat határozatát;

f) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság előtt pert indíthat a határozathozatali és rendeletalkotási, feladatellátási kötelezettségét nem teljesítő helyi önkormányzattal szemben, kezdeményezheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnál a mulasztás orvoslása érdekében szükséges önkormányzati rendelet vagy határozat megalkotása elrendelését;

g) javasolhatja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletéért felelős miniszternek, hogy kezdeményezze a Kormánynál az Alaptörvénnyel ellentétesen működő képviselőtestület feloszlatását;

h) kezdeményezheti a helyi önkormányzatnak a központi költségvetés terhére nyújtott támogatások felülvizsgálatát a 117. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás esetében a kincstárnál, a helyi önkormányzatnak nyújtott költségvetési támogatás esetében a támogatónál;

i) pert indíthat a sorozatos törvénysértést elkövető polgármester tisztségének megszüntetése iránt;

j) fegyelmi eljárást kezdeményezhet a helyi önkormányzat polgármestere ellen és a polgármesternél a jegyző ellen; "

(2) Az Mötv. 132. § (1) bekezdése a következő k) ponttal egészül ki:

(A kormányhivatal a helyi önkormányzatok törvényességi felügyelete körében az Alaptörvényben meghatározott feladat- és hatáskörökön túl:)

"k) kezdeményezheti a helyi önkormányzat gazdálkodását érintő vizsgálat lefolytatását az Állami Számvevőszéknél;"

30. §

(1) Az Mötv. 136. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Önkormányzati rendelet Alaptörvénybe ütközése esetére alkotmánybírósági felülvizsgálat kezdeményezése, önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárás"

(2) Az Mötv. 136. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A kormányhivatal indítványban kezdeményezheti a Kúriánál az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközésének vizsgálatát. A bírósági eljárás megindításával egyidejűleg az indítványt a kormányhivatal megküldi az érintett helyi önkormányzatnak."

31. §

Az Mötv. 138. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"138. § (1) Ha a Kúria a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásában felhatalmazta a kormányhivatal vezetőjét az önkormányzati rendelet megalkotására, a kormányhivatal vezetője az önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében, az önkormányzati rendeletre irányadó szabályok szerint alkotja meg azzal, hogy az önkormányzati rendeletet a kormányhivatal vezetője írja alá és a Magyar Közlönyben kell kihirdetni.

(2) A kihirdetett önkormányzati rendeletet a kormányhivatal megküldi a helyi önkormányzatnak. A jegyző gondoskodik a kihirdetett önkormányzati rendeletnek a szervezeti és működési szabályzatban kihirdetésre meghatározott szabályokkal azonos módon történő közzétételéről.

(3) A kormányhivatal vezetője által a helyi önkormányzat nevében megalkotott rendelet módosítására vagy hatályon kívül helyezésére a helyi önkormányzat kizárólag a következő önkormányzati választást követően jogosult, ez idő alatt a módosításra vagy a hatályon kívül helyezésre a kormányhivatal vezetője jogosult.

(4) Az (1)-(3) bekezdést kell alkalmazni akkor is, ha a Kúria a helyi önkormányzat jogalkotási kötelezettségének elmulasztása miatti eljárásában a kormányhivatal vezetőjét normatív önkormányzati határozat megalkotására hatalmazta fel."

32. §

Az Mötv. 139. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"139. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen elteltétől számított tizenöt napon belül

a) indítványban kezdeményezheti a normatív önkormányzati határozat jogszabályba ütközésének vizsgálatára irányuló eljárást,

b) a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnál az önkormányzati határozatot megtámadhatja.

(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti keresetlevél benyújtásával egyidejűleg a kormányhivatal - az azonnali jogvédelem szabályai szerint - kérheti az önkormányzati határozat végrehajtásának felfüggesztését."

33. §

Az Mötv. 140. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"140. § (1) A kormányhivatal a helyi önkormányzat tájékoztatásának kézhezvételétől vagy a tájékoztatás adására nyitva álló határidő eredménytelen leteltétől számított tizenöt napon belül kezdeményezheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnál - normatív önkormányzati határozat esetén a Kúriánál - a helyi önkormányzat törvényen alapuló

a) határozathozatali kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a határozat meghozatalára való kötelezést, vagy

b) feladat-ellátási (közszolgáltatási) kötelezettsége elmulasztásának megállapítását és a feladat elvégzésére való kötelezést.

(2) A határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztásának megállapítására irányuló bírósági indítvány tartalmazza

a) a törvényi rendelkezés megjelölését, amely alapján a helyi önkormányzat határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettsége fennáll, és

b) annak okát, hogy a kormányhivatal miért tartja a határozathozatali, feladat-ellátási kötelezettség elmulasztását megállapíthatónak.

(3) A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság megállapítja a határozathozatali kötelezettség elmulasztását és határidő tűzésével kötelezi az önkormányzatot a határozat meghozatalára.

(4) A kormányhivatal kezdeményezésére a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság megállapítja a mulasztást és határidő tűzésével kötelezi a helyi önkormányzatot, hogy biztosítsa a feladat-ellátást (közszolgáltatást).

(5) Ha a helyi önkormányzat a közigazgatási ügyekben eljáró bíróság által megadott határidőn belül nem tesz eleget határozathozatali kötelezettségének, a kormányhivatal a határidő leteltét követő harminc napon belül kezdeményezheti a közigazgatási ügyekben eljáró bíróságnál a mulasztás kormányhivatal által történő pótlásának az elrendelését az önkormányzat költségére.

(6) A (2)-(5) bekezdés normatív önkormányzati határozat esetén nem alkalmazható."

34. §

Az Mötv. 141. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kormányhivatal törvényességi felügyeleti bírságot megállapító határozatát a helyi önkormányzat vagy a társulás közigazgatási perben megtámadhatja."

35. §

Az Mötv. VIII. Fejezete a következő 142/C. §-sal egészül ki:

"142/C. § (1) A helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg.

(2) A bírság felső határát az önkormányzati rendeletben a jogsértés jellegével arányban kell megállapítani.

(3) A kiszabott bírság összege a helyi önkormányzat saját bevétele."

36. §

Az Mötv.

a) 98. § (10) bekezdésében az "és munkaügyi" szövegrész helyébe az "ügyekben eljáró" szöveg,

b) 132. § (1) bekezdés h) pontjában és a 142. § (3) bekezdésében a "pert" szövegrész helyébe a "közigazgatási pert" szöveg,

c) 142. § (1) bekezdésében a "h) pontja" szövegrész helyébe az "i) pontja" szöveg,

d) 142. § (2) bekezdésében a "szerinti jogszabálysértések megszüntetésére irányuló pert" szövegrész helyébe a "szerinti eljárást" szöveg

lép.

37. §

Hatályát veszti az Mötv.

a) 38. § (1) bekezdés e) pontjában az "a gazdasági társaságokról szóló törvény rendelkezései alapján" szövegrész,

b) 85. § (3e) bekezdés c) pontjában a "közigazgatási és munkaügyi" szövegrész,

c) 85. § (12) bekezdése,

d) 136. § (3) és (4) bekezdése,

e) 137. §-át megelőző alcíme és 137. §-a,

f) 141. § (7) bekezdése,

g) 142. § (4) bekezdése.

13. A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény módosítása

38. §

A közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) 6. §-a a következő 3a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"3a. nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő - külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői - tevékenység,"

39. §

A Kttv. 85. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a kormánytisztviselő és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltató előzetesen engedélyezi és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladhatja meg."

40. §

A Kttv. 113. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A kormánytisztviselőnek fizetés nélküli szabadság engedélyezhető a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára."

41. §

A Kttv. 154. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység célfeladat teljesítésével is ellátható. A célfeladat ellátásának időtartama a tárgyévben a hat hónapot nem haladhatja meg. A célfeladat eredményes végrehajtásáért a céljuttatást a közigazgatási szerv előlegezi meg.

(5) A célfeladat meghatározása a közigazgatási szerv, valamint a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti megállapodáson alapul. A megállapodás tartalmazza különösen a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység meghatározását, a végrehajtással kapcsolatos szabályokat, a végrehajtásban résztvevő kormánytisztviselő részére járó díjazást és költségtérítést, az elszámolás rendjét.

(6) A (4) és (5) bekezdés alkalmazásakor az (1)-(3) bekezdést és az 54. § (7) bekezdését nem kell alkalmazni.

(7) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát, és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja

meg."

42. §

A Kttv. 259. § (1) bekezdése a következő 20. ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben)

"20. megállapítsa a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat."

14. A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény módosítása

43. §

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) 53. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szabálysértési eljárásban az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) szerinti rendelkezési nyilvántartásban (a továbbiakban: rendelkezési nyilvántartás) az eljárás alá vont személy képviselőjének meghatalmazására vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak történő bejelentéstől hatályos."

44. §

A Szabs. tv. 55. § -a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A rendelkezési nyilvántartásban a sértett vagy törvényes képviselője által adott, nagykorú személy meghatalmazására vonatkozó nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak történő bejelentéstől hatályos."

45. §

(1) A Szabs. tv. 73. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) A rendőrség ügyvédet rendel ki, ha az eljárás alá vont személynek nincsen meghatalmazott ügyvédje. Az ügyvéd kirendelése ellen nincs helye jogorvoslatnak, de az eljárás alá vont személy - indokoltan, egy alkalommal - más ügyvéd kirendelését kérheti."

(2) A Szabs. tv. 73. § (11) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az őrizetet elrendelő szerv az őrizetbe vételkor a szabálysértési őrizetes részére írásban, egyszerűen, közérthető módon, a fogvatartott anyanyelvén, nemzetiségi nyelven, vagy az általa ismert más nyelven tájékoztatást ad)

"a) a szabálysértési eljárás során az őt megillető védelemhez való jogról, valamint arról, hogy a rendőrség ügyvédet rendel ki, ha nincs meghatalmazott ügyvédje,"

46. §

A Szabs. tv. 124. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A kirendelés hatályát veszti, amikor az eljárás alá vont érdekében meghatalmazott ügyvéd a meghatalmazását e törvény szerint benyújtotta, vagy a meghatalmazás rendelkezési nyilvántartásba vételét a meghatalmazott ügyvéd vagy az eljárás alá vont személy a bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak bejelentette."

47. §

A Szabs. tv. 128. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az elkövető javára perújítási kérelmet terjeszthet elő)

"d) az ügyész."

48. §

(1) A Szabs. tv. 141. § (2d) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2d) A bíróság és a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóság által kiszabott pénzbírság, rendbírság, megállapított szabálysértési költség, valamint a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló kormányrendeletben meghatározott hatóságok, személyek által kiszabott vagy a végrehajtási eljárás során befizetett helyszíni bírság befizetésének ellenőrzésére és azonosítására a központi bírságkezelő szerv is feladat- és hatáskörrel rendelkezik."

(2) A Szabs. tv. 141. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Ha az iratok alapján a bíróság az átváltoztatás törvényi feltételének hiányát állapítja meg, a bíróság tárgyalás tartása nélkül hozott végzésével az átváltoztatást mellőzi, ha pedig az alapeljárásban vagy a végrehajtás során törvénysértés merült fel, végzésében egyúttal a (13) bekezdés d), illetve e) pontjában foglaltak szerint rendelkezik. A helyszíni bírság hatályon kívül helyezésének kizárólag a 99/A. § (3) bekezdésében foglalt jogsértés esetében van helye."

49. §

(1) A Szabs. tv. 147. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az elkövető, az elkövető törvényes képviselője, valamint az elkövető vagy az elkövető törvényes képviselője által, kifejezetten e kérelem benyújtására írásban meghatalmazott nagykorú személy méltányossági kérelmet nyújthat be a szabálysértési hatóság vagy a bíróság által kiszabott büntetés, illetve alkalmazott intézkedés elengedése, mérséklése iránt. Egy adott méltányossági kérelmet kizárólag az annak alapjául szolgáló büntetés vagy intézkedés tárgyában lehet benyújtani. Az elkobzott dolog visszaadása érdekében az elkobzást elszenvedő is előterjeszthet méltányossági kérelmet. Figyelmeztetés és helyszíni bírság ellen nincs helye méltányossági kérelem benyújtásának."

(2) A Szabs. tv. 147. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A méltányossági kérelem benyújtására vonatkozó meghatalmazás iránti nyilatkozat csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével érvényes. A rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás tényét a méltányossági kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell jelenteni a bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak."

(3) A Szabs. tv. 147. §-a az alábbi (7b) bekezdéssel egészül ki:

"(7b) Nem minősül méltányossági kérelemnek, ha az elkövető olyan tárgyban nyújtja be a kérelmét, amellyel szemben méltányossági kérelem nem terjeszthető elő. Az ilyen kérelmet a szabálysértési hatóság vagy bíróság nem terjeszti fel a méltányossági jogkör gyakorlójának, és a kérelem benyújtóját, a kérelem érdemi vizsgálata nélkül, erről tájékoztatja."

50. §

(1) A Szabs.tv. 153. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A szabálysértést elkövetettek és a helyszíni bírságoltak nyilvántartásában a (2) bekezdésben meghatározott adatokat jogszabályban meghatározott formában és módon rögzíti:]

"a) a bíróság az előtte indult szabálysértési eljárásokban a (2) bekezdés b)-e) pontok esetén,"

(2) A Szabs. tv. 153. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Ha a bíróság a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 337. § (1) bekezdése szerint jár el, akkor a (3) bekezdés a) pontja, valamint a 154. § (3) bekezdés szerinti adatrögzítési kötelezettségének az általános szabálysértési hatóság útján tesz eleget."

51. §

A Szabs. tv. 250. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben]

"a) kijelölje a központi bírságkezelő szervet, és megállapítsa annak feladat- és hatáskörét,"

52. §

Hatályát veszti

a) a Szabs. tv. 127. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja, valamint

b) a Szabs. tv. 141. § (2e) bekezdése.

15. A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény módosítása

53. §

A földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. törvény 6. §-a a következő (23)-(25) bekezdéssel egészül ki:

"(23) A vízügyi igazgatási szerv jogszabályban meghatározott közfeladatai ellátása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet

a) folyamatosan a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatbázishoz,

b) évente egyszer a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt adatbázisokhoz,

c) évente egyszer az ország legújabb évjárat szerinti domborzatmodelljéhez (DDM-5).

(24) A vízügyi és vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhet

a) folyamatosan a 3. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt adatbázishoz,

b) évente egyszer a 3. § (1) bekezdés e) és f) pontjában foglalt adatbázisokhoz.

(25) Mindazon állami és önkormányzati szervek, akik díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférnek a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjába tartozó állami alapadatok adatbázisaihoz, az általuk kezelt adatbázisaikból díj-, költség- és térítésmentesen biztosítanak hozzáférést a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára a 3. § (1) bekezdés d)-f) pontjába tartozó állami alapadatok adatbázisok felújításával és aktualizálásával kapcsolatos feladatainak ellátásához."

16. Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény módosítása

54. §

Az egyes rendészeti feladatokat ellátó személyek tevékenységéről, valamint egyes törvényeknek az iskolakerülés elleni fellépést biztosító módosításáról szóló 2012. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Rendészeti törvény) 2. § b) pont bf) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában

illetékességi területen)

"bf) halászati őr tekintetében a halgazdálkodási vízterületet, halastavat, valamint annak partját, állami alkalmazásban álló halászati őr tekintetében országos illetékességet,"

(kell érteni.)

55. §

A Rendészeti törvény

a) 2. § a) pont ae) alpontjában a "halászatról és a horgászatról" szövegrész helyébe a "halgazdálkodásról és a hal védelméről",

b) 9. § (3) bekezdés f) pontjában a "halászati" szövegrész helyébe a "halgazdálkodási" szöveg lép.

17. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény módosítása

56. §

A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) 1. §-a a következő i)-k) ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"i) hálózati és információs rendszer:

ia) az elektronikus hírközlő hálózat,

ib) minden olyan eszköz vagy egymással összekapcsolt vagy kapcsolatban álló eszközök csoportja, amelyek közül egy vagy több valamely program alapján digitális adatok automatizált kezelését végzi, vagy

ic) az ia) és ib) pontban szereplő elemek által működésük, használatuk, védelmük és karbantartásuk céljából tárolt, kezelt, visszakeresett vagy továbbított digitális adatok,

j) biztonsági esemény: minden olyan esemény, amely ténylegesen kedvezőtlen hatást gyakorol a hálózati és információs rendszerek biztonságára,

k) biztonsági esemény kezelése: a biztonsági események észlelését, elemzését és elszigetelését, valamint a rájuk való reagálást támogató eljárások."

57. §

Az Lrtv. a következő 2/A. alcímmel egészül ki:

"2/A. Az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők kijelölése és nyilvántartása

2/A. § (1) Az ágazati kijelölő hatóság a 2. § szerinti eljárás során jelöli ki az alapvető szolgáltatást nyújtó szereplőket.

(2) A kijelölt nemzeti létfontosságú rendszerelem üzemeltetője alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőnek minősül, ha

a) az 1-3. melléklet alapján meghatározott alágazata a 4. melléklet alapján megfeleltethető a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti valamely ágazatnak vagy alágazatnak,

b) az az általa nyújtott szolgáltatás nyújtása hálózati és információs rendszerektől függ, és

c) az az általa nyújtott szolgáltatást érintő biztonsági esemény jelentős zavart okozna az általa nyújtott szolgáltatás biztosításában.

(3) Az ágazati kijelölő hatóság a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölő határozatban rendelkezik az üzemeltető felvételéről az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékébe.

(4) A nyilvántartó hatóság vezeti az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékét.

(5) A nyilvántartó hatóság törli az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékéből az üzemeltetőt, ha az ágazati kijelölő hatóság dönt a nemzeti létfontosságú rendszerelemmé kijelölés visszavonásáról.

(6) A nyilvántartó hatóság kétévente, az Európai Bizottságnak történő jelentést megelőzően felülvizsgálja és szükség szerint pontosítja az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékét."

58. §

Az Lrtv. a következő 15/A. §-sal egészül ki:

"15/A. § (1) Az üzemeltető a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvény (a továbbiakban: Tv1.) hatálybalépésekor már kijelölt nemzeti létfontosságú rendszereleme tekintetében a Tv1. hatálybalépését követő hatvan napon belül kiegészítést nyújt be az ágazati kijelölő hatóságnak az azonosítási jelentéséhez, amelyben nyilatkozik a 2/A. § (2) bekezdés b) és c) pontja szerinti kritériumoknak történő megfelelésről.

(2) Az üzemeltető mentesül az (1) bekezdés szerinti azonosítási jelentés kiegészítés alól, ha az alágazata tekintetében a 4. melléklet nem mutat ki megfeleltetést.

(3) Az ágazati kijelölő hatóság az (1) bekezdés szerinti azonosítási jelentés kiegészítés és a rendelkezésére álló üzemeltetői biztonsági terv alapján 30 napon belül dönt az üzemeltető felvételéről az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékébe."

59. §

Az Lrtv. a következő 17. §-sal egészül ki:

"17. § Ez a törvény a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i, (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

60. §

Az Lrtv. az 1. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

18. Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény módosítása

61. §

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény a következő 29. §-sal egészül ki:

"29. § Ez a törvény a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i, (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja."

19. A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény módosítása

62. §

A körözési nyilvántartási rendszerről és a személyek, dolgok felkutatásáról és azonosításáról szóló 2013. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Körtv.) 4. alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. § Nem rögzíthető a körözött dolgok nyilvántartásában olyan rendszám körözésének az elrendelése, amely rendszám utángyártása a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló kormányrendelet alapján engedélyezhető."

63. §

(1) A Körtv. 15. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását kezelő szerv, az útlevélhatóság és a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv okmány kiadásával kapcsolatos eljárás során ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartását. Ha a szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget elektronikus úton értesíti."

(2) A Körtv. 15. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) Jogszabály alapján állampolgársági bizonyítvány, honosítási okirat kiadására feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv eljárása során a kérelmezővel és a kérelmező által felhasznált okmánnyal kapcsolatos körözés tényének fennállását ellenőrzi a körözött személyek nyilvántartásában és a körözött dolgok nyilvántartásában. Ha az eljáró szerv az ügyfelet a körözött személyek nyilvántartásában, illetve az ügyfél által az eljárás során felhasznált okmányt a körözött dolgok nyilvántartásában azonosítja, e tényről a rendőrséget értesíti."

20. A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény módosítása

64. §

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvénnyel összefüggő egyes rendelkezésekről és átmeneti szabályokról szóló 2013. évi CCXII. törvény 26. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"26. § (1) Öntözési célt szolgáló vízilétesítmény megvalósításához az érintett földrészlet vonatkozásában haszonélvezeti jog fennállása esetén a haszonélvezőnek, ennek hiányában a tulajdonosnak, állami tulajdonban álló ingatlan esetében az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyonkezelőnek, vagyonkezelői jog fennállása hiányában a tulajdonosi joggyakorló szervezetnek a hozzájárulása szükséges.

(2) Ha a földrészlet közös tulajdonban áll, a hozzájáruláshoz a 71. § (3) és (4) bekezdésének alkalmazásával

a) földfelszín alatt vezetett vízilétesítmény esetében az érintett személyek tulajdoni hányad alapján számított többségi,

b) földfelszín felett vezetett vízilétesítmény esetében az érintett személyek egyhangú döntése szükséges.

(3) A földhasználót a más használatában levő ingatlanon - a mezőgazdasági tevékenysége folytatásához szükséges öntözés érdekében, amennyiben az másként nem, vagy csak aránytalanul nagy nehézséggel vagy költséggel biztosítható - a víz odajutását, szétosztását és elvezetését biztosító öntözési szolgalom illeti meg, amely úgy gyakorolható, hogy az ne akadályozza, aránytalanul ne nehezítse a szolgalmi joggal terhelt föld művelési ágának megfelelő használatát, hasznosítását."

21. A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény módosítása

65. §

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) 2. §-a a következő 17a. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában:)

"17a. nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység: a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő - külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői - tevékenység;"

66. §

(1) A Hszt. 6. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A szolgálati viszony módosításával és a szolgálati viszony megszüntetésével összefüggésben, a fegyelmi, méltatlansági vagy kártérítési ügyben, a sérelemdíj megfizetése ügyében, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás tárgyában a hivatásos állomány tagja legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumban teszi meg a következő jognyilatkozatokat:

a) a munkáltatói jogkör gyakorlója által kezdeményezett, a munkáltatói intézkedés érvényességéhez szükséges munkáltatói intézkedésre tett jognyilatkozat,

b) a hivatásos állomány tagjának munkáltatói intézkedés megtételét kezdeményező jognyilatkozata,

c) a munkáltatói intézkedéssel szemben benyújtott szolgálati panasz, valamint

d) ha a munkáltatói jogkör gyakorlója a hivatásos állomány tagja eljárási cselekményeit rögzítő jegyzőkönyvet elektronikus dokumentumban állítja ki."

(2) A Hszt. 6. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Ha az elektronikus dokumentum kiállítása bármely okból nem lehetséges, a hivatásos állomány tagja jognyilatkozatát papír alapú dokumentumban teszi meg."

67. §

A Hszt. 33. § (1) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Szolgálati viszony azzal az önként jelentkező, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető,)

"d) akinek életvitele nem kifogásolható, és aki hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítését megelőző, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez, továbbá tudomásul veszi, hogy a szolgálati viszony fennállása alatt a hozzájárulás visszavonása, szolgálati viszonya törvény erejénél fogva történő megszűnését eredményezi,"

68. §

A Hszt. 52. § (2) bekezdés l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A módosítás esetei különösen:)

"l) rendelkezési állományba helyezés, valamint rendelkezési állományba helyezés megszűnését követően szolgálati beosztásba helyezés,"

69. §

A Hszt. 43. alcíme a következő 72/A. §-sal egészül ki:

"72/A. § (1) A 72. §-tól eltérően a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tekintetében a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény 154. § (4) és (5) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

(2) A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység nem minősül e törvény szerinti külföldi szolgálati kiküldetésnek vagy külföldre vezénylésnek.

(3) A hivatásos állomány tagja által ellátott nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg."

70. §

A Hszt. 82. § (1) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya ha)

"g) a kifogástalan életvitel szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez való hozzájárulását visszavonja."

71. §

(1) A Hszt. 82/B. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálat megkezdésével egyidejűleg a rendvédelmi szerv a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vagy szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlanná válásról szóló végrehajtható határozat egyidejű megküldésével a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítása iránti eljárás megindításáról haladéktalanul tájékoztatja az országos parancsnokot a közrehatás vizsgálatára irányuló becsületbírósági eljárás megindítása céljából."

(2) A Hszt. 82/B. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás alatt szolgálatmentesség illeti meg a hivatásos állomány tagját az eljárás során elfogadott szolgálati beosztásba vagy nem hivatásos munkakörbe helyezéséig, vagy ha erre nem kerül sor, az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott döntés meghozataláig."

72. §

(1) A Hszt. 82/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állományilletékes parancsnok a hivatásos szolgálatra alkalmatlanságról szóló határozat kézhezvételét követően benyújtott, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem alapján haladéktalanul felterjeszti javaslatát az országos parancsnoknak."

(2) A Hszt. 82/C. §-a a következő (2a)-(2d) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Abban az esetben, ha arra még nem került sor, a (2) bekezdés szerinti felterjesztésben az állományilletékes parancsnok egyidejűleg a 82/B. § (5a) bekezdésében foglalt tájékoztatásra is intézkedik.

(2b) Az állományilletékes parancsnok, ha arra még nem került sor, a (2) bekezdésben foglalt felterjesztéssel egyidejűleg megkezdi a 82/B. § (1) bekezdés szerinti vizsgálatot. (2c) Az országos parancsnok a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követően haladéktalanul megküldi előterjesztését a továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítésre irányuló kérelemről és a Becsületbíróság döntéséről a miniszterhez, ha a Becsületbíróság nem állapít meg közrehatást az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében. (2d) Ha a Becsületbíróság megállapítja a közrehatást az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében, akkor a továbbfoglalkoztatási kérelem nem kerül felterjesztésre a miniszterhez, és az országos parancsnok a 82/D. § (3c) bekezdése szerint jár el."

(3) A Hszt. 82/C. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, akkor a (2) bekezdésben foglaltaktól eltérően az országos parancsnok legkésőbb a kérelem kézhezvételétől számított öt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot."

(4) A Hszt. 82/C. §-a a következő (5a) és (5b) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítés esetében a rendvédelmi egészségkárosodási járadék megállapítása érdekében az országos parancsnok intézkedik. (5b) A továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítési kérelem elutasítása esetében - ha az egyéb feltételek fennállnak - a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítés megállapítására irányuló eljárás folytatása érdekében a (2b) bekezdés szerint megkezdett eljárást a 82/B. §-ban foglaltaknak megfelelően folytatni kell, ugyanakkor a Becsületbíróság 82/D. § (2) bekezdés alapján történő, ismételt összehívására nem kerül sor."

73. §

(1) A Hszt. 82/D. § (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Annak megállapítása érdekében, hogy az egészségi alkalmatlanság bekövetkeztében a közrehatás megállapítható-e, az országos parancsnok a 82/B. § (5a) bekezdése szerinti iratok megérkezésétől - vagy ha az korábbi, a 82/C. § (2a) bekezdése szerinti iratok megérkezésétől - számított öt munkanapon belül összehívja a Becsületbíróságot. Ha az állományilletékes parancsnok személye egybeesik az országos parancsnokkal, akkor a Becsületbíróság összehívásáról a 82/B. § (5a) bekezdése szerinti végrehajtható határozat - vagy ha az korábbi, a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre irányuló kérelem - kézhezvételétől számított öt munkanapon belül gondoskodik.

(2) Az egészségkárosodási ellátásra való jogosultságot és annak mértékét az országos parancsnok hivatalból állapítja meg. Az eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban meghatározott iratokat az állományilletékes parancsnok - ha személye nem esik egybe az országos parancsnokkal - terjeszti fel a 82/B. § (4) bekezdésében megjelölt határidő lejártát követő első munkanapon vagy a miniszter továbbfoglalkoztatási kötelezettség alóli mentesítést megállapító döntésének kézhezvételét követő napon.

(3) Az országos parancsnok a (2) bekezdés szerinti iratok kézhezvételétől számított harminc napon belül dönt

a) a rendvédelmi egészségkárosodási járadékra jogosultság tárgyában a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítés esetén,

b) a rendvédelmi egészségkárosodási keresetkiegészítésre jogosultság tárgyában, ha - kérelem hiányában vagy a kérelem elutasítása miatt - a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítésre nem került sor."

(2) A Hszt. 82/D. §-a a következő (3a)-(3c) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a Becsületbíróság döntése csak a (2) bekezdés szerinti iratok felterjesztését követően érkezik meg az országos parancsnokhoz, a (3) bekezdésben meghatározott határidőt a Becsületbíróság döntésének kézhezvételétől kell számítani.

(3b) Ha a Becsületbíróság az iratok felterjesztését megelőzően dönt a közrehatás megállapításáról, az országos parancsnok a Becsületbíróság döntésének kézhezvételét követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg.

(3c) Ha a 82/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti feltétel nem teljesül vagy a 82/A. § (5) bekezdése szerinti kizáró ok fennáll, az országos parancsnok a (3)-(3b) bekezdéstől eltérően a tudomásra jutást követő harminc napon belül dönt arról, hogy a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásra jogosultság nem állapítható meg."

74. §

A Hszt. 82/G. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához a szolgálati viszony megszűnésének napján, a 82/B. (4) bekezdés c) pontja szerinti esetben a másik szolgálati beosztásba helyezés vagy áthelyezés napját megelőző napon elért tényleges szolgálati időt kell figyelembe venni."

75. §

A Hszt. 105. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:

(Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alól)

"i) az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás alatt az eljárás során elfogadott szolgálati beosztásba vagy nem hivatásos munkakörbe helyezéséig, vagy ha erre nem kerül sor, az egészségkárosodási ellátásra jogosultság tárgyában hozott döntés meghozataláig."

76. §

A Hszt. 109. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Nem keletkeztet összeférhetetlenséget a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység, ha a kormánytisztviselő és a digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő feladatok koordinációját ellátó szervezet közötti, erre irányuló megállapodást a munkáltatói jogkör gyakorlója előzetesen engedélyezte és a tevékenység időtartama tárgyévenként a hat hónapot nem haladhatja meg."

77. §

A Hszt. 117. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A rendelkezési állomány ideje)

"d) a c) ponttól eltérően legfeljebb négy év időtartamban a hivatásos állomány gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt rendelkezési állományban lévő tagja esetében a fizetési várakozási időbe beszámít, azzal, hogy az ilyen célból több alkalommal igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát a négy éves korlát szempontjából össze kell számítani."

78. §

A Hszt. 149. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A szülési szabadságot az (1) bekezdés szerinti időtartamból még hátralévő időre - legfeljebb azonban a gyermek egy éves koráig - engedélyezni kell továbbá a) annak a nőnek, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,

b) annak a gyámnak, aki a gyermeket véglegessé vált döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,

c) a gyermeket gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

d) a gyermeket gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,

e) annak a férfinak, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,

f) annak a férfinak, aki a gyermeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, és

g) annak a férfinak, aki a gyermeket egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától."

79. §

A Hszt. 150. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A hivatásos állomány tagjának illetmény nélküli szabadság engedélyezhető a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység időtartamára."

80. §

A Hszt. 200. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"200. § Aki szolgálati beosztásból történő felfüggesztés hatálya alatt áll, a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés napjától nem gyakorolhatja hatósági jogkörét, szolgálati elöljárói jogait, köteles beszolgáltatni szolgálati okmányait és fegyverét, szolgálati helyére csak az állományilletékes parancsnok előzetes engedélyével léphet be. A szolgálati beosztásból történő felfüggesztés időtartamára a hivatásos állomány tagja szabadságra nem jogosult. Egyéb tekintetben megilletik az e törvényben biztosított jogok, és terhelik az e törvényben meghatározott kötelezettségek."

81. §

A Hszt. 223. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Ha az eljárás alá vont személy szolgálati helye a méltatlansági eljárás megindítása vagy befejezése előtt megváltozik, az ügyet az eljárás megindítására vagy befejezésére az új szolgálati hely szerinti állományilletékes parancsnokhoz kell áttenni. Folyamatban lévő méltatlansági eljárás áttétele esetén a (2) bekezdésében meghatározott határidő további harminc nappal meghosszabbítható."

82. §

A Hszt. 225. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a Becsületbíróság összehívását a hivatásos állomány volt tagja is kérheti, ha a sérelmezett döntés következtében szolgálati viszonya megszűnt."

83. §

A Hszt. 239. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) Ha a kártérítésre kötelezett a (3) bekezdés szerinti másodfokú határozattal vagy (4) bekezdés szerinti határozattal szemben nem él keresettel, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható."

84. §

A Hszt. 286. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Szabadságra kizárólag a hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt szolgálati feladatokat ellátó tisztjelölt jogosult. A tisztjelöltet ezen időtartamra a 143-146. §-ban foglaltak alkalmazása helyett a heti szolgálatteljesítési idejének alapulvételével megállapított, évi öt heti szolgálatteljesítésnek megfelelő mértékű alapszabadság időarányos része illeti meg."

85. §

A Hszt. 290/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"290/A. § (1) A rendvédelmi szervnél foglalkoztatott közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonyára a 6. § (4)-(9) bekezdését és a 6/A. §-t kell alkalmazni.

(2) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál foglalkoztatott közalkalmazottak vonatkozásában a miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközében meghatározott munkakörök esetében a 6/A. § (3)-(5) bekezdése nem alkalmazható."

86. §

A Hszt. 328. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv hivatásos állományának tagja tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységet csak igazságszolgáltatási szerv vagy nyomozó hatóság felkérésére végezhet."

87. §

A Hszt. 340. §-a a következő 19. ponttal egészül ki: (Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben:)

"19. megállapítsa a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység tartalmát, típusát és a célfeladattal kapcsolatos megállapodásra vonatkozó részletszabályokat."

88. §

A Hszt. 346. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a korábbi rendfokozatát címzetes jelzővel viseli a hivatásos állomány azon tagja is, aki e törvény hatálybalépésének napját követő besorolása alapján a besorolását megelőző napon viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra. Ebben az esetben a címzetes rendfokozatot a hivatásos állomány tagja addig viseli, amíg a besorolás szerinti rendfokozata meg nem egyezik a címzetes rendfokozattal. Ha a hivatásos állomány címzetes rendfokozatot viselő tagja a szolgálati beosztásának változása következtében ismételten alacsonyabb rendfokozatba kerül besorolásra, akkor a hivatásos állomány tagja dönti el, hogy az eredeti címzetes rendfokozatot viseli-e a továbbiakban is címzetes rendfokozatként, vagy a szolgálati beosztás megváltozása előtt elért rendfokozatot viseli a továbbiakban címzetes rendfokozatként.

(3b) A (3a) bekezdést kell alkalmazni a hivatásos állomány azon tagja esetében is, akinek szolgálati viszonya 2015. július 2. és 2017. december 31. között az 52. § (2) bekezdése alapján módosításra került és ez alapján az e törvény hatálybalépésének napját megelőző napon viselt rendfokozatánál alacsonyabb rendfokozatba került."

89. §

A Hszt. 352. §-a a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A 351. § és a 353-353/C. § alkalmazásában:)

"i) 2018-as illetménykülönbözet: a korábbi rendszeres díjazás és a 2018-es rendszeres díjazás közötti emelkedés százalékos mértékben kifejezve,

j) 2018-as rendszeres díjazás: a c) pont 1-4. alpontjában felsorolt illetményelemeknek a hivatásos állomány tagjának besorolása alapján a XIII. Fejezet szerint, 2018. január 1. napján számított együttes összege."

90. §

A Hszt. a következő 353/D. és 353/E. §-sal egészül ki:

"353/D. § (1) 2018. január 1-je és 2018. december 31-e között a hivatásos állomány tagjának illetményére a XIII. Fejezetet az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedésében megállapítja azt az illetményt - az alapilletmény és az azon kívüli egyéb illetményelemek szerinti bontásban -, amelyre a hivatásos állomány tagja 2018. január 1-jétől jogosult. A hivatásos állomány tagja részére - amennyiben szolgálati viszonya nem módosul vagy fizetési fokozatban soros előresorolására nem kerül sor - 2018. január 1-je és 2018. december 31-e között a 2018. január 1. napjával megállapított alapilletményt kell folyósítani.

(3) 2018. január 1-jén a hivatásos állomány tagja részére a (4)-(8) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell az illetményt megállapítani úgy, hogy a megállapított illetmény és a korábbi rendszeres díjazás közötti emelkedés mértéke nem haladhatja meg a 45%-ot.

(4) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek a 2018-as rendszeres díjazása nem éri el a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, az továbbra is a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményre jogosult. Az így megállapított illetmény és a 2018-as rendszeres díjazás összege közötti különbözetet korrekciós díjként kell folyósítani.

(5) A hivatásos állomány azon tagja részére, akinek fizetési fokozatban előresorolására nem kerül sor, és

a) a 2018-as rendszeres díjazásának összege eléri vagy meghaladja a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, de a 2018-as illetménykülönbözet nem haladja meg a 45%-ot, a 2018-as rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani,

b) a 2018-as illetménykülönbözete meghaladja a 45%-ot, a 154. § (2) bekezdése szerinti alapilletmény helyett olyan mértékű alapilletményt kell folyósítani, ami a korábbi rendszeres díjazáshoz 45%-os mértékű emelkedést eredményez.

(6) A hivatásos állomány azon tagja részére, aki a 359. § (1) bekezdés alapján fizetési fokozatban előresorolására kerül, és az új fizetési fokozat alapján megállapított

a) 2018-as rendszeres díjazásának összege eléri vagy meghaladja a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, de a 2018-as illetménykülönbözet nem haladja meg a 45%-ot, a 2018-as rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani,

b) 2018-as rendszeres díjazásának összege eléri vagy meghaladja a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, és a 2018-as illetménykülönbözet meghaladja a 45%-ot, meg kell állapítani a korábbi fizetési fokozathoz tartozó beosztási illetmény és az új fizetési fokozathoz tartozó beosztási illetmény közötti különbözetet. Az így megállapított különbözetet az (5) bekezdés szerinti alapilletmény összegén felül, azzal együttesen kell folyósítani úgy, hogy az együttesen folyósított összeg a 2018-as rendszeres díjazás összegét nem haladhatja meg,

c) 2018-as rendszeres díjazása nem éri el a részére a 351. § (3) bekezdése alapján megállapított illetményt, meg kell állapítani a korábbi fizetési fokozathoz tartozó beosztási illetmény és az új fizetési fokozathoz tartozó beosztási illetmény közötti különbözetet. Az így megállapított különbözettel a (4) bekezdés szerinti korrekciós díj mértékét csökkenteni kell. Amennyiben a különbözet a korrekciós díj mértékét meghaladja, abban az esetben a hivatásos állomány tagja részére a 2018-as rendszeres díjazás szerinti illetményt kell folyósítani.

(7) Az e törvény szerinti, alapilletményen kívüli más illetményelemekre a hivatásos állomány tagja e törvény szerinti mértékben jogosult.

353/E. § (1) A hivatásos állomány azon tagjának, aki 2015. június 30-án olyan szolgálati beosztást töltött be, amelyben a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény 254. § (2) bekezdés b) pont 5. alpontja szerinti tűzszerészpótlék megállapítására jogosító tevékenység a szolgálati feladatok közé tartozott -amennyiben továbbra is olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben ilyen szolgálati feladatokat lát el -, a 2018. évre a 353/D. § alapján megállapított illetményt úgy kell kiszámítani, hogy a korábbi rendszeres díjazás összegében a 352. § b) pontjában felsoroltakon túl a 2015. első hat hónapjában teljesített tűzszerészpótlékra jogosító tevékenység alapján részére megállapított tűzszerészpótlék egy hónapra kiszámított átlagát is figyelembe kell venni.

(2) A 353/D. §-t úgy kell alkalmazni, hogy

a) a korábbi rendszeres díjazásnak,

b) a 351. § (3) bekezdése szerinti illetménynek - a 353. §-ban szereplő számítások ismételt elvégzésével -, és

c) a 2018-as illetménykülönbözetnek

az (1) bekezdésben meghatározott előírás szerint korrigált mértéke alapján kell a 2018. évre szóló illetményt megállapítani.

(3) A (2) bekezdés szerint megállapított díjazáson felül a 353/D. § (7) bekezdés szerinti összeget is folyósítani kell.

(4) Az e §-ban foglalt rendelkezés nem érinti a 2018. január 1-jét megelőzően megállapított és folyósított illetmény mértékét, a hivatásos állomány tagjának illetménye azonban ezen rendelkezések alkalmazásával nem csökkenhet a 2017. december 31 -én érvényes illetmény alá."

91. §

A Hszt. 358. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki:

"(5) A 117. § (6) bekezdésének a belügyi feladatokat érintő és más kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2017. évi ... törvénnyel megállapított d) pontja alkalmazása szempontjából a 2015. július 1. és 2017. december 31. között gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatti rendelkezési állomány időtartamát is figyelembe kell venni."

92. §

A Hszt.

a) 1. § (6) bekezdésében a "290/A. §-t" szövegrész helyébe a "290/A. §-t, a 342. § (4) bekezdését" szöveg,

b) 82/B. § (1) bekezdésében az "(1) bekezdésében" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a)-c) pontjában" szöveg,

c) 82/G. § (1) bekezdésében a "hivatásos állomány tagját" szövegrész helyébe a "rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülőt" szöveg,

d) 82/G. § (2) bekezdésében a "hivatásos állomány volt tagját" szövegrész helyébe a "rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülőt" szöveg,

e) 82/H. § (5) bekezdésében az "az (1), illetve (2) bekezdés" szövegrész helyébe az "a 82/G. § (1) és (2) bekezdése" szöveg, az "az e §" szövegrész helyébe az "a 82/G. §" szöveg,

f) 82/H. § (6) bekezdésében a "foglalkoztatott érdekkörében felmerült" szövegrész helyébe a "foglalkoztatottnak felróható" szöveg,

g) 82/J. § (1) bekezdés d) pontjában a "jogosult érdekkörében felmerült" szövegrész helyébe a "jogosultnak felróható" szöveg,

h) 132. § (1) bekezdésében a "vagy rendvédelmi tárgyú szakmai képzettség iskolarendszerű" szövegrész helyébe a ",rendvédelmi tárgyú szakmai képzettség, nyelvtudás iskolarendszerű" szöveg,

i) 149. § (3) bekezdésében az "A szülési" szövegrész helyébe az "A (2) bekezdésben megjelölt esetben a szülési" szöveg,

j) 158. § (2) bekezdésében a "tárgyévre" szövegrész helyébe a "kifizetés évére" szöveg,

k) 223. § (2) bekezdésében a "tizenöt" szövegrészek helyébe a "harminc" szöveg,

l) 225/A. § (2) bekezdésében a "hivatásos szolgálatra alkalmatlanságot" szövegrész helyébe a "hivatásos szolgálatra vagy a szolgálati beosztás ellátására alkalmatlanságot" szöveg,

m) 229. § (2) bekezdés d) pontjában az "utasított károkozó" szövegrész helyébe az "utasított" szöveg,

n) 242. § (3) bekezdésében a "működési" szövegrész helyébe az "ellenőrzési" szöveg,

o) 243. § (1) bekezdésében a "betegség" szövegrész helyébe a "baleset vagy betegség" szöveg,

p) 326. §-ában a "112-141. §, a 154. §, a 159-162. §" szövegrész helyébe a "111-141. §, 154. §, a 158-162. §" szöveg,

q) 342. § (4) bekezdésében az "azon szolgálati beosztásokat" szövegrész helyébe az "azon hivatásos szolgálati beosztásokat és közalkalmazotti munkaköröket" szöveg,

r) 352. §-ának nyitó szövegrészében a "353-353/C. §" szövegrész helyébe a "353-353/E. §" szöveg,

s) 355. § (1) bekezdésében a "j) pontja szerinti" szövegrész helyébe a "j) pontja szerinti vagy az l) pontja szerinti, a rendelkezési állományba helyezést követő szolgálati beosztásba helyezés miatti" szöveg

lép.

93. §

Hatályát veszti a Hszt.

a) 141. § (2) bekezdésében a ", a szolgálatteljesítési hely közigazgatási határán kívül eső" szövegrész,

b) 243. § (4) bekezdése,

c) 328. § (2) bekezdése.

22. A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény módosítása

94. §

A kéményseprő-ipari tevékenységről szóló 2015. évi CCXI. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 1. § -a a következő 16. ponttal egészül ki:

(E törvény alkalmazásában)

"16. egylakásos ingatlan: nem társasházként vagy szövetkezeti házként nyilvántartott lakóingatlan."

95. §

(1) A Kstv. 2. § (5) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki: (Sormunka keretén kívül megrendelésre kell elvégezni)

"h) az (1) bekezdés a) pont aa) alpont szerinti, egylakásos ingatlanok esetében a sormunkában meghatározott feladatokat."

(2) A Kstv. 2. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A kéményseprő-ipari szerv a (4) bekezdés szerinti kéményseprő-ipari tevékenységet az (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében térítésmentesen végzi a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban, valamint az (5) bekezdés h) pontja szerinti megrendelés esetén. Az (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti első és második időpontban is költségtérítést kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari tevékenység költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A kéményseprő-ipari szolgáltató az (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari tevékenységet megrendelésre, díjfizetés ellenében végzi a 10. § (5) bekezdésben meghatározott eltéréssel."

96. §

(1) A Kstv. 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató az időszakos ellenőrzést és a szükség szerinti tisztítást megrendelés nélkül, ütemezett sormunka keretében látja el az ingatlan használójának előzetes írásbeli értesítése alapján a 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti ingatlanok esetében, kivéve a 2. § (5) bekezdés h) pontja szerinti esetet. Ha az ingatlan használójának a sormunkára vonatkozó jelzett időpont nem megfelelő, a kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató írásban az első időponttól számított harminc napon belüli időszakra eső második időpontot jelöl meg, tájékoztatást nyújtva az ingatlan használójának felróható okból elmaradó, sormunkában meghatározott feladatok elvégzésével kapcsolatos ingatlanhasználói kötelezettségekről és azok elmulasztásának jogkövetkezményeiről. Az időszakos ellenőrzés második időpontban történő meghiúsulása esetén a kéményseprő-ipari szerv, a 10. § (3) bekezdés szerinti szolgáltató és az ingatlan használója harmadik időpontban állapodnak meg."

(2) A Kstv. 3. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az égéstermék-elvezető jogszabályban meghatározott általános ellenőrzésénél gyakoribb - sormunka keretén belüli, illetve a 2. § (5) bekezdés h) pontja szerinti megrendelésre történő - ellenőrzésének, tisztításának szükségessége és gyakorisága az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapota alapján állapítható meg. Az égéstermék-elvezető használati és műszaki állapotát a kéményseprő-ipari szerv, a kéményseprő-ipari szolgáltató méri fel és ennek eredményéről az ingatlan használóját és a tűzvédelmi hatóságot értesíti."

97. §

A Kstv. 10. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a helyi önkormányzat a kéményseprő-ipari közszolgáltatást a 2. § (1) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontja szerinti ingatlanok esetében a közszolgáltató sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítése szerinti első és második időpontban, valamint a 2. § (5) bekezdés h) pontja szerinti megrendelés esetén térítésmentesen, a sormunkáról szóló előzetes írásbeli értesítés szerinti harmadik időpontban pedig a 2. § (16) bekezdése szerinti díjért biztosítja. A 2. § (1) bekezdés a) pont ac) alpontja szerinti társasházban, lakásszövetkezeti lakóépületben lévő, nem természetes személy tulajdonában álló vagy gazdálkodó szervezet székhelyeként, telephelyeként, fióktelepeként bejegyzett ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásért a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat kell fizetni, amelynek mértéke az elvégzett kéményseprő-ipari közszolgáltatás költségének az érintett ingatlanra jutó arányának felel meg. A 2. § (1) bekezdés b) pontja szerinti ingatlanok esetében a kéményseprő-ipari közszolgáltatásért a helyi önkormányzat rendeletében meghatározott, 2015. július 1-i állapot szerinti közszolgáltatási díjat kell fizetni."

23. Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény módosítása

98. §

(1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: e-ügyintézési tv.) 1. § 17. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"17. elektronikus ügyintézést biztosító szerv

a) az államigazgatási szerv,

b) a helyi önkormányzat,

c) a törvény vagy kormányrendelet által közigazgatási hatósági jogkör gyakorlására feljogosított egyéb jogalany,

d) az Országos Bírósági Hivatal és a bíróság,

e) az alapvető jogok biztosa,

f) az ügyészség,

g) a közjegyző,

h) a bírósági végrehajtó, az önálló bírósági végrehajtó iroda,

i) a hegyközségek kivételével a köztestület,

j) a közüzemi szolgáltató,

k) a törvényben vagy kormányrendeletben elektronikus ügyintézésre kötelezett közfeladatot ellátó vagy közszolgáltatást nyújtó jogalany, valamint

l) a meghatározott ügyek e törvény szerinti elektronikus intézését önkéntesen vállaló, az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelően biztosító és ezt az Elektronikus Ügyintézési Felügyeletnek bejelentő, az a)-k) alpont hatálya alá nem tartozó jogalany;"

(2) Az e-ügyintézési tv. 1. § 23. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"23. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott, belföldi székhellyel rendelkező gazdálkodó szervezet, azzal az eltéréssel, hogy e törvény alkalmazásában nem minősül gazdálkodó szervezetnek a lakásszövetkezet, valamint az adószámmal nem rendelkező egyesület, alapítvány."

99. §

Az e-ügyintézési tv. 9. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha nemzetközi szerződésből eredő kötelezettség alapján törvény vagy nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, elektronikus ügyintézésre köteles valamennyi, a 2. § (1) bekezdése szerinti ügy tekintetében a) az ügyfélként eljáró

aa) gazdálkodó szervezet,

ab) állam,

ac) önkormányzat,

ad) költségvetési szerv,

ae) ügyész,

af) jegyző,

ag) köztestület,

ah) az ac)-ag) alpontok hatálya alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatóság, valamint

b) az ügyfél jogi képviselője."

100. §

Az e-ügyintézési tv. 22. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Természetes személy vagy egyéni vállalkozó ügyfél kivételével az állami adó- és vámhatóság hatáskörébe és önkormányzati adóhatóság hatáskörébe tartozó ügyekben - ide nem értve az állami adó- és vámhatóság nyomozóhatósági feladatait - (a továbbiakban együtt: adóügyekben) az (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezésnek nincs helye."

101. §

Az e-ügyintézési tv. 24. § (1) és (2) bekezdésében a "díjakat" szövegrész helyébe a "díjakat, bírságokat" szöveg lép.

102. §

Az e-ügyintézési tv. 64. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az együttműködő szerv a rendelkezésére álló és a jogszabály alapján átadható vagy átadandó információkat az (1) bekezdés szerinti információátadás helyett elektronikusan hozzáférhetővé teheti a másik együttműködő szerv számára, ha az ehhez szükséges informatikai feltételek rendelkezésre állnak. Ha a kézbesítéshez jogszabály jogkövetkezményt fűz vagy az információt jogszabályban meghatározott határidőben kell biztosítani, a hozzáférhetővé tétel tényéről az információt átadó együttműködő szerv a másik együttműködő szervet az 58. § (2) bekezdése szerint tájékoztatja."

103. §

Az e-ügyintézési tv. 108. §-a a következő (6a)-(6d) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) 2018. június 30-ig adóügyekben az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel történő elektronikus kapcsolattartás során a gazdálkodó szervezet ügyfél a gazdálkodó szervezet hivatalos elérhetősége helyett a gazdálkodó szervezet nevében az ügyben eljáró természetes személy [a (6a) és (6b) bekezdés alkalmazásában a továbbiakban: természetes személy] azonosítása mellett a természetes személy 35. § (3) bekezdése szerinti tárhelyét is használhatja, ha 2018. január 1-je előtt ezen tárhely útján tartotta az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel a kapcsolatot.

(6b) Az (6a) bekezdésben megjelölt határidőig az ügyfél vagy képviselője eltérő rendelkezése hiányában az (1a) bekezdés szerinti ügyekben eljáró elektronikus ügyintézést biztosító szerv a gazdálkodó szervezet ügyfél részére címzett küldeményét a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetősége helyett a természetes személynek az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az általa 2017. december 31 -én ismert, 35. § (3) bekezdése szerinti tárhelyére küldi. Eltérő rendelkezésnek kell tekinteni, ha az adott ügyben a gazdálkodó szervezet ügyfél hivatalos elérhetőségét használta az elektronikus ügyintézést biztosító szervvel való kapcsolattartás során.

(6c) Az (6b) bekezdés szerinti tárhelyre kézbesített küldemény esetén a 14. § (4) bekezdésében foglalt kézbesítési szabályokat kell alkalmazni.

(6d) 2019. június 30-ig természetes személy vagy egyéni vállalkozó sem tehet a rendelkezési nyilvántartásba adóügyekben a 22. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezést."

104. §

Hatályát veszti az e-ügyintézési tv. 108/A. § (4) bekezdésében az "az ügyfél részére" szövegrész.

24. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény módosítása

105. §

(1) Hatályát veszti a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény 16. § (3) bekezdése.

(2) Nem lép hatályba a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény módosításáról szóló 2016. évi XLI. törvény 15. § a) pontja.

25. A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény módosítása

106. §

(1) A hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Stt.) 12. alcíme a következő 27/A. §-al egészül ki:

"27/A. § (1) A 26. § (1) bekezdésében, valamint a 29. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatók a KSH által végrehajtott adatfelvételek esetében - ideértve a 29. § szerinti egyéb statisztikai adatátvételeket - adatszolgáltatási, adatátadási kötelezettségüket elektronikus úton teljesítik.

(2) A KSH az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási, adatátadási kötelezettség elektronikus úton történő teljesítéséhez informatikai rendszert (a továbbiakban: Rendszer) működtet.

(3) A Rendszerben történő adatszolgáltatás, adatátadás, az adatszolgáltatókkal való kapcsolattartás esetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési tv.) rendelkezéseit a (4)-(10) bekezdésekben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(4) A Rendszerben történő adatszolgáltatást, adatátadást teljesítő adatszolgáltatók azonosítása - az E-ügyintézési tv. rendelkezéseinek megfelelően - a Rendszerben biztosított egyedi azonosítási folyamat során a regisztrációt követően kapott egyedi azonosítóval, vagy egyéb, az E-ügyintézési tv. szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatáson keresztül történik.

(5) A KSH - a Rendszerben regisztrált - adatszolgáltató részére címzett iratot az adatszolgáltató által a Rendszerben rögzített legfeljebb öt elektronikus levélcímre kézbesíti, ha az adatszolgáltatóval az E-ügyintézési tv. alapján való kapcsolattartás más módon nem lehetséges.

(6) Adatszolgáltatási, adatátadási kötelezettséggel kapcsolatos irat kézbesítése új, gazdálkodó szervezetnek nem minősülő adatszolgáltatói kijelölés esetében - ha az adatszolgáltató korábban még nem regisztrált a Rendszerben - postai szolgáltató útján, új, a rendszerben korábban nem regisztrált gazdálkodó szervezet adatszolgáltató részére annak hivatalos elektronikus elérhetőségére történik.

(7) A Rendszer rögzíti és visszaigazolja az adatszolgáltatás, adatátadás időpontját, amely egyben az adatszolgáltatási, adatátadási kötelezettség teljesítésének időpontja.

(8) Statisztikai adatátvétel esetében az adatátadási kötelezettség - az adatátadáson felül - a statisztikai adatátvétel adatainak értelmezéséhez szükséges dokumentáció, metaadatok átadásával tekinthető teljesítettnek.

(9) A KSH a teljesített adatszolgáltatást, adatátadást a Rendszerben a rögzítéstől számított egy évig megőrzi (a továbbiakban: megőrzési idő).

(10) Ha a Rendszer bármely okból egy napon legalább négy órán keresztül az adatszolgáltató által nem elérhető (üzemzavar, üzemszünet), ez a nap az adatszolgáltatási határidőbe nem számít bele. A KSH a honlapján közzéteszi azokat a napokat, amelyek a határidőbe nem számítanak bele."

(2) Az Stt. 28. §-a a következő (10a) bekezdéssel egészül ki:

"(10a) A (10) bekezdésben foglalt elektronikus rendszeren keresztül történő adatátadásra a 27/A. §-ban foglaltakat kell alkalmazni."

26. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény módosítása

107. §

Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény 83. § (2) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(2) A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény VIII. Fejezete helyébe a következő fejezet lép:

" VIII. FEJEZET

A VÍZGAZDÁLKODÁSI HATÓSÁGI JOGKÖR

28. § (1) A vízgazdálkodással összefüggő hatósági jogkör lehet vízügyi hatósági jogkör vagy helyi vízgazdálkodási hatósági jogkör.

(2) A vízügyi hatósági jogkörben - vízügyi hatósági eljárás keretében - a vízügyi hatóság, a helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben - helyi vízgazdálkodási hatósági eljárás keretében -a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendelet szerinti szerv jár el.

(3) A helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban a vízügyi hatósági eljárásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve

a) a 28/A. § (2) bekezdését,

b) a 28/D. § (1) bekezdés b) pontját,

c) a 28/D. § (4) és (5) bekezdését,

d) a 28/E. §-t,

e) a 31. §-t,

f) a 31/A. §-t.

28/A. § (1) A jogszabály alapján engedély nélkül végezhető vagy bejelentéshez kötött tevékenységektől eltekintve, vízjogi engedély szükséges

a) a vízimunka elvégzéséhez, a vízilétesítmény megépítéséhez és átalakításához (vízjogi létesítési engedély),

b) a vízilétesítmény használatbavételéhez és üzemeltetéséhez, a vízhasználathoz (vízjogi üzemeltetési engedély), és

c) a vízilétesítmény megszüntetéséhez (megszüntetési engedély).

(2) Elvi vízjogi engedély kérhető a vízjogi engedélyezési kötelezettség alá tartozó vízhasználat, vízimunka és vízilétesítmény műszaki tervezéséhez.

(3) A szénhidrogén kitermelési céllal mélyített, de arra alkalmatlan kutak termálvíz kitermelési célú hasznosítására a vízügyi hatóság ad engedélyt.

28/B. § A vízügyi hatósági eljárás során

a) a kérelem,

b) a hiánypótlás, és

c) az ügyfél által tett nyilatkozat

csak írásban terjeszthető elő.

28/C. § A vízügyi hatósági eljárásban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.

28/D. § (1) A kérelemre indult eljárás megindulásáról

a) az ismert ügyfelet,

b) a 3. § (2) bekezdése szerinti vizek, meder vagy vízilétesítmény érintettsége esetén a működési területével érintett vízügyi igazgatási szervet írásban értesíteni kell.

(2) Az írásbeli értesítés csak akkor mellőzhető, ha

a) az eljárás megindítása után a hatóság nyolc napon belül érdemben dönt, vagy a kérelmet visszautasítja, vagy az eljárást megszünteti, vagy

b) azt honvédelmi, nemzetbiztonsági, közbiztonsági okból jogszabály kizárja.

(3) Az írásbeli értesítésnek tartalmaznia kell:

a) a kérelmező ügyfél nevét,

b) az ügy tárgyát, iktatási számát, az eljárás megindításának napját és az adott ügyfajtára irányadó ügyintézési határidőt, az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokat, az ügyintéző nevét és hivatali elérhetőségét, és

c) az iratokba való betekintés és a nyilatkozattétel lehetőségére irányuló tájékoztatást.

(4) Ha a vízügyi hatósági eljárásban legalább ötven ügyfél ismert, az írásbeli értesítés helyett az ismert ügyfeleket az eljárás megindulásáról hirdetményi úton kell értesíteni. Az értesítés közhírré tehető.

(5) A hirdetmény útján közölt értesítés tartalmazza:

a) az ügy tárgyát és rövid ismertetését, és

b) a tájékoztatást arról, hogy az érintettek hol és mikor tekinthetnek be az ügy irataiba.

28/E. § A vízügyi hatósági eljárás ügyintézési határideje ötvenöt nap, amennyiben

a) a kérelem vízi szolgalom alapítását is tartalmazza, vagy arra irányul,

b) a kérelem védőidom, védőterület, védősáv kijelölésére irányul, vagy

c) az eljárás során szakhatóság állásfoglalása szükséges és egyben a hatóság másodszor is hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt.

29. § (1) Az előírt feltételek megléte esetén vízilétesítmény csak akkor létesíthető és üzemeltethető, valamint vízjogi engedélyt a hatóság csak akkor adhat ki, ha a vízilétesítmény, a vízimunka, illetve a vízhasználat

a) nem veszélyezteti a vízkészlet védelméhez fűződő érdekeket, és

b) megfelel a vízimunkára, a vízilétesítmények megvalósítására, átépítésére és megszüntetésére, valamint üzemeltetésére és a vízhasználatok gyakorlására kiadott vízgazdálkodási, műszaki és biztonsági szabályoknak, a vízháztartás, vízminőség, felszín alatti és felszíni vizek védelmével összefüggő egyéb szabályozásnak.

(2) Termálvíz kizárólag energiahasznosítás céljából történő kitermelésére vonatkozó létesítési engedélyben - a jogszabályokban előírt feltételek szerint - rendelkezni kell a kitermelt víz elhelyezésének módjáról.

(3) Új vízjogi engedély csak abban az esetben adható ki, ha az engedélyesek számára az engedélyben meghatározott vízmennyiség biztosítható.

(4) Ha a vízimunka elvégzése, illetve a vízilétesítmény megépítése vagy átalakítása végleges hatósági engedély nélkül, vagy a végleges hatósági engedélytől eltérően történt, a létesítő részére az üzemeltetési engedély kiadása megtagadható. Amennyiben a vízügyi hatóság a vízimunka, vízilétesítmény megvizsgálása után - az eset összes körülményeire is figyelemmel - a létesítő részére a fennmaradási engedélyt utólag megadja, egyidejűleg vízgazdálkodási bírság megfizetését kell előírni. A bírság az engedély nélkül létrehozott építmény értékének 80%-áig, engedély nélküli vízimunka vagy vízhasználat esetén 1 000 000 forintig terjedhet. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(5) A vízgazdálkodási bírságot - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - a vízimunka, vízilétesítmény kivitelezőjével szemben kell kiszabni.

(6) A vízgazdálkodási bírságot a vízimunka, vízilétesítmény létesítőjével szemben kell kiszabni, ha

a) a kivitelező kétséget kizáróan bizonyítja, hogy a jogellenes létesítésért való felelősség nem őt terheli, vagy

b) a kivitelező személye nem ismert.

(7) Mentesül a vízgazdálkodási bírság megfizetése alól az a létesítő, aki 2018. január 1-jét megelőzően engedély nélkül vagy engedélytől eltérően létesített vízkivételt biztosító vízilétesítményt, ha

a) a vízjogi engedélyezési kötelezettség 2017. december 31 -ét követően is fennáll,

b) a vízjogi fennmaradási engedélyezési eljárást 2028. december 31 -ig kérelmezi, és

c) az engedély megadásának feltételei fennállnak.

(8) Nem szabható ki vízgazdálkodási bírság

a) a vizeket érő balesetszerű szennyezés azonnali elhárítása érdekében szükséges, valamint

b) a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló kormányrendelet szerinti rendkívüli védekezés műszaki feladataihoz kötődő,

vízjogi engedély hiányában létesített vízilétesítmények vagy végzett vízimunka esetében, ha az egyébként engedélyezhető lett volna.

29/A. § Az elsőfokú vízügyi hatósági eljárásban és az elsőfokú helyi vízgazdálkodási hatósági eljárásban hozott határozat ellen fellebbezésnek van helye.

30. § (1) A vízügyi hatóság a külön jogszabályokban meghatározott feltételek, továbbá események bekövetkezése esetén hivatalból vagy kérelemre

a) a vízjogi engedélyt (ideértve az elvi engedélyt is) módosíthatja, szüneteltetheti, visszavonhatja, vagy

b) a vízilétesítmény megszüntetését elrendelheti.

(2) Ha a vízjogi engedély módosítását, szüneteltetését, visszavonását vagy a vízilétesítmény megszüntetését megalapozó eseményt tevékenység vagy mulasztás idézte elő, az engedélyest vagy a létesítőt (üzemeltetőt) az ebből eredő károkért az köteles kártalanítani, akinek tevékenysége vagy mulasztása miatt vált szükségessé a hatósági intézkedés.

(3) Az (1) bekezdés alapján hivatalból megtett intézkedésekből keletkezett károkért nem jár kártalanítás, ha az intézkedéseket

a) a közérdek, különösen a vízgazdálkodási, a közegészségügyi, a környezet- és természetvédelmi érdek,

b) a vizek mennyiségének és minőségének természetes vagy egyéb elháríthatatlan okokból történő megváltozása

c) az engedélyes jogszabályban meghatározott kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy jogszabályi kötelezettség megszegése

indokolja.

30/A. § Ha a vízügyi hatóság a hatósági ellenőrzés befejezéseként megállapítja, hogy az ügyfél a jogszabályban, illetve hatósági döntésben foglalt előírásokat megsértette,

a) és a jogszabály vagy hatósági döntés megsértése a jogellenes magatartás megszüntetésével vagy a jogszerű állapot helyreállításával orvosolható, a hatóság felhívja az ügyfél figyelmét a jogszabálysértésre, és megfelelő határidő megállapításával, valamint a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel végzésben kötelezi annak megszüntetésére,

b) ha az a) pont szerinti felhívásban meghatározott határidő eredménytelenül telt el, vagy az a) pont alkalmazása kizárt, a hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó eljárást,

c) ha az a) és a b) pont azért nem alkalmazható, mert a hatóság az adott jogszabálysértés tekintetében nem rendelkezik hatáskörrel vagy illetékességgel, a hatóság a jegyzőkönyv jogszabálysértésre vonatkozó információkat tartalmazó részének megküldésével kezdeményezi a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatóság eljárását, illetve fegyelmi, szabálysértési, büntető-, polgári vagy egyéb eljárást kezdeményez.

30/B. § A közigazgatási hatósági eljárás során felmerülő mintavételi, laboratóriumi, illetve az egyéb műszeres vizsgálatok költségei, továbbá az eljárás során a tényállás tisztázása kapcsán felmerült személyi és dologi költségek egyéb eljárási költségnek minősülnek.

31. § (1) A vízügyi hatóság által lefolytatott egyes közigazgatási eljárásokért (ideértve a szakhatósági eljárásokat, az igazgatási jellegű szolgáltatásokat, továbbá a bejelentéseket) igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(2) Mentes a díjfizetési kötelezettség alól

a) az öntözési berendezések engedélyezési eljárása, ha arra nem a vízhasználat engedélyezése keretében kerül sor;

b) a vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása a 29. § (7) bekezdés b) pontjában meghatározott időpontig.

31/A. § A vízügyi igazgatási szerveknek - a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló kormányrendeletben meghatározott tevékenységek esetében - nem kell igazgatási szolgáltatási díjat fizetni.

32. § Ha a vizek mennyiségi védelme, a vizek kártételeinek elhárítása, a károk megelőzése vagy a jogszerűen gyakorolt vízhasználat azt egyébként szükségessé teszi, a vízügyi hatóság a vízhasználót, vagy azt, aki a vízviszonyokba jogellenesen beavatkozott, a káros, illetve a károsodás veszélyével fenyegető állapot megszüntetésére, a szükséges vízimunka elvégzésére vagy meghatározott módon történő gyakorlására kötelezheti.

32/A. § (1) Aki a 29. § (4) bekezdésében foglaltakon túl jogszabályban, hatósági határozatban vagy közvetlenül alkalmazandó közösségi jogi aktusban szereplő vízgazdálkodási előírást megszeg, ideértve a vízgazdálkodási adatszolgáltatási, nyilvántartás-vezetési kötelezettséget is, a jogsértő magatartás súlyához igazodó, legfeljebb 1 000 000 forint összegű vízgazdálkodási bírságot köteles fizetni. A természetes személyre kiszabott bírság összege nem haladhatja meg a 300 000 forintot.

(2) A behajtott vízgazdálkodási bírság a központi költségvetés bevétele.

33. § (1) A vízügyi hatóság az általa engedélyezett, valamint az utólagos bejelentés alapján létesíthető vízilétesítményekről, vízimunkákról, vízilétesítményekről és vízhasználatokról vízikönyvet, továbbá a vízkészletről nyilvántartást vezet.

(2) A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörben eljáró hatóság a vízilétesítményekről nyilvántartást vezet.

33/A. § A vízügyi hatóság jogosult - a természeti és a környezeti veszélyeztetettség megelőzése (így a nagyvízi meder vízszállító képességének megőrzése, az árvizek levezetésének biztosítása) érdekében - a nagyvízi mederben telekalakítási, illetve építési tilalmat elrendelni."

27. Záró rendelkezések

108. §

(1) Ez a törvény - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - 2017. december 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1-2. §, a 3. § (1), (2), (4) és (5) bekezdése, a 4. §, a 7. § (1) bekezdése, a 8. § (1), (2) és (4) bekezdése, a 9-14. §, a 20-55. § és a 62-106. § 2018. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 15-18. §, valamint az 56-61. § és az 1. melléklet 2018. május 10-én lép hatályba.

(4) A 3. § (3) bekezdése, az 5. §, a 6. §, a 7. § (2) bekezdése, a 8. § (3) bekezdése és a 19. § 2019. január 1-jén lép hatályba.

109. §

E törvény 22-34. §-a és a 36-37. §-a az Alaptörvény 31. cikk (3) bekezdése alapján sarkalatosnak minősül.

110. §

Ez a törvény a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i, (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

1. melléklet a 2017. évi ... törvényhez

"4. melléklet a 2012. évi CLXVI. törvényhez

A törvény szerinti és a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-i (EU) 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti ágazatok, illetve alágazatok megfeleltetése

"

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

Magyarországon a felszíni vizek, a felszín alatti vizek és azok képződményei a Magyar Állam tulajdonában vannak. A vízkészletekkel való gazdálkodás és a vizek minőségi védelme a Magyar Állam és az erre a célra létrehozott állami hatósági és igazgatási szervek, intézmények feladata és felelőssége.

Az uniós támogatással megvalósuló Mezőgazdasági Vízhasználat Információs és Ellenőrzési Keretrendszer (a továbbiakban: VIZEK Keretrendszer) célja egyrészt az öntözéssel kapcsolatos vízjogi engedélyezési eljárás elektronizálása, a mezőgazdasági öntözéssel kapcsolatos vízgazdálkodási, fenntartói, hatósági, adózási és kutatási-statisztikai feladatok támogatása, másrészt valamennyi vízilétesítmény és vízhasználat vonatkozásában integrált hatósági ügyviteli rendszer (a továbbiakban: IHR) bevezetése, amelyhez közhiteles e-vízikönyvi rendszer, valamint a vízkészletjárulék elektronikus megállapítása, bevallása és megfizetése is kapcsolódik.

A projekt rendeltetése ügyfélbarát, rugalmas, hatékony hatósági feladatellátás megteremtése, szem előtt tartva a kormányzati szándékot a bürokrácia- és költségcsökkentésre és az e-közigazgatás vízügyi hatósági munkába történő átvezetésére. A projekt keretében kialakításra kerülő elektronikus felülethez kapcsolódó jogalkotási munka részeként a vízügyi hatósági eljárások egyszerűsítése is elvárt követelmény.

A VIZEK Keretrendszer eredményei 2019-től

A VIZEK Keretrendszerben 2019. január 1-jétől a vízjogi engedélyek megkérése előtt, a megalapozott ügyféli döntésük meghozatala érdekében a gazdálkodók "döntéstámogató rendszert" tudnak igénybe venni, és a tervezett öntözéssel érintett ingatlan alapadatainak, az öntözendő növénykultúráknak és a művelési ágnak a megadásával a VIZEK Keretrendszer gazdaságossági számításokat végez. A számításokkal az ügyfél képet alkothat arról, hogy a tervezett területen megvalósítható-e a gazdaságos öntözés, mekkora vízigénybevételre van szükség és van-e elégséges szabad vízkészlet, a tervezett éves vízfogyasztásnak mekkora a várható költsége. Ha az ügyfél mindezek alapján vagy az eredménytől függetlenül úgy dönt, hogy szeretné elindítani a vízjogi engedélyezési eljárást, akkor a VIZEK keretrendszer segítséget nyújt a vízjogi kérelem összeállításában, lehetőséget biztosít a szükséges iratok csatolására, illetve egyes dokumentumok beszerzését elektronikusan is támogatja (például tulajdoni lap, vagyonkezelői hozzájárulás stb.).

A gazdálkodók a mezőgazdasági öntözésre vonatkozó vízjogi engedély iránti kérelmüket már elektronikusan, az erre a célra kialakított felületen nyújtják be. A jelenlegi papír alapú, költséges, szigorú, hosszadalmas és bonyolult engedélyezési eljárás olyan terhet jelent a termelőknek, ami az egyik oka annak, hogy nem tudják öntözőrendszerek kiépítésével fejleszteni gazdaságukat, nem tudnak beruházni. Az öntözési célú vízjogi engedélyezési eljárás megindítását ezt követően valamennyi ügyfél e-űrlapon keresztül kezdeményezi, és az eljárás teljes egészében az elektronikus kapcsolattartás keretében valósul meg. Így a tervdokumentációk, vagyonkezelői hozzájárulások is elektronikusan kerülnek feltöltésre, a hatóság a szakhatóságokkal a VIZEK Keretrendszerben tart kapcsolatot és a végzések, határozatok közlésére is elektronikusan kerül sor. A megvalósuló VIZEK Keretrendszerrel csökken a vízjogi eljárások ügyintézési ideje és költsége.

A VIZEK Keretrendszer eredményeként a vízkészletjárulék (a továbbiakban: VKJ) bevallása, a járulék mértékének kiszámítása és befizetése 2019. január 1-jétől kizárólag elektronikusan történik, valamennyi vízjogi engedéllyel rendelkező vízhasználó számára. Ettől függetlenül, az Eütv. rendelkezései alapján a gazdálkodó szervezeteknek már 2018-tól kötelező a VKJ bevallás e-papír szolgáltatás igénybevételével való elektronikus megküldése.

Az e-vízikönyvi közhiteles hatósági nyilvántartás megvalósításával az abban rögzítésre kerülő vízjogi engedélyre vonatkozó alapvető információk lehetővé teszik statisztikai és egyéb lekérdezések végrehajtását, valamint gyorsabbá, egyszerűbbé válik az adatok megismerése a tervezők, beruházók, egyéb érintettek részére. Felmenő rendszerben az elektronikus nyilvántartásban elérhetőek lesznek az öntözésre vonatkozóan 2019-től, a többi vízhasználatra hosszabb távon a vízjogi engedélyekhez tartozó műszaki információk és tervdokumentációk. Az ügyfeleken kívül az e-vízikönyvi nyilvántartás jelentős mértékben támogatja a vízügyi hatóság és a vízügyi igazgatási szerv tevékenységét is, tekintettel arra, hogy késedelem nélkül hozzáférhetővé válnak a kiadott vízjogi engedélyek és a hozzájuk tartozó műszaki információk.

A VIZEK Keretrendszerhez kapcsolódó Integrált Hatósági Rendszer (a továbbiakban: IHR) eredményeként a hatósági ellenőrzések egységes nyilvántartása valósul meg, a hatósági eljárások során kiszabott bírságok befizetése nyomon követhetővé válik, egyszerűsödik a befizetések nyilvántartása és a bírságot tartalmazó döntés összerendelése. Kialakításra kerül továbbá a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet által hatósági vagy szakhatósági minőségben felügyelt létesítményeket nyilvántartó szakrendszer is. Megvalósul az ügykövetés a hatósági előírások teljesítése és az elrendelt végrehajtások vonatkozásában.

A vízügyi közalkalmazotti jogviszony különös szabályai

A törvényjavaslat a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak életpálya rendszerére vonatkozó szabályozást is tartalmaz. Az illetményemelés két ütemben történik. 2017. szeptember 1-jétől átlagosan 15 %-os, majd 2018. január 1-jei hatállyal ugyancsak átlagosan 15%-os mértékben.

A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatottak tekintetében az alábbi életpálya-elemek beépítésére kerül sor, összhangban az állami tisztviselőkre és hivatásos állományúakra vonatkozó szabályozással:

- Új előmeneteli rendszer kialakítása, ennek keretében munkaköri rendszer létrehozása és az egyes munkakörökhöz képesítési és alkalmassági követelmények meghatározása; az előmenetel biztosítja munkakörön belül és munkaköri kategóriák között horizontálisan és vertikálisan az előmenetelt.

- A munkaköri rendszerhez illeszkedő sávos javadalmazási rendszer kialakítása.

- A "hivatali érdekből történő átirányítás" intézményének bevezetése.

- A teljesítményértékelés jogszabályi feltételeinek megteremtése, minősítéshez illesztése.

- Képzési, továbbképzési rendszer kialakítása, mely egységes szempontokon alapul, a felsőfokúak esetében a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Víztudományi Kar bázisán.

- Hivatásetikai normák bevezetése, etikai eljárásra a Vízügyi Etikai Bizottság jogosult.

- A rugalmas jogviszony-megszüntetés biztosítása érdekében az azonnali hatályú jogviszony megszüntetés jogintézményének beépítése.

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvényben (a továbbiakban: Kjt.) foglalt alsókorlátos illetményrendszerhez képest a munkaköri rendszerhez illeszkedő javadalmazási rendszert biztosító szabályozás kialakítására kerül sor, az állami tisztviselői rendszerhez hasonlóan és ahhoz illeszkedve.

A vízügyi igazgatásban foglalkoztatottak esetében az alapvető különös szabályok a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvénybe (a továbbiakban: Vgtv.) kerülnek beépítésre, de a Kjt. és mögöttes háttérjogszabályként az Mt. továbbra is alkalmazandó. A részletszabályokat a Vgtv-ben elhelyezendő felhatalmazó rendelkezés alapján kiadásra kerülő kormányrendelet fogja tartalmazni.

A rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény (a továbbiakban: Hszt.) módosítását elsősorban a 2018. évre vonatkozó illetmény megállapítására vonatkozó szabályozás teszi szükségessé. Ezen tárgykörön túl a Hszt. kisebb, a jogalkalmazói tapasztalatok alapján, a gyakorlatban felmerült igények alapján történő módosítására tesz javaslatot a tervezet, a rendvédelmi egészségkárosodási eljárás rendje, az elektronikus személyügyi ügyintézés, a kiemelt készenlét fogalma, az összeférhetetlenségi szabályozás módosítása a digitális exportstratégia végrehajtása érdekében.

A hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1148 irányelv (a továbbiakban: NIS irányelv) 25. cikk (1) bekezdése alapján a tagállamoknak 2018. május 9-ig szükséges elfogadniuk és kihirdetniük azokat a törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseket, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az irányelvnek megfeleljenek. Ezen rendelkezésnek teszünk eleget akkor, amikor az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló 2001. évi CVIII. törvény (a továbbiakban: Ekertv.) módosításával, valamint a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény (a továbbiakban: Lrtv.) módosításával a NIS irányelv átültetése megtörténik hazai jogrendszerünkbe.

Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény módosításának célja, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv egy adott területen az érintett lakosságot katasztrófaveszély vagy veszélyhelyzet esetén SMS-ben riasztani és tájékoztatni tudja.

A szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről szóló 2012. évi II. törvény (a továbbiakban: Szabs. tv.) módosítására tett javaslatok pontosító jellegűek.

A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) egyes rendelkezéseinek módosítása a Kp-vel való összhang megteremtését szolgálja.

A közigazgatási perekre vonatkozó általános rendelkezések szerint a közigazgatási perekben döntő bíróság hatáskörébe tartoznak továbbra is azok az ügyek, amelyeket az önkormányzatok döntése ellen bíróság előtt lehet kezdeményezni. Az Mötv. továbbá az önkormányzati képviselő és polgármester jogállásával kapcsolatos jogvitákban is a közigazgatási perrendtartás szabályait rendeli alkalmazni.

A módosítás célja alapvetően az Mötv. perrendtartással való összehangolása, a Kp. által bevezetett terminológiai újítások átvezetése, illetve - a Kp. rendelkezéseivel párhuzamos, vagy azzal ellentétes - rendelkezés deregulációja. A módosítások döntő többsége csupán terminológiai-technikai jellegű, a céljuk az Mötv., mint ágazati törvény és a Kp. koherenciájának megteremtése.

Az Mötv. módosítása azért is szükséges még, hogy összhangban az Alkotmánybíróság egy korábbi döntésével, szabályozásra kerüljön az, hogy az adott önkormányzatokat közvetlenül érintő ügyekben a tervezési és a döntéshozatali eljárás során ki kell kérni az önkormányzatok véleményét.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

Az engedély és bejelentés nélkül létesíthető kutak esetében az azokra vonatkozó közigazgatási eljárási illeték megfizetésére vonatkozó rendelkezést hatályon kívül kell helyezni, illetve a talajvíz kutak esetében, ahol eddig tárgyi illetékmentesség volt és ez is szükségtelenné válik, az ezt tartalmazó rendelkezést szintén deregulálni szükséges.

Az 2. §-hoz

A közalkalmazotti reprezentativitás mérés gyakoriságának három évről öt évre történő meghatározását indokolja, hogy az öt év megfelelően illeszkedik az érdekegyeztetés gyakorlatához, így az ágazati párbeszéd bizottságok megújítási gyakoriságához, az üzemi tanács/közalkalmazotti tanács, illetve a munkavédelmi képviselők megválasztásának időpontjához.

A 3. §-hoz

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény kiegészítése szükséges annak érdekében, hogy a vízvédelmi hatóság az ügyfelek személyes adatait kezelhesse.

A 4. §-hoz

A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény új 13. §-a meghatározza, hogy a vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottakra a Kjt-t megfelelően kell alkalmazni. A javaslat felsorolja azon §-okat, melyek a Kjt-ből és az Mt-ből nem kerülnek alkalmazásra, továbbá amelyeket eltéréssel kell alkalmazni.

Ennek megfelelően, az új sávos illetményrendszer bevezetésével egyidejűleg - amely külön tartalmaz vezetői illetménytáblát is - kivezetésre kerül a vezetői pótlék, a címpótlék, az idegennyelv-tudási pótlék, az illetménykiegészítés és a keresetkiegészítés jogintézménye. Az új sávos illetményrendszer bevezetésével összefüggésben kizárásra kerül a további illetménypótlékok biztosításának lehetősége, melyet végrehajtási rendeletben az ágazati, szakmai sajátosságokra tekintettel lehetne meghatározni a Kjt. alapján.

A 13/A. § beépíti a szabályozásba a hivatásetikai normákat, valamint rögzíti a hivatásetikai eljárás menetét. A javaslat a hivatás etikai alapelveket - összhangban a kormánytisztviselőkre és a hivatásos állományúakra vonatkozó szabályozással - fogalmi kategóriánként rögzíti, kiegészítve a vezetőkre vonatkozó többletkövetelményekkel. Meghatározza az etikai vétség fogalmát, továbbá azt, hogy ennek megsértése esetén a Vízügyi Etikai Bizottság, mint újonnan létrehozandó testület jár el. A Vízügyi Etikai Bizottság az etikai eljárás eredményeként figyelmeztetést vagy megrovást szabhat ki.

A 13/B. § rögzíti, hogy a Vízügyi Etikai Bizottság tagjait az országos vízügyi igazgatási szerv vezetője határozza meg, egyben a tagokról névjegyzéket vezet. A névjegyzék legalább tíz, legfeljebb harminc főt tartalmaz. A Vízügyi Etikai Bizottság tagjaira a vízügyi igazgatási szervek vezetői tesznek javaslatot. A tagok a vízügyi igazgatási szervek közalkalmazotti állományából kerülnek ki. A kiválasztás személyes meghallgatást követően történik, és csak olyan közalkalmazottakra tehető javaslat, akik példamutató magatartásuk és munkájuk alapján méltóak a Vízügyi Etikai Bizottság munkájában való közreműködésre. A jelöléshez a közalkalmazott beleegyezése szükséges. A hivatásetikai részletes szabályokat, a Vízügyi Etikai Bizottság működésének részletes szabályait, valamint az etikai eljárás rendszerét a Vízügyi Etikai Bizottság Ügyrendje állapítja meg.

A 13/C. § tartalmazza az új besorolási és előmeneteli rendszert. A közalkalmazottnak a vízügyi pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a munkaköri kategóriához tartozó munkakörön belüli fizetési fokozatban, a munkaköri kategórián belül más munkakörben, továbbá a magasabb munkaköri kategóriába tartozó munkakör eléréséhez. A munkaköri kategóriákat és az egyes munkaköri kategóriákhoz tartozó munkaköröket kormányrendelet tartalmazza.

A 13/D. § határozza meg az előmenetel általános feltételeit, eszerint:

- a közalkalmazottnak teljesítenie kell az előírt képzési és továbbképzési kötelezettséget,

- ki kell töltenie az előírt fizetési várakozási időt,

- munkakörbe kerüléshez szükséges gyakorlati tapasztalattal, készségekkel és kompetenciákkal kell rendelkeznie,

- megfelelő teljesítményértékelés és minősítéssel kell rendelkeznie.

A 13/E. § tartalmazza az illetményre vonatkozó garanciális szabályokat. A Kormány rendelete határozza meg az előmeneteli fokozatokat és az azokhoz tartozó illetmények alsó és felső határait.

A törvényben meghatározott körülményekre figyelemmel a munkáltatói jogkör gyakorlója évente jogosult módosítani a besorolás szerinti illetményen a sáv alsó és felső között. Az illetmény módosítását megalapozó felülvizsgálatot január 31-éig kell végrehajtani.

A 13/F. § lehetővé teszi célfeladat megállapítását a vízügyi közalkalmazottak részére. A szabályozás bevezetésére azzal párhuzamosan kerül sor, hogy a keresetkiegészítés rendszere kivezetésre kerül és szabályainak alkalmazására a vízügyi közalkalmazottaknál nem lesz lehetőség.

Célfeladat meghatározására a munkáltatói jogkör gyakorlója és a közalkalmazott megállapodása alapján kerülhet sor. A célfeladatra vonatkozó rendelkezés a közszolgálati tisztviselőkről szóló 2011. évi CXCIX. törvény (a továbbiakban: Kttv.) szabályozási elveit követi. Eszerint a munkakör ellátásából adódó általános munkaterhet jelentősen meghaladó munkavégzésre állapítható meg célfeladat, kétoldalú megállapodás alapján. A célfeladathoz "tartós" munkateher növekedés kapcsolódik, ez különbözteti meg a céljuttatást a keresetkiegészítéstől [Kjt. 77. § (1) bek.], amely az "átmeneti többletfeladat" fogalmat használja. A helyettesítés esetét kivételként szerepeltetjük, hiszen ha a közalkalmazott a munkaköre ellátása mellett a munkáltató rendelkezése alapján átmenetileg más munkakörébe tartozó feladatokat is ellát, s ezáltal jelentős többletmunkát végez, illetményén felül a végzett munkával arányos külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti [Kjt. 24. § (1) bekezdés]. A célfeladat eredményes elvégzéséért céljuttatás jár, ennek azonban az is a feltétele, hogy azt a munkáltatói jogkör gyakorlója igazolja.

A Kttv. a 154. § (3) bekezdésében biztosítja annak lehetőségét, hogy a hivatali szervezet vezetője célfeladatot állapíthat meg - az érintett hivatali szervezet vezetőjének egyetértésével - más államigazgatási szervnél foglalkoztatott kormánytisztviselő részére. A céljuttatást a célfeladatot tűző hivatali szervezet vezetője állapítja meg a kormánytisztviselő részére. Ennek a gyakorlatban leginkább az uniós projektek esetében van jelentősége, amikor több szerv vesz részt a projekt megvalósításában. Erre figyelemmel a 13/F. § (4) bekezdése tartalmazza annak lehetőségét, hogy a Kjt. hatálya alá tartozó szervek egymás közötti viszonyaikban is tudják biztosítani a célfeladat megállapításának lehetőségét.

A javaslat rögzíti, hogy a céljuttatás összege a jubileumi jutalom számításakor nem vehető figyelembe.

A 13/G. § meghatározza a közalkalmazottakat megillető alapszabadság mértékét, amelynek alapja (alapszabadság) megegyezik az állami tisztviselőkről szóló 2016. évi LII. törvény (a továbbiakban: Áttv.) 23. § (1) bekezdése szerinti munkanappal. A pótszabadság mértéke -figyelemmel arra, hogy a Kjt. besorolása alapjaiban különbözik az Áttv-től - az évek számával növekszik és a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 117. §-át veszi figyelembe. A vezetőkre vonatkozó pótszabadság az Áttv. 23. § (5) bekezdésének figyelembevételével került meghatározásra.

A 13/H. § bevezeti a hivatali érdekből történő átirányítás jogintézményét. Ennek keretében a közalkalmazott a kinevezéstől eltérően is foglalkoztatható. A javaslat tartalmazza ennek garanciális feltételeit: legalább három munkanappal megelőző írásos tájékoztatás az elrendelésről annak várható időtartamáról, maximális időtartamáról. A hivatali érdekből történő átirányítás munkáltatók közötti megnyitásával az igazgatóságok, illetve a OVF és az igazgatóságok közötti átirányításra is hosszabb távú lehetőség nyílik. Ezzel az ágazat támogatni tudja a fiatal pályakezdők, illetve a tapasztalt kollégák tudásmegosztásának és gyakorlati tapasztalatának átadását.

A 13/I. § szabályozza a jogviszony megszüntetés új esetét, az azonnali hatályú megszüntetést. Erre akkor kerülhet sor, ha a közalkalmazott olyan magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy a munkakör tekintélyét vagy a munkáltató jó hírnevét, a jó közigazgatásba vetett bizalmat súlyosan rombolja, és amely miatt nem várható el a munkáltatótól a jogviszony fenntartása.

A 13/J. § a végkielégítéshez kapcsolódóan tartalmazza, hogy ha a közalkalmazott a jogviszonya megszüntetésekor végkielégítésben részesült, a jogviszony megszűnésétől számított nyolc hónapon belül újabb közalkalmazotti jogviszonyt abban az esetben létesíthet, ha vállalja, hogy a végkielégítés összegének az új jogviszony létesítéséig a nyolc hónapból hátralévő idővel arányos mértékét visszafizeti.

A 13/K. § bevezeti a közalkalmazott kötelező képzési, továbbképzési rendszerét. A továbbképzést a felsőfokú végzettségűek esetében az Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), az alap- és középfokú végzettségűek esetében a kijelölt vízügyi igazgatási szerv (a tervek szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság) biztosítja. A javaslat tartalmazza a költségekre vonatkozó rendelkezéseket, a továbbképzési kötelezettség elmulasztásának következményeit. A részletszabályokat kormányrendelet tartalmazza.

A 13/L. § a szintén újonnan kialakításra kerülő teljesítményértékelési rendszerre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A teljesítményt a közalkalmazott munkateljesítménye alapján a munkáltatói jogkör gyakorlója mérlegelési jogkörben értékeli évente egy alkalommal. Kötelező és ajánlott elemekből áll, eredménye alapján jutalom fizethető. A részletszabályokat - hasonlóan a kormánytisztviselőkre, az állami tisztviselőkre és a hivatásos állományúakra vonatkozó szabályozáshoz - kormányrendelet tartalmazza.

A 13/M. § rendelkezik a vezetői munkakörökről. A vezetőket határozatlan időre nevezik ki, de helyettesítés céljából határozott időre is történhet a kinevezés. Emellett rendelkezik a vezetőkre vonatkozó közös szabályokról: csak felsőfokú végzettséggel rendelkező közalkalmazott nevezhető ki, gyakornoki idő alatt nem nevezhető ki a közalkalmazott.

A 13/N. § rendelkezik a rendelkezésre állási pótlék mértékéről. A védekezési feladatok fokozódása (III. fokú készültség, több vízügyi igazgatási szerv egyidejű védekezése, országrészekre kiterjedő helyi vízkárelhárítás) esetén a védekezés országos irányítását a belügyminiszter az Országos Vízügyi Főigazgatóság védelmi szervezete, az Országos Műszaki Irányító Törzs (OMIT) útján látja el. A vízügyi igazgatási szerveknél a vizek kártételei elleni védekezés szabályairól szóló 232/1996. (XII. 26.) Korm. rendeletben meghatározott védekezéssel összefüggő feladatot ellátó védelmi szervezeti beosztást betöltő közalkalmazottat, a pihenőidő korlátozásával az annak tartama alatt a lehetséges munkavégzés céljából a munkáltató által elrendelt rendelkezésre állási kötelezettség teljesítésére is kötelezett, vagyis köteles megőrizni munkára képes állapotát és a munkáltató utasítása szerint munkát végezni, tekintettel arra, hogy ezen időtartam alatt a munkáltató bármikor rendkívüli munkavégzést rendelhet el. Figyelemmel arra, hogy a szervezett vízkárelhárítási tevékenység végrehajtásának szükségessége a mindenkori idő-, illetve vízjárási helyzet függvényében alakul, ezért előre nem ütemezhető, ezért a folyamatos rendelkezésre állást tesz szükségessé, mind az operatív végrehajtás (vízügyi igazgatóságok), mind az országos irányítás, az OMIT szintjén. A pótlék mértéke 20.000 forintban került megállapításra.

Az 5. §-hoz

A vízhasználók a vízkészletjárulék bevallást 2019. január 1. napjától kizárólag elektronikus úton készíthetik el, küldhetik meg és fizethetik meg a járulékot az erre rendszeresített elektronikus rendszeren keresztül. Az elektronikus út igénybevétele valamennyi vízhasználót, nemcsak a mezőgazdasági célú vízigénybevevőt érinti.

Tekintettel arra, hogy a Vgtv. 15/C. §-ának mentességre vonatkozó szabályai vízhasználónként határozzák meg a mentességet, így előfordulhat, hogy egy vízhasználó több területi vízügyi hatóság illetékességi területén is rendelkezik vízhasználatra jogosító vízjogi engedéllyel, így szükséges, hogy az e-vízikönyvi közhiteles hatósági nyilvántartásban szereplő adatok országosan elérhetővé és megismerhetővé váljanak.

A vízkészletjárulék bevallásban meghatározott műszaki adatokat a vízügyi igazgatási szerveknek is szükséges megismerniük és kezelniük annak érdekében, hogy a vízkészletnyilvántartási és -gazdálkodási feladataikat el tudják látni.

A 6. §-hoz

A § értelmében - az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvénytől eltérően - valamennyi természetes személy ügyfél is köteles lesz az elektronikus ügyintézésre az öntözési célú vízhasználatok vízjogi engedélyezésénél.

A rendelkezés értelmében az öntözési célú vízhasználat vízjogi engedélyezési eljárás során az egyes szervek a Kormány által kijelölt szerv által működtetett egységes felületen, az ún. VIZEK rendszerben tartják az ügyféllel és egymással a kapcsolatot. A VIZEK rendszer biztosítja, hogy az ügyfél által megadott adatok és valamennyi az eljárásban felhasznált adat közvetlenül eljusson a rendszerhez csatlakozott szervekhez.

A rendszer a "döntéstámogató rendszer" részeként ún. előszűrő felületet is tartalmaz, amely a kérelmező által megadott, valamint az érintett szervek által rendelkezésre bocsátott adatok alapján - nem kötelező jelleggel - tájékoztatja az ügyfelet az érintett ingatlanok mezőgazdasági célú vízellátásának lehetőségéről, a rendelkezésre álló vízkészletről, az ingatlanok öntözhetőségének megvalósítási módjáról, egyben gazdaságossági elemzéssel segíti a hatósági engedélyezésre irányuló döntés meghozatalát. A VIZEK Keretrendszer adatgyűjtő felülete egyúttal segítséget nyújt a vízjogi engedélyezéshez szükséges kérelem összeállításában.

A 7. §-hoz

A Vgtv. kiegészítése szükséges annak érdekében, hogy a vízügyi hatóság az ügyfelek személyes adatait kezelhesse. A fenti rendelkezések megteremtik a hatósági eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény 27. § alapján a hatósági ügy intézése céljából egyébként kezelhető személyes adatok eredeti céltól eltérő célból történő kezelésénél az adatkezelés jogalapját. Az adatok továbbkezelése szintén a hatóságot érintő jogi kötelezettség teljesítése érdekében szükséges. Ez az adatkezelési jogalap a kormányzati törekvésekkel összhangban álló, hatósági ügyek elektronikus nyilvántartására, az egymással összefüggő hatósági ügyek vonatkozásában előzménykutatásra és bizonyos körben elektronikus ügyintézésre teremt lehetőséget. Az adatbázis segítségével a hatóság az államháztartás kintlevőségeinek behajtása érdekében nyomon tudja követni a bírságok és a vízkészletjárulék befizetését, annak elmaradása esetén hatékonyan és gyorsan megteszi a szükséges intézkedéseket.

Külön is szükséges kiemelni, hogy az ingatlantulajdonosok közül csak a vízimunkával, vízilétesítménnyel és vízhasználattal érintett ingatlantulajdonosok személyes adatainak kezelésére kerül sor célhoz kötötten, anélkül, hogy az ingatlan-nyilvántartással párhuzamosan adatbázis jönne létre.

A Vgtv-ben szükséges rendelkezni arról, hogy a vízügyi igazgatási szervek a vízgazdálkodási adatok gyűjtése és a vízgazdálkodási objektumok azonosítása során kezelhessék az adatszolgáltatásra kötelezettek, engedélyesek, vízhasználók adatait. (A vízgazdálkodási adatok gyűjtése 2018. évtől a Központi Statisztikai Hivatallal történt megegyezés szerint az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló 288/2009. (XII. 15.) Korm. rendelet hatálya alól a vízgazdálkodási feladatokkal összefüggő alapadatokról szóló 178/1998. (XI. 6.) Korm. rendelet hatálya alá fog tartozni.)

A 2019-től működő adatgyűjtő felület biztosítja, hogy a kérelem elbírálásához szükséges iratokat az ügyfél már a kérelem benyújtása előtt beszerezhesse és azt a VIZEK rendszerben tárolhassa. Így a VIZEK rendszer üzemeltetője az adatgyűjtő felületen keresztül jogosult továbbítani a csatlakozott szervek felé a kérelmező által megjelölt adatokat, valamint a kérelmező részére jogosult tárolni - az adatgyűjtő felületen működő tárhelyébe - a csatlakozott szervek által visszaküldött információkat.

A Vgtv. 33/J. § (1) bekezdése tartalmazza a VIZEK keretrendszer azon adatkörét, melynek kezelésére a Földművelésügyi Minisztérium (a továbbiakban: FM) és az Agrárgazdasági Kutató Intézet (a továbbiakban: AKI) lenne jogosult. A gazdasági elemzésekhez és a szakmapolitikai döntés-előkészítő feladatokhoz egyrészt a már vízjogi engedéllyel rendelkező, másrészt a folyamatban lévő vízjogi engedélyezési eljárásban részt vevő, mezőgazdasági vízhasználattal érintett ügyfelek egyedi azonosításra alkalmas, a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 9/B § b) pont szerinti ügyfél-azonosítóval (az Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási rendszer ügyfél-azonosítójával) ellátott adatainak kezelésére van szükség, így a javaslat ezen adatkezelést biztosítja.

A magyar mezőgazdaságra nem jellemző a homogén gazdaságszerkezet, inkább duális szerkezetű, ahol megtalálhatóak a nagyüzemi gazdaságok, és az őstermelői gazdaságok is. Ráadásul ezen inhomogén sokaság öntözési szokásai sem homogének, sőt statisztikai eszközökkel nem könnyen kezelhetőek, mivel az öntözés jelenleg csupán a termelők statisztikailag elhanyagolható nagyságára terjed ki. Ezért is van szükség a vízjogi engedélyezésnél megjelenő ügyfelek ügyfél-azonosítóval ellátott adatainak az FM és az AKI részére való megosztására, mivel a két szereplő által kezelt egyéb adatbázisokkal együtt hozhatók meg a "vizes" agrárgazdasági döntések és végezhetők el a gazdasági elemzések. Amennyiben az adatátadásra nem kerülne sor, az FM és az AKI részére szükséges lenne az összes vízjogi engedélyes gazdasági adatainak begyűjtése külön vízügyi adatgyűjtés keretében: üzemi mérleg, eredmény-kimutatás, ágazati költségszámítás. Ez a külön adatgyűjtés viszont ellentmondana a Magyary Programnak, és szükségtelen adatszolgáltatói tehernövekedést jelentene. Ezért született döntés a törvényjavaslatban szereplő adatátadásról.

Fentiek mellett a vízjogi engedéllyel rendelkező mezőgazdasági termelő személyes adatát is tartalmazó adatainak egyedi azonosításra alkalmas módon történő kezelésére és feldolgozására jogosult a Magyar Államkincstár is, a támogatás ellenőrzéséhez kötődő jogszabályban meghatározott kötelezettségek ellátása érdekében.

A 8. §-hoz

A vízügyi igazgatási szerveknél foglalkoztatott közalkalmazottak besorolására, illetményrendszerére, a betölthető munkaköri kategóriákra és munkakörökre, a betölthető vezetői munkaköri kategóriákra és vezetői munkakörökre, a közalkalmazottak továbbképzésének tervezésére, finanszírozására, a képzések követelményrendszerére, a közalkalmazottak teljesítményértékelésének és minősítésének kötelező és ajánlott elemeire, fokozataira, eljárási szabályaira, az értékelőlap tartalmára, valamint a közalkalmazotti és a vezetői előmenetelre vonatkozó alapvető szabályokat a Vgtv. új IV. fejezete tartalmazza. Az ehhez kapcsolódó részletszabályok megalkotására a kormányrendeleti felhatalmazás ennek megfelelően a Vgtv. 45. § új (7b) bekezdésébe kerül.

A Vgtv. 45. § (7) bekezdés s) pontjának módosítása és egyben kiegészítése a vízjogi engedély és bejelentés nélkül megkezdhető és folytatható tevékenységek körének, valamint ezekben az esetkörökben az utólagos hatósági ellenőrzés szabályainak kormányrendeletben történő meghatározására ad felhatalmazást.

Egyúttal a Vgtv. kiegészítésre kerül a települési önkormányzat képviselőtestülete részére adott felhatalmazással, hogy rendeletben állapítsa meg - a vízügyi igazgatási szerv adatszolgáltatása alapján, a szennyezett területekre is figyelemmel - azokat a területeket, amelyek esetében hatósági engedély nélkül, utólagos bejelentés mellett létesíthető felszín alatti vizet kitermelő vízilétesítmény.

A VIZEK rendszer részletszabályait a Kormány rendelete fogja tartalmazni, jelen § erre biztosít törvényi felhatalmazást.

A 9. §-hoz

A Vgtv. 45/H. §-a átmeneti rendelkezés, amely egyrészt a korábban befizetett illeték, igazgatási szolgáltatási díj visszafizetéséről, másrészt a jelenleg folyamatban lévő ügyekben való alkalmazásról rendelkezik a házi vízigényt kielégítő, nem engedélyköteles vízkivételt biztosító vízilétesítmények esetében.

A már 2018-ban megvalósítandó adategyeztetésre az e-vízikönyvben és a korábbi VKJ programban szereplő adatok egyeztetése, valamint adatkapcsolat kialakítása végett van szükség. A VIZEK rendszer fejlesztésében létrejövő e-Vizikönyv ősfeltöltéséhez szükséges a papír alapú vízikönyvek digitalizálása, a rajtuk meglévő adatok rögzítése (metaadat feltöltés).

A rögzítést követően adattisztítást kell végezni annak érdekében, hogy 2019.január 1. napján a közhiteles nyilvántartás pontos adatokkal álljon az ügyfelek és hatóság rendelkezésére. Az adatok pontossága elengedhetetlen, hiszen az e-vízikönyv közhites nyilvántartás, amely biztosítja az alapadatokat 2019-től a VKJ bevalláshoz is.

A § a vízügyi közalkalmazotti jogviszonyhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz: az új életpálya bevezetésével összhangban rendelkezik az elévülésről, a folyamatban lévő jogviszony létesítéséről, módosításáról és megszüntetéséről, továbbá előírja az új besorolási rendbe sorolást és a 2018. január 1-jei hatályú munkáltatói intézkedés tartalmi elemeit.

Garanciális szabályként rögzíti, hogy a közalkalmazott és a vezető - az alsó és felső határ közötti - illetményét úgy kell megállapítani, hogy annak havi összege nem lehet kevesebb a közalkalmazott esetén a közalkalmazott, a vezető esetén a korábbi vezető vagy a magasabb vezető 2017. december 31-én megállapított illetményénél. Az illetmény megállapítása során figyelembe kell venni a 2017. december 31-én megillető pótlékok összegét.

A közalkalmazott és a vezető 2018. január 1-jétől cafetéria-juttatásra nem jogosult.

A közalkalmazott és a vezető 2018. évre irányadó szabadságát úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb a 2017. december 31-én járó szabadságánál.

A közalkalmazott és a vezető a korábban elnyert címek viselésére 2018. január 1-jét követően is jogosult.

A 10. §-hoz

A módosítás célja, hogy egyértelművé váljon, hogy vízhiány esetén a haltermelési célú vízigények az állatitatási vízhasználattal együtt kerüljenek kielégítésre. Így válik koherenssé a törvény a vízkészletjárulék kiszámításáról szóló 43/1999. (XII. 26.) KHVM rendelettel, amely a halgazdálkodásról és a hal védelméről szóló 2013. évi CII. törvénynek (a továbbiakban: Hhvtv.) megfelelően a haltermelés fogalmát használja.

Mivel a Vgtv. módosítása értelmében vízjogi engedély nélkül is létesíthetőek és üzemeltethetőek egyes vízilétesítmények - ezek körét kormányrendelet határozza meg -, így a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés c) pontjában a vízjogi engedélyre történő utalás félrevezető, hiszen a fenti esetekben nem is kerül kiadásra vízjogi engedély. Ezért a módosítás a vízjogi engedély helyett a vízhasználó megnevezést használja.

A vízkészletek hosszú távú biztosításával összhangban és a mezőgazdasági vízhasználók terheinek csökkentése érdekében a Kormány a VKJ-mentes kontingensek megemelését javasolja. Az intézkedés célja, hogy az öntözéses gazdálkodást, a halgazdálkodást, rizstermelést támogassa, ezáltal az aszálykárokat mérsékelje, és a gazdálkodók terheit csökkentse. A VKJ fizetési mentesség küszöbértéke növelésének javaslata az agrárgazdasági kamara álláspontját is figyelembe véve az öntözésnél 50 000 m3/év helyett 400 000 m3/év; halgazdálkodásnál és rizstermelésnél 150 000 m3/év helyett 300 000 m3/év mértékig terjedne. Az érdekképviseleti szervek tájékoztatása szerint a gazdálkodók visszajelzései azt mutatják, hogy a díjmentes vízkontingens határok nem bizonyultak elegendőnek az öntözéses gazdálkodást folytató tagjaiknál.

Az Agrárgazdasági Kutató Intézet korábbi kutatási eredményei alapján az öntözéses gazdálkodással, sokéves országos átlagban, növényfajtól függően 25-45%-kal nagyobb termésátlagok érhetők el az öntözés nélküli termesztéshez képest. Továbbá 3-9%-os kibocsátás-növekedés a mezőgazdaságban 8.000-26.000 éves munkaerőegység (ÉME) foglalkoztatás bővítő hatást tud elérni (ez 30-50%-os növekedés).

A VKJ-mentes kontingensek megemelésének költségvetési hatásait (bevételcsökkenés) az előző évekkel összehasonlítva nem lehet megállapítani, mivel a VKJ fizetési kötelezettséget az öntözési, halgazdálkodási és rizstermelési célú vízhasználatok esetében - víz ex-ante feltételként - 2016-ban vezettük vissza részlegesen, azaz ezt megelőzően nem volt tárgyi területen VKJ-fizetés. Első alkalommal a 2017. adóévben igénybe vett vízmennyiség után kell VKJ-t fizetni.

A 11. §-hoz

A §-ban érintett hatályos szövegrész alapján azon vízhasználók, akik évi 500 m3-nél kevesebb vizet használnak, de a kútjukat a vízügyi hatóság (és nem a jegyző) engedélyezte, kötelesen vízkészletjárulék-bevallást készíteni.

Az adminisztrációs teher mellett minimális vízkészlet-gazdálkodási haszonnal és 0 Ft bevétellel jár az 500 m3/év alatti vízhasználatok VKJ-ban történő nyilvántartása és évenkénti bevallás benyújtása, számonkérése, ellenőrzése. Így a vízhasználók adminisztrációs terheinek csökkentése és a vízügyi hatósági, valamint igazgatási szervek bürokráciájának csökkentése érdekében a bevallási kötelezettség hatályon kívül helyezésre kerül.

Az 500 m3/év vízmennyiséget meg nem haladó vízhasználatok esetében a Vgtv. 15/C. § (1) bekezdés c) pontja értelmében eddig sem kellett vízkészletjárulékot fizetni, így jelen módosítással bevételkiesés sem keletkezik a központi költségvetésnél. Az intézkedés egyértelműen csak adminisztratív tehercsökkentést jelent.

A 12. §-hoz

Tételesen tartalmazza a módosítás, hogy tárgyánál fogva díjmentes az elektronikus dokumentumként szolgáltatott nem hiteles tulajdonilap-másolat lekérdezése, ha azt a vízügyi igazgatási szerv az állami tulajdonban álló vízkészletek vagy vízilétesítmények vagyonkezelése tárgyában kéri, vagy ha a vízügyi és a vízvédelmi hatóság a vízgazdálkodási és vízvédelmi hatósági eljárással összefüggő feladatai, valamint a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az integrált hatósági ügyviteli rendszerhez kapcsolódó feladatai ellátása érdekében kéri.

Az elektronikus dokumentumként történő ingyenes tulajdonilap-másolat lekérdezés szorosan kapcsolódik a VIZEK Keretrendszer megvalósításához és az ennek részeként vállalt indikátorok teljesítéséhez, amely szerint az adatgyűjtő felület úgy ad vagyonkezelői hozzájárulást az érintett kérelmezőnek, hogy a vízügyi igazgatási szerv előtt ismert az érintett ingatlanok tulajdonviszonya. Továbbá az elektronikus vízügyi és vízvédelmi eljárás során az ügyfél nem nyújt be tulajdoni lapot, hanem a hatóság elektronikusan ellenőrzi a tulajdonosi jogok fennállását és szükség esetén dönt a szolgalmi kérdésekről is. Az integrált hatósági ügyviteli rendszer (IHR) szintén úgy tudja mind az engedélyezési, mind az ellenőrzési és szankcionálási feladatkörét teljesíteni, hogy ismert számára, hogy a folyamatban lévő, vizsgálat alatt álló területnek kik a tulajdonosai. Ezért nemcsak a vízügyi és vízvédelmi hatóság, hanem a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet egésze számára is szükséges a tulajdonilap-másolat lekérdezés ingyenességének biztosítása.

A 13. §-hoz

A Hszt. 225/A. § (3) bekezdése tartalmazza, hogy a Becsületbíróság a közrehatás kérdésének (mint az egészségkárosodási ellátásra jogosultság egyik feltételének) vizsgálatára irányuló eljárásban jogosult megismerni a hivatásos állomány tagjának egészségi állapotára vonatkozó adatokat és megtekinteni az azokat tartalmazó iratokat.

A Hszt. ezen rendelkezése alapvetően megfelel az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Infotv.) foglalt követelményeknek, miszerint a kötelező adatkezelés esetét és célját törvényben rögzíti. Az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) ugyanakkor ha nem is szigorúbb, de részletezőbb szabályozást tartalmaz, mint az Infotv. akkor, amikor az egészségügyi adatok tekintetében meghatározza azon célokat, amelyek alapján azok kezelése jogszerűen lehetséges. A módosítás célja a Hszt. szerinti adatkezelés és az Eüak. törvény közötti összhang megteremtése. A javasolt módosítás a rendvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos eljárás teljes folyamata (így pl. a Becsületbíróság eljárása, a miniszternek a továbbfoglalkoztatás alóli mentesítéssel kapcsolatos eljárása, stb.) tekintetében biztosítja, hogy az Eüak. törvényben rögzítve legyen az adatkezelés célja.

A 14. §-hoz

Az Inytv. 73/A. §-ának (5) bekezdéssel történő kiegészítését az indokolja, hogy a vízitársulatok vonatkozásában e jogszabályhely (4) bekezdése biztosítja a térítésmentességet.

A vagyonátvétel folytán a vízitársulatoktól kezelésre átvett ingatlanok vagyonkezelése során továbbra is szükséges a TAKARNET szolgáltatás igénybevétele, azonos feltételekkel.

Emellett a vízügyi igazgatási szervek állami alapfeladatként látják el a műszaki-szakmai feladataik mellett a vagyonkezelői feladatokat a vagyonkezelésükben lévő állami tulajdonú vagyontárgyakon; végzik a vagyonkezelésükben lévő állami tulajdonú vizek szabályozását, mederfenntartását, partvédelmét. Az állami alapfeladatok ellátásának, valamint a valós, természetbeni állapotnak az ingatlan-nyilvántartáshoz való folyamatos megfeleltetése érdekében szükséges a jelzett adatkörökhöz való hozzáférés, az adatok kezelése. A felelős vagyongazdálkodás, vízkárelhárítás, nagyvízi meder és parti sávkezelés, partvédelem, mederfenntartás, vízi utak fenntartása és vízilétesítmények üzemeltetése érdekében szükséges az ingatlan-nyilvántartási rendszer szolgáltatásainak elérését térítésmentesen biztosítani.

A 15. §-hoz

Az Ekertv. módosításával a NIS irányelv III. mellékletében meghatározott, a digitális szolgáltatások típusaival kapcsolatos rendelkezések átültetése valósul meg. E § átülteti a NIS irányelv 4. cikkében a digitális szolgáltatásokhoz kapcsolódóan meghatározott fogalmakat. Az Ekertv. 2. §-a, az Értelmező rendelkezések kiegészítésre kerül a digitális szolgáltatások meghatározásával, melyek a bejelentés-köteles szolgáltatások. Ezek az online piactér, az online keresőprogram és a felhőalapú számítástechnikai szolgáltatás.

A 16. §-hoz

E § rendelkezik a digitális szolgáltatók, vagyis bejelentés-köteles szolgáltatások nyújtói legfontosabb feladatairól. Így bejelentési kötelezettségük van a Kormány által rendeletben kijelölt hatóság részére az olyan biztonsági eseményekről, amelyek jelentős hatást gyakorolnak szolgáltatásuk nyújtására. Ez nem vonatkozik a mikro- és kisvállalkozásokra. A biztonsági eseményeket, valamint a bejelentést és a bejelentést fogadó hatóság eljárását, továbbá a bejelentés-köteles szolgáltatások hálózati és információs rendszereinek biztonságára vonatkozó alapvető követelményeket a Kormány rendeletében állapítja meg.

A 17. §-hoz

E § felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz.

A 18. §-hoz

E § a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.

A 19. §-hoz

A vízügyi igazgatási szervek országosan kb. 58.000 db. hrsz-ú ingatlan vagyonkezelését látják el, ezen túlmenően üzemeltetési szerződés, illetve vízügyi hatósági kijelölés alapján további kb. 2000 db hrsz-on látnak el üzemeltetési feladatot. Emellett kiemelten fontos - különösen a VIZEK Keretrendszerhez kapcsolódó öntözési engedélyeknél - a felszín alatti vizek és víztartó képződményeik vagyonkezelésével, az ezt érintő engedélyezéseknél a vagyonkezelői hozzájárulások megadásával kapcsolatos feladatkör gyakorlása.

A törvényjavaslat értelmében a VIZEK rendszer üzemeltetője a VIZEK rendszer üzemeltetési feladataival összefüggő feladatai ellátása és a VIZEK rendszerben való vagyonkezelői hozzájárulások biztosítása érdekében, valamint a vízügyi igazgatóságok magának a vagyongazdálkodási feladataiknak az ellátásához térítésmentesen hozzáférhetnek egyes MePAR fedvényekhez, tematikus fedvényekhez és a legfrissebb évjárat szerinti ortofotókhoz. Ezek garanciát jelentenek arra, hogy a VIZEK rendszer előszűrő felülete tájékoztatást tudjon adni az öntözéses gazdálkodást tervezők részére, egyben a vízjogi engedélyezés elektronikus megindítását megelőzően a vagyonkezelői hozzájárulás is kiadásra kerülhessen.

A vízügyi igazgatási szervek nagyvízi mederre és parti sávokra vonatkozó feladatainak ellátása során, a jogszabályokban előírt vízfolyás (folyók, kisvízfolyások, csatornák) medrek és parti sávok lehatárolásához és bejegyzéséhez szükséges információk egy részét a Mezőgazdasági Parcella Azonosító Rendszer digitális ortofotó adatbázisa és a fedvények, tematikus fedvények szolgáltatják. A fent nevezett adatokból és a vízügyi adatok összevetéséből meghatározhatók a jogilag rendezetlen szakaszok, továbbá az ingatlannyilvántartási térképtől eltérő szakaszok. Az eltérést mutató szakaszok jogi rendezésének hiányában nem lehetséges a lehatárolás és az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések elvégzése.

A vízügyi és vízvédelmi hatóság az engedélyezési eljárás során az aktuális ortofotót (segédinformációként a MePAR egyes fedvényeit) a tervezett öntézési terület azonosítására használja. Az öntözött területek ellenőrzésére, illetve az ezt követően induló kötelezésre irányuló eljárásban az öntözött terület azonosítására az aktuális ortofotót, az öntözés tényének ellenőrzésére, a helyszíni szemlén ellenőrizendő terület / parcella / kultúra azonosítására, lehatárolására a MePAR egyes fedvényeit használja fel. A BFKH FTFF által fejlesztett Távérzékeléses Öntözés Monitoring Rendszer adatainak, a MePAR fedvények és az öntözési engedélyek adataink összevetésével nyílik lehetőség azon területek felderítésére, melyeken - a növénykultúra fejlettségét alapul véve - valószínűsíthetően engedély nélküli öntözés történik. Ennek meghatározásához tehát a hivatásos katasztrófavédelmi szervezet egésze számára szükséges a §-ban szereplő MePAR hozzáférés.

A 20. §-hoz

A vízkivételt biztosító vízilétesítmények engedélyezési eljárása egyszerűsítésre kerül azáltal, hogy az ügyfelek mentesülnek a termőföld más célú hasznosításának engedélyezési kötelezettsége alól, így nem kell az ehhez kapcsolódó műszaki dokumentációt elkészíttetni és az erre vonatkozó igazgatási szolgáltatási díjat megfizetni.

A 21. §-hoz

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény kiegészítése szükséges annak érdekében, hogy a hivatásos katasztrófavédelmi szerv az iparbiztonsági, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá a külön jogszabály alapján hatáskörébe utalt hatósági eljárások során és az eljárások végleges lezárását követően kezelhesse az ügyfelek személyes adatait.

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv a szabálysértési, valamint panaszeljárási szabályok keretein belül a vonatkozó ágazati jogszabályokra tekintettel végzi a következő hatósági feladatait:

• engedélyezési tevékenység,

• felügyeleti tevékenység,

• nyilvántartási tevékenység,

• ellenőrzési tevékenység,

• bírságolási tevékenység.

A 22-37. §-hoz

A módosítás egyrészt az Mötv. Kp-val való összhangjának megteremtését célozza, úgy hogy a "bírósági felülvizsgálat" terminológia helyett a "közigazgatási perben megtámadható" kifejezés kerül alkalmazásra, amellyel a "felülvizsgálat" kettős értelmezése megszüntetésre kerül, így a közigazgatási perjogban a "felülvizsgálat" fogalma a továbbiakban kizárólag a Kúria hatáskörébe tartozó rendkívüli perorvoslatot jelenti majd.

Hatályon kívül helyezésre, illetve újraszabályozásra kerül olyan szövegrész, amely valamely hatósági döntés jogorvoslataként a nemperes eljárást nevesíti. A Kp. a nemperes eljárások helyett az egyszerűsített pert intézményesíti, ez alapján a közigazgatási nemperes eljárásban is háttérszabályaként a Kp. egyszerűsített perekre vonatkozó szabályait kell majd alkalmazni. Így a nemperes eljárásra való utalás a normaszövegből elhagyásra kerül. Továbbá hatályon kívül helyezésre kerül az is, hogy további jogorvoslatnak, felülvizsgálatnak nincs helye ilyen eljárásokban, mivel a Kp. szabályozása meghatározza, hogy egyszerűsített perben az ítélettel szemben fellebbezésnek nincs helye.

A soronkívüliség előírása a Kp. szabályai alapján alapvetően a bírósági ügyvitel rendszerébe tartozó jogintézmény, amelyről való döntés valójában a bíróság elnökének a hatáskörébe tartozik. Ezért az ágazati szabályokban a soron kívüli eljárásra utalásokat hatályon kívül kell helyezni. A módosításban ennek megfelelően a soronkívüliség előírása is elhagyásra kerül.

A módosítás - tekintettel arra, hogy az Mötv-ben, közigazgatási jog által szabályozott jogviták eldöntését írják elő a rendelkezések - a bíróságokra való utalást közigazgatási és munkaügyiről pusztán közigazgatási ügyben eljáró bíróságra változtatja.

Továbbá a módosítás tartalmazza az önkormányzatok törvényességi felügyeletére vonatkozó szabályozás Kp-vel való összhangját biztosító módosításokat is.

Az Mötv. módosítása szükséges továbbá arra tekintettel is, hogy összhangban a közigazgatási szankciókra vonatkozó törvényi szabályozással meghatározásra kerüljön, hogy a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott kötelezettségek elmulasztása esetére közigazgatási szankciót állapíthat meg, amely egyébként a helyi önkormányzat saját bevételét képezi.

Az Mötv. 85. § (3a) bekezdését érintő módosítás - az Alkotmánybíróság korábbi 22/2015. (VI. 18.) AB határozatában ismertetett megállapításával, valamint a Helyi Önkormányzatok Európai Chartájával való összhang megteremtése érdekében - biztosítja, hogy a kormányhivatal vezetőjének döntésével létrehozásra kerülő közös önkormányzati hivatalok esetében a létrehozást megelőzően az önkormányzatok véleményének kikérésével kapcsolatos eljárásrend a döntéshozatali eljárás keretében szabályozásra kerüljön.

Az 38-42. §-hoz

A javaslat egyrészt kiegészíti a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény értelmező rendelkezéseit a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység fogalmával. Ez a fogalom a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő - külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői - tevékenységet takarja.

A javaslat szerint az e tevékenységben való részvétel az összeférhetetlenségi szabályok megfelelő módosításával más foglalkoztatási jogviszony keretében is lehetővé válik a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény hatálya alá tartozók számára, de időbeli korlátozással: munkáltatói érdekek méltányos érvényesítése érdekében az összeférhetetlenségi szabály időkorláthoz kötött, a javaslat a tevékenység időtartamát hat hónapban maximalizálja. A munkáltatói érdek méltányos érvényesítése érdekében az összeférhetetlenségi szabály előzetes engedélyhez is köti a tevékenység végzését. A szabályozás azonos tartalmú a Hszt.-be beillesztésre kerülő szabályozással.

A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység végrehajtására célfeladat keretében is lehetőséget teremt a törvény. Ez a szabályozás is keretjellegű, alapvetésként rögzíti, hogy a célfeladat alapja a digitális exportban közreműködő szervezet és a munkáltató közötti megállapodás. Az érintett közszolgálati tisztviselő jogviszonya folyamatosan fennáll szakértői tevékenység ideje alatt is, az a munkáltató döntése, hogy milyen módon engedi el az érintett foglalkoztatottat (pl. fizetés nélküli szabadság, szabadság, munkavégzés alóli mentesítés, stb.). A szakértői tevékenység befejezését követően az érintett a korábban betöltött munkakört látja el. A költségeket ebben az esetben a munkáltató előlegezi meg, melyet utólag a közreműködő szervezet a projekt terhére finanszíroz. A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység nem minősül külföldi kiküldetésnek, így az erre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni. A célfeladat ezen speciális esetköre kapcsán egy felhatalmazó rendelkezés is beépítésre kerül a törvénybe.

Ahhoz, hogy az érintett részére lehetőség legyen fizetés nélküli szabadság engedélyezésére, ennek lehetőségét törvényi szinten rögzíteni kell. Hangsúlyozandó, hogy ez csak az egyik lehetőség a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység kapcsán, emellett más formák is lehetségesek (pl. szabadság igénybevétele, munkavégzés alóli mentesítés).

Az 43. §-hoz

A módosítás a rendelkezési nyilvántartásban rögzített meghatalmazás esetén annak elfogadását is megköveteli, továbbá az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás hatályosságát külön bejelentéshez köti. Ennek érdekében rögzíti, hogy az eljárás alá vont személy rendelkezési nyilvántartásban rögzített, meghatalmazásra irányuló nyilatkozata kizárólag attól az időponttól lesz hatályos az eljáró szabálysértési hatósággal, illetve bírósággal szemben, amikor azt az érintett bejelenti.

A 44. §-hoz

Az eljárás alá vont személyhez hasonlóan a sértett esetében is kötelezővé teszi a módosítás a rendelkezési nyilvántartásban rögzített, meghatalmazásra irányuló nyilatkozat bejelentését, világossá téve, hogy az egyébként érvényes meghatalmazás a bejelentéstől kezdve hatályos az eljáró bírósággal, szabálysértési hatósággal szemben.

A 45. §-hoz

Bár a védő kirendelésére vonatkozó hatályos szabályozásból következtetéssel levezethető, de indokolt, hogy külön értelmezés nélkül is egyértelmű legyen az őrizetbe vett eljárás alá vont személy kötelező ügyvédi képviseltéről történő törvényi rendelkezés.

A 46. §-hoz

A módosítás célja annak egyértelmű rögzítése, hogy a kirendelés hatályát veszti, amikor az eljárás alá vont személy bejelenti a rendelkezési nyilvántartásban rögzített (és elfogadott) meghatalmazás tényét, vagy a meghatalmazást a Szabs. tv. szerint benyújtja.

A 47. §-hoz

A Szabs. tv. 128. § (1) bekezdés d) pontja alapján az ügyész az elkövető javára csak a bíróság elzárásra átváltoztató végzése ellen kezdeményezhet perújítást. Az ügyész részére indokolt minden, a 127. § (1) bekezdésben meghatározott jogcím alapján biztosítani - az elkövető javára irányuló - perújítás jogát. Az érintett nem feltétlenül értesül a perújítás lehetőségéről, a perújítást megalapozó okról, míg a szükséges információk a törvényességi ellenőrzési tevékenysége során az ügyész rendelkezésére állnak.

A 48. §-hoz

A Szabs. tv. bírságkezelő központ feladatkörét meghatározó rendelkezés technikai jellegű módosítása az indokolatlan párhuzamosság elkerülése, valamint a normavilágosság követelményének érvényre juttatása céljából szükséges, mivel a visszajelzések alapján a hatályos - bonyolultabb - megfogalmazás értelmezési nehézségeket vetett fel.

A szabálysértési eljárás speciális esete a helyszíni bírság, amelynél az elkövető aláírásával a cselekményt a helyszínen elismeri. Főszabály szerint azzal kapcsolatban, hogy a szabálysértés megvalósult-e, a bírság tudomásul vételét követően már nincs helye jogorvoslatnak. Ezen túl a Szabs. tv. 99/A. §-a lehetőséget ad a helyszíni bírság utólagos felülvizsgálatára jogszabálysértés esetén.

A meg nem fizetett helyszíni bírság átváltoztatása során a bírósági gyakorlat országszerte eltérően alakul, mivel több bíróság is mellőzi az átváltoztatást és akkor is a kiszabott helyszíni bírság hatályon kívül helyezéséről rendelkezik, amikor a helyszíni bírság kiszabásakor nem anyagi jogi jogszabálysértés történt, hanem apró eljárási - adminisztratív, elírási - hibában szenved, vagy a bíró megítélése szerint a tényállás nem volt részletesen kifejtve a bírságszelvényen. Ezen döntések által a bíróság a helyszíni bírság kiszabását gyakorlatilag jogszabálysértőnek minősíti.

Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében rögzíteni szükséges, hogy a bíróságnak a helyszíni bírság átváltoztatásával összefüggő döntése során is csak a Szabs. tv. 99/A. § (3) bekezdésében foglalt, felülvizsgálatot megalapozó jogsértések esetén legyen lehetősége a helyszíni bírság hatályon kívül helyezésére.

A 49. §-hoz

A szabálysértési szabályozásért felelős miniszterhez, illetve a köztársasági elnökhöz felterjesztett méltányossági kérelmekkel kapcsolatos tapasztalatok alapján megállapítható, hogy a Szabs. tv. 147. § (1) bekezdés szerinti méltányossági kérelem benyújtására jogosult személyi kör meghatározása nem kellően egyértelmű az elkövetők számára. Az egységes joggyakorlat kialakítása érdekében szükséges a módosítás, mivel a hatályos szabályozás eltérő értelmezésre ad lehetőséget a kérelem benyújtásához való beleegyezés fogalma tekintetében. Az eljárás során adott meghatalmazás időbeli hatálya is megkérdőjelezhető, mivel alapesetben a képviseleti jogosultság a szabálysértési eljárásra vonatkozik, így az a jogerős döntéssel hatályát veszti [Szabs. tv. 53. § (1) bekezdés].

A módosítással a méltányossági kérelem benyújtására vonatkozó meghatalmazás iránti nyilatkozat is csak a meghatalmazás elfogadásával és az elfogadó nyilatkozat rendelkezési nyilvántartásban való rögzítésével lesz érvényes, a rendelkezési nyilvántartásba vett meghatalmazás hatályosságának pedig előfeltétele lesz, hogy azt az eljáró bíróságnak, illetve szabálysértési hatóságnak bejelentsék.

Az eljárási rend pontosítása kerül továbbá, mivel számos esetben kerülnek olyan ügyiratok felterjesztésre, amelyek esetében a hatályos jogszabályok alapján sincs helye méltányosság gyakorlásának.

A 50. § (1) bekezdéshez

Országosan eltér a gyakorlat abban, hogy a bíróságok kötelesek-e az elzárással is sújtható szabálysértések elkövetése miatt kiszabott pénzbírság, közérdekű munka büntetések átváltoztatása esetén az adatok szabálysértési nyilvántartási rendszerben történő rögzítésére vagy ezt a végrehajtást végző a szabálysértési hatóságnak kell megtennie. A szabálysértési törvény e tekintetben nem koherens, mert a bíróság, illetve a szabálysértési hatóság részére is előírja a hivatkozott adatok rögzítési kötelezettségét. A végrehajtási rendelet szerint a szabálysértési hatóság köteles rögzíteni a Szabs.tv. 153. § (2) bekezdés i) és n) pontjában meghatározott adatokat az irat visszaérkezésétől számított 3 napon belül, míg a bíróság adatrögzítési kötelezettségére vonatkozó rendelkezések ilyen utalást nem tesz.

Az eljárás során a bíróság az előtte folyamatban volt ügyeket végrehajtás céljából -hivatkozva a fenti "duplikált" törvényi szabályozásra, valamint a végrehajtási szabályra -megküldi az illetékes szabálysértési hatóságnak. A gyakorlatban előfordul, hogy a megküldést megelőző, bírósági "saját" döntésre vonatkozó adatrögzítés akadályba ütközik - figyelemmel arra, hogy csak a beazonosított előzményi adatokhoz van lehetőség további adat hozzárendelésére -, mivel a szabálysértési hatóság korábban hiányosan közölte a releváns előzmény-adatokat, A módosítással egyértelművé válik, hogy a közérdekű munkára, illetve elzárásra történő átváltoztatást és az ahhoz kapcsolódó adatokat az a szabálysértési hatóság rögzítse, amely az ügyiratot - végrehajtás céljából - az átváltoztatást követően úgyis megkapja. Így biztosítottá válik az is, hogy az esetlegesen hibásan közölt adatok javításra, pótlásra kerüljenek a nyilvántartásban.

A fentiek alapján okafogyott, hogy a bíróság törvényi adatrögzítési kötelezettségei között szerepeljenek ezen adatkörök.

A 50. § (2) bekezdéshez

A büntető ügyekben eljáró bíróságok a büntetőeljárás során jogosultak a vádlott szabálysértési felelősségre vonásáról dönteni abban az esetben, ha azt állapítják meg, hogy az elkövető cselekménye nem bűncselekmény, hanem szabálysértés. Ezek olyan szabálysértési cselekmények, amelyekben a döntéshozatal a Szabálysértési törvény szabályai szerint

- előkészítő eljárás lefolytatását követően a szabálysértési ügyekben eljáró bíróságok vagy

- a járási hivatalok

hatáskörébe tartozik.

Amennyiben a fentiek alapján a büntető bíróság szabálysértés tárgyában döntést hoz, úgy azt az SZNYR rendszer jelenlegi technikai felépítésére figyelemmel (a bíróság önállóan nem tud adatot rögzíteni, csak a szabálysértési hatóságok által felvezetett előzményekhez tud adatot felvezetni) nem tudja bevezetni az SZNYR-be, ekként nem tud eleget tenni az adatszolgáltatási kötelezettségének.

Tekintettel arra, hogy a hatályos szabályozás alapján a bírósági adatrögzítés feltétele az adott üggyel kapcsolatos előzményadatok SZNYR-ben való megléte, indokolt a jelzett probléma törvénymódosítással való megoldása. Mivel adatkezelésről van szó, így mindenképpen szükséges törvényben rögzíteni, hogy az ügy alapadatainak rögzítése mely hatóságnak a feladata. Ezen alapadatok szolgálnak előzményül a bírósági döntés alapján keletkezett nyilvántartási adatoknak.

A bíróság csak előzmény adatokhoz rendelhet hozzá új adatokat, ezért indokolt, hogy a kérdéses esetkörben a végrehajtásért felelős szabálysértési hatóságot terhelje az adatrögzítési kötelezettség tekintettel arra, hogy a bíróság az ügyiratot úgyis oda küldi meg a jogerő után.

A 51. §-hoz

Az egyes belügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2017. évi XXXIII. törvény szerinti módosítás alapján a Szabs. tv. felhatalmazást ad arra, hogy a Kormány kijelölje "a Kormány alárendeltségébe tartozó szervek által kiszabott szabálysértési bírságok befizetésének ellenőrzését végrehajtó szervet". Az erre a célra megalkotott és 2017. június 6-án hatályba lépett a központi bírságkezelő szerv kijelöléséről szóló 117/2017. (V. 29.) Korm. rendelet 2. § (1) és (2) bekezdése szükségszerűen - a Szabs. tv. által meghatározott feladatoknak megfelelően - a bírságkezelő szerv jogosultságait is rögzíti, amely a hatályos felhatalmazó rendelkezés szerinti szűkebb értelemben vett kijelölésbe nem érthető bele. Ennek megfelelően a Szabs. tv. 250. § (1) bekezdés a) pontjában adott felhatalmazás pontosítása szükséges.

A 52. §-hoz

a) A Szabs. tv. 128. §-a (1) bekezdés d) pontjának módosítása az ügyész részére minden, a Szabs. tv.-ben meghatározott jogcím alapján biztosítani kívánja az elkövető javára irányuló perújítás jogát. Az elkövető terhére a Szabs. tv. 128. § (2) bekezdése alapján senki nem jogosult perújítást kezdeményezni, ezért a koherencia érdekében szükséges a Szabs. tv. 127. § (1) bekezdése a) pont ab) alpont törlése, tekintettel arra, hogy e pontban foglaltak alapján az elkövető súlyosabb szankcióval sújtandó, fogalmilag csak az elkövető terhére irányulhat, így egy kiüresedett jogintézményről van szó.

b) A jelen módosítással hatályon kívül helyezett rendelkezés a bírságkezelő központ létrejöttét megelőző átmeneti időszak kezelésére, a kormányhivatalok által kezelt számlaszámokra vonatkozó betekintés érdekében került be a törvénybe. A kormányhivatalok hivatkozott számlái 2016. december 31-ével megszűntek és 2017. január 1-jétől központosított számlán kerülnek kezelésre a befizetéseket, melyekre rálátása van a bírságkezelőnek, így a 141. § (2e) tartalma kiüresedett, valamint a hatályban tartása félreértéshez is vezethet.

A 53. §-hoz

A vízügyi igazgatási szervek által kezelt, illetve üzemeltetett 60.000 db. földrészletet meghaladó vízfolyás és csatornahálózat nyomvonala a földrészletek megosztása, egyesítése és nyomvonal módosítása következtében folyamatosan változik. A vagyonkezelési, üzemeltetési fenntartási és védekezési munkák hatékony ellátásához szükséges a vízügyi adattárnak a valóságnak megfelelő adattartalommal történő feltöltése. Az engedély és bejelentés nélkül megkezdhető, üzemeltethető kutak szakszerű területi lehatárolásáról a vízügyi igazgatási szervek adnak az állampolgárok részére tájékoztatást, amely csak úgy valósulhat meg, ha az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázison alapul. A tájékoztatási rendszer 2018-tól indul, ezért az adatbázisokhoz való hozzáférésre is 2018-tól szükség van.

A vízügyi és vízvédelmi hatósági ellenőrzési tevékenység térinformatikai támogatással valósul meg a projekt keretében mind a VIZEK, mind az IHR tekintetében. Ezen túlmenően a helyszíni hatósági ellenőrzés során a helyszín és tulajdonosainak egyértelmű beazonosítása érdekében szükséges a térkép adatállományok megismerése és kezelése már 2018-tól.

E célt szolgálja az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázishoz történő folyamatos, valamint a topográfiai térképi adatbázishoz (amely tartalmazza az 1:10000 szintvonalrajz fedvényt is), a távérzékelési adatbázishoz és a domborzatmodellhez való évente egyszeri ingyenes hozzáférés a vízügyi igazgatási szervek számára. A hatósági feladatellátáshoz domborzatmodellre nincs szükség, így ott szűkített az adatkérés.

A jelenleg hatályos törvény az Országos Erdőállomány és Adattár nyilvántartásához szükséges adatokat, valamint a településrendezési feladatok ellátásához az önkormányzatok adatigényét díj-, költség-, és térítésmentesen biztosítja, az adatigénylés a fentiekhez hasonlóan valósulna meg a vízügyi igazgatási szervek számára is.

A törvényjavaslat egyúttal tartalmazza, hogy mindazon állami és önkormányzati szervek, akik az állami ingatlan-nyilvántartási és az állami alapadatok adatbázisaiból díj-, költség- és térítésmentesen hozzáférhetnek adatokhoz, azok az általuk kezelt adatbázisaikból díj-, költség- és térítésmentesen biztosítanak hozzáférést a földmérési és térinformatikai államigazgatási szerv számára az állami alapadatok adatbázisainak felújításával és aktualizálásával kapcsolatos feladatai ellátásához.

A 54. §-hoz

A módosítás indoka, hogy az állami halászati őrök a NÉBIH alkalmazásában álló kormánytisztviselők, akiknek feladata és működési területe jelentősen eltér a halgazdálkodásra jogosultak által foglalkoztatott halászati őröktől. Az állami halászati őrök nem csak a vízparton jogosultak ellenőrizni, hanem a hal származását az egész ország területén ellenőrizhetik, kereskedőknél, szállítóknál, forgalmazóknál, feldolgozóknál.

A 55. §-hoz

Az a) pont módosítása szolgálja a hatályos ágazati törvény címének történő megfeleltetést.

A b) pont szerinti módosítás oka, hogy a hatályos halgazdálkodással összefüggő jogszabályok a halgazdálkodási vízterület fogalmát ismerik, illetve definiálják.

A 56. §-hoz

Az irányelvben használatos fogalmak átültetése szükséges, mert a kijelölési folyamatban ezek mentén zajlik a kritériumok vizsgálata.

A 57. §-hoz

Az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők kijelölését a nemzeti létfontosságúvá történő eljáráson belül célszerű végezni, mert az eljárás a NIS irányelv szerinti kritériumok közül azt, hogy a szolgáltató kritikus társadalmi és/vagy gazdasági tevékenységek fenntartásához alapvető szolgáltatást nyújt-e, már vizsgálja, így csak a másik két kritériummal történő kiegészítés szükséges. A NIS irányelv 5. cikk (3) alapján a tagállamok jegyzéket vezetnek az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplőkről, ezzel a feladattal egészül ki az Lrtv. 5. § (1) szerinti nyilvántartó hatóság feladatköre. A NIS irányelv 5. cikk (5) alapján a tagállamoknak 2018. május 9-ét követően legalább kétévente felül kell vizsgálniuk az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők jegyzékét, ez a követelmény jelenik meg a jegyzéket vezető nyilvántartó hatóság feladatai között.

A 58. §-hoz

E szakasz a már kijelölt nemzeti létfontosságú rendszereleme tekintetében történő megfeleltetésről rendelkezik.

A 59. §-hoz

E § a jogharmonizációs záradékot tartalmazza.

A 60. §-hoz

A 4. melléklet az Lrtv. szerinti és a NIS irányelv II. mellékletében szereplő ágazatok, illetve alágazatok megfeleltetését tartalmazza. Az Lrtv. alapján több ágazat, alágazat szereplőiből történik a létfontosságú rendszerek, létesítmények azonosítása és kijelölése, a NIS irányelv ennél szűkebb kört kíván szabályozni. A mellékletben szereplő megfeleltetés annak eldöntéséhez szükséges, hogy a kijelölési eljárásban vizsgálni kell-e az alapvető szolgáltatásokat nyújtó szereplők azonosítására szolgáló kritériumokat.

A 61. §-hoz

Az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló 2013. évi L. törvény rendelkezései megfelelnek a NIS irányelvnek, azonban szükséges a jogharmonizációs záradék beépítése.

A 62. §-hoz

A közlekedési igazgatási jogszabályok szerint egy darab rendszámtábla elvesztése, eltulajdonítása esetén engedélyezhető a rendszámtábla utángyártása, ha ennek jogszabályi feltételei adottak. A járművezetőket érintő esetleges joghátrányok, problémák megelőzése érdekében a figyelmeztető jelzésnek a Schengeni Információs Rendszerben (SIS II rendszer) történő elhelyezésére vonatkozó törvényi szabályozáshoz (SIS II tv. 11. § (4) bek. a) pont) hasonló módon a Körtv.-ben is szükséges kimondani az utángyártott 1 darab rendszámtábla körözésének tilalmát.

A 63. §-hoz

Jelen módosítás célja, hogy koherens módon az a szerv váljon jogosulttá a körözési adat ellenőrzésére és a Rendőrség értesítésére, amely az adat átvételére is jogosult. A módosítás eredményeként rendszer-rendszer kapcsolat útján, ügymenetbe épített módon, az okmányügyintéző tudta nélkül értesülhet a Rendőrség és a körözési eljárást lefolytató rendőri szerv a körözött személy hollétéről, és az az okmány- és hatósági bizonyítvány iránti eljárásokban a személykörözési adatok ellenőrzésére és az azonosság megállapítását követő rendőrségi értesítésre ügymenetbe épített - az okmányügyintézőtől független - módon kerülhet sor.

A 64. §-hoz

A vízjogi engedélyezési eljárásokkal összefüggésben rendezni szükséges az öntözési célú szolgalom kérdéskörét, amelyet az Fétv. 26. § (1) és (2) bekezdése ugyan megállapít, de a Ptk-tól eltérő törvényi szintű szabályozás hiányában az osztatlan közös tulajdonban álló ingatlanok vonatkozásában is egyhangú hozzájárulást követel meg a szolgalommal érintett hasznonélvezőktől, tulajdonosoktól, vagyonkezelőtől, tulajdonosi joggyakorlótól.

Mindez a gyakorlatban az öntözési célú vízjogi engedélyezési eljárásokat megelőző előkészítés elhúzódásához vezet, hiszen közös tulajdon esetén szükséges valamennyi tulajdonosi hozzájárulás beszerzése a jogilag rendezetlen tulajdoni viszonyok esetében is. A Földművelésügyi Minisztérium által megfogalmazott javaslat, a probléma kezelésére a tulajdonosi hozzájárulások, megállapodások és szolgalmi jogok keletkezése vonatkozásában -a haszonbérbeadás analógiájára - a Fétv. 71. § (3) bekezdés alapján speciális szabályt mond ki. Ezzel megszűnnek a polgári jogi rendezés előtt fennálló tulajdonjogi és szolgalmi akadályok, és az engedélyt kérő beruházó az ingatlanhoz fűződő polgári jogi kérdéseket rövid időn belül képes rendezni.

A 65. és 76. §-hoz

A javaslat egyrészt kiegészíti a Hszt. értelmező rendelkezéseit a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység fogalmával. Ez a fogalom a nemzetközi színvonalú hazai állami digitális megoldások exportjával és programjának fejlesztésével összefüggő - külföldön történő feladatvégzéssel járó, ellentételezés fejében ellátott szakértői - tevékenységet takarja.

A javaslat szerint az e tevékenységben való részvétel az összeférhetetlenségi szabályok megfelelő módosításával más foglalkoztatási jogviszony keretében is lehetővé válik a hivatásos állomány tagjai számára, de időbeli korlátozással: munkáltatói érdekek méltányos érvényesítése érdekében az összeférhetetlenségi szabály időkorláthoz kötött, a javaslat a tevékenység időtartamát hat hónapban maximalizálja. A munkáltatói érdek méltányos érvényesítése érdekében az összeférhetetlenségi szabály előzetes engedélyhez is köti a tevékenység végzését. A szabályozás azonos tartalmú a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvénybe beillesztésre kerülő szabályozással.

A 66. §-hoz

A javaslat egyrészt módosítja a Hszt. 6. § (7) bekezdését. A hatályos szöveghez képest a nyilatkozat szó helyett jognyilatkozat szó fog szerepelni a rendelkezésben, továbbá kiegészül azon esetkörök meghatározásával, amikor a jelzett tárgykörökben a jognyilatkozatot elektronikus dokumentumban (és legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással) kell megtenni. A Hszt. szabályozásának előkészítése során a jogalkotói szándék egyrészt az volt, hogy a hivatásos állomány tagja részéről azon nyilatkozatok megtétele legyen elektronikus útra terelve, amelyek egy adott munkáltatói intézkedések hatályosulásához szükségesek (például beleegyezés, elfogadás, stb.), másrészt hogy a hivatásos állomány tagja részéről azon nyilatkozatok megtétele is elektronikus legyen, amelyekben a hivatásos állomány tagja kezdeményez (pl. lemondás, egyes kérelmek, mint a kártérítési vagy sérelemdíj iránti igény, panasz, méltányossági kérelem). Emellett a felsorolás tartalmazza még a szolgálati panasz benyújtásának esetkörét is, továbbá azon eseteket, amikor egy eljárás részeként az eljárási részcselekmények rögzítésére elektronikus jegyzőkönyvben kerül sor, és a hivatásos állomány tagjának nyilatkozatát abban szükséges rögzíteni, pl. amikor ahol a hivatásos állomány jegyzőkönyv aláírásával teszi meg jognyilatkozatát.

Ez utóbbi esetben ki kell emelni, hogy a jognyilatkozatot tartalmazó jegyzőkönyv elektronikus aláírása technikailag megoldott, a szervek a munkáltatói intézkedések elektronikus kiadmányozása és kézbesítésének bevezetéséhez a szükséges előkészületeket megtették (e-aláírások, e-szig vagy AVDH szolgáltatás használata). A személyzeti elbeszélgetéseken is így kell eljárni.

A szövegpontosítással egyértelművé válik, hogy pl. a kártérítési eljárás során a nem ritkán mellékletekkel együtt előterjesztett indítványok - amelyek mérete az ügyfélkapu, illetve a munkáltatói hivatali kapu kapacitását meghaladhatja - nem tartoznak e körbe. A szabályozás kimentési lehetőséget biztosít a hivatásos állomány tagjának, ha az elektronikus dokumentum kiállítása bármely okból nem lehetséges, ekkor a hivatásos állomány tagja jognyilatkozatát papír alapú dokumentumban teheti meg.

A 67. §-hoz

A javaslat tartalmazza a kifogástalan életvitel ellenőrzéshez való hozzájárulás visszavonása esetén a szolgálati viszony törvény erejénél fogva történő megszűnésének kimondását. A Hszt. 33. § (1) bekezdés d) pontja és 42. § (3) bekezdése alapján a szolgálati viszony létesítésének és fenntartásának a feltétele az ellenőrzéséhez való hozzájárulás. A hozzájárulás a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéshez való hozzájárulást is jelenti. A hozzájárulás nem határozott időre szól, hanem az egész szolgálati viszony idejére, a javaslat szerinti rendelkezés ezt erősíti meg.

A 68. §-hoz

A Hszt. 52. § (2) bekezdése tartalmazza a szolgálati viszony módosításának különös eseteinek felsorolását. Ezen felsorolás l) pontja szerint a szolgálati viszony módosításának minősül a rendelkezési állományba helyezés. Tekintettel arra, hogy a rendelkezési állomány megszűnését követő szolgálati beosztásba helyezés is a szolgálati viszony módosulásának az esete, indokolt a Hszt. 52. § (2) bekezdésének ezirányú kiegészítése.

A 69. és a 79. §-hoz

A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység végrehajtására célfeladat keretében is lehetőséget teremt a törvény, a célfeladatra vonatkozó szabályok ezúttal is alapvetően a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény rendelkezéseire történő visszahivatkozással kerül megalkotásra. A szabályozás keretjellegű, alapvetésként rögzíti, hogy a célfeladat alapja a digitális exportban közreműködő szervezet és a munkáltató közötti megállapodás. Az érintett szolgálati viszony folyamatosan fennáll a szakértői tevékenység ideje alatt is, az a rendvédelmi szerv döntése, hogy milyen módon engedi el az érintett foglalkoztatottat (pl. illetmény nélküli szabadság, szabadság, szolgálat alóli mentesítés, stb.). A szakértői tevékenység befejezését követően az érintett a korábban betöltött szolgálati beosztást látja el. A költségeket ebben az esetben a munkáltató előlegezi meg, melyet utólag a közreműködő szervezet a projekt terhére finanszíroz. A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység nem minősül sem külföldi kiküldetésnek, sem külföldre vezénylésnek, így az erre vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni.

Ahhoz, hogy az érintett részére lehetőség legyen illetmény nélküli szabadság engedélyezésére, ennek lehetőségét törvényi szinten rögzíteni kell. Hangsúlyozandó, hogy ez csak az egyik lehetőség a nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenység kapcsán, emellett más formák is lehetségesek (pl. szabadság igénybevétele, szolgálat alóli mentesítés).

A 70. §-hoz

A javaslat a Hszt. 33. §-ában foglalt módosítással való összhang megteremtését célozza. Tekintettel arra, hogy a Hszt. 33. § (1) bekezdés d) pontját akként módosítja a javaslat, hogy a kifogástalan életvitel ellenőrzéshez való hozzájárulás visszavonása esetén a szolgálati viszony törvény erejénél fogva megszűnik, szükséges a Hszt. ezirányú kiegészítése a törvény erejénél fogva történő megszűnés eseteinek felsorolásánál is.

A 71-74. §-hoz

A rendvédelmi egészségkárosodási ellátás megállapítására irányuló eljárás egyes lépéseinek sorrendjét változtatja meg a módosítás. A módosítás következtében a Becsületbíróságnak a közrehatás vizsgálatára irányuló eljárására időben hamarabb kerül sor, illetve a szabályozás jelenlegi, időben lineáris eljárásrendjét párhuzamos eljárási cselekmények váltják ki.

A módosítást követően a 45 napos állásfelajánlási szakasszal egyidejűleg kerül sor a Becsületbíróság összehívására; mind az 50% feletti, mind az 50% vagy az alatti egészségi állapot esetében (tehát amikor miniszteri mentesítési eljárás is van). Ezen módosítással biztosítható egyrészt, hogy a továbbfoglalkozatás alóli mentesítésre irányuló kérelem elbírálásakor már rendelkezésre álljon az a becsületbírósági határozat, mely a közrehatás vizsgálata tárgyában született. Másrészt, ha mentesítési kérelem benyújtására nem kerül sor, akkor a becsületbírósági vizsgálatnak az állásfelajánlási szakasszal való egyidejűségével az eljárás ideje rövidül. A módosítás az egészségkárosodási ellátásra jogosultsági feltételek nem változnak.

A javaslat kismértékben módosít továbbá néhány eljárási határidőt.

A javaslat továbbá az egészségkárosodási ellátásra jogosultság megállapítására irányuló eljárás időtartama alatti szolgálatmentesség kérdését is rendezi.

A javaslat pontosít továbbá az egészségkárosodási ellátás mértékének megállapításához figyelembe veendő szolgálati idő fogalmán.

A 75. §-hoz

A Hszt. 82/B. §-ának tervezett új (7) bekezdésével összefüggésben a rendelkezés kiegészíti a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesség esetköreit meghatározó felsorolást.

A 77. és a 91. §-hoz

A fizetési fokozatban történő előresoroláshoz a Hszt. több feltétel egyidejű teljesítését határozza meg: egyrészt a fizetési várakozási idő elteltét, másrészt a továbbképzési kötelezettség teljesítését, harmadrészt a teljesítményértékelés megfelelő szintjét. Ezen szabályokra tekintettel mondja ki a Hszt. 117. § (6) bekezdés c) pontja általános jelleggel, hogy azok, akik a rendelkezési állomány ideje alatt munkát nem végeznek, a rendelkezési állomány ideje nem számít bele a fizetési várakozási időbe. A módosítás ugyanakkor a gyermekgondozás céljából igénybevett illetmény nélküli szabadságon tartózkodók esetében ezen a szabályozáson enyhít (a fizetési fokozatban előrelépés a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságon lévő csak az általános szabályhoz képest megengedőbb rendelkezés beillesztésével - előnyben részesítés - biztosítható): esetükben megengedi, hogy legfeljebb 4 év időtartamban a rendelkezési állomány ideje a fizetési várakozási időbe beszámítson. Ez azt is jelenti, hogy ezen időszak vonatkozásában a másik két - a továbbképzési és a teljesítményértékelési - feltételnek nem kell teljesülnie. A módosítás rendezi azt is, amikor az érintett megszakításokkal tartózkodik gyermekgondozási célból igénybe vett illetmény nélküli szabadságon, ilyenkor azok idejét össze kell számítani és a 4 éves korlátot együttesen kell alkalmazni.

A rendelkezéssel kapcsolatosan egy átmeneti rendelkezés is beillesztésre kerül a törvénybe, amelynek értelmében a 2015. július 1. és 2017. december 31. közötti időtartam is figyelembe veendő az új rendelkezés alkalmazása során (a korábban hatályos törvény a fizetési fokozatokat más rendszerben szabályozta, így azt megelőző időszakra az átmeneti rendelkezést nem kell kiterjeszteni).

A 78. §-hoz

A Hszt. szülési szabadságra vonatkozó rendelkezése nem tartalmaz olyan rendelkezést, amely annak hatályát az örökbefogadó szülőre is kiterjesztené. Ilyen rendelkezés szerepel a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 127. § (2) bekezdésében, a Kttv. 110. § (2) bekezdésében, valamint - az előzőeknél jóval szélesebb körben - a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény 115. § (2) bekezdésében is. A módosítás célja, hogy a Hszt. is kiegészüljön ezzel a lehetőséggel, ehhez a bővebb felsorolást megjelenítő, a honvédek jogállására irányadó szabályokat alapul véve.

A 80. §-hoz

A Hszt. jelenleg nem rendelkezik arról, hogy a szolgálati beosztásból felfüggesztettek szabadságra jogosultak-e. A módosítás ezt a hiányzó rendelkezést építi be a törvénybe. A hivatásos állomány szolgálati beosztásból felfüggesztett tagja annak időtartama alatt nem teljesíthet szolgálatot - a felfüggesztés célja éppen a szolgálattól való távoltartás -, így ezen időtartamra a pihenéshez való alapjog érvényesülését célzó szabadság biztosítása nem indokolt. A szabadság jogintézmények célja a foglalkoztatottak rekreációjának biztosítása, a szolgálatteljesítés hiányában így ennek biztosítása nem indokolt. A javaslat ugyanakkor csak kifejezetten a felfüggesztés időtartamára vonatkozik, azaz a felfüggesztés időtartama előtti és utáni időszakra - időarányosan - továbbra is jogosult a hivatásos állomány tagja.

A 81. §-hoz

A méltatlansági eljárást szabályozó rendelkezések nem adnak útmutatást arra az esetre, ha a méltatlansági eljárás megindítása vagy befejezése előtt megváltozik az eljárás alá vont szolgálati helye, ennek pótlására tesz javaslatot a rendelkezés, a fegyelmi eljárásra irányadó szabályozás alapulvételével.

A 82. §-hoz

Előfordulhatnak olyan esetek, amikor a szolgálati viszony megszűnéséről rendelkező munkáltatói intézkedés végrehajtására még azt megelőzően sor kerül, hogy az érintett a Becsületbírósághoz fordulna. Amennyiben a Becsületbíróság eljárásának kezdeményezésére nyitva álló határidő még nem telt le, az eljárás megindítására természetesen jogosult az ekkor már a hivatásos állomány volt tagjának számító személy is, nem csak az, aki még ténylegesen az állomány tagja. A rendelkezés ezt a tényt rögzíti az egyértelműség érdekében.

A 83. §-hoz

A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelősségéhez kapcsolódó módosítás célja a másodfokú határozat esetében is annak kimondása, hogy jogorvoslat hiányában a határozat végrehajtható, ennek megfelelően javasolja a szabályozás kiegészítését azzal, hogy ha a kártérítésre kötelezett nem él keresettel, a kártérítésre vonatkozó határozat végrehajtható.

A 84. §-hoz

A tisztjelöltek szabadságával kapcsolatos szabályt rögzít.

Abban az esetben, amikor a tisztjelölt az általános rendelkezések szerint egyben a tanulmányait is folytatja - azaz párhuzamosan hallgatói jogviszonya is fennáll -, nem indokolt, hogy részére a szabadság Hszt.-ben szabályozott formái biztosításra kerüljenek, a távollétre ebben az esetben a hallgatói jogviszonnyal kapcsolatos szabályokat kell érvényesíteni.

Előfordulhat ugyanakkor olyan eset, amikor a hallgatói jogviszony szünetel, a tisztjelölti jogviszony viszont nem. A Hszt. 286. § (7) bekezdése rögzíti, hogy a tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelése a tisztjelölti jogviszonyának fennállását nem érinti (azzal, hogy a tisztjelölt a munkáltatói jogkört gyakorlótól kérheti, hogy a hallgatói jogviszonya szüneteltetésével egyidejűleg különös méltánylást érdemlő egyéni érdekére tekintettel a tisztjelölti jogviszony szünetelését engedélyezze). Ezen esetkörrel kapcsolatosan a végrehajtási rendelet úgy rendelkezik, hogy ha a tisztjelölt hallgatói jogviszonyának szünetelésével egyidejűleg a tisztjelölti jogviszonyának szüneteltetésére nem kerül sor, őt ezen időtartam alatt a rendvédelmi szerv hetente legfeljebb tizenkét óra időtartamban szolgálati feladatokkal láthatja el, amellyel a tisztjelöltnek a hallgatói jogviszony szünetelésének időtartama alatt is a tiszti besorolási osztályba tartozó szolgálati beosztásban történő szolgálatteljesítésre való felkészülését segíti elő. Indokolt, hogy ebben az esetben szabadságra legyen jogosult a szolgálati feladatokat ellátó tisztjelölt, természetesen időarányosan illeti meg őt a szabadság. Mivel a heti legfeljebb 12 óra szolgálatteljesítés nem feltétlenül öt napra kerül elosztásra, ezért a tisztjelöltek részére nem napokban kerül megállapításra a szabadság tartama, hanem hetekben.

A 85. §-hoz

A nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya esetében a miniszter utasításban határozta meg azon szolgálati beosztásokat, amelyek tekintetében a szolgálatoknál nem alkalmazható a munkáltatói intézkedések elektronikus kézbesítése az Ügyfélkapus tárhelyre. E tekintetben indokolt, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatoknál foglalkoztatott közalkalmazotti állomány is a kivételi körbe kerüljön, figyelemmel az e személyi kör által ellátott feladatokra. A módosítás ezt célozza.

A 86. §-hoz

A hivatásos katasztrófavédelmi szerv állománya vonatkozásában a tűzvédelmi szakértői jogosultsághoz kötött tevékenységgel kapcsolatosan a Hszt, hatályos 328. § (1) bekezdése jelenleg is tartalmazza, hogy ilyen tevékenységet a szolgálati hely illetékességi és működési területén csak az igazságszolgáltatási szervek felkérésére végezhet a hivatásos állomány tagja. A javaslat ezen rendelkezést terjeszti ki általánosan, a jövőben a szolgálati helytől függetlenül irányadó rendelkezéssé. Ezen módosítással összefüggésben okafogyottá válik a Hszt. 328. § (2) bekezdésében szereplő rendelkezés, így annak hatályon kívül helyezésére is sor kerül.

A 87. §-hoz

A nemzetközi közigazgatási szakértői tevékenységgel kapcsolatos célfeladatok végrehajtási szabályainak megalkotására irányuló felhatalmazó rendelkezést rögzíti.

A 88. §-hoz

A címzetes rendfokozat használatára vonatkozó szabályozása módosítása szükséges annak érdekében, hogy ne csak az viselhesse a korábban megszerzett rendfokozatát címzetesként tovább, aki a Hszt. hatálybalépésekor került alacsonyabb beosztásba, hanem később, az előmenetel során történő alacsonyabb beosztás esetén is legyen erre mód.

A 89. és 90. §-hoz

Meghatározásra kerül a 2018. január 1-jétől 2018. december 31-éig tartó időszakra a hivatásos állomány tagjának járó illetmény.

A 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakra az alábbi átmeneti szabályok szerint kell az illetményt folyósítani.

A 2018. évi alapilletmény-emelés:

1. 2018. évben a hivatásos állomány tagja a részére 2018. január 1-jére vonatkozó összegek alapján megállapított alapilletményre lesz jogosult, a teljes évben, ez alól kivételt képez az az eset, ha a hivatásos állomány tagjának beosztása év közben változik vagy ha év közben a fizetési fokozatban való soros előresorolására kerül sor,

2. az illetményt minden esetben az állományilletékes parancsnok munkáltatói intézkedése állapítja meg,

3. az illetményemelés általános szabályain felül a jogosultak esetében végre kell hajtani a fizetési fokozatban történő előresorolást: ennek megfelelően a tervezet önállóan szabályozza az előresorolásban részesülők és az arra nem jogosultak 2018. évi illetmény megállapításának szabályait,

4. azok esetében, akiknél fizetési fokozatban előresorolás nem lesz:

a) amennyiben a 2018. évre megállapított besorolás szerinti illetménye a 2015. június 30-ára vonatkozóan megállapított korábbi rendszeres díjazás 45 %-át nem haladja meg, akkor abban az esetben a törvény szerinti alapilletményre lesz jogosult;

b) amennyiben a 2018. évre megállapított besorolás szerinti illetménye a 2015. június 30-ára vonatkozóan megállapított korábbi rendszeres díjazás 45 %-át meghaladja, akkor abban az esetben részére legfeljebb a 45%-os mértékű emelést jelentő alapilletmény lesz folyósítható;

5. azok esetében, akiknél fizetési fokozatban előresorolás valósul meg:

a) amennyiben az új fizetési fokozattal megállapított besorolás szerinti illetménye a 2015. június 30-ára vonatkozóan megállapított korábbi rendszeres díjazás 45 %-át nem haladja meg, akkor abban az esetben a törvény szerinti alapilletményre lesz jogosult;

b) amennyiben a 2018. évre megállapított besorolás szerinti illetménye a 2015. június 30-ára vonatkozóan megállapított korábbi rendszeres díjazás 45 %-át meghaladja, akkor abban az esetben részére legfeljebb a 45%-os mértékű emelést jelentő alapilletmény lesz folyósítható, amely kiegészül egy újabb tétellel: esetükben ezen felül folyósítani kell az új és régi fizetési fokozat szerinti beosztási illetmények különbségét azzal, hogy a két folyósítandó összeg együttesen nem haladhatja meg a 2018. évi törvény szerinti alapilletményét.

c) amennyiben korrekciós díjra jogosult, abban az esetben a besorolási illetményén felül az új és régi fizetési fokozat szerinti beosztási illetményre jogosulttá válik, ez az összeg azonban csökkenti a korrekciós díj mértékét.

A 92. §-hoz

A szövegcserés módosításokat tartalmazza:

a) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok közalkalmazottait érintő módosítással összhangban szükséges a Hszt. hatályának is a módosítása.

b) -g) A rendvédelmi egészségkárosodási ellátással kapcsolatos kisebb jelentőségű módosítások. Ezek alapján a hivatásos állomány tagja, illetve a hivatásos állomány volt tagját tartalmazó szövegrész helyett a rendelkezésben a rendvédelmi egészségkárosodási ellátásban részesülő kerül megjelenítésre, emellett két hivatkozást is módosít. A 82/B. § (1) bekezdésében szereplő hivatkozás módosításának oka, hogy a 82/A. § (1) bekezdés d) és e) pontjában szereplő feltételek fennállása az álláskeresési szakasz megindulásakor még nem tisztázott, azok csak később, az álláskereséssel párhuzamosan kerülnek megállapításra. A Hszt. 82/H. § (6) bekezdése és 82/J. § (1) bekezdése a foglalkoztatott, illetve jogosult érdekkörében történő jogviszony megszűnést tartalmazza, amely kifejezés félreértelmezhető. A szabályozás kialakításának célja az volt, hogy a foglalkoztatott hibájából történő jogviszony megszűnés esetén kerüljön megszüntetésre az ellátásra jogosultság, ezért a foglalkoztatottnak felróhatóság használatát tartalmazza a szövegpontosítás. Emellett egy hivatkozás pontosítását is tartalmazza a javaslat.

h) A Hszt. felsorolja azokat a képzéseket, melyekre tanulmányi szerződés köthető. E körbe a nyelvtanfolyam nem sorolható be, indokolt ezt kiegészíteni.

i) Jelenleg a Hszt. 149. §-a látszólag tartalmaz egy ellentmondást, amennyiben az (1) bekezdés azt rögzíti, hogy a szülési szabadságból a szülő nő legalább két hetet köteles igénybe venni, míg a (3) bekezdés azt rögzíti, hogy a szülési szabadság időtartama hat hétnél rövidebb nem lehet. Valójában ez utóbbi rendelkezés célja, hogy a szülési szabadság megszűnésének esetében rögzítse garanciális okokból, hogy nem lehet hat hétnél rövidebb a szabadság, a módosítás révén - a Kttv. és a munka törvénykönyve mintájára - ez egyértelművé válik a törvényben.

j) A teljesítményjuttatás tárgyévre meghatározott mértéke esetében a "tárgyévre" kifejezés helyett a "kifizetés évére" szöveg alkalmazása indokolt az egyértelműség érdekében.

k) A méltatlansági eljárásban a határidők módosítását tartalmazza a módosítás, a fegyelmi eljárásra irányadó szabályozás alapulvételével.

l) Az egészségkárosodási ellátás kapcsán nem csak a hivatásos szolgálatra alkalmatlan, hanem a szolgálati beosztás betöltésére alkalmatlan hivatásos állomány is jogosult, így pontatlan a 225/A. § (2) bekezdésében szerepelő megfogalmazás, amely a közrehatás vizsgálatára a becsületbírósági döntésben részt vevő további személyeket jelöli ki, ezt korrigálja a módosítás.

m) A hivatásos állomány tagjának kártérítési felelősségéhez kapcsolódó hatályos rendelkezés, hogy a károkozó a háromhavi alapilletménye erejéig felel, ha gondatlanságából eredően kár olyan - jogszabályba ütköző - parancs, utasítás teljesítéséből keletkezett, amelynek következményeire az utasított károkozó előzőleg felhívta a figyelmet [Hszt. 229. § (2) bek. d) pont]. Ez ellentmond a Hszt. 103. §-ában foglaltaknak, miszerint a kárfelelősség az utasítás kiadóját terheli. A módosítás éppen ezért az utasított károkozó szövegrész helyett az utasított kifejezést jeleníti meg a törvényben.

n) Az ellenőrzési kör a működési körnél szűkebb kategória, indokolt a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségére vonatkozó szabályozásnál már használt "ellenőrzési körön belül" szöveg beemelése.

o) A rendvédelmi szerv kártérítési felelősségére vonatkozó szabályozás szerint bizonyos esetekben a rendvédelmi szerv a vétkességére tekintet nélkül felel a kárért. A betegségek köre kiegészül a balesettel, figyelemmel arra, hogy hatályon kívül helyezésre kerül a személyi kár fogalma, mely baleset esetében értelmezhető.

p) A szenior állomány tagja illetményben nem a Hszt. rendelkezési alapján részesül, és a szenior állomány tagjai speciális szabályok alapján teljesítenek szolgálatot, esetükben a teljesítményértékelés és teljesítményjuttatás szabályai nem alkalmazhatóak.

q) A miniszteri utasításra utalt tárgykör vonatkozásában a rendelkezés kiegészítése szükséges a közalkalmazotti munkakörökkel, figyelemmel arra, hogy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatoknál valamennyi foglalkoztatott (hivatásos állományú és közalkalmazott) esetében egységesen indokolt a munkáltatói intézkedések aláírásának és kézbesítésének zárt rendszerű kialakítása, figyelemmel a szolgálatok állománya által ellátott feladatokra.

r) A Hszt. 352. §-ában szereplő hivatkozás módosítása szükséges, tekintettel a 2018. évre vonatkozó illetményt megállapító két új § beillesztésére.

s) Figyelemmel arra, hogy a Hszt. jelenleg nem tartalmaz rendelkezést azzal összefüggésben, hogy a rendelkezési állomány megszűnésekor a hivatásos állomány tagjának illetményét hogyan kell megállapítani - tekintettel arra, hogy a Hszt. 353/A. § a 2016. január 1-jei hatályú illetmény megállapítást, a Hszt. 355. §-ban szabályozott illetmény megállapítás pedig a szolgálati jogviszony módosítás meghatározott eseteire terjed ki - indokolt, hogy a Hszt. 355. § (1) bekezdése kiegészüljön a rendelkezési állomány megszűnését követő szolgálati beosztásba helyezés esetével.

A 93. §-hoz

A hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza:

a) A kiemelt készenlét fogalmából törlésre kerül a szolgálatteljesítési hely közigazgatási határán kívül eső szövegrész. A módosítás szükségessége a gyakorlati alkalmazás során merült fel, a Készenléti Rendőrség állományával kapcsolatosan. Abban az esetben, ha például Budapest kellett az állománynak rendelkezésre állnia, a Budapesten diszlokáló szervezeti elemek esetében nem lehetett elrendelni kiemelt készenlétet, míg a vidéki osztályok állománya esetében igen. A módosítás ezt hivatott korrigálni.

b) A rendvédelmi szerv a szolgálati viszonnyal összefüggő balesetből eredő személyi kárért vétkességére tekintet nélkül felel. A módosítás indoka, hogy a személyi kár fogalma nem értelmezhető, a rendvédelmi szerv kártérítési felelősségére vonatkozó szabályozás pedig pontosításra került.

c) A Hszt. 328. § (1) bekezdésének módosításával összefüggésben okafogyottá válik a 328. § (2) bekezdésében szereplő rendelkezés, ezért annak hatályon kívül helyezése indokolt.

A 94-97. §-hoz

A hatályos kéményseprő-ipari szabályozás az ingatlanhasználót - a tüzelőanyag fajtájától függően - évente, illetve kétévente rendszeres kéményseprő-ipari sormunka ellenőrzés lehetővé tételére kötelezi. E kötelezettség az ingatlanhasználónak adminisztrációs és időbeli terhet jelent. E lakossági teher megszüntetése érdekében indokolt az egylakásos lakóépületeknél a rendszeres sormunka helyett a megrendelésre történő munkavégzést bevezetni. Az egylakásos épületeknél a sormunka így megszűnik, az ellenőrzést és tisztítást az egylakásos épület tulajdonosa megrendelheti szükség szerint, saját döntése alapján a területileg illetékes lakossági szolgáltatótól. Ezáltal az ingatlanhasználó egyéni felelősségvállalása növekszik, mivel a megrendelés nem kötelező. A megrendelés alapján a területi szolgáltató (az állami kéményseprő-ipari szerv, illetve egyes településeken az önkormányzati közszolgáltató) a sormunkában meghatározott feladatokat végzi el, amelyek lakossági körben továbbra is ingyenesek maradnak. A lakossági körön kívüli ingatlanok esetében már jelenleg is általánosan megrendelésre (díjfizetés ellenében) történik a kéményvizsgálat.

Az ingatlanhasználó a módosítás következtében szabadon egyeztetheti a területi szolgáltatóval a kéményellenőrzés időpontját és nem függ a szolgáltató munkavégzési menetrendjétől.

A 98. és 99. §-hoz

A 98. § (1) bekezdése és a 99. § jogtechnikai pontosításokat tartalmaz, illetve egyértelművé teszi, hogy elektronikus ügyintézésre köteles az önálló bírósági végrehajtó mellett az önálló bírósági végrehajtó iroda is.

A 98. § (2) bekezdésében szereplő definíció módosításával az elektronikus ügyintézésre kötelezettek köre változik. A kötelezettség a jövőben nem terjed ki a lakásszövetkezetekre, az adószámmal nem rendelkező, gazdasági tevékenységre fel sem készült, azt nem folytató egyesületekre, alapítványokra, valamint a gazdasági tevékenységet folytató, de jogi személyiséggel nem rendelkező társasházakra, alkalmi pertársaságokra. A módosítás révén ezen szervek mentesülnek a cégkapu létesítési kötelezettség alól, ügyeiket továbbra is hagyományos módon intézhetik.

A 100. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy az adóigazgatási eljárásokban az adóhatóság előtti képviseleti jogosultság megállapításához gazdálkodó szervezetek számára olyan különleges szakismeret szükséges, amit a rendelkezési nyilvántartás nem tud biztosítani, a rendelkezési nyilvántartásban az érintett szervezetek nem tehetnek meghatalmazást a jelzett ügykörben.

A 101. és 104. §-hoz

A javaslat egyértelművé teszi, hogy a természetes személy jogosult, a gazdálkodó szervezet pedig köteles a bírságokat elektronikusan megfizetni, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szervek a méretkorlát meghaladása esetén nemcsak az ügyfél, hanem egymás felé is jogosultak az információkat adathordozón is továbbítani.

A 102. §-hoz

A javaslat lehetővé teszi továbbá, hogy az egyes, jogszabály alapján átadható vagy átadni kötelező információkat a szervek egymás között ne küldjék, hanem azt elektronikusan elérhetővé tegyék a másik szerv számára.

A 103. §-hoz

A rendelkezés átmeneti időszak kialakításával biztosítja, hogy a gazdálkodó szervezetek a 2017. december 31-én hatályos e-kapcsolattartási szabályok mellett is intézhessék a NAV előtti ügyeiket, így a cégkapu használata helyett a korábbi ügyfélkapus kapcsolattal is kommunikálhassanak. A gazdálkodó szervezet azonban dönthet úgy is, hogy a cégkapuját használja.

A rendelkezés emellett a rendelkezési nyilvántartás és az Egységes Képviseleti Nyilvántartás közötti kapcsolat kialakításáig, átmeneti időszakra adóigazgatási ügyekben nem engedi meg természetes személyek számára sem a képviseleti meghatalmazást a rendelkezési nyilvántartásban.

A 105. §-hoz

A vízkivételt biztosító vízilétesítmények esetében a fennmaradási engedély bírság nélküli megszerzésére biztosított határidő 2018. december 31-ről 2028. december 31-re meghosszabbításra kerül. Ugyanakkor a Vgtv-t módosító 2016. évi XLI. törvény a Vgtv. ezen rendelkezését megállapító 29. § (7) bekezdését 2019. január 1-jével hatályon kívül helyezné. Ennek kizárása érdekében az érintett rendelkezések nem lépnek hatályba.

A 106. §-hoz

A módosítás a KSH részére történő kötelező adatszolgáltatások és adatátadásokra végrehajtására szolgáló elektronikus rendszerek (ELEKTRA, KARÁT rendszer) használatával kapcsolatos, az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseitől való eltéréseket állapítja meg. Az elektronikus adatszolgáltatás és adatátadás kötelező valamennyi KSH felé adatszolgáltatásra kötelezett személy és szervezet részére.

A 107. §-hoz

A egyes törvényeknek a vízkivételekkel összefüggő módosításáról szóló T/15373. számú törvényjavaslat (a továbbiakban: Törvényjavaslat) országgyűlési benyújtását követően benyújtásra került az általános közigazgatási rendtartásról szóló, valamint a közigazgatási perrendtartásról szóló törvénnyel összefüggő módosításokat tartalmazó törvényjavaslat is. Ez utóbbi törvényjavaslatot az Országgyűlés a tavaszi ülésszakban elfogadta (az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény és a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény hatálybalépésével összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2017. évi L. törvény), míg a T/15373. számú törvényjavaslat tartalmilag beépül tárgyi törvényjavaslatba.

A 2017. évi L. törvény - 2018. január 1-jei hatályba lépéssel - újraszabályozza a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény vízügyi hatósági eljárásokra vonatkozó teljes fejezetét, de értelemszerűen a hatályos szövegezésből kiindulva. Ennek megfelelően a módosító javaslat gondoskodik arról, hogy a 2017. évi L. törvény a vízkivételi egyszerűsítéseket már tartalmazó tartalommal lépjen hatályba.

A § olyan szabályozást tartalmaz, amely alapján 80 méteres kútmélységig főszabály szerint nem lesz szükséges sem engedélyezési, sem bejelentési eljárás lefolytatása a kutak létesítésének és üzemeltetésének megkezdése előtt.

Ennek megfelelően engedély és bejelentés nélkül létesíthető a 80 m-nél sekélyebb, házi vízigényt meg nem haladó vízkivételt biztosító vízilétesítmény. Az engedélyezési kötelezettség fenntartása szükséges házi vízigénynél akkor, ha

a) az hideg és termálkarszt készletekbe történő beavatkozást jelent (karsztvíz igénybevételét jelenti), annak mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül, valamint

b) mélységtől és vízmennyiségtől függetlenül vízbázis védőterületének érintettsége esetében. Az erre vonatkozó részletes szabályokat a vízgazdálkodási hatósági jogkör gyakorlásáról szóló 72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet fogja meghatározni.

A vízkészletek hosszú távú fennmaradása érdekében rögzíteni szükséges, hogy az engedély nélkül létesíthető vízilétesítmények esetében is biztosítani kell a vízkészletek védelméhez fűződő érdekeket, és a vízgazdálkodási, műszaki, biztonsági és vízvédelmi szabályokat.

Az illegálisan létesített, továbbra is engedélyköteles vízkivételt biztosító vízilétesítményeknél a bírságmentes engedélyezésre vonatkozó moratórium 2018. december 31. napjáról 2028. december 31. napjáig kerül meghosszabbításra. Egyúttal ez vonatkozik a 2016. június 3. után (ekkor került bele a Vgtv. a tárgyi rendelkezés) létesített engedélyköteles vízkivételi létesítményekre is.

Az engedélyhez kötött vízkivételt biztosító vízilétesítményeket igazgatási szolgáltatási díj fizetése nélkül lehet létesíteni, üzemeltetni és megszüntetni, azaz ahol fennmarad az engedélyezési kötelezettség, ott is csökken az adminisztrációs teher.

A 108. § (1) bekezdéséhez

Figyelemmel a Körtv. 10. § (6) bekezdés 2017. december 1-jei hatálybalépésére a javasolt módosításokat szintén azzal az időponttal indokolt hatályba léptetni.

A 108. § (2) bekezdéséhez

A jelen csomagban foglalt törvénymódosítások főszabály szerint 2018. január 1-jén lépnek hatályba.

A 108. § (3) bekezdéséhez

A hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló, 2016. július 6-ai, 2016/1148 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

A 108. § (4) bekezdéséhez

A VIZEK rendszer 2019. január 1-vel kezdi meg működését, így az ezzel összefüggő törvényi szintű szabályozás, illetve a VIZEK rendszer részletszabályait tartalmazó, kormányrendeletre vonatkozó felhatalmazás 2019-ben lép hatályba.

A 109. §-hoz

Figyelemmel arra, hogy a törvény az Mötv. sarkalatos rendelkezéseit módosítja, szükséges sarkalatossági záradék beépítése.

A 110. §-hoz

Jogharmonizációs záradék.