32013R0040[1]

A Tanács 40/2013/EU rendelete ( 2013. január 21. ) az uniós vizeken, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról

A TANÁCS 40/2013/EU RENDELETE

(2013. január 21.)

az uniós vizeken, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeknek a 2013. évre történő meghatározásáról

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

(1) Ez a rendelet az uniós vizek vonatkozásában, valamint a nemzetközi tárgyalások vagy megállapodások hatálya alá tartozó bizonyos halállományok és halállománycsoportok tekintetében az uniós hajók számára egyes nem uniós vizeken rendelkezésre álló halászati lehetőségeket határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett halászati lehetőségek körébe a következők tartoznak:

a) a 2013. évre és - amennyiben arról e rendelet rendelkezik - a 2014. évre szóló fogási korlátozások;

b) a 2013. február 1-jétől2014. január 31-ig tartó időszakra vonatkozó erőkifejtési korlátozások;

c) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra a 2012. december 1. és 2013. november 30. közötti időszakban alkalmazandó halászati lehetőségek; és

d) a 28. cikkben meghatározott időszakok tekintetében az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság létrehozásáról szóló egyezmény (IATTC) hatálya alá tartozó területen élő bizonyos állományokra vonatkozó 2013. évi és - amennyiben arról e rendelet rendelkezik - 2014. évi halászati lehetőségek.

(3) Ez a rendelet átmeneti halászati lehetőségeket is meghatároz a Norvégiával kötött kétoldalú halászati megállapodások hatálya alá tartozó egyes halállományok és állománycsoportok tekintetében, amelyek a 2013-ra vonatkozó szabályokkal kapcsolatos konzultációk lezárultáig maradnak hatályban.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet az alábbi hajókra alkalmazandó:

a) uniós hajók;

b) az uniós vizeken tartózkodó harmadik országbeli hajók.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

a)

"uniós hajó" : valamely tagállam lobogója alatt közlekedő és az Európai Unióban lajstromozott halászhajó;

b)

"harmadik országbeli hajó" : harmadik országok lobogója alatt közlekedő és harmadik országokban lajstromozott halászhajó;

c)

"uniós vizek" : a tagállamok felségterületéhez vagy joghatósága alá tartozó vizek a Szerződés II. mellékletében felsorolt tengerentúli országokkal és területekkel szomszédos vizek kivételével;

d)

"teljes kifogható mennyiség" (TAC) : az egyes halállományokból évente kifogható és kirakodható mennyiség;

e)

"kvóta" : a teljes kifogható mennyiségnek az Unió, valamely tagállam vagy valamely harmadik ország részére kiosztott hányada;

f)

"nemzetközi vizek" : az egyes államok felségterületén vagy joghatóságán kívüli vizek;

g)

"szembőség" : a halászhálók 517/2008/EK rendelettel ( 1 ) összhangban megállapított szembősége;

4. cikk

Halászati övezetek

E rendelet alkalmazásában a következő övezeti meghatározásokat kell alkalmazni:

a) a 218/2009/EK rendelet ( 2 ) III. mellékletének meghatározása szerinti földrajzi területek;

b) "Skagerrak": a nyugaton a Hanstholm világítótoronytól a Lindesnes világítótoronyig, délen a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

c) "Kattegat": északon a Skagen világítótoronytól a Tistlarna világítótoronyig, és innen a svéd part legközelebbi pontjáig, és délen Hasenøretől Gnibens Spidsig, Korshagétől Spodsbjergig és Gilbjerg Hovedtől Kullenig húzódó vonallal határolt földrajzi terület;

d) "CECAF-övezetek" (CECAF, Kelet-közép-atlanti Halászati Bizottság): a 216/2009/EK rendelet ( 3 ) II. mellékletének meghatározása szerinti övezetek.

e) "NAFO-övezetek" (NAFO, Északnyugat-atlanti Halászati Szervezet): a 217/2009/EK rendelet ( 4 ) III. mellékletének meghatározása szerinti övezetek;

f) "a SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SEAFO, Délkelet-atlanti Halászati Szervezet): az Atlanti-óceán délkeleti körzetében található halászati erőforrások védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 5 ) meghatározott földrajzi terület;

g) "az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (ICCAT, az Atlanti Tonhalfélék Védelmére Létrehozott Nemzetközi Bizottság): az atlanti tonhalfélék védelméről szóló nemzetközi egyezményben ( 6 ) meghatározott földrajzi terület;

h) "a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (CCAMLR - az Antarktisz Tengeri Élővilágának Védelmével Foglalkozó Bizottság): a 601/2004/EK tanácsi rendelet ( 7 ) 2. cikkének a) pontjában meghatározott földrajzi terület;

i) "az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IATTC, az Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság): az Amerikai Egyesült Államok és a Costa Rica Köztársaság között megkötött 1949. évi egyezmény által létrehozott Amerikaközi Trópusitonhal-bizottság megerősítéséről szóló egyezményben ( 8 ) meghatározott földrajzi terület;

j) "az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (IOTC, Indiai-óceáni Tonhalbizottság): az Indiai-óceáni Tonhalbizottság létrehozásáról szóló megállapodásban ( 9 ) meghatározott földrajzi terület;

k) "az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (SPRFMO, Dél-csendes-óceáni Regionális Halászati Gazdálkodási Szervezet): az é. sz. 10°-tól délre, a CCAMRL-egyezmény hatálya alá tartozó területtől északra, az Indiai-óceán déli részére vonatkozó halászati megállapodásban ( 10 ) (SIOFA) meghatározott, a SIOFA hatálya alá tartozó területektől keletre, és a dél-amerikai államok halászati joghatóságától nyugatra eső nyílt tengeri terület;

l) "a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület" (WCPFC, a Nyugat- és Közép-csendes-óceáni Halászati Egyezmény): a Csendes- óceán nyugati és középső körzetében található hosszú távon vándorló halállományok védelméről és kezeléséről szóló egyezményben ( 11 ) meghatározott földrajzi terület;

m) "a Bering-tenger nyílt tengeri része": a Bering-tenger nyílt tengeri földrajzi területe, amely kívül esik a Bering-tenger partján fekvő államok parti tengerei szélességének méréséhez használt alapvonalaktól számított 200 tengeri mérföldes sávon;

n) "az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része" a következő vonalakkal határolt terület: - ny. h. 150 °, - ny. h. 130 °, - d. sz. 4 °, - d. sz. 50 °.

II. CÍM

AZ UNIÓS HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI

I. FEJEZET

Általános rendelkezések

5. cikk

A teljes kifogható mennyiségek és elosztásuk

(1) Az uniós vizeken vagy a bizonyos nem uniós vizeken tartózkodó uniós hajókra vonatkozó teljes kifogható mennyiségeket, azok tagállamok közötti elosztását és - adott esetben - a teljes kifogható mennyiségekhez funkcionálisan kapcsolódó feltételeket az I. melléklet határozza meg.

(2) Az uniós hajók számára engedélyezett a halászat a Feröer szigetek, Grönland, Izland és Norvégia halászati joghatósága alá tartozó vizeken, valamint a Jan Mayen körüli halászati övezetben az I. mellékletben megállapított teljes kifogható mennyiségek keretein belül, az e rendelet 14. cikkében és III. mellékletében, valamint az 1006/2008/EK rendeletben ( 12 ) és annak végrehajtási rendelkezéseiben meghatározott feltételre is figyelemmel.

6. cikk

Kiegészítő kvóták a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók számára

(1) Egyes állományok tekintetében a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő, a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók számára kiegészítő kvótákat oszthatnak ki. Ezeket az állományokat az I. melléklet határozza meg.

(2) Az (1) bekezdésben említett kiegészítő kvóta nem lépheti túl az I. mellékletben az érintett tagállamnak kiosztott kvóta százalékában meghatározott általános határértéket.

(3) Az (1) bekezdésben említett kiegészítő kvóta odaítélése az alábbi feltételek szerint történik:

a) a hajókon érzékelőrendszerrel összekapcsolt, zárt láncú televíziós kamerákat (CCTV) kell működtetni (a továbbiakban együtt: a CCTV-rendszer), amelyek minden halászati műveletet és a hajó fedélzetén végzett valamennyi feldolgozási tevékenységet rögzítenek;

b) a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő egyes hajók számára kiosztott kiegészítő kvóta mennyisége az alábbi értékek egyikét sem haladhatja meg: (i) a kiegészítő kvótában részesülő hajó típusa esetében az érintett tagállam becslése szerint várható, az állományt érintő visszadobások 75 %-a; (ii) a hajó részére a próbákban való részvétel előtti időszakban kiosztott egyéni kvóta 30 %-a.

c) a hajó által a kiegészítő kvótával érintett állományból ejtett valamennyi fogást, a 850/98/EK rendelet XII. mellékletében meghatározott legkisebb fogható méret alatti halakat is ideértve, le kell vonni a hajónak az e cikk alapján odaítélt bármilyen kiegészítő kvótával növelt egyéni kvótájából;

d) amikor valamely hajó teljes mértékben felhasználta egy, a kiegészítő kvótával érintett állományra vonatkozó egyéni kvótáját, az adott hajónak be kell szüntetnie a TAC hatálya alá tartozó érintett területen folytatott minden halászati tevékenységet;

e) azon állományok esetében, amelyekre vonatkozhat e cikk, a tagállamok engedélyezhetik az egyéni kvóta egészének vagy egy részének átadását a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban nem részt vevő egyes hajók és az ilyen próbákban részt vevő hajók között, amennyiben kimutatható, hogy a nem résztvevő hajókról történő visszadobások mértéke nem növekszik.

(4) A (3) bekezdés b) pontjának (i) pontja ellenére a tagállamok a lobogójuk alatt közlekedő valamely hajónak kivételes esetben kioszthatnak olyan kiegészítő kvótát is, amely meghaladja a kiegészítő kvótában részesülő hajó típusáról származó visszadobások 75 %-át, amennyiben:

a) az adott hajótípusra vonatkozó becslés szerint az állományt érintő visszadobások mértéke nem éri el a 10 %-ot;

b) az adott hajótípus felvétele fontos a CCTV-rendszer ellenőrzési célú felhasználásában rejlő potenciál értékelése szempontjából;

c) a próbákban részt vevő hajók esetében az állományt érintő, valamennyi hajó által végrehajtott visszadobások együttesen nem haladják meg a 75 %-os határértéket.

(5) Amennyiben az a) pont 3. alpontja szerinti felvételek a 95/46/EK irányelv szerinti személyes adatok feldolgozásával járnak, a hivatkozott irányelv alkalmazandó az ilyen adatok feldolgozására.

(6) Amennyiben egy tagállam azt észleli, hogy a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő valamely hajó nem teljesíti az e cikk (3) bekezdésében előírt feltételeket, a tagállam azonnal visszavonja az érintett hajó számára odaítélt kiegészítő kvótát, és a 2013-as év hátralévő részére kizárja a hajót a szóban forgó próbákban való részvételből.

(7) A tagállamok az (1)-(6) bekezdésben említett kiegészítő kvóták kiosztása előtt benyújtják a Bizottságnak a következő információkat:

a) a lobogójuk alatt közlekedő, a teljes körűen dokumentált halászatra vonatkozó próbákban részt vevő hajók listája;

b) az e hajók fedélzetén felszerelt elektronikus távellenőrzési berendezés jellemzői;

c) az e hajók által használt halászeszközök kapacitása, típusa és jellemzői;

d) a visszadobások becsült mértéke a próbákban részt vevő valamennyi hajótípus esetében;

e) a vonatkozó teljes kifogható mennyiség alapján a próbákban részt vevő hajók által az állományból 2012-ben kifogott mennyiség.

(8) A Bizottság - a (3) bekezdés b) pontjának (i) pontjában meghatározott követelmény végrehajtásának figyelemmel kísérése érdekében - kérheti bármely olyan tagállamtól, amelyik él az e cikkben foglalt lehetőségekkel, hogy a hajótípusonkénti visszadobások mértékére vonatkozó értékelésüket ellenőrzésre benyújtsák valamely tudományos tanácsadó testületnek. A visszadobásokat megerősítő értékelés hiányában az érintett tagállam megtesz minden szükséges intézkedést az említett követelmény teljesítésének biztosítására, és arról értesíti a Bizottságot.

6a. cikk

Rugalmasság a halászati lehetőségek meghatározásában bizonyos állományok tekintetében

(1) Ezt a cikket a következő állományokra kell alkalmazni:

a) foltos tőkehal a IV övezetben és a IIa övezet uniós vizein;

b) kék puhatőkehal az I, II, III, IV, V, VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId, VIIIe, XII és XIV övezet uniós és nemzetközi vizein;

c) makréla a IIIa és a IV övezetben és a IIa, IIIb, IIIc és IIId övezet uniós vizein;

d) makréla a VI, VII, VIIIa, VIIIb, VIIId és VIIIe övezetben; az Vb övezet uniós és nemzetközi vizein; a IIa, XII és XIV övezet nemzetközi vizein;

e) makréla a VIIIc, IX és X övezetben; a 34.1.1. CECAF-körzet uniós vizein;

f) makréla a IIa és IVa övezet norvég vizein;

g) hering az I és II övezet uniós, norvég és nemzetközi vizein.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott állományok tekintetében a tagállamok dönthetnek úgy, hogy az I. mellékletben meghatározott eredeti kvótát legfeljebb 10 %-kal növelik. Az érintett tagállamok e döntésükről írásban értesítik a Bizottságot. Az értesítést követően a megnövelt kvótát kell az adott tagállam részére a 2013. évre kiosztott kvótának tekinteni.

(3) Az eredeti kvótát meghaladó megnövelt kvóta keretében 2013-ban felhasznált tonnamennyiségeket az adott tagállamnak az érintett halállományra vonatkozóan 2014-re kiosztandó kvóta kiszámítása során le kell vonni.

(4) Az eredeti kvótából fennmaradó mennyiségeket az eredeti kvóta legfeljebb 10 %-áig terjedő mértékben az adott tagállamnak az érintett halállományra vonatkozóan 2014-re kiosztandó kvóta kiszámítása során be kell számítani.

(5) A más tagállamoknak a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján átadott mennyiségeket és az 1224/2009/EK rendelet 37., 105. és 107. cikke alapján levont mennyiségeket figyelembe kell venni az e cikk (3) bekezdése szerinti felhasznált és a (4) bekezdés szerinti fel nem használt mennyiségek megállapításakor.

(6) Amennyiben egy tagállam egy bizonyos állomány tekintetében élt az e cikk (2) bekezdésében meghatározott opcióval, a 847/96/EK rendelet 3. és 4. cikke az adott tagállam tekintetében nem vonatkozik az érintett állományra.

7. cikk

A fogások és járulékos fogások kirakodásának feltételei

A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokból származó halak csak akkor tárolhatók a fedélzeten, illetve csak akkor rakodhatók ki, ha:

a) a fogásokat a kvótával rendelkező tagállam lobogója alatt közlekedő hajók ejtették, és ez a kvóta még nincs kimerítve; vagy

b) a fogások olyan uniós kvótából való részesedésnek felelnek meg, amelyet nem osztottak el kvótaként a tagállamok között, és a szóban forgó uniós kvóta még nincs kimerítve.

8. cikk

A halászati erőkifejtés korlátozásai

A IIA. mellékletben meghatározott, 2013. február 1-jétől2014. január 31-ig érvényes halászati erőkifejtési korlátozások a közönséges tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal bizonyos állományaival az alábbi területeken folytatott gazdálkodásra alkalmazandók:

a) a Skagerrak;

b) az ICES IIIa körzetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része;

c) az ICES IV alterület;

d) az ICES IIa körzet uniós vizei; és

e) az ICES VIId övezet.

9. cikk

A mélytengeri halászatra vonatkozó fogási és erőkifejtési korlátozások

(1) A 2347/2002/EK rendelet ( 13 ) 3. cikkének (1) bekezdése, amelynek értelmében a mélytengeri fajokra halászó hajóknak mélytengeri halászati engedéllyel kell rendelkezniük, alkalmazandó a grönlandi laposhalra. A grönlandi laposhal fogására, fedélzeten való tárolására, átrakására és kirakodására az adott cikkben említett feltételek vonatkoznak.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy 2013-ban a kikötőn kívül töltött, kilowattnapban mért halászati erőkifejtés szintjei a 2347/2002/EK rendelet 3. cikkének (1) bekezdése szerinti mélytengeri halászati engedéllyel rendelkező hajók esetében ne haladják meg az érintett tagállam hajói által 2003-ban olyan utak során végzett átlagos éves halászati erőkifejtés 65 %-át, amikor a hajók mélytengeri halászati engedéllyel rendelkeztek, vagy a hivatkozott rendelet I. és II. mellékletében felsorolt mélytengeri fajokat fogtak ki. Ez a bekezdés kizárólag azokra a halászati utakra alkalmazandó, amelyek során 100 kg-ot meghaladó tömegű, aranylazactól eltérő mélytengeri fajhoz tartozó zsákmányt fogtak ki.

10. cikk

A halászati lehetőségek kiosztására vonatkozó különös rendelkezések

(1) A halászati lehetőségeknek az e rendeletben előírt, tagállamok közötti elosztása nem érinti a következőket:

a) a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján végrehajtott cserék;

b) az 1224/2009/EK rendelet 37. cikke alapján vagy az 1006/2008/EK rendelet 10. cikkének (4) bekezdése alapján végrehajtott újraelosztások;

c) a 847/96/EK rendelet 3. cikke szerint engedélyezett további kirakodások;

d) a 847/96/EK rendelet 4. cikkével összhangban visszatartott mennyiségek;

e) az 1224/2009/EK rendelet 37., 105., 106. és 107. cikke alapján végrehajtott levonások.

f) az e rendelet 15. cikke szerinti kvótaátadások és -cserék.

(2) Az e rendeletben foglalt eltérő rendelkezés hiányában a 847/96/EK rendelet 3. cikke az elővigyázatossági TAC hatálya alá tartozó állományokra, az említett rendelet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése, valamint 4. cikke pedig az analitikai TAC hatálya alá tartozó állományokra alkalmazandó.

11. cikk

Halászati tilalmi időszak

(1) A Porcupine-pad térségében a 2013. május 1-tőlmájus 31-ig tartó időszakban tilos az alábbi fajok halászata vagy fedélzeten való tárolása: norvég menyhal, kék menyhal és északi menyhal.

(2) E cikk alkalmazásában a Porcupine-pad a következő koordinátákat sorrendben loxodromákkal összekötő vonallal határolt földrajzi terület:

(3) E cikk (1) bekezdésétől eltérve, a Porcupine-padon keresztül történő, az (1) bekezdésben említett fajok szállítását célzó áthaladást az 1224/2009/EK rendelet 50. cikkének (3), (4) és (5) bekezdésével összhangban lehetővé kell tenni.

12. cikk

Tilalmak

(1) Az uniós hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten való tárolása, átrakása vagy kirakodása:

a) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) az uniós vizek mindegyikén;

b) heringcápa (Lamna nasus) valamennyi vízterületen, azon vizek kivételével, amelyek tekintetében a(z) 39/2013/EU rendelet ( 14 ) I. mellékletének B. része ettől eltérő módon rendelkezik;

c) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizeken;

d) sima rája (Dipturus batis) az ICES IIa körzet, valamint az ICES III, IV, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

e) cifra rája (Raja undulata) és fehér rája (Raja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

f) fűrészes rájafélék (Rhinobatidae) az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X és XII alterület uniós vizein;

g) atlanti ördögrája (Manta birostris) minden vízterületen.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

13. cikk

Adatküldés

Amikor a tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikke alapján a Bizottsághoz benyújtják a fogott állományok kirakodott mennyiségeire vonatkozó adatokat, az e rendelet I. mellékletében meghatározott állománykódokat használják.

II. FEJEZET

Harmadik országok vizeire vonatkozó halászati engedélyek

14. cikk

Halászati engedélyek

(1) A harmadik országok vizein halászó uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a III. melléklet határozza meg.

(2) Amennyiben a 2371/2002/EK rendelet 20. cikkének (5) bekezdése alapján valamelyik tagállam a III. mellékletben meghatározott halászterületek vonatkozásában átadja kvótáját egy másik tagállamnak (kvótacsere), átadáskor a halászati engedélyeket is megfelelő módon át kell adni, és erről értesíteni kell a Bizottságot. Az egyes halászterületek vonatkozásában rendelkezésre álló halászati engedélyeknek a III. mellékletben meghatározott teljes számát azonban nem lehet meghaladni.

III. FEJEZET

Halászati lehetőségek a regionális halászati gazdálkodási szervezetek illetékessége alá tartozó vizeken

15. cikk

Kvótaátadás és -csere

(1) Amennyiben egy adott regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályai engedélyezik a regionális halászati gazdálkodási szervezet szerződő felei közötti kvótaátadást vagy -cserét, a tagállam (a továbbiakban: az érintett tagállam) megvitathatja az érintett másik szerződő féllel a tervezett kvótaátadást vagy -cserét, és adott esetben felvázolhatja annak lehetséges paramétereit.

(2) Miután az érintett tagállam értesítette a Bizottságot, az jóváhagyhatja a tervezett kvótaátadás vagy -csere vázlatát, amelyet a tagállam a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével megvitatott. A Bizottság ezt követően indokolatlan késedelem nélkül megállapítja, hogy a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével való ezen kvótaátadással vagy -cserével mindkét fél egyetért. Ezután a Bizottság a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről értesíti a regionális halászati gazdálkodási szervezet titkárságát, az adott szervezet szabályai szerint.

(3) A Bizottság tájékoztatja a tagállamokat a megállapodás szerinti kvótaátadásról vagy -cseréről.

(4) A kvótaátadás vagy -csere keretében a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felétől kapott vagy annak átadott halászati lehetőségeket az érintett tagállamnak kiosztott kvótának vagy a kiosztott kvótát csökkentő mennyiségnek kell tekinteni, mégpedig attól az időponttól kezdődően, amikor a kvótaátadás vagy -csere a regionális halászati gazdálkodási szervezet érintett szerződő felével kötött megállapodás értelmében vagy - adott esetben - az érintett regionális halászati gazdálkodási szervezet szabályainak megfelelően hatályba lép. A kvótaátadás vagy -csere nem módosíthatja a halászati lehetőségek tagállamok közötti elosztására szolgáló, a halászati tevékenységek relatív stabilitásának elvével összhangban meghatározott érvényes elosztási kulcsot.

1. Szakasz

AZ ICCAT-Egyezmény hatálya alá tartozó terület

16. cikk

A kékúszójú tonhalra irányuló halászati és tenyésztési, illetve hizlalási kapacitás korlátozása

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók számát a IV. melléklet 1. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(2) A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező, part menti kisüzemi halászatot folytató uniós hajók számát a IV. melléklet 2. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(3) Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára engedéllyel rendelkező uniós hajók számát a IV. melléklet 3. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal halászatára, fedélzeten tárolására, átrakására, szállítására vagy kirakodására engedéllyel rendelkező halászhajók számát és bruttó tonnatartalomban mért teljes kapacitását a IV. melléklet 4. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(5) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák számát a IV. melléklet 5. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

(6) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a kékúszójútonhal-tenyésztési kapacitást, a hizlalási kapacitást és a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális számát a IV. melléklet 6. pontjában meghatározottak szerint kell korlátozni.

17. cikk

Szabadidős halászat és sporthorgászat

A tagállamoknak az ID. mellékletben kiosztott kvótáikból külön kvótát kell előirányozniuk a kékúszójú tonhal szabadidős halászatára és sporthorgászatára.

18. cikk

Cápák

(1) Minden halászatban tilos nagyszemű rókacápát (Alopias superciliosus) - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(2) Tilos az Alopias nembe tartozó rókacápafajok célzott halászata.

(3) Az ICCAT-egyezmény hatálya alá tartozó területen folytatott halászatban (a Sphyrna tiburo kivételével) tilos a Sphyrnidae családba tartozó pörölycápákat - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(4) Bármilyen halászatban kifogott fehérorrú cápát (Carcharhinus longimanus) tilos - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(5) Bármilyen halászatban kifogott selyemcápát (Carcharhinus falciformis) tilos a fedélzeten tárolni.

2. Szakasz

A CCAMLR-Egyezmény hatálya alá tartozó terület

19. cikk

Tilalmak és fogási korlátozások

(1) Az V. melléklet A. részében meghatározott fajok célzott halászata tilos az ugyanott feltüntetett övezetekben és időszakokban.

(2) A felderítő halászat tekintetében az V. melléklet B. részében meghatározott teljes kifogható mennyiségek és járulékos fogási korlátozások alkalmazandók az ugyanott feltüntetett alterületeken.

20. cikk

Felderítő halászat

(1) 2013-ban kizárólag azok a tagállamok vehetnek részt a Dissostichus spp. horogsoros felderítő halászatában a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet nemzeti joghatóságon kívüli területein, amelyek tagjai a CCAMLR-bizottságnak. Amennyiben ilyen tagállam részt kíván venni a szóban forgó halászatban, a 601/2004/EK rendelet 7. és 7a. cikkének megfelelően legkésőbb 2013. június 1-ig értesíti a CCAMLR titkárságát.

(2) A teljes fogási és járulékos fogási korlátozásokat a FAO 88.1 és 88.2 alterület, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a körzet vonatkozásában, és ezek mindegyikének kisléptékű kutatási egységenkénti felosztását az V. melléklet B. része határozza meg. A halászatot bármely kisléptékű kutatási egység területén be kell szüntetni, ha a bejelentett fogás mértéke eléri a meghatározott fogási határértéket, és az említett kisléptékű kutatási egységet az idény hátralévő részére lezárják a halászat elől.

(3) A halászatot földrajzilag és a tengermélység-tartomány szempontjából a lehető legkiterjedtebb területen kell végezni, a halászati potenciál meghatározásához szükséges információ megszerzése és a fogás és halászati erőkifejtés túlzott koncentrációjának elkerülése érdekében. Azonban a FAO 88.1 és 88.2 alterületen, valamint az 58.4.1, az 58.4.2 és az 58.4.3a. körzetben tilos a halászat 550 méternél kisebb mélységben.

21. cikk

Krillhalászat a 2013/2014-es halászati idényben

(1) A 2013/2014-es halászati idényben kizárólag azok a tagállamok halászhatnak krillre (Euphausia superba) a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, amelyek tagjai a CCAMLR-bizottságnak. Amennyiben ilyen tagállam krillhalászatot kíván folytatni a CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területen, a 601/2004/EK rendelet 5a. cikkének megfelelően legkésőbb 2013. június 1-jéig értesíti a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot:

a) a krillhalászatban való részvételi szándékáról az V. melléklet C. része szerinti formanyomtatványon;

b) a halászhálók kialakításáról az V. melléklet D. része szerinti formanyomtatványon.

(2) Az e cikk (1) bekezdésében említett értesítés magában foglalja a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat valamennyi olyan halászhajó tekintetében, amely számára a tagállam engedélyezi a krillhalászatban való részvételt.

(3) A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területeken krillhalászatban részt venni szándékozó tagállamok kizárólag az engedéllyel rendelkező azon halászhajóikról küldenek értesítést, amelyek az értesítés időpontjában a lobogóik alatt közlekednek, vagy amelyek az értesítés időpontjában valamely más CCAMLR-tag lobogója alatt közlekednek, de a halászat idején várhatóan az adott tagállam lobogója alatt fognak közlekedni.

(4) A tagállamok jogosultak a krillhalászatban való részvételt olyan hajó számára is engedélyezni, amely nem szerepel a CCAMLR titkárságának az e cikk (1), (2) és (3) bekezdése szerint küldött értesítésben, amennyiben egy engedéllyel rendelkező hajó alapos működési okokból vagy vis maior következtében nem vehet részt a halászatban. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja a CCAMLR titkárságát és a Bizottságot, és megadja:

a) a helyettesítésre szánt hajó(k) részletes adatait, beleértve a 601/2004/EK rendelet 3. cikkében előírt információkat is;

b) a helyettesítést indokoló okok részletes leírását, valamint a vonatkozó bizonyítékokat és igazolásokat.

(5) A tagállamok a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan (IUU) halászatot folytató hajókról készített bármely CCAMLR-jegyzékben szereplő halászhajók számára nem engedélyezhetik a krillhalászatban való részvételt.

3. Szakasz

AZ IOTC-Egyezmény hatálya alá tartozó terület

22. cikk

Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen halászó hajók halászati kapacitásának korlátozása

(1) Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen trópusi tonhalfélékre halászó uniós hajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 1. pontja határozza meg.

(2) Az IOTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen kardhalra (Xiphias gladius) és germonra (Thunnus alalunga) halászó uniós hajók maximális számát és azok bruttó tonnatartalomban mért megfelelő kapacitását a VI. melléklet 2. pontja határozza meg.

(3) A tagállamok az (1) és (2) bekezdésben említett két halászati tevékenység egyikéhez kijelölt hajókat átcsoportosíthatják a másik halászati tevékenységhez, amennyiben bizonyítani tudják a Bizottság előtt, hogy ez a változtatás nem fokozza az érintett halállományokra irányuló halászati erőkifejtést.

(4) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy amennyiben flottájuk kapacitásátcsoportosítására tesznek javaslatot, az átcsoportosítandó hajók szerepeljenek az IOTC hajólajstromában vagy egy másik regionális tonhalhalászati szervezet hajólajstromában. Továbbá nem csoportosíthatók át azok a hajók, amelyek szerepelnek a jogellenes, nem bejelentett és szabályozatlan halászatot folytató hajók ("IUU-hajók") valamely regionális halászati gazdálkodási szervezet által összeállított listáján.

(5) Az IOTC-nek benyújtott fejlesztési tervek végrehajtásának figyelembevétele érdekében - az (1) és (2) bekezdésben említett határokon túlmenően - a tagállamok csak szigoríthatják a halászati kapacitás e cikk szerinti korlátozásait.

23. cikk

Cápák

(1) Tilos bármely halászatban az Alopiidae családba tartozó rókacápák bármelyik fajához tartozó egyedeket - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni.

(2) Tilos bármely halászatban a fehérorrú cápa (Carcharhinus longimanus) egyedeit - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni vagy kirakodni; a tilalom nem vonatkozik a 24 méteres teljes hosszt el nem érő olyan hajókra, amelyek kizárólag a lobogójuk szerinti tagállam kizárólagos gazdasági övezetében végeznek halászati műveleteket és fogásaikat csak helyi fogyasztásra szánják.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

4. Szakasz

A SPRFMO-Egyezmény hatálya alá tartozó terület

24. cikk

Nyílt tengeri halászat - kapacitáskorlátozás

Az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív halászati tevékenységet folytató tagállamoknak a lobogójuk alatt közlekedő, 2013-ban nyílt tengeri állományokra halászó hajók bruttó tonnatartalmának teljes szintjét az adott terület vonatkozásában uniós szinten összesen 78 600 BT-ra kell korlátozniuk.

25. cikk

Nyílt tengeri halászat - teljes kifogható mennyiségek

(1) Kizárólag az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen 2007-ben, 2008-ban vagy 2009-ben aktív halászati tevékenységet folytató, a 24. cikkben meghatározott tagállamok halászhatnak nyílt tengeri állományokra az adott területen az IJ. mellékletben meghatározott teljes kifogható mennyiségekkel összhangban.

(2) Az IJ. mellékletben megállapított halászati lehetőségek azzal a feltétellel használhatók fel, hogy a tagállamok legkésőbb a következő hónap ötödik napjáig, az SPRFMO titkárságának tájékoztatása céljából megküldik a Bizottságnak a hajómegfigyelési rendszerek (VMS) nyilvántartásait, a havi fogási jelentéseket és - amennyiben rendelkezésre állnak - a be- és kihajózási adatokat azon hajók vonatkozásában, amelyek az SPRFMO egyezmény hatálya alá tartozó területen aktív halászati tevékenységet folytatnak vagy átrakási műveletekben vesznek részt.

26. cikk

Fenékhalászat

Azon tagállamok, amelyek hajói a 2002. január 1. és 2006. december 31. közötti időszakban bizonyíthatóan fenékhalászati tevékenységet folytattak az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó területen, halászati erőkifejtésüket vagy fogásaikat az alábbiakra korlátozzák:

a) a fogások vagy a halászati erőkifejtési paraméterek említett időszakra vonatkozó átlaga; és

b) az SPRFMO-egyezmény hatálya alá tartozó terület azon részei, amelyekben fenékhalászatot folytattak bármelyik korábbi halászati idényben.

5. Szakasz

A IATTC-Egyezmény hatálya alá tartozó terület

27. cikk

Erszényes kerítőhálós halászat

(1) A sárgaúszójú tonhal (Thunnus albacares), a nagyszemű tonhal (Thunnus obesus) és a bonitó (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálós hajóval folytatott halászata tilos:

a) 2013. július 29-tőlszeptember 28-ig vagy 2013. november 18-tól2014. január 18-ig a következő vonalak által határolt területen: - Észak- és Dél-Amerika csendes-óceáni partvonala, - ny. h. 150°, - é. sz. 40°, - d. sz. 40°;

b) 2013. szeptember 29-tőloktóber 29-ig a következő vonalak által határolt területen: - ny. h. 96°, - ny. h. 110°, - é. sz. 4°, - d. sz. 3°.

(2) Az érintett tagállamok az (1) bekezdésben említett halászati tilalomra kiválasztott időszakról 2013. április 1-je előtt értesítik a Bizottságot. A kiválasztott időszakban az érintett tagállamok összes erszényes kerítőhálós hajója beszünteti az erszényes kerítőhálós halászatot az e cikk (1) bekezdésében meghatározott területen.

(3) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tonhalhalászatot folytató erszényes kerítőhálós hajóknak a fedélzetükön kell tárolniuk, majd ezt követően ki kell rakodniuk vagy át kell rakniuk az összes kifogott sárgaúszójú tonhalat, nagyszemű tonhalat és bonitót.

(4) A (3) bekezdés nem alkalmazandó:

a) a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

b) a hajóút utolsó szakaszában már nincs elegendő élőhal-tartálytér az adott fogásból származó összes tonhal elhelyezésére.

(5) Az IATTC-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos a fehérorrú cápa (Carcharhinus longimanus) halászata, továbbá e területen tilos fehérorrú cápát - akár egészben, akár daraboltan - a fedélzeten tárolni, átrakni, raktározni, eladásra felkínálni vagy kirakodni.

(6) Az (5) bekezdésben említett fajok véletlenül kifogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Az egyedeket a hajó üzemeltetőjének haladéktalanul vissza kell engednie a tengerbe, aki ezenkívül:

a) rögzíti a visszaengedések számát megjelölve az egyedek állapotát (élő vagy elpusztult);

b) az a) pontban meghatározott információkat bejelenti az állampolgársága szerinti tagállamnak. Ezeket az információkat a tagállamok 2013. január 31-ig továbbítják a Bizottságnak.

6. Szakasz

A SEAFO-Egyezmény hatálya alá tartozó terület

28. cikk

A mélytengeri cápák halászatára vonatkozó tilalom

A SEAFO-egyezmény hatálya alá tartozó területen tilos az alábbi mélytengeri cápák célzott halászata:

- valódirája-félék (Rajidae),

- tüskéscápa (Squalus acanthias),

- halvány sima lámpáscápa (Etmopterus bigelowi),

- rövidfarkú lámpáscápa (Etmopterus brachyurus),

- nagy lámpáscápa (Etmopterus princeps),

- sima lámpáscápa (Etmopterus pusillus),

- kis macskacápa (Apristurus manis),

- bársonyos lámpáscápa (Scymnodon squamulosus),

- a cápaalakúak (Selachimorpha) főrendjébe tartozó mélytengeri cápafajok.

7. Szakasz

A WCPFC-Egyezmény hatálya alá tartozó terület

29. cikk

A nagyszemű tonhalra, a sárgaúszójú tonhalra, a bonitóra és a Csendes-óceán déli részén élő germonra irányuló halászat feltételei

(1) A tagállamok biztosítják, hogy a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület nyílt tengeri, az é. sz. 20° és a d. sz. 20° közötti részén a nagyszemű tonhalra (Thunnus obesus), a sárgaúszójú tonhalra (Thunnus albacares) és a bonitóra (Katsuwonus pelamis) erszényes kerítőhálóval halászó hajók számára kiosztott halászati napok száma ne növekedjen.

(2) Az uniós hajók nem halászhatnak a Csendes-óceán déli részén élő germonra (Thunnus alalunga) a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén.

30. cikk

A halak csoportosulását előidéző eszközök használatával történő halászat elől elzárt terület

(1) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az é. sz. 20 ° és a d. sz. 20 ° közötti részén 2013. július 1-jén 00.00-től 2013. október 31-án 24.00-ig tilos a halak csoportosulását előidéző eszközöket használó erszényes kerítőhálós hajókkal folytatott halászati tevékenység végzése. Erszényes kerítőhálós hajók az említett időszakban kizárólag akkor folytathatnak halászati tevékenységet a WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó terület említett részén, ha a fedélzetükön tartózkodó megfigyelő igazolja, hogy a hajó egyetlen alkalommal sem:

a) telepített vagy alkalmazott a halak csoportosulását előidéző eszközöket vagy azokhoz kapcsolódó elektronikus eszközöket;

b) halászott halrajokra a halak csoportosulását előidéző eszközök felhasználásával.

(2) A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek az (1) bekezdésben említett részén halászó erszényes kerítőhálós hajók fedélzetükön tárolnak és kirakodnak vagy átraknak minden kifogott nagyszemű tonhalat, sárgaúszójú tonhalat és bonitót.

(3) A (2) bekezdés nem alkalmazandó:

a) a hajóút utolsó szakaszában, ha nincs elegendő élőhaltartálytér valamennyi hal elhelyezésére;

b) a hal - a méretével nem összefüggő okok miatt - emberi fogyasztásra alkalmatlan; vagy

c) ha a fagyasztóberendezés súlyosan meghibásodik.

30a. cikk

Az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös része

(1) A 4. cikk n) pontjában meghatározott, az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a kizárólag a WCPFC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni a 29. és a 31. cikkben előírt intézkedéseket.

(2) A 4. cikk n) pontjában meghatározott, az IATTC és a WCPFC illetékességi területének közös részén folytatott halászat során a mind a WCPFC nyilvántartásában, mind az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók, valamint a kizárólag az IATTC nyilvántartásában szereplő hajók kötelesek alkalmazni a 27. cikk (1) bekezdésének a) pontjában és az ugyanezen cikk (2)-(6) bekezdésében előírt intézkedéseket.

31. cikk

A kardhal halászatára engedéllyel rendelkező hajók számának korlátozása

A WCPFC-egyezmény hatálya alá tartozó területnek a d. sz. 20°-tól délre eső részén a kardhal (Xiphias gladius) halászatára engedéllyel rendelkező uniós hajók maximális számát a VII. melléklet határozza meg.

8. Szakasz

Bering-tenger

32. cikk

Halászati tilalom a Bering-tenger nyílt tengeri részén

A Bering-tenger nyílt tengeri részén tilos a sávos tőkehal (Theragra chalcogramma) halászata.

III. CÍM

HARMADIK ORSZÁGBELI HAJÓK HALÁSZATI LEHETŐSÉGEI UNIÓS VIZEKEN

33. cikk

Teljes kifogható mennyiségek

A Norvégia lobogója alatt közlekedő halászhajók és a Feröer szigeteken lajstromozott halászhajók számára az e rendelet I. mellékletében meghatározott teljes kifogható mennyiségek keretein belül engedélyezett az uniós vizeken folytatott halászat, az e rendeletben és az 1006/2008/EK rendelet III. fejezetében előírt feltételekre is figyelemmel.

34. cikk

Halászati engedélyek

(1) Az uniós vizeken halászó harmadik országbeli hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális számát a VIII. melléklet határozza meg.

(2) A teljes kifogható mennyiségek hatálya alá tartozó állományokból származó halakat nem lehet a hajón tárolni vagy kirakodni, kivéve, ha a fogást egy kvótával rendelkező harmadik ország hajója ejtette, és az említett kvóta még nem merült ki.

35. cikk

Tilalmak

(1) Harmadik országbeli hajók számára tilos a következő fajok halászata, fedélzeten való tárolása, átrakása és kirakodása:

a) óriáscápa (Cetorhinus maximus) és fehér cápa (Carcharodon carcharias) az uniós vizeken;

b) angyalrája (Squatina squatina) az uniós vizeken;

c) sima rája (Dipturus batis) az ICES IIa körzet, valamint az ICES III, IV, VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

d) cifra rája (Raja undulata) és fehér rája (Raja alba) az ICES VI, VII, VIII, IX és X alterület uniós vizein;

e) heringcápa (Lamna nasus) az uniós vizeken;

f) fűrészes rájafélék (Rhinobatidae) az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X és XII alterület uniós vizein;

g) atlanti ördögrája (Manta birostris) az uniós vizeken.

(2) Az (1) bekezdésben említett fajok véletlenül fogott egyedeit meg kell óvni az esetleges sérülésektől. Ezeket az egyedeket haladéktalanul vissza kell engedni a tengerbe.

IV. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

36. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ez a rendeletet 2013. január 1-jétől alkalmazandó.

A 8. cikket azonban 2013. február 1-jétől kell alkalmazni.

A CCAMLR-egyezmény hatálya alá tartozó területre vonatkozó halászati lehetőségekről szóló, a 19., a 20. és a 21. cikkben, valamint az IE. és az V. mellékletben megállapított rendelkezések a bennük meghatározott időpontoktól alkalmazandók.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

A MELLÉKLETEK JEGYZÉKE

I. MELLÉKLET

A TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEKEN TARTÓZKODÓ UNIÓS HAJÓKRA VONATKOZÓ TELJES KIFOGHATÓ MENNYISÉGEK FAJOK ÉS TERÜLETEK SZERINTI BONTÁSBAN

Az IA., IB., IC., ID., IE., IF., IG., IH. és IJ. mellékletben szereplő táblázatok állományonként (eltérő rendelkezés hiányában élőtömegtonnában) meghatározzák a teljes kifogható mennyiségeket és kvótákat, valamint - adott esetben - a hozzájuk funkcionálisan kapcsolódó feltételeket. Az e mellékletben meghatározott összes halászati lehetőségre az 1224/2009/EK rendeletben és különösen annak 33. és 34. cikkében megállapított szabályok vonatkoznak.

Eltérő rendelkezés hiányában a halászati övezetekre vonatkozó utalást ICES-övezetekre való utalásként kell értelmezni. A halállományokra minden terület tekintetében a fajok latin nevének betűrendjében történik utalás. A következő táblázat e rendelet alkalmazásában a fajok latin nevének és közönséges nevének megfeleléseit tartalmazza: Köznyelvi név

A következő, kizárólag magyarázatként szolgáló táblázat a fajok közönséges nevének és latin nevének megfelelését tartalmazza:

IA. MELLÉKLET

Skagerrak, Kattegat, az ICES I, II, III, IV, V, VI, VII, VIII, IX, X, XII és XIV alterület és a CECAF uniós vizei

IB. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKKELETI RÉSZE ÉS GRÖNLAND, AZ ICES I, II, V, XII ÉS XIV ALTERÜLET, VALAMINT A NAFO 1 ÖVEZET GRÖNLANDI VIZEI

IC. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN ÉSZAKNYUGATI RÉSZE A NAFO-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ

TARTOZÓ TERÜLET

Valamennyi teljes kifogható mennyiséget és a kapcsolódó feltételeket a NAFO keretében kell elfogadni.

ID. MELLÉKLET

NAGY TÁVOLSÁGRA VÁNDORLÓ HALFAJOK - VALAMENNYI TERÜLET

Az e területekre vonatkozó teljes kifogható mennyiségek olyan, a tonhal halászatával foglalkozó nemzetközi halászati szervezetek keretében kerülnek elfogadásra, mint az ICCAT.

IE. MELLÉKLET

ANTARKTISZ A CCAMLR-EGYEZMÉNY

HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

Ezeket a CCAMLR által elfogadott teljes kifogható mennyiségeket nem osztották ki a CCAMLR-tagok részére, ezért az uniós részesedés nincs meghatározva. A fogásokat a CCAMLR titkársága felügyeli, és közli, ha a halászatot a teljes kifogható mennyiség kimerítése miatt be kell szüntetni.

Eltérő rendelkezés hiányában ezek a teljes kifogható mennyiségek a 2012. december 1-jétől2013. november 30-ig terjedő időszakban alkalmazandók.

IF. MELLÉKLET

AZ ATLANTI-ÓCEÁN DÉLKELETI RÉSZE - A SEAFO-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

Ezeket a teljes kifogható mennyiségeket nem osztották ki a SEAFO-tagok részére, ezért az uniós részesedés nincs meghatározva. A fogásokat a SEAFO titkársága felügyeli, és közli, ha a halászatot a teljes kifogható mennyiség kimerítése miatt be kell szüntetni.

IG. MELLÉKLET

DÉLI KÉKÚSZÓJÚ TONHAL - VALAMENNYI TERÜLET

IH. MELLÉKLET

A WCPFC-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

IJ. MELLÉKLET

AZ SPRFMO-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

IIA. MELLÉKLET

A közönséges tőkehal, a sima lepényhal és a közönséges nyelvhal egyes állományaival való gazdálkodás keretében a skagerrakban, az ICES IIIa körzetnek a skagerrakon és kattegaton kívüli részén, az ICES IV alterületen, valamint az ICES IIa és VIId körzet uniós vizein tevékenységet folytató hajók halászati erőkifejtése

1. Hatály

1.1. Ez a melléklet azokra az uniós hajókra alkalmazandó, amelyek az 1342/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. pontjában meghatározott halászeszközök valamelyikét szállítják vagy alkalmazzák, és a szóban forgó melléklet 2. pontjában meghatározott földrajzi területek valamelyikén tartózkodnak.

1.2. Ez a melléklet nem vonatkozik a 10 méter teljes hosszúságot el nem érő hajókra. Az említett hajóknak nem kell rendelkezniük az 1224/2009/EK rendelet 7. cikke alapján kiadott halászati engedéllyel. Az érintett tagállam megfelelő mintavételi módszer alkalmazásával felméri e hajók erőkifejtési csoportjuk szerinti halászati erőkifejtését. 2013-ban a Bizottság tudományos szakvéleményt kér a szóban forgó hajók által végzett erőkifejtés alakulásáról a hajóknak a jövőben az erőkifejtési rendszer hatálya alá vonása érdekében.

2. Szabályozott halászeszközök és földrajzi területek

E melléklet tekintetében az 1342/2008/EK rendelet I. mellékletének 1. pontjában meghatározott eszközcsoportokat (a továbbiakban: szabályozott halászeszközök) és a földrajzi területeknek a szóban forgó melléklet 2. b) pontjában meghatározott csoportosítását kell figyelembe venni.

3. Engedélyek

Amennyiben a tagállamok a szóban forgó erőkifejtési rendszer fenntartható végrehajtásának megerősítése érdekében azt indokoltnak tartják, az e melléklet hatálya alá tartozó földrajzi területeken megtilthatják a valamely szabályozott halászeszközzel folytatott halászati tevékenységet azon, saját lobogójuk alatt közlekedő hajóknak, amelyekről nem bizonyítható, hogy korábban végeztek ilyen tevékenységet, kivéve ha biztosítják kilowattban kifejezett, egyenértékű halászati kapacitás kivonását a szabályozott területről.

4. A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés

4.1. Az 1342/2008/EK rendelet 12. cikkének (1) bekezdése és a 676/2007/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdése szerinti legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés a - 2013. február 1-jétől2014. január 31-ig terjedő - 2013-as gazdálkodási időszakra az egyes tagállamok egyes erőkifejtési csoportjai tekintetében az e melléklet 1. függelékében kerül meghatározásra.

4.2. Az éves halászati erőkifejtésnek az 1954/2003/EK rendelettel ( 15 ) összhangban megállapított legmagasabb értékei nem érintik az e mellékletben meghatározott legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést.

5. Gazdálkodás

5.1. A legnagyobb megengedett halászati erőkifejtést a tagállamok a 676/2007/EK rendelet 9. cikkében, az 1342/2008/EK rendelet 4. és 13-17. cikkében, valamint az 1224/2009/EK rendelet 26-35. cikkében meghatározott feltételekkel összhangban szabályozzák.

5.2. A tagállamok gazdálkodási időszakokat állapíthatnak meg a legnagyobb megengedett halászati erőkifejtés egészének vagy egy részének az egyes hajók vagy hajócsoportok közötti elosztására. Ilyen esetben az érintett tagállam saját mérlegelési jogkörben határozza meg azon napok vagy órák számát, amelyek alatt valamely hajó az adott gazdálkodási időszakban a területen tartózkodhat. A tagállam bármely ilyen gazdálkodási időszakban újraoszthatja az erőkifejtést az egyes hajók vagy hajócsoportok között.

5.3. Amennyiben egy tagállam a hajói által egy adott területen tölthető időt órákban határozza meg, az 5.1. pontban foglalt feltételekkel összhangban továbbra is nyilvántartja a felhasznált napok számát. A tagállam a Bizottság kérésére számot ad azokról az elővigyázatossági intézkedésekről, amelyeket a területen végzett erőkifejtés túlzott mértékű felhasználásának elkerülésére hozott olyan esetben, amikor egy hajó a területen való tartózkodását a 24 órás időszak lejárta előtt megszüntette.

6. Jelentés a halászati erőkifejtésről

Az e melléklet hatálya alá tartozó hajókra az 1224/2009/EK rendelet 28. cikke alkalmazandó. A közönséges tőkehal állományaival folytatott gazdálkodás szempontjából az e cikkben említett földrajzi területnek az e melléklet 2. pontjában említett valamennyi földrajzi területet kell tekinteni.

7. A vonatkozó adatok közlése

A tagállamok az 1224/2009/EK rendelet 33. és 34. cikkével összhangban megküldik a Bizottságnak a halászhajóik által végzett halászati erőkifejtésre vonatkozó adatokat. A szóban forgó adatokat a halászati adatcsererendszeren vagy bármely más, a Bizottság által bevezetendő jövőbeli adatrendszeren keresztül kell elküldeni.

A IIA. melléklet 1. függeléke

KILOWATTNAPBAN KIFEJEZETT LEGNAGYOBB MEGENGEDETT HALÁSZATI ERŐKIFEJTÉS

Földrajzi terület: Skagerrak, az ICES IIIa övezetnek a Skagerrakon és a Kattegaton kívüli része; az ICES IV alterület és az ICES IIa övezet uniós vizei; az ICES VIId övezet

IIB. MELLÉKLET

Az ICES IIa és IIIa övezetben és az ICES IV alterületen homoki angolnára halászó hajók halászati lehetőségei

1. Az e mellékletben megállapított feltételek az ICES IIa és IIIa övezet és az ICES IV alterület uniós vizein 16 mm-nél kisebb szembőségű, fenékvonóhálóval, kerítőhalóval vagy hasonló vontatott halászeszközzel halászó uniós halászhajókra vonatkoznak.

2. Eltérő rendelkezés hiányában, illetve az Unió és Norvégia közötti konzultációk következtetéseit összefoglaló, kölcsönösen elfogadott jegyzőkönyvben meghatározott, az Unió és Norvégia között folytatott konzultációk következményeként az ICES IV alterület uniós vizein a homoki angolnára vonatkozó halászati engedéllyel rendelkező harmadik országbeli hajókra az ebben a mellékletben meghatározott feltételek alkalmazandók.

3. E melléklet alkalmazásában a homokiangolna-gazdálkodási területek az alábbiak és az e melléklet függelékében foglaltak szerint alakulnak:

4. 4. 2013. január 1. és március 31., valamint 2013. augusztus 1. és december 31. között tilos 16 mm-nél kisebb szembőségű fenékvonóhálóval, kerítőhálóval vagy hasonló vontatott hálóval kereskedelmi halászati tevékenységet folytatni.

A IIB. melléklet 1. függeléke

HOMOKIANGOLNA-GAZDÁLKODÁSI TERÜLETEK

III. MELLÉKLET

Harmadik országok vizein halászó uniós hajók rendelkezésére álló halászati engedélyek maximális száma

IV. MELLÉKLET

AZ ICCAT-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET ( 16 )

1. Az Atlanti-óceán keleti részén a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára jogosult, csalival és pergetett horogsorral halászó uniós hajók maximális száma:

2. A Földközi-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeinek aktív halászatára jogosult, part menti halászatot végző uniós kisüzemi hajók maximális száma:

3. Az Adriai-tengeren a kékúszójú tonhal 8 kg/75 cm és 30 kg/115 cm közötti méretű egyedeit tenyésztés céljából, engedéllyel, aktívan halászó uniós hajók maximális száma:

4. Azon halászhajók maximális száma és bruttó tonnatartalomban kifejezett teljes kapacitása az egyes tagállamokban, amelyek számára engedélyezhető a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren történő halászata, fedélzeten való tárolása, átrakása, szállítása vagy kirakodása.

A. táblázat

B. táblázat

5. Az egyes tagállamok által az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren engedélyezett kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdák maximális száma

6. Az egyes tagállamok maximális kékúszójútonhal-tenyésztési és -hizlalási kapacitása, valamint a kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak telepíthető egyedeinek maximális száma, amelyet az egyes tagállamok kioszthatnak halgazdaságaik között az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren

A. táblázat

B. táblázat

V. MELLÉKLET

A CCAMLR-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLET

A. RÉSZ

CÉLZOTT HALÁSZATRA VONATKOZÓ TILALOM A CCAMLR-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEN

B. RÉSZ

A FELDERÍTŐ HALÁSZATRA VONATKOZÓ FOGÁSI ÉS JÁRULÉKOS FOGÁSI KORLÁTOZÁSOK A CCAMLR-EGYEZMÉNY HATÁLYA ALÁ TARTOZÓ TERÜLETEN 2012-2013-BAN

Az V. melléklet B. részének függeléke

A KISLÉPTÉKŰ KUTATÁSI EGYSÉGEK (SSRU-K) JEGYZÉKE

C. RÉSZ

ÉRTESÍTÉS AZ EUPHAUSIA SUPERBA FAJ HALÁSZATÁBAN VALÓ RÉSZVÉTELRE IRÁNYULÓ SZÁNDÉKRÓL