38/2001. (X. 19.) AB határozat

Budapest Józsefvárosi Önkormányzatának a Budapest VIII. kerület Józsefváros, Kerepesi úti ügetőpálya és környékének helyi építési szabályzatáról szóló 35/1998. (X. 1.) számú önkormányzati rendelete törvény- és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság önkormányzati rendeleti szabályozás törvényellenességének és alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy Budapest Józsefvárosi Önkormányzatának a Budapest VIII. kerület Józsefváros, Kerepesi úti ügetőpálya és környékének helyi építési szabályzatáról szóló 35/1998. (X. 1.) számú önkormányzati rendelete alkotmányellenes, ezért azt visszamenőleges hatállyal, 1999. január 1. napjával megsemmisíti.

2. Az Alkotmánybíróság a rendeletalkotási eljárás törvényellenességének megállapítására irányuló kérelmet visszautasítja.

Az Alkotmánybíróság e határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó Budapest Józsefvárosi Önkormányzatának a Budapest VIII. kerület Józsefváros, Kerepesi úti ügetőpálya és környékének helyi építési szabályzatáról szóló 35/1998. (X. 1.) számú önkormányzati rendelete (a továbbiakban: Ör.) alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését kérte az alábbi indokok alapján:

1. A támadott Ör. formai okokból alkotmányellenes, mivel a jogszabályszerkesztésről szóló 12/1987. (XII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdése szerint a felhatalmazás alapján alkotott jogszabály esetében pontosan fel kell tüntetni a felhatalmazást adó jogszabályt és ennek a követelménynek az Ör. nem tesz eleget.

2. Formai okokból továbbá - az indítványozó szerint - azért alkotmányellenes az Ör., mert elfogadása során nem tartották be az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Ét.) 9. §-a szerinti eljárást: nem véleményezte a területi főépítész. Álláspontja szerint ez olyan súlyos jogalkotási eljárási szabálysértés, amely miatt az Ör. megsemmisítendő.

3. Az indítványozó véleménye szerint az Ör. ellentétes a megalkotásakor hatályos - és 1998. december 31. napjáig hatályban lévő - Budapest Főváros Tanácsának a Budapesti Városrendezési Szabályzatról szóló 5/1986. (XI. 30.) Főv. Tan. rendelete (a továbbiakban: BVSZ), és az 1999. január 1. napjától hatályos Budapest Főváros Közgyűlésének a Fővárosi Szabályozási Kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelete (a továbbiakban: FSZKT), valamint a Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapesti Városrendezési és Építési Keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelete (a továbbiakban: BVKSZ) rendelkezéseivel. Álláspontja szerint, míg az FSZKT és a BVKSZ zöldfelületi jellegűnek sorolják be az ügetőpályát és környékét, és csak korlátozottan teszi lehetővé kereskedelmi célú épülettel beépíteni, addig a kifogásolt Ör. ennek többszörösét engedi kereskedelmi célra beépíteni. Ugyanígy tiltott a fővárosi szabályozás alapján az üzletközpont célú beépítés: az Ör. ezt sem zárja ki, tehát ellentétes a magasabb szintű szabállyal. Úgyszintén alkotmányellenesnek tartja az Ör. azon szabályát is, amely bizonyos nagyságú építmény esetén mindössze környezetvédelmi és közlekedési hatástanulmány készítését írja elő, miközben ahhoz - a fővárosi szabályozás alapján - további vizsgálatok is szükségesek.

Az indítványozó véleménye szerint a fővárosi szabályozással ellentétes Ör. a jogbiztonság olyan súlyos sérelméhez vezet, amely sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, s ezért kérte az Ör. megsemmisítését a kihirdetésének napjára visszamenő hatállyal.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályi rendelkezésekre alapozta:

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"44/A. § (2) A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal."

2. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény (a továbbiakban: Ötv.) indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:

"16. § (1) A képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot."

"63/C. § (1) A közgyűlés a főváros egységes településpolitikájának biztosítása érdekében - a Kormány és a kerületi képviselő-testületek véleményének kikérésével - meghatározza a főváros általános rendezési tervét, a főváros városfejlesztési és városrehabilitációs programját. A főváros általános rendezési tervében kijelölhető a főváros több kerületének ellátását biztosító közszolgáltatás területe, létesítmény helyszíne, nyomvonalai. Az ilyen kijelölt területeken, nyomvonalakon, illetve a közszolgáltatást nyújtó létesítmények tekintetében a jegyzői hatáskört a fővárosi közigazgatási hivatal vezetője gyakorolja.

(2) A kerületi képviselő-testület - a főváros általános rendezési terve szerint, annak keretei között - a kerület egészére meghatározza a kerület részletes fejlesztési programját, a kerületi alaptervet, a kerület részletes rendezési tervét és azok szabályozási előírásait.

(3) A közgyűlés rendeletében szabályozza a főváros általános rendezési terve, a kerületi alaptervek és a részletes rendezési tervek összhangjához szükséges követelményeket. Ebben meghatározza, hogy a tervezési folyamatban a kerületi és a fővárosi önkormányzatot mely esetekben illeti meg véleményezési, egyetértési jog, és mely esetekben kötelező a kölcsönös tájékoztatási, illetve tervezési együttműködés."

"65/ A. § (1) Törvény határozza meg, hogy rendelkezései végrehajtására a közgyűlés, illetve a kerületi képviselőtestület alkothat rendeletet.

(2) A közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. Az e tárgykörben alkotott kerületi rendelet nem terjeszkedhet túl a fővárosi közgyűlés rendeletében foglalt felhatalmazáson. A kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével."

3. Az Ét. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:

"6. § (1) A települési (fővárosban a kerületi) önkormányzat, valamint szerveik építésügyi feladata különösen:

a) a jogszabályok keretein belül - a fővárosban a fővárosi keretszabályt és szabályozási kerettervet figyelembe véve - a településrendezési feladatkör ellátása,

b) az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítása, valamint a helyi építészeti örökség védelme,

c) az építésügy helyi feladatainak ellátásához szükséges anyagi és személyi feltételek biztosítása.

(2) A fővárosi önkormányzat és szervei építésügyi feladata a több fővárosi kerület közigazgatási területét érintő:

a) építési keretszabály megállapítása,

b) szabályozási keretterv jóváhagyása,

c) az (1) bekezdés b)-c) pontjaiban említett feladatkör ellátása.

(3) A települési önkormányzat és szervei - a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint - a településrendezési feladatukat

a) a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával, továbbá

b) a 17. § szerinti sajátos jogintézmények alkalmazásával látják el."

"9. § (6) A véleményezési eljárás befejezése után a szabályzatot, illetőleg a terveket az elfogadásuk előtt - a (3)-(4) bekezdés alapján beérkezett, de el nem fogadott véleményekkel és azok indokolásával együtt - a polgármesternek (főpolgármesternek) legalább egy hónapra a helyben szokásos módon közzé kell tennie azzal, hogy az érintettek a közzététel ideje alatt azokkal kapcsolatban észrevételt tehetnek, továbbá meg kell küldenie szakmai véleményezés céljából:

a) a főváros, a fővárosi kerület, a megyei jogú város igazgatási területének egészére egyszerre készített szabályzatot és terveket az illetékes területi főépítészeti iroda útján a miniszternek,

b) egyéb szabályzatot és terveket a területi főépítésznek.

A miniszter 90, a területi főépítész 30 napon belül adhat véleményt; ha e határidőn belül nem nyilatkozik, úgy véleményét egyetértőnek kell tekinteni. A véleményt a döntésre jogosult testülettel ismertetni kell, továbbá törvénysértésre alapozott egyet nem értő vélemény esetén a szabályzat és a tervek elfogadásra nem terjeszthetők elő.

(7) A helyi építési szabályzat és a településrendezési tervek a (2)-(6) bekezdésben előírt véleményeztetési eljárás lefolytatása nélkül nem fogadhatók el."

"60. § (3) A törvény hatálybalépésekor a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb 2003. december 31-ig alkalmazhatók."

4. Az R. indítvánnyal érintett rendelkezései a következők:

"4. § (1) Ha a jogszabály kiadására magasabb szintű jogszabály felhatalmazása alapján kerül sor, a felhatalmazást adó jogszabályt és a felhatalmazást tartalmazó rendelkezést (a §, bekezdés, illetőleg pont megjelölésével) a jogszabály bevezető részében fel kell tüntetni."

5. A BVSZ indítvánnyal érintett rendelkezései:

"25 § (3) Az övezet teljes közművesítéssel ellátott építési telkein főépületként:

a) egészségügyi, szociális, művelődési és nevelési-oktatási, testnevelési és sportolási, tudományos és nem üzemi jellegű kutatási intézmények építményei,

b) közhasználatú kerttel is rendelkező intézmények (állatkert, botanikus kert, arborétum, temető stb.) építményei,

c) lakó- és szállásépületek helyezhetők el."

6. A BVKSZ indítvánnyal érintett rendelkezései:

"1. § (1) Budapest főváros közigazgatási területén az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (továbbiakban: OTÉK) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni.

(2) A kerületi önkormányzat saját rendeletben megalkotja a Kerületi Városrendezési és Építési Szabályzatot (továbbiakban: KVSZ), illetőleg Kerületi Szabályozási Terve(ke)t (továbbiakban: KSZT), amelyek rendelkezései nem lehetnek ellentétesek a BVKSZ, valamint a Fővárosi Közgyűlés által rendeletben elfogadott Fővárosi Szabályozási Keretterv (továbbiakban: FSZKT) meghatározásaival és előírásaival.

(3) A BVKSZ a - településszerkezeti tervben rögzített - területfelhasználási egységeket területrészekre tagolva, azok felhasználásával és beépítésével kapcsolatos további általános szabályokat keretszabályozási övezetekben (továbbiakban: keretövezetek) állapítja meg, melyekben - a KVSZ-ben rögzítendő építési övezetek és övezetek meghatározásához - egyes keretszabályozási határértékeket is rögzít."

"9. § (1) A városkép szempontjából kiemelt területek felsorolását a BVKSZ 2. számú melléklete, területi lehatárolását az FSZKT tartalmazza."

"17. § (1) A VK, I, M keretövezetekben a 20 000 m2-t - a budai oldalon az 1. számú melléklet szerinti lehatárolású hegyvidéki zóna kiterjesztett területén 15 000 m2-t - meg nem haladó bruttó szintterületű, kereskedelmi funkciót tartalmazó vagy ilyen méretű önálló kereskedelmi funkciójú létesítmények a keretövezet előírásai szerint helyezhetők el.

(2) A hegyvidéki zóna kiterjesztett területén (1. számú melléklet 1. pont) a kereskedelmi célú bruttó szintterület nem lehet nagyobb 15 000 m2-nél.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározottnál nagyobb bruttó szintterület esetén kereskedelmi funkciót is tartalmazó vagy önálló kereskedelmi létesítmények csak a különleges területek K-BK2 jelű célzott területfelhasználási módú területein helyezhetők el.

(4) 6000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt magába foglaló létesítmények elhelyezhetőségét minden esetben a 14. számú melléklet szerinti.

a) KSZT

b) városrendezési hatástanulmány

c) kereskedelmi hatástanulmány

d) komplex környezeti hatásvizsgálat

e) közlekedési hatásvizsgálat

f) látvány- és sziluettvizsgálat készítésével kell igazolni."

"Vegyes: településközponti és központi területek (VK, I, IZ) általános előírásai

Funkció, építmények

36. § (1) A vegyes területek elsősorban intézmények, közintézmények elhelyezésére szolgálnak, amelyekben olyan funkciók is elhelyezhetők, amelyek terhelési határértékei nem haladják meg az intézményi területekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket.

(2) A vegyes területek a következők:

a) településközponti területek;

városközponti területek

(VK keretövezet),

b) központi vegyes területek, melyek

ba) intézményi területek (I keretövezet),

bb) jelentős zöldfelületű intézményi területek (IZ keretövezet).

(3) A vegyes területeken:

a) közintézmények épületei,

b) igazgatási épületek,

c) irodaépületek,

d) szálláshely-szolgáltató épületek,

e) szolgáltatás épületei,

f) vendéglátás épületei,

g) egyéb közösségi szórakoztató épületek,

h) sportépítmények,

i) a kutatás-fejlesztés nem üzemi technológiájú építményei,

j) a keretövezetben maximált értékben meghatározottnál nem nagyobb bruttó szintterületű kiskereskedelmi célú épületek,

k) lakóépületek,

l) parkolóházak,

valamint az a)-l) pontban felsorolt épületeket kiszolgáló és kiegészítő funkciójú épületek helyezhetők el, amennyiben azok terhelési határértéke nem haladja meg az intézményterületekre vonatkozó egyéb jogszabályban rögzített előírt határértékeket."

"IZ

Jelentős zöldfelületű intézményterületek

41. § (1) A keretövezet a vegyes területek szabadonálló beépítési mód szerint beépíthető:

a) jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgáló része, illetve

b) olyan intézményi épületek elhelyezésére alkalmas terület, amely a városszerkezetben való elhelyezkedése miatt jelentős zöldfelület kialakítását, megőrzését vagy biztosítását igényli.

(2) A keretövezet területén építési telket, építési területet kialakítani és azokon új építményt elhelyezni csak KSZT alapján és a keretövezeti, építési övezeti előírásoknak megfelelően szabad.

(3) A keretövezet területén nem helyezhető el:

a) 1500 m2-t meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület,

b) nagykereskedelmi létesítmény,

c) üzemanyagtöltő állomás.

(4) Új épület elhelyezése esetén a parkolást telken belül:

a) a terepszinten fásított parkolóban, vagy

b) a terepszint alatt, vagy

c) az épületben kell megoldani.

(5) A keretövezet egybefüggő területén megengedhető a tömbök vagy telkek kialakításánál intézményi építési övezet és a közkert vagy a közpark övezetek együttes alkalmazása is, amennyiben az eredeti, egybefüggő területre vonatkozóan a keretövezet általános keretszabályozási határértékei betarthatók.

(6) A sportolás és a strandfürdők létesítményei számára önálló építési övezetet kell meghatározni, amelyek szabályozási határértékeit KSZT-ben kell rögzíteni a 12. számú táblázat figyelembevételével.

(7) A keretövezet általános határértékeitől eltérni csak meglévő sportterületek átépítésekor, bővítésekor lehet, amely esetben a beépítés paramétereit KSZT határozhatja meg.

(8) A keretövezet területén az építési övezeteket - a (6)-(7) bekezdésben és az 1. § (9)-(10) bekezdésben foglalt eltérésekkel - a 12. számú táblázat keretszabályozási határértékeinek figyelembevételével kell meghatározni."

"Z

Zöldterületek

52. § (1) A keretövezetbe tartoznak azok a beépítésre nem szánt területfelhasználási egységek, amelyek a főváros területének zöldterületi területfelhasználási egységeibe tartoznak.

(2) A zöldterületek az FSZKT-ben területileg lehatárolt célzott területfelhasználási módjaik szerint:

a) fásított közterek Z-FK,

b) közkertek Z-KK,

c) közparkok Z-KP,

d) városi parkok Z-VP,

e) közhasználatra nem szánt zöldfelületek Z-EZ.

(3) A keretövezetben telket kialakítani, és azon közutat, gyalogutat, gépjárművárakozó-helyet létesíteni, valamint épületet, építményt - köztárgyak kivételével-elhelyezni csak kertépítészeti munkarészt is tartalmazó KSZT alapján lehet.

(4) A keretövezet területén

a) lakóépületet,

b) önálló intézményi és szolgáltatási épületet,

c) ipari létesítményt,

d) raktározási építményt,

e) üzemanyagtöltő állomást,

f) bányaterületet

elhelyezni, meglévő épület használati módját e célra megváltoztatni nem lehet.

(5) A területen:

a) vendéglátó épület,

b) pihenést, testedzést szolgáló építmény,

c) ismeretterjesztés építményei,

d) a terület fenntartásához szükséges építmények,

e) nyilvános illemhelyek,

f) terepszint alatti építmények helyezhetők el.

(6) A parkolás terepszinten fásított parkolóban vagy terepszint alatti mélygarázsban oldandó meg, melynek tetőfödémét tetőkertként kell kialakítani.

A fásított parkolót csak a zöldterületet igénybevevők számára előírt parkolóférőhely elhelyezése céljára szabad létesíteni.

(7) Mélygarázs létesítésénél a meglévő fák védelme érdekében előírható a bányászati módszerek alkalmazása.

(8) Belterületen a keretövezetben épület csak teljes közművesítettség esetén helyezhető el.

(9) A keretövezet területén az övezeteket a 20. számú táblázat alkalmazásával kell meghatározni, a keretövezet és a célzott területfelhasználási módok előírásainak együttes figyelembevételével.

Ha nem került rögzítésre a megengedett legnagyobb vagy legkisebb szabályozási mutató értéke, akkor azt a KVSZ-ben, illetve a KSZT-ben kell rögzíteni.

20. számú táblázat

A célzott területfelhasználási módú területek előírásai:

Z-KK

Közkert

a) A területbe tartoznak az általában l ha-nál kisebb zöldfelületi létesítmények.

b) A közkert területén:

ba) játszókért,

bb) sportkert,

bc) pihenőkert,

bd) speciális rendeltetésű kert (pl. szoborkert, bemutató kert) létesíthető.

c) A területen

ca) a beépítettség nem lehet nagyobb 2%-nál,

cb) a legkisebb zöldfelület mértéke nem lehet kevesebb 50%-nál,

cc) a legnagyobb építménymagasság 4,50 m,

cd) a közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki.

d) A területen a keretövezetben megengedett építmények közül mélygarázs nem létesíthető.

e) A területen meglévő templom, kegyeleti hely az eredeti kialakításban megtartható.

A keretövezetben KSZT. szerint elhelyezhető az (5) bekezdésben foglaltakon túlmenően új templom, kegyeleti hely, amely számára telek kialakítható."

"2. számú melléklet a 47/1998. (X. 15.) Főv. Kgy. rendelethez

Városkép szempontjából kiemelt területek

I. Településrészek

14. VIII. kerület

Ügető területe (Kerepesi út)"

7. Az Ör. indítvánnyal érintett rendelkezései:

"Budapest VIII. kerület Józsefvárosi Önkormányzatának Képviselő-testülete az 1990. évi LXV. törvény 16. §-ában, valamint az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben kapott felhatalmazás alapján az építés helyi rendjének biztosítása érdekében (a települési önkormányzatoknak az országos szabályoknak megfelelően, illetve az azokban megengedett eltérésekkel a település közigazgatási területének felhasználásával és beépítésével, továbbá a környezet természeti, táji és épített értékeinek védelmével kapcsolatos, a telkekhez fűződő sajátos helyi követélményeket, jogokat és kötelezettségeket magába foglalóan) az alábbi önkormányzati rendeletet alkotja meg."

"4. § (1) A tervezési terület a BVSZ 25. §-a szerinti 35-ös építési övezetbe sorolt intézményterület, amely a jelentős zöldfelületet igénylő intézmények elhelyezésére szolgál.

(2) Az építési övezetben elhelyezhető funkciók: vegyes városias funkciójú intézmények, lakások, kulturális, kereskedelmi, szabadidős és szálloda, irodaház rendeltetésű létesítmények."

III.

Az indítvány részben megalapozott.

1. Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése alapján a helyi képviselő-testület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. A területrendezés olyan helyi közügy, amelynek - törvény keretei közötti - szabályozása az Ötv. 1. §-a és az Ét. 6. §-a szerint a települési önkormányzat kötelezettsége. Az Ét. 6. § (1) és (3) bekezdése alapján a helyi építésügyi szabályzat, települési rendezési terv elkészíttetése és elfogadása a települési önkormányzat feladata, amelynek e tárgykörben önkormányzati rendelet megalkotásával tesz eleget.

Az indítványozó szerint az 1998. november l-jén hatályba lépett Ör. ellentétes a megalkotásakor hatályos - és 1998. december 31. napjáig hatályban volt - BVSZ, valamint az 1999. január 1. napjától hatályos FSZKT és BVKSZ rendelkezéseivel. Álláspontja szerint, míg az FSZKT és a BVKSZ zöldfelületi jellegűnek sorolják be az ügetőpályát és környékét, és csak korlátozottan engedik kereskedelmi célú épülettel beépíteni, addig a kifogásolt Ör. ennek többszörösét engedi kereskedelmi célra beépíteni, illetőleg míg a fővárosi szabályozás alapján tiltott az üzletközpont célú beépítés: az Ör. ezt sem zárja ki, tehát ellentétes a magasabb szintű szabállyal.

Az indítvány szerint az Ör. 4. § (2) bekezdésében említett funkciójú (lakások, kereskedelmi, szálloda és irodaház rendeltetésű) építmények elhelyezésének lehetősége már az Ör. megalkotásakor ellentétbe került a BVSZ 25. § (3) bekezdésével, s ezáltal az Ör. sértette a jogforrási hierarchia elvét, ezért alkotmányellenes.

Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy az indítvány tévesen idézte a BVSZ-nek az Ör. megítélése szempontjából kulcsfontosságúnak tartott 25. § (3) bekezdését. Az indítványozó által hivatkozott rendelkezést Budapest Főváros Közgyűlésének a Budapesti Városrendezési Szabályzatról szóló 5/1986. (XI. 30.) Főv. Tan. rendelet módosításáról szóló 92/1995. (1996. I. 19.) számú önkormányzati rendeletének 26. §-a módosította a BVSZ 25. § (2)-(3) bekezdéseit. A BVSZ módosított 25. § (3) bekezdés c) pontja alapján az övezet teljes közművesítéssel ellátott építési telkein főépületként lakó- és szállásépületek helyezhetők el, szemben az indítványozó által hivatkozott-hatályon kívül helyezett-rendelkezés szerinti, az intézmények rendeltetésszerű működéséhez szükséges egyéb építményekkel.

A jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 1. §-a felsorolja a jogszabályokat, amely felsorolás egyben a jogszabályi hierarchia kérdésében egyértelmű eligazítást ad.

Az Alkotmánybíróság már egyik korai határozatában megállapította, hogy két jogszabály ütközése nem szükségképpen jelent az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerinti alkotmányellenességet, csak a Jat. l. §-ának felsorolása szerinti sorrendben magasabb és alacsonyabb szintűnek minősülő jogszabályok kollíziója eredményezi ezt. A Jat 1. § (1) bekezdés f) pontja pusztán önkormányzati rendeletről szól, nem téve különbséget a megyei és települési, fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzati rendelet között. Az Alkotmány 41-43. §-aira és az Ötv. 1. §-ára figyelemmel az önkormányzati alapjogok egyenlőek, közöttük nincs önmagában vett hierarchikus viszony, a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzat egyaránt települési önkormányzat. Az önkormányzati rendeletek egymás közötti összhangja sem az Alkotmány, sem a Jat. alapján nem képez a jogforrási hierarchia tárgykörébe tartozó alkotmányossági követelményt, ennek megfelelően az esetleges ellentét önmagában véve még nem alapozza meg az alkotmányellenességet. Az önkormányzati rendeletek ugyanis a fentiek szerint-egymáshoz képest-önmagukban véve nem lehetnek magasabb vagy alacsonyabb szintűek. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata az azonos szintű jogszabályok ütközését a rendes bírósági jogalkalmazás által feloldandó jogértelmezési kérdésnek tekinti, amelynek feloldása a rendes bíróságok - és nem az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Az Alkotmánybíróság a 35/1991. (VI. 20.) AB határozatában megállapította: "A jogállamiság elvéből nem következik, hogy az azonos szintű jogszabályok közötti normakollízió kizárt." (ABH 1991,175,176.)

Az önkormányzati rendeletalkotás szempontjából azonban a fővárosi önkormányzat és a fővárosi kerületi önkormányzatok viszonya a fentiekben kifejtettekhez képest annyiban sajátos, hogy az Ötv. 65/A. §-a alapján közöttük a jogalkotási hatáskör megosztott. Az Ötv. 16. § (1) bekezdése alapján a képviselő-testület a törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvény felhatalmazása alapján, annak végrehajtására önkormányzati rendeletet alkot. Törvényi felhatalmazás esetén a fővárosi kétszintű önkormányzati rendszerre tekintettel a törvényalkotónak meg kell határoznia, hogy a törvény rendelkezéseinek végrehajtására a fővárosi közgyűlés vagy a fővárosi kerületi képviselő-testület kap felhatalmazást. Az Ötv. 65/A. § (2) bekezdése alapján a fővárosi közgyűlés a közgyűlés feladatkörében alkotott rendelete végrehajtása érdekében felhatalmazást adhat kerületi képviselő-testületnek rendeletalkotásra. Fontos garanciális szabály, hogy a fővárosi kerületi önkormányzati rendeletek csak a felhatalmazás keretein belül szabályozhatnak, nem terjeszkedhetnek túl a fővárosi közgyűlési rendelet felhatalmazásán és ellentétes rendelkezéseket sem tartalmazhatnak. A jogalkotási hatáskör megosztásának korlátja, hogy a megosztás nem vezethet az önkormányzati alapjog kiüresedéséhez. "Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdésének a) pontja kimondja, hogy a helyi képviselő-testület önkormányzati ügyekben önállóan szabályoz és igazgat. Az önkormányzati ügyek, a helyi közügyek körét az Ötv. 1. § (2) bekezdése úgy definiálja, hogy azok ..., a közhatalom önkormányzati típusú helyi gyakorlásához, valamint mindezek szervezeti, személyi és anyagi feltételeinek helyi megteremtéséhez kapcsolódnak." (324/B/1991. AB határozat, ABH 1992, 464,468.)

Kiemelten hangsúlyozza tehát az Alkotmánybíróság: az önkormányzatokat az egyes alapjogok körében megillető autonómia nem feltétlen és nem korlátozhatatlan. "Az önkormányzati alapjogok felsorolásánál az Alkotmány több alapjognál kifejezetten előírja, hogy azt "törvény keretei között" gyakorolja a helyi képviselő-testület [44/A. § (1) bekezdés d) és e) pont].... Az a) pont szerinti önálló szabályozás és igazgatás keretében hozott döntés kizárólag törvényességi okból vizsgálható felül, azaz ,ez a jog is csak "a törvény keretei között" gyakorolható. Függetlenül attól, utal-e rá az Alkotmány, bármely önkormányzati alapjog gyakorlása elképzelhetetlen e megszorítás nélkül. ... Az Ötv. 1. §-a egyértelművé is teszi, hogy az alapjogok csak "törvény keretei között" gyakorolhatók, amikor az Alkotmányban szereplő alapjogok megismétlése és kifejtése során ezt a feltételt mindegyikükre nézve tartalmazza. Az Alkotmánybíróság szerint ez a feltétel egyben garancia is arra, hogy a törvényen kívül más jogszabály a helyi autonómiát nem korlátozhatja." [4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993, 48,71.]

"A törvényi szabályozás elegendő mozgásteret kell, hogy biztosítson az önkormányzat számára ahhoz, hogy az önkormányzat az ilyen feladatok tekintetében is szabadon dönthessen a feladat ellátásának módjáról." [77/1995. (XII. 21.) AB határozat, ABH 1995, 390, 395.]

Az építésügyeket érintő önkormányzati jogalkotás területén az a speciális helyzet áll fenn, hogy az Ét. a fővárosi közgyűlésnek és a fővárosi kerületi képviselő-testületeknek is ad felhatalmazást a jogalkotásra. Az Ét. 14. § (2) bekezdése határozza meg a településrendezés tekintetében a fővárosi, az Ét. 14. § (3) bekezdésé pedig a fővárosi kerületi önkormányzati jogalkotási feladatokat. A BVSZ 1. § (2) bekezdése ennek megfelelően úgy rendelkezett, hogy felhatalmazást adott a kerületi részletes rendezési tervek megállapítására azzal, hogy ezek a BVSZ rendelkezéseivel nem lehetnek ellentétesek. A fővárosnak ezt a sajátos jogállását, a hatáskörmegosztás tényét e tekintetben a 10/1994. (II. 25.) AB határozat is megerősítette: "a főváros területeinek területfelhasználási egységekbe sorolását, valamint egyes területfelhasználási egységek különféle építési övezetekbe tagolását csak a fővárosi ÁRT szerves részeként lehet jogszerűen megtenni. A területek jellemző egységekbe sorolása, illetve övezeti tagolása - ezek megváltoztatása, módosítása - tehát meghaladja a kerületi önkormányzatok döntési jogosultságát." (ABH 1994,396, 397.)

A BVSZ, az FSZKT, BVKSZ és az Ör. viszonyában nem a jogforrási hierarchia kérdése merül fel, hanem a vizsgált esetben a felhatalmazás alapján történő önkormányzati jogalkotásról van szó. A felhatalmazás alapján az Ör. részletezte az általánosabb hatályú és keretszerűen fogalmazó BVSZ rendelkezéseit, végrehajtási szabályokat állapított meg. A felhatalmazási-végrehajtási kényszer a főváros és a kerületek közötti jogalkotási hatáskörmegosztásból adódik.

Az Alkotmánybíróság a 2/2001. (I. 17.) AB határozatában megállapította: "Az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés a) pontjában az önkormányzati ügyekben biztosított önálló szabályozás és igazgatás joga önkormányzati alapjog, amely ilyenként az Alkotmány 44/C. §-ának védelme alatt is áll.

Az önkormányzati rendeletalkotás az Ötv.-ben is kiemelt jelentőségű: a rendeletalkotás a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át [Ötv. 10. § (1) bekezdés a) pont], illetőleg e hatáskör gyakorlásához minősített többség szükséges [Ötv. 15. § (1) bekezdése]. Az Ötv. e rendelkezései egyértelműen kifejezésre juttatják azt, hogy az Ötv. 1. § (2) bekezdésében részletezett helyi közügyek önkormányzati rendelettel történő szabályozása egyidejűleg a közhatalom helyi gyakorlásának normatív formában való megtestesülését is jelenti. Ez a körülmény egyrészt megjeleníti kifelé az önkormányzatot, másrészt parancsolóan szükségessé teszi a fokozottabb alkotmányi védelmet." (ABK 2001. január 6., 10.)

A fővárosi kerületnek - figyelemmel az önálló szabályozás alapjogi védelmére - értelemszerűen nem csupán annyi volt a mozgástere, hogy a BVSZ rendelkezéseit szó szerint ismételje, mivel ha az lett volna, akkor az Ör. megalkotásának nem lett volna értelme. A BVSZ és az Ör. törvényi keretek közötti eltérése tehát fogalmilag szükségszerű. A vizsgálandó kérdés nem az, amit az indítvány kifogásol, hogy az Ör. "több ponton eltér" a BVSZ-től, hanem az, hogy a két önkormányzati rendelet közötti szükségszerű eltérés valóban ellentéthez vezetett-e, vagyis a felhatalmazás túllépéséről van-e szó. Az Ét. 14. § (2) bekezdésében meghatározott fővárosi építési keretszabályzatról, illetőleg az Ét. 14. § (3) bekezdésében meghatározott kerületi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletek közötti eltérés szükségszerű, ellenkező esetben a törvényalkotó vagy az egyik vagy a másik önkormányzatnak biztosított volna csak felhatalmazást a jogalkotásra. A fővárosi rendelet keretjellegéből adódóan értelemszerű, hogy bár a szabályozás tárgya megegyezik, a BVSZ keretein belül a helyi sajátosságoknak megfelelő rendelkezéseket az Ör. tartalmazza. Az a kitétel, hogy a fővárosi kerületi önkormányzatoknak a fővárosi rendelet keretein belül van lehetőségük a jogalkotásra, nem állít fel közöttük hierarchikus rendet. Mind az Ötv., mind az Ét. szabályai megerősítik azt az alkotmányos szabályt, miszerint a fővárosban a kétszintű önkormányzás alapelve mentén, az önkormányzati rendeletalkotásra történő felhatalmazás az önkormányzatokat megillető - és a fővárosban megosztott - feladatellátáshoz kapcsolódik.

"A főváros önkormányzati rendszerét a fővárosi és a kerületi önkormányzatok jogállását, feladat- és hatáskörét az Ötv.-nek az 1994. évi LXIII. törvénnyel megállapított VII. fejezete határozza meg.

Az Ötv. e fejezetében foglaltak alapján a feladat- és hatásköröknek a fővárosi önkormányzat és a kerületi önkormányzatok közötti megosztása alapvetően eltér a települési önkormányzatok és a megyei önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztástól, ebből következően a fővárosi és kerületi önkormányzatok jogállása is különbözik más helyi önkormányzatok jogállásától. Ez a jogállásbeli különbségtétel a fővárosnak az országban betöltött különleges helyzetéből, valamint abból a tényből következik, hogy a főváros egésze alkot egy természetes földrajzi egységet, egy települést. A fővárosnak ez a sajátos helyzete tükröződik az Alkotmány 42. §-ában is, amikor a helyi önkormányzáshoz való jog meghatározása során a települések között és egy egységhez tartozóként említi a fővárost és kerületeit. A főváros egy település, amelyen belül - a település nagyságára, funkcióira tekintettel - több önkormányzat, kétszintű önkormányzati rendszer működik, amelyre a települési és megyei önkormányzatok közötti feladat- és hatáskörmegosztás elveit analóg módon alkalmazni nem lehet. Vannak ugyanis olyan települési önkormányzati feladat- és hatáskörök, amelyek amiatt, mert a főváros egészét, illetőleg több kerületet érintenek, nem utalhatók a kerületi önkormányzatok feladat- és hatáskörébe, ezért a törvény a más települések esetén a települési önkormányzatot megillető feladat- és hatásköröket is meg kell, hogy ossza a főváros és a kerületek önkormányzatai között. Erre tekintettel az Ötv. 63. §-ának (1) bekezdésében mind a fővárosi, mind a kerületi önkormányzatokat települési önkormányzatként határozza meg, amelyek azonban törvényben meghatározott önálló feladat- és hatáskörrel rendelkeznek. Ennek a szabályozásnak az eredményeként a fővárosi kerületi önkormányzatok jogállása eltér más települési önkormányzatokétól, más települési önkormányzatnál korlátozottabb feladat- és hatáskörökkel rendelkeznek. Az Ötv. az Alkotmány 42. §-ával összhangban alakította ki a főváros kétszintű települési önkormányzati rendszerét." [56/1996. (XII. 12.) AB határozat ABH 1996,204, 206-207.]

A BVSZ felhatalmazása alapján alkotott Ör. azzal, hogy vegyes városias funkciójú (lakás, kereskedelmi, szálloda, irodaház rendeltetésű) épületek létesítését is megengedte, nem akadályozta a BVSZ 25. §-ában foglalt felsorolás által megfogalmazott városfejlesztési célok elérését, hanem - minthogy ott a lakások létesítése a BVSZ 1996. évi módosítása óta kifejezetten is nevesítve volt - az Ör. 4. § (2) bekezdése ennek a célnak a kifejezett szolgálatát célzó, megvalósítását elősegítő részszabály. Az Ör. tehát nem engedélyezett olyat, amit a BVSZ tiltott, s nem tiltott olyat, amit a BVSZ megengedett, hanem az, a BVSZ céljainak megvalósítását szolgáló, rendeltetésének megfelelő, abból következő helyi építési szabályzat. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint téves tehát az indítványozó azon állítása, hogy a BVSZ és az Ör. között ellentét volt; a fővárosi kerületi önkormányzat az Ör. megalkotásakor a jogalkotásra szóló felhatalmazás kereteit nem lépte túl.

Az indítványozó kifogásolja az indítvány IV. pontjában az Ör. és az Ör. megalkotását követően hatályba lépett - a BVSZ helyébe lépő - újabb fővárosi önkormányzati rendeletek, az FSZKT és a BVKSZ közötti szabályozást is. A BVSZ helyébe az Ét. hatálybalépése miatt 1999. január l-jén lépett hatályba az FSZKT és a BVKSZ. Az Ét. 60. § (3) bekezdésének rendelkezése alapján a törvény hatályba-lépésekor a korábbi jogszabályok rendelkezései szerinti tartalmi követelményeknek megfelelően készített érvényes településrendezési terveket a módosításukig változatlanul alkalmazni kell, de azok legfeljebb 2003. december 31 -ig alkalmazhatók. Ez azt jelenti, hogy az Ét. 60. § (3) bekezdése szerint az új szabályozási terv elkésztéséig a régi rendezési tervet alkalmazni kell, de amennyiben 2003. december 31-ig nem kerül megalkotásra az új szabályozási tervről szóló önkormányzati rendelet, akkor a későbbiekben már nem alkalmazható, hanem csak az Ét. és végrehajtási rendeletei alkalmazhatók. Ez a főváros esetében azt jelentené, hogy amennyiben valamelyik kerületi önkormányzat nem alkotja meg új szabályozási tervét legkésőbb az Ét. 60. § (3) bekezdésében meghatározott határidőig, akkor az adott kerületben az építésügyi igazgatási ügyek az Ét. és végrehajtási rendeletei, valamint az FSZKT és a BVKSZ rendelkezései alapján intézhetők. Bár az Ét. hivatkozott rendelkezése haladékot ad az önkormányzatoknak az új szabályozási tervük elkészítésére, de az Ötv. 65/A. § (2) bekezdésé alapján a kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a fővárosi közgyűlés rendeletével. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint ez azt eredményezi, hogy bár az Ét. alapján új szabályozási tervet legkésőbb 2003. december 31-ig kell készítenie a kerületi önkormányzatnak, de ha a régi rendezési terve részben vagy egészben ellentétes a fővárosi közgyűlés hatályos szabályozási tervével, akkor a kerületi rendezési tervet vagy annak a fővárosi szabályozással ellentétes egyes rendelkezéseit hatályon kívül kell helyeznie a jogalkotónak. Ha a részleges ellentét megszüntetése után a régi rendezési terv oly módon változna, hogy-a magasabb szintű jogszabályi előírásokra figyelemmel - úgy nem alkalmazható, akkor a rendezési tervet teljes terjedelmében hatályon kívül kell helyezni. Az indítvánnyal érintett esetben ez azt jelenti, hogy az Ör. hatályban maradhat az új kerületi szabályozási terv megalkotásáig, de legfeljebb 2003. december 31-ig, amennyiben az a BVKSZ és az FSZKT rendelkezéseivel nem ellentétes. Amennyiben ellentétes, akkor az Ét. 60. § (3) bekezdése nem alkalmazható, a rendezési tervet hatályon kívül kell helyezni, és az új kerületi szabályozási tervről szóló önkormányzati rendelet megalkotásáig az Ét. és végrehajtási rendeletei, valamint a fővárosi szabályozás rendelkezései lesznek irányadóak az építésügyi hatósági eljárásban.

Az FSZKT, illetőleg a BVKSZ rendelkezései az Ör. által érintett területre vonatkozóan jelentős változásokat eredményeztek a BVSZ rendelkezéseihez képest. A BVKSZ szerint e terület 1999. január l-jétől az IZ és Z-KK övezetekbe került besorolásra a BVSZ-ben meghatározott 35-ös övezetbe tartozó intézményterület és 60-as övezetbe tartozó közlekedési terület helyett. A BVKSZ 17. § (3) bekezdése alapján 20 000 m2-nél nagyobb bruttó szintterület esetén kereskedelmi funkciót is tartalmazó vagy önálló kereskedelmi létesítmények csak a különleges területek K-BK2 jelű célzott területfelhasználási módú területein helyezhetők el. A BVKSZ 41. § (3) bekezdés a) pontja pedig úgy rendelkezik, hogy az IZ keretövezeten belül nem helyezhető el 1500 m2-t meghaladó bruttó szintterületű kereskedelmi célú épület. Az Ör. 4. § (4) bekezdés szerint ezzel ellentétesen a beépíthető össz-szintterület 294 890 m2, az össz-szintterületen belül a nettó hasznos kereskedelem max. 35 000 m2 lehet. Az Ör.-ben meghatározott szabadidő és kereskedelmi központ létesítéséhez az Ör. csak környezetvédelmi és közlekedési hatástanulmány készítését írja elő, míg a BVKSZ 17. § (4) bekezdése alapján a 6000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt magába foglaló létesítmények elhelyezhetőségét minden esetben a 14. számú melléklet szerinti kerületi szabályozási terv, városrendezési hatástanulmány, kereskedelmi hatástanulmány, komplex környezeti hatásvizsgálat, közlekedési hatásvizsgálat, látvány- és sziluettvizsgálat készítésével kell igazolni.

Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. eltérő szabályozást tartalmaz a BVKSZ rendelkezéseitől, és ez ellentétes az Ötv. 65/A. § (2) bekezdésének rendelkezésével, amely szerint a kerületi képviselő-testület rendelete nem lehet ellentétes a közgyűlés rendeletével. A BVKSZ és az Ör. közötti ellentét az építésügyi igazgatás területén a fővárosban jogbizonytalanságot eredményez, és ez sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogbiztonság alkotmányos alapelvét. A fentiekre tekintettel az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ör. alkotmányellenes, és ezért azt a BVKSZ hatálybalépésének napjára visszamenőleges hatállyal, 1999. január 1. napjával megsemmisítette.

Az Alkotmánybíróság - utalva a 10/1994. (II. 25.) AB határozatában foglaltakra - megjegyzi, hogy az Ör. megsemmisítése nem vonja maga után az Ör.; alapján kiadott jogerős építési engedélyek visszavonásának kötelezettségét. "Az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény 61. § (5) bekezdése ugyanis egyértelműen előírja az államigazgatási szervek számára, hogy «határozatot nem lehet módosítani vagy visszavonni, ha ez jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogot sértene»." (ABH 1994, 396, 398.)

2. Az Alkotmánybíróság az Ör. - indítványozó álláspontja szerinti - formai okokból való alkotmányellenességének vizsgálatát mellőzte, mivel az Ör.-t az 1. pontban foglaltakban megállapított alkotmányellenessége miatt megsemmisítette.

3. Az Alkotmánybíróság az indítványt megküldte a Budapest Fővárosi Közigazgatási Hivatal vezetőjének az Ötv. 98-99. §-aiban foglalt törvényességi ellenőrzés lefolytatásának megfontolása céljából. A közigazgatási hivatal vezetője az Alkotmánybíróság megkeresésére nem indított eljárást az Alkotmánybíróság előtt.

Az Alkotmánybíróság a 30/1999. (X. 13.) AB határozatában megállapította: "az önkormányzati működés jogszerűségének vizsgálata az Ötv. 98. §-a szerint nem az Alkotmánybíróság, hanem a közigazgatási hivatalok feladata. Az Ötv. a közigazgatási hivatal vezetője számára számos, a törvénysértést megelőző, kiküszöbölő jogi eszközt biztosít. Ennek keretében lehetőség van a valós tényállás feltárására [az Ötv. 17. §-ának (2) bekezdése szerint a jegyző köteles megküldeni a képviselő-testület üléséről készült jegyzőkönyvet a közigazgatási hivatal vezetőjének]; lehetőség van az esetleges törvénysértés megszüntetésének kezdeményezésére [az Ötv. 99. §-ának (1) bekezdése szerint a közigazgatási hivatal vezetője ennek érdekében felhívja az érintettet], és végső soron arra, hogy [az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja alapján] a hivatalvezetője az Alkotmánybíróságnál kezdeményezze a törvénysértő önkormányzati rendelet felülvizsgálatát. A közigazgatási hivatal az önkormányzati működés jogszerűségének vizsgálata során vizsgálja, hogy az önkormányzat betartotta-e a rendeletalkotási eljárás szabályait, ha e tekintetben alkotmány- vagy törvénysértést észlel, kezdeményezi az Alkotmánybíróság eljárását (lásd pl. az 1038/H/1997. AB határozatot, ABH 1998.1038.).

Mindezeket figyelembe véve az Alkotmánybíróság megjegyzi: Az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 1. § b) pontja értelmében az Alkotmánybíróság hatáskörébe a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének vizsgálata tartozik. Az Abtv. 1. §-ának h) pontja lehetővé teszi, hogy az Abtv.-be foglalt hatáskörökön kívül, törvény egyéb hatásköröket is megállapítson az Alkotmánybíróság számára. Ennek alapján az Ötv. 99. §-a (2) bekezdés a) pontja a közigazgatási hivatal vezetőjének biztosít indítványozási jogot a törvénysértő önkormányzati rendelet vizsgálatára. Az Abtv. és az Ötv. vonatkozó rendelkezéseinek összevetése alapján megállapítható, hogy a törvényi szabályozás külön kezeli az alkotmányellenesség [Abtv 1. § b) pont] és az önkormányzati rendelet törvényellenességének [Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontja] vizsgálatát. Az előbbi esetben az Alkotmánybíróság eljárását az Abtv. 21. § (2) bekezdése szerint bárki indítványozhatja, az utóbbi esetben az eljárás kezdeményezője a közigazgatási hivatal vezetője. Arra tekintettel, hogy az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint a törvénysértő önkormányzati rendelet egyben alkotmánysértő, az Alkotmánybíróság bárki indítványára lefolytatja az érdemi vizsgálatot akkor is, ha az indítványozó valamely önkormányzati rendelet normatív tartalma tekintetében törvénysértést állít (annak ellenére, hogy a közigazgatási hivatal vezetője szerint a törvénysértés nem áll fenn).

Az indítványozási jog vonatkozásában más a megítélése annak, ha az indítványozó azt állítja, hogy az önkormányzati rendelet magasabb szintű jogszabállyal ellentétes [Alkotmány 44/A. § (2) bekezdés] és megint más, ha azt, hogy az önkormányzat a rendeletalkotás eljárási szabályaitól eltért. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az önkormányzati rendeletalkotás szabályainak betartásával kapcsolatos indítványozási jog a közigazgatási hivatal vezetőjének - az Ötv.-ben biztosított tájékozódási, intézkedési lehetőségeit is figyelembe véve - kizárólag az Ötv. 99. § (2) bekezdés a) pontján alapul. A köztársasági megbízott indítványa alapján járt el az Alkotmánybíróság a 31/1992. (V. 29.) AB határozatának (ABH 1992. 352.) és a közigazgatási hivatal vezetőjének indítványára az 1038/H/1997. AB határozatának (ABH 1998., 1038.) a meghozatala során is. Az Alkotmánybíróság mindkét esetben az önkormányzati rendelet megalkotásával kapcsolatos eljárási problémát vizsgált." (ABH 1999, 411, 414-415.)

Az Alkotmánybíróság a rendeletalkotási eljárás törvényellenességének megállapítására irányuló kérelmet az indítványozási jog hiánya miatt - a fentiek alapján - visszautasította.

A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Abtv. 41. § rendelkezésén alapul.

Dr. Holló András s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Alkotmánybírósági ügyszám: 528/B/1999/11.