32019R1157[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/1157 rendelete (2019. június 20.) az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2019/1157 RENDELETE

(2019. június 20.)

az uniós polgárok személyazonosító igazolványai és a szabad mozgás jogával élő uniós polgárok és azok családtagjai részére kiállított tartózkodási okmányok biztonságának megerősítéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Unió működéséről szóló szerződésre és különösen annak 21 cikke (2) bekezdésére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

a jogalkotási aktus tervezete nemzeti parlamenteknek való megküldését követően,

tekintettel az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság véleményére (1),

a Régiók Bizottságával folytatott konzultációt követően,

rendes jogalkotási eljárás keretében (2),

mivel:

(1) Az Európai Unióról szóló szerződésben (EUSZ) elhatározták, hogy - miközben biztosítják az európai népek védelmét és biztonságát - megkönnyítik a személyek szabad mozgását azáltal, hogy az EUSZ és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) rendelkezéseinek megfelelően létrehoznak egy, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget.

(2) Az uniós polgárság az Unió valamennyi polgárát felruházza a szabad mozgás jogával, bizonyos korlátozások és feltételek mellett. E jogot a 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv (3) juttatja érvényre. Az Európai Unió Alapjogi Chartájának (a továbbiakban: a Charta) 45. cikke szintén rendelkezik a szabad mozgásról és tartózkodásról. A szabad mozgás magában foglalja az érvényes személyazonosító igazolvánnyal vagy útlevéllel a tagállamok területéről való kiutazás és az oda való beutazás jogát.

(3) A 2004/38/EK irányelv értelmében a tagállamok a nemzeti joggal összhangban állampolgáraik részére személyazonosító igazolványt vagy útlevelet állítanak ki és hosszabbítanak meg. Továbbá az említett irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamok megkövetelhetik az uniós polgároktól és családtagjaiktól a megfelelő hatóságoknál történő bejelentkezést. A tagállamoknak az uniós polgárok részére igazolást kell kiállítaniuk a bejelentkezésről az abban meghatározott feltételek mellett. Az említett irányelv értelmében a tagállamoknak tartózkodási kártyát kell kiállítaniuk azon családtagok számára, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, valamint kérelemre huzamos tartózkodási jogot igazoló okmányt és huzamos tartózkodási kártyát kell kiállítaniuk.

(4) A 2004/38/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy a tagállamok elfogadhatják a szükséges intézkedéseket, hogy megtagadják, megszüntessék vagy visszavonják az említett irányelv által biztosított bármely jogot, joggal való visszaélés vagy csalás esetében. Az okmányok hamisítását és a tartózkodási jogra vonatkozó feltételekkel kapcsolatos lényeges tények hamis feltüntetését azonosították az említett irányelvvel összefüggésben elkövetett csalás jellemző eseteiként.

(5) A tagállamok által kiállított nemzeti személyazonosító igazolványok, valamint a más tagállamban tartózkodó uniós polgárok és családtagjaik számára kiállított tartózkodási engedélyek biztonsági szintje jelentősen eltér. Ezen eltérések növelik a meghamisítás és az okmányokkal való visszaélés kockázatát, és gyakorlati nehézségeket is okoznak a polgároknak, amikor azok élni kívánnak a szabad mozgáshoz való jogukkal. Az okmányhamisítás kockázatait elemző európai hálózat statisztikái azt mutatják, hogy a hamisított személyazonosító igazolványokkal kapcsolatos esetek száma az idő múlásával emelkedett.

(6) A Bizottság a "Fokozott biztonság a mobilitás korában: a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos információcsere javítása és a külső határok megerősítése" című, 2016. szeptember 14-i közleményében hangsúlyozta, hogy a biztonságos úti és személyazonosító okmányok döntő fontosságúak minden olyan esetben, amikor kétséget kizáróan meg kell állapítani egy személy személyazonosságát, és bejelentette, hogy cselekvési tervet terjeszt elő az úti okmányokkal való visszaélés kezelésére. Az említett közlemény szerint a továbbfejlesztett megközelítés - különösen a terrorizmushoz és a határokon átnyúló bűnözéshez kapcsolódó -, az okmánybiztonság hiányosságaiból eredő visszaélések és a belső biztonság elleni fenyegetések megelőzését szolgáló szilárd rendszereken nyugszik.

(7) A Bizottság úti okmányokkal való visszaéléssel szembeni európai reagálás megerősítésére irányuló, 2016. december 8-i cselekvési terve (a továbbiakban: a 2016. évi cselekvési terv) szerint a külső határokon és a belső, határellenőrzés nélküli térségen belül felderített hamis okmányok legalább háromnegyede esetében is azt a látszatot akarják kelteni, hogy a tagállamok és a schengeni társult országok állították ki azokat. A tagállamok által kiállított, kevésbé biztonságos nemzeti személyazonosító igazolványok a schengeni térségen belüli utazásra használt, leggyakrabban felderített hamis okmányok körébe tartoznak.

(8) A személyazonossággal való visszaélés megakadályozása érdekében a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy nemzeti joguk megfelelően szankcionálja a személyazonosító okmányok meghamisítását és utánzását, továbbá az ilyen meghamisított vagy utánzott okmányok használatát.

(9) A 2016. évi cselekvési terv foglalkozott a hamis személyazonosító igazolványokból és tartózkodási okmányokból eredő kockázattal. A Bizottság a 2016. évi cselekvési tervben és az uniós polgárságról szóló 2017. évi jelentésében elkötelezte magát amellett, hogy elemzi a személyazonosító igazolványok és a tartózkodási okmányok biztonságának javítását lehetővé tevő szakpolitikai lehetőségeket.

(10) A 2016. évi cselekvési terv szerint a hiteles és biztonságos személyazonosító igazolványok kiállításához megbízható személyazonosság-regisztrációs eljárásra és a kérelmezési eljárás alátámasztásához szükséges biztonságos személyazonosító alapdokumentumokra van szükség. Tekintettel arra, hogy egyre több hamis személyazonosító alapdokumentumot használnak fel, a Bizottságnak, a tagállamoknak és az illetékes uniós ügynökségeknek továbbra is együtt kell működniük annak érdekében, hogy ezek a személyazonosító alapdokumentumok kevésbé legyenek hamisíthatók.

(11) E rendelet nem kötelezi a tagállamokat személyazonosító igazolványok vagy tartózkodási okmányok bevezetésére abban az esetben, ha ezekről a nemzeti jog nem rendelkezik, és nem érinti a tagállamok arra vonatkozó hatáskörét sem, hogy a nemzeti jog alapján, az uniós jog hatályán kívül eső egyéb tartózkodási okmányokat állítsanak ki, például olyan tartózkodási kártyákat, amelyeket állampolgárságra való tekintet nélkül a területükön tartózkodó összes lakos számára kiállítanak.

(12) Ez a rendelet nem akadályozza meg a tagállamokat abban, hogy személyazonosítási célból az úti okmányoktól eltérő egyéb okmányokat, például vezetői engedélyeket is elfogadjanak, feltéve, hogy ez megkülönböztetésmentesen történik.

(13) Azok a személyazonosító okmányok, amelyeket olyan polgárok számára állítottak ki, akiknek szabad mozgáshoz való jogát az uniós vagy a nemzeti jog szerint korlátozták, és amelyek kifejezetten utalnak arra, hogy nem használhatók úti okmányokként, nem tekintendők e rendelet hatálya alá tartozóknak.

(14) A Nemzetközi Polgári Repülési Szervezet (a továbbiakban: az ICAO) a géppel olvasható úti okmányokról szóló 9303. sz. dokumentuma (hetedik kiadás, 2015) (a továbbiakban: az ICAO 9303. sz. dokumentuma) ötödik részének megfelelő olyan úti okmányok, amelyek nem szolgálnak személyazonosítási célokat a kiállító tagállamban - például az Írország által kiállított útlevél -, nem tekintendők e rendelet hatálya alá tartozóknak.

(15) E rendelet nem érinti az elektronikus úton történő azonosítási funkcióval ellátott személyazonosító igazolványoknak és tartózkodási okmányoknak a tagállamok által egyéb célokra való alkalmazását, sem pedig a 910/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben (4) megállapított szabályokat, amely rendelet az elektronikus azonosítás egész Unióra kiterjedő, a közszolgáltatások igénybevétele tekintetében való kölcsönös elismeréséről rendelkezik, és amely az elektronikus azonosító eszközök más tagállamban való, bizonyos feltételek melletti kölcsönös elismerésének előírásával segíti a más tagállamba költöző polgárokat. A személyazonosító igazolványok továbbfejlesztése várhatóan könnyebb személyazonosítást tesz lehetővé és hozzájárul a szolgáltatásokhoz való könnyebb hozzáféréshez.

(16) A személyazonosító igazolványok és a tartózkodási okmányok megfelelő ellenőrzéséhez szükséges, hogy a tagállamok az ezen rendelet hatálya alá tartozó mindegyik típusú okmányra a megfelelő elnevezést alkalmazzák. Az ezen rendelet hatálya alá tartozó okmányok más tagállamokban való ellenőrzésének megkönnyítése érdekében az okmány elnevezését az uniós intézmények legalább egy további hivatalos nyelvén is fel kell tüntetni. Amennyiben a tagállamok már alkalmaznak a "személyazonosító igazolványtól" eltérő, jól bevált megjelöléseket a személyazonosító okmányokra, hivatalos nyelvükön vagy nyelveiken továbbra is megtehetik ezt. A jövőben azonban nem lehet új megnevezéseket bevezetni.

(17) A biztonsági elemek szükségesek az okmány hitelességének ellenőrzéséhez és az egyén személyazonosságának megállapításához. A biztonsági minimumszabályok meghatározása, valamint a biometrikus adatoknak a személyazonosító igazolványokba és az olyan családtagok tartózkodási kártyáiba való beillesztése, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, fontos lépést jelent afelé, hogy biztonságosabbá váljon az érintett okmányok Unión belüli használata. Az ilyen biometrikus azonosítók alkalmazása elősegíti azt is, hogy az uniós polgárok teljes mértékben élhessenek a szabad mozgáshoz való jogukkal.

(18) Az arcképnek és két ujjnyomatnak (a továbbiakban: a biometrikus adatok) a személyazonosító igazolványokon és tartózkodási kártyákon történő tárolása, ami a harmadik országbeli állampolgárok biometrikus útlevelei és tartózkodási engedélyei esetében már előírás, megfelelő módon ötvözi a megbízható személyazonosítást és hitelesítést mérsékelt csalási kockázat fennállása mellett, a személyazonosító igazolványok és tartózkodási kártyák biztonságának megerősítése céljából.

(19) Általános gyakorlatként az okmányok hitelességének és a birtokos személyazonosságának ellenőrzése céljából a tagállamoknak elsősorban az arcképet kell ellenőrizniük, és amennyiben az okmány hitelességének és a birtokos személyazonosságának kétséget kizáró megerősítésére van szükség, a tagállamoknak az ujjnyomatokat is ellenőrizniük kell.

(20) A tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy azokban az esetekben, amikor a biometrikus adatok ellenőrzése nem erősíti meg az okmány hitelességét vagy birtokosának személyazonosságát, a szakképzett személyzet kötelező manuális ellenőrzést hajtson végre.

(21) Ez a rendelet nem szolgáltat jogalapot a biometrikus adatok tárolására vonatkozó nemzeti szintű tagállami adatbázisok létrehozására és fenntartására, amelyre az adatvédelemre vonatkozó uniós jognak megfelelő nemzeti jog vonatkozik. Továbbá e rendelet nem szolgáltat jogalapot egy uniós szintű központi adatbázis létrehozásához vagy fenntartásához.

(22) Az okmányok hitelességének és a birtokos személyazonosságának ellenőrzése céljából a biometrikus azonosítókat a személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok adathordozóján kell gyűjteni és tárolni. Az ilyen ellenőrzést csak kellően felhatalmazott személyzet végezheti, és csak abban az esetben, ha az okmány bemutatását jogszabály írja elő. Ezenkívül a személyazonosító igazolványok vagy tartózkodási okmányok személyre szabásának céljából tárolt biometrikus azonosító adatokat kiemelten biztonságos módon, csak az okmány átvételének időpontjáig, és legkésőbb az okmány kiállításától számított 90 napig lehet tárolni. Ezen időszakot követően ezeket a biometrikus adatokat azonnal törölni kell vagy meg kell semmisíteni. Ez nem érinti ezen adatoknak az adatvédelemre vonatkozó uniós és nemzeti joggal összhangban történő egyéb kezelését.

(23) E rendelet alkalmazásában az ICAO 9303. sz. dokumentumában meghatározott azon jellemzőket kell figyelembe venni, amelyek biztosítják a globális interoperabilitást többek között a gép általi olvashatóság és a szemrevételezés tekintetében.

(24) A tagállamok számára lehetővé kell tenni annak eldöntését, hogy a személyek nemét feltüntetik-e az e rendelet hatálya alá tartozó okmányokban. Amennyiben egy tagállam az ilyen okmányokban feltünteti a személy nemét, az ICAO 9303. sz. dokumentumában szereplő "F", "M" vagy "X" jelöléseket, vagy adott esetben az adott tagállam nyelvén vagy nyelvein az azoknak megfelelő egy betűből álló kezdőbetűt kell alkalmazni.

(25) Annak biztosítása érdekében, hogy az 1030/2002/EK tanácsi rendelet (5) értelmében elfogadott jövőbeni biztonsági szabályokat és műszaki előírásokat adott esetben kellően figyelembe vegyék a személyazonosító igazolványok és a tartózkodási kártyák tekintetében, a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (6) megfelelően kell gyakorolni. E célból a Bizottságot az 1683/95/EK tanácsi rendelet (7) 6. cikkével létrehozott bizottság segíti. Az utánzás és a meghamisítás kockázatának megelőzése érdekében az elfogadott végrehajtási jogi aktusokat szükség esetén titkosítani lehet.

(26) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a biometrikus azonosítók gyűjtése tekintetében megfelelő és hatékony eljárások álljanak rendelkezésre, amely eljárások megfelelnek a Chartában, az Európa Tanács emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményében, valamint az Egyesült Nemzetek gyermek jogairól szóló egyezményében meghatározott jogoknak és elveknek. A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a gyermek mindenek felett álló érdeke az adatgyűjtési eljárás egésze során elsődleges szempont legyen. Ennek érdekében a szakképzett személyzetnek megfelelő képzésben kell részesülnie a biometrikus azonosítók gyűjtésének gyermekbarát gyakorlatairól.

(27) Amennyiben nehézségekkel jár a biometrikus azonosítók gyűjtése, a tagállamok biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre az érintett személy méltóságának tiszteletben tartására. Ezért figyelembe kell venni a nemekhez, valamint a gyermekek és a különleges bánásmódot igénylő személyek sajátos igényeihez kapcsolódó egyedi megfontolásokat.

(28) A személyazonosító igazolványok biztonságára és formátumára vonatkozó minimumszabályok bevezetése lehetővé teszi a tagállamok számára, hogy ezen okmányok hitelességére támaszkodhassanak a szabad mozgáshoz való jogukkal élő uniós polgárok esetében. A megerősített biztonsági szabályok bevezetésének kielégítő garanciát kell nyújtania a hatóságok és a magánszervezetek számára ahhoz, hogy az uniós polgárok által személyazonosítási célból használt személyazonosító igazolványok hitelességére támaszkodhassanak.

(29) Az okmányt kiállító tagállam kék négyszögben negatív nyomtatással készített, tizenkét sárga csillaggal körülvett kétbetűs országkódja olyan megkülönböztető jel, amely megkönnyíti az okmány szemrevételezéssel történő ellenőrzését, különösen akkor, amikor birtokosa a szabad mozgáshoz fűződő jogát gyakorolja.

(30) Bár fennmarad a további nemzeti elemek előírásának lehetősége, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek az elemek ne csökkentsék a közös biztonsági elemek hatékonyságát, illetve ne érintsék hátrányosan a személyazonosító igazolványok határokon átnyúló kompatibilitását, például azt, hogy a személyazonosító igazolványoknak olvashatóaknak kell lenniük az okmányt kiállító tagállamtól eltérő tagállamok által használt gépekkel is.

(31) A biztonsági szabályok bevezetése a személyazonosító igazolványok és azon családtagok tartózkodási kártyái tekintetében, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, nem vezethet a díjak aránytalan emeléséhez az uniós polgárok és a harmadik országbeli állampolgárok számára. A tagállamoknak az ajánlati felhívások kibocsátásakor figyelembe kell venniük ezt az elvet.

(32) A tagállamoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük annak biztosítása érdekében, hogy a biometrikus adatok helyesen azonosítsák azt a személyt, aki számára a személyazonosító igazolványt kiállítják. E célból a tagállamoknak meg kell fontolniuk a biometrikus azonosítók, különösen az arcképek, személyazonosító igazolványokat kiállító nemzeti hatóságok általi valós idejű nyilvántartásba vétellel történő begyűjtését.

(33) A tagállamok kötelesek megosztani egymással a biztonságos adathordozón tárolt információkhoz való hozzáféréshez, az azok hitelesítéséhez és ellenőrzéséhez szükséges információkat. A biztonságos adathordozókhoz használt formátumoknak interoperábilisaknak kell lenniük, többek között az automatizált határátkelőhelyek tekintetében is.

(34) A 2004/38/EK irányelv arról a helyzetről rendelkezik, amikor azon uniós polgárok számára vagy az uniós polgárok valamelyik tagállam állampolgárságával nem rendelkező azon családtagjai számára, akik nincsenek birtokában a szükséges úti okmányoknak, minden észszerű lehetőséget biztosítani kell arra, hogy más módon bizonyítsák, hogy a szabad mozgás jogával rendelkeznek. Ezek a módok magukban foglalhatják az ideiglenes jelleggel használt személyazonosító okmányokat és az ilyen családtagok számára kiállított tartózkodási kártyákat.

(35) E rendelet tiszteletben tartja a Chartában és az Egyesült Nemzetek fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezményében meghatározott kötelezettségeket. A tagállamokat ezért arra ösztönzik, hogy működjenek együtt a Bizottsággal olyan kiegészítő elemek beillesztése érdekében, amelyek a személyazonosító igazolványokat hozzáférhetőbbé és felhasználóbarátabbá teszik a fogyatékossággal élő személyek, például a látássérültek számára. A tagállamoknak fel kell tárniuk a személyazonosító igazolványok kiállítására szolgáló megoldások, például a mobil regisztrációs eszközök használatának lehetőségét azon személyek számára, akik nem képesek felkeresni a személyazonosító igazolványok kiállításáért felelős hatóságokat.

(36) Az uniós polgárok számára kiállított tartózkodási okmányoknak tartalmazniuk kell olyan meghatározott információkat, amelyek biztosítják, hogy azokat az összes tagállamban ilyen okmányként azonosítsák. Ez meg kell, hogy könnyítse az uniós polgárok számára, hogy éljenek a szabad mozgás jogával és az ehhez kapcsolódó jogokkal, ugyanakkor a harmonizáció nem lehet nagyobb mértékű, mint ami a jelenlegi okmányok gyengeségeinek kiküszöbölése érdekében helyénvaló. A tagállamok szabadon megválaszthatják, hogy milyen formátumban állítják ki ezeket az okmányokat, ám azokat csak az ICAO 9303. sz. dokumentumában szereplő előírásoknak megfelelő formátumban állíthatják ki.

(37) Az azon családtagok számára kiállított tartózkodási okmányok esetében, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, helyénvaló az (EU) 2017/1954 európai parlamenti és tanácsi rendelettel (8) módosított 1030/2002/EK rendeletben meghatározottakkal azonos formátumot és biztonsági elemeket alkalmazni. Ezek az okmányok a tartózkodáshoz való jog bizonyítása mellett mentesítik az egyébként vízumkötelezettség alá tartozó birtokosaikat a vízum megszerzésének kötelezettsége alól abban az esetben, amikor az Unió területén belül az uniós polgár kíséretében utaznak vagy hozzá csatlakoznak.

(38) A 2004/38/EK irányelv úgy rendelkezik, hogy azon családtagok számára, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, a "Tartózkodási kártya uniós polgár családtagjai számára" elnevezésű okmányt kell kiállítani. Azonosításuk megkönnyítése érdekében az uniós polgárok családtagjai számára kiállított tartózkodási kártyáknak egységes elnevezéssel és kóddal kell rendelkezniük.

(39) A biztonsági kockázatot és a tagállamokra háruló költségeket egyaránt figyelembe véve fokozatosan ki kell vonni az olyan személyazonosító igazolványokat és az uniós polgárok családtagjainak kiállított olyan tartózkodási kártyákat, amelyek tekintetében a biztonsági szabályok nem kielégítőek. Általában a személyazonosító igazolványokra vonatkozó tíz éves és a tartózkodási kártyákra vonatkozó öt éves fokozatos kivonási időszaknak elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy egyensúlyban álljon az okmányok szokásos lecserélési gyakorisága és az Unión belül fennálló biztonsági hiányosságok felszámolásának szükségessége. Azon kártyák esetében azonban, amelyekből fontos biztonsági elemek hiányoznak, vagy géppel nem olvashatóak, biztonsági okok miatt rövidebb fokozatos kivonási időszakot kell meghatározni.

(40) Az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) alkalmazandó az e rendelet alkalmazásával összefüggésben kezelendő személyes adatok tekintetében. Szükség van a kezelt személyes adatokra vonatkozó biztosítékok további pontosítására, különösen a különleges adatok, mint például a biometrikus azonosítók tekintetében. Az érintetteket tájékoztatni kell arról, hogy okmányaikban egy a biometrikus adataikat tartalmazó adathordozó található, ezen belül ennek kontaktmentes hozzáférhetőségéről, valamint a személyazonosító igazolványaikban és tartózkodási okmányaikban megtalálható adatok felhasználásának minden esetéről. Az érintettek számára mindenképpen hozzáférést kell biztosítani a személyazonosító igazolványaikban és tartózkodási okmányaikban kezelt személyes adatokhoz, és hibás vagy hiányos adatok esetében új okmány kiállítása révén biztosítani kell számukra az azok helyesbítéséhez való jogot. Az adathordozónak kiemelten biztonságosnak kell lennie, és hatékony védelmet kell nyújtania a rajta tárolt személyes adatoknak a jogosulatlan hozzáféréssel szemben.

(41) A tagállamoknak felelőseknek kell lenniük a biometrikus adatok megfelelő kezeléséért, az adatok gyűjtésétől azoknak a kiemelten biztonságos adathordozón történő tárolásáig, az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban.

(42) A tagállamoknak különös körültekintéssel kell eljárniuk, amikor külső szolgáltatóval működnek együtt. Az ilyen együttműködés nem zárhatja ki a tagállamnak a személyes adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése miatt az uniós vagy a nemzeti jog alapján keletkező felelősségét.

(43) E rendeletben meg kell határozni a személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok adathordozóján tárolt adatok gyűjtésének és tárolásának alapját. A tagállamok számára lehetővé kell tenni, hogy az uniós vagy a nemzeti joggal összhangban, és figyelembe véve a szükségesség és az arányosság elvét, elektronikus szolgáltatások vagy a személyazonosító igazolványokkal vagy tartózkodási okmányokkal kapcsolatos egyéb célok érdekében más adatokat is tároljanak az adathordozón. Az ilyen egyéb adatoknak a kezelését, ezen belül a gyűjtésüket és a lehetséges felhasználási céljaikat az uniós vagy a nemzeti jognak engedélyeznie kell. Minden nemzeti adatot fizikailag vagy logikailag el kell különíteni az e rendeletben említett biometrikus adatoktól, és azokat az (EU) 2016/679 rendelettel összhangban kell kezelni.

(44) Ezt a rendeletet a tagállamoknak legkésőbb 24 hónappal a hatálybalépésének napja után alkalmazniuk kell. A tagállamok e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától csak az e rendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő okmányokat állíthatnak ki.

(45) A Bizottságnak a rendelet végrehajtásáról - ezen belül a biztonság szintjének megfelelőségéről, az alapvető jogokra és az adatvédelmi elvekre gyakorolt hatásokat figyelembe véve - az alkalmazás kezdőnapjától számított két év, illetve tizenegy év elteltével jelentést kell tennie. A jogalkotás minőségének javításáról szóló, 2016. április 13-i intézményközi megállapodással (10) összhangban a Bizottságnak az e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított hat év elteltével, majd azt követően hatévente értékelést kell végeznie e rendeletről a meghatározott nyomonkövetési rendelkezések révén gyűjtött információk alapján annak értékelése céljából, hogy milyen tényleges hatásokkal járt a rendelet, és hogy szükség van-e további lépések megtételére. A nyomon követés céljából a tagállamoknak statisztikákat kell gyűjteniük az általuk kiállított személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok számáról.

(46) Mivel e rendelet céljait, nevezetesen a biztonság megerősítését és az uniós polgárok és a családtagjaik által a szabad mozgás joga gyakorlásának megkönnyítését a tagállamok nem tudják kielégítően megvalósítani, az Unió szintjén azonban az intézkedés léptéke vagy hatásai miatt e célok jobban megvalósíthatók, az Unió intézkedéseket hozhat az EUSZ 5. cikkében foglalt szubszidiaritás elvének megfelelően. Az említett cikkben foglalt arányosság elvének megfelelően ez a rendelet nem lépi túl az e célok eléréséhez szükséges mértéket.

(47) Ez a rendelet tiszteletben tartja a különösen a Charta által elismert alapvető jogokat és elveket, köztük az emberi méltóságot, a személyi integritáshoz való jogot, az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát, a törvény előtti egyenlőséget és a megkülönböztetés tilalmát, a gyermekek jogait, az idősek jogait, a magán- és a családi élet tiszteletben tartását, a személyes adatok védelméhez való jogot, a szabad mozgás jogát, valamint a hatékony jogorvoslathoz való jogot. E rendelet alkalmazásakor a tagállamoknak meg kell felelniük a Chartának.

(48) Az európai adatvédelmi biztos és az Alapjogi Ügynökség 2018. augusztus 10-én (11), illetve 2018. szeptember 5-én (12) véleményt nyilvánított,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. FEJEZET

TÁRGY, HATÁLY ÉS FOGALOMMEGHATÁROZÁSOK

1. cikk

Tárgy

E rendelet megerősíti a tagállamok által állampolgáraik részére kiállított személyazonosító igazolványokra és a tagállamok által az uniós polgárok és azok családtagjai részére az Unióban való szabad mozgáshoz való joguk gyakorlására kiállított tartózkodási okmányokra vonatkozó biztonsági szabályokat.

2. cikk

Hatály

Ez a rendelet a következőkre alkalmazandó:

a) a tagállamok által saját állampolgáraik számára kiállított személyazonosító igazolványok, a 2004/38/EK irányelv 4. cikkének (3) bekezdésében említettek szerint;

E rendelet nem alkalmazandó az ideiglenes jelleggel kiállított, hat hónapnál rövidebb érvényességi idejű személyazonosító okmányokra.

b) a három hónapnál hosszabb ideig a fogadó tagállamban tartózkodó uniós polgárok számára a 2004/38/EK irányelv 8. cikkével összhangban kiállított bejelentkezésről szóló igazolás, valamint az uniós polgárok számára a 2004/38/EK irányelv 19. cikkével összhangban, kérelemre kiállított, huzamos tartózkodási jogot igazoló okmányok;

c) a 2004/38/EK irányelv 10. cikkével összhangban kiállított tartózkodási kártyák az uniós polgárok azon családtagjai számára, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, valamint a 2004/38/EK irányelv 20. cikkével összhangban kiállított huzamos tartózkodási kártyák az uniós polgárok azon családtagjai számára, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai.

II. FEJEZET

NEMZETI SZEMÉLYAZONOSÍTÓ IGAZOLVÁNYOK

3. cikk

Biztonsági szabályok/formátum/előírások

(1) A tagállamok által kiállított személyazonosító igazolványokat ID-1 formátumban kell előállítani, és azoknak tartalmazniuk kell egy géppel olvasható vizsgálati zónát. Ezeknek a személyazonosító igazolványoknak az ICAO 9303. sz. dokumentumában meghatározott előírásokon és biztonsági minimumszabályokon kell alapulniuk, és meg kell felelniük az (EU) 2017/1954 rendelettel módosított 1030/2002/EK rendelet mellékletének c), d), f) és g) pontjában meghatározott követelményeknek.

(2) A személyazonosító igazolványokon szereplő adatelemeknek meg kell felelniük az ICAO 9303. sz. dokumentumának ötödik részében meghatározott előírásoknak.

Az első albekezdéstől eltérve, az okmány száma az I. zónába is beilleszthető, és a személy nemének megjelölése nem kötelező.

(3) Az okmányon fel kell tüntetni a "Személyazonosító igazolvány" elnevezést, vagy egyéb jól bevált nemzeti elnevezést a kiállító tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein, és a "Személyazonosító igazolvány" szavakat az uniós intézmények hivatalos nyelveinek legalább egyikén.

(4) A személyazonosító igazolvány előlapján az igazolványt kiállító tagállam kék négyszögben negatív nyomtatással készített, tizenkét sárga csillaggal körülvett kétbetűs országkódjának kell szerepelnie.

(5) A személyazonosító igazolványoknak magukban kell foglalniuk egy kiemelten biztonságos adathordozót, amely tartalmazza a birtokos arcképmását és két ujjnyomatot interoperábilis digitális formátumban. A biometrikus azonosítók rögzítéséhez a tagállamoknak a C(2018)7767 bizottsági végrehajtási határozatban (13) megállapított műszaki előírásokat kell alkalmazniuk.

(6) Az adathordozónak elegendő kapacitással és képességgel kell rendelkeznie az adatok sértetlenségének, hitelességének és titkosságának biztosításához. A tárolt adatoknak kontaktmentesen hozzáférhetőeknek kell lenniük, és azok védelmét a C(2018)7767 végrehajtási határozat szerint kell biztosítani. A tagállamok megosztják egymással az adathordozó hitelesítéséhez, valamint az (5) bekezdésben említett biometrikus adatokhoz való hozzáféréshez és az azok ellenőrzéséhez szükséges információkat.

(7) A 12 év alatti gyermekek mentesülhetnek az ujjnyomatadási kötelezettség alól.

A 6 év alatti gyermekek mentesülnek az ujjnyomatadási kötelezettség alól.

Azon személyek, akik az ujjnyomatadásra fizikailag képtelenek, mentesülnek az ujjnyomatadási kötelezettség alól.

(8) Amennyiben szükséges és az elérendő céllal arányban áll, a tagállamok rögzíthetnek olyan, nemzeti használatra szolgáló adatokat és észrevételeket, amelyek nemzeti jogukkal összhangban szükségesek lehetnek. A biztonsági minimumszabályok hatékonysága és a személyazonosító igazolványok határokon átnyúló kompatibilitása ennek eredményeképpen nem csökkenhet.

(9) Ha a tagállamok kettős interfészt vagy különálló adathordozót építenek be a személyazonosító igazolványba, a kiegészítő adathordozónak meg kell felelnie a vonatkozó ISO-szabványoknak, és nem zavarhatja az (5) bekezdésben említett adathordozót.

(10) Ha a tagállamok a személyazonosító igazolványokban elektronikus szolgáltatások - például e-kormányzat és e-üzletvitel - céljaira szolgáló adatokat tárolnak, az ilyen nemzeti adatokat fizikailag vagy logikailag el kell különíteni az (5) bekezdésben említett biometrikus adatoktól.

(11) Ha a tagállamok további biztonsági elemekkel egészítik ki a személyazonosító igazolványokat, ennek eredményeképpen nem csökkenhet az ilyen személyazonosító igazolványok határokon átnyúló kompatibilitása és a biztonsági minimumszabályok hatékonysága.

4. cikk

Az érvényességi idő

(1) A személyazonosító igazolványok érvényességi ideje legalább öt év és legfeljebb tíz év.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a tagállamok a következő érvényességi időket is előírhatják:

a) kevesebb mint öt év a kiskorúak számára kiállított személyazonosító igazolványok esetében;

b) kivételes esetekben kevesebb mint öt év az egyedi és korlátozott körülmények között élő személyek számára kiállított személyazonosító igazolványok esetében, és amennyiben az érvényességi időt az uniós és a nemzeti jognak megfelelően korlátozzák;

c) több mint tíz év a 70 éves vagy annál idősebb személyek számára kiállított személyazonosító igazolványok esetében.

(3) A tagállamok 12 hónapos vagy annál rövidebb érvényességű személyazonosító igazolványt állítanak ki, amennyiben ideiglenesen fizikailag lehetetlen a kérelmező bármelyik ujjáról ujjnyomatot venni.

5. cikk

Fokozatos kivonás

(1) A 3. cikkben meghatározott követelményeknek meg nem felelő személyazonosító igazolványok érvényessége a lejáratuk időpontjában vagy 2031. augusztus 3-ig szűnik meg, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve:

a) azon személyazonosító igazolványok érvényessége, amelyek nem felelnek meg az ICAO 9303. sz. dokumentumának második részében meghatározott biztonsági minimumszabályoknak, vagy amelyek nem tartalmaznak a (3) bekezdésben meghatározott géppel olvasható vizsgálati zónát, a lejáratuk időpontjában vagy 2026. augusztus 3-ig szűnik meg, attól függően, hogy melyik következik be korábban;

b) 2021. augusztus 2-án 70 éves vagy annál idősebb személyek számára kiállított, az ICAO 9303. sz. dokumentumának második részében meghatározott biztonsági minimumszabályoknak megfelelő, és a (3) bekezdésben meghatározott géppel olvasható vizsgálati zónával rendelkező személyazonosító igazolványok érvényessége lejáratuk időpontjában szűnik meg.

(3) A (2) bekezdés alkalmazásában géppel olvasható vizsgálati zóna:

a) az ICAO 9303. sz. dokumentuma harmadik részének megfelelő, géppel olvasható vizsgálati zóna; vagy

b) bármely más, géppel olvasható vizsgálati zóna, amelyre vonatkozóan a kiállító tagállam közli a benne tárolt információk leolvasásához és megjelenítéséhez szükséges szabályokat, kivéve, ha egy tagállam 2021. augusztus 2-ig értesíti a Bizottságot az ezen információk leolvasására és megjelenítésére vonatkozó képessége hiányáról.

Az első albekezdés (b) pontjában említett értesítés kézhezvételekor a Bizottság erről megfelelően tájékoztatja az érintett tagállamot és a Tanácsot.

III. FEJEZET

AZ UNIÓS POLGÁROK TARTÓZKODÁSI OKMÁNYAI

6. cikk

A feltüntetendő minimális információk

A tagállamok által az uniós polgárok számára kiállított tartózkodási okmányoknak legalább a következőket fel kell tüntetniük:

a) az okmány elnevezése az érintett tagállam hivatalos nyelvén vagy nyelvein, és az uniós intézmények hivatalos nyelveinek legalább egyikén;

b) egyértelmű hivatkozás arra, hogy az okmányt a 2004/38/EK irányelvnek megfelelően, uniós polgár részére állították ki;

c) az okmány száma;

d) a birtokos neve (családi név és utónév (utónevek));

e) a birtokos születési ideje;

f) a 2004/38/EK irányelv 8. és 19. cikkével összhangban kiállított, a bejelentkezésről szóló igazolásokon és a huzamos tartózkodási jogot igazoló okmányokon feltüntetendő információk;

g) a kiállító hatóság;

h) az előlapon az okmányt kiállító tagállam kék négyszögben negatív nyomtatással készített, tizenkét sárga csillaggal körülvett kétbetűs országkódja.

Ha egy tagállam úgy dönt, hogy ujjnyomatot vesz, a 3. cikk (7) bekezdése megfelelően alkalmazandó.

Azon személyek, akik az ujjnyomatadásra fizikailag képtelenek, mentesülnek az ujjnyomatadási kötelezettség alól.

IV. FEJEZET

TARTÓZKODÁSI KÁRTYA AZON CSALÁDTAGOK SZÁMÁRA, AKIK NEM VALAMELYIK TAGÁLLAM ÁLLAMPOLGÁRAI

7. cikk

Egységes formátum

(1) Amikor a tagállamok tartózkodási kártyákat állítanak az uniós polgárok azon családtagjai számára, akik nem valamelyik tagállam állampolgárai, ugyanazt a formátumot alkalmazzák, mint amelyet az (EU) 2017/1954 rendelettel módosított és a C(2018)7767 végrehajtási határozattal végrehajtott 1030/2002/EK rendelet meghatároz.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a kártyán fel kell tüntetni a "Tartózkodási kártya" vagy a "Huzamos tartózkodási kártya" elnevezést. A tagállamoknak jelölniük kell, hogy ezeket az okmányokat a 2004/38/EK irányelvvel összhangban uniós polgár családtagja részére állították ki. E célból a tagállamok az "uniós polgár 2004/38/EK irányelv 10. cikke szerinti családtagja", vagy az "uniós polgár 2004/38/EK irányelv 20. cikke szerinti családtagja" szabványos kódot használják a [10]-es adatmezőben az (EU) 2017/1954 rendelettel módosított 1030/2002/EK rendelet mellékletében említettek szerint.

(3) A tagállamok a nemzeti jogukkal összhangban rögzíthetnek nemzeti használatra szolgáló adatokat. Az ilyen adatok rögzítésekor és tárolásakor a tagállamok tiszteletben tartják az (EU) 2017/1954 rendelettel módosított 1030/2002/EK rendelet 4. cikkének második bekezdésében meghatározott előírásokat.

8. cikk

A meglévő tartózkodási kártyák fokozatos kivonása

(1) Az uniós polgárok valamelyik tagállam állampolgárságával nem rendelkező családtagjai azon tartózkodási kártyáinak érvényessége, amelyek nem felelnek meg a 7. cikk követelményeinek, a lejáratuk időpontjában vagy 2026. augusztus 3-ig szűnik meg, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, az uniós polgárok valamelyik tagállam állampolgárságával nem rendelkező családtagjai azon tartózkodási kártyáinak érvényessége, amelyek nem felelnek meg az ICAO 9303. sz. dokumentumának második részében meghatározott biztonsági minimumszabályoknak, vagy amelyek nem tartalmaznak az ICAO 9303. sz. dokumentumának harmadik részében meghatározott, géppel olvasható vizsgálati zónát, a lejáratuk időpontjában vagy 2023. augusztus 3-ig szűnik meg, attól függően, hogy melyik következik be korábban.

V. FEJEZET

KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

9. cikk

Kapcsolattartó pont

(1) Mindegyik tagállam kijelöl legalább egy központi hatóságot kapcsolattartó pontként e rendelet végrehajtására. Amennyiben egy tagállam egynél több központi hatóságot jelölt ki, meg kell jelölnie, hogy az említett hatóságok közül e rendelet végrehajtásában melyik lesz a kapcsolattartó pont. A tagállam közli e hatóság nevét a Bizottsággal és a többi tagállammal. Ha egy tagállam az általa kijelölt hatóságot módosítja, erről tájékoztatja a többi tagállamot és a Bizottságot.

(2) A tagállamok biztosítják, hogy a kapcsolattartó pontok ismerjék a vonatkozó, az (EU) 2018/1724 európai parlamenti és tanácsi rendeletben (14) meghatározott egységes digitális kapuban foglalt uniós szintű információs és segítségnyújtó szolgáltatásokat, és képesek legyenek együttműködni az ilyen szolgáltatásokkal.

10. cikk

A biometrikus azonosítók gyűjtése

(1) A biometrikus azonosítók gyűjtését kizárólag a személyazonosító igazolványok és a tartózkodási kártyák kiállításáért felelős hatóságok által kijelölt szakképzett és kellően felhatalmazott személyzet végezheti a személyazonosító igazolványok tekintetében a 3. cikk (5) bekezdésében, a tartózkodási kártyák tekintetében pedig a 7. cikk (1) bekezdésében meghatározott, kiemelten biztonságos adathordozóba történő beillesztés céljából. Az első mondattól eltérve, az ujjnyomatokat kizárólag az említett hatóságok szakképzett és kellően felhatalmazott személyzete gyűjtheti be, kivéve abban az esetben, amikor a kérelmet a tagállam diplomáciai vagy konzuli hatóságainál nyújtják be.

Annak biztosítása érdekében, hogy a biometrikus azonosítók egyezzenek a kérelmező személyazonosságával, a kérelmezőnek minden egyes kérelem esetében legalább egyszer személyesen meg kell jelennie a kiállítási eljárás során.

(2) A tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a biometrikus azonosítók gyűjtése tekintetében megfelelő és hatékony eljárások álljanak rendelkezésre, amely eljárások megfelelnek a Chartában, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezményben, valamint az Egyesült Nemzetek gyermek jogairól szóló egyezményében meghatározott jogoknak és elveknek.

Amennyiben nehézségekkel jár a biometrikus azonosítók gyűjtése, a tagállamok biztosítják, hogy megfelelő eljárások álljanak rendelkezésre az érintett személy méltóságának tiszteletben tartása érdekében.

(3) Hacsak az uniós vagy a nemzeti jog adatkezelés céljából ezt nem írja elő, a személyazonosító igazolványok vagy tartózkodási okmányok személyre szabásának céljából tárolt biometrikus azonosítókat kiemelten biztonságos módon, csak az okmány átvételének időpontjáig, de minden esetben legfeljebb a kiállítástól számított 90 napig lehet tárolni. Ezen időszakot követően ezeket a biometrikus azonosítókat azonnal törölni kell vagy meg kell semmisíteni.

11. cikk

A személyes adatok védelme és a felelősség

(1) Az (EU) 2016/679 rendelet sérelme nélkül a tagállamok gondoskodnak az e rendelet alkalmazásában gyűjtött és tárolt adatok biztonságáról, sértetlenségéről, hitelességéről és titkosságáról.

(2) E rendelet alkalmazásában a személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok kiállításáért felelős hatóságok az (EU) 2016/679 rendelet 4. cikkének (7) bekezdésében említett adatkezelőnek tekintendők, és felelősek a személyes adatok kezeléséért.

(3) A tagállamok biztosítják, hogy a felügyeleti hatóságok teljes körűen gyakorolhassák feladataikat az (EU) 2016/679 rendeletben említettek szerint, beleértve az összes személyes adathoz és az összes szükséges információhoz való hozzáférést, valamint az illetékes hatóságok bármely helyiségéhez vagy adatkezelő berendezéséhez való hozzáférést.

(4) A külső szolgáltatókkal való együttműködés nem zárja ki a tagállamnak a személyes adatokkal kapcsolatos kötelezettségek megsértése miatt az uniós vagy a nemzeti jog alapján keletkező felelősségét.

(5) A személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodási okmány géppel olvasható formátumú információt csak e rendelettel és a kiállító tagállam nemzeti jogával összhangban tartalmazhat.

(6) A személyazonosító igazolványok és a tartózkodási okmányok adathordozójában tárolt biometrikus adatok csak az uniós és a nemzeti joggal összhangban, az illetékes nemzeti hatóságok és az uniós ügynökségek kellően felhatalmazott személyzete által, a következők ellenőrzése céljából használhatók fel:

a) a személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodási okmány hitelessége;

b) az okmány birtokosának személyazonossága közvetlenül hozzáférhető, összehasonlítható jellemzők segítségével, amennyiben a személyazonosító igazolvány vagy a tartózkodási okmány bemutatását jogszabály írja elő.

(7) A tagállamok nyilvántartást vezetnek az e rendelet 3. cikkének (5) bekezdésében említett adathordozóban tárolt biometrikus adatokhoz hozzáféréssel rendelkező illetékes hatóságokról, és azt évente közlik a Bizottsággal. A Bizottság az interneten közzéteszi ezen nemzeti nyilvántartások gyűjteményét.

12. cikk

Nyomon követés

A Bizottság 2020. augusztus 2-ig részletes programot határoz meg e rendelet kimeneteinek, eredményeinek és hatásának nyomon követésére, beleértve az alapvető jogokra gyakorolt hatását is.

A nyomonkövetési program meghatározza az adatok és az egyéb szükséges bizonyítékok gyűjtésének módjait és gyakoriságát. Meghatározza a Bizottság és a tagállamok által az adatok és az egyéb bizonyítékok gyűjtése és elemzése érdekében teendő intézkedéseket.

A tagállamok biztosítják a Bizottság számára az ilyen nyomon követéshez szükséges adatokat és egyéb bizonyítékokat.

13. cikk

Jelentéstétel és értékelés

(1) A Bizottság e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított két évvel, illetve tizenegy évvel jelentést nyújt be e rendelet végrehajtásáról az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak, különös tekintettel az alapvető jogok és a személyes adatok védelmére.

(2) A Bizottság e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától számított hat évvel, majd azt követően hatévente elvégzi e rendelet értékelését, és a főbb megállapításokról beszámol az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és az Európai Gazdasági és Szociális Bizottságnak. A jelentés különösen a következőkre összpontosít:

a) e rendelet alapvető jogokra gyakorolt hatása;

b) az uniós polgárok mobilitása;

c) a biometrikus ellenőrzés hatékonysága az úti okmányok biztonságának biztosításában;

d) a tartózkodási kártyák úti okmányként való esetleges használata;

e) a személyazonosító igazolványok kinézetének esetleges további harmonizációja;

f) az ideiglenesen használt személyazonosító okmányok közös biztonsági elemei bevezetésének szükségessége azok jobb felismerhetősége érdekében.

(3) A tagállamok és az illetékes uniós ügynökségek megküldik az említett jelentések elkészítéséhez szükséges információkat a Bizottságnak.

14. cikk

További technikai előírások

(1) Annak biztosítása érdekében, hogy a 2. cikk a) és c) pontjában említett személyazonosító igazolványok és tartózkodási okmányok megfeleljenek a jövőbeni biztonsági minimumszabályoknak, a Bizottság végrehajtási jogi aktusok révén további technikai előírásokat állapít meg a következőkre vonatkozóan:

a) újabb biztonsági elemek és követelmények, ideértve az utánzás, a meghamisítás és a hamísítás elleni megerősített előírásokat;

b) a 3. cikk (5) bekezdésében említett biometrikus jellemzők adathordozójára és biztonságára vonatkozó műszaki előírások, beleértve a jogosulatlan hozzáférés megelőzését és a hitelesítés megkönnyítését is;

c) az arckép és az ujjnyomatok minőségére és közös műszaki előírásaira vonatkozó követelmények.

Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

(2) A 15. cikk (2) bekezdésében említett eljárással összhangban olyan döntés is hozható, hogy az e cikkben említett előírásoknak titkosaknak kell lenniük és azokat nem lehet nyilvánosságra hozni. Ebben az esetben ezeket csak a tagállamok által kijelölt, a nyomtatásért felelős szervek, valamint a tagállamok vagy a Bizottság által kellően felhatalmazott személyek számára kell rendelkezésre bocsátani.

(3) Minden tagállam kijelöl egy szervet, amely a személyazonosító igazolványok nyomtatásáért felelős, és egy szervet, amely az uniós polgárok családtagjai tartózkodási kártyájának nyomtatásáért felelős, és közli e szervek nevét a Bizottsággal és a többi tagállammal. A tagállamoknak jogukban áll megváltoztatni e kijelölt szerveket, és erről tájékoztatniuk kell a Bizottságot és a többi tagállamot.

A tagállamok dönthetnek úgy is, hogy a személyazonosító igazolványok és az uniós polgárok családtagjai tartózkodási kártyáinak nyomtatásáért egyetlen felelős szervet jelölnek ki, és e szerv nevét közlik a Bizottsággal és a többi tagállammal.

Két vagy több tagállam egyetlen közös szervet is kijelölhet az említett célból, és erről tájékoztatják a Bizottságot és a többi tagállamot.

15. cikk

Bizottsági eljárás

(1) A Bizottságot az 1683/95/EK rendelet 6. cikke által létrehozott bizottság segíti. E bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni. Ha a bizottság nem nyilvánít véleményt, a Bizottság nem fogadja el a végrehajtási jogi aktus tervezetét, és a 182/2011/EU rendelet 5. cikke (4) bekezdésének harmadik albekezdését kell alkalmazni.

16. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. augusztus 2-től kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2019. június 20-án.

az Európai Parlament részéről

az elnök

A. TAJANI

a Tanács részéről

az elnök

G. CIAMBA

(1) HL C 367., 2018.10.10., 78. o.

(2) Az Európai Parlament 2019. április 4-i álláspontja (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé) és a Tanács 2019. június 6-i határozata.

(3) Az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 158., 2004.4.30., 77. o.).

(4) Az Európai Parlament és a Tanács 910/2014/EU rendelete (2014. július 23.) a belső piacon történő elektronikus tranzakciókhoz kapcsolódó elektronikus azonosításról és bizalmi szolgáltatásokról, valamint az 1999/93/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 257., 2014.8.28., 73. o.).

(5) A Tanács 1030/2002/EK rendelete (2002. június 13.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról (HL L 157., 2002.6.15., 1. o.).

(6) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(7) A Tanács 1683/95/EK rendelete (1995. május 29.) a vízumok egységes formátumának meghatározásáról (HL L 164., 1995.7.14., 1. o.).

(8) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1954 rendelete (2017. október 25.) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumának megállapításáról szóló 1030/2002/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 286., 2017.11.1., 9. o.).

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 rendelete (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) (HL L 119., 2016.5.4., 1. o.).

(10) HL L 123., 2016.5.12., 1. o.

(11) HL C 338., 2018.9.21., 22. o.

(12) Még nem tették közzé.

(13) A Bizottság C(2018)7767 végrehajtási határozata (2018. november 30) a harmadik országok állampolgárai tartózkodási engedélye egységes formátumára vonatkozó műszaki előírások megállapításáról és a C(2002)3069 határozat hatályon kívül helyezéséről.

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2018/1724 rendelete (2018. október 2.) az információkhoz, eljárásokhoz, valamint segítségnyújtó és problémamegoldó szolgáltatásokhoz hozzáférést biztosító egységes digitális kapu létrehozásáról és az 1024/2012/EU rendelet módosításáról (HL L 295., 2018.11.21., 1. o.).