1091/1995. (IX. 27.) Korm. határozat

a feketegazdaság elleni jogalkotási feladatokról

A Kormány

1. a feketegazdaság visszaszorítására irányuló intézkedések részeként megtárgyalta és a további munka alapjául elfogadta az igazságügyminiszter előterjesztését a feketegazdasággal kapcsolatos jogalkotási feladatokról;

2. elrendeli a határozat mellékletében előírt jogalkotási feladatok elvégzését;

3. felhívja az érintett minisztereket, hogy feladataik teljesítéséről rendszeresen számoljanak be a Kormánynak.

Melléklet az 1091/1995. (IX. 27.) Korm. határozathoz

A feketegazdaság visszaszorítása érdekében teendő jogalkotási jellegű intézkedések

A) I. ütem - Az 1995 végéig megoldandó feladatok

a) A megelőzést elősegítő jogszabályok

1. Az élelmiszertörvény országgyűlési elfogadását követően megalkotandó végrehajtási rendeletben biztosítani kell, hogy közfogyasztású élelmiszert csak a vonatkozó előírásoknak megfelelően engedélyezett előállító helyen állítsanak elő és szabályszerű kereskedelmi tevékenység keretében, előírás szerinti csomagolásban értékesítsenek.

2. Az utazásszervezői és közvetítői tevékenységről szóló 2/1992. (I. 13.) IKM rendelet módosításával az illegális utazásszervezői tevékenységet folytatókat ki kell szűrni a szigorúbb és jobban számon kérhető feltételek előírásával.

3. A vámtörvény hatálybalépéséig hátralevő időre a jövedéki termékek exportja ellenőrzési feltételeinek javítása, valamint az utasforgalom ellenőrzésének gyorsítása érdekében módosítani kell a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról szóló 39/1976. (XI. 10.) PM-KkM együttes rendeletet.

4. Haladéktalanul felül kell vizsgálni a belkereskedelmet érintő jogszabályokat. Ennek első ütemében módosítani kell különösen:

a) az üzletek működéséről szóló 6/1990. (IV. 5.) KeM rendeletet, melyben rögzíteni kell a csak üzletben árusítható, külön feltételekhez kötött termékkört;

b) a szakképesítésről szóló 5/1990. (IV. 3.) KeM rendeletet, amelynek célja a kereskedelmi tevékenység gyakorlása feltételeinek szigorítása;

c) a minőségvédelem egyes kérdéseiről szóló 2/1981. (I. 23.) BkM rendeletet, a vásárlók minőségi kifogásainak intézéséről szóló 4/1978. (III. 1.) BkM rendeletet és a használati kezelési útmutatókról szóló 2/1984. (III. 10.) BkM-IpM együttes rendeletet a fogyasztók védelme érdekében.

5. A pénzintézetekről és a pénzintézeti tevékenységről szóló 1991. évi LXIX. törvény újraalkotása kapcsán a pénzintézeti tevékenység rendjének javításával, valamint az Állami Bankfelügyelet pozíciójának megerősítésével a pénzintézetekbe vetett közbizalmat erősíteni kell.

6. Az értékpapírpiac sürgető feladata a befektetők biztonságának növelése az értékpapírok kibocsátása és tőzsdére kerülése feltételeinek szigorítása, az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet helyzetének megerősítése útján. Az egyes értékpapírok nyilvános forgalomba hozataláról és forgalmazásáról, valamint az értékpapírtőzsdéről szóló 1990. évi VI. törvény hatálya alá tartozó joganyag újraszabályozása során a fenti szempontokat érvényesíteni kell.

7. A törvény hatálya alá tartozó piaci szereplők körének kiterjesztése és más, a piaci verseny tisztességét szolgáló intézkedések megtétele érdekében elő kell készíteni a tisztességtelen piaci magatartás tilalmáról szóló 1990. évi LXXXVI. törvény módosítását.

8. A nemzetbiztonsági törvényjavaslat elfogadását követően szabályozni kell a biztonsági okmányok (személyi igazolvány, útlevél stb.) védelmének és technológiai ellenőrzésének rendjét.

b) Az államigazgatási szervek, hatóságok informálódását segítő jogszabályok

1. Meg kell vizsgálni a pénzforgalomról és bankhitelről szóló 39/1984. (XI. 5.) MT rendelet és a kapcsolódó jogszabályok, jegybanki rendelkezések módosításának célszerűségét annak érdekében, hogy a bankszámlanyitási kötelezettség hatálya alá eső vállalkozások egymás közötti pénzforgalma - meghatározott értékhatár felett - csak bankszámlán keresztül legyen lebonyolítható; ez egyúttal a készpénzkímélő fizetési módok elterjesztését is segítené.

2. Meg kell vizsgálni annak lehetőségét, milyen módon lehet a jogszabályok megsértőinek személyét nyilvánosságra hozni úgy, hogy ez összhangban álljon az alkotmányos követelményekkel.

c) Az ellenőrzéssel és szankcionálással összefüggő jogszabályok

1. Az adóigazgatási azonosításra alkalmas nyugta adását biztosító pénztárgép és taxaméter alkalmazásáról szóló 6/1993. (II. 9.) PM rendelet módosításakor a pénztárgép használatára kötelezettek körének bővítésével és a nyugtanyomtatványok nyilvántartásának átfogó szabályozásával a bevételek nyomonkövethetőségét javítani kell.

2. Az egységes munkaügyi ellenőrzési rendszer megvalósítása érdekében szükséges a munkaügyi ellenőrzés rendszerének felülvizsgálata és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény kidolgozása. A törvény tervezetének megfelelő szabályokat kell tartalmaznia a feketemunka ellenőrzésére is. Korszerűsíteni kell a munkaügyi szabályok megsértése esetén alkalmazható szankciórendszert. Ehhez ki kell alakítani a kötelező munkaügyi nyilvántartás és igazolás egységes rendszerét.

3. A Büntető Törvénykönyv módosítására, illetve kiegészítésére annak érdekében van szükség, hogy büntethető legyen a piramisjáték szervezése és a jogosulatlan biztosítási tevékenység, hatékonyabban üldözhető legyen a környezet károsítása, továbbá, hogy a rossz minőségű termék forgalomba hozatalára, a zálogfedezet elvonására és a jövedékkel visszaélésre vonatkozó rendelkezések az időközben bekövetkezett jogszabályváltozásokkal összhangba kerüljenek.

4. El kell készíteni a Magyar Köztársaság határáról és a határőrségről szóló törvénytervezetet. Ennek során a határőrség részére olyan jogkört kell adni, amely a feketegazdasággal is összefüggő bűncselekmények eredményesebb felderítését és üldözését biztosítja.

5. a)[1]

b) Az 1968. évi I. törvény 108/G. §-ának módosításával lehetővé kell tenni, hogy a hamis termékjelzéssel ellátott áru elkobozható legyen.

B) II. ütem - A feketegazdaság elleni küzdelem távlati feladatai

1. Az új büntetőeljárási törvény előkészítése során olyan szabályokat kell kidolgozni, amelyek biztosítják a tanúk hatékony védelmét.

2. Az egyéni vállalkozásokról szóló 1990. évi V. törvény felülvizsgálatának az egyéni vállalkozások engedélyezési, nyilvántartási és ellenőrzési rendszere továbbfejlesztésére kell irányulnia. Meg kell vizsgálni azt is, fennmaradjon-e a vállalkozói igazolvány önkormányzati kiadása és a tevékenység engedélyezésére irányuló eljárások különállása, illetve mely hatáskörök adhatók át a gazdasági kamaráknak a vállalkozói igazolvány kiadása és a tevékenység ellenőrzésének tekintetében.

3. Szakosított vámkezelőhelyeket kell létesíteni, hogy növekedjen a jogsértések felderítésének hatékonysága.

4. Felül kell vizsgálni a gazdasági kamarákról szóló 1994. évi XVI. törvényt annak megállapítására, hogy a gazdasági kamarák - elsősorban további közfeladatok átvételével - milyen segítséget nyújthatnak a feketegazdaság elleni küzdelemben.

5. A szabálysértésekről szóló, már számos tekintetben elavult 1968. évi I. törvény helyébe lépő új törvény tervezetét el kell készíteni.

6. Meg kell vizsgálni a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvényt abból a szempontból, hogy milyen módon lenne megoldható a kőolajszármazékok terén folyamatosan kifejlesztésre kerülő új anyagok rugalmasabb jogszabályi nyomon követése.

7. Vizsgálni kell a gazdálkodó szervezetekkel szemben kiszabható, nem büntetőjogi jellegű szankciók (pl. gazdasági bírság) körének bővítését.

8. Ki kell alakítani a nem szervezett, egyéni turisták részére nyújtott szálláshely-szolgáltatások rendjét.

C) A feketegazdaság elleni küzdelemmel csak közvetve összefüggő, de a jogalkotás számára a jövőben megoldandó feladatok

1. Átfogóan módosítani kell a gazdasági társaságokról szóló 1988. évi VI. törvényt. A tervezett módosítások közül több a feketegazdaság elleni küzdelemben is jelentőséggel bírhat, mint például ha az alapítói vagyonra vonatkozó előírásokat a jogalkotó korszerűsíti (az alapítói vagyon minimális szintjét emeli), vagy ha egyes speciális esetekben (pl. a képviselő személyében beállt változás) gyorsítja a cégbírósági bejegyzést.

2. El kell készíteni a magánnyomozásról szóló 87/1995. (VII. 17.) Korm. rendelet helyébe lépő törvény tervezetét, amelynek megalkotása elő fogja segíteni a vagyonvédelem és a magánnyomozás ellenőrizhető és törvényes keretek közötti végzését.

3. A közcélú szervezetekről szóló törvény (az ún. "nonprofit-törvény") megalkotását követően hitelezővédelmi okokból ki kell dolgozni az egyesületek, alapítványok megszűnése esetén kialakuló jogi helyzet rendezésére vonatkozó joganyagot.

4. Meg kell vizsgálni - ugyancsak hitelezővédelmi okokból - a csődeljárás kiterjesztésének lehetőségét az egyéni vállalkozásokra.