32021R0947[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete (2021. június 9.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (EGT-vonatkozású szöveg)

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2021/947 RENDELETE

(2021. június 9.)

a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

(EGT-vonatkozású szöveg)

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy

Ez a rendelet a 2021-2027-es többéves pénzügyi keret időtartamára létrehozza a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (Globális Európa) (a továbbiakban: az eszköz), ideértve az Európai Fenntartható Fejlődési Alap Pluszt (a továbbiakban: EFFA+), valamint a külső tevékenységi garanciát.

E rendelet megállapítja az eszköz célkitűzéseit, a 2021 és 2027 közötti időszakra szóló költségvetést, az uniós finanszírozás formáit, valamint az e finanszírozás nyújtására vonatkozó szabályokat.

2. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1. "indikatív országprogram": egy országra kiterjedő indikatív program;

2. "több országra irányuló indikatív program": egynél több országra kiterjedő indikatív program;

3. "regionális indikatív program": olyan több országra irányuló indikatív program, amely a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott ugyanazon földrajzi területen belül egynél több harmadik országra terjed ki;

4. "régiókon átnyúló indikatív program": olyan több országra irányuló indikatív program, amely a 4. cikk (2) bekezdésében meghatározott különböző földrajzi területeken elhelyezkedő egynél több harmadik országra terjed ki;

5. "határokon átnyúló együttműködés": egy vagy több tagállam és az Unió szomszédos külső szárazföldi és tengeri határai mentén fekvő egy vagy több harmadik ország vagy terület közötti együttműködés, amely úgy értendő, mint amely magában foglalja az Európai Regionális Fejlesztési Alap és külső finanszírozási eszközök által támogatott európai területi együttműködési célkitűzésre (Interreg) vonatkozó egyedi rendelkezésekről szóló európai parlamenti és tanácsi rendeletben (az Interreg-rendelet) meghatározott, nagyobb transznacionális területeket lefedő vagy tengeri medencék körül folytatott transznacionális együttműködést és az interregionális együttműködést is;

6. "jogalany": olyan természetes személy vagy az uniós, a nemzeti vagy a nemzetközi jog alapján létrehozott és e minőségében elismert olyan jogi személy, amely jogi személyiséggel rendelkezik, és képes arra, hogy saját nevében fellépjen, jogokat gyakoroljon és kötelezettségeket vállaljon, vagy a költségvetési rendelet 197. cikke (2) bekezdésének c) pontjában említett jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet;

7. "civil társadalmi szervezet": számos különböző, olyan feladatkörrel és megbízatással rendelkező szereplő, amely intézményenként és országonként, valamint az időtartamot tekintve adott esetben változhat, és amely magában foglal minden olyan nem állami, nonprofit, független és erőszakmentes szerveződést, amelynek keretében az emberek közös - többek között politikai, kulturális, vallási, környezeti, társadalmi vagy gazdasági - célkitűzések és eszmék megvalósítása érdekében szerveződnek; és amelyek helyi, nemzeti, regionális vagy nemzetközi szinten működnek, továbbá magukban foglalnak városi és vidéki, formális és informális szervezeteket is;

8. "helyi hatóság": jogi személyiséggel rendelkező közintézmény, amely az államszerkezetnek a központi kormányzati szint alatt - például falvak, önkormányzatok, kerületek, megyék, tartományok vagy régiók szintjén - elhelyezkedő alkotóeleme, amely elszámoltatható a polgárok felé, és rendszerint egy tanácskozó vagy szakpolitikai döntéshozó szervből - például egy tanácsból vagy közgyűlésből - és egy végrehajtó szervből - például egy polgármesterből vagy egyéb, végrehajtásért felelő tisztviselőből - áll, és helyi szinten, közvetlenül vagy közvetetten választanak meg vagy jelölnek ki;

9. "beruházási keret": az EFFA+ szerinti külső tevékenységi garancia célzott támogatási területe, amely konkrét régiókra, országokra vagy ágazatokra vonatkozó beruházási portfóliókra irányul;

10. "addicionalitás": a költségvetési rendelet 209. cikkének (2) bekezdésén alapuló elv, amellyel összhangban - e rendelettel és az IPA III rendelettel összefüggésben - az EFFA+-garancia keretében a külső tevékenységi garanciából nyújtott támogatás olyan műveletek révén járul hozzá a fenntartható fejlődéshez, amelyeket az említett garancia nélkül nem lehetett volna elvégezni, vagy amelyek olyan kedvező eredményekre vezetnek, amelyeket e garancia nélkül nem lehetett volna elérni. Az addicionalitás elve emellett azt is jelenti, hogy a külső tevékenységi garanciából támogatott műveletek keretében biztosítani kell a magánszektorból származó finanszírozás bevonását, a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelését, valamint a beruházások minőségének, fenntarthatóságának, hatásának és léptékének javítását is. Az elv biztosítja azt is, hogy a külső tevékenységi garancia műveletei ne lépjenek a tagállami támogatás, a magánszektorból származó finanszírozás vagy más uniós vagy nemzetközi pénzügyi beavatkozás helyébe, és ne szorítsanak ki más állami vagy magánberuházásokat, kivéve akkor, ha az eszköz célkitűzéseivel és elveivel összhangban kellően indokolt. A külső tevékenységi garanciából támogatott projektek kockázati profilja jellemzően magasabb, mint a támogatható partnerek által a rendes beruházási politikájuk keretében, külső tevékenységi garancia nélkül támogatott beruházások portfóliójáé;

11. "szuverén partnerekkel és nem kereskedelmi jellegű, alsóbb államszervezeti szintű partnerekkel végrehajtott művelet": olyan művelet, amelyben a partner vagy közvetlenül egy állam, vagy egy olyan hatóság, amely teljes körű, kifejezett állami garanciát élvez, mivel nem rendelkezik jogképességgel vagy pénzügyi autonómiával, illetve képességgel a szükséges közvetlen finanszírozásból való részesüléshez;

12. "kereskedelmi jellegű, alsóbb államszervezeti szintű partnerekkel végrehajtott művelet": olyan művelet, amelyben a partner egy olyan hatóság, amely nem élvez kifejezett állami garanciát, és amely pénzügyi képességgel és jogképességgel rendelkezik ahhoz, hogy saját kockázatára kölcsönt vegyen fel;

13. "hozzájáruló": nemzetközi pénzügyi intézmény, tagállam vagy tagállam állami intézménye, állami ügynökség vagy más hatóság vagy magánjogi szervezet, amely hozzájárul a közös tartalékalaphoz;

14. "partnerország": olyan ország vagy terület, amely a 4. cikk értelmében részesülhet az eszközből származó uniós támogatásban.

E rendelet alkalmazásában, ha hivatkozás történik az emberi jogokra, akkor ez úgy értendő, hogy azok az alapvető szabadságjogokat is magukban foglalják.

3. cikk

Az eszköz célkitűzései

Az eszköz általános célkitűzései:

a) az Unió értékeinek, elveinek és alapvető érdekeinek világszerte történő védelme és előmozdítása az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az EUSZ 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében megállapított célkitűzések és elvek követése céljából, és ezáltal a szegénység mérsékléséhez, és hosszú távon annak felszámolásához, a demokráciának, a jogállamiságnak és az emberi jogok tiszteletben tartásának a megszilárdításához, támogatásához és előmozdításához, a fenntartható fejlődéshez és az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, valamint az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás problémájának - többek között ezek kiváltó okainak - a kezeléséhez történő hozzájárulás;

b) a multilateralizmus előmozdításához, az Unió által elfogadott nemzetközi kötelezettségvállalások és célkitűzések eléréséhez történő hozzájárulás, különösen ami a fenntartható fejlődési célokat, a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrendet és a Párizsi Megállapodást illeti;

c) a harmadik országokkal, többek között az európai szomszédságpolitika országaival létrehozandó szorosabb, a kölcsönös érdekeken és felelősségvállaláson alapuló szorosabb partnerségek előmozdítása a stabilizáció, a jó kormányzás elősegítése, valamint a rezilienciaépítés érdekében.

Az eszköz egyedi célkitűzései:

a) a párbeszéd és az együttműködés támogatása és elősegítése a szomszédságban, a szubszaharai Afrikában, Ázsiában és a csendes-óceáni térségben, valamint Amerikában és a karib-tengeri térségben elhelyezkedő harmadik országokkal és régiókkal;

b) különleges, megerősített partnerségek és fokozottabb politikai együttműködés kialakítása az európai szomszédságpolitika országaival, amelynek alapját az együttműködés, a béke és a stabilitás, valamint a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának egyetemes értékei melletti közös elkötelezettség képezi, és amelynek célja a valódi és tartós demokrácia, továbbá a fokozatos társadalmi-gazdasági integráció és az emberek közötti kapcsolatok kialakítása;

c) globális szinten: i. a következők védelme, ösztönzése és előmozdítása: a demokrácia és a jogállamiság, beleértve az elszámoltathatósági mechanizmusokat is, valamint az emberi jogok, beleértve a nemek közötti egyenlőséget és az emberijog-védők védelmét többek között a legnehezebb körülmények között és a legsürgetőbb helyzetekben; ii. a civil társadalmi szervezetek támogatása; iii. a stabilitás és a béke előmozdítása, valamint a konfliktusok megelőzése, hozzájárulva ezáltal a polgári lakosság védelméhez, és iv. más globális kihívások, például az éghajlatváltozás, a biológiai sokféleség és a környezet védelmének, valamint a migráció és a mobilitás kezelése;

d) gyors reagálás: i. válsághelyzetekre, instabil és konfliktushelyzetekre, ideértve azokat a helyzeteket is, amelyeket a migrációs áramlások és a kényszerű lakóhelyelhagyás, valamint a hibrid fenyegetések idézhetnek elő; ii. rezilienciával kapcsolatos kihívásokra, többek között a természeti és az ember okozta katasztrófákra, valamint a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolása; valamint iii. az uniós külpolitikai szükségletek és prioritásokra.

4. cikk

Hatály és szerkezet

Az eszköz alapján nyújtott uniós támogatás végrehajtása a következőkön keresztül történik:

a) földrajzi programok;

b) tematikus programok;

c) gyorsreagálási fellépések.

A földrajzi programok az egy vagy több országgal folytatott együttműködést foglalják magukban a következő területeken:

a) szomszédság;

b) szubszaharai Afrika;

c) Ázsia és a csendes-óceáni térség;

d) Amerika és a karib-tengeri térség.

A földrajzi programok az összes harmadik országra kiterjedhetnek az IPA III rendeletben meghatározott tagjelöltek és potenciális tagjelöltek, valamint a tengerentúli országok és területek kivételével.

Egy teljes kontinensre kiterjedő vagy régiókon átnyúló kiterjedésű földrajzi programokat is létre lehet hozni, különösen egy az első albekezdés a) és b) pontja szerinti afrikai országokra vonatkozó pán-afrikai programot, valamint egy, az első albekezdés b), c) és d) pontja szerinti afrikai, karibi és csendes-óceáni országokra vonatkozó programot.

A szomszédságpolitikai térségen belül megvalósuló földrajzi programok az I. mellékletben felsorolt bármelyik országra vagy területre kiterjedhetnek.

Az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében a földrajzi programoknak a II. mellékletben meghatározott együttműködési területeken kell alapulniuk.

A tematikus programok a fenntartható fejlődési célok globális szintű teljesítéséhez kapcsolódó tevékenységeket foglalják magukban a következő területeken:

a) emberi jogok és demokrácia;

b) civil társadalmi szervezetek;

c) béke, stabilitás és konfliktusmegelőzés;

d) globális kihívások.

A tematikus programok valamennyi harmadik országra, valamint tengerentúli országra és területre kiterjedhetnek.

Az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében a tematikus programoknak a III. mellékletben meghatározott beavatkozási területeken kell alapulniuk.

A gyorsreagálási fellépések korai fellépést tesznek lehetővé az alábbiak érdekében:

a) hozzájárulás a békéhez, a stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetekben, kialakuló válsághelyzetekben, válsághelyzetekben és válságot követő helyzetekben, ideértve azokat a helyzeteket is, amelyeket a migrációs áramlások és a kényszerű lakóhelyelhagyás idézhetnek elő;

b) hozzájárulás államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának megerősítéséhez, a humanitárius segítségnyújtás és a fejlesztési tevékenység összekapcsolásához, valamint adott esetben a békeépítéshez;

c) az uniós külpolitikai szükségletek és prioritások kezelése.

A gyorsreagálási fellépések valamennyi harmadik országra, valamint tengerentúli országra és területre kiterjedhetnek.

Az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében a gyorsreagálási fellépéseknek a IV. mellékletben meghatározott beavatkozási területeken kell alapulniuk.

Az eszköz szerinti tevékenységeket elsődlegesen földrajzi programokon keresztül kell végrehajtani.

A tematikus programokon keresztül végrehajtott tevékenységeknek ki kell egészíteniük a földrajzi programok keretében finanszírozott tevékenységeket, és támogatniuk kell a nemzetközileg elfogadott célok, különösen a fenntartható fejlődési célok és a Párizsi Megállapodás teljesítésére, valamint a globális közjavak védelmére és a globális kihívások kezelésére irányuló globális és régiókon átnyúló kezdeményezéseket. Akkor is lehet tematikus programokon keresztül tevékenységeket végrehajtani, ha:

a) nem létezik földrajzi program;

b) a földrajzi programot felfüggesztették;

c) a tevékenységről nincs megállapodás az érintett partnerországgal; vagy

d) a tevékenységet földrajzi program keretében nem lehet megfelelően végrehajtani.

A gyorsreagálási fellépések kiegészítik a földrajzi és a tematikus programokat. A gyorsreagálási fellépéseket úgy kell kialakítani és végrehajtani, hogy adott esetben lehetővé váljon a földrajzi vagy a tematikus programokon keresztüli folytonosságuk.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően, 2021. december 31-ig felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el e rendelet olyan rendelkezésekkel való kiegészítése céljából, amelyek meghatározzák a következőket:

a) a II. mellékletben szereplő földrajzi programok együttműködési területei alapján az együttműködés egyedi célkitűzései és prioritási területei, beleértve a prioritási sorrendet is, a következő alrégiókra vonatkozóan: déli szomszédság, keleti szomszédság, Nyugat-Afrika, Kelet- és Közép-Afrika, Dél-Afrika és az Indiai-óceán térsége, Közel-Kelet, Közép-Ázsia, Dél-Ázsia, Észak- és Délkelet-Ázsia, a csendes-óceáni térség, Amerika és a karib-tengeri térség;

b) a földrajzi pillérre vonatkozó indikatív tematikus célok; valamint

c) a Nyugat-Afrika, Kelet- és Közép-Afrika, Dél-Afrika és az Indiai-óceán alrégiójára vonatkozó indikatív pénzügyi támogatások.

Az e bekezdés első albekezdésében említett felhatalmazáson alapuló jogi aktust a 42. cikk (2) bekezdésében említett félidős értékelés alkalmával felül kell vizsgálni.

5. cikk

Összhang, koherencia, szinergiák és komplementaritás

E célból az Uniónak figyelembe kell vennie valamennyi belső és külső politikának a fenntartható fejlődésre gyakorolt hatását, és törekednie kell a - különösen a kereskedelempolitikával, a gazdasági együttműködéssel és az egyéb ágazati együttműködésekkel való - fokozott szinergiák és komplementaritások előmozdítására.

6. cikk

Költségvetés

Az (1) bekezdésben említett pénzügyi keretösszeg a következőkből áll:

a) 60 388 000 000 EUR földrajzi programokra: - Szomszédság: legalább 19 323 000 000 EUR, - Szubszaharai-Afrika: legalább 29 181 000 000 EUR, - Ázsia és csendes-óceáni térség: 8 489 000 000 EUR, - Amerika és karib-tengeri térség: 3 395 000 000 EUR;

b) 6 358 000 000 EUR tematikus programokra: - Emberi jogok és demokrácia: 1 362 000 000 EUR, - Civil társadalmi szervezetek: 1 362 000 000 EUR, - Béke, stabilitás és konfliktusmegelőzés: 908 000 000 EUR, - Globális kihívások: 2 726 000 000 EUR;

c) 3 182 000 000 EUR gyorsreagálási fellépésekre.

7. cikk

Szakpolitikai keret

Az eszköz végrehajtására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a következők képezik: a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, azok a multilaterális megállapodások, amelyeknek az Unió részes fele, valamint az Unió és a partnerországok között jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó egyéb megállapodások, továbbá az Európai Tanács következtetései, a Tanács következtetései, a csúcstalálkozókon tett nyilatkozatok vagy a partnerországokkal állam-, illetve kormányfői vagy miniszteri szinten rendezett találkozókon elfogadott következtetések, az Európai Parlament állásfoglalásai, valamint a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének (a továbbiakban: a főképviselő) közleményei.

8. cikk

Általános elvek

Az Unió multilaterális, szabály- és értékalapú megközelítést mozdít elő a globális javakra és kihívásokra vonatkozóan, és e tekintetben együttműködést folytat a tagállamokkal, a partnerországokkal, nemzetközi szervezetekkel és más támogatókkal.

Az Unió a nemzetközi szervezetekkel és más támogatókkal való együttműködés elősegítése révén előmozdítja a hatékony multilateralizmust.

Az Unió a partnerországokkal fennálló kapcsolatokban figyelembe veszi - és az ezen országokkal folytatott rendszeres politikai párbeszéd során napirenden tartja - ezen országoknak a kötelezettségek és kötelezettségvállalások teljesítése terén elért eredményeit, ideértve a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend, a nemzetközi emberi jogi egyezmények és más, köztük a nukleáris biztonsági előírásokra vonatkozó egyezmények, a nemzetközi megállapodások, különösen a Párizsi Megállapodás, valamint az Unióval fennálló szerződéses kapcsolatok, különösen a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások és a kereskedelmi megállapodások végrehajtását.

Az inkluzív partnerség és az átláthatóság elvével összhangban a Bizottság - adott esetben - biztosítja, hogy megfelelő konzultációra kerüljön sor a partnerországokbeli érintett érdekelt felekkel, beleértve a civil társadalmi szervezeteket és a helyi hatóságokat is, valamint azt, hogy ezen érdekelt felek időben hozzáférjenek a releváns információkhoz, hogy ennek révén megfelelően részt vehessenek és érdemi szerepet tölthessenek be a programok kialakítására, végrehajtására és kapcsolódó nyomon követésére vonatkozó eljárásokban. A Bizottság adott esetben gondoskodik arról is, hogy intenzívebb párbeszédre kerüljön sor a magánszektorral.

A felelősségvállalás elvével összhangban a Bizottság - adott esetben - a partnerországok intézményeinek és rendszereinek igénybevételét részesíti előnyben a programok végrehajtásához.

Az Unió és a tagállamok a hatékonyság és az eredményesség fokozása céljából koordinálják a támogatási programjaikat.

Az Unió az eszköz végrehajtása során elősegíti az inkluzivitást és a tagállamokkal való együttműködést, törekedve a hozzáadott érték maximalizálására, valamint figyelembe véve a tapasztalatokat és a kapacitásokat, ezáltal erősítve a közös érdekeket, értékeket és célokat. Az Unió szorgalmazza a legjobb gyakorlatoknak és a tudásnak a tagállami szervek és szakértők közötti megosztását.

Annak érdekében, hogy az ilyen tevékenységek konfliktusérzékenyek legyenek, rendszeres és megalapozott konfliktuselemzésen kell alapulniuk, továbbá olyan, a biztonsági ágazat reformjára irányuló megközelítést kell alkalmazniuk, amely hozzájárul a demokratikus kormányzáshoz, az elszámoltathatósághoz és a humánbiztonsághoz, többek között a helyi lakosság számára jelentkező előnyökhöz is. Az említett intézkedéseket adott esetben be kell építeni a biztonsági ágazat reformjára irányuló hosszabb távú segítségnyújtásba.

9. cikk

Katonai szereplők fejlesztési célú kapacitásépítése és a fejlesztési tevékenységek biztonsága

Az e cikk szerinti támogatás csak akkor nyújtható:

a) ha az eszköz szerinti uniós célkitűzések megfelelő megvalósításának követelményei nem katonai szereplők bevonásával nem teljesíthetők, és veszély fenyegeti a működő állami intézmények fennállását vagy az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét, továbbá az állami intézmények nem képesek megbirkózni ezzel a veszéllyel; valamint

b) ha az érintett partnerország és az Unió között konszenzus alakult ki azt illetően, hogy a katonai szereplők kulcsfontosságúak a fenntartható fejlődéshez nélkülözhetetlen feltételek megőrzése, megteremtése vagy helyreállítása szempontjából, többek között válsághelyzetekben és bizonytalan vagy destabilizált helyzetekben és körülmények között.

Az e cikk szerinti uniós támogatást csak akkor lehet felhasználni katonai szereplők kapacitásépítésére, ha az a fejlesztésre és a fejlesztést szolgáló biztonságra irányuló tevékenységek végrehajtását célozza. Nem használható fel különösen az alábbiak egyikének a finanszírozására sem:

a) rendszeres katonai kiadás;

b) fegyverek és lőszerek beszerzése vagy az emberi élet kioltására tervezett egyéb felszerelések beszerzése;

c) olyan kiképzés, amelynek célja kifejezetten a fegyveres erők harcképességéhez való hozzájárulás.

II. CÍM

AZ ESZKÖZ VÉGREHAJTÁSA

I. fejezet

Programozás

10. cikk

A földrajzi programok hatálya

Az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében a földrajzi programokat a következő együttműködési területek alapján kell kidolgozni:

a) jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok, ideértve a nemek közötti egyenlőséget;

b) a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a humán fejlődés előmozdítása;

c) migráció, kényszerű lakóhelyelhagyás és mobilitás;

d) környezetvédelem és éghajlatváltozás;

e) inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és tisztességes foglalkoztatás;

f) béke, stabilitás és konfliktusmegelőzés;

g) partnerség.

11. cikk

A tematikus programok hatálya

Az eszköz célkitűzéseinek elérése érdekében a tematikus programok a következő beavatkozási területekre terjednek ki:

a) Emberi jogok és demokrácia: a következők előmozdítása: i. a demokrácia alapvető értékei; ii. a jogállamiság; iii. az emberi jogok egyetemessége, oszthatatlansága és egymástól való függése; iv. az emberi méltóság tiszteletben tartása; v. a megkülönböztetésmentesség, az egyenlőség és a szolidaritás elve,; vi. az ENSZ Alapokmányában és az emberi jogok nemzetközi jogában foglalt elvek tiszteletben tartása.

b) civil társadalmi szervezetek: i. inkluzív, részvételen alapuló, helyzetbe hozott és független civil társadalom és demokratikus tér a partnerországokban; ii. inkluzív és nyílt párbeszéd a civil társadalmi szereplőkkel és azok között; iii. az európai polgárok tudatossága, ismeretei és szerepvállalása a fejlesztési kérdéseket illetően, és azok általuk való megértése.

c) béke, stabilitás és konfliktusmegelőzés: i. konfliktusmegelőzéshez, békeépítéshez és válsághelyzet-felkészültséghez nyújtott támogatás; ii. a globális és a régiókon átnyúló, valamint az újonnan felmerülő fenyegetések kezeléséhez nyújtott támogatás.

d) globális kihívások: i. egészségügy; ii. oktatás; iii. a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelése; iv. gyermekek és fiatalok; v. migráció, kényszerű lakóhelyelhagyás és mobilitás; vi. tisztességes munka, szociális védelem, egyenlőtlenség és befogadás; vii. kultúra; viii. egészséges környezet biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése; ix. fenntartható energia; x. fenntartható és inkluzív növekedés, tisztességes munkahelyek és a magánszektor szerepvállalása; xi. élelmezés- és táplálkozásbiztonság; xii. a helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése; xiii. az inkluzív társadalmaknak és a többszereplős kezdeményezéseknek, a jó gazdasági kormányzásnak, többek között a hazai bevételek tisztességes és inkluzív mozgósításának az előmozdítása; xiv. a partnerségi és hatékonysági elvek érvényesítése terén tett előrelépés értékelésének és dokumentálásának támogatása.

12. cikk

Általános programozási megközelítés

A 7. cikk alapján az eszköz szerinti programozásnak a következőkön kell alapulnia:

a) a programozási dokumentumoknak koherens keretet kell biztosítaniuk az Unió és a partnerországok vagy -régiók közötti együttműködéshez az e rendeletben foglalt átfogó célokkal és hatállyal, célkitűzésekkel és elvekkel összhangban;

b) a válsághelyzetben, válságot követő vagy instabil és kiszolgáltatott helyzetben lévő partnerországokra és -régiókra vonatkozó programozási dokumentumok kidolgozásakor konfliktuselemzést kell végezni a konfliktusérzékenység biztosítása érdekében, és kellően figyelembe kell venni az érintett partnerországok vagy -régiók és lakosságuk sajátos szükségleteit és körülményeit; amennyiben a partnerországok vagy -régiók közvetlenül válsághelyzetben, illetve válság utáni vagy instabil helyzetben vannak, vagy ilyen helyzet érinti őket, a szükséghelyzetből a fenntartható fejlődés és a stabil béke állapotába való átmenet elősegítése - az erőszak megelőzését is ideértve - érdekében külön hangsúlyt kell helyezni a koordináció fokozására az összes érintett szereplő körében;

c) az Unió és a tagállamok gondoskodnak az egymással való inkluzív konzultációkról a programozási folyamat korai szakaszában és a folyamat során abból a célból, hogy előmozdítsák az együttműködési tevékenységeik koherenciáját, komplementaritását és összhangját; az országprogramozás során a közös programozás kell, hogy legyen az előnyben részesített megközelítés, végrehajtásának rugalmasnak és inkluzívnak kell lennie, és azt országszinten kell irányítani. Ha az Unió és a tagállamok ezt relevánsnak tekintik, a közös programozásnak nyitva kell állnia más érintett támogatók és szereplők előtt is; ezenkívül az Unió és a tagállamok minden lehetséges esetben arra törekszenek, hogy közös végrehajtás útján nyújtsanak támogatást a partnerországoknak;

d) az Unió a programozási folyamat korai szakaszában és annak során ösztönzi a rendszeres, többszereplős, inkluzív párbeszédet más támogatókkal és szereplőkkel, ideértve adott esetben a helyi hatóságokat, a civil társadalom képviselőit, az alapítványokat és a magánszektort, hogy adott esetben elősegítse azok hozzájárulásait, és biztosítsa, hogy érdemi szerepet töltenek be a programozásban;

e) a 4. cikk (3) bekezdésének a) és b) pontjában említett Emberi jogok és demokrácia tematikus program, valamint Civil társadalmi szervezetek tematikus program az érintett harmadik országok kormányainak és egyéb hatóságainak jóváhagyásától függetlenül nyújtanak segítséget; e tematikus programok keretében elsősorban a civil társadalmi szereplőket kell támogatni minden szinten, figyelembe véve a végrehajtás 27. cikk (3) bekezdésében említett formáit és módszereit.

Az Európai Parlamentet és a Tanácsot tájékoztatni kell az első albekezdés c) és d) pontjában tervezett konzultációk eredményéről.

13. cikk

A földrajzi programokra vonatkozó programozási elvek

A földrajzi programok programozásának a következő elveken kell alapulnia:

a) az (5) bekezdés sérelme nélkül a tevékenységeknek a lehetséges mértékben az Unió, a tagállamok és az érintett partnerországok - ideértve a nemzeti, regionális és helyi hatóságokat - közötti korai, folyamatos és inkluzív párbeszéden kell alapulniuk a civil társadalmi szervezetek, a nemzeti, regionáli, és helyi parlamentek és más érdekelt felek bevonásával, az érintettek körében a folyamatért való demokratikus felelősségvállalás fokozása, valamint a nemzeti és regionális stratégiák támogatásának ösztönzése érdekében;

b) a programozási időszakot adott esetben össze kell hangolni a partnerországok stratégiai ciklusaival és azokhoz kell igazítani;

c) a programozás során olyan együttműködési tevékenységek is előirányozhatók, amelyeket a 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott különböző költségvetési juttatásokból, valamint más uniós programokból finanszíroznak, azok alap-jogiaktusának megfelelően.

A földrajzi programok programozásának konkrét, testreszabott együttműködési keretet kell biztosítania, a következők alapján:

a) a partnerek egyedi kritériumok alapján azonosított szükségletei, figyelembe véve a népességet, a szegénységet, az egyenlőtlenségeket, a humán fejlődést, a gazdasági és környezeti sebezhetőséget, az állam és a társadalom rezilienciáját, valamint az elhúzódó és ismétlődő válságok hatását;

b) a partnerek képessége és elkötelezettsége a közös értékek, elvek és érdekek előmozdítására - ideértve az emberi jogokat, az alapvető szabadságokat, a demokráciát, a jogállamiságot, a jó kormányzást, a korrupció elleni küzdelmet, a civil társadalom mozgásterének nyitottságát és a nemek közötti egyenlőséget -, továbbá a közös célok és a multilaterális szövetségek és együttműködés, a szabályokon alapuló nemzetközi rend támogatására, valamint az uniós prioritások előmozdítására;

c) a partnerek kötelezettségvállalásai - többek között az Unióval közösen elfogadottak -, valamint az olyan kritériumok alapján meghatározott teljesítménye, mint például a politikai reform; valamint a gazdasági és társadalmi fejlődés, a környezeti fenntarthatóság és a támogatások eredményes felhasználása, figyelembe véve a partnerországok sajátosságait és fejlettségi szintjét;

d) az uniós finanszírozás potenciális hatása a partnerországokban és -régiókban;

e) a partnereknek a következőkre vonatkozó kapacitásai: a hazai erőforrások mozgósítása és eredményes felhasználása, továbbá a pénzügyi forrásokhoz való hozzájutás, az erőforrásokkal való, átlátható módon történő gazdálkodás a nemzeti fejlesztési prioritások támogatása érdekében, valamint a támogatásfelvevő képesség.

14. cikk

A földrajzi programokra vonatkozó programozási dokumentumok

A többéves indikatív programoknak a következőkre kell épülniük:

a) nemzeti vagy regionális stratégia fejlesztési terv vagy egy ahhoz hasonló, a Bizottság által a többéves indikatív program elfogadása időpontjában a program alapjául elfogadott dokumentum formájában;

b) az érintett partnerre vagy partnerekre vonatkozó uniós szakpolitikát meghatározó keretdokumentum, ideértve az Unió és a tagállamok közötti közös dokumentumot is;

c) a közös prioritásokat és kölcsönös kötelezettségvállalásokat meghatározó, az Unió és az érintett partner vagy partnerek közötti közös dokumentum.

15. cikk

A tematikus programokra vonatkozó programozási dokumentumok

A globális kezdeményezésekben való részvételre vonatkozóan adott esetben forrásokat és kiemelt beavatkozási területeket kell meghatározni.

16. cikk

A többéves indikatív programok elfogadása és módosítása

17. cikk

Az újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék

A 6. cikk (3) bekezdésében említett összeget a legszükségesebb és kellően indokolt esetekben, többek között a következő célokra kell felhasználni:

a) az Unió megfelelő reagálásának biztosítása előre nem látható körülmények esetén;

b) új szükségletek kielégítése vagy újonnan felmerülő kihívások kezelése, ideértve azokat, amelyek az Unió vagy a szomszédainak határain merülnek fel, akár a természet, akár ember okozta válságok, erőszakos konfliktusok és válság utáni helyzetek, illetve migrációs nyomás vagy kényszerű lakóhelyelhagyás tekintetében;

c) új, uniós vezetésű vagy nemzetközi kezdeményezések vagy prioritások előmozdítása.

II. FEJEZET

A szomszédságpolitikai térségre vonatkozó egyedi rendelkezések

18. cikk

A szomszédságpolitikai térségre vonatkozó egyedi célkitűzések

A 3. és a 4. cikkel összhangban az eszköz alapján a szomszédságpolitikai térségben nyújtott uniós támogatás egyedi célkitűzései a következők:

a) a megerősített politikai együttműködés előmozdítása, valamint a valódi és tartós demokrácia, a stabilitás, a jó kormányzás, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának megerősítése és megszilárdítása;

b) a társulási megállapodások vagy más, meglévő és jövőbeli megállapodások, valamint közösen megállapított társulási menetrendek és partnerségi prioritások, vagy ezekkel egyenértékű dokumentumok végrehajtásának támogatása, többek között intézményi együttműködés és kapacitásépítés révén;

c) megerősített partnerségek előmozdítása az Unió és a partnerországok társadalmai között, továbbá a partnerországok között, többek között az emberek közötti kapcsolatok útján, valamint a különösen az ifjúságra összpontosító tevékenységek széles köre révén;

d) a regionális és a határokon átnyúló együttműködés megerősítése, különösen a keleti partnerség, az Unió a Mediterrán Térségért, az egész európai szomszédságpolitikai térségre kiterjedő együttműködés, valamint a fekete-tengeri regionális együttműködés, az északi-sarkvidéki együttműködés és az Északi Dimenzió keretében, többek között az energia és a biztonság területén;

e) az Unió belső piacába való fokozatos integráció és megerősített ágazati és ágazatközi együttműködés megvalósítása, többek között a jogszabályok közelítése és az uniós és más vonatkozó nemzetközi előírások és standardok tekintetében történő jogszabályi közelítés és szabályozási konvergencia megvalósítása útján, valamint a piacra jutás javítása, többek között mélyreható és átfogó szabadkereskedelmi térségek, kapcsolódó intézményfejlesztés és beruházások útján;

f) a jól irányított és biztonságos migrációra és mobilitásra irányuló partnerségek megerősítése, és - adott esetben, valamint feltéve, hogy a jól irányított és biztonságos mobilitás feltételei teljesülnek - a meglévő vízummentességi rendszerek végrehajtásának támogatása, összhangban a felülvizsgált vízummentesség-felfüggesztési mechanizmussal, a vízumliberalizációs párbeszédekkel, valamint a harmadik országokkal kötött kétoldalú vagy regionális megállapodásokkal és egyezményekkel, beleértve a mobilitási partnerségeket is;

g) bizalomépítő, valamint a biztonságot, a konfliktusok megelőzését és rendezését segítő egyéb intézkedések támogatása, ideértve az érintett lakosság támogatását és az újjáépítést.

19. cikk

Programozási dokumentumok és allokációs kritériumok

A 13. cikk (2) és (3) bekezdésétől eltérve a földrajzi programok keretében a szomszédságpolitikai térségben nyújtandó uniós támogatást - formáját és összegét tekintve - differenciálni kell, figyelembe véve a partnerországok:

a) szükségleteit - olyan mutatók felhasználásával, mint a népesség, az egyenlőtlenségek és a fejlettségi szint;

b) elkötelezettségét az együttesen elfogadott politikai, gazdasági, környezeti és társadalmi reformcélkitűzések iránt, valamint az ezek végrehajtása terén tett előrelépését;

c) elkötelezettségét a valódi és tartós demokrácia, a jogállamiság, a jó kormányzás megvalósítása, az emberi jogok tiszteletben tartása és a korrupció elleni küzdelem iránt, valamint az ezen a téren tett előrelépését;

d) partnerségét az Unióval, ideértve e partnerség ambíciójának szintjét;

e) támogatásfelvevő képességét, valamint az eszköz szerinti uniós támogatás potenciális hatását.

20. cikk

Ösztönzőkön alapuló megközelítés

21. cikk

Több országra irányuló indikatív programok

A több országra irányuló indikatív programok a szomszédságpolitikai térségben kezelik az összes vagy több partnerországot érintő, közös kihívásokat, a keleti partnerségnek és a felülvizsgált európai szomszédságpolitika déli dimenziójának prioritásai alapján, valamint figyelembe véve az Unió a Mediterrán Térségért keretei között, valamint az elsődlegesen két vagy több partnerország közötti regionális, régiókon átnyúló és szubregionális együttműködés - többek között az Északi Dimenzió és a fekete-tengeri szinergia keretében történő regionális együttműködés - keretei között végzett munkát.

22. cikk

Határokon átnyúló együttműködés

III. FEJEZET

Cselekvési tervek, intézkedések és végrehajtási módszerek

23. cikk

Cselekvési tervek és intézkedések

A rendkívüli támogatási intézkedések időtartama legfeljebb 18 hónap lehet, amelyet a végrehajtásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén kétszer - további legfeljebb hat hónappal - meg lehet hosszabbítani összesen legfeljebb 30 hónapra, feltéve, hogy az adott intézkedés pénzügyi összege nem emelkedik.

Elhúzódó válság és konfliktus esetén a Bizottság elfogadhat egy második, legfeljebb 18 hónap időtartamú rendkívüli támogatási intézkedést. Kellően indokolt esetekben további intézkedések is elfogadhatók, amennyiben az uniós tevékenységek folytatása alapvető fontosságú, és egyéb módon nem biztosítható.

24. cikk

Kísérő intézkedések

Amennyiben a működési kiadások nem szerepelnek a 23. cikkben említett cselekvési tervekben vagy intézkedésekben, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogad el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:

a) tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, a levont tanulságok és a bevált gyakorlatok előkészítése és megosztása, publikációs tevékenységek, valamint bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a programozáshoz és a tevékenységek igazgatásához szükséges, a javadalmazott külső szakértőket is ideértve;

b) a releváns kérdésekre vonatkozó kutatási és innovációs tevékenységek és tanulmányok, valamint azok terjesztése;

c) tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kidolgozásához, valamint az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások.

25. cikk

Cselekvési tervek és intézkedések elfogadása

Az (1) bekezdésben említett eljárást nem kell alkalmazni:

a) az olyan egyedi intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg az 5 000 000 EUR-t;

b) az olyan különleges és kísérő intézkedésekre, valamint a gyorsreagálási fellépések végrehajtása céljából elfogadott olyan cselekvési tervekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 10 000 000 EUR-t;

c) a 23. cikk (6) bekezdésében említett, olyan rendkívüli támogatási intézkedésekre, amelyek esetében az uniós finanszírozás nem haladja meg a 20 000 000 EUR-t;

d) a cselekvési tervek és intézkedések technikai módosításaira, feltéve, hogy az ilyen módosítások érdemben nem érintik az adott cselekvési terv vagy intézkedés célkitűzéseit, mint például: i. a végrehajtási módszer változása; ii. a végrehajtási időszak meghosszabbításai; iii. a forrásoknak az adott cselekvési tervben szereplő tevékenységek közötti átcsoportosításai; iv. a cselekvési tervek és intézkedések költségvetésének az eredeti költségvetés legfeljebb 20 %-át érintő és 10 000 000 EUR-t meg nem haladó növelése vagy csökkentése.

Többéves cselekvési tervek és intézkedések esetében a (2) bekezdés első albekezdésének a), b) és c) pontjában, valamint d) pontjának iv. alpontjában említett küszöbértékek éves alapon alkalmazandók.

Az e bekezdés szerinti elfogadás esetén a cselekvési tervekről és intézkedésekről - a rendkívüli támogatási intézkedések kivételével -, valamint a technikai módosításokról az elfogadásukat követő egy hónapon belül a 45. cikkben említett megfelelő bizottságon keresztül tájékoztatni kell az Európai Parlamentet és a tagállamokat.

A tervezett tevékenységek és intézkedések célkitűzéseivel és az azokra szánt összegekkel arányban álló, egyéb megfelelő előzetes értékeléseket kell végezni az emberi jogokra, a természeti erőforrásokhoz, például a földhöz való hozzáférésre és a szociális normákra nézve e tevékenységekkel és intézkedésekkel járó következmények és kockázatok meghatározása céljából, többek között az e területekre várhatóan jelentős hatást gyakorló főbb tevékenységek és intézkedések hatásvizsgálatai formájában.

Amennyiben szükséges, az ágazati programok végrehajtásakor stratégiai környezeti vizsgálatot kell végezni, többek között az éghajlatváltozásra gyakorolt hatás tekintetében. Biztosítani kell az érdekelt felek környezeti vizsgálatokba való bevonását és az ilyen vizsgálatok eredményeihez való nyilvános hozzáférést.

26. cikk

Együttműködési módszerek

Az Unió és a partnerei közötti együttműködés például a következő formákban valósulhat meg:

a) háromoldalú konstrukciók, amelyek keretében az Unió harmadik országokkal koordinálja a partnerországnak vagy -régiónak nyújtott támogatás finanszírozását;

b) igazgatási és technikai együttműködési intézkedések, valamint kapacitásépítés, többek között a tagállamok átmeneti vagy reformok végrehajtásával kapcsolatos tapasztalatainak megosztása céljából, így például a tagállamok, valamint a partnerországok vagy -régiók közintézményei - köztük helyi hatóságai, közjogi szervei vagy közfeladatokat ellátó magánjogi szervezetei - közötti partnerségek vagy ikerintézményi programok révén megvalósuló decentralizált együttműködés, valamint olyan együttműködési intézkedések, amelyek keretében a tagállamok és a tagállamok regionális és helyi hatóságai közszférabeli szakértőket küldenek ki;

c) hozzájárulás a köz- és magánszféra közötti partnerségek létrehozásához és igazgatásához szükséges költségekhez, beleértve az ezek - lehetőség szerint a civil társadalmi szervezetek által végzett - független értékeléséhez és nyomon követéséhez szükséges költségeket is;

d) ágazati szakpolitikai támogatási programok, amelyek keretében az Unió egy partnerország ágazati programjához nyújt támogatást;

e) hozzájárulás az országok uniós programokban való részvételének költségeihez, az uniós ügynökségek és szervek által végrehajtott tevékenységekhez, valamint az EUSZ V. címe alapján a közös kül- és biztonságpolitika keretébe tartozó egyedi fellépések végrehajtásával megbízott szervek vagy személyek részére.

27. cikk

Uniós finanszírozási formák

Az uniós finanszírozás a költségvetési rendeletben előirányzott finanszírozási formák, különösen az alábbiak útján nyújtható:

a) vissza nem térítendő támogatások;

b) szolgáltatásokra, árukra vagy építési beruházásra vonatkozó közbeszerzési szerződések;

c) költségvetés-támogatás;

d) a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulás, a költségvetési rendelet 234. cikkével összhangban;

e) pénzügyi eszközök;

f) költségvetési biztosítékok;

g) vegyesfinanszírozási műveletek;

h) nemzetközileg elfogadott adósságkönnyítő programok keretében történő adósságkönnyítés;

i) pénzügyi támogatás;

j) javadalmazott külső szakértők.

A költségvetési rendelet 195. cikkében említett eseteken túlmenően a közvetlen odaítélési eljárás alkalmazható a következők érdekében:

a) kisebb értékű, vissza nem térítendő támogatások nyújtása - adott esetben társfinanszírozás szükségessége nélkül - emberijog-védőknek sürgős védelmi tevékenységek finanszírozására, többek között a veszélyben lévő emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmusok révén, valamint a válsággal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, a konfliktusmegoldásban, a megbékélésben és a békeépítésben részt vevő közvetítőknek és egyéb civil társadalmi szereplőknek;

b) vissza nem térítendő támogatások nyújtása - adott esetben társfinanszírozás szükségessége nélkül - a tevékenységek különösen nehéz körülmények között történő finanszírozására, ahol nincs mód pályázati felhívások közzétételére, többek között olyan helyzetekben, amelyekben az alapvető szabadságok súlyos hiánya merül fel - ideértve az emberi jogi jogsértéseket -, a demokratikus intézmények fenyegetettsége, a válság vagy a fegyveres konfliktus eszkalációja, és ahol a leginkább veszélyben van a humánbiztonság, vagy ahol az emberi jogi szervezetek és az emberijog-védők, továbbá a válságokkal és fegyveres konfliktusokkal kapcsolatos párbeszédben, megbékélésben és békeépítésben részt vevő közvetítők és más civil társadalmi szereplők különösen nehéz körülmények között tevékenykednek; az ilyen támogatások összege nem haladhatja meg a 1 000 000 EUR-t, időtartamuk pedig a 18 hónapot, amely a felhasználásukat hátráltató objektív és előre nem látható akadályok esetén további 12 hónappal meghosszabbítható;

c) vissza nem térítendő támogatások nyújtása az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala, valamint az Emberi Jogok Global Campusa és az emberi jogok és a demokratizálódás területén szerezhető európai mesterfokozatot kínáló Európai Egyetemközi Központ részére, valamint az ahhoz társult, az emberi jogok terén posztgraduális diplomákat kiállító egyetemek hálózatának részére, ideértve a harmadik országokból származó diákoknak és emberijog-védőknek nyújtott ösztöndíjakat is;

d) kisebb értékű, vissza nem térítendő támogatások nyújtása civil társadalmi szervezeteknek - a lehetséges mértékben, a költségvetési rendelet 125. cikkének megfelelően - egyszerűsített finanszírozási formák alkalmazásával.

A többek között ágazati reformra vonatkozó teljesítési szerződéseken keresztül megvalósuló költségvetés-támogatás célja az Unió és a partnerországok közötti partnerségek erősítése, és a támogatásnak az országok felelősségvállalásán, a kölcsönös elszámoltathatóságon és a partnerországoknak az elkötelezettségén kell alapulnia, figyelembe véve az általuk elért eredményeket és előrehaladást az egyetemes értékek, a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság vonatkozásában. Ki kell terjednie a megerősített szakpolitikai párbeszédre, a kapacitásépítésre és az irányítás javítására, kiegészítve a partnerek arra irányuló erőfeszítéseit, hogy több forrást gyűjtsenek, és azt megfelelőbben költsék el a fenntartható és inkluzív növekedés és a - többek között a fiatalokat célzó - tisztességes munkahelyteremtés támogatása, a szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek csökkentése, valamint a demokráciák és békés társadalmak kiépítése és megszilárdítása érdekében. A költségvetés-támogatásnak hozzá kell járulnia a nemek közötti egyenlőség biztosításához is.

A költségvetés-támogatás nyújtására vonatkozó minden döntést az Unió által jóváhagyott költségvetés-támogatási politikák, a jogosultság egyértelmű kritériumai, valamint a kockázatok és előnyök körültekintő értékelése alapján kell meghozni.

A költségvetési rendelet 236. cikke szerinti költségvetés-támogatás nyújtása során a Bizottság világosan meghatározza és nyomon követi a költségvetés-támogatás feltételeit, ideértve a reformok és az átláthatóság terén elért haladást, valamint támogatja a parlamenti ellenőrzés, a nemzeti ellenőrzési kapacitások fejlesztését, a fokozott átláthatóságot és az információkhoz való nyilvános hozzáférést.

Az eszköz szerinti uniós pénzügyi eszközökhöz hozzájárulhatnak a tagállamok, valamint a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában említett bármely szervezet.

28. cikk

Támogatható személyek és szervezetek

A földrajzi programokból, valamint a Civil társadalmi szervezetek tematikus programból és a Globális kihívások tematikus programból finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos közbeszerzési eljárásban, vissza nem térítendő támogatás odaítélésére vonatkozó eljárásban és pénzdíj odaítélésére vonatkozó eljárásban való részvételnek nyitva kell állnia a nemzetközi szervezetek előtt, és a civil társadalmi szervezeteket is beleértve minden más jogalany előtt, aki a következő országok állampolgára, illetve - jogi személy esetében - amely ténylegesen letelepedett a következő országok valamelyikében:

a) tagállamok, az IPA III rendelet vonatkozó mellékletében felsorolt kedvezményezettek, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei;

b) szomszédságpolitikai partnerországok, valamint az Oroszországi Föderáció, amennyiben az adott eljárásra az I. mellékletben említett olyan programok keretében kerül sor, amelyekben az Oroszországi Föderáció is részt vesz;

c) a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezetteknek az OECD Fejlesztési Támogatási Bizottsága által közzétett jegyzékén szereplő fejlődő országok és területek közül azok, amelyek nem tagjai a G20-csoportnak, valamint a tengerentúli országok és területek;

d) a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő fejlődő országok, amelyek tagjai a G20-csoportnak, valamint más országok és területek, amennyiben a vonatkozó eljárásra az Unió által az eszköz keretében finanszírozott olyan tevékenységgel összefüggésben kerül sor, amelyben ezek az országok és területek részt vesznek;

e) olyan országok, amelyek számára a Bizottság a külső finanszírozás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja; ez az igénybevételi lehetőség legalább egyéves, korlátozott időtartamra biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett részvételre jogosítja az Unió és az eszköz alapján támogatható országok szervezeteit; a Bizottság az érintett címzett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről és annak időtartamáról;

f) a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő legkevésbé fejlett országok vagy súlyosan eladósodott szegény országok egyikében végrehajtott szerződések esetében az OECD tagországai.

29. cikk

Kizárt tevékenységek

Az eszköz keretében nyújtott uniós finanszírozás nem használható fel olyan tevékenységek és intézkedések támogatására, amelyek:

a) az emberi jogok megsértését eredményezhetik a partnerországokban;

b) összeegyeztethetetlenek a kedvezményezett országnak a Párizsi Megállapodás szerinti nemzetileg meghatározott hozzájárulásaival, vagy amelyek előmozdítják a fosszilis tüzelőanyagokba történő beruházásokat, vagy amelyek a környezeti vizsgálat és hatásvizsgálat szerint jelentős káros hatást gyakorolnak a környezetre vagy az éghajlatra, kivéve, ha az ilyen tevékenységek vagy intézkedések feltétlenül szükségesek az eszköz célkitűzéseinek eléréséhez, és azokat az említett hatások elkerülését, megelőzését vagy enyhítését, és lehetőség szerint ellensúlyozását célzó megfelelő intézkedések kísérik, beleértve a környezeti szempontból káros fosszilis tüzelőanyagok támogatásának fokozatos megszüntetését.

30. cikk

Átvitel, éves részletek, kötelezettségvállalási előirányzatok, visszafizetések, valamint a pénzügyi eszközök és a költségvetési biztosítékok által generált bevétel

A Bizottság a költségvetési rendelet 12. cikkének (6) bekezdése szerint tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot az átvitt kötelezettségvállalási előirányzatokról.

A költségvetési rendelet 114. cikke (2) bekezdésének harmadik albekezdése nem alkalmazandó az e bekezdés első albekezdésében említett többéves tevékenységekre. A Bizottság automatikusan visszavonja a kötelezettségvállalást az adott tevékenységre vonatkozó költségvetési kötelezettségvállalás bármely olyan része tekintetében, amely a költségvetési kötelezettségvállalás évét követő ötödik év december 31-ig nem került felhasználásra előfinanszírozásként vagy időközi kifizetésként, vagy amelyre vonatkozóan nem nyújtottak be igazolt kiadási kimutatást vagy kifizetési kérelmet.

E cikk (2) bekezdése az éves részletekre is alkalmazandó.

IV. FEJEZET

EFFA+, a külső tevékenységi garancia, költségvetési biztosítékok és harmadik országoknak nyújtott pénzügyi támogatás

31. cikk

Hatály és finanszírozás

Az EFFA+ célja különösen az, hogy elősegítse a fenntartható és inkluzív gazdasági, környezeti és társadalmi fejlődést, a hozzáadott-értéken alapuló, fenntartható gazdaságra való átállást és a stabil beruházási környezetet. Az EFFA+ előmozdítja továbbá a partnerországokban a társadalmi-gazdasági és környezeti rezilienciát, különös figyelmet fordítva a szegénység felszámolására. Az EFFA+ ezáltal hozzájárul a társadalmi-gazdasági egyenlőtlenségek csökkentéséhez, a fenntartható és inkluzív növekedéshez, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodáshoz és az éghajlatváltozás mérsékléséhez, a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz, az ILO alapvető munkaügyi normáin alapuló tisztességes munkahelyek létrehozásához, a gazdasági lehetőségek, készségek és a vállalkozói készség kialakításához, a társadalmi-gazdasági ágazatokhoz, ideértve a szociális vállalkozásokat és szövetkezeteket és a kkv-kat, a fenntartható konnektivitáshoz, a veszélyeztetett csoportok támogatásához, az emberi jogoknak és a nemek közötti egyenlőségnek az előmozdításához, a nők és a fiatalok társadalmi szerepvállalásának növeléséhez, továbbá az irreguláris migráció egyedi társadalmi-gazdasági kiváltó okainak és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak a kezeléséhez, az V. mellékletben és a vonatkozó indikatív programozási dokumentumokban vázolt prioritási területekkel összhangban.

Különös figyelmet kell fordítani továbbá az instabil vagy konfliktus sújtotta országként azonosított országokra, a legkevésbé fejlett országokra és a súlyosan eladósodott szegény országokra, többek között az intézményi kapacitásépítéshez és a gazdasági kormányzáshoz nyújtott támogatás, valamint technikai segítségnyújtás révén.

A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktust fogadjon el a külső tevékenységi garancia maximális összegének legfeljebb 20 %-kal történő módosítása céljából.

Az uniós költségvetésből legfeljebb 10 000 000 000 EUR használható fel a külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltésére. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el e maximális összeg módosítása céljából annak biztosítása érdekében, hogy a tartalékfeltöltés összege tükrözze a külső tevékenységi garancia összegét és tartalékfeltöltési rátáit, figyelembe véve a garantált műveletek típusát.

A külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltési rátája 9 % az Unió makroszintű pénzügyi támogatása és a hitelezési műveletekhez kapcsolódó államadósság-kockázatokat fedező költségvetési biztosítékok esetében.

A tartalékfeltöltési rátákat az e rendelet alkalmazásának az 51. cikkben megállapított kezdőnapjától kezdődően legalább háromévenként felül kell vizsgálni. A Bizottság felhatalmazást kap arra, hogy a 44. cikknek megfelelően felhatalmazáson alapuló jogi aktusokat fogadjon el a tartalékfeltöltési ráták módosítása céljából.

32. cikk

Az EFFA+ felépítése

33. cikk

Az EFFA+ stratégiai testülete

Az EFFA+ stratégiai testületének rendszeres konzultációkat kell szerveznie az érintett érdekelt felekkel az EFFA+ stratégiai irányairól és felhasználásáról.

34. cikk

Regionális irányítótestületek

A regionális beruházási platformok irányítótestületeinek - az érintett stratégiai testület tanácsait és a vonatkozó kockázatértékeléseket figyelembe véve - a végrehajtás szintjén támogatniuk kell a Bizottságot a regionális és ágazati beruházási célok meghatározásában és a regionális, ágazati és tematikus beruházási keretek kialakításában, valamint véleményt kell nyilvánítaniuk a vegyesfinanszírozási műveletekről és a külső tevékenységi garanciának az EFFA+ keretében javasolt beruházási programokra kiterjedő felhasználásáról.

35. cikk

A műveletek és a partnerek támogathatósága és kiválasztása az EFFA+ keretében igénybe vett külső tevékenységi garancia tekintetében

A külső tevékenységi garanciának olyan finanszírozási és beruházási műveleteket kell támogatnia, amelyek megfelelnek a költségvetési rendelet 209. cikke (2) bekezdésének a)-e) pontjában meghatározott feltételeknek, különösen az addicionalitás biztosítására vonatkozó követelmény tekintetében, többek között a piaci hiányosságok, illetve az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek kezelésével, a támogatható partnerek érdekeinek összeegyeztetésével a verseny torzításának elkerülésével és adott esetben a magánberuházások maximalizálásával, továbbá amelyek:

a) a költségvetési rendelet 34. cikkének megfelelően olyan előzetes értékelés tárgyát képezik, amely arányban áll a tervezett műveletek célkitűzéseivel és összegeivel az e műveletekkel összefüggő lehetséges következmények és kockázatok meghatározása érdekében az emberi jogi, környezeti, munkaügyi és szociális normák tekintetében, ideértve a hatásvizsgálat formájában történő értékelést is az olyan nagyobb programok esetében, amelyek várhatóan jelentős hatással járnak az említett területeken, összhangban az EFFA+-nak az e rendelet 31. cikke (2) bekezdésében meghatározott céljával, valamint kellően figyelembe véve az érintett közösségek önkéntes és előzetes tájékoztatáson alapuló hozzájárulására vonatkozó elvet a földhöz kapcsolódó beruházások esetében;

b) biztosítják a komplementaritást a külső beruházási terv különböző pillérein belül, valamint egyéb kezdeményezésekkel;

c) gazdasági és pénzügyi szempontból életképesek, kellően figyelembe véve a magánszektorbeli vagy az állami partnerek által a projekthez nyújtott lehetséges támogatást és társfinanszírozást, figyelembe véve ugyanakkor az olyan országok egyedi működési környezetét és kapacitásait, amelyeket instabil vagy konfliktus sújtotta országnak, legkevésbé fejlett országnak, fejlődő kis szigetországnak, fejlődő kontinentális országnak vagy súlyosan eladósodott szegény országként azonosítottak, amelyek számára kedvezményesebb feltételeket lehet biztosítani;

d) technikai szempontból életképesek, valamint környezeti és társadalmi szempontból fenntarthatók, és maximalizálják a fejlesztésre gyakorolt hatást;

e) nem torzítják a partnerországok és -régiók piacait, és nem jelentenek tisztességtelen versenyt a helyi szereplők számára;

f) végrehajtásukra a 7. cikkben említett szakpolitikai kerettel, az alkalmazandó környezeti, szociális és munkajogi kötelezettségekkel és normákkal, valamint a beruházásokra vonatkozó, nemzetközileg - különösen az ENSZ és az OECD által - elfogadott iránymutatásokkal, elvekkel és egyezményekkel összhangban, az emberi jogok nemzetközi jogának teljes körű tiszteletben tartása mellett, továbbá a 3. és a 8. cikkben megállapított célkitűzésekkel és általános elvekkel összhangban kerül sor.

A külső tevékenységi garancia a következő eszközök kockázatainak fedezésére szolgál:

a) kölcsönök, ideértve a helyi pénznemben nyújtott kölcsönöket is;

b) garanciák;

c) viszontgaranciák;

d) tőkepiaci eszközök;

e) a finanszírozás vagy hitelminőség-javítás bármely más formája, biztosítások, valamint sajáttőke- vagy kvázi-sajáttőke eszközök.

A Bizottság biztosítja a rendelkezésre álló források eredményes, hatékony és méltányos felhasználását a támogatható partnerek - többek között a kis- és közepes méretű partnerek - körében, előmozdítva ugyanakkor az egymással való együttműködésüket, valamint kellő figyelmet fordítva a kapacitásaikra, a hozzáadott értékre és a tapasztalataikra.

A Bizottság biztosítja minden támogatható partner számára a méltányos bánásmódot a 27. cikk (7) bekezdésével összhangban, valamint biztosítja, hogy az EFFA+ felhasználásának időtartama alatt elkerüljék az összeférhetetlenséget. A komplementaritás biztosítása érdekében a Bizottság kérheti a támogatható partnerektől, hogy adjanak meg minden releváns információt a nem EFFA+ által finanszírozott műveleteikről.

A Bizottság a költségvetési rendelet 154. cikkével összhangban kiválasztja a támogatható partnereket, kellően figyelembe véve a következőket:

a) a stratégiai testületek és a regionális irányítótestületek által adott tanácsok;

b) a beruházási keret célkitűzései;

c) a támogatható partner tapasztalatai és kockázatkezelési képessége;

d) a támogatható partner olyan saját és kiegészítő forrásainak, valamint a magánszektor által társfinanszírozott forrásainak összege, amelyeket kész mozgósítani a beruházási keret céljaira, kellően figyelembe véve a beruházás nagyságát;

e) a támogatható partnerek ágazati, illetve földrajzi szakértelme;

f) a támogatható partnerek közötti együttműködés előmozdításának előnyei.

A beruházási keret megválasztását a piaci hiányosságok vagy az optimálistól elmaradó beruházási helyzetek elemzésével, valamint a beruházási keretnek az e rendelet - és adott esetben az IPA III rendelet - prioritásainak való megfelelésének értékelésével kellően indokolni kell. Ezt az elemzést a Bizottság végzi a potenciálisan támogatható partnerekkel és érdekelt felekkel együttműködésben.

A (3) bekezdésben említett eszközöket a támogatható partnerek egy beruházási kereten keresztül vagy egy támogatható partner által irányított egyéni projekt keretében nyújthatják. Ezek az eszközök nyújthatók a partnerországok - köztük instabil vagy konfliktus sújtotta országok, vagy az újjáépítés és a konfliktus utáni helyreállítás kihívásaival küzdő országok - javára, e partnerországok intézményei, többek között állami nemzeti bankjaik és helyi magánbankjaik, valamint pénzügyi intézményeik javára, továbbá e partnerországok magánszektorbeli szervezetei, többek között kkv-i javára. Ezen eszközökből nem támogathatók olyan vállalkozások, amelyek a katonai vagy állambiztonsági ágazat ellenőrzése alatt állnak, kivéve kellően indokolt esetekben.

36. cikk

Az EBB szerepe

Az EBB kizárólagossággal rendelkezik a kizárólagos célzott beruházási keret alá tartozó, a szuverén partnerekkel és nem kereskedelmi jellegű, alsóbb államszervezeti szintű partnerekkel végrehajtott műveletek tekintetében. A kizárólagos célzott beruházási kereten belül a saját forrásokból származó hozzájárulás a fennmaradó kockázat vállalásaként értendő, és az uniós garanciának az EBB finanszírozási műveletei keretében folyósított és garantált aggregált összeg 65 %-át kell fedeznie, levonva ebből a visszatérített összegeket és hozzáadva valamennyi kapcsolódó összeget.

A második albekezdéstől eltérve, amennyiben az EBB nem tudja végrehajtani a műveleteket, vagy úgy dönt, hogy nem hajtja végre azokat a kizárólagos célzott beruházási kereten belül, e műveletek végrehajtása nyitva áll más támogatható partnerek előtt a vonatkozó külső tevékenységi garanciamegállapodásokban meghatározott feltételekkel összhangban, amelyekben figyelembe kell venni az ugyanolyan típusú műveletekre vonatkozóan az EBB számára kínált feltételeket, valamint az e műveleteket végrehajtó támogatható partnerek sajátos szükségleteit, körülményeit és jellegét.

Az EBB jogosult az (1) bekezdésben említett kizárólagos célzott beruházási keret hatályán kívül eső, alsóbb államszervezeti szintű partnerekkel való műveletek, valamint a magánszektorral való műveletek végrehajtására. A 35. cikkben említett eljárást kell alkalmazni arra, hogy az EBB-t adott esetben megbízzák két további kiegészítő beruházási keret létrehozásával, amelyek a következőkre terjednek ki:

a) nem kizárólagos átfogó kockázati fedezet az alsóbb államszervezeti szintű kereskedelmi partnerekkel folytatott műveletek tekintetében; és

b) a közvetlen külföldi tőkebefektetéseket, a kereskedelmet és a partnerországok gazdaságainak nemzetköziesítését előmozdító, nem kizárólagos műveletek, amelyek politikai kockázati fedezetet nyújtanak a magánszektorbeli műveletek tekintetében.

Az (1) és a (2) bekezdésben említett célzott beruházási keretek felhasználása során az EBB-nek meg kell felelnie ennek a rendeletnek, beleértve e rendelet, valamint az EFFA+ és adott esetben az IPA III rendelet átfogó célkitűzéseit is, továbbá a vonatkozó programozási dokumentumoknak és a jelentéstételi kötelezettségeknek.

A (2) bekezdés b) pontjában említett célzott beruházási keret alá tartozó műveleteknek koherenseknek kell lenniük a tagállamok exporthitel-ügynökségeinek műveleteivel.

Az e cikkben említett beruházási keretek alá tartozó EBB-műveletek esetében a 35. cikk (9) bekezdésében meghatározott támogathatósági értékelésnek az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 19. cikkében meghatározott eljárás keretében kell eleget tenni. Az EBB-nek időben rendelkezésre kell bocsátania a Bizottság által e célból kért valamennyi információt. Az e beruházási keretek alá tartozó EBB-finanszírozási műveletek nem tartozhatnak az uniós garancia fedezete alá, amennyiben a Bizottság az EUMSZ-hez csatolt, az Európai Beruházási Bank alapokmányáról szóló 5. jegyzőkönyv 19. cikkében meghatározott eljárás keretében kedvezőtlen véleményt nyilvánít. Az EBB-re alkalmazandó minden további szabályt a vonatkozó külső tevékenységi garanciamegállapodásokban kell meghatározni.

37. cikk

Más támogatók hozzájárulása a külső tevékenységi garanciához

A költségvetési rendelet 218. cikke (2) bekezdésének második albekezdésétől eltérve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei garancia vagy készpénz formájában tehetik meg a hozzájárulásokat.

Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő feleitől eltérő harmadik országoknak és az egyéb harmadik feleknek készpénz formájában kell megtenniük hozzájárulásaikat, az EFFA+ stratégiai testületének véleményétől és a Bizottság jóváhagyásától függően.

A tagállamok kérhetik, hogy hozzájárulásaik legyenek elkülönítve az egyes régiókra, országokra, ágazatokra vagy meglévő beruházási keretekre irányuló tevékenységek kezdeményezésére. A Bizottság késedelem nélkül tájékoztatja az Európai Parlamentet és a Tanácsot a jóváhagyott hozzájárulásokról.

A tagállamok és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás szerződő felei által garancia formájában tett hozzájárulások kizárólag azt követően használhatók fel garancialehívás nyomán történő kifizetésre, hogy az Unió általános költségvetéséből származó, az esetleges egyéb készpénz-hozzájárulásokkal megnövelt finanszírozást már felhasználták garancialehívások kifizetésére.

A garancialehívások fedezésére az elkülönítéstől függetlenül bármely hozzájárulás felhasználható.

A hozzájárulási megállapodást az Unió nevében a Bizottság és a hozzájáruló köti meg, és a megállapodásnak rendelkezéseket kell tartalmaznia különösen a fizetési feltételekről.

38. cikk

A külső tevékenységi garanciamegállapodások végrehajtása

Az Európai Parlamentet és a Tanácsot minden külső tevékenységi garanciamegállapodás aláírásáról értesíteni kell, és kérésük esetén ezeket a megállapodásokat az Európai Parlament és a Tanács rendelkezésére kell bocsátani, figyelembe véve a bizalmas és az üzleti szempontból érzékeny információk védelmét.

A külső tevékenységi garanciamegállapodásnak különösen a következőket kell tartalmaznia:

a) a hatókörre, a követelményekre, a támogathatóságra, a támogatható partnerekre és az eljárásokra vonatkozó részletes szabályok;

b) a külső tevékenységi garancia nyújtására vonatkozó - többek között a hatókörre vonatkozó feltételekkel és a meghatározott eszköztípusokból álló portfóliókra, illetve projektekre megállapított hatókörrel kapcsolatos - részletes szabályok, valamint a projektek és a projekt-portfóliók kockázatelemzése többek között ágazati, regionális és nemzeti szinten;

c) az eszköz célkitűzéseire és céljára történő hivatkozás, az igények felmérése és az elvárt eredményeknek a feltüntetése, figyelembe véve a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelősségteljes üzleti magatartás előmozdítását, különösen a nemzetközileg elfogadott - és a 35. cikk (2) bekezdésének f) pontjában említett - iránymutatások, elvek és egyezmények tiszteletben tartása révén;

d) a külső tevékenységi garancia ellentételezése, amelynek tükröznie kell a kockázat szintjét, és az a lehetőség, hogy az ellentételezés a kedvezményesebb feltételek biztosítása érdekében részben állami támogatásban részesíthető legyen kellően indokolt esetekben; valamint különösen az instabil vagy konfliktus sújtotta országok, a legkevésbé fejlett országok és a súlyosan eladósodott szegény országok esetében;

e) a külső tevékenységi garancia igénybevételének feltételei, ideértve a fizetési feltételeket is, így például a konkrét időkeretek, az esedékes összegek után fizetendő kamat, a kiadások és a behajtási költségek, valamint az esetlegesen szükséges likviditási intézkedések;

f) a követelésekkel kapcsolatos eljárások - többek között, de nem kizárólag a kiváltó események és a türelmi idők - és a követelések behajtásával kapcsolatos eljárások;

g) nyomon követési, jelentéstételi, átláthatósági és értékelési kötelezettségek;

h) egyértelmű és hozzáférhető panasztételi eljárások olyan harmadik felek számára, amelyeket hátrányosan érinthet a külső tevékenységi garancia által támogatott projektek végrehajtása.

A külső tevékenységi garancia kiterjedhet a következőkre:

a) a hitelviszonyt megtestesítő instrumentumok esetében a kiválasztott támogatható partner számára esedékes tőke és minden kamat és összeg, amelyeket azonban nemteljesítési eseményt követően az még nem kapott meg a finanszírozási műveletek feltételeinek megfelelően;

b) a sajáttőke-befektetések esetében a befektetett összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

c) a 35. cikk (2) bekezdésében említett egyéb finanszírozási és beruházási műveletek esetében a felhasznált összegek és az azokhoz kapcsolódó finanszírozási költségek;

d) a nemteljesítési eseményhez kapcsolódó valamennyi releváns kiadás és behajtási költség, amennyiben azokat a behajtott összegből nem vonták le.

A Bizottság által végzett számvitel, valamint a külső tevékenységi garanciával fedezett kockázatokkal kapcsolatos bizottsági jelentéstétel céljából, összhangban a költségvetési rendelet 209. cikkének (4) bekezdésével, azoknak a támogatható partnereknek, akikkel külső tevékenységi garanciamegállapodást kötöttek, évente a Bizottság és a Számvevőszék rendelkezésére kell bocsátaniuk az e rendelet hatálya alá tartozó finanszírozási és beruházási műveletekről szóló, független külső ellenőr által ellenőrzött pénzügyi jelentéseket, amelyeknek tartalmazniuk kell többek között az alábbiakra vonatkozó információkat:

a) a támogatható partnerek finanszírozási és beruházási műveleteinek kockázatértékelése, ideértve a költségvetési rendelet 80. cikkében és a nemzetközi költségvetési számviteli standardokban említett számviteli szabályok szerint megállapított uniós kötelezettségekre vonatkozó információkat is;

b) az Uniónak a támogatható partnerek részére biztosított EFFA+-műveletekből, valamint a finanszírozási és beruházási műveleteikből eredő fennálló pénzügyi kötelezettségei, egyedi műveletek szerinti bontásban.

39. cikk

Panasztételi és jogorvoslati mechanizmus és az Unió pénzügyi érdekeinek védelme

40. cikk

Tőkerészesedés fejlesztésfinanszírozási intézményekben

A 6. cikk (2) bekezdésének a) pontjában említett, földrajzi programokra vonatkozó keretösszeg felhasználható európai vagy más fejlesztésfinanszírozási intézmények tőkéjéhez való hozzájárulásra.

V. FEJEZET

Nyomon követés, jelentéstétel és értékelés

41. cikk

Nyomon követés és jelentéstétel

Az elvárt eredmények tekintetében tett előrehaladást átlátható módon és időben, releváns, mérhető, minőségi és mennyiségi adatok - többek között, de nem kizárólag a VI. mellékletben meghatározott adatok - alapján kell nyomon követni. A mutatókat - ahol lehetséges - nem, életkor és egyéb releváns tényezők szerint kell bontani.

A teljesítményjelentési rendszernek biztosítania kell, hogy az eszköz végrehajtásának és eredményeinek nyomon követésére vonatkozó adatokat hatékonyan, eredményesen és időben összegyűjtsék. Ennek érdekében az uniós alapok címzettjei számára arányos jelentéstételi követelményeket kell megállapítani.

Az éves jelentésnek tartalmaznia kell a következőket:

a) az előző évre vonatkozóan a finanszírozott intézkedésekre vonatkozó információk;

b) a nyomon követés és értékelés eredményei;

c) az érintett partnerek közreműködése és együttműködésének szintje, a költségvetési rendelet 62. cikkében említett szervezetekre lebontva mind a közvetlen, mind a közvetett irányítás tekintetében;

d) a költségvetési kötelezettségvállalások - köztük a szerződéses összegek - és a kifizetési előirányzatok;

e) a 9. cikk alapján hozott intézkedésekre és a 17. cikkben említett, újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalék felhasználására, valamint a kulcsfontosságú területeken elért teljesítményt figyelembe vevő, a 20. cikkben említett, ösztönzőkön alapuló megközelítés szerint elkülönített források felhasználására vonatkozó minőségi és mennyiségi információk.

Az éves jelentés értékeli az uniós finanszírozás eredményeit, és ehhez - amennyire csak lehetséges - olyan egyedi és mérhető mutatókat használ fel, amelyek szemléltetik az eszköz célértékeinek és célkitűzéseinek megvalósítása terén tett előrehaladást, továbbá a 8. cikk (8) bekezdésében említett általános érvényesítési kérdések tekintetében elért eredményeket. Ismerteti továbbá a 27. cikkben meghatározott uniós finanszírozási formák szerinti bontást. A fejlesztési együttműködés esetében a jelentés értékeli továbbá - amennyiben lehetséges és indokolt - a fejlesztéshatékonysági elvek betartását is, többek között az innovatív pénzügyi eszközök tekintetében.

A Bizottság az éves jelentés részeként részletes jelentést nyújt be a külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletekről, valamint az EFFA+ működéséről, kezeléséről és célkitűzéseihez való hatékony hozzájárulásáról. A jelentésnek a következő elemeket kell tartalmaznia:

a) az eszköz és adott esetben a 31. cikk (7) bekezdésében meghatározott egyéb finanszírozási eszközök céljához és célkitűzéseihez hozzájáruló eredmények értékelése;

b) az EFFA+ szerinti külső tevékenységi garanciával fedezett finanszírozási és beruházási műveletek addicionalitására és hozzáadott értékére, a magánszektorbeli - többek között a kkv-k - források mozgósítására, a támogatott magánszektorbeli szervezetek típusára, a becsült és a tényleges teljesítményre, valamint az eredményekre és hatásokra vonatkozó összesített értékelés a 31. cikk (2) bekezdése és a 35. cikk (2) bekezdése szerinti mutatókkal összhangban, amely kitér a tisztességes munkahelyek teremtésére gyakorolt hatásra, a szegénység felszámolására, valamint az irreguláris migráció egyedi társadalmi-gazdasági kiváltó okai és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okai kezelésének módjára; az értékelésnek tartalmaznia kell a kockázati intézkedéseknek és azoknak a partnerek pénzügyi és gazdasági stabilitására gyakorolt hatásának az elemzését, valamint a fedezett műveletek - lehetőség szerint nemek, országok és ágazatok szerint lebontott - bizonyítékokon és adatokon alapuló, nemi szempontú elemzését;

c) annak értékelése, hogy az EFFA+ szerinti külső tevékenységi garancia által támogatott műveletek megfelelnek-e a nemzetközileg elfogadott fejlesztéshatékonysági elveknek;

d) a fedezett műveletek tőkeáttételi hatásának értékelése;

e) az EFFA+ szerinti külső tevékenységi garancia által fedezett - köztük a 36. cikkben említett - műveletek, valamint a külső beruházási terv más pillérei keretében kialakított műveletek közötti szinergiák és komplementaritás meglévő releváns jelentéseken alapuló értékelése, különös tekintettel a jó kormányzás terén elért haladásra, többek között a korrupció és az illegális pénzmozgások elleni küzdelem, az emberi jogok tiszteletben tartása és a jogállamiság, valamint a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő szakpolitikák, továbbá a vállalkozási kedv, a helyi üzleti környezet és a helyi pénzügyi piacok fellendítése tekintetében;

f) a garanciák ellentételezésének és a költségvetési rendelet 155. cikke (2) és (3) bekezdése végrehajtásának az értékelése.

A Bizottság elismert nemzetközi szabványoknak - például az ILO és az OECD szabványainak - megfelelően, a nemzetközi segélyátláthatósági kezdeményezés által kidolgozott közös szabványkeret alkalmazásával bocsátja rendelkezésre a fejlesztési együttműködésre vonatkozó információkat.

42. cikk

Értékelés

A Bizottság az értékelések megállapításait és következtetéseit és az azokkal kapcsolatos észrevételeit és nyomon követési intézkedéseit megküldi az Európai Parlamentnek, a Tanácsnak és a tagállamoknak. Az értékelések a 45. cikk (7) bekezdése alapján a tagállamok kérésére megvitathatók. Az eredményeket fel kell használni a programok és a tevékenységek előkészítése, valamint a forráselosztás során. Az értékeléseket és a nyomon követést nyilvánosan hozzáférhetővé kell tenni.

A Bizottság megfelelő mértékig minden érintett érdekelt felet - ideértve a kedvezményezetteket, a civil társadalmi szereplőket és a helyi hatóságokat - bevon az eszköz szerint nyújtott uniós finanszírozás értékelési folyamatába, és adott esetben arra törekszik, hogy a tagállamokkal és más partnerekkel közös értékelést készítsen a partnerországok szoros bevonásával.

A félidős és végső értékeléseknek tartalmazniuk kell továbbá az éves jelentésekből származó, az e rendelet hatálya alá tartozó valamennyi támogatásra - így a külső címzett bevételekre és a vagyonkezelői alapokhoz való hozzájárulásokra - vonatkozó konszolidált információkat, a kiadások részletezését a kedvezményezett ország, az uniós finanszírozás formái, valamint a tagállamok és az érintett partnerek részvétele, a kötelezettségvállalások és a kifizetések, továbbá földrajzi programok, tematikus programok és gyorsreagálási fellépések szerinti bontásban feltüntetve, ideértve a 6. cikkben említett, újonnan felmerülő kihívások és prioritások számára képzett tartalékból mozgósított források felhasználását is.

A félidős és a végső értékeléseket az uniós finanszírozás javítása kifejezett céljából kell elkészíteni. A jelentéseknek információkkal kell szolgálniuk az eszköz keretében végrehajtott tevékenységtípusok megújítása, módosítása vagy felfüggesztése kérdésében hozott határozatokhoz.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

43. cikk

A földrajzi hatály kiterjesztése

44. cikk

A felhatalmazás gyakorlása

45. cikk

A bizottsági eljárás

46. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság

Az uniós finanszírozás címzettjeivel kötött megállapodásoknak e tekintetben kötelezettségeket kell tartalmazniuk.

47. cikk

Eltérés a láthatósági követelményektől

Amennyiben biztonsági kérdések vagy politikailag érzékeny kérdések miatt bizonyos országokban vagy területeken, illetve bizonyos időszakokban ajánlatos vagy szükséges lehet a kommunikációs és láthatósági tevékenységek korlátozása, az Unióval való konzultációt és az Unió egyetértését követően eseti alapon kell meghatározni a célközönséget és egy adott tevékenység népszerűsítéséhez használt láthatósági eszközöket, termékeket és csatornákat. Amennyiben gyors beavatkozásra van szükség egy hirtelen kialakult válsághelyzetre válaszul, nem szükséges azonnal teljes kommunikációs és láthatósági tervet készíteni. Ugyanakkor ilyen helyzetekben is a kezdetektől fogva megfelelően jelezni kell az uniós támogatást.

48. cikk

Az Európai Külügyi Szolgálatról szóló záradék

Ezt a rendeletet a 2010/427/EU határozattal - és különösen annak 9. cikkével - összhangban kell alkalmazni.

49. cikk

A 466/2014/EU határozat módosításai

A 466/2014/EU határozat a következőképpen módosul:

1. Az 1. cikk (5) bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "(5) Az uniós garancia a 2014. január 1-jétől 2021. december 31-ig tartó időszak során aláírt EBB-finanszírozási műveletekre vonatkozik."

2. A 20. cikk második bekezdésének helyébe a következő szöveg lép: "A Bizottság 2022. december 31-ig jelentést terjeszt az Európai Parlament és a Tanács elé e határozat alkalmazásáról."

3. Az I. melléklet D. pontjának utolsó három bekezdése helyébe a következő szöveg lép: "Az általános rögzített felső összeghatáron belül az EBB irányító szervei a Bizottsággal folytatott konzultációt követően határozhatnak régión belüli és régiók közötti átcsoportosításokról."

50. cikk

Hatályon kívül helyezés és átmeneti rendelkezések

51. cikk

Hatálybalépés és alkalmazás

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetésének napján lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A SZOMSZÉDSÁGPOLITIKAI TÉRSÉGBE TARTOZÓ ORSZÁGOK ÉS TERÜLETEK JEGYZÉKE

Algéria

Örményország

Azerbajdzsán

Belarusz

Egyiptom

Grúzia

Izrael

Jordánia

Libanon

Líbia

Moldovai Köztársaság

Marokkó

Megszállt palesztin területek

Szíria

Tunézia

Ukrajna

Az e területre irányuló uniós támogatás annak lehetővé tétele érdekében is felhasználható, hogy az Oroszországi Föderáció részt vehessen határokon átnyúló együttműködési programokban és más releváns, több országra irányuló indikatív programokban, többek között a 13. cikk (6) bekezdésében és a 21. cikkben említettek szerint.

II. MELLÉKLET

A FÖLDRAJZI PROGRAMOK EGYÜTTMŰKÖDÉSI TERÜLETEI

Valamennyi földrajzi térség vonatkozásában

EMBEREK

1. Jó kormányzás, demokrácia, jogállamiság és emberi jogok, ideértve a nemek közötti egyenlőséget

a) a demokrácia és az inkluzív demokratikus folyamatok, a jogállamiság, a korrupció elleni küzdelem, a kormányzás és a felügyelet megerősítése és előmozdítása, ideértve az átlátható, inkluzív és hiteles választói folyamatokat, valamint az átlátható, elszámoltatható, hatékony és inkluzív intézményeket minden szinten, ideértve a jogalkotó szerveket és a független igazságszolgáltatást, valamint az érdemi politikai részvétel és képviselet megerősítését;

b) az emberi jogok és alapvető szabadságok előmozdításának, védelmének és érvényesítésének megerősítése az emberi jogok nemzetközi jogával, többek között az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatával összhangban; az emberijog-védők támogatása és védelme; a nemzeti és helyi szintű emberi jogi jogsértésekkel és visszaélésekkel kapcsolatos panasztételi és jogorvoslati mechanizmusok támogatása és nyomon követése; hozzájárulás a globális és regionális eszközök és keretek végrehajtásához, a civil társadalom végrehajtási és nyomonkövetési kapacitásainak növelése;

c) küzdelem a megkülönböztetés valamennyi formája ellen, valamint az egyenlőség elvének és a megkülönböztetésmentesség előmozdítása, különös tekintettel a nemek közötti egyenlőségre, a nők és lányok jogaira és társadalmi szerepvállalásának növelésére, a gyermekek, a fogyatékossággal élő személyek, a kisebbségekhez tartozó személyek, a leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű és interszexuális (LMBTI) személyek és az őslakos népek jogaira, az Egyesült Nemzetek Szervezetének az őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatában (UNDRIP) foglaltaknak megfelelően;

d) a virágzó civil társadalom megerősödésének, valamint a politikai átmenetekben, a reformfolyamatokban és a demokratikus átalakulásban játszott független, aktív és sokoldalú szerepvállalásának a támogatása, megerősítése és érvényesítése, továbbá nyílt és kedvező környezet előmozdítása a civil társadalom és a polgárok politikai életben és a döntéshozatal vizsgálatában, továbbá a demokratikus tér zsugorodása elleni küzdelemben való részvétele számára; a politikai folyamatokban és a közéletben mindenki részvételének támogatása és előmozdítása;

e) a szabad és független média pluralizmusának, függetlenségének és professzionalizmusának fokozása, valamint a médiatudatosság javítása és a dezinformáció elleni fellépés; a digitális jogok megerősítése, beleértve az információhoz való hozzáféréssel kapcsolatos jogokat; a magánélethez és az adatvédelemhez való jog megerősítése;

f) az államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciájának kialakítása a politikai, gazdasági, környezeti, élelmezési, demográfiai és társadalmi nyomásokkal és sokkhatásokkal, valamint a természeti és az ember által okozott katasztrófákkal és az egészségügyi válságokkal - többek között világjárványokkal - szemben;

g) a demokratikus és inkluzív állami intézmények - ezen belül a helyi önkormányzatok - fejlesztésének erősítése nemzetközi, nemzeti és szubnacionális szinteken egyaránt; a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő költségvetés-tervezésre és egyéb tervezésre vonatkozó kapacitás megerősítése; emellett a független, eredményes, hatékony és elszámoltatható igazságszolgáltatási rendszer megerősítése, továbbá a jogállamiság, a nemzetközi igazságszolgáltatás, az elszámoltathatóság és a megfizethető igazságszolgáltatáshoz való jog mindenki számára történő biztosításának előmozdítása;

h) a nemzeti és szubnacionális szintű közigazgatásireform-folyamatok támogatása, többek között polgárközpontú e-kormányzati rendszerek és más, stabil, elszámoltatható és átlátható közigazgatási és szolgáltató rendszerek építésére szolgáló digitális megoldások alkalmazásával, a jogi keret és az intézményi szerkezet, a nemzeti statisztikai rendszerek és kapacitások - többek között az adatok jövedelem, nem, életkor és egyéb tényezők alapján történő lebontása tekintetében történő - megerősítése, az államháztartási gazdálkodás megszilárdítása többek között külső ellenőrzéssel, valamint a korrupció, az adókikerülés, az adócsalás és az agresszív adótervezés elleni küzdelemhez való hozzájárulás;

i) nemzeti és helyi kormányzatok és hatóságok támogatása az ahhoz szükséges infrastruktúra létrehozása érdekében, hogy lehetővé váljon minden polgári anyakönyvi adat pontos bejegyzése és hivatalos elismerése (a születéstől a halálig), valamint a másolatok szükség szerinti kiadása annak biztosítása céljából, hogy minden polgár hivatalosan létezzen és gyakorolhassa alapjogait;

j) inkluzív, kiegyensúlyozott és integrált terület-, vidék- és várospolitikák és -fejlesztés előmozdítása az állami intézmények és szervek megerősítése útján nemzeti és szubnacionális szinteken egyaránt, a helyi hatóságok kapacitásépítésének támogatása és szakértelmük mozgósítása a helyi fejlesztés területi megközelítésének előmozdítása érdekében, ideértve a hatékony decentralizációt, a fiskális decentralizációt és államigazgatás-átalakítási folyamatokat;

k) a nemzeti és szubnacionális szintű állami intézmények és a köztulajdonban lévő vállalatok átláthatóságának és elszámoltathatóságának növelése, a közügyekről szóló információkhoz való hozzáférés javítása mindenki esetében, a közbeszerzés megerősítése - ideértve a környezeti, társadalmi és gazdasági fenntarthatósági kritériumok és célértékek kidolgozásának ösztönzését -, az államháztartási gazdálkodás megerősítése regionális, nemzeti és helyi szinten, az e-kormányzati rendszerek fejlesztésének és telepítésének támogatása, valamint a szolgáltatásnyújtás megerősítése;

l) a természeti erőforrások ágazataira és a kapcsolódó bevételekre vonatkozó fenntartható, elszámoltatható, konfliktusérzékeny és átlátható gazdálkodás támogatása, valamint reformok a méltányos, igazságos, hatékony és fenntartható adópolitikák biztosítása érdekében.

2. A szegénység felszámolása, az egyenlőtlenségek és a megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a humán fejlődés előmozdítása

a) a szegénység valamennyi dimenziójának felszámolása többek között az egészségügyet, az élelmezést, az oktatást és a szociális védelmet érintő közszolgáltatások által, a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek elleni fellépés, valamint a "senkit nem hagyunk hátra" elv érvényesítése;

b) a fenntartható mezőgazdaság, erdőgazdálkodás és halászat támogatása az élelmezésbiztonság növelése, valamint gazdasági lehetőségek és munkahelyek teremtése céljából;

c) a szakpolitikák elfogadására és megfelelő beruházások megvalósítására irányuló erőfeszítések fokozása a nők és a lányok, a fiatalok és a gyermekek, valamint a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása, védelme és érvényesítése, a társadalmi, köz- és gazdasági életben való szerepvállalásuk és érdemi részvételük elősegítése, továbbá az inkluzív növekedéshez és a fenntartható fejlődéshez való teljes mértékű hozzájárulásuk biztosítása érdekében;

d) a nők és lányok jogai - köztük a gazdasági, munkavállalói és szociális jogok, a földtulajdon- és földhasználati jogok és a 8. cikk (4) bekezdésében említett jogok - tiszteletben tartásának, védelmének és érvényesülésének, valamint a lányok és a nők társadalmi szerepvállalása növelésének előmozdítása, a szexuális és nemi alapú erőszak valamennyi formájának felszámolása, ideértve az olyan ártalmas gyakorlatokat, mint a korai, kényszer- és gyermekházasság és a női nemi szervek megcsonkítása;

e) a globális demográfiai növekedés és a demográfiai változások, valamint a fenntartható fejlődés közötti kapcsolatok kezelése valamennyi releváns dimenzióban, beleértve a nemek közötti egyenlőséget, az egészségügyet, a szociális védelmet, a társadalmi kohéziót, az oktatást és a foglalkoztatást;

f) különös figyelem fordítása a hátrányos helyzetű, kiszolgáltatott helyzetben lévő és marginalizált személyekre, ideértve a gyermekeket és a fiatalokat, az időseket, a fogyatékossággal élő személyeket, az LMBTI-személyeket, a kisebbségekhez tartozó személyeket és az őslakos népeket, a menekülteket, a belső menekülteket, a fegyveres konfliktus által érintett személyeket és a hontalan személyeket;

g) integrált megközelítés alkalmazásának előmozdítása a közösségek - különösen a leginkább marginalizált, a legkiszolgáltatottabb helyzetben lévő, a legszegényebb és a legnehezebben elérhető személyek - támogatása érdekében, egyebek mellett az egészségügy, az oktatás, az élelmezés és a szociális védelem területéhez kapcsolódó alapvető szükségletekhez és szolgáltatásokhoz való egyetemes hozzáférés javítása által;

h) a gyermekek számára biztonságos és gondoskodó környezet megteremtésének támogatása, ami fontos eleme a lehetőségeit teljes mértékben kihasználni képes, egészséges fiatal népesség elősegítésének. Idetartozik a gyermekgondozás intézményi alapokról közösségi alapokra való áthelyezésének az előmozdítása. Idetartozik még a gyermekek, különösen a leginkább marginalizált gyermekek számára a lehető legjobb életkezdés biztosítása a kisgyermekkori nevelésbe való beruházással, valamint annak biztosításával, hogy a szegénységet vagy egyenlőtlenséget megtapasztaló gyermekek hozzáférjenek olyan alapvető szolgáltatásokhoz, mint az egészségügy, az élelmezés, az oktatás és a szociális védelem;

i) az elegendő, megfizethető, biztonságos és tápláló élelmiszerekhez és az egészséges étrendhez való egyetemes hozzáférés támogatása, különösen a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévők - többek között az öt év alatti gyermekek, a fiú és lány serdülőkorúak és különösen terhesség és szoptatás idején a nők - tekintetében, valamint az élelmezési és táplálkozási reziliencia és az ellátás folyamatosságának erősítése, különösen az elhúzódó vagy visszatérő válságok sújtotta országokban; a növekedésben való elmaradás; a sorvadás és az alultápláltság egyéb formáinak megelőzése; a több ágazatra kiterjedően alkalmazott, tápanyag-orientált megközelítések elősegítése a mezőgazdaságban;

j) a biztonságos és elegendő ivóvízhez, higiéniás létesítményekhez és higiéniás körülményekhez való egyetemes hozzáférés, valamint a fenntartható és integrált vízgazdálkodás biztosítása, különösen helyi szinten;

k) az egyetemes egészségügyi ellátás megvalósítása - amelynek keretében minden személy és közösség méltányos hozzáféréssel rendelkezik az olyan minőségi és megfizethető egészségügyi szolgáltatásokhoz, mint például a Pekingi Cselekvési Platform végrehajtására, az ICPD cselekvési programjának teljesítésére, valamint a kapcsolódó felülvizsgálati konferenciák eredményeire támaszkodó szexuális és reproduktív egészségügyi szolgáltatások -, mégpedig az inkluzív, erős, minőségi, reziliens és mindenki számára hozzáférhető egészségügyi rendszerek kiépítésének támogatásával, valamint a korai figyelmeztető, a kockázatcsökkentési, a kockázatkezelési és a helyreállítási kapacitások javításával; a globális egészségügyi veszélyek kezelésére, a szegénységgel összefüggő és elhanyagolt betegségek elleni biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagok, gyógyszerek és kezelések kidolgozására, valamint az egészségügyi kihívásokra - többek között a fertőző betegségekre, az antimikrobiális rezisztenciára és az új betegségekre és járványokra - adott válaszok javítására irányuló uniós kutatási és innovációs keretprogram keretébe illeszkedő tevékenység kiegészítése;

l) az egyetemes és méltányos szociális védelem támogatása, valamint a szociális biztonsági hálók és a támogatási hálózatok és rendszerek megerősítése az alapjövedelem garantálása a mélyszegénységbe való lecsúszás megelőzése és a reziliencia kiépítése érdekében;

m) inkluzív fenntartható városfejlesztés előmozdítása a városi egyenlőtlenségek kezelése érdekében, a leginkább rászorulókra összpontosítva;

n) a helyi hatóságok támogatása többek között decentralizált együttműködéssel, kapacitásépítéssel és erőforrás-mobilizálással annak érdekében, hogy a városi és a vidéki területeken javítsák a fenntartható fejlődési célok helyi megvalósítását az alapvető szolgáltatások nyújtása és rugalmassága, valamint az élelmezés- és táplálkozásbiztonsághoz, az elérhető, tisztességes és megfizethető lakhatáshoz, valamint életminőséghez való méltányos hozzájutás révén, különösen az illegális településeken és nyomornegyedekben élők számára; a hozzáférhető részvételi és panasztételi mechanizmusok megerősítése és előmozdítása, különösen a hátrányos helyzetű és a kirekesztett személyek és csoportok számára;

o) nemzetközileg elfogadott célok elérésének előmozdítása az oktatásban - különös hangsúlyt fektetve az ingyenes oktatási rendszerek erősítésére -inkluzív és méltányos, minőségi formális, informális és iskolarendszeren kívüli oktatás révén, valamint az egész életen át tartó tanulási lehetőségek népszerűsítése mindenki számára és minden szinten, különösen a kisgyermekkorban és az általános iskolás életkorban, a műszaki és szakképzés népszerűsítése szükség- és válsághelyzetekben is, különös figyelmet fordítva a nőkre és a lányokra; továbbá többek között a tanárok képzésével és szakmai továbbképzésével, illetve a digitális technológiák alkalmazásával, az oktatás, a tanítás és a tanulás javítása céljából;

p) az Unió és a partnerországok, illetve maguk a partnerországok közötti kapacitásépítési és tanulási célú mobilitási tevékenységek, valamint az ezen országok intézményeivel, szervezeteivel, helyi végrehajtó szerveivel és hatóságaival folytatott együttműködés és szakpolitikai párbeszéd támogatása;

q) az együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia és a kutatás területén, különösen a szegénységgel összefüggő és társadalmi változások, a nyílt hozzáférésű adatok, az óriási méretű adathalmazok, a mesterséges intelligencia és az innováció kezelése területén, az agyelszívás jelenségének megelőzése mellett;

r) a koordináció fokozása minden szinten valamennyi érintett szereplő között a természeti vagy ember okozta szükséghelyzetből a fejlesztési szakaszba való átmenet elősegítése érdekében; a humanitárius segítségnyújtással és adott esetben a békeépítéssel koherens együttműködési beavatkozások közös tervezésének és programozásának biztosítása közös elemzés alapján;

s) a gondolatszabadságnak, a lelkiismereti szabadságnak, a vallás és meggyőződés szabadságának támogatása többek között a valláson vagy meggyőződésen alapuló gyűlölet, intolerancia és hátrányos megkülönböztetés összes formájának kiküszöbölésére irányuló intézkedések, valamint a vallási és kulturális sokszínűség iránti toleranciának és tiszteletnek mind a társadalmon belül, mind a társadalmak között történő erősítése révén;

t) az interkulturális párbeszéd és a kulturális sokszínűség minden formájának előmozdítása, valamint a kulturális örökség megőrzése és népszerűsítése, továbbá a kreatív ágazatok fenntartható, társadalmi és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos potenciáljának felszabadítása;

u) tevékenységek támogatása és az együttműködés előmozdítása a sport területén a nők és a fiatalok, egyének és közösségek társadalmi szerepvállalásának növelése, valamint a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend egészségügyi, oktatási és társadalmi befogadási célkitűzéseihez való hozzájárulás érdekében;

v) a lakóhelyüket hosszú távra elhagyni kényszerült személyek méltóságának és rezilienciájának, valamint a befogadó országok és a befogadó közösségek gazdasági és társadalmi életébe való befogadásuknak az előmozdítása, többek között helyi szinten is.

3. Migráció, kényszerű lakóhelyelhagyás és mobilitás

a) a migrációval, a kényszerű lakóhelyelhagyással és a mobilitással kapcsolatos kétoldalú, regionális és nemzetközi partnerségek megerősítése integrált és kiegyensúlyozott megközelítés alapján, a migráció valamennyi vonatkozását lefedve, ideértve a bilaterális vagy regionális uniós megállapodások, párbeszédek és intézkedések végrehajtásának támogatását is, köztük a visszatérésre és a visszafogadásra, a legális migrációs lehetőségekre és a mobilitási partnerségekre vonatkozókat, a nemzetközi jogi és emberi jogi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása mellett;

b) a visszatérő migránsok és családjaik fenntartható reintegrációjának, valamint a partnerországok közötti biztonságos és méltóságteljes, a nemzetközi és az uniós jog alapján fennálló humanitárius és emberi jogi kötelezettségek teljes körű tiszteletben tartása melletti visszatéréseknek a támogatása;

c) az irreguláris migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezelése és enyhítése;

d) az irreguláris migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással szembeni fellépés; a migrációval összefüggő sebezhetőségek csökkentése, beleértve az emberkereskedelem és az embercsempészés által okozott sebezhetőségeket is, valamint a kizsákmányolás és visszaélés áldozatainak védelmét célzó támogató intézkedések; továbbá az integrált határigazgatással kapcsolatos együttműködés fokozása a nemzetközi és az uniós joggal, az emberi jogok jogával, a humanitárius joggal és az adatvédelmi előírásokkal összhangban;

e) a migráció kezelésére szolgáló tudományos, technikai, humán és intézményi kapacitás megerősítése, beleértve az emberi jogi képzéseket, a partnerországok befogadási, feldolgozási, menekültügyi és visszaküldési eljárásainak támogatását; az információcserével kapcsolatos, határokon átnyúló együttműködés megerősítése az adatvédelmi normákkal és az emberi jogok nemzetközi joga szerinti, a magánélethez való joggal kapcsolatos kötelezettségekkel összhangban; valamint olyan, pontos és lebontott adatok gyűjtésének és felhasználásának a támogatása, amelyek a rendezett, biztonságos, szabályos és felelősségteljesen kezelt migráció és mobilitás elősegítése érdekében a tényeken alapuló szakpolitikák alapjául szolgálnak;

f) hatékony és emberi jogokon alapuló migrációs politikák támogatása minden szinten, a védelmi programokat is ideértve;

g) adott esetben a szabályos migráció és a jól irányított mobilitás elősegítéséhez szükséges feltételek előmozdítása a tagállamok hatásköreinek tiszteletben tartása mellett, valamint az emberek közötti kapcsolatok előmozdítása, többek között az oktatás, a kutatás és az innováció, a kulturális csere és a kultúrák közötti párbeszéd terén, többek között pontos és időszerű tájékoztatás nyújtásával és a szabályos migráció fejlesztésre gyakorolt hatásának maximalizálásával;

h) a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolat közös értelmezésének javítása, elismerve, hogy a rendezett, biztonságos, szabályos és felelősségteljesen kezelt migráció és mobilitás, a béke, a jó kormányzás, a stabilitás, az inkluzív növekedés és a fenntartható fejlődés szorosan összefüggenek egymással, és törekvés az e különböző dimenziókon belüli szinergiákra;

i) valamennyi migráns, menekült, lakóhelyét elhagyni kényszerült személy és belső menekült, köztük az éghajlatváltozás miatt lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek emberi jogai védelmének, tiszteletben tartásának és érvényesülésének biztosítása, különös figyelmet fordítva a veszélyeztetett csoportokra;

j) a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyeket, a belső menekülteket és befogadó közösségeiket célzó fejlesztésorientált megoldások támogatása, többek között a munkaerőpiachoz, a tisztességes munkahelyekhez, az oktatáshoz és a szolgáltatásokhoz való hozzáférést biztosító társadalmi-gazdasági befogadás révén, a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek méltóságának, rezilienciájának és önállóságának előmozdítása érdekében;

k) a származási országokban a diaszpóra szerepvállalásának támogatása a fenntartható fejlődéshez való hozzájárulás érdekében, többek között a helyi hatóságok és a civil társadalmi szervezetek bevonása révén, figyelembe véve beruházási potenciáljukat, támogatva szolidaritási és vállalkozói kezdeményezéseiket;

l) a kivándorlók általi hazautalások gyorsabbá, olcsóbbá és biztonságosabbá tételének előmozdítása a forrásországokban és a címzett országokban egyaránt, segítve ezzel fejlesztési potenciáljuk kibontakozását.

Az e területen folytatott együttműködést a migrációs vonatkozású uniós szabályokkal összhangban fogják kezelni, teljes körűen tiszteletben tartva a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét.

BOLYGÓNK

4. Környezetvédelem és éghajlatváltozás

a) a tudományos, technikai, humán és intézményi kapacitások erősítése az éghajlatvédelem és a környezetgazdálkodás, valamint e szempontok általános érvényesítése és nyomon követése érdekében; a regionális, nemzeti és helyi éghajlat-politikai és környezetvédelmi irányítás megerősítése, valamint az állami és magánforrásokhoz való hozzáférés megkönnyítése a katasztrófakockázatok csökkentése, az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzése és az éghajlatváltozás elleni küzdelem finanszírozása, valamint az éghajlatváltozás okozta kockázatok elleni biztosítás érdekében;

b) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás támogatása, különös hangsúlyt fektetve a különösen veszélyeztetett államokra és lakosságra; hozzájárulás a partnerek azzal kapcsolatos erőfeszítéseihez, hogy a Párizsi Megállapodásnak és a sendai katasztrófakockázat-csökkentési keretnek megfelelően eleget tegyenek az éghajlatváltozással, az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatos kötelezettségvállalásaiknak, helyi szinten is. Ezen erőfeszítések magukban foglalják a nemzetileg meghatározott hozzájárulásoknak, valamint az éghajlatváltozás mérséklését és az ahhoz való alkalmazkodást célzó cselekvési terveknek egyes globális kezdeményezések - mint például a nemzetileg meghatározott hozzájárulásokkal kapcsolatos partnerség - útján történő végrehajtását, ideértve az alkalmazkodás és a hatások enyhítése közötti szinergiákat is, valamint az olyan más többoldalú környezetvédelmi megállapodások alapján tett kötelezettségvállalásaikat, mint például a biológiai sokféleségről szóló ENSZ-egyezmény és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény;

c) fenntartható zöld és kék növekedés, valamint körforgásos gazdaság kialakítása és/vagy megerősítése valamennyi gazdasági ágazatban;

d) a fenntartható energiához való hozzáférés előmozdítása a fejlődő országokban; a fenntartható megújuló energiával kapcsolatos együttműködés erősítése a - többek között mind a nemzeti, mind a határokon átnyúló biztonsági és környezeti hatások értékelésére vonatkozó - legmagasabb nemzetközi szabványok maradéktalan tiszteletben tartása mellett. Az energiahatékonysággal kapcsolatos együttműködés és a megújuló energiaforrásokból származó energia termelésének és használatának az előmozdítása és növelése; a megbízható, biztonságos, megfizethető, tiszta és fenntartható energiaszolgáltatásokhoz való hozzáférés előmozdítása; különösen a kisléptékű, minihálózati és hálózaton kívüli, magas környezeti és fejlesztési értékkel bíró megoldások, valamint olyan helyi és decentralizált megoldások támogatása, amelyek biztosítják a szegénységben és a távoli területeken élő emberek energiához való hozzáférését;

e) a környezeti fenntarthatósággal és az éghajlatváltozással kapcsolatos célkitűzések általános érvényesítésére irányuló kapacitásépítés, valamint a zöld növekedés megvalósítása a nemzeti és helyi fejlesztési stratégiákban, ideértve a fenntarthatósági kritériumok közbeszerzésekben való támogatását;

f) a környezeti szempontból káros fosszilistüzelőanyag-támogatások fokozatos megszüntetésének előmozdítása, stabil és átlátható energiapiacok megteremtése és intelligens energiahálózatok telepítése, valamint digitális technológiák alkalmazása a fenntartható energiagazdálkodás érdekében;

g) a vállalati társadalmi felelősségvállalás, az ellátási láncokban a kellő gondosság, valamint az "elővigyázatossági megközelítés" és a "szennyező fizet" elv következetes alkalmazásának előmozdítása;

h) a környezeti szempontból fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok előmozdítása - beleértve az agroökológiát és a biológiai sokféleséget -, valamint az éghajlatváltozás mérséklésének fokozása és az ahhoz való alkalmazkodás javítása, továbbá a környezeti és társadalmi reziliencia és az egészséges ökoszisztémák előmozdítása;

i) a helyi, nemzeti, regionális és kontinentális multimodális közlekedési hálózatok és szolgáltatások javítása a fenntartható, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens gazdasági fejlődés és munkahelyteremtés további lehetőségeinek erősítése érdekében, szem előtt tartva az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődést. A közlekedés könnyítésének és liberalizálásának fokozása, a fenntarthatóság, a közúti közlekedésbiztonság és a közlekedési terület rezilienciájának javítása;

j) a helyi hatóságok és közösségek, illetve az őslakos népek intenzívebb bevonása az éghajlatváltozás hatásainak kezelésébe, a biológiai sokféleség csökkenése és a vadon élő állatokat és növényeket érintő bűncselekmények elleni küzdelembe, az ökoszisztémák megőrzésébe és a természeti erőforrásokkal való, konfliktusérzékeny gazdálkodásba, többek között a földtulajdoni és -használati viszonyok és a vízkészlet-gazdálkodás javításával. A fenntartható városfejlesztésnek és a városi térségek rezilienciájának az előmozdítása; a panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokban való részvétel, valamint ezek elérhetőségének megerősítése és előmozdítása nemzeti és helyi szinten, különösen az őslakos népek tekintetében, az UNDRIP-ben foglaltaknak megfelelően;

k) a fenntartható fejlődéssel kapcsolatos oktatás előmozdítása az emberek által a társadalom átalakításában és a fenntartható jövő megteremtésében vállalt szerep növelése érdekében;

l) a természeti erőforrások, egészséges szárazföldi és nem szárazföldi ökoszisztémák megőrzésének, a velük való fenntartható és konfliktusérzékeny gazdálkodásnak és helyreállításuknak az előmozdítása, a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, a vadon élő állatok és növények védelme, beleértve az orvvadászat és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelme elleni küzdelmet; a konzultáció erősítése és a határokon átnyúló regionális együttműködés előmozdítása, valamint az őslakos népek szabad, előzetes tájékoztatáson alapuló beleegyezésének és hatékony részvételének biztosítása az UNDRIP-ben foglaltaknak megfelelően;

m) az integrált, fenntartható, részvételen alapuló és konfliktusérzékeny vízkészlet-gazdálkodás és a határokon átnyúló vízügyi együttműködés előmozdítása a nemzetközi joggal összhangban, adott esetben a helyi hatóságok bevonásával;

n) a szénkészletek megőrzésének és növelésének előmozdítása a földhasználat, a földhasználat megváltoztatása és az erdőgazdálkodás fenntartható igazgatása, valamint a környezetkárosodás, az elsivatagosodás, a talaj- és erdőpusztulás és a szárazság elleni küzdelem útján, adott esetben a helyi hatóságok bevonásával;

o) az erdőtelepítés előmozdítása és a természetes erdők védelme; az erdőirtás visszaszorítása, továbbá az erdészeti jogszabályok végrehajtásának, az erdészeti irányításnak és az erdészeti termékek kereskedelmének előmozdítása, valamint az illegális fakitermelés, az illegális faanyag- és fatermék-kereskedelem elleni küzdelem. A jobb kormányzás és kapacitásépítés támogatása a természeti erőforrásokkal való fenntartható gazdálkodás érdekében, többek között szubnacionális kormányok révén; az önkéntes partnerségi megállapodások tárgyalásának és végrehajtásának támogatása;

p) az óceánpolitikai irányítás támogatása, ideértve a part menti és tengeri területek valamennyi formájának, köztük az ökoszisztémáknak a védelmét, helyreállítását és megőrzését, a tengeri hulladék elleni küzdelmet, a jogellenes, be nem jelentett és szabályozatlan halászat elleni küzdelmet, valamint a tengeri biológiai sokféleség védelmét az ENSZ Tengerjogi Egyezményével összhangban;

q) a regionális katasztrófakockázat-csökkentés, a felkészültség és a reziliencia megerősítése, többek között beruházások, valamint közösségi alapú és emberközpontú megközelítés előmozdítása révén, az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással kapcsolatos szakpolitikákkal és tevékenységekkel szinergiában;

r) az erőforrás-hatékonyság, valamint a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása - különösen a teljes ellátási lánc mentén - a körforgásos gazdaságra való áttérés felé, többek között a természeti erőforrások konfliktusok finanszírozására való felhasználásának visszaszorításával, valamint támogatva az érdekelt felek vonatkozó kezdeményezéseknek való megfelelését; a szennyezés elleni fellépés, a légszennyező anyagok, különösen a korom csökkentése, valamint a vegyi anyagok és a hulladék megfelelő kezelésének előmozdítása;

s) azon erőfeszítések támogatása, amelyek a fenntartható gazdasági diverzifikáció, a versenyképesség, az ellátási láncokban a helyi hozzáadott érték és a fenntartható kereskedelem javítására, a magánszektor fejlesztésére - különösen az alacsony szén-dioxid-kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens zöld növekedésre, a kkv-kra és a szövetkezetekre - irányulnak, mégpedig az Unióval kötött, fenntartható fejlődésre vonatkozó, meglévő kereskedelmi megállapodások előnyeit kihasználva;

t) a nemzetközi megállapodásokban a biológiai sokféleség megőrzésével kapcsolatban vállalt kötelezettségek teljesítésének előmozdítása;

u) az éghajlatváltozással és a környezettel kapcsolatos célkitűzések integrálásának és általános érvényesítésének fokozása a módszertani és kutatási munka támogatása révén;

v) a fejlődést, a békét és a biztonságot esetlegesen destabilizáló, globális és régiókon átnyúló éghajlatváltozási hatások kezelése.

JÓLÉT

5. Inkluzív és fenntartható gazdasági növekedés és tisztességes foglalkoztatás

a) a vállalkozói lét támogatása például mikrofinanszírozás révén, valamint a tisztességes foglalkoztatás és foglalkoztathatóság támogatása a készségek és kompetenciák fejlesztése, az oktatás és a szakképzés révén, a nemzetközi munkaügyi előírások teljes körű alkalmazásának javítása többek között a szociális párbeszéd, a gyermekmunka elleni küzdelem, az egészséges munkakörülmények, a nemek közötti egyenlőség, a létminimum, valamint - különösen az ifjúság és a nők tekintetében - a lehetőségek megteremtése terén;

b) olyan nemzeti és helyi fejlesztési stratégiák támogatása, amelyek maximalizálják a pozitív társadalmi hatásokat, csökkentik bizonyos csoportok kirekesztésének és marginalizálódásának kockázatát, a tisztességes, hatékony és fenntartható adóztatás és az újraelosztó állami szakpolitikák előmozdítása, valamint fenntartható szociális védelmi rendszerek és társadalombiztosítási rendszerek kialakítása és megerősítése; az adókijátszás és az adóparadicsomok elleni küzdelemre irányuló nemzeti és nemzetközi szintű erőfeszítések támogatása;

c) az üzleti és a befektetési környezet javítása helyi és nemzeti szinten, a gazdasági fejlődést elősegítő és a vállalkozásokat, különösen a kkv-kat - köztük az induló innovatív vállalkozásokat, a szövetkezeteket, a szociális vállalkozásokat és a női vállalkozókat - vállalkozásuk bővítésében és a munkahelyteremtésben támogató szabályozási környezet kialakítása, a szolidáris gazdaság fejlődésének támogatása, valamint a felelős üzleti magatartásnak és a magánszektor elszámoltathatóságának a fokozása;

d) az emberi jogok magánszektorbeli tevékenységekhez kapcsolódó megsértésére vonatkozó vállalati elszámoltathatóság és a jogorvoslati mechanizmusok előmozdítása; az emberi jogi normáknak és a szabályozásban bekövetkező - többek között a kellő gondosság kötelező alkalmazásával kapcsolatos - változásoknak és az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségével kapcsolatos nemzetközi kötelezettségvállalásoknak való vállalati megfelelés biztosításáért helyi, regionális és globális szinten tett erőfeszítések támogatása;

e) a társadalmi és környezeti fenntarthatóság, az inkluzivitás, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelősséggel végzett üzleti gyakorlat megerősítése, valamint az emberi jogi normák és elvek tiszteletben tartása és előmozdítása az értékláncok egészében, a közös értékek hozzáadásának és a tisztességes kereskedelmi feltételeknek az előmozdítása;

f) a közkiadások relevanciájának, hatékonyságának és fenntarthatóságának növelése többek között fenntartható közbeszerzések előmozdítása útján; továbbá az államháztartás stratégiaibb felhasználásának előmozdítása, egyebek mellett vegyesfinanszírozási eszközök útján, további állami és magánberuházások bevonása érdekében;

g) a városokban mint a fenntartható és inkluzív növekedés és innováció központjaiban rejlő lehetőségek kiaknázása;

h) a belső gazdasági, társadalmi és területi kohézió előmozdítása, erősebb kapcsolatok kialakítása a városi és vidéki területek között, valamint a kreatív ágazatok és a fenntartható turisztikai ágazat fejlődésének mint a fenntartható fejlődés eszközének az előmozdítása;

i) a fenntartható és inkluzív mezőgazdasági és élelmiszer-értékláncok kiaknázása és diverzifikációja, az élelmezésbiztonsági és a gazdasági diverzifikáció előmozdítása, a hozzáadott érték növelése, a regionális integráció, a versenyképesség és a méltányos kereskedelem előmozdítása, valamint a fenntartható, alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens innovációk megerősítése;

j) az ökológiailag hatékony mezőgazdaság intenzívebbé tételére való összpontosítás a mezőgazdasági kistermelők és legfőképpen a női gazdálkodók esetében, az eredményes és fenntartható nemzeti szakpolitikák, stratégiák és jogi keretek, valamint az erőforrásokhoz, köztük a földhöz, a földtulajdon- és földhasználati jogokhoz, a vízhez, a mezőgazdasági termeléshez felhasznált egyéb alapanyagokhoz és a (mikro)hitelhez való igazságos és fenntartható hozzájutás és ezek kezelésének támogatása révén;

k) a civil társadalom - különösen a mezőgazdasági termelők szervezetei - szakpolitikai döntéshozatalba és kutatási programok kialakításába történő bevonásának támogatása többek között regionális szinten, valamint a kormányprogramok végrehajtásában és értékelésében játszott szerepük növelése;

l) a fenntartható halászati gazdálkodás és a fenntartható akvakultúra támogatása és előmozdítása;

m) a megfizethető, megbízható és fenntartható energiához való egyetemes hozzáférés elősegítése, az alacsony szén-dioxid-kibocsátással járó, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság előmozdítása a Párizsi Megállapodás és a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó menetrend célkitűzéseivel összhangban;

n) az intelligens, fenntartható, inkluzív, biztonságos mobilitás előmozdítása, valamint az Unióval való közlekedési összeköttetések javítása;

o) a hozzáférhető, megfizethető, inkluzív, megbízható és biztonságos digitális összeköttetés előmozdítása és a digitális gazdaság megerősítése; a digitális jártasság és készségek előmozdítása; a digitális vállalkozások és munkahelyteremtés elősegítése; a fenntartható fejlődést segítő tényezőként a digitális technológiák alkalmazásának előmozdítása; a kiberbiztonság, az adatvédelem és a digitalizációhoz kapcsolódó egyéb szabályozási kérdések kezelése;

p) a piacok és ágazatok olyan módon történő fejlesztése és megerősítése, amely beindítaná az inkluzív, fenntartható és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens növekedést és a méltányos kereskedelmet, valamint csökkentené a veszélyeztetett csoportok társadalmi-gazdasági marginalizálódását;

q) a regionális integrációs menetrend és az optimális kereskedelempolitikák támogatása, támogatva az inkluzív és fenntartható fejlődést, az országok kereskedési kapacitásának erősítése, valamint az Unió és a partnerei közötti kereskedelmi megállapodások - köztük a fejlődő országbeli partnerekkel kötött holisztikus és aszimmetrikus megállapodások - konszolidációjának és végrehajtásának támogatása az emberi jogi normákkal összhangban; a multilateralizmus, a fenntartható gazdasági együttműködés, valamint a Kereskedelmi Világszervezet szabályainak előmozdítását és erősítését célzó intézkedések előmozdítása és erősítése;

r) az együttműködés előmozdítása a tudomány, a technológia, a kutatás, a digitalizáció, a nyílt hozzáférésű adatok, az óriási méretű adathalmazok, a mesterséges intelligencia, valamint az innováció területén, beleértve a tudománydiplomácia fejlesztését;

s) a kultúrák közötti párbeszéd és a kulturális sokszínűség valamennyi formájának előmozdítása, a helyi kézművesség, a kortárs művészet és a kulturális kifejezés fejlesztése, a kulturális örökség megőrzése és népszerűsítése, a kreatív ágazatok fenntartható, társadalmi és gazdasági fejlődéssel kapcsolatos potenciáljának felszabadítása, továbbá az UNDRIP-ben foglaltaknak megfelelően az őslakos népek jogainak, a helyi közösségeknek, valamint hatékony részvételüknek és társadalmi szerepvállalásuk növelésének erősítése;

t) a nők társadalmi szerepvállalásának növelése, hogy nagyobb szerepet vállalhassanak a gazdaságban és a döntéshozatalban, többek között helyi szinten is;

u) a mindenkit megillető, egészséges környezetben történő, tisztességes munkához való hozzájutás javítása, valamint inkluzívabb és jól működő munkaerőpiacok és foglalkoztatáspolitikák kialakítása, amelyek célja mindenki, különösen a nők és a fiatalok számára tisztességes munka megteremtése, az emberi és a munkavállalói jogok tiszteletben tartása, ezen belül pedig a létminimum biztosítása;

v) a kitermelő ágazatokhoz való méltányos, fenntartható, torzító hatásoktól mentes, konfliktusérzékeny és korrupciótól mentes hozzáférés előmozdítása az emberi jogok tiszteletben tartása mellett; az átláthatóság, a kellő gondosság és a beruházói felelősség növelése a magánszektor elszámoltathatóságának előmozdítása mellett; az (EU) 2017/821 európai parlamenti és tanácsi rendeletet ( 3 ) kísérő intézkedések alkalmazása.

BÉKE

6. Béke, stabilitás és konfliktusmegelőzés

a) a békéhez, a konfliktusmegelőzéshez és így a stabilitáshoz való hozzájárulás az államok, szubnacionális kormányok, társadalmak, közösségek és egyének politikai, gazdasági, környezeti, élelmezési, demográfiai, biztonsági és társadalmi nyomásokkal és sokkhatásokkal szembeni rezilienciájának a kiépítése útján, többek között a hibrid fenyegetésekkel szembeni fellépéssel és a rezilienciaértékelések támogatásával, amelyek célja az olyan helyi kapacitások azonosítása a társadalmakban, amelyek lehetővé teszik, hogy ezeknek a nyomásoknak és sokkhatásoknak ellenálljanak, alkalmazkodjanak hozzájuk, és azokból gyorsan fel tudjanak épülni; a politikai és gazdasági kirekesztés, valamint a konfliktusok, a bizonytalanság és az instabilitás egyéb hosszú távú strukturális és kiváltó okainak a kezelése;

b) az erőszakmentesség kultúrájának előmozdítása, többek között a békével kapcsolatos formális, informális és nemformális oktatás révén;

c) a konfliktusmegelőzés, a korai figyelmeztetés és a béketeremtés támogatása békeközvetítés és párbeszéd, válságkezelés és stabilizáció, valamint konfliktus utáni újjáépítés révén, beleértve a nők fokozottabb szerepét e szakaszok mindegyikében; a bizalomépítés, a békeközvetítés, a párbeszéd és a megbékélés, a jószomszédi kapcsolatok és a konfliktusok megelőzéséhez és rendezéséhez hozzájáruló egyéb intézkedések előmozdítása és megkönnyítése, valamint az ezekhez kapcsolódó kapacitásépítés - különös tekintettel a közösségek között kialakuló feszültségekre -, továbbá a társadalom szegmensei közötti, valamint az elhúzódó konfliktusokban és válsághelyzetekben történő megbékélést célzó intézkedések előmozdítása;

d) a fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és reintegrációjának támogatása, az egykori harcosok és családjaik lefegyverzésének, leszerelésének és reintegrációjának elősegítése, valamint a fegyveres erők szerkezetátalakításából eredő társadalmi hatások kezelése, beleértve a nők sajátos szükségleteit is;

e) a nők és a fiatalok - többek között a döntéshozatalban és -végrehajtásban, a béketárgyalásokban, a megbékélési folyamatokban, a konfliktusmegelőzésben és a békeépítésben való - rendszeres részvételének, valamint különösen az instabil, konfliktussal terhelt és konfliktus utáni helyzetekben és országokban az ő befogadásuknak, a polgári és politikai életben való érdemi részvételüknek és társadalmi elismerésüknek a fokozása az 1325 (2000) sz. ENSZ BT-határozattal összhangban, az erőszakos konfliktusok által rájuk gyakorolt aránytalan hatások kezelése és a konfliktusok során felmerülő sajátos szükségleteik jobb figyelembevétele érdekében is;

f) a szexuális és nemi alapú erőszak minden formájának megelőzése, beleértve a szexuális erőszak háborús fegyverként való alkalmazását;

g) a biztonsági ágazat konfliktusérzékeny és a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő reformjának támogatása, amely reform során biztosított az Unió alapvető értékeinek és a jó kormányzás alapelveinek a tiszteletben tartása, előmozdítása és érvényesülése, továbbá amely az egyének, a civil társadalom és az állam számára a fenntartható fejlődéshez és a békéhez szükséges hatékonyabb, demokratikusabb és elszámoltathatóbb biztonsági kapacitásokat és eszközöket kínál fokozatosan;

h) katonai szereplők olyan kapacitásépítésének a támogatása, amely a fejlesztés és a fejlesztést szolgáló biztonság támogatása érdekében történik, a 9. cikknek megfelelően;

i) regionális és nemzetközi leszerelési kezdeményezések és fegyverkiviteli ellenőrzési rendszerek és mechanizmusok támogatása;

j) a biztonsághoz, stabilitáshoz és békéhez hozzájáruló helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi kezdeményezések - többek között a leszerelésre irányuló kezdeményezések és a fegyverkivitel-ellenőrzési rendszerek és mechanizmusok -, az aknamentesítés és az aknákkal kapcsolatos fellépések támogatása, valamint e különféle kezdeményezések összekapcsolása, továbbá a gyalogsági aknák, a fel nem robbant robbanótestek vagy a háborúból visszamaradt robbanószerkezetek polgári lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelése, beleértve a nők szükségleteit is;

k) az erőszakos szélsőségességhez és terrorizmushoz vezető radikalizálódás megelőzése és az ellene való küzdelem, valamint az egyének ilyen fenyegetésekkel szembeni védelme többek között kontextusfüggő, konfliktusérzékeny és a nemek közötti egyenlőség szempontját figyelembe vevő tevékenységek révén;

l) ad hoc, helyi, nemzeti, regionális és nemzetközi büntetőbíróságok, igazságfeltáró és békéltető bizottságok és mechanizmusok támogatása;

m) az erőszak valamennyi formája, valamint a korrupció, a szervezett bűnözés és a pénzmosás elleni küzdelem;

n) a közös természeti erőforrásokkal való fenntartható, konfliktusérzékeny és részvételen alapuló gazdálkodást célzó, határokon átnyúló együttműködés előmozdítása a nemzetközi és az uniós joggal összhangban, továbbá az érintett személyek, csoportok, többek között - az UNDRIP-ben foglaltaknak megfelelően - az őslakos népek, valamint a helyi közösségek emberi jogainak tiszteletben tartása és előmozdítása;

o) együttműködés harmadik országokkal az atomenergiának az egészségügy, a mezőgazdaság és az élelmiszer-biztonság terén történő békés felhasználása tekintetében, a legmagasabb szintű nemzetközi normáknak való teljes megfelelés biztosítása mellett; továbbá a radiológiai balesetnek kitett országok lakosságára gyakorolt hatások kezelését szolgáló, valamint e lakosság életkörülményeinek javítását célzó szociális tevékenységek támogatása; a nukleáris vonatkozású területekkel kapcsolatos tudásmenedzsment, képzés és oktatás előmozdítása. Ezeknek a tevékenységeknek adott esetben koherenseknek kell lenniük a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz tevékenységeivel;

p) a tengeri védelem és a tengerészeti biztonság javítása a biztonságos, tiszta és fenntarthatóan kezelt óceánok érdekében;

q) a kapacitásépítés támogatása a kiberbiztonság, a reziliens digitális hálózatok, az adatvédelem és a magánélet védelme terén, az emberi jogi normákkal és elvekkel összhangban.

PARTNERSÉG

7. Partnerség

a) az országok felelősségvállalásának, a partnerségnek és - többek között a civil társadalommal folytatott - konstruktív párbeszédnek a fokozása annak érdekében, hogy a fejlesztési együttműködés valamennyi dimenziójában hatékonyabbá váljon (külön figyelmet fordítva a legkevésbé fejlett országok és a konfliktus sújtotta, továbbá instabil helyzetben lévő országok előtt álló egyedi kihívásokra, valamint a közepes jövedelmű és az előrébb járó fejlődő országok átmenettel kapcsolatos egyedi kihívásaira), valamint a fejlesztési együttműködés jogalapú, az összes emberi jogra kiterjedő, valamint azt biztosító megközelítésének végrehajtása, hogy senki ne maradjon hátra;

b) az Unió, valamint a harmadik országok és regionális és nemzetközi szervezetek közötti politikai, gazdasági, társadalmi, környezeti és kulturális párbeszéd elmélyítése, valamint a kétoldalú és nemzetközi kötelezettségvállalások végrehajtásának támogatása;

c) a fejlesztési együttműködés és a külső tevékenységre irányuló szakpolitikák végrehajtásában részt vevő valamennyi szereplő fokozottabb inkluzivitásának és együttműködésének elősegítése, törekedve a levont tanulságok megosztására, a kapacitások, a hozzáadott érték, a kiválóság és a tapasztalatok maximalizálására, ezáltal megerősítve a közös célokat, értékeket és érdekeket, valamint a jobb együttműködésre irányuló törekvéseket;

d) a jószomszédi kapcsolatok, a regionális integráció, a jobb hálózati összeköttetés, az együttműködés és az inkluzív és konstruktív párbeszéd ösztönzése, beleértve többek között a megerősített regionális együttműködést az Európa és Ázsia közötti összeköttetésekre vonatkozó uniós stratégia, a Közép-Ázsiára vonatkozó uniós stratégia, az EU-Afrika partnerség, a fekete-tengeri regionális együttműködés, az északi-sarkvidéki együttműködés és az Északi Dimenzió keretében;

e) a partnerországok és -régiók által a szomszédos uniós legkülső régiókkal és a tengerentúli országokkal és területekkel folytatott együttműködés támogatása és fokozása;

f) a civil társadalmi szervezetek és alapítványok számára kedvező környezet előmozdítása, érdemi, folyamatos és strukturált részvételük fokozása a hazai és a nemzetközi szakpolitikákban, valamint arra irányuló kapacitásaik javítása, hogy betölthessék független fejlesztési és irányítási résztvevőként játszott szerepüket; valamint a többszereplős megközelítések és a civil társadalmi szereplőkkel - többek között a nőjogi szervezetekkel - való partnerségek új módjainak megerősítése; a demokrácia támogatása és a polgári mozgástér bővítése; az Unióval folytatott érdemi és strukturált párbeszéd előmozdítása, valamint az Unió civil társadalommal való együttműködésére vonatkozó országspecifikus ütemtervek hatékony alkalmazása és végrehajtása;

g) a helyi hatóságok bevonása, valamint szakpolitika-alakítóként és döntéshozóként játszott szerepük erősítése a helyi fejlesztések - többek között az üzleti környezet - fellendítése és az irányítás javítása érdekében, továbbá fejlesztési és irányítási szerepük erősítése; a helyi hatóságok számára olyan, kedvező szabályozási és intézményi környezet előmozdítása, amely lehetővé teszi felhatalmazásuk gyakorlását, fokozva érdemi, folyamatos és strukturált részvételüket a hazai és a nemzetközi szakpolitikákban; valamint a többszereplős és többszintű kormányzási megközelítéseknek és a helyi hatóságokkal való partnerségek új módjainak a megerősítése;

h) a harmadik országok lakosságának - köztük az emberijog-védőknek - a hatékonyabb bevonása, többek között a gazdasági, a kulturális és a társadalmi diplomácia teljes mértékű kiaknázásával;

i) az iparosodott és előrébb járó fejlődő országok elkötelezése a 2030-ig tartó időszakra szóló menetrend végrehajtása, valamint a globális közjavak és kihívások mellett, többek közt a dél-dél és a háromoldalú együttműködés területén;

j) a regionális integráció és együttműködés eredményközpontú módon való előmozdítása a regionális integráció és párbeszéd támogatásán keresztül;

k) partnerségek kiépítése a magánszektorral a partnerországokban a munkahelyteremtés és a megélhetés javítása érdekében.

III. MELLÉKLET

A TEMATIKUS PROGRAMOK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI

1. AZ EMBERI JOGOKKAL ÉS A DEMOKRÁCIÁVAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

Az Unió hozzájárul az olyan alapvető értékek előmozdításához, mint a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok egyetemessége, oszthatatlansága és egymástól való függése, az emberi méltóság tiszteletben tartása, a megkülönböztetésmentesség, az egyenlőség és a szolidaritás elve, valamint az ENSZ Alapokmányában és az emberi jogok nemzetközi jogában foglalt elvek tiszteletben tartása, főként a következő területeken:

1. Az emberi jogok és az alapvető szabadságok érvényesülésének biztosítása mindenki tekintetében, hozzájárulás olyan társadalmak kialakításához, amelyeket a részvétel, a tolerancia, a megkülönböztetésmentesség, az emberi méltóság, az egyenlőség, a társadalmi igazságosság, a nemzetközi igazságszolgáltatás és az elszámoltathatóság jellemez. Mindez két fő tengely köré épül: a) minden emberi jog tiszteletben tartásának és betartásának nyomon követése, előmozdítása és megerősítése, legyenek azok akár polgári és politikai, akár gazdasági, szociális vagy kulturális jogok. Ez - többek között - az alábbiakat célzó tevékenységeket foglal magában: a halálbüntetés eltörlése, az erőszakos eltüntetés elleni küzdelem előmozdítása, a kínzás, a rossz bánásmód és más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetés vagy bánásmód megelőzése és felszámolása, a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának, valamint a gondolatszabadságnak, a lelkiismeret-szabadságnak, valamint a vallás és meggyőződés szabadságának az előmozdítása; a nemek közötti egyenlőségnek, valamint a nők és lányok társadalmi szerepvállalása növelésének előmozdítása és védelme az élet minden területén, ideértve az oktatást, az egészségügyet, valamint a 8. cikk (4) bekezdésében említett területeket és jogokat, továbbá a munka és a magánélet közötti egyensúlyt, a politikai döntéshozatalt, valamint a nők és lányok elleni erőszak valamennyi formájának felszámolására irányuló támogató intézkedéseket; a gyermekek, a nők, a fiatalok, az LMBTI- személyek jogainak előmozdítása és védelme - a homoszexualitás dekriminalizációját célzó intézkedéseket is ideértve -, a nemzeti vagy etnikai, vallási vagy nyelvi kisebbségekhez tartozó személyek, az ENSZ őslakos népek jogairól szóló nyilatkozatában meghatározottak szerinti őslakos népek és a fogyatékossággal élő személyek jogainak előmozdítása és védelme, valamint a rasszizmus, az idegenellenesség és a megkülönböztetés elleni küzdelem, legyen annak bármi az alapja. A kijelölt hatályon belül az uniós segítségnyújtás keretében különösen a leginkább kontextus-érzékeny emberi jogi kérdéseket kell kezelni, reagálni kell az emberi jogok előmozdítása és védelme terén tevékeny civil társadalom mozgásterének szűkülésére, valamint fel kell lépni az egyéb újonnan felmerülő és összetett kihívásokkal szemben; b) az emberijog-védők védelme és befolyásuk erősítése világszerte, különösen azokban az országokban, ahol az emberi jogok és az alapvető szabadságok tiszteletének hiánya különösen hangsúlyos és rendszeres, beleértve azokat az országokat is, ahol korlátozó intézkedéseket vezettek be tevékenységük korlátozására, és tevékenységük döntő fontosságú az emberi jogi keretrendszer intézményi és jogi szempontból való megerősítéséhez. Az emberijog-védők és a civil társadalom - különösen a helyi emberijog-védők és civil társadalom - sürgősségi, közép- és hosszú távú segítségnyújtásban fognak részesülni, továbbá fenntartható intézkedésekre fog sor kerülni az érdekükben, többek között egy kifejezetten az emberijog-védők védelmét szolgáló mechanizmuson keresztül, hogy akadálytalanul végezhessék munkájukat.

2. A demokrácia fejlesztése, támogatása, megszilárdítása és védelme, a demokratikus kormányzás valamennyi vonatkozásának kezelése, ideértve a politikai pluralizmus, a képviselet és az elszámoltathatóság megerősítését, a demokrácia megerősítését minden szinten, a polgári és civil társadalmi részvétel fokozását, a hiteles, inkluzív és átlátható választási eljárások támogatását, valamint a demokratikus és választási rendszerek nyomon követésével kapcsolatos polgári kapacitás támogatását a hazai polgári választási megfigyelési szervezetek és regionális hálózataik támogatása révén. A demokrácia megerősítésének a demokratikus rendszerek legfontosabb pilléreinek, a demokratikus normáknak és elveknek, a szabad, független és pluralisztikus - online és offline - médiának, az internet szabadságának, a cenzúra elleni küzdelemnek, az elszámoltatható és inkluzív intézményeknek - többek között parlamenteknek és politikai pártoknak -, valamint a korrupció elleni küzdelemnek a fenntartásával kell megvalósulnia. Az uniós segítségnyújtás keretében támogatni kell a civil társadalom tevékenységét a jogállamiság megerősítése, az igazságszolgáltatás és a jogalkotás függetlenségének előmozdítása, a jogi és intézményi reformok és végrehajtásuk támogatása és értékelése, a demokratikus és választási rendszerek nyomon követése, valamint az igazságszolgáltatáshoz - ezen belül a nemzeti és helyi szintű, hatékony és elérhető panasztételi és jogorvoslati mechanizmusokhoz - való megfizethető hozzáférés mindenki számára történő biztosításának előmozdítása terén. A választási megfigyelésnek nagy szerepet kell kapnia a demokratikus folyamatok szélesebb körű támogatásában. Ebben az összefüggésben az uniós választási megfigyelés továbbra is a program fontos összetevője kell, hogy maradjon, ahogy az uniós választási megfigyelő missziók ajánlásainak megvalósítása is. Az 1. és a 2. beavatkozási területnek hozzá kell járulnia az emberi jogokkal és a demokráciával foglalkozó civil társadalommal való együttműködés és partnerség megerősítéséhez - érzékeny helyzetekben is - és új regionális, valamint régiók közötti szinergiák erősítéséhez az ismeretek - többek között a legjobb gyakorlatok - megosztása, továbbá a helyi civil társadalmon belüli, valamint a civil társadalom és más releváns emberi jogi szervek és mechanizmusok közötti hálózatépítés révén kapacitásuk - ezen belül rezilienciájuk - megerősítése és az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos, meggyőző erejű és multiplikátorhatással bíró narratíva kialakítása céljából.

3. A hatékony multilateralizmus és a stratégiai partnerség előmozdítása, a nemzetközi, regionális és nemzeti eszközök és mechanizmusok kapacitásának megerősítéséhez való hozzájárulás az emberi jogok, a demokrácia és a jogállamiság előmozdítása és védelme terén. Élénkíteni kell a stratégiai partnerségeket, különös tekintettel az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatalára, a Nemzetközi Büntetőbíróságra és más releváns nemzetközi, regionális és nemzeti emberi jogi mechanizmusokra. Ezenkívül a programnak elő kell mozdítania az emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos oktatást és kutatást, többek között az Emberi Jogok Global Campusa útján.

2. BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK A CIVIL TÁRSADALMI SZERVEZETEK SZÁMÁRA

1. Inkluzív, részvételen alapuló, befolyásolási lehetőségekkel rendelkező és független civil társadalom és demokratikus tér a partnerországokban

a) a polgári részvételt és a civil társadalmi tevékenységeket lehetővé tevő és hozzáférhető környezet megteremtése, többek között alapítványok útján, a szakpolitikai párbeszédekben való tevékeny civil társadalmi részvétel támogatásával és a nem állami szereplők párbeszédre szolgáló platformjainak megszilárdításával;

b) a civil társadalmi szervezetek és alapítványok kapacitásának támogatása és építése, hogy egyszerre tevékenykedhessenek saját jogukon fejlesztési szereplőként és a jó kormányzás szereplőjeként is;

c) a civil társadalmi szervezetek azon kapacitásainak építése, amelyek révén támogatást nyújtanak a kiszolgáltatott helyzetben lévő és marginalizálódott csoportok részére az alapvető - például az egészséghez kapcsolódó - szociális szolgáltatások biztosítása révén, többek között a táplálkozás, az oktatás, a szociális védelem, valamint a biztonságos vízhez, higiéniás létesítményekhez és higiéniás körülményekhez való hozzáférés terén;

d) a nőszervezetek és a nemek közötti egyenlőséggel foglalkozó más releváns szervezetek, valamint a női emberijog-védők támogatása és cselekvési képességének növelése, hogy lehetőséget kapjanak munkájuk végzésére és védelemben részesüljenek a fenyegetésekkel és az erőszakkal szemben;

e) a partnerországok civil társadalmi szervezeteiből álló hálózatok, platformok és szövetségek kapacitásainak növelése;

f) a civil társadalom képessé tétele arra, hogy végezze munkáját, többek között a civil társadalmi szervezeteket célzó kapacitásépítés, koordináció és intézményi erősítés révén, figyelembe véve a tevékenységeiket - többek között a szervezeteiken belüli és az érdekelt felek különböző típusai közötti együttműködést is - lehetővé tevő mozgástér és a finanszírozáshoz jutásuk fontosságát. A civil társadalmi szervezetek és a kormányok között a közrendről folytatott párbeszéd elősegítése.

2. Inkluzív és nyílt párbeszéd a civil társadalmi szereplőkkel és azok között

a) inkluzív többszereplős párbeszédfórumok előmozdítása, ideértve a polgárok, a civil társadalom, a helyi hatóságok, a tagállamok, a partnerországok, a magánszektor és más kulcsfontosságú fejlesztési szereplők közötti interakciót és koordinációt;

b) a civil társadalmi szereplők közötti és azokkal való együttműködés és ismeret- és tapasztalatcsere lehetővé tétele hazai és nemzetközi szinten;

c) a civil társadalmi szervezetek nemzetközi kormányközi szervezetekkel való együttműködésének és partnerségeinek elősegítése, beleértve a nemzetközi és regionális eszközök - köztük az emberi jogokat, az igazságügyet, a jogállamiságot és a demokráciát érintők - felhasználásának előmozdítását és nyomon követését célzó kapacitásépítést;

d) érdemi és folytatólagos strukturált párbeszéd és partnerségek biztosítása az Unióval.

3. Az európai polgárok tudatossága, ismeretei és szerepvállalása a fejlesztési kérdéseket illetően és azok általuk való megértése

a) lehetőség teremtése arra, hogy az emberek növeljék az szerepvállalásukat a fejlesztési kérdésekkel és a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatban, többek között a nyilvánosság tájékoztatásának növelése, a fejlesztéssel kapcsolatos formális, informális és nemformális oktatás előmozdítása - különösen a fiatalok körében -, valamint az ismereteknek a releváns szereplők közötti megosztás előmozdítása révén, az uniós tagállamokra, a tagjelölt országokra és a potenciális tagjelölt országokra összpontosítva;

b) a nyilvánosság általi támogatás mozgósítása az Unióban, a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országokban a partnerországokban megvalósítandó fenntartható és inkluzív fejlesztési stratégiák - ezen belül a szegénységcsökkentés - tekintetében.

3. A BÉKÉVEL, A STABILITÁSSAL ÉS A KONFLIKTUSMEGELŐZÉSSEL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

1. Konfliktusmegelőzéshez, békeépítéshez és válsághelyzet-felkészültséghez nyújtott támogatás

Az Unió technikai és pénzügyi segítséget nyújt olyan konfliktusérzékeny intézkedések támogatása céljából, amelyek a partnerek kockázatelemzést, konfliktusmegelőzést, békeépítést, valamint a válságok előtt és után felmerülő szükségletek kezelését érintő kapacitásának építésére és erősítésére irányulnak, szoros koordinációt folytatva az ENSZ-szel és más nemzetközi, regionális és szubregionális szervezetekkel, valamint állami, civil társadalmi és helyi hatósági szereplőkkel, az elsősorban a következő területeken tett erőfeszítéseikkel kapcsolatban, különös figyelmet fordítva a nemek közötti egyenlőségre, biztosítva a nők és a fiatalok tényleges részvételét és társadalmi szerepvállalásuk növelését:

a) korai előrejelzés és konfliktusérzékeny kockázatelemzés a szakpolitikai döntéshozatalban és a szakpolitika végrehajtásában;

b) segítségnyújtás és kapacitásépítés a bizalomépítés, a békeközvetítés, a párbeszéd és a megbékélési intézkedések terén, közösségi szinten is, különös tekintettel a közösségek között kialakuló feszültségekre, különösen a népirtás és az emberiesség elleni bűncselekmények megakadályozása céljából;

c) konfliktusmegelőzés;

d) a polgári stabilizációs, békefenntartó és békeépítő missziókban való részvételi és telepítési kapacitások megerősítése;

e) a konfliktus utáni helyreállítás és a politikai és biztonsági helyzetre kiható katasztrófák utáni helyreállítás javítása;

f) a stabilizációnak, az egyének biztonságának és a humánbiztonság helyreállítását szolgáló intézkedéseknek a támogatása, beleértve az aknákkal kapcsolatos fellépést, az aknamentesítést és az átmeneti igazságszolgáltatást a vonatkozó multilaterális megállapodásokkal összhangban;

g) a békeépítést és az államépítést célzó tevékenységek támogatása, bevonva adott esetben civil társadalmi szervezeteket, állami és nemzetközi szervezeteket, továbbá az állam és a társadalom közötti kapcsolatok erősítése;

h) hozzájárulás a békeépítési kérdésekről különböző szinteken, a helyi civil társadalom és a partnerországok között, valamint az Unióval folytatott strukturális párbeszéd továbbfejlesztéséhez;

i) válságelhárítás és válsághelyzet-felkészültség;

j) a természeti erőforrások konfliktusok finanszírozására való felhasználásának visszaszorítása, valamint az olyan kezdeményezések érdekelt felek általi betartásának támogatása, mint például a kimberley-i folyamat tanúsítási rendszere, ideértve olyan jogi aktusokat is, mint az (EU) 2017/821 rendelet, különösen ami a természeti erőforrások kitermelésére és kereskedelmére vonatkozó hatékony belföldi ellenőrzések végrehajtását illeti;

k) katonai szereplők fejlesztési célú kapacitásépítése és a fejlesztési tevékenységek biztonságának megerősítése a 9. cikknek megfelelően;

l) a nemek közötti egyenlőséget és a nők társadalmi szerepvállalásának növelését előmozdító tevékenységek támogatása különösen az 1325 (2000) sz. és a 2250 (2015) sz. ENSZ BT-határozat végrehajtása révén, valamint a nők és fiatalok hivatalos és nem hivatalos békefolyamatokban való részvételét és képviseletét előmozdító intézkedések támogatása;

m) az erőszakmentesség kultúrájának előmozdítása, többek között a békével kapcsolatos formális, informális és nemformális oktatás révén;

n) az államok, társadalmak, közösségek és egyének rezilienciáját megerősítő tevékenységek támogatása, beleértve a rezilienciaértékeléseket, amelyek célja az olyan endogén kapacitások azonosítása a társadalmakban, amelyek lehetővé teszik, hogy a nyomásnak és sokkhatásoknak ellenálljanak, azokhoz alkalmazkodjanak és azokat követően helyreálljanak;

o) a nemzetközi büntetőtörvényszékek és ad hoc nemzeti törvényszékek, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, az átmeneti igazságszolgáltatás és az emberi jogi panaszok jogi rendezését, továbbá a tulajdonjogok érvényesítését és az azokkal kapcsolatos határozathozatalt szolgáló egyéb mechanizmusok támogatása;

p) a tűzfegyverek, valamint a kézi- és könnyűfegyverek tiltott felhasználása és az ezekhez való tiltott hozzáférés elleni küzdelemre irányuló intézkedések támogatása;

q) a know-how átadásának, az információcserének és a legjobb gyakorlatok megosztásának, a kockázat- vagy fenyegetésértékelésnek, a kutatásnak és elemzésnek, a korai előrejelző rendszereknek, a képzéseknek és a szolgáltatásnyújtásnak a támogatása.

2. A globális és a régiókon átnyúló, valamint az újonnan felmerülő fenyegetések kezeléséhez nyújtott támogatás

Az Unió technikai és pénzügyi támogatást nyújt a globális és a régiókon átnyúló fenyegetések, valamint az újonnan felmerülő fenyegetések kezelésére irányuló, partnerek által tett erőfeszítésekhez és uniós tevékenységekhez, elsősorban a következő területeken:

a) a törvénytiszteletet és közrendet, valamint a személyek biztonságát és védelmét érintő fenyegetések, köztük a terrorizmus, az erőszakos szélsőségességhez vezető radikalizálódás, a szervezett bűnözés, a kiberbűnözés, a hibrid fenyegetések, a csempészet, az illegális kereskedelem és tranzit; különösen a terrorizmus, a szervezett bűnözés, azon belül a kiberbűnözés elleni küzdelemben részt vevő bűnüldözési, igazságügyi és polgári hatóságok kapacitásának megerősítése révén;

b) a nyilvános helyeket, a kritikus infrastruktúrát - beleértve a nemzetközi közlekedést, azon belül a személy- és teherforgalmat, az energetikai műveleteket és az energiaelosztást - és a kiberbiztonságot érintő fenyegetések;

c) a népegészségügyi veszélyek, ideértve a hirtelen kialakuló és potenciálisan több államot érintő járványokat is;

d) a környezeti stabilitást érintő fenyegetések, a tengeri védelmet érintő fenyegetések, a békére és a biztonságra potenciálisan destabilizáló hatást gyakorló, az éghajlatváltozás hatásaiból eredő fenyegetések;

e) vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagokkal vagy szerekkel kapcsolatos, szándékos, véletlen vagy természeti eredetű kockázatok enyhítése, valamint a kapcsolódó létesítményekkel vagy helyszínekkel, illetve háborúkból és konfliktusokból visszamaradt robbanószerkezetekkel kapcsolatos kockázatok enyhítése, különösen a következő területeken: i. a védelmi vonatkozású kutatás alternatívájaként polgári kutatási tevékenységek támogatása és előmozdítása; ii. a polgári kutatási programok keretében érzékeny vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy szerek tárolására vagy kezelésére szolgáló polgári létesítményekkel kapcsolatos biztonsági gyakorlatok javítása; iii. a fegyverkezéshez kapcsolódó, de védelmi programhoz már deklaráltan nem tartozó létesítmények és helyszínek leszereléséhez, helyreállításához vagy átalakításához szükséges polgári infrastruktúrák létrehozásának és a vonatkozó polgári tanulmányok készítésének támogatása az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzései keretében; iv. a vegyi, biológiai, radiológiai és nukleáris anyagok vagy szerek (beleértve az előállításukhoz vagy szállításukhoz szükséges berendezéseket is) tiltott kereskedelme tényleges ellenőrzésének kidolgozásában és végrehajtásában részt vevő illetékes polgári hatóságok kapacitásának megerősítése; v. a hatékony exportellenőrzések létrehozására és végrehajtására szolgáló jogi keret és intézményi kapacitások kialakítása, különösen kettős felhasználású termékek esetében, többek között regionális együttműködési intézkedések, továbbá a Fegyverkereskedelmi Szerződés rendelkezéseinek végrehajtása és az ehhez való csatlakozás előmozdítása tekintetében; vi. hatékony polgári katasztrófaelhárítás, veszélyhelyzeti tervezés és veszélyhelyzet-elhárítás, valamint a helyreállító intézkedésekhez szükséges képességek kialakítása. Ezeknek a tevékenységeknek adott esetben koherenseknek kell lenniük a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz tevékenységeivel;

f) katonai szereplők fejlesztési célú kapacitásépítése és a fejlesztési tevékenységek biztonságának megerősítése a 9. cikknek megfelelően.

Elsőbbséget kell biztosítani a két vagy több olyan harmadik ország részvételével folytatott, régiókon átnyúló együttműködésnek, amelyek egyértelmű politikai hajlandóságot mutatnak az említett fenyegetések kezelésére.

Az intézkedések keretében különös hangsúlyt kell helyezni a jó kormányzásra, és azoknak meg kell felelniük a nemzetközi jognak. A terrorizmus elleni küzdelem terén folytatott együttműködés megvalósítható egy-egy országgal, régióval, illetve nemzetközi, regionális vagy szubregionális szervezettel is.

A terrorizmus elleni küzdelemben érintett hatóságok részére történő segítségnyújtást illetően kiemelten kell kezelni azokat a támogató intézkedéseket, amelyek a terrorizmus elleni jogszabályok továbbfejlesztésére és megerősítésére, a pénzügyi, a vámügyi és a bevándorlási jogszabályok végrehajtására és az azokkal kapcsolatos gyakorlatra, a legmagasabb szintű nemzetközi normákkal összehangolt és a nemzetközi jognak megfelelő bűnüldözési eljárások kialakítására, a demokratikus ellenőrzés és az intézményi felügyeleti mechanizmusok megerősítésére, valamint az erőszakos radikalizálódás megelőzésére vonatkoznak.

A kábítószerrel kapcsolatos problémák kezeléséhez nyújtott segítséget illetően kellő figyelmet kell fordítani arra a nemzetközi együttműködésre, amelynek célja a kereslet, az előállítás és az ártalmak csökkentésével kapcsolatos legjobb gyakorlatok előmozdítása.

4. A GLOBÁLIS KIHÍVÁSOKKAL KAPCSOLATOS BEAVATKOZÁSI TERÜLETEK

A. EMBEREK

1. Egészségügy

a) egy hatékony és átfogó egészségügyi rendszer döntő fontosságú, leginkább globális szinten biztosítható - a fertőző betegségekre is kiterjedő - elemeinek kialakítása az egészségügyi szolgáltatásokhoz, többek között a 8. cikk (4) bekezdésében említettekhez való méltányos, megfizethető, inkluzív és egyetemes hozzáférés biztosítása céljából;

b) az erőszak áldozatait, különösen a nemi erőszak áldozatául esett nőket és gyermekeket célzó alapvető szolgáltatások és pszichológiai támogató szolgáltatások előmozdítása, nyújtása és kiterjesztése;

c) az olyan globális kezdeményezések megerősítése, amelyek kulcsfontosságúak az egyetemes egészségügyi ellátás lehetővé tételéhez az "egészség minden szakpolitikában" megközelítés tekintetében vállalt globális vezető szerep útján, az ellátás folytonosságával, ideértve az egészségfejlesztést a megelőzéstől kezdve a kezelés utáni ellátásig;

d) a globális egészségbiztonság és az antimikrobiális rezisztencia kezelése a fertőző betegségekkel - többek között a szegénységgel összefüggő és elhanyagolt betegségekkel, valamint a védőoltással megelőzhető betegségekkel - kapcsolatos kutatás és felügyelet útján, a gyógyszerhamisítás elleni küzdelem révén, a tudás olyan biztonságos, hozzáférhető és megfizethető termékekké (a generikus gyógyszereket is beleértve), diagnosztikummá és kapcsolódó egészségügyi technológiákká, valamint szakpolitikákká való átalakítása révén, amelyek kezelik a betegségek jelentette terhek változását (nem fertőző betegségek, a hiányos táplálkozás valamennyi formája és a környezeti kockázati tényezők), valamint úgy alakítják a globális piacokat, hogy javuljon a megfizethető alapvető egészségügyi árucikkekhez és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés, beleértve a 8. cikk (4) bekezdésében foglaltakat is;

e) a biztonságos, hatékony és megfizethető oltóanyagok kifejlesztésére irányuló globális kezdeményezések támogatása.

2. Oktatás

a) A nemzetközileg elfogadott oktatási célok megvalósításának előmozdítása a hozzáférhető, inkluzív és méltányos, minőségi oktatásra és képzésre - a tanárok oktatását és képzését is beleértve - irányuló, minden korcsoportra kiterjedő és minden szinten végrehajtott közös globális erőfeszítések révén, szükség- és válsághelyzetekben is, valamint különös figyelmet fordítva az ingyenes oktatási rendszerek megerősítésére;

b) a tudás, a készségek és az értékek megerősítése partnerségek és szövetségek útján, beleértve az oktatási adatok és elemzés, kutatás és innováció, ismeretcsere, valamint az oktatási hálózatok támogatását, az aktív polgári szerepvállalás, továbbá a produktív, képzett, demokratikus, inkluzív és reziliens társadalmak létrejötte érdekében;

c) a megkülönböztetés és az egyenlőtlenségek valamennyi dimenziójának - például a lányok/nők és a fiúk/férfiak, valamint a társadalom különböző csoportjai közötti szakadékoknak - a csökkentésére irányuló globális tevékenység támogatása, annak biztosítása céljából, hogy mindenki egyenlő esélyekkel vehessen részt a gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális életben;

d) inkluzív és minőségi oktatás támogatása instabil helyzetekben;

e) tevékenységek támogatása és az együttműködés előmozdítása a sport területén a nők és a fiatalok, az egyének és a közösségek érvényesülési esélyeinek növeléséhez való hozzájárulás céljából.

3. A nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelése

a) elköteleződés a nemek közötti egyenlőség, valamint a nők és a lányok társadalmi szerepvállalásának növelése mellett minden területen; ideértve a lányok és a nők jogainak maradéktalan érvényesülését nagyobb mértékben elősegítő, olyan gazdasági, politikai és társadalmi környezet létrejöttének a támogatását, amely lehetővé fogja tenni a számukra, hogy teljes mértékben részt vegyenek a társadalomban, egyenlő esélyekkel rendelkezzenek a vezetői szerep betöltésére a társadalmi, gazdasági, politikai és polgári életben és a fejlődés mozgatórugói legyenek;

b) a nők és a lányok jogait védő globális erőfeszítések, partnerségek és szövetségek vezetése és támogatása a nőkkel szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöböléséről szóló ENSZ-egyezményben és annak fakultatív jegyzőkönyvében foglaltak szerint a nőkkel és a lányokkal szembeni hátrányos megkülönböztetés minden formájának kiküszöbölése érdekében, beleértve a nők által a magán- és közéletük különböző területein - például a munkaerőpiacon, valamint a szociális és egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés terén - elszenvedett kirekesztést is;

c) a nők jogait védő globális erőfeszítések, partnerségek és szövetségek vezetése és támogatása a nőkkel és lányokkal szembeni erőszak és káros gyakorlatok minden formájának kiküszöbölése érdekében, beleértve a fizikai, a pszichológiai, a szexuális és a nemi alapú erőszakot, a női nemi szervi csonkítást, valamint a gyermek-, korai és kényszerházasságot, továbbá az erőszak és a megkülönböztetés gazdasági, politikai és egyéb típusait - többek között válsághelyzetekben is -, továbbá a nők által a magán- és közélet különböző területein elszenvedett kirekesztést is;

d) a nemek közötti egyenlőtlenségek kiváltó okainak kezelése a konfliktusmegelőzés és a békeépítés támogatásának eszközeként; a nők fokozottabb társadalmi szerepvállalása növelésének előmozdítása, ideértve a fejlesztésben és a békeépítésben való részvételüket is;

e) a nők és a lányok valamennyi joga védelmének és érvényesülésének előmozdítása, a 8. cikk (4) bekezdésében említetteket is beleértve;

f) a nők és a lányok jogai védelmének és érvényesülésének előmozdítása, a gazdasági, politikai, munkavállalói és szociális jogokat, valamint a 8. cikk (4) bekezdésében említetteket is beleértve.

4. Gyermekek és fiatalok

a) az összes szociális és egészségügyi szolgáltatáshoz való egyetemes hozzáférés előmozdítása a gyermekek és a fiatalok esetében, a leginkább marginalizálódottakat is beleértve, hangsúlyt helyezve az egészségre, a táplálkozásra, az oktatásra, a szociális védelemre, valamint a kisgyermekkori fejlődésre, többek között kifejezetten erre a célra létrehozott, ifjúságbarát szolgáltatások révén;

b) új kezdeményezések előmozdítása az erősebb gyermekvédelmi rendszerek kiépítése érdekében harmadik országokban, biztosítandó, hogy a gyermekek a legjobb esélyekkel induljanak az életben és minden területen védelemben részesüljenek az erőszakkal, a bántalmazással és az elhanyagolással szemben, ideértve a gyermekek tekintetében az intézményi alapokról közösségi alapokra való áthelyezés előmozdítását is;

c) a gyermekek és a fiatalok szerepvállalása növelésének előmozdítása azáltal, hogy teret nyitnak számukra az őket érintő ügyekben - különösen a politikai életben, a békefolyamatokban és a közvetítési erőfeszítésekben - való aktív és érdemi részvételre, az ifjúsági szervezetek közötti interkulturális párbeszédre irányuló kezdeményezések támogatása, valamint a marginalizálódás és a kirekesztődés megelőzése révén;

d) a fiataloknak nyújtott segítség fokozása az abban való támogatásuk érdekében, hogy oktatás, szakképzés és műszaki képzés, valamint digitális technológiák révén releváns készségeket sajátítsanak el, valamint hogy tisztességes és minőségi állásokhoz jussanak;

e) a fiatalok szerepvállalása növelésének és felelősségteljes polgári szemléletének előmozdítása azáltal, hogy teret nyitnak számunkra a politikai életben, a békefolyamatokban és a közvetítési erőfeszítésekben való aktív és érdemi részvételre, az ifjúsági szervezetek közötti interkulturális párbeszédre irányuló kezdeményezések támogatása, valamint a marginalizálódás és a kirekesztődés megelőzése révén;

f) olyan támogató környezet létrehozása, amely új és innovatív lehetőségeket kínál az ifjúság polgári szerepvállalása, a fiatalok vállalkozói készsége és az ifjúsági foglalkoztatás tekintetében.

5. Migráció, kényszerű lakóhelyelhagyás és mobilitás

a) az uniós vezető szerep folytonosságának biztosítása a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás valamennyi dimenziójának irányítására vonatkozó globális menetrend alakításában, különösen a rendezett, biztonságos, szabályos és felelősségteljesen kezelt migráció előmozdítása érdekében, összhangban az emberi jogokkal, valamint a nemzetközi menekültjoggal és az emberi jogok nemzetközi jogával;

b) globális és régiók közötti szakpolitikai párbeszédek irányítása és támogatása, ideértve a dél-dél migrációval, valamint a migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos párbeszédet és együttműködést;

c) a migrációval és a kényszerű lakóhelyelhagyással kapcsolatos nemzetközi és uniós kötelezettségvállalások végrehajtásának támogatása, többek között az ENSZ szintjén;

d) a globális tényalapok javítása, többek között a migráció és a fejlesztés közötti kapcsolatról, valamint kísérleti jellegű, innovatív operatív megközelítéseket célzó tevékenységek kezdeményezése a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás területén;

e) a releváns nemzetközi szervezetekkel kialakított stratégiai partnerségek megerősítése a nemzetközi együttműködésnek és a migráció irányításának az emberi jogok nemzetközi jogával és a nemzetközi menekültjoggal összhangban történő támogatása érdekében.

Az e területen folytatott együttműködést a migrációs vonatkozású uniós szabályokkal összhangban kell kezelni, teljes körűen tiszteletben tartva a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherencia elvét.

6. Tisztességes munka, szociális védelem, egyenlőtlenség és befogadás

a) a globális menetrend alakítása, valamint kezdeményezések támogatása egy erős méltányossági és társadalmi igazságossági pillér integrálására irányulóan, az európai értékeknek megfelelően;

b) hozzájárulás az egészséges környezetben zajló, az ILO alapvető munkaügyi normáin alapuló, mindenki számára elérhető tisztes munka globális programjához, többek között a szociális párbeszédet, a létminimumot és a gyermekmunka elleni küzdelmet, a vállalati társadalmi felelősségvállalást illetően, különösen a globális értékláncok fenntarthatóvá és felelősségteljessé tétele területén; valamint az olyan hatékony, a nemek közötti egyenlőség szempontját érvényesítő foglalkoztatási politikákkal kapcsolatos ismeretek javítása, amelyek a munkaerőpiac igényeire reagálnak és előmozdítják a társadalmi-gazdasági befogadást, ideértve a szakképzést és az egész életen át tartó tanulást is;

c) az üzleti vállalkozások emberi jogi felelősségére vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, beleértve a jogok megsértésével kapcsolatos vállalati elszámoltathatóságot és a jogorvoslathoz való hozzáférést;

d) az olyan, egyetemes szociális védelemre vonatkozó globális kezdeményezések támogatása, amelyek a hatékonyság, a fenntarthatóság és a méltányosság elveit követik ideértve az egyenlőtlenségek kezelésére irányuló támogatást is a nemek közötti egyenlőség és a társadalmi kohézió fokozása érdekében, különösen fenntartható szociális védelmi rendszerek és társadalombiztosítási rendszerek létrehozása és erősítése révén;

e) a globális kutatás-fejlesztés olyan szociális innováció útján való folytatása, amely növeli a társadalmi befogadást és kezeli a társadalom leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévő rétegeinek jogait és sajátos szükségleteit;

f) a társadalmi, a politikai és a gazdasági élet inkluzívabbá tételére és a konfliktusok társadalmi-gazdasági mozgatórugóinak kezelésére irányuló erőfeszítések előmozdítása és támogatása.

7. Kultúra

a) a kulturális sokszínűségre, a közösségek közötti békés kapcsolatokat célzó, kultúrák és vallások közötti párbeszédre irányuló kezdeményezések előmozdítása;

b) a kultúrának mint a fenntartható társadalmi és gazdasági fejlődés motorjának támogatása, valamint a kulturális örökséggel kapcsolatos együttműködés erősítése, és a kulturális örökség megőrzése;

c) a helyi kézművesség fejlesztése a helyi kulturális örökség megőrzésének és a fenntartható fejlődés elősegítésének eszközeként;

d) a kulturális örökség védelmére, megőrzésére és fejlesztésére irányuló együttműködés megerősítése, beleértve a nagymértékben veszélyeztetett - különösen a kisebbségekhez, az elszigetelt közösségekhez és az őslakos népekhez kötődő - kulturális örökség megőrzését is, az UNDRIP-ben foglaltak szerint;

e) a kulturális javak származási országba való visszajuttatására vonatkozó megállapodások támogatása;

f) a kulturális együttműködés támogatása, többek között csereprogramok, partnerségek és egyéb kezdeményezések révén, valamint a szerzők, a művészek, valamint a kulturális és kreatív szereplők szakértelmének elismerése révén;

g) a sportszervezetek közötti együttműködés és partnerségek támogatása.

B. BOLYGÓNK

1. Egészséges környezet biztosítása és az éghajlatváltozás kezelése

a) a globális éghajlat-politikai és környezetvédelmi irányításnak, valamint a Párizsi Megállapodás, az ENSZ biológiai sokféleségről szóló egyezménye, az Egyesült Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezménye és az elsivatagosodás elleni küzdelemről szóló ENSZ-egyezmény, valamint más multilaterális környezetvédelmi megállapodások végrehajtásának a megerősítése;

b) hozzájárulás az Unió környezet- és éghajlat-politikája külső dimenziójának érvényesítéséhez;

c) a környezetvédelemmel, az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség megőrzésével, az éghajlatváltozással, a katasztrófakockázat-csökkentéssel és a katasztrófavédelmi felkészültséggel kapcsolatos célkitűzéseknek az integrálása a szakpolitikákba, tervekbe és beruházásokba, többek között az ismeretek és az információk javítása útján;

d) az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásnak és az éghajlatváltozás mérséklésének, valamint az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens, alacsony kibocsátást támogató fejlődésnek az előmozdítására irányuló nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, többek között a nemzetileg meghatározott hozzájárulások és hosszú távú, alacsony kibocsátást és az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens fejlődést támogató stratégiák végrehajtása révén, a katasztrófakockázatok csökkentésének előmozdítása, a környezetkárosodás kezelése és a biológiai sokféleség csökkenésének megállítása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák, valamint a megújuló természeti erőforrások, köztük a talaj, a víz, az óceánok, a halállományok és az erdők megőrzésének és fenntartható hasznosításának, valamint a velük való fenntartható gazdálkodásnak az előmozdítása, az erdőtelepítésnek és a természetes erdők védelmének az előmozdítása, az erdőirtásnak, az elsivatagosodásnak, a talajromlásnak, az illegális fakitermelésnek és a vadon élő állatok és növények jogellenes kereskedelmének a kezelése, a szennyezés kezelése - a tengeri hulladékot is beleértve - és az egészséges környezet biztosítása, az éghajlattal kapcsolatos és környezeti kérdések kezelése, a természeti katasztrófák miatti kényszerű lakóhelyelhagyást is beleértve, az erőforrás-hatékonyság, a fenntartható fogyasztás és termelés előmozdítása, az integrált vízkészlet-gazdálkodásnak, valamint a vegyszerek és hulladékok megfelelő kezelésének az előmozdítása, az alacsony kibocsátású, az éghajlatváltozás hatásaival szemben reziliens zöld és körforgásos gazdaságra való áttérés támogatása, továbbá a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős üzleti magatartás előmozdítása;

e) a környezeti szempontból fenntartható mezőgazdasági gyakorlatok, köztük az agroökológia előmozdítása az ökoszisztémák és a biológiai sokféleség védelme, valamint az éghajlatváltozással szembeni környezeti és társadalmi reziliencia fokozása érdekében, különös hangsúlyt helyezve a kisüzemi termelők, munkavállalók és kézművesek támogatására;

f) a biológiai sokféleség csökkenésének kezelésére vonatkozó nemzetközi és uniós kezdeményezések végrehajtása, a szárazföldi és tengeri ökoszisztémák és biológiai sokféleségük megőrzésének, fenntartható használatának és a velük való fenntartható gazdálkodásnak az előmozdítása;

g) a fosszilis tüzelőanyagok tekintetében juttatott, környezeti szempontból káros támogatások fokozatos megszüntetésének előmozdítása, annak ösztönzése, hogy az energetikai vállalatok a költségeket tükröző díjszabást alkalmazzanak, valamint költséghatékonyabb és éghajlatbarátabb alternatívák feltérképezése szociális védelmi célból.

2. Fenntartható energia

a) a globális erőfeszítések, kötelezettségvállalások, partnerségek és szövetségek támogatása, ideértve a fenntartható energiára való áttérést is;

b) a partnerországok és a helyi közösségek energiabiztonságának előmozdítása, többek között a források és útvonalak diverzifikációja, az árak volatilitásának, a kibocsátáscsökkentési potenciálnak a figyelembevétele, a piacok fejlesztése, valamint az energiahálózatok összekapcsolásának, különösen a villamosenergia-összeköttetésnek és az energiával való kereskedelemnek az elősegítése révén;

c) a partnerkormányok bátorítása az energiaszektorral kapcsolatos szakpolitikák és piacok reformjának felvállalására, hogy kedvező környezetet teremtsenek az inkluzív növekedés és az olyan energetikai szolgáltatásokhoz való, mindenkire kiterjedő hozzáférést növelő beruházások számára, amelyek éghajlatbarátak, megfizethetők, modernek, megbízhatók és fenntarthatók, prioritásként kezelve a megújuló energiákat és az energiahatékonyságot;

d) pénzügyileg fenntartható, méretezhetőségi és ismételhetőségi potenciállal rendelkező üzleti modellek felderítése, azonosítása, globális szintű érvényesítése és támogatása, innovatív és digitális technológiák biztosítása innovatív kutatás útján, magasabb hatékonyságot biztosítva különösen a decentralizált megközelítések számára, amelyek megújuló energiák révén hozzáférést biztosítanak az energiához többek között olyan területeken is, ahol a helyi piaci kapacitás korlátozott.

C. JÓLÉT

1. Fenntartható és inkluzív növekedés, tisztességes munkahelyek és a magánszektor szerepvállalása

a) a fenntartható magánfinanszírozás előmozdítása innovatív finanszírozási mechanizmusok és kockázatmegosztás útján;

b) az üzleti környezet és a beruházási környezet javítása, társadalmi és ökológiai szempontból felelősségteljes helyi magánszféra kialakítása, a köz- és a magánszféra közötti fokozott párbeszéd támogatása, valamint a helyi kkv-k és induló innovatív vállalkozások, továbbá a szövetkezetek és szociális vállalkozások kapacitásépítése, versenyképességük és rezilienciájuk erősítése, valamint integrálásuk a helyi, regionális és globális gazdaságba;

c) a pénzügyi kirekesztés felszámolásának elősegítése azáltal, hogy a kkv-k és a háztartások - különösen a hátrányos helyzetű és a kiszolgáltatott csoportok - számára megkönnyítik a pénzügyi szolgáltatásokhoz, így például a mikrohitelekhez és megtakarításokhoz, a mikro-biztosításokhoz és fizetési tranzakciókhoz való hozzáférést és a pénzügyi szolgáltatások tényleges használatát;

d) az uniós kereskedelempolitika és kereskedelmi megállapodások végrehajtásának támogatása, a fenntartható fejlődéssel összhangban; a partnerországok kereskedési kapacitásainak erősítése és az uniós vállalatok partnerországbeli piacra jutásának javítása, valamint e vállalatok számára a tisztességes kereskedelem, továbbá a felelős és elszámoltatható beruházási és üzleti lehetőségek növelése, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával, valamint törekedve a környezetbarát technológiákhoz való hozzáférés megkönnyítésére, biztosítva egyúttal a hozzáadott érték lehető legnagyobb mértékű megosztását és az emberi jogok tekintetében a kellő gondosságot az ellátási láncokban, figyelembe véve a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciát;

e) a gazdaság diverzifikálását, a hozzáadott értéket, a regionális integrációt, valamint a fenntartható zöld és kék gazdaságot támogató hatékony gazdaságpolitikai kombináció előmozdítása;

f) a digitális technológiákhoz való hozzáférés elősegítése, ideértve a finanszírozáshoz jutásnak és a pénzügyi kirekesztés felszámolásának az előmozdítását, valamint az e-kereskedelmet;

g) a fenntartható fogyasztás és termelés, valamint az innovatív technológiák és gyakorlatok előmozdítása az alacsony kibocsátású, erőforrás-hatékony és körforgásos gazdaság érdekében;

h) a társadalmi és környezeti fenntarthatóság, a vállalati társadalmi felelősségvállalás és a felelős üzleti magatartás megerősítése az értékláncok egészében;

i) küzdelem a pénzmosás, a korrupció, az illegális pénzmozgások, valamint az adócsalás és -kikerülés ellen. A progresszív adózás, a korrupció elleni intézkedések és a költségvetési kiadási politikák újraelosztó jellegének előmozdítása;

j) az inkluzív növekedés előmozdítása, többek között a nők és a fiatalok részvételének előmozdításával és támogatásával, valamint meghatározott csoportok gazdasági marginalizálódásának proaktív azonosításával és kezelésével.

2. Élelmezés- és táplálkozásbiztonság

a) a fenntartható élelmezés- és táplálkozásbiztonsággal kapcsolatos legfontosabb globális szakpolitikai kérdéseket kezelő és kereteket megteremtő nemzetközi stratégiák, szervezetek, mechanizmusok és szereplők támogatása és befolyásolása, a szétaprózódás csökkentése a globális táplálkozási architektúrában, valamint hozzájárulás az élelmezésbiztonságra, a táplálkozásra és a fenntartható mezőgazdaságra vonatkozó nemzetközi kötelezettségvállalásokkal kapcsolatos elszámoltathatósághoz;

b) az éhezés és a hiányos táplálkozás megszüntetését célzó globális közjavak javítása; az élelemhez való méltányos hozzáférés biztosítása, többek között a táplálkozást érintő finanszírozási hiány kezelésének segítésével, többek között olyan eszközök révén, mint az élelmezési válságokkal foglalkozó globális hálózat, az élelmezési válságokra és táplálkozási problémákra való megfelelő reagáláshoz szükséges kapacitások erősítése céljából;

c) a diverzifikált helyi és regionális élelmiszer-termelést szolgáló kapacitások növelését, a táplálkozás- és élelmezésbiztonság, valamint az ivóvízhez való hozzáférés biztosítását, továbbá a leginkább veszélyeztetettek - különösen az elhúzódó vagy visszatérő válságok által sújtott országokban élők - rezilienciájának növelését célzó, ágazatokon átívelő erőfeszítések koordinált módon történő, gyorsított ütemű javítása;

d) a fenntartható mezőgazdaság, halászat és akvakultúra - ideértve a kisüzemi mezőgazdaságot, az állattenyésztést, valamint a legeltető állattartást is - által betöltött központi szerep globális szinten való megerősítése a nagyobb élelmezésbiztonság, a szegénység felszámolása, a munkahelyteremtés, az erőforrásokhoz való méltányos és fenntartható hozzáférés és az azokkal való méltányos és fenntartható gazdálkodás érdekében - ideértve a földet és a földjogokat, a vizet, a szabad hozzáférésű vetőmagokat és egyéb mezőgazdasági inputanyagokat, valamint a (mikro)hiteleket is -, az éghajlatváltozás mérséklése és az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a reziliencia és az egészséges ökoszisztémák kialakítása céljából;

e) innovatív megoldások biztosítása nemzetközi kutatás útján, valamint a globális ismeretek és szakértelem megerősítése, a helyi és autonóm alkalmazkodási stratégiák előmozdítása és megerősítése, különösen az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodással és az éghajlatváltozás mérséklésével, a mezőgazdasági biológiai sokféleséggel, a globális és inkluzív értékláncokkal, a tisztességes kereskedelemmel, az élelmiszer-biztonsággal, a felelős beruházásokkal, a földgazdálkodással és a természeti erőforrások birtoklásával kapcsolatban.

D. PARTNERSÉGEK

1. A helyi hatóságok fejlesztési szereplőként játszott szerepének megerősítése a következők révén:

a) az európai és a partnerországok helyi hatóságai, valamint hálózataik és szövetségeik mint fejlesztési szereplők és a szakpolitikai döntéshozatalban részt vevő partnerek intézményi és működési kapacitásának bővítése a következők céljából: hozzájárulás olyan szakpolitikák és megállapodások kidolgozásához, végrehajtásához és nyomon követéséhez, amelyek a helyi közösségek érdekeit helyezik előtérbe; az említett intézmények szerepének növelése a decentralizációs reformmal, valamint a helyi és a városfejlesztéssel kapcsolatos figyelemfelkeltésben; érdemi és folyamatos strukturált szakpolitikai párbeszéd biztosítása a fejlesztés területén és a demokratikus kormányzás előmozdítása, különösen a helyi fejlesztés területi megközelítése és ezen belül a decentralizációs folyamatok, a részvétel és az elszámoltathatóság révén;

b) az európai polgárokkal való interakciók növelése a nemzetközi fejlesztési nevelési és információs program keretében (az ismeretek megosztását és a szerepvállalást is beleértve), különösen a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatban, többek között az Unióban és a társult területeken, továbbá a tagjelölt és a potenciális tagjelölt országokban.

2. Az inkluzív társadalmaknak és a többszereplős kezdeményezéseknek, a jó gazdasági kormányzásnak, többek között a hazai jövedelem tisztességes és inkluzív mozgósításának - különösen a nemzetközi adóügyi együttműködés összefüggésében, az adócsalás és az adókijátszás elleni intézkedések végrehajtásával -, az átlátható államháztartási gazdálkodásnak, valamint a hatékony és inkluzív közkiadásoknak az előmozdítása az emberi jogi kötelezettségekkel és a jó kormányzás elveivel összhangban.

3. A partnerségi és hatékonysági elvek érvényesítése terén tett előrelépés értékelésének és dokumentálásának támogatása.

IV. MELLÉKLET

A GYORSREAGÁLÁSI FELLÉPÉSEK BEAVATKOZÁSI TERÜLETEI

1. Olyan fellépések, amelyek hozzájárulnak a békéhez, a stabilitáshoz és a konfliktusmegelőzéshez sürgős helyzetekben, kialakuló válsághelyzetekben, válsághelyzetekben vagy válságot követő helyzetekben, ideértve azokat a helyezeteket is, amelyeket a migrációs áramlások és a kényszerű lakóhelyelhagyás idézhetnek elő.

A 4. cikk (4) bekezdésének a) pontjában említett gyorsreagálási fellépéseket úgy kell kialakítani, hogy hatékony, eredményes, integrált és konfliktusérzékeny uniós válaszadást tegyenek lehetővé a következő rendkívüli és előre nem látott helyzetekben:

a) sürgős helyzet, válsághelyzet, instabilitás, hibrid fenyegetések, kialakuló válsághelyzet vagy természeti katasztrófák, amennyiben ez a stabilitás, a béke és a biztonság szempontjából releváns;

b) a békét, a demokráciát, a közrendet, az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelmét vagy az egyének - különösen az instabil helyzetekben elkövetett szexuális és nemi alapú erőszaknak kitett egyének - védelmét és biztonságát fenyegető helyzet;

c) olyan helyzet, amely azzal fenyeget, hogy fegyveres konfliktushoz vagy az érintett harmadik ország vagy országok súlyos destabilizálódásához vezet.

Ezek a gyorsreagálási fellépések a következőkre terjedhetnek ki:

a) a nemzetközi, regionális és helyi szervezetek, valamint állami és civil társadalmi szereplők által a bizalomépítés, a közvetítés, a párbeszéd és a megbékélés, az átmeneti igazságszolgáltatás, a nők és a fiatalok szerepvállalása növelésének erősítése érdekében kifejtett erőfeszítések támogatása technikai és logisztikai segítségnyújtással, különösen a közösségi feszültségek és az elhúzódó konfliktusok tekintetében;

b) az ENSZ BT által a nőkről, a fiatalokról, a békéről és a biztonságról hozott határozatok végrehajtásának támogatása;

c) a nemzetközi joggal összhangban felhatalmazott átmeneti kormányzatok létrehozásának és működésének támogatása;

d) demokratikus, pluralista állami intézmények kialakításának támogatása, beleértve azokat az intézkedéseket, amelyek célja a nők szerepének növelése az ilyen intézményekben, valamint a hatékony polgári közigazgatás és a polgári ellenőrzés a biztonsági rendszer felett, továbbá olyan intézkedések, amelyek célja megerősíteni a terrorizmus, a szervezett bűnözés és a tiltott kereskedelem valamennyi formája elleni küzdelemben részt vevő bűnüldöző és igazságügyi hatóságok kapacitását;

e) a nemzetközi büntetőtörvényszékek és ad hoc nemzeti törvényszékek, igazságfeltáró és békéltető bizottságok, az átmeneti igazságszolgáltatás és az emberi jogi panaszok jogi rendezését, továbbá a tulajdonjogok érvényesítését és az azokkal kapcsolatos határozathozatalt szolgáló egyéb mechanizmusok támogatása;

f) az állami kapacitás megerősítésének támogatása - annak alapvető funkciói, valamint az alapvető társadalmi és politikai kohézió gyors felépítéséhez, fenntartásához vagy helyreállításához kapcsolódó jelentős nyomás összefüggésében;

g) a kulcsfontosságú infrastruktúra, a lakhatás, a középületek és a gazdasági javak, valamint az alapvető termelő kapacitás helyreállításának és újjáépítésének a megkezdéséhez szükséges intézkedések, továbbá a gazdasági tevékenység újraindításához, a munkahelyteremtéshez és a fenntartható társadalmi fejlődéshez szükséges minimumfeltételek kialakításához szükséges egyéb intézkedések támogatása;

h) a volt harcosok leszerelésével és családjukkal együtt a civil társadalomba történő reintegrációjával, valamint - adott esetben - hazatelepülésükkel kapcsolatos polgári intézkedések, továbbá a gyermekkatonák és a női harcosok helyzetének kezelését célzó intézkedések támogatása;

i) a fegyveres erők átszervezésének társadalmi hatásait mérséklő intézkedések támogatása;

j) a gyalogsági aknák, fel nem robbant hadianyagok vagy háborúból visszamaradt robbanószerkezetek polgári lakosságra gyakorolt társadalmi-gazdasági hatásának kezelésére irányuló intézkedések támogatása, az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzései keretében. Az eszköz keretében finanszírozott tevékenységek magukban foglalhatják többek között a veszélyekkel kapcsolatos felvilágosítást, az aknakeresést és aknamentesítést, valamint ezzel összefüggésben a készletek megsemmisítését;

k) a lőfegyverek, kézifegyverek és könnyűfegyverek jogellenes használata és megszerzése elleni küzdelmet célzó intézkedések támogatása az uniós együttműködési politikák és azok célkitűzései keretében;

l) a nők és a gyermekek válság- és konfliktushelyzetekben fennálló sajátos szükségleteinek megfelelő biztosítását célzó intézkedések támogatása, beleértve a nemi alapú erőszaknak való kitettségük megelőzését is;

m) a fegyveres konfliktusok áldozatai rehabilitációjának és reintegrációjának a támogatása, beleértve a nők és a gyermekek sajátos szükségleteinek kezelését célzó intézkedéseket is;

n) az emberi jogok és az alapvető szabadságok, a demokrácia, a jogállamiság és az ezekhez kapcsolódó nemzetközi eszközök tiszteletben tartását előmozdító és védő intézkedések támogatása;

o) válsághelyzetekben vagy kialakuló válsághelyzetekben, illetve békeépítés során a természeti erőforrásokhoz való méltányos hozzáférést és az ezen erőforrásokkal való átlátható gazdálkodást előmozdító társadalmi-gazdasági intézkedések támogatása;

p) a hirtelen népességmozgások által a politikai és biztonsági helyzetre gyakorolt potenciális hatások kezelését célzó intézkedések támogatása, beleértve a befogadó közösségek szükségleteinek biztosítását támogató intézkedéseket is;

q) a civil társadalom fejlődését és szerveződését, valamint a politikai folyamatban való részvételét előmozdító intézkedések támogatása, beleértve a nők ezen folyamatokban betöltött szerepének növelését, valamint a független, pluralisztikus és professzionális média ösztönzését célzó intézkedéseket is;

r) uniós humanitárius és polgári védelmi segítségnyújtás hiányában, illetve annak kiegészítéseképpen természeti vagy ember okozta, a stabilitást fenyegető katasztrófákra és világjárványokkal kapcsolatos népegészségügyi veszélyekre adott válaszintézkedések támogatása;

s) katonai szereplők fejlesztési célú kapacitásépítése és a fejlesztési tevékenységek biztonságának megerősítése a 9. cikknek megfelelően.

2. A reziliencia megerősítéséhez, valamint a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztési tevékenységek és - adott esetben - a békeépítés összekapcsolásához hozzájáruló fellépések

A 4. cikk (4) bekezdésének b) pontjában említett gyorsreagálási fellépéseket úgy kell kialakítani, hogy azok hatékonyan erősítsék a rezilienciát, valamint hogy fokozzák a koordinációt, a koherenciát és a komplementaritást a humanitárius segítségnyújtás, a fejlesztési tevékenységek és - adott esetben - a békeépítés között, amivel kapcsolatban földrajzi és tematikus programok útján nem lehet gyorsan fellépni.

Ezek a gyorsreagálási fellépések a következőkre terjedhetnek ki:

a) a reziliencia erősítése, az instabilitás tényezőivel szembeni fellépés és a konfliktusok potenciális mozgatórugóinak kezelése egyének, közösségek, intézmények és országok abban való támogatásával, hogy jobban felkészüljenek, ellenálljanak, alkalmazkodjanak és gyorsan helyreálljanak politikai, gazdasági és társadalmi nyomás és sokkhatások, természeti vagy ember okozta katasztrófák, konfliktusok, világjárványok és globális fenyegetések esetén, többek között meglévő kapacitásaik azonosításával és erősítésével; az államok azon kapacitásának erősítésével, hogy jelentős nyomás esetén gyorsan kiépítsék, fenntartsák vagy helyreállítsák alapvető funkcióikat, valamint az alapvető társadalmi és politikai kohéziót, továbbá a társadalmak, közösségek és egyének abban való támogatásával, hogy a lehetőségeket és kockázatokat békés és konfliktusérzékeny módon kezeljék, valamint hogy jelentős nyomás közepette is kiépítsék, fenntartsák vagy helyreállítsák megélhetésüket és a szociális szolgáltatásokat, mégpedig az ugyanezen célokat szolgáló vonatkozó nemzetközi és multilaterális kezdeményezések támogatásával;

b) a makrogazdasági instabilitást okozó külső sokkokból eredő rövid távú káros hatások enyhítése, valamint a társadalmi-gazdasági reformok megőrzésére, a társadalmi-gazdasági fejlődésre és a szegénységcsökkentésre fordított közkiadások prioritásként kezelésére való törekvés;

c) rövid távú rehabilitáció és újjáépítés annak érdekében, hogy a természeti vagy ember okozta katasztrófák, konfliktusok és globális fenyegetések áldozatai esetében is érvényesülhessenek a minimális társadalmi-gazdasági normák, valamint hogy a lehető leghamarabb létrejöhessenek a fejlesztési tevékenységek újrakezdéséhez szükséges körülmények, az érintett országok és régiók, valamint az érintett lakosság által meghatározott hosszú távú célkitűzések alapján; idetartozik a természeti vagy ember által okozott katasztrófák miatt a lakóhelyüket elhagyó személyek és az őket befogadó közösségek részéről felmerülő sürgős és azonnali szükségletek kezelése;

d) segítségnyújtás a régió, az állam - nemzeti vagy helyi szinten -, vagy az érintett nemzetközi vagy civil társadalmi szervezetek számára rövid távú katasztrófamegelőzési és -felkészültségi mechanizmusok létrehozásához, beleértve az előrejelző és korai figyelmeztető rendszereket, a katasztrófák következményeinek mérséklése céljából;

e) integrált megközelítések gyakorlati alkalmazását kísérő intézkedések, különösen a koordinációnak és a konfliktusérzékeny megközelítések humanitárius, fejlesztési és - adott esetben - békeépítési szereplők általi alkalmazásának a javítása révén.

3. Az Unió külpolitikai szükségleteit és prioritásait kezelő tevékenységek

A 4. cikk (4) bekezdésének c) pontjában szereplő célkitűzéseket támogató gyorsreagálási fellépéseknek támogatniuk kell az uniós külpolitikát a politikai, gazdasági és biztonsági kérdések mentén. Ezeknek a fellépéseknek lehetővé kell tenniük az Unió számára a fellépést olyan sürgős vagy kényszerítő külpolitikai érdek vagy a célkitűzéseinek elérésére megnyíló olyan lehetőség esetén, amely gyors reagálást tesz szükségessé, és amelyet nehéz más eszközökkel kezelni.

Ezek a gyorsreagálási fellépések a következőkre terjedhetnek ki:

a) az Unió kétoldalú, regionális és interregionális együttműködési stratégiáinak támogatása, a szakpolitikai párbeszéd előmozdítása, kollektív megközelítések és válaszok kidolgozása a globális jelentőségű kihívások - például a migráció és a kényszerű lakóhelyelhagyás, az éghajlatváltozás és a biztonsági kérdések, azokon belül a közvetítés - kezelésére, valamint az e tekintetben felmerülő lehetőségek kiaknázása;

b) az uniós kereskedelempolitikának, valamint a kereskedelmi megállapodások megtárgyalásának, végrehajtásának és érvényesülésének támogatása; valamint gazdaságdiplomácia, üzleti és szabályozási együttműködés révén az uniós vállalatok, különösen a kkv-k partnerországbeli piacra jutásának javítása, valamint e vállalatok számára a kereskedelmi, a beruházási és az üzleti lehetőségek növelése, a piacra jutás és a beruházás útjában álló akadályok felszámolásával, valamint a szellemi tulajdonjogok védelmével együtt, szükség szerint igazodva a partnerország sajátos helyzetéhez, figyelembe véve a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciának az EUMSZ 208. és 212. cikkében megállapított elvét és az e rendelet 3. cikkének (1) bekezdésében említett nemzetközi kötelezettségvállalásokat;

c) hozzájárulás az olyan uniós belső szakpolitikák nemzetközi dimenziójának a végrehajtásához, mint például többek között a környezet-, az éghajlat-, az energia-, a tudomány- és az oktatáspolitika, valamint az óceánokkal való gazdálkodással és azok irányításával kapcsolatos együttműködés, továbbá a szabályozási konvergencia támogatása;

d) az Unió és a világban betöltött szerepe széles körű megértésének és láthatóságának előmozdítása stratégiai kommunikáción, társadalmi diplomácián, az emberek közötti kapcsolatokon és kulturális diplomácián keresztül, valamint az oktatási és tudományos kérdésekben való együttműködés és olyan tájékoztatási tevékenységek révén, amelyek célja az uniós értékek és érdekek előmozdítása.

E gyorsreagálási fellépések keretében innovatív szakpolitikákat vagy kezdeményezéseket kell végrehajtani, a jelenlegi vagy kialakulóban lévő, rövidtől középtávig terjedő szükségleteknek, lehetőségeknek és prioritásoknak megfelelően, amelyek többek között alapul szolgálhatnak a földrajzi vagy tematikus programok körébe tartozó jövőbeli tevékenységekhez. Ezeknek a fellépéseknek a stratégiai érdekű kulcsfontosságú országokkal való uniós kapcsolatok és párbeszéd elmélyítésére, továbbá ezekkel való partnerségek és szövetségek kiépítésére kell összpontosítaniuk, különös tekintettel azon feltörekvő gazdaságokra és közepes jövedelmű országokra, amelyek egyre fontosabb szerepet töltenek be a világban, a globális kormányzásban, a külpolitikában, a nemzetközi gazdaságban és a multilaterális fórumokon.

V. MELLÉKLET

A KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGI GARANCIA ÁLTAL LEFEDETT EFFA+-MŰVELETEK PRIORITÁSI TERÜLETEI

A külső tevékenységi garanciából való támogatásra jogosult EFFA+-műveletek különösen a következő prioritási területeket célozzák:

a) finanszírozás és támogatás biztosítása a magánszektor és a szövetkezeti ágazat fejlesztéséhez a költségvetési rendelet 209. cikkének (2) bekezdésében foglalt feltételeknek megfelelően és összhangban e rendelet 31. cikke (2) bekezdésének céljával, különös hangsúlyt helyezve a helyi vállalatokra, valamint a kkv-kra, az ILO alapvető munkaügyi normáin alapuló, tisztességes munkahelyteremtés előmozdítására és az európai vállalatok által az EFFA+ céljához való hozzájárulás ösztönzésére;

b) a magánberuházásokat akadályozó szűk keresztmetszetek - esetlegesen az érintett partnerország helyi pénznemében meghatározott - pénzügyi eszközök biztosítása révén való kezelése, beleértve a portfóliók számára első veszteségre nyújtott garanciákat, a magánszektor projektjeire nyújtott garanciákat - például a kkv-knak nyújtott hitelgaranciákat -, valamint az infrastrukturális projektek meghatározott kockázataira és más kockázati tőkére nyújtott garanciákat;

c) a magánforrásokból való finanszírozás mozgósítása, különösen a kkv-kra összpontosítva, a beruházással kapcsolatos szűk keresztmetszetek és akadályok kezelése révén;

d) a társadalmi-gazdasági ágazatok és területek és a kapcsolódó állami és magáninfrastruktúra, valamint a fenntartható hálózati összeköttetés megerősítése - beleértve a megújuló és fenntartható energiát, a vízgazdálkodást és a hulladékgazdálkodást, a közlekedést, az információs és kommunikációs technológiákat, továbbá a környezetet, a természeti erőforrások fenntartható használatát, a fenntartható mezőgazdaságot és a kék gazdaságot, a fenntartható erdőgazdálkodást és a tájkép helyreállítását, a szociális infrastruktúrát, az egészségügyet és a humántőkét -, a társadalmi-gazdasági környezet javítása érdekében;

e) hozzájárulás az éghajlat-politikához, valamint a környezetvédelemhez és a környezetgazdálkodáshoz;

f) a fenntartható fejlődés előmozdításával hozzájárulás az irreguláris migráció meghatározott társadalmi-gazdasági jellegű kiváltó okainak és a kényszerű lakóhelyelhagyás kiváltó okainak kezeléséhez, valamint a visszaküldött migránsok származási országukban való fenntartható reintegrációjához, továbbá a tranzit- és befogadó közösségek rezilienciájának elősegítése, kellő tekintettel a jogállamiság, a jó kormányzás és az emberi jogok megerősítésére.

VI. MELLÉKLET

A FŐ TELJESÍTMÉNYMUTATÓK JEGYZÉKE

A fenntartható fejlődési célokkal összhangban a fő teljesítménymutatók alábbi, nem kimerítő jegyzékét kell használni az eszköz egyedi célkitűzéseinek megvalósításához való uniós hozzájárulás mérésének segítése céljából:

1. jogállamisági pontszám az uniós segítségnyújtásban részesülő országok viszonylatában.

2. a nemzetközi szegénységi küszöb alatt élő népesség aránya nem, életkor, foglalkoztatási helyzet és földrajzi elhelyezkedés (város/vidék) szerinti bontásban.

3. az uniós támogatású táplálkozási programok által elért reproduktív korú nők, serdülőkorú lányok és 5 évesnél fiatalabb gyermekek száma.

4. az olyan, uniós támogatású beavatkozásokkal elért kisüzemi termelők száma, amelyek célja e termelők fenntartható termelésének, piacra jutásának és/vagy földtulajdon-biztonságának fokozása.

5. az uniós támogatással teljes mértékben immunizált egyévesek száma.

6. az oktatásban részt vevő diákok száma: a) alapfokú oktatásban, b) középfokú oktatásban; valamint azon személyek száma, akik az Unió által támogatott, intézményi vagy munkaalapú szakképzési/készségfejlesztési beavatkozásokban részesültek.

7. az uniós támogatás segítségével elkerült üvegházhatásúgáz-kibocsátás (kilotonna CO2-egyenérték).

8. azon tengeri, szárazföldi és édesvízi ökoszisztémák területe, amelyek védelme és/vagy a velük való fenntartható gazdálkodás uniós támogatással történik.

9. beruházások mozgósítása és az elért multiplikátorhatás.

10. azoknak az egyéneknek a száma, akik közvetlen kedvezményezettjei az Unió által támogatott, a kifejezetten a konfliktust követő polgári békeépítés vagy a konfliktus-megelőzés célját szolgáló beavatkozásoknak.

11. a partnerországok kereskedelmet, beruházásokat és vállalkozásokat érintő gyakorlataival kapcsolatos, valamint az Unió belső politikáinak külső dimenzióját vagy uniós érdeket előmozdító, befolyásolt eljárások száma.

12. azon egyének száma, akik uniós támogatás révén jobb ivóvíz-forrásokhoz és/vagy higiéniás létesítményekhez férnek hozzá.

13. azon migránsok, menekültek és belső menekültek vagy a befogadó közösségekhez tartozó azon személyek száma, akik uniós támogatással védelemben vagy segítségben részesültek.

14. azon országok és városok száma, amelyek uniós támogatással a) kidolgozott vagy b) végrehajtás alatt álló, az éghajlatváltozás és/vagy a katasztrófakockázat mérséklésére irányuló stratégiákkal rendelkeznek.

15. azon kkv-k száma, amelyek uniós támogatással fenntartható fogyasztási és termelési gyakorlatokat alkalmaznak.

16. uniós támogatással létesített megújulóenergia-termelési kapacitás (MW).

17. a nemek közötti egyenlőséget és a nők szerepvállalásának növelését előmozdító, uniós finanszírozású együttműködés aránya.

18. az emberi jogi jogsértések azon áldozatainak száma, akik közvetlenül részesülnek uniós finanszírozású segítségnyújtásban.

19. a partnerországokban a politikai, gazdasági és társadalmi reformok és közös megállapodások végrehajtását támogató, uniós finanszírozású kezdeményezések száma.

Az egyénekre vonatkozó minden mutatót nemek - különösen a nemek közötti egyenlőség terén tett előrelépés nyomon követése érdekében - és életkor szerint lebontva kell megadni, amennyiben az lehetséges.

Minden mutatót az eszköz földrajzi területei szerint lebontva kell megadni, amennyiben az lehetséges.

( 1 ) Az Európai Parlament és a Tanács 2011/92/EU irányelve (2011. december 13.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (kodifikált szöveg) (HL L 26., 2012.1.28., 1. o.).

( 2 ) A Tanács 85/337/EGK irányelve (1985. június 27.) az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról (HL L 175., 1985.7.5., 40. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/821 rendelete (2017. május 17.) a konfliktusok által érintett és nagy kockázatot jelentő térségekből származó ón, tantál, volfrám, ezek ércei és arany uniós importőrei körében a kellő gondosság elvének megfelelő ellátási láncra vonatkozó kötelezettségek megállapításáról (HL L 130., 2017.5.19., 1. o.).