32021R0948[1]

A Tanács (Euratom) 2021/948 rendelete (2021. május 27.) a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (Globális Európa) az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján kiegészítő, a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz létrehozásáról és a 237/2014/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

A TANÁCS (Euratom) 2021/948 RENDELETE

(2021. május 27.)

a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (Globális Európa) az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján kiegészítő, a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz létrehozásáról és a 237/2014/Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI UNIÓ TANÁCSA,

tekintettel az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződésre és különösen annak 203.cikkére,

tekintettel az Európai Bizottság javaslatára,

tekintettel az Európai Parlament véleményére (1),

mivel:

(1) Az Uniónak - az Unió külső tevékenységére vonatkozóan az Európai Unióról szóló szerződés 3. cikkének (5) bekezdésében, 8. cikkében és 21. cikkében megfogalmazott célkitűzések és elvek követése céljából - védelmeznie kell és világszerte érvényre kell juttatnia értékeit és érdekeit.

(2) Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó fenntartható fejlődési menetrendje, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikára vonatkozó globális stratégiája és a fejlesztéspolitikáról szóló európai konszenzus által létrehozott új nemzetközi keret végrehajtása érdekében az (EU) 2021/947. európai parlamenti és tanácsi rendelet (2) célja, hogy növelje az Unió külső tevékenységének koherenciáját és biztosítsa annak eredményességét azáltal, hogy az Unió erőfeszítéseit egy egyszerűsített eszköz keretében összevonva javítja a külső tevékenységre vonatkozó különböző szakpolitikák végrehajtását.

(3) Az (EU) 2021/947 rendelettel létrehozott Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (Globális Európa) kiegészítő, a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz (a továbbiakban: az Eszköz) célkitűzéseként azt kell megjelölni, hogy az Európai Atomenergia-közösségen (a továbbiakban: a Közösség) belüli tevékenységekre építve harmadik országokban is előmozdítsa a magas szintű nukleáris biztonságot és sugárvédelmet, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok alkalmazását. Ezen célkitűzésen belül e rendelet célja, hogy támogassa a harmadik országok hatóságai által alkalmazott, nukleáris vonatkozású döntéshozatali eljárások átláthatóságának előmozdítását.

(4) Az Eszközt hétéves időtartamra kell létrehozni, hogy időtartama igazodjon az (EU, Euratom) 2020/2093 tanácsi rendeletben (3) meghatározott többéves pénzügyi keret időtartamához.

(5) E rendelet az együttműködés megtervezésére létrehozott keretrendszer részét képezi, és ki kell egészítenie azokat a nukleáris együttműködési intézkedéseket, amelyek finanszírozása az (EU) 2021/947 rendelet alapján történik.

(6) Az Unió tagállamai szerződő felei a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, 1968. július 1-jén aláírt szerződésnek, és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel (NAÜ) kötött biztosítéki egyezményeik tekintetében alkalmazzák a kiegészítő jegyzőkönyvet.

(7) Annak érdekében, hogy biztosítsa és elősegítse a nukleáris biztonságnak, valamint az arra vonatkozó szabályozásnak a folyamatos javítását, a Tanács elfogadta a 2009/71/Euratom (4), a 2011/70/Euratom (5) és a 2013/59/Euratom irányelvet (6). Az említett irányelvek, továbbá a nukleáris biztonságnak, valamint a radioaktív hulladékok és a kiégett fűtőelemek kezelésének a Közösségben alkalmazott szigorú normái példaként állíthatók a harmadik országok elé, ösztönözve őket arra, hogy hasonlóan szigorú normákat vezessenek be.

(8) A Közösség és tagállamai szerződő felei a nukleáris biztonságról szóló, 1994. június 17-én elfogadott egyezménynek, valamint a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló, 1997. szeptember 5-én elfogadott közös egyezménynek.

(9) A Közösségnek az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés (a továbbiakban: az Euratom-Szerződés) 10. fejezetével összhangban folytatnia kell szoros együttműködését a NAÜ-vel a nukleáris biztonsággal és a nukleáris biztosítékokkal kapcsolatban, előmozdítva az Euratom-Szerződés II. címének 3. és 7. fejezetében foglalt célkitűzéseket. A Közösség együttműködik a hasonló célok megvalósítására törekvő nemzetközi szervezetekkel és programokkal.

(10) Az Eszköznek olyan tevékenységekről kell rendelkeznie, amelyek egyrészt támogatják a kitűzött célkitűzések elérését, másrészt összhangban állnak a korábban a 237/2014/Euratom tanácsi rendelet (7) keretében támogatott tevékenységekkel. Ezen célkitűzések a következőkre irányulnak: a harmadik országokban - különösen a csatlakozó országokban, a tagjelölt országokban és a potenciális tagjelölt országokban, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokban - a hatékony nukleáris biztonsági kultúra előmozdítása, a legszigorúbb nukleáris biztonsági és sugárvédelmi normák alkalmazása, a nukleáris biztonság folyamatos javítása, a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése és helyreállítása, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó hatékony és eredményes biztosítékok.

(11) E rendelet végrehajtásának adott esetben a tagállamokkal és a releváns tagállami hatóságokkal - különösen a nukleáris biztonság terén illetékes szabályozó hatóságokkal -, az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportjával és a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz bizottságán keresztül folytatott konzultáción, valamint a partnerországokkal folytatott párbeszéden kell alapulnia. E rendelet végrehajtása során figyelembe kell venni a harmadik országoknak nyújtott nukleáris biztonsági és védelmi segítségről szóló, 2008. december 9-én elfogadott tanácsi következtetéseket.

(12) A Közösség külső tevékenységének eredményeit olyan előre meghatározott, átlátható, országspecifikus és mérhető mutatók alapján kell monitorozni és értékelni, amelyek igazodnak az Eszköz egyedi jellemzőihez és célkitűzéseihez, és lehetőleg az EU nemzetközi fejlesztési és együttműködési eredménykeretén alapulnak. A mutatóknak minőség-, teljesítmény- és eredményorientáltaknak kell lenniük annak érdekében, hogy a kedvezményezett országok részéről nagyobb felelősséget és elszámoltathatóságot lehessen megkövetelni az Unió és az uniós tagállamok felé a biztonságjavító intézkedések végrehajtása során elért eredményekre vonatkozóan.

(13) Az Uniónak és a Közösségnek a külső tevékenységük hatásainak optimalizálása érdekében a rendelkezésre álló források leghatékonyabb kihasználására kell törekednie. Ezt az Unió külső finanszírozási eszközei közötti koherencia és komplementaritás, valamint az egyéb uniós szakpolitikákkal és programokkal való szinergiák megteremtése révén kell elérni. Annak érdekében, hogy a kombinált beavatkozások hatását egy közös célkitűzés elérése érdekében maximalizálni lehessen, e rendeletnek lehetővé kell tennie a támogatás más uniós programokkal való kombinálását, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

(14) Ez a rendelet az Eszköz teljes időtartamára pénzügyi keretösszeget határoz meg, amely az éves költségvetési eljárás során az elsődleges referenciaösszeget jelenti az Európai Parlament és a Tanács számára a költségvetési fegyelemről, a költségvetési ügyekben való együttműködésről és a hatékony és eredményes pénzgazdálkodásról, valamint az új saját forrásokról és az új saját források bevezetésére irányuló ütemtervről szóló, az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság közötti 2020. december 16-i intézményközi megállapodás (8) 18. pontja értelmében.

(15) Az Eszközre az (EU, Euratom) 2018/1046 európai parlamenti és tanácsi rendelet (9) (a továbbiakban: a költségvetési rendelet) alkalmazandó. A költségvetési rendelet megállapítja az uniós költségvetés végrehajtására - többek között a vissza nem térítendő támogatásokra, a pénzdíjakra, a közbeszerzésre, a közvetett irányításra, a pénzügyi eszközökre, a költségvetési biztosítékokra, a pénzügyi támogatásra és a külső szakértők költségeinek megtérítésére - vonatkozó szabályokat.

(16) Az (EU) 2021/947 rendeletben megállapított szabályok és eljárások adott esetben alkalmazandók e rendelet végrehajtására, és az e rendelet szerinti végrehajtási rendelkezéseknek tükrözniük kell az említett rendeletben meghatározott rendelkezéseket.

(17) E rendeletre az Európai Parlament és a Tanács által az Euratom-Szerződés 106a. cikke és az Európai Unió működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 322. cikke alapján elfogadott horizontális költségvetési szabályok alkalmazandók. Az említett szabályokat a költségvetési rendelet állapítja meg, és az említett szabályok meghatározzák különösen a költségvetés elkészítésére és - vissza nem térítendő támogatások, közbeszerzés és pénzdíjak útján, valamint közvetett végrehajtás keretében történő - végrehajtására vonatkozó eljárást, továbbá rendelkeznek a pénzügyi szereplők felelősségével kapcsolatos ellenőrzésekről. Az Euratom-Szerződés 106a. cikke és az EUMSZ 322. cikke alapján elfogadott szabályok az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszert is magukban foglalnak.

(18) Az uniós támogatás e rendeletben meghatározott végrehajtási módszereit és formáit annak alapján kell megválasztani, hogy mennyiben képesek biztosítani a tevékenységek egyedi célkitűzéseinek teljesülését és az eredmények elérését, figyelembe véve különösen az ellenőrzési költségeket, az adminisztratív terhet és a szabályok be nem tartásának várható kockázatait. Ennek keretében mérlegelni kell az egyösszegű átalányok, a százalékos átalányok és az egységköltségek, valamint a költségekhez nem kapcsolódó finanszírozás alkalmazását a költségvetési rendelet 125. cikke (1) bekezdésének a) pontjában említettek szerint.

(19) Az éves cselekvési tervek és intézkedések a költségvetési rendelet szerinti munkaprogramoknak minősülnek. Az éves cselekvési tervek több, egyetlen dokumentumba rendezett intézkedésből állnak.

(20) Annak biztosítása céljából, hogy a releváns szakpolitikai területen folyamatos maradjon a támogatások nyújtása, valamint hogy a végrehajtás a 2021-2027-re szóló többéves pénzügyi keret kezdő időpontjától megkezdődhessen, e rendeletnek sürgősen hatályba kell lépnie, és azt visszaható hatállyal a 2021. pénzügyi év kezdetétől kell alkalmazni.

(21) A költségvetési rendelettel, a 883/2013/EU, Euratom európai parlamenti és tanácsi rendelettel (10), valamint a 2988/95/EK, Euratom (11), a 2185/96/Euratom, EK (12) és az (EU) 2017/1939 tanácsi rendelettel (13) összhangban az Unió pénzügyi érdekeit arányos intézkedések útján kell védeni, ideértve a szabálytalanságok - többek között a csalás - megelőzésére, feltárására, korrekciójára és kivizsgálására, az elveszített, jogalap nélkül kifizetett vagy szabálytalanul felhasznált források visszafizettetésére, valamint adott esetben a közigazgatási szankciók kiszabására vonatkozó intézkedéseket. Így különösen az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) a 2185/96/Euratom, EK és a 883/2013/EU, Euratom rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy igazgatási vizsgálatokat - többek között helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat - végezzen annak megállapítása céljából, hogy történt-e olyan csalás, korrupció vagy bármilyen más jogellenes tevékenység, amely sérti az Unió pénzügyi érdekeit.

Az Európai Ügyészség az (EU) 2017/1939 rendelettel összhangban hatáskörrel rendelkezik arra, hogy nyomozást és vádhatósági eljárást folytasson az (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelv (14) értelmében az Unió pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében. A költségvetési rendelettel összhangban minden olyan személynek vagy szervezetnek, aki, illetve amely uniós forrásokban részesül, maradéktalanul együtt kell működnie az Unió pénzügyi érdekeinek védelme céljából, biztosítania kell a Bizottság, az OLAF, a Számvevőszék, valamint - az (EU) 2017/1939 rendelet alapján megerősített együttműködésben részt vevő tagállamok esetében - az Európai Ügyészség számára a szükséges jogokat és hozzáférést, valamint gondoskodnia kell arról, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak. Ezért a harmadik országokkal és területekkel, valamint nemzetközi szervezetekkel kötött megállapodásoknak, továbbá az e rendelet végrehajtása nyomán létrejött bármely szerződésnek vagy megállapodásnak olyan rendelkezéseket kell tartalmaznia, amelyek kifejezetten felhatalmazzák a Bizottságot, az OLAF-ot, a Számvevőszéket és az Európai Ügyészséget, hogy saját hatáskörüknek megfelelően ellenőrzéseket, illetve helyszíni ellenőrzéseket és vizsgálatokat végezzenek, valamint amelyek biztosítják, hogy az uniós források felhasználásában részt vevő harmadik felek ezekkel egyenértékű jogokat biztosítsanak.

(22) A 237/2014/Euratom rendeletet ezért hatályon kívül kell helyezni.

(23) E rendelet végrehajtása egységes feltételeinek biztosítása érdekében a Bizottságra végrehajtási hatásköröket kell ruházni. Ezeket a végrehajtási hatásköröket a 182/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletnek (15) megfelelően kell gyakorolni.

(24) A 2010/427/EU tanácsi határozatban (16) szereplő külső segítségnyújtási eszközökre tett hivatkozásokat e rendeletre és az e rendeletben említett rendeletekre történő hivatkozásokként kell értelmezni. A Bizottságnak gondoskodnia kell arról, hogy e rendelet végrehajtása a 2010/427/EU határozattal összhangban történjen.

(25) Az e rendeletben előírt tevékenységek végzése során szigorúan követni kell az Unió korlátozó intézkedései által meghatározott feltételeket és eljárásokat,

ELFOGADTA EZT A RENDELETET:

I. CÍM

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

Ez a rendelet az Európai Atomenergia-közösséget létrehozó szerződés alapján létrehozza a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszközt (Globális Európa) kiegészítő, a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszközt (a továbbiakban: az Eszköz) a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra.

E rendelet megállapítja az Eszköz célkitűzéseit, a 2021. január 1-jétől 2027. december 31-ig tartó időszakra szóló költségvetését, valamint az uniós támogatás végrehajtási módszereit és formáit.

2. cikk

Az Eszköz célkitűzései

(1) Az Eszköz célkitűzése az (EU) 2021/947 rendelet keretében finanszírozott nukleáris együttműködési tevékenységek kiegészítése különösen a harmadik országokban a nukleáris biztonság magas szintjének, a sugárvédelemnek, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok alkalmazása előmozdításának - a vonatkozó Euratom szabályozási keret Közösségén belül megvalósuló tevékenységekre épülő, e rendeletnek megfelelő és a lehető legnyíltabb módon történő - támogatása érdekében. Ezen célkitűzésen belül az Eszköz célja az is, hogy támogassa a harmadik országok hatóságai által alkalmazott, nukleáris vonatkozású döntéshozatali eljárások átláthatóságának előmozdítását.

(2) Az (1) bekezdéssel összhangban az Eszköz egyedi célkitűzései a következők:

a) a hatékony nukleáris biztonsági és sugárvédelmi kultúra elterjedésének elősegítése, a legmagasabb szintű nukleáris biztonsági és sugárvédelmi normák alkalmazása, valamint a nukleáris biztonság folyamatos javítása, ideértve a harmadik országok hatóságai által alkalmazott, nukleáris vonatkozású döntéshozatali eljárások átláthatóságának előmozdítását;

b) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelése, valamint a korábbi nukleáris telephelyek és létesítmények leszerelése és helyreállítása, ideértve a harmadik országok hatóságai által alkalmazott döntéshozatali eljárások átláthatóságának előmozdítását;

c) a nukleáris anyagokra vonatkozó hatékony és eredményes biztosítékok kialakítása harmadik országokban.

3. cikk

Koherencia, összhang és egymást kiegészítő jelleg

(1) E rendelet végrehajtása során biztosítani kell az (EU) 2021/947 rendelettel, az Unió többi külső tevékenységi programjával és a többi releváns uniós szakpolitikával és programmal való összhangot, szinergiákat és egymást kiegészítő jelleget, valamint gondoskodni kell a fejlesztési szempontú szakpolitikai koherenciáról.

(2) Adott esetben más uniós programok is hozzájárulhatnak az e rendelet keretében létrehozott tevékenységekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik. E rendelet emellett hozzájárulhat más uniós programok keretében létrehozott intézkedésekhez, feltéve, hogy a hozzájárulások nem ugyanazokat a költségeket fedezik.

(3) Az egyes uniós programokból az e rendelet keretében létrehozott tevékenységekhez nyújtott hozzájárulásokra az adott program szabályai alkalmazandók. A kumulatív támogatás összege nem haladhatja meg a tevékenység teljes elszámolható költségét, és a különböző uniós programokból származó támogatás a támogatási feltételeket meghatározó dokumentumoknak megfelelően arányosan is kiszámítható.

4. cikk

Az Eszköz költségvetése

Az Eszköz 2021. január 1. és 2027. december 31. közötti időszakban történő végrehajtását szolgáló pénzügyi keretösszeg folyó áron 300 millió EUR.

5. cikk

Szakpolitikai keret

Az e rendelet végrehajtására vonatkozó átfogó szakpolitikai keretet a társulási megállapodások, a partnerségi és együttműködési megállapodások, a multilaterális megállapodások és az Unió és a partnerországai között jogilag kötelező erejű kapcsolatot létrehozó egyéb megállapodások, valamint az Európai Tanács következtetései és a Tanács következtetései, a csúcstalálkozókon tett nyilatkozatok, illetve a partnerországokkal folytatott magas szintű találkozókon elfogadott következtetések, a Bizottság közleményei, továbbá a Bizottság és az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselőjének közös közleményei adják.

II. CÍM

AZ ESZKÖZ VÉGREHAJTÁSA

6. cikk

Többéves indikatív programok

(1) Az e rendelet alapján folytatott együttműködést többéves indikatív programok alapján kell végrehajtani.

(2) A többéves indikatív programok célja, hogy a Közösség átfogó céljával és hatáskörével, célkitűzéseivel, alapelveivel és szakpolitikájával összhangban, valamint az 5. cikkben említett szakpolitikai keret alapján koherens keretet biztosítsanak a Közösség és az érintett harmadik országok vagy régiók közötti együttműködéshez.

(3) A többéves indikatív programok általános alapot biztosítanak az e rendelet szerinti együttműködéshez és meghatározzák a Közösség együttműködésre vonatkozó célkitűzéseit, tekintettel az érintett országok szükségleteire, a Közösség prioritásaira, a nemzetközi helyzetre és az érintett harmadik országok tevékenységeire. A többéves indikatív programokban meg kell határozni továbbá az együttműködés hozzáadott értékét, valamint azt, hogy miként lehet elkerülni a más programokkal és kezdeményezésekkel való átfedéseket, különös tekintettel a hasonló célkitűzésekkel rendelkező nemzetközi szervezetek és a főbb donorok programjaira és kezdeményezéseire.

(4) A többéves indikatív programokban meg kell határozni a finanszírozásra kiválasztott, prioritást élvező területeket, az egyedi célkitűzéseket, az elvárt eredményeket, az eredmény- és teljesítményorientált mutatókat, valamint az indikatív pénzügyi allokációkat is, átfogóan és az egyes célkitűzésekre vonatkozóan egyaránt.

(5) Annak biztosítása végett, hogy az érintett ország vagy régió megfelelő mértékben felelősséget vállaljon az eljárás iránt, továbbá a nukleáris biztonság nemzeti szinten való további fejlesztésének támogatását ösztönzendő a többéves indikatív programokat a partnerországokkal vagy -régiókkal az érintett érdekelt felek - különösen a kormányzati és szabályozó hatóságok, valamint az általuk kijelölt szervezetek - részvételével folytatott párbeszédre kell alapozni.

(6) A többéves indikatív programokat - adott esetben az Európai Nukleáris Biztonsági Szabályozó Hatóságok Csoportjával (ENSREG) folytatott konzultációt követően - a Bizottság fogadja el, a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében.

(7) A Bizottság a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében legkésőbb négy évvel az elfogadásuk után felülvizsgálja és szükség esetén aktualizálja a többéves indikatív programokat.

7. cikk

Éves cselekvési tervek és intézkedések

(1) A Bizottság a többéves indikatív programok alapján éves cselekvési terveket fogad el. A Bizottság különleges intézkedéseket és kísérő intézkedéseket is elfogadhat.

Előre nem látott és megfelelően indokolt szükségletek, körülmények vagy kötelezettségvállalások esetén a Bizottság különleges intézkedéseket fogadhat el.

A cselekvési tervekben és a különleges intézkedésekben a Bizottság minden egyes harmadik ország vagy régió tekintetében meghatározza a kitűzött célkitűzéseket, az irányítási eljárásokat, a finanszírozásban részesülő projekteket, az indikatív menetrendet, a várt eredményeket és a főbb tevékenységeket, a módszereket, valamint adott esetben - minden egyes harmadik ország vagy régió tekintetében - a cselekvési tervek és a különleges intézkedések aktuális állását, a költségvetést és minden kapcsolódó támogatási kiadást. E cselekvési terveknek és intézkedéseknek tartalmazniuk kell az egyes finanszírozandó tevékenységek bemutatását és összefoglaló leírását, az egyes tevékenységek számára elkülönített összegeket, a végrehajtás indikatív menetrendjét, valamint adott esetben a teljesítmény és az eredmények figyelemmel kísérésére, értékelésére, illetve felülvizsgálatára vonatkozó konkrét mutatókat és minden kapcsolódó támogatási kiadást. Adott esetben tartalmazniuk kell továbbá a korábbi együttműködés során levont esetleges tanulságokat is.

(2) A cselekvési terveket és intézkedéseket a 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében elfogadott végrehajtási jogi aktusok útján kell elfogadni.

(3) A 15. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárást nem kell alkalmazni:

a) az olyan különleges intézkedésekre és kísérő intézkedésekre, amelyek esetében az uniós támogatás nem haladja meg az 5 millió EUR-t;

b) a technikai módosításokra, feltéve, hogy érdemben nem érintik az adott cselekvési terv vagy intézkedés célkitűzéseit, mint például:

i. a végrehajtási módszer változása;

ii. a forrásoknak az adott cselekvési tervben szereplő tevékenységek közötti átcsoportosítása;

iii. a cselekvési tervek és a különleges intézkedések költségvetésének az eredeti költségvetés legfeljebb 20 %-át érintő és 5 millió EUR-t meg nem haladó növelése vagy csökkentése.

Az e bekezdéssel összhangban elfogadott különleges, illetve kísérő intézkedésekről és technikai módosításaikról az elfogadásukat követő egy hónapon belül tájékoztatni kell a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköznek a 15. cikkben említett bizottságát. Tájékoztatni kell róluk az Európai Parlamentet is.

(4) Kellően indokolt, rendkívül sürgős esetben, amikor a Közösség gyors reagálására van szükség, a Bizottság a 15. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében azonnal alkalmazandó végrehajtási jogi aktusok útján fogadja el vagy módosítja a cselekvési terveket vagy intézkedéseket.

8. cikk

Kísérő intézkedések

(1) Az uniós finanszírozás fedezheti az Eszköz végrehajtásával és célkitűzéseinek megvalósításával kapcsolatos támogatási kiadásokat, ideértve a végrehajtáshoz szükséges előkészítő, nyomonkövetési, monitoring-, ellenőrzési, és értékelési tevékenységekhez kapcsolódó igazgatási támogatás költségeit, valamint a székhelyen az Eszközhöz szükséges igazgatási támogatás kapcsán felmerülő, valamint az e rendelet alapján finanszírozott műveletek igazgatásához kapcsolódó kiadásokat, ideértve az információs és kommunikációs tevékenységeket, valamint a szervezeti információtechnológiai rendszereket is.

(2) Amennyiben a támogatási kiadások nem szerepelnek a 7. cikkben említett cselekvési tervekben vagy különleges intézkedésekben, a Bizottság adott esetben kísérő intézkedéseket fogadhat el. A kísérő intézkedések keretében történő uniós finanszírozás a következőkre terjedhet ki:

a) tanulmányok, találkozók, tájékoztatás, figyelemfelkeltés, képzés, előkészítés, a tapasztalatok és a bevált gyakorlatok megosztása, publikációs tevékenységek, továbbá bármilyen más igazgatási vagy technikai segítségnyújtási kiadás, amely a programozáshoz és a tevékenységek igazgatásához szükséges, a tényfeltáró missziókat és a külső szakértők javadalmazását is ideértve;

b) tájékoztatás nyújtásához és kommunikációs tevékenységekhez, többek között a kommunikációs stratégiák kidolgozásához, továbbá az Unió politikai prioritásainak intézményi kommunikációjához és láthatóságához kapcsolódó kiadások.

9. cikk

Együttműködési módszerek

Az Eszközből történő finanszírozást a költségvetési rendeletnek megfelelően a Bizottság hajtja végre közvetlenül vagy közvetetten, a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdésének c) pontjában feltüntetett bármely jogalanyon keresztül.

10. cikk

Az uniós támogatás végrehajtási módszerei és formái

(1) Az Eszköz keretében nyújtott uniós támogatás a költségvetési rendeletben meghatározott és különösen a következő formákban nyújtható:

a) vissza nem térítendő támogatások;

b) szolgáltatásokra vagy árukra vonatkozó közbeszerzési szerződések;

c) külső szakértők javadalmazása; valamint

d) vegyes finanszírozás.

(2) Az Eszköz keretében nyújtott támogatás végrehajtható az (EU) 2021/947 rendelet által létrehozott külső tevékenységi garanciára (a továbbiakban: a külső tevékenységi garancia) alkalmazandó szabályok szerint is, valamint hozzájárulhat a külső tevékenységi garancia tartalékfeltöltéséhez. A külső tevékenységi garanciából a 77/270/Euratom tanácsi határozat (17) alapján folytatott műveleteket is támogatni kell.

A külső tevékenységi garanciának az Eszköz keretében nyújtott támogatás hozzájárulásával végrehajtott műveleteire vonatkozó tartalékfeltöltési ráta 9 %.

(3) A tartalékfeltöltési rátákat e rendelet alkalmazásának kezdőnapjától kezdve háromévenként felül kell vizsgálni.

11. cikk

Részvételre jogosult személyek és szervezetek

(1) Előnyben kell részesíteni a csatlakozó országokból, a tagjelölt országokból és a potenciális tagjelölt országokból, valamint az európai szomszédságpolitikában részt vevő országokból származó személyeket és szervezeteket. Az Eszköz keretében finanszírozott tevékenységekkel kapcsolatos közbeszerzés, vissza nem térítendő támogatás vagy pénzdíj odaítélési eljárásában való részvétel nyitva áll a nemzetközi szervezetek, továbbá minden más olyan jogalany előtt, akik a következő országok vagy területek állampolgárai, illetve jogi személyek esetében azok előtt, amelyek ténylegesen letelepedettek a következő országok vagy területek valamelyikében:

a) a tagállamok, az Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) létrehozásáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettel létrehozott Előcsatlakozási Támogatási Eszköz (IPA III) kedvezményezettjei, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodás (18) szerződő felei;

b) az (EU) 2021/947 rendelet 4. cikke (2) bekezdésének a) pontjában említett szomszédságpolitikai partnerországok;

c) a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezetteknek a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet Fejlesztési Támogatási Bizottsága által közzétett jegyzékében (a továbbiakban: a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzéke) szereplő fejlődő országok és területek közül azok, amelyek nem tagjai a G20-aknak, valamint a 2013/755/EU tanácsi határozatban (19) meghatározott tengerentúli országok és területek;

d) a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő fejlődő azon országok, amelyek tagjai a G20-aknak, valamint más országok és területek, amennyiben a vonatkozó eljárásra az e rendelet hatálya alá tartozó olyan uniós finanszírozású tevékenység összefüggésében kerül sor, amelyben ezek az országok és területek részt vesznek;

e) olyan országok, amelyek számára a Bizottság külső finanszírozás kölcsönös igénybevételének lehetőségét biztosítja;

f) a hivatalos fejlesztési támogatásban részesülő kedvezményezettek jegyzékében szereplő legkevésbé fejlett országok vagy súlyosan eladósodott szegény országok egyikében végrehajtott szerződések esetében a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagországai;

g) olyan harmadik országok, ahol a tevékenységekre az adott többéves indikatív programok, cselekvési tervek vagy intézkedések szerint kerül sor.

Az első albekezdés e) pontjában említett kölcsönös igénybevételi lehetőség minden olyan esetben - legalább egyéves, korlátozott időtartamra - biztosítható, amikor egy ország egyenlő feltételek mellett ismeri el az uniós jogalanyoknak és az e rendelet alapján jogosult országok jogalanyainak a jogosultságát. A Bizottság az érintett kedvezményezett országgal vagy országokkal folytatott konzultációt követően határoz a kölcsönös igénybevételi lehetőségről és annak időtartamáról.

(2) Az Eszköz keretében finanszírozott valamennyi áru és anyag származhat az (1) bekezdésben meghatározott országokból és az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelően.

(3) Az e cikkben megállapított szabályok nem alkalmazandók és nem keletkeztetnek állampolgársághoz kapcsolódó korlátozásokat az olyan természetes személyekre vonatkozóan, akik egy részvételre jogosult vállalkozó vagy adott esetben alvállalkozó alkalmazásában vagy vele más jogszerű szerződéses viszonyban állnak.

(4) A valamely jogalannyal együtt társfinanszírozott, illetve közvetlen irányítás útján vagy a költségvetési rendelet 62. cikke (1) bekezdése c) pontjának ii.-viii. alpontjában felsorolt jogalanyokkal közvetett irányítás útján végrehajtott tevékenységek esetében az említett jogalanyok részvételi jogosultságára vonatkozó szabályok is alkalmazandók.

(5) Amennyiben valamely donor a Bizottság által létrehozott vagyonkezelői alapok számára vagy külső címzett bevételek útján nyújt finanszírozást, akkor az adott vagyonkezelői alap alapító okiratában, illetve külső címzett bevételek esetében a donorral kötött megállapodásban szereplő részvételi jogosultsági szabályok alkalmazandók.

(6) Az Eszközből és valamely más uniós programból finanszírozott tevékenységek esetében az említett programok szerint részvételre jogosult jogalanyok részvételre jogosultnak minősülnek.

(7) Az e cikkben foglalt részvételi jogosultsági szabályok korlátozhatók a kérelmezők állampolgársága, jellege vagy földrajzi elhelyezkedése, illetve az áruk és anyagok származása alapján, ha a korlátozást a tevékenység sajátos jellege és célkitűzései indokolják, és amennyiben ez a tevékenység hatékony végrehajtása érdekében szükséges.

(8) A részvételre nem jogosult országokból származó ajánlattevők, pályázók és részvételre jelentkezők részvételre jogosultnak tekinthetők sürgős esetekben, a szolgáltatásoknak az érintett országok és területek piacán tapasztalt hiánya esetén vagy más olyan kellően indokolt esetekben, amikor a részvételi jogosultsági szabályok alkalmazása lehetetlenné tenné vagy rendkívül megnehezítené egy tevékenység megvalósítását.

(9) A helyi kapacitások, piacok és beszerzések támogatása érdekében előnyben kell részesíteni a helyi és a regionális vállalkozókat azokban az esetekben, amelyekben a költségvetési rendelet értelmében a szerződés egyetlen ajánlat alapján is odaítélhető. Minden más esetben a helyi és a regionális vállalkozók részvétele a költségvetési rendelet vonatkozó rendelkezéseivel összhangban támogatandó.

12. cikk

A nemzetközi nukleáris biztonsági együttműködésre vonatkozó kritériumok

(1) A valamely harmadik ország és a Közösség közötti közös megegyezést és kölcsönösségen alapuló megállapodást alapszabályként a Bizottsághoz benyújtott hivatalos kérelemmel kell megerősíteni. A kérelem az adott kormányra nézve kötelező erejű.

(2) A Közösséggel együttműködni kívánó harmadik országoknak a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló szerződés részes feleinek kell lenniük és hatályos kiegészítő jegyzőkönyvvel kell rendelkezniük, vagy biztosítéki egyezményt kell kötniük a NAÜ-vel. Ezenkívül teljes mértékben el kell kötelezniük magukat a NAÜ biztonsági normáiban rögzített biztonsági alapelvek mellett, és részes félnek kell lenniük a vonatkozó egyezményekben, például a nukleáris biztonságról szóló egyezményben és a kiégett fűtőelemek kezelésének biztonságáról és a radioaktív hulladékok kezelésének biztonságáról szóló közös egyezményben, vagy pedig igazolniuk kell, hogy olyan lépéseket tettek, amelyek tanúsítják az említett egyezményekhez való csatlakozás iránti határozott szándékukat. Aktív együttműködés esetén ezt az elkötelezettséget évente értékelni kell, figyelembe véve a nemzeti jelentéseket és a vonatkozó egyezmények végrehajtásáról szóló más dokumentumokat. Ezen értékelés alapján döntést kell hozni az együttműködés folytatásáról. Veszélyhelyzetekben kivételesen rugalmasságot kell tanúsítani az említett alapelvek alkalmazása tekintetében.

(3) Az érintett harmadik országnak el kell fogadnia, hogy az Eszköz együttműködéssel kapcsolatos célkitűzéseinek való megfelelés biztosítása és nyomon követése érdekében a végrehajtott intézkedéseket értékelni fogják. Ez az értékelés lehetővé teszi az elfogadott célkitűzéseknek való megfelelés nyomon követését és ellenőrzését, továbbá feltétele lehet a közösségi hozzájárulás további folyósításának.

(4) Az Unió által e rendelet alapján a nukleáris biztonság és védelem terén folytatott együttműködésnek nem célja az atomenergia alkalmazásának előmozdítása, és ennek megfelelően nem értelmezhető olyan lépésként, amely ezen energiaforrás használatának harmadik országokban való előmozdítására irányul.

13. cikk

Az együttműködés kedvezményezettjei

(1) Az e rendelet szerinti együttműködésnek a következőkre kell irányulnia:

a) a nukleáris biztonság terén illetékes szabályozó hatóságok és a számukra kijelölt technikai támogató szervezetek, hogy biztosítani lehessen technikai készségeiket és függetlenségüket, továbbá meg lehessen erősíteni a nukleáris biztonsághoz és a sugárvédelemhez kapcsolódó releváns kérdéskörökre vonatkozó szabályozási keretet;

b) a radioaktív hulladék biztonságos kezeléséért felelős nemzeti ügynökségek, hogy a radioaktív hulladékot kategóriák szerint lehessen osztályozni, nyilvántartásba lehessen venni és biztonságosan lehessen tárolni, és biztosítani lehessen e tekintetben az elszámoltathatóságot;

c) az állami nukleárisanyag-nyilvántartási és -ellenőrzési rendszerek bármely érdekelt fele, hogy hatékony és eredményes biztosítékokat lehessen kialakítani;

d) kivételes esetekben az atomerőművek üzemeltetői, kizárólag a kockázati és biztonsági értékelésekre ("stressztesztekre") vonatkozó, az ENSREG által végzett szakértői értékelésben tett ajánlások végrehajtását illetően.

(2) A 2. cikk (1) bekezdésében foglalt célkitűzéseket mindenekelőtt a következő intézkedésekkel kell megvalósítani:

a) a szabályozási keret eljárásainak és rendszereinek megerősítése;

b) a radiológiai következményekkel, többek között véletlen expozícióval járó balesetek megelőzését, és azok esetleges előfordulása esetén a következmények enyhítését célzó, hatékony szabályozás kialakítása;

c) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelésére vonatkozó stratégiák, keretrendszerek, módszerek, technológia és megközelítések kidolgozása és alkalmazása;

d) támogatás a nukleáris létesítmények és telephelyek biztonságának biztosításához azon gyakorlati védintézkedések vonatkozásában, amelyek célja a munkavállalók és a lakosság egészségét érintően fennálló sugárzási kockázatok csökkentése;

e) a meglévő nukleáris létesítmények leszerelésére, a korábbi nukleáris telephelyek és a bezárt uránbányák területének helyreállítására, valamint a tengerbe süllyesztett radioaktív tárgyak és anyagok felkutatására és kezelésére vonatkozó stratégiák és keretrendszerek kidolgozása és alkalmazása;

f) a nukleáris biztosítéki intézkedések végrehajtásához - ezen belül a hasadóanyagok állami és üzemeltetői szintű, megfelelő nyilvántartásához és ellenőrzéséhez - szükséges szabályozási keret, módszerek, technológia és megközelítések létrehozása;

g) a személyzet képzésének támogatása;

h) felszerelés biztosítása atomerőművek üzemeltetői számára korlátozott mértékben, az (1) bekezdés d) pontjában említetteknek megfelelően.

Különleges és kellően indokolt esetben az első albekezdés a) pontjával kapcsolatos intézkedéseket a tagállami üzemeltetők és/vagy illetékes szervezetek, valamint a 2009/71/Euratom irányelv 3. cikkének 1. pontjában szereplő fogalommeghatározás szerinti nukleáris létesítmények harmadik országbeli üzemeltetői közötti együttműködés révén kell végrehajtani.

A 7. cikk (3) bekezdése nem alkalmazandó az e bekezdés első albekezdésének h) pontjával kapcsolatos intézkedésekre.

14. cikk

Monitoring, jelentéstétel és értékelés

(1) A monitoringot, a jelentéstételt és az értékelést az (EU) 2021/947 rendelet 41. cikkének (2), (4), (5) és (6) bekezdésével, valamint 42. cikkével összhangban kell végezni.

(2) Az Eszköz célkitűzésének megvalósítását a következő mutatók alapján, valamint e mutatóknak a nukleáris biztonságra, a sugárvédelemre, valamint a nukleáris anyagokra vonatkozó eredményes és hatékony biztosítékok alkalmazására gyakorolt hatása alapján kell mérni:

a) a legszigorúbb nukleáris biztonsági normák figyelembevételével kidolgozott, bevezetett és/vagy felülvizsgált jogi és rendeleti jellegű jogi aktusok;

b) a legszigorúbb nukleáris biztonsági normáknak megfelelő létesítmények létrehozására vonatkozóan elkészített tervek, koncepciók vagy megvalósíthatósági tanulmányok; valamint

c) a nukleáris biztonság, a sugárvédelem és a nukleáris biztosítékok legszigorúbb normáin, ezen belül a nemzetközi szakértői értékelések eredményein alapuló, a nukleáris biztonság és a sugárvédelem, valamint a hatékony és eredményes biztosítékok javítását célzó, a nukleáris létesítményekben végrehajtott intézkedések eredményei.

III. CÍM

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. cikk

Bizottság

(1) A Bizottságot a Nemzetközi Nukleáris Biztonsági Együttműködést Támogató Európai Eszköz bizottsága segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet értelmében vett bizottságnak minősül.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

(3) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 8. cikkét kell alkalmazni, összefüggésben annak 5. cikkével.

16. cikk

Tájékoztatás, kommunikáció és láthatóság, valamint eltérés a láthatósági követelményektől

A 3. cikkben említett célkitűzéssel kapcsolatos tájékoztatást, kommunikációt és láthatóságot, valamint a láthatósági követelményektől való eltérést az (EU) 2021/947 rendelet 46. és 47. cikkének megfelelően kell végrehajtani.

17. cikk

EKSZ

Ezt a rendeletet a 2010/427/EU határozattal összhangban kell alkalmazni.

18. cikk

Hatályon kívül helyezés

A 237/2014/Euratom rendelet hatályát veszti.

19. cikk

Átmeneti rendelkezések

(1) Ez a rendelet nem érinti a 237/2014/Euratom rendelet alapján megkezdett tevékenységek folytatását vagy módosítását, amely utóbbi rendelet továbbra is alkalmazandó az említett tevékenységekre azok lezárásáig.

(2) Az Eszköz pénzügyi keretösszege fedezheti továbbá az Eszköz és az azon intézkedések közötti átmenet biztosításához szükséges technikai és igazgatási segítségnyújtási kiadásokat is, amelyeket a 237/2014/Euratom rendelet alapján fogadtak el.

(3) Az Eszköz pénzügyi keretösszege kiterjedhet az ezen rendeletet a későbbiekben esetleg felváltó bármely jogszabály előkészítésével kapcsolatos költségekre.

(4) Szükség esetén előirányzatok vihetők be a 2027 utáni uniós költségvetésbe a 6. cikkben meghatározott kiadások fedezésére a 2027. december 31-ig be nem fejezett tevékenységek igazgatásának lehetővé tétele érdekében.

20. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő napon lép hatályba.

Ezt a rendeletet 2021. január 1-jétől kell alkalmazni.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

Kelt Brüsszelben, 2021. május 27-én.

a Tanács részéről

az elnök

P. SIZA VIEIRA

(1) A 2019. január 17-i vélemény (a Hivatalos Lapban még nem tették közzé).

(2) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2021/947 rendelete 2021. június 9-i a Szomszédsági, Fejlesztési és Nemzetközi Együttműködési Eszköz (Globális Európa) létrehozásáról, a 466/2014/EU európai parlamenti és tanácsi határozat módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az (EU) 2017/1601 európai parlamenti és tanácsi rendelet és a 480/2009/EK, Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (lásd e Hivatalos Lap 1. oldalát).

(3) A Tanács (EU, Euratom) 2020/2093 rendelete (2020. december 17.) a 2021-2027-es időszakra vonatkozó többéves pénzügyi keretről (HL L 433. I, 2020.12.22., 11. o.).

(4) A Tanács 2009/71/Euratom irányelve (2009. június 25.) a nukleáris létesítmények nukleáris biztonsági közösségi keretrendszerének létrehozásáról (HL L 172., 2009.7.2., 18. o.).

(5) A Tanács 2011/70/Euratom irányelve (2011. július 19.) a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladékok felelősségteljes és biztonságos kezelését szolgáló közösségi keret létrehozásáról (HL L 199., 2011.8.2., 48. o.).

(6) A Tanács 2013/59/Euratom irányelve (2013. december 5.) az ionizáló sugárzás miatti sugárterhelésből származó veszélyekkel szembeni védelmet szolgáló alapvető biztonsági előírások megállapításáról, valamint a 89/618/Euratom, a 90/641/Euratom, a 96/29/Euratom, a 97/43/Euratom és a 2003/122/Euratom irányelv hatályon kívül helyezéséről (HL L 13., 2014.1.17., 1. o.).

(7) A Tanács 237/2014/Euratom rendelete (2013. december 13.) a Nukleáris Biztonsági Együttműködési Eszköz létrehozásáról (HL L 77., 2014.3.15., 109. o.).

(8) HL L 433. I., 2020.12.22., 28. o.

(9) Az Európai Parlament és a Tanács (EU, Euratom) 2018/1046 rendelete (2018. július 18.) az Unió általános költségvetésére alkalmazandó pénzügyi szabályokról, az 1296/2013/EU, az 1301/2013/EU, az 1303/2013/EU, az 1304/2013/EU, az 1309/2013/EU, az 1316/2013/EU, a 223/2014/EU és a 283/2014/EU rendelet és az 541/2014/EU határozat módosításáról, valamint a 966/2012/EU, Euratom rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 193., 2018.7.30., 1. o.).

(10) Az Európai Parlament és a Tanács 883/2013/EU, Euratom rendelete (2013. szeptember 11.) az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) által lefolytatott vizsgálatokról, valamint az 1073/1999/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és az 1074/1999/Euratom tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 248., 2013.9.18., 1. o.).

(11) A Tanács 2988/95/EK, Euratom rendelete (1995. december 18.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek védelméről (HL L 312., 1995.12.23., 1. o.).

(12) A Tanács 2185/96/Euratom, EK rendelete (1996. november 11.) az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek csalással és egyéb szabálytalanságokkal szembeni védelmében a Bizottság által végzett helyszíni ellenőrzésekről és vizsgálatokról (HL L 292., 1996.11.15., 2. o.).

(13) A Tanács (EU) 2017/1939 rendelete (2017. október 12.) az Európai Ügyészség létrehozására vonatkozó megerősített együttműködés bevezetéséről (HL L 283., 2017.10.31., 1. o.).

(14) Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1371 irányelve (2017. július 5.) az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről (HL L 198., 2017.7.28., 29. o.).

(15) Az Európai Parlament és a Tanács 182/2011/EU rendelete (2011. február 16.) a Bizottság végrehajtási hatásköreinek gyakorlására vonatkozó tagállami ellenőrzési mechanizmusok szabályainak és általános elveinek megállapításáról (HL L 55., 2011.2.28., 13. o.).

(16) A Tanács 2010/427/EU határozata (2010. július 26.) az Európai Külügyi Szolgálat szervezetének és működésének megállapításáról (HL L 201., 2010.8.3., 30. o.).

(17) A Tanács 77/270/Euratom határozata (1977. március 29.) az atomerőművek finanszírozásához való hozzájárulás céljából nyújtott Euratom-kölcsönökre vonatkozó szerződéskötésnek a Bizottság részére történő engedélyezéséről (HL L 88., 1977.4.6., 9. o.).

(18) HL L 1., 1994.1.3., 3. o.

(19) A Tanács 2013/755/EU határozata (2013. november 25.) az Európai Unió és a tengerentúli országok és területek társulásáról (tengerentúli társulási határozat) (HL L 344., 2013.12.19., 1. o.).