T/3623. számú törvényjavaslat indokolással - egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról

2018. évi CXVII. törvény egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról

1. A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása

1. §

(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 14. § (1) bekezdés c) pontjában a "vagy ápolási díjban" szövegrész helyébe a " , gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban" szöveg,

b) 27. § (1) bekezdés g) pontjában az "az ápolási díj" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj" szöveg,

c) 58. § (9) bekezdés a) pontjában az "ápolási díjat" szövegrész helyébe a "gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat" szöveg

lép.

(2) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény

a) 27. § (1) bekezdés d) pontjában a "csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj" szöveg,

b) 29. § (1) bekezdés a) pontjában és 54. § (14a) bekezdés d) pontjában a "csecsemőgondozási díjra" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra" szöveg, valamint a "csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj" szöveg,

c) 58. § (5) bekezdés k) pont 1. alpontjában a "csecsemőgondozási díjban" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban" szöveg,

d) 58. § (9) bekezdés a) pontjában a "csecsemőgondozási díjat" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat" szöveg

lép.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény módosítása

2. §

A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20. § (2e) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2e) Közalkalmazotti jogviszony nem létesíthető azzal, akivel szemben a (2d) bekezdés a) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig;

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig;

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig."

3. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása

3. §

(1) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 4. § (3) bekezdés b) pont 4. alpontjában "az ápolási díj" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj" szöveg lép.

(2) A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény 5. § (1) bekezdés b) pontjában az "a csecsemőgondozási díjat" szövegrész helyébe az "a csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat" szöveg lép.

4. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása

4. §

A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) 3. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:

"(9) Nem tartozik e törvény hatálya alá az a szállást, étkezést nyújtó vagy más segítő, karitatív tevékenység, amelyet az igénybe vevőtől, hozzátartozójától, vagy rájuk tekintettel harmadik személytől származó ellenszolgáltatás, és állami, helyi önkormányzati támogatás nélkül nyújtanak."

5. §

Az Szt. 10. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Az állami adóhatóság megkeresésre 15 napon belül adatot szolgáltat a szociális hatáskört gyakorló szerv részére az adóval összefüggő adatról, tényről, körülményről, ha az valamely ellátás vagy támogatás megállapítása, valamint a folyósítás és a jogviszonyok jogszerűségének ellenőrzése érdekében szükséges."

6. §

Az Szt. 13. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátásra való jogosultságot megállapító elsőfokú határozatban foglaltakat a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell."

7. §

Az Szt. 17. § (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(10) A más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt jogosulatlanul igénybe vett időskorúak járadéka, aktív korúak ellátása, gyermekek otthongondozási díja és ápolási díj a (7)-(9) bekezdés szerinti bejelentési kötelezettség teljesítése esetén jogosulatlanul, de nem rosszhiszeműen igénybevett ellátásnak minősül, amelynek megtérítéséről a szociális hatáskört gyakorló szerv az (1) bekezdés alapján rendelkezik."

8. §

Az Szt. 20/C. § (1) bekezdése a következő f) és g) ponttal egészül ki:

(A kincstár a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza)

"f) családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás esetén a szolgáltatás tartalmára vonatkozó adatokat,

g) fejlesztő foglalkoztatás esetén

ga) annak az ellátott által igénybe vett szociális szolgáltatásnak a típusát, amely alapján fejlesztő foglalkoztatásban részesül,

gb) annak a jogviszonynak a típusát, amelyben az ellátott fejlesztő foglalkoztatása történik, és

gc) az ellátott által ledolgozott foglalkoztatási órák számát."

9. §

(1) Az Szt. 25. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A jogosult részére jövedelme kiegészítésére, pótlására, illetve a különös méltánylást érdemlő személyes élethelyzetére figyelemmel pénzbeli szociális ellátás nyújtható."

(2) Az Szt. 25. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki:

"(2) A különös méltánylást érdemlő személyes élethelyzetre figyelemmel nyújtható pénzbeli szociális ellátás a tartós ápolást végzők időskori támogatása."

(3) Az Szt. 25. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Szociális rászorultság esetén a jogosult számára)

"a) a járási hivatal - az e törvényben meghatározott feltételek szerint -

aa) időskorúak járadékát,

ab) foglalkoztatást helyettesítő támogatást,

ac) egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatást,

ad) gyermekek otthongondozási díját,

ae) a 41. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat, a 43. § szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: kiemelt ápolási díj), a 43/A. § (1) bekezdése szerinti ápolási díjat (a továbbiakban: emelt összegű ápolási díj);"

[állapít meg (a továbbiakban együtt: szociális rászorultságtól függő pénzbeli ellátások).]

(4) Az Szt. 25. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) Az (5) bekezdésben foglaltakat a gyermekek otthongondozási díja havi összegének, az ápolási díj alapösszegének, az időskorúak járadéka havi összegeinek, valamint a foglalkoztatást helyettesítő támogatás törvényben meghatározott összegének változása esetén megfelelően alkalmazni kell."

(5) Az Szt. 25. §-a a következő (10b) bekezdéssel egészül ki:

"(10b) Ha a foglalkoztatást helyettesítő támogatás vagy az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatás folyósítása e törvény rendelkezései alapján szünetel, a jogosultat a szünetelés kezdetére okot adó körülmény bekövetkezése előtti nap szerinti hónapra jutó ellátás teljes havi összege megilleti."

10. §

Az Szt. 32/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Ha az ellátásnak az (1) bekezdés b) pontja alapján az (1a) bekezdésben foglaltak figyelembevételével kiszámított különbözeti összege az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére akkor is legalább ezer forint összegű járadékot kell megállapítani."

11. §

Az Szt. 34. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránt a megszüntetésről rendelkező döntés véglegessé válását követő 30 nap elteltével nyújtható be ismét kérelem.

(7) Ha az aktív korúak ellátására való jogosultság megállapítása iránt benyújtott kérelem az ellátásra korábban fennállt jogosultságnak a (2) bekezdés f) pontja alapján történt megszüntetéséről rendelkező döntés véglegessé válását követő egy éven belül kerül benyújtásra, az aktív korúak ellátására való jogosultság - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - ismételten annak állapítható meg, aki az új kérelem benyújtását megelőző egy évben legalább 30 nap időtartamban

a) közfoglalkoztatásban vett részt,

b) keresőtevékenységet - ideértve az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény szerint létesített munkaviszony keretében végzett, valamint a háztartási munkát is - folytatott,

c) munkaerő-piaci programban vett részt,

d) az Flt. szerinti, legalább hat hónap időtartamra meghirdetett képzésben vett részt vagy ilyen képzésben való részvétele nincs folyamatban, vagy

e) a szociális szövetkezeti tagsági jogviszonya keretében a szociális szövetkezet közös termelésében közvetlenül közreműködött.

(8) Ha az ellátásra korábban fennállt jogosultság megszüntetéséről rendelkező döntés véglegessé válását követő egy éven belül aktív korúak ellátására való jogosultság ismételt megállapítására benyújtott kérelem alapján a kérelmező részére a 37. § (1) bekezdés alapján egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra való jogosultság állapítható meg, a (7) bekezdésben foglaltakat nem kell alkalmazni."

12. §

Az Szt. a következő alcímmel egészül ki:

"Gyermekek otthongondozási díja

38. §

(1) Gyermekek otthongondozási díjára jogosult az a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban együtt: szülő), aki

a) a súlyos fogyatékosságából eredően önellátásra képtelen vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekéről (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: gyermek), vagy

b) a tartós betegségéből eredően önellátásra képtelen gyermekéről

gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásában súlyos fogyatékossága áll fenn a gyermeknek, ha megfelel a 41. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában foglaltaknak.

(3) Az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában tartósan beteg a gyermek, ha egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul.

(4) Az (1) bekezdés a) és b) pontjának alkalmazásában önellátásra képtelen a gyermek, ha a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő e tényt, az ott meghatározott feltételek alapján, szakvéleményben megállapítja.

(5) Egy szülő számára egyidejűleg csak egy gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság állapítható meg. A 39/A. § (2) bekezdésében az ellátás összege tekintetében meghatározott kedvezmény igénybevétele céljából a szülő kérheti, hogy a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülését a járási hivatal több gyermekre figyelemmel is vizsgálja.

(6) Egyazon gyermekre tekintettel csak egy szülő számára állapítható meg a gyermekek otthongondozási díja.

39. §

(1) A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság - a 38. §-ban a gyermekre meghatározott feltételek teljesülése esetén - a szülőn kívül a gyermek más, a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója számára is megállapítható, ha a szülőnek az ellátásra való jogosultságát a gyermekre tekintettel korábban már megállapították, de a szülő meghalt, a szülői felügyeleti joga a Ptk. 4:186. § (1) bekezdés a), c), e) vagy h) pontja vagy 4:186. § (2) bekezdése alapján szünetel, illetve azt a bíróság megszüntette, vagy a gyermek állandó és tartós gondozásában a saját egészségi állapotára figyelemmel akadályozottá vált.

(2) A szülő egészségi állapotára figyelemmel fennálló akadályozottság tényét és várható időtartamát a járási hivatal a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye alapján állapítja meg.

(3) Az e § alapján megállapított ellátásra a 39/A. és 39/B. §-ban foglaltakat alkalmazni kell.

39/A. §

(1) A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2019. évben 100 000 forint. A 2019. évet követően a gyermekek otthongondozási díjának havi összegéről az Országgyűlés a központi költségvetésről szóló törvény elfogadásával egyidejűleg dönt.

(2) Ha a szülő a 38. § (5) bekezdésben lefolytatott vizsgálat alapján több olyan gyermekéről is gondoskodik, akire tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága megállapítható lenne, számára - e feltételek fennállásának időtartama alatt - az (1) bekezdésben foglalt havi összeg másfélszeresében megállapított ellátást kell folyósítani.

(3) A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a más rendszeres pénzellátásban - ide nem értve a 39/B. § (5) bekezdés a) pontja szerinti rendszeres pénzellátásokat, ha az ott meghatározott feltételek fennállnak, továbbá a szülő részére folyósított csecsemőgondozási díjat, gyermekgondozási díjat vagy gyermekgondozást segítő ellátást, ha azt nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel állapították meg, továbbá a gyermeknevelési támogatást - részesülő jogosult esetén az (1) vagy (2) bekezdés szerinti összegnek és a jogosult részére folyósított más rendszeres pénzellátás havi bruttó összegének a különbözete. Ha a különbözet az ezer forintot nem éri el, a jogosult részére ezer forint összegű ellátást kell megállapítani.

(4) A gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama szolgálati időre jogosít. A gyermekek otthongondozási díjában részesülő személy - ide nem értve a Tbj. 26. §-a alapján nyugdíjjárulék fizetésére nem kötelezett személyt - az ellátás után nyugdíjjárulék vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett.

39/B. §

(1) Nem jogosult gyermekek otthongondozási díjára a szülő, ha

a) a gyermek két hónapot meghaladóan fekvőbeteg-gyógyintézeti, valamint nappali ellátást nyújtó vagy bentlakásos szociális intézményi ellátásban, óvodai elhelyezésben vagy gyermekvédelmi szakellátást nyújtó bentlakásos intézményi elhelyezésben részesül, illetve köznevelési intézmény tanulója vagy felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója, kivéve, ha

aa) a köznevelési intézményben eltöltött idő a nemzeti köznevelésről szóló törvényben a köznevelési intézményben való kötelező tartózkodásra meghatározott időtartamot nem haladja meg,

ab) az óvoda vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevételének, illetve a felsőoktatási intézmény látogatási kötelezettségének időtartama átlagosan a napi 5 órát nem haladja meg,

ac) a köznevelési, illetve a felsőoktatási intézmény látogatása, vagy a nappali ellátást nyújtó szociális intézmény igénybevétele csak az szülő rendszeres közreműködésével valósítható meg;

b) - a gyermeknevelési támogatás, valamint a nem a gyermekek otthongondozási díjára jogosító gyermekre tekintettel folyósított csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, továbbá a tartós ápolást végzők időskori támogatása kivételével - rendszeres pénzellátásban részesül, és annak összege meghaladja a gyermekek otthongondozási díjának összegét, ide nem értve az (5) bekezdés szerinti esetet, valamint azt a táppénzt, amelyet a gyermekek otthongondozási díja folyósításának időtartama alatt végzett keresőtevékenységéből adódó biztosítási jogviszony alapján - keresőképtelenné válása esetén - folyósítanak;

c) szakiskola, középiskola nappali rendszerű képzésének tanulója, illetve felsőoktatási intézmény nappali képzésben részt vevő hallgatója;

d) keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.

(2) A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot meg kell szüntetni, ha

a) az otthon gondozott gyermek már nem tekinthető önellátásra képtelennek,

b) az ápolást, gondozást végző szülő a kötelezettségét nem teljesíti,

c) az otthon gondozott gyermek meghal,

d) az ápolást, gondozást végző szülő vagy az otthon gondozott gyermek tartózkodási joga megszűnt vagy tartózkodási jogának gyakorlásával felhagyott,

e) az (1) bekezdésben meghatározott valamelyik jogosultságot kizáró körülmény következik be,

f) azt az ápolást, gondozást végző szülő kérte,

g) az ápolást, gondozást végző szülő a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek felülvizsgálatára irányuló, a 25. § (4)-(6) bekezdése szerinti eljárást akadályozza.

(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(4) A (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot a kérelemben megjelölt időponttól, vagy - időpont megjelölésének hiányában - a kérelem benyújtását követő hónap utolsó napjával kell megszüntetni.

(5) A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság továbbra is fennáll, ha a szülő

a) a Tny. szerint saját jogú nyugdíjnak minősülő ellátásban, korhatár előtti ellátásban, szolgálati járandóságban, táncművészeti életjáradékban, átmeneti bányászjáradékban, rokkantsági ellátásban, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 33. § (1) bekezdése alapján, a törvény erejénél fogva rehabilitációs ellátásban részesül,

b) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság keletkezését megelőző napon a gyermekek otthongondozási díjára volt jogosult, és

c) az a) pont szerinti ellátásra való jogosultság kezdő napját megelőző húsz éven belül a gyermekek otthongondozási díjára, illetve a 41. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti vagy a kiemelt ápolási díjra való jogosultsága együttesen összeszámítva legalább tíz évig fennállt.

(6) Ha a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság a (2) bekezdés g) pontja alapján került megszüntetésre, a döntés véglegessé válásától számított hat hónapon belül ismételten nem állapítható meg.

39/C. §

(1) A járási hivatal a 38. § (4) bekezdésében, illetve a 39. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát.

(2) Szakértő kirendelése esetén a gyermekek otthongondozási díjáról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért 2019. évben esetenként a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 66. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottaknak megfelelő összegű szakértői díjat fizet.

(3) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő útján gondoskodik az (1) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról, szükség esetén új szakvélemény beszerzéséről.

(4) Az (1) és a (3) bekezdés szerinti eljárásban a hatóság akkor rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha foglalkoztat olyan személyt, aki megfelel a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek."

13. §

(1) Az Szt. 41. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ápolási díjra jogosult a hozzátartozó [Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont], továbbá az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott személy, ha

a) állandó és tartós ápolásra, gondozásra szoruló

aa) súlyosan fogyatékos, vagy

ab) tartósan beteg 18 év alatti személy otthoni gondozását, ápolását végzi, és

b) az a) pont szerinti ápolt személyre tekintettel a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsága neki vagy hozzátartozójának nem áll fenn."

(2) Az Szt. 41. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Az ápolási díjra való jogosultság megállapítása szempontjából hozzátartozónak kell tekinteni azt is, aki

a) elhunyt házastársa egyeneságbeli rokonának vagy testvérének, vagy

b) a kérelem benyújtását megelőző 10 éven belül összesen legalább 3 évig nevelőszülőként háztartásában ellátott, a kérelem benyújtásakor utógondozói ellátásban nem részesülő, és vele egy háztartásban élő, nagykorúvá vált személynek

a gondozását, ápolását végzi.

(1b) Az (1a) bekezdés b) pontja alkalmazásában nevelőszülőnek minősül az ott meghatározott személyre tekintettel

a) nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban álló, illetve

b) 2014. január 1-je előtt nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban állt személy."

(3) Az Szt. 41. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés alkalmazása során]

"b) tartósan beteg az a személy, aki egészségi állapotára figyelemmel előreláthatóan három hónapnál hosszabb időtartamban ápolásra, gondozásra szorul, és"

(4) Az Szt. 41. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés alkalmazása során]

"c) állandó és tartós ápolásra, gondozásra szorul az a személy, akiről a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő szakvéleménye ezt megállapítja."

(5) Az Szt. 41. §-a a következő (4)-(7) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A járási hivatal a (3) bekezdés c) pontjában foglalt feltételek fennállásának megállapítása céljából - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértőt rendel ki. A szakvéleményben meg kell jelölni annak hatályát.

(5) Szakértő kirendelése esetén az ápolási díjról döntést hozó szerv a szakvélemény elkészítéséért 2019. évben esetenként a Magyarország 2019. évi központi költségvetéséről szóló 2018. évi L. törvény 66. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározottaknak megfelelő összegű szakértői díjat fizet.

(6) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő útján gondoskodik a (3) bekezdés c) pontja szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról, szükség esetén új szakvélemény beszerzéséről.

(7) A (4) és a (6) bekezdés szerinti eljárásban a hatóság akkor rendelkezik a szükséges szakértelemmel, ha foglalkoztat olyan személyt, aki megfelel a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek."

14. §

(1) Az Szt. 42. §-a a következő (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A 41. § (1a) bekezdés b) pontja alapján a jogosultság nem állapítható meg, ha a nevelőszülő nevelőszülői foglalkoztatási, hivatásos nevelőszülői vagy nevelőszülői jogviszonya a működtető azonnali hatályú felmondása vagy a Gyvt. 2013. december 31-én hatályos 66/E. § (3) bekezdése alapján szűnt meg.

(1b) A 41. § (1a) bekezdés b) pontja alkalmazásában a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt otthon történő munkavégzésnek kell tekinteni."

(2) Az Szt. 42. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

(Az ápolási díjra való jogosultságot meg kell szüntetni, ha)

"h) a gyámhatóság elrendeli az ápolt személy utógondozói ellátását."

(3) Az Szt. 42. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Az (1) bekezdés a) pontjában, valamint a (2) bekezdés a) és c) pontjában foglalt esetekben az ápolási díjra való jogosultságot a megszüntetésre okot adó körülmény bekövetkeztének hónapját követő harmadik hónap utolsó napjával kell megszüntetni."

15. §

(1) Az Szt. 43/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés alkalmazása során a fokozott ápolást igénylő súlyosan fogyatékos állapot fennállásának tényét a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő az ott meghatározott feltételek alapján szakvéleményben állapítja meg."

(2) Az Szt. 43/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A másodfokú eljárásban eljáró hatóság - ha a szükséges szakértelemmel nem rendelkezik - a pénzbeli és természetbeni szociális ellátások igénylésének és megállapításának, valamint folyósításának részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő szakértő útján gondoskodik a (3) bekezdés szerinti szakvélemény felülvizsgálatáról, szükség esetén új szakvélemény beszerzéséről."

16. §

Az Szt. 44. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ápolási díj havi összege a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott alapösszeg

a) 115%-a a 41. § (1) bekezdésében meghatározott esetben,

b) 207%-a a kiemelt ápolási díj esetében,

c) 173%-a az emelt összegű ápolási díj esetében."

17. §

Az Szt. 50/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A havi rendszeres gyógyító ellátási szükségletet a háziorvos, házi gyermekorvos, a személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézményben vagy gyermekvédelmi intézményben elhelyezett jogosult esetén az intézmény orvosa, büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartott személyek esetében a büntetés-végrehajtási intézet orvosa (a továbbiakban együtt: háziorvos) igazolja."

18. §

(1) Az Szt. 58/A. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultság további feltétele - a (2b) bekezdésben meghatározott kivételekkel -]

"c) étkeztetés esetén az új ellátotti létszámnak, házi segítségnyújtás esetén az új ellátotti létszámnak, és azon belül a személyi gondozásban ellátható személyek legmagasabb számának (a továbbiakban együtt: ellátotti létszám),"

(2) Az Szt. 58/A. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Új szolgáltatónak, intézménynek (székhelynek, telephelynek), szociális szolgáltatásnak, ellátotti létszámnak, feladatmutatónak, illetve férőhelyszámnak az minősül, amelyre az adott fenntartó a kérelem benyújtásakor nem rendelkezik befogadással. Nem minősül a szolgáltató, intézmény (székhely, telephely), szociális szolgáltatás, ellátotti létszám, feladatmutató, illetve férőhelyszám újnak, ha

a) olyan változás történik, amely a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett adatok módosítását nem teszi szükségessé, vagy

b) az ellátási terület változatlanul hagyása mellett a szolgáltató, intézmény (székhely, telephely) másik címre költözik."

(3) Az Szt. 58/A. § (2b) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatásra való jogosultságnak nem feltétele a befogadás)

"c) a 131/A. § alapján támogatott szociális szolgáltatások esetén,"

19. §

Az Szt. 64. § (4) bekezdése a következő g) ponttal egészül ki:

(A családsegítés keretében biztosítani kell)

"g) a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti készenléti szolgálatot az (1) bekezdés szerinti személyek számára,"

20. §

Az Szt. IV. Fejezet II. cím Családsegítés alcíme a következő 64/A. §-sal egészül ki:

"64/A. §

(1) A Gyvt. szerinti család- és gyermekjóléti központ szociális diagnózist készít

a) a család- és gyermekjóléti szolgálat kezdeményezésére, ha olyan szociális szolgáltatás vagy gyermekjóléti alapellátás - ide nem értve a gyermekek napközbeni ellátását - igénybevétele válik szükségessé, amelyben az ellátott vagy a család nem részesül, vagy azt a szolgálat más okból szükségesnek tartja,

b) a család- és gyermekjóléti szolgálatnál gondozásban nem álló ellátott esetén akkor, ha az esete nem tartozik a Gyvt. 40/A. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alá,

és a szociális diagnózis elkészítéséhez valamennyi érintett hozzájárul.

(2) A szociális diagnózis elkészítését a 64. § (2) bekezdése szerinti jelzőrendszer tagjai is kezdeményezhetik a család- és gyermekjóléti központnál.

(3) A szociális diagnózis a család szociális helyzetének átfogó vizsgálata alapján meghatározza az igénybe venni javasolt szociális szolgáltatásokat és - ide nem értve a gyermekek napközbeni ellátását - gyermekjóléti alapellátásokat. A jogosultsági feltételek fennállása esetén a szociális diagnózis kötelezi a szociális, gyermekjóléti szolgáltatókat és intézményeket, amelyek kötelesek a szolgáltatásra vonatkozó igényt nyilvántartásba venni."

21. §

Az Szt. 70. § (5a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5a) A fogyatékos személyek bentlakásos intézményének vezetője az alapvizsgálat elvégzésének kezdeményezésével egyidejűleg a komplex szükségletfelmérést is elvégzi, és tájékoztatja az ellátást igénylőt a támogatott lakhatás igénybevételének lehetőségéről."

22. §

(1) Az Szt. 75. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Támogatott lakhatásban az (1) bekezdés szerinti személy gyermeke is ellátható."

(2) Az Szt. 75. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Kiskorú ellátása esetén az (1) bekezdés d) pont da) és db) alpontja szerinti szolgáltatási elemeket minden esetben biztosítani kell azzal, hogy a felügyelet szolgáltatási elem kizárólag személyes jelenléttel biztosítható."

23. §

Az Szt. Átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények alcíme a következő 85. §-sal egészül ki:

"85. §

Külső férőhelyen nyújtott lakhatási szolgáltatás nappali melegedőhöz kapcsolódóan is létrehozható olyan településen, ahol a települési önkormányzat nem köteles átmeneti szállás biztosítására."

24. §

Az Szt. 92/K. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Házi segítségnyújtás és a szociális étkeztetés esetében az ellátottak száma éves átlagban nem haladhatja meg a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett ellátotti létszám száz százalékát."

25. §

Az Szt. 94/L. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Közfeladatot ellátó személynek minősül az alábbi munkaköröket betöltő személy:

a) a házi segítségnyújtást végző gondozó, ápoló;

b) a családsegítést és gyermekjóléti szolgáltatást végző munkatárs;

c) a támogató szolgálatot, a pszichiátriai betegek közösségi ellátását, a szenvedélybetegek ellátását végző segítő, gondozó, terápiás munkatárs, szociális munkatárs;

d) a hajléktalan személyek ellátását végző segítő és szociális munkatárs;

e) az előgondozással megbízott személy;

f) az intézményi ellátásban foglalkoztatott ápoló, vezető ápoló, szakápoló, vezető szakápoló, gondozó, szociális munkatárs, terápiás munkatárs, segítő, fejlesztő pedagógus;

g) a falu- és a tanyagondnok;

h) a támogatott lakhatásban foglalkoztatott esetfelelős munkatárs."

26. §

Az Szt. 99/C. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A fejlesztési jogviszony)

"a) rehabilitációs alkalmassági vizsgálat eredményeképpen kiadott, hatályos, munkarehabilitációt javasoló szakvélemény, vagy a foglalkozás-egészségügyi orvos, a munka szakpszichológus vagy munka- és szervezet szakpszichológus, valamint a szociális szolgáltatást biztosító intézmény vezetője együttes javaslata alapján, az egyéni foglalkoztatási tervben foglaltak szerint akkor hozható létre, ha az ellátott kompetenciái nem érik el az önálló munkavégzéshez szükséges szintet, és"

27. §

Az Szt. 106. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki, egyidejűleg a § jelenlegi szövegének a jelölése (1) bekezdésre változik:

"(2) Az (1) bekezdés szerinti értesítést írásban, az a)-d) pont szerinti esetben haladéktalanul, az e) pont szerinti esetben a hátralék megállapítását követő 8 napon belül, és ingatlanvagyonra terhelhető díjhátralék esetén a jelzálogjog bejegyzés kezdeményezése előtt kell megtenni."

28. §

Az Szt. 119. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A 94/C. § szerinti megállapodásra kiskorú, valamint a bentlakásos szociális intézményi elhelyezést érintő jognyilatkozatok tekintetében cselekvőképességében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy - mint ellátást igénylő - érintettsége esetén a Ptk. 2:15. § (1) bekezdés c) pontja vagy 2:23. § (1) bekezdés c) pontja szerinti rendelkezést nem kell alkalmazni."

29. §

Az Szt. a következő 134/G. és 134/H. §-sal egészül ki:

"134/G. §

(1) Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel meghatározott 58/A. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában népkonyha esetén nem minősül új ellátotti létszámnak a nem állami, egyházi fenntartó által fenntartott,

a) 2018. július 1-jén a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzett népkonyha szolgáltatás 2018. július 1-jén hatályos, támogatást megállapító kincstári határozatában szereplő és a támogatás alapjául szolgáló ellátotti szám;

b) 2018. július 2-a és 2018. december 31-e között a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre kerülő új népkonyha szolgáltatás, vagy a már bejegyzett szolgáltató, intézmény esetén új népkonyha szolgáltatásra vonatkozó adatmódosítás esetében az ezen időszakra vonatkozó első támogatást megállapító kincstári határozatban szereplő és a támogatás alapjául szolgáló ellátotti szám;

c) a 2018. július 2-a és 2018. december 31-e között a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által a befogadási eljárásban elbírált azon kérelmek esetében, amelyek 2018. december 31-e után kerülnek a szolgáltatói nyilvántartásba bejegyzésre, a benyújtott kérelemben szereplő ellátotti szám.

(2) Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel meghatározott 58/A. § (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában szociális konyha esetén nem minősül új ellátotti létszámnak az igénybevevői nyilvántartásban rögzített megállapodások 2018. évi legmagasabb napi számának megfelelő ellátotti szám.

(3) Azon nem állami, egyházi fenntartók esetén, akik a népkonyha szolgáltatás nyújtását év közben kezdték meg, az (1) bekezdés a) pontja szerinti ellátotti szám alatt a teljes évre átszámított ellátotti számot kell érteni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti ellátotti létszámokat a szolgáltatói nyilvántartásba 2019. január 1-jei hatállyal hivatalból kell bejegyezni.

(5) Állami fenntartó által fenntartott népkonyha szolgáltatás esetében ellátotti létszámként az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 103. § (1) bekezdésében szereplő tájékoztató szerinti határnapig igényelt feladatmutató szerinti ellátotti számot kell bejegyezni.

134/H. §

(1) Annak a vér szerinti vagy örökbefogadó szülőnek (e § vonatkozásában a továbbiakban: szülő), akinek 2018. december 31-én végleges döntés alapján a vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel ápolási díjra való jogosultsága áll fenn, a járási hivatal - legkésőbb 2019. január 15-éig meghozott döntésével - 2019. január 1-jére visszamenőleg hivatalból, a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül megállapítja az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel megállapított 38. § szerinti gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságát, és ezzel egyidejűleg rendelkezik az ápolási díjra való jogosultság 2018. december 31-ei időponttal történő megszüntetéséről.

(2) Az ápolási díj megállapítása iránt benyújtott kérelem alapján 2018. december 31-én folyamatban lévő ügyben a 2018. december 31-én hatályos rendelkezések szerint kell eljárni. Ha az eljárás eredményeként szülő részére, annak vér szerinti vagy örökbefogadott gyermekére tekintettel kerül az ápolási díjra való jogosultság megállapításra, a járási hivatal az ápolási díjra való jogosultság 2018. december 31-éig terjedő időtartamra történő megállapításával egyidejűleg - 2019. január 1-jétől kezdődően - hivatalból megállapítja a szülőnek az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel megállapított 38. § szerinti gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságát is.

(3) Az (1) bekezdés alapján hivatalból, a jogosultsági feltételek vizsgálata nélkül megállapított gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek fennállása iránti felülvizsgálatot 2019. július 1-je és december 31-e között le kell folytatni, ha

a) az ápolási díjra 2018. december 31-én fennálló jogosultság az Szt. 2018. december 31-én hatályos 41. § (1) bekezdése alapján került megállapításra, vagy

b) az ápolási díjra 2018. december 31-én fennálló jogosultság az Szt. 2018. december 31-én hatályos 43. §-a vagy 43/A. §-a alapján került megállapításra, és az ápolási díjra való jogosultság Szt. 25. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, kötelezően elvégzendő felülvizsgálatának megindítása 2019. január 1-je és december 31-e között lenne esedékes.

(4) A (3) bekezdés szerinti felülvizsgálat eredményétől függetlenül a gyermekek otthongondozási díjra való jogosultságát 2019. december 31-ig fennállónak kell tekinteni. Ha a felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel megállapított 38. § szerinti gyermekek otthongondozási díjra való jogosultság nem áll fenn, a jogosultságot 2019. december 31. napjával meg kell szüntetni.

(5) Ha a gyermekek otthongondozási díjára jogosult szülő 2018. december 31-én a gyermekére tekintettel az Szt. 2018. december 31-én hatályos 43. §-a vagy 43/A. §-a alapján emelt összegű vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, és az Szt. 25. § (4) bekezdés a) pontja szerinti, kötelezően elvégzendő felülvizsgálat megindítása 2019. december 31-ét követően lenne esedékes, a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság feltételeinek fennállása iránti felülvizsgálatot az ápolási díjra való jogosultság felülvizsgálata tekintetében a korábbiakban előírt határidőben kell elvégezni."

30. §

(1) Az Szt.

1. 4. § (1) bekezdés i) pontjában az "az ápolási díj" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj" szöveg,

2. 4. § (1a) bekezdés 4. pontjában a "tizenharmadik havi nyugdíj" szövegrész helyébe a "nyugdíjprémium, egyszeri juttatás" szöveg,

3. 10. § (6) bekezdésében a "települési önkormányzat vagy a járási hivatal" szövegrész helyébe a "települési önkormányzat, a járási hivatal vagy a fővárosi és megyei kormányhivatal" szöveg,

4. 17. § (7) bekezdésében az "aktív korúak ellátását" szövegrész helyébe az "aktív korúak ellátását, gyermekek otthongondozási díját" szöveg,

5. 17. § (7) bekezdés b) pontjában az "aktív korúak ellátása" szövegrész helyébe az "aktív korúak ellátása, gyermekek otthongondozási díja" szöveg,

6. 17. § (8) bekezdésében az "időskorúak járadékában" szövegrész helyébe az "időskorúak járadékában, gyermekek otthongondozási díjában" szöveg,

7. 18/A. § h) pontjában az "az ápolási díjra" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díjára, az ápolási díjra" szöveg,

8. 18/B. § (1) bekezdés a) pontjában az "az aktív korúak ellátásáról" szövegrész helyébe az "az aktív korúak ellátásáról, a gyermekek otthongondozási díjáról" szöveg,

9. 20/C. § (4) bekezdésében a "menedékhely" szövegrész helyébe a "menedékhely, népkonyha" szöveg,

10. 25. § (4) bekezdés a) pontjában az "az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra" szövegrész helyébe az "az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti támogatásra, a gyermekek otthongondozási díjára" szöveg,

11. 25. § (6) bekezdésében az "A havi rendszeres szociális ellátás összegét" szövegrész helyébe az "Az időskorúak járadékának és az egészségkárosodási és gyermekfelügyeleti ellátásnak az összegét" szöveg,

12. 32/A. § (2) bekezdésében az "Az átmeneti, illetve tartós nevelésbe vett" szövegrész helyébe az "A nevelésbe vett" szöveg,

13. 33. § (1) bekezdés g) pontjában az "esetében az ápolási díj" szövegrész helyébe az "esetében a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj" szöveg,

14. 40. §-ában az "ápolását" szövegrész helyébe az "ápolását, gondozását" szöveg,

15. 42. § (2) bekezdés e) pontjában az "az (1) bekezdésben" szövegrész helyébe az "az (1) vagy az (1a) bekezdésben" szöveg,

16. 42. § (4) bekezdésében az "(1) bekezdés a) pontja szerinti" szövegrészek helyébe az "(1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti" szöveg"

17. 42. § (5) bekezdésében az "(1) bekezdés a) pontja szerinti" szövegrész helyébe az "(1) bekezdés a) pont aa) alpontja szerinti" szöveg,

18. 44/A. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában az "ápolási díjban" szövegrész helyébe a "gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban" szöveg,

19. 58/A. § (2h) bekezdés a) pontjában a "házi" szövegrész helyébe az "étkeztetés és házi" szöveg,

20. 65/F. § (2) bekezdésében a "gyermeknevelési támogatásban" szövegrész helyébe a "gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában" szöveg,

21. 66/A. § (1) bekezdés b) pontjában a "75. § (2)" szövegrész helyébe a "75. § (5)" szöveg,

22. 75. § (2) bekezdés d) pontjában az " , a szolgáltatói nyilvántartásba véglegessé vált döntéssel bejegyzett" szövegrész helyébe a "működési feltételeknek megfelelő"

23. 75. § (9) bekezdésében a "(4) bekezdését" szövegrész helyébe a "(4) bekezdését, a 94/G. §-t" szöveg,

24. 99/B. § (1) bekezdésében a "fejlesztési, illetve" szövegrész helyébe a "fejlesztési, szolgáltatási, illetve" szöveg,

25. 99/B. § (2) bekezdésének nyitó szövegében az "aki" szövegrész helyébe az "aki 16. életévét betöltötte, más kereső tevékenységet nem végez, és" szöveg,

26. 99/C. § (3) bekezdésében, (5) bekezdés d) pontjában, (6) bekezdésében a "szellemi" szövegrész helyébe az "értelmi" szöveg,

27. 117. § (2a) bekezdés b) pontjában a "személyi térítési díj" szövegrész helybe a "(2) bekezdés szerinti jövedelemhányad" szöveg,

28. 124. § (1) bekezdésében a "gyermekfelügyeleti támogatás," szövegrész helyébe a "gyermekfelügyeleti támogatás, a gyermekek otthongondozási díja," szöveg

lép.

(2) Az Szt.

a) 4. § (1) bekezdés i) pontjában az "a csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe az "a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj" szöveg,

b) 37. § (1) bekezdés b) pontjában a "csecsemőgondozási díjban" szövegrész helyébe "csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban" szöveg,

c) 39/B. § (1) bekezdés b) pontjában a "csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj" szöveg,

lép.

31. §

(1) Hatályát veszti az Szt.

a) 4. § (1a) bekezdés 1. pontjában az "a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás," szövegrész,

b) 20/C. § (2) bekezdésében a "népkonyha," szövegrész,

c) 41. § (3) bekezdés a) pont ad) alpontjában az "és állandó ápolásra, gondozásra szorul" szövegrész,

d) 43/A. § (3) bekezdésében az " , amely nem haladhatja meg a tíz évet" szövegrész,

e) 50. § (1) bekezdés e) pontja,

f) 58/A. § (2b) bekezdés d) pontja,

g) 99/C. § (9) bekezdés a) pontja.

(2) Hatályát veszti az Szt. 20. § (6) bekezdés a) pontja.

5. Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény módosítása

32. §

(1) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/D. § (2) bekezdés c) pont cc) alpontjában az "az ápolási díj" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj" szöveg lép.

(2) Az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 50/B. § (1) bekezdés a) pontjában és 50/D. § (2) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "a csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe az "a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj" szöveg lép.

6. A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

33. §

(1) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 74. § b) pontjában az "az ápolási díj" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj" szöveg lép.

(2) A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 68. §-ában a "csecsemőgondozási díjból" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjból, örökbefogadói díjból" szöveg lép.

7. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

34. §

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. § 43. pontjában a "csecsemőgondozási díjban" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban" szöveg lép.

8. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény módosítása

35. §

A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) "A törvény hatálya" alcíme a következő 4/A. §-sal egészül ki:

"4/A. §

Nem tartozik e törvény hatálya alá az a tanoda jellegű tevékenység, amelyet az igénybe vevőtől, hozzátartozójától, vagy rájuk tekintettel harmadik személytől származó ellenszolgáltatás, és állami, helyi önkormányzati támogatás nélkül nyújtanak."

36. §

A Gyvt. a 10. §-t követően a következő alcím címmel és 10/A. §-sal egészül ki:

"Foglalkoztatási tilalom a gyermeki jogok védelme érdekében

10/A. §

(1) A gyermekvédelmi rendszerben a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben, a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben, a gyermekek esélynövelő szolgáltatásainak szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendeletben meghatározott munkakörben, nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban, valamint önkéntes jogviszonyban (a továbbiakban együtt: a gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben) nem foglalkoztatható az a személy,

a) aki büntetett előéletű,

b) aki büntetlen előéletű, de a bíróság büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XII. fejezet I. címében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, II. címében meghatározott egészségügyi beavatkozás, orvostudományi kutatás rendje és az egészségügyi önrendelkezés elleni bűncselekmény, kényszerítés, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, személyi szabadság megsértése, emberrablás, emberkereskedelem, zaklatás, magántitok megsértése, visszaélés személyes adattal, visszaélés közérdekű adattal, XIV. fejezetében meghatározott házasság, család, ifjúság és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, embercsempészés, XV. fejezet V. címében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény és VI. címében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, XVI. fejezet II-IV. címében meghatározott köznyugalom, közbizalom és közegészség elleni bűncselekmény, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, rablás, kifosztás, zsarolás, orgazdaság, illetve a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XV. Fejezetében meghatározott élet, testi épség és egészség elleni bűncselekmény, XVI. Fejezetében meghatározott egészségügyi beavatkozás és kutatás rendje elleni bűncselekmény, XVII. Fejezetében meghatározott egészséget veszélyeztető bűncselekmény, emberrablás, emberrablás feljelentésének elmulasztása, emberkereskedelem, személyi szabadság megsértése, kényszerítés, XIX. Fejezetében meghatározott nemi élet szabadsága és nemi erkölcs elleni bűncselekmény, XX. Fejezetében meghatározott gyermekek érdekét sértő és család elleni bűncselekmény, a lelkiismeret és vallásszabadság megsértése, közösség tagja elleni erőszak, az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése, személyes adattal visszaélés, közérdekű adattal visszaélés, zaklatás, magántitok megsértése, környezetkárosítás, természetkárosítás, a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése, ózonréteget lebontó anyaggal visszaélés, XXVI. Fejezetében meghatározott igazságszolgáltatás elleni bűncselekmény, bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában, XXIX. Fejezetében meghatározott hivatalos személy elleni bűncselekmény, XXXII. Fejezetében meghatározott köznyugalom elleni bűncselekmény, XXXIII. Fejezetében meghatározott közbizalom elleni bűncselekmény, embercsempészés, járványügyi szabályszegés, rablás, kifosztás, zsarolás, lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen kezelés, hanyag kezelés, orgazdaság vagy olyan bűntett miatt, amelyet bűnszervezet keretében követett el

ba) öt évet meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,

bb) öt évnél nem hosszabb végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,

bc) végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

bd) közérdekű munka vagy pénzbüntetés kiszabása esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,

c) aki a b) pontban meghatározott bűncselekmény miatt büntetőeljárás hatálya alatt áll,

d) aki a szakmai gyakorlata meglétének vizsgálata során figyelembe veendő foglalkozás tekintetében foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, valamint

e) akinek szülői felügyeleti jogát a bíróság jogerős ítéletével megszüntette, valamint akinek szülői felügyeleti joga - a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás kivételével - a gyermek nevelésbe vétele miatt szünetel.

(2) A gyermekvédelmi rendszerben

a) szakmai munkakörben foglalkoztatni kívánt személy a jogviszony létesítését megelőzően

aa) hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, és

ab) nyilatkozik arról, hogy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn,

b) szakmai munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszony fennállása alatt a munkáltató írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a foglalkoztatott személyen kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul tesz eleget az a) pontban foglaltaknak.

(3) Aki a (2) bekezdésben foglalt igazolási kötelezettségének nem tesz eleget, nem foglalkoztatható a gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben.

(4) A munkáltató az (1) bekezdés a)-d) pontjában meghatározott körülmények igazolása céljából kezeli a gyermekvédelmi rendszerben szakmai munkakörben

a) foglalkoztatni kívánt személy és

b) foglalkoztatott személy

azon személyes adatait, amelyeket az e célból a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.

(5) A (4) bekezdésben foglalt személyes adatokat a munkáltató a jogviszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - jogviszony létesítése esetén - a jogviszony megszűnéséig, megszüntetéséig kezeli."

37. §

A Gyvt. 11/A. § (8) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(8) Nem lehet gyermekjogi képviselő az a személy, akivel szemben a 10/A. § (1) bekezdésében meghatározott kizáró okok valamelyike fennáll."

38. §

A Gyvt. 38/A. §-a a következő (4)-(8) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A Kormány rendeletében kijelölt szerv a Biztos Kezdet Gyerekházban folyó szakmai munka dokumentálása, támogatása és monitoringja, valamint a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásait rendszeresen igénybe vevő gyermekek fejlődésének és a szülők nevelési magatartásában bekövetkező változások nyomon követése céljából a "Biztos Kezdet Gyerekház Dokumentációs Rendszer" elnevezésű elektronikus adminisztrációs és programtámogató nyilvántartási rendszert (a továbbiakban: Dokumentációs Rendszer) vezeti.

(5) A Dokumentációs Rendszer tartalmazza

a) a gyermek

aa) személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére és adóazonosító jelére vonatkozó,

ab) anyanyelvére vonatkozó,

ac) családi jogállására vonatkozó,

ad) veszélyeztetettségének megállapításához szükséges és elégséges adataira, így különösen vagyoni helyzetére, környezetére, élelmezésére, ruházatára, lakhatási viszonyaira vonatkozó,

ae) megfelelő ellátásához, gondozásához szükséges és elégséges adataira, így különösen a személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, neveltségi állapotára, fejlődésére vonatkozó,

af) egészségi állapotára vonatkozó,

ag) fényképére, a róla készített mozgóképre vonatkozó,

ah) hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetére vonatkozó, a vele kapcsolatos egyéb hatósági, bírósági eljárásokra, határozatokra vonatkozó,

ai) kapcsolattartásra jogosult hozzátartozójának személyazonosító adataira vonatkozó,

aj) lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek személyazonosító és személyes körülményeire vonatkozó,

ak) háziorvosának, védőnőjének és a nevelkedése szempontjából jelentőséggel bíró személyek elérhetőségére vonatkozó;

b) a szülő, törvényes képviselő, befogadó szülő, várandós anya

ba) személyazonosító és a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó,

bb) vagyoni helyzetére, lakhatási viszonyaira, környezetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira vonatkozó,

bc) gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó,

bd) egészségi állapotára vonatkozó;

c) a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásainak leírását, a szolgáltatások biztosításában közreműködő szakemberek személyazonosító adatait és a képesítésükre vonatkozó

adatokat.

(6) A Dokumentációs Rendszerbe a Biztos Kezdet Gyerekházban foglalkoztatott személyek folyamatosan szolgáltatják az (5) bekezdés szerinti adatokat.

(7) Külön adatszolgáltatás kérése nélkül hozzáfér

a) a Biztos Kezdet Gyerekházban foglalkoztatott személy a Dokumentációs Rendszerbe általa szolgáltatott adatokhoz,

b) a Biztos Kezdet Gyerekház fenntartója a Dokumentációs Rendszerbe az általa fenntartott Gyerekház foglalkoztatottai által szolgáltatott adatokhoz,

c) a Biztos Kezdet Gyerekházak tekintetében módszertani feladatokat ellátó és módszertani támogatást nyújtó szervek és személyek a Dokumentációs Rendszer adataihoz.

(8) A Dokumentációs Rendszerben a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásai igénybevételének befejezését követő öt év elteltével az adott személy adatait zárolni kell. A zárolt adatok kizárólag statisztikai és tudományos kutatási célra használhatóak fel, azokkal más művelet nem végezhető."

39. §

A Gyvt. VI/B. Fejezet Gyermekjóléti szolgáltatás cím "A szolgáltatás tartalma" alcíme a következő 39/A. §-sal egészül ki:

"39/A. §

(1) Egyszemélyes család- és gyermekjóléti szolgálat nem vehet részt az e Fejezet szerinti feladatok ellátásában, ha az érintett gyermek szülője a szolgáltatást nyújtó személy maga, a fenntartó önkormányzat polgármestere, alpolgármestere, jegyzője vagy aljegyzője.

(2) Család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ nem vehet részt az e Fejezet szerinti feladatok ellátásában, ha az érintett gyermek szülője a szolgálat, központ szakmai vezetője vagy intézményvezetője, a fenntartó önkormányzat polgármestere, alpolgármestere, jegyzője vagy aljegyzője.

(3) Elfogult az a család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtó személy, akitől nem várható el az eset tárgyilagos megítélése.

(4) Az összeférhetetlenséggel vagy elfogultsággal érintett személy, vagy a szolgálat, központ vezetője köteles azt bejelenteni az ok tudomására jutásától számított 5 munkanapon belül a család-és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A szolgáltatás igénybevevője az összeférhetetlenséget vagy elfogultságot bármikor bejelentheti a család- és gyermekjóléti szolgálat, család- és gyermekjóléti központ székhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalnak. A fővárosi és megyei kormányhivatal megvizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és ha szükséges, kijelöli az e Fejezet szerinti feladatokat ellátó szolgálatot, központot vagy személyt.

(5) Az összeférhetetlenséggel vagy elfogultsággal érintett szolgáltatást nyújtó személy az igénybevevő felé fennálló tájékoztatási kötelezettségének köteles eleget tenni az összeférhetetlenség, elfogultság fennállása esetén is."

40. §

A Gyvt. 40/A. § (2) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgálatnak a 39. §, a 40. § (2) bekezdése és az Szt. 64. § (4) bekezdése szerinti általános szolgáltatási feladatain túl]

"d) elkészíti a szociális diagnózist az Szt. 64/A. §-a szerint."

41. §

A Gyvt. 59. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A gyermekotthon ideiglenesen befogadó gyermekotthonként működik, ha ideiglenes hatállyal elhelyezett és nevelésbe vett gyermek számára kizárólag ideiglenes gondozási helyen biztosít ellátást."

42. §

A Gyvt. 61. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"61. §

(1) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás ideiglenesen befogadó nevelőszülői feladatokat ellátó nevelőszülői hálózatot és ideiglenesen befogadó gyermekotthont működtethet.

(2) A gyermekvédelmi szakszolgáltatás az elhanyagolt és bántalmazott, közülük is elsősorban a szexuálisan bántalmazott gyermekek vizsgálatát és terápiáját végző szolgáltatást, valamint -hivatalos szerv megkeresésére - az érintett gyermekek meghallgatását elősegítő szolgáltatást működtethet, amelynek során a gyermekvédelmi szakszolgáltatás együttműködik a megkereső szervvel."

43. §

A Gyvt. 66. § (3) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A területi gyermekvédelmi szakszolgálat szolgáltatási, szervezési, tanácsadói és szakértői feladatokat végez. Tevékenysége körében a 60-63. §-ban foglaltakon túl)

"b) az állam fenntartói feladatainak ellátására a Kormány rendeletében kijelölt szerv döntése alapján ideiglenes befogadást biztosító nevelőszülői hálózatot és ideiglenesen befogadó gyermekotthont működtethet,"

44. §

(1) A Gyvt. 66/H. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A nevelőszülő díjazása az alapdíjból, a kiegészítő díjból és - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - a többletdíjból áll."

(2) A Gyvt. 66/H. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A nevelőszülőt - az (5a) bekezdésben foglalt kivétellel - az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg."

(3) A Gyvt. 66/H. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A nevelőszülő nem jogosult az (5) bekezdés szerinti többletdíjra a nála elhelyezett gyermekre tekintettel igénybe vett gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt."

45. §

A Gyvt. 66/M. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A javítóintézetben ellátott fiatalkorú a javítóintézeti ellátásának időtartama alatt - képességeinek és előzetes tanulmányainak megfelelően, a javítóintézetek rendtartásáról szóló miniszteri rendeletben foglaltak szerint - köteles részt venni az általános iskolai ismeretek elsajátítását célzó képzésben és a javítóintézet által biztosított, a továbbtanulást, szakma megszerzését, illetve a munkavállalást elősegítő képzésben. A javítóintézet biztosítja a fiatalkorú képzésben való részvételéhez szükséges feltételeket."

46. §

A Gyvt. 66/Q. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"66/Q. §

(1) A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás a javítóintézetben nevelt fiatalkorú tanulmányainak befejezéséig vagy élethelyzetének rendeződéséig, de legfeljebb a volt javítóintézeti nevelt 24. életévének betöltéséig tarthat.

(2) A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás - kérelmére - a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú számára is biztosítható."

47. §

A Gyvt. 68. § (3) bekezdése a következő i) és j) ponttal egészül ki:

(A védelembe vétellel egyidejűleg a gyermek gondozásának folyamatos segítése és ellátásának megszervezése, a szülői nevelés támogatása érdekében a gyámhatóság felhívja a gyermekjóléti központot a védelembe vételhez kapcsolódó gyermekjóléti szolgáltatási feladatok esetmenedzselésének ellátására és a veszélyeztetettség okának megszüntetése érdekében intézkedést tesz, így különösen)

"i) kötelezi a kapcsolattartásra jogosult szülőt, hogy keressen fel valamely családvédelemmel foglalkozó személyt vagy szervezetet,

j) figyelmezteti a kapcsolattartásra jogosult szülőt helytelen életvezetésének, magatartásának következményére, felszólítja annak megváltoztatására, valamint tájékoztatja a kapcsolattartás korlátozásának, szüneteltetésének és megvonásának jogszabályi feltételeiről."

48. §

(1) A Gyvt. 84. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A gyámhatóság a gyermek részére gyermekvédelmi gyámot rendel, ha)

"e) a gyermek ismeretlen szülőktől származik."

(2) A Gyvt. 84. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) A testvérek, valamint a kiskorú szülő és gyermeke részére gyermekvédelmi gyámul ugyanazt a személyt kell kirendelni, ha az a gyermek érdekével nem ellentétes."

(3) A Gyvt. 84. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A speciális szükségletű és a kettős szükségletű gyermeket két gyermekként kell figyelembe venni a gyermekvédelmi gyám gyámsága alatt álló gyermekek létszámának számításakor."

49. §

(1) A Gyvt. 90. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) A testvérek, valamint a kiskorú szülő és gyermeke részére helyettes gyermekvédelmi gyámul ugyanazt a személyt kell kirendelni, ha az a gyermek érdekével nem ellentétes."

(2) A Gyvt. 90. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A speciális szükségletű és a kettős szükségletű gyermeket két gyermekként kell figyelembe venni a helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatok ellátása során."

50. §

A Gyvt. 131. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A jövedelemszámításnál - ha a törvény másképpen nem rendelkezik - az Szt. 10. § (2)-(5) bekezdése szerint kell eljárni."

51. §

A Gyvt. 132. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Ha a kapcsolattartás rendezésével, a kapcsolattartás végrehajtásával és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő gyámhatósági eljárásban a döntéshozatal a gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint lefolytatott közvetítői eljárás eredményétől függ, a gyámhatóság az előtte folyamatban lévő eljárást a közvetítői eljárás befejezéséig, de legfeljebb két hónapra felfüggeszti. A gyámhatóság kivételesen négy hónapra is felfüggesztheti az eljárást, ha a közvetítő a közvetítői eljárás megindításától számított két hónapon belül jelzi, hogy a közvetítői eljárás már megindult, de még nem fejeződött be, és további legfeljebb két hónap szükséges a megállapodás, részmegállapodás létrehozásához."

52. §

A Gyvt. XX. Fejezete a következő 133/C. §-sal egészül ki:

"133/C. §

Ha a kapcsolattartásra jogosult vagy a kapcsolattartásra kötelezett a végrehajtást elrendelő végzésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a gyámhatóság végzéssel a 132. § (7) bekezdése alapján, meghatározott időtartamra felfüggeszti a végrehajtási eljárást, ha

a) a felek bejelentik gyermekvédelmi közvetítői eljárás vagy támogatott közvetítői eljárás igénybevételére vonatkozó szándékukat, vagy

b) elrendeli a gyermekvédelmi közvetítői eljárást vagy a támogatott közvetítői eljárást."

53. §

A Gyvt. 135. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

[A 15. § (1)-(5) bekezdésében meghatározott ellátások, intézkedések nyújtása és megtétele, mindezek ellenőrzése, valamint biztosítása során az e törvényben meghatározott jogok érvényesülésének elősegítése céljából a (2) bekezdésben meghatározott adatok kezelésére jogosult]

"j) a kincstár."

54. §

(1) A Gyvt. 139. § (3) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]

"d) a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásai közül az utcai és lakótelepi szociális munka, a kórházi szociális munka és a készenléti szolgálat esetén, valamint az óvodai és iskolai szociális munka esetén, ha az közösségi vagy csoportos formában történik,"

(2) A Gyvt. 139. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[Nem kell a (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba venni az adatokat]

"f) a Biztos Kezdet Gyerekház szolgáltatásnál, ha a fenntartó a központi költségvetésből támogatásban nem részesül."

(3) A Gyvt. 139. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) Gyermekjóléti szolgáltatás esetében csak a (2) bekezdés a) pont aa) és ac) alpontja szerinti adatokat kell nyilvántartásba venni, ha a gyermekjóléti szolgáltatás nyújtása az első találkozást követően tett intézkedéssel lezárható, vagy ha az óvodai és iskolai szociális munka egyéni formában történik."

55. §

A Gyvt. 143. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A kincstár közreműködik a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból származó támogatások célzott és ellenőrzött kihelyezésében."

56. §

A Gyvt. 162. § (2) bekezdése a következő p) ponttal egészül ki:

(Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben szabályozza)

"p) a Biztos Kezdet Alapképzés szakmai és vizsgakövetelményeit."

57. §

A Gyvt. 165. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Mentesül az 54. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott képesítési előírások teljesítése alól az a személy, aki 2013. december 31-én

a) az Országos Képzési Jegyzékben szereplő nevelőszülő képesítéssel rendelkezett,

b) nevelőszülőként legalább tíz éve folyamatosan jogviszonyban állt, vagy

c) hivatásos nevelőszülői jogviszonynak nem minősülő nevelőszülői jogviszonyában egy gyermek vagy fiatal felnőtt ellátását biztosította, és további gyermek vagy fiatal felnőtt elhelyezését a működtetőhöz címzett nyilatkozata szerint nem vállalja."

58. §

A Gyvt. a következő 185. §-sal egészül ki:

"185. §

Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel megállapított 84. § (2a) bekezdését és 90. § (1a) bekezdését a 2019. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezésnek és a nevelésbe vételnek a 2018. december 31-ét követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell azzal, hogy a kirendelt gyermekvédelmi gyám személye kizárólag az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi . törvénnyel megállapított 84. § (2a) bekezdésében és 90. § (1a) bekezdésében foglaltak miatt nem változtatható meg."

59. §

A Gyvt. a következő 186. §-sal egészül ki:

"186. §

(1) Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi . törvénnyel megállapított 84. § (6a) bekezdését és 90. § (4) bekezdését a 2020. január 1-jén folyamatban lévő gyámrendelési eljárásokban, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezésnek és a nevelésbe vételnek a 2019. december 31-ét követő felülvizsgálata során is alkalmazni kell azzal, hogy a kirendelt gyermekvédelmi gyám és helyettes gyermekvédelmi gyám személye kizárólag az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi . törvénnyel megállapított 84. § (6a) bekezdésében és 90. § (4) bekezdésében foglaltak miatt nem változtatható meg.

(2) A gyámhatóság a gyermekvédelmi gyám és a helyettes gyermekvédelmi gyám gyámsága alá mindaddig nem helyezhet további gyermeket, amíg a gyermekvédelmi gyám, helyettes gyermekvédelmi gyám - az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi . törvénnyel megállapított 84. § (6a) bekezdésére és 90. § (4) bekezdésére is tekintettel - a 84. § (6) bekezdésben és 90. § (3) bekezdésében meghatározottnál több gyermek gyámságát látja el."

60. §

A Gyvt.

a) 11/A. § (9) bekezdésében a "(8) bekezdésben" szövegrész helyébe a "10/A. § (1) bekezdésében" szöveg,

b) 11/B. § (1) bekezdés a) pontjában és 11/B. § (3) és (5) bekezdésében a "11/A. § (8) bekezdés a)-d) pontjában" szövegrész helyébe a "10/A. § (1) bekezdés a)-d) pontjában" szöveg,

c) 11/B. § (1) bekezdés b) pontjában az "igazolja, hogy a 11/A. § (8) bekezdés e) pontjában" szövegrész helyébe a "nyilatkozik arról, hogy a 10/A. § (1) bekezdés e) pontjában" szöveg,

d) 39. § (3a) bekezdésében az "iskolai szociális munkát biztosíthat" szövegrész helyébe az "óvodai és iskolai szociális segítő tevékenységet biztosít" szöveg,

e) 44. § (3) bekezdésében, 44/A. § (2) bekezdésében, 44/B. § (5) bekezdésében, 48/A. § (3) bekezdésében, 49. § (2) bekezdés a) pontjában, 66/D. § (7) bekezdés c) pontjában, 66/G. § (4) bekezdésében és 66/J. § (10) bekezdés c) pontjában a "15. § (8) bekezdésében" szövegrész helyébe a "10/A. § (1) bekezdésében" szöveg,

f) 51. § (12) bekezdésében az "a férőhelyszámon belül kialakított" szövegrész helyébe az "az otthonhoz kapcsolódó" szöveg,

g) 94. § (5) bekezdésében a "kivéve" szövegrész helybe a "kivéve a 39/A. § (4) bekezdése szerinti kijelölés esetében" szöveg,

h) 96. § (8) bekezdésében, 96. § (10) bekezdésében a "nevelőszülői ellátást" szövegrész helyébe a "tanoda szolgáltatást, nevelőszülői ellátást" szöveg,

i) 96. § (8) bekezdésében a "nevelőszülői hálózatok" szövegész helyébe a "tanodák, nevelőszülői hálózatok" szöveg,

j) 103/B. § (1) bekezdésében a "szakértői tevékenység folytatására engedéllyel rendelkező" szövegrész helyébe a "szakértői tevékenység folytatása tekintetében bejelentést tett" szöveg,

k) 103/B. § (2) bekezdés f) pontjában és (3) bekezdés e) pontjában az "engedélye megadásának" szövegrész helyébe a "bejelentésének" szöveg,

l) 135. § (1) bekezdésében a "15. § (1)-(5) bekezdésében" szövegrész helyébe a "15. § (1)-(5) bekezdésében és a 143. § (6) bekezdésében" szöveg,

m) 135/B. § (1) bekezdés b)-d) pontjában a "11/A. § (8) bekezdése" szövegrész helyébe a "10/A. § (1) bekezdése" szöveg,

n) 135/B. § (2) bekezdésében a "11/A. § (8) bekezdés a) és d) pontja" szövegrész helyébe a "10/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja" szöveg,

o) 142. § (3) bekezdésében a "141/B-141/D. §-ok" szövegrész helyébe a "141/E-141/F. §" szöveg,

p) 165. § (1) bekezdésében a "2018. december 31-ét követően" szövegrész helyébe a "2020. december 31-ét követően" szöveg, a "2018. december 31-ig" szövegrész helyébe a "2020. december 31-ig" szöveg

lép.

61. §

Hatályát veszti a Gyvt.

a) 11/B. § (4) bekezdése,

b) 15. § (8) bekezdése,

c) 79. § (7) bekezdés f) pontja,

d) 103. § (3) bekezdése,

e) 163. § (4)-(6) bekezdése.

9. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény módosítása

62. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Tbj.) 14. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Egészségbiztosítási ellátások:)

"b) pénzbeli ellátások:

ba) csecsemőgondozási díj,

bb) gyermekgondozási díj,

bc) táppénz,

bd) örökbefogadói díj;"

63. §

(1) A Tbj.

a) 4. § a) pont 5. alpontjában, 28. § (1) bekezdés b) pontjában a "gyermeknevelési támogatásban," szövegrész helyébe a "gyermeknevelési támogatásban, a gyermekek otthongondozási díjában és" szöveg,

b) 9. § (3) bekezdés b) pontjában a "gyermeknevelési támogatásban," szövegrész helyébe a "gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában vagy" szöveg,

c) 16. § (1) bekezdés h) pontjában az "ápolási díjban," szövegrész helyébe a "gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban vagy" szöveg,

d) 26. § (1) bekezdésében az "ápolási díjban" szövegrész helyébe a "gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban" szöveg, az "az ápolási díj" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díja, az ápolási díj" szöveg,

e) 28. § (1) bekezdés b) pontjában a "gyermekgondozási segély," szövegrész helyébe az "a gyermekgondozási segély, a gyermekek otthongondozási díja, illetve" szöveg,

f) 44/A. § (2) bekezdésében az "az ápolási díjban" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díjában, az ápolási díjban" szöveg

lép.

(2) A Tbj.

a) 8. § a) pont aa) alpontjában a "csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe "csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj" szöveg,

b) 9. § (3) bekezdés a) pontjában, 16. § (1) bekezdés a) pontjában, 28. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, 29. § (4) bekezdés a) és c) pontjában a "csecsemőgondozási díjban" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban" szöveg

lép.

10. A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása

64. §

(1) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

a) 18. § (2b) bekezdésében a "gyermeknevelési támogatásban" szövegrész helyébe a "gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában" szöveg,

b) 18. § (2c) bekezdésében az "akinek" szövegrész helyébe az "akinek gyermekek otthongondozási díját, vagy" szöveg,

c) 22. § (2) bekezdés c) pontjában a "gyermeknevelési támogatás" szövegrész helyébe a "gyermekek otthongondozási díja" szöveg,

d) 38. § (1) bekezdés c) pontjában a "gyermeknevelési támogatás" szövegrész helyébe a "gyermeknevelési támogatás, a gyermekek otthongondozási díja" szöveg,

e) 101. § (1) bekezdés o) pontjában a "súlyosan fogyatékos vér szerinti vagy örökbe fogadott gyermekre tekintettel megállapított ápolási díjban" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díjában" szöveg

lép.

(2) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény

a) 18. § (2b) bekezdésében a "csecsemőgondozási díjban" szövegrész helyébe "csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban" szöveg,

b) 22. § (2) bekezdés b) pontjában a "gyermeknevelési támogatás" szövegrész helyébe a "gyermeknevelési támogatás, az örökbefogadói díj" szöveg,

c) 38. § (1) bekezdés e) pontjában az "és a csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe az " , a csecsemőgondozási díj és az örökbefogadói díj" szöveg

lép.

11. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény módosítása

65. §

A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 5/C. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E törvény alkalmazásában)

"c) az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai: a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj, a gyermekgondozási díj és a táppénz;"

66. §

(1) Az Ebtv. 42/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Gyermekgondozási díjra jogosult

a) a biztosított szülő, ha a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,

b) az anya, valamint a 40. § (4) bekezdésében meghatározott személy, aki részére csecsemőgondozási díj került megállapításra és a biztosítási jogviszonya a csecsemőgondozási díjra való jogosultságának időtartama alatt megszűnt, feltéve, hogy a csecsemőgondozási díjra való jogosultsága a biztosítási jogviszonyának fennállása alatt keletkezett és a gyermek születését megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt,

és a gyermeket saját háztartásában neveli."

(2) Az Ebtv. 42/A. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya mellett egyidejűleg fennálló Tbj. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonnyal rendelkezik és ezen jogviszonyában azon nevelt gyermekére tekintettel válik jogosulttá gyermekgondozási díjra, amelyre a 42/F. § szerinti gyermekgondozási díj került megállapításra, az (1) bekezdés a) pontja alkalmazásakor a nevelőszülőt szülőnek kell tekinteni azzal, hogy az ellátásra való jogosultság kezdőnapját a nevelőszülő valamennyi biztosítási jogviszonya tekintetében a 42/F. § (4) bekezdése szerint kell megállapítani."

67. §

Az Ebtv. 42/B. §-a a következő (1b) bekezdéssel egészül ki:

"(1b) Ha a gyermekgondozási díj örökbefogadott gyermekre tekintettel úgy kerül megállapításra, hogy az (1), illetve (1a) bekezdésben meghatározott időből kevesebb, mint 168 nap van hátra, akkor a gyermekgondozási díjat a megállapítását követően még 168 napig kell folyósítani, függetlenül attól, hogy a gyermek az (1), illetve az (1a) bekezdésben meghatározott életkort betöltötte."

68. §

Az Ebtv. 42/D. §-a a következő (11) bekezdéssel egészül ki:

"(11) Ha a biztosított ugyanazon nevelt gyermekre tekintettel a 42/A. § és a 42/F. § szerint is jogosult gyermekgondozási díjra, az így megállapított gyermekgondozási díjak együttes összege nem haladhatja meg az (1) bekezdésében meghatározott maximális összeget. Ha az ellátás egybeszámított összege meghaladná az (1) bekezdésben megállapított legmagasabb összeget, a gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani."

69. §

Az Ebtv. 42/F. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"42/F. §

(1) A 42/A. § (1) bekezdésében és a 42/E. § (1) bekezdésében foglaltakon túl gyermekgondozási díjra jogosult a nevelőszülő a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony fennállásának időtartama alatt a nevelt gyermekre tekintettel, ha a nevelőszülő a nevelt gyermek nevelésbe vételét megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt és a gyermeket saját háztartásában neveli.

(2) A gyermek születését követő 169. napot megelőzően a nevelőszülő részére nem jár az (1) bekezdés szerinti gyermekgondozási díj arra az időszakra, amikor a nevelőszülő bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - keresőtevékenységet folytat.

(3) Ha a nevelőszülő egyidejűleg több olyan nevelt gyermekről is gondoskodik, akire tekintettel gyermekgondozási díjra válna jogosulttá, választása szerint csak egy nevelt gyermekre tekintettel jogosult gyermekgondozási díjra.

(4) A gyermekgondozási díj az (1) bekezdés alapján legkorábban a gyermek nevelésbe vételének napjától a gyermek 2. életévének betöltéséig jár.

(5) A nevelt gyermek után járó gyermekgondozási díj alapja a gyermekgondozási díjra való jogosultság első napján érvényes minimálbér 55%-a, a gyermekgondozási díj összege a naptári napi alap 70%-a.

(6) Ha a nevelőszülő nevelt gyermek és vérszerinti vagy örökbefogadott gyermek után is jogosult egyidejűleg gyermekgondozási díjra, a 42/A. § (1) bekezdése alapján megállapított gyermekgondozási díj összegét az (1) bekezdés alapján megállapított gyermekgondozási díj összege nem érinti.

(7) Az (1)-(6) bekezdés szerint megállapított gyermekgondozási díjra alkalmazni kell a 42/A. § (4) bekezdését, a 42/C. § (1) és (3) bekezdését, a 42/D. § (4), (7) és (8) bekezdését azzal, hogy a 42/C. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazásában nem minősül keresőtevékenységnek a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenység."

70. §

Az Ebtv. "Gyermekgondozási díj" alcíme a következő 42/G. §-sal egészül ki:

"42/G. §

A 42/A. § (1) bekezdése, a 42/E. § (1) bekezdése és a 42/F. § (1) bekezdése alkalmazásában akkor állapítható meg, hogy a szülő, nevelőszülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, ha a gyermek a szülővel, nevelőszülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él és a gyermeket a szülő, nevelőszülő neveli, illetve gondozza."

71. §

Az Ebtv. - a "Táppénz" alcímet megelőzően - a következő alcímmel egészül ki:

"Örökbefogadói díj

42/H. §

(1) Örökbefogadói díjra jogosult az a biztosított, aki a második életévét betöltött gyermeket, illetve ikergyermekek esetén a harmadik életévüket betöltött gyermekeket örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, feltéve, hogy a gyermek nevelésbe vételének napját megelőző két éven belül 365 napon át biztosított volt, és a gyermeket a gondozásba vétel időpontját megelőzően nem neveli legalább egy éve folyamatosan saját háztartásában.

(2) Az örökbefogadói díj a gyermek nevelésbe vételének napjától számított 168. napig jár a 48. § (1)-(3) bekezdés szerint megállapított összegben.

(3) Ha a naptári napi alap nem állapítható meg a (2) bekezdésben foglaltak szerint, akkor a naptári napi alap a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része azzal, hogy ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, az örökbefogadói díj összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni.

(4) Az örökbefogadói díjra való jogosultság iránti kérelem elbírálása során a 40. § (2) bekezdését, a 42/C. § (1) bekezdés b)-g) pontját, a 42/D. § (1), (4) és (7)-(10) bekezdését alkalmazni kell azzal, hogy csecsemőgondozási díj, illetve gyermekgondozási díj alatt örökbefogadói díjat kell érteni.

(5) Az örökbefogadói díj a 42/C. § (1) bekezdés g) pontja szerinti esetben legfeljebb a 42/H. § (2) bekezdésben meghatározott időpontig jár."

72. §

Az Ebtv. "Átmeneti rendelkezések" alcíme a következő 82/O. és 82/P. §-sal egészül ki:

"82/O. §

Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel megállapított 42/F. § szerinti jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket - ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak - azon 2020. január 1-jén nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban nevelt gyermekre tekintettel is alkalmazni kell, akinek elhelyezéséről a gyámhatóság 2020. január 1-jén megelőzően hozott véglegessé vált döntést.

82/P. §

Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel megállapított 42/H. § szerinti örökbefogadói díjra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket - ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak - a 2019. december 31-ét követően örökbefogadási szándékkal nevelésbe vett gyermekek esetén kell alkalmazni."

73. §

(1) Az Ebtv.

a) 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában a "gyermekgondozási támogatást" szövegrész helyébe a "gyermekgondozási támogatást, a jogosult nem ugyanazon gyermekére tekintettel megállapított gyermekek otthongondozási díját" szöveg,

b) 42/E. § (1) bekezdés b) pontjában a "rendelkezik, azzal, hogy" szövegrész helyébe a "rendelkezik azzal, hogy" szöveg lép.

(2) Az Ebtv.

a) 39. § (2) bekezdésében a "gyermekgondozási díj," szövegrész helyébe a "gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj," szöveg,

b) 39. § (5) bekezdésében a "csecsemőgondozási díjra" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjra, örökbefogadói díjra," szöveg, valamint a "csecsemőgondozási díjat" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat" szöveg,

c) 40. § (2) bekezdés a) pontjában a "csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj" szöveg,

d) 42/C. § (1) bekezdés b) pontjában a "csecsemőgondozási díjat" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat, az örökbefogadói díjat" szöveg, valamint a "csecsemőgondozási díjra" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjra, az örökbefogadói díjra," szöveg,

e) 48. § (5) bekezdésében a "csecsemőgondozási díjban" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban" szöveg,

f) 48/A. § (1) bekezdésében, 61. § (9) bekezdésében az "a csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe az "a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj" szöveg,

g) 61. § (5) bekezdésében, 62. § (1), (2) és (3) bekezdésében, 83. § (2) bekezdés l) pontjában a "csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj" szöveg,

h) 62. § (2c) és (6) bekezdésében a "csecsemőgondozási díjat" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat" szöveg,

i) 63. § (1) és (2) bekezdésben a "gyermekgondozási díj" szövegrész helyébe a "gyermekgondozási díj, örökbefogadói díj" szöveg

lép.

12. A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény módosítása

74. §

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény 62. § c) pontjában a "csecsemőgondozási díjat" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat" szöveg lép.

13. Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása

75. §

Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 113. § (4a) bekezdésében az "a csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe az "a csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj" szöveg lép.

14. A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosítása

76. §

A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 23. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek)

"e) helyváltoztatása a jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a jogszabály szerinti mozgáskorlátozottsága miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásában fogyatékos),"

(és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.)

15. A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény módosítása

77. §

(1) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 20/B. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A gyermek örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezésének időpontjától számított hat hónap időtartamig gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult az örökbefogadó szülő - a (2a) bekezdésben meghatározottak kivételével -, ha a gyermek az örökbefogadás előtti gondozásba történő kihelyezéskor a 20. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti életkort már betöltötte."

(2) A Cst. 20/B. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Nem jogosult az (1) bekezdés szerinti ellátásra az örökbe fogadni szándékozó személy

a) házastársi vagy rokoni örökbefogadás esetén,

b) ha a gyermeket már a gondozásba vétel időpontját megelőzően legalább egy éven át folyamatosan saját háztartásában nevelte, vagy

c) ha a gyermek után a kötelező egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 42/H. §-a szerinti örökbefogadói díjban részesül vagy részesült."

78. §

A Cst. 27. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Nem jár gyermekgondozási támogatás annak a személynek, aki)

"a) az Szt. 4. §-a (1) bekezdésének i) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, ide nem értve

aa) a gyermekgondozási támogatást, valamint a gyermekgondozási támogatás folyósítása mellett végzett kereső tevékenység után járó táppénzt, baleseti táppénzt, továbbá az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét,

ab) a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság esetében a társadalombiztosítási nyugellátást, a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény szerint társadalombiztosítási nyugellátással egy tekintet alá eső ellátást, a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány által folyósított ellátásokról szóló kormányrendelet alapján folyósított ellátást, az egyházi jogi személy által folyósított egyházi, felekezeti nyugdíjat, a korhatár előtti ellátást, a szolgálati járandóságot, a táncművészeti életjáradékot, az átmeneti bányászjáradékot, a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat valamint a gyermekgondozási díjat, továbbá a rehabilitációs járadékot, rokkantsági járadékot, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásait, a bányászok egészségkárosodási járadékát, a tartós ápolást végzők időskori támogatását,

ac) a gyermeknevelési támogatás esetében a gyermekek otthongondozási díját;"

79. §

A Cst. 29. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Anyasági támogatásra jogosult

a) a szülést követően az a nő, aki várandóssága alatt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén legalább egyszer - várandósgondozáson vett részt;

b) az örökbefogadó szülő, ha az örökbefogadást véglegessé vált határozatban engedélyezték, és a gyermeket a végleges engedélyezés időpontját megelőzően legfeljebb egy éve nevelte folyamatosan saját háztartásában;

c) a gyám, ha a gyermek a születését követően hat hónapon belül - véglegessé vált határozat alapján - a gondozásába kerül."

80. §

A Cst. 32. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"32. §

(1) Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szülést követő hat hónapon belül lehet benyújtani.

(2) Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a 29. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben az örökbefogadás végleges engedélyezését követő hat hónapon belül lehet benyújtani."

81. §

A Cst. a következő 50/A. §-sal egészül ki:

"50/A. §

Az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi ... törvénnyel megállapított 29. § (1) bekezdés b) pontja szerinti anyasági támogatásra való jogosultságra vonatkozó rendelkezéseket - ha az egyéb jogosultsági feltételek fennállnak - a 2019. december 31-ét követően véglegessé vált határozatban engedélyezett örökbefogadások esetén kell alkalmazni."

82. §

(1) A Cst.

a) 27. § (1) bekezdés a) pont aa) alpontjában az "az Szt. 43. §-a szerinti kiemelt ápolási díjnak vagy az Szt. 43/A. §-a szerinti emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét" szövegrész helyébe az "az ugyanazon gyermekre tekintettel folyósított gyermekek otthongondozási díjának az Szt. 39/A. § (3) bekezdése szerinti összegét, továbbá a kiemelt ápolási díjnak vagy az emelt összegű ápolási díjnak az Szt. 44. § (2) bekezdése szerinti összegét" szöveg,

b) 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában az "a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat valamint a gyermekgondozási díjat, továbbá" szövegrész helyébe az "a nem ugyanazon gyermek után folyósított csecsemőgondozási díjat és gyermekgondozási díjat, a nem ugyanazon gyermek után megállapított gyermekek otthongondozási díját, továbbá" szöveg

lép.

(2) A Cst. 27. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában a "csecsemőgondozási díjat" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat" szöveg lép.

16. A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény módosítása

83. §

A pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény 1. § (2) bekezdés 1. pont b) alpontjában az "az ápolási díj" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díja vagy az ápolási díj" szöveg lép.

17. A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény módosítása

84. §

A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény 6. § (3) bekezdés e) pontjában az "ápolási díjban" szövegrész helyébe a "gyermekek otthongondozási díjában vagy ápolási díjban" szöveg lép.

18. A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény módosítása

85. §

(1) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 38/A. § e) pontjában az "ápolási díjat" szövegrész helyébe a "gyermekek otthongondozási díját vagy ápolási díjat" szöveg lép.

(2) A biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászatisegédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól szóló 2006. évi XCVIII. törvény 38/A. § a) pontjában a "csecsemőgondozási díjat" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjat, örökbefogadói díjat" szöveg lép.

19. A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény módosítása

86. §

A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény (a továbbiakban: Mmtv.) 2. § (3) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdés a) pontja szerinti biztosítási időbe be kell számítani]

"d) a gyermekek otthongondozási díja és az ápolási díj folyósításának idejét."

87. §

Az Mmtv. 7. §-a a következő (4c) bekezdéssel egészül ki:

"(4c) A folyósítás felfüggesztésének időtartamára folyósított rehabilitációs pénzbeli ellátást a felfüggesztés időtartamának lejártát követően folyósított ellátásból le kell vonni, vagy azt a rehabilitációs ellátás megszűnése, illetve megszüntetése esetén vissza kell követelni. A levonás legfeljebb a rehabilitációs pénzbeli ellátás 50%-áig terjedhet."

88. §

Az Mmtv. 21/C. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltató a részére nyújtott támogatással összefüggő feladatai ellátásának céljából, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezelheti a 21. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontjában és c) pontjában meghatározott adatokat."

89. §

Az Mmtv.

a) 1. § (2) bekezdés 10. pontjában az "az ápolási díjat" szövegrész helyébe az "a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat" szöveg,

b) 12. § (1) bekezdésében az "ellátás összege" szövegrész helyébe az "ellátás havi összege" szöveg,

c) 15/A. § (2) bekezdés a) pontjában az "a 19. § (1a) bekezdése" szövegrész helyébe az "az 5. § (2) bekezdése, a 19. § (1a) bekezdése" szöveg,

d) 38. § (3) bekezdés a)-c) pontjában a "rá irányadó" szövegrész helyébe az "öregségi" szöveg

lép.

90. §

Az Mmtv. 2. § (3) bekezdés a) pontjában a "csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj" szöveg lép.

91. §

Hatályát veszti az Mmtv.

a) 13/A. § (7) bekezdésében a " , a döntés ellen indított közigazgatási perben kizárólag semmisségre lehet hivatkozni" szövegrész,

b) 26. §-a.

20. A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása

92. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény

a) 41. § (1) bekezdés b) pontjában, 110. § (1) bekezdés 9. pont b) alpontjában a "csecsemőgondozási díjban" szövegrész helyébe "csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban" szöveg,

b) 48/L. § a) pontjában, 5. melléklet 1. pont e) alpontjában a "csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj, az örökbefogadói díj" szöveg,

c) 5. melléklet 7. pont d) alpontjában az "a csecsemőgondozási díjnak" szövegrész helyébe az "a csecsemőgondozási díjnak, az örökbefogadói díjnak" szöveg

lép.

21. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény módosítása

93. §

A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 44/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Nem foglalkoztatható, akivel szemben az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott

a) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtandó szabadságvesztést szabtak ki,

aa) öt évet el nem érő szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,

ab) ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig;

b) szándékos bűncselekmény miatt közérdekű munkát vagy pénzbüntetést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított három évig;

c) szándékos bűncselekmény miatt végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztést szabtak ki, a mentesítés beálltától számított öt évig."

94. §

Az Mt. 127. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szülési szabadság annak a szülőnek is jár, aki a gyermeket az anya egészségi állapota vagy halála miatt végrehajtható bírósági ítélet vagy végrehajtható gyámhatósági határozat alapján gondozza."

95. §

Az Mt. 128. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"128. §

(1) A munkavállaló gyermeke harmadik életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.

(2) A munkavállaló - örökbe fogadott gyermeke gondozása céljából - a gyermek gondozásba történő kihelyezésének kezdő időpontjától számított három évig, három évesnél idősebb gyermek esetén hat hónapig fizetés nélküli szabadságra jogosult, amelyet a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni."

22. A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény módosítása

96. §

(1) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdés a) pontjában az "ápolási díjban" szövegrész helyébe a "gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban" szöveg lép.

(2) A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 8. § (9) bekezdés a) pontjában a "csecsemőgondozási díjban" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban" szöveg lép.

23. A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosítása

97. §

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 132. § (3) bekezdés c) pontjában a "csecsemőgondozási díjban" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban" szöveg lép.

24. Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény módosítása

98. §

Az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 50. § (2) bekezdés 13. pontjában az "ápolási díj" szövegrész helyébe a "gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj" szöveg lép.

25. A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény módosítása

99. §

(1) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 7. § (6) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[Az adóalapot az (1)-(2) bekezdés szerint megállapító mezőgazdasági őstermelő, az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyen]

"b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;"

(2) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 9. § (1) bekezdés b) pontja a következő szöveggel lép hatályba:

[A kifizető a tagjával (ideértve az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személyt is) fennálló jogviszonya alapján őt terhelő adó alapjának, az egyéni vállalkozó az őt saját maga után terhelő adó alapjának megállapításkor az adóalap megállapításának különös szabályai hatálya alá tartozó esetben nem veszi számításba a hónapnak azt a napját, amelyre a tagja, maga az egyéni vállalkozó]

"b) gyermekgondozást segítő ellátásban, gyermeknevelési támogatásban, gyermekek otthongondozási díjában, ápolási díjban részesül, kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás, gyermekek otthongondozási díja, ápolási díj folyósítása alatt a tag személyes közreműködését, az egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy egyházi szolgálatát, az egyéni vállalkozó, a mezőgazdasági őstermelő e tevékenységét személyesen folytatja;"

(3) A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény

a) 5. § (2) bekezdés f) pontjában és 11. § (2) bekezdésében a "csecsemőgondozási díj" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díj, örökbefogadói díj" szöveg,

b) 7. § (6) bekezdés a) és c) pontjában, 9. § (1) bekezdés a) és c) pontjában a "csecsemőgondozási díjban" szövegrész helyébe a "csecsemőgondozási díjban, örökbefogadói díjban" szöveg

lép.

26. Záró rendelkezések

100. §

(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2019. január 1-jén lép hatályba.

(2) Az 1. § (2) bekezdése, a 3. § (2) bekezdése, a 30. § (2) bekezdése, a 31. § (2) bekezdése, a 32. § (2) bekezdése, a 33. § (2) bekezdése, a 34. §, a 44. §, a 45. §, a 48. § (3) bekezdése, a 49. § (2) bekezdése, az 59. §, a 62. §, a 63. § (2) bekezdése, a 64. § (2) bekezdése, a 65-72. §, a 73. § (2) bekezdése, a 74-81. §, a 82. § (2) bekezdése, a 85. § (2) bekezdése, a 90. §, a 92. §, a 94. §, a 95. §, a 96. § (2) bekezdése, a 97. §, a 99. § (3) bekezdése 2020. január 1-jén lép hatályba.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A törvényjavaslat a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.), a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban Gyvt.), a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.), a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény, a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény, továbbá számos más törvénynek az említett ágazati törvényekben megváltozó rendelkezéshez kapcsolódó módosítását tartalmazza.

A törvényjavaslat a pénzbeli szociális ellátások és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai, valamint foglalkoztatásuk támogatása tekintetében az előterjesztés jogalkalmazást segítő pontosításokat tartalmaz. A súlyos fogyatékosságából, tartós betegségéből adódóan önellátásra képtelen gyermekükről gondoskodók számára biztosítható ellátásként létrehozásra kerül a gyermekek otthongondozási díja. Az ellátás a gyermek életkorára tekintet nélkül nyújtható az őt ápoló szülőnek. Az ellátás összege 2019. január 1-jétől bruttó 100 000 Ft, amelyet csak a 10%-os mértékű nyugdíjjárulék terhel. A törvényjavaslat alapján 2019-ben 15%-kal emelésre kerül továbbá az ápolási díj összege, ugyanakkor az ellátás célzottságának javítása érdekében szigorításra kerülnek jogosultsági feltételei. A szociális szolgáltatások terén a törvényjavaslat a szociális diagnózis felvételének legfontosabb alapjait szabályozza, és a szociális étkeztetés befogadásának szabályait módosítja.

A Gyvt. módosítása elsősorban a nevelőszülői ellátást és az örökbefogadást támogató intézkedések, továbbá a gyermekközpontú gyámhatósági eljárások lefolytatását lehetővé tevő változtatások érvényesítése, a javítóintézetben ellátott fiatalkorúak reszocializációjának elősegítését szolgáló intézkedések bevezetése, a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás által biztosítható szolgáltatások körének bővítése, a gyermekeket védő foglalkoztatási tilalmak pontosítása miatt szükséges. A nevelőszülők számára a nevelt gyermekre tekintettel igénybe vehető gyermekgondozási díj az ellátott gyermek érdekét szolgálja, a nevelőszülők képesítési feltételeit érintő pontosítás gyakorlati tapasztalatok miatt szükséges. A gyermekek ellen bűncselekményt elkövetők foglalkoztatásának fokozottabb ellenőrzése érdekében indokolt a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) módosítása. A nevelőszülők és az örökbefogadó szülők számára bevezetendő ellátások teszik szükségessé továbbá a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.), az Ebtv. és egyéb kapcsolódó törvények módosítását.

RÉSZLETES INDOKOLÁS

1. §

A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény módosítása pontosító jellegű, az örökbefogadói díj, mint új egészségbiztosítási pénzbeli ellátás és a gyermekek otthongondozási díja bevezetéséből adódóan szükséges megjeleníteni azokat az egyes ágazati törvényekben.

2. §

Az egyes foglalkoztatásra irányuló jogviszonyokban, így közalkalmazotti jogviszonyban a büntetőjogi felelősség jogerős megállapítása esetén meghatározott ideig a már büntetlen előéletűnek minősülő személyek sem foglalkoztathatók 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatónál, és ez abban az esetben is igaz, ha esetleg nem tiltották el az elkövetőt a foglalkozás gyakorlásától. Az itt meghatározott időtartamok a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.) által lehetővé tett maximális nyilvántartási időket nem érik el. A módosítás célja a foglalkoztatási tilalom szigorítása, az Mt.-ben és a Kjt.-ben meghatározott határidők megemelése a Bnytv. szerinti időtartamokra. A Bnytv. a hátrányos jogkövetkezmények alatt álló, büntetlen előéletű személyek nyilvántartásába felvett adatokat a szándékos bűncselekmény miatt kiszabott öt évnél nem hosszabb szabadságvesztés esetén a mentesítéstől számított tíz évig, öt évet meghaladó szabadságvesztés esetén a mentesítéstől számított tizenkét évig, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítéstől számított öt évig, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítéstől számított nyolc évig rendeli nyilvántartani. Az Mt. és a Kjt. vonatkozó rendelkezéseinek módosítása esetén a foglalkoztathatóság vizsgálatához szükséges adatok a Bnytv.-ből a továbbiakban is kinyerhetők. Erre tekintettel megvalósítható, hogy e határidők az alkalmazási feltételek szigorításaként a jelenleginél magasabban kerüljenek meghatározásra.

3. §

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjairól és azok 1993. évi költségvetéséről szóló 1992. évi LXXXIV. törvény módosítása pontosító jellegű, az örökbefogadói díj, mint új egészségbiztosítási pénzbeli ellátás és a gyermekek otthongondozási díja bevezetéséből adódóan szükséges megjeleníteni azokat az egyes ágazati törvényekben.

4. §

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az ellenszolgáltatás és állami, önkormányzati támogatás nélkül végzett karitatív tevékenység nem tartozik az Szt. hatálya alá.

5. §

Az adózás rendjéről szóló szabályozás 2018. január 1-jétől nem tartalmaz megfelelő felhatalmazást arra, hogy az adóhatóság adatot szolgáltathasson a szociális hatáskört gyakorló szerv részére. Indokolt ezért az adatkérésre vonatkozó felhatalmazás beillesztése az Szt.-be.

6. §

A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény tartalmazta azt a rendelkezést, amely szerint a döntésben foglaltakat a fellebbezésre tekintet nélkül teljesíteni kell, ha az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy rendszeres pénzkifizetést, pénzbeli ellátást - ideértve a pénzegyenértékben kifejezhető természetbeni ellátást - tartalmaz, és az ügyfél fellebbezése csak a megállapított összegen felüli többletigényre vonatkozik. E rendelkezés alapján a szociális ellátások a jogosultság megállapítását követően azonnal folyósíthatóak voltak. A hatályos eljárási szabályozás nem tartalmaz ilyen rendelkezést, így indokolt az Szt.-ben rögzíteni, hogy a megállapított ellátás folyósítása a döntés véglegessé válása előtt megkezdődhet.

7. §

A más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt jogosulatlanul igénybe vett ellátások esetében irányadó szabályozást pontosító rendelkezés. Egyrészt a rendelkezés egyértelműsíti, hogy az újonnan bevezetendő gyermekek otthongondozási díja nevű ellátásra is alkalmazandó a szabály, másrészt a módosítás világossá teszi azt is, hogy a más rendszeres pénzellátásra való jogosultság fennállásának időtartama alatt jogosulatlanul igénybevett pénzbeli szociális ellátások ellenértéke a rosszhiszeműség hiányában is visszakövetelhető.

8. §

A módosítás a kincstár által, a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások, szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartásának adattartalmát pontosítja, a családsegítéssel és a fejlesztő foglalkoztatással összefüggésben, a gyakorlati alkalmazás során felmerült jelzés alapján.

9. §

Az Szt. korábbi módosításából adódóan indokolttá vált a törvény pénzbeli szociális ellátásokra vonatkozó II. Fejezetét terminológiai és dogmatikai szempontból pontosítani, kiegészíteni. A 2018-tól bevezetett ún. tartós ápolást végzők időskori támogatása tekintetében rögzítésre kerül, hogy az ellátás különös méltánylást érdemlő személyes élethelyzetre figyelemmel nyújtható pénzbeli szociális ellátásnak tekintendő, azaz nem tartozik a szociális rászorultság alapján nyújtandó ellátások közé, így az azokra vonatkozó általános eljárási szabályok (pl. a rendszeres felülvizsgálat szükségessége) ezen ellátásra nem vonatkozik.

A törvényjavaslattal rögzítésre kerül, hogy az újonnan bevezetendő ún. gyermekek otthongondozási díja a járási hivatal hatáskörében biztosított, szociális rászorultságtól függő pénzbeli szociális ellátás.

Tekintettel arra, hogy a gyermekek otthongondozási díjának összege 2020-tól a törvényjavaslat szerint az Országgyűlés által, a költségvetési törvényben kerül meghatározásra, rendelkezni kell arról az esetről, ha az összeg változásából adódó ellátási összeg-emelkedés miatt szükségessé válik a jogosultság felülvizsgálata.

Az Szt. rendelkezése szerint az ellátásra való jogosultság megszüntetése esetén a megszűnés hónapjára tekintettel egész havi ellátás jár az ügyfélnek. Az aktív korúak ellátása folyósításának szüneteltetése esetén (keresőtevékenység végzése vagy közfoglalkoztatásban történő részvétel okán) a szünetelésre okot adó körülményt bejelentő ügyfél esetében az esetleges túlfolyósítás jogosulatlan igénybevételnek, illetve a rosszhiszeműség hiányában is visszakövetelendőnek tekintendő. A jóhiszeműen eljáró ügyfelek érdekeinek védelmében a törvényjavaslat ugyanakkor lehetővé teszi, hogy az aktív korúak ellátása folyósításának szünetelése esetén a szünetelés kezdetének hónapjára járó egész havi ellátás folyósításra kerülhessen, hasonlóan a megszüntetésre vonatkozó szabályokhoz.

10. §

Az időskorúak járadékának összege 2018. január 1-jétől már az Szt. külön módosítását nem igénylő módon, automatikusan kapcsolódik az öregségi nyugdíjminimumhoz. Mivel az Szt. szövege nem határozza meg a pontos összeget, az ellátás minimális összegéről rendelkező törvényhely módosítása is indokolt.

11. §

A gyakorlatban előfordul, hogy azon foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult ügyfelek, akik a felülvizsgálat időpontjáig nem teljesítették a részükre előírt 30 nap időtartamú tevékenységi kötelezettséget, kérelmezik az ellátás megszüntetését, majd újból beadják az ellátás megállapítása iránti kérelmet. Ez azt eredményezi, hogy újabb egy évig nem vizsgálja a hatóság a 30 nap időtartamú tevékenységi kötelezettség teljesítését. A módosítás előírja, hogy az aktív korúak ellátásának kérelemre történő megszüntetése esetén az ellátás leghamarabb a megszüntetés időpontját követő 30. napon kérelmezhető.

Előírásra kerül továbbá, hogy az a személy, akinek foglalkoztatást helyettesítő támogatásra való jogosultságának megszüntetésére kérelme alapján került sor, egy éven belül csak akkor válhat ismét jogosulttá foglalkoztatást helyettesítő támogatásra, ha teljesíti az ellátásban részesülők számára előírt 30 nap időtartamú tevékenységi kötelezettséget.

12. §

A súlyos fogyatékosság, vagy tartós betegség miatt önellátásra képtelen gyermekről való gondoskodás alapjában határozza meg a családok működését, és az esetek jelentős részében azzal jár, hogy a gondozást végző szülő évtizedekig nem tud visszalépni a munkaerő-piacra, így nem tud keresőtevékenységet folytatni sem. Méltányolva azt a terhet, amit a családnak egy tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek nevelése jelent, a súlyos fogyatékosságából, tartós betegségéből adódóan önellátásra képtelen gyermekükről gondoskodók számára létrehozásra kerül a gyermekek otthongondozási díja. Az ellátás a törvényjavaslat szerint a gyermek életkorára tekintet nélkül nyújtható az őt ápoló szülőnek.

Az ellátást főszabály szerint csak a vérszerinti, illetve az örökbefogadó szülő veheti igénybe. Egyéb hozzátartozó csak a szülő halála esetén válhat jogosulttá az ellátásra, illetve akkor, ha a szülő egészségi állapotából adódóan nem tudja gyermeke ápolását tovább ellátni, a szülő szülői felügyeleti joga szünetel, vagy bírósági által megszüntetésre kerül.

A gyermekek otthongondozási díjának havi összege a 2019. évben 100 000 forint, majd 2022-ig folyamatosan emelkedik az aktuális minimálbér összegének megfelelő szintig. Az ellátást csak nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség terheli.

Ha a szülő több, önellátásra képtelen gyermekről is gondoskodik, részére másfélszeres összegben kell az ellátást folyósítani.

Az ellátás célzottságának biztosítása érdekében a törvény rögzíti, hogy a szülő mely esetekben nem jogosult gyermekek otthongondozási díjára, illetve mely esetekben kell megszüntetni az ellátásra való jogosultságot. Rögzítésre kerül továbbá, hogy a jogosultság megalapozása érdekében szakértő bevonása szükséges az ellátás megállapítása iránti eljárásba.

A gyermekek otthongondozási díja esetében háromhavi ellátás folyósítására kerül sor akkor, ha az ellátása való jogosultság megszűnése a szülőnek nem róható fel. Ez az intézkedés a hozzátartozóikat ápoló személyek munkaerő-piacra való visszatérését hivatott segíteni.

13-14. §

Az ápolási díj szabályozásának pontosítása a gyermekek otthongondozási díjának bevezetésével összefüggésben, továbbá a végrehajtó szervek gyakorlat jelzéseire és egyes társadalmi szervezetek kéréseire figyelemmel is indokolt.

Viszonylag gyakori élethelyzetet jelent, ha olyan, az ápolt személyhez közel álló személy látja el az ápolási tevékenységet, aki a hatályos szabályozás alapján nem tekinthető hozzátartozónak, így ápolási díjra nem válhat jogosulttá. Több esetben méltánytalanságot eredményez, hogy az ápolást ténylegesen végző, az ápolt személyhez közel álló más személy nem részesíthető ápolási díjban. Az ápolási díjra jogosult személyek köre ezért bővítésre kerül oly módon, hogy az ellátás megállapíthatóvá válik abban az esetben is, ha az ápolási tevékenységet olyan korábbi gyermekvédelmi nevelőszülő látja el, aki a gyermek gyermekvédelmi rendszerből való kikerülése miatt nem tölt be a továbbiakban nevelőszülői feladatokat, illetve, ha az ápoló személy elhunyt házastársa szülőjét vagy testvérét ápolja.

A törvényjavaslattal megalapozottabbá válik ugyanakkor az alapösszegű ápolási díj esetében a gondozási szükséglet vizsgálata azáltal, hogy a háziorvos véleményezési jogköre a jövőben elsősorban az ügyfél (szakorvosi dokumentáció alapján megállapítandó) egészségi állapotára terjed ki, emellett az ápolási, gondozási szükséglet fennállásának megállapítása érdekében - hasonlóan az emelt összegű ápolási díj esetében már jelenleg is alkalmazott gyakorlathoz - szakértő kirendelésére kerül sor.

Szintén az ápolási díjra való jogosultság megalapozottabbá tétele érdekében módosításra kerülnek azok a szabályok, amelyek az ápolt személy intézményi elhelyezése, köznevelési- illetve felsőoktatási intézmény látogatása esetén is lehetővé teszik az ápolási díj igénybe vételét. Tekintettel arra, hogy lehetővé válik ápolási díj biztosítása a volt nevelőszülők részére, szükséges azon szabályok beépítése a törvénybe, amelyek e speciális helyzetben kizárják a volt nevelőszülők ellátásra való jogosultságát.

Az ápolási díjra való jogosultság esetében - a gyermekek otthongondozási díjával analóg módon - háromhavi ellátás folyósítására kerül sor akkor, ha az ellátása való jogosultság megszűnése az ápolást végző személynek nem róható fel. Ez az intézkedés a hozzátartozóikat ápoló személyek munkaerő-piacra való visszatérését hivatott segíteni.

15. §

Az Szt. korábbi - jogszabály-szerkesztési okokból hibásan elfogadott - módosításából eredően szükséges korrekció.

16. §

Az ápolási díj összegeinek 2019. január 1-jétől egységesen 15%-kal történő emelését tartalmazó rendelkezés.

17. §

Az Alkotmánybíróság a 11/2018. (VII. 18.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem rendelkezett az igényérvényesítéshez és annak elbírálásához szükséges orvosi igazolás kiállítására jogosult - a fogvatartott személy számára ténylegesen elérhető és igénybe vehető - orvos személyéről arra az esetre, ha a fogvatartott személy a büntetés-végrehajtási intézetben kérelmezi a közgyógyellátásra való jogosultságának a megállapítását. A módosítás a büntetésvégrehajtási intézetben fogvatartott elítéltek esetében is megteremti az egészségügyi indikáció vizsgálatának lehetőségét azzal, hogy a bv. orvost is nevesíti a törvényben.

18. §

A finanszírozási rendszerbe történő befogadással kapcsolatos szabályok körében, az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében mentesítésre kerül a befogadás alól az az eset, amikor a fenntartó az engedélyesét másik címre költözteti, azonban egyéb változás nem következik be, új engedélyes, telephely nem jön létre, és az ellátási terület sem változik, hiszen ebben az esetben a területi eloszlás kérdése nem merül fel. A népkonyha szolgáltatás esetében a módosítás célja az állami támogatás igénylésének adatai alapján látható indokolatlan költségkiáramlás valós szükségletekhez rendelése. Az adminisztratív feltételek enyhék, amely egyfelől e forma választására ösztönzi a fenntartókat, akkor is, ha egyébként az igénylőknek nem erre lenne szüksége, másfelől a hatósági ellenőrzéseket is jelentősen megnehezíti. Ezért a befogadott ellátotti létszám a szolgáltatói nyilvántartásban rögzítésre kerül mind a szociális konyha, mind a népkonyha szolgáltatási formára 2019. január 1-jei hatállyal, így ezt követően befogadást már csak meghatározott ellátotti létszámra lehet kapni.

A befogadott ellátotti létszám megállapításakor a szociális konyha esetében az igénybevevői nyilvántartásban rögzített megállapodások 2018. évi legmagasabb számát, népkonyha esetében a nem állami, egyházi szolgáltatók körében a 2018. július 1-én hatályos kincstári határozatban foglalt feladatmutató szerinti számot veszik alapul. Az így meghatározott befogadott ellátotti létszámokat szükséges hivatalból rögzíteni a szolgáltatói nyilvántartásban.

19. §

A módosítás pontosítást tartalmaz, a Gyvt-vel való összhang megteremtésére irányul.

20. §

A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás rendszerének átszervezése új alapokra helyezte a családok és gyermekek ellátásának e területi szinten működő formáját. Az elmúlt két év változásain túl az egyik legfontosabb változást a család- és gyermekjóléti központok esetében a szociális diagnózis készítésének fokozatos bevezetése hozza, amely alapjaiban változtathatja meg az ellátások iránti szükséglet meglétét és a szükséges szolgáltatástartalmat. A diagnózis készítése az a folyamat, amely megalapozza az egyén szociális támogatását, segítését és a majdani szolgáltatónál a szolgáltatási terv elkészítését, valamint megvalósítását, és amelynek során képet kaphatunk az egyén aktuális helyzetéről és állapotáról. A diagnózis készítése során felszínre kerülő problémák kezelése érdekében megállapításra kerülnek azok a szolgáltatások, amelyek megteremthetik az egyén fejlesztéséhez, életviteléhez szükséges feltételeket, továbbá megtörténik a célok elérését gátló és segítő erőforrások, kockázatok számbavétele.

A szociális diagnózis felvétele a család- és gyermekjóléti központok számára kötelező azon, a család- és gyermekjóléti szolgáltatás során esetkezelésben részesített személyek kapcsán, akiknek a problémája a család- és gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásain kívül más szolgáltatás igénybevételét teszi szükségessé. A család- és gyermekjóléti szolgálat az esetkezelés folyamatában érzékelt további beavatkozási igényt az esetnaplóban dokumentálja, ezzel indítja el a szociális diagnózis felvételi igényét a családsegítő munkatárs a család- és gyermekjóléti központ esetmenedzsere felé. Kötelezővé válik a szociális diagnózis felvétele az olyan személyeknél is, akik közvetlenül a család- és gyermekjóléti központnál kérnek segítséget problémáik kezeléséhez, amennyiben nem a központ valamely speciális szolgáltatásának igénybevételét kérik. Emellett lehetőséget kap mind a család- és gyermekjóléti szolgálat, mind a központ munkatársa arra, hogy egy általa már gondozott igénylő kapcsán, amennyiben azt szükségesnek ítéli, kezdeményezze a szociális diagnózis elkészítését az esetmenedzsernél.

Az elkészült diagnózis a szükségletként megállapított szolgáltatások igénybevétele során kötelezi az adott szolgáltatások fenntartóit - az egyéb jogosultsági feltételek fennállása esetén -a diagnózissal rendelkező személy ellátására, szabad kapacitás hiányában pedig a várólistára való felvételre.

21. §

A módosítás szövegpontosítást tartalmaz.

22. §

A szakasz a támogatott lakhatásra vonatkozó módosításokat tartalmazza.

A hatályos szabályozás alapján a támogatott lakhatás kiskorú személyek számára is biztosítható szolgáltatási forma. A kiskorú személyek támogatott lakhatása esetében azonban - figyelemmel életkorukból adódó szükségleteikre és jogaikra - nem elégséges csak az esetvitel kötelező szolgáltatási elemként történő előírása, mint a felnőtt személyek esetében, ahol az egyéb szolgáltatási elemek a komplex szükségletfelmérés eredményeképpen kerülnek meghatározásra. A módosítás szerint a kiskorúak fokozott védelme érdekében garanciális elemként beépítésre kerül a szabályozásba, hogy kötelező szolgáltatási elemként kell nyújtani a felügyelet és az étkeztetés szolgáltatási elemeket is, a komplex szükségletfelmérés eredményétől függetlenül.

Az Szt. 75. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szolgáltatási elemeket a fenntartó az intézményi szolgáltatások intézményen kívüli szervezet által történő ellátásának szabályai szerint is biztosíthatja. A módosítás értelmében arra is lehetőség nyílik, hogy a fenntartó a felügyelet, gondozás, készségfejlesztés, gyógypedagógiai segítségnyújtás és szállítás szolgáltatási elemeket saját fenntartásában álló bentlakásos intézményének munkatársai útján, munkaszervezéssel biztosítsa, oly módon, hogy a munkatársak a támogatott lakhatás helyszínein nyújtják a szolgáltatást.

23. §

A külső férőhelyen biztosított lakhatási szolgáltatás jelenleg átmeneti szálláshoz kapcsolódóan működtethető. A nappali melegedők fenntartására a helyi önkormányzat tízezer fő lakosságszám felett köteles, azonban harmincezer fő alatti települések nem kötelezettek szállást nyújtó hajléktalan intézményt működtetni. A hajléktalan személyek társadalomba visszavezetése érdekében szükséges, hogy ne kerüljenek hátrányba azok a kisebb lakosságszámú települések, ahol nem kötelező működtetni átmeneti szállót. Ennek érdekében a módosítás megteremti annak lehetőségét, hogy a nappali melegedőt fenntartók a nappali intézményükhöz kapcsoltan hozhassanak létre külső férőhely formájában lakhatási szolgáltatást, annak személyi és szakmai kapacitásait használva.

24. §

A hatályos szabályozás szerint házi segítségnyújtás esetében az ellátottak száma egyetlen napon sem haladhatja meg a bejegyzett ellátotti létszám száztíz százalékát, éves átlagban pedig annak száz százalékát. A házi segítségnyújtás szabályaiban a 2017. évben történő módosítás alapján azonban havi órakeret került bevezetésre, és az ellátotti létszám ez alapján kerül megállapításra, így a napi szintű ellátotti létszám megállapítás már nem koherens az új rendszerrel. A módosítás ezért rögzíti, hogy csak éves átlagban kell a fenntartónak figyelemmel lennie a túllépés tilalmára.

25. §

A módosítás pontosító jellegű, a munkakörök elnevezésének megváltozása indokolja.

26. §

A szociális foglalkoztatás 2017. április 1-jétől átalakult fejlesztő foglalkoztatássá és ezzel változtak a foglalkoztatási formák és a fejlesztési jogviszonyba kerülés feltételei. Jelenleg fejlesztési jogviszonyba az az intézményi jogviszonnyal rendelkező személy kerülhet, akinek munka- és szervezet szakpszichológus javasolta ezt a foglalkoztatási formát. A gyakorlati tapasztalatok alapján célszerű az adott személyt jól ismerő intézményvezetőt, valamint a foglalkoztatási forma felől dönteni tudó szakembereket együtt bevonni a javaslattétel folyamatába. Tekintettel arra, hogy a fejlesztő foglalkoztatás történhet munkaviszonyban és fejlesztési jogviszonyban, ennek megfelelően a foglalkozás-egészségügyi orvost és a - szakterületen praktizáló szakpszichológusok diplomáinak megfelelően - munka szakpszichológust, vagy a munka- és szervezet szakpszichológust indokolt felkérni a véleményezésre.

27. §

A módosítás a bentlakásos szociális intézmény vezetőjének a jogosult és az általa megjelölt hozzátartozója irányában fennálló értesítési kötelezettségére nézve pontosítja a tájékoztatás megtételének határideit.

28. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény szabályozza, hogy mely esetekben szükséges gyámhivatali jóváhagyás, ha a gondnokság alatt álló személy vagyonát érintő jognyilatkozat megtételére kerül sor. Az Szt. hatályos szabályai szerint, ha tartós bentlakásos intézményi ellátás esetén az ellátott vagy a hozzátartozója az intézményi térítési díjat nem tudja megfizetni, és az ellátott nem rendelkezik jelentős pénzvagyonnal, az ellátott ingatlanvagyona is terhelhető. A követelést a kötelezett ingatlanvagyonán fennálló jelzálogjog biztosítja, melyet a nyilvántartott hátralék erejéig lehet bejegyezni. Az intézményi jogviszony létrejötte előtt az igénylővel vagy törvényes képviselőjével megállapodást kell kötni, melybe kötelező belefoglalni a személyi térítési díj megállapítására, fizetésére vonatkozó szabályokat is. Az egységes joggyakorlat kialakítása és a jogalkalmazás gördülékennyé tétele érdekében a módosítás egyértelműen rögzíti, hogy az Szt. szerinti, intézményi jogviszonyt keletkeztető megállapodásokra a Ptk. jognyilatkozatok érvényességére vonatkozó, gyámhivatali hozzájárulást előíró szabályait nem kell alkalmazni.

29. §

Átmeneti rendelkezések.

A népkonyha szolgáltatásra vonatkozó átmeneti szabály az Szt. 58/A. § (2) bekezdés c) pontját érintő módosításhoz kapcsolódik, indokai ott találhatóak.

2019. január 1-jétől a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság hivatalból (kérelem benyújtása nélkül) megállapításra kerül minden olyan vér szerinti vagy örökbefogadó szülő részére, aki 2018. december 31-én gyermeke ápolása révén ápolási díjra jogosult. A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság megállapításával egyidejűleg az ápolási díjra való jogosultság 2018. december 31. napjával megszűnik. A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságról a járási hivatal 2019. január 15-éig hoz határozatot. A gyermekek otthongondozási díjára való jogosultsági feltételek vizsgálatára nem kerül sor azok esetében akik részére az ellátás hivatalból kerül megállapításra.

Azon 2018 folyamán ápolási díj megállapítása iránt benyújtott kérelmek esetében, amikor az ellátásra való jogosultság 2018. december 31-én még nem került megállapításra (2018. december 31-én ápolási díj megállapítására folyamatban lévő eljárások), az ápolási díjra irányadó, 2018. december 31-én hatályos szabályok szerint kell a kérelmet elbírálni. Ha a 2018. december 31-én folyamatban lévő eljárás lefolytatásának eredményeként a vér szerinti vagy örökbefogadó szülő számára kerül az ápolt gyermekre tekintettel a jogosultság megállapításra, a járási hivatal a kérelem benyújtása és 2018. december 31. közötti időtartamra - ápolási díjat állapít meg, mellyel egyidejűleg 2019. január 1-jétől hivatalból megállapítja a szülő részére a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot.

Azon szülők esetében, akik részére a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság hivatalból került megállapításra, 2019. június 30-ig nem kerül vizsgálatra az ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállása. 2019. július 1-je és december 31-e között meg kell vizsgálni a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságot azon szülők esetében, akik 2018. december 31-én alapösszegű ápolási díjra voltak jogosultak. Szintén le kell folytatni ebben az időszakban a felülvizsgálatot azon szülők esetében, akik 2018. december 31-én emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díjra voltak jogosultak és ápolási díjra való jogosultságuk felülvizsgálata (a szociális törvény rendelkezései szerint) 2019. évben lett volna esedékes. Azok a szülők, akik részére 2019. január 1-jétől hivatalból került megállapításra a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság 2019. december 31-ig akkor is jogosultak az ellátásra, ha a 2019. július 1. és december 31. között lefolytatott felülvizsgálat eredményeként megállapításra kerül, hogy a gyermekek otthongondozási díjára vonatkozó jogosultsági feltételeknek nem tesznek eleget.

Ha a szülő részére 2019. január 1-jétől hivatalból került megállapításra a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultság és a szülő 2018. december 31-én emelt összegű, vagy kiemelt ápolási díjra volt jogosult, ámde annak felülvizsgálata csak 2019. december 31-ét követően lett volna esedékes, a gyermekek otthongondozási díjára való jogosultságának felülvizsgálatát abban az időpontban kell lefolytatni, amely időpontban az ápolási díjra való jogosultságot vizsgálták volna felül.

30-31. §

A szakaszok az Szt-t érintő intézkedésekhez kapcsolódó szövegrészes módosításokat és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazzák.

32-34. §

A gyermekek otthongondozási díja és az örökbefogadói díj bevezetéséhez kapcsolódó technikai módosítások a kapcsolódó törvényekben.

35. §

A törvényjavaslat egyértelművé teszi, hogy az ellenszolgáltatás és állami, önkormányzati támogatás nélkül végzett tanoda jellegű tevékenység nem tartozik a Gyvt. hatálya alá.

36-37. §

A gyermekeknek a gyermekvédelem rendszerében velük foglalkozó, de korábban meghatározott bűncselekményeket elkövetett személyektől való megóvása érdekében a foglalkoztatást kizáró okok körét igen részletesen szabályozza a hatályos Gyvt. A Gyvt. felépítéséből adódóan azonban a részletes rendelkezések jelenleg a gyermekjogi képviselőknél szerepelnek [Gyvt. 11/A. § (8) bek.], és erre a rendelkezésre történnek meg a visszahivatkozások. A témakör súlyára figyelemmel indokolt azonban a foglalkoztatási tilalmak külön alcím alá történő rendezése a Gyvt.-ben, és ezáltal e fontos kérdés leválasztása a gyermekjogi képviselők feladatainak szabályozásáról. A foglalkoztatási tilalmakat megalapozó bűncselekményeknél szükséges továbbá a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XXVIII. Fejezetében (302. §) meghatározott, a bántalmazás közfeladatot ellátó személy eljárásában bűncselekmény feltüntetése is.

38. §

A jelenleg a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság EFOP 1.4.1 kiemelt projektje által működtetett központi Biztos Kezdet Gyerekház Dokumentációs Rendszerhez szükséges a törvényi alapok megteremtése, meghatározva a nyilvántartási rendszerben kezelt adatok körét és a nyilvántartás vezetésének szabályait. A Dokumentációs Rendszer arra is alkalmas, hogy a Gyerekházat rendszeresen látogató gyermek fejlődését mérje és kövesse.

39. §

A módosítás szabályozza az összeférhetetlenséget és a fennállása esetén követendő eljárásrendet, amely alapján a fővárosi, megyei kormányhivatal felhatalmazást kap, hogy megvizsgálja a bejelentés megalapozottságát, és ha szükséges, kijelölje az eljáró szolgáltatást nyújtót. A módosításra a család- és gyermekjóléti szolgáltatást nyújtók jelzése alapján kerül sor, és azt az esetet kezeli, amikor elfogultság vagy összeférhetetlenség miatt ellehetetlenül a segítő tevékenységben való együttműködés a családdal, a család már nem fordul bizalommal a szolgáltatóhoz, így a szolgáltatás nem tudja betölteni a célját. Szükséges, hogy a családok segítséget kapjanak ilyen esetekben is, és ne fordulhasson elő, hogy a család hosszú időre ellátatlan marad.

40. §

A módosítás pontosítást tartalmaz, célja az Szt-vel való összhang megteremtése.

41., 43. §

A befogadó gyermekotthon nem egy átlagos gyermekotthon feladatait látja el, hanem krízishelyzetben nyújt ellátást a rászoruló gyermek számára a szükséges időtartamig. Széles korhatárral kell befogadnia a gyermekeket, akiknek jelentősen eltérő szükségleteik vannak, befogadó gyermekotthonba kerülésük indokai és körülményei is jelentősen különböznek. Komoly kihívást jelent, hogy a befogadó gyermekotthonban egyidejűleg több különféle krízishelyzetben lévő gyermek ellátását és hozzátartozóikkal való kapcsolattartását szükséges kezelni és elősegíteni. Jelentős feladatot jelent továbbá a gyermekek várható gondozási helyváltásának vagy hazagondozásának, illetve az azonnali gondozási hely-váltásban érintett gyermekek támogatása. A befogadó gyermekotthon típusa a gyermekotthon altípusaként nem nevesített a Gyvt.-ben, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat feladatai között is csak utalás található rá, ugyanakkor több évtizedes szakmai tapasztalat igazolja létjogosultságát. Ahhoz, hogy a befogadó gyermekotthon személyi és tárgyi feltételei megerősítését szolgáló speciális szabályozás rendeleti szinten megvalósulhasson, szükséges az ideiglenesen befogadó gyermekotthon, mint gyermekotthon altípus megjelenítése törvényi szinten.

42. §

Az elhanyagolt és bántalmazott, közülük is elsősorban a szexuálisan bántalmazott gyermekek vizsgálatát és terápiáját végző, valamint - hivatalos szerv megkeresésére - az érintett gyermekek meghallgatását elősegítő szolgáltatást első ízben a Barnahus (jelentése: gyermekház) néven 1998-ban hozták létre Izlandon. Célja a szexuális abúzust elszenvedett gyermek áldozatok megóvása, védelme a bizonyítási és a büntetőeljárás során bekövetkező többszöri kihallgatás retraumatizáló hatásától, valamint a gyermek megóvása az eljárás során jelentkező egyéb, súlyosan traumatizáló tényezőktől (pl.: szembesítés a bántalmazóval, nem gyermekbarát kihallgatás okozta frusztráció, többszöri szakértői meghallgatás, inkompetens kihallgató okozta frusztráció). A modell fő célja, hogy a gyermek bántalmazása miatt indult eljárásban a bizonyítási, büntetőjogi szempontok mellett elsődlegesen érvényesüljön a gyermek mindenek felett álló érdeke. Magyarországon 2016 óta a Vas Megyei Gyermekvédelmi Központ, Általános Iskola és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat épületében működik Barnahus-részleg. 2018. év első félévében megkezdődött egy új Barnahus-modell szerinti szolgáltatás kialakítása a Fővárosi Gyermekvédelmi Központ és Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat keretében. Mivel a Barnahus-modell célja és szakmai tartalma szervesen illeszkedik a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok feladat-profiljába, ezért indokolt a Gyvt.-ben a - fenntartói döntés alapján ellátható - feladataik között megjeleníteni az elhanyagolt és bántalmazott, közülük is elsősorban a szexuálisan bántalmazott gyermekek érdekében a szükséges vizsgálatot, terápiát és meghallgatást elősegítő szolgáltatást, melynek működtetése során a gyermekvédelmi szakszolgáltatás együttműködik a megkereső szervvel. Az e tartalommal létrejövő további szolgáltatások esetében nem feltétel, hogy kizárólag a Barnahus-modellként nevesített szolgáltatás jöjjön létre, azonban annak kidolgozott módszertana, európai elterjedése indokolja az alkalmazásának elősegítését. Az új szolgáltatás bevezetése eleget tesz a 2015. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, az Európa Tanácsnak a gyermekek szexuális kizsákmányolás és szexuális zaklatás elleni védelméről szóló Egyezménye áldozatok segítéséről szóló rendelkezéseinek.

44. §

A Gyvt. értelmében a nevelőszülőt az alap- és kiegészítő díjon felül minden egyes nála elhelyezett speciális, különleges vagy kettős szükségletű gyermek után többletdíjként havonta legalább a minimálbér 5%-a illeti meg. A módosítás értelmében a nevelőszülő a - két éves életkor alatti nevelt gyermekre tekintettel kérelemére megállapított - gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt nem jogosult a többletdíjra, melyet szintén a gyermek életkorára tekintettel biztosít számára a nevelőszülői hálózat működtetője. Azon nevelőszülő részére, aki kellő biztosítási idő hiányában nem jogosult gyermekgondozási díjra, vagy valamely okból nem vette azt igénybe, továbbra is jár a többletdíj, a gyermek különleges ellátási szükségletére tekintettel.

45. §

A javítóintézetek - mint gyermekvédelmi intézmények - által ellátott 17-21 év közötti gyermekek, fiatalkorúak esetében is indokolt az alapvető ismeretek elsajátítását, a továbbtanulást, a szakma megszerzését, a munkaerő-piacra történő belépést elősegítő képzésekben való részvételi kötelezettség előírása a javítóintézeti tartózkodásuk teljes időtartamára, a javítóintézetek reszocializációs céljával összhangban, figyelemmel az AJB-493/2018. számú jelentésben foglalt ombudsmani ajánlásra. A képzéseken való kötelező részvétel elősegíti a fiatalkorú hiányosságainak pótlását, növeli a munkaerő-piaci esélyeit, hozzájárul a társadalomba való beilleszkedési esélyeinek növeléséhez. A fiatalkorúak jelentős részénél az általános iskolai tanulmányok befejezése a cél, azt követően pedig szakipari (pl. asztalos, hegesztő, szobafestő-mázoló) és mezőgazdasági (pl. kisállattenyésztő) szakképesítés megszerzése, továbbá park-gondozó és betegápoló szakképesítés megszerzése a képzések célja.

46. §

Az alapvető jogok biztosa AJB-493/2018. számú jelentésében fogalt ajánlás értelmében indokolt a javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott fiatalkorú számára is lehetővé tenni a javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás igénybevételét. Tekintettel arra, hogy a javítóintézeti ellátás a gyermekvédelmi rendszer részét képezi, a javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátásnak az ideiglenesen elbocsátott fiatalkorúak általi igénybevételét megteremtő jogosultságot a Gyvt.-ben indokolt szabályozni. A javítóintézet utógondozó részlegén történő ellátás a fiatalkorú kérelmére biztosítható.

47. §

A veszélyeztetett helyzetben lévő gyermek érdekében indokolt bővíteni a gyámhatóságok intézkedési lehetőségét azzal, hogy a védelembe vétel keretében a gyermeket gondozó szülőn kívül a kapcsolattartásra jogosult szülő is kötelezhető legyen a gyermek érdekében álló magatartásra, cselekvésre. A hatályos szabályok szerint erre nincs lehetőség, mert a védelembe vétel során előírt kötelezettség csak a gyermeket gondozó szülőre terjed ki. A módosítással új eszközt kap a gyámhatóság, valamint a család- és gyermekjóléti központ, hogy a szülők megfelelő együttműködésének elősegítése céljából, az elmérgesedett kapcsolattartási ügyek miatt veszélyeztetett gyermek érdekében mindkét szülőt bevonja a védelembe vétel során a gyámhatósági intézkedés és gyermekjóléti segítségnyújtás körébe.

48-49. §

A gyámhatóság által a nevelésbe vett testvérek, valamint a nevelésbe vett kiskorú szülő és gyermeke részére törvényi szintű szabállyal szükséges megerősíteni a közös gyermekvédelmi gyám, helyettes gyermekvédelmi gyám kirendelésének kötelezettségét. A jelenlegi szabályozás külön nevelkedő testvérek, illetve szülő és gyermeke esetén lehetőséget ad ettől eltérni, ami gyakorlati tapasztalatok szerint a testvérek, valamint a kiskorú szülő és gyermeke sorsának közös rendezését akadályozza. A nem azonos helyen nevelkedő testvérek, valamint kiskorú szülő és gyermeke részére is ugyanannak a gyermekvédelmi gyámnak, helyettes gyermekvédelmi gyámnak a kirendelése elősegíti a közeli hozzátartozói kapcsolat érvényesülését, sorsuk -hazagondozás, örökbefogadás útján történő - közös rendezését. A módosított rendelkezést az új gyámrendelések és a gyám személyének megváltoztatása esetén szükséges alkalmazni, ezzel elkerülhető, hogy többlet munkaterhet okozzon a gyámhatóságok és a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok számára.

A gyermekvédelmi gyám kirendelése eseteinél (Gyvt. 84. §) szükséges az ismeretlen szülőtől származó (elhagyott) gyermek esetét is feltüntetni. A gyermek sorsa ilyen esetben a képzelt szülők gyámhatósági megállapításával, majd a gyermek örökbefogadásával rendeződik, melyet elősegít a gyermekvédelmi gyám kirendelésére vonatkozó egyértelmű szabályozás is.

A gyermekvédelmi gyámság hatékony ellátása, a gyermekvédelmi gyámok fluktuációjának csökkentése érdekében szükséges a Gyvt. gyermekvédelmi gyámi, helyettes gyermekvédelmi gyámi feladatkört szabályozó rendelkezésének módosítása olyan módon, hogy a gyermekvédelmi gyám által egy időben képviselhető 30 kiskorú közül a speciális és kettős szükségletű gyermekek két főnek számítsanak. Gyakorlati tapasztalatok támasztják alá, hogy a kiskamasz, kamasz korosztály sokkal több figyelmet igényel a gyermekvédelmi gyám részéről is, különösen a speciális és a kettős szükségletű gyermekek. A javasolt módosításhoz hasonló megoldást tartalmaz a nemzeti köznevelésről szóló törvény, amely a sajátos nevelési igényű gyermekek két vagy három gyermekként történő figyelembevételét teszi lehetővé.

50. §

A jövedelem fogalom és a jövedelemszámításnál irányadó időszak tekintetében a Gyvt. visszautal az Szt. szabályaira. A szabályozás hátterében az a jogalkotói szándék áll, mely a rászorultsági elven nyújtott szociális (Szt. hatálya alá tartozó) és gyermekvédelmi (Gyvt. hatálya alá tartozó) pénzbeli és természetbeni ellátásokra való jogosultság elbírálása tekintetében azonos jövedelemszámítási szabályok érvényesülését biztosítja. A technikai jellegű módosítás a hatályos szöveg felvezető mondatrészének pontosítását szolgálja, figyelemmel arra, hogy az Szt. hivatkozott szakaszai nem csak a jövedelemszámításra irányadó időszakot, hanem egyéb jövedelemszámítási szabályokat is tartalmaznak.

51-52. §

A kapcsolattartás rendezésével, a kapcsolattartás végrehajtásával és a szülői felügyeleti jog gyakorlásával összefüggő ügyekben az eljárások megindulását követően, már a tényállás tisztázása, a felek közötti egyeztetés során merül fel a közvetítői eljárás kötelező, vagy a felek kérelmére történő elrendelése, ezért más eljárási technika (kapcsolódó eljárás, az eljárás szüneteltetése) nem megoldás annak biztosítására. Tekintettel arra, hogy az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény értelmében törvény teheti lehetővé az eljárás felfüggesztését, a Gyvt.-ben szükséges erről rendelkezni. A módosítás értelmében a gyámhatóság az eljárását főszabály szerint legfeljebb két hónapra felfüggesztheti. Kivételesen négy hónapra akkor teremt lehetőséget a módosítás az eljárás felfüggesztésére, ha a közvetítő a közvetítői eljárás megindításától számított két hónapon belül jelzi, hogy a közvetítői eljárás már megindult, de még nem fejeződött be, és további legfeljebb két hónap szükséges a megállapodás, részmegállapodás létrehozásához. Ezen határidők előírásával biztosítható, hogy az eljárások ne húzódjanak el indokolatlanul.

53., 55. §

A módosítás adatkezelési felhatalmazást ad a kincstár számára a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból származó támogatások célzott és ellenőrzött kihelyezésére irányuló eljárások lefolytatása céljából.

54. §

A módosítás a kincstár által a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése céljából vezetett nyilvántartás adattartalmát érintően tartalmaz pontosításokat.

56. §

A módosítás új felhatalmazó rendelkezéssel egészíti ki a Gyvt.-t, amelynek értelmében a miniszter rendeletben szabályozza a Biztos Kezdet Alapképzés szakmai és vizsgakövetelményeit. A Biztos Kezdet Alapképzést jelenleg az EFOP-1.4.1-15 kiemelt projekt szervezi. Szükséges, hogy a kiemelt projekt zárását követően jogszabályi szinten is megjelenjen ez a képzés, amely a Biztos Kezdet Gyerekházban történő elhelyezkedéshez, a munkakör betöltéséhez szükséges képesítéssé válik.

57. §

A Gyvt. a 2013. december 31-én fennálló jogviszonyokra vonatkozó átmeneti szabályoktól, valamint a hozzátartozó nevelőszülőkre vonatkozó mentességtől eltekintve nem ad lehetőséget a nevelőszülő képesítési előírások teljesítése alóli felmentésére, illetve e tekintetben méltányosság gyakorlására. A hozzátartozó nevelőszülőkhöz hasonló élethelyzet áll fenn azon nevelőszülők esetében is, akik 2014. január 1-jét megelőzően hagyományos nevelőszülőként egy általuk megismert gyermek nevelését vállalták, és más gyermek nevelését a továbbiakban sem kívánják ellátni. Esetükben a nevelt gyermek, időközben nagykorúvá vált, már utógondozói ellátott fiatal felnőtt érdekei, illetve állandósághoz, családi környezetben való nevelkedéshez fűződő joga indokolja a nevelőszülő képesítési előírások teljesítése alóli felmentését.

58-59. §

A rendelkezések a gyermekvédelmi gyámságot érintő módosításokhoz kapcsolódó átmeneti szabályokat tartalmazzák. Ezek értelmében a kirendelt gyermekvédelmi gyámok személye kizárólag a módosítások miatt nem változtatható meg, de az új gyámrendelések, valamint az ideiglenes hatályú elhelyezés és a nevelésbe vétel felülvizsgálata során már a módosított rendelkezéseket kell alkalmazni.

60-61. §

E szakaszok a Gyvt. tekintetében a szövegrészes módosító és a hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazzák. Ezek közül kiemelendő az a módosítás, amely annak érdekében, hogy a nevelőszülők képesítésének térítésmentes megszerzésére a szükséges határidő rendelkezésre álljon, a képesítés megszerzésének határidejét 2 évvel későbbre, 2018. december 31-ről 2020. december 31-re kitolja.

A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony 2014. január 1-jei bevezetésével egyidejűleg a Gyvt. 163. §-ában foglalt átmeneti rendelkezésekkel volt szükséges szabályozni a 2013. december 31-én nevelőszülői vagy hivatásos nevelőszülői jogviszonyban álló személyek nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyba kerülésének egyes, a nevelőszülői díjazással, a szolgálati idővel és a jubileumi jutalommal összefüggő kérdéseit. Ezen átmeneti rendelkezések alkalmazása 2016. december 31-éig terjedően volt szükséges, ezért a már végrehajtott rendelkezések hatályon kívül helyezhetők.

62-64. §

A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény, továbbá a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény módosítása pontosító jellegű, az örökbefogadói díj, mint új egészségbiztosítási pénzbeli ellátás és a gyermekek otthongondozási díja bevezetéséből adódóan szükséges megjeleníteni azokat az egyes ágazati törvényekben.

65-73. §

Az Ebtv. módosítása egyrészt bevezeti az örökbefogadói díjat, mint új egészségbiztosítási pénzbeli ellátást, másrészt lehetővé teszi, hogy a nevelőszülők a nevelt gyermekükre tekintettel is igénybe vegyék a gyed-et.

Az Ebtv. szabályai szerint csecsemőgondozási díjra (a továbbiakban: CSED) jelenleg az örökbe fogadni szándékozó, és e célból a gyermeket saját gondozásába vevő személy is jogosult, azonban - a vér szerinti szülőhöz hasonlóan - legfeljebb a gyermek születését követő 168 napon (kb. 6 hónapon) belül. Ezt a lehetőséget a csecsemőkorú gyermeket örökbefogadó családok tudják igénybe venni. A hat hónapos és két év közötti gyermekeket örökbefogadó szülők az Ebtv. szabályai szerint gyermekgondozási díj (a továbbiakban: GYED) igénybevételére jogosultak. Az ennél idősebb, tehát két év feletti gyermeket örökbefogadó szülőknek ugyanakkor segítséget jelentene, ha az örökbefogadás utáni, kezdeti időszakban otthon tudnának maradni a gyermekkel, ezért indokolt megteremteni annak lehetőségét, hogy igénybe tudjanak venni egy, a GYED-nek megfelelő ellátást, amellyel munkajövedelmük átmeneti kiesését is kompenzálni lehetne. A tervezet ezért a két éves életkorú gyermeknél idősebb gyermeket örökbefogadó szülők részére egy sajátos új ellátás, az ún. örökbefogadói díj (a továbbiakban: ÖFD) bevezetéséről rendelkezik, mely a feltételeit és összegét tekintve is megegyezik a GYED-del, időtartama a CSED-nek megfelelően 168 nap.

Az ÖFD bevezetése hozzájárul ahhoz, hogy a sokszor több traumán átesett gyermekkel az örökbefogadó szülő több időt töltsön együtt. Így szorosabb érzelmi kötelék alakulhatna ki a gyermek és új családja között, és a szülők számára sem jelentene jelentős jövedelem-kiesést az összeszokás időszaka. Az ÖFD valamennyi 2 év feletti és 18 év alatti gyermek hazai örökbefogadását követően jár, ha az örökbefogadó szülő GYED-re jogosult lenne. Ennek következtében a csecsemőkorú gyermeket örökbefogadó szülők továbbra is jogosultak maradnak a CSED-re, azt követően pedig GYED-et vehetnek igénybe. A két év feletti gyermek örökbefogadása esetén pedig ÖFD igénybevételére válnak jogosulttá az örökbefogadó szülők. Amennyiben a gyermek örökbefogadó szülei gondozásába történt kihelyezése a második életévének betöltése előtt kevesebb mint 168 nappal történt, a gyermek két éves korát követően a 168 napból fennmaradó időtartamban ÖFD-re lesz jogosult az örökbefogadó szülő. Amennyiben - kellő biztosítási idő hiányában - az örökbefogadó szülők nem jogosultak ÖFD igénybevételére, akkor a Cst. szerinti örökbefogadói GYES-t vehetik igénybe. Ugyanakkor az ÖFD-t igénybe vevő örökbefogadó szülők az örökbefogadói GYES igénybevételére már nem lesznek jogosultak.

Az egységes nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony bevezetése Magyarországon 2014. január 1-jétől a nevelőszülők számára jelentős előrelépés volt, hiszen ez alapján a nevelőszülői munkájuk nyugdíjjogosultságot keletkeztet és a jövedelmük is érezhetően nőtt. Ez az intézkedés továbbá meg tudta alapozni azt, hogy minél több gyermek éljen nevelőszülői családban az intézményi (gyermekotthoni) ellátás helyett. A gyermekvédelmi szakellátásban lévő 0-3 éves gyermekek 85,63%-a él jelenleg nevelőszülői ellátásban, amely a korábbi évekhez képest komoly előrelépés. Ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy a 2014. évi módosítás azon része, amely a nevelt gyermekek utáni GYED-re való jogosultságot megszüntette, gondot okoz a nevelőszülői ellátás biztosításában. A nevelőszülői hálózatokkal konzultálva ezen a helyzeten segíteni tudna a GYED biztosítása, amely a nevelőszülő számára nagyobb biztonságot és támogatást jelent, mint a jelenleg elérhető fizetés nélküli szabadság az egyéb kereső tevékenységéből. A nevelőszülő a kérelemére megállapított, két éves életkor alatti nevelt gyermekre tekintettel járó gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt nem jogosult a Gyvt. szerinti többletdíjra, melyet szintén a gyermek életkorára tekintettel biztosít számára a nevelőszülői hálózat működtetője. Azon nevelőszülő részére, aki kellő biztosítási idő hiányában nem jogosult gyermekgondozási díjra, vagy valamely okból nem vette azt igénybe, továbbra is jár a többletdíj, a gyermek különleges ellátási szükségletére tekintettel.

74-75. §

A társadalombiztosítás pénzügyi alapjai 1998. évi költségvetéséről szóló 1997. évi CLIII. törvény, valamint az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény módosítása pontosító jellegű, az örökbefogadói díj, mint új egészségbiztosítási pénzbeli ellátás bevezetéséből adódóan szükséges megjeleníteni azt az egyes ágazati törvényekben.

76. §

Az Alkotmánybíróság - 2018. április 6-ai 51. számú Magyar Közlönyben közzétett - 1/2018. (IV. 6.) AB határozatában megállapította, hogy az Országgyűlés az Alaptörvény XIX. cikk (1) bekezdésével összhangban álló jogalkotás megvalósítása során a XV. cikk (5) bekezdését sértő, mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a közlekedőképességükben a mozgásszervi fogyatékosokkal azonos mértékben, de nem mozgásszervi betegségből eredően korlátozott személyek támogatását. Az Alkotmánybíróság felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának legkésőbb 2018. december 31-ig tegyen eleget. A módosítás révén a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvényben a fogyatékossági támogatásra jogosító súlyosan fogyatékos állapot meghatározása során annak kiváltó okától függetlenül a mozgáskorlátozottság ténye lesz meghatározó, amennyiben az a jogosult mozgásában az önálló életvitelt kizáró fogyatékosságot eredményez.

77-82. §

A Cst. módosítása egyrészt az örökbefogadó szülők GYES-jogosultságát érintően tartalmaz változást, másrészt az anyasági támogatás igénylése lehetőségét terjeszti ki örökbefogadás esetén.

A 3 évesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermeket örökbefogadó szülők, akik az általános szabályok szerint már nem, vagy nem a teljes időtartamra tudták a GYES-t igénybe venni, valamint ha nem jogosultak gyermekgondozási díjra, jelenleg a GYES időtartamából hátralévő, de legfeljebb 6 hónapos időtartamra - a házastársi vagy rokoni örökbefogadás esetét kivéve - jogosultak az ún. örökbefogadói GYES-re. Az ellátás 2011-es bevezetésének célja az volt, hogy az örökbefogadó szülők egy bizonyos időszakot otthon tudjanak tölteni a hozzájuk került gyermekkel, segítve annak a családba való beilleszkedését. Az örökbefogadói GYES bevezetése óta eltelt időszakból leszűrhető tapasztalatok rámutattak arra, hogy indokolt lenne a 10 éves felső életkori határ eltörlése, mivel egy új családba történő "beszokás" ugyanolyan lelki megterhelést jelent egy ilyen életkorú gyermek életében is.

Az örökbefogadó szülő az egyszeri anyasági támogatásra abban az esetben jogosult, ha az örökbefogadást a szülést követő 6 hónapon belül engedélyezték. Ez az összeg segíti a szülőket abban, hogy a gyermek fogadására felkészüljenek. A nagyobb gyermekek esetében is ugyanígy fel kell készülniük azonban a családoknak a gyermek fogadására a saját otthonukba, amihez az egyszeri támogatás szintén jelentős segítséget nyújtana. Erre tekintettel indokolt, hogy az örökbefogadó szülők a vér szerinti gyermeket nevelő családokkal egyenértékű juttatásokat kapjanak, különösen, hogy nagyobb életkorú gyermek esetén a gyermek családba kerülése gyakran tetemesebb többletkiadásokat is jelent a család számára, mint egy újszülött esetében. A tervezet ezért 2020-tól a 6 hónapos korlát eltörlésére tesz javaslatot örökbefogadás esetén. Így a gyermek korától függetlenül minden örökbefogadó (aki a gyermeket egy évnél rövidebb ideje neveli) jogosulttá válna a támogatásra, ami hozzájárulna ahhoz, hogy életkori szempontból kiegyenlítettebbek legyenek az örökbefogadások. Ugyanakkor azon örökbefogadók, akik a gyermeket már legalább egy éve nevelik saját háztartásukban, továbbra sem lesznek jogosultak a támogatásra, mivel a gyermek már beilleszkedett a családjukba.

83-85. §

A gyermekek otthongondozási díja és az örökbefogadói díj bevezetéséhez kapcsolódó technikai módosítások a kapcsolódó törvényekben.

86. §

A hozzátartozójukat ápoló személyek élethelyzetére tekintettel mind a gyermekek otthongondozási díja, mind az ápolási díj folyósításának ideje a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapításához szükséges előzetes biztosítási időbe beszámításra kerül.

87. §

Amennyiben a rehabilitációs ellátásban részesülő személy nem teljesíti a törvényben előírt együttműködési kötelezettségét, ellátását a tudomásszerzés napjától számított 3 hónap időtartamra fel kell függeszteni. Annak érdekében, hogy a jogalap nélküli kiutalások esetében ne legyen szükség minden ügyben külön visszafizetésre kötelező határozat kiadására, a javaslat lehetőséget teremt arra, hogy a jogalap nélkül felvett összeg levonható legyen az újrafolyósított ellátásból.

88. §

A rehabilitációs foglalkozást biztosító akkreditált munkáltatók költségvetési forrásból mintegy 31 000 fő megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztatnak évente, akik egészségi állapotuk, szociális és foglalkoztatási körülményeik, azaz komplex minősítésük alapján tartós, vagy tranzit foglalkoztatásban vehetnek részt. A munkáltatóknak az érintett munkavállalóik számára egyéni fejlesztési tervet kell készíteniük, ezért elengedhetetlen, hogy az ehhez szükséges adatokhoz hozzáférjenek. A törvényjavaslat ennek a lehetőségét teremti meg.

89-91. §

A rendelkezések szövegcserés módosításokat és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmaznak. Az Mmtv. hatályos szabályai értelmében az ápolási díj nem minősül rendszeres pénzellátásnak, vagyis a megváltozott munkaképességű személyek ellátásai megállapítása tekintetében az ápolási díj folyósítása nem kizáró tényező. Indokolt ennek kiterjesztése a gyermekek otthongondozási díjára is. A javaslat egységesíti az öregségi nyugdíjkorhatárt 5 éven belül betöltő ellátottak felülvizsgálat alóli mentesítésének szabályait, így az Mmtv. 5. § (2) bekezdése alapján megállapított rokkantsági ellátásban részesülők is mentesülnek a felülvizsgálati kötelezettség alól azáltal, hogy a komplex minősítésük időbeli hatálya a haláluk napjáig tart. A javaslat ezen túl az Mmtv. technikai korrekcióját tartalmazza.

92. §

A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény módosítása pontosító jellegű, az örökbefogadói díj, mint új egészségbiztosítási pénzbeli ellátás bevezetéséből adódóan szükséges megjeleníteni azt az egyes ágazati törvényekben.

93. §

Az Mt. módosításával szigorodnak a foglalkoztatási tilalmakra vonatkozó rendelkezések a 18. életévét be nem töltött személy nevelését, felügyeletét, gondozását, gyógykezelését végző munkáltatónál. Ld. részletesen a 2. §-hoz fűzött indokolást.

94-95. §

Az Mt. csak a nőnek engedélyezi a szülési szabadság igénybevételét, a férfinek azonban nem, jóllehet mind csecsemőgondozási díjra, mind a bevezetendő örökbefogadói díjra nemtől függetlenül jogosultságot lehet szerezni. Szükséges ezért az Mt. és az Ebtv. szabályai közötti koherencia megteremtése, hogy a szülési szabadság is nemtől függetlenül minden munkavállalónak járjon, továbbá a fizetés nélküli szabadság szabályainak pontosításával lehetővé váljon, hogy az örökbefogadó szülők igénybe tudják venni annak időtartamára az örökbefogadói díjat.

96-98. §

A gyermekek otthongondozási díja és az örökbefogadói díj bevezetéséhez kapcsolódó technikai módosítások a kapcsolódó törvényekben.

99. §

A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. tv. 41. § 8. pont b) alpontja alapján hatályát vesztik a pályakezdő fiatalok, az ötven év feletti munkanélküliek, valamint a gyermek gondozását, illetve a családtag ápolását követően munkát keresők foglalkoztatásának elősegítéséről, továbbá az ösztöndíjas foglalkoztatásról szóló 2004. évi CXXIII. törvény rehabilitációs kártyát érintő rendelkezései (16/A. §-16/B. §), így okafogyottá válik a rehabilitációs kártya jogintézményének az Mmtv.-ben történő szerepeltetése. Az Alkotmánybíróság a 14/2018. (IX. 27.) AB határozatában megállapította, hogy a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (Tny.) 95/A. § (2) bekezdése alaptörvény-ellenes, ezért azt megsemmisítette. Erre tekintettel az Mmtv.-ből is hatályon kívül helyezésre kerül a 13/A. § (7) bekezdés érintett szövegrésze, amely a kivételes rokkantsági ellátás vonatkozásában a megsemmisített Tny. rendelkezéssel azonos tartalmú szabályozást tartalmaz.

100. §

Hatályba léptető rendelkezések.