32016R1627[1]

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/1627 rendelete (2016. szeptember 14.) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/1627 RENDELETE

(2016. szeptember 14.)

az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójútonhal-állományra vonatkozó többéves helyreállítási tervről, valamint a 302/2009/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. cikk

Tárgy és hatály

(1) E rendelet megállapítja a 3. cikk 1. pontjában meghatározott helyreállítási terv Unió általi alkalmazásának általános szabályait.

(2) Ez a rendelet az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) vonatkozik.

2. cikk

Célkitűzés

E rendelet célja a 3. cikk 1. pontjában meghatározott helyreállítási tervnek megfelelően a maximális fenntartható hozamnak megfelelő kékúszójútonhal-biomassza legalább 60 %-os valószínűséggel történő elérése 2022-ig.

3. cikk

Fogalommeghatározások

E rendelet alkalmazásában:

1.

"helyreállítási terv" : az ICCAT által a kékúszójú tonhalra vonatkozóan előterjesztett, 2007-től 2022-ig alkalmazandó többéves helyreállítási terv;

2.

"halászhajó" : a kékúszójú tonhal kereskedelmi kiaknázására használt vagy ilyen célú felhasználásra szánt motoros hajó, beleértve a fogóhajókat, a feldolgozóhajókat, a segédhajókat, a vontatóhajókat, az átrakásban részt vevő hajókat, a tonhaltermékek szállítására felszerelt szállítóhajókat és a kisegítő hajókat, a konténerhajók kivételével;

3.

"fogóhajó" : a kékúszójú tonhal kereskedelmi célú halászatára használt hajó;

4.

"feldolgozóhajó" : olyan hajó, amelynek fedélzetén a halászati termékeken csomagolásuk előtt egy vagy több műveletet végeznek el az alábbiak közül: filézés vagy darabolás, fagyasztás és/vagy feldolgozás;

5.

"kisegítő hajó" : az elpusztult (nem feldolgozott) kékúszójú tonhalaknak a szállítóketrectől vagy tenyésztőketrectől, erszényes kerítőhálótól, illetve csapdától a kijelölt kikötőbe és/vagy feldolgozóhajóra való szállítására használt hajó;

6.

"vontatóhajó" : halketrec vontatására használt hajó;

7.

"segédhajó" : minden egyéb, a 2. pontban említett halászhajó;

8.

"aktív halászat" : az a tény, hogy valamely fogóhajó vagy csapda egy adott halászati idényben kékúszójú tonhalra halászik;

9.

"közös halászati művelet" : kettő vagy több erszényes kerítőhálós hajó részvételével végrehajtott művelet, amelynek során az egyik erszényes kerítőhálós hajó fogása egy elosztási kulcs alapján egy vagy több másik erszényes kerítőhálós hajónak tulajdonítható;

10.

"áthelyezési műveletek" :

i. élő kékúszójú tonhalak fogóhajó hálójából szállítóketrecbe történő áthelyezése;

ii. élő kékúszójú tonhalak egyik szállítóketrecből a másikba történő áthelyezése;

iii. kékúszójú tonhalakat tartalmazó ketrec egyik vontatóhajóból a másikba történő áthelyezése;

iv. élő kékúszójú tonhalak egyik halgazdaságból a másikba történő áthelyezése;

v. élő kékúszójú tonhalak csapdából szállítóketrecbe történő áthelyezése;

11.

"ellenőrzési célú áthelyezés" : minden további, a halászati/haltenyésztési üzemeltetők, illetve az ellenőrző hatóságok kérésére az áthelyezett halegyedek számának ellenőrzése céljából végzett áthelyezés;

12.

"csapda" : a tengerfenékhez horgonyzott, rögzített halászeszköz, amely általában fel van szerelve a tonhalakat egy zárt hálórészbe vagy zárt hálórészekbe terelő vezetőhálóval, ahol lehalászásukig tartják őket;

13.

"ketrecbe helyezés" : az élő kékúszójú tonhalnak a szállítóketrecből vagy a csapdából a tenyésztőketrecbe történő áthelyezése;

14.

"tenyésztés" : az a folyamat, amelynek során a kékúszójú tonhalat halgazdaságokban ketrecben tartják, valamint hizlalás és a kékúszójú tonhalak teljes biomasszájának növelése céljából etetik;

15.

"halgazdaság" : csapdával és/vagy erszényes kerítőhálós hajóval fogott kékúszójú tonhalak tenyésztésére használt létesítmény;

16.

"lehalászás" : kékúszójú tonhalak halgazdaságokban vagy csapdákban történő leölése;

17.

"átrakás" : halászhajó fedélzetén lévő halmennyiség egy részének vagy egészének másik halászhajó fedélzetére történő átrakása. Elpusztult kékúszójú tonhalak erszényes kerítőhálóból vagy vontatóhajóról kisegítő hajóra való átrakása nem minősül átrakásnak;

18.

"sporthorgászat" : olyan nem kereskedelmi célú halászati tevékenység, amelynek résztvevői egy nemzeti sportszervezethez tartoznak, vagy nemzeti sportengedéllyel rendelkeznek;

19.

"hobbihorgászat" : olyan nem kereskedelmi célú halászati tevékenység, amelynek résztvevői nem tartoznak nemzeti sportszervezethez, vagy nem rendelkeznek nemzeti sportengedéllyel;

20.

"sztereoszkopikus kamera" : két vagy több objektívvel és objektívenként külön képérzékelővel vagy filmes képkockával rendelkező, háromdimenziós kép előállítására képes kamera;

21.

"ellenőrző kamerák" : az e rendeletben előírt ellenőrzések céljára szolgáló sztereoszkopikus kamerák és/vagy hagyományos videokamerák;

22.

"kékúszójútonhal-fogási dokumentum", "BCD", "elektronikus BCD" : kékúszójú tonhalak fogásait rögzítő dokumentum. A BCD-re való hivatkozásokat az esetnek megfelelően eBCD-re való hivatkozással kell helyettesíteni;

23.

"felelős tagállam" : a lobogó szerinti tagállam vagy az a tagállam, amelynek a joghatósága alá tartozó területen a csapda vagy a halgazdaság található, vagy - amennyiben a csapda vagy halgazdaság a nyílt tengeren található - a csapda vagy a halgazdaság üzemeltetőjének letelepedése szerinti tagállam;

24.

"Task II." : Task II. az ICCAT által "Az atlanti tonhalfélék és tonhalszerű halak helyszíni statisztikai és mintavételi kézikönyve" című dokumentumban meghatározottak szerint;

25.

"szerződő fél" : az egyezmény szerződő fele, valamint együttműködő nem szerződő fél, egyéb jogalany vagy halászatot folytató jogalany;

26.

"az egyezmény hatálya alá tartozó terület" : az ICCAT-intézkedések hatálya alá tartozó, az egyezmény 1. cikkében meghatározott földrajzi terület;

27.

"nagy méretű nyílt vízi horogsoros hajó" : 24 méternél nagyobb teljes hosszúságú nyílt vízi horogsoros hajó;

28.

"erszényes kerítőháló" : olyan kerítőháló, amelynél a hálófeneket összehúzzák a háló fenekén lévő szorítózsinór segítségével, amely a fenék-vontatókötél mentén több gyűrűn van átfűzve, és így lehetővé teszi a háló összehúzását vagy összezárását.

4. cikk

Hajóhossz

E rendeletben hajóhossz alatt a hajó teljes hosszát kell érteni.

II. FEJEZET

ÁLLOMÁNYGAZDÁLKODÁSI INTÉZKEDÉSEK

5. cikk

Az állománygazdálkodási intézkedésekhez kapcsolódó feltételek

(1) Minden tagállam megteszi a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy fogóhajóinak és csapdáinak halászati erőkifejtése arányos legyen a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az adott tagállam számára az Atlanti-óceán keleti része és a Földközi-tenger tekintetében rendelkezésre álló halászati lehetőségekkel.

(2) Tilos a fel nem használt kvóták átvitele.

(3) A kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászata céljából tilos uniós halászhajókat bérelni.

6. cikk

Éves halászati tervek, halászati kapacitásgazdálkodási tervek és tenyésztésszervezési tervek benyújtása

(1) A kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállamok minden év január 31-ig eljuttatják a Bizottsághoz a következőket:

a) éves halászati terv azokra a fogóhajókra és csapdákra vonatkozóan, amelyeket az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhal halászatára használnak;

b) éves halászati kapacitásgazdálkodási terv, amely biztosítja, hogy az adott tagállam halászati kapacitása arányos legyen a számára kiosztott halászati kvótával.

(2) A Bizottság egybegyűjti az (1) bekezdésben említett terveket és integrálja őket az Unió halászati és kapacitásgazdálkodási tervébe. A Bizottság a tervet minden év február 15-ig megvitatás és jóváhagyás céljából megküldi az ICCAT titkárságának.

(3) Az ICCAT hatályban lévő tenyésztéskapacitási tervét módosítani kívánó tagállamok az adott év április 15-ig éves tenyésztésszervezési tervet nyújtanak be a Bizottságnak, amely azt továbbítja az ICCAT titkárságának.

7. cikk

Éves halászati tervek

(1) A kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállamok által benyújtott éves halászati tervekben meg kell adni a 11. és a 12. cikkben említett egyes halászeszköz-kategóriák vonatkozásában megállapított kvótákat, az alábbiakkal kapcsolatos információkat is beleértve:

a) a 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hajójegyzékben szereplő, 24 méternél hosszabb fogóhajók, a számukra kiosztott egyedi kvóták, valamint az egyéni kvóták és a járulékos fogási kvóták betartását biztosító intézkedések;

b) a 24 méternél rövidebb fogóhajók és a csapdák esetében legalább a termelői szervezetek vagy a hasonló eszköztípussal halászó hajók csoportjai számára kiosztott kvóták.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjától eltérve, a 24 méternél hosszabb fogóhajók számára kiosztott egyedi kvótákra vonatkozó adatokat az adott fogóhajóra vonatkozó halászati idény kezdete előtt legkésőbb 30 nappal lehet megküldeni.

(3) Az éves halászati terv, valamint a 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékben szereplő, 24 méternél hosszabb fogóhajók számára kiosztott egyedi kvóták bármely későbbi módosítását az érintett tagállam legkésőbb három nappal az adott módosítás által érintett tevékenység megkezdése előtt eljuttatja a Bizottsághoz. A Bizottság az ilyen módosításokat legkésőbb 48 órával az adott módosítás által érintett tevékenység megkezdése előtt eljuttatja az ICCAT titkárságának.

8. cikk

Halászati lehetőségek elosztása

Az 1380/2013/EU rendelet 17. cikkével összhangban a tagállamoknak a számukra rendelkezésre álló halászati lehetőségek elosztása során átlátható és objektív - többek között környezeti, társadalmi és gazdasági jellegű - kritériumokat kell alkalmazniuk, és törekedniük kell egyrészt arra, hogy a nemzeti kvótákat méltányosan osszák el a különböző flottaszegmensek között, kellő figyelmet fordítva a hagyományos és a kisüzemi halászatra, másrészt pedig arra, hogy ösztönzőket biztosítsanak olyan uniós halászhajók számára, amelyek szelektív halászeszközöket vagy alacsony környezeti hatással járó halászati technikákat alkalmaznak.

9. cikk

Éves halászati kapacitásgazdálkodási tervek

(1) Minden tagállam éves halászati kapacitásgazdálkodási tervet készít a halászhajók számának kiigazítása céljából, mégpedig annak bizonyítása érdekében, hogy a halászati kapacitás arányos a hajók részére az érintett időszakban kiosztott halászati lehetőségekkel.

(2) A tagállamok az SCRS által javasolt és az ICCAT által 2009-ben elfogadott paraméterek felhasználásával kiigazítják a halászati kapacitást.

A tagállamok ágazati kvótákat oszthatnak ki a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező kis méretű part menti hajók számára, és ezt feltüntetik halászati terveikben. Emellett az említett flotta kvótafelhasználásának szoros monitorozására szolgáló további intézkedéseket is felveszik nyomonkövetési, ellenőrzési és vizsgálati terveikbe. A tagállamok az (1) bekezdésben említett paramétereket alkalmazva eltérő számú hajót is engedélyezhetnek halászati lehetőségeik teljes kimerítése céljából.

(3) Portugália és Spanyolország ágazati kvótákat oszthat ki az Azori-szigetek, Madeira és a Kanári-szigetek körüli vizekben csalival halászó hajók számára. Az idevágó éves terveikben egyértelműen meg kell határozni az ágazati kvótákat, valamint a felhasználásuk monitorozására szolgáló további intézkedéseket.

(4) Amikor a tagállamok a (2) vagy a (3) bekezdéssel összhangban ágazati kvótákat osztanak ki, nem alkalmazandó az SCRS által 2009-ben meghatározott, 5 tonnás minimumkvóta-követelmény.

(5) Az erszényes kerítőhálós hajókra vonatkozó halászati kapacitás kiigazításának mértéke nem haladhatja meg a 2018. évi halászatikapacitás-referenciaérték legfeljebb 20 %-os növekedését.

(6) A tagállamok a 2019-2020-as időszakban olyan számú, kékúszójútonhal-halászat céljából állított csapdát engedélyezhetnek, amely lehetővé teszi halászati lehetőségeik teljes kimerítését.

10. cikk

Éves tenyésztésszervezési tervek

(1) A kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállamok minden év január 31-ig eljuttatják a Bizottsághoz az e cikk szerinti éves tenyésztésszervezési tervet.

(2) A Bizottság összegyűjti a terveket, és belefoglalja őket az uniós tervbe. A Bizottság az adott tervet minden év február 15-ig az ICCAT általi megvitatás és jóváhagyás céljából megküldi az ICCAT titkárságának.

(3) Az éves tenyésztésszervezési tervben minden tagállam bizonyítja, hogy a teljes bemeneti kapacitás és a teljes tenyésztési kapacitás arányos a tenyésztési célra rendelkezésre álló kékúszójú tonhal becsült mennyiségével.

(4) A tagállamok a tonhaltenyésztési kapacitásukat azon tenyésztési összkapacitásra korlátozzák, amelyet 2018-ban bejelentettek az ICCAT "kékúszójútonhal-tenyésztő létesítményekre vonatkozó nyilvántartásában", illetve amelyeket 2018-ban engedélyeztek és bejelentettek az ICCAT-nak.

(5) A valamely tagállam halgazdaságaiba telepíthető, kifogott vadon élő kékúszójú tonhalak maximális száma az adott tagállam halgazdaságaiba az ICCAT "kékúszójútonhal-tenyésztő létesítményekre vonatkozó nyilvántartása" szerint a 2005., 2006., 2007. vagy 2008. évben telepített egyedek számára korlátozódik.

(6) Ha egy adott tagállamnak növelnie kell az egy vagy több halgazdaságába telepíthető, kifogott vadon élő tonhal maximális számát, ennek a növekedésnek arányosnak kell lennie az adott tagállam részére kiosztott halászati lehetőségekkel, az élő kékúszójú tonhalak importját is beleértve.

(7) A halgazdaság szerinti tagállamok biztosítják, hogy a hízlalási időszak alatti növekedési ráták megállapítására irányuló próbahalászattal az SCRS által megbízott tudósok az SCRS által a felismerhető halegyedek monitorozására kidolgozott szabványos protokollal összhangban részt vehessenek próbahalászaton és - a protokollban előírtak szerint - segítséget kapjanak a próbahalászat elvégzéséhez.

III. FEJEZET

TECHNIKAI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

Halászati idények

11. cikk

Halászati idények

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a május 26. és július 1. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve, a kékúszójú tonhal erszényes kerítőhálóval történő halászata az Adriai-tengeren az Adriai-tengerben (a FAO 37.2.1 halászati területen) tenyésztett hal esetében július 15-ig folytatódhat.

(3) Az (1) bekezdéstől eltérve, ha egy adott tagállam bizonyítani tudja, hogy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kékúszójú tonhalra halászó erszényes kerítőhálós fogóhajóinak egy része a Beaufort-skála szerinti 5-ös vagy annál nagyobb fokozatú szélerősség következtében az év során nem tudta kihasználni rendes halászati napjait, az adott tagállam az érintett hajók esetében legfeljebb 10 elveszített napot átvihet az adott év július 11-ig.

(4) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren a január 1. és május 31. közötti időszakban engedélyezett a kékúszójú tonhal nagy méretű nyílt vízi horogsoros fogóhajókkal történő halászata.

(5) A tagállamok az erszényes kerítőhálós hajóktól és a nagy méretű nyílt vízi horogsoros hajóktól eltérő hajókat tartalmazó flottáik részére az éves halászati terveikben határozzák meg a halászati idényt.

12. cikk

Csalival halászó hajók és pergetett horogsoros hajók

(1) A kékúszójú tonhal csalival halászó hajókkal és pergetett horogsoros hajókkal történő halászata július 1. és október 31. között engedélyezett az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren.

(2) Amennyiben az nem érinti a kékúszójú tonhal ívóhelyeinek védelmét, és az említett halászati tevékenységek idényeinek teljes hossza nem haladja meg a négy hónapot, a tagállamok eltérő kezdő időpontot is megállapíthatnak a lobogójuk alatt közlekedő, az Atlanti-óceán keleti részén tevékenységet folytató, csalival halászó vagy pergetett horogsoros hajóik számára.

(3) A tagállamok a 7. cikkben említett éves halászati terveikben megadják a szóban forgó halászati tevékenységekre megadott kezdő időpontok esetleges módosításait, valamint az érintett területek koordinátáit.

2. SZAKASZ

Minimális állományvédelmi referenciaméret, véletlen fogások, járulékos fogások

13. cikk

Kirakodási kötelezettség

E szakasz rendelkezései nem érintik az 1380/2013/EU rendelet 15. cikkét és az arra alkalmazandó eltéréseket.

14. cikk

Minimális állományvédelmi referenciaméret

(1) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kifogott kékúszójú tonhal minimális állományvédelmi referenciamérete 30 kg vagy 115 cm (a farok tövéig mért hossz).

(2) Az (1) bekezdéstől eltérve a kékúszójú tonhal minimális állományvédelmi referenciamérete 8 kg vagy 75 cm (a farok tövéig mérve) a következő esetekben:

a) az Atlanti-óceán keleti részén csalival halászó hajóval vagy pergetett horogsoros hajóval kifogott kékúszójú tonhal;

b) az Adriai-tengeren tenyésztés céljából kifogott kékúszójú tonhal;

c) a Földközi-tengeren folytatott part menti és kisüzemi, friss hal kifogására irányuló halászat keretében csalival halászó hajókkal, horogsoros hajókkal vagy kézi horogsoros hajókkal kifogott kékúszójú tonhal.

(3) A (2) bekezdésben említett eltérésre vonatkozó egyedi feltételeket az I. melléklet állapítja meg.

(4) Az érintett tagállamok egyedi engedélyt adnak ki az e cikk (2) bekezdésében említett eltérés alapján halászatot folytató hajók számára. Az érintett hajóknak szerepelniük kell a fogóhajók 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett jegyzékében. E tekintetben a 20. és 21. cikk rendelkezései alkalmazandók.

15. cikk

Véletlen fogások

(1) A 14. cikk (1) bekezdésének sérelme nélkül, a kékúszójú tonhalra aktívan halászó valamennyi fogóhajó számára, illetve aktívan használt csapda esetében a 8 és 30 kg közötti tömegű vagy a farok tövéig mérve 75 és 115 cm közötti hosszúságú kékúszójú tonhalak tekintetében legfeljebb 5 %-os véletlen fogás engedélyezett.

(2) Az (1) bekezdésben említett 5 %-os értéket az egyes halászati műveleteket követően az adott hajó fedélzetén vagy a csapdában tárolt összes kékúszójútonhal-fogás egyedszáma alapján kell kiszámítani.

(3) A véletlen fogásokat le kell vonni a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam kvótájából.

(4) A kékúszójú tonhal véletlen fogása a 25., a 30., a 31. és a 32. cikk hatálya alá tartozik.

16. cikk

Járulékos fogások

(1) Kvótái keretében valamennyi tagállam rendelkezik a kékúszójú tonhal járulékos fogásairól, és erről éves halászati tervének benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot.

(2) Az egyes halászati utak végén a kékúszójú tonhal járulékos fogásainak szintje nem haladhatja meg a fedélzeten található teljes fogásmennyiség 20 %-át. Az éves halászati tervben egyértelműen meg kell határozni az említett járulékos fogásoknak a fedélzeten található teljes fogásmennyiséghez viszonyított szintjének a kiszámításához használt módszertant. A járulékos fogások szintje tömegben vagy egyedszámban számítható ki. Az egyedszámalapú kiszámítás kizárólag az ICCAT által szabályozott tonhalakra és tonhalfélékre alkalmazandó. A kis méretű part menti hajókból álló flotta esetében a járulékos fogások engedélyezett szintje éves alapon is kiszámítható.

(3) Az elpusztult kékúszójú tonhalak fedélzeten tartott vagy visszadobott járulékos fogásainak teljes mennyiségét le kell vonni a lobogó szerinti tagállam kvótájából, valamint fel kell jegyezni és be kell jelenteni a Bizottságnak.

(4) A kékúszójútonhal-kvótával nem rendelkező tagállamok esetében az érintett járulékos fogásokat a kékúszójú tonhal járulékos fogásaira - az EUMSZ-szel és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkével összhangban - létrehozott uniós külön kvótából kell levonni.

(5) Ha a halászhajót vagy csapdát üzemeltető érintett tagállam számára kiosztott kvótát már kimerítették, a kékúszójú tonhal fogása nem engedélyezett, és a tagállamok meghozzák a kékúszójú tonhal egyedei visszaengedésének biztosításához szükséges intézkedéseket. Tilos az elpusztult kékúszójú tonhal feldolgozása és kereskedelmi hasznosítása, és minden fogást nyilvántartásba kell venni. A tagállamok az ilyen fogásokra vonatkozó információkat évente megküldik a Bizottságnak, amely ezeket az információkat továbbítja az ICCAT titkárságának.

(6) Az aktív kékúszójútonhal-halászatot nem folytató hajóknak a kékúszójú tonhal fedélzeten tartott bármilyen mennyiségét egyértelműen el kell különíteniük a többi fajtól, hogy az ellenőrző hatóságok ellenőrizni tudják az e cikknek való megfelelést. Az adott járulékos fogások értékesíthetők, amennyiben azokat elektronikus BCD kíséri.

3. SZAKASZ

Légi eszközök használata

17. cikk

Légi eszközök használata

A kékúszójú tonhal felkutatására tilos légi eszközt használni, ideértve a repülőgépeket, a helikoptereket és a pilóta nélküli légi járműveket is.

IV. FEJEZET

SPORT- ÉS HOBBIHORGÁSZAT

18. cikk

A sport- és hobbihorgászat külön kvótái

A sport- és hobbihorgászatot valamennyi, kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállam külön kvóta kiosztásával szabályozza, és erről halászati tervének benyújtásakor tájékoztatja a Bizottságot.

19. cikk

Sport- és hobbihorgászat

(1) Valamennyi, kékúszójútonhal-kvótával rendelkező tagállam szabályozza a sport- és hobbihorgászatot azáltal, hogy a hajóknak sport- és hobbihorgászat folytatása céljából halászati engedélyeket bocsát ki.

(2) Sport- és hobbihorgászat keretében naponta hajónként legfeljebb egy kékúszójú tonhal fogható.

(3) A kékúszójú tonhalat egészben, kopoltyú nélkül és/vagy kibelezve kell kirakodni. Az egyes tagállamok meghoznak minden szükséges intézkedést annak a lehető legnagyobb mértékű biztosítására, hogy a sport- és hobbihorgászat során élve kifogott kékúszójú tonhalakat - különösen a növendékegyedeket - visszaengedjék a tengerbe.

(4) A sport- és hobbihorgászat során kifogott kékúszójú tonhalat tilos forgalomba hozni.

(5) A tagállamok nyilvántartják a sport- és hobbihorgászatra vonatkozó fogási adatokat, ezen belül az egyes kékúszójútonhal-egyedek tömegét és hosszát, és minden évben június 30-ig közlik a Bizottsággal a megelőző év adatait. A Bizottság ezt az információt továbbítja az SCRS-nek.

(6) A tagállamok a sport- és hobbihorgászat keretében fogott elpusztult halakat levonják a 7. cikk (1) bekezdésének és a 18. cikknek megfelelően általuk kiosztott kvótából.

V. FEJEZET

ELLENŐRZÉSI INTÉZKEDÉSEK

1. SZAKASZ

Hajók és csapdák nyilvántartása

20. cikk

Hajók nyilvántartása

(1) A tagállamok minden évben - ha releváns, a 11. és 12. cikkben említett halászati idény kezdete előtt egy hónappal, egyéb esetben az engedélyezési időszak kezdete előtt egy hónappal - elektronikus úton eljuttatják a Bizottságnak a következőket:

a) a lobogójuk alatt közlekedő valamennyi olyan fogóhajó jegyzéke, amely halászati engedéllyel rendelkezik a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott aktív halászatára;

b) a lobogójuk alatt közlekedő valamennyi egyéb olyan halászhajó jegyzéke - a fogóhajók kivételével -, amelyek engedéllyel rendelkeznek a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára.

(2) Mindkét jegyzéket az ICCAT adat- és információszolgáltatási útmutatójában foglaltaknak megfelelően kell összeállítani.

(3) Egy adott halászhajó egy naptári évben az (1) bekezdésben említett mindkét jegyzékben szerepelhet, egyidejűleg azonban nem.

(4) Az e cikk (1) bekezdésében említett jegyzékeknek tartalmazniuk kell a hajó nevét és a 26/2004/EK bizottsági rendelet ( 1 ) I. melléklete szerinti uniós flotta-nyilvántartási számot.

(5) A jegyzékek benyújtása visszamenőleg nem fogadható el. Az (1) bekezdésben említett jegyzékek bármilyen későbbi, a naptári év során eszközölt módosítása csak akkor fogadható el, ha a bejelentett halászhajó indokolt működési okok vagy vis maior miatt nem tud részt venni a halászati tevékenységben. Ilyen esetekben az érintett tagállam haladéktalanul tájékoztatja erről a tényről a Bizottságot, és megadja az alábbiakat:

a) az (1) bekezdésben említett jegyzékek valamelyikében szereplő hajó helyettesítésére szánt halászhajó(k) teljes körű adatai; és

b) a helyettesítést indokoló okok részletes leírása, valamint a vonatkozó bizonyítékok vagy hivatkozások.

(6) A Bizottság az (1) és (2) bekezdésben említett információkat továbbítja az ICCAT titkárságának azzal a céllal, hogy a hajókat felvegyék a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba vagy a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező egyéb (fogóhajókon kívüli) halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba.

(7) Az 1936/2001/EK tanácsi rendelet ( 2 ) 8a. cikkének (2), (6), (7) és (8) bekezdése alkalmazandó, a szükséges kiigazításokkal.

21. cikk

Kapcsolat az 1224/2009/EK rendelettel

Az e fejezetben meghatározott ellenőrzési intézkedéseket az 1224/2009/EK rendeletben meghatározott intézkedéseken felül kell alkalmazni, kivéve, ha ez a fejezet másként rendelkezik.

22. cikk

Hajók halászati engedélye

(1) A 16. cikk sérelme nélkül, a 20. cikk (1) bekezdésében említett ICCAT-nyilvántartásba fel nem vett uniós halászhajók nem kaphatnak engedélyt a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren történő halászatára, fedélzeten való tárolására, átrakására, szállítására, áthelyezésére, feldolgozására és kirakodására.

(2) Amikor az egyéni kvóta kimerítettnek tekinthető, a lobogó szerinti tagállam visszavonja a kékúszójú tonhalra vonatkozó halászati engedélyt, és előírhatja a hajó számára, hogy haladéktalanul hajózzon egy, a tagállam által kijelölt kikötőbe.

23. cikk

A kékúszójú tonhal halászatára engedélyezett csapdák nyilvántartása

(1) A tagállamok minden évben február 15-ig elektronikus úton elküldik a Bizottságnak azon engedélyezett csapdák jegyzékét, amelyek tekintetében halászati engedélyt állítottak ki a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára. A jegyzéknek tartalmaznia kell a csapdák nevét és nyilvántartási számát, és a jegyzéket az ICCAT adat- és információszolgáltatási útmutatójában foglaltaknak megfelelően kell összeállítani.

(2) A Bizottság továbbítja a jegyzéket az ICCAT titkárságának azzal a céllal, hogy a csapdákat felvegyék a kékúszójú tonhal halászatára engedélyezett csapdákra vonatkozó ICCAT-nyilvántartásba.

(3) Az ICCAT nyilvántartásában nem szereplő uniós csapdák számára nem adható engedély kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren történő halászatára, tárolására, áthelyezésére, ketrecbe helyezésére és kirakodására.

(4) Az 1936/2001/EK rendelet 8a. cikkének (2), (4), (6), (7) és (8) bekezdése alkalmazandó, a szükséges kiigazításokkal.

24. cikk

Közös halászati művelet

(1) A kékúszójú tonhalra irányuló közös halászati műveletek csak az érintett, lobogó szerinti tagállam(ok) beleegyezésével engedélyezhetők. Az engedély megadásának feltétele, hogy a halászati tevékenységben részt vevő valamennyi erszényes kerítőhálós hajó rendelkezzen a kékúszójú tonhal halászatához szükséges eszközökkel és egyéni kvótával. Más szerződő felekkel nem végezhetők közös halászati műveletek.

(2) A tagállamok minden szükséges intézkedést megtesznek annak érdekében, hogy a közös halászati műveletben való részvételhez szükséges engedély iránti kérelmet benyújtó halászhajóiktól részletes információkat szerezzenek a következőkről:

a) időtartam;

b) az érintett üzemeltetők azonosítását lehetővé tevő adatok;

c) az egyes hajók kvótája;

d) az érintett fogásoknak a halászhajók közötti elosztási kulcsa; és

e) a rendeltetési hely szerinti halgazdaságokra vonatkozó információk.

(3) A tagállamok legkésőbb 15 nappal a művelet megkezdése előtt megküldik a Bizottságnak a (2) bekezdésben említett és a VI. mellékletben meghatározott formátumú információkat. A Bizottság ezeket az információkat legkésőbb 10 nappal a művelet megkezdése előtt továbbítja az ICCAT titkárságának és a közös halászati műveletben részt vevő többi halászhajó lobogó szerinti államának.

(4) Vis maior esetén a (3) bekezdésben meghatározott határidő nem vonatkozik a (2) bekezdés e) pontja szerinti információkra. Ilyen esetben a tagállamoknak lehetőségük van a már frissített információt - a vis maiort okozó események leírásával együtt - a későbbiekben mihamarabb benyújtani a Bizottságnak. A Bizottság ezt az információt továbbítja az ICCAT titkárságának.

2. SZAKASZ

Fogások

25. cikk

Nyilvántartási követelmények

(1) Az 1224/2009/EK rendelet 14., 15., 23. és 24. cikkének betartásán túlmenően az uniós fogóhajók parancsnokai adott esetben kötelesek bejegyezni a halászati naplóba az e rendelet II. mellékletének A. részében felsorolt információkat.

(2) Az uniós vontatóhajók, kisegítő hajók és feldolgozóhajók parancsnokai a II. melléklet B., C. és D. részében szereplő követelményeknek megfelelően kötelesek rögzíteni tevékenységeiket.

26. cikk

A hajóparancsnokok és a csapdák üzemeltetői által küldött fogási jelentések

(1) A kékúszójú tonhalra aktívan halászó halászhajók parancsnokainak a lobogó szerinti tagállam hatóságaival napi szinten közölniük kell a halászati naplóban szereplő információkat: az ICCAT-nyilvántartás szerinti számot, a hajó nevét, az engedélyezési időszak kezdetét és végét, a fogások dátumát, idejét és helyszínét (földrajzi szélesség és hosszúság), valamint az egyezmény hatálya alá tartozó területen fogott kékúszójú tonhalak tömegét és számát. A parancsnokoknak ezeket az információkat a hajó kékúszójú tonhal halászatára vonatkozó engedélyének teljes időtartama alatt elektronikus úton, az V. mellékletben megállapított formátumnak megfelelően kell megküldeniük.

(2) Az erszényes kerítőhálós hajók parancsnokainak minden egyes halászati műveletre vonatkozóan az (1) bekezdésben említett napi jelentéseket kell készíteniük, ideértve azokat a műveleteket is, amelyek alkalmával nem volt fogás.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett jelentéseket az erszényes kerítőhálós halászhajók és a 24 méternél hosszabb hajók üzemeltetői az előző napra vonatkozóan a greenwichi középidő (GMT) szerinti 9.00 óráig, egyéb fogóhajók üzemeltetői pedig a greenwichi középidő szerint vasárnap éjfélkor végződő előző hétre vonatkozóan legkésőbb hétfő éjfélig kötelesek elküldeni a lobogó szerinti tagállam hatóságának.

(4) A kékúszójú tonhalra aktívan halászó csapdák üzemeltetői kötelesek napi fogási jelentést küldeni, amely tartalmazza az ICCAT-nyilvántartás szerinti számot, a fogások dátumát és idejét, valamint a fogást (a kifogott halak tömegét és egyedszámát), ideértve azt az esetet is, ha nem volt fogás. A csapdák üzemeltetőinek ezeket az információkat a kékúszójú tonhal halászatára vonatkozó engedély teljes időtartama alatt elektronikus úton, az V. mellékletben megállapított formátumnak megfelelően 48 órán belül kell elküldeniük tagállamuk hatóságainak.

(5) A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik a hajóval és csapdával végzett műveleteknek az e cikk (1)-(4) bekezdésében és az V. mellékletben említettek szerinti nyilvántartására és jelentésére vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 59. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

27. cikk

A tagállamok által küldött heti és havi fogási jelentések

(1) A 26. cikkben említett fogási jelentéseket beérkezésüket követően a tagállamok elektronikus úton haladéktalanul továbbítják a Bizottságnak, és valamennyi fogóhajóra és csapdára kiterjedően haladéktalanul heti fogási jelentéseket küldenek a Bizottságnak az V. mellékletben megállapított formátumnak megfelelően. A Bizottság ezeket az információkat hetente, az ICCAT adat- és információszolgáltatási útmutatójában meghatározott formátumban továbbítja az ICCAT titkárságának.

(2) A tagállamok minden hónap 15. napja előtt értesítik a Bizottságot az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren kifogott kékúszójú tonhalnak a lobogójuk alatt közlekedő, illetve az adott tagállamban lajstromozott halászhajók és csapdák által az előző hónapban kirakodott, átrakott, csapdába ejtett vagy ketrecbe helyezett mennyiségeiről. Az információkat halászeszköztípus szerinti bontásban kell benyújtani, és fel kell tüntetni a járulékos fogásokat, a sport- és hobbihorgászat keretében fogott mennyiségeket és azokat az eseteket is, amikor nem volt fogás. A Bizottság ezeket az információkat haladéktalanul továbbítja az ICCAT titkárságának.

28. cikk

Értesítés a kvóta kimerítéséről

(1) Az 1224/2009/EK rendelet 34. cikkében foglalt rendelkezések betartásán túlmenően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha az e rendelet 11. vagy 12. cikkében említett valamely halászeszköz-kategória vonatkozásában megállapított kvóta 80 %-ig kimerítettnek tekinthető.

(2) Az 1224/2009/EK rendelet 35. cikkében foglalt rendelkezések betartásán túlmenően a tagállamok tájékoztatják a Bizottságot, ha az e rendelet 11. vagy 12. cikkében említett valamely halászeszköz-kategória, vagy valamely közös halászati művelet vagy valamely erszényes kerítőhálós halászhajó vonatkozásában megállapított kvóta kimerítettnek tekinthető.

(3) A (2) bekezdésben említett információhoz mellékelni kell az azt igazoló hivatalos dokumentumokat, hogy a tagállam a flotta, a halászeszköz-kategória, a közös halászati művelet vagy az egyéni kvótával rendelkező hajók vonatkozásában halászati tilalmat rendelt el vagy hajókat hívott vissza, valamint egyértelműen meg kell jelölni a tilalom dátumát és idejét.

29. cikk

A fogások tagállamok általi éves jelentése

(1) A tagállamok minden év március 15-ig részletes információkat nyújtanak be a Bizottságnak az előző halászati évben az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren ejtett valamennyi kékúszójútonhal-fogásról. Ezek az információk a következők:

a) az egyes fogóhajók neve és ICCAT-száma;

b) az egyes fogóhajók engedélyének/engedélyeinek érvényességi ideje;

c) az egyes fogóhajók összes fogása az engedély(ek) érvényességének egész ideje alatt, ideértve azt az esetet is, ha nem volt fogás;

d) az egyes fogóhajók által az engedély(ek) érvényességének egész ideje alatt az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren halászattal töltött napok száma; és

e) az egyes fogóhajók összes fogása az engedélyezett időtartamon kívül (járulékos fogások), ideértve azt az esetet is, ha nem volt fogás.

(2) Az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren aktív kékúszójútonhal-halászatra engedéllyel nem rendelkező hajóknak, amelyek járulékos fogásként kékúszójú tonhalat ejtettek, az (1) bekezdésben említett időpontig az alábbi információkat kell benyújtaniuk a Bizottságnak:

a) a hajó neve és ICCAT-száma vagy - amennyiben az ICCAT nyilvántartásában nem szerepel - nemzeti lajstromozási száma; és

b) a hajó összes kékúszójútonhal-fogása.

(3) A tagállamok eljuttatnak a Bizottságnak minden információt azokról a hajókról, amelyekre nem vonatkozik az (1) és a (2) bekezdés, de amelyekről ismeretes vagy feltételezhető, hogy az Atlanti-óceán keleti részén vagy a Földközi-tengeren kékúszójú tonhalra halásztak.

(4) A Bizottság megküldi az ICCAT titkárságának a számára az (1), a (2) és a (3) bekezdés alapján megküldött információkat.

3. SZAKASZ

Kirakodás és átrakás

30. cikk

Kijelölt kikötők

(1) A tagállamok kijelölik azokat a kikötőket, illetve partközeli helyeket (a továbbiakban: kijelölt kikötők), ahol engedélyezik a kékúszójú tonhal kirakodását vagy átrakását.

(2) Ahhoz, hogy egy kikötő megkapja a kijelölt kikötő státuszt, a kikötő szerinti tagállam meghatározza a kirakodás és az átrakás tekintetében engedélyezett időpontokat és helyszíneket.

(3) A tagállamok legkésőbb minden év február 15-ig eljuttatják a kijelölt kikötők jegyzékét a Bizottságnak, amely ezt az információt továbbítja az ICCAT titkárságának.

(4) A szerződő felek és a tagállamok által az (1) és a (2) bekezdésnek megfelelően kijelölt kikötőkön és partközeli helyeken kívül más helyen tilos az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren halászott kékúszójú tonhalat bármely mennyiségben halászhajóról kirakodni vagy átrakni.

31. cikk

Kirakodás

(1) Az e rendelet 20. cikkében említett hajójegyzékben szereplő, legalább 12 méter teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnokaira az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke alkalmazandó. Az 1224/2009/EK rendelet 17. cikke szerinti előzetes értesítést el kell küldeni a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam (ideértve a lobogó szerinti tagállamot is) vagy szerződő fél illetékes hatóságának.

(2) Ezenkívül a 20. cikkben említett hajójegyzékben szereplő, 12 méternél kisebb teljes hosszúságú uniós halászhajók parancsnoka a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább négy órával köteles értesíteni a használni kívánt kikötő vagy kirakodóhely szerinti tagállam (ideértve a lobogó szerinti tagállamot is) vagy szerződő fél illetékes hatóságát a következőkről:

a) az érkezés várható időpontja;

b) a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége; és

c) arra a földrajzi területre vonatkozó információ, ahol a fogás történt.

(3) Amennyiben a tagállamok valamely hatályos uniós jogszabály alapján az (1) és a (2) bekezdésben említettnél rövidebb értesítési határidőt alkalmazhatnak, a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége az alkalmazandó értesítési határidő szerinti időpontban is közölhető az érkezés előtt. Ha a halászterület kevesebb mint 4 órányi távolságra van a kikötőtől, a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége az érkezés előtt bármikor módosítható.

(4) A kikötő szerinti tagállam hatóságai kötelesek nyilvántartani minden, a folyó évre vonatkozó előzetes értesítést.

(5) A kikötő szerinti tagállam illetékes ellenőrző hatóságai az 55. cikk (2) bekezdésével összhangban minden kirakodást kötelesek ellenőrizni, a kirakodások egy bizonyos százalékát pedig a kvótát, a flotta méretét és a halászati erőkifejtést figyelembe vevő kockázatértékelési rendszer alapján vizsgálatnak kell alávetni. Az egyes tagállamok által elfogadott ellenőrzési rendszerek valamennyi részletét a tagállamok az 53. cikkben említett éves ellenőrző vizsgálati tervben ismertetik. Ez az ellenőrzési rendszer a lehalászási műveletekre is alkalmazandó.

(6) Az 1224/2009/EK rendelet 23. cikkének (1) bekezdésében foglaltakon túlmenően az uniós fogóhajók parancsnokai - az adott hajó hosszától függetlenül - valamennyi hajóút után kötelesek kirakodási nyilatkozatot benyújtani a lobogó szerinti tagállam illetékes hatóságainak és - ha a kirakodás másik tagállam vagy szerződő fél kikötőjében történt - az érintett kikötő szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságainak.

(7) A kirakodott fogásokat kivétel nélkül le kell mérni.

32. cikk

Átrakás

(1) Az egyezmény hatálya alá tartozó területen a kékúszójú tonhal tengeri átrakása minden körülmények között tilos.

(2) A halászhajók kizárólag kijelölt kikötőkben, a 30. cikkben meghatározott feltételek mellett rakhatják át kékúszójútonhal-fogásaikat.

(3) A kikötő szerinti tagállam az átrakás teljes ideje alatt, valamint az ilyen műveletek végzésének valamennyi helyszínén teljes körű ellenőrző vizsgálatot biztosít.

(4) A fogadó halászhajó parancsnoka vagy annak képviselője a kikötőbe érkezés várható időpontja előtt legalább 48 órával köteles továbbítani a használni kívánt kikötő szerinti tagállam vagy szerződő fél illetékes hatóságának a következő információkat:

a) az érkezés várható dátuma és ideje, valamint az érkezési kikötő;

b) a fedélzeten tárolt kékúszójú tonhal becsült mennyisége és arra a földrajzi területre vonatkozó információ, ahol a fogás történt;

c) az átrakó halászhajó neve, valamint annak a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma vagy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászatra engedéllyel rendelkező egyéb halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma;

d) a fogadó halászhajó neve, valamint annak a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma vagy az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott, kékúszójú tonhalra irányuló halászatra engedéllyel rendelkező egyéb halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma; és

e) az átrakni kívánt kékúszójútonhal-fogás mennyisége és a fogás földrajzi helye.

(5) A halászhajók kizárólag a lobogójuk szerinti állam által előzetesen kiadott engedély birtokában végezhetnek átrakást.

(6) Az átrakó halászhajó parancsnokának az átrakás megkezdése előtt tájékoztatnia kell a lobogója szerinti államot a következőkről:

a) az átrakni kívánt kékúszójú tonhal mennyisége;

b) az átrakás napja és az átrakási kikötő;

c) a fogadó halászhajó neve, lajstromozási száma és lobogója, valamint annak a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma vagy a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára engedéllyel rendelkező egyéb halászhajókra vonatkozó ICCAT-nyilvántartás szerinti száma; és

d) a kékúszójú tonhal fogásának földrajzi helye.

(7) A tagállami illetékes hatóságok a kijelölt kikötőben végzett minden átrakást kötelesek ellenőrizni. Ezeknek a hatóságoknak:

a) érkezéskor át kell vizsgálnia a fogadó halászhajót, valamint ellenőriznie kell a rakományt és az átrakásra vonatkozó dokumentációt;

b) az átrakás befejezését követő öt napon belül átrakási jelentést kell küldenie az átrakó halászhajó lobogója szerinti állam hatóságának.

(8) Az 1224/2009/EK rendelet 21. és 22. cikkétől eltérve az uniós halászhajók parancsnokai a hajó hosszától függetlenül kötelesek kitölteni és a halászhajó lobogója szerinti tagállam illetékes hatóságainak megküldeni az ICCAT átrakási nyilatkozatot. A nyilatkozatot az e rendelet III. mellékletében meghatározott formátumnak megfelelően a kikötői átrakás időpontjától számított 48 órán belül kell továbbítani.

4. SZAKASZ

Áthelyezési műveletek

33. cikk

Áthelyezési engedély

(1) Az áthelyezési műveletek előtt a fogóhajók vagy vontatóhajók parancsnokainak vagy az áthelyezési művelet kiindulási pontját jelentő halgazdaság vagy csapda üzemeltetőinek előzetes áthelyezési nyilatkozatot kell küldeniük az érintett tagállam illetékes hatóságainak, amelyben feltüntetik:

a) a fogóhajó, vontatóhajó, halgazdaság vagy csapda nevét és ICCAT-nyilvántartás szerinti számát;

b) az áthelyezés várható időpontját;

c) a kékúszójú tonhal áthelyezni tervezett becsült mennyiségét;

d) az áthelyezés helyszínére vonatkozó információt (földrajzi szélesség/hosszúság) és az azonosítható halketrecszámot;

e) a fogadó vontatóhajó nevét, a vontatott halketrecek számát, és adott esetben az ICCAT-nyilvántartás szerinti számot;

f) a kékúszójú tonhal rendeltetési helye szerinti kikötőt, halgazdaságot vagy ketrecet.

(2) Az (1) bekezdésben említett célból minden ketrechez egyedi számot kell hozzárendelni. A számokat egyedi számozási rendszer alapján kell kibocsátani, amely tartalmazza legalább a vontatóhajó lobogója szerinti tagállamot azonosító háromjegyű alfanumerikus kódot és azt követően három számjegyet.

(3) A fogóhajók, vontatóhajók, a halgazdaságok és a csapdák kizárólag az érintett tagállam által előzetesen kiadott engedély birtokában végezhetnek áthelyezést. A felelős tagállam hatóságai döntik el, hogy engedélyt adnak-e az adott áthelyezési műveletre. Ennek érdekében minden egyes áthelyezési művelet egyedi azonosító számot kap, amelyet közölni kell az esetnek megfelelően a halászhajó parancsnokával, a csapda üzemeltetőjével vagy a halgazdaság üzemeltetőjével. Amennyiben az engedélyt megadják, az azonosító szám a tagállamot azonosító háromjegyű betűkódot, az évszámot jelölő négy számjegyet és az engedély megadását jelölő három betűt ("AUT" - "authorisation") tartalmazza, végül pedig egy sorszámot. Amennyiben az engedélyt nem adják meg, az azonosító szám a tagállamot azonosító háromjegyű betűkódot, az évszámot jelölő négy számjegyet és az engedély elutasítását jelölő három betűt ("NEG" - "non-authorisation") tartalmazza, végül pedig egy sorszámot.

(4) Amennyiben az áthelyezési művelet során halak pusztulnak el, az érintett tagállamok és az áthelyezésben részt vevő üzemeltetők a XII. melléklet szerint járnak el.

(5) Az esetnek megfelelően a fogó- vagy vontatóhajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállam az előzetes áthelyezési nyilatkozat megküldésétől számított 48 órán belül megadja vagy megtagadja az engedélyt.

(6) Az áthelyezés tekintetében az érintett tagállam által adott engedély nem jelenti a ketrecbehelyezési műveletre vonatkozó engedély megadását.

34. cikk

Az áthelyezésre vonatkozó engedély megtagadása

(1) A hajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállam nem engedélyezi az áthelyezést, ha az előzetes áthelyezési nyilatkozat beérkezésekor úgy ítéli meg, hogy:

a) a halfogást bejelentő fogóhajó vagy csapda nem rendelkezik elegendő kvótával;

b) a fogóhajó vagy a csapda üzemeltetője nem megfelelő módon jelentette be a halak mennyiségét vagy nem rendelkezett engedéllyel a szóban forgó mennyiség ketrecbe helyezésére, vagy azt nem vette figyelembe az esetlegesen alkalmazandó kvóta felhasználásánál;

c) a halfogást bejelentő fogóhajó vagy csapda nem rendelkezik engedéllyel kékúszójú tonhal halászatára; vagy

d) a halak átvételére bejelentett vontatóhajó nem szerepel a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező egyéb (fogóhajókon kívüli) halászhajókra vonatkozó - a 20. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett - ICCAT-nyilvántartásban, illetve nincs felszerelve VMS-sel.

(2) Amennyiben az áthelyezést nem engedélyezik:

a) a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam visszaengedési utasítást bocsát ki az esetnek megfelelően a fogóhajó parancsnokának, illetve a csapda vagy a halgazdaság üzemeltetőjének, és értesíti őket arról, hogy nem engedélyezi az áthelyezést, valamint hogy a halakat vissza kell engedni a tengerbe;

b) az esetnek megfelelően a fogóhajó parancsnoka, illetőleg a halgazdaság vagy a csapda üzemeltetője a halakat köteles visszaengedni a tengerbe;

c) a kékúszójú tonhalak visszaengedését a XI. mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően kell végezni.

35. cikk

Videokamerás felügyelet

(1) A kékúszójú tonhal áthelyezését végző fogóhajó vagy vontatóhajó parancsnoka, illetve csapda vagy halgazdaság üzemeltetője köteles gondoskodni az áthelyezési műveletek víz alatti, videokamera segítségével történő felügyeletéről, melynek célja az áthelyezett halak egyedszámának ellenőrzése. A videofelvételekre vonatkozó minimumkövetelményeknek és eljárásoknak meg kell felelniük a IX. mellékletben foglaltaknak.

(2) A hajóért, csapdáért vagy halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett videofelvételeket az ICCAT ellenőreinek és regionális megfigyelőinek a rendelkezésére bocsássa.

(3) A hajóért, csapdáért vagy halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett videofelvételeket az uniós ellenőrök és a nemzeti megfigyelők rendelkezésére bocsássa.

(4) A hajóért, csapdáért vagy halgazdaságért felelős tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy elkerülhető legyen az eredeti videofelvételek kicserélése, szerkesztése és manipulálása.

36. cikk

Regionális ICCAT-megfigyelők általi ellenőrzés, valamint vizsgálat indítása és lefolytatása

(1) A fogóhajók fedélzetén szolgálatot teljesítő, illetve csapdáknál jelen lévő regionális ICCAT-megfigyelők - az 51. cikkben és a VII. mellékletben foglaltak szerint - kötelesek feljegyezni az elvégzett áthelyezési műveleteket, jelentést tenni róluk, megfigyelni és megbecsülni az áthelyezett fogásokat, valamint ellenőrizni a 33. cikk szerinti előzetes áthelyezési engedélyben és a 38. cikk szerinti ICCAT áthelyezési nyilatkozatban szereplő bejegyzéseket.

(2) Amennyiben a regionális ICCAT-megfigyelőnek, az illetékes ellenőrző hatóságoknak és/vagy a fogóhajó parancsnokának, illetve a csapda képviselőjének a becslése egyedszám tekintetében több mint 10 %-kal eltér egymástól, vagy amennyiben a videofelvétel a becslés céljára nem elég jó minőségű vagy nem elég tisztán kivehető, a fogóhajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállam vizsgálatot indít, amelyet a halgazdaságban történő ketrecbe helyezés előtt, de mindenképpen az elindításától számított 96 órán belül le kell zárni. A vizsgálat eredményeinek megszületéséig nem engedélyezhető a ketrecbe helyezés, és a kékúszójútonhal-fogási dokumentumban nem hitelesíthető a fogásokra vonatkozó szakasz.

(3) Mindazonáltal ha a videofelvétel az egyedszám becslésének céljára nem elég jó minőségű vagy nem elég tisztán kivehető, az üzemeltető a hajó, a csapda vagy a halgazdaság lobogója szerinti állam hatóságaitól kérheti másik áthelyezési művelet lefolytatásának engedélyezését és az arról készült videofelvételnek a regionális ICCAT-megfigyelő részére történő átadását.

(4) Az ellenőrök által végzett ellenőrzések sérelme nélkül a regionális ICCAT-megfigyelők csak abban az esetben írhatják alá az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot, ha megállapításaik összhangban vannak az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseivel, és az áthelyezési nyilatkozatban szereplő információk összhangban állnak az általuk tett megállapításokkal és a 35. cikk (1) bekezdésében előírt, a követelményeket teljesítő videofelvétellel. A regionális ICCAT-megfigyelőknek a nyilatkozatot nevüket és az ICCAT-számot jól olvashatóan feltüntetve kell aláírniuk.

(5) A regionális ICCAT-megfigyelőknek azt is ellenőrizniük kell, hogy az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot elküldték-e a vontatóhajó parancsnokának, illetve a halgazdaság vagy a csapda képviselőjének.

37. cikk

A ketrecbe helyezendő kékúszójú tonhalak egyedszámának és tömegének becslésére irányuló intézkedések

A tagállamok meghozzák az olyan módszerek további feltérképezéséhez szükséges intézkedéseket, amelyek lehetővé teszik a fogás és a ketrecbe helyezés helyszínén a kékúszójú tonhalak egyedszámának és tömegének pontosabb becslését. A tagállamok minden év augusztus 22-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a meghozott intézkedésekről, a Bizottság pedig ezeket a jelentéseket továbbítja az SCRS-nek.

38. cikk

Áthelyezési nyilatkozat

(1) A halász- vagy vontatóhajók parancsnokai és a csapdák vagy a halgazdaságok üzemeltetői az áthelyezési művelet végén a IV. mellékletben meghatározott formátumnak megfelelően kötelesek kitölteni az ICCAT áthelyezési nyilatkozatot, majd azt el kell küldeniük tagállamuk illetékes hatóságainak.

(2) Az áthelyezési művelet kiindulási pontját jelentő hajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállam illetékes hatóságai kötelesek megszámozni az áthelyezési nyilatkozatokat. A számozási rendszernek tartalmaznia kell a tagállam háromjegyű betűkódját, amelyet az évet jelölő négy számjegy, egy háromjegyű sorszám és a hárombetűs "ITD" jelzés követ (MS-20**/xxx/ITD).

(3) Az eredeti áthelyezési nyilatkozatnak az áthelyezési művelet során kísérnie kell a halszállítmányt. A nyilatkozat egy példányát a fogóhajó parancsnokának, a csapda üzemeltetőjének, a vontatóhajó parancsnokának vagy a halgazdaság üzemeltetőjének kell őriznie.

(4) Az áthelyezési műveletet végző hajók (a vontatóhajókat is beleértve) parancsnokai a II. mellékletben szereplő követelményeknek megfelelően kötelesek rögzíteni tevékenységeiket.

39. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik a 33-38. cikkben és az említett cikkekben hivatkozott mellékletekben említett áthelyezési műveletekre vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 59. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

5. SZAKASZ

Ketrecbehelyezési műveletek

40. cikk

Ketrecbe helyezésre vonatkozó engedély

(1) Az egyes ketrecbehelyezési műveletek megkezdése előtt a halgazdasági létesítmények 0,5 tengeri mérföldes körzetében szállítóketrecet a fenékhez rögzíteni tilos.

(2) A ketrecbe helyezés megkezdése előtt a halgazdaságért felelős tagállam illetékes hatósága köteles tájékoztatni a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállamot, illetve szerződő felet a halászhajó vagy csapda által kifogott halmennyiségekről, és meg kell kérnie a ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyt.

(3) A ketrecbehelyezési művelet nem kezdhető meg az alábbiak előzetes engedélye nélkül:

a) a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam vagy szerződő fél; vagy

b) a halgazdaságért felelős tagállam vagy szerződő fél, amennyiben erről az érintett tagállamok között vagy a lobogó szerinti érintett szerződő féllel megállapodás történt.

(4) Az fogóhajóért, csapdáért vagy adott esetben halgazdaságért felelős tagállam vagy szerződő fél a (2) bekezdésben említett információk benyújtását és az engedélykérést követő egy munkanapon belül megadja vagy megtagadja a ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyt. Amennyiben egy munkanapon belül nem érkezik válasz a halászhajóért vagy csapdáért felelős tagállamtól vagy szerződő féltől, a halgazdaságért felelős szerződő fél vagy tagállam engedélyezheti a ketrecbe helyezést.

(5) A kékúszójú tonhalat augusztus 15. előtt kell ketrecbe helyezni, kivéve ha a halat fogadó halgazdaságért felelős tagállam vagy szerződő fél alapos indokokat ad meg. Az indoklást a ketrecbehelyezési jelentéssel együtt kell benyújtani.

41. cikk

A ketrecbe helyezésre vonatkozó engedély megtagadása

(1) Az fogóhajóért, csapdáért vagy adott esetben halgazdaságért felelős tagállam megtagadja a ketrecbe helyezésre vonatkozó engedélyt, ha a 40. cikk (2) bekezdésében említett információk alapján úgy ítéli meg, hogy:

a) a halfogást bejelentő fogóhajó vagy csapda nem rendelkezett elegendő kvótával a ketrecbe helyezett kékúszójú tonhalak halászatára;

b) a fogóhajó vagy a csapda nem megfelelő módon jelentette be a halak mennyiségét, vagy azt az alkalmazandó kvóta kiszámításakor nem vették figyelembe; vagy

c) a halfogást bejelentő fogóhajó vagy csapda nem rendelkezik engedéllyel kékúszójú tonhal halászatára.

(2) Amennyiben a ketrecbe helyezésre nem adnak engedélyt, a fogóhajóért felelős tagállam vagy szerződő fél felkéri a halgazdaságért felelős tagállamot vagy szerződő felet, hogy foglalja le a fogásokat, és a halakat visszaengedési utasítás kibocsátása útján engedje vissza a tengerbe.

(3) A visszaengedési utasítás kézhezvételét követően a halgazdaság üzemeltetője köteles a halakat a XI. melléklettel összhangban visszaengedni a tengerbe.

42. cikk

A kékúszójútonhal-fogások dokumentálása

A halgazdaságért felelős tagállam megtiltja az olyan kékúszójú tonhalak tenyésztési céllal történő ketrecbe helyezését, amelyeket nem kísér az ICCAT által és a 640/2010/EU európai parlamenti és a tanácsi rendeletben ( 3 ) előírt dokumentáció. A dokumentációnak pontosnak és teljes körűnek kell lennie, és azt a fogóhajókért vagy csapdákért felelős tagállamok vagy szerződő felek hatóságainak meg kell erősíteniük és hitelesíteniük kell.

43. cikk

Ellenőrző vizsgálatok

A halgazdaságokért felelős tagállamok meghozzák a szükséges intézkedéseket a halgazdaságokban végzett valamennyi ketrecbehelyezési művelet ellenőrző vizsgálatának biztosítására.

44. cikk

Videokamerás felügyelet

(1) A halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik a ketrecbehelyezési műveletek víz alatti, videokamera segítségével történő felügyeletéről. Minden ketrecbehelyezési műveletről a IX. mellékletnek megfelelő videofelvételt kell készíteni.

(2) A halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett videofelvételeket az ICCAT ellenőreinek és regionális megfigyelőinek a rendelkezésére bocsássák.

(3) A halgazdaságért felelős tagállam gondoskodik arról, hogy az (1) bekezdésben említett videofelvételeket az uniós ellenőrök és a nemzeti megfigyelők rendelkezésére bocsássák.

(4) A halgazdaságért felelős tagállam meghozza az ahhoz szükséges intézkedéseket, hogy elkerülhető legyen az eredeti videofelvételek kicserélése, szerkesztése és manipulálása.

45. cikk

Vizsgálat indítása és folytatása

(1) Amennyiben a regionális ICCAT-megfigyelőnek, az érintett tagállami ellenőrző hatóságnak vagy a csapda üzemeltetőjének a becslése a kékúszójú tonhalak egyedszáma tekintetében több mint 10 %-kal eltér egymástól, a halgazdaságért felelős tagállam a fogóhajóért, illetve a csapdáért felelős tagállam vagy szerződő fél együttműködésével vizsgálatot indít.

(2) A vizsgálat eredményeinek megszületéséig nem engedélyezhető lehalászás, és a kékúszójútonhal-fogási dokumentumban nem hitelesíthető a tenyésztésre vonatkozó szakasz.

(3) A vizsgálatot végző, a halgazdaságért és a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállamok a vizsgálat lefolytatásához a rendelkezésükre álló más információkat is felhasználhatnak, ideértve a 46. cikkben említett programok eredményeit is.

46. cikk

A ketrecbe helyezendő kékúszójú tonhalak egyedszámának és tömegének becslésére irányuló intézkedések és programok

(1) A tagállamok meghozzák a 37. cikkben említett szükséges intézkedéseket és lépéseket.

(2) A halak számának és tömegének pontosabb meghatározása érdekében valamennyi ketrecbehelyezési művelet esetében sztereoszkópikus kamerarendszereket vagy azokéval megegyező pontosságú más technikákat alkalmazó programokat kell alkalmazni.

(3) E programokat a X. melléklet B. szakaszában meghatározott eljárásoknak megfelelően kell végrehajtani.

(4) A programok eredményeit a halgazdaságért felelős tagállam a X. melléklet B. szakaszának megfelelően közli a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállammal vagy szerződő féllel és a Bizottsággal. A Bizottság az eredményeket megküldi az ICCAT titkárságának, amely továbbítja azokat a regionális ICCAT-megfigyelőnek.

(5) Amennyiben a program eredménye alapján a ketrecbe helyezendő kékúszójú tonhalak mennyisége eltér a nyilatkozatban szereplő kifogott és áthelyezett mennyiségektől, a halgazdaságért felelős tagállam a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam vagy szerződő fél együttműködésével vizsgálatot indít. Amennyiben a vizsgálatot nem sikerül az eredmények e cikk (4) bekezdésében említett közlését követő 10 munkanap alatt lezárni, vagy ha a vizsgálat eredménye arra utal, hogy a kékúszójú tonhalak egyedszáma vagy átlagos tömege meghaladja a nyilatkozatban szereplő kifogott és áthelyezett mennyiséget, a fogóhajóért vagy csapdáért felelős, lobogó szerinti tagállam vagy szerződő fél hatóságainak visszaengedési utasítást kell kibocsátaniuk az engedélyezett mennyiségen felüli mennyiségre vonatkozóan, amely halmennyiséget a XI. mellékletben előírt eljárásoknak megfelelően vissza kell engedni a tengerbe.

(6) A X. melléklet B. szakaszának 3. pontjában előírt eljárásoknak megfelelően és adott esetben a visszaengedést követően a programból származó mennyiségeket fel kell használni:

a) a nemzeti kvótából levonandó végleges fogásmennyiségek meghatározására;

b) a ketrecbehelyezési nyilatkozatban és a kékúszójútonhal-fogási dokumentum megfelelő szakaszaiban kitöltendő mennyiségek meghatározásához.

(7) A halgazdaságért felelős tagállamok minden év augusztus 30-ig jelentést tesznek a Bizottságnak a programok eredményeiről, a Bizottság pedig ezt az információt továbbítja az SCRS-nek.

(8) Élő kékúszójú tonhalak kizárólag a halgazdaság szerinti állam ellenőrző hatóságainak engedélyével és jelenlétében helyezhetők át egyik tenyésztőketrecből a másik tenyésztőketrecbe.

(9) A kékúszójú tonhalak nyilatkozatban szereplő, a hajó/csapda által kifogott mennyisége és az ellenőrző kamerák által megállapított mennyisége közötti 10 %-os vagy annál nagyobb, az e cikk (5) bekezdése és a 45. cikk szerinti eltérést az érintett hajó/csapda általi lehetséges meg nem felelésnek kell tekinteni, és ez esetben a tagállam megteszi a megfelelő további intézkedések meghozatalához szükséges lépéseket.

47. cikk

Ketrecbehelyezési jelentés

(1) A halgazdaságért felelős tagállam a ketrecbe helyezésről a művelet befejezésétől számított egy héten belül egy, a X. melléklet B. szakaszában előírt elemeket tartalmazó ketrecbehelyezési jelentést küld a kékúszójú tonhalat kifogó hajók vagy csapdák lobogója szerinti tagállamnak vagy szerződő félnek, valamint a Bizottságnak. A jelentésnek tartalmaznia kell az 1936/2001/EK rendelet 4b. cikke és Ia. melléklete szerinti ketrecbehelyezési nyilatkozatban foglalt információkat is. A Bizottság továbbítja a jelentést az ICCAT titkárságának.

(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában a ketrecbehelyezési művelet csak akkor tekinthető lezártnak, ha a megindított vizsgálatok és - ha volt ilyen - az előírt visszaengedési műveletek lezárultak.

48. cikk

Végrehajtási jogi aktusok

A Bizottság végrehajtási jogi aktusokat fogadhat el, amelyek rögzítik a 40-47. cikkben és az említett cikkekben hivatkozott mellékletekben említett ketrecbehelyezési műveletekre vonatkozó részletes szabályokat. Ezeket a végrehajtási jogi aktusokat az 59. cikk (2) bekezdésében említett vizsgálóbizottsági eljárás keretében kell elfogadni.

6. SZAKASZ

Nyomon követés és felügyelet

49. cikk

Hajómegfigyelési rendszer

(1) Az 1224/2009/EK rendelet 9. cikkének (2) bekezdésétől eltérve, a VMS vonatkozásában előírt kötelezettség hosszuktól függetlenül az e rendelet 20. cikkének (6) bekezdése szerinti ICCAT-hajónyilvántartásban szereplő valamennyi vontatóhajóra alkalmazandó.

(2) A 20. cikk (1) bekezdésének a) pontjában említett hajójegyzékben vagy a 20. cikk (1) bekezdésének b) pontjában említett hajójegyzékben szereplő, 15 méternél hosszabb halászhajóknak a halászati idény kezdete előtt legalább 15 nappal kell elkezdeniük megküldeni VMS-adataikat az ICCAT-nak és az adatküldést a halászati idény vége után legalább 15 napig folytatniuk kell, kivéve, ha a Bizottsághoz ezt megelőzően kérelem érkezik arra vonatkozóan, hogy a hajót töröljék az ICCAT hajónyilvántartásából.

(3) A VMS-adatoknak a kékúszójú tonhal aktív halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajók általi megküldése - ellenőrzési okokból kifolyólag - nem szakítható meg a hajók kikötői tartózkodásának idejére.

(4) A tagállamok biztosítják, hogy a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól kapott VMS-üzeneteket halászati felügyelőközpontjaik valós időben és "https" adatátviteli formátumban továbbítsák a Bizottságnak és az általa kijelölt szervnek. A Bizottság ezeket az üzeneteket elektronikus úton továbbítja az ICCAT titkárságának.

(5) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy:

a) a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól kapott VMS-üzeneteket legalább kétóránként továbbítsák a Bizottságnak;

b) a VMS műszaki hibája esetén a lobogójuk alatt közlekedő halászhajóktól a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 25. cikkének (1) bekezdése szerint alternatív eszközök útján kapott üzeneteket azoknak a halászati felügyelőközpontjaikba való beérkezésétől számított 24 órán belül továbbítsák a Bizottságnak;

c) a Bizottságnak továbbított üzenetek (egyedi azonosítókkal történő) számozása az üzenetek többszörös elküldésének elkerülése érdekében folyamatos legyen;

d) a Bizottságnak továbbított üzenetek eleget tegyenek a 404/2011/EU végrehajtási rendelet 24. cikkének (3) bekezdésében foglaltaknak.

(6) Minden tagállam meghozza a szükséges intézkedéseket annak biztosítására, hogy az ellenőrhajóik számára rendelkezésre bocsátott üzeneteket bizalmasan kezeljék, és kizárólag a tengeren végzett ellenőrző vizsgálatok céljára használják fel őket.

50. cikk

Nemzeti megfigyelői program

(1) A kékúszójú tonhalra aktívan halászó hajók tekintetében a tagállamok gondoskodnak arról, hogy a nemzeti megfigyelők jelenléte elérje legalább a következő mértékeket:

a) nyílt vízi vonóhálós halászhajóinak 20 %-a (15 méteres hossz felett);

b) horogsoros halászhajóinak 20 %-a (15 méteres hossz felett);

c) csalival halászó hajóinak 20 %-a (15 méteres hossz felett);

d) vontatóhajóinak 100 %-a;

e) a csapdákból való lehalászási műveletek 100 %-a.

(2) A tagállamok nemzeti megfigyelőik részére hivatalos azonosító okmányt állítanak ki.

(3) A nemzeti megfigyelők feladata elsősorban a következőkre terjed ki:

a) annak nyomon követése, hogy a halászhajók és a csapdák megfelelnek-e ennek a rendeletnek;

b) a halászati tevékenységekre vonatkozó információk rögzítése és jelentése, amely a következőkre terjed ki:

i. fogásmennyiség (beleértve a járulékos fogásokat is), amely fajonkénti bontásban feltünteti a hajó fedélzetén tartott mennyiséget, illetve az élve vagy elpusztult állapotban visszadobott mennyiséget;

ii. a fogás helyszíne a földrajzi hosszúság és szélesség megjelölésével;

iii. az ICCAT különböző halászeszközökről szóló kézikönyvében meghatározottaknak megfelelően a halászati erőkifejtés számszerűsítése (úgymint hálókivetések száma, horgok száma);

iv. a fogás dátuma;

c) a fogások megfigyelése és mennyiségi becslése, valamint a naplóba bejegyzett adatok ellenőrzése;

d) az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit esetlegesen megsértő halászhajók megfigyelése és feljegyzése.

(4) A nemzeti megfigyelőknek - az SCRS-től kapott utasítások alapján - tudományos munkát is végezniük kell, többek között az ICCAT felkérésére be kell gyűjteniük az ICCAT által meghatározott Task II-es adatokat.

(5) Az (1)-(4) bekezdés alkalmazásában a tagállamok ezenkívül:

a) gondoskodnak a nemzeti megfigyelők hajóikon és csapdáiknál való reprezentatív időbeli és térbeli jelenlétéről annak biztosítása érdekében, hogy a Bizottság a fogásokkal, az erőkifejtéssel és egyéb tudományos és gazdálkodási vonatkozásokkal kapcsolatban megfelelő és helyes adatokat és információkat kapjon, tekintetbe véve flották és a folytatott halászat jellegét;

b) megbízható adatgyűjtési protokollokat biztosítanak;

c) biztosítják, hogy a nemzeti megfigyelők kirendelésük előtt megfelelő képzésben részesüljenek és megszerezzék a szükséges jóváhagyást;

d) a megvalósíthatóság határain belül biztosítják, hogy a megállapodás hatálya alá tartozó területen halászati tevékenységben részt vevő hajók és csapdák által folytatott halászati tevékenységet a lehető legkisebb mértékben zavarják.

(6) A tagállamok megfigyelői programjai keretében gyűjtött adatokat és információkat minden év július 15-ig a Bizottság rendelkezésére kell bocsátani. A Bizottság ezeket az adatokat és információkat az esetnek megfelelően továbbítja az SCRS-nek és az ICCAT titkárságnak.

51. cikk

Regionális ICCAT-megfigyelői program

(1) Az Unióban a (2)-(6) bekezdésben meghatározottak szerinti és a VII. mellékletben részletesen meghatározott regionális ICCAT-megfigyelői programot kell alkalmazni.

(2) A tagállamok gondoskodnak arról, hogy egy regionális ICCAT-megfigyelő jelen legyen:

a) a kékúszójú tonhal halászatára engedéllyel rendelkező valamennyi erszényes kerítőhálós halászhajón;

b) minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat erszényes kerítőhálós halászhajókról helyeznek át;

c) minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat csapdából szállítóketrecbe helyeznek át;

d) minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat valamely halgazdaságból egy másik halgazdaságba helyeznek át;

e) minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat halgazdaságokban ketrecbe helyeznek;

f) minden alkalommal, amikor kékúszójú tonhalat halgazdaságokban lehalásznak.

(3) Olyan erszényes kerítőhálós halászhajó, amelyen nem tartózkodik regionális ICCAT-megfigyelő, nem kaphat engedélyt kékúszójú tonhal halászatára vagy az abban való részvételre.

(4) A halgazdaságokért felelős tagállamok biztosítják egy regionális ICCAT-megfigyelő jelenlétét valamennyi ketrecbehelyezési műveletnél és a halak gazdaságokban történő lehalászása során.

(5) A regionális ICCAT-megfigyelők feladata elsősorban a következőkre terjed ki:

a) az ICCAT vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseivel összhangban megfigyelik és nyomon követik a halászati és tenyésztési műveleteket;

b) aláírják a 38. cikk szerinti ICCAT áthelyezési nyilatkozatokat és a 47. cikk szerinti ketrecbehelyezési jelentéseket, valamint a kékúszójútonhal-fogási dokumentumokat, amennyiben úgy találják, hogy a bennük szereplő információk összhangban állnak az általuk tett megállapításokkal;

c) tudományos munkát végeznek, így például - az ICCAT előírásainak megfelelően - mintákat gyűjtenek az SCRS utasításai alapján.

(6) A lobogó szerinti tagállamok biztosítják, hogy a hajóparancsnokok, a legénység, valamint a halgazdaságok, a csapdák és a hajók tulajdonosai ne akadályozzák, fenyegessék, zavarják, befolyásolják, vesztegessék meg vagy kíséreljék meg megvesztegetni a regionális ICCAT-megfigyelőket feladataik teljesítése közben.

7. SZAKASZ

Ellenőrző vizsgálat és keresztellenőrzés

52. cikk

Az ICCAT közös nemzetközi ellenőrző vizsgálati rendszere

(1) Az Unióban a VIII. mellékletben meghatározottak szerinti ICCAT közös nemzetközi ellenőrző vizsgálati rendszert (a továbbiakban: ICCAT-rendszer) kell alkalmazni.

(2) Azok a tagállamok, amelyek halászhajói engedéllyel rendelkeznek a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren folytatott halászatára, ellenőröket jelölnek ki, és az ICCAT-rendszer keretében ellenőrző vizsgálatokat végeznek a tengeren.

(3) Ha valamely tagállam az egyezmény hatálya alá tartozó területen bármikor több mint 15, a lobogója alatt közlekedő halászhajóval halászik kékúszójú tonhalra, az adott tagállam egészen addig, amíg a hajók ott tartózkodnak, tengeri ellenőrzés és ellenőrző vizsgálat céljából ellenőrhajót működtet az egyezmény hatálya alá tartozó területen. Ezt a kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni, ha a tagállamok az ellenőrhajó üzemeltetése céljából együttműködnek, vagy ha az egyezmény hatálya alá tartozó területen uniós ellenőrhajó folytat tevékenységet.

(4) A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az ICCAT-rendszer keretében uniós ellenőröket jelölhet ki.

(5) A Bizottság vagy egy általa kijelölt szerv az Unió nevében összehangolja a felügyeleti és ellenőrző vizsgálati tevékenységeket. A Bizottság az érintett tagállamokkal együttműködve olyan közös ellenőrző vizsgálati programokat dolgozhat ki, amelyek lehetővé teszik, hogy az Unió teljesítse az ICCAT-rendszer keretében vállalt kötelezettségeit. Azok a tagállamok, amelyek halászhajói kékúszójú tonhalra halásznak, meghozzák a szükséges intézkedéseket, hogy elősegítsék e programok végrehajtását, különösen a szükséges emberi és anyagi erőforrások, valamint azok igénybevételének időszakai és földrajzi területei tekintetében.

(6) A tagállamok minden év április 1-jéig értesítik a Bizottságot azon ellenőrök és ellenőrhajók nevéről, akiket, illetve amelyeket az év során az ICCAT-rendszerben való részvételre ki szándékoznak jelölni. Ezen információk felhasználásával a Bizottság a tagállamokkal együttműködve minden évben tervet dolgoz ki az Uniónak az ICCAT-rendszerben való részvételére vonatkozóan, és azt elküldi az ICCAT titkárságának és a tagállamoknak.

53. cikk

Az ellenőrző vizsgálati tervek megküldése

(1) A tagállamok minden év január 31-ig eljuttatják ellenőrző vizsgálati tervüket a Bizottsághoz. Az ellenőrző vizsgálati terveket a következőkkel összhangban kell összeállítani:

a) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra vonatkozó, az 1224/2009/EK rendelet 95. cikke alapján létrehozott egyedi ellenőrzési és vizsgálati programban meghatározott ellenőrző vizsgálati tevékenységek célkitűzései, prioritásai, eljárásai és referenciaértékei;

b) az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhalra vonatkozó, az 1224/2009/EK rendelet 46. cikke alapján létrehozott nemzeti ellenőrzési cselekvési programok.

(2) A Bizottság egybegyűjti a nemzeti ellenőrző vizsgálati terveket, és integrálja őket az uniós ellenőrző vizsgálati tervbe. A Bizottság az ellenőrző vizsgálati tervet a 6. cikk (1) bekezdésében említett tervekkel együtt jóváhagyásra megküldi az ICCAT titkárságának.

54. cikk

Ellenőrző vizsgálat jogsértés esetén

(1) A lobogó szerinti tagállam meghozza az e cikk (2) bekezdése szerinti intézkedéseket, amennyiben a lobogója alatt közlekedő valamely hajó:

a) elmulasztott eleget tenni a 25. és 26. cikkben említett jelentéstételi kötelezettségének; vagy

b) megsértette az e rendeletben, az 1224/2009/EK rendelet 89-93. cikkében és az 1005/2008/EK rendelet IX. fejezetében foglalt rendelkezéseket.

(2) A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a fizikai vizsgálatokra saját felügyelete alatt a kikötőiben kerüljön sor, vagy azokat egy általa kijelölt másik személy végezze, amennyiben a hajó nem a szóban forgó tagállam valamelyik kikötőjében tartózkodik.

55. cikk

Keresztellenőrzés

(1) A tagállamok többek között az ellenőri jelentések, a megfigyelői jelentések és a VMS-adatok alapján - az 1224/2009/EK rendelet 109. cikkének megfelelően - ellenőrzik a halászhajóik naplóinak benyújtását, valamint a naplókba, az átszállítási, illetve átrakási nyilatkozatokba és a kékúszójútonhal-fogási dokumentumokba bejegyzett vonatkozó információk helytállóságát.

(2) A tagállamok - az 1224/2009/EK rendelet 109. cikkének megfelelően - keresztellenőrzéseket végeznek valamennyi kirakodás, átrakás vagy ketrecbehelyezési művelet vonatkozásában a halászhajó naplójába bejegyzett fajonkénti mennyiségek, illetve az áthelyezési vagy az átrakási nyilatkozatban rögzített fajonkénti mennyiségek, valamint a kirakodási nyilatkozatban vagy a ketrecbe helyezésről szóló nyilatkozatban rögzített mennyiségek, illetve bármely egyéb érintett dokumentumban - többek között a számlán és/vagy értékesítési bizonylaton - feltüntetett mennyiségek összevetésével.

8. SZAKASZ

Forgalmazás

56. cikk

A forgalmazással kapcsolatos intézkedések

(1) Az 1224/2009/EK rendeletben, az 1005/2008/EK rendeletben és az 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben ( 4 ) foglaltakat nem érintve, tilos a kékúszójú tonhal minden olyan uniós kereskedelme, kirakodása, behozatala, kivitele, tenyésztési vagy hizlalási céllal történő ketrecbe helyezése, újrakivitele és átrakása, amelyet nem kísér az e rendeletben, a 640/2010/EU rendeletben és az 1936/2001/EK rendelet 4b. cikkében meghatározott pontos, teljes körű és hitelesített dokumentáció.

(2) Tilos a kékúszójú tonhal uniós kereskedelme, behozatala, kirakodása, tenyésztési vagy hizlalási céllal történő ketrecbe helyezése, feldolgozása, kivitele, újrakivitele és átrakása, ha:

a) azt olyan halászhajóval vagy csapdával fogták, amelynek lobogó szerinti állama az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedései alapján nem rendelkezik kvótával, fogási korláttal vagy halászati erőkifejtési részesedéssel az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengerben élő kékúszójú tonhal halászatára; vagy

b) azt olyan halászhajóval vagy csapdával fogták, amelynek egyéni kvótája vagy lobogó szerinti államának halászati lehetőségei a kifogás időpontjában ki voltak merítve.

(3) Az 1224/2009/EK rendeletben, az 1005/2008/EK rendeletben és az 1379/2013/EU rendeletben foglaltakat nem érintve tilos hizlaló vagy tenyésztő gazdaságból származó kékúszójú tonhal minden olyan uniós kereskedelme, behozatala, kirakodása, feldolgozása és kivitele, amely nem felel meg az (1) bekezdésben említett rendeleteknek.

VI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

57. cikk

Értékelés

A tagállamok minden év szeptember 15-ig részletes jelentést nyújtanak be a Bizottságnak e rendelet végrehajtásáról. A tagállamoktól kapott információk alapján a Bizottság minden év október 15-ig részletes jelentést nyújt be az ICCAT titkárságának a 14-04. sz. ICCAT-ajánlás végrehajtásáról.

58. cikk

Finanszírozás

Az 508/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet ( 5 ) alkalmazásában a kékúszójú tonhalra vonatkozóan az Atlanti-óceán keleti részén és a Földközi-tengeren alkalmazandó többéves helyreállítási terv az 1380/2013/EU rendelet 9. cikke szerinti többéves tervnek tekintendő.

59. cikk

Végrehajtás

(1) A Bizottságot az 1380/2013/EU rendelet 47. cikke által létrehozott Halászati és Akvakultúra-ágazati Bizottság segíti. Ez a bizottság a 182/2011/EU rendelet szerinti bizottság.

(2) Az e bekezdésre történő hivatkozáskor a 182/2011/EU rendelet 5. cikkét kell alkalmazni.

60. cikk

Hatályon kívül helyezés

(1) A 302/2009/EK rendelet hatályát veszti.

(2) A hatályon kívül helyezett rendeletre való hivatkozásokat az e rendeletre való hivatkozásoknak kell tekinteni, a XIII. mellékletben foglalt megfelelési táblázatnak megfelelően.

61. cikk

Hatálybalépés

Ez a rendelet az Európai Unió Hivatalos Lapjában való kihirdetését követő huszadik napon lép hatályba.

Ez a rendelet teljes egészében kötelező és közvetlenül alkalmazandó valamennyi tagállamban.

I. MELLÉKLET

A 14. cikk (2) bekezdésében említett halászati tevékenységekre vonatkozó egyedi feltételek

1. A 9. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseken túlmenően a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontja szerinti eltérésre vonatkozó egyedi feltételek keretében a kékúszójú tonhalnak az Atlanti-óceán keleti térségében folytatott halászatára engedéllyel rendelkező, csalival halászó hajók és pergetett horogsoros hajók maximális száma a kékúszójú tonhal célzott halászatában 2006-ban részt vevő uniós fogóhajók számában kerül rögzítésre.

2. A 9. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseken túlmenően a 14. cikk (2) bekezdésének b) pontja szerinti eltérésre vonatkozó egyedi feltételek keretében a kékúszójú tonhalnak az Adriai-tengeren folytatott tenyésztési célú halászatára engedéllyel rendelkező fogóhajók maximális száma a kékúszójú tonhal célzott halászatában 2008-ban részt vevő uniós fogóhajók számában kerül rögzítésre. E célból a kékúszójú tonhal célzott halászatában 2008-ban részt vevő horvát fogóhajók számát figyelembe kell venni.

3. A 9. cikk (3) bekezdésében foglalt rendelkezéseken túlmenően a 14. cikk (2) bekezdésének c) pontja szerinti eltérésre vonatkozó egyedi feltételek keretében a kékúszójú tonhalnak a Földközi-tengeren folytatott halászatára engedéllyel rendelkező, csalival halászó hajók, horogsoros hajók és kézi horogsoros hajók maximális száma a kékúszójú tonhal célzott halászatában 2008-ban részt vevő uniós fogóhajók számában kerül rögzítésre.

4. A fogóhajóknak az e melléklet 1., 2. és 3. pontja szerint meghatározott maximális számát az EUMSZ-szel összhangban és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően kell elosztani a tagállamok között.

5. A 8 kg testtömeg vagy 75 cm testhossz, illetve 30 kg testtömeg vagy 115 cm testhossz közötti kékúszójú tonhalra vonatkozó uniós kvóta legfeljebb 7 %-a osztható ki a 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjában és az e melléklet 1. pontjában említett, engedéllyel rendelkező fogóhajók között. E kvótát az EUMSZ-szel összhangban és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően kell elosztani a tagállamok között.

6. A 14. cikk (2) bekezdésének a) pontjától eltérve, az e melléklet 5. pontja szerinti 7 %-os kvótán belül legfeljebb 100 tonna osztható ki a legalább 6,4 kg testtömegű vagy 70 cm testhosszal rendelkező kékúszójú tonhal olyan fogásaira, amelyeket 17 méternél kisebb, csalit használó hajók ejtenek.

7. A 14. cikk (2) bekezdésének b) pontjában és az e melléklet 2. pontjában említett eltérésre vonatkozó egyedi feltételek szerinti halászat vonatkozásában a tagállamok között kiosztható maximális uniós kvótát az EUMSZ-szel összhangban és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően kell meghatározni.

8. A 8 kg testtömeg vagy 75 cm testhossz, illetve 30 kg testtömeg vagy 115 cm testhossz közötti kékúszójú tonhalra vonatkozó uniós kvóta legfeljebb 2 %-a osztható ki a 14. cikk (2) bekezdésének c) pontjában és az e melléklet 3. pontjában említett, engedéllyel rendelkező fogóhajók között. Ezt a kvótát az EUMSZ-szel összhangban és az 1380/2013/EU rendelet 16. cikkének megfelelően kell elosztani a tagállamok között.

9. Minden olyan tagállam, amelynek csalival halászó hajói, horogsoros hajói, kézi horogsoros hajói és pergetett horogsoros hajói a 14. cikk (2) bekezdésével és e melléklettel összhangban engedéllyel rendelkeznek a kékúszójú tonhal halászatára, bevezeti a következő farokcímkézési követelményeket:

a) a farokcímkéket közvetlenül a kirakodás után kell elhelyezni valamennyi kékúszójútonhal-egyeden;

b) minden egyes farokcímkének egyedi azonosító számmal kell rendelkeznie, amelyet a kékúszójú tonhalra vonatkozó statisztikák tartalmaznak, és amelyet valamennyi, tonhalat tartalmazó csomag külsején feltüntetnek.

II. MELLÉKLET

A halászati naplóra vonatkozó követelmények

A. FOGÓHAJÓK

A halászati naplóra vonatkozó minimumkövetelmények:

1. A napló oldalait számozni kell.

2. A naplót minden nap (éjfélig) vagy minden kikötőbe érkezés előtt ki kell tölteni.

3. A naplót tengeren végzett ellenőrző vizsgálat során ki kell tölteni.

4. Az egyes oldalak egy másolatának a naplóban kell maradnia.

5. A naplót egy műveleti évnek megfelelő időtartamig a fedélzeten kell tartani.

A halászati napló tartalmára vonatkozó minimumkövetelmények:

1. A parancsnok neve és címe.

2. A kihajózások napja és az indulási kikötő, az érkezések napja és az érkezési kikötő.

3. A hajó neve, lajstromozási száma, ICCAT-száma, nemzetközi rádióhívójele és (adott esetben) IMO-száma.

4. Halászeszközök:

a) FAO-típuskód;

b) méret (pl. hossz, szembőség, horgok száma).

5. A halászati út minden napján (legalább) egy sor bejegyzés a tengeren végzett műveletekről, a következők feltüntetésével:

a) tevékenység (pl. halászat, hajózás);

b) földrajzi helymeghatározás: pontos napi helymeghatározás (fokban és percben), minden egyes halászati művelet során, vagy délben, ha az adott napon nem folytattak halászati tevékenységet;

c) a fogások feljegyzése, megadva többek között az alábbiakat:

1. FAO-kód;

2. kerekített tömeg kg-ban naponta;

3. egyedek száma naponta.

Az erszényes kerítőhálós hajók esetében ezeket az adatokat halászati műveletenként kell rögzíteni, beleértve azt is, ha nem volt fogás.

6. A parancsnok aláírása.

7. Tömegmérési módszerek: becslés, mérlegelés a fedélzeten.

8. A naplót a halak élőtömege szerint kell vezetni, és fel kell tüntetni az értékeléskor használt átváltási együtthatókat.

A halászati naplókba kirakodás vagy átrakás esetén bejegyzendő alapvető információk:

1. A kirakodás/átrakás napja és a kikötő.

2. Termékek:

a) faj és kiszerelés FAO-kódonként;

b) a halegyedek vagy ládák száma és kg-ban megadott mennyisége.

3. A hajóparancsnok vagy a hajózási ügynök aláírása;

4. Átrakás esetén: a fogadó hajó neve, lobogója és ICCAT-száma.

A halászati naplókba ketrecbe való áthelyezés esetén bejegyzendő alapvető információk:

1. Az áthelyezési művelet dátuma, időpontja és helye (földrajzi szélesség/hosszúság);

2. Termékek:

a) a fajok azonosítása FAO-kóddal;

b) a halketrecbe átrakott fogás egyedszáma és kg-ban megadott tömege.

3. A vontatóhajó neve, lobogója és ICCAT-száma.

4. A rendeltetési hely szerinti halgazdaság neve és ICCAT-száma.

5. Közös halászati művelet esetén az 1-4. pontban foglalt információkon túlmenően a parancsnok a naplóban köteles rögzíteni a következőket:

a) a halat ketrecekbe áthelyező fogóhajók tekintetében:

- a fedélzeten tárolt fogás mennyisége,

- a hajó egyéni kvótájából levont fogásmennyiségek,

- a közös halászati műveletben részt vevő egyéb hajók neve;

b) ugyanazon közös halászati művelet keretében a halzsákmány áthelyezésében részt nem vevő egyéb fogóhajók tekintetében:

- a halászhajó neve, nemzetközi rádióhívójele és ICCAT-száma,

- egy megjegyzés arra vonatkozóan, hogy nem tártoltak fogásokat a fedélzeten, illetve hogy nem helyeztek át fogásokat halketrecbe,

- a hajók egyéni kvótájából levont fogásmennyiségek,

- az a) pontban említett fogóhajó neve és ICCAT-száma.

B. VONTATÓHAJÓK

1. A vontatóhajó parancsnoka a napi bontású naplóban köteles rögzíteni az áthelyezési művelet dátumát, időpontját és földrajzi helyét, az áthelyezett halak mennyiségét (egyedszám és kilogrammban kifejezett tömeg), a ketrec számát, valamint a fogóhajó nevét, lobogóját és ICCAT-számát, a műveletben részt vevő többi hajó nevét és ICCAT-számát, a rendeltetési hely szerinti halgazdaság nevét és ICCAT-számát, továbbá az ICCAT áthelyezési nyilatkozat számát.

2. A kisegítő hajókra vagy más vontatóhajóra történő további áthelyezésekről jelentést kell tenni, amelyben meg kell adni az 1. pontban előírt valamennyi információt, valamint a kisegítő vagy vontatóhajó nevét, lobogóját és ICCAT-számát, továbbá az ICCAT áthelyezési nyilatkozat számát.

3. A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi áthelyezés részleteit. A napi bontású naplót a fedélzeten kell tartani és ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

C. KISEGÍTŐ HAJÓK

1. A kisegítő hajó parancsnoka tevékenységéről köteles naponta beszámolni a naplóban, megjelölve többek között a dátumot, az időpontot, a tevékenység földrajzi helyét és a kékúszójú tonhal fedélzetre vett mennyiségeit, valamint annak a halászhajónak, illetve halgazdaságnak vagy csapdának a nevét, amelyhez tevékenysége kapcsolódik.

2. A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi tevékenység részleteit. A napi bontású naplót a fedélzeten kell tartani és ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

D. FELDOLGOZÓHAJÓK

1. A feldolgozóhajó parancsnoka a napi bontású naplóban köteles rögzíteni a tevékenységek dátumát, időpontját és földrajzi helyét, valamint a kékúszójú tonhalak átrakott mennyiségét, továbbá - adott esetben - a halgazdaságoktól, csapdáktól vagy fogóhajóktól kapott kékúszójú tonhalak számát és tömegét. A parancsnoknak ezenkívül meg kell adnia a szóban forgó halgazdaságok, csapdák és fogóhajók nevét és ICCAT-számát.

2. A feldolgozóhajó parancsnoka köteles napi bontású feldolgozási naplót vezetni, megadva az áthelyezett vagy átrakott halak kerekített tömegét és egyedszámát, az alkalmazott átváltási tényezőt, valamint termékkiszerelésenként a tömeget és a mennyiséget.

3. A feldolgozóhajó parancsnoka köteles rakodási tervet készíteni, amelyen látható az egyes fajok és termékkiszerelések helye és mennyisége.

4. A napi bontású naplónak tartalmaznia kell a halászidény során elvégzett valamennyi átrakás részleteit. A napi bontású naplót, a feldolgozási naplót, a rakodási tervet és az ICCAT átrakási nyilatkozatok eredeti példányait a fedélzeten kell tartani és azokat ellenőrzés céljára mindenkor rendelkezésre kell bocsátani.

III. MELLÉKLET

ICCAT átrakási nyilatkozat

IV. MELLÉKLET

V. MELLÉKLET

VI. MELLÉKLET

Dátum: ...

Érvényesítés a lobogó szerinti állam által: ...

VII. MELLÉKLET

Regionális ICCAT-megfigyelői program

REGIONÁLIS ICCAT-MEGFIGYELŐK KIJELÖLÉSE

1. A feladatok ellátásához a regionális ICCAT-megfigyelőknek rendelkezniük kell a következőkkel:

a) elegendő tapasztalat a fajok és a halászeszközök felismeréséhez;

b) az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek kielégítő ismerete, amelyet a tagállamok által az ICCAT képzési iránymutatások alapján kiállított bizonyítvány tanúsít;

c) jó megfigyelőképesség és pontos jegyzőkönyv-vezetésre való alkalmasság;

d) a megfigyelt hajó lobogó szerinti államában vagy a megfigyelt halgazdaságban beszélt nyelv kielégítő ismerete.

A REGIONÁLIS ICCAT-MEGFIGYELŐK KÖTELEZETTSÉGEI

2. A regionális ICCAT-megfigyelők:

a) elvégezték az ICCAT által kidolgozott iránymutatásokban előírt technikai képzést;

b) valamely tagállam állampolgárai és - lehetőség szerint - nem a halgazdaság vagy csapda helye szerinti állam vagy az erszényes kerítőhálós hajó lobogó szerinti államának polgárai. Ha azonban a kékúszójú tonhalakat lehalásszák a ketrecből és friss termékként értékesítik, a lehalászást figyelemmel kísérő regionális ICCAT-megfigyelő lehet a halgazdaságért felelős tagállam állampolgára;

c) alkalmasak a 3. pontban előírt feladatok elvégzésére;

d) szerepelnek a regionális ICCAT-megfigyelők ICCAT által vezetett jegyzékében;

e) aktuálisan nincsenek pénzügyi vagy más érdekeltségeik a kékúszójútonhal-halászatban.

A REGIONÁLIS ICCAT-MEGFIGYELŐK FELADATAI

3. A regionális ICCAT-megfigyelők feladatai elsősorban a következők:

a) az erszényes kerítőhálós hajókon szolgálatot teljesítő megfigyelők nyomon követik, hogy az erszényes kerítőhálós hajók megfelelnek-e az ICCAT által elfogadott vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek. Ezen belül a regionális megfigyelők:

1. azokban az esetekben, amikor a regionális ICCAT-megfigyelők olyan megfigyelést tesznek, amely az ICCAT-ajánlások be nem tartását jelentheti, az erre vonatkozó információkat haladéktalanul közlik a regionális ICCAT-megfigyelői programot végrehajtó társasággal, amely azt késedelem nélkül továbbítja a fogóhajó lobogója szerinti állam hatóságainak;

2. rögzítik a halászati tevékenységekre vonatkozó információkat és azokról jelentést tesznek;

3. megfigyelik és megbecsülik a fogásokat, valamint ellenőrzik a naplóba bejegyzett adatokat;

4. napi jelentést készítenek az erszényes kerítőhálós hajók áthelyezési tevékenységeiről;

5. megfigyelik és feljegyzik az ICCAT állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseit esetlegesen megsértő halászati tevékenységet folytató hajókat;

6. rögzítik az áthelyezési tevékenységekre vonatkozó információkat és azokról jelentést tesznek;

7. ellenőrzik a hajók áthelyezési tevékenység közbeni földrajzi helyzetét;

8. megfigyelik és megbecsülik az áthelyezett termékeket, többek között videofelvételek megtekintése alapján;

9. ellenőrzik és feljegyzik az érintett halászhajó nevét és ICCAT-számát;

10. tudományos munkát végeznek, például - amennyiben a Bizottság előírja - az SCRS-irányelvek alapján adatokat gyűjtenek a Task II. keretében;

b) a halgazdaságokban és a csapdáknál szolgálatot teljesítő regionális ICCAT-megfigyelők nyomon követik, hogy a halgazdaságok, illetve a csapdák megfelelnek-e az ICCAT által elfogadott vonatkozó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseknek. Ezen belül a regionális ICCAT-megfigyelők:

1. ellenőrzik az áthelyezési nyilatkozatban, a ketrecbehelyezési nyilatkozatban és a kékúszójútonhal-fogási dokumentumban szereplő adatokat, többek között videofelvételek megtekintése alapján;

2. hitelesítik az áthelyezési nyilatkozatban, a ketrecbehelyezési nyilatkozatban és a kékúszójútonhal-fogási dokumentumban szereplő adatokat;

3. napi jelentést készítenek a halgazdaságok és a csapdák áthelyezési tevékenységeiről;

4. az áthelyezési nyilatkozatot, a ketrecbehelyezési nyilatkozatot és a kékúszójútonhal-fogási dokumentumot csak akkor jegyzik ellen, amennyiben úgy találják, hogy a bennük szereplő információk összhangban vannak megfigyeléseikkel, többek között a 35. cikk (1) bekezdésében és a 44. cikk (1) bekezdésében említett követelményeknek megfelelően elkészített videofelvétellel;

5. tudományos munkát végeznek, például - amennyiben a Bizottság előírja - az SCRS-irányelvek alapján mintákat gyűjtenek;

6. feljegyzik és ellenőrzik, hogy az egyedeken van-e bármilyen címke, a természetes megkülönböztető jegyeket is beleértve, valamint jelentést tesznek, ha arra utaló jeleket fedeznek fel, hogy a címkéket nemrégiben eltávolították;

c) az ezzel a ponttal összhangban összegyűjtött információkat összefoglaló általános jelentéseket készítenek, illetve lehetőséget biztosítanak arra, hogy a parancsnok vagy a halgazdaság üzemeltetője ahhoz releváns információkat fűzzön;

d) a megfigyelési időszak leteltét követő 20 napon belül a c) pontban említett általános jelentést eljuttatják a titkárságnak;

e) az ICCAT-bizottság által meghatározottakkal összhangban bármilyen más feladatot ellátnak.

4. A regionális ICCAT-megfigyelők az erszényes kerítőhálós hajók és a halgazdaságok halászati és áthelyezési műveleteivel kapcsolatos valamennyi információt kötelesek bizalmasan kezelni, és erre a regionális ICCAT-megfigyelői kinevezésükkel egyidejűleg írásos formában is kötelezettséget vállalnak.

5. A regionális ICCAT-megfigyelőknek meg kell felelniük a hajó lobogója szerinti vagy a halgazdaság helye szerinti azon állam törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseiben szereplő követelményeknek, amely joghatóságot gyakorol a felett a hajó vagy halgazdaság felett, amelyre, illetve amelybe a regionális ICCAT-megfigyelőket kirendelték.

6. A regionális ICCAT-megfigyelők kötelesek tiszteletben tartani az alá- és fölérendeltségi viszonyokat és azokat az általános magatartási szabályokat, amelyek a hajó és a halgazdaság teljes személyzetére vonatkoznak, feltéve, hogy e szabályok nem ütköznek a regionális ICCAT-megfigyelők e program szerinti feladataival és a hajó vagy a halgazdaság személyzetének az e melléklet 7. pontjában és az 51. cikk (6) bekezdésében meghatározott kötelezettségeivel.

A LOBOGÓ SZERINTI TAGÁLLAMOK KÖTELEZETTSÉGEI AZ ICCAT REGIONÁLIS MEGFIGYELŐIVEL SZEMBEN

7. Az adott erszényes kerítőhálós hajóért, halgazdaságért vagy csapdáért felelős tagállamok gondoskodnak arról, hogy a regionális ICCAT-megfigyelők:

a) felszállhassanak a hajókra, kapcsolatba léphessenek a halgazdaságok és a csapdák személyzetével, valamint hozzáférhessenek a halászeszközökhöz, a ketrecekhez és a berendezésekhez;

b) e melléklet 3. pontjában meghatározott feladataik ellátása érdekében kérésre hozzáférjenek a következő berendezésekhez, amennyiben ilyenek találhatók azon a hajón, amelyre kirendelték őket:

1. műholdas navigációs berendezés;

2. használatban lévő radarképernyő;

3. elektronikus kommunikációs eszközök;

c) a megfigyelőknek a tisztekkel azonos szállást kell biztosítani, beleértve az elhelyezést, élelmezést és megfelelő szaniterhelyiségek biztosítását;

d) a megfigyelőknek megfelelő helyet kell biztosítani a parancsnoki hídon vagy a kormányosfülkében az adminisztratív munka elvégzésére, valamint a fedélzeten a megfigyelői feladatok ellátására.

A REGIONÁLIS ICCAT-MEGFIGYELŐI PROGRAM KERETÉBEN FELMERÜLŐ KÖLTSÉGEK

8. A regionális ICCAT-megfigyelők tevékenysége során felmerülő valamennyi költséget az egyes halgazdaságok üzemeltetői, illetve az erszényes kerítőhálós hajók tulajdonosai viselik.

VIII. MELLÉKLET

Az ICCAT közös nemzetközi ellenőrző vizsgálati rendszere

Az ICCAT negyedik rendes ülésén (Madrid, 1975. november) és 2008-as marrakeshi éves ülésén a következőkben állapodott meg:

Az egyezmény IX. cikkének (3) bekezdése alapján az ICCAT-bizottság a nemzeti joghatóságon kívül eső vizek nemzetközi ellenőrzésére vonatkozó ajánlásában a következő rendelkezések elfogadására tesz javaslatot az egyezmény és az egyezmény alapján elfogadott hatályos intézkedések alkalmazásának biztosítása érdekében:

I. SÚLYOS JOGSÉRTÉSEK

1. E szabályzat alkalmazásában súlyos jogsértésnek minősül az ICCAT-bizottság által elfogadott állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedésekben szereplő rendelkezések következő módokon történő megsértése:

a) a lobogó szerinti szerződő fél által kiállított felhatalmazás, engedély vagy jogosítvány nélkül folytatott halászat;

b) a fogási és a fogásokkal összefüggő egyéb adatoknak az ICCAT-bizottság által rögzített jelentéstételi előírásoknak meg nem felelő nyilvántartása, vagy az ilyen fogási és/vagy a fogásokkal összefüggő egyéb adatoknak a valóságtól lényegesen eltérő rögzítése a jelentésben;

c) halászat tilalmi övezetben;

d) halászat tilalmi időszakban;

e) az ICCAT alkalmazandó állományvédelmi és -gazdálkodási intézkedéseinek megsértésével egyes fajok szándékos kifogása vagy fedélzeten tartása;

f) az ICCAT szabályai értelmében hatályban lévő fogási korlátok vagy kvóták nagymértékű megsértése;

g) tiltott halászeszközök használata;

h) halászhajó jelöléseinek, azonosításának vagy lajstromozásának meghamisítása vagy szándékos elrejtése;

i) egy jogsértés vizsgálatához tartozó bizonyíték elrejtése, meghamisítása vagy megsemmisítése;

j) olyan többszöri jogsértés, amely összességében az ICCAT hatályban lévő intézkedései súlyos figyelmen kívül hagyásának minősül;

k) engedéllyel rendelkező ellenőr vagy megfigyelő ellen elkövetett testi sértés, neki való ellenszegülés, az ellenőr vagy megfigyelő megfélemlítése, szexuális zaklatása, feladatai ellátásának zavarása, vagy szükségtelen akadályozása és késleltetése;

l) a hajómegfigyelési rendszerbe történő szándékos beavatkozás vagy a rendszer üzemen kívül helyezése;

m) az ICCAT által meghatározandó egyéb jogsértések, amint ezeket felveszik a jegyzékbe és e szabályzat átdolgozott változatában közzéteszik;

n) felderítő repülőgépek segítségével folytatott halászat;

o) beavatkozás a műholdas megfigyelési rendszerbe és/vagy egy hajó VMS nélküli üzemeltetése;

p) áthelyezési tevékenység végzése áthelyezési nyilatkozat nélkül;

q) tengeren végzett átrakási művelet.

2. Ha egy halászhajó fedélzetén annak ellenőrző vizsgálata során az engedéllyel rendelkező ellenőr az 1. pontban szereplő meghatározás alapján súlyos jogsértésnek minősülő tevékenységet vagy körülményt tapasztal, az ellenőrhajó lobogója szerinti állam hatóságai közvetlenül, valamint az ICCAT titkárságán keresztül is haladéktalanul kötelesek értesíteni a halászhajó lobogója szerinti államot. Ilyen helyzetekben az ellenőrnek a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesítenie kell, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

3. Az ICCAT-ellenőr a halászhajó naplójában köteles rögzíteni az elvégzett ellenőrző vizsgálatok adatait és a feltárt jogsértéseket.

4. A lobogó szerinti tagállam gondoskodik arról, hogy a 2. pontban említett ellenőrző vizsgálatot követően az érintett halászhajó hagyjon fel minden halászati tevékenységgel. A lobogó szerinti tagállam a halászhajót kötelezi, hogy 72 órán belül induljon el az általa kijelölt kikötőbe, ahol vizsgálatot kell indítani.

5. Ha a hajót nem kötelezik kikötésre, a lobogó szerinti tagállam erről kellő időben megfelelő indoklást küld az Európai Bizottságnak, amely továbbítja az információt az ICCAT titkárságának, amely azt kérésre a többi szerződő fél rendelkezésére bocsátja.

II. AZ ELLENŐRZŐ VIZSGÁLATOK LEFOLYTATÁSA

6. Az ellenőrző vizsgálatokat a szerződő felek által kijelölt ellenőrök hajtják végre. A felhatalmazott kormányzati ügynökségek és az e feladat elvégzésére a nemzeti kormányok által kijelölt egyes ellenőrök nevét el kell küldeni az ICCAT-bizottságnak.

7. A nemzetközi fedélzeti ellenőrző vizsgálati feladatokat e mellékletnek megfelelően ellátó hajóknak az ICCAT-bizottság által jóváhagyott és az ICCAT titkársága által kibocsátott egyedi lobogó vagy jelzőlobogó alatt kell hajózniuk. Az így használt hajók nevét az ellenőrző vizsgálatok megkezdése előtt a lehető leghamarabb közölni kell az ICCAT titkárságával. Az ICCAT titkárságának a kijelölt ellenőrhajókkal kapcsolatos információkat minden szerződő fél számára hozzáférhetővé kell tennie, többek között úgy, hogy azokat közzéteszi jelszóval védett weboldalán.

8. Minden egyes ellenőr köteles megfelelő, a lobogó szerinti állam hatóságai által kiállított személyazonosító okmányt magánál tartani, amely az e melléklet 21. pontja szerinti minta alapján készül.

9. A 16. pont alapján elfogadott rendelkezésekre is figyelemmel, az egyezmény hatálya alá tartozó területen a nemzeti joghatóságon kívül eső vizeken tonhalra vagy tonhalfélékre halászó, valamely szerződő fél lobogója alatt közlekedő hajónak meg kell állnia, ha egy ellenőrt szállító, a 7. pontban leírt ICCAT-jelzőlobogó alatt közlekedő hajóról a nemzetközi jelkódex szerint erre utasítást kap, kivéve, ha a hajó éppen halászati műveletet folytat, amely esetben a hajónak közvetlenül a halászati művelet befejezése után kell megállnia. A hajóparancsnok a 10. pont szerint összeállított ellenőrcsoportnak köteles engedélyt adni a fedélzetre szállásra, valamint e célra hajólétrát biztosítani. A parancsnoknak gondoskodnia kell arról, hogy az ellenőrcsoport megvizsgálhassa a berendezéseket, a fogásokat vagy a halászeszközöket, valamint minden olyan okmányt, amelyet valamely ellenőr szükségesnek tart annak igazolására, hogy a hajó eleget tesz az ICCAT-bizottság hatályos ajánlásaiban az érintett hajó lobogó szerinti állama tekintetében meghatározott követelményeknek. Ezenkívül az ellenőr feltehet bármilyen általa szükségesnek tartott kérdést.

10. Az ellenőrcsoport létszámát az ellenőrhajó parancsnoki szerepet betöltő tisztje határozza meg a lényeges körülmények figyelembevételével. Az ellenőrcsoportot az e mellékletben meghatározott feladatok biztonságos körülmények közötti ellátásához szükséges legkisebb létszámúra kell szabni.

11. Hajóra szálláskor az ellenőr köteles bemutatni a 8. pontban ismertetett személyazonosító okmányokat. Az ellenőrnek be kell tartania az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó és legénysége biztonságára vonatkozó általánosan elfogadott nemzetközi rendelkezéseket, eljárásokat és gyakorlatokat, valamint úgy kell eljárnia, hogy a halászati tevékenységeket vagy a termékek raktérben való elhelyezését a lehető legkisebb mértékben hátráltassa és - amennyire lehetséges - elkerüljön minden olyan tevékenységet, amely káros hatással lenne a fedélzeten lévő fogás minőségére.

Minden egyes ellenőrnek azon tények vizsgálatára kell szorítkoznia, amelyek az ICCAT-bizottságnak az érintett hajó lobogó szerinti államára vonatkozóan érvényes ajánlásaiban megállapított követelmények teljesítésének igazolásához szükségesek. Az ellenőrző vizsgálat során az ellenőr a halászhajó parancsnokától bármilyen segítséget kérhet. Az ellenőrző vizsgálatról jelentést kell készítenie az ICCAT-bizottság által jóváhagyott formában. Az ellenőr a hajóparancsnok jelenlétében köteles aláírni a jelentést, aki a jelentéssel kapcsolatban általa megfelelőnek vélt észrevételeket tehet, illetve ilyen észrevételekkel egészíttetheti ki a jelentést, és ezen észrevételeit aláírja.

12. A jelentésről másolatot kap a hajóparancsnok és az ellenőrcsoportot küldő kormány, amely utóbbi továbbítja azt az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó lobogó szerinti államának megfelelő hatóságai és az ICCAT-bizottság számára. Ha az ICCAT-ajánlások bárminemű megsértését állapítja meg, az ellenőr lehetőség szerint a halászhajó lobogója szerinti állam azon ellenőrhajóit is értesíti, amelyek tudomása szerint a közelben tartózkodnak.

13. Az ellenőr utasításainak megtagadását vagy be nem tartását az ellenőrző vizsgálat tárgyát képező hajó lobogó szerinti állama ugyanúgy szankcionálja, mint a saját ellenőrei által adott utasítások megtagadását vagy be nem tartását.

14. Az ellenőrök az e rendelkezésekből adódó feladataikat az e rendeletben megállapított szabályoknak megfelelően kötelesek ellátni, de továbbra is nemzeti hatóságaik operatív ellenőrzése alatt maradnak, és nekik tartoznak felelősséggel.

15. A külföldi ellenőrök által az e rendelkezések szerint végzett dokumentumalapú ellenőrző vizsgálatok alapján készített ellenőrző vizsgálati jelentéseket és a 94-09. sz. ajánlás szerinti észlelési adatlapokat, illetve az említett dokumentumalapú vizsgálatok alapján tett megállapításokat a szerződő felek a saját ellenőreik által készített jelentésekre vonatkozó nemzeti jogszabályoknak megfelelően veszik figyelembe és kezelik. E pont rendelkezései nem rónak a szerződő felekre olyan kötelezettséget, hogy a külföldi ellenőr által készített jelentésnek nagyobb bizonyító erőt tulajdonítsanak, mint amellyel az az adott ellenőr saját országában rendelkezne. A szerződő feleknek együtt kell együttműködniük annak érdekében, hogy előmozdítsák az e rendelkezések keretében tevékenységet végző ellenőrök jelentéseivel kapcsolatos bírósági és egyéb jogi eljárásokat.

16.

a) A szerződő feleknek minden év február 15-ig tájékoztatniuk kell az ICCAT-bizottságot az e rendelet keretében a folyó naptári évben végzendő ellenőrző vizsgálati tevékenységükkel kapcsolatos előzetes terveikről, és az ICCAT-bizottság javaslatokat tehet a szerződő feleknek az e területet érintő nemzeti tevékenységek összehangolására, beleértve az ellenőrök és az ellenőröket szállító hajók számának megállapítását is.

b) Az e rendeletben meghatározott rendelkezéseket és a részvételi terveket a szerződő feleknek egymás között alkalmazniuk kell, hacsak nincs közöttük erre vonatkozóan más megállapodás, továbbá az ICCAT-bizottságot minden ilyen jellegű megállapodásról értesíteni kell. Amennyiben azonban két szerződő fél közül az egyik ilyen értelmű értesítést küld az ICCAT-bizottságnak, az ellenőrző vizsgálati rendszer végrehajtását - az említett megállapodás megkötéséig - fel kell függeszteni.

17.

a) A halászeszközt azon alterületre vonatkozó hatályos szabályok szerint kell megvizsgálni, ahol az ellenőrző vizsgálatot végzik. Az ellenőr az ellenőrző vizsgálati jelentésben köteles megjelölni az ellenőrző vizsgálat végzésének helye szerinti alterületet, valamint ismertetni az esetlegesen feltárt jogsértéseket.

b) Az ellenőr jogosult ellenőrző vizsgálatnak alávetni minden használatban lévő vagy a fedélzeten található halászeszközt.

18. Az ellenőrnek az ICCAT-bizottság által jóváhagyott azonosító jelzéssel kell ellátnia azokat az ellenőrző vizsgálat alá vont halászeszközöket, amelyek a jelek szerint nem felelnek meg az érintett hajó lobogó szerinti államára vonatkozóan érvényes ICCAT-bizottsági ajánlásoknak, és erről az ellenőrző vizsgálati jelentésben is be kell számolnia.

19. Az ellenőr fényképeket készíthet a halászeszközökről, a berendezésekről, a dokumentumokról, illetve bármely más, általa szükségesnek tartott tárgyról oly módon, hogy a fényképen látszódjanak a tárgy azon részei, amelyek véleménye szerint nem felelnek meg a hatályos szabályozásnak; ilyen esetben a lefényképezett tárgyakat fel kell sorolni a jelentésben, és a fényképek másolatát csatolni kell a jelentésnek a lobogó szerinti állam számára küldött példányához.

20. Az ICCAT-ajánlásoknak való megfelelés megállapítására az ellenőr szükség szerint a fedélzeten lévő összes fogást ellenőrző vizsgálatnak veti alá.

21. Az ellenőrök azonosítására szolgáló, kártyaformátumú okmány mintája:

IX. MELLÉKLET

A videofelvétel-készítési eljárásokra vonatkozó minimumkövetelmények

Áthelyezési műveletek

1. Az eredeti videofelvételt tartalmazó elektronikus tárolóeszközt az áthelyezési művelet befejezése után mielőbb a regionális ICCAT-megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani, aki azt a további manipulációk megelőzése érdekében azonnal ellátja elektronikus aláírással.

2. Az eredeti felvételt az esetnek megfelelően a fogóhajó fedélzetén, illetve a halgazdaság vagy a csapda üzemeltetőjénél kell tartani az adott engedély érvényességének teljes időtartama alatt.

3. A videofelvételt két azonos példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt a kerítőhálós hajón tartózkodó regionális ICCAT-megfigyelőnek, a másikat pedig a vontatóhajón tartózkodó nemzeti megfigyelőnek kell átadni; az utóbbi példánynak az áthelyezési nyilatkozatot és a hozzá kapcsolódó fogásokat kell kísérnie. Ez az eljárás csak az áthelyezési művelet vontatóhajók közötti lebonyolítása esetén vonatkozik a nemzeti megfigyelőkre.

4. Minden videofelvétel elején és/vagy végén meg kell jeleníteni az áthelyezésre vonatkozó ICCAT-engedély számát.

5. Minden egyes felvételen végig fel kell tüntetni a videofelvétel készítésének dátumát és időpontját.

6. A videofelvételnek tartalmaznia kell a hálónak/ajtónak az áthelyezés megkezdése előtt történő kinyitását és bezárását, és a felvételen láthatónak kell lennie, hogy a fogadó és átadó ketrecek már tartalmaznak-e kékúszójú tonhalakat.

7. A videofelvételnek folyamatosnak kell lennie, megszakítások és vágások nélkül, és az áthelyezési művelet egészét le kell fednie.

8. A videofelvételt olyan minőségben kell elkészíteni, hogy a felvétel alapján megbecsülhető legyen az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma.

9. Ha a videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma, az ellenőrző hatóságnak új áthelyezési művelet végrehajtását kell kérnie. Az új áthelyezési művelet során valamennyi kékúszójútonhal-egyedet a fogadó ketrecből egy másik, üres ketrecbe kell áthelyezni.

Ketrecbehelyezési műveletek

1. Az eredeti videofelvételt tartalmazó elektronikus tárolóeszközt a ketrecbehelyezési művelet befejezése után mielőbb a regionális ICCAT-megfigyelő rendelkezésére kell bocsátani, aki azt a további manipulációk megelőzése érdekében azonnal ellátja elektronikus aláírással.

2. Az eredeti felvételt adott esetben az engedély érvényességének teljes időtartama alatt a halgazdaságban kell tartani.

3. A videofelvételt két azonos példányban kell elkészíteni. Az egyik példányt a halgazdaságba kirendelt regionális ICCAT-megfigyelőnek kell átadni.

4. Minden videofelvétel elején és/vagy végén meg kell jeleníteni a ketrecbe helyezésre vonatkozó ICCAT-engedély számát.

5. Minden egyes felvételen végig fel kell tüntetni a videofelvétel készítésének dátumát és időpontját.

6. A videofelvételnek tartalmaznia kell a hálónak/ajtónak a ketrecbe helyezés megkezdése előtt történő kinyitását és bezárását, és a felvételen láthatónak kell lennie, hogy a fogadó és átadó ketrecek már tartalmaznak-e kékúszójú tonhalakat.

7. A videofelvételnek folyamatosnak kell lennie, megszakítások és vágások nélkül, és a ketrecbehelyezési művelet egészét le kell fednie.

8. A videofelvételt olyan minőségben kell elkészíteni, hogy a felvétel alapján megbecsülhető legyen az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma.

9. Ha a videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg az áthelyezett kékúszójú tonhalak száma, az ellenőrző hatóságnak új ketrecbehelyezési művelet végrehajtását kell kérnie. Az új ketrecbehelyezési művelet során valamennyi kékúszójútonhal-egyedet a fogadó halgazdaság ketrecéből egy másik, üres halgazdasági ketrecbe kell áthelyezni.

X. MELLÉKLET

A 46. cikk (2)-(7) bekezdésében és a 47. cikk (1) bekezdésében említett programokra és jelentéstételi kötelezettségekre vonatkozó előírások és eljárások

A. Sztereoszkopikus kamerarendszerek használata

A sztereoszkopikus kamerarendszereknek a ketrecbehelyezési műveletek során e rendelet 46. cikke szerinti használatára az alábbi szabályok vonatkoznak:

1. Az élő halakat érintő mintavétel gyakoriságának a ketrecbe helyezett halak mennyiségének legalább 20 %-át le kell fednie. Ha technikailag lehetséges, az élő halakat érintő mintavételnek folyamatosnak kell lennie oly módon, hogy minden ötödik egyedet mérnek meg. Az ilyen mintavételt a kamerától 2-8 méter távolságban mért halakon kell elvégezni.

2. A donorketrecet és a fogadó ketrecet összekötő áthelyezési kapu legfeljebb 10 méter széles és legfeljebb 10 méter magas legyen.

3. Ha a halak hosszának mérése multimodális eloszlást mutat (két vagy több eltérő méretű kohorsz), akkor egynél több átváltási algoritmust lehet használni ugyanarra a ketrecbehelyezési műveletre. A farok tövéig mért hossz össztömeggé történő átváltására az SCRS által megállapított legfrissebb algoritmus(oka)t kell használni, a ketrecbehelyezési műveletek során mért halak méretosztályának megfelelően.

4. A sztereoszkopikus hosszméretvétel hitelesítését az egyes ketrecbehelyezési műveletek előtt kell elvégezni, egy 2-8 méter távolságra levő mérőrúd használatával.

5. A sztereoszkopikus program eredményeinek közlésekor fel kell tüntetni a sztereoszkopikus kamerarendszerre vonatkozó műszaki leírásban szereplő hibahatárt, amely nem lehet több +/- 5 %-nál.

6. A sztereoszkopikus program eredményeiről szóló jelentésnek ki kell térnie valamennyi fentiekben felsorolt műszaki paraméterre, beleértve a mintavétel gyakoriságát, a mintavétel módját, a kamerától való távolságot, az áthelyezési kapu méretét és az algoritmusokat (hosszúság-tömeg viszony). Az SCRS-nek felül kell vizsgálnia ezeket a paramétereket, és szükség esetén ajánlásokat kell előterjesztenie módosításuk céljából.

7. Amennyiben a sztereoszkopikus videofelvétel elégtelen minősége miatt nem becsülhető meg a ketrecbe helyezés alatt álló kékúszójú tonhalak tömege, a fogóhajóért, a csapdáért vagy a halgazdaságért felelős tagállami hatóságoknak új ketrecbehelyezési művelet végrehajtását kell elrendelniük.

B. A programok eredményeinek bemutatása és felhasználása

1. Az olyan közös halászati műveletek vagy csapdákkal ejtett fogások esetében, amelyek rendeletetési helye egyetlen szerződő fél és/vagy tagállam felügyelete alá tartozó halgazdaság, a fogási jelentés és a sztereoszkopikus rendszerre irányuló program eredményei közötti eltérésekkel összefüggő döntéseket a közös halászati művelet figyelembevételével vagy a csapdákkal ejtett összes fogás ismeretében kell meghozni. A több szerződő felet és/vagy tagállamot érintő közös halászati műveletek esetében a fogási jelentés és a sztereoszkopikus rendszerre irányuló program eredményei közötti eltérésekkel összefüggő döntéseket valamennyi ketrecbehelyezési művelet ismeretében kell meghozni, hacsak a közös halászati műveletben részt vevő fogóhajókért felelős valamennyi, lobogó szerinti szerződő fél és/vagy tagállam hatóságai erről másként nem állapodnak meg.

2. A halgazdaságért felelős tagállam jelentést készít a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállamnak vagy szerződő félnek, valamint a Bizottságnak, amely jelentésnek tartalmaznia kell az alábbi dokumentumokat:

a) a sztereoszkopikus rendszerről szóló műszaki jelentés, amely magában foglalja a következőket:

- általános információk: faj, helyszín, ketrec, dátum, algoritmus,

- a mérettel kapcsolatos statisztikai információk: átlagos tömeg és hossz, legkisebb tömeg és hossz, legnagyobb tömeg és hossz, a mintában szereplő halak egyedszáma, tömeg szerinti eloszlás, méret szerinti eloszlás;

b) a program részletes eredményei, beleértve a mintavételben szereplő valamennyi hal méretét és tömegét;

c) ketrecbehelyezési jelentés, amely magában foglalja a következőket:

- a műveletre vonatkozó általános információk: a ketrecbehelyezési művelet száma, a halgazdaság neve, a ketrec száma, a kékúszójútonhal-fogási dokumentum (BCD) száma, ITD-szám, a fogóhajó vagy csapda neve és lobogója, a vontatóhajó neve és lobogója, a sztereoszkopikus rendszerrel készült felvétel dátuma és a felvételt tartalmazó fájl neve,

- a hosszúság tömegre való átváltásához használt algoritmus,

- a BCD-ben bejelentett mennyiségeknek a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés során megállapított mennyiségekkel való összevetése az egyedek számát, az átlagos tömeget és az össztömeget tekintve (a különbség kiszámítása a következő képlet segítségével történik: (sztereoszkopikus rendszer - BCD) / sztereoszkopikus rendszer * 100),

- a rendszer hibahatára,

- a közös halászati műveletekhez / csapdákhoz kapcsolódó ketrecbehelyezési jelentések esetében az utolsó ilyen jelentésnek tartalmaznia kell a korábbi jelentésekben foglalt valamennyi adat összefoglalását.

3. A ketrecbehelyezési jelentés átvételekor a fogóhajóért vagy csapdáért felelős tagállami hatóságok az alábbi eseteknek megfelelően kötelesek meghozni minden szükséges intézkedést:

a) A fogóhajó vagy csapda által a BCD-ben bejelentett össztömeg a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredményeinek tartományán belül van:

- nem kell elrendelni a tonhalak visszaengedését,

- a BCD-ben módosítani kell mind az egyedszámot (az ellenőrző kamerákkal végzett ellenőrzés alapján vagy alternatív módszerekkel kapott egyedszám szerint), mind az átlagos tömeget, az össztömeget viszont nem.

b) A fogóhajó vagy a csapda által a BCD-ben bejelentett össztömeg kisebb a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredménytartományának legkisebb értékénél:

- el kell rendelni a tonhalak visszaengedését a sztereoszkopikus kamerával végzett ellenőrzés eredménytartományának legkisebb értéke szerint,

- a visszaengedési műveleteket a 34. cikk (2) bekezdésében és a XI. mellékletben meghatározott eljárásnak megfelelően kell végrehajtani,

- a visszaengedési művelet lezárását követően a BCD-ben módosítani kell mind az egyedszámot (a visszaengedett egyedszámnak az ellenőrző kamerákkal végzett ellenőrzés alapján kapott egyedszámból történő kivonásával kapott egyedszám szerint), mind az átlagos tömeget, az össztömeget viszont nem.

c) A fogóhajó vagy a csapda által a BCD-ben bejelentett össztömeg meghaladja a sztereoszkopikus kamerával végzett ellenőrzés eredménytartományának legnagyobb értékét:

- nem kell elrendelni a tonhalak visszaengedését,

- a BCD-ben megfelelően módosítani kell az össztömeget (a sztereoszkopikus rendszerekkel végzett művelet során megállapított legmagasabb szám szerint), az egyedszámot (az ellenőrző kamerával végzett megfigyelés eredményei szerint), valamint az átlagos tömeget.

4. A BCD bármilyen érdemi módosítása esetén a 2. szakaszban megadott értékeknek (egyedszám és tömeg) összeegyeztethetőnek kell lenniük a 6. szakaszban megadott értékekkel, továbbá a 3., 4. és 6. szakaszban megadott értékek nem lehetnek magasabbak a 2. szakasz szerinti értékeknél.

5. Az olyan eltérések kiegyenlítése esetén, amelyek egy közös halászati művelettel / csapdával kapcsolatos összes ketrecbe helyezésről készült egyes jelentésekben megállapítást nyertek - függetlenül attól, hogy szükség van-e visszaengedési műveletre vagy sem -, valamennyi kapcsolódó BCD-t a sztereoszkopikus rendszerrel végzett ellenőrzés eredményeinek legkisebb értéke szerint kell módosítani. A visszaengedett kékúszójú tonhalak mennyiségével kapcsolatos BCD-ket a visszaengedett tömeg/egyedszám megjelenítése érdekében szintén módosítani kell. Az olyan kékúszójú tonhalakra vonatkozó BCD-ket, amelyeket nem engedtek vissza, de amelyek esetében a sztereoszkopikus rendszerekkel vagy alternatív módszerekkel kapott eredmények eltérnek a jelentések szerint kifogott és áthelyezett mennyiségektől, szintén módosítani kell e különbségek megjelenítése érdekében.

A visszaengedési művelettel érintett fogásokra vonatkozó BCD-ket szintén módosítani kell a visszaengedett tömeg/egyedszám megjelenítése érdekében.

XI. MELLÉKLET

Visszaengedési protokoll

1. A kékúszójú tonhalak tenyésztőketrecből a tengerbe való visszaengedését videokamerával rögzíteni kell, és azt a regionális ICCAT-megfigyelőnek meg kell figyelnie; a megfigyelőnek a műveletről jelentést kell készítenie, amelyet a videofelvétellel együtt be kell nyújtania az ICCAT titkárságának.

2. A halak visszaengedésének elrendelése esetén a halgazdaság üzemeltetőjének egy regionális ICCAT-megfigyelő kirendelését kell kérnie.

3. A kékúszójú tonhalaknak szállítóketrecből vagy csapdából a tengerbe való visszaengedését a vontatóhajóért vagy csapdáért felelős tagállam nemzeti megfigyelőjének meg kell figyelnie, és arról jelentést kell készítenie a felelős tagállam ellenőrző hatóságainak.

4. A visszaengedési művelet elvégzése előtt a tagállami ellenőrző hatóságok hagyományos és/vagy sztereoszkopikus kamerák felhasználásával végzendő ellenőrzési célú áthelyezést rendelhetnek el annak érdekében, hogy megbecsülhető legyen a visszaengedendő halak egyedszáma és tömege.

5. A tagállami hatóságok végrehajthatnak minden olyan további intézkedést is, amelyet szükségesnek ítélnek annak biztosításához, hogy a visszaengedési műveletek a legmegfelelőbb helyen és időben történjenek, így növelve annak valószínűségét, hogy a halak visszatérjenek az állományba. Az üzemeltető felel azért, hogy a halak a visszaengedési művelet végrehajtásáig életben maradjanak. A visszaengedési műveletekre a ketrecbehelyezési műveletek befejezésétől számított három héten belül kell sort keríteni.

6. A lehalászási műveletek befejezését követően azokat a halgazdaságban maradó halakat, amelyek nem szerepelnek a kékúszójútonhal-fogási dokumentumokban, a 34. cikk (2) bekezdésében és az ebben a mellékletben meghatározott eljárásoknak megfelelően vissza kell engedni.

XII. MELLÉKLET

Az elpusztult halak kezelése

Erszényes kerítőhálós hajó által végzett halászati műveletek során a kerítőhálóban talált elpusztult halak mennyiségét fel kell jegyezni a halászhajó naplójába, és ennek megfelelően le kell vonni az adott tagállam kvótájából.

Az elpusztult halak első áthelyezés során történő rögzítése/kezelése

1. A vontatóhajó üzemeltetőjének át kell nyújtani a BCD-t, amelynek 2. szakaszát (Összes fogás), 3. szakaszát (Élő halak kereskedelme) és 4. szakaszát (Áthelyezés - az elpusztult halakat is beleértve) már kitöltötték.

A 3. és 4. szakaszban bejelentett összmennyiségeknek meg kell egyezniük a 2. szakaszban megadott mennyiségekkel. A BCD-t e rendelet előírásainak megfelelően az eredeti ICCAT áthelyezési nyilatkozatnak (a továbbiakban: ITD) kell kísérnie. Az ITD-ben szereplő mennyiségeknek (élve áthelyezett halak) meg kell egyezniük a kapcsolódó BCD 3. szakaszában megadott mennyiségekkel.

2. A BCD-nek a 8. szakaszt (Kereskedelmi információk) is tartalmazó másolatát ki kell kitölteni, majd át kell adni azon kisegítő hajó üzemeltetőjének, amelyik az elpusztult kékúszójú tonhalakat partra szállítja (vagy a fogóhajón marad, ha az közvetlenül a parton köt ki). Az elpusztult halakat és a BCD másodpéldányát az ITD egy példányának kell kísérnie.

3. Az elpusztult halak mennyiségeit fel kell jegyezni a fogást ejtő fogóhajó BCD-jébe, közös halászati műveletek esetében pedig a fogóhajók, illetve egy a műveletben részt vevő, más lobogó alatt közlekedő hajó BCD-jébe.

XIII. MELLÉKLET

Megfelelési táblázat

( 1 ) A Bizottság 26/2004/EK rendelete (2003. december 30.) a közösségi halászflotta-nyilvántartásról (HL L 5., 2004.1.9., 25. o.).

( 2 ) A Tanács 1936/2001/EK rendelete (2001. szeptember 27.) a hosszú távon vándorló halfajok bizonyos állományainak halászatára vonatkozó ellenőrzési intézkedések megállapításáról (HL L 263., 2001.10.3., 1. o.).

( 3 ) Az Európai Parlament és a Tanács 640/2010/EU rendelete (2010. július 7.) a kékúszójú tonhalra (Thunnus thynnus) vonatkozó fogási dokumentációs program létrehozásáról és az 1984/2003/EK tanácsi rendelet módosításáról (HL L 194., 2010.7.24., 1. o.).

( 4 ) Az Európai Parlament és a Tanács 1379/2013/EU rendelete (2013. december 11.) a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 354., 2013.12.28., 1. o.).

( 5 ) Az Európai Parlament és a Tanács 508/2014/EU rendelete (2014. május 15.) az Európai Tengerügyi és Halászati Alapról, valamint a 2328/2003/EK, a 861/2006/EK, az 1198/2006/EK és a 791/2007/EK tanácsi rendelet, valamint az 1255/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről (HL L 149., 2014.5.20., 1. o.).