162/E/2001. AB határozat

jogszabályok alkotmányellenességének, továbbá mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány tárgyában

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabályok alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére, továbbá mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására vonatkozó indítványok tárgyában meghozta az alábbi

határozatot:

A)

1. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 29. §-ával kapcsolatos - az Alkotmány 8. § (1)-(2) bekezdéseiből és 54. §-ából eredő - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 29. §-ával kapcsolatos - az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredő - mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló, valamint a 29. §-ának "az Országgyűlés ... törvényben határoz meg" szövegrésze alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

3. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 3. §-a és 28. § (2) bekezdése alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti,

4. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasítja.

B)

1. Az Alkotmánybíróság a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény preambuluma meghatározott szövegrésze, 2. § a)-e) pontjai, 3. §-a, 4. § (1) bekezdése meghatározott szövegrésze, 13. §-a és 20. § b) pontja, valamint a törvény végrehajtására kiadott 11/1977. (III. 30.) MT rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló eljárást megszünteti.

C)

Az Alkotmánybíróság a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

INDOKOLÁS

I.

1. Az Alkotmánybírósághoz előterjesztett kérelmében az egyik indítványozó az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) több rendelkezésének az alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezte. Álláspontja szerint az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében meghatározott jogállamisággal és az Alkotmány 74. §-ába foglalt, a Magyar Köztársaság fővárosát meghatározó rendelkezéssel ellentétes az Abtv. 3. §-a, amelynek értelmében az Alkotmánybíróság székhelye Esztergom. Vizsgálni kérte továbbá az Abtv. 28. § (2) bekezdését. E szabály értelmében: "Az Alkotmánybíróság az eljárásából eredő költségeket felszámíthatja az indítványozónak, ha annak rosszhiszeműsége az indítvány előterjesztésével kapcsolatban megállapítható." Az indítványozó véleménye szerint az Alkotmánybíróság által megállapítható eljárási költségek megtérítéséről hozandó döntés megfellebbezhetetlen, ezért a jogorvoslati jog hiánya miatt mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség áll fenn.

Az indítványozó kérelmet terjesztett elő az Abtv. 29. §-a tekintetében is. Véleménye, hogy a jogállamiságot sérti az Alkotmánybíróság ügyrendjének megalkotására vonatkozó törvényi rendelkezés, illetve az így megalkotandó ügyrend hiánya.

Az indítványozó mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmet nyújtott be a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) több rendelkezése tekintetében is. Az indítványozó a Jat. törvényalkotásra vonatkozó egyes rendelkezéseit alapvetően az Alkotmánybíróságra vonatkozó joganyag - köztük az Alkotmánybíróság ügyrendi törvénye - hiánya miatt támadta.

Az indítványozó ugyanezen kérelmében a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény, valamint a végrehajtására kiadott 11/1977. (III. 30.) MT rendelet, továbbá a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet alkotmányossági vizsgálatát is kezdeményezte, e jogszabályokban szereplő "Minisztertanács" "Elnöki Tanács" és "Népköztársaság", valamint a "szocialista törvényesség és demokrácia" kifejezések miatt, amelyek - véleménye szerint - a jogbiztonságot sértik.

Az indítványozó többirányú kérelmét az Alkotmány 64. §-ába foglalt petíciós jog elsősorban az alkotmánybírósági eljárásban történő - érvényesülésével összefüggésben fogalmazta meg.

2. Az Alkotmánybírósághoz egy másik indítványozó "új indítvány" megjelöléssel beadványt nyújtott be. Ez a kérelmező a 2/2002. (I. 25.) AB határozat egyik indítványozója volt. Az Alkotmánybíróság a 2/2002. (I. 25.) AB határozatban (ABK 2002. január, 5.) elbírálta egyrészt az Abtv. 29. §-a alkotmányellenességének utólagos megállapítására irányuló kérelmet, másrészt az ügyrendi törvény megalkotásának hiánya miatt az Abtv. 29. §-a vonatkozásában a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványokat.

Az "új indítvány" továbbra is mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítását kéri az Abtv. 29. §-a tekintetében, az Alkotmány 2. § (1) bekezdése, 8. § (1)-(2) bekezdése és az 54. § (1) bekezdése összefüggésében. Az indítványozó az "élő jog"-gal kapcsolatos alkotmánybírósági gyakorlat alapján kéri a mulasztásos alkotmánysértés megállapítását.

Az Alkotmánybíróság a fenti jelölt két indítványt - az Abtv. 29. §-ára irányuló kérelmek miatt - egyesítette.

3. Az egyesítést követően az első indítványozó visszavonta az Abtv. 3. §-ára, 28. § (2) bekezdésére, továbbá a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény és a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet egészére vonatkozó megsemmisítés iránti kérelmét, valamint visszavonta a Jat. egyes rendelkezéseit érintő beadványait. Ezzel párhuzamosan azonban új, kiegészítő beadványt nyújtott be. E szerint:

Az Abtv. 29. §-át érintően annak teljes megsemmisítése helyett "az Országgyűlés törvényben határoz meg" szövegrész megsemmisítését kérte. Álláspontja szerint ezáltal elérhető, hogy az Alkotmánybíróság ügyrendjét maga állapíthassa meg. Megsemmisíteni kérte viszont az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozatot, mivel az - az Abtv. hatályos 29. §-ával ellentétben - nem törvény.

A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény tekintetében megsemmisíteni kérte a preambulumból a "társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocialista", továbbá a "társadalmi tulajdon védelmét és" a "szocialista demokratizmusnak" szövegrészeit, a törvény 2. § a)-e) pontjait, 3. §-át, 4. § (1) bekezdésének a "szocialista erkölccsel és a szocialista gazdálkodással" szövegrészét, a 13. §-át és a 20. § b) pontját. Véleménye, hogy a korábbi beadványaiban kifejtett jogbiztonsági kritériumoknak ezek a mára már meghaladott rendelkezések nem felelnek meg.

Végül kérelmet terjesztett elő a Jat. egészének megsemmisítésére az Alkotmány 7. § (2) bekezdése alapján, mivel az 1987. évi XI. törvény nem az Alkotmánynak megfelelő kétharmados többséggel elfogadott törvény.

Tekintettel arra, hogy mindkét indítvány az Abtv.-vel kapcsolatos kérdéseket is érint, az Alkotmánybíróság azokat együtt bírálta el.

II.

1. Az Alkotmány indítvánnyal érintett rendelkezései:

"2. § (1) A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam."

"7. § (2) A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges."

"8. § (1) A Magyar Köztársaság elismeri az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogait, ezek tiszteletben tartása és védelme az állam elsőrendű kötelessége.

(2) A Magyar Köztársaságban az alapvető jogokra és kötelességekre vonatkozó szabályokat törvény állapítja meg, alapvető jog lényeges tartalmát azonban nem korlátozhatja."

"54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani."

"64. § A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van arra, hogy egyedül vagy másokkal együttesen írásban kérelmet vagy panaszt terjesszen az illetékes állami szerv elé."

"74. § A Magyar Köztársaság fővárosa Budapest."

2. Az Abtv. jelen ügyben érdemben érintett rendelkezése szerint:

"29. § Az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokat az Alkotmánybíróság ügyrendje állapítja meg, amelyet az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság javaslatára - törvényben határoz meg."

3. A közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény értelmében:

"Az állampolgárok közérdekű bejelentéseikkel és javaslataikkal elősegítik a társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocialista törvényesség erősítését, a társadalmi tulajdon védelmét és a közéleti tisztaság biztosítását. A panaszok törvényes elintézése segíti a jogos egyéni érdekek érvényrejuttatását. A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok előterjesztése és elintézése része a szocialista demokratizmusnak.

Ezért az Országgyűlés a közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok egységes intézése, az állampolgárok törvényes érdekeinek hatékonyabb védelme érdekében a következő törvényt alkotja:"

"2. § A közérdekű bejelentéseket, javaslatokat és panaszokat e törvény szerint kötelesek elintézni:

a) az állami szervek, vállalatok, intézetek, intézmények,

b) a szövetkezetek és azok érdekképviseleti szervei (a továbbiakban: szövetkezetek),

c) az egyesületek,

d) a kisiparosok és magánkereskedők érdekképviseleti, illetőleg felügyeleti szervei,

e) egyéb, hatóságilag engedélyezett tevékenységet folytató személyek felügyeleti szervei.

3. § A társadalmi szervezetek - e törvény elveinek megfelelően - maguk állapítják meg a hozzájuk benyújtott közérdekű bejelentéseket, javaslatok és panaszok elintézésének szabályait.

4. § (1) A közérdekű bejelentés olyan körülményre, hibára vagy hiányosságra hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása, illetőleg megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. Felhívhatja a figyelmet olyan magatartásra, vagy tényre is, amely jogszabályba ütközik, vagy ellentétes a szocialista erkölccsel, a szocialista gazdálkodás elveivel, illetőleg más módon sérti vagy veszélyezteti a társadalom érdekét."

"13. § (1) Az elintézésre hivatott szervek kötelesek gondoskodni arról, hogy a hasznos közérdekű javaslatok megvalósuljanak. Ennek érdekében kötelesek hatáskörükben intézkedni, illetőleg az arra illetékes szerveknél intézkedést kezdeményezni.

(2) Ha a közérdekű javaslat hasznos, de a nemzetgazdasági vagy a helyi fejlesztési lehetőségek, vagy más alapos okok miatt egyelőre nem valósítható meg, erről a javaslattevőt tájékoztatni kell."

"20. § Ha a panasz alapos

(...)

b) a szerv vezetőjének, más eljáró dolgozójának magatartása ellen irányuló panasz alapján - a munkaviszony, illetőleg a szövetkezeti vagy más tagsági viszony keretében rendelkezésre álló eszközök alkalmazásával - intézkedni kell, hogy a kifogásolt magatartás ne forduljon többé elő, és hogy indokolt esetben az eljáró személyt felelősségre vonják."

III.

Az indítványok megalapozatlanok.

1. Az Abtv.-t érintő beadványokkal kapcsolatban az Alkotmánybíróság elsőként a következőkre mutat rá: az Alkotmánybíróság a 2/2002. (I. 25.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) az alkotmányossági szempontból releváns összes kérdést elbírálta az Abtv. 29. §-ában meghatározott ügyrendi törvénnyel kapcsolatosan. Az Alkotmánybíróság e határozatában egyrészt elutasította azt az indítványt, amely az Abtv. 29. §-ából "amelyet az Országgyűlés - az Alkotmánybíróság javaslatára - törvényben határoz meg" szövegrész alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányult, másrészt elutasította a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló kérelmeket is, azokat, amelyeket az Abtv. 29. §-a szerinti ügyrendi törvény hiánya miatt nyújtottak be. (ABK 2002. január, 5.)

1.1. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint: nem áll fenn mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség az Abtv. 29. §-a szerinti törvény hiánya miatt az Alkotmány 8. § (1)-(2) bekezdése és az Alkotmány 54. §-a alapján sem. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban valóban nem vizsgálta az Alkotmánynak az alapjogok szabályozására és korlátozására irányadó 8. § (1)--(2) bekezdéseinek, az élethez és az emberi méltósághoz való jogot rögzítő 54. §-ának szempontjából az Alkotmánybíróság szervezetére és eljárására vonatkozó részletes szabályokról szóló törvény megalkotásának elmulasztását. Az Alkotmánybíróság azonban úgy ítéli meg, hogy az Abtv. 29. §-ának normaszövege, illetve az e szakaszból eredő törvényhozói kötelezettség nem áll alkotmányossági szempontból értékelhető összefüggésben az Alkotmány 8. § (1)-(2) bekezdéseivel és 54. §-ával. Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság az erre irányuló indítványt elutasította.

1.2. Megszüntette az Alkotmánybíróság az Abtv. 29. §-ával kapcsolatos mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló eljárást - az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére alapított - kérelem tekintetében. Az Abh. a jogállamiságból eredő jogbiztonság követelménye és az ügyrendi törvény hiánya kapcsán - többek között - rámutatott: "Az Alkotmánybíróság tevékenysége alapvetően az Alkotmányon nyugszik. Az Alkotmány felhatalmazása alapján megalkotott Abtv. az Alkotmánybíróság eljárásának és működésének legfontosabb szabályait rögzíti. Az Alkotmány és az Abtv. magukban foglalják az Alkotmánybíróság függetlenségét garantáló, az alkotmánybírói tisztség közjogi karakterét meghatározó, az indítványozási jogot s az egyes eljárások sajátosságait leíró, illetve az alkotmánybírósági döntésekre irányadó legfőbb garanciális rendelkezéseket.

Az Alkotmánybíróság megítélése szerint azonban pusztán abból a tényből, hogy az Abtv. 29. §-a alapján az ügyrendi törvény még nem született meg, nem lehet olyan következtetést levonni, hogy az Alkotmánybíróság működése nem mégismerhető. Az Alkotmánybíróság eljárására és működésére vonatkozóan nemcsak az Alkotmány és az Abtv., hanem a külön hatáskört megállapító egyéb törvényekben szereplő rendelkezések is irányadók [lásd pl. az 1997. évi C. törvénynek a népszavazási ügyekben soron kívüli eljárást előíró 130. § (2) bekezdését].

Az Alkotmánybíróság eljárásának megismerhetősége szempontjából kiemelendő továbbá, hogy az Abtv. - több tekintetben valóban keretjellegű - szabályait az Alkotmánybíróság a különböző ügyek kapcsán több ízben és több aspektusból is értelmezte." (ABK 2002. január, 5., 13-14.)

Mivel a jelen ügyben az indítvány az Alkotmánybíróság által érdemben már elbírált jogszabályi rendelkezéssel azonos jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatára irányul, s az indítványozó úgyszintén az Alkotmány 2. § (1) bekezdésére hivatkozva kéri az alkotmánysértés megállapítását, az Alkotmánybíróság, az ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja alapján az eljárást megszüntette. Az Alkotmánybíróság az indítvány e részével kapcsolatosan megjegyzi, hogy a gyakorlatában kialakított ún. "élő jog elve" - azaz, hogy az adott jogszabályt értelmezett és alkalmazott tartalma szerint kell vizsgálni - és az Alkotmánybíróság ügyrendi törvényének megalkotása semmilyen összefüggésben nincs.

1.3. Az egyik indítvány utólagos normakontroll hatáskörben az Abtv. 29. §-ának épp azon szövegrésze vizsgálatát és megsemmisítését kérte - ugyanazon összefüggés alapján - amelyet az Alkotmánybíróság az Abh.-ban már elbírált. Az indítványozó ugyanis az Abtv. 29. §-ából azon szövegrész megsemmisítését kérte, amellyel elérhető, hogy az Abtv. az Alkotmánybíróságot hatalmazza fel saját ügyrendjének megalkotására. Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban nem tartotta megalapozottnak az ugyanerre irányuló indítványt, s a megsemmisítés iránti kérelmet elutasította. (ABK 2002. január, 5., 10-12). Az Alkotmánybíróság ezért jelen ügyben az Abtv. 29. § meghatározott szövegrésze megsemmisítésére irányuló eljárását, az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 31. § c) pontja szerint megszüntette.

1.4. Az indítványozó az Abtv. 3. §-a és 28. § (2) bekezdésének utólagos normakontroll keretében történő alkotmányossági vizsgálatára irányuló kérelmét visszavonta. Az Abtv. 20. §-a szerint az Alkotmánybíróság - az Abtv. 21. § (7) bekezdésében foglaltak kivételével - indítvány alapján jár el. Az Alkotmánybíróság indítvány hiányában - tekintettel arra, hogy az Abtv.-ben megfogalmazott kivételek jelen eljárásban nem alkalmazhatók - az Abtv. 3. §-a és 28. § (2) bekezdése vizsgálatára irányuló eljárást megszüntette.

1.5. Az Alkotmánybíróság az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt visszautasította. Az Abtv. 1. § b) pontja értelmében az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a jogszabály, valamint az állami irányítás egyéb jogi eszköze alkotmányellenességének utólagos vizsgálata. A jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközeinek körét a Jat. határozza meg. Az Alkotmánybíróság teljes ülésének belső határozatai nem minősülnek az állami irányítás egyéb jogi eszközének, ezért az annak felülvizsgálatára irányuló indítványt az Alkotmánybíróság hatáskör hiányában visszautasította.

2. Az egyik indítvány a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény preambulumából a "társadalmi viszonyok fejlesztését, a szocialista", továbbá a "társadalmi tulajdon védelmét és" a "szocialista demokratizmusnak" szövegrészeit, a törvény 2. § a)-e) pontjait, 3. §-át, 4. § (1) bekezdésének a "szocialista erkölccsel és a szocialista gazdálkodással" szövegrészét - s hasonlóan meghaladott volta miatt - a 13. §-át, a 20. § b) pontját, valamint a törvény végrehajtására kiadott 11/1977. (III. 30.) MT rendelet egészének a megsemmisítését kérte, az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság sérelme miatt.

2.1. Az Alkotmánybíróság a 44/1998. (X. 14.) AB határozatában (ABH 1998. 323.) már vizsgált hasonló problémát. E döntés alkotmányellenesnek ítélte a Jat. preambulumában rögzített "szocialista" szövegrészt, amely ott a "szocialista társadalmi viszonyok", "szocialista demokrácia" szövegösszefüggésében szerepeltek. Az Alkotmánybíróság a jogállamiság sérelmét a Jat.-nak a jogrendszerben betöltött kiemelt szerepe miatt állapította meg, kifejtette: "a jogállamiság feltételeként megfogalmazott racionális rendnek tükröződnie kell a jogállami tevékenység lényegi elemét, a jogalkotást szabályozó törvény bevezető részében is". (ABH 1998. 323., 325.). Az Alkotmánybíróság e döntésében a jogrendszer önmagára vonatkozó szabályainak (mint a Jat. tárgya) fontosságát vette alapul. Ugyanakkor az Alkotmánybíróság utalt arra, hogy a "szocialista" jelző az Alkotmány 1989. évi módosítását követően is több más jogszabály normaszövegében szerepel, amely a jogalkalmazás területén nyilvánvalón meghaladottnak tekinthető (ABH 1998. 323., 326.).

Jelen ügyben megállapítható, hogy a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény indítványozó által vizsgálni kért rendelkezései, illetve a törvény végrehajtására kiadott 11/1977. (III. 30.) MT rendelet a jogalkalmazás területén valóban meghaladott szabályokat tartalmaz. Sem a preambulumban szereplő "társadalmi tulajdon védelme" a "szocialista demokratizmus", sem a 4. § (1) bekezdésében található "szocialista erkölcs", "szocialista gazdálkodás", sem a törvény 3. §-a szerinti "társadalmi szervek" fogalomköre, de a törvény egyéb - az indítványozó által támadott - rendelkezéseiben szereplő panaszbejelentési módok sem tekinthetők mára irányadónak a jogalkalmazás számára. Az Alkotmánybíróság szerint azonban önmagában ez a tény, nem teszi a normát alkotmányellenessé.

Az Alkotmánybíróság alkotmányos feladata a jogszabályok alkotmányossági vizsgálata, s nem tartozik hatáskörébe a jogszabályok deregulációja. A jogrendszer meghaladott, végrehajtott, már nem érvényesülő normáinak hatályon kívül helyezése a jogalkotásért felelős jogalkotó szervek feladata. Abban az esetben, ha a kifejezetten hatályon kívül nem helyezett jogszabályi rendelkezések teljesedésbe mentek, már nincs mód arra, hogy a jogalanyok a jogszabályi rendelkezés alapján jogot szerezzenek. Ilyen esetekben az Alkotmánybíróság a hatályon kívül helyezett jogszabállyal azonos jogkövetkezményeket érvényesít az adott norma alkotmányossági vizsgálata során. [1239/B/1990. AB végzés, ABH 1991. 905., 906.; 298/B/1994. AB határozat, ABH 1994. 696., 700.; 880/B/1992. AB végzés, ABH 1996. 803., 804-806.; összefoglalóan lásd 670/B/1997. AB határozat, ABH 1999. 600., 603.]. Az Alkotmánybíróság azonban megjegyzi, hogy a dereguláció hiánya egy bizonyos mérték fölött felvetheti az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből eredő jogbiztonság sérelmét; az Alkotmánybíróság e kérdéseket - erre irányuló indítvány alapján - esetenként bírálja el.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint azonban jelen ügyben nem állapítható meg a jogállamiságból eredő jogbiztonság sérelme a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló 1977. évi I. törvény vizsgálni kért rendelkezései és a végrehajtására kiadott 11/1977. (III. 30.) MT rendelet tekintetében sem. A törvény és végrehajtási rendelete legutóbb tíz éve, 1992-ben módosult, ekkor egyes rendelkezéseit hatályon kívül helyezték. Az elavult, kiüresedett - "nyilvánvalóan meghaladottnak tekinthető" (ABH 1998. 323., 326.) - norma hatályon kívül helyezése azonban nem az Alkotmánybíróság, hanem a jogalkotó szervek feladata, ezért az Alkotmánybíróság az indítványt e vonatkozásban elutasította.

2.2. Az indítványozó kérelmet terjesztett elő a nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos eljárásról szóló 1982. évi 27. törvényerejű rendelet alkotmányellenességének vizsgálatára és megsemmisítésére is, majd az ez irányú kérelmét visszavonta. Az Abtv. 20. §-a szerint az Alkotmánybíróság indítvány alapján jár el. Az indítvány visszavonása miatt az Alkotmánybíróság az eljárását e tekintetben megszüntette.

3. Az indítványozó végül megsemmisíteni kérte a Jat. egészét az Alkotmány 7. § (2) bekezdése alapján. Véleménye, hogy az 1987. évi XI. törvény nem az Alkotmány e szabályának megfelelő, kétharmados többséggel elfogadott törvény, ezért alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány megalapozatlan.

Az Alkotmány 7. § (2) bekezdésének hatályos szövegét az 1990. évi XL. törvénnyel történő alkotmánymódosítás állapította meg; az alkotmányerejű törvény helyett e rendelkezés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatát írja elő a jogalkotás rendjét szabályozó törvény meghozatalához. Az Alkotmánybíróság eddigi gyakorlatában több ízben és több aspektusból is felmerült az a probléma, hogy akár a Jat. (mint a jogalkotás rendjét alapjaiban meghatározó törvény), akár az Alkotmány változása kihat-e a korábbi szabályok alapján kibocsátott, s hatályban maradt norma formai alkotmányosságára. Az Alkotmánybíróság ez irányú gyakorlatát az 54/2001. (XI. 29.) AB határozatában összegezte, s rámutatott, hogy a Jat. hatálybalépése vagy az Alkotmány változása önmagában nem teszi alkotmányellenessé a korábban kibocsátott normát. (ABH 2001. 421., 428.) Más döntéseiben az Alkotmánybíróság azt hangsúlyozta, hogy az alkotmányerejű törvény kategóriájának megszűnését követően a kétharmados és az egyszerű szótöbbséggel elfogadott törvények között nincs hierarchikus viszony. [Lásd: 4/1993. (II. 12.) AB határozat, ABH 1993. 48., 63.]

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint - ami következik a fentebb ismertetett határozatokból is - a jogalkotás rendjének változása nem jár azzal a következménnyel, hogy a korábban kibocsátott (de az új szabályok értelmében jogforrástani szempontból nem megfelelő) normák alkotmányellenessé válnak. Ugyanakkor ezek módosítása tekintetében csak az új szabályok szerint lehet eljárni. Az ekképpen módosult (tehát a régi és az új jogalkotási rend jellemzőit egyaránt magán viselő) jogszabály - pusztán e formai szempontból megközelítve - nem minősül alkotmánysértőnek.

Mindezek irányadóak az indítványozó által felvetett problémára is. Az Alkotmány változása - a jogalkotás rendje szabályozásának minősített többségű törvényben történő előírása - önmagában nem tette alkotmányellenessé a Jat.-ot. Az Alkotmány 7. § (2) bekezdésébe foglalt minősített többség követelménye vonatkozik a Jat. módosítására, de vonatkozik egy esetleges új jogalkotási törvény elfogadására egyaránt.

Minderre tekintettel az Alkotmánybíróság a Jat. egészének megsemmisítésére irányuló kérelmet elutasította.

Budapest, 2002. december 3.

Dr. Holló András s. k.,

az Alkotmánybíróság helyettes elnöke,

előadó alkotmánybíró

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Czúcz Ottó s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Kukorelli István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné

dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró