1025/B/2001. AB határozat

az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény alkotmányellenességének vizsgálatáról

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenessége utólagos vizsgálatára, valamint mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítvány és a jogalkotási eljárással kapcsolatos elvi álláspont kialakítását kezdeményező beadvány alapján meghozta a következő

határozatot:

1. Az Alkotmánybíróság az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény alkotmányellenességének megállapítására és megsemmisítésére irányuló indítványt elutasítja.

2. Az Alkotmánybíróság az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény végrehajtási rendeletei megalkotásával összefüggésben benyújtott, mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló indítványt elutasítja.

3. Az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződésben foglalt jogharmonizációs kötelezettségen alapuló jogalkotási feladat teljesítésének vizsgálatára irányuló indítványt visszautasítja.

4. Az Alkotmánybíróság a törvény jogharmonizációs kötelezettségen alapuló végrehajtására irányuló rendeletek megalkotása és hatályba léptetése időzítésével kapcsolatos elvi álláspont kialakítását kezdeményező beadványt visszautasítja.

INDOKOLÁS

I.

Az indítványozó az elektronikus aláírásról szóló 2001. évi XXXV. törvény (a továbbiakban: Eat.) alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló kérelmet terjesztett elő.

Álláspontja szerint a törvényalkotási eljárás és az ennek eredményeként megalkotott Eat. alkotmányellenes, sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből, valamint a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (a továbbiakban: Jat.) 12. § (3) és (4) bekezdéséből fakadó alkotmányos követelményeket azáltal, hogy az Eat. végrehajtására kiadott rendeletek a jogszabály címzettjeinek nem biztosítottak kellő felkészülési időt, illetve a végrehajtási rendeletek másik része még meg sem született.

Az indítványozó egyben mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek vélte ez utóbbi körülményt, hogy az Eat. 27. §-ában foglalt felhatalmazás alapján "az előirányzott végrehajtási rendeleteknek csak egy töredéke" lépett hatályba az Eat.-tal egyidejűleg.

Az indítványozó kérelme arra is kiterjedt, hogy az Alkotmánybíróság - az alkotmányellenesség megállapítását követően - szólítsa fel a "kormányzati jogalkotót" a további végrehajtási rendeletek megalkotására, s a megadott rövid határidő eredménytelen lejártát követően rendelje el a már alkotmányellenessé nyilvánított Eat. megsemmisítését.

Az indítványozó úgy vélte: az európai integrációs folyamatban a jogközelítési kötelezettségek teljesítése során az Alkotmány 2. § (1) bekezdéséből és 7. § (2) bekezdéséből fakadó követelmény, hogy ne "üres kerettörvények", hanem "teljes, logikailag zárt, koherens" szabályozási környezet megalkotására kerüljön sor. Az indítványozó a jelzett igénynek nem megfelelő jogalkotást alkotmánysértőnek nevezte, s a felvetett "elvi jellegű" alkotmányos kérdésben állásfoglalást is kért az Alkotmánybíróságtól.

Az Alkotmánybíróság felkérésére kifejtette álláspontját az indítványról az informatikai és hírközlési miniszter.

II.

Az Alkotmánybíróság a rendelkező részben foglalt döntését a következő jogszabályokra alapozta.

Az Alkotmány 2. § (1) bekezdése kinyilvánítja, hogy "A Magyar Köztársaság független, demokratikus jogállam". Az Alkotmány 7. § (2) bekezdése így rendelkezik: "A jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges".

A Jat. 12. § (3) és (4) bekezdése előírja:

"(3) A jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály alkalmazására való felkészülésre.

(4) A jogszabályt és a végrehajtási jogszabályát egy időben kell hatályba léptetni".

Az Eat. - a záró rendelkezések körében - a 26. §-ban a következőket állapítja meg:

"(1) Ez a törvény - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően keletkezett elektronikus dokumentumokra és az ezeken szereplő elektronikus aláírásokra kell alkalmazni. A 3. § (1) bekezdését és az 5. § (7) bekezdését a hatálybalépését megelőzően keletkezett elektronikus dokumentumokra és aláírásokra is alkalmazni kell.

(2) A 4. § (4) bekezdésében a 7. § (3) bekezdésére való hivatkozás, az 5. § (1) bekezdésének c) pontja, az 5. § (2) bekezdése, az 5. § (7) bekezdésében az 5. § (2) bekezdésére való hivatkozás, valamint a 7. § (3) bekezdése a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lép hatályba.

(3) A 27. § (2) bekezdésének b) pontja a kihirdetést követő 8. napon lép hatályba."

Az Eat. 27. §-a - az indítvány elbírálásakor - így rendelkezik: "(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben szabályozza

a) a Felügyeletnek az e törvénnyel kapcsolatos feladatkörét és hatáskörét, az e törvény alapján lefolytatott eljárások részletes szabályait, az ezekkel kapcsolatos nyilvántartások vezetését, tartalmát, az eljárások során beszerezhető nem személyes adatok körét és az ezt szolgáltató szervezeteket;

b) a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzati szervek által készített elektronikus dokumentumokkal, valamint az ezekhez felhasznált elektronikus aláírásokkal és hozzájuk tartozó tanúsítványokkal, illetve az azokat hitelesítő szolgáltatókkal kapcsolatos sajátos követelményeket.

(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel szabályozza

a) az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményeket;

b) a fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírás előállításához felhasználható aláírás-létrehozó eszköz és egyéb elektronikus aláírási termék minősítésére jogosult tanúsító szervezetekre, illetve kijelölésükre vonatkozó szabályokat;

c) a Felügyeletnek e törvény alapján járó igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, a pénzügyminiszterrel egyetértésben.

(3) Felhatalmazást kapnak a miniszterek, hogy az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben a hatáskörükkel érintett ágazat tekintetében rendelettel szabályozzák

a) azoknak a jogviszonyoknak a körét, melyekkel kapcsolatos államigazgatási eljárásokban mód van kizárólag elektronikus iratok, illetve dokumentumok használatára;

b) az elektronikus iratok, elektronikus dokumentumok és elektronikus aláírás alkalmazásával történő ügyintézés sajátos szabályait.

(4) Felhatalmazást kap a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, hogy rendelettel szabályozza a kormányzati elektronikus aláírásrendszer megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozó részletes követelményeket.

(5) Felhatalmazást kapnak a helyi önkormányzatok, hogy rendeletben szabályozzák azoknak a lakossági szolgáltatásoknak a körét, illetve azoknak az államigazgatási eljárásoknak a körét, amelyekben - az eljárásra irányadó magasabb szintű jogszabályban foglaltak figyelembevételével - illetékességi körükben lehetőséget adnak a kizárólag elektronikus iratokkal, illetve dokumentumokkal történő ügyintézésre."

III.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az indítvány a következők miatt nem megalapozott.

1. Az Alkotmánybíróság megállapítása szerint az Eat. "megalkotásához vezető" jogalkotási eljárás és az Eat.-ot végrehajtó jogszabályok kapcsán felvetett allkotmányossági kérdések között nincs alkotmányjogi összefüggés. A végrehajtási jogszabályok megalkotása nem része az Eat.-ot eredményező törvényalkotási eljárásnak, ezért az Alkotmánybíróság - az Eat. alkotmányosságával összefüggésben - az Eat. végrehajtására irányuló rendeletek hatálybalépésének időpontjával kapcsolatos indítványozói kifogást vizsgálta.

Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint, a Jat. szabályainak megsértése miatt csak akkor állapít meg alkotmánysértést, ha az egyben alkotmányi alapelvbe, illetve rendelkezésbe ütközik. [32/1991. (VI. 6.) AB határozat, ABH 1991, 146, 159.] A Jat. "egyes rendelkezésének figyelmen kívül hagyása önmagában nem vezet az elfogadott törvény vagy egyéb jogszabály alkotmányellenessége megállapításához... Az Alkotmány 7. § (2) bekezdésének értelmében ... a jogalkotás rendjét törvény szabályozza, amelynek elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. Ez a rendelkezés azonban önmagában nem tette alkotmányos szabállyá a jogalkotásról szóló törvény normáit." [496/B/1990. AB határozat, ABH 1991, 493, 496.]

Az Alkotmány 2. § idézett (1) bekezdésében védeni rendelt jogállamiság egyik fontos alkotóeleme a jogbiztonság, amely megköveteli, hogy az állampolgárok jogait és kötelességeit a törvényben megszabott módon kihirdetett és bárki számára hozzáférhető jogszabályok rendezzék, továbbá meglegyen a tényleges lehetőség arra, hogy a jogalanyok magatartásukat a jog előírásához tudják igazítani. A jogalkotónak kellő időt kell tehát biztosítania arra, hogy az érintettek a jogszabály szövegét megismerhessék, és eldöntsék, miként alkalmazkodnak a jogszabály rendelkezéseihez. A jogszabály kihirdetése és hatálybalépése közötti "kellő idő" mértékét a jogszabálytervezet kidolgozójának, illetve a jogalkotónak esetileg kell vizsgálnia, az adott jogszabály jellegét, valamint a jogszabály végrehajtására való felkészülést befolyásoló egyéb tényezőket alapul véve. Alkotmányossági szempontból az bírálható el, hogy a jogalkotó biztosított-e az érintettek számára legalább minimális felkészülési időt, vagyis lehetőségük volt-e az érintetteknek a jogszabály előzetes megismerésére. Alkotmányellenesség csak a felkészülésre szolgáló időtartam kirívó, a jogbiztonságot súlyosan veszélyeztető vagy sértő hiánya esetén állapítható meg. [34/1991. (VI. 15.) AB határozat, ABH 1991, 170, 173-174.; 7/1992. (I. 30.) AB határozat, ABH 1992, 45, 47.; 25/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 131, 132.; 28/1992. (IV. 30.) AB határozat, ABH 1992, 155, 156-159.; 41/1997. (VII. 1.) AB határozat, ABH 1997, 292, 298.; 723/B/1998. AB határozat, ABH 1999, 795, 798-800.; 10/2001. (IV. 12.) AB határozat, ABH 2001, 123, 130.]

Az Eat. a Magyar Közlöny 2001. évi 65. számában, június 12-én került kihirdetésre, és a 26. § (1) bekezdése alapján a kihirdetését követő harmadik hónap első napján (2001. szeptember 1-jén) lépett hatályba. [Kivételes rendelkezésként a Magyar Köztársaságnak az Európai Unióhoz való csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg lépnek hatályba az Eat. 26. § (2) bekezdésében megjelölt előírások; a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter számára a fokozott biztonságú, illetve minősített elektronikus aláírás előállításához felhasználható aláírás-létrehozó eszköz és egyéb elektronikus aláírási termék minősítésére jogosult tanúsító szervezetekre, illetve a kijelölésükre vonatkozó jogszabályok megalkotására irányuló felhatalmazást megállapító rendelkezés pedig - az Eat. 26. § (3) bekezdésére és a 27. § (2) bekezdés b) pontjára figyelemmel -- az Eat. kihirdetését követő 8. napon lépett hatályba.]

Az Alkotmánybíróság eljárása során megállapította, hogy a Hírközlési Főfelügyeletnek az elektronikus aláírással kapcsolatos feladat- és hatásköréről, valamint eljárásának részletes szabályairól szóló 151/2001. (IX. 1.) Korm, rendelet (a továbbiakban: R.1.), az elektronikus aláírási termékek tanúsítását végző szervezetekről, illetve a kijelölésükre vonatkozó szabályokról szóló 15/2001. (VIII. 27.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: R.2.) és az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelményekről szóló 16/2001. (IX. 1.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: R.3.) hatálybalépésére az Eat.-tal azonos időben, 2001. szeptember elsején került sor. Az R.1. és az R.3. a kihirdetése napján, az R.2. a kihirdetését követő 5. napon lépett hatályba.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint az érintett jogalanyoknak lehetőségük volt arra, hogy a rendelkezésre álló három hónap alatt az Eat. szövegét megismerjék. Az Alkotmánybíróság döntése kialakításakor tekintettel volt arra is, hogy sem az Eat., sem a végrehajtására irányuló rendeletek nem tartalmaznak olyan magatartási szabályt, amelynek kizárólag a hatálybalépés napján vagy közvetlenül azt követően lehetett volna eleget tenni, illetve amelynek azonnali nem teljesítése szankciót vont volna maga után. Mindezekből az következik, hogy az Eat. - a hatálybalépésére vonatkozó szabályozás tartalma miatt - nem ellentétes a jogállamiságból fakadó jogbiztonság követelményével.

Az Alkotmánybíróság ezért - a vázolt indokok alapján, eddigi gyakorlatára is figyelemmel - alkotmányellenességet nem állapított meg.

2. Az Alkotmánybíróság - az indítványt tartalma szerint elbírálva - azt is vizsgálta, hogy az Eat. valamennyi végrehajtási rendelete megalkotásának elmaradása miatt van-e helye mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapításának. Az Alkotmánybíróságnak a mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenesség megállapítására irányuló hatáskörét az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény (a továbbiakban: Abtv.) 49. §-a szabályozza. Az Abtv. 49. § (1) bekezdése szerint, ha az Alkotmánybíróság hivatalból vagy bárki indítványára azt állapítja meg, hogy a jogalkotó szerv a jogszabályi felhatalmazásból származó jogalkotói feladatát elmulasztotta, és ezzel alkotmányellenességet idézett elő, a mulasztást elkövető szervet - határidő megjelölésével - felhívja feladatának teljesítésére. Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint a jogalkotó szerv jogalkotási kötelezettségének konkrét jogszabályi felhatalmazás nélkül is köteles eleget tenni, ha az alkotmányellenes helyzet - a jogi szabályozás iránti igény - annak nyomán állott elő, hogy az állam jogszabályi úton avatkozott bizonyos életviszonyokba, és ezáltal az állampolgárok egy csoportját megfosztotta alkotmányos jogai érvényesítésének lehetőségétől [22/1990. (X. 16.) AB határozat, ABH 1990, 83, 86.]. Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet állapít meg akkor is, ha alapjog érvényesüléséhez szükséges jogszabályi garanciák hiányoznak [37/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 227, 232.].

Az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést nemcsak akkor állapít meg, ha az adott tárgykörre vonatkozóan semmilyen szabály nincs [35/1992. (VI. 10.) AB határozat, ABH 1992, 204, 205.], hanem akkor is, ha az adott szabályozási koncepción belül az Alkotmányból levezethető tartalmú jogszabályi rendelkezés hiányzik [22/1995. (III. 31.) AB határozat, ABH 1995, 108, 113.; 29/1997. (IV. 29.) AB határozat, ABH 1997, 122, 128.; 15/1998. (V. 8.) AB határozat, ABH 1998, 132, 138.]. "A szabályozás tartalmának hiányos voltából eredő alkotmánysértő mulasztás megállapítása esetében is a mulasztás, vagy a kifejezett jogszabályi felhatalmazáson nyugvó, vagy ennek hiányában, a feltétlen jogszabályi rendezést igénylő jogalkotói kötelezettség elmulasztásán alapul." [4/1999. (III. 31.) AB határozat, ABH 1999, 52, 57.]

Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakításakor tekintettel volt arra is, hogy az R.1. és az R.2. hatálybalépésére - az e határozat indokolásában vázoltak szerint - az Eat.-tal azonos időben került sor. Az indítvány benyújtását követően hatályba lépett a Hírközlési Főfelügyeletnek az elektronikus aláírással összefüggő minősítéssel és nyilvántartással kapcsolatos tevékenységéért fizetendő díjakról szóló 20/2001. (XI. 15.) MeHVM rendelet (a továbbiakban: R.4.), valamint az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatási szakértő nyilvántartásba vételéről szóló 7/2002. (IV. 26.) MeHVM rendelet.

Az R.1. elfogadása az Eat. 27. § (1) bekezdés a) pontján, az R.2. az Eat. 27. § (2) bekezdés b) pontjában, az R.3. az Eat. 27. § (2) bekezdés a) pontjában, az R.4. az Eat. 27. § (2) bekezdés c) pontjában megállapított jogalkotói felhatalmazáson alapul.

A vizsgált jogszabályok összefüggéseiből kitűnik az is, hogy a Kormány az Eat. végrehajtására irányuló, a 27. § (1) bekezdés b) pontjában előírt jogalkotási feladatok körében még nem szabályozta a központi közigazgatási szervek és a helyi önkormányzati szervek által készített elektronikus dokumentumokkal, valamint az ezekhez felhasznált elektronikus aláírásokkal és hozzájuk tartozó tanúsítványokkal, illetve az azokat hitelesítő szolgáltatókkal kapcsolatos sajátos követelményeket. Nem került sor arra sem, hogy a Kormány tagjai - a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszterrel, illetőleg az informatikai és hírközlési miniszterrel egyetértésben, az Eat. 27. § (3) bekezdése alapján - rendeletet alkossanak azoknak a jogviszonyoknak a köréről, melyekkel kapcsolatos államigazgatási eljárásokban mód van kizárólag elektronikus iratok, illetve dokumentumok használatára, s nem jelent meg rendelet az elektronikus iratok, elektronikus dokumentumok és elektronikus aláírás alkalmazásával történő ügyintézés sajátos szabályairól sem. A Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter sem szabályozta még a kormányzati elektronikus aláírásrendszer megvalósítására és üzemeltetésére vonatkozó részletes követelményeket. Az Eat. 27. § (3) és (4) bekezdése (így az ebben foglalt, jogalkotásra irányuló felhatalmazást tartalmazó szabályozás) az Eat. hatálybalépésének időpontjától eltérően, csak 2002. december 10-én, az indítvány benyújtását követően lépett hatályba. Ugyancsak az indítvány benyújtását követően fogadta el a Kormány a kormányzati elektronikus aláírási rendszer kiépítésével összefüggő egyes feladatokról és a kormányzati hitelesítésszolgáltató felállításáról szóló 1026/2002. (III. 26.) Korm. határozatot, amely a kormányzati elektronikus aláírási rendszer és ennek részeként a kormányzati szolgáltató felállítása érdekében az említett feladatok megvalósításának rendjéről intézkedik. Az elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó részletes követelmények teljesítésének elősegítése érdekében pedig a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter kiadta a minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokra és ezek szolgáltatóira vonatkozó biztonsági követelményekről szóló 2/2002. (IV. 26.) MeHVM irányelvet. Az irányelv - preambuluma szerint - funkcionális és biztonsági ajánlásokat fogalmaz meg olyan megbízható rendszerekre, ezek technikai komponenseire vonatkozóan, amelyek révén minősített elektronikus aláírással kapcsolatos szolgáltatásokat lehet nyújtani, valamint az ilyen szolgáltatásokat nyújtó személyekre és szervezetekre vonatkozóan.

Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint tehát az a körülmény, hogy a Kormány és tagjai az Eat. végrehajtási jogszabályai megalkotása során kötelezettségüket csak részlegesen teljesítették, Alkotmányban védett alapjog vagy más alkotmányi előírás sérelme hiányában nem tekinthető mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességnek. Az Alkotmánybíróság e határozata indokolásában már utalt arra, hogy a Kormány az Eat.-ban meghatározott számos jogalkotói feladat megvalósításának rendjéről határozatában már intézkedett. Az Alkotmánybíróság álláspontja kialakításakor figyelemmel volt arra a körülményre is, hogy az indítványozó részben olyan jogszabályi rendelkezések megalkotásának hiányát sérelmezte, amelyekre vonatkozóan a jogalkotási felhatalmazást előíró szabályozás az indítvány előterjesztésekor még nem (csak azt követően, több mint egy év múlva) lépett hatályba.

Az elektronikus aláírás alkalmazásának lehetővé tétele új jogszabályi környezet kialakítását, számos jogterületen az előírások módosítását teszi szükségessé, e normák alkalmazhatósága pedig sokoldalú gazdasági, műszaki, technikai fejlettséget és az alkalmazásra irányuló ismeretek jelentős körű elterjedtségét igényli. A szabályozandó életviszonyoknak ez a sajátossága a jogalkotó szervek számára hosszabb távon ad feladatot, s folyamatos felkészülést igényel.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a jogszabályalkotás részbeni késedelme, a jogalkotási feladatok még nem teljes körű teljesítésének részleges elmaradása - a Jat. 12. § (4) bekezdésének kétségkívül megnyilvánuló sérelme ellenére - nem tekinthető alkotmánysértést is eredményező mulasztásnak, ezért az indítványt ebben a vonatkozásban is elutasította.

3. Az indítványozó az Eat. vonatkozásában a nemzetközi szerződésben foglalt jogharmonizációs kötelezettségen alapuló jogalkotási feladat teljesítését kifogásolta. Az Abtv. 44. §-a szerint valamely jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközését kizárólag az Abtv. 21. § (3) bekezdésében meghatározott szervek vagy személyek indítványozhatják. Az Alkotmánybíróság az indítványozói jogosultság hiánya miatt - az Alkotmánybíróság ideiglenes ügyrendjéről és annak közzétételéről szóló 3/2001. (XII. 3.) Tü. határozat 29. § c) pontja alapján - ezt a kérelmet visszautasította.

4. Az indítvány az Alkotmánybíróság elvi álláspontjának kialakítására irányuló kérelmet is tartalmazott. Az Alkotmánybíróság - állandó gyakorlata szerint - számos döntéséhez fűz elvi tartalmú megállapításokat, illetve több korábbi határozata tartalmaz olyan, a jogrendszer alkotmányos összefüggéseire vagy valamely alkotmányi előírás értelmezésére vonatkozó rendelkezést, amelynek a későbbiekben a jogalkotó és a jogalkalmazó szervek elvi jelentőséget tulajdonítanak. [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992, 280-283.; 17/1998. (V. 13.) AB határozat, ABH 1998, 155-159.; 32/1998. (VI. 25.) AB határozat, ABH 1998, 251-255.]

Az Abtv. előírásai alapján azonban az utólagos normakontroll keretében "elvi állásfoglalás" iránti kérelem elbírálására az Alkotmánybíróságnak nincs hatásköre.

Mindezek alapján az Alkotmánybíróság a kérelmet a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően visszautasította.

Budapest, 2003. február 4.

Dr. Németh János s. k.,

az Alkotmánybíróság elnöke

Dr. Bagi István s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Bihari Mihály s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Erdei Árpád s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Harmathy Attila s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Holló András s. k.,

előadó alkotmánybíró

Dr. Kiss László s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Strausz János s. k.,

alkotmánybíró

Dr. Tersztyánszkyné dr. Vasadi Éva s. k.,

alkotmánybíró