9001/2008. (SK 1.) KSH közlemény

a területi számjelrendszerről

A statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény 6. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a területi számjelrendszert és annak alkalmazását az alábbiak szerint határozom meg:

A területi számjelrendszer az egységes statisztikai számjelrendszer része, és az ország településeinek egyedi azonosítására, valamint statisztikai szempontok szerinti csoportosítására szolgál.

A területi számjelrendszer a települések nevét és területi számjelét tartalmazza.

A települések

- neve megegyezik a "Magyar Köztársaság helynévkönyve" kiadványban szereplő névvel;

- területi számjele két részből áll:

= a településazonosító törzsszámból és

= csoportképző ismérvek kódjaiból, amelyek a következők:

a megyét,

a főváros kerületeit,

a település jogállását,

a megyeszékhelyet,

a jogállás 2005-öt,

a kistérséget,

a régiót,

a statisztikai nagyrégiót,

az agglomerációt,

a körjegyzőséget,

a mezőgazdasági tájkörzetet,

a borvidéket,

a vállalkozási övezetet,

az idegenforgalmi régiót,

az üdülőkörzetet,

a világörökségi helyszínt,

a nemzeti parkot,

a gyógyturizmust és

a NUTS szintet jelölő kód.

A településazonosító törzsszámot és a csoportképző ismérvek nómenklatúráját, valamint az egyes települések területi számjelét jelen közlemény 1., illetve 2. számú melléklete tartalmazza.

Ezen közleményben foglaltakat először a 2008. évre vonatkozóan kell alkalmazni a statisztikai adatgyűjtés, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás során a települések meghatározására.

Ezzel egyidejűleg a területi számjelrendszerről szóló 9001/2004. (SK 1.), 9002/2004. (SK 3.), 9003/2004. (SK 4.), 9003/2005. (SK 4.), 9004/2005. (SK 4.), 9002/2006. (SK 2.), 9003/2006. (SK 2.), 9001/2007. (SK 3.), 9004/2007. (SK 5.) sz. KSH közlemények érvényüket vesztik.

Dr. Pukli Péter s. k.,

a KSH elnöke

1. számú melléklet a 9001/2008. (SK 1.) KSH közleményhez

KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

TERÜLETI SZÁMJELRENDSZER, 2008 BUDAPEST, 2008

1.1. Területi számjelrendszer

A területi számjelrendszer az államigazgatási területi egységek nevét és számjelét tartalmazza a 2008. január 1-jei állapotnak megfelelő államigazgatási területi beosztás szerint.

1.2. Területi számjel

A területi számjel két részből áll:

- településazonosító törzsszám (1-5. pozíció),

- csoportképző ismérvek sorozata (6-57. pozíció) .

Fejezet Pozíció Megnevezés

1.2.1. A településazonosító törzsszám

A településazonosító törzsszám a település egyedi meghatározására szolgáló sorszám jellegű, tartalom nélküli egyedi azonosító, amely a település alakulásától megszűnéséig változatlan és a település megszűnése után sem használható fel más település azonosítására. A településazonosító törzsszám 5 jegyből áll, ebből 4 azonosítja a települést, 1 pedig az ún. CDV-szám, amely az automatikus számítógépes ellenőrzést szolgálja.

A Központi Statisztikai Hivatal valamennyi településenkénti adatgyűjtésében és településenként tárolt adatállományában 1981. január l-jétől az egységes településazonosító törzsszám azonosítja az ország településeit és a főváros kerületeit. Bizonyos, településekhez nem köthető, de statisztikai megfigyelés tárgyát képező események számbavétele céljából Budapest kerületre nem bontható, a megyék településre nem bontható, az ország területre nem bontható és országhatáron kívüli tevékenység adatai megnevezéssel fiktív területi egységeket képeztünk. Ezek csoportképző ismérvei helyén - a megyekód kivételével - 9-es értékek szerepelnek.

A törzsszám az egyes csoportképző ismérvek változásától függetlenül egyértelműen azonosítja a települést.

A törzsszám karbantartási rendje:

- Ha települést (településeket) városhoz csatolnak, akkor az egyesítéssel megszűnő települések törzsszáma megszűnik, és a megnövekedett területű várost a város eredeti törzsszáma azonosítja.

- Ha két vagy több települést egyesítenek oly módon, hogy az új település neve megegyezik valamely korábbi település nevével, akkor a továbbélő helynév eredeti törzsszáma azonosítja az új települést, a többi település törzsszáma megszűnik.

- Ha két vagy több települést egyesítenek oly módon, hogy az új település új településnevet vesz fel (pl. Gyoma + Endrőd = Gyomaendrőd), az új település új törzsszámot kap, és az egyesülő települések eredeti törzsszáma megszűnik.

- Ha egy településrészt önálló településsé szerveznek, az új település új törzsszámot kap, a település, amelyből az új település kivált, törzsszámát megtartja.

- Ha egy település szétválik és belőle több önálló települést szerveznek, akkor több eset lehetséges:

= ha az egyik új település neve megegyezik a szétváló település nevével, akkor az megtartja a szétváló település törzsszámát,

= korábbi településegyesítés megszüntetése esetén, ha az egyik új település területileg azonos az egyesítés előtti egyik önálló településsel, és új neve azonos az egyesítés előttivel, akkor eredeti törzsszámát visszakapja,

= minden egyéb esetben az új települések új törzsszámot kapnak, és a szétváló település törzsszáma megszűnik,

= ha egy település (bármely oknál fogva) megszűnik, településazonosító törzsszámát az aktuális állományból kivesszük és többé más település azonosítására nem használjuk.

A törzsszám használata:

A településazonosító törzsszámhoz bármelyik csoportképző ismérv kódszáma gépi úton hozzárendelhető és a kívánt csoportosítás elvégezhető. A csoportképző ismérveknek tehát nem kell szerepelniük az alapbizonylaton. A csoportképző ismérvek közül az általánosan használtakat a területi számjelrendszer adatbázisa tartalmazza. A csoportképző ismérvek nómenklatúráit a kötet 2. fejezete tartalmazza.

A területi számjel és ezen belül a településazonosító törzsszám használatát a 9002/1990. (SK3.) sz. KSH-közlemény írta elő.

1.2.2. A területi jelzőszám

A területi jelzőszám az alábbi négy részből áll:

- a megyekód,

- a főváros kerületeinek kódja,

- a település jogállásának kódja és

- a megyeszékhely kódja.

1.2.2.1. A megyekód

A megyekód - a területi jelzőszám első két számjegye - Budapest főváros és a megyék meghatározására szolgál. A megyekód az egységes statisztikai számjel negyedik eleme [9001/2002. (SK.3.) ].

1.2.2.2. A főváros kerületeinek kódja

A főváros kerületei kód - a területi jelzőszám harmadik és negyedik számjegye - a főváros kerületeinek a meghatározására szolgál.

1.2.2.3. A település jogállásának kódja

A település jogállása kód - a területi jelzőszám ötödik számjegye - a településnek a területi közigazgatási rendszerben elfoglalt helyét fejezi ki.

1.2.2.4. A megyeszékhely kódja

A megyeszékhely kód - a területi jelzőszám hatodik számjegye - a megyeszékhelyeket különbözteti meg.

1.2.3. A jogállás 2005 kódja

A jogállás 2005 kód a település jogállása kódnak a nagyközségek szerepeltetésével bővített kétpozíciós rendszere. Nagyközségi címet használhatják azon községek képviselő-testületei, amelyek a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény hatálybalépésekor nagyközségi tanácsok voltak, továbbá azok, amelyek területén legalább ötezer lakos él.

1.2.4. A kistérség kódja

A kistérség kódja az egész ország területét lefedő (nem közigazgatási) rendszer kódja, amely a települések közötti valós munka-, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) stb. kapcsolatokon alapul.

A statisztikai kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. A 138 egységből álló statisztikai kistérségi rendszert 1994. január l-jével léptette életbe a KSH, amelyet 1997. augusztus l-jén alakított át 150 kistérségből álló rendszerré. Ezután a kistérségi rendszer a 244/2003. (XII. 18.) Korm. rendelet alapján 2004. január 1-jei hatállyal 168 kistérséget tartalmazott. A jelenlegi kistérségi rendszer a 2007. évi CVII. törvény alapján - 2007. szeptember 25-ével - 174 kistérséget tartalmaz.

1.2.5. A régiókód

Az Országgyűlés 35/1998. (III. 20.) OGY határozata az országos területfejlesztési koncepcióról meghatározta az ország tervezési-statisztikai régióinak rendszerét, melyet egypozíciós kód fejezi ki.

1.2.6. A statisztikai nagyrégió kódja

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i, az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete előírásai szerint alakították ki Magyarországon a NUTS 1 szintet.

1.2.7.Az agglomeráció kódja

Az agglomeráció kódja az ország területén már kialakult agglomerációkra, az agglomerálódás valamely stádiumában lévő agglomerálódó térségekre, illetve a kevésbé szorosan összefonódó településegyüttesekre utaló információ. 2003. augusztus 1-jétől 21 nagyvárosi településegyüttes létezik. A Budapesti Agglomerációhoz tartozó települések felsorolását a 2005. évi LXIV. törvény tartalmazza.

A négypozíciós kód 1. pozíciója az agglomeráció típusát fejezi ki, a 2-3. pozíció azonosítja az adott agglomerációt, a 4. pozíció egy adott agglomeráción belül különbözteti meg

- az agglomeráció központját,

- az agglomeráció társközpontjait,

- az agglomeráció egyéb településeit.

1.2.8. A körjegyzőség kódja

A körjegyzőség kódja a kis népességű (általában ezer fő alatti), megyén belül egymással határos községek igazgatási feladatainak ellátására létesített körjegyzőségeket jelzi. Ezernél több, de kétezernél kevesebb lakosú község is részt vehet a körjegyzőségben. A körjegyzőségek jegyzékének lezárása 2007. január l-jével történt.

A körjegyzőségeket, a hozzájuk tartozó településeket a ÖTM Önkormányzati főosztályán - a közigazgatási hivatalok jelentései és a települési önkormányzatok adatszolgáltatása alapján - nyilvántartott adatok felhasználásával állapítottuk meg és jelöltük kiadványunkban.

1.2.9. A mezőgazdasági tájkörzet kódja

A mezőgazdasági tájkörzetek a természeti adottságok, döntően a föld termőképessége alapján körülhatárolt, e szempontok szerint viszonylag homogén, összefüggő területi egységek. A tájkörzetrendszer lefedi az ország egész területét, azaz minden település része egy tájkörzetnek.

A kialakított rendszer háromszintű. A legalsó szintet a mikrokörzetek képezik, amelyek megyén belül kialakított területi egységek. A körzethatár még abban az esetben sem lépi át a megye határát, ha ezzel a talajadottság szempontjából homogén területet vág ketté. A mezoszintet olyan körzetbeosztás képezi, amely már nincs tekintettel a megyehatárokra, hanem elsősorban a talajadottságokat veszi figyelembe, és az ebből a szempontból homogén területeket tekinti tájkörzetnek. Ezek a mezokörzetek vagy egybeesnek egy mikrokörzettel vagy két vagy több szomszédos megye egy-egy részterületéből, azaz mikrokörzetéből tevődnek össze. A legfelső szintet a makrokörzetek alkotják, amelyek több mezokörzetből felépülő, nagyobb területi egységei az országnak. Méretüket tekintve esetenként több megye területére is kiterjednek. Az ország területén 9 makrokörzet, 36 mezokörzet és 82 mikrokörzet van.

A települések mezőgazdasági tájkörzetbe való tartozását hárompoziciós kód fejezi ki.

Az 1. pozíció a makrokörzet kódja (egyszerű sorszám 1-től 9-ig) . A 2. pozíció a mezokörzet sorszáma a makrokörzeten belül. A 3. pozíció a mikrokörzet sorszáma a megyén belül.

1.2.10. A borvidék kódja

A borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján alakítottuk ki a borvidék kódját. A 2004. évi XVIII. törvény alapján a borvidék az a termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, dombozati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű, művelésű ültetvényekkel, szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borok származnak. Borvidékbe olyan település sorolható, amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe a település mezőgazdaságilag hasznosított területének 7%-át eléri, vagy - a miniszter mérlegelése alapján - olyan település, vagy településrész, amelyen hagyományosan borfeldolgozással foglalkozó adóraktár működik. A települések borvidékbe való sorolását 2 pozíciós kód fejezi ki.

1.2.11. A vállalkozási övezet kódja

A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvényben kapott felhatalmazás, illetve a vállalkozási övezetek létrehozásának és működésének szabályairól szóló 189/1996. (XII. 17.) Korm. rendelet szerint a kormány vállalkozási övezeteket jelölt ki. Az 5-7/1999. (I. 18.) kormányrendeletekben rögzített vállalkozási övezetek száma 2008. január 1-jei hatállyal 3. A települések vállalkozási övezetekbe való sorolását kétpozíciós kód fejezi ki.

1.2.12. Az idegenforgalmi régió kódja

A Regionális Idegenforgalmi Bizottságok, valamint azok munkaszervezeteinek feladatairól szóló 28/1998. (V. 13.) IKIM rendelet melléklete alapján megállapított 9 idegenforgalmi régió és illetékességi területük, valamint a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balaton területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény alapján kialakított egypozíciós kódrendszer.

1.2.13. Az üdülőkörzet kódja

Az üdülőkörzet kódja a települések kiemelt üdülőkörzetekbe sorolására nyújt információkat két pozícióban. A Balaton kiemelt üdülőkörzet esetén a besorolás a Balaton kiemelt üdülőkörzet területrendezési tervének elfogadásáról és a Balaton területrendezési szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. törvény alapján történt. A többi kiemelt üdülőkörzet esetében az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztériummal történt egyeztetés alapján a Területi Számjelrendszer, 2004 besorolása az irányadó.

1.2.14. A világörökségi helyszín kódja

A világörökségi helyszín kód az UNESCO Világörökség Bizottsága által jóváhagyott helyszíneket tartalmazza a 2008. január 1-jei állapot szerint.

1.2.15. A nemzeti park kódja

A települések besorolása a 1850/1972 OtvH, 1800/1974 OtvH, 18/1976 OtvH határozat, 7/1984. (XII. 29.) OKTH, 2/1991. (II. 9.) KTM, 7/1996. (IV. 17.) KTM, 3/1997. (I. 8.) KTM 31/1997. (IX. 23.) KTM, 34/1997. (XI. 20.) KTM, 4/2002. (II. 27.) KöM rendeletek alapján történt.

1.2.16. A gyógyturizmus kódja

A gyógyturizmus kódja kombináltan tartalmazza a minősített gyógyhelyeket, valamint a gyógyfürdővel, gyógyvízzel, gyógyiszappal, gyógybarlanggal, gyógyszállóval, illetve gyógygázfürdővel rendelkező településeket. Minősített gyógyhellyel rendelkező település minden olyan helység, amely az országos törzskönyvi nyilvántartásban szerepel. A gyógyvizekkel, gyógyiszapokkal való ellátottság tényét a 74/1999. (XII. 25.) EüM rendelet, a gyógybarlangok helyszíneit az országos törzskönyvi nyilvántartás tartalmazza. Gyógyfürdő minősítésűek az országos, körzeti, illetve helyi besorolású minősített gyógyfürdők.

1.2.17. A NUTS-kód

A nemzetközi adatszolgáltatások biztosításához az Eurostat NUTS- rendszerének (Nomenclature des Unités Territoria-les Statistiques) megfelelő kód is beépítésre került a területi számjelbe.

Az Alkotmányban rögzített állami területbeosztás képezi az alapvető közigazgatási területi statisztikai nómenklatúra alapjait. Ez a következők szerint feleltethető meg az EU NUTS-rendszerének:

A statisztikai célú területi egységek nómenklatúrájának (NUTS) létrehozásáról szóló 2003. május 26-i, az Európai Parlament és a Tanács 1059/2003/EK rendelete előírásai határozta meg a NUTS 1 szintet hazánkban, mely 2004. május l-jétől érvényes. Az Országgyűlés által is elfogadott NUTS 2 szintű területi beosztás, a tervezési-statisztikai régiók rendszere 1998. március 20-tól van érvényben Magyarországon. A NUTS 3 szintnek a megyék és a főváros felel meg. A LAU 1 szint (kistérségi) a 2007. évi CVII. törvény alapján került lehatárolásra. A LAU 2 szint azonos a településekkel. A területi számjelben hétpozíciós kódot alkalmazunk, melyben a statisztikai kistérségek szintjéig azonosítjuk a településeket.

1.2.18. A Szőlő termőtáj '09 és a Borvidék '09 kódja[1]

A szőlő termőtáj a szőlőtermesztésre ökológiailag alkalmas területek - elsősorban a borvidékek és bortermőhelyek -statisztikai kezelésére alkalmas földrajzi egység. A kód kialakítása a szőlőterületek statisztikai felméréseiről szóló, a Tanács 357/79/EGK rendelete (1979. február 5.) alapján történt.

A borok eredetvédelmi szabályairól szóló 97/2004. (VI. 3.) FVM rendelet alapján alakították ki a borvidék kódját. A 2004. évi XVIII. törvény alapján a borvidék az a termőhely, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajta-összetételű művelésű ültetvényekkel, szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borok származnak. Borvidékbe olyan település sorolható, amelynek a szőlő termőhelyi kataszterében nyilvántartott területe a település mezőgazdaságilag hasznosított területének 7%-át eléri, vagy - a miniszter mérlegelése alapján - olyan település vagy településrész, amelyen hagyományosan borfeldolgozással foglalkozó adóraktár működik.

1.3. A változások közzététele

Az államigazgatási területi egységek körében, illetőleg a területi jelzőszámban bekövetkező változásokat a Központi Statisztikai Hivatal a Statisztikai Közlönyben teszi közzé.

1.4. Kapcsolat a STAR-katalógusokkal

A településeket és az azokat csoportosító ismérveket leíró nómenklatúrák elemeit a statisztikai adatbázisrendszer (STAR) is használja. A STAR-nómenklatúrák azonosítói a 2. fejezet megfelelő címei alatt szerepelnek.

2. A TERÜLETI SZÁMJELRENDSZERBEN ALKALMAZOTT NÓMENKLATÚRÁK

2.1. A megyekód (1.2.2.1.) nómenklatúrája (STAR T03)

2.2. A főváros kerületei kódjának (1.2.2.2.) nómenklatúrája (STAR T37)

2.3. A település jogállása kódjának (1.2.2.3.) nómenklatúrája (STAR T38)

2.4. A megyeszékhely kódjának (1.2.2.4.) nómenklatúrája (STAR T39)

2.5. A jogállás 2005 kódja (1.2.3.) nómenklatúrája (STAR T156)

2.6. A kistérség kódjának (1.2.4.) nómenklatúrája 2.6.1. A kistérség kódja (STAR T157)

2.6.2. A kistérségi székhely kódja (STAR T159)

2.7. A régió kódjának (1.2.5.) nómenklatúrája (STAR T50)

A tervezési-statisztikai régiók és a hozzájuk tartozó megyék (főváros)

2.8. A statisztikai nagyrégió kódjának (1.2.6.) nómenklatúrája (STAR T155)

2.9. Az agglomeráció kódjának (1.2.7.) nómenklatúrája (STAR T99, T100, T101) 1. pozíció

1-3. pozíció

A konkrét agglomerációt (agglomerálódó térséget stb.) azonosító két pozíció

4. pozíció

2.10. A körjegyzőség kódjának (1.2.8.) nómenklatúrája 2.10.1. A körjegyzőség kódja (STAR T40)

2.10.2. A körjegyzőség székhelyének (a jegyző, ill. a körjegyző szolgálati helyének) településazonosítója (STAR T41)

2.11. A mezőgazdasági tájkörzet kódjának (1.2.9.) nómenklatúrája (STAR T33)

2.12. A borvidék kódjának (1.2.10.) nómeklatúrája (STAR T160)

2.13. A vállalkozási övezet kódjának (1.2.11.) nómeklatúrája (STAR T52)

2.14. Az idegenforgalmi régió kódjának (1.2.12.) nómeklatúrája (STAR T102)

2.15. Az üdülőkörzet kódjának (1.2.13.) nómeklatúrája (STAR T103)

2.16. A világörökségi helyszín kódjának (1.2.14.) nómeklatúrája (STAR T104)

2.17. A nemzeti park kódjának (1.2.15.) nómeklatúrája (STAR T105)

2.18. A gyógyturizmus kódjának (1.2.16.) nómeklatúrája (STAR T108)

2.19. A NUTS-kódrendszer (1.2.17.) nómeklatúrája (STAR T158)

1-2. pozíció: országazonosító - HU

3.pozíció: 1. szint - statisztikai nagyrégió

4.pozíció: 2. szint - tervezési-statisztikai régiók

- statisztikai nagyrégión belül

5.pozíció: 3. szint - megyék, főváros - a régión belül 6-7. pozíció: 4. szint - kistérségek - a megyén belül

2.20. a Szőlő termőtáj '09 kód nómenklatúrája (STAR T167)[2]

2.21. a Borvidék '09 kódjának nómenklatúrája (STAR T168)

KÖZÉP-MAGYARORSZÁG

KÖZÉP-DUNÁNTÚL

NYUGAT-DUNÁNTÚL

DÉL-DUNÁNTÚL

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG

ÉSZAK-ALFÖLD

DÉL-ALFÖLD

3.

Az 2004. január 1-je után bekövetkezett név- és számjelváltozások

3.1. ÚJ TELEPÜLÉSEK, ILLETŐLEG A KORÁBBI TELEPÜLÉSEGYESÍTÉSEK MEGSZÜNTETÉSÉVEL LÉTREHOZOTT TELEPÜLÉSEK

3.2. MEGYEI JOGÚ VÁROSSÁ NYÍLVÁNÍTÁS

3.3. VÁROSSÁ NYILVÁNÍTÁSOK

3.4. NÉVVÁLTOZÁS, NÉVMÓDOSÍTÁS

2. számú melléklet a 9001/2008. (SK 1.) KSH közleményhez