1650/1949. (II. 22.) Korm. rendelet

a magánjogi szolgálati viszonyra vonatkozó jogszabályok módosítása és kiegészítése tárgyában

(Közigazgatási rendszám: 3.220.)

A magyar köztársaság kormánya az 1946. XVI. tc. 1. §-ában foglalt és legutóbb az 1948. LVI. tc. 1. §-ával meghosszabbított felhatalmazás alapján a következőket rendeli:

1. § A szolgálati jogviszony egyes kérdéseinek szabályozásáról szóló 9700/1945. ME rendelet (Magyar Közlöny 157. szám) 4. §-ának (1) bekezdése akként módosíttatik, hogy az ott meghatározott törvényes felmondási idő - a hosszabb felmondási időt megállapító jogszabályokra tekintet nélkül - a rendelet hatálya alá tartozó minden munkavállalóra irányadó.

2. § A jelen rendelet hatálybalépésétől kezdve a felmondási járandóságok és a végkielégítés ideiglenes korlátozása tárgyában kibocsátott 4500/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 88. szám) 2-5. §-ában foglalt rendelkezéseket - amennyiben a 3. §-ból más nem következik - függetlenül attól, hogy a munkáltató a hivatkozott rendelet 1. §-a alá esik vagy sem, a magánjogi szolgálati viszony körében általánosan alkalmazni kell.

3. § (1) A 4500/1948. Korm. rendeletnek a felmondási járandóság és a végkielégítés érvényesítésének ideiglenes korlátozására vonatkozó és a jelen rendelet 2. §-ával kiegészített rendelkezéseit, továbbá a magánjogi munkaviszonyban álló munkavállalók végkielégítésére vonatkozó jogszabályok kiegészítéséről és módosításáról szóló 11720/1948. Korm. rendeletben (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 263. sz.) foglalt rendelkezéseket nem lehet alkalmazni az olyan megszűnő vállalatra, amely nem áll az állam, törvényhatóság, község (megyei város), közintézet, vagy köztestület tulajdonában és amelynél a felsorolt közületek valamelyikének avagy többnek együttes érdekeltsége a 20%-ot nem haladja meg.

(2) Ha az (1) bekezdés alá eső vállalat munkavállalójának havi illetménye az ezerháromszáz forintot meghaladja és a munkavállalónak egy évi felmondásra van igénye, a felmondási járandóságot havi 1300 forint illetmény alapulvételével kell kiszámítani, a felmondási járandóság összege azonban a teljes havi illetmény alapulvételével kiszámított hat havi felmondási járandóság összegénél kevesebb nem lehet.

(3) Az (1) bekezdés alá eső vállalat munkavállalóját megillető végkielégítés kiszámításában a havi illetménynek 1300 forintot meghaladó részét nem lehet figyelembevenni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés esetében felmondási járandóságot és a végkielégítést a köztartozások kielégítése után esedékességük idejében kell kifizetni.

(5) A földmívesszövetkezetbe beolvadó azt a szövetkezetet, amely a földmívesszövetkezetről szóló 8000/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 182. sz.) 36. § (1) bekezdésének hatálya elé esik, a jelen § (1) bekezdése szempontjából nem lehet megszűnő vállalatnak tekinteni. Az ilyen szövetkezetnél alkalmazott munkavállalók tekintetében a felmondási járandóság és a végkielégítés korlátozására vonatkozó rendelkezéseket akként kell alkalmazni, hogy a felmondási járandóság és a végkielégítés együttes összege a 3000 forintot nem haladhatja meg.

4. § (1) Ha a 3. § (5) bekezdésében említett szövetkezetnél alkalmazott munkavállaló vagy helyette harmadik személy - az alkalmaztatás érdekében vagy abból kifolyólag - az 1946. évi július hó 31. napját követően a szövetkezetnek óvadékot vagy más biztosítékot nyújtott és ennek összege a 900 forintot meghaladja, a szövetkezet jogosult azt a felmondási járandóság kifizetését követőleg az utoljára élvezett egyhavi illetmény összegével azonos, de legalább 300 Ft összegű részletekben visszafizetni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezések nem alkalmazhatók abban az esetben, ha az óvadék vagy más biztosíték betétkönyvön helyeztetett el.

5. § (1) A 3. § (5) bekezdésében említett szövetkezetnél alkalmazott munkavállalót a Magyar Országos Szövetkezeti Központ (a továbbiakban: MOSZK) más tagszövetkezethez áthelyezheti. Ilyen esetben a szolgálati jogviszonyt a fizetéses szabadságidő, a felmondási idő és a végkielégítés megállapítása szempontjából folyamatosnak kell tekinteni; a munkavállalónak a korábbi munkáltatóval szemben felmondási járandóságra és végkielégítésre nincsen igénye. Az áthelyezett alkalmazott munkakörét - a továbbalkalmazásra kijelölt szövetkezet javaslatára - a MOSZK állapítja meg.

(2) Ha az ((1) bekezdés alapján áthelyezett munkavállaló szolgálati viszonya megszűnik, jogorvoslat kizárásával a MOSZK határoz abban a kérdésben, hogy 11440/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 252-253. szám) 3. § (1) bekezdésének f) pontja szerint létesített céltartalékból a beolvasztó földmívesszövetkezet tartozik-e és milyen összegű megtérítéssel annak a szövetkezetnek, amelyiknél a munkavállaló szolgálati jogviszonya megszűnt.

6. § A Magyar Állami Mezőgazdasági Gépüzem létesítéséről szóló 4910/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 96. szám) 8. §-ának (4) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a magánjogi szolgálati jogviszony általános szabályai alatt a 9700/1945. ME rendelet és az azt kiegészítő és módosító jogszabályokat is érteni kell.

7. § (1) Közülettől másik közülethez áthelyezett vagy alkalmazásba átvett munkavállalónak a szolgálati jogviszonyát, ha a két szolgálati jogviszony között megszakítás nem volt, a fizetéses szabadságidő, a felmondási idő és a végkielégítés megállapítása szempontjából folyamatosnak kell tekinteni. Ilyen esetben a munkavállalónak a korábbi munkáltatóval szemben felmondási járandóságra és végkielégítésre nincsen igénye. Nem tekintendő megszakításnak, ha az áthelyezés, ill. az átvétel a felmondási idő lejárta előtt történik, tekintet nélkül arra, hogy a munkavállaló a felmondási idő alatt teljesített-e szolgálatot vagy sem.

(2) Közülettel, továbbá a 3. § (5) bekezdésében említett szövetkezettel, valamint a 8. § (1) bekezdésének hatálya alá tartozó hitelszövetkezettel szolgálati viszonyban álló olyan munkavállalónak szolgálati viszonyát, akinek ez az alkalmazása nem főfoglalkozása, felmondási idő közbevetése nélkül meg lehet szűntetni és az ilyen munkavállalónak végkielégítésre nincsen igénye.

(3) A (2) bekezdésben foglalt rendelkezés nem érinti az 1928. V. tc. 8. §-ában és a 9700/1945. ME rendelet 6. §-ában foglalt rendelkezések hatályát.

(4) A jelen § alkalmazásában közület: az állam, a törvényhatóság, a megyei város, a község, a köztestület, a közintézet. A közülettel egy tekintet alá esik: a közület kezelése alatt álló alapítvány, a Magyar Nemzeti Bank, a közüzem, az Ipari Központ, továbbá a nemzeti vállalat és az állami tulajdonban levő vagy állami rendelkezés alatt álló egyéb vállalat (1948. XXXVII. tc. 1. §).

8. § (1) Az Országos Szövetkezeti Hitelintézet kötelékébe tartozó hitelszövetkezeteknek a 7. § (2) bekezdése alá nem eső azok az alkalmazottai, akiknek szolgálati jogviszonya az 1949. évi augusztus hó 1. napja előtt közölt felmondás folytán szűnt meg, vagy szűnik meg, felmondási járandóság és végkielégítés címén a jelen § (2) bekezdése szerint megállapított összegre tarthatnak igényt.

(2) Az (1) bekezdés alá eső alkalmazottat megillető felmondási járandóság, illetőleg végkielégítés összegének megállapításánál a felmondást közvetlenül megelőző három hónapra illetmény címén ténylegesen kifizetett összeg egy hónapra eső átlagát kell az alkalmazott utolsó havi illetményének tekinteni.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések nem érintik a végkielégítés összegének korlátozására vonatkozó egyéb jogszabályok hatályát.

(4) A jelen §-ban foglalt rendelkezések a Budapesten székhellyel bíró hitelszövetkezetek munkavállalói tekintetében nem alkalmazhatók.

9. § Ha az állami, valamint az állami érdekeltségű ipari és kereskedelmi vállalatok munkavállalói elbocsátásának és alkalmazásának ideiglenes szabályozásáról szóló 3950/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 79. szám) 5. § (1) bekezdésének b) pontja, vagy a jelen rendelet 5. §-a alapján áthelyezett munkavállalónak szolgálati viszonyát az új munkáltató megszűnteti és a munkavállaló által az új jogviszonya alapján felvett járandóságok és az őt új jogviszonya alapján megillető felmondási járandóság együttes összege kevesebb, mint amennyi őt korábbi jogviszonya megszűntével felmondási járandóság címén megillette volna, az új munkáltató a különbözetet is köteles a munkavállaló részére kifizetni.

10. § Az egyes alkalmazottak szolgálattételre való átrendeléséről szóló 11090/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 243. szám) 1. §-ának (1) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy az illetékes miniszter a törvényhatóság, a megyei város, a község vállalataitól, üzemeitől egyes munkavállalókat - beleegyezésük nélkül is - szolgálattételre átrendelhet. A miniszter a szolgálattételre való átrendelést tartalmazó határozat minden esetben egyidejűleg az Országos Munkaerőgazdálkodási Hivatalnak is megküldi.

11. § A 11720/1948. Korm. rendelet 5. §-ának (2) bekezdése azzal egészíttetik ki, hogy a 12980/1947. Korm. rendelet 2. §-a is hatályát veszti.

12. § (1) A jelen rendelet kihirdetésének napján lép hatályba; egyidejűleg az 1914. XIV. tc. 57. §-ának második bekezdése, a 10660/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 235. szám) a 12850/1948. Korm. rendelet (Magyar Közlöny - Rendeletek Tára 278. szám), továbbá bármely más jogszabálynak a jelen rendelettel ellentétes rendelkezései hatályukat vesztik.

(2) A jelen rendelet rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell; a már kifizetett felmondási járandóság vagy végkielégítés azonban ezen az alapon vissza nem követelhető.

Budapest, 1949. évi február hó 18. napján.

Dobi István s. k.

miniszterelnök