10/1961. (XII. 20.) MüM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1/1958. (II. 26.) MüM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről

Az 1959. évi 15. számú törvényerejű rendeletben és a 21/1958. (II. 25.) Korm. számú rendeletben, valamint az ezeket módosító és kiegészítő rendeletekben kapott felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben az 1/1958. (II. 26.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: R.) módosításául és kiegészítéséül a következőket rendelem:

1. § Az R. a következő 1/A. §-sal egészül ki:

"1/A. § A Tszny. 6. §-a (2) bekezdésében felsorolt korcsoportok közös határát megjelölő életkor betöltése esetén a magasabb korcsoportra előírt nyugdíjévet kell a jogosultság elbírálásánál figyelembe venni."

2. § Az R. a következő 5/A. §-sal egészül ki:

"5/A. § Az árvaellátásnak a Tszny. 26. §-ában maghatározott legkisebb összegét kell megállapítani abban az esetben is, ha a hozzátartozókat együttesen megillető ellátás a 125%-ot nem éri el, vagy csak árvaellátásra jogosult gyermek van."

3. § Az R.-nek a 8/1959. (VI. 28.) MüM számú rendelet 2. §-ával megállapított 8/A.-8/D. §-ai helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A nyugellátások összege termelőszövetkezeti nyugdíjévek és szolgálati idő egybeszámítása esetén.

8/A. § (1) Ha a termelőszövetkezeti tag termelőszövetkezeti nyugdíjéveken felül szolgálati időt is szerzett, beszámítható szolgálati ideje azonban egymagában az öregségi nyugdíjra jogosultsághoz feltétlenül szükséges tíz évet nem éri el, az öregségi nyugdíjnak a VR. 27/A. §-a szerint járó összegét a következőképpen kell megállapítani:

a) Ki kell számítani, hogy a termelőszövetkezeti tagot tízévi szolgálati idő alapján az 1953. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint milyen összegű résznyugdíj illetné meg. Ennek az összegnek annyi tizedrészét kell venni, ahány évi szolgálati ideje van a termelőszövetkezeti tagnak. Az így nyert összeg képezi a nyugdíjnak az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerinti arányos részét.

b) Meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezeti tagot a Tszny. 21. §-a szerint tíz termelőszövetkezeti nyugdíjév alapján milyen összegű öregségi nyugdíj illeti meg. Ennek az összegnek annyi tizedrészét kell venni, ahány év a termelőszövetkezeti tagnak az a) pont szerint figyelembe vett szolgálati idejét tíz évre kiegészítette. Az így nyert összeg képezi a nyugdíjnak a Tszny. szerinti arányos részét.

c) Az a) és a b) pont szerint számított és forintra kerekített arányos részek együttes összege képezi a termelőszövetkezeti tagnak tíz év alapján járó öregségi nyugdíját.

d) A c) pont szerint számított együttes összeget növelni kell a tíz évet meghaladó minden év után 3 Ft 15 fillérrel.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett arányos rész megállapításánál a nyugdíjkiegészítést tíz-tíz év után kell számítani.

[1. példa: A termelőszövetkezeti tag 1956. január hó 1. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 7 évi beszámítható szolgálati időt szerzett. A szolgálati ideje alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembevehető munkabérátlag havi 1.600 Ft. Az 1963. évi március hónapban igényel nyugdíjat. Így 7 termelőszövetkezeti nyugdíjéve és 7 év szolgálati ideje van, az egybeszámított ideje tehát összesen 14 év.

A részére járó öregségi nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

1. A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó rendelkezések szerint (1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet) 10 év alapján csak öregségi résznyugdíj jár. Mivel 1963-ban az öregségi teljes nyugdíjhoz 18 év szükséges, a 10 év alapján járó törzsnyugdíj (a hiányzó 8 év miatt a munkabérátlag 50%-ánál 8-szor 2, vagyis 16%-kal kisebb) az 1.600 Ft munkabérátlag

34%-a, azaz 544 - Ft,

ehhez járul tíz évre 10% nyugdíjkiegészítés 54,40 Ft,

összesen: 598,40 Ft.

Minthogy a termelőszövetkezeti tagnak 7 évi szolgálati ideje van, ezért az 598,40 Ft-nak héttizedrésze képezi a nyugdíjnak az a) pont szerinti arányos részét, ami 418.88 Ft, kerekítve 419 Ft.

2. A termelőszövetkezeti tagnak tíz nyugdíjév

esetén járó öregségi törzsnyugdíja 315,- Ft,

ehhez járul tíz nyugdíjévre 10% nyugdíjkiegészítés 31,50 Ft,

összesen: 346.50 Ft.

Mivel az a) pont szerint figyelembe vett 7 évi szolgálati időt 3 termelőszövetkezeti nyugdíjév egészíti ki 10 évre, ennek az összegnek háromtized része képezi a nyugdíjnak a b) pont szerinti arányos részét, ami 103,95 Ft, kerekítve 104 Ft.

3. Az arányos részek (419+104) együttes összege tehát 523 Ft.

4. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak együttesen 14 nyugdíjéve van, azért a tíz éven felüli minden év után még 3.15 Ft jár. Ennek összege 12,60 Ft, vagyis kereken 13 Ft. A nyugdíj végösszege tehát (523+13) 536 Ft.

2. példa: A termelőszövetkezeti tag 1954. évi január hó 1. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 5 évi beszámítható szolgálati időt szerzett. A szolgálati ideje alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembevehető munkabérátlag havi 1.000 Ft. Az 1962. évi augusztus hónapban igényel nyugdíjat. Így 8 termelőszövetkezeti nyugdíjéve és 5 év szolgálati ideje van, az egybeszámított ideje tehát összesen 13 év.

A részére járó öregségi nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

1. A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó rendelkezések szerint (1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet) 10 év alapján csak öregségi résznyugdíj jár. Mivel 1962-ben az öregségi teljes nyugdíjhoz 17 év szükséges, a 10 év alapján járó törzsnyugdíj (a hiányzó 7 év miatt a munkabérátlag 50%-ánál 7-szer 2, vagyis 14%-kal kisebb) az 1.000 Ft munkabérátlag

36%-a, azaz 360 - Ft,

ehhez járul tíz évre 10% nyugdíjkiegészítés 36,- Ft,

összesen: 396,- Ft.

Minthogy az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint járó nyugdíj összege 1000 forintos munkabérátlag mellett nem lehet kevesebb, mint havi 500 Ft és 5 év a szolgálati idő, ezért az 500 Ft-nak öttizedrésze képezi a nyugdíjnak az a) pont szerinti arányos részét, ami 250 Ft.

2. A termelőszövetkezeti tagnak tíz nyugdíjév esetén járó

öregségi törzsnyugdíja 315,- Ft,

ehhez járul tíz nyugdíjévre 10% nyugdíjkiegészítés 31,50 Ft,

összesen: 346,50 Ft.

Mivel az a) pont szerint figyelembe vett 5 évi szolgálati időt 5 termelőszövetkezeti nyugdíjév egészíti ki 10 évre, ennek az összegnek öttizedrésze képezi a nyugdíjnak a b) pont szerinti arányos részét, ami 173,25 Ft, kerekítve 173 Ft.

3. Az arányos részek (250+173) együttes összege tehát 423 Ft.

4. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak együttesen 13 nyugdíjéve van, azért a tíz éven felüli minden év után még 3,15 Ft jár. Ennek összege 9.45 Ft, vagyis kereken 9 Ft. A nyugdíj végösszege tehát (423+9) 432 Ft.]

8/B. § (1) Ha a rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz a termelőszövetkezeti tag életkorára tekintettel tíz vagy ennél több nyugdíjév szükséges és a beszámítható szolgálati idő egymagában tíz évnél kevesebb, úgy a rokkantsági nyugdíj összegének kiszámításánál a 8/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

[1. példa: A termelőszövetkezeti tag 1956. évi január hó 1. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 7 évi beszámítható szolgálati ideje van. A szolgálati idő alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembevehető munkabérátlag havi 1.500 Ft. Az 1964. évben 46. életévének betöltése után rokkantsági nyugdíjat igényel, mert munkaképességét kétharmadrészben tartósan elvesztette, s így rokkantsági nyugdíjra jogosult. Így 8 termelőszövetkezeti nyugdíjéve és 7 évi szolgálati ideje van, az egybeszámított ideje tehát összesen 15 év.

A részére járó rokkantsági nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

1. A Tszny. 6. §-a (2) bekezdése szerint az 1964. évben történő igénybejelentés esetén a rokkantsági nyugdíjhoz 14 évi szolgálati idő szükséges, ha a megrokkanás a 45-50. életév között következett be. Mivel ennyi szolgálati idő nincsen, az 1953. évi 40. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 7. §-a (1) bekezdése szerint csak rokkantsági résznyugdíj jár. A 10 év alapján járó rokkantsági résznyugdíj törzsnyugdíja (a hiányzó

4 év miatt a munkabérátlag 50%-ánál 4-szer 2 vagyis 8%-kal kisebb) az 1.500 Ft munkabérátlag

42%-a, azaz 630 - Ft,

ehhez járul 10%-os nyugdíjkiegészítés 63,- Ft

összesen: 693,- Ft.

Minthogy a termelőszövetkezeti tagnak 7 év szolgálati ideje van, ezért a 693 Ft-nak héttizedrésze képezi a nyugdíjnak az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerinti arányos részét, ami 485.10 Ft, kerekítve 485 Ft.

2. A termelőszövetkezeti tagnak tíz nyugdíjév alapján járó Tszny. szerinti

rokkantsági törzsnyugdíja 315,- Ft,

ehhez járul tíz nyugdíjévre 10% nyugdíjkiegészítés címén 31,50 Ft

összesen: 346,50 Ft.

Mivel a figyelembe vett 7 évi szolgálati időt 3 termelőszövetkezeti nyugdíjév egészíti ki 10 évre, ennek az összegnek háromtized része képezi a nyugdíjnak a Tszny. szerinti arányos részét, ami 103,95 Ft, kerekítve 104 Ft.

3. Az arányos részek (485+104) együttes összege 589 Ft.

4. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak együttesen 15 nyugdíjéve van, azért a tíz éven felüli minden év után még 3,15 Ft jár. Ennek összege 15,75 Ft, vagyis kereken 16 Ft. A rokkantsági nyugdíj végösszege tehát (589+16) 605 Ft.

2. példa: A termelőszövetkezeti tag 1952. évi január hó 1. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 6 évi beszámítható szolgálati ideje van. A szolgálati idő alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembevehető munkabérátlag havi 900 Ft. Az 1963. évben 41. életévének betöltése után rokkantsági nyugdíjat igényel, mert munkaképességét kétharmadrészben tartósan elvesztette, s így rokkantsági nyugdíjra jogosult. Így 11 termelőszövetkezeti nyugdíjéve és 6 évi szolgálati ideje van, az egybeszámított ideje tehát összesen 17 év.

A részére járó rokkantsági nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

1. A Tszny. 6. §-ának (2) bekezdése szerint az 1963. évben történő igénybejelentés esetén a rokkantsági teljes nyugdíjhoz 12 évi szolgálati idő szükséges, ha a megrokkanás a 40-45. életév között következett be. Mivel ennyi szolgálati idő nincsen, az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 7. §-a (1) bekezdése szerint csak rokkantsági résznyugdíj jár. A 10 év alapján járó rokkantsági résznyugdíj törzsnyugdíja (a hiányzó 2 év miatt a munkabérátlag 50%-ánál 2-szer 2, vagyis 4%-kal kisebb) a 900 Ft munka-bérátlag 46%-a, azaz

414,- Ft,

ehhez járul 10%-os nyugdíjkiegészítés 41,40 Ft

összesen: 455,40 Ft.

Minthogy az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint járó nyugdíj összege 900 Ft-os munkabérátlag mellett nem lehet kevesebb, mint havi 500 Ft és 6 év a szolgálati idő, ezért az 500 Ft-nak hattized része képezi a nyugdíjnak az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerinti arányos részét, ami 300 Ft.

2. A termelőszövetkezeti tagnak tíz nyugdíjév alapján járó Tszny. szerinti rokkantsági törzsnyugdíja 315,- Ft,

ehhez járul tíz nyugdíjévre 10%-os nyugdíjkiegeszítés címén 31,50 Ft,

összesen: 346,50 Ft.

Mivel a figyelembe vett 6 évi szolgálati időt 4 termelőszövetkezeti nyugdíjév egészíti ki 10 évre, ennek az összegnek négytized része képezi a nyugdíjnak a Tszny. szerinti arányos részét, ami 138,60 Ft, kerekítve 139 Ft.

3. Az arányos részek (300+139) együttes összege 439 Ft.

4. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak együttesen 17 nyugdíjéve van, azért a tíz éven felüli minden év után még 3,15 Ft jár. Ennek összege 22,05 Ft, vagyis kereken 22 Ft. A rokkantsági nyugdíj végösszege tehát (439+22) 461 Ft.]

(2) Ha a rokkantsági nyugdíjhoz feltétlenül szükséges nyugdíjévek száma a termelőszövetkezeti tag életkora szerint tíz évnél kevesebb, de a beszámítható szolgálati ideje ezt az időt nem éri el, a rokkantsági nyugdíjnak a VR. 27/A. §-a szerint járó összegét a következőképpen kell megállapítani:

a) Meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezeti tagnak a Tszny. 6. §-a (2) bekezdése szerint életkorának megfelelően a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz hány nyugdíjévre van szüksége. Utána ki kell számítani, hogy az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet alapján milyen összegű rokkantsági teljes nyugdíj illetné meg, ha ugyanennyi szolgálati időt szerzett volna. Ezt az összeget el kell osztani a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek számával és az eredményt meg kell szorozni a beszámított szolgálati idő éveinek számával. Az így nyert összeg képezi a rokkantsági nyugdíjnak az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerinti arányos részét.

b) Meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezeti tagot a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz a Tszny. 6. §-a (2) bekezdése szerinti életkorának megfelelő nyugdíjévek alapján a Tszny. szerint milyen összegű rokkantsági nyugdíj illetné meg. Ezt az összeget el kell osztani a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges évek számával és az eredményt annyival kell szorozni, ahány év a beszámított szolgálati időt a jogosultsághoz szükséges nyugdíjévekre kiegészíti. Az így nyert összeg képezi a rokkantsági nyugdíjnak a Tszny. szerinti arányos részét.

c) Az a) és b) pont szerint számított és forintra kerekített arányos részek együttes összege képezi a termelőszövetkezeti tagnak a jogosultsáphoz szükséges évek alapján járó rokkantsági nyugdíját.

d) Ha a termelőszövetkezeti tag egybeszámított ideje a tíz évet meghaladja, a c) pont szerint számított együttes összeget növelni kell az egybeszámított időnek a tíz évet meghaladó minden éve után 3 Ft 15 fillérrel.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett arányos rész megállapításánál a nyugdíj kiegészítést a dolgozó korára irányadó nyugdíj évek után kell számítani.

[Példa: A termelőszövetkezeti tag 1955. évi január hó 1. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 5 évi beszámítható szolgálati ideje van. A szolgálati ideje alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető munkabérátlag havi 1,200 Ft. Az 1962. évben 33. életévének betöltése után rokkantsági nyugdíjat igényel, mert munkaképességét kétharmad részben tartósan elvesztette és így rokkantsági nyugdíjra jogosult. Így 7 termelőszövetkezeti nyugdíj éve és 5 évi szolgálati ideje van, az egybeszámított ideje tehát összesen 12 év. A részére járó rokkantsági nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

1. A Tszny. szerint a 33. életév betöltése utáni megrokkanás esetén a rokkantsági nyugdíjhoz 8 nyugdíjév szükséges. Ugyanannyi szolgálati év után az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint teljes rokkantsági nyugdíj jár, s így a rokkantsági törzsnyugdíj a havi 1,200 Ft munkabérátlag 50%-a, vagyis

600 Ft,

ehhez járul 8 évre 8% nyugdíjkiegészítés 48 Ft,

összesen: 648 Ft.

Mivel a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges 8 évből 5 év a figyelembe vett szolgálati idő, a 648 Ft-ot 8-cal el kell osztani és az eredményt 5-tel meg kell szorozni. A 648 Ft egynyolcad része 81 Ft, ennek ötszöröse 405 Ft.

2. A termelőszövetkezeti tagnak a jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek szerint járó rokkantsági törzsnyugdíj a

315.- Ft,

ehhez járul 8 nyugdíjévre 8% nyugdíjkiegészítés 25,20 Ft

összesen: 340 20 Ft.

Mivel az a) pont szerint figyelembe vett 5 évi szolgálati időt 3 termelőszövetkezeti nyugdíjév egészíti ki 8 évre, a 340,20 Ft-ot 8-cal el kell osztani és az eredményt 3-mal meg kell szorozni. A 340,20 Ft egynyolcad része 42,52 Ft, ennek háromszorosa 127,56 Ft, kerekítve 128 Ft.

3. Az arányos részek (405+128) együttes összege 533 Ft.

4. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak együttesen 12 nyugdíjéve van, azért az említett összegű rokkantsági nyugdíját a 10 éven felüli két év után 6,30 Ft-tal, kereken 6 Ft-tal kell növelni. A nyugdíj végösszege (533+6) 539 Ft.]

8/C. § (1) A termelőszövetkezeti nyugdíjévek és a szolgálati idők egybeszámítása esetén a nyugdíjösszegnek vagy arányos részének az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint történő számítása során a munkabérátlagot a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 31. és 32. §-ának alkalmazásával - a következő (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembevételével - kell megállapítani.

(2) Ha a termelőszövetkezeti tag nyugdíjának megállapítása előtt utoljára termelőszövetkezeti tag volt, a munkabérátlagot az utolsó munkaviszonyának megszűnését megelőző hatvan hónap alatt elért munkabér figyelembevételével kell megállapítani. Ha a termelőszövetkezeti tag ez alatt az idő alatt nem kapott legalább kilencszáztizenhárom naptári napra munkabért vagy, ha a munkabérre vonatkozó adatok megnyugtatóan nem állapíthatók meg, a munkabérátlagot a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 32. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kell megállapítani.

8/D. § A 8/A. és a 8/B. § alapján járó öregségi és rokkantsági nyugdíj arányos részeinek számításánál a szolgálati időnek kerek években kifejezett tartamát kell figyelembe venni. Az egy évnél rövidebb töredék időt figyelmen kívül kell hagyni.

8/E. § Ha a VR. 27/A., illetőleg a VR. 27/B. §-a alapján öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag olyan munkaviszonyba lép, amely alatt öregségi nyugdíját szüneteltetni, illetőleg rokkantsági nyugdíját korlátozni kell, munkaviszonyának megszűnése után nyugdíját a nyugdíjazást követően szerzett újabb szolgálati idők figyelembevételével nyugdíjkiegészítéssel kell növelni. A nyugdíjkiegészítés a nyugdíjazás után szerzett minden szolgálati évre az együttes nyugdíj összegének 1%-a.

8/F. § A 8/A-8/E. § rendelkezései alapján kell a nyugdíjat kiszámítani, ha a volt termelőszövetkezeti tag az igényének előterjesztése napját közvetlenül megelőzően munkaviszonyban álló dolgozó volt és termelőszövetkezeti nyugdíjévek, valamint szolgálati idők egybeszámításával igényel nyugdíjat.

8/G. § A 8/A-8/F. § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni arra a termelőszövetkezeti tagra, aki öt évi termelőszövetkezeti tagság alapján jogosult nyugellátásra.

8/H. § Ha a termelőszövetkezeti tag a nyugdíjjogosultsághoz feltétlenül szükséges időt egymagában a beszámítható szolgálati idejével megszerezte, s így a 27/B. § alapján öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendeletben előírt feltételek fennállása esetén a nyugdíjast házastársi pótlék és az említett törvényerejű rendelet szerint járó családi pótlék illeti meg.

8/I. § A 8/A-8/G. §-ok rendelkezéseit a hozzátartozók nyugellátásának megállapításánál megfelelően alkalmazni kell.

8/J. § (1) Ha a termelőszövetkezeti tag a nyugdíjjogosultsághoz feltétlenül szükséges, vagy ezt meghaladó beszámítható szolgálati időt egymagában megszerezte, és ezen felül termelőszövetkezeti nyugdíjévvel is rendelkezik, az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjának a VR. 27/B. §-a szerint járó összegét a következőképpen kell megállapítani:

a) Meg kell állapítani, hogy kizárólag a beszámítható szolgálati ideje alapján az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint az igénylő öregségi vagy rokkantsági teljes, vagy résznyugdíjra jogosult-e és ennek megfelelően kell részére az idézett törvényerejű rendelet alapján teljes vagy résznyugdíjat megállapítani. A törzsnyugdíj és a nyugdíjkiegészítés számításánál csak az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet alapján szerzett szolgálati időt lehet figyelembe venni.

b) Az a) pont alapján megállapított nyugdíj havi összegét növelni kell minden egyes termelőszövetkezeti nyugdíjév után 3,15 Ft-tal.

[Példa: A termelőszövetkezeti tag 1957. évi április hó 2. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 17 évi beszámítható szolgálati időt szerzett. A szolgálati ideje alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető munkabérátlag havi 1,400 Ft. Az 1962. évi szeptember hónapban igényel nyugdíjat. Minthogy az első belépés naptári éve tekintet nélkül arra, hogy a termelőszövetkezeti tag ebben az évben hány munkaegységet teljesített, termelőszövetkezeti nyugdíjévnek számít, azért 5 termelőszövetkezeti nyugdíjéve és 17 év szolgálati ideje van.

A részére járó öregségi nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

1. A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó rendelkezések szerint (1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet) az öregségi teljes nyugdíjhoz az 1962. évben 17 év szükséges. Minthogy a termelőszövetkezeti tagnak 17 évi beszámítható szolgálati ideje van, azért öregségi teljes nyugdíjra jogosult. Az öregségi teljes nyugdíj törzsnyugdíja az 1,400 Ft munkabérátlag 50 %-a, azaz

700 - Ft,

ehhez járul tizenhét évre 17% nyugdíjkiegészítés 119,- Ft

összesen: 819 Ft.

2. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak a 17 évi szolgálati időn felül 5 termelőszövetkezeti nyugdíjéve van, azért még 5-ször 3,15 Ft jár. Ennek összege 15,75 Ft, vagyis kereken 16 Ft.

3. A nyugdíj végösszege tehát (819+16) 835 Ft.]

(2) Az (1) bekezdés alapján előterjesztett igény tárgyában az SZTK-nak az igénylő lakóhelye szerint illetékes alközpontja (kirendeltsége) határoz. Határozata ellen a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 87. és 88. §-ában meghatározott jogorvoslatnak van helye.

8/K. § (1) A Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap (1959. évi 15. számú törvényerejű rendelet 9. §-a) terhére kell folyósítani:

a) a kizárólag termelőszövetkezeti nyugdíjévek alapján megállapított nyugdíjat,

b) a VR. 27/A. §-a alapján megállapított nyugdíjnak a Tszny. szerinti arányos részét, valamint a tíz évet meghaladó termelőszövetkezeti nyugdíjévek alapján járó növelés összegét,

c) a VR. 27/B. §-a alapján az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint számított nyugdíjat kiegészítő növelés összegét,

d) a Tszny. 18/A. §-a alapján megállapított kivételes nyugellátást.

(2) Az állami költségvetésnek a "Nyug- és egyéb ellátás" fejezete terhére kell folyósítani:

a) a VR. 27/A. §-a alapján megállapított nyugdíjnak az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerinti arányos részét,

b) a VR. 27/B. §-a alapján megállapított nyugdíjnak az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint számított részét,

c) a 8 E. § alapján járó nyugdíjkiegészítés összegét,

d) a 8/H. § szerint megjelölt esetben járó családi- és házastársi pótlékot.

(3) A hozzátartozók részére járó nyugellátások folyósítása a teherviselőket olyan mértékben terheli, mint amilyen mértékben a megállapítások alapjául szolgáló öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjnak a folyósítása az (1) és (2) bekezdés szerint terhelné.

8/L. § A VR. 27/C. §-a alapján öregségi nyugdíjat - az egyéb előfeltételek fennállása esetében - abban az esetben lehet megállapítani, ha a volt termelőszövetkezeti tag az utolsó munkaviszonyának megszűnését közvetlenül megelőzően legalább 5 évi megszakítás nélküli szolgálati időt szerzett és nyugdíj iránti igényét legkésőbben a munkaviszonya megszűnését követő 60 napon belül előterjeszti."

4. § Az R. a következő 21/A. §-sal egészül ki:

"21/A. § A VR. 21. §-a (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásánál az iskolát, edzőtábort, stb.-t is továbbképző tanfolyamnak kell tekinteni."

5. § Az R. 30. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A termelőszövetkezet köteles minden naptári év február hó végéig a termelőszövetkezeti tagok által az előző naptári évben személyenként teljesített munkaegységek számát az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) - felhívás nélkül - bejelenteni."

6. § Az R. a következő 31/A. §-sal egészül ki:

"31/A. § (1) A termelőszövetkezeti tag a VR. 2/A. §-ának (2) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítás szüneteltetését abban az esetben kérheti, ha a termelőszövetkezet vezetősége az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet 12. §-a (3) bekezdése alapján előzetes írásbeli engedélyt adott arra, hogy három egymást követő naptári hónapot meghaladó időn át olyan munkaviszonyt, illetőleg kisipari (háziipari) szövetkezeti tagságot létesítsen, amelynek alapján az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet hatálya alá esik.

(2) A termelőszövetkezeti tagnak a nyugdíjbiztosítás szüneteltetését az engedély kézhezvételétől számított harminc napon belül a termelőszövetkezet vezetőségénél írásban kell kérnie. A termelőszövetkezet vezetősége a kérelem előterjesztését követő nyolc napon belül köteles az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) ajánlott küldeményként a nyugdíjbiztosítás szüneteltetését bejelenteni. A bejelentést a termelőszövetkezet vezetőségének (elnök, könyvelő) és a termelőszövetkezeti tagnak is alá kell írnia.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a tag családi és utónevét (asszonyoknál a leánykori nevet is),

b) a tag születésének időpontját (év, hó, nap) és helyét,

c) a tag anyjának leánykori nevét,

d) az engedélyezett időtartam kezdő és befejező időpontját,

e) annak a munkáltatónak, illetőleg kisipari (háziipari) szövetkezetnek nevét és címét, amelynél a tag munkaviszonyba lépett, illetőleg szövetkezeti tagságot létesített.

(4) A bejelentés alapján a termelőszövetkezet a munkaviszonyba lépés napját, illetőleg a kisipari (háziipari) szövetkezeti tagság kezdő napját követő hónap első napjától, ha pedig a tag a szüneteltetést az (1) bekezdésben megállapított határidőn túl kérte, a kérelem előterjesztését követő hónap első napjától a munkaviszony, illetőleg a kisipari (háziipari) szövetkezeti tagság megszűnését magában foglaló hónap utolsó napjáig mentesül a termelőszövetkezeti tag utáni nyugdíjjárulék fizetése alól."

7. § Az R-nek a 3/1961. (IV. 16.) MüM számú rendelet 10. §-ával megállapított 32. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A termelőszövetkezet köteles minden naptári év február hó végéig az ONYI-hoz bejelenteni azokat az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagokat, akik az előző naptári évben kétszázhetven munkaegységet vagy ennél többet teljesítettek, feltüntetve, hogy a kétszázhetven munkaegységet mennyivel teljesítették túl."

8. § (1) Ez a rendelet az 1962. évi január hó 1. napján lép hatályba; egyidejűleg az R. 3. §-a és 9/A. §-a hatályát veszti.

(2) Az R. 2. §-a (3) bekezdésében, a 27. §-a (1) bekezdésének f) pontjában és a 30. § (2) bekezdésében a VR. 21. § (3) bekezdésére történő hivatkozást a VR. 21. § (4) bekezdésére kell módosítani. Az R. 2. §-a (1) bekezdésében a VR. 4. §-ára való utalást ki kell hagyni.

Kisházi Ödön s. k.,

munkaügyi miniszter

Melléklet a 10/1961. (XII. 20.) MüM számú rendelethez

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK TAGJAINAK KÖTELEZŐ KÖLCSÖNŐS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ JOGSZABÁLYOK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGE

[A vastagbetűs szedés az 1957. évi 65. számú, valamint az ezt módosító 1959. évi 15. számú és az 1961. évi 17. számú törvényerejű rendeletek (a továbbiakban: Tszny.) egybedolgozott szövege, a dőltbetűs szedés a 21/1958. (II. 25.) Korm. számú, valamint az ezt módosító 25/1959. (V. 1.) Korm. számú, a 41/1960. (IX. 1.) Korm. számú rendelet 5. §-a, a 13/1961. (IV. 16.) Korm. számú rendelet 5. §-a és a 40/1961. (XI. 12.) Korm. számú rendelet 1-10. és 12. §-a, (a továbbiakban: VR.), a vékonybetűs szedés az 1/1953. (II. 25.) MüM számú rendelet, valamint e rendeletet módosító és kiegészítő 8/1959. (VI. 28.) MüM számú rendelet, a 3/1961. (IV. 16.) MüM számú rendelet 8-11. §-a és a 10/1961. (XII. 20.) MüM számú rendelet (a továbbiakban: M. r.) egybedolgozott szövege.]

A Magyar Népköztársaság eddig is nagyjelentőségű szociális kedvezményeket biztosított a nagyüzemi társasgazdálkodás útjára tért dolgozó parasztságnak.

Ez a törvényerejű rendelet a szociális gondoskodás körének kiterjesztésével növeli a termelőszövetkezeti tagság biztonságérzetét és erősíti a munkás-paraszt szövetséget.

Alaprendelkezések

Tszny. 1. §

(1) A jelen törvényerejű rendelettel szabályozott kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítás a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjaira terjed ki.

(2) Nem terjed ki a nyugdíjbiztosítás a termelőszövetkezeti csoportok és a termelői szakcsoportok, valamint a termelői társulások tagjaira.

(3) A nyugdíjbiztosítási kötelezettségre vonatkozó egyéb rendelkezéseket - ideértve a biztosítás szünetelésének eseteit is - a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

VR. 1. §

A Tszny-ben foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából mezőgazdasági termelőszövetkezetnek (a továbbiakban: termelőszövetkezet) azt a szövetkezeti alakulást kell tekinteni, amelyet a megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága, korábban a Földművelésügyi Minisztérium által kiadott működési engedély

a) mezőgazdasági termelőszövetkezetnek,

b) halászati termelőszövetkezetnek jelöl meg.

M. r. 1. § A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításáról szóló és az 1959. évi 15. számú törvényerejű rendelettel módosított 1957. évi 65. számú törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tszny) hatálya nem terjed ki az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet III. fejezetében említett termelőszövetkezeti csoportokra, valamint a 31/1959. (V. 26.) Korm. számú rendeletben szabályozott szakszövetkezetekre és falusi ifjúsági szövetkezetekre.

Tszny. 2. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjai a jelen törvényerejű rendelet alapján öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjra, hátramaradott hozzátartozóik pedig özvegyi nyugdíjra, haláleseti segélyre, árvaellátásra, illetőleg szülői nyugdíjra jogosultak.

VR. 2. §

(1) A Tszny alapján öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjra - az egyéb feltételek fennállása esetén - az a személy jogosult, aki igényének megnyílása időpontjában tagja az 1. §-ban meghatározott valamely termelőszövetkezetnek, vagy igényének előterjesztését közvetlenül megelőzően olyan munkaviszonyban álló dolgozó volt, aki a Tszny 19. §-ában említett termelőszövetkezeti nyugdíjévek és szolgálati idők figyelembevételével szerzett nyugdíjjogosultságot.

(2) A Tszny alapján özvegyi nyugdíjra, haláleseti segélyre, árvaellátásra, illetőleg szülői nyugdíjra a termelőszövetkezet tagjának a hátramaradt hozzátartozói - az egyéb feltételek fennállása esetén - abban az esetben jogosultak, ha a termelőszövetkezet tagja az 1958. évi január hó 1. napján, vagy azt követően halt meg.

VR. 2/A. § (1) A termelőszövetkezet tagjának nyugdíjbiztosítása a belépési nyilatkozat aláírása napját, legkorábban azonban a termelőszövetkezet alakuló közgyűlése napját magában foglaló hónap első napjával kezdődik és a termelőszövetkezeti tagság megszűnéséig tart.

(2) Kérelmére szüneteltetni kell a nyugdíjbiztosítását annak a termelőszövetkezeti tagnak, aki tagságának fennállása alatt a termelőszövetkezet vezetőségének előzetes írásbeli engedélye alapján három egymást követő naptári hónapot meghaladó időn át.

a) mint munkaviszonyban álló dolgozó, vagy

b) mint kisipari (háziipari) termelőszövetkezeti tag az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet hatálya alá esik.

Öregségi nyugdíj

Tszny. 3. §

(1) Öregségi nyugdíjra az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag jogosult, aki az öregségi korhatárt elérte és legalább húsz nyugdíjéve van.

(2) Az öregségi korhatár férfiaknál a betöltött hatvanötödik, nőknél a betöltött hatvanadik életév.

Tszny. 4. §

Tíz nyugdíjév alapján jogosult öregségi nyugdíjra az, aki az 1961. évi december hó 31. napjáig mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tagként belépett.

VR. 3. §

A Tszny 4. §-a szerint tíz nyugdíjév alapján nem lehet nyugdíjat megállapítani abban az esetben, ha az 1961. évi december hó 31. napjáig történt belépéssel kezdődött termelőszövetkezeti tagsági idő megszakítás miatt a nyugdíjévek számításánál figyelembe nem vehető.

Tszny. 5. §

Hatályon kívül helyezve.

VR. 4. §

Hatályon kívül helyezve.

Rokkantsági nyugdíj

Tszny. 6. §

(1) Rokkantsági nyugdíjra az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag jogosult, aki munkaképességét legalább kétharmad részben tartósan elvesztette és életkorának megfelelő nyugdíjévvel rendelkezik.

(2) A rokkantsági nyugdíjhoz

22 éves életkorig 2

22-25 éves életkorig 4

25-30 éves életkorig 6

30-35 éves életkorig 8

35-40 éves életkorig 10

40-45 éves életkorig 12

45-50 éves életkorig 14

50-55 éves életkorig 16

55 éves életkor betöltésétől 18

nyugdíjév szükséges.

VR. 5. §

A Tszny 6. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezés szempontjából munkaképességét tartósán az a termelőszövetkezeti tag vesztette el, aki egészségének romlása, úgyszintén testi vagy szellemi fogyatkozása következtében legalább kétharmad részben munkaképtelen és ez az állapota egy év alatt előreláthatóan nem szűnik meg.

VR. 6. §

(1) A rokkantsági nyugdíj a rokkantság tartamára jár.

(2) A rokkantság megszűnését követő öt éven belül történt újabb megrokkanás esetében a rokkantsági nyugdíjra való igény feléled, ha az újabb megrokkanás időpontjában a volt rokkantsági nyugdíjas termelőszövetkezet tagja.

VR. 7. §

(1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megállapításánál a megrokkanás időpontjában betöltött életkort kell figyelembe venni.

(2) Az a termelőszövetkezeti tag, aki az alacsonyabb korcsoportban a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjéveket megszerezte és termelőszövetkezeti tagsága folyamatosan fennáll, megrokkanása esetében rokkantsági nyugdíjra akkor is jogosult, ha megrokkanásának időpontjában az életkorának megfelelő korcsoportban megkívánt nyugdíjéveket még nem szerezte meg.

M. r. 1/A. § A Tszny 6. §-a (2) bekezdésében felsorolt korcsoportok közös határát megjelölő életkor betöltése esetén a magasabb korcsoportra előírt nyugdíjévet kell a jogosultság elbírálásánál figyelembe venni.

Tszny. 7. §

Az, aki az 1961. évi december 31. napjáig mezőgazdasági termelőszövetkezetbe tagként belépett, tíz nyugdíjév alapján rokkantsági nyugdíjra abban az esetben is jogosult, ha az életkora szerint szükséges nyugdíjéveket nem szerezte meg.

VR. 8. §

A 3. §-ban foglalt rendelkezéseket a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságnak a Tszny. 7. §-a szerint történt elbírálásánál is alkalmazni kell.

Tszny. 8. §

(1) A Minisztertanács által előírt feltételek fennállása esetén kivételesen rokkantsági nyugdíjat lehet megállapítani a mezőgazdasági termelőszövetkezet annak a munkaképtelen tagjának, aki tagként 1953. évi január hó 1. napja előtt lépett be a mezőgazdasági termelőszövetkezetbe és az 1857. évi december hó 31. napjáig legalább öt éven át mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag volt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a hozzátartozók nyugellátására való jogosultsága tekintetében megfelelően alkalmazni kell.

VR. 9. §

A Tszny. 8. §-a (1) bekezdésében említett termelőszövetkezeti tag részére legalább ötévi termelőszövetkezeti tagság álapján rokkantsági nyugdíjat kivételesen - életkorára tekintet nélkül - abban az esetben lehet megállapítani, ha a rokkant termelőszövetkezeti tag

a) a termelőszövetkezeti tagsága alatt a közös munkában szorgalommal és fegyelmezetten vett részt és

b) a 21. § (1) bekezdésében előírt munkaegységet naptári évenként teljesítette, vagy annak teljesítésében egészségi állapotának romlása akadályozta, illetőleg a közgyűlés határozata alapján a termelőszövetkezettől pénzben vagy természetben nyugdíjat kapott és

c) sem neki, sem pedig vele együttélő házastársának (élettársának) termelőszövetkezeti gazdálkodásba bevont földingatlanán kívül - az alapszabály által megállapított háztáji föld kivételével - más földingatlana nincs és

d) munkaképességét legalább kétharmad részben tartósan elvesztette,

VR. 10. §

(1) Az 1957. évi január hó 1. napja után meghalt termelőszövetkezeti tag nyugellátásra egyébként jogosult hozzátartozói részére özvegyi nyugdíjat, árvaellátást és szülői nyugdijat a Tszny. 8. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján kivételesen abban az esetben lehet megállapítani, ha a meghalt termelőszövetkezeti tag

a) tagként az 1953. évi január hó 1. napja előtt lépett be a termelőszövetkezetbe és

b) halálának időpontjáig, legkésőbb azonban 1957. évi december hó 31. napjáig legalább öt éven át termelőszövetkezeti tag volt és

c) halála időpontjában a 9. § a)-c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelel.

(2) Haláleseti segélyre egyébként jogosult feleség vagy élettárs részére a Tszny. 8. §-a (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alapján kivételesen abban az esetben lehet haláleseti segélyt megállapítani, ha az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő termelőszövetkezeti tag az 1957. évi december hó 31. napját követően halt meg.

M. r. 2. § (1) A VR. 9. és 10. 8-ában előírt öt évi termelőszövetkezeti tagsági időbe az első belépés évét és az ezt követő azokat a naptári éveke lehet beszámítani, amelyek alatt

a) a termelőszövetkezeti tagság folyamatosan fennállott és

b) a termelőszövetkezet férfi tagja százhúsz női tagja pedig nyolcvan munkaegységet teljesített.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából a termelőszövetkezeti tagságot folyamatosan fennállónak kell tekinteni

a) abban a naptári évben is, amelyben a termelőszövetkezeti tag tagságának megszűnésétől számított harminc napon belül tagként újból termelőszövetkezetbe lépett,

b) abban a naptári évben is, amelyben a termelőszövetkezeti tagot kizárták, ha a kizárást jogalap hiánya miatt hatálytalanították,

c) az 1956. és az 1957. naptári évben akkor is, ha a termelőszövetkezeti tagság a termelőszövetkezetnek az 1956. évi októberi ellenforradalmi események hatására történt megszűnése miatt megszakadt, feltéve, hogy a megszűnt termelőszövetkezet tagja a megszűnéstől számított kilencven napon belül termelőszövetkezetbe tagként belépett, vagy a megszűnt termelőszövetkezet újraalakítását követő harminc napon belül az újraalakult termelőszövetkezetbe visszalépett.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából az előírt százhúsz, illetőleg nyolcvan munkaegység megállapításánál a VR. 21. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha a termelőszövetkezeti tag a közgyűlés határozata alapján a termelőszövetkezettől pénzben vagy természetben megállapított nyugdíjat kapott.

(4) A (2) bekezdésben meghatározott esetekben az ugyanazon naptári évben teljesített munkaegységeket egybe kell számítani.

M. r. 3. § Hatályon kívül helyezve.

Özvegyi nyugdíj

Tszny. 9. §

(1) A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag felesége férje után özvegyi nyugdíjra jogosult, ha férje a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után halt meg, a férj elhalálozása időpontjában a feleség

a) hatvanadik életévét betöltötte vagy

b) munkaképességét legalább kétharmad részben elvesztette (rokkant) vagy

c) legalább két árvaellátásra jogosult gyermeket tart el.

(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában felsorolt feltételek fennforgása esetén özvegyi nyugdíjra jogosult az öregségi vagy a rokkantsági nyugdíjas felesége is.

(3) Az az özvegy, aki férje halálakor negyvenedik életévét már betöltötte, hatvanadik életévének elérésekor, vagy megrokkanása esetében tarthat igényt özvegyi nyugdíjra.

(4) Az a feleség, akinek a férje eltűnt és az eltűnést a bíróság jogerősen megállapította, ugyanúgy jogosult özvegyi nyugdíjra, mintha férje meghalt volna.

VR. 11. §

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság szempontjából az utószülött gyermeket olyan gyermeknek kell tekinteni, akinek eltartásáról az özvegy már férjének halála időpontjában gondoskodott.

VR. 12. §

A Tszny. 9. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja alapján megállapított özvegyi nyugdíj megszűnik, ha

a) az özvegy munkaképességcsökkenése (rokkantsága) kétharmadnál kisebb,

b) árvaellátásra jogosult gyermeke már nincsen.

Tszny. 10. §

Az a feleség, akinek férje a házasság megkötésekor hatvanötödik életévét már betöltötte, a 9. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetében is csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha a házasságból, vagy az együttélésből gyermek származott, vagy ha a férjével a házasság megkötése után legalább öt éven át együtt élt.

Tszny. 11. §

A 9. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetében özvegyi nyugdíjra jogosult a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag élettársa is, ha az elhunyttal, annak halálát közvetlenül megelőzően legalább egy éven át együttélt, az együttélésből gyermek származott, és az elhunyt az apaságot elismerte, illetőleg a bíróság az apaságot megállapította. Özvegyi nyugdíjra jogosult az az élettárs is, aki a meghalt férfivel annak haláláig legalább tíz éven át együttélt.

Tszny. 12. §

Az elvált nő, továbbá az a feleség, aki férjétől egy évnél hosszabb ideje külön él, a 9. §-ban meghatározott feltételek fennállása esetében is csak akkor jogosult özvegyi nyugdíjra, ha tartásdíjra való érdemtelenségét a bíróság nem állapította meg.

Tszny. 13. §

Özvegyi nyugdíjra jogosult a mezőgazdasági termelőszövetkezet nőtagjának munkaképtelen férje is, ha halálát megelőzően legalább egy évig saját háztartásában, saját jövedelméből férjét eltartotta, vagy a bíróság férje részére tartásdíjat állapított meg.

Tszny. 14. §

Az özvegyi nyugdíjra való jogosultság megszűnik, ha az özvegy újból házasságot köt.

VR. 13. §

Abban az esetben, ha az özvegyi nyugdíj nem újabb házasságkötés folytán szűnt meg, az özvegynek nyugdíjra vonatkozó igénye feléled,

a) ha legalább kétharmad részben munkaképtelenné válik, illetőleg, hatvanadik életévét eléri, feltéve, hogy a nyugdíja negyvenedik életévének betöltése után szűnt meg;

b) életkorára tekintet nélkül, ha a munkaképesség csökkenése a nyugdíj megszűnésétől számított tíz éven belül a kétharmad részt eléri, vagy meghaladja.

VR. 14. §

Az az özvegy, aki az özvegyi nyugdíját újabb házasságkötéséig nem igényelte, ezt a jogát újabb házasságkötése után már nem érvényesítheti.

VR. 15. §

Az özvegyi nyugdíj, illetőleg annak arányos része abban az esetben is jár, ha az özvegyi nyugdíjra jogosult személy a termelőszövetkezetnek nem tagja.

Haláleseti segély

Tszny. 15. §

(1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után meghalt mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, úgyszintén az öregségi és rokkantsági nyugdíjas felesége részére az özvegyi nyugdíj egy évi összegét halál-eseti segélyként ki kell fizetni, ha férje halálával özvegyi nyugdíjra igénye nem nyílik meg. Ha az özvegyi nyugdíjra való igénye a férje halálának időpontját követő egy éven belül megnyílik, a haláleseti segélynek arányos részét az özvegyi nyugdíjba be kell számítani.

(2) A haláleseti segély iránti igény a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag halálától számított egy év elteltével elévül.

VR. 15. §

(1) Az özvegyi nyugdíj egy évi összegének megfelelő haláleseti segély - az egyéb feltételek fennállása esetében - azt a feleséget vagy élettársat illeti meg, aki az elhunyttal annak halálát megelőzően legalább egy éven át együtt élt. Az elvált nőnek, vagy a férjétől különélő feleségnek haláleseti segélyt abban az esetben sem lehet folyósítani, ha őket tartásdíj illeti meg.

(2) Abban az esetben, ha a haláleseti segélyben részesült özvegynek férje halálát követő egy éven belül igénye nyílik özvegyi nyugdíjra, az özvegyi nyugdíjat legkorábban a haláleset egyéves évfordulóját magában foglaló hónap első napjától lehet folyósítani.

(3) Ha a meghalt termelőszövetkezeti tag haláleseti segélyre jogosult özvegyen (élettárson) kívül özvegyi nyugdíjra jogosult elvált nőt vagy különélő feleséget is hagyott hátra, az elvált nő, illetőleg a különélő feleség részére folyósítandó özvegyi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, mintha a haláleseti segélyben részesülő özvegy (élettárs) tizenkét hónapon át özvegyi nyugdíjban részesült volna.

(4) A haláleseti segély összegét nem lehet csökkenteni azon a címen, hogy a meghalt termelőszövetkezeti tag özvegyi nyugdíjra jogosult elvált nőt vagy különélő feleséget hagyott hátra.

Árvaellátás

Tszny. 16. §

(1) A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után meghalt termelőszövetkezeti tag gyermeke, örökbefogadott gyermeke és mostohagyermeke árvaellátásra jogosult.

(2) Árvaellátásra jogosult a meghalt öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas gyermeke, örökbefogadott gyermeke, mostohagyermeke is.

(3) Árvaellátásra jogosult a nevelt gyermek, a testvér és az unoka is, ha őt a meghalt mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag (öregségi vagy rokkantsági nyugdíjas) saját háztartásában tartotta el és nincs tartásra köteles és képes hozzátartozója.

Tszny. 17. §

(1) Az árvaellátás a gyermek tizenhatodik életévének betöltéséig, továbbtanulás esetén a középiskolai tanulmányának befejezéséig, legfeljebb azonban a gyermek tizenkilencedik évének betöltéséig jár.

(2) Az a gyermek, aki tizenhatodik, továbbtanulás esetén tizenkilencedik életévének elérésekor testi vagy szellemi fogyatkozása miatt tartósan munkaképtelen, és emiatt tartásra szorul, ennek az állapotnak a tartamára, életkorra tekintet nélkül, árvaellátásban részesül.

VR. 17. §

(1) Az árvaellátásra jogosultság szempontjából továbbtanulásnak csak az olyan tanulmányt lehet tekinteni, amelyet a tanuló közép- vagy középfokú iskolai oktatás keretében folytat.

(2) A továbbtanulás címén folyósított árvaellátás a tanulmányi szünidő alatt is jár.

VR. 18. §

(1) Az árvaellátás a mostohaszülő jogán abban az esetben állapítható meg, ha a mostohaszülő halála előtt a gyermek eltartásáról legalább egy éven át gondoskodott.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett gyermek után a vérszerinti szülő tartásdíjat fizet, ezt az árvaellátásba be kell tudni. Ha a tartásdíj összege több, mint az árvaellátás, az árvaellátás nem jár.

(3) Az árvaellátásra való jogosultságot nem érinti, ha az árvát örökbefogadják.

M. r. 4. § Az árvaellátásra jogosultság szempontjából közép -vagy középfokú iskolai oktatás keretében tanulmányt folytatónak kell tekinteni a középiskolák, technikumok tanulóin kívül a képzőintézetek (tanítóképző, ápolónőképző, stb.) és a szakiskolák (ipari, mezőgazdasági, zenei szakiskolák stb.) tanulóit, valamint az ipari (kereskedő) tanulókat, ha e tanulmányok megkezdése előtt közép- illetőleg középfokú iskola befejezésével érettségi vizsgát nem tettek.

M. r. 5. § (1) Az árvaellátásra való jogosultság szempontjából munkaképtelennek kell tekinteni azt az árvát, akinél a testi vagy szellemi fogyatkozás a 67%-ot eléri vagy meghaladja.

(2) A betegséggel járó átmeneti munkaképtelenség alapján az árvaellátás abban az esetben sem jár, ha a betegség jellegéből következően a munkaképtelenség egyébként huzamosabb időn át fennáll. A gümőkórban szenvedő gyermek azonban árvaellátásra jogosult, ha az orvosi igazolás szerint a betegség legalább egy éven át tartó munkaképtelenséget okoz és a munkaképtelenség a Tszny. 17. §-a (1) bekezdésében meghatározott jogosultsági időtartam megszűnése előtt keletkezett.

M. r. 5/A. § Az árvaellátásnak a Tszny. 26. §-ában meghatározott legkisebb összegét kell megállapítani abban az esetben is, ha a hozzátartozókat együttesen megillető ellátás a 125%-ot nem éri el, vagy csak árvaellátásra jogosult gyermek van.

Szülői nyugdíj

Tszny. 18. §

A rokkantsági nyugdíjhoz szükséges nyugdíjévek megszerzése után meghalt mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, úgyszintén a meghalt öregségi és rokkantsági nyugdíjas munkaképtelen szülője, illetőleg nagyszülője szülői nyugdíjra jogosult, ha őt az elhunyt halálát megelőzően legalább egy éven át egészben, vagy túlnyomó részben eltartotta.

VR. 19. §

A szülői nyugdíjra való jogosultság szempontjából nem lehet eltartottnak tekinteni azt a szülőt, vagy nagyszülőt, akinek vagy a vele együttélő házastársának (élettársának) a termelőszövetkezeti gazdálkodásba bevont földingatlanon kívül a termelőszövetkezeti tagok háztáji gazdaságában az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet szerint megtartható földingatlannál nagyobb területű földingatlana van.

M. r. 6. § A szülői nyugdíjra való jogosultság szempontjából munkaképtelennek azt a szülőt kell tekinteni, akinek munkaképességcsökkenése a 67%-ot eléri vagy meghaladja.

Eltűnés esetén járó nyugellátás

VR. 20. §

Azt a termelőszövetkezeti tagot (öregségi vagy rokkantsági nyugdíjast), akinek az eltűnését a bíróság jogerősen megállapította, az özvegyi nyugdíjra, a haláleseti segélyre, az árvaellátásra és a szülői nyugdíjra való jogosultság szempontjából úgy kell tekinteni, mintha meghalt volna.

Kivételes nyugellátás

Tszny. 18/A. § Különleges méltánylást érdemlő kivételes esetben nyugellátás állapítható meg annak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak, illetőleg hátramaradt hozzátartozójának, aki nem felel meg a nyugdíjjogosultsághoz előírt valamennyi feltételnek.

Nyugdíjévek

Tszny. 19. §

(1) Nyugdíjév minden olyan naptári év, amelyben a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag a Minisztertanács által meghatározott számú munkaegységet teljesítette.

(2) Nyugdíjévként kell figyelembe venni a dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerinti szolgálati idő minden háromszázhatvanöt napját.

(3) Az (1) bekezdésben említett termelőszövetkezeti tagságon alapuló nyugdíjév és a (2) bekezdésben említett szolgálati idő figyelembevételére, illetőleg egybeszámítására vonatkozó részletes szabályokat a Minisztertanács rendelettel állapítja meg. Ennek során egyéb biztosítási idők nyugdíjévként beszámítását is elrendelheti.

VR. 21. §

(1) Termelőszövetkezeti tagságon alapuló nyugdíjévként (a továbbiakban: termelőszövetkezeti nyugdíjév) azt a naptári évet kell figyelembe venni:

a) amelynek teljes tartama alatt a termelőszövetkezeti tagság fennállott és

b) amely alatt a termelőszövetkezet férfi tagja legalább százhúsz, női tagja legalább nyolcvan munkaegységet teljesített és

c) amelynek tartama alatt a termelőszövetkezeti tag - a sorkatonai szolgálat, valamint az 1957. évi január hó 1. napját megelőző termelőszövetkezeti tagság idejét kivéve - nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt.

(2) Termelőszövetkezeti nyugdíjévnek számít az első belépés naptári éve, tekintet nélkül arra, hogy a termelőszövetkezeti tag ebben az évben hány munkaegységet teljesített.

(3) Termelőszövetkezeti nyugdíjévnek számít az a naptári év is, amelyben a nyudíjbiztosítás szünetelt [2/A. § (2) bekezdés] feltéve, hogy a termelőszövetkezeti tag a naptári évben az (1) bekezdés b) pontjában előírt munkaegységet teljesítette.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott munkaegységek megállapításánál fél munkaegységet kell számításba venni minden olyan munkanap után, amely alatt a termelőszövetkezeti tag keresőképtelen betegsége, terhessége, vagy szülése, továbbá katonai szolgálata, vagy továbbképző tanfolyamon való részvétele miatt közös munkát nem végzett, vagy termelőszövetkezeti tagságának fennállása mellett a vezetőség hozzájárulásával átmenetileg munkaviszonyban állott. Nem lehet azonban fél munkaegységet számításba venni azokra a napokra, amelyeken a termelőszövetkezeti tag nyugdíjbiztosítása a 2/A. § (2) bekezdése szerint szünetelt.

(5) Ha a termelőszövetkezeti tagság megszűnt és a volt termelőszövetkezeti tag 1961. évi december hó 31. napjáig újból termelőszövetkezetbe lépett, a korábban szerzett termelőszövetkezeti nyugdíjéveket a nyugdíjjogosultság szempontjából - a megszakítás tartamára tekintet nélkül - figyelembe kell venni.

(6) Ha a volt termelőszövetkezeti tag az 1961. évi december hó 31. napja után lép újból termelőszövetkezetbe, a korábban szerzett termelőszövetkezeti nyugdíjéveit csak abban az esetben lehet figyelembe venni, ha

a) a termelőszövetkezeti tagsági idők között két évnél hosszabb megszakítás nincsen, vagy

b) a termelőszövetkezeti tagság megszűnése és a munkaviszonyba lépése között, illetőleg a munkaviszony megszűnése és az újabb termelőszövetkezeti tagsága között nincsen két évnél hosszabb megszakítás.

M. r. 7. § (1) A VR 21. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazása szempontjából a termelőszövetkezeti tagságot a teljes naptári évben fennállónak kell tekinteni:

a) abban a naptári évben is, amelyben a termelőszövetkezeti tag tagságának megszűnésétől számított harminc napon belül tagként újból termelőszövetkezetbe lépett;

b) abban a naptári évben is, amelyben a termelőszövetkezeti tagot kizárták, ha a kizárást jogalap hiánya miatt hatálytalanították;

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az ugyanazon naptári évben teljesített munkaegységeket egybe kell számítani.

VR. 22. §

(1) A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjáról szóló 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint beszámítható szolgálati idő (a továbbiakban: szolgálati idő) minden háromszázhatvanöt napját abban az esetben lehet a termelőszövetkezeti nyugdíjévekkel egybeszámítani, ha a beszámítható szolgálati idő utolsó napja és a termelőszövetkezetbe történt belépés időpontja, vagy a termelőszövetkezeti tagság megszűnése és az ezt követő szolgálati idő első napja között két évnél hosszabb megszakítás nincsen. Az 1950. évi január hó 1. napja előtt történt belépés időpontját megelőző szolgálati idő tartamát azonban abban az esetben is figyelembe kell venni, ha a megszakítás a két évet meghaladja, de öt évnél nem hosszabb.

(2) Abban az esetben, ha a naptári időtartam egyidejűleg a 21. § rendelkezései szerint termelőszövetkezeti nyugdíjévnek számít, az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint pedig szolgálati időnek is tekinthető, ezt az időt egyszeresen, mégpedig annak a jogszabálynak az alapján kell figyelembe venni, amelynek alkalmazása az igénylőre kedvezőbb.

(3) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően a 21. § (2) bekezdése szerint termelőszövetkezeti nyugdíjévnek számító első belépés naptári évében a belépés időpontját megelőzően szerzett szolgálati időt külön is figyelembe kell venni.

(4) A szolgálati idő számításánál háromszázhatvanöt napot egy évnek kell tekinteni. A töredék időt figyelmen kívül kell hagyni.

M. r. 8. § A nyugdíjjogosultság elbírálásánál nem lehet figyelembe venni azokat a nyugdíjéveket, amelyek alapján szerzett jogát az igénylő a Btá-nak az 1954. évi 19. számú törvényerejű rendelettel kiegészített 40/A. § (2) bekezdésében foglaltak alapján hozott jogerős bírói ítélet szerint elvesztette.

Nyugellátások összege

Tszny. 20. §

A jelen törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátások összegét a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok országosan számított havi átlagjövedelme alapján kell megállapítani. Az irányadó havi átlagjövedelem összegét a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

VR. 23. §

A Tszny. alapján járó nyugellátások összegének megállapításánál irányadó havi átlagjövedelem - további rendelkezésig - 900 forint.

Tszny. 21. §

(1) Az öregségi és rokkantsági nyugdíj az irányadó havi átlagjövedelem 35%-a.

(2) Az öregségi és rokkantsági nyugdíjhoz minden nyugdíjév után a nyugdíj 1%-ának megfelelő kiegészítés jár. A kiegészítés szempontjából az 1957. évi január hó 1. napja után mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagként szerzett nyugdíjéveket lehet figyelembevenni.

VR. 24. §

A nyugdíjkiegészítés mértékének kiszámításánál az 1957. évi január hó 1. napját követően biztosítással járó munkaviszonyban töltött idő alapján megállapított nyugdíjéveket is figyelembe kell venni.

Tszny. 22. §

(1) Az a rokkantsági nyugdíjas, aki munkaképességét teljesen elvesztette és mások gondozására szorul, rokkantsági nyugdíjához az irányadó havi átlagjövedelem 15%-ával egyenlő összegű gondozási pótlékot kap.

(2) Az öregségi korhatár elérése után gondozási pótlékot megállapítani nem szabad.

VR. 25. §

A Tszny. 8. §-ában foglaltak alapján a nyugdíjat olyan összegben kell megállapítani, mint amilyen összegű nyugdíj a termelőszövetkezeti tagot, illetőleg igényjogosult hozzátartozóját az egyébként szükséges nyugdíjévek megszerzése esetén megilletné. Az így megállapított nyugdíj után azonban nyugdíjkiegészítés nem jár.

Tszny. 23. §

(1) Az özvegyi nyugdíj a meghalt férj részére öregség címén járó nyugdíj 50%-a.

(2) Több jogosult között az özvegyi nyugdíjat egyenlő arányban kell megosztani.

VR. 26. §

(1) Az özvegyi nyugdíjat az arra jogosultak között egyenlő mértékben kell megosztani. Ha valamelyik jogosult részére tartásdíj járt és az özvegyi nyugdíj reá eső része ennél több lenne, a különbözetet a többi jogosult között meg kell osztani. Ha az egyik jogosult a tartásdíj figyelembevételével történő megosztást sérelmesnek tartja, a másik jogosult ellen indított perben a tartásdíj újabb megállapítását kérheti.

(2) Ha az elvált vagy különélő nő részére tartásdíj nem járt és az özvegy az egyenlő arányban történő megosztást sérelmesnek tartja, az elvált nő ellen indított perben kérheti tartásdíj megállapítását.

Tszny. 24. §

(1) Az árvaellátás gyermekenként az özvegyi nyugdíj fele. A szülőtlen árva az özvegyi nyugdíjjal egyenlő összegű ellátást kap.

(2) Azt a gyermeket, akinek életbenlevő szülője rokkant, vagy akiről életbenlevő szülője nem gondoskodik, az ellátás szempontjából szülőtlen árvának kell tekinteni.

(3) Ha az árva több jogcímen is jogosult ellátásra, a nagyobb összegű ellátást kell számára megállapítani.

VR. 27. §

Abban az esetben, ha az árvaellátásra jogosult árvát életben levő és tartásra képes szülője elhagyta és róla nem gondoskodik, az árvaellátás és a szülőtlen árvának járó ellátás összege közötti különbözetet tőle be kell hajtani. A behajtásra a társadalombiztosítási követelések behajtásáról szóló szabályokat kell alkalmazni.

Tszny. 25. §

(1) A szülői nyugdíj összege az özvegyi nyugdíjjal egyenlő.

(2) Több jogosult szülő, illetőleg nagyszülő között a szülői nyugdíjat egyenlő arányban kell megosztani.

Tszny. 26. §

A hozzátartozókat együttesen megillető hozzátartozói ellátások összege nem lehet több a meghalt férj részére járó öregségi nyugdíj 125%-ánál. Ha az ellátások összege több, azokat - az özvegyi nyugdíj kivételével - arányosan csökkenteni kell. Ha azonban az árvaellátás ennek következtében a száz forintot, illetőleg szülőtlen árva esetében a százötven forintot nem érné el, az árvák részére ezt az összeget kell megállapítani.

Tszny. 26/A. § A 19. § (3) bekezdése szerint egybeszámítható biztosítási idők alapján járó nyugdíj megállapítását a Minisztertanács rendelettel szabályozza.

A nyugellátások összege termelőszövetkezeti nyugdíjévek és szolgálati idő egybeszámítása esetén

VR. 27/A. § (1) Ha a termelőszövetkezeti tag a 21. § alapján megállapított termelőszövetkezeti nyugdíjévek és az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint figyelembe vehető szolgálati idők egybeszámításával szerzett nyugdíjra jogosultságot, de a szolgálati ideje egymagában nem éri el a nyugdíjra jogosultsághoz feltétlenül szükséges szolgálati időt, a szolgálati időt a termelőszövetkezeti nyugdíjévekből öregségi nyugdíj esetén tíz évre, rokkantsági nyugdíj esetén pedig a Tszny. 6. §-a (2) bekezdése szerint feltétlenül szükséges, de legfeljebb tíz évre kell kiegészíteni.

(2) Az (1) bekezdés szerint egybeszámított idők alapján kell az öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjat a Tszny., illetőleg az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet alapján a különböző jogcímeken szerzett idők (szolgálati idők és termelőszövetkezeti nyugdíjévek) arányában megállapítani.

(3) Ha az egybeszámított idő a tíz évet meghaladja, a (2) bekezdés szerint megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíj havi összegét a tíz éven felüli minden év után 3,15 forinttal kell növelni.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit alkalmazni kell abban az esetben is, ha a termelőszövetkezeti tag a jogosultsághoz feltétlenül szükséges időt termelőszövetkezeti nyugdíjéveivel egymagában megszerezte, de a beszámítható szolgálati ideje a jogosultsághoz feltétlenül szükséges szolgálati időt nem éri el.

VR. 27/B. § Ha a termelőszövetkezeti tag a nyugdíjjogosultsághoz feltétlenül szükséges időt egymagában a beszámítható szolgálati idejével is megszerezte, az öregségi és rokkantsági nyugdíjat ennek az időnek figyelembevételével az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet rendelkezései szerint kell megállapítani és az így megállapított nyugdíj havi összegét kell minden egyes termelőszövetkezeti nyugdíjév után 3,15 forinttal növelni.

VR. 27/C. § (1) Ha a termelőszövetkezeti tagság a termelőszövetkezet közgyűlésének hozzájárulásával azért szűnt meg, mert a tag munkaviszonyba lépett és a volt tag igényének előterjesztését közvetlenül megelőzően legalább öt évi szolgálati időt szerzett, úgy a 27/A., illetőleg a 27/B. § szerint járó öregségi nyugdíjra a férfi dolgozó a hatvanötödik életévének betöltése előtt, de legkorábban a hatvanadik életévétől, a női dolgozó pedig a hatvanadik életévének betöltése előtt, de legkorábban az ötvenötödik életévétől jogosult.

(2) Ha a volt termelőszövetkezeti tag munkaviszonyba lép és megrokkan, rokkantsági nyugdíjra abban az esetben jogosult, ha az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint rokkantnak tekinthető.

VR. 27/D. § A 27/A-27/C § rendelkezéseit a hozzátartozók nyugellátásának megállapításánál is megfelelően alkalmazni kell.

M. r. 8/A. § (1) Ha a termelőszövetkezeti tag termelőszövetkezeti nyugdíjéveken felül szolgálati időt is szerzett, beszámítható szolgálati ideje azonban egymagában az öregségi nyugdíjra jogosultsághoz feltétlenül szükséges tíz évet nem éri el, az öregségi nyugdíjnak a VR. 27/A. §-a szerint járó összegét a következőképpen kell megállapítani:

a) Ki kell számítani, hogy a termelőszövetkezeti tagot tíz évi szolgálati idő alapján az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint milyen összegű résznyugdíj illetné meg. Ennek az összegnek annyi tizedrészét kell venni, ahány évi szolgálati ideje van a termelőszövetkezeti tagnak. Az így nyert összeg képezi a nyugdíjnak az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerinti arányos részét.

c) Az a) és a b) pont szerint számított és forintra kerekített arányos részek együttes összege képezi a termelőszövetkezeti tagnak tíz év alapján járó öregségi nyugdíját.

d) A c) pont szerint számított együttes összeget növelni kell a tíz évet meghaladó minden év után 3 Ft 15 fillérrel.

(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában említett arányos rész megállapításánál a nyugdíjkiegészítést tíz-tíz év után kell számítani.

[1. példa: A termelőszövetkezeti tag 1956. évi január hó 1. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 7 évi beszámítható szolgálati időt szerzett. A szolgálati ideje alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembevehető munkabérátlag havi 1.600 Ft. Az 1963. évi március hónapban igényel nyugdíjat. Így 7 termelőszövetkezeti nyugdíjéve és 7 év szolgálati ideje van, az egybeszámított ideje tehát összesen 14 év.

A részére járó öregségi nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

az 1.600 Ft munkabérátlag 34%-a, azaz 544 - Ft.

ehhez járul tíz évre 10% nyugdíjkiegészítés 54,40 Ft

összesen: 598,40 Ft.

Minthogy a termelőszövetkezeti tagnak 7 évi szolgálati ideje van, ezért az 598.40 Ft-nak héttizedrésze képezi a nyugdíjnak az a) pont szerinti arányos részét, ami 418.88 Ft, kerekítve 419 Ft,

2. A termelőszövetkezeti tagnak tíz nyugdíjév esetén járó

öregségi törzsnyugdíja 315,- Ft,

ehhez járul tíz nyugdíjévre 10% nyugdíjkiegészítés 31,50 Ft,

összesen: 346,50 Ft,

3. Az arányos részek (419+104) együttes összege tehát 523 Ft.

4. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak együttesen 14 nyugdíjéve van, ezért a tíz éven felüli minden év után még 3,15 Ft jár. Ennek összege 12,60 Ft, vagyis kereken 13 Ft. A nyugdíj végösszege tehát (523+13) 536 Ft.

A részére járó öregségi nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

1. A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó rendelkezések szerint (1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet) 10 év alapján csak öregségi résznyugdíj jár. Mivel 1962-ben az öregségi teljes nyugdíjhoz 17 év szükséges, a 10 év alapján járó törzsnyugdíj (a hiányzó 7 év miatt a munkabérátlag 50%-ánál 7-szer 2, vagyis 14%-kal kisebb)

az 1.000 Ft munkabérátlag 36%-a, azaz 360- Ft,

ehhez járul tíz évre 10% nyugdíjkiegészítés 36,- Ft,

összesen: 396,- Ft

Minthogy az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint járó nyugdíj összege 1.000 forintos munkabérátlag mellett nem lehet kevesebb, mint havi 500 Ft és 5 év a szolgálati idő, ezért az 500 Ft-nak, öttizedrésze képezi a nyugdíjnak az a) pont szerinti arányos részét, ami 250 Ft.

2. A termelőszövetkezeti tagnak tíz nyugdíjév esetén járó

öregségi törzsnyugdíja 315,- Ft,

ehhez járul tíz nyugdíjévre 10% nyugdíjkiegészítés 31,50 Ft,

összesen: 346,50 Ft,

3. Az arányos részek (250+173) együttes összege tehát 423 Ft.

4. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak együttesen 13 nyugdíjéve van, azért a tíz éven felüli minden év után még 3,15 Ft jár. Ennek összege 9,45 Ft, vagyis kereken 9 Ft. A nyugdíj végösszege tehát (423+9) 432 Ft.]

M. r. 8/B. § (1) Ha a rokkantsági nyugdíjjogosultsághoz a termelőszövetkezeti tag életkorára tekintettel tíz vagy ennél több nyugdíjév szükséges és a beszámítható szolgálati idő egymagában tíz évnél kevesebb, úgy a rokkantsági nyugdíj összegének kiszámításánál a 8/A. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

[1. példa: A termelőszövetkezeti tag 1956. évi január hó 1. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 7 évi beszámítható szolgálati ideje van, A szolgálati idő alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembevehető munkabérátlag havi 1.500 Ft. Az 1964. évben 46. életévének betöltése után rokkantsági nyugdíjat igényel, mert munkaképességét kétharmadrészben tartósan elvesztette, s így rokkantsági nyugdíjra jogosult. Így 8 termelőszövetkezeti nyugdíjéve és 7 évi szolgálati ideje van, az egybeszámított ideje tehát összesen 15 év.

A részére járó rokkantsági nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

1. A Tszny. 6. §-a (2) bekezdése szerint az 1964. évben történő igénybejelentés esetén a rokkantsági nyugdíjhoz 14 évi szolgálati idő szükséges, ha a megrokkanás a 45-50. életév között következett be. Mivel ennyi szolgálati idő nincsen, az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 7. §-a (1) bekezdése szerint csak rokkantsági résznyugdíj jár. A 10 év alapján járó rokkantsági résznyugdíj törzsnyugdíja (a hiányzó 4 év miatt a munkabérátlag 50%-ánál 4-szer 2, vagyis 8%-kal kisebb)

az 1.500 Ft munkabérátlag 42%-a, azaz 630,- Ft,

ehhez járul 10%-os nyugdíjkiegészítés 63,- Ft,

összesen: 693, Ft.

2. A termelőszövetkezeti tagnak tíz nyugdíjév alapján járó Tszny. szerinti

rokkantsági törzsnyugdíja 315,- Ft,

ehhez járul tíz nyugdíjévre 10% nyugdíjkiegészítés címén 31,50 Ft,

összesen: 346,50 Ft.

3. Az arányos részek (485+104) együttes összege 589 Ft.

4. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak együttesen 15 nyugdíjéve van, ezért a tíz éven felüli minden év után még 3,15 Ft jár. Ennek összege 15,75 Ft, vagyis kereken 16 Ft. A rokkantsági nyugdíj végösszege tehát (589+16) 605 Ft.

2. példa: A termelőszövetkezeti tag 1952. évi január hó 1. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 6 évi beszámítható szolgálati ideje van. A szolgálati idő alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető munkabérátlag havi 900 Ft. Az 1963. évben 41. életévének betöltése után rokkantsági nyugdíjat igényel, mert munkaképességét kétharmadrészben tartósan elvesztette, s így rokkantsági nyugdíjra jogosult. Így 11 termelőszövetkezeti nyugdíjéve és 6 évi szolgálati ideje van, az egybeszámított ideje tehát összesen 17 év.

A részére járó rokkantsági nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

a 900 Ft munkabérátlag 46%-a, azaz 414 - Ft,

ehhez járul 10%-os nyugdíjkiegészítés 41,40 Ft

összesen: 455,40 Ft.

Minthogy az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint járó nyugdíj összege 900 Ft-os munkabérátlag mellett nem lehet kevesebb, mint havi 500 Ft és 6 év a szolgálati idő, ezért az 500 Ft-nak hattizedrésze képezi a nyugdíjnak az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerinti arányos részét, ami 300 Ft.

2. A termelőszövetkezeti tagnak tíz nyugdíjév alapján járó Tszny. szerinti

rokkantsági törzsnyugdíja 315,- Ft,

ehhez járul tíz nyugdíjévre 10% nyugdíjkiegészítés címén 31,50 Ft,

összesen: 346,50 Ft.

3. Az arányos részek (300+139) együttes összege 439 Ft.

4. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak együttesen 17 nyugdíjéve van, ezért a tíz éven felüli minden év után még 3,15 Ft jár. Ennek összege 22,05 Ft, vagyis kereken 22 Ft. A rokkantsági nyugdíj végösszege tehát (439+22) 461 Ft.]

(2) Ha a rokkantsági nyugdíjhoz feltétlenül szükséges nyugdíjévek száma a termelőszövetkezeti tag életkora szerint tíz évnél kevesebb, de a beszámítható szolgálati ideje ezt az időt nem éri el, a rokkantsági nyugdíjnak a VR. 27/A. §-a szerint járó összegét a következőképpen kell megállapítani:

b) Meg kell állapítani, hogy a termelőszövetkezeti tagot a rokkantsági nyugdíjra jogosultsághoz a Tszny 6. §-a (2) bekezdése szerinti életkorának megfelelő nyugdíjévek alapján a Tszny. szerint milyen összegű rokkantsági nyugdíj illetné meg. Ezt az összeget el kell osztani a rokkantsági nyugdíjhoz szükséges évek számával és az eredményt annyival kell szorozni, ahány év a beszámított szolgálati időt a jogosultsághoz szükséges nyugdíjévekre kiegészíti. Az így nyert összeg képezi a rokkantsági nyugdíjnak a Tszny. szerinti arányos részét.

c) Az a) és b) pont szerint számított és forintra kerekített arányos részek együttes összege képezi a termelőszövetkezeti tagnak a jogosultsághoz szükséges évek alapján járó rokkantsági nyugdíját.

(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjában említett arányos rész megállapításánál a nyugdíj kiegészítést a dolgozó korára irányadó nyugdíjévek után kell számítani.

[Példa: A termelőszövetkezeti tag 1955. évi január hó 1. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 5 évi beszámítható szolgálati ideje van. A szolgálati ideje alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető munkabárátlag havi 1.200 Ft. Az 1962. évben 33. életévének betöltése után rokkantsági nyugdíjat igényel, mert munkaképességét kétharmadrészben tartósan elvesztette és így rokkantsági nyugdíjra jogosult. Így 7 termelőszövetkezeti nyugdíjéve és 5 évi szolgálati ideje van, az egybeszámított ideje tehát összesen 12 év. A részére járó rokkantsági nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani: 1. A Tszny. szerint a 33. életév betöltése utáni megrokkanás esetén a rokkantsági nyugdíjhoz 8 nyugdíjév szükséges. Ugyanannyi szolgálati év után az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint teljes rokkantsági nyugdíj jár s így a rokkantsági törzsnyugdíj

a havi 1.200 Ft munkabérátlag 50%-a, vagyis 600 - Ft,

ehhez járul 8 évre 8% nyugdíjkiegészítés 48,- Ft,

összesen: 648,- Ft,

2. A termelőszövetkezeti tagnak a jogosultsághoz szükséges nyugdíjévek szerint járó

rokkantsági törzsnyugdíja 315,- Ft,

ehhez járul 8 nyugdíjévre 8% nyugdíjkiegészítés 25,20 Ft,

összesen: 340,20 Ft.

Mivel az a) pont szerint figyelembevett 5 évi szolgálati időt 3 termelőszövetkezeti nyugdíjév egészíti ki 8 évre, a 340,20 Ft-ot 8-cal el kell osztani és az eredményt 3-mal meg kell szorozni. A 340,20 Ft egynyolcad része 42,52 Ft, ennek háromszorosa 127,56 Ft, kerekítve 128 Ft.

3. Az arányos részek (405+128) együttes összege 533 Ft.

M. r. 8/C. § (1) A termelőszövetkezeti nyugdíjévek és a szolgálati idők egybeszámítása esetén a nyugdíj összegnek vagy arányos részének az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint történő számítása során a munkabérátlagot a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 31. és 32. §-ának alkalmazásával - a következő (2) bekezdés rendelkezéseinek figyelembe vételével - kell megállapítani.

(2) Ha a termelőszövetkezeti tag nyugdíjának megállapítása előtt utoljára termelőszövetkezeti tag volt, a munkabérátlagot az utolsó munkaviszonyának megszűnését megelőző hatvan hónap alatt elért munkabér figyelembevételével kell megállapítani. Ha a termelőszövetkezeti tag ez alatt az idő alatt nem kapott legalább kilencszáztizenhárom naptári napra munkabért vagy, ha a munkabérre vonatkozó adatok megnyugtatóan nem állapíthatók meg, a munkabérátlagot a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 32. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezések alkalmazásával kell megállapítani.

M. r. 8/D. § A 8/A. és a 8/B. § alapján járó öregségi és rokkantsági nyugdíj arányos részeinek számításánál a szolgálati időnek kerek években kifejezett tartamát kell figyelembe venni. Az egy évnél rövidebb töredék időt figyelmen kívül kell hagyni.

M. r. 8/E. § Ha a VR. 27/A., illetőleg a VR. 27/B. §-a alapján öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag olyan munkaviszonyba lép, amely alatt öregségi nyugdíját szüneteltetni, illetőleg rokkantsági nyugdíját korlátozni kell, munkaviszonyának megszűnése után nyugdíját a nyugdíjazást követően szerzett újabb szolgálati idők figyelembevételével nyugdíjkiegészítéssel kell növelni. A nyugdíjkiegészítés a nyugdíjazás után szerzett minden szolgálati évre az együttes nyugdíj összegének 1%-a.

M. r. 8/F. § A 8/A. - 8/E. § rendelkezései alapján kell a nyugdíjat kiszámítani, ha a volt termelőszövetkezeti tag az igényének előterjesztése napját közvetlenül megelőzően munkaviszonyban álló dolgozó volt és termelőszövetkezeti nyugdíjévek, valamint szolgálati idők egybeszámításával igényel nyugdíjat.

M. r. 8/G. § A 8/A. - 8/F. § rendelkezéseit nem lehet alkalmazni arra a termelőszövetkezeti tagra, aki öt évi termelőszövetkezeti tagság alapján jogosult nyugellátásra.

M. r. 8/H. § Ha a termelőszövetkezeti tag a nyugdíjjogosultsághoz feltétlenül szükséges időt egymagában a beszámítható szolgálati idejével megszerezte, s így a 27/B. § alapján öregségi vagy rokkantsági nyugdíjat állapítottak meg, az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendeletben előírt feltételek fennállása esetén a nyugdíjast házastársi pótlék és az említett törvényerejű rendelet szerint járó családi pótlék illeti meg.

M. r. 8/I. § A 8/A. - 8/G. §-ok rendelkezéseit a hozzátartozók nyugellátásának megállapításánál megfelelően alkalmazni kell.

M. r. 8/J. § (1) Ha a termelőszövetkezeti tag a nyugdíjjogosultsághoz feltétlenül szükséges, vagy ezt meghaladó beszámítható szolgálati időt egymagában megszerezte és ezen felül termelőszövetkezeti nyugdíjévvel is rendelkezik, az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjának a VR. 27/B. §-a szerint járó összegét a következőképpen kell megállapítani:

b) Az a) pont alapján megállapított nyugdíj havi összegét növelni kell minden egyes termelőszövetkezeti nyugdíjév után 3,15 Ft-tal.

[Példa: A termelőszövetkezeti tag 1957. évi április hó 2. napján lépett termelőszövetkezetbe. Előzőleg 17 évi beszámítható szolgálati időt szerzett. A szolgálati ideje alapján járó nyugdíj megállapításánál figyelembe vehető munkabérátlag havi 1.400 Ft. Az 1962. évi szeptember hónapban igényel nyugdíjat. Minthogy az első belépés naptári éve, tekintet nélkül arra, hogy a termelőszövetkezeti tag ebben az évben hány munkaegységet teljesített, termelőszövetkezeti nyugdíjévnek számít, azért 5 termelőszövetkezeti nyugdíjéve és 17 év szolgálati ideje van.

A részére járó öregségi nyugdíj összegét a következők szerint kell kiszámítani:

1. A dolgozók társadalombiztosítási nyugdíjára vonatkozó rendelkezések szerint (1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet) az öregségi teljes nyugdíjhoz az 1962. évben 17 év szükséges. Minthogy a termelőszövetkezeti tagnak 17 évi beszámítható szolgálati ideje van, ezért öregségi teljes nyugdíjra jogosult. Az öregségi teljes nyugdíj törzsnyugdíja

az 1.400 Ft munkabérátlag 50%-a, azaz 700 - Ft,

ehhez járul tizenhét évre 17% nyugdíjkiegészítés 119,- Ft.

összesen: 819,- Ft.

2. Mivel a termelőszövetkezeti tagnak a 17 évi szolgálati időn felül 5 termelőszövetkezeti nyugdíjéve van, azért még 5-ször 3,15 Ft jár. Ennek összege 15,75 Ft, vagyis kereken 16 Ft.

3. A nyugdíj végösszege tehát (819+16) 835. Ft.] (2) Az (1) bekezdés alapján előterjesztett igény tárgyában az SZTK-nak az igénylő lakóhelye szerint illetékes alközpontja (kirendeltsége) határoz. Határozata ellen a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 87. és 88. §-ában meghatározott jogorvoslatnak van helye.

M. r. 8/K. § (1) A Termelőszövetkezeti Nyugdíjalap (1959. évi 15. számú törvényerejű rendelet 9. §-a) terhére kell folyósítani:

a) a kizárólag termelőszövetkezeti nyugdíjévek alapján megállapított nyugdíjat,

c) a VR. 27/B. §-a alapján az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerint számított nyugdíjat kiegészítő növelés összegét,

d) a Tszny. 18/A. §-a alapján megállapított kivételes nyugellátást.

(2) Az állami költségvetésnek a "Nyug- és egyéb ellátás" fejezete terhére kell folyósítani:

a) A VR. 27/A. §-a alapján megállapított nyugdíjnak az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet szerinti arányos részét,

b) a VR. 27/B. §-a alapján megállapított nyugdíjnak az 1958. évi 40 számú törvényerejű rendelet szerint számított részét,

c) a 8/E. § alapján járó nyugdíjkiegészítés összegét,

d) a 8/H. § szerint megjelölt esetben járó családi és házastársi pótlékot.

(3) A hozzátartozók részére járó nyugellátások folyósítása a teherviselőket olyan mértékben terheli, mint amilyen mértékben a megállapítások alapjául szolgáló öregségi, illetőleg rokkantsági nyugdíjnak a folyósítása az (1) és (2) bekezdés szerint terhelné.

M. r. 8/L. § A VR. 27/C. §-a alapján öregségi nyugdíjat - az egyéb előfeltételek fennállása esetében - abban az esetben lehet megállapítani, ha a volt termelőszövetkezeti tag az utolsó munkaviszonyának megszűnését közvetlenül megelőzően legalább 5 évi megszakítás nélküli szolgálati időt szerzett és nyugdíj iránti igényét legkésőbben a munkaviszonya megszűnését követő 60 napon belül előterjeszti.

M. r. 9. § Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag részére a nyugdíj megállapítása után eltöltött idő alapján nyugdíjkiegészítést megállapítani abban az esetben sem lehet, ha a nyugdíj folyósítása rendszeres munka végzése, vagy munkaviszony fennállása miatt szünetel.

M. r. 9/A. § Hatályon kívül helyezve.

Családi pótlék

Tszny. 27. §

Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagot gyermekei után a termelőszövetkezeti tagokra érvényes szabályok szerinti feltételekkel és mértékben családi pótlék illeti meg.

VR. 28. §

Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagnak - az egyéb feltételek fennállása esetében - családi pótlék abban az esetben is jár, ha a családi pótlékra való jogosultsághoz előírt munkaegységet nem teljesítette.

M. r. 10. § (1) Abban az esetben, ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő, családi pótlékra jogosult termelőszövetkezeti tag nyugdíjának folyósítása a termelőszövetkezetben végzett rendszeres munka miatt szünetel, a családi pótlékot a nyugdíj folyósításának szüneteltetése tartamára az Országos Nyugdíjintézet (továbbiakban: ONYI) köteles tovább folyósítani.

(2) Ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő, családi pótlékra jogosult termelőszövetkezeti tag munkaviszonyba lép, a nyugdíj folyósításának szüneteltetése tartamára az ONYI a családi pótlék folyósítását megszünteti.

(3) A családi pótlék folyósítását szüneteltetni kell abban az esetben, ha az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag nyugdíjának folyósítása keresőfoglalkozás miatt szünetel.

Jogosultságot kizáró okok

Tszny. 28. §

Nem jogosult nyugellátásra az a személy, aki a mezőgazdasági termelőszövetkezeti közös gazdálkodásba bevitt földingatlanra vonatkozó tulajdoni, vagy haszonélvezeti jog érvényesítésével a földingatlant, vagy annak egy részét a mezőgazdasági termelőszövetkezet birtokából (használatából) elvonja.

Tszny. 29. §

A rokkantsági nyugdíjban részesülő mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag részére öregségi nyugdíjat megállapítani nem lehet

Tszny. 30. §

Nem lehet rokkantsági nyugdíjat megállapítani annak a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagnak, aki

a) az öregségi korhatárt elérte,

b) rokkantságát szándékosan maga idézte elő.

Tszny. 31. §

Nem jogosult nyugellátásra az a hozzátartozó, aki a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, vagy nyugdíjas halálát szándékosan okozta.

Tszny. 32. §

(1) Az az özvegy, aki mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsága alapján öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra, meghalt férje mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsága alapján pedig özvegyi nyugdíjra jogosult, a teljes összegű öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra és fele összegű özvegyi nyugdíjra jogosult. A két nyugdíj együttes összege azonban a havi 700 forintot nem haladhatja meg.

(2) Ha az özvegyi nyugdíjra jogosult nő saját munkaviszonya alapján is jogosult nyugellátásra, ezek közül választhat. Ha a választott nyugellátásának összege a 700 forintot nem éri el, kérheti e nyugellátás kiegészítését a másik nyugellátás összegével, legfeljebb havi 700 forintra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az özvegyi nyugdíjra jogosult nő munkaviszonyán alapuló nyugellátása mellett termelőszövetkezeti tagsága alapján is jogosult nyugellátásra.

Tszny. 33. §

(1) Az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, aki üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 129. és 130. §-a szerint baleseti rokkantsági nyugdíjban részesül és a jelen törvényerejű rendelet szerint is igénye nyílik öregségi vagy rokkantsági nyugdíjra, a magasabb összegű ellátásra jogosult.

(2) Az a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag, aki munkaviszonya alapján nyugellátásban, vagy a 67/1958. (XII. 24.) Korm. számú rendelet 129. és 130. §-a alapján rokkantsági nyugdíjban részesül és ez a nyugellátás a jelen törvényerejű rendelet szerint öt évi termelőszövetkezeti tagság alapján járó nyugellátás összegét nem éri el, a két nyugellátás összege közötti különbözetre jogosult.

(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a hozzátartozókra is alkalmazni kell.

VR. 29. §

A Tszny alapján járó nyugellátás megállapításának és folyósításának nincs akadálya, ha a jogosult üzemi baleset (foglalkozási betegség) alapján megállapított baleseti járadékban részesül.

Tszny. 33/A. § (1) A külföldre távozott személyek nyugellátására vonatkozó szabályokat a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak azokra a személyekre, akik külföldi lakóhelyük szerinti állammal kötött társadalombiztosítási egyezmény alapján jogosultak nyugellátásra. Ezekre az egyezmény rendelkezéseit kell alkalmazni.

VR. 29/A. § (1) Nem lehet a nyugellátási igényét elbírálni, illetőleg a már megállapított nyugellátását folyósítani annak, aki az ország területét a vonatkozó rendelkezések megsértésével, vagy kijátszásával hagyta el, avagy a rendelkezések megszegésével tartózkodik külföldön.

(2) Ha az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személy az ország területére visszatér, nyugellátásra való jogosultságát az általános rendelkezések szerint kell elbírálni. A külföldi tartózkodás ideje azonban akkor is megszakításnak számít, ha a munkaviszony a külföldre távozást követően még fennállott. Az ilyen személy részére legkorábban a visszaérkezést követő hónap első napjától lehet nyugellátást megállapítani, illetőleg folyósítani.

(3) Az (1) bekezdés hatálya alá tartozó személy jogán az ország területén tartózkodó hozzátartozóknak özvegyi nyugdíjat, árvaellátást és szülői nyugdíjat nem lehet megállapítani, ha az (1) bekezdésben említett személy külföldön halt meg.

VR. 29/B. § (1) A VR. 29/A. §-ának rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azokra a személyekre is, akik az ország területét külföldön való állandó letelepedés szándékával jogszerűen hagyták el.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérően, az állandó letelepedés szándékával külföldre távozott külföldi állampolgár nyugellátási igényének elbírálását a munkaügyi miniszter engedélyezheti. A megállapított nyugellátás külföldre folyósításához a munkaügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben adott engedélye szükséges.

A nyugellátás folyósítása, szüneteltetése

Tszny. 34. §

(1) A jelen törvényerejű rendelet alapján megállapított öregségi és rokkantsági nyugdíjat nem lehet folyósítani, ha a nyugdíjas a mezőgazdasági termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen részt vesz.

(2) Az öregségi és rokkantsági nyugdíj folyósítása szünetel arra az időre, amíg a nyugdíjas munkaviszonyban áll, vagy keresőfoglalkozást folytat. A kivételeket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

(3) Az özvegyi és szülői nyugdíjat, az árvaellátást, valamint a haláleseti segélyt abban az esetben is korlátozás nélkül kell folyósítani, ha a jogosult termelőszövetkezetben rendszeres munkát végez, vagy munkaviszonyban áll, illetőleg keresőfoglalkozást folytat.

(4) Az árvaellátás folyósítása szünetel arra az időre, amíg az árva ingyenes állami ellátásban részesül.

Tszny. 35. §

(1) Szüneteltetni kell a nyugellátás folyósítását arra az időre, amíg a jogosult szabadságvesztés büntetését tölti, előzetes letartóztatásban vagy biztonsági őrizetben van, ha ez az idő egy hónapnál hosszabb.

(2) Az előzetes letartóztatás idejére szüneteltetett nyugellátást a büntető eljárás befejezése után egy éven belül előterjesztett kérelemre meg kell fizetni, kivéve, ha a bíróság a jogosultat egy hónapot meghaladó végrehajtható börtönbüntetéssel sújtotta.

VR. 30. §

A Tszny, alapján járó nyugellátásokat havonta előre az Országos Nyugdíjintézet a továbbiakban: ONYI) folyósítja.

VR. 31. §

(1) A Tszny. alapján járó nyugellátást annak a hónapnak első napjától kezdődően kell folyósítani, amelyben az igény jogosultság feltételei beállottak. Az igénybejelentés hónapjától visszafelé számított három hónapnál hosszabb időre azonban a nyugellátást folyósítani nem lehet.

(2) Ha a folyósított nyugellátást a jogosult nem veszi fel, az arra vonatkozó igénye az esedékességtől számított egy ép alatt elévül.

(3) A nyugellátást az igényjogosult kezéhez, ha pedig szülői felügyelet, gyámság, vagy gondnokság alatt áll, törvényes képviselője kezéhez kell fizetni.

(4) A jogosult haláláig esedékessé vált, fel nem vett és el nem évült nyugellátások felvételére az örökösök jogosultak.

VR. 32. §

(1) A nyugdíj folyósításának korlátozása szempontjából [Tszny. 34. §-a (1) bekezdés] rendszeres munkát végez a termelőszövetkezetnek az a tagja, aki egy naptári évben kétszázötven munkaegységnél több munkaegységet teljesített.

(2) Nem lehet az öregségi és rokkantsági nyugdíj folyósítást korlátozni, ha a munkaviszonyban álló nyugdíjas munkabére a havi 500 forintot nem haladja meg.

(3) A Tszny. 34. § (2) bekezdésének alkalmazása szempontjából kereső foglalkozást folytatónak kell tekinteni azt a nyugdíjast,

a) akinek iparigazolványa van,

b) aki hatósági engedélyhez kötött foglalkozást űz,

c) akinek hasznothajtó jogosítványa van,

d) aki az alapszabály szerinti háztáji gazdálkodás kereteit meghaladó gazdálkodást folytat, vagy más tevékenységből keresete (jövedelme) a havi 500 forintot meghaladja.

VR. 33. §

(1) A termelőszövetkezetnek az ONYI-hoz be kell jelentenie azt az öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjas tagját,

a) akinek a termelőszövetkezet ideiglenes munka vállalására adott engedélyt, illetőleg

b) aki a naptári év alatt a 32. § (1) bekezdésében meghatározott munkaegységnél több munkaegységet szerzett, a ténylegesen teljesített munkaegységek számának közlése mellett.

(2) Abban az esetben, ha a nyugdíjas termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezetben rendszeres munkát végez, vagy munkaviszonyba lép, keresőfoglalkozást folytat, ezt az ONYI-hoz bejelenteni köteles. Ez a bejelentési kötelezettség terheli azt a munkáltatót is, aki öregségi, vagy rokkantsági nyugdíjas termelőszövetkezeti tagot alkalmaz.

VR. 34. §

Ha a Tszny. 34. §-a alapján a nyugellátás folyósítását beszüntették, az ONYI a nyugellátást újból csak bejelentés alapján folyósítja. Ebben az esetben a nyugellátást a bejelentés beérkezése napját magában foglaló hónap első napjától, legkorábban azonban a folyósítást akadályozó ok megszűnését követő hónap első napjától kell folyósítani.

VR. 34/A. § Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter, hogy az érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózkodó nyugdíjasok nyugellátásának folyósítását rendelettel szabályozza.

M. r. 11. § (1) Érvényes útlevéllel átmenetileg külföldön tartózkodó nyugdíjas nyugellátásának folyósítását a külföldi tartózkodás harminc napot meghaladó tartamára szüneteltetni kell.

(2) Ha a nyugdíjasnak harminc napot meghaladó külföldi tartózkodása gyógykezelés céljából szükséges, a nyugellátást a külföldi tartózkodás harminc napot meghaladó tartamára a munkaügyi miniszter külön engedélye alapján folyósítani lehet. A kérelmezőnek a külföldi gyógykezelés szükségességét és indokolt időtartamát hazai egészségügyi intézmény (kórház, klinika, rendelőintézet) bizonyítványával kell igazolnia. (3) Az (1) bekezdésben említett harminc napra járó nyugellátást a külföldről visszaérkezés után kell kifizetni. A kifizetendő összegből le kell vonni a nyugdíjas által külföldre távozása előtt felvett nyugellátásnak a külföldi tartózkodás tartamára eső részét. A harminc napot meghaladó külföldi tartózkodás miatt szüneteltetett nyugellátást legkorábban a visszaérkezés napját követő naptól kezdődően lehet újból folyósítani. Az elszámolás szempontjából a külföldi tartózkodás tartamának az eltávozás napját követő naptól a visszaérkezés napjáig eltelt naptári napokat kell tekinteni.

(4) A (3) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni abban az esetben is, ha a nyugellátás folyósítását a (2) bekezdés szerint külföldi gyógykezelés címén harminc napot meghaladó külföldi tartózkodás tartamára engedélyezték. A gyógykezelés céljából külföldön tartózkodó nyugdíjas azonban kérheti, hogy nyugellátását külföldi tartózkodása alatt esetenként adott meghatalmazás alapján belföldön tartózkodó személy részére folyósítsák.

M. r. 12. § A Tszny. 34. §-ának (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása szempontjából azt az árvát kell ingyenes állami ellátásban részesülőnek tekinteni, akit az állam gondozásba vett, vagy állami nevelőintézetben tart el és ezért az életben levő szülő térítést egyáltalában nem fizet.

M. r. 12/A. § Ha a Tszny alapján öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag a termelőszövetkezet közös munkájában rendszeresen résztvesz, vagyis egy naptári éven belül kétszázötven munkaegységnél több munkaegységet teljesít, a nyugdíj folyósítását annyi hónapon át kell szüneteltetni, ahányszor az említett munkaegységnél hússzal több munkaegységet szerzett a teljes naptári év tartama alatt. E rendelkezés alapján a nyugdíj folyósítását legfeljebb tizenkét hónapon át lehet szüneteltetni,

VR. 35. §

A jogosult nyugellátási igényéről -a magyar állampolgárság kötelékéből történő elbocsátás esetét kivéve - sem egészben, sem részben nem mondhat le, ellátását másra át nem ruházhatja. A hozzátartozók tartásdíja és állami pénzintézettel szemben fennálló tartozása fejében azonban nyugellátásának lefoglalható részét engedményezheti.

M. r. 13. § A nyugellátás lefoglalható részének tartásdíjra történő engedményezését (VR 35. §) bírói ítéletbe (egyezségbe) foglalt vagy közjegyző, illetőleg gyámhatóság előtt tett nyilatkozattal (engedményezési okirat) kell igazolni.

VR. 36. §

(1) Ha számolási hiba miatt, vagy egyéb okból a nyugdíjas részére tévesen fizettek ki nyugellátást, a visszafizetési kötelezettségről a nyugdíjast a kifizetéstől számított harminc napon belül értesíteni kell.

(2) Ha az ONYI az (1) bekezdésben megállapított harminc napon belül az értesítést elmulasztotta, a nyugdíjas az összeg visszafizetésére csak abban az esetben kötelezhető, ha a kifizetés helytelenségéről tudomása volt, vagy a téves kifizetést maga idézte elő (rosszhiszeműség).

(3) A tévesen kifizetett és rosszhiszeműen felvett nyugellátás fejében a levonás a fizetésre kötelezett részére folyósított nyugellátás 50%-áig terjedhet. A levonást az értesítést követő nyugellátás kifizetése alkalmával meg lehet kezdeni. A levonás megkezdését a nyugdíjasnak az értesítés ellen beadott panasza nem gátolja.

(4) A nyugdíjas részére jogalap nélkül kifizetett nyugellátást a nyugdíjas halála esetében a hozzátartozók részére megállapított nyugellátásból nem lehet levonni.

VR. 37. §

A jelen rendelet alapján járó nyugellátások lefoglalására, valamint a követelések kielégítésének sorrendjére és módjára az 1955. évi 21. számú törvényerejű rendeletben foglalt rendelkezések az irányadók.

M. r. 14. § A Tszny alapján járó nyugellátás folyósítását végleg meg kell szüntetni abban az esetben, ha a jogosult a Btá-nak az 1954. évi 19. számú törvényerejű rendelettel kiegészített 40/A. § (2) bekezdés alapján hozott jogerős bírói ítélet szerint a társadalombiztosítási nyugdíjhoz való jogosultságát elvesztette.

A jogosult halála miatt fel nem vett nyugellátás kifizetése

M. r. 15. § (1) A jogosult haláláig esedékessé vált, de fel nem vett és el nem évült nyugellátás az örökösök részére abban az esetben folyósítható, ha a nyugdíjassal annak haláláig közös háztartásban éltek.

(2) Ha az örökös e minőségét hagyatékátadó végzéssel vagy bírói ítélettel nem igazolja, a jogosult halálig esedékessé vált, de fel nem vett és el nem évült nyugdíjak felvételére egymást követő sorrendben a házastárs, a gyermek, az unoka, a szülő, a nagyszülő és a testvér jogosult, feltéve, hogy a nyugdíjassal annak halálakor közös háztartásban élt.

(3) Ha az (1), illetőleg a (2) bekezdés alapján nem lehet megállapítani, hogy a nyugdíjas haláláig esedékessé vált, de fel nem vett és el nem évült nyugdíj felvételére ki jogosult, a lejárt és el nem évült nyugellátás részleteit a hagyatékba kell utalni.

A nyugellátások fedezete

Tszny. 36. §

(1) A jelen törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátások fedezetére a mezőgazdasági termelőszövetkezetek nyugdíjjárulékot kötelesek fizetni. A nyugdíjjárulékot a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag részére járó részesedésből le kell vonni.

(2) A nyugdíjjárulékot a 20. § alapján megállapított irányadó havi átlagjövedelem után kell fizetni. A nyugdíjjárulék mértékét a kifizetendő nyugellátások fedezésére szükséges összeg figyelembevételével a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

VR. 38. §

(1) Az 1957. évi január 1. napjától fizetendő nyugdíjjárulék - további rendelkezésig - a 23. §-ban meghatározott 900 forint irányadó havi átlagjövedelem 3 százaléka.

(2) A nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezetnek minden tagja után fizetnie kell, tekintet nélkül a teljesített munkaegységek számára. Nem kell nyugdíjjárulékot fizetni az után a tag után, aki

a) részére mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagsága, kisipari termelőszövetkezeti tagsága, vagy munkaviszonya alapján saját jogon nyugdíjat (járadékot, nyugbért) állapítottak meg, ide nem értve a 67%-ot el nem érő munkaképességcsökkenés alapján járó baleseti járadékot,

b) traktorosként gépállomással társadalombiztosítási kötelezettséggel járó munkaviszonyban áll,

c) sorkatonai szolgálatot teljesít,

d) a 6/1960. (II. 14.) Korm. számú rendelet alapján öregségi vagy munkaképtelenségi járadékban részesül,

e) a d) pontban említett járadékosnak az öregségi járadékra jogosító korhatárt betöltött vagy munkaképtelen (II. csoportba tartozó rokkant) házastársa.

(3) Az esedékes nyugdíjjárulékot a termelőszövetkezet abban az esetben is köteles befizetni, ha a termelőszövetkezeti tag a 21. § (4) bekezdésében felsorolt okokból a közös munkában nem vett részt és emiatt részesedést nem kapott.

(4) A nyugdíjjárulék fizetésének és kezelésének részletes szabályait - ideértve az esedékesség időpontjainak és a késedelmi pótlék nélkül történő fizetés határidejének a megállapítását -a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel, a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben rendelettel állapítja meg.

(5) A nyugdíjjárulék behajtására a társadalombiztosítási követelések behajtásáról szóló szabályokat kell alkalmazni.

(6) Az 1957. naptári évre fizetendő nyugdíjjárulékot a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnak (a továbbiakban: SZTK) a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) - az 54/1957. (VIII. 29.) Korm. számú rendelet szerint az 1957. naptári év negyedik évnegyedére fizetett baleseti biztosítási díj alapjául szolgáló taglétszám figyelembevételével - a jelen rendelet kihirdetését követő tizenöt napon belül a termelőszövetkezetre kirója és a kirótt nyugdíjjáruléknak késedelmi pótlék nélkül történő megfizetésére tizenöt napi határidőt tűz ki. Ha a termelőszövetkezet a kirótt, nyugdíjjárulékot a határidő alatt nem fizeti meg, az SZTK illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) a termelőszövetkezetnek a Magyar Nemzeti Banknál vezetett egyszámlájáról azonnal beszedési megbízással (inkasszóval) a kirótt nyugdíjjárulékot leemeli. Ha a termelőszövetkezet az 1957. naptári év folyamán alakult, a nyugdíjjárulékot a működési engedély kiadását magában foglaló hónap első napjától köteles megfizetni.

Tszny. 37. §

A jelen törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátások fedezetéül szolgáló nyugdíjjárulékot és a kifizetendő nyugellátásokat az állami költségvetésen kívül, alapszerűen külön kell kezelni. Az átmenetileg mutatkozó felesleget egyéb célokra csak a Minisztertanács engedélyével szabad felhasználni.

VR. 38/A. § A nyugdíjjárulék és a kifizetendő nyugellátások alapszerű kezelésére a Magyar Nemzeti Banknál külön folyószámlát kell nyitni. A folyószámlát az ONYI kezeli. A folyószámla várható bevételeiről és kiadásairól - az állami költségvetésre érvényes rendelkezések figyelembevételével - évenként költségvetést kell készíteni. A költségvetést a pénzügyminiszter a munkaügyi és földművelésügyi miniszterrel, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács elnökével egyetértésben hagyja jóvá. A költségvetés végrehajtásáról - az állami költségvetésre érvényes rendelkezések szerint - az ONYYI-nak beszámoló jelentést kell készítenie.

M. r. 16. § (1) A termelőszövetkezet által fizetendő nyugdíjjárulék tagonként és naptári hónaponként huszonhét forint. A nyugdíjjárulékot a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központ (a továbbiakban: SZTK) által rendszeresített nyomtatványon között létszám alapján naptári negyedévenként utólag kell megfizetni. A nyugdíjjárulék január, április, július és október hó 1. napján egyösszegben esedékes és azt késedelmi pótlék nélkül [71/1955. (XII. 31.) MT számú rendelet 89. § (2) bekezdés] az említett hónapok 15. napjáig lehet megfizetni.

(2) A nyugdíjjárulékot az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) kell átutalni olymódon, hogy azt a Magyar Nemzeti Bank illetékes fiókja az alközpont (kirendeltség) számláján legkésőbb a naptári negyedévet követő hónap 15. napjának megfelelő értékkel jóváírhassa.

(3) Az utólagos fizetésre való áttérés célja egyedül az ügyvitel egyszerűsítését szolgáló egységesítés; ez az áttérés tehát nem járhat az ez évi* befizetések összegének csökkenésével. A termelőszövetkezetnek az áttérés ellenére a folyó évben* is négy negyedévi járulékot kell befizetnie. Ennek megfelelően az 1961. évi január hó 1. napján és április hó 1. napján már esedékessé vált nyugdíjjárulékot követően, a következő negyedévi nyugdíjjárulék 1961. évi július hó 1. napján, a harmadik negyedévi az 1961. évi október hó 1. napján és így tovább, válik esedékessé.

M. r. 17. § Az 1958. évi január hó 1. napját követően alakult termelőszövetkezet a nyugdíjjárulékot a működési engedély kiadásának napját magában foglaló naptári hónap első napjától köteles fizetni. Az első ízben fizetendő nyugdíjjárulék esedékességét, valamint a fizetés határidejét az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközponta (kirendeltsége) állapítja meg.

M. r. 18. § (1) Az 1958. évi január hó 1. napját követően belépett termelőszövetkezeti tag után a nyugdíjjárulékot a belépés napját magában foglaló naptári hónap első napjától kell fizetni.

(2) Az után a rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag után, akinek a rokkantsági nyugdíját megszüntették, a rokkantsági nyugdíj megszüntetésének napját követő hónap első napjától kell a nyugdíjjárulékot fizetni.

M. r. 19. § A nyugdíjjárulék címén befolyt összegeket a termelőszövetkezet által fizetett betegellátási és baleseti biztosítási díjaktól elkülönítetten kell kezelni és az ONYI számlájára át kell utalni.

Nyugellátások megállapítása

Tszny. 38. §

A jelen törvényerejű rendelet alapján járó nyugellátások megállapításának szabályait és a jogorvoslat elbírálására hatáskörrel bíró szerveket a Minisztertanács rendelettel állapítja meg.

VR. 39. §

A nyugdíjjárulék beszedésével és nyilvántartásával, valamint a termelőszövetkezeti tagok által szerzett nyugdíjévek nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) végzi.

VR. 40. §

(1) A Tszny alapján járó nyugellátást igénybejelentés alapján kell megállapítani. Az igényt - a 41. § szerint előterjesztendő igények kivételével - az SZTK-nak az igénylő lakhelye szerint illetékes megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) kell előterjeszteni. A hozzátartozói nyugellátásra vonatkozó igényt az ONYI-nál kell előterjeszteni, ha a meghalt nyugdíjas volt.

(2) Az igény bejelentésével egyidejűleg az igényjogosultság megállapításához szükséges adatokat és igazolásokat is elő kell terjeszteni. Ha az igénylő ezeket az igénybejelentés alkalmával nem terjesztette elő, az igényt felvevő szerv a hiányzó adatok pótlására és az igazolások bemutatására - határidő kitűzése mellett - az igénylőt felhívja. Ha a felhívásnak a megállapított határidőn belül az igénylő nem tesz eleget és késedelmét elfogadhatóan nem igazolja, az ONYI a megállapító eljárást felfüggeszti. Ilyen esetben a nyugellátás csak az újabb jelentkezés időpontjától [31. § (1) bekezdés] állapítható meg.

VR. 41. §

(1) A Tszny 8. §-a álapján megállapítható nyugellátásra vonatkozó igényt a termelőszövetkezetnek kell az ONYI-nál előterjesztenie. Az igényt a termelőszövetkezeti tag (hozzátartozó) is előterjesztheti. Az igény előterjesztésével egyidejűleg a termelőszövetkezetnek igazolnia kell, hogy az igénylő az előírt feltételeknek megfelel. Így különösen igazolnia kell, hogy

a) az igénylő mely időponttól termelőszövetkezeti tag és a tagsága alatt az egyes naptári években hány munkaegységet teljesített,

b) a termelőszövetkezeti tagsága alatt a közös munkában szorgalommal és fegyelmezetten vett részt,

g) az igénylő földingatlanát az alapszabály által megállapított háztáji gazdaság kivételével a közös gazdálkodásba bevonták és

d) az igénylő jelenleg is termelőszövetkezeti tag és a termelőszövetkezet munkájában rendszeresen nem vesz részt.

(2) Ha az igénylő hozzátartozó, úgy az (1) bekezdés a)-c) pontjában foglaltakat arra a meghalt termelőszövetkezeti tagra vonatkozóan kell igazolni, akinek jogán a hozzátartozó a nyugellátást kéri.

(3) Az igénybejelenléshez csatolni kell a tanács végrehajtó bizottsága igazolását, amely tartalmazza az igénylő személyi adatait (név, születési hely, év, hónap és nap, anyja neve), továbbá azt, hogy az igénylő, illetőleg házastársa (élettársa) mennyi saját és bérelt földingatlannal rendelkezik, folytat-e és milyen foglalkozást és ebből mennyi a havi átlagos keresete, vagy jövedelme.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltak szerint bejelentett igények tárgyában a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, a Termelőszövetkezeti Tanács, az ONYI egy-egy kiküldöttéből, valamint a termelőszövetkezeti tagok közül a Termelőszövetkezeti Tanács által kijelölt egy tagból álló külön bizottság határoz. A külön bizottság elnöke a Munkaügyi Minisztérium kiküldötte. A külön bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A külön bizottság határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

VR. 42. §

A nyugellátásra bejelentett igényt az elsőfokú határozat kézbesítéséig vissza lehet vonni.

VR. 43. §

(1) A munkaképességcsökkenés mértékének, illetőleg a gondozási pótlékra (Tszny 22. §) való jogosultság fennállásának megállapítására a Munkaképességcsökkenést Véleményező első- és másodfokú Orvosi Bizottságok tesznek javaslatot.

(2) A munkaképességcsökkenés mértékének, illetőleg a gondozási pótlékra való jogosultság fennállásának elbírálásánál irányadó részletes szabályokat az egészségügyi miniszter a munkaügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben állapítja meg.

VR. 44. §

(1) A nyugellátást igénylő az SZTK-nak az igényt felvevő megyei alközpontja (kirendeltsége), vagy az ONYI felhívására a nyugdíjat megállapító eljárásban köteles meghallgatása végett megjelenni. Ha az igénylő az erre vonatkozó felhívásnak nem tesz eleget, a nyugdíjmegállapító eljárást fel lehet, függeszteni.

(2) Az igény elbírálásához szükséges orvosi vizsgálatról, illetőleg kórházi megfigyelésről az érdekeltet legalább nyolc nappal előbb értesíteni kell. Ha az igénylő az orvosi vizsgálaton, vagy a kórházban nem jelenik meg és mulasztását elfogadhatóan nem igazolja, a nyugdíjmegállapító eljárást fel kell függeszteni. A nyugellátást ilyen esetben csak attól az időponttól kezdődően lehet megállapítani, amikor az igénylő vizsgálatra, illetőleg kórházi megfigyelésre jelentkezett.

(3) A rokkantság címén nyugdíjban részesülő személy orvosi felülvizsgálásánál az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezések szerint kell eljárni.

VR. 45. §

A nyugdíjmegállapító eljárássál kapcsolatban felmerülő utazási, élelmezési és szállásköltség megtérítésének szabályait a munkaügyi miniszter a pénzügyminiszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben rendelettel állapítja meg.

VR. 46. §

Az államhatalom és az államigazgatás szervei (intézetei, intézményei), a munkáltatók, továbbá a termelőszövetkezetek az SZTK-nak az igényt felvevő megyei alközpontja (kirendeltsége), illetőleg az ONYI által a nyugellátásra jogosultság elbírálásához, valamint a nyugellátás összegének megállapításához szükséges adatok közlése céljából hozzájuk intézett megkeresésnek (felhívásnak) nyolc napon belül kötelesek eleget tenni.

VR.47. § (1) A Tszny. alapján járó nyugellátási igényekről az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) által igazolt nyugdíjévek figyelembevételével az ONYI határoz.

(2) Az ONYI-nak elsőfokon hozott határozata ellen annak kézbesítését követő naptól számított tizenöt nap alatt az igénylő a Munkaügyi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium, a Földművelésügyi Minisztérium, valamint a Termelőszövetkezeti Tanács egy-egy kiküldöttéből álló bizottsághoz (Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság) fellebbezéssel élhet. A fellebbezést az ONYI-hoz kell benyújtani.

(3) A Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság elnöke a Munkaügyi Minisztérium kiküldötte. A bizottság szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt.

VR. 48. §

(1) A Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság másodfokon hozott határozata ellen az igénylő a határozat kézbesítését követő naptól számított hatvan napon belül - a (2) bekezdésben foglalt kivételtől eltekintve - keresettel fordulhat az SZTK-nak a nyugdíjigényt felvevő megyei alközpontja (kirendeltsége) székhelyén működő járásbírósághoz, illetőleg Budapesten a pesti központi kerületi bírósághoz.

(2) Nem lehet keresettel fordulni a bírósághoz

a) a nyugellátás összegszerűségének,

b) a rokkantság fennállásának,

c) a munkaképességcsökkenés mértékének, illetőleg a gondozási pótlékra való jogosultság fennállásának kérdésében,

VR. 48/A. § A Tszny. 18/A. §-a alapján kivételes nyugellátást a 47. § (2) bekezdésében említett Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottság állapíthat meg. A bizottság e tárgyban hozott határozata ellen jogorvoslatnak helye nincs.

Nyugdíjigények bejelentése és elbírálása

M. r. 20. § (1) Az igénynek az SZTK illetékes megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) történt bejelentése alkalmával az igénylőnek igazolnia kell, hogy a termelőszövetkezetben rendszeres munkát nem végez.

(2) Öregségi, rokkantsági és szülői nyugdíjra vonatkozó igénybejelentés esetében az igénylőnek igazolnia kell azt is, hogy munkaviszonyban nem áll és keresőfoglalkozást nem folytat.

(3) Azt, hogy az igénylő a termelőszövetkezetben rendszeres munkát nem végez, a termelőszövetkezet, azt pedig, hogy munkaviszonyban nem áll és keresőfoglalkozást nem folytat, a községi (városi, városi kerületi) tanács végrehajtó bizottsága igazolja.

M. r. 21. § (1) Ha olyan személy jelent be nyugdíjra igényt, akinek a termelőszövetkezetben végzett rendszeres munka, munkaviszonyban állás, vagy keresőfoglalkozás folytatása miatt nyugdíjat folyósítani nem lehet, az ONYI csak azt köteles elbírálni, hogy az igénylő (jogszerző) a nyugdíj megállapításához szükséges nyugdíjéveket megszerezte.

(2) Abban az esetben, ha az igénylő (jogszerző) a nyugdíj megállapításához szükséges nyugdíjéveket megszerezte, az igényt felvevő szerv által megküldött adatok alapján az ONYI erről az igénylőt értesíti. Egyben köteles közölni azt is, hogy a nyugdíj megállapítását legkorábban a termelőszövetkezetben végzett rendszeres munka abbahagyásakor, illetőleg a munkaviszony, vagy keresőfoglalkozás megszűnésekor kérheti.

(3) Ha az (1) bekezdésben megjelölt igénylő (jogszerző) a nyugdíj megállapításához szükséges nyugdíj éveket nem szerezte meg, az ONYI az igényt határozattal elutasítja. A határozatban meg kell jelölni a termelőszövetkezeti tagság címén elismert nyugdíjéveket és naptárszerűen fel kell sorolni azokat a munkaviszonyban töltött időtartamokat, amelyeket a nyugdíj megállapításánál figyelembe vehetőnek ismer el. Az igénylőt a határozatban a jogorvoslati lehetőségről is tájékoztatni kell.

M. r. 21/A. § A VR. 21. §-a (4) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazásánál az iskolát, edzőtábort, stb-t is továbbképző tanfolyamnak kell tekinteni.

M. r. 22. § (1) Abban az esetben, ha olyan személy jelent be rokkantság címén nyugellátásra igényt határozattal elutasítja. A határozatban megszerzését igazolta, az igénylőnek a Munkaképességcsökkenést Véleményező Orvosi Bizottság által történő megvizsgálásáról az SZTK-nak az igénylő lakóhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) gondoskodik.

(2) Ha olyan személy jelent be rokkantság címén nyugellátásra igényt, aki a jogosultsághoz előírt nyugdíjévek megszerzését igazolni nem tudja, az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) az igénylő orvosi megvizsgáltatását mellőzi.

(3) Ha a Tszny. 8. §-a alapján az ONYI helyett az SZTK megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) jelentenek be rokkantság címén igényt, az igénybejelentésnek az ONYI-hoz megküldése előtt az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) az igénylő orvosi megvizsgáltatásáról gondoskodik.

(4) Ha az orvosi vizsgálatra nem az (1) és (3) bekezdésben meghatározott okból van szükség, az orvosi vizsgálat iránt az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) az ONYI megkeresésére intézkedik.

(5) Az, akinek rokkantság címén támasztott igényét jogerősen elutasították, azért, mert munkaképességének csökkenése a rokkantság fokát nem érte el, az elutasító határozat keltét követő egy éven belül rokkantság címén újból előterjesztett igénybejelentés alkalmával kórház, gyógyintézet, vagy az állami egészségügyi szolgálat illetékes szakorvosának igazolását köteles bemutatni arra vonatkozólag, hogy egészségi állapota az elutasítást követően rosszabbodott.

(6) Gondozási pótlékban, illetőleg rokkantság (munkaképtelenség) címén nyugdíjban részesülő személy állapota felülvizsgálható abból a szempontból, hogy a gondozási pótlékra való jogosultság, illetőleg a rokkantság (munkaképtelenség) fennáll-e. Ha az orvosi vizsgálat azt állapítja meg, hogy a gondozási pótlékra való jogosultság, illetőleg rokkantság (munkaképtelenség) nem áll fenn, a gondozási pótlék, illetőleg a rokkantság (munkaképtelenség) címén járó nyugdíj folyósítását az orvosi vizsgálat napját követő második hó első napjától kell határozattal megszüntetni. Az öregségi korhatárt elért személyt azonban a rokkantság (munkaképtelenség) fennállása céljából felülvizsgáltatni nem lehet.

Utazási, élelmezési és szállásköltség, keresetveszteség megtérítése

M. r. 23. § (1) Személyes megjelenésre kötelezett igénylőnek, illetőleg családtagnak, úgyszintén a megidézett tanúnak utazási költséget csak abban az esetben lehet megtéríteni, ha a személyes megjelenésre kötelezett igénylőt, illetőleg beidézett más személyt lakóhelyétől négy kilométernél távolabb eső helyre rendelik. Csak a legolcsóbb közlekedési eszköz költségét lehet megtéríteni, de csak akkor, ha az egyszeri utazás 1 forintnál (az oda-visszautazás 2 forintnál), az autóbuszon való utazás 1,50 forintnál (az oda-visszautazás 3 forintnál) többe kerül. Távolságra való tekintet nélkül meg kell téríteni azonban a közlekedési költséget, ha az igénylő az orvosi megállapítás szerint nem járhat.

(2) Élelmezési költség címén napi 12 forint jár annak, aki személyes megjelenése miatt hat óránál több nappali órát kénytelen lakóhelyétől négy kilométernél távolabb tölteni.

(3) Szállásköltség megtérítés címén napi 12 forintra van igénye annak, aki személyes megjelenése miatt éjfélen túl lakóhelyétől távol tartózkodni kénytelen.

(4) A megállapítási eljárás során megidézett tanút az utazási, élelmezési és szállásköltségen kívül keresetveszteség megtérítés is megilleti. Keresetveszteség címén egy-egy napra 30 forintnál nagyobb összeget téríteni nem lehet. A keresetveszteség címén térítésben részesülő személy részére élelmezési költség címén napi 6 forint jár.

(5) A (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni az igénylő kísérőjére, ha a személyes megjelenésre kötelezett igénylő állapota olyan, hogy az a kíséretet szükségessé teszi.

(6) Az (1)-(5) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a jogorvoslati eljárás során is alkalmazni kell. Az igénylő részére azonban utazási, élelmezési és szállásköltséget csak akkor lehet megtéríteni, ha az igénylő által megtámadott határozatot az igénylő javára részben vagy egészben megváltoztatták.

(7) Az (1)-(6) bekezdés alapján járó térítéseket az ONYI terhére az SZTK illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) fizeti ki.

M. r. 24. § A 23. § (1)-(5) és (7) bekezdésében foglalt rendelkezéseket az orvosi vizsgálatra berendelés és a kórházi (gyógyintézeti) megfigyelésre utalás esetében is alkalmazni kell. Ha a kórházi (gyógyintézeti) megfigyelésre utalt igénylő (nyugdíjas) ellátást és szállást a kórházban (gyógyintézetben) kap, részére élelmezési és szállásköltség nem jár.

M. r. 25. § Ha az igénylő jogerősen elutasított igényét a határozathozatal napjától számított egy éven belül újból előterjeszti, az utazási, élelmezési és szállásköltséget csak akkor lehet megtéríteni, ha részére az újabb igénybejelentés alapján nyugdíjat állapítottak meg.

M. r. 26. § A bírói eljárás során felmerülő utazási, élelmezési és szállásköltség, illetőleg keresetveszteség megtérítéséről a bíróság határoz.

Bejelentési kötelezettség

M. r. 27. § (1) A Tszny. hatálya alá tartozó minden termelőszövetkezet köteles tagjairól az 1958. évi január hó 1. napján fennállott állapotnak megfelelően az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontja (kirendeltsége) felhívásában kitűzött határidő alatt, a felhívás mellékleteként megküldött "Összeíró jegyzék"-ben bejelentést tenni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a termelőszövetkezet elnevezésének és székhelyének megjelölésén kívül

a) a tag családi - és utónevét - (asszonyoknál a leánykori nevét is),

b) a tag születésének időpontját (év, hó, nap) és helyét,

c) a tag anyjának leánykori nevét,

d) a tagnak a bejelentést teljesítő termelőszövetkezetbe történt belépése időpontját (év, hó, nap),

e) a tag által a belépéstől kezdődően az egyes naptári években teljesített munkaegységek számát,

f) a keresőképtelenséget okozó betegség, terhesség, szülés, katonai szolgálat, továbbképző tanfolyam, vagy a közgyűlés határozatára létesített munkaviszony miatti távollét napjainak számát [VR. 21. § (4) bekezdés] azokban a naptári években, amelyekben a férfi tag a százhúsz és a női tag a nyolcvan munkaegységet nem teljesítette,

g) azt az időtartamot, amely alatt a tag a termelőszövetkezettől a szociális alap terhére táppénzben, vagy természetben nyugdíjat kapott.

(2) Az (1) bekezdésben megjelölt bejelentést a termelőszövetkezet elnökének és könyvelőjének kell aláírnia és a termelőszövetkezet bélyegzőjével ellátva, ajánlott küldeményként kell az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) beküldeni.

M. r. 28. § (1) A termelőszövetkezet köteles a 27. § (1) bekezdésének a)-d) pontjában felsorolt adatokat az 1958. évi január hó 1. napját követően naptári negyedévenként, a naptári negyedévet követő minden hónap 15. napjáig bejelenteni az újonnan belépő, valamint azokra a tagokra vonatkozóan, akiknek a tagsága a negyedév folyamán megszűnt.

(2) Azokra a tagokra vonatkozólag, akiknek a tagsága a negyedév folyamán megszűnt, közölni kell a megszűnés időpontját és azt is, hogy a naptári év kezdetétől a tagság megszűnéséig hány munkaegységet teljesítettek.

M. r. 29. § Az 1958. évi január hó 1. napját követően megalakult termelőszövetkezetek működési engedélyük kiadásától számított harminc napon belül kötelesek megalakulásukat - a taglétszám megjelölésével - az SZTK illetékes megyei alközpontjánál (kirendeltségénél) bejelenteni és annak felhívására - a kitűzött határidőn belül - a tagok adatait közölni.

M. r. 30. § (1) A termelőszövetkezet köteles minden naptári év február hó végéig a termelőszövetkezeti tagok által az előző naptári évben személyenként teljesített munkaegységek számát az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) - felhívás nélkül - bejelenteni.

(2) A bejelentésnek tartalmaznia kell a tagok személyi adatait [27. § (1) bekezdés a)-c) pont], az általuk teljesített munkaegységek számát, valamint azoknak a napoknak a számát, amelyeken a termelőszövetkezeti tag - a VR. 21. §-a (4) bekezdésében felsorolt akadályozó ok miatt - a közös munkában nem vett részt.

M. r. 32. § (1) A termelőszövetkezetnek minden olyan tagja, aki korábban más termelőszövetkezetnek tagja volt, köteles az arra vonatkozó adatokat az SZTK által megküldött nyomtatvány felhasználásával - a termelőszövetkezet útján - az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) az 1958. évi július hó 1. és december hó 31. napja között bejelenteni. A bejelentésben foglalt adatok valódiságát azzal a termelőszövetkezettel kell igazoltatni, amelynek korábban tagja volt. Ha ez a termelőszövetkezet azóta megszűnt, az adatok valódiságát az illetékes járási tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya igazolja.

(2) Azok a volt termelőszövetkezeti tagok, akik valamely termelőszövetkezetbe új tagként az 1958. évi szeptember hó 30. napját követően lépnek be, az (1) bekezdésben meghatározott bejelentést belépésüket követő kilencven napon belül kötelesek - a termelőszövetkezet útján - az SZTK illetékes megyei alközpontjához (kirendeltségéhez) benyújtani.

M. r. 31/A. § (1) A termelőszövetkezeti tag a VR. 2/A. §-ának (2) bekezdése alapján a nyugdíjbiztosítás szüneteltetését abban az esetben kérheti, ha a termelőszövetkezet vezetősége az 1959. évi 7. számú törvényerejű rendelet 12. §-a (3) bekezdése alapján előzetes írásbeli engedélyt adott arra, hogy három egymást követő naptári hónapot meghaladó időn át olyan munkaviszonyt, illetőleg kisipari (háziipari) szövetkezeti tagságot létesítsen, amelynek alapján az 1958. évi 40. számú törvényerejű rendelet hatálya alá esik.

(3) A bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a tag családi és utónevét (asszonyoknál a leánykori nevet is),

b) a tag születésének időpontját (év, hó, nap) és helyét,

c) a tag anyjának leánykori nevét,

d) az engedélyezett időtartam kezdő és befejező Időpontját,

e) annak a munkáltatónak, illetőleg kisipari (háziipari) szövetkezetnek nevét és címét, amelynél a tag munkaviszonyba lépett, illetőleg szövetkezeti tagságot létesített.

M. r. 32. § (1) A termelőszövetkezet köteles az Országos Nyugdíjintézethez (a továbbiakban: ONYI) bejelenteni minden hónap 8. napjáig azokat az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagokat, akik részére ideiglenes jellegű munkavállalási engedélyt adott ki.

(2) A termelőszövetkezet köteles minden naptári év február hó végéig az ONYI-hoz bejelenteni azokat az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagokat, akik az előző naptári évben kétszázhetven munkaegységet vagy ennél többet teljesítettek, feltüntetve, hogy a kétszázhetven munkaegységet mennyivel teljesítették túl.

(3) Azokat az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagokat, akik az év folyamán a kétszázhetven munkaegységet elérték, a termelőszövetkezet köteles azonnal az ONYI-nak bejelenteni. E rendelkezés alapján történt bejelentésen kívül a (2) bekezdésben előírt bejelentést is meg kell tenni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben említett bejelentésnek tartalmaznia kell a nyugdíjas termelőszövetkezeti tag

a) nevét,

b) születési idejét és anyja leánykori nevét,

c) lakáscímét és

d) nyugellátásának folyósítási törzsszámát.

M. r. 33. § (1) Az öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tag az ONYI-hoz köteles bejelenteni, ha

a) munkaviszonyba lép, illetőleg keresőfoglalkozást kezd,

b) a termelőszövetkezetben rendszeres munkát végez.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja alapján a bejelentést a munkaviszonyba lépéstől, illetőleg a keresőfoglalkozás megkezdésétől számított nyolc napon belül kell teljesíteni. A b) pont alapján a bejelentést akkor kell megtenni, amikor a tag által teljesített munkaegység a naptári év folyamán a kétszázhetven munkaegységet elérte.

M. r. 34. § Az a munkáltató, aki öregségi vagy rokkantsági nyugdíjban részesülő termelőszövetkezeti tagot alkalmaz, köteles az alkalmazás kezdő időpontját nyolc napon belül az ONYI-hoz bejelenteni.

A nyugdíjasok betegségi ellátása

VR. 49. §

A Tszny. alapján nyugellátásban részesülő személy a 71/1955. (XII. 31.) MT számú rendelet 63. §-a szerinti betegségi ellátásra jogosult, ha olyan termelőszövetkezet tagja, amelynek az 1955. évi 39. számú törvényerejű rendelet 21. §-a alapján az SZTK-val a betegségi ellátás tekintetében érvényben levő megállapodása van.

Jogkövetkezmények

VR. 50. §

(1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a termelőszövetkezeti elnök és könyvelő, aki,

a) a nyugdíjbiztosításra vonatkozó jogszabályokban meghatározott jelentéseket, bejelentéseket, adatszolgáltatásokat, okirati igazolásokat egyáltalán nem, vagy nem a megállapított idő alatt, vagy nem a megszabott módon teljesíti, vagy azokban valótlan adatokat közöl,

b) az előírt nyilvántartásokat nem vezeti, vagy nem az előírt rendelkezéseknek megfelelően vezeti,

c) az esedékes nyugdíjjárulék megfizetése iránt az esedékességtől számított tizenöt napon belül nem intézkedik,

d) a nyugdíjbiztosítási szervek kiküldötteinek a szükséges felvilágosítást nem adja meg, nem enged betekintést a termelőszövetkezet tagjaira vonatkozó iratokba, feljegyzésekbe, és nyilvántartásokba, vagy a helyszíni eljárást, illetőleg vizsgálatot bármi módon akadályozza.

(2) Szabálysértést követ el és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a munkáltató (vállalatvezető, illetőleg a vállalat ügyviteléért felelős személy), aki a 33. § (2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

(3) Szabálysértést követ el és ezer forintig terjedhető pénzbírsággal sújtható az a személy, aki a termelőszövetkezeti tagok tagsági idejére és az általuk teljesített munkaegységek számára vonatkozó adatokat tartalmazó kimutatásokat a munkaügyi miniszter által előírt határidő előtt kiselejtezi vagy megsemmisíti, illetőleg azokat a munkaügyi miniszter által kijelölt nyilvántartó szervnek a megszabott határidőben nem adja át.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi, városi kerületi, járási) tanács végrehajtó bizottsága igazgatási osztályának hatáskörébe tartozik.

(5) Az (1) és (2) bekezdés alkalmazása mellett a termelőszövetkezet, illetőleg a munkáltató az 51. § (3) bekezdése szerint térítés fizetésére is kötelezhető.

VR. 51. §

(1) Az ONYI azt a nyugdíjas termelőszövetkezeti tagot, aki a 33. § (2) bekezdésében előírt bejelentési kötelezettségének nem tett eleget és jogosulatlanul vett fel nyugdíjat, a felvett összeg kétszereséig terjedhető térítés megfizetésére kötelezheti. Ez a rendelkezés nem érinti a nyugdíjas büntetőjogi felelősségét.

(2) Az ONYI-nak a térítésre kötelező határozata ellen a határozat kézbesítését követő naptól számított tizenöt nap alatt a Termelőszövetkezeti Nyugdíjügyi Bizottsághoz fellebbezésnek van helye. A Bizottság határozata ellen, annak kézbesítését követő harminc napon belül a nyugdíjas a pesti központi kerületi bírósághoz keresettel fordulhat.

(3) Abban az esetben, ha a nyugdíjnak az (1) bekezdésben említett kifizetését a termelőszövetkezetet, illetőleg a munkáltatót terhelő bejelentési kötelezettség elmulasztása (33. §) idézte elő, a térítés megfizetésére a mulasztást elkövető termelőszövetkezet, vagy munkáltató egyetemlegesen kötelezhető. Az ONYI-nak ennek alapján kibocsátott fizetési meghagyása ellen, annak kézbesítésétől számított tizenöt nap alatt, a termelőszövetkezet, illetőleg munkáltató a pesti központi kerületi bírósághoz keresettel fordulhat.

(4) A térítés behajtására a társadalombiztosítási követelések behajtásáról szóló szabályokat kell alkalmazni.

Vegyes és hatálybaléptető rendelkezések

Tszny. 39. §

A jelen törvényerejű rendeleten alapuló igények érvényesítésével kapcsolatos eljárás illetékmentes.

Tszny. 40. §

A mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosítása felett a felügyeletet a munkaügyi miniszter a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben gyakorolja.

M. r. 35. § A nyugellátás végösszegének megállapításánál - az ügykezelés egyszerűsítése érdekében - az 50 fillért el nem érő töredékösszeget figyelmen kívül kell hagyni, az 50 fillért elérő, vagy azt meghaladó töredékösszeget pedig forintra kell felkerekíteni.

M. r. 36. § Ha az ONYI a termelőszövetkezeti tag részére járó rokkantsági nyugdíj megszüntetéséről hoz határozatot, erről a termelőszövetkezetet és az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontját (kirendeltségét) is értesíteni köteles.

M. r. 37. § (1) A VR. 41. § (4) bekezdésében, illetőleg 47. §-a (2) bekezdésében említett bizottságok működésével kapcsolatos ügyviteli tennivalókat az ONYI látja el.

(2) A bírói eljárás során az ONYI-t - meghatalmazás alapján - az SZTK alközpontja (kirendeltsége) képviseli.

M. r. 38. § (1) Az igényt az elsőfokú határozat kézbesítése előtt élőszóval előterjesztett és jegyzőkönyvbe foglalt nyilatkozattal, vagy postai úton ajánlott küldeményként, az igényt felvevő szervnél benyújtott írásbeli nyilatkozattal lehet visszavonni.

(2) Az igénybejelentésnek posta útján történő visszavonása esetében a postáraadás igazolt napjai kell a visszavonás időpontjának tekinteni.

M. r. 39. § A termelőszövetkezetet terhelő késedelmi pótlék összegét kivételes méltánylást érdemlő esetekben kizárólag az SZTK megyei alközpontjának (kirendeltségének) vezetője mérsékelheti vagy engedheti el.

M. r. 40. § Új termelőszövetkezet működésének engedélyezéséről, valamint működő termelőszövetkezetek egyesüléséről, végül a termelőszövetkezet részére adott működési engedély megvonásáról, illetőleg a termelőszövetkezet megszűnéséről az illetékes megyei (fővárosi, megyei jogú városi) tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági osztálya az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontját (kirendeltségét) értesíteni köteles.

M. r. 41. § A termelőszövetkezet által a zárszámadás mellékleteként beterjesztett a "Tagok részesedésének elszámolása" elnevezésű kimutatásokat selejtezni nem szabad. A zárszámadásoknak egyébként történő selejtezése, vagy a termelőszövetkezet megszűnése esetén ezeket a kimutatásokat az SZTK-nak a termelőszövetkezet székhelye szerint illetékes megyei alközpontjának (kirendeltségének) a zárszámadások selejtezésére megállapított határidőt követő harminc napon belül át kell adni. Az SZTK megyei alközpontja (kirendeltsége) az általa átvett kimutatások adatait csak az ONYI-val közölheti.

Tszny. 41. §

(1) A jelen törvényerejű rendelet az 1958. évi január hó 1. napján lép hatályba, a nyugdíjjárulékot azonban az 1957. naptári évre is le kell a mezőgazdasági termelőszövetkezeteknek róni.

(2) A Minisztertanács felhatalmazást kap arra, hogy e törvényerejű rendelet végrehajtására vonatkozó részletes és átmeneti rendelkezéseket e törvényerejű rendeletben lefektetett irányelvek figyelembevételével rendelettel megállapítsa.

VR. 52. §

(1) A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit azonban az 1958. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni.

(2) Felhatalmazást kap a munkaügyi miniszter arra, hogy a Tszny, valamint a jelen rendelet alkalmazása során felmerülő, továbbá a végrehajtással kapcsolatos egyes kérdéseket a Tszny.-ben és a jelen rendeletben foglalt rendelkezések figyelembevételével - e rendelkezések korlátai között - a földművelésügyi miniszterrel és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal egyetértésben, rendelettel szabályozza. Költségkihatással járó kérdéseket a pénzügyminiszterrel egyetértésben kell szabályozni.

M. r. 42. § A jelen rendelet kihirdetése napján lép hatályba, rendelkezéseit az 1958. évi január hó 1. napjától kezdődően kell alkalmazni.**

* A 3/1961. (IV. 16.) MüM számú rendelet 9. §-a szerint 1961. évet kell érteni.

** Az egységes szerkezetbe foglalt rendelkezéseket 1962. évi január hó 1. napjától kell alkalmazni.

Tippek

Tartalomjegyzék nézet

Bíró, ügytárgy keresése

Közhiteles cégkivonat

PREC, BH stb. ikonok elrejtése

Keresés "elvi tartalomban"

Mínuszjel keresésben

Link jogszabályhelyre

BH-kban bírónévre, ügytárgyra

Egy bíró ítéletei

Jogszabály paragrafusára ugrás

Önnek 2 Jogkódexe van!

Veszélyhelyzeti jogalkotás

Változásfigyelési funkció

Módosult §-ok megtekintése

10/1961. (XII. 20.) MüM rendelet

a mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak kötelező kölcsönös nyugdíjbiztosításával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 1/1958. (II. 26.) MüM számú rendelet módosításáról és kiegészítéséről

Melléklet a 10/1961. (XII. 20.) MüM számú rendelethez

A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐSZÖVETKEZETEK TAGJAINAK KÖTELEZŐ KÖLCSÖNŐS NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSÁRÓL SZÓLÓ JOGSZABÁLYOK EGYSÉGES SZERKEZETBE FOGLALT SZÖVEGE

Tartalomjegyzék