1/1966. (III. 1.) PM-KkM együttes rendelet

a vámjog részletes szabályainak megállapításáról és a vámeljárás szabályozásáról

A vám- és pénzügyőrségről, valamint a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 9/1966. (II. 5.) Korm. rendeletben foglalt felhatalmazás alapján az érdekelt miniszterekkel egyetértésben az alábbiakat rendeljük:

A vámszolgálat ellátása

1. § (1) A vámszolgálatot a vám- és pénzügyőrség tagjai látják el.

(2) Azokon a határátkelőhelyeken, ahol vám- és pénzügyőrségi szerv nem működik, az államhatáron át lebonyolódó áruforgalmat a határőrség szervei ellenőrzik.

(3) Nemzetközi megállapodással külföldön létesített magyar vámhivatalnál a vámszolgálatot a magyar vámjog szabályai szerint kell ellátni. A Magyar Népköztársaság területén nemzetközi megállapodással létesített idegen állam vámhivatala - ellenkező megállapodás hiányában - saját vámjoga szabályai szerint jár el,

Vámáru

2. § (1) Vámárunak minősül az államhatáron át behozott villamos és más, gazdaságilag hasznosítható energia is.

(2) A vámárut a vámhivatal és kirendeltsége vagy a vám- és pénzügyőri szakasz (a továbbiakban együtt: vámhivatal), illetőleg a Vámáru Raktár ellenőrzése alatt kell tartani. A vámbüntett és a vámszabálysértés tárgyát képező vámárut le lehet foglalni.

(3) Ha valaki a körülményekből feltehetően vámárunak minősülő árut talál, köteles ezt a körülményt a legközelebbi vámhivatalnál vagy határőrségi, illetőleg rendőri szervnél bejelenteni. A határőrségi, illetőleg rendőri szervek a bejelentésről értesítik a legközelebbi vámhivatalt.

(4) A vámárunak a vámhivatal vagy a Vámáru Raktár ellenőrzése alatt tartása a vámáru nyilvántartásba vétele, valamint közvetlen vagy közvetett felügyelet útján történik. Ha a vámáru azonosságát a vámhivatal a vámáru őrzésével (kísérésével) biztosítja, a felügyelet közvetlen, egyéb esetekben közvetett.

(5) A vámáru azonosságát - az érdekelt kívánságát is figyelembe véve - a legmegfelelőbb módon kell biztosítani. Az azonosság biztosítására szolgálhat:

a) a vámáru őrzése (kísérése);

b) a csomagra, a szállítóeszközre vagy a raktárhelyiségre alkalmazott vámzár (űrzár), függőpecsét, lakat, szalagzár;

c) mintavétel;

d) ábra, fénykép;

e) a vámárun alkalmazott jel (pecsét, bélyegzőlenyomat stb.).

(6) A vámáru azonosságának biztosítására viszonosság esetében elfogadható a külföldi vámhivatal vagy vasút által alkalmazott kocsizár vagy annak megfelelő más zár. A viszonosságot ellenkező rendelkezés kiadásáig vélelmezni kell.

(7) A vámáru azonosságának biztosítására alkalmazott vámzárakat vagy jeleket sértetlenül meg kell őrizni.

A vám. Törvényes zálogjog

3. § (1) A vámbevételt a Pénzügyminisztérium költségvetési fejezetében kell elszámolni.

(2) A törvényes zálogjogot a vámáru visszatartása útján kell gyakorolni és raktározása iránt intézkedni kell.

(3) A vámhivatal a vámot a törvényes zálogjog alapján a vámárunak az 53. § (5) bekezdésében meghatározott módon történő értékesítése útján, közvetlenül kielégítheti.

4. § (1) A vámhivatal közvetlen felügyelete alatt nem tartott vámáru után járó vámtartozást - a nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban, valamint a (4) bekezdésben foglalt esetek, továbbá az 57. § (3) bekezdése szerint előjegyzésben vámkezelt gépjárművek kivételével - biztosítani kell. A biztosítékot a vám és a vámmal együtt beszedendő adók vagy a vámáru értékének megfelelő összeg erejéig kell nyújtani, aszerint, hogy melyik a nagyobb.

(2) A biztosíték készpénz vagy kezesség lehet. A vámhivatal csak készpénz biztosítékot fogadhat el. A kezesség elfogadása tekintetében a vám- és pénzügyőrségnek a vámkezelést végző vámhivatal felügyeletét ellátó megyei (fővárosi) parancsnoksága (a továbbiakban: illetékes Parancsnokság) határoz.

(3) Ha a vám és a vámmal együtt beszedendő adó összege az 1000 Ft-ot nem haladja meg, a vámhivatal, egyébként az illetékes Parancsnokság indokolt esetben a vámbiztosíték követelésétől eltekinthet.

(4) Mentesek a biztosíték nyújtása alól az állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek és szövetkezetek.

Vámtarifa

5. § (1) A Kereskedelmi Vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni a külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruk belföldi forgalom számára történő vámkezelésénél

(2) Külkereskedelmi áruforgalomban behozottnak kell tekinteni a Kereskedelmi Vámtarifa, valamint a vámjogszabály rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából azt a vámárut, amelyet külkereskedelmi vállalat vagy önálló külkereskedelmi tevékenység folytatására felhatalmazott egyéb állami vagy szövetkezeti vállalat (a továbbiakban: külkereskedelmi vállalat) külkereskedelmi szerződés [1/1960. (V. 10.) KkM rendelet 1. §] alapján hoz be és a behozott vámáru ilyen jellegét a külkereskedelmi miniszternek vagy az általa megbízott szervnek a vámkezeléshez kiállított behozatali engedélye tanúsítja.

(3) Az Utasforgalmi Vámtarifa vámtételeit kell alkalmazni az utasok által behozott nem kereskedelmi jellegű, vámköteles áruknak, a jogellenesen belföldi forgalomba hozott vámáruknak, valamint mindazoknak a vámáruknak a belföldi forgalom számára történő vámkezelésénél, amelyekre a Kereskedelmi Vámtarifa vagy az Ajándék Vámtarifa vámtételei nem alkalmazhatók.

(4) Az Utasforgalmi Vámtarifa alkalmazása szempontjából nem tekinthetők utasoknak a közforgalmú fuvarozóvállalatok (a továbbiakban: fuvarozóvállalat) és a posta alkalmazottai, ha a szállítóeszközön való szolgálat teljesítése érdekében lépik át az államhatárt, továbbá a határsávforgalomban közlekedő személyek.

(5) Az államhatárt szállítóeszközön való szolgálat teljesítése érdekében átlépő fuvarozóvállalati és postai alkalmazottak által behozott vámáruk kezelésére vonatkozó rendelkezéseket a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság) állapítja meg. A határsávforgalomban közlekedő személyekre a 12-16. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

(6) A külföldről ajándék címén érkező vámárukat az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint kell vámkezelni.

(7) Az Utasforgalmi Vámtarifát és végrehajtási utasítását e rendelet 1. számú melléklete, az Ajándék Vámtarifát és végrehajtási utasítását e rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. A Kereskedelmi Vámtarifát külön jogszabály állapítja meg.

Tranzit-terület

6. § A nemzetközi forgalom számára megnyitott repülőtereken létesített tranzit-váróterem (tranzit-szálloda, tranzit-étterem) a vámjogszabály rendelkezéseinek alkalmazása szempontjából külföldnek minősül.

A vámszabadterület és vámügyi rendtartása

7. § (1) Csepel szigeten a Magyar Hajózási és Kikötői Üzemigazgatóság (a továbbiakban: Kikötő) kezelésében levő vámszabadterület magában foglalja az erre a célra a közlekedés- és postaügyi miniszterrel egyetértésben kijelölt területeket, valamint az azon létesített raktárakat és berendezéseket. A vámszabadterületet a Kikötő legalább 3 méter magas kerítéssel köteles körülzárni.

(2) A vámszabadterület, valamint az e területen lebonyolódó személy- és áruforgalom vámhivatali ellenőrzés alatt áll.

(3) A vámszabadterületre belépők és onnan kilépők a devizajogszabályok szempontjából az államhatáron át kilépő és belépő utasokkal azonos elbírálás alá esnek.

(4) A vámszabadterület létesítményeit lakás céljára felhasználni és a vámszabadterületen árukkal kiskereskedelmi tevékenységet folytatni tilos. Ez utóbbi tilalom alól - a hajók személyzetének és a személyzet állatainak élelmezésére szolgáló áruk árusítása tekintetében - az Országos Parancsnokság felmentést adhat.

8. § (1) A vámszabadterületre - az egyes áruk forgalmát korlátozó vagy tiltó rendelkezések, valamint a (2) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - szabad akár közvetlenül külföldről, akár belföldről árut bevinni és onnan kivinni.

(2) A vámszabadterületre nem szabad bevinni azokat az árukat, amelyek ottani raktározásra nem alkalmasak, valamint azokat az árukat, melyeknek a vámszabadterületre való bevitelét a Kikötő vagy a vámhivatal valamilyen oknál fogva megtiltotta.

(3) A vámszabadterületre beraktározott árukkal mindenféle műveletet külön engedély és vámhivatali felügyelet nélkül, szabadon lehet végezni. Üzemek létesítéséhez azonban az egyéb hatósági engedélyen kívül, az Országos Parancsnokság és a Külkereskedelmi Minisztérium engedélye szükséges. A vámszabadterületen állagváltozáson átment áruk után származási bizonyítvány vagy márkajegy csak abban az esetben adható, ha az állagváltozást eredményező művelethez az Országos Parancsnokság és a Külkereskedelmi Minisztérium előzetesen engedélyt adott. A vámszabadterületen raktározott vagy ott állagváltozáson átment árukat, illetőleg azok burkolatát "Punto Franco Budapest" jelzéssel kell ellátni.

9. § (1) A vámszabadterületre bevitt, illetőleg a vámszabadterületről kiszállított áruk vámkezelésére - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámjogszabály általános rendelkezései az irányadók.

(2) A vámszabadterületre beraktározott áruk raktározási határideje korlátozva nincs. A vámszabadterületre közvetlenül külföldről beszállított vámáruknál az átviteli, a belföldről a vámszabadterületre szállított áruknál pedig a kiviteli korlátozásokat kell alkalmazni.

(3) Külföldről raktározás, feldolgozás, megmunkálás, beépítés, szerelés, kiszerelés, keverés, elegyítés és hasonló műveletek elvégzése céljából a vámszabadterületre vitt vámáruk után nem kell vámot fizetni. A vámszabadterületen más célból elfogyasztott vagy felhasznált vámáru vámfizetési kötelezettség alá esik.

(4) A Kikötő vagy a raktárbérlő a vámszabadterületre bevitt, illetőleg az onnan kiszállított árukról szállítmányonként külön-külön, két példányban kiállított "Beraktározási rendelkezés"-t, illetőleg "Kiraktározási rendelkezés"-t köteles a vámhivatalnak átadni. *

(5) A vámszabadterületről az ország többi részére vitt áru olyan elbírálás alá esik, mintha az közvetlenül külföldről (a származási országból) került volna behozatalra.

(6) Az ország egyéb területéről a vámszabadterületre vitt ám olyan elbírálás alá esik, mintha azt közvetlenül külföldre vitték volna ki.

10. § (1) A vámszabadterületről árut csak a Kikötő és a vámhivatal engedélyével szabad kiszállítani.

(2) A vámszabadterületen tároló árukat a vámfelügyeletet ellátó vámhivatal készletfelvétel útján évenként ellenőrizni köteles.

(3) A véletlen körülmény vagy elemi csapás következtében megsemmisült árukat a raktárbérlő - a Kikötővel együtt - köteles a vámhivatalnak írásban bejelenteni. A vámhivatal ezeket az árukat - megfelelő ellenőrzés után - nyilvántartásából törli.

(4) A Kikötő a Vám- és Pénzügyőrség Fővárosi Parancsnoksága (a továbbiakban: Fővárosi Parancsnokság) megkeresésére köteles azoknak a raktárbérlőknek a raktár engedélyét megvonni, illetőleg a bérletét megszüntetni, akik a vámszabadterületre vonatkozó vámügyi rendtartás rendelkezéseit nem tartják meg, valamint a vámszabadterületről kizárni a Kikötő, vagy valamely raktárbérlő által foglalkoztatott és vámszempontból nem megbízható alkalmazottat.

11. § A Kikötő köteles a vámhivatal részére megfelelő irodahelyiséget, mérlegeket és lámpákat rendelkezésre bocsátani és jó karban tartani, a helyiségek fűtését és világítását biztosítani.

A határsáv áruforgalma

12. § A határsáv áruforgalmára vonatkozó rendelkezéseket azoknak az áruknak a vámkezelésénél kell alkalmazni, amelyeket a magyar, illetőleg a szomszédos állam határsávjának azok a lakosai hoznak be vagy visznek ki, akik határátlépési engedéllyel lépik át az államhatárt.

13. § (1) A határsáv áruforgalmában vám- és engedélymentesen hozható be, illetőleg vihető ki:

a) az utazás céljának és tartamának megfelelő, 6zemélyes használatra szolgáló ruházati cikk és egyéb, kisebb értékű használati tárgy;

b) saját felhasználásra szolgáló gyógyszer az orvos által igazolt szükséges mennyiségben;

c) 2 kg élelmiszer (ebből 1 kg kenyér, 1/2 kg hentesáru vagy zsiradék és 1/2 kg más élelmiszer), valamint 1 liter szeszesital;

d) 6 db szivar vagy 20 db szivarka vagy 20 g dohány;

e) a hivatás gyakorlásához, a foglalkozás űzésé-hez vagy a vállalt munka elvégzéséhez szükséges műszer, kézi szerszám vagy eszköz.

(2) A 16. életévet be nem töltött személyek szeszesital és dohánygyártmány vámmentes behozatalára, illetőleg engedély nélküli kivitelére nem jogosultak.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott árukon kívül a határsávforgalomban közlekedő személyek havonta 300 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó összértékű vámárut vámmentesen, további 300 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó összértékű vámárut pedig, 40%-os értékvám megfizetése mellett behozhatnak. Az így behozható vámáruk együttes mennyisége azonban az Utasforgalmi Vámtarifa 4. hasábjában meghatározott mennyiséget nem haladhatja meg. A személyenként meghatározott értékkeretet együttutazó családtagok esetében sem szabad összevonni.

(4) A (3) bekezdés szerint behozható vámárut meghaladó értékű vagy mennyiségű vámárut a rendelkezésre jogosult külföldre visszaviheti vagy állami vállalat útján történő értékesítésre felajánlhatja. Értékesítés esetében az eladási ár 80%-át vám címén kell elszámolni, a fennmaradó összeget pedig az érdekelt részére ki kell fizetni.

(5) A határsávforgalomban kiutazók az (1) bekezdésben meghatározott árukon kívül személyenként és havonként egy alkalommal 200 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó összértékű, nem kereskedelmi jellegű ajándéktárgyat a devizahatóság engedélye nélkül vihetnek magukkal. Az ajándéktárgyak között nemesfémtárgy, bélyeg, szeszesital, dohánygyártmány és élelmiszer nem lehet. A személyenként meghatározott 200 Ft értékkeretet együttutazó családtagok esetében sem szabad összevonni.

(6) A (3) és (5) bekezdésben meghatározott mennyiség és értékkeret túllépésének megakadályozása érdekében a határátlépési engedélyen a vámkezelést végző szervnek a behozott, illetőleg a kivitt áruk mennyiségét és értékét fel kell jegyeznie.

14. § Tűzoltók, mentők vagy más segélyalakulatok, ha a szomszédos határsávban előforduló elemi csapás elhárítása vagy segélynyújtás céljából a vonatkozó előírásoknak megfelelően lépik át az államhatárt, a feladatuk elvégzéséhez szükséges tárgyakat vám- és engedélymentesen hozhatják be, illetőleg vihetik ki magukkal.

15. § (1) A vám- és engedélymentesen behozható; illetőleg kivihető áruk, valamint a 18. §-ban meghatározott esetek kivételével más árut a határsávforgalomban az államhatáron átvinni csak vám-úton szabad.

(2) Az egyes áruk forgalmát tiltó vagy korlátozó rendelkezéseket a határsávforgalomban szállított árukra is alkalmazni kell.

16. § Ha valamely szomszédos állammal a határsáv áruforgalmát egyezmény keretében szabályozták; az illető határsáv áruforgalmára az egyezményben foglaltakat kell alkalmazni.

Vámutak

17. § (1) Vámutakká nyilvánított határátkelőhelyek)

a) a magyar-csehszlovák határon:

Balassagyarmat-Slovenská-Darmoty (közút),

Bánréve-Lenartovce (vasút),

Bánréve-Lenartovce (közút),

Esztergom-Sturovo (átkelő hajójárat),

Hidasnémeti-Cana (vasút),

Ipolytamóc-Kalonda (közút),

Komárom-Komarno (vasút),

Komárom-Komarno (közút),

Komárom (nemzetközi víziút a Dunán),

Parassapuszta-Sahy (közút),

Rajka-Rusovce (vasút),

Rajka-Rusovce (közút),

Sátoraljaújhely-Slovenské-Nové-Mesto (vasút),

Sátoraljaújhely-Slovenské-Nové-Mesto (közút),

Somoskőújfalu-Filakovo (vasút),

Somoskőújfalu-Siátoros (közút),

Szob-Sturovó (vasút),

Szob (nemzetközi víziút a Dunán),

Tornyosnémeti-Milhost (közút),

Tornanádaska-Túrna nad Bodvou (vasút),

Tornanádaska-Hostovce (közút),

Vámosszabadi-Medvedovo (közút);

b) a magyar jugoszláv határon:

Gyékényes-Koprivnica (vasút),

Kelebia-Subotica (vasút),

Letenye-Goricsán (közút),

Magyarboly-Beli-Manastir (vasút),

Mohács-Bezdán (nemzetközi víziút a Dunán),

Murakeresztúr-Kotoriba (vasút),

Röszke-Horgos (vasút),

Röszke-Horgos (közút);

c) a magyar-osztrák határon:

Hegyeshalom-Nickelsdorf (vasút),

Hegyeshalom-Nickelsdorf (közút),

Kőszeg-Ratersdorf (közút),

Magyarfalva-Deutschkreutz (vasút),

Mexikópuszta-Pamhagen (vasút),

Rábafüzes-Heiligenkreutz (közút),

Sopron Déli-Loipersbach (vasút),

Sopron GySEV-Baumgarten (vasút),

Sopron-Klingenbach (közút),

Szentgotthárd-Jennersdorf (vasút);

d) a magyar-román határon:

Ágerdőmajor-Carei (vasút),

Ártánd-Bors (közút),

Biharkeresztes-Episcopia Bihorului (vasút),

Kötegyán-Salonta (vasút),

Lökösháza-Curtici (vasút),

Nyírábrány-Valea-lui Mihaii (vasút);

e) a magyar-szovjet határon:

Eperjeske-Uzlovoja (vasút),

Záhony-Csop (vasút),

Záhony-Csop (közút).

f) Határvízi kikötők: Dunaremete, Gönyű, Komárom, Szőny, Almásfüzitő, Süttő, Piszke, Lábatlan, Nyergesújfalu, Dorog-Szánrakodó, Esztergom.

g) Légiút: Budapest Ferihegyi repülőtér.

(2) A vámúttá nyilvánított közutakat és határvízi kikötőket megfelelő jelzőtáblákkal kell megjelölni, a jelzőtáblákon a felirat szövegét a szomszéd állam nyelvén is fel kell tüntetni.

(3) Az államhatár és a vámhivatal közötti utat késedelem és letérés nélkül kell megtenni.

18. § Mellékúton csak a határsávforgalomban vám- és engedélymentesen behozható, illetőleg kivihető áruk szállíthatók át az államhatáron. Más áruk átszállítását az Országos Parancsnokság a Határőrség Országos Parancsnokságával egyetértésben esetenként engedélyezi.

Nemzetközi áruforgalomban használt járművek vámbiztosító berendezése

19. § (1) Nemzetközi áruforgalomban csak olyan szárazföldi vízi és légi járművet szabad használni, amelynek vámbiztosító berendezése a vonatkozó nemzetközi egyezményeknek megfelel,

(2) Olyan szárazföldi, vízi és légi járművel, amelyben áru befogadására titkos vagy nehezen felfedezhető férőhelyet alakítottak ki, az államhatáron át közlekedni nem szabad. A műszaki szempontból szükséges olyan férőhelyet, amely áru elrejtésére is alkalmas, szembetűnően meg kell jelölni.

(3) A vámhivatal az ellenőrző vizsgálat vagy az áru berakása alkalmával köteles ellenőrizni, hogy az áruszállításhoz használt szárazföldi, vízi és légi jármű vámbiztosító berendezése a nemzetközi egyezmények előírásainak megfelel-e.

Az áru elhelyezése a szállítóeszközben

20. § (1) Árut

a) vonaton csak a teher-, szolgálati-, poggyász-és postakocsiban,

b) hajón csak az áru- és poggyászraktárban, valamint a nyílt fedélzeten,

c) egyéb járművön pedig csak az erre szolgáló férőhelyen

szabad elhelyezni.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik az utasok kézi poggyászára, amely az utasok számára fenntartott helyiségekben vagy férőhelyen is elhelyezhető.

(3) A vámérdek biztosítása céljából a vámhivatal elrendelheti, hogy az utas kézi poggyászát fuvarozásra adja fel.

Jelentkezési kötelezettség a határon

21. § (1) Aki az államhatáron belép, a belépés után azonnal, aki pedig kilépni szándékozik, közvetlen kilépés előtt a határon működő vámhivatalnál (a továbbiakban: határvámhivatal) jelentkezni köteles. Ha a belépő, illetőleg kilépő személyek vámellenőrzése külföldön létesített magyar határvámhivatalnál történik, a belépni szándékozók közvetlen belépés előtt, a kilépők pedig a kilépés után azonnal kötelesek jelentkezni.

(2) Az államfők és kormányfők mentesek a jelentkezési kötelezettség alól.

(3) Az államhatárt fuvarozóvállalat járművén átlépő személy a vámvizsgálat alkalmával tesz eleget jelentkezési kötelezettségének, más személy a határvámhivatal hivatalos helyén köteles jelentkezni.

(4) Azokon a határátkelőhelyeken, ahol vámhivatal nem működik, az államhatárt átlépő személy az illetékes határőrségi szervnél történt jelentkezéssel vámszempontból is eleget tesz jelentkezési kötelezettségének.

Árubemutatási kötelezettség a határon

22. § (1) Az államhatáron át behozott vagy kivitelre kerülő árut és járművet a jelentkezés alkalmával a határvámhivatalnak vámvizsgálat céljából be kell mutatni. A bemutatásra a fuvarozóvállalat vagy az köteles, aki az árut (járművet) az államhatáron átviszi.

(2) Mentesek az árubemutatási kötelezettség alól:

a) a 21. § (2) bekezdésében meghatározott személyek árui;

b) a külföldi államok törvényhozó testülete elnökeinek, a külföldi államok kormánya tagjainak, illetőleg a külföldi államok kormányküldöttsége tagjainak és mindezek kísérőinek útipoggyászai és járművei;

c) a Magyar Népköztársaságot kötelező nemzetközi szerződések rendelkezései szerint a bemutatási kötelezettség alól mentesített áruk és útipoggyászok.

(3) Nem kell a határvámhivatalnak bemutatni viszonosság esetén:

a) a külföldi államok magyarországi diplomáciai képviselői és konzuli tisztviselői, továbbá az említett személyek családjának a velük közös háztartásban élő tagjai;

b) a Magyarországon tartott diplomáciai értekezletre érkező küldöttségek vezetői és tagjai;

c) a külföldi államok Magyarország területén átutazó, nem magyarországi diplomáciai képviselői és családtagjaik

útipoggyászát és járműveit.

(4) A bemutatási kötelezettség alóli mentesség a (3) bekezdésben felsorolt személyeknél csak a velük együtt érkező útipoggyászokra és járművekre vonatkozik.

(5) A (3) bekezdésben foglalt viszonosságot ellenkező rendelkezés kiadásáig vélelmezni kell.

Árubejelentési kötelezettség a határon

23. § (1) A fuvarozóvállalat az általa fuvarozott áruk bemutatása alkalmával a határvámhivatalnak írásbeli általános árubejelentést köteles adni.

(2) A postai küldeményekről a posta a budapesti 70. számú postahivatal mellett működő vámhivatalnak köteles írásbeli általános árubejelentést adni.

(3) Nem kell általános árubejelentést adni a postaküldemények közül:

a) a külföldről érkezett, illetőleg külföldre feladott levelezőlapokról, zárt vagy nyitott levelekről, továbbá az olyan postaküldeményekről, amely árut, árumintát nem tartalmaz;

b) az átviteli, valamint a külföldön áthaladó belföldi forgalomban szállított postaküldeményekről, a kábítószert tartalmazó küldemények kivételével.

24. § (1) Az államhatáron át belépő, illetőleg kilépő minden olyan vonatszerelvényről, amely a szolgálati kocsin kívül rakott vagy üres kocsit visz; a vonatvezető vagy a határállomás MÁV állomásfőnöksége a határvámhivatalnak - közvetlenül a vonatszerelvénynek a határállomásra történt megérkezése után, illetőleg onnan külföldre történő kilépése előtt - két példányban kiállított vonatjegyzék (kocsikimutatás, átszállítási jegyzék) átadásával köteles írásbeli általános árubejelentést adni.

(2) A vonatjegyzéknek tartalmaznia kell:

a) a vonat számát, érkezési vagy indulási idejét;

b) a vasúti kocsi jelét és számát;

c) kocsinként a rakomány általános megnevezését;

d) a vasútállomás nevét vagy bélyegzőjét;

e) a vonatvezető vagy a határállomás illetékes vasúti alkalmazottjának aláírását.

(3) A rakott, valamint a vasúti kocsiparkba be nem sorozott (lajstromozott), üres vasúti kocsikat a vonatjegyzéken egyenként kell, a többi üres kocsit pedig darabszám szerint lehet felvenni.

(4) Az átviteli rendeltetésű árukat a vonatjegyzékben "Á" (átvitel) betűvel kell megjelölni.

25. § (1) Az államhatáron át belépő, illetőleg kilépő minden rakott vagy üres vízijárműről a vízijármű parancsnoka a határvámhivatalnak - közvetlenül a vízijárműnek a kikötőbe történt megérkezése után, illetőleg onnan külföldre történő kilépése előtt - két példányban kiállított érkezési-indulási bejelentés átadásával köteles írásbeli általános árubejelentést adni.

(2) Az érkezési-indulási bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a hajótulajdonos (hajózási vállalat) megnevezését és nemzetiségét;

b) a vízijármű nevét, indulási és rendeltetési állomását;

c) az érkezés vagy indulás időpontját;

d) a vízijármű hordképességét;

e) a vontatott hajóegységek adatait;

f) a szállított utasok számát;

g) a fuvarozott áru darabszámát, súlyát és általános megnevezését;

h) a hajó parancsnokának aláírását.

(3) Az érkezési-indulási bejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni a határvámhivatalnak:

a) a vízijárműnek a lobogó viselésére való jogosultságát és a jármű tulajdonjogát igazoló okmányt;

b) a személyzet beosztás szerinti névsorát;

c) az utasok jegyzékét; az utas nevének, célállomásának és a magával vitt kézipoggyász darabszámának feltüntetésével;

d) a hajóleltárt és a hajó készletkönyvét;

e) a rakományra vonatkozó okmányokat, engedélyeket és bizonylatokat.

(4) A magánhasználatra szolgáló vízijárművekről a vonatkozó nemzetközi egyezményben meghatározott vámokmány bemutatásával kell írásbeli általános árubejelentést adni.

(5) A külföldről érkező vízijármű parancsnoka az írásbeli általános árubejelentés átadásakor köteles a vámhivatalnak azt is bejelenteni, hogy belföldön kíván-e kereskedelmi tevékenységet kifejteni vagy pedig anélkül halad át az ország területén. A vízijármű parancsnokától nyilatkozatot lehet követelni arra vonatkozólag is, hogy a jármű szállít-e olyan vámárut, amelynek behozatalát vagy átvitelét jogszabály engedélyhez köti vagy tiltja.

(6) A vízijármű parancsnoka köteles a hajó üzemanyag, élelmiszer stb. készletét és az abban beállott minden változást (átadást, felvételt stb.) a vízijármű készletkönyvébe bejegyezni. Ha a változás nem vámhivatali ellenőrzés mellett történt, azt a legközelebbi alkalommal a vízijármű vámvizsgálatát végző vámhivatalnak be kell jelenteni.

26. § (1) A külföldről érkező vagy külföldre távozó légi járműről és rakományáról a légi jármű parancsnoka vagy a légiforgalmi vállalat a repülőtéren működő vámhivatalnak - közvetlenül a légi jármű leszállása után, illetőleg felszállása előtt - két példányban kiállított áru- és postajegyzék (Manifest) átadásával köteles írásbeli általános árubejelentést adni.

(2) Az áru- és postajegyzéknek tartalmaznia kell:

a) a légijármű tulajdonosának (légiforgalmi vállalat) és üzembentartójának nevét és lakcímét;

b) a légijármű nemzeti és lajstromozási jelét;

c) a légijármű indulási és tervbevett érkezési helyet;

d) a szállított csomagok darabszámát, jelét, számjelét;

f) az áru teljsúlyát;

g) az áru rendeltetési helyét;

h) a kiállító aláírását.

(3) Ha a légijármű sem utast, sem árut nem szállít, ezt a körülményt az áru- és postajegyzéken fel kell tüntetni.

(4) A magánhasználatra szolgáló légijárművekről a forgalmi okiratok bemutatásával kell írásbeli általános árubejelentést adni.

27. § A postaforgalomban beérkező belföldi rendeltetésű küldeményekről a budapesti 70. számú postahivatal - a postaküldeményeknek a kicserélő postahivataltól történt átvételével egyidejűleg -a postahivatal mellett működő vámhivatalnak

a) közönséges postacsomag esetében az érkezett csomag darabszámát tartalmazó "zárlatjegyzék";

b) 2000 Ft-nál nagyobb értékű csomagküldemények esetében a csomagok ragszámát, a felvevő postahivatal megnevezését, a rendeltetési helyet, valamint a küldemény értékét tartalmazó "rovatlap vámküldemények rovatolásához";

c) közönséges levélposta-küldeményekről az érkezett postazsákok darabszámát tartalmazó "zárlatjegyzék";

d) ajánlott levélposta küldeményekről az egyes küldemény ragszámát tartalmazó "rovatlap", illetőleg az ennek mellékletét képező "ajánlott küldemények külön jegyzéke"

elnevezésű nyomtatvány két példányban történő kiállításával és átadásával köteles írásbeli általános árubejelentést adni.

28. § (1) Az államhatáron át árut fuvarozó gépjármű vezetője a belépés után, illetőleg a kilépés előtt két példányban kiállított rakományjegyzék, illetőleg a közúti árufuvarozást szabályozó nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban meghatározott okmány (TIR igazolvány vagy AGT nyilatkozat) bemutatásával köteles a határvámhivtal-nak írásbeli általános árubejelentést adni.

(2) A rakományjegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia:

a) a közúti gépjármű tulajdonosának, üzembentartójának nevét és lakóhelyét;

b) a közúti gépjármű forgalmi rendszámát, indulási és tervbevett érkezési helyét;

c) a szállított csomagok darabszámát, nemét, jelét, számjelét, teljsúlyát, valamint az áru kereskedelemben szokásos megnevezését;

d) az áru feladójának és átvevőjének nevét és lakóhelyét, külkereskedelmi vállalat esetében a vonatkozó kötésszámot;

e) a közúti gépjármű vezetőjének aláírását.

(3) A rakományjegyzékkel egyidejűleg be kell mutatni a szállítmányra vonatkozó fuvarokmányokat, engedélyeket és egyéb bizonylatokat, valamint a közúti gépjármű forgalmi okmányait is.

Vámvizsgálat

29. § (1) A be- vagy kilépő járművet, továbbá a behozott, valamint a kivitelre vagy átvitelre kerülő árut vámvizsgálat alá kell venni.

(2) A határvámhivatal az államhatáron átlépő személyt és járművet csak annyi ideig tarthatja vissza, amennyi a vámvizsgálat elvégzéséhez feltétlenül szükséges. A be- vagy kilépő járművet a vámhivatal és a határőrség engedélye nélkül útnak indítani nem szabad.

(3) A bemutatásra kötelezett vagy megbízottja az árut (járművet) olyan módon köteles vámvizsgálatra bocsátani, hogy a vámvizsgálatot akadálytalanul lehessen elvégezni. Az ehhez szükséges segédeszközt és munkaerőt saját költségére és veszélyére a bemutatásra kötelezett vagy megbízottja szolgáltatja.

(4) A vámvizsgálat ellenőrző vizsgálatból és áruvizsgálatból áll.

30. § (1) Az ellenőrző vizsgálatot a határőrség által végzett vizsgálattal egyidőben kell megkezdeni és úgy kell befejezni, hogy a forgalom gyors lebonyolításához fűződő érdekek sérelmet ne szenvedjenek.

(2) Az ellenőrző vizsgálat körébe tartozik:

a) a járművek és az azokan szállított áruk be-és kiléptetése;

b) a járművek (szállítóeszközök) megvizsgálása, azok azonosságának, valamint annak megállapítása, hogy az üresnek jelzett járművek valóban üresek-e;

c) a rakottnak jelzett járműveknél és a darabáruknál az azonossági jelek ellenőrzése, szükség esetén az azonosság biztosítása;

d) a járművek felszerelési és berendezési tárgyainak, üzemanyagának, egyéb készleteinek (a személyzet és az utasok céljára szolgáló élelmiszerek, a személyzet holmijának, felszerelési tárgyainak stb.) megvizsgálása;

e) postakocsiknál annak megállapítása, hogy a postakocsiban nem szállítanak-e olyan küldeményt, amely a vonatkozó postai okmányokon nem szerepel;

f) kilépő járműveknél annak megállapítása is, hogy a rakomány kiviteli ellenőrzése megtörtént-e.

(3) Csak a határvámhivatal és a határőrség engedélyével szabad a belépő járművet, a belépéstől az ellenőrző vizsgálat befejezéséig, a kilépő járművet pedig az ellenőrző vizsgálat megkezdésétől a kilépésig elhagyni, arra felszállni, árut a járműből kirakni, vagy oda berakni, a járművet mozgásba hozni vagy a vonatszerelvényt megosztani. Az ellenőrző vizsgálat alatt álló jármű közelében a vámhivatal vizsgálatot végző tagjain kívül csak a határőrség vagy más érdekelt szerv, valamint a fuvarozóvállalat szolgálatot teljesítő tagjai tartózkodhatnak.

(4) Az ellenőrző vizsgálatot - a postai küldemények kivételével - az írásbeli általános árubejelentés, valamint a járművek felszerelési és berendezési tárgyaira, üzemanyagára és egyéb készletére vonatkozó iratok alapján kell elvégezni. A postai küldemények ellenőrző vizsgálata e küldemények ilyen jellegét igazoló postai okmányok alapján történik.

(5) Az ellenőrző vizsgálat alkalmával áruvizsgálatot is kell tartani, ha:

a) az áru azonossága kétséges;

5) vámbűntettre vagy vámszabálysértésre, illetőleg devizabűntettre vagy devizaszabálysértésre van gyanú;

c) az árunyilatkozatot adó kívánja;

d) a biztosíték összegének megállapítása miatt erre szükség van.

31. § (1) Az áruvizsgálat külső és belső áruvizsgálatból áll.

(2) A külső áruvizsgálat a csomagok darabszámának, jelének, számjelének és teljsúlyának meg-; állapításából, ezenfelül - ha vámzár alá helyezett áruról van szó - a vámzár felülvizsgálásából és az említett adatoknak az iratok adataival való összehasonlításából áll. A külső áruvizsgálatot a vámáruk kirakásának ellenőrzésekor, illetőleg a kivitelre kerülő áruk járműbe történő berakásának ellenőrzésekor ki kell terjeszteni a jármű megvizsgálására is.

(3) A belső áruvizsgálat az áru jellegének (faj, fajta, minőség, állapot), a vám alapjául szolgáló, valamint a kereskedelemben szokásos mennyiségének, megnevezésének, értékének, illetőleg származásának megállapításából, továbbá azoknak az adatoknak és iratoknak megvizsgálásából áll, amelyek a vámkezeléshez, az áruosztályozáshoz és az adatszolgáltatáshoz szükségesek.

32. § (1) Azt a körülményt, hogy a vámáru a vámtarifa mely árucsoportjának melyik vámtarifa száma és alszáma alá tartozik, a belső áruvizsgálat alkalmával végzett áruosztályozással kell megállapítani. A vámáru állapota (pl. használt vagy, rongált) - ha emiatt a vámárut nem kell a vámtarifa más száma vagy alszáma alá sorolni -nem befolyásolja az áruosztályozást.

(2) A Kereskedelmi Vámtarifában meg nem nevezett árut anyagának és használati céljának megfelelően kell osztályozni.

(3) A Kereskedelmi Vámtarifa különböző számai alá tartozó anyagokból készült árut a jelleget adó fő alkotórésze szerint, ha pedig ez kétséges, aszerint a lényeges alkotórésze szerint kell osztályozni, amelynek a vámtétele a legmagasabb.

(4) A Kereskedelmi Vámtarifa különböző számai, illetőleg alszámai alá tartozó alkotórészekből álló és külön meg nem nevezett keverékeket a legmagasabb súlyszázalékot kitevő alkotórész, egyenlő arány esetében a legmagasabb vámtétel alá tartozó alkotórész szerint kell osztályozni.

33. § (1) A vámáru származásának megállapításánál azt kell figyelembe venni, hogy a vámáru mely ország terméke vagy mely országban került lényeges megmunkálásra.

(2) Lényegesnek azt a megmunkálást kell tekinteni, amelynek eredményeként a nyersanyagból félkész vagy készáru, a félkészáruból pedig készáru lesz.

(3) A vámáru származását a szállítási és egyéb kísérő iratokból (számla, konszignáció stb.), az áru jellegéből (faj, fajta, minőség, állapot), jeleiből, a csomagoláson lévő jelekből és adatokból vagy származási bizonyítványból lehet megállapítani. Származási bizonyítványt csak abban az esetben kell bemutatni, ha az áru származása más módon nem állapítható meg, vagy azt jogszabály külön elrendeli.

34. § (1) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruk áruvizsgálatát a határvámhivatalnál kell elvégezni, ha az ehhez szükséges feltételek biztosítottak és ez a forgalom gyors lebonyolítását nem akadályozza.

(2) A kivitelre kerülő küldemények áruvizsgálata megelőzi az ellenőrző vizsgálatot.

(3) Az áruvizsgálatot - a külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruk áruvizsgálatát kivéve - árunyilatkozat alapján kell megtartani.

(4) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruk áruvizsgálata árunyilatkozat nélkül (hivatalból) is elvégezhető. )

(5) Nem kell áruvizsgálat alá vonni:

a) a 22. § (2)-(3) bekezdése szerint az árubemutatási kötelezettség alól mentes árukat;

b) a 23. § (3) bekezdése szerint az árubejelentési kötelezettség alól mentes postaküldeményeket.

(6) Nem szabad áruvizsgálat alá venni a diplomáciai pecséttel ellátott küldeményeket.

35. § (1) Az árut tartalmazó levélpostai küldeményeket - tekintet nélkül arra, hogy azokat vámjelző cédulával vagy anélkül adták fel - áruvizsgálat alá kell vonni. Az áruvizsgálatot a posta indítványára, a vámjogszabály rendelkezései szerint kell elvégezni.

(2) A belföldi rendeltetéssel, belföldön feladott postaküldeményt is - levélpostai küldemény esetében az (1) bekezdésben foglaltak szerint - áruvizsgálat alá vonhatja a vámhivatal, ha arra van gyanú, hogy az csempészett árut tartalmaz.

36. § (1) Az áruvizsgálat során az áru burkolatának kibontását vagy az áru állagát, alakját, továbbá azonosságát érintő minden műveletet, ideértve a mintavételt is, a bemutatásra kötelezettnek vagy megbízottjának kell végeznie. Vámbűntett vagy vámszabálysértés, illetőleg devizabűntett vagy devizaszabálysértés gyanúja esetében az említett műveleteket a vámhivatal hivatalból végzi.

(2) Külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatos áruvizsgálat esetében a külkereskedelmi vállalat képviselőjének távollétében a vámáru átvevőjét (címzettjét), illetőleg azt, aki a kivitelre szánt árut szállításra feladja, a külkereskedelmi vállalat megbízottjának kell tekinteni.

Árunyilatkozat

37. § (1) Minden vámáruról és kivitelre kerülő áruról árunyilatkozatot kell adni. Az árunyilatkozatnak tartalmaznia kell a vámárura, illetőleg a kivitelre kerülő árura vonatkozó adatokat, a feladó (küldő) és a címzett nevét és lakcímét, valamint az arra vonatkozó indítványt, hogy a vámhivatal az árut milyen vámkezelésben részesítse.

(2) Behozatali árunyilatkozatot köteles adni:

a) aki a vámárut magával hozza;

b) amíg a fuvarlevelet nem kézbesítették, a vámárut fuvarozó vállalat;

c) a fuvarlevél kézbesítése után a vámáru címzettje, vagy a vámjogszabály rendelkezései szerint átengedhető (cedálható) vámáruk esetében az, akinek átengedési okmány (cessió) van a birtokában;

d) a külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáruról a külkereskedelmi vállalat;

e) a raktárban elhelyezett vámáruról az, akinek a nevére a raktári elismervényt kiállították.

(3) Kiviteli árunyilatkozatot köteles adni:

a) aki az árut magával viszi;

b) fuvarozásra átadott áru esetében az áru feladója.

(4) Átviteli árunyilatkozatot az köteles adni, aki a vámárut magával hozza vagy fuvarozza.

38. § (1) Írásbeli árunyilatkozatot a szükséges adatoknak a rendszeresített nyomtatványba való bejegyzésével, szóbeli árunyilatkozatot pedig a vámkezeléshez szükséges adatok bejelentésével minden szállítmányról külön-külön kell adni. Az írásbeli árunyilatkozatot az árunyilatkozat adásra kötelezettnek alá kell írnia. Az árunyilatkozathoz csatolni kell mindazokat az okmányokat (számla, konsignáció, engedély, bizonylat stb.), amelyek a vámkezeléshez, a vám kiszabásához vagy más feltétel meglétének igazolásához szükségesek.

(2) A vám- és engedélymentesen behozható, illetőleg kivihető útiholmikra vonatkozó szóbeli árunyilatkozat esetében az árura vonatkozó adatok meghatározása általános is lehet (pl. használt ruha).

(3) Írásbeli árunyilatkozatnak kell tekinteni:

a) a vasúti forgalomban fuvarozott áruk esetében a vasút által kiállított belépési és kilépési állítási jegyzéket;

b) hajózási forgalomban fuvarozott áruk esetében a hajózás által kiállított rakományjegyzéket;

c) közúti forgalomban fuvarozott áruk esetében a közúti árufuvarozást szabályozó nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban meghatározott okmányt;

d) postaküldemények behozatalánál - ha a küldemény vámkezelését a posta indítványozza -a külföldi feladó által kiállított vámárunyilatkozatot vagy a vámjelző cédulát;

e) kiviteli áruk esetében a fuvarlevél vámpéldányát és a nemzetközi vámbejelentést (TIF);

f) átviteli áruk esetében a fuvarozó vállalat által kiállított írásbeli általános árubejelentést, fuvarlevelet vagy a nemzetközi vámárunyilatkozatot;

g) a kiállítási és vásári áruk előjegyzése esetében a vonatkozó nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban meghatározott okmányt.

(4) Az árunyilatkozatot - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - az áruvizsgálat megkezdése előtt kell adni. Árunyilatkozat meghatalmazott útján is adható. Az árunyilatkozat adására, illetőleg a vámkezelésnél való közreműködésre esetenként kell meghatalmazást adni. Jogi személyeknek a vámkezelésnél közreműködő dolgozói részére a Fővárosi Parancsnokság által kiállított vámkezelői igazolvány a szükséges maghatalma-zást pótolja. Vámkezelői igazolvány csak meghatalmazással és az Országos Parancsnokság által előírt szakvizsgával rendelkező személy részére adható.

(5) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárunak a belföldi forgalom számára vagy a behozatali előjegyzésben való vámkezeléséhez a külkereskedelmi vállalat az áruvizsgálat megtörténtétől számított 15 napon belül köteles a kijelölt vámhivatalnak árunyilatkozatot adni. Ezt a határidőt a Külkereskedelmi Minisztérium által adott előzetes engedély alapján a Fővárosi Parancsnokság meghosszabbíthatja.

(6) Az árunyilatkozatot vissza kell utasítani, ha:

a) a vámszabályoknak nem felel meg;

b) az áru azonossága nem állapítható meg;

c) az indítványozott vámkezelés nem hajtható végre;

d) vám- és devizabűntett vagy vám- és devizaszabálysértés gyanúja forog fenn.

Vámáru kiadása

39. § (1) A vám megfizetése vagy biztosítása előtt a vámárut - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a rendelkezési jog megtiltásával szabad kiadni.

(2) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárut a vám megfizetése előtt, de az áruvizsgálat megtartása után - ha más jogszabály nem tiltja - a címzett részére ki kell adni.

(3) A magyar útlevéllel utazók által utasforgalomban behozott vámáru a vám megfizetése előtt kiadható, ha a vám megfizetése a 112. § (3) bekezdésében foglaltak szerint történik.

Árutovábbítás

40. § (1) Azokat a vámárukat, amelyekkel kapcsolatban a kért vámkezelés a vámárut nyilvántartó vámhivatalnál nem végezhető el, illetőleg, ha az árunyilatkozat adásra kötelezett ezt kéri, az elintéző vámhivatalhoz, az átviteli, valamint a kivitelre kerülő azokat az árukat, amelyeknél a kiléptetés igazolása szükséges, a kiléptető határvámhivatalhoz kell továbbítani.

(2) Az árutovábbításhoz írásbeli árunyilatkozatot kell adni.

(3) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárukat a (4) bekezdés a) pontjában, valamint az (5) bekezdésben foglaltak kivételével határjelentés-árunyilatkozattal kell továbbítani.

(4) Kísérőlevéllel kell továbbítani:

a) a vasúti forgalomban beérkező, teljes kocsirakományként fuvarozott gyűjtőárukat, valamint a közúti és a hajózási forgalomban beérkező vegyes árukat;

b) a nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámárukat;

c) a kiszállításra kerülő külföldi tértiárut, a visszaszállításra kerülő előjegyzett vámárut - a 60. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével -, a külföldön áthaladó belföldi forgalomban szállított árut, a kivándorlók ingóságait, valamint a kábítószert és a kábítószert tartalmazó árut, továbbá a sugárzó anyagokat.

(5) A külkereskedelmi áruforgalomban beérkező postai küldeményeket a posta által kiállított "rovatlap"-pal kell továbbítani. A posta a rovatlappal továbbított küldeményt közvetlenül a címzett külkereskedelmi vállalat részére kézbesíti, amely a küldemény átvételét a vonatkozó rovatlapon köteles elismerni. A vállalat átvételi elismerésével ellátott rovatlapokat a kézbesítő posta az elintéző Vámhivatalnak köteles átadni.

(6) A fuvarozóvállalat által fuvarozott átviteli áruk továbbítása - kísérőlevél kiállítása nélkül - egyszerűsített eljárással is történhet.

41. § A továbbított árut - ha e rendelet eltérő rendelkezést nem tartalmaz - az elintéző vámhivatalnál az árutovábbítást végző vámhivatal által előírt határidőn belül be kell jelenteni és változatlan állapotban vámvizsgálat céljából be kell mutatni. A bejelentésre és bemutatásra határjelentés-árunyilatkozattal továbbított vámáru esetében a címzett, minden más esetben az áru szállítója köteles.

42. § (1) A határjelentés-árunyilatkozattal továbbított vámárut a rendeltetési helyre történt megérkezésétől számított 24 órán belül köteles a címzett a vámáru közelebbi adatainak, a határjelentés-árunyilatkozat számának és az áruvizsgálat helyének közlésével a rendeltetési hely szerint területileg illetékes vámhivatalnál bejelenteni és a vámárut - a vonatkozó továbbítási okmány egyidejű átadása mellett - változatlan állapotban vámvizsgálatra bocsátani.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés szempontjából a vámáru akkor tekinthető a rendeltetési helyére érkezettnek, amikor a címzett azt a fuvarozóvállalattól vagy a szállítmányozótól átveszi.

(3) A fuvarozóvállalatnak vagy a szállítmányozónak a továbbított vámáru változatlan állapotban történő megőrzésére vonatkozó kötelezettsége a határjelentés-árunyilatkozattal továbbított vámáru esetében csak akkor szűnik meg, ha a vámáru kiszolgáltatása (átadása) igazoltan a vonatkozó továbbítási okmány egyidejű átadása és a vámáru jelleg közlése mellett történt. Kiszolgáltatás (átadás) után ez a kötelezettség arra a további átvevőre hárul, aki a vámárut a vonatkozó továbbítási okmánnyal együtt a vámáru jelleg igazolt tudomásul vétele mellett átvette.

(4) Ha a továbbított átviteli áru belföldön marad vagy a továbbított vámáru szállítója elháríthatatlan akadály miatt bemutatási kötelezettségének az elintéző vámhivatalnál nem tud eleget tenni, az árut a legközelebbi vámhivatalnál köteles bemutatni.

(5) A továbbított vámáru azonosságát és vámját a vámárukra vonatkozó általános rendelkezések szerint biztosítani kell.

43. § (1) A "MASPED" Magyar Általános Szállítmányozási Vállalat (a továbbiakban: MASPED) címére érkező, külföldön berakott, teljes kocsirakományként feladott darabáruk továbbítása esetében a vonatkozó kísérőlevélben csak a darabáruk összesített adatait kell feltüntetni. A vasút köteles egyidejűleg a darabáruk részletes adatait tartalmazó és a fuvarlevél mellékletét képező árurészletezést (konszignációt) bemutatni.

(2) A MASPED az (1) bekezdés szerint továbbított darabáruk rendeltetési helyére történt megérkezésétől számított 24 órán belül köteles az elintéző vámhivatalnak a darabáruk részletes adatait tartalmazó betárolási jegyzék bemutatásával a vámáruként továbbított darabárukat bejelenteni és vámvizsgálat céljából bemutatni.

(3) A betárolási jegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia: folyószám, a vasúti kocsi száma, a kísérőlevél tételszáma, a MASPED diszpozíció száma, a feladó neve és a feladási állomás, a külkereskedelmi vállalat megnevezése, a küldemény kötésszáma, a darabáruk száma, neme, telj- és tisztasúlya, más mérték szerinti mennyisége és kereskedelmi megnevezése, a tulajdonképpeni átvevő neve és telephelye, a beraktározás időpontja és a beraktározásért felelős aláírása.

44. § (1) Nem a MASPED címére érkező, teljes kocsirakományként fuvarozott darabáruk továbbításához a vasút a darabárukról - fuvarokmány szerinti részletezéssel - három példányban kiállított jegyzéket (átszállítási jegyzék, raktanúsítvány) köteles a vámhivatalnak benyújtani.

(2) Az (1) bekezdés szerint továbbított darabárukat a vasút a rendeltetési állomásra történő megérkezésük után köteles az elintéző vámhivatalnak a vonatkozó jegyzék átadásával bejelenteni és vámvizsgálat céljából bemutatni.

45. § (1) A poggyászkocsiban fuvarozott átviteli rendeltetésű áruk továbbítására a vasút két példányban kiállított átszállítási (poggyász) jegyzék benyújtásával köteles indítványt tenni.

(2) A belépő határállomásra átviteli rendeltetéssel érkező és ott teljes kocsirakományként feladásra kerülő, egy kilépő határállomásra irányított darabáruk továbbítását a vasút, két példányban kiállított raktanusítvány benyújtásával indítványozhatja.

Raktározás

46. § (1) Vámárut - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a Vámáru Raktárban és a vámhivatal kéziraktárában (a továbbiakban: vámraktár), továbbá vámfelügyelet alatt tartott vállalati raktárban vagy a fuvarozó vállalat, a szállítmányozó vállalat és a posta raktárában, illetőleg rakodóhelyén szabad raktározni.

(2) Vámfelügyelet alatt tartott vállalati raktár létesítéséhez a Külkereskedelmi Minisztérium és az Országos Parancsnokság engedélye szükséges.

(3) A vámáru - vámhivatali ellenőrzés mellett - az (1) bekezdésben meghatározott helyeken kívül is raktározható abban az esetben, ha vámraktár nincs helyben, továbbá ha a vámárut nem szabad vámraktárba felvenni (raktáron kívüli raktározás). A raktározást ilyen esetben a vámárut nyilvántartó vámhivatal engedélyezi.

(4) A raktáron kívüli raktározás helyét a vámárut nyilvántartó vámhivatal - a vámérdek biztosításának szem előtt tartásával - az árunyilatkozatot adó kérésének figyelembevételével állapítja meg. A vámáru megőrzésére szolgáló helyiségnek vámzár alá helyezését el lehet rendelni. Ha ez nem lehetséges, a vámáru birtokosának a vámáruval való rendelkezési jogát jegyzőkönyv felvétele mellett meg kell tiltani és őt a vámáru gondos megőrzésére kell utasítani.

(5) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámárut csak abban az esetben szabad raktározni, ha arra a külkereskedelmi vállalat átvételi kötelezettsége nem áll fenn.

47. § (1) A vámraktárba beraktározott áruk után - a (2) bekezdésbén foglaltak kivételével - a raktározás időtartamára raktárdíjat kell fizetni., A raktárdíj megkezdett métermázsánként és naponként 5 Ft, postacsomag után - tekintet nélkül súlyukra - darabonként és naponként 3 Ft.

(2) Nem kell raktárdíjat fizetni:

a) a vámhivatal kéziraktárába beraktározott vámáruk után;

b) a lefoglalt vámáruk után;

c) a Vámáru Raktárba beraktározott talált vámáruk után, addig az időpontig, ameddig azok tulajdonjogát nem igazolják.

(3) A raktárdíj az árunak a vámraktárból történő elszállításakor esedékes. Korábban is esedékessé tehető, ha az áru értéke a raktárdíjat nem fedezné.

48. § (1) Vámárut raktározni - nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban foglalt kivételektől eltekintve - legfeljebb 6 hónapig szabad. A raktározási határidőt egy alkalommal további 6 hónapra az illetékes Parancsnokság meghosszabbíthatja, kivételes esetekben a raktározási határidő további meghosszabbítását az Országos Parancsnokság engedélyezheti.

(2) A lefoglalt vámáru 6 hónapi raktározási idejébe a lefoglalástól a feloldásig vagy elkobzásig eltelt idő nem számít bele.

(3) Kiviteli engedély hiánya miatt az utasoktól visszatartott áru a vámhivatal kéziraktárában 3 hónapig raktározható. Az, akinek a raktározási elismervény birtokában van, a raktározási időn belül a visszatartott árut az esedékes raktárdíj kifizetése után átveheti.

49. § (1) Vámárunak vámraktárba történő felvétele elrendelhető, ha:

a) a vámárut lefoglalták;

b) a vámárut bíróság vagy más hatóság a vámkezelés befejezése előtt lefoglalta vagy annak kiadását megtiltotta;

c) a vámárut nem lehet raktáron kívüli raktározással biztonságba helyezni.

(2) A lefoglalást lehetőleg az érdekeltnek vagy megbízottjának jelenlétében kell végrehajtani és arról a helyszínen két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv másolatát az érdekeltnek át kell adni.

(3) Ha a vám- és pénzügyőrség szervei a vámárunak vámraktárba történő felvételét rendelik el, de a rendelkezésnek az, akinek a vámáru birtokában van, nem tesz eleget, a vámárut a birtokos felelősségére, veszélyére és költségére - a köteles gondosság szem előtt tartásával - hivatalból kell vámraktárba beszállítani.

(4) Vámraktárba nem szabad felvenni:

a) a robbanó, a tűzveszélyes és a sugárzó anyagokat;

b) a gyorsan romló, továbbá az átható szagú vagy az olyan árut, amely más áruban kárt okozhat;

c) azt az árut, amelynek kezelése körülményes vagy költséges (pl. élőállat), vagy amely olyan nagy terjedelmű, hogy emiatt raktározása nehézségbe ütközik.

50. § (1) A vámraktárban, valamint a raktáron kívül raktározott áru a beraktározó felelősségére és veszélyére tárol. Az áruk gondozása és karbantartása a beraktározó feladata.

(2) A vámraktárba beraktározott árut a Vámáru Raktárnak, illetőleg a vámhivatalnak köteles gondossággal kell kezelni.

(3) Ha a vámraktárba beraktározott árut veszély fenyegeti és a beraktározót nem lehet előzetesen értesíteni, vagy értesítés ellenére sem gondoskodik árujának biztonságba helyezéséről, erről a beraktározó veszélyére - a köteles gondosság szem előtt tartásával - hivatalból kell gondoskodni.

(4) A vámraktárban elhelyezett áruban a raktározás ideje alatt tűz, vagy az árura nézve elkövetett bűntett, illetőleg szabálysértés által okozott kárt a vám- és pénzügyőrségnek abban az esetben kell megtérítenie, ha a kárveszély elhárításához szükséges intézkedések megtételét elmulasztották.

51. § (1) A vámáru raktározását - a (2) és (3) bekezdésben foglaltak kivételével - írásbeli árunyilatkozat benyújtásával kell kérni.

(2) Vámárunak raktáron kívül vagy a vámhivatal kéziraktárában történő raktározása szóbeli árunyilatkozattal kérhető.

(3) Nem kell árunyilatkozatot követelni abban az esetben, ha a vámárunak vámraktárba történő felvétele a 49. § (1) bekezdésében foglaltak szerint történt, vagy ha a fuvarozóvállalat vagy a posta a kezelésében levő vámárut saját raktáraiban vagy rali odúhelyein raktározza. Ez utóbbi esetben a vámáru azonos állapotban történő megőrzéséről a fuvarozóvállalat vagy a posta köteles gondoskodni.

(4) Belföldi árunak vámraktárba való beraktározása szóbeli árunyilatkozattal kérhető. Az ilyen árut a vámárutól el kell különíteni és külön kell nyilvántartani.

52. § (1) A beraktározott árut a rendelkezésre jogosult a vámhivatal vagy a Vámáru Raktár felügyelete mellett megtekintheti és az áruval annak állagát meg nem változtató minden olyan raktári műveletet (gondozást, átcsomagolást, osztályozást, rendezést, tisztítást, mintavételt, kiegészítést, feltöltést stb.) elvégezhet, amely a raktározás természetével összeegyeztethető, feltéve, hogy ezt a körülmények (pl. férőhely) megengedik. Ellenkező esetben a vámhivatal vagy a Vámáru Raktár a raktári műveletet korlátozhatja vagy megtilthatja.

(2) Árugondozás, árumegtekintés, vagy árurendezés, továbbá mintavétel engedélyezését szóbeli árunyilatkozattal lehet kérni. Más raktári műveletre írásbeli árunyilatkozatot kell adni.

(3) A fuvarozóvállalat vagy a posta raktáraiban és rakodóhelyein elhelyezett vámáruval kapcsolatos raktári művelet tekintetében a vonatkozó fuvarozási vagy postai szabályzatok rendelkezéseit is figyelembe kell venni.

(4) A raktározást követő vámkezelés alkalmával a vámárunak azt a jellegét (faját, fajtáját, minőségét, állapotát), értékét és mennyiségét kell alapul venni, amely a vámkezelés időpontjában áll fenn. Ha a raktározott vámáru vámkezelése során megállapított adatok a beraktározási adatoktól eltérést mutatnak, az eltérést a raktározási iratokon fel kell jegyezni és meg kell okolni (pl. természetes behatás), vámszabálysértés vagy vámbűntett gyanúja esetében a szükséges intézkedést meg kell tenni.

53. § (1) A vámraktárban elhelyezett áru értékesíthető, ha:

aj a raktározási határidő lejárt és nem kérték annak meghosszabbítását;

b) annak állapotában olyan változás állott be vagy olyan változás várható, amely miatt eredetileg nem lett volna szabad vámraktárba felvenni;

c) utólag megállapítja a vámhivatal vagy a Vámáru Raktár, hogy azt vámraktárba nem lett volna szabad felvenni;

d) a beraktározó a raktárdíjat az esedékesség időpontjáig nem fizette meg, vagy az árut jogerősen elkobozták.

(2) Az értékesítésre kerülő árukat - a gyorsan romló áruk kivételével - értékesítés végett a Vámáru Raktárba kell beszállítani.

(3) Vámbűntett vagy vámszabálysértés miatt lefoglalt vámárut - a gyorsan romló vámáruk kivételével - csak az elkobzást kimondó határozat jogerőre emelkedése után szabad értékesíteni, feltéve, hogy a 14/1957. (XII. 5.) IM rendelet és a 114/1961. (I K 13-14.) IM együttes utasítással módosított 135/1957. (I K 24.) IM együttes utasítás rendelkezései szerint a lefoglalt vámáruk előzetes értékesítésére nem kerül sor.

(4) Értékesítés előtt fel kell szólítani a beraktározót, hogy a raktározott vámárut 8 napon belül vagy a belföldi forgalom számára vámkezeltesse, vagy külföldre szállítsa vissza, illetőleg a beraktározott áruk után esedékessé vált raktárdíjat fizesse meg. Fuvarozóvállalat raktárában raktározott vámáru esetében ezt a felszólítást a fuvarozóvállalat útján kell eljuttatni a rendelkezésre jogosulthoz.

(5) Az értékesítésre kerülő árut állami vállalat vagy szövetkezet útján kell értékesíteni.

54. § (1) A gyorsan romló árukat a vámhivatal vagy a Vámáru Raktár, ha a késedelmes értékesítés kárveszéllyel járna - az érdekelt egyidejű értesítése mellett - közvetlenül is értékesítheti.;

(2) Az értékesített áru eladási árából az értékesítés és raktározás költségeit, az esetleg felmerülő más költségeket, vámáru értékesítése esetében pedig még a vámot és a vámmal együtt fizetendő adókat is le kell vonni. Elkobzott, valamint az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott áruk értékesítése esetében az eladási árat állami bevételként kell elszámolni.

(3) A raktáron kívül raktározott vámáru értékesítése tekintetében az előző bekezdések, valamint az 53. § rendelkezéseit kell alkalmazni.

Behozatali előjegyzés

55. § (1) A visszaviteli kötelezettséggel behozott vámárukat behozatali előjegyzésben kell vámkezelni. (2) Saját hatáskörében vámkezelheti a vámhivatal behozatali előjegyzésében:

a) a kereskedelmi utazók árumintáit, a szerelőszerszámokat, valamint a javításra, versenyre, kiállításra, pályázatra és bemutatásra behozott vámárukat;

b) a külkereskedelmi vállalat által ideiglenes használat, kipróbálás, továbbá bizonytalan vétel vagy bizonytalan továbbadás céljából behozott vámárukat és megtöltésre szánt üres burkolatokat;

c) a devizakülföldi személyek által 6 hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodási idejükre ideiglenes használat céljából behozott gépjárműveket és más nem kereskedelmi jellegű árukat.

(3) A 6 hónapot meghaladó időtartamra ideiglenes használat céljából behozott gépjármű előjegyzésben történő vámkezeléséhez az Országos Parancsnokság engedélye szükséges.

(4) A nem külkereskedelmi vállalat részére ideiglenes használat címén érkező vámáruknak -a gépjárművek kivételével - a behozatali előjegyzésben történő vámkezeléséhez a Fővárosi Parancsnokság és a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) engedélye szükséges. A kiadott engedélyekről a Külkereskedelmi Minisztériumot negyedévenként tájékoztatni kell.

(5) A behozatali ki készítési előjegyzésben történő vámkezelést a Fővárosi Parancsnokság engedélyezi.

(6) Behozatali kikészítési előjegyzésre engedély csak a Külkereskedelmi Minisztérium előzetes engedélye alapján adható. Külkereskedelmi vállalat részére megengedhető, hogy a kikészítést egymást követően több vállalat végezhesse (sorozatos kikészítés).

(7) A (2) - (5) bekezdésben nem említett célból behozatott vámárunak előjegyzésben történő vámkezeléséhez az Országos Parancsnokság és a Külkereskedelmi Minisztérium engedélye szükséges.

56. § (1) Kereskedelmi utazók árumintájának azok a vámáruk minősülnek, amelyek mennyiségükre, valamint jellegükre tekintettel csak bemutatásra alkalmasak, feltéve, hogy azokat az árut előállító vagy forgalmazó vállalat (cég) utazója vagy képviselője hozza be.

(2) Javításon azt a műveletet kell érteni, amellyel a használat vagy más behatás folytán eredeti rendeltetésére alkalmatlanná vált vámárut eredeti rendeltetésére ismét alkalmassá teszik.

(3) Kikészítésnek kell tekinteni a nem javítás céljából végzett megmunkálást, beépítést, szerelést, tisztítást, valamint a feldolgozást, a keverést, az elegyítést és a kiszerelést.

57. § (1) Behozatali előjegyzésben történő vámkezelés esetében a vámárut terhelő vámot - nemzetközi egyezményekben és megállapodásokban foglalt kivételektől eltekintve - a vámáruk biztosítására vonatkozó általános rendelkezések szerint biztosítani kell.

(2) A behozatali előjegyzésben történő vámkezelést - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - írásbeli árunyilatkozat benyújtásával kell kérni.

(3) Devizakülföldi személyek által 6 hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodásuk idejére ideiglenes használat céljából behozott gépjárműveket szóbeli árunyilatkozat alapján - nemzetközi vámokmány követelése és magyar vámokmány kiállítása nélkül - lehet behozatali előjegyzésben vámkezelni.

(4) Az előjegyzésre kerülő vámárut áruvizsgálat alá kell vonni, és egyedi azonosságát célra vezető módon biztosítani kell. A burkolatok egyedi azonosságának biztosítását mellőzni lehet, a visszavitelre kerülő burkolatok mennyiségének, minőségének, állapotának és befogadó képességének azonban ugyanolyannak kell lennie, mint amilyen a behozott burkolatoké volt.

58. § (1) Visszaviteli határidőn azt az időt kell érteni, amelyen belül a behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáru külföldre történő kivitele céljából az árutovábbítást vagy a kiléptetést indítványozni kell.

(2) A visszaviteli határidő a célszerűségi szempontok figyelembevételével az előjegyzésbe vétel napjától számított legfeljebb 12 hónapban állapítható meg. Indokolt esetben az érdekelt a határidő meghosszabbítását annak lejárta előtt kérheti. A határidőt további 12 hónappal az előjegyzésbe vételt engedélyező vám- és pénzügyőrségi szerv hosszabbíthatja meg, további meghosszabbítást felettes szerve engedélyezhet.

(3) Határidő meghosszabbítást annál a vámhivatalnál kell kérni, amely a vámárut előjegyezte. A kérelemnek tartalmaznia kell az előjegyzett vámáru megnevezését, mennyiségét, az előjegyzés jogcímét, a határidő lejárati napját, valamint a határidőt esetleg korábban meghosszabbító határozat számát.

59. § (1) Az előjegyzésbe vétel mellett behozott vámárut a vámfizetésre kötelezett javára jóvá kell írni, ha azt:

a) az azonosság megállapítása mellett változatlan állapotban vagy a megengedett változtatásokkal külföldre kiszállították és a kiléptetést a határvámhivatal igazolta;

b) a belföldi forgalom számára vámkezelték; c) vámraktárba beraktározták.

(2) A kikészítés céljából előjegyzett vámáru kiszállítása esetében az engedélyes a jóváírásra csak abban az esetben tarthat igényt, ha az előjegyzett vámárut az engedélyben megjelölt művelettel készítették ki, vagy ha annak változatlan állapotban történő kiszállítását a Külkereskedelmi Minisztérium és az Országos Parancsnokság engedélyezte.

60. § (1) Ha az előjegyzett vámáru visszaszállítását az előjegyzést végző határvámhivatalnál kérik és ugyanott történik a kiléptetés, a visszaviteli vámkezelést - kísérőlevél kiállítása nélkül - az előjegyzési jegy benyújtásával lehet kérni.

(2) A megtöltés céljából előjegyzésben vámkezelt burkolatok (zsák, fa- és vashordó, láda, rekesz, tojásos tálca és hasonlók) visszaviteli vámkezelését - kísérőlevél kiállítása nélkül - három példányban elkészített értesítőlevél benyújtásával kell kérni. Az értesítőlevélnek tartalmaznia kell a burkolat darabszámát, megnevezését, minőségét, állapotát, befogadó képességét, feladási helyét, a vasúti kocsi számát, valamint a burkolatot előjegyző vámhivatal megnevezését és nyilvántartási tételszámát.

61. § (1) Azt, hogy a készáruban kiszállított egységnyi mennyiség (pl. 100 kg) után milyen mennyiségű és értékű előjegyzett vámáru írható jóvá, a leszámolási kulcs határozza meg.

(2) A leszámolási kulcsot a kikészítési engedélyben vagy az engedélyes által bejelentett adatok ellenőrzése, illetőleg próbagyártás útján - szükség esetén szakértő közreműködésével - a Fővárosi Parancsnokság állapítja meg és közli az érdekelttel.

(3) Ha a leszámolási kulcs megállapítása előtt szállítanak vissza előjegyzett vámárut, vagy a kikészítés természete olyan, hogy leszámolási kulcs megállapítására nem kerül sor, a Fővárosi Parancsnokság megengedheti, hogy a leszámolás a vámáru visszavitele alkalmával kiállított anyagfelhasználási kimutatás alapján történjék.

(4) Az anyagfelhasználási kimutatásnak tartalmaznia kell azt, hogy a kiszállításra kerülő készáru előállításához milyen mennyiségű előjegyzett vámárut használtak fel, illetőleg hogy a gyártás során mennyi veszteség, hulladék és melléktermék keletkezett.

62. § (1) A készáruban kiszállított előjegyzett vámárun kívül a gyártás során keletkezett veszteséget is jóvá kell írni. A hulladékot és a mellékterméket, ha azt nem szállítják külföldre vagy nem veszik újra előjegyzésbe, a belföldi forgalom számára kell vámkezelni. A hulladék és a melléktermék vámjának kiszabására vonatkozó rendelkezéseket a 105. § (6) bekezdése tartalmazza.

(2) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott és a belföldi forgalom számára vámkezelt áru a vámkezeléstől számított egy éven belül külkereskedelmi vállalat részére utólag is előjegyzésbe vehető, ha az áru azonossága kétséget kizáró módon megállapítható. Az előjegyzésbe vételt az a szerv engedélyezi, amelynek az előjegyzésbe vétel engedélyezése eredetileg is hatáskörébe tartozott volna.

(3) A behozatali kikészítési előjegyzésbe vétel mellett behozott és külföldre történt kiszállítás következtében jóváírt vámáru, ha azt valamilyen ok miatt változatlan állapotban belföldre ismét visszahozzák, a jóváírt vámáru jellege, mennyisége és értéke szerint - az eredeti engedély alapján - külkereskedelmi vállalat részére kikészítés címén újra előjegyzésbe vehető vagy - belföldi forgalom számára történő vámkezelés esetében - e jellege, mennyisége és értéke szerint vámkezelhető.

Vámkezelés a belföldi forgalom számára

63. § (1) A belföldi forgalom számára való vámkezelés a vámvizsgálatból, a vámfizetési kötelezettség megállapításából, a vám kiszabásából és beszedéséből áll.

(2) A belföldi forgalom számára való vámkezeléshez - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - írásbeli árunyilatkozatot kell adni.

(3) Szóbeli árunyilatkozat alapján vámkezelhetők a belföldi forgalom számára a vámjogszabály rendelkezései szerint vámmentes vámáruk abban az esetben, ha azok vámkezeléséhez felettes szerv vagy más államigazgatási szerv engedélye, vagy a vámmentesség feltétele meglétének igazolásához külön bizonylat (igazolás) nem szükséges, kivéve a külkereskedelmi vállalat részére érkezett ilyen küldeményeket.

(4) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelését határjelentés-árunyilatkozat benyújtásával kell indítványozni.

64. § (1) A külkereskedelmi vállalat - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - minden határjelentés-árunyilatkozatról külön-külön köteles árunyilatkozatot adni.

(2) A Fővárosi Parancsnokság engedélyezheti, hogy a külkereskedelmi vállalat a nagy mennyiségű, folyamatos áruszállítás keretében beérkező és a határvámhivatal által belső áruvizsgálat alá vont vámárukról havonta összevont árunyilatkozatot adjon.

(3) Ha az árunyilatkozat adatai a határjelentés adataival megegyeznek, az árunyilatkozat - az egyező adatok megismétlése nélkül - "határjelentés szerint" szöveg bejegyzésével is adható.

Vámáru alaktalanítása, megsemmisítése

65. § (1) Az árunyilatkozat adásra kötelezett, a belföldi forgalom számára való vámkezeléshez benyújtott árunyilatkozatában kérheti a vámáru alaktalanítását (denaturálását).

(2) A vámáru alaktalanítására (denaturálására) az engedélyt 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó értékű vámáru esetében az illetékes Parancsnokság, ezt meghaladó érték esetében pedig az Országos Parancsnokság adja meg. Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru alaktalanításához (denaturálásához) a Külkereskedelmi Minisztérium előzetes hozzájárulása is szükséges. Az alaktalanított (denaturált) vámárut megváltozott jellegének megfelelően kell a belföldi forgalom számára vámkezelni.

(3) A vámáru alaktalanításával (denaturálásával) annak állagában olyan változásnak kell végbemenni, amelynek következtében a vámáru a vámtarifa más száma vagy alszáma alá kerül, mint amely alá tartozott.

(4) A vámáru alaktalanítását (denaturálását) a vámfizetésre kötelezett saját költségére és veszélyére a vámhivatal hivatalos felügyelete mellett köteles elvégezni.

66. § (1) Vámáru csak abban az esetben semmisíthető meg, ha a megsemmisíteni kért vámárut sem eredeti rendeltetésére, sem más célra nem lehet felhasználni.

(2) Az 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó értékű vámáru megsemmisítését az illetékes Parancsnokság, az ezt meghaladó értékű vámáru megsemmisítését az Országos Parancsnokság engedélyezi.

(3) A vámáru megsemmisítését a vámfizetésre kötelezett saját költségére és veszélyére, a vámhivatal hivatalos felügyelete mellett köteles elvégezni.

Kiviteli ellenőrzés

67. § (1) Az ország területéről kivitelre kerülő belföldi eredetű árut kiviteli ellenőrzés alá kell venni. A kiviteli ellenőrzés áruvizsgálatból és az árunak külföldre történő kiléptetéséből áll.

(2) A kivitelre kerülő áruk áruvizsgálatát bármely vámhivatal, a kiléptetést - a postaforgalomban szállított áruk kivételével - csak a határvámhivatal végezheti.

(3) Postaforgalomban a kiléptetést a posta igazolja.

68. § (1) A kivitelre kerülő áruk áruvizsgálatát olyan időpontban és úgy kell kérni, hogy az még a feladás vagy a szállító eszközben történt berakás előtt, illetőleg azzal egyidejűleg elvégezhető legyen. Fuvarozóvállalat által fuvarozott áru kiviteli áruvizsgálatát a határvámhivatalnál csak abban az esetben lehet megtartani, ha az a forgalom gyors lebonyolítását és zavartalanságát nem akadályozza és az áruvizsgálat megtartásához szükséges feltételek biztosítottak.

(2) Az olyan kivitelre kerülő árut, amelynek áruvizsgálata nem az áru feladásával vagy szállítóeszközbe berakásával egyidejűleg történik, csak vámhivatali ellenőrzés mellett szabad külföldre történő feladás céljából szállítóeszközbe berakni.

69. § (1) A kiviteli ellenőrzéshez - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az áruvizsgálat megkezdése előtt írásbeli árunyilatkozatot kell adni.

(2) Az utasforgalomban és a határsávforgalomban engedélymentesen kivihető áruk kiviteli ellenőrzése szóbeli árunyilatkozat alapján is megtartható.

(3) Ha a kivitelre kerülő áruk áruvizsgálata nem az áru feladásával, vagy szállítóeszközbe berakásával egyidejűleg történik, az árunyilatkozatot a feladás, illetőleg a szállítóeszközbe berakás alkalmával vagy legkésőbb az áru kiléptetésekor kell a vámhivatalnál benyújtani.

70. § (1) Ha a kivitelre kerülő áruk áruvizsgálata nem az áru feladásával vagy szállítóeszközbe berakásával egyidejűleg történik, az áruvizsgálat a kivitelre kerülő áruk adatait tartalmazó, két példányban kiállított, részletes jegyzék (konszignáció) benyújtásával is kérhető.

(2) Az áruvizsgálat igazolásával ellátott részletes jegyzék alapján a kiviteli ellenőrzés újabb áruvizsgálat tartása nélkül elvégezhető, ha az áru azonossága kétségtelen.

71. § (1) A MASPED által teljes kocsirakományként feladott darabáruk, illetőleg egy fuvarlevéllel feladott gyors- (express) áruk kiviteli ellenőrzését a MASPED által két példányban kiállított rakodási jegyzék bemutatásával kell kérni. A rakodási jegyzéknek a következő adatokat kell tartalmaznia: a jármű jele és száma, a darabáruk száma, neme, telj- és tisztasúlya, kereskedelmi megnevezése, a feladó és a címzett neve, a rendeltetési állomás, a kiviteli ellenőrzést végző vámhivatal nyilvántartási tételszáma, a vonatkozó kiviteli engedély (tanúsítvány, bizonylat) száma, valamint a kiviteli ellenőrzéshez szükséges egyéb bizonylatok (bizonyítványok) száma.

(2) Hajózási forgalomban kivitelre kerülő rész-rakomány és darabáru vízijárműbe történő berakása előtt a hajózási vállalat (képviselet) két példányban kiállított rakodási jegyzéket köteles a berakást ellenőrző vámhivatalnál benyújtani. A rakodási jegyzéknek az (1) bekezdésben meghatározott adatokat kell tartalmaznia.

(3) Postaforgalomban kivitelre kerülő küldemények - a kiviteli ellenőrzéshez szükséges engedélyek és okmányok csatolása mellett - előzetes áruvizsgálat nélkül is feladhatók. Az így feladott küldeményeket a posta a vonatkozó postai szabályok szerint köteles kiviteli ellenőrzés céljából a posta mellett működő vámhivatalnak bemutatni.

72. § (1) Ha az áru kivitelével kapcsolatban a vámhivatal áruvizsgálatán kívül más vizsgálatot is kell végezni (állategészségügyi, növényegészségügyi stb. vizsgálat), azt lehetőleg az áruvizsgálattal egyidejűleg kell végrehajtani.

(2) Az állategészségügyi, növényegészségügyi stb. szerv kiküldöttjének távolmaradása az áruvizsgálat elvégzését nem akadályozza. Ilyen esetben az erre illetékes szerv a vizsgálatát még az áru kiléptetése előtt a határvámhivatalnál tartja meg.

(3) Az árut, amely a kiléptető határvámhivatalt elhagyta, de valamely ok miatt külföldre nem léphetett ki, haladéktalanul vissza kell szállítani a határvámhivatalhoz. A posta a kiviteli ellenőrzés alá vett küldeményt - ha azt akár a feladó utólagos rendelkezésére, akár más ok miatt külföldre nem szállítja ki - csali a vámárukra vonatkozó rendelkezés szerint adhatja vissza a feladónak.

(4) A vámárunak külföldre történő visszaszállítása esetében a kiviteli ellenőrzésre vonatkozó rendelkezések mellett az árutovábbítást szabályozó rendelkezéseket is figyelembe kell venni. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni az ideiglenes használat címén hat hónapot meg nem haladó időre behozatali előjegyzésben vámkezelt külföldi rendszámú gépjárművek visszavitele esetében.

Kiviteli előjegyzés

73. § (1) Azokat az árukat, amelyeket visszahozatali kötelezettséggel visznek ki külföldre, kiviteli előjegyzésben kell kezelni.

(2) A kiviteli előjegyzés áruvizsgálatból, az előjegyzésben kiszállított áru azonosságának biztosításából és külföldre történő kiléptetéséből áll.

(3) A kiviteli előjegyzésben történő kezelést a vámhivatal saját hatáskörben végzi. Állagváltozást eredményező művelet (kikészítés) céljából azonban csak a külkereskedelmi vállalat által kivitt áru kezelhető kiviteli előjegyzésben.

(4) A kiviteli előjegyzésben történő kezeléshez írásbeli árunyilatkozatot kell adni és abban a kiszállítás célját is meg kell jelölni.

74. § (1) A kiviteli előjegyzében történő kezelésnél a kiviteli ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy az előjegyzésben kiszállított áru egyedi azonosságát célra vezető módon biztosítani kell.

(2) A burkolatok egyedi azonosságának biztosítása általában mellőzhető, a visszahozatalra kerülő burkolatok mennyiségének, minőségének, állapotának és befogadóképességének azonban ugyanolyannak kell lennie, mint amilyen a kivitt burkolatoké volt. Ezeket az adatokat és általában az azonosság biztosítására szolgáló minden adatot az árunyilatkozatban a vámhivatalnak igazolni kell.

(3) A kiviteli előjegyzésben kezelt és visszahozott áru külföldi hozzátétje után fizetendő vám kiszabására a 105. § (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(4) A nem személyi tulajdont képező, valamint a DT, CK és VÁM rendszámú gépjárművek kiviteli előjegyzése esetében a kezeléshez vámokmányt bemutatná, vagy kiállítani nem kell.

Vámkezelés igazolása

75. § (1) A vámkezelés megtörténtét a vámhivatalnak - a (4) bekezdésben említett esetek kivételével - igazolni kell.

(2) A vámkezelés fogalma alá tartozik a vámvizsgálat, az árutovábbítás, a raktározás, a behozatali előjegyzés, a belföldi forgalom számára való vámkezelés, továbbá a kiviteli ellenőrzés és a kiviteli előjegyzés.

(3) Külkereskedelmi áruforgalomban beérkezett vámáruk vámkezelését határjelentés-árunyilatkozat kiállításával kell igazolni.

(4) Mellőzni lehet a vámkezelés igazolását, ha a vámkezelés szóbeli árunyilatkozat alapján történt.

(5) Ha a belföldi forgalom számára való vámkezelés a rendelkezési jog korlátozásával, illető--leg feltételtől függően történt és a vámkezelés megtörténtét írásban kell igazolni, a korlátozás mérvét, illetőleg a feltételt a vámkezelés igazolá-lásában fel kell tüntetni.

(6) A vámkezelés megtörténtéről utólagos igazolás kiadására az Országos Parancsnokság, vámokmánymásolat kiadására pedig az illetékes Parancsnokság jogosult. Utólagos igazolás kiadását a vámkezeléstől számított egy évig lehet kérni.

(7) A vámkezelés alkalmával bemutatott és felhasznált iratokat a vámkezelés megtörténtére vonatkozólag záradékolni kell. A belföldi forgalom számára való vámkezelés alkalmával áruszámlát csak egy példányban szabad záradékolni.

Korlátozások, tilalmak

76. § (1) Vámárut a belföldi forgalom számára vagy behozatali előjegyzésben vámkezelni csak a külkereskedelmi miniszter vagy az általa megbízott szerv behozatali engedélye alapján szabad

(2) Behozatali engedély nélkül vámkezelhetők a belföldi forgalom számára:

a) a vámjog szabályozásáról szóló 1966. évi 2 törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr) 7. §-a és e rendelet 82-103. §-a alapján kezelt vámáruk, ha azok után devizát nem igényelnek.

b) a kiviteli előjegyzésből visszahozott vámáruk, részvámfizetés vagy külföldi hozzátét esetében is;

c) az értékesítésre kerülő, akár a vámraktárban, akár raktáron kívül raktározott vámáruk;

d) a vámszabadterületen vámáruk átcsomagolása folytán visszamaradt burkolatok, ha azok után devizát nem igényelnek;

e) a határsáv forgalomban vámmentesen behozható vámáruk [13. § (1) és (3) bekezdés];

f) a kikészítési előjegyzésben feldolgozott vámáruk hulladéka és mellékterméke;

g) a könyvek, folyóiratok, a zeneművek, az irodalmi melléklettel bíró naptárak, valamint a Kereskedelmi Vámtarifa szerint vámmentes nyomtatványok és a külkereskedelmi vállalatok részére ellenérték (devizafizetési kötelezettség) nélkül érkező kéziratok;

h) az új és a használt postabélyegek;

i) az Utasforgalmi Vámtarifa, valamint az Ajándék Vámtarifa rendelkezései szerint kezelhető vámáruk;

j) a szállítás közben elhullott állatok, valamint ezek egyes részei;

k) külkereskedelmi vállalatok részére ellenérték nélkül érkező és 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó értékű vámköteles áruminták;

l) a külkereskedelmi vállalatok részére vámmentesen kezelt és eredeti rendeltetésétől eltérően felhasználásra kerülő áruminták;

m) a Magyar Népköztársaságot kötelező nemzetközi szerződések és megállapodások rendelkezéseiben behozatali engedélymentesnek meghatározott vámáruk.

(3) Behozatali engedély nélkül vámkezelhetők behozatali előjegyzésben:

a) a (2) bekezdés szerint engedély nélkül a belföldi forgalom számára vámkezelhető vámáruk;

b) a megtöltésre üresen behozott burkolatok;

c) a javításra szánt vámáruk;

d) a kereskedelmi utazók árumintái;

e) a versenyre behozott járművek és versenylovak;

f) a devizakülföldi személyek által hat hónapot meg nem haladó magyarországi tartózkodási idejükre ideiglenes használat céljából behozott gépjárművek és más nem kereskedelmi jellegű vámáruk;

g) a külkereskedelmi vállalatok részére bemutatás céljából érkező vámáruk;

h) a kézi szerelőszerszámok;

i) a kiállításra és vásárra szánt vámáruk.

77. § (1) Áru kiviteli ellenőrzéséhez és kiviteli előjegyzésben való kezeléséhez a kötelező kontingens keretében történő külkereskedelmi áruforgalom esetében a külkereskedelmi miniszter vagy az általa megbízott szerv által kiadott kiviteli engedély (árukiviteli bizonylat, tanúsítvány) szükséges. A nem kötelező kontingens, továbbá a kompenzációs, adresszációs, tranzakciós vagy konstrukciós ügylet keretében, valamint a bizományi-, szerviz- vagy garanciális raktárra, illetőleg bérmunka céljából kiszállításra kerülő áruk végül az árunak nem minősülő egyéb vagyontárgyak kivitele esetében - a (2) bekezdésben meghatározott esetek kivételével - a szükséges árukiviteli bizonylatot, tanúsítványt vagy kiviteli engedélyt a MNB adja ki.

(2) A külkereskedelmi vállalatok az ellenérték nélkül kiszállítandó árumintákhoz és ajándéktárgyakhoz az alábbi esetekben saját hatáskörükben adhatnak ki devizamentes kiviteli engedélyt:

a) az üzletkörükbe tartozó és 5000 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó értékű mintaküldemények (beleértve a reklám- és propagandaanyagokat is), továbbá a szabadalmat nem érintő műszaki rajzok;

b) kereskedelmi tevékenységük előmozdítása érdekében szükséges és 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meg nem haladó értékű ajándéktárgyak és reprezentációs célt szolgáló anyagok (pl. ital, élelmiszer, cigaretta stb.) kiviteléhez.

78. § A külkereskedelmi miniszter, vagy az általa megbízott szerv, illetőleg a MNB kiviteli engedélye (kiviteli bizonylat, tanúsítvány) nélkül szállíthatók át az ország területén:

a) a közúti forgalomban átrakás nélkül fuvarozott áruk;

b) az újra feladás nélkül, eredeti fuvarokmánnyal szállított áruk és poggyászok;

c) azok az áruk, amelyeket a feladó rendelkezésére a címzett részére kézbesítés előtt külföldre szállítanak.

79. § (1) Az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó vagy korlátozó külön jogszabályok rendelkezéseit a vámvizsgálat során alkalmazni kell.

(2) A külön jogszabályokban meghatározott eseteken kívül a pirotechnikai készítmények, valamint a nem külkereskedelmi áruforgalomban behozott, illetőleg kivitelre kerülő légfegyver, gázpisztoly és riasztópisztoly belföldi forgalom számára vagy behozatali előjegyzésben való vámkezeléséhez, illetőleg kiviteli ellenőrzéséhez, vagy kiviteli előjegyzésben való kezeléséhez a belügyminiszter engedélye szükséges.

Vámfizetésre kötelezettek

80. § (1) A Tvr. 6. §-a alapján vámfizetésre kötelezettek ugyanazt a vámárut terhelő vámtartozásért egyetemlegesen felelősek.

(2) A vámfizetésre kötelezettség a vámmal együtt kiszabásra kerülő adók, járulékok és költségek fizetési kötelezettségét is magában foglalja, a vámmentesség azonban csupán a vám alól való mentességet jelenti.

(3) A vámmal együtt fizetendő adókra, járulékokra és költségekre - ha az ezekre vonatkozó jogszabályok másként nem rendelkeznek - a kiszabás, a közlés, az esedékesség, a fizetés, a behajtás és a jogorvoslat tekintetében a vámjogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.

(4) Külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelése alkalmával a vámforgalmi adót kiszabni és beszedni nem kell.

81. § (1) A Tvr. 6. § b) pontjában foglalt rendelkezés szempontjából a vámárut jogellenesen belföldi forgalomba hozónak kell tekinteni azt, aki:

a) a vámárut a belföldi forgalom számára való vámkezelés nélkül vagy a vámhivatal megtévesztésével történt vámkezelés után belföldi forgalomba hozza, vagy az ilyen forgalomba hozatalt elősegíti;

b) a vámárut azzal a kötelezettséggel veszi át, hogy azt változatlan állapotban megőrzi vagy a vámhivatalnak bemutatja, de a vámáru neki felróható okból belföldi forgalomba kerül;

c) a rendelkezési jog korlátozásával vagy feltételtől függően vámmentesen vagy kedvezményes vámmal, illetőleg az előírásoknak megfelelően más módon vámkezelt, vagy a vámjogszabálynak megfelelően behozott árut a korlátozástól, illetőleg a feltételtől vagy a vámjogszabály rendelkezéseitől eltérően elidegenít, megtart, használ, felhasznál, megsemmisít vagy ezek megvalósításában közreműködik.

(2) A vámhivatal megtévesztésével történik a vámkezelés, ha a vámfizetésre kötelezett a vámárunak vámszempontból lényeges körülményei tekintetében valótlan árunyilatkozatot ad.

(3) Vámárunak vámszempontból lényeges jellemzői (körülményei) a vámáru jellege, értéke, mennyisége, származása, valamint minden olyan körülmény, amely a vámfizetésre vagy mentességre (kedvezményre), illetőleg a fizetendő vám összegére vagy a vámkezeléshez szükséges engedély megadására befolyással bír.

(4) A Tvr. 6. § c) pontjában foglalt rendelkezés szempontjából nem tanúsít kellő gondosságot az, aki nem nyílt árusítási üzletből olyan árut vásárol, vagy más módon megszerez, amelynek jellegéből, jelzéséből vagy az árura vonatkozó egyéb körülményekből nyilvánvalóan megállapítható, hogy az külföldi származású, ennek ellenére nem győződik meg arról, hogy annak a belföldi forgalom számra való vámkezelése megtörtént-e, illetőleg hogy az után a vámot megfizették-e.

(5) A vámhivatal tévedése a vámfizetésre kötelezettet - az elévülési határidőn belül - nem mentesíti a vám megfizetése alól.

Vámmentesség. Vámkedvezmény

82. § (1) A külföldre szállított és előre nem látott okból változatlan állapotban visszaküldött belföldi áru (a továbbiakban: belföldi tértiáru) vámmentességének az a feltétele, hogy az áru belföldi eredetét és a kivitt áruval való azonosságát igazolják.

(2) Belföldi tértiárut a vámhivatal saját hatáskörében vámmentesítheti, ha a kiszállítás óta 24 hónap még nem telt el.

(3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket a címzett nem tudja igazolni vagy az áru kiszállítása óta 24 hónapnál több idő telt el, de az áru belföldi eredete kétségtelen, a vámmentes kezelést az illetékes Parancsnokság, külkereskedelmi áruforgalom esetében a Külkereskedelmi Minisztérium előzetes engedélye alapján a Fővárosi Parancsnokság engedélyezi.

83. § A visszahozatali kötelezettséggel (kiviteli előjegyzésben) kiszállított és visszahozott belföldi árut a vámhivatal saját hatáskörében vámmentesítheti, ha a kiszállítás óta 24 hónap még nem telt el, vagy ha a későbbi időpontban történő visszahozatalt a MNB engedélyezte.

84. § Az államnak ellenszolgáltatás nélkül felajánlott vámáru elfogadása tekintetében az Országos Parancsnokság határoz.

85. § A fuvarozóvállalat vagy a posta kezelésében vagy a Vámáru Raktárban megsemmisült vámáru csak a megsemmisülés tényét igazoló jegyzőkönyv alapján vámmentesíthető.

86. § (1) Azt a körülményt, hogy a behozott áruk a Tvr. 7. § (1) bekezdése a) és b) pontjában, valamint a (3) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt személyek részére és az ott meghatározott célból érkeztek, a Külügyminisztérium igazolja. A viszonosságot ellenkező rendelkezés kiadásáig vélelmezni kell.

(2) Az (1) bekezdés alapján vámmentesen kezelt áru a Magyarországon diplomáciai mentességet nem élvező személy részére csak a vám megfizetése után értékesíthető.

87. § A Magyar Külügyminisztérium címére küldött hivatalos jellegű küldemény a Külügyminisztérium által kiállított olyan értelmű nyilatkozat alapján, amely szerint a küldemény csak hivatalos iratokat, illetőleg a diplomáciai szolgálat ellátásához szükséges hivatali tárgyakat tartalmaz, belső áruvizsgálat tartása nélkül vámmentesen kezelhető.

88. § (1) Vámmentesek a Magyar Vöröskereszt címére érkező küldemények.

(2) Vámmentesek a határfolyók szabályozásához a szomszéd államból behozott építési anyagok.

89. § (1) Vámmentesek viszonosság esetében a külföldi hajózási és légiforgalmi vállalatok részére érkező szolgálati és forgalom biztosító anyagok és tárgyak, ha a külföldi szolgálati főnökség ezeknek az anyagoknak, tárgyaknak mennyiségét, szükségességét és rendeltetését írásban igazolja.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt rendelkezés tekintetében a viszonosságot ellenkező rendelkezés kiadásáig vélelmezni kell.

90. § (1) Vámmentes az az útiholmi, amelyet külföldön állandó lakhellyel rendelkező utasok -ideértve a külföldi fuvarozóvállalatok alkalmazottait is - az utazás tartamára, személyes használatukra vagy hivatásuk gyakorlására hoznak magukkal, esetleg ilyen célból előre vagy utánuk küldenek olyan mennyiségben, amely az utazás tartamának és céljának megfelel.

(2) Az (1) bekezdés alapján vámmentesen kezelt útiholmi csak a vám megfizetése után idegeníthető el.

(3) Vámmentes útiholminak minősíthetők azok az áruk is, amelyeket belföldön állandó lakhely-lyel rendelkező utasok (fuvarozóvállalati alkalmazottak) külföldi utazásuk tartamára, személyes használatukra vagy hivatásuk gyakorlására vittek magukkal, vagy amelyeket - a tartós használati tárgyak kivételével - külföldi tartózkodásuk során felmerült személyes szükséglet céljából szereztek be.

(4) Külföldi vízijármű személyzete részére 3 napnál hosszabb belföldi tartózkodás esetében a vízijármű készletéből személyenként és naponként 25 db, egyszerre azonban legfeljebb 3 napi szivarka mennyiség adható ki vámmentesen.

(5) A 16. életévét be nem töltött utasok esetében nem minősíthető vámmentes útiholminak a dohánygyártmány és a szeszesital.

(6) Az utasforgalomban behozott és vámmentes útiholminak nem minősülő vámáruk vámmentességére vonatkozó rendelkezéseket a rendelet 1. számú mellékletét képező Utasforgalmi Vámtarifa végrehajtási utasítása 12. és 14. pontja tartalmazza.

91. § (1) Vámmentesek a levelek, okmányok és ügyiratok, ideértve a fuvarozóvállalatok vagy a posta, valamint a szállítmányozó vállalatok, továbbá az utazási irodák részére ellenszolgáltatás nélkül érkező nemzetközi szállítási díjszabásokat, idegenforgalmi és utazási célokat szolgáló propaganda és egyéb nyomtatványokat, végül a pénzügyminiszternek, valamint a MNB-nak a devizahatósági jogkör gyakorlásával vagy a devizagazdálkodási teendők ellátásával kapcsolatos küldeményeit, a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt., a Pénzintézeti Központ és az Általános Értékforgalmi Bank részére érkező intézvényeket (csekkeket, váltókat), érméket és bankjegyeket is.

(2) Vámmentesek az állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek és társadalmi szervezetek részére ellenszolgáltatás nélkül érkező és kereskedelmi forgalomba nem kerülő könyvek, folyóiratok, katalógusok, prospektusok és más hasonló nyomdaipari termékek, az előhívott filmek, mikrofilmek, diafilmek, hanglemezek és magnetofonszalagok, ha ezek kizárólag tudományos, kulturális, kutatási vagy műszaki célból kerülnek felhasználásra és ezt a körülményt a vállalat (szerv, szervezet) vezetője igazolja.

(3) Vámmentesek a tudományos, művészeti és más közérdekű intézmények nyilvános gyűjteményébe felvételre kerülő tárgyak, ha ajándékba érkeznek és az intézmény vezetője igazolja, hogy azokat nyilvántartásba felvette.

(4) Vámmentesek az iskolák, a tudományos, az egészségügyi intézetek, valamint más közérdekű intézmény részére ajándékként vagy csereképpen érkező oktatási, tudományos vagy kutatási célokra szolgáló tárgyak, ha az iskola, illetőleg az intézet, vagy az intézmény vezetője igazolja, hogy azokat nyilvántartásba felvette.

(5) A tudományos intézetek kutatást végző belső vagy külső munkatársai részére ajándékként érkezett vámáruk akkor kezelhetők vámmentesen, ha azokat az intézetnek átadják és az intézet vezetője igazolja, hogy azokat nyilvántartásba felvette.

92. § (1) Vámmentesek a Magyar Rádió és Televízió részére devizafizetési kötelezettség nélkül vagy csereképpen érkező televíziós filmek, híradók, hanglemezek és magnetofonszalagok.

(2) Vámmentesek a KGST megállapodások alapján tudományos, kísérleti vagy műszaki célból állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek és állami költségvetési szervek részére devizafizetési kötelezettség nélkül vagy csereképpen érkező tárgyak.

(3) Vámmentesek a külföldi társadalmi szervezet által magyar társadalmi szervezet részére küldött ajándékok. Vámmentesek továbbá a külföldi sportrendezvényeken, művészeti és tudományos pályázatokon és kiállításokon nyert szokásos díjak és tiszteletdíjak (serlegek, érmek, plakettek, oklevelek). Ezeket a vámhivatal az ajándékozást igazoló eredeti külföldi adománylevél vagy a belföldön arra illetékesnek tekinthető államigazgatási vagy társadalmi szerv igazolása alapján saját hatáskörében akkor vámmentesítheti, ha azok együttes belföldi forgalmi értéke személyenként az 1000 Ft-ot nem haladja meg. Az 1000 Ft-ot meghaladó értékű vámáru vámmentes kezelését az Országos Parancsnokság engedélyezi.

93. § (1) Vámmentesek azok a kábítószert nem tartalmazó, emberorvoslásban használt gyógyszerküldemények, amelyek ellenszolgáltatás nélkül fekvőbeteg - gyógyintézetek, vagy az Egészségügyi Minisztérium által erre a célra esetenként kijelölt egyéb gyógyintézetek, valamint az Egészségügyi Minisztériummal és a Nehézipari Minisztériummal egyetértésben tudományos orvosi gyógyintézetnek minősített szervek, továbbá orvosi elméleti intézetek, egyéb tudományos intézetek, az Állatorvos Tudományi Egyetem és az Országos Közegészségügyi Intézet, illetőleg ezek orvosai, kutatói részére tudományos kísérletek céljára érkeznek.

(2) Az (1) bekezdésben említett szervek, illetőleg ezek orvosai és kutatói részére érkező gyógyszerküldemények vámmentes kezeléséhez az Egészségügyi Minisztérium előzetes hozzájárulása szükséges.

(3) A Medimpex Gyógyszerkereskedelmi Vállalat címére ellenszolgáltatás nélkül érkező gyógyszerminták vámmentes kezeléséhez az Egészségügyi Minisztérium, az ellenszolgáltatás nélkül érkező állatgyógyászati gyógyszerminták vámmentes kezeléséhez a Földművelésügyi Minisztérium engedélye szükséges.

(4) A külföldi gyógyszergyárak magyarországi képviseletei részére tudományos, kísérleti célból érkező gyógyszerminták vámmentes kezeléséhez az Egészségügyi Minisztérium engedélye szükséges.

94. § (1) Vámmentesek a vámáruknak a kereskedelemben általánosan használt burkolatai (láda, zsák stb.) és a burkolatnak nem tekinthető csomagolóanyagok (faforgács, fagyapot stb.).

(2) Vámmentesek a külkereskedelmi áruforgalomban garanciális pótlásra küldött vámáruk.

95. § (1) Vámmentesek a külkereskedelmi vállalatok és a Magyar Kereskedelmi Kamara részére ellenszolgáltatás nélkül beérkező, tevékenységük körébe tartozó árukra vonatkozó, előhívott mikrofilmek és diafilmek, továbbá műszaki dokumentációs anyagok (műszaki rajz, ábra, nyomtatvány, védjegy stb.), valamint a kereskedelemben szokásos áruminták, árjegyzékek, katalógusok és prospektusok.

(2) Külföldi vállalat Magyarországon engedéllyel működő képviselete címére érkező árumintákat és prospektusokat abban az esetben szabad vámmentesen kezelni, ha azokat a címzett külkereskedelmi vállalatnak engedi át. Az átvevő külkereskedelmi vállalatnak igazolnia kell, hogy az átengedést tudomásul vette és egyben kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy a küldeményt a vámmentes kezelést követő 8 napon belül átveszi.

96. § (1) Vámmentesek a beköltözők által behozott és a beköltözésük időpontja előtt is tulajdonukat képező azok a vámáruk, amelyek a háztartás, illetőleg a foglalkozás űzésének szükségletét, üzemi felszerelés esetében pedig a hazai kisipar mértékét nem haladják meg. Az említett vámáruknak a beköltözéstől számított egy éven túl történő behozatala esetében a vámmentes kezeléshez az illetékes Parancsnokság engedélye szükséges.

(2) Beköltöző az, aki:

a) külföldről végleges letelepedés szándékával az ország területére költözik;

b) korábban Magyarországon lakott és innen végleges letelepedés szándékával külföldre költözött, de egy évet meghaladó külföldi tartózkodás után az ország területére visszaköltözik;

c) az ország területét 1963. március 22-ig bezárólag engedély nélkül elhagyta, illetőleg külföldön engedély nélkül tartózkodott és engedéllyel az ország területére hazatért.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alá nem vonható hazatérő által behozott ingóságokat az utasforgalomra vonatkozó általános rendelkezések szerint kell vámkezelni.

(4) Az (1) bekezdésben említett áruk vámmentes kezeléséhez a Belügyminisztérium Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hivatala által kiadott lakhatási vagy letelepedési engedély, ezenkívül a (2) bekezdés b) pontja szerint beköltöző esetében az egy évet meghaladó külföldi tartózkodás igazolása is szükséges. A beköltöző a behozott árukról leltárt köteles készíteni és ezen büntetőjogi felelősség mellett írásban kijelenteni, hogy a behozott áruk a tulajdonát képezték.

97. § (1) Vámmentesek az egy évet meghaladó külföldi szolgálat, ösztöndíjon alapuló tanulmányút, valamint az illetékes belföldi szerv kiküldetése vagy kiközvetítése alapján történt külföldi munkavégzés után végleg visszatérő magyar állampolgárok által nem kereskedelmi mennyiségben behozott áruk - a gépjármüvek kivételével -amennyiben azok összértéke a szolgálati illetményből, ösztöndíjból, illetőleg a külföldi keresetből megtakarítható összeg mértékét nem haladja meg.

(2) A gépjárművek vámmentes kezelését az Országos Parancsnokság engedélyezi, ha az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett a külföldi szolgálat, ösztöndíjon alapuló tanulmányút, valamint az illetékes belföldi szerv kiküldetése vagy kiközvetítése alapján történt külföldi munkavégzés időtartama az egy évet meghaladja, feltéve hogy a kérelmező, vagy a vele közös háztartásban élők részére - azonos jogcímen - a vámmentes kezelés engedélyezését megelőző 5 éven belül még nem kezeltek gépjárművet vámmentesen.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben említett áruk vámmentesítéséhez az illetékes belföldi szervnek a külföldi szolgálatban, tanulmányúton, illetőleg a külföldi munkavégzésben eltöltött idő tartamára és a végleges hazatérésre vonatkozó igazolása is szükséges.

98. § Vámmentesek a házasságkötéstől számított egy éven belül külföldről küldött, nem kereskedelmi jellegű, Igazolt ajándéktárgyak, ha azok összértéke az említett időn belül házaspáronként a 2000 Ft belföldi forgalmi értéket nem haladja meg.

99. § (1) Vámmentesek a hagyatéki tárgyak. Nem kezelhető azonban vámmentesen a hagyatékhoz tartozó kereskedelmi árukészlet és a hazai kisipar mértékét meghaladó üzemfelszerelés.

(2) A hagyatéki tárgyak vámmentes kezeléséhez a külföldi hagyatéki bíróság, vagy az örökhagyó utolsó külföldi lakóhelye szerint illetékes közjegyző vagy igazgatási hatóság vagy a magyar külképviseleti szerv, illetőleg a külkereskedelmi képviselet által záradékolt leltár szükséges, amely az örökös megnevezése mellett igazolja, hogy a leltárban felsorolt tárgyak az örökhagyó tulajdonában voltak.

100. § Vámmentesek a hullákat tartalmazó koporsók és az elégetett hullák hamvait tartalmazó hamvvedrek, valamint a koszorúk és más kegyeleti tárgyak. A hullákat tartalmazó koporsók vámkezeléséhez - amennyiben nemzetközi egyezmény vagy megállapodás eltérő rendelkezést nem tartalmaz - a külföldön működő magyar konzulátus által kiállított hullaszállítási engedélyt is be kell mutatni.

101. § A 96. § (1) bekezdése, továbbá a 97. § (2) bekezdése, valamint a 99. § (1) bekezdése alapján vámmentesen kezelt gépjárművet és üzemfelszerelést a vámkezeléstől számított 5 éven belül csak az Országos Parancsnokság engedélyével szabad elidegeníteni, az elidegenítés időpontjában érvényes rendelkezések szerint kiszabható vám megfizetése után.

102. § (1) Vámmentesek a fuvarozóvállalatok szállítási szolgálatába besorozott (lajstromozott) járművek, fuvareszközök és szállítótartályok (containerek), felszerelési, berendezési tárgyaikkal együtt, ideértve a lökésmérő készülékeket is. A szóban forgó járművek felszerelési és berendezési tárgyai abban az esetben is vámmentesek, ha azokat előre vagy utána szállítják.

(2) Vámmentesek a belföldi tartózkodásuk alatt megsérült külföldi járművek kijavítására behozott alkatrészek. A vámmentes kezelés csak akkor végezhető el, ha hitelt érdemlően igazolják, hogy azok a sérült jármű vagy szállítóeszköz kijavításához szükségesek.

(3) Vámmentes a belépő gépjármű üzemeltetéséhez szükséges és a járműnek e célra rendszeresített tartályában behozott üzemanyag.

103. § Az Országos Parancsnokság - külkereskedelmi áruforgalom tekintetében a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben - a 82-102. §-ban meghatározott vámmentességen kívül, egyéb esetben és visszaható erővel is engedélyezhet vámmentességet, vagy vámkedvezményt.

104. § A Tvr. 7. §-ában, valamint e rendelet 82-102. §-ban meghatározott vámmentesség fennállását - ha e rendelet másként nem rendelkezik - a vámhivatal állapítja meg.

A vám kiszabása

105. § (1) A vámot forintban kell kiszabni.

(2) A külkereskedelmi áruforgalomban behozott vámáru vámját a belföldi forgalom számára történő vámkezelés céljából tartott belső áruvizsgálat, illetőleg behozatali előjegyzés esetében a belföldi forgalombahozatal bejelentése, de legkésőbb a visszaviteli határidő lejárta napján érvényes jogszabály szerint, a vonatkozó árunyilatkozat benyújtása napján kell kiszabni.

(3) Az Utasforgalmi Vámtarifa, illetőleg az Ajándék Vámtarifa alapján kiszabásra kerülő vámot a belföldi forgalom számára vagy a behozatali előjegyzésben történő vámkezelés céljából tartott áruvizsgálattal egyidejűleg, az áruvizsgálat napján érvényes jogszabály szerint kell kiszabni.

(4) Jogellenes forgalombahozatal esetében a vámot a vámszabálysértés, illetőleg a vámbűntett elkövetése napján, ha pedig ez az időpont nem állapítható meg, a felfedés napján érvényes jogszabály szerint kell kiszabni.

(5) Kiviteli előjegyzésből visszahozott áru külföldi hozzátétje után fizetendő vámot a készáru vámtételével és a hozzátét értékének, illetőleg mennyiségének alapulvételével kell kiszabni.

(6) A kikészítés céljából előjegyzett vámáru feldolgozása során keletkezett hulladék és melléktermék vámját - ha az engedély másként nem rendelkezik - saját vámtételének alapulvételével kell megállapítani, a kiszabott vám azonban nem lehet több, mint amennyi az előjegyzett vámáru vámtételének alapulvételével kiszabható vám.

A vám alapja

106. § (1) A Kereskedelmi Vámtarifa vámtételei szerint kiszabásra kerülő vám alapja a vámtétel jellegétől függően a vámáru külföldi vételára, súlya, vagy más mérték szerinti mennyisége. Előjegyzett vámárunak a belföldi forgalom számára való vámkezelése esetében a vámárunak az előjegyzésbe vétel alkalmával megállapított jellegét (faját, fajtáját, minőségét állapotát), illetőleg mennyiségét és értékét kell alapul venni.

(2) A vámkiszabás alapjául szolgáló külföldi vételárat számlával kell igazolni. Ennek hiányában értéknyilatkozat is elfogadható de ha az adatok hitelessége kétséges, az értéket becslés útján kell megállapítani.

(3) Ha a vámárura vonatkozó számla külön költségeket (szállítási, biztosítási költségek, jutalékok stb.) is feltüntet, azokat a számla végösszegéből le kell vonni, illetőleg a vám alapjául szolgáló érték megállapításánál figyelmen kívül kell hagyni. Ugyancsak le kell vonni a számla végösszegéből és a vám megállapítása szempontjából figyelmen kívül kell hagyni a vámáru burkolatáért (láda, hordó, zsák, palack stb.), valamint a burkolatnak nem tekinthető csomagolóanyagért külön feltüntetett költségeket is. A vételárba beszámított költségek levonásának nincs helye.

(4) A vámárunak külföldi fizetőeszközben kifejezett értékét a Pénzügyminisztérium által a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben megállapított, a belső áruvizsgálat napján érvényben levő deviza-vámárfolyam alkalmazásával kell forintértékre átszámítani.

(5) Nem kell a vámáru devizaértékét forintra átszámítani a vámmentes vámáruk esetében, valamint akkor, ha a vám kiszabása a vámáru súlya vagy más mérték szerinti mennyiség alapulvételével történik és a vámon kívül adót nem kell fizetni.

107. § (1) A Kereskedelmi Vámtarifa vámtételei szerint történő vámkiszabás szempontjából teljsúly a vámárunak, a burkolatoknak és a betéteknek együttes súlya; tisztasúly a vámárunak és a vámárut közvetlenül magában foglaló belső burkolatnak és betétnek együttes súlya; önsúly a vámárunak burkolat, betét és csomagolóanyag nélkül mért súlya.

(2) A teljsúlyt nem kell méréssel megállapítani a vámmentes, továbbá az érték szerint vámkezelendő azoknál a vámáruknál, amelyeknek teljsúlyát a fuvarozóvállalat a rendelkezésre álló adatok szerint már megállapította.

(3) A tisztasúlyt, ha az áruszámla vagy a súlyjegyzék arra vonatkozólag megbízható adatokat nem tartalmaz, mérlegeléssel kell megállapítani.

108. § Az Utasforgalmi Vámtarifa, illetőleg az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint kiszabásra kerülő vám alapja a vámáru belföldi forgalmi értéke (fogyasztói ára). A használt áruk belföldi forgalmi értékét a használtság mértékének figyelembevételével kell megállapítani.

109. § (1) Vámbűntett vagy vám szabálysértés esetében a vám kiszabásának alapja a vámárunak a cselekmény elkövetése napján, ha pedig ez az időpont nem állapítható meg, a cselekmény felfedése napján fennálló jellege, belföldi forgalmi értéke, illetőleg mennyisége.

(2) Ha vámszabálysértés vagy vámbűntett esetében nem lehet megállapítani, hogy a cselekmény tárgyául szolgáló vámáru milyen állapotban volt, mennyi volt a belföldi forgalmi értéke, illetőleg a mennyisége, ezeket a rendelkezésre álló adatok alapján valószínűsíteni kell.

A vám közlése

110. § (1) A kiszabott vámot a külkereskedelmi vállalattal a határjelentés-árunyilatkozat vállalati példányának átadása útján, közvetlenül a kiszabás után közölni kell.

(2) Az Utasforgalmi Vámtarifa, illetőleg az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint kiszabott vámot a vámfizetésre kötelezettel szóban, ha pedig nincs jelen, írásbeli értesítéssel, a kiszabással egyidőben közölni kell. A szóbeli közlés tudomásulvételét a vámfizetésre kötelezettel írásban el kell ismertetni.

(3) Vámszabálysértés esetében a vámot a tárgyban hozott határozatban, vámbűntett esetében pedig a feljelentés megtételét követően kell közölni.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni a vám helyesbítése folytán kiszabott vám közlésére is.

A vám esedékessége és fizetése

111. § (1) A vám esedékessége szempontjából a kiszabott vám közlésének napja - ideértve a vám helyesbítése alkalmával kiszabott vámot is - az a nap, amelyen a vám összegét magában foglaló értesítést a vámfizetésre kötelezett részére kézbesítették.

(2) Ha az esedékes vám összege a 2000 Ft-ot nem haladja meg az illetékes Parancsnokság, az ezt meghaladó összegű vám esetében pedig az Országos Parancsnokság engedélyezheti, hogy az esedékes vámot későbbi időpontban fizessék meg.

(3) Magyar útlevéllel utazó személyek az általuk utasforgalomban behozott vámáru után az Utasforgalmi Vámtarifa rendelkezései szerint kiszabott és esedékes vámot az esedékesség napjától számított 30 napon belül kötelesek megfizetni.

112. § (1) A vámot készpénzzel vagy befizetési lap felhasználásával kell megfizetni. Az állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek, szövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervek a 6/1961. (III. 7.) Korm. és a 12/1963. (VII. 10.) PM rendelet szerint kötelesek a vámot megfizetni.

(2) A teljesített vámfizetésről vámnyugtát (igazolást) kell kiszolgáltatni.

(3) Különleges méltánylást érdemlő esetben, a postaforgalomban beérkező ajándékküldemények után esedékes vámot, ha annak összege a 2000 Ft-ot nem haladja meg a postahivatal mellett működő vámhivatal, a 2000-5000 Ft-ig terjedő vámot a Fővárosi Parancsnokság, az ezt meghaladó összegű vámot az Országos Parancsnokság elengedheti vagy mérsékelheti.

(4) A nem külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáruk után esedékes vámot - ideértve a vámszabálysértési eljárás során jogerősen kiszabott vámot is - ha annak összege a 2000 Ft-ot nem haladja meg az illetékes Parancsnokság, az ezt meghaladó összegű, valamint a vámbűntettel kapcsolatban kiszabott vámot az Országos Parancsnokság indokol esetben elengedheti vagy mérsékelheti.

(5) A külkereskedelmi áruforgalomban beérkező vámáruk után esedékes vámot az Országos Parancsnokság a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben elengedheti vagy mérsékelheti.

(6) Nem kell a vámot megfizetni, ha a kiszabott vám összege a 10 Ft-ot nem haladja meg.

Kamat

113. § (1) A behozatali előjegyzésben vámkezelt vámáruk után az előjegyzésbe vétel napjától a belföldi forgalom számára való vámkezelés napjáig, illetőleg a visszaviteli határidő lejártát követő napig a kiszabott vám alapulvételével számított évi 3%-os kamatot kell fizetni.

(2) Nem kell az (1) bekezdésben meghatározott kamatot felszámítani, ha az előjegyzett vámáru belföldi forgalom számára való vámkezelése külkereskedelmi áruforgalomban történik, vagy ha az előjegyzett vámáru vámját készpénzzel biztosították.

(3) Késedelmes vámfizetés miatt - a (4) és (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a vámkiszabás jogerőre emelkedésének napjától a vám befizetés napjáig az esedékes vám összege utáni havi 1% kamatot kell fizetni. A kamatszámítás szempontjából a késedelem minden megkezdett naptári hónapja egész hónapnak számít.

(4) Ha az Utasforgalmi Vámtarifa rendelkezései szerint jogerősen kiszabott és esedékes vámot a 111. § (3) bekezdésében meghatározott időpontig nem fizetik meg, az esedékes vám összege után napi 1% kamatot kell fizetni.

(5) Az állami vállalatok, egyéb állami gazdálkodó szervek, állami költségvetési szervek, szövetkezetek és más szocialista gazdálkodó szervek mentesek a (3) bekezdésben meghatározott kamatfizetési kötelezettség alól.

(6) A kamatfizetési kötelezettség időtartamába a 111. § (2) bekezdése alapján engedélyezett haladék időtartamát beszámítani nem kell.

(7) Különleges méltánylást érdemlő esetben a kamatot az Országos Parancsnokság mérsékelheti vagy elengedheti.

Részletfizetés

114. § (1) Az esedékes vámra méltánylást érdemlő esetben, a vámfizetésre kötelezett írásbeli kérelme alapján, részletfizetési kedvezmény engedélyezhető. A 30 000 Ft-ot meg nem haladó vám kiegyenlítésére 24 hónapot meg nem haladó időtartamra az illetékes Parancsnokság, minden más esetben az Országos Parancsnokság engedélyezhet részletfizetést.

(2) Részletfizetés esetében a fennálló vámtartozás összege után a 113. § (3) bekezdésében meghatározott kamatot kell fizetni.

A vám helyesbítése és visszatérítése

115. § (1) A tévedésből vagy jogszabálytól eltérően nagyobb összegben kiszabott vámot - a vám visszatérítésére vonatkozó igény elévülési határidején belül - kérelemre vagy hivatalból helyesbíteni kell és a tartozatlanul befizetett összeget a vámhivatal, vagy az illetékes Parancsnokság az érdekelt részére köteles visszafizetni.

(2) A visszafizetést mellőzni kell, ha külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatban a tévesen vagy jogszabálytól eltérően nagyobb összegben és a helyesen kiszabott vám összege közötti különbözet az 1000 Ft-ot nem haladja meg.

(3) A tévedésből vagy jogszabálytól eltérően kisebb összegben kiszabott vámot - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a nem közölt vám követelési jogának évülési határidején belül helyesbíteni kell.

(4) A vámot nem kell helyesbíteni, ha a tévesen vagy jogszabálytól eltérően kisebb összegben és a helyesen kiszabott vám összege közötti különbözet:

a) külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatban az 1000 Ft-ot,

b) egyéb forgalommal kapcsolatban a 100 Ft-ot nem haladja meg.

116. § (1) A belföldi forgalom számára vámkezelt áruk után befizetett vám visszatéríthető, ha:

a) a külkereskedelmi áruforgalomban vámkezelt árut a vám esedékessége napjától számított egy éven belül, változatlan állapotban az eredeti küldő címére vagy rendelkezése alapján külföldre kiszállítják (külföldi térti áru);

b) külkereskedelmi vállalat a vám esedékessége napjától számított egy éven belül a vámkezelt árunak utólagos előjegyzésbe vételét vagy raktározását kéri, feltéve, hogy az áru azonossága kétségtelenül megállapítható;

c) külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatban a vám esedékessége napjától számított egy éven belül, egyéb forgalommal kapcsolatban pedig a vám esedékessége napjától számított 3 hónapon belül a vámfizetésre kötelezett igazolja, hogy vámmentességre vagy vámkedvezményre jogosult.

(2) Külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatban a 20 000 Ft-ot meg nem haladó összegű vám visszatérítését a vámhivatal saját hatáskörében végezheti. A 20 000-50 000 Ft-ig terjedő összegű vám visszatérítését a Fővárosi Parancsnokság, ezt az összeget meghaladó összegű vám visszatérítését az Országos Parancsnokság a Külkereskedelmi Minisztériummal egyetértésben engedélyezheti.

(3) Nem külkereskedelmi áruforgalommal kapcsolatban a 2000 Ft-ot meg nem haladó összegű vám visszatérítését a vámhivatal saját hatáskörében végezheti. A 2000-10 000 Ft-ig terjedő összegű vám visszatérítését az illetékes Parancsnokság, ezt az összeget meghaladó összegű vám visszatérítését az Országos Parancsnokság engedélyezheti.

A vám behajtása és törlése

117. § (1) A meg nem fizetett vám behajtása iránt az.

(2) A behajthatatlan, valamint az elévült vám törlését az Országos Parancsnokság engedélyezheti.

(3) Az elkobzott és az állam birtokába került vámáru vámjának törlése iránt az Országos Parancsnokság intézkedik.

(4) A jogellenesen belföldi forgalomba hozott vámáru után esedékes vámtartozást kiegyenlítettnek kell tekinteni olyan mértékben, amilyen mértékben a bíróság a vámáru után jogerősen az elkobzás alá eső érték megfizetésére kötelezést mondott ki és amilyen mértékben az elkobzás alá eső érték megfizetését igazolták.

Vámkezelési díj. Költségtérítés

113. § (1) A vámkezelési díjat, valamint a vámkezelés során felmerült szakértői és más vizsgálati díjat, továbbá a fuvarozási, kiszállási és más költséget a vámmal együtt, illetőleg a vámhivatal eljárása során kell kiszabni és beszedni.

(2) A vámkezelés díja:

a) a vámhivatal hivatalos helyén kívül végzett eljárás esetében - kivéve a c), e) és f) pontokban felsorolt eseteket - a vámhivatali eljárást kérők szerint külön-külön 30 Ft;

b) több napra terjedő kiszállás (szemle folytatás) esetében minden megkezdett napra külön-külön 30 Ft;

c) postaforgalomban beérkező küldemények vámkezelése esetében - a vámmentesen kiszolgáltatott levélpostai küldemények kivételével - tekintet nélkül arra, hogy a vámkezelés a vámhivatal hivatalos helyén vagy azon kívül történik - a teljsúly minden megkezdett kilogrammja után 0,80 Ft;

d) a vámhivatal hivatalos helyén történő ajándékküldemény vámkezelése esetében - kivéve a postaforgalomban beérkező ajándékküldeményeket - a küldemény teljsúlyának minden megkezdett kilogrammja után 0,80 Ft, de a díj a 30 Ft-ot nem haladhatja meg;

e) az Utasforgalmi Vámtarifa és az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint vámkezelésre kerülő olyan küldemények esetében, amelyek vámkezeléséhez a devizahatóság vagy az illetékes Parancsnokság, illetőleg az Országos Parancsnokság engedélye szükséges, tekintet nélkül arra, hogy a vámkezelés a vámhivatal hivatalos helyén vagy azon kívül történik

20 000 Ft belföldi forgalmi értékig: 30 Ft;

20 000 Ft-50 000 Ft értékhatár között: 50 Ft;

50 000 Ft-ot meghaladó érték esetében: 100 Ft;

f) a kivándorló útlevéllel kiutazók ingóságainak bárhol végzett kiviteli ellenőrzése esetében a kiszállításra kerülő áruk teljsúlyának minden megkezdett kilogrammja után 1 Ft, de a díj a 200 Ft-ot nem haladhatja meg.

(3) Mentesek a vámkezelési díj fizetése alól az állami vállalatok, az egyéb állami gazdálkodó szervek és az állami költségvetési szervek, valamint azok a személyek, akik részére a vámáru belföldi forgalom számára való kezelése a Tvr. 7. § (1) bekezdés a)-c) és g) pontjában, valamint a (2)-(3) bekezdésében, továbbá e rendelet 85. 87-93. és 95. §-ában foglalt rendelkezések szerint történt.

(4) A vámkezelési díjat indokolt esetben az Országos Parancsnokság mérsékelheti vagy elengedheti.

119. § (1) Ha a vámhivatal hivatalos helyén kívüli helyre kért vámhivatali eljárás a kérelmező vagy meghatalmazottja hibájából elmarad vagy egy órát meghaladó várakozás után kezdhető meg, illetőleg folytatható, költségmegtérítést kell fizetni. A költségmegtérítés összege a várakozás minden teljes órája (60 perce) után 50 Ft. Meghiúsult vámhivatali eljárás esetében a felmerült kiküldetési költség megfizetése mellett az 50 Ft költségmegtérítést akkor is meg kell fizetni, ha a várakozás ideje az egy órát nem haladja meg.

(2) A költségmegtérítést az köteles megfizetni, aki a vámhivatali eljárást kérte. Elháríthatatlan akadály következtében előállott várakozás vagy meghiúsult vámhivatali eljárás esetében költségmegtérítést fizetni nem kell. A költségmegtérítés kiszabása ellen fellebbezésnek van helye.

Jogorvoslat

120. § A vámügyekben hozott határozatok ellen benyújtott jogorvoslatok elintézésére a vám- és pénzügyőrség szervei a 9/1966. (II. 5.) Korm. rendelet 5. §-ában meghatározott hatáskör szerint jogosultak.

Büntető rendelkezések

121. § (1) A vámbűntettekre és a vámszabálysértésekre vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.

(2) Vámbűntett feljelentésére a vám- és pénzügyőrság országos parancsnoka - külkereskedelmi árufogalommal kapcsolatos esetekben a Külkereskedelmi Minisztérium illetékes főosztálya vezetőjével egyetértésben - jogosult.

(3) A rendőri szervek által felfedett vámbűntettek esetében a rendőri szerv értesítése alapján a (2) bekezdésben meghatározott feljelentésre jogosult szerv dönt a feljelentés ügyében és a döntéstől függően közli a rendőri szervvel a feljelentés számát is.

Államigazgatási szervek, valamint fuvarozóvállalatok és a posta közreműködési kötelezettsége

122. § Ha más államigazgatási szerv alkalmazásában álló személy hivatalos eljárása közben bárkit a vámjogszabályok megszegésén tetten ér, köteles a cselekményt a legközelebbi vám- és pénzügyőrségi, határőrségi vagy rendőri szervnél bejelenteni. A határőrségi vagy rendőri szervek kötelesek a bejelentést a vámhivatal tudomására hozni.

123. § (1) A fuvarozóvállalat és a posta, valamint a szállítmányozó vállalat köteles a vámhivatal részére a vámszolgálat ellátásához szükséges minden felvilágosítást megadni, valamint gondoskodni arról, hogy alkalmazottjai végrehajtsák a vámjogszabály rájuk vonatkozó rendelkezéseit. Az alkalmazottak kötelesek a szolgálatuk közben tudomásukra jutott vámbűntetteket és vámszabálysértéseket a vámhivatalnak bejelenteni.

(2) A fuvarozóvállalat és a posta, valamint a szállítmányozó vállalat köteles azt az alkalmazottját, aki az (1) bekezdésben megállapított kötelességét súlyosan vagy ismételten megszegi, az Országos Parancsnokság kívánságára a külföldi forgalmat ellátó szolgálatból mind a határon, mind a belterületen kizárni.

(3) A fuvarozóvállalat és a posta köteles az állomáson vagy a postahivatal mellett létesített vámhivatal részére megfelelő irodahelyiséget, mérleget rendelkezésre bocsátani és jókarban tartani, a helyiségek fűtését és világítását biztosítani. A vám- és pénzügyőrség a bérleményért, illetőleg a helyiségek fűtéséért és világításáért térítést fizet.

(4) A fuvarozóvállalat és a posta, valamint a szállítmányozó vállalat az ellenőrző vizsgálathoz a szükséges munkaerőt és segédeszközt (létra, lámpa, bontóeszköz, mintavételhez szükséges eszközök stb.) minden esetben, az áruvizsgálathoz pedig csak abban az esetben köteles szolgáltatni, ha az a határvámhivatalnál történik.

(5) A fuvarozóvállalat köteles a járműveknek a határállomásokon (repülőtereken) való tartózkodási idejét az Országos Parancsnoksággal egyetértésben úgy megállapítani, hogy a vámvizsgálat elvégezhető legyen. A határt átlépő járművek menetrendjét, valamint annak minden változását közölni kell az Országos Parancsnoksággal. A határállomás (repülőtér) Állomásfőnöksége a nagyobb késéseket, a járművek elmaradását vagy menetrenden kívüli közlekedését a határvámhivatallal idejében közölni köteles.

124. § (1) Külföldről érkező légi járműnek - kényszerleszállás esetét kivéve - csak vámhivatali ellenőrzés alatt álló repülőtéren szabad leszállnia. Külföldre induló légi járműnek csak vámhivatali ellenőrzés alatt álló repülőtéren szabad felszállnia. Ha a közlekedés- és postaügyi miniszter a le-, illetve felszállást a belügyminiszterrel egyetértésben más helyen engedélyezi, erről a szükséges intézkedések megtétele céljából az Országos Parancsnokságot értesítenie kell.

(2) Ha a külföldről érkező vagy odatartó légi jármű az ország területén kényszerleszállást hajt végre, azt a légi jármű parancsnoka a legközelebbi vámhivatalnak, vagy határőrségi, illetőleg rendőri szervnek azonnal köteles bejelenteni. A bejelentésről az említett szervek kötelesek egymást értesíteni.

(3) Kényszerleszállás esetében a légi jármű parancsnoka köteles gondoskodni arról, hogy a vámhivatal kiküldöttjének megérkezése előtt a járműből árut ne rakjanak ki és az utasok el ne távozzanak, ha ez nem veszélyezteti az élet és vagyon biztonságot. A légi jármű újabb utast vagy árut nem vehet fel és - ha eltérő rendelkezést nem kap - csak a vámvizsgálat megtörténte után folytathatja útját.

125. § (1) Nemzetközi áru- és személyforgalmat lebonyolító vízijármű csak olyan kikötőben köthet ki, amelyben vámhivatal működik. Külföldre induló vagy külföldről érkező vízijárműveknek a határvámhivatalnál az erre kijelölt helyen kell kikötniük.

(2) Ha a vízijármű csak üzemanyag felvétele, élelmiszerkészletének kiegészítése stb. céljából köt ki a határvízi kikötőben, a vámhivatal eltekinthet a vámvizsgálattól, a kikötőben tartózkodó vízijármű azonban vámhivatali ellenőrzés alatt áll.

(3) Külföldi, továbbá külföldről érkező vagy oda induló és külföldi rendeltetésű vagy külföldi eredetű árut szállító belföldi vízijármű sem útközben, sem éjjeli állomásozása alkalmával nem érintkezhet a parttal és nem köthet ki olyan helyen, ahol nincs vámhivatal. Kényszer-megállás esetében a vízijármű parancsnoka köteles erről a körülményről a legközelebbi vámhivatalt, vagy határőrségi, illetőleg rendőri szervet értesíteni. Ha az említett szervek egyike sem értesíthető, a vízijármű parancsnoka a kényszer-megállás helyét, idejét és okát utólag annál a vámhivatalnál köteles bejelenteni, ahol legközelebb megáll.

(4) Ha a vízijármű a határvíz-szakasz vagy a belterület olyan kikötőjében kíván megállni, ahol vámhivatal nincs, ezt a szándékát valamely útbaeső kikötői vámhivatalnak - a külföldről érkező vízijármű már a belépéskor a határvámhivatalnak - írásban bejelenteni köteles. A vámhivatal indokolt esetben a kikötési engedélyhez hozzájárul és a vízijármű vámhivatali ellenőrzéséről gondoskodik.

(5) A külföldi vízijármű belföldi kikötőben vagy különleges medencében tartózkodása (telelése) alatt vámhivatali ellenőrzés alatt áll. Ez a rendelkezés a vámárut, vagy a kiviteli ellenőrzés alá vont külföldi rendeltetésű árut szállító belföldi vízijárművekre is vonatkozik.

126. § (1) Vámárut más járműbe átrakni csak vámhivatali ellenőrzés mellett szabad. Vasúti forgalomban fuvarozott vámáru - ha a vámhivatal értesítésére mód nincs - vámhivatali ellenőrzés nélkül is átrakható. Ilyen esetben az átrakás szükségességét és az átrakásnál közreműködők nevét is feltüntető jegyzőkönyvet kell az átrakó állomásnak a vonatkozó fuvarlevél mellé csatolni.

(2) A vasút a vámáru kényszerkirakását a vámhivatal előzetes engedélye nélkül is végrehajthatja, azonban erről az illetékes vámhivatalt a lehető legrövidebb időn belül értesíteni köteles.

127. § (1) A fuvarozóvállalat a vámhivatal felhívására - az árut terhelő fuvarköltségek kifizetése ellenében - köteles a vámárut a vámhivatal részére kiadni, ha a címzett a raktározási határidő lejártáig nem intézkedett az áru belföldi forgalomba hozatala vagy külföldre visszaszállítása iránt. Ez a rendelkezés a postaküldeményekre nem vonatkozik.

(2) A fuvarozóvállalat vagy a szállítmányozó a kezelésében levő vámárut - a (3) bekezdésben foglalt eset kivételével - csak akkor szolgáltathatja ki a címzett (átvevő) részére, ha a kiszolgáltatást a vámhivatal a vonatkozó fuvarokmányon (szállítási okmány, értesítő levél, raktározási jegy stb.) írásban engedélyezte.

(3) A határjelentés-árunyilatkozattal továbbított vámáru a vámáru jelleg igazolt közlése, valamint a vonatkozó határjelentés-árunyilatkozat egyidejű kézbesítése mellett, a vámhivatal írásbeli engedélye nélkül kiszolgáltatható.

Vegyes és záró rendelkezések

128. § Felhatalmazást kap a vám- és a pénzügyőrség országos parancsnoka arra, hogy a vám- és pénzügyőrség szervei részére a vámkezelésre vonatkozó végrehajtási utasítást a vám-, a deviza- és egyéb jogszabályokban foglalt rendelkezések alapján kiadja.

129. § (1) E rendelet 1966. évi március hó 1. napján lép hatályba.

(2) E rendelet hatálybalépésével az 1/1956. (III. 17.) KkM rendelet, valamint az ezt módosító 2/1956. (V. 25.) KkM rendelet, 3/1956. (XII. 29.) KkM rendelet, 3/1958. (VIII. 27.) KkM rendelet, 5/1958. (X. 31.) KkM rendelet, 3/1959. (V. 16.) KkM rendelet, 2/1960. (V. 24.) KkM rendelet, 1/1961. (I. 10.) KkM rendelet, 2/1962. (V. 12.) KkM rendelet, 1/1963. (II. 13.) KkM rendelet, 1/1964. (I. 7.) KkM rendelet, 4/1964. (II. 21.) KkM rendelet, 6/1964. (III. 26.) KkM rendelet, az 1/1962. (VII. 5.) PM-KkM együttes rendelet, a 2/1958. (VII. 5.) KkM rendelet, továbbá a 2/1964. (I. 26.) KkM rendelet 5. §-a, végül az 50/1956. (KÉ 40.) KkM utasítás, az 5/1957. (KkÉ 3.) KkM utasítás, a 13/1957. (KkÉ 8.) KkM utasítás, a 42/1958. (KkÉ 26.) KkM utasítás, a 28/1961. (KkÉ 24.) KkM utasítás, a 29/1962. (KkÉ 32.) KkM utasítás, a 13/1964. (KkÉ 6.) KkM utasítás, valamint a 8/1965. (KkÉ 5.) KkM utasítás 4. §-a, a 223/49/1953. BKM utasítás és az ezt kiegészítő 88/1955. (KkÉ 17.) KkM utasítás hatályát veszti.

Sulyok Béla s. k.,

a pénzügyminiszter első helyettese

Karádi Gyula s. k.,

a külkereskedelmi miniszter első helyettese

1. számú melléklet az 1/1966. (III. 1.) PM-KkM együttes rendelethez

UTASFORGALMI VÁMTARIFA

Az Utasforgalmi Vámtarifa végrehajtási utasítása

1. Az Utasforgalmi Vámtarifában meghatározott vámtétel szerint kiszabott vám a vámforgalmiadót ls magában foglalja.

2: Az Utasforgalmi Vámtarifa alapján történő vámkezeléshez behozatali engedély nem szükséges. Az egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó vagy korlátozó jogszabályok rendelkezéseit azonban az ilyen vámkezelések során is érvényesíteni kell.

3. Egy-egy utas részére a 8. pontban foglaltak kivételével az Utasforgalmi Vámtarifa 3. hasábjában meghatározott vámtétellel a 4. hasábban meghatározott árumennyiség vámkezelhető.

4. A 3. pontban meghatározott mennyiséget meghaladó mennyiségű vámáru kereskedelmi jellegűnek minősül, az utas részére sem a belföldi forgalom számára, sem behozatali előjegyzésben nem vámkezelhető.

5. Ha a 3. pontban foglalt rendelkezések szerint vámkezelhető áruk együttes belföldi forgalmi értéke a 8000 Ft-ot, csoportos útlevéllel utazó, devizabelföldi utasok esetében pedig a 2000 Ft-ot meghaladja az említett forintkereten felül behozott vámáruk vámkezeléséhez a MNB engedélye szükséges. Devizakülföldi utasok által a 3. pontban meghatározott mennyiségben behozott vámáruk vámkezeléséhez a MNB engedélyét nem kell megkövetelni.

6. Az utas a kereskedelmi jellegű vagy engedély hiánya miatt részére nem vámkezelhető vámárut külföldre visszaviheti vagy állami vállalat útján történő értékesítés céljából a vámhivatalnak felajánlhatja. Jogában áll az utasnak állami vállalat útján történő értékesítés céljából a részére egyébként vámkezelhető vámárukat is felajánlani.

7. A 6. pont szerint értékesítésre felajánlott vámáruk eladási árának 80%-át vám címén kell elszámolni, a fennmaradó összeget pedig az utas részére kell kifizetni.

8. Jogi személy részére az Utasforgalmi Vámtarifa alapján történő vámkezelés esetében a beérkező vámáru - a személygépkocsi kivételével - mennyiségére tekintet nélkül az Utasforgalmi Vámtarifa 3. hasábjában meghatározott vámtétellel vámkezelhető. Az 5000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű vámáruk vámkezeléséhez azonban a MNB, a 3. pontban meghatározott meny-nyiséget meghaladó mennyiségű vámáru vámkezeléséhez pedig a Külkereskedelmi Minisztérium engedélye is szükséges.

9. Csoportos útlevéllel utazó devizabelföldi utasok megjelölésen a nem egyéni útlevéllel utazókat, valamint az útlevél fajtájára tekintet nélkül a magyar utazási irodák (IBUSZ, EXPRESS) valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa (SZOT) által szervezett, ezek megbízottja által vezetett csoportos utazásban részt vevő és az említett utazási irodák, illetőleg a SZOT részvételi jegyével ellátott devizabelföldi személyeket kell érteni.

10. Gépkocsinak az Utasforgalmi Vámtarifa vámtétele szerint történő vámkezeléséhez a gépkocsi műszaki állapotát tanúsító, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes szerve által kiállított igazolás (bizonylat, jegyzőkönyv) szükséges.

11. Az érdekelt kérelmére az Utasforgalmi Vámtarifa vámtételével a 70%-os műszaki állapotot el nem érő használt személygépkocsi is vámkezelhető. Ebben az esetben a vámkezelés 70%-os műszaki állapot alapulvételével történik

12. Nem kell a vámot megfizetni az utas által magával hozott vagy általa külföldön feladott, az Utasforgalmi Vámtarifa I-IV. árucsoportjába tartozó áruk után, ha azok mennyisége az Utasforgalmi Vámtarifa 4. hasábjában meghatározott mennyiséget, együttes belföldi forgalmi értéke pedig személyenkent a 4000 Ft-ot, illetőleg csoportos útlevéllel utazó devizabelföldi utasok esetében az 1000 Ft-ot nem haladja meg. Ez a rendelkezés az Utasforgalmi Vámtarifa V. árucsoportjába tartozó árukra is alkalmazható, ha a vásárlás külföldön szabadon felhasználható fizetőeszközből történt. A személyenként megállapított vámkedvezményt ugyanazzal az áruval kapcsolatban összevontan alkalmazni még együtt utazó családtagok esetében sem szabad.

13. A 12. pontban meghatározott kedvezmény a 16. életévet be nem töltött és az útlevélben együtt utazó családtagnak feltüntetett személy, továbbá a jogi személy részére történő vámkezelés esetében nem alkalmazható.

14. Az egy évet meg nem haladó, de négy hónapnál hosszabb ideig tartó hivatalos kiküldetésből vagy tanulmányútról végleg hazatérők (ideértve az írókat, művészeket stb.-t is) a 12. pontban meghatározott értékű árukon kívül még egy darab 6000 Ft belföldi értéket meg nem haladó értékű, az Utasforgalmi Vámtarifa V/2. száma alá tartozó árut is vámmentesen hozhatnak be.

15. A 12. és 14. pontban foglalt rendelkezés szerint a vám megfizetése nélkül kiadott árukat csak az értékesítés céljából kért vámkezelés időpontjában érvényes jogszabályok szerint kiszabott vám megfizetése után szabad értékesíteni.

16. Utasok az általuk behozott, illetőleg kivinni szándékozott árukról - a vám- és engedélymentes sen behozható, illetőleg kivihető útiholmi kivételével - részletes felsorolással kiállított "Vám- és devizanyilatkozat" benyújtásával kötelesek írásbeli árunyilatkozatot adni.

17. A vám- és engedélymentesen behozható, illetőleg kivihető útiholmikról szóbeli árunyilatkozat adható. Ha az engedélymentesen kivinni szándékozott útiholmik között levő értékesebb árukról _ a vámmentes visszahozatal biztosítása érdekében - az utas írásbeli árunyilatkozatot ad, a kiviteli ellenőrzés megtörténtét igazolni kell.

2. számú melléklet az 1/1966. (III. 1.) PM-KkM együttes rendelethez

AJÁNDÉK VÁMTARIFA

Ajándék Vámtarifa végrehajtási utasítása

1. Az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint kell vámkezelni azt a nem kereskedelmi jellegű vámárut, amelyet külföldről ajándék címén küldtek be, vagy amelyet utasforgalomban az utasmegbízás alapján - harmadik személy részére magával hoz és ezt a körülményt a vámkezeléskor írásban bejelenti.

2. Az Ajándék Vámtarifában meghatározott vámtétel szerint kiszabott vám a vámforgalmi-adót is magában foglalja.

3. Az Ajándék Vámtarifa alapján történő vámkezeléshez behozatali engedély nem szükséges. Egyes áruknak az államhatáron át lebonyolódó forgalmát tiltó vagy korlátozó jogszabályok rendelkezéseit azonban ilyen vámkezelés során is érvényesíteni kell.

4. Egy címzett részére egy év alatt - az 5. és 6. pontban foglaltak kivételével - az Ajándék Vámtarifa I-IV. árucsoportjába tartozó áruk közül a 3. hasábban meghatározott vámtétellel legfeljebb csak a 4. hasábban meghatározott árumennyiség, az V. árucsoportba tartozó áruk közül pedig fajtánként csak 1 db vámkezelhető. A I-IV. árucsoportba tartozó áruknak azt a mennyiséget, amely a 4. hasábban meghatározott mennyiséget legfeljebb egyszeres mértékben meghaladja, 100%-os értékvámmal kell kezelni. Ezt a mennyiséget meghaladó mennyiségű áru a címzett részére nem vámkezelhető.

5. Jogi személy részére ajándékba küldött árut -a személygépkocsi kivételével - mennyiségére tekintet nélkül az Ajándék Vámtarifa 3. hasábjában meghatározott értékvámmal kell vámkezelni.

6. Jogi személy részére ajándékba küldött, 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű vámáru vámkezeléséhez a Külkereskedelmi Minisztérium, 5000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű vámáru vámkezeléséhez pedig még a MNB engedélye is szükséges.

7. Kisiparosok részére ajándékba küldött gépeket, készülékeket, szerszámokat és műszereket a belföldi forgalmi érték alapulvételével számított 60%-os, nyersanyagokat és félkészárukat pedig 70%-os vámtétel szerint kell vámkezelni. A vámkezeléshez a KIOSZ igazolása, 1000 Ft belföldi forgalmi értéket meghaladó értékű küldemény esetében pedig még a MNB engedélye is szükséges.

8. Az Ajándék Vámtarifa V. árucsoportjába tartozó és 5000 Ft belfödi forgalmi értéket meghaladó értékű tartós használati tárgy csak a MNB engedélyével vámkezelhető. A MNB egyes áruféleségek tekintetében a vámkezeléshez szükséges devizahatósági engedély megadására vám- és pénzügyőrségi szervet is felhatalmazhat.

9. Ha az ajándékba küldött vámáruk mennyisége a 4. pontban foglalt rendelkezések szerint vámkezelhető áruk mennyiségét meghaladja, vagy ha a címzett a vámkezeléshez szükséges engedélyt bemutatni nem tudja, kérheti az egész küldeménynek - megosztás nélkül - a feladó címére történő visszaküldését vagy a nem vámkezelhető mennyiséget állami vállalat útján történő értékesítés céljából a vámhivatalnak felajánlhatja. Jogában áll a megajándékozottnak állami vállalat útján történő értékesítés céljából a részére egyébként vámkezelhető vámárukat is felajánlani.

10. A 9. pont szerint értékesítésre felajánlott vámáruk eladási árának 80%-át vám címén kell elszámolni, a fennmaradó összeget pedig a címzett részére kell kifizetni.

11. A nem vámkezelhető ajándékküldeménynek a feladó részére történő visszaküldéséhez, ha azt a fuvarozó vállalat vagy a posta nem eredeti szállítási okmánnyal szállítja vissza, a MNB kiviteli engedélye is szükséges.

12. Gépkocsinak az Ajándék Vámtarifa vámtételei szerint történő vámkezeléséhez a gépkocsi műszaki állapotát tanúsító, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium illetékes szerve által kiállított igazolás (bizonylat, jegyzőkönyv) szükséges.

13. Az érdekelt kérelmére az Ajándék Vámtarifa vámtételével a 70%-os műszaki állapotot el nem érő használt személygépkocsi is vámkezelhető. Ebben az esetben a vámkezelés 70%-os műszaki állapot alapulvételével történik.

14. Az Ajándék Vámtarifa vámtétele szerint csak a hatósági orvosi bizonyítványban előírt mennyiségű és csak gyári kiszerelésű gyógyszert szabad vámkezelni. A címzett jogosult a részére érkezett és az Ajándék Vámtarifa vámtétele szerint vámkezelhető gyógyszert rokonai, illetőleg eltartottja vagy eltartója részére ellenérték nélkül átengedni (cedálni). Az engedményes részére azonban a gyógyszer csak akkor vámkezelhető, ha hatósági orvosi bizonyítvánnyal igazolja, hogy a részére átengedett gyógyszerre szüksége van.

15. Az Ajándék Vámtarifa rendelkezései szerint a belföldi forgalom számára vámkezelt, de a 14. pontban meghatározott személyek által fel nem használt gyógyszer belföldön csak a Gyógyáruértékesítő Vállalat (Budapest, V., Garibaldi u. 2. sz.) útján hozható forgalomba, azt más részére sem ellenszolgáltatás mellett, sem anélkül elidegeníteni nem szabad.

16. Az ajándékba küldött gyógyászati segédeszközök és fogászati anyagok vámkezeléséhez az Egészségügyi Minisztérium Orvosi Műszerügyi Intézete (Budapest, XII., Alkotás u. 43.) előzetes engedélye szükséges. A címzett jogosult a gyógyászati segédeszközöket és fogászati anyagokat a 14. pontban foglalt feltételek mellett átengedni (cedálni).

17. A belföldi forgalom számára vámkezelt és a 14. pontban meghatározott személyek által fel nem használt gyógyászati segédeszköz és fogászati anyag csak az Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat (Budapest, V., Bajcsy Zsilinszky út 24.) útján hozható forgalomba, azt más személy részére sem ellenszolgáltatás mellett, sem anélkül elidegeníteni nem szabad.