7/1976. (II. 26.) MÉM rendelet

a kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek szakemberellátásának támogatását szolgáló egyes intézkedésekről

A kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek gazdálkodásának fejlesztéséről szóló 1059/1974. (XI. 15.) Mt. h. számú határozat 2. e) pontjában foglaltak végrehajtására - a pénzügyminiszterrel, a belkereskedelmi miniszterrel, az építésügyi és városfejlesztési miniszterrel, a munkaügyi miniszterrel, az oktatási miniszterrel, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökével, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsával és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - az alábbiakat rendelem:

Üzemfejlesztési tervek végrehajtását vállaló szakemberek foglalkoztatásának támogatása

1. §

(1) Kedvezőtlen adottságú termelőszövetkezetek és mezőgazdasági szakszövetkezetek (a továbbiakban: mezőgazdasági szövetkezetek) a szakmai vezetés színvonalának emelése céljából állami támogatásban részesülhetnek, ha

a) a 12/1975. (VII. 28.) MÉM rendeletnek (a továbbiakban: FR) megfelelően elkészített üzemfejlesztési tervvel (a továbbiakban: fejlesztési terv) rendelkeznek,

b) a fejlesztési terv megvalósításához a megyei tanács végrehajtó bizottsága (a továbbiakban: megyei végrehajtó bizottság) fejlesztési támogatást engedélyez és

c) olyan szakembert foglalkoztatnak, aki a szövetkezet fejlesztési tervének megvalósítására kötelezettséget vállal.

(2) A megyei végrehajtó bizottság előzetes hozzájárulásával támogatásban részesíthető az a mezőgazdasági szövetkezet is, amely a megyei tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv) által elfogadott írásbeli nyilatkozatban kötelezettséget vállal a fejlesztési terv határidőben való elkészítésére és a terv elkészítése, valamint annak végrehajtása érdekében szakembert foglalkoztat. Külső szerv részére adott tervezői megbízáshoz támogatás nem adható.

2. §

(1) A kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetek körét a 42/1975. (XI. 15.) PM-MÉM együttes rendelet 35. §-a állapítja meg.

(2) E rendelet alkalmazása szempontjából szakember a mezőgazdasági (mezőgazdasági gépész-, kertész-, agrár-) mérnök, az erdőmérnök, az egyéb egyetemi végzettségű szakember (állatorvos, gépész stb. mérnök, okleveles közgazdász), az üzemmérnök, a felsőfokú technikumot végzett szaktechnikus és az üzemgazdász, ha legalább öt éves szakmai gyakorlata van és a mezőgazdasági szövetkezetben főmezőgazdászi (főagronómus, főkertész, főállattenyésztő), főkönyvelői, főmérnöki, főágazat- vagy szervezeti egység- (üzemegység-, kerület-, szakosított telep) vezetői munkakört tölt be, vagy elnökként (elnökhelyettesként) működik.

(3) Mezőgazdasági szakszövetkezetek részére támogatást lehet engedélyezni középfokú végzettségű szakemberek foglalkoztatásához is.

3. §

Támogatást az a mezőgazdasági szövetkezet kérhet, amelynek közgyűlése a fejlesztési tervet a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv javaslatai, valamint a megyei végrehajtó bizottságnak a fejlesztési támogatás ügyében hozott döntése ismeretében az FR 6. §-a (6) bekezdésében foglaltaknak megfelelően megtárgyalta, és a terv megvalósítására határozatban kötelezettséget vállalt. A közgyűlési határozatba kell foglalni azt is, hogy a szövetkezet - a 6. § (1) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - saját erőből mekkora javadalmazást nyújt a szakember részére.

4. §

(1) A fejlesztési terv végrehajtására (kidolgozására) alkalmas és a munkakör betöltéséhez jogszabályokban meghatározott feltételeknek megfelelő szakember kiválasztása a mezőgazdasági szövetkezet feladata.

(2) A szakembert a szövetkezet munkamegállapodás megkötésével tagként vagy határozatlan, illetőleg határozott időre szóló munkaviszony alapján alkalmazottként foglalkoztathatja.

(3) A határozott időre szóló munkaviszony a fejlesztési terv végrehajtására előirányzott idő tartamára - legfeljebb azonban öt évre - köthető.

5. §

(1) A szakembernek a mezőgazdasági szövetkezet vezetősége részére adott írásbeli nyilatkozatban kötelezettséget kell vállalnia arra, hogy

a) a fejlesztési tervnek a munkakörébe tartozó feladatait végrehajtja és

b) tagsági, illetőleg munkaviszonyát a támogatás folyósításának ideje alatt terhére róható okból nem szünteti meg.

(2) Nem róható fel a szakembernek a tagsági viszony megszüntetése, ha ahhoz a jogszabály értelmében a vezetőségnek hozzá kell járulni. A munkaviszony megszüntetése akkor nem róható a szakember terhére, ha az méltánylást érdemlő alapos okból, a jogszabályok megtartásával történt. Más szövetkezetbe való átlépés vagy áthelyezés akkor nem róható fel a szakembernek, ha a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv kezdeményezésére olyan mezőgazdasági szövetkezetbe történt, amely fejlesztési tervének megvalósításához fejlesztési támogatásban részesül.

(3) Az egy évet meg nem haladó keresőképtelenség, a szülési szabadság, a gyermekgondozás céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság egy évet meg nem haladó része, valamint a tartalékos katonai szolgálat ideje az (1) bekezdés b) pontja szerint vállalt működés időtartamába beszámít.

(4) Ha a fejlesztési tervet nem a szakember készítette, vagy annak elkészítésében csak részben működött közre, nyilatkoznia kell, hogy a tervet ismeri és azzal egyetért.

6. §

(1) A mezőgazdasági szövetkezet a szakember munkadíját (munkabérét, a továbbiakban: munkadíj) az irányadó jogszabályi rendelkezések [a 35/1967. (X. 11.) Korm. rendeletnek a 19/1975. (VI. 18.) MT rendelettel megállapított 110/A-D §-a (a továbbiakban: R.), alkalmazottak esetében a 7/1973. (V. 13.) MÉM és a 15/1975. (VIII. 22.) MÉM rendelettel módosított és kiegészített 12/1971. (X. 13.) MÉM rendelet] alapulvételével, a megfelelő munkaköri díjtétel alsó és felső határa között állapítja meg. A munkadíj összegét a szövetkezet év közben belső díjazási szabályainak megfelelően - alkalmazottak esetén a munkaszerződés erre vonatkozó kikötése szerint - folyósítja. A megállapított összeget a szakemberrel kötött munkamegállapodásban (alkalmazottak esetében munkaszerződésben) annak feltüntetésével kell rögzíteni, hogy a szakember ezen felül mekkora állami támogatásban részesül.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet az általa adott munkadíjon felül a szakember részére - az erre vonatkozó jogszabályok, illetőleg jövedelemelosztási szabályainak megfelelően - kiegészítő részesedést (kiegészítő munkabért) és prémiumot is adhat. A munkamegállapodásban (munkaszerződésben) megállapított, besorolás szerinti munkadíjat a támogatás megindítását követő egy év elteltével emelheti, illetőleg egy év elteltével a vonatkozó jogszabályok keretei között személyi fizetést is megállapíthat.

(3) A szakembernek a munkadíjból, támogatásból, kiegészítő részesedésből (kiegészítő munkabérből), a szövetkezettől és állami támogatásból származó prémiumból és az egyéb közös munka utáni juttatásból származó együttes jövedelme nem haladhatja meg a mezőgazdasági szövetkezet által megállapított munkadíj és a kifizethető legmagasabb állami támogatás együttes összegének 50%-kal növelt határértékét. Személyi fizetés esetén a felső határ a személyi fizetés összegével túlléphető.

(4) A (3) bekezdésben említett 50%-os felső határösszegbe nem számít be a külső szerv által adott kitüntetéssel járó jutalom, a társulások testületi szerveiben betöltött tisztség után a küldő mezőgazdasági szövetkezet által adható egyszeri jutalom, valamint a nem bérjellegű juttatások (háztáji föld megváltása, kiküldetési költségtérítés vagy átalány stb.).

7. §

(1) Az állami támogatás az R. 2. számú mellékletében a szakember munkakörére meghatározott díjtétel felső határának 50%-át kitevő összeg erejéig terjedhet.

(2) A támogatás összegét az engedélyező határozatban megállapított határidő eltelte előtt csökkenteni nem szabad.

(3) Ha a szakember részére a szövetkezet az általa adott munkadíjon felül prémiumot állapít meg, e prémiumát a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv - a mezőgazdasági szövetkezetek illetékes területi szövetsége véleményének meghallgatásával - a megyei tanács végrehajtó bizottsága pénzügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szervével (a továbbiakban: megyei pénzügyi szakigazgatási szerv) egyetértésben a foglalkoztatás első évében az állami támogatás 50%-áig, a második évben az állami támogatás 40%-áig terjedő összeggel kiegészítheti; az ezt követő években a mezőgazdasági szövetkezettel azonos mértékű prémiumot állapíthat meg az állami támogatás után is.

(4) Az állami támogatás és a (3) bekezdés szerint megállapítható prémium a szövetkezet által saját erőből adott munkadíjon (kiegészítő részesedésen, kiegészítő munkabéren, prémiumon) felül jár.

8. §

(1) Állami támogatás egy mezőgazdasági szövetkezetben legfeljebb öt szakember foglalkoztatásához engedélyezhető. Ha a mezőgazdasági szövetkezet más mezőgazdasági szövetkezettel egyesül, a korábban megállapított támogatásokat azok lejártáig az említett kereten felül folyósítani kell, ha az egyesült szövetkezet a fejlesztési terv további megvalósítását közgyűlési határozattal vállalja, és ehhez fejlesztési támogatásban részesül.

(2) Az állami támogatást a fejlesztési terv végrehajtásának előirányzott idejére, határozott időre alkalmazott szakember [4. § (3) bek.] esetében az alkalmazás időtartamára, de minden esetben legfeljebb öt évre lehet engedélyezni. Ha a mezőgazdasági szövetkezet a támogatás megállapítását követően sorkatonai szolgálatra behívott, gyermekgondozási segély miatt díjazás nélküli szabadságban részesített, tartós külföldi szolgálatra rendelt vagy előreláthatóan egy évnél hosszabb ideig keresőképtelen szakember helyettesítésére más szakembert foglalkoztat, ehhez a helyettesítés idejére is meg lehet állapítani támogatást.

9. §

(1) Szünetel az állami támogatás folyósítása arra az időre, amelyre munkadíj, illetőleg munkabér sem fizethető (sorkatonai szolgálat, munkaviszonyban álló szakember keresőképtelensége, szülési szabadsága, gyermekgondozás céljából igénybe vett díjazás nélküli szabadság stb.).

(2) Meg kell szüntetni az állami támogatást, ha

a) a szakembernek a mezőgazdasági szövetkezettel fennálló tagsági vagy munkaviszonya megszűnik,

b) a szakembert olyan munkakörbe helyezik át, amelyben támogatás - a 2. § (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével - nem adható.

(3) Meg kell vonni az állami támogatást, ha a szakember

a) munkáját nem végzi megfelelően,

b) a feladatra nem alkalmas.

(4) A támogatás megvonása esetén a szakember helybenmaradásra vállalt kötelezettsége [5. § (1) bek. b) pont] alól mentesül.

(5) Fegyelmi eljárás során elrendelt felfüggesztés esetén a munkadíj meghatározott százalékának visszatartását kimondó rendelkezés hatálya kiterjed a támogatásra is. Ha a felfüggesztő határozat e kérdésben nem rendelkezik, a felfüggesztés idejére a támogatás 50%-át kell visszatartani.

(6) A mezőgazdasági szövetkezettel tagsági viszonyban álló szakember keresőképtelensége, illetőleg szülése esetén az állami támogatást a betegségi, illetőleg szülési segélyre megállapított százalékos mértékben kell folyósítani.

10. §

(1) A támogatás szünetelésének vagy megvonásának idejére állami támogatásból prémium [7. § (3) bek.] nem fizethető. Ha a szünetelés a naptári évben hat hónapnál rövidebb ideig tartott, a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv a megyei pénzügyi szakigazgatási szervvel egyetértésben - a 7. § (3) bekezdésében meghatározott feltételek szerint -a kieső időre is megállapíthat arányos mértékű prémiumot.

(2) A tagsági vagy munkaviszony megszűnése esetén állami támogatásból a 7. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembevételével a tagsági, illetőleg munkaviszonyban töltött idővel arányos prémium adható, feltéve, hogy a tagsági viszony, illetőleg munkaviszony megszüntetése nem a jogszabályok megszegésével vagy más, a szakember terhére róható okból történt.

11. §

A megyei végrehajtó bizottság a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi, valamint pénzügyi szakigazgatási szerv együttes javaslatára, az illetékes területi szövetség véleményének meghallgatása után, az állami támogatás visszafizetésére kötelezheti a mezőgazdasági szövetkezetet, ha az üzemfejlesztési tervet felróható okból nem teljesíti.

12. §

(1) Az állami támogatás a tagsági viszonyban, illetőleg munkaviszonyban járó juttatások, valamint társadalombiztosítási járulék, nyugdíjjárulék és a társadalombiztosítási szolgáltatások szempontjából munkadíjnak, illetőleg munkabérnek minősül és az átlagkeresetbe beszámít. A szakembert terhelő levonásokra, valamint a tévesen folyósított támogatás visszafizetésére az erre vonatkozó termelőszövetkezeti, illetőleg - alkalmazottak tekintetében - munkajogi szabályokat kell alkalmazni.

(2) Tagsági pótlék szempontjából a támogatást figyelmen kívül kell hagyni. A mezőgazdasági szövetkezet ettől közgyűlési határozattal eltérhet, a tagsági pótlék azonban a szakember éves személyi jövedelmének felső határa (6. § (3) bekezdés) szempontjából a jövedelembe beszámít.

Egyéb támogatások

Lakásépítés

13. §

(1) A támogatással foglalkoztatott és a szövetkezet székhelyén vagy annak közelében letelepedni kívánó szakember lakásigényének kielégítése céljából a mezőgazdasági szövetkezet részére a tanácsi bérlakásokra irányadó törvényes lakásigény felső mértékének megfelelő, de legfeljebb három szobás, közművesített (víz, villany) lakás építéséhez az építési költség 50%-át - a szakembertámogatási keret terhére - vissza nem térítendő lakásépítési támogatásként lehet engedélyezni. A lakásépítési támogatás összegének meghatározásánál a 2/1974. (I. 17.) OT-PM-ÉVM együttes rendelettel kiadott építési műszaki-gazdasági normatívákat, illetőleg az azokban meghatározott költségszintet kell irányadónak tekinteni.

(2) A szövetkezet által állami támogatás igénybevételével épített lakóház a szövetkezet tulajdona. A lakóház az állóeszköz nyilvántartásba vételtől számított 25 év alatt elidegenítési és terhelési tilalom alatt áll. Ez alól kivételesen indokolt esetben a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv a megyei pénzügy szakigazgatási szervvel egyetértésben felmentést adhat, ha a szövetkezet az igénybe vett állami támogatást visszafizeti.

(3) A lakás használatára a szövetkezet és a szakember között a jogszabályoknak megfelelő lakásbérleti szerződést kell kötni. A bérleti szerződésben a szövetkezet javára a szakember tagsági viszonyának, illetőleg munkaviszonyának megszűnése esetére felmondási jogot kell kikötni [1/1971. (II. 8.) Korm. rendelet 73. §].

Egyéni lakásépítés támogatása

14. §

(1) Ha a szakember a támogatás engedélyezését követően a mezőgazdasági szövetkezet székhelyén vagy annak közelében lakóházat épít vagy lakóházat (lakást) vásárol, kérelmére 25 000 Ft, ezen felül minden eltartott gyermek után 5000 Ft-tal magasabb összegű építési segélyt kell engedélyezni részére, feltéve, hogy tulajdonszerzési korlátozás alá nem esik, illetve a 13. §-ban meghatározott lakásjuttatásban nem részesül.

(2) Nem illeti meg az (1) bekezdésben meghatározott segély azt a szakembert, aki e rendelet hatálybalépését megelőzően érvényben volt jogszabályok alapján 5 éven belül letelepedési segélyben részesült, vagy - ezt megelőzően is - másodszori letelepedési segélyt kapott.

(3) Az építési segély 50%-át az építési engedély kiadása után, további 50%-át az építkezés megkezdését követően kell folyósítani. Vásárlás esetén a segély a tényleges beköltözés igazolása után folyósítható.

15. §

(1) Az építési segélyt vissza kell fizetni, ha a szakember az annak felhasználásával épített (vásárolt) épületet öt éven belül elidegeníti vagy bérbeadja.

(2) Ha a szakember a vállalt időtartamot terhére róható okból nem tölti el a mezőgazdasági szövetkezetben, az építési segélynek a le nem töltött idővel arányos részét köteles visszafizetni. Méltányos esetben mérséklésnek, a kirótt összeg megfizetésére pedig részletfizetési kedvezménynek van helye. Az esedékességig be nem fizetett összeget adók módjára kell behajtani.

(3) Ha az építési segélyben részesült szakember munkaviszonyát a mezőgazdasági szövetkezet a jogszabály megsértésével szünteti meg, és a munkaviszony helyreállítása nem lehetséges, a segély arányos része meg nem térülésével az államnak okozott kárt a mezőgazdasági szövetkezet köteles megtéríteni.

(4) A tagsági viszony megszűnése esetén a szövetkezeti igazolási lapon ("TIL-lap"), munkaviszony megszűnése esetén a munkavállalói igazolási lapon ("MIL-lap") fel kell tüntetni, hogyha szakember a mezőgazdasági szövetkezetben eltöltött ideje alatt részesült-e építési segélyben, és ha igen, mikor és milyen összegben.

Tanulmányi szerződések támogatása

16. §

(1) Kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezet részére indokolt esetben támogatást lehet engedélyezni arra a célra, hogy szakemberutánpótlásának biztosítása érdekében tanulmányi szerződést kössön az arra alkalmas fiatal tagokkal, alkalmazottakkal, azok gyermekeivel és kívülálló személyekkel.

(2) A tanulmányi szerződésekre a munkajogi szabályok ide vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a támogatásban részesített személy a szerződésben vállalt kötelezettségének megszegése miatt a felvett támogatás teljes vagy részbeni visszafizetésére köteles, a visszafizetett összeg a tanulmányokhoz nyújtott támogatás erejéig az államot illeti, és azt a folyósító szerv számlájára kell átutalni.

(3) A támogatás felhasználásával tanulmányi szerződést kötő szövetkezet a tanulmányi ösztöndíjban részesített személynek a kikötött időtartamon át történő kötelező helybenmaradásától a járási hivatal, illetőleg a városi tanács végrehajtó bizottsága mezőgazdasági és élelmezésügyi feladatokat ellátó szakigazgatási szerve (a továbbiakban: járási hivatal) hozzájárulásával eltekinthet, illetőleg foglalkoztatásáról más mezőgazdasági szövetkezet javára lemondhat, ha az érdekelt személynek a megszerzett képesítés szerinti foglalkoztatását az üzemi szervezet időközi változása miatt biztosítani nem tudja, a foglalkoztatást más mezőgazdasági szövetkezet kéri és ahhoz az érdekelt írásban hozzájárul. A tanulmányi szerződésből eredő jogok és kötelezettségek ebben az esetben az átvevő szövetkezetre szállnak, illetőleg vele szemben állnak fenn.

Továbbképzés támogatása

17. §

A MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet tanfolyamain, valamint a mezőgazdasági szövetkezeti vezetők tanfolyamos továbbképzésében résztvevő szakemberek javadalmazásának állami támogatásból fedezett részét a tanfolyam ideje alatt is folyósítani kell.

Gépkocsivásárlási hitel

18. §

A mezőgazdasági szövetkezetekben dolgozó szakemberek egyéni elbírálás alapján - a rendelkezésre álló hitel- és árukereten belül - személygépkocsi vásárlására hitelt kaphatnak.

Korábban engedélyezett támogatások

19. §

(1) E rendelet hatálybalépéséig érvényben volt jogszabályok alapján szakemberek javadalmazásának kiegészítésére engedélyezett vagy meghoszszabbított támogatásokat az engedélyező határozatban megállapított időpontig változatlan összegben folyósítani kell. E rendelet hatálybalépését követően e támogatásokat meghoszabbítani nem lehet.

(2) Ha e rendelet 1-8. §-a alapján olyan szakember részére állapítanak meg támogatást, aki a korábbi jogszabályok szerint megállapított vagy meghosszabbított támogatásban részesül, az új támogatási határozat jogerőre emelkedésével a korábbi támogatásról szóló határozat érvényét veszti.

(3) Az (1) bekezdésben említett támogatások összegét azon a címen, hogy a mezőgazdasági szövetkezet az általa adott javadalmazást időközben növelte, csökkenteni vagy megvonni nem lehet; a munkaköri díjtétel felső határát meghaladó növelést - legfeljebb a díjtétel felső határa 30°/()-kal növelt összegéig - személyi fizetésnek kell tekinteni. Az ilyen címen személyi fizetésben részesülő szakember a személyi fizetésben részesíthetők létszámába beszámít.

(4) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásokra is értelemszerűen alkalmazni kell e rendelet 9., 12., 16., 17. és 22-25. §-át.

Társadalombiztosítási rendelkezések

20. §

(1) Az 1959. évi január hó 1. napja ós az 1964. év december hó 31. napja között eltelt időben a jogszabályok alapján munkaviszonyból mezőgazdasági szövetkezetibe átirányított elnökök és szakemberek (mezőgazdász, állattenyésztő, kertész-, erdőmérnök, állatorvos, legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező könyvelők, technikusok) társadalombiztosítási jogállásáról a 17/1975. (VI. 14.) MT rendelet 130. §-a rendelkezik. E szempontból átirányítottnak kell tekinteni azokat a szakembereket is, akik munkahelyüket 1964. évi december hó 31-ét megelőzően elrendelt újabb átirányítás (továbbirányítás), vagy az említett időpontot követően kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetbe történt áthelyezés vagy átlépés folytán változtatták, mindaddig, amíg e szövetkezetben maradtak. A szövetkezetnek más mezőgazdasági szövetkezettel történt egyesülése esetén az átirányított személy társadalombiztosítási helyzetét a munkaköri beosztás megváltozása nem érinti.

(2) Az (1) bekezdés rendelkezései irányadók tagsági viszony esetén is az 1964. évi december hó 31. napját követően e rendelet hatálybalépéséig munkaviszonyból kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetbe áthelyezett szakemberekre (egyetemet, főiskolát végzett mezőgazdasági vagy egyéb mérnökök, mezőgazdászok, állattenyésztők, kertészek, üzemgazdászok, erdőmérnökök, állatorvosok, szaktechnikusok, legalább mérlegképes könyvelői képesítéssel rendelkező könyvelők), továbbá azokra a szakemberekre is, akik működésüket 1965. január hó 1. napjától e rendelet hatálybalépéséig eltelt időben kezdő szakemberként mezőgazdasági szövetkezetben kezdték, illetőleg 1965. évi január hó 1. napján mezőgazdasági szövetkezetben gyakornokként működtek, ha ugyanabban a szövetkezetben maradtak vagy áthelyezéssel, illetőleg átlépéssel kerültek más, kedvezőtlen adottságú mezőgazdasági szövetkezetbe.

(3) Az (1) és a (2) bekezdésben említett szakemberek részesedése után: a szövetkezetet terhelő társadalombiztosítási járulékot a tagok részesedése után lerótt járulék magában foglalja. A tagokat terhelő progresszív nyugdíjjárulékot az általános rendelkezések szerint kell leróni.

A támogatások engedélyezése és folyósítása

21. §

(1) A fejlesztési terv megvalósításához az 1-8. § rendelkezései szerint adható állami támogatást a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szervnek, valamint a megyei pénzügyi szakigazgatási szervnek a mezőgazdasági szövetkezetek illetékes területi szövetsége véleménye meghallgatásával előterjesztett javaslatára a megyei végrehajtó bizottság engedélyezi. A szakemberek foglalkoztatásához nyújtott támogatásról külön határozatban kell rendelkezni.

(2) E rendeletben szabályozott egyéb támogatások közül

- a lakásépítési támogatást (13. §), valamint az építési segélyt [14. § (1) bek.] a megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi szakigazgatási szerv,

- a tanulmányi szerződések kötését [16. § (1) bekezdés], valamint a továbbképzést szolgáló (17. §) támogatást a járási hivatal állapítja meg.

(3) A támogatás módosítására és megszüntetésére az engedélyező szerv jogosult. A támogatás megállapításáról, módosításáról és megszüntetéséről indokolt határozatban kell rendelkezni.

(4) A mezőgazdasági szövetkezet kérelméhez csatolni kell:

a) javadalmazás céljára kért támogatás (1-8. §) esetén a közgyűlési határozatnak a fejlesztési terv jóváhagyását tartalmazó kivonatát, a szakember kötelezettségvállaló nyilatkozatát, a tagsági viszony vagy munkaviszony fennállásáról szóló igazolást és a szakember iskolai végzettségét tartalmazó igazolást, továbbá a foglalkoztatáshoz jogszabályilag megkívánt egyéb igazolásokat;

b) lakásépítéshez kért támogatás esetén az építési engedélyt és a költségvetést, valamint a szakembernek a mezőgazdasági szövetkezet által láttamozott nyilatkozatát a 13. § (1) bekezdése szerinti lakásigényének mértékéről;

c) tanulmányi szerződéshez kért támogatás esetén a tanulmányi szerződést.

(5) A szakember az építési segély [14. § (1) bek.] iránti kérelmét a mezőgazdasági szövetkezet útján terjesztheti elő. A kérelemhez csatolni kell

- az építési engedélyt, illetőleg a szövetkezet igazolását az építkezés megkezdéséről,

- a szakembernek a szövetkezet által láttamozott nyilatkozatát az általa eltartott gyermekek számáról,

- az illetékes tanácsi szakigazgatási szerv igazolását arról, hogy tulajdonszerzési korlátozás nem áll fenn, illetőleg

- a szakember írásbeli nyilatkozatát arról, hogy a korábbi jogszabályok alapján másodszori letelepedési segélyt, illetve a kérelem benyújtását megelőző 5 éven belül letelepedési segélyt nem kapott.

(6) Hivatalosan ismert tényekről vagy adatokról igazolást kérni nem kell.

(7) A gépkocsivásárlási hitel igénylésének módját külön rendelkezés szabályozza.

22. §

(1) A rendeletben szabályozott valamennyi támogatást a rendelkezésre bocsátott pénzügyi előirányzaton belül lehet engedélyezni.

(2) A támogatási keret maradványa a következő évre átvihető és ebben az évben lakásépítési támogatás (13. §) céljára felhasználható.

23. §

(1) A rendeletben meghatározott támogatásokat a megyei pénzügyi szakigazgatási szerv vagy annak rendelkezésére a járási hivatal a mezőgazdasági szövetkezetnek folyósítja. Az állami támogatást [7. § (1) bek.] teljes összegben, havonta rendszeresen folyósítani kell, a prémiumkiegészítés [7. § (3) bek.] a zárszámadás jóváhagyása után állapítható meg és folyósítható. A prémiumkiegészítésre előleg nem adható.

(2) A javadalmazások kiegészítésére nyújtott támogatásokkal a munkáltatót terhelő társadalombiztosítási járulékot is át kell utalni.

24. §

(1) A mezőgazdasági szövetkezet a folyósított támogatást csak jogcímének megfelelő célra használhatja fel, kifizetését sem résziben, sem egészben nem tarthatja vissza.

(2) A mezőgazdasági szövetkezet köteles a támogatást folyósító szervnek haladéktalanul bejelenteni a szakember tagsági viszonyának vagy munkaviszonyának megszünését, más - támogatással be nem tölthető - munkakörbe helyezését és minden olyan távollétét, amelynek tartamára részesedés (munkabér) nem jár [10. § (1) bek.].

(3) A jogcímét vesztett, vagy bármely okból nem folyósítható támogatást haladéktalanul viszsza kell utalni.

25. §

E rendelet végrehajtása során hozott államigazgatási határozatokkal összefüggő vitás ügyek elbírálása az 1957. évi IV. törvénnyel szabályozott államigazgatási eljárás útjára tartozik. A szakember tagsági, illetőleg munkaviszonyából eredő viták eldöntésére a termelőszövetkezeti törvény és végrehajtására kiadott jogszabályok, munkaviszonyban álló szakemberek vitái tekintetében ezenfelül a Munka Törvénykönyve és végrehajtási szabályainak rendelkezései az irányadók.

26. §

Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti a 11/1971. (VII. 17.) MÉM és az 1/1973. (I. 8.) MÉM rendelettel módosított és kiegészített 2/1971. (III. 20.) MÉM rendelet, a 11/1963. (XI. 10.) FM rendelet még hatályos rendelkezései és a 3/1965. (III. 28.) FM rendelet.

Dr. Romány Pál s. k.,

mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter