11/1977. (III. 11.) MÉM rendelet

a kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról

A kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet végrehajtására kiadott 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet (a továbbiakban: R.) 30. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján - a belügyminiszterrel egyetértésben - a következőket rendelem:

A rendelet hatálya

1. § A rendelet hatálya kiterjed mindazokra az adatgyűjtési, földmérési és térképezési (a továbbiakban: földmérési) munkákra, amelyeket kisajátításhoz vagy az ehhez kapcsolódó kezelő-, használó változáshoz kell végezni.

Általános előírások

2. § (1)[1][2] Földmérési munkákra csak a kisajátításról szóló 1976. évi 24. törvényerejű rendelet (továbbiakban: Ktvr.) 18. § (1) bekezdésében meghatározott szakigazgatási szerv határozata alapján kerülhet sor.

(2)[3] Kisajátítási tervet (kisajátítási térképet és területkimutatást) kizárólag a 12/1969. (III. 11.) Korm. rendelet szerint földmérési munkára jogosult (a továbbiakban: földmérésre jogosult) készíthet.

(3) Közút, vasút és nyomvonalas vízilétesítmény, illetőleg repülőtér fel- és leszálló pályájának (a továbbiakban: vonalas létesítmény) építése, bővítése, szabályozása céljára a kisajátítási terv építési terv alapján, egyszerűsített eljárással, általában irodai tervezési munkával is készíthető. A vonalas létesítményhez tartozó és természetben is csatlakozó területeket, valamint a depónia- és anyagerő helyeket az egyszerűsített eljárásba be lehet vonni. Az egyszerűsített eljárásnál a kisajátítási terv tervrajzból és területkimutatásból áll.

(4) A (3) bekezdés szerint kisajátított területről az építési munkálatok befejezése után, a műszaki átadás-átvételtől számított egy éven belül el kell készíteni (nem egyszerűsített eljárással) a tényleges állapotnak megfelelő kisajátítási tervet, amely kisajátítási térképből és területkimutatásból áll.

Adatgyűjtés

3. §[4] (1) A földmérésre jogosult a kisajátítási terv elkészítéséhez a következő adatokat köteles beszerezni:

a) a terület fekvése szerint illetékes földhivataltól, fővárosban a kerületi földhivataltól (a továbbiakban: földhivatal)

a földmérési alaptérkép nyilvántartási példányának (a továbbiakban: nyilvántartási térkép) másolatát,

az érintett területen levő alappontok adatait,

az egyéb földmérési, illetve ingatlannyilvántartási adatokat (földkönyv és az ehhez tartozó változási jegyzék adatait, az érintett földrészletek addig felhasznált legmagasabb alátörés számát);

b) az érintett ingatlanokra vonatkozó tulajdoni lapok I-II. és III. részén az érvényes bejegyzésekről - a földmérésre jogosult által készített - egyszerű kivonatot; ezen fel kell tüntetni a tulajdonos szerzési jogcímét (pl. vétel, ajándék, öröklés, csere stb.), a bejegyzés időpontját - határozat számát -, illetőleg az egyéb jogosultat megillető jogcímet (pl. haszonélvezet, életjáradék, tartás stb.);

c)[5]

d) beruházás esetében a kisajátítást kérőtől (megrendelőtől) a területfelhasználási engedélyt, illetőleg vonalas létesítmény esetében a helyszíni bejárásról (szemléről) készült jegyzőkönyvet, valamint a jóváhagyott beruházási javaslat részét képező általános elrendezési tervet;

e) házhelyterület kijelölése esetében a kisajátítást kérőtől a házhelyterületet kijelölő határozatot;

f) mezőgazdasági és halászati termelőszövetkezet vagy mezőgazdasági szakszövetkezet (a továbbiakban: termelőszövetkezet) közös használatában levő területek esetében termelőszövetkezetenként, ezen belül fekvésenkénti bontásban (belterület, zártkert, külterület) a használatában levő állami tulajdont képező földek adatait (terület és kat. tiszta jövedelem).

(2)[6] A térképmásolatokat, a földkönyv és változási jegyzék adatait a földhivatallal, az alappontok adatait a megyei földhivatallal kell hitelesíttetni.

(3)[7] A földmérésre jogosultnak az ingatlannyilvántartásban még nem szereplő tulajdonost (használót) lakcímének és a használat jogcímének (pl. bejegyzett tulajdonos örökösei, új vevő stb.) megjelölésével fel kell tüntetni. A hiányzó adatokat (pl. tulajdonos lakcíme stb.) szükség esetében a helyszínen, a R. 49. § (1) bekezdésében meghatározott szakigazgatási szerv közreműködésével kell megállapítani.

(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell a kártalanítás céljára felhasználni kívánt csereingatlanokra is.

A kisajátítási terv

4. § (1) A kisajátítási tervhez az 1. számú melléklet szerint készült "Területkimutatás" című nyomtatványt kell használni.

(2)[8]

A kisajátítási terv és a vázrajz hatósági záradékolása

5. §[9] (1)[10] A kisajátítást kérő a kisajátítási tervet és a vázrajzot az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének nyújtja be. Az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjét a tervet és a vázrajzot záradékolás végett megküldi - a szakhatóságként közreműködő - első fokú építésügyi hatóságnak és azt követően a földhivatalnak.

(2)[11] Vonalas létesítmény céljára történő kisajátítás esetében a megépített létesítmény tényleges állapotának megfelelő kisajátítási tervet, továbbá az olyan kisajátítási tervet és vázrajzot, amelynél külterületen levő mező- vagy erdőgazdasági rendeltetésű földrészlet felosztása, illetve alakjának, vagy terjedelmének megváltoztatása következtében nem keletkezik 3000 négyzetméternél (833 négyszögölnél) kisebb földrészlet az illetékes közigazgatási hivatal vezetője a földhivatalnak küldi meg záradékolás céljából.

5/A. §[12] (1) A Magyar Köztársaság gyorsforgalmi közúthálózatának közérdekűségéről és fejlesztéséről szóló 2003. évi CXXVIII. törvény (a továbbiakban: Aptv.) 4. §-ának (1) bekezdése szerinti építtető, illetve a Tiszavölgy árvízi biztonságának növelését, valamint az érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi terv továbbfejlesztése) közérdekűségéről és megvalósításáról szóló 2004. évi LXVII. törvény (a továbbiakban: VTT tv.) 4. §-a szerinti beruházó - mint kisajátítást kérő - a kisajátítási tervet és az annak alapján elkészített, az egyes, változással érintett ingatlanokra vonatkozó változási vázrajzokat hat példányban a közigazgatási hivatal vezetőjéhez nyújtja be, aki azt záradékolás céljából nyolc napon belül megküldi a körzeti földhivatalnak.

(2) A körzeti földhivatal a benyújtott kisajátítási tervet és a változási vázrajzokat a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából megvizsgálja. A megfelelőnek talált kisajátítási tervet és a változási vázrajzokat - a beérkezéstől számított tizenöt napon belül - "Helyrajzi számozás és területszámítás helyes" záradékkal látja el, és visszaküldi a közigazgatási hivatalnak.

(3)[13] Ha a kisajátítási terv és a vázrajz a vonatkozó szakmai szabályzatban foglaltaknak nem felel meg, a körzeti földhivatal azt a beérkezésétől számított nyolc napon belül a szükséges módosítások végrehajtása céljából a kisajátítást kérőnek - nyolcnapos határidő kitűzésével - visszaküldi, egyidejűleg figyelmezteti a mulasztás jogkövetkezményeire.

Az építésügyi hatóság záradékolása

6. § (1) Az első fokú építésügyi hatóság ellenőrzi, hogy a kisajátítási terv megfelel-e a területfelhasználási engedélynek, illetőleg a házhelyterület-kijelölési határozatnak, az azokhoz tartozó terveknek, továbbá azt, hogy a kisajátítás és a csereingatlan megosztása során keletkező új telkek megfelelnek-e az Országos Építésügyi Szabályzat építési telkek alakítására vonatkozó rendelkezéseinek. Az építésügyi követelményeknek megfelelő kisajátítási tervet és a vázrajzot - az építésügyi hatóság - a beérkezéstől számított 15 napon belül engedélyezési záradékkal látja el.

(2)[14] Ha a kisajátítási terv és a vázrajz az építésügyi követelményeknek nem felel meg, az építésügyi hatóság azt a beérkezésétől számított nyolc napon belül a szükséges módosítások végrehajtása céljából a kisajátítást kérőnek - nyolcnapos határidő kitűzésével - visszaküldi, egyidejűleg figyelmezteti a mulasztás jogkövetkezményeire.

(3) Az első fokú építésügyi hatóság az engedélyezési záradékkal ellátott kisajátítási tervet és a vázrajzot további intézkedés, illetve záradékolás végett a földhivatalnak megküldi.

6/A. §[15] (1) A közigazgatási hivatal vezetője az 5/A. § szerinti eljárás esetén a földhivatali záradékkal ellátott kisajátítási tervet és a változási vázrajzokat záradékolás céljából három napon belül megküldi a szakhatóságként közreműködő elsőfokú építésügyi hatóságnak.

(2) Ha a kisajátítás az országos gyorsforgalmi közúthálózat fejlesztése céljára történik, az elsőfokú építésügyi hatóság ellenőrzi, hogy a kisajátítási terv szerinti nyomvonalvezetés nem ellentétes-e az Aptv. 6. § (1) bekezdése és 18. § (7) bekezdése a) és b) pontja alapján kiadott miniszteri rendelettel.

(3) Ha a kisajátítás a VTT műveinek létesítése céljára történik, az elsőfokú építésügyi hatóság ellenőrzi, hogy azok terület-igénybevétele nem ellentétes-e a jóváhagyott engedélyezési tervekkel.

(4)[16] Ha a kisajátítási terv és a változási vázrajz a (2), illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak nem felel meg, az építésügyi hatóság azt a beérkezésétől számított nyolc napon belül a szükséges módosítások végrehajtása céljából a kisajátítást kérőnek - nyolcnapos határidő kitűzésével -visszaküldi, egyidejűleg figyelmezteti a mulasztás jogkövetkezményeire.

(5) Ha a kisajátítási terv a (2), illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelel, az építésügyi hatóság azt nyolc napon belül záradékkal látja el.

(6) Az elsőfokú építésügyi hatóság az engedélyezési záradékkal ellátott kisajátítási tervet és a változási vázrajzokat megküldi a megkereső közigazgatási hivatal vezetője és a kisajátítást kérő részére.

(7)[17] Abban az esetben, ha az építésügyi hatóság a terveket engedélyezési záradékkal nem látja el, vagy azt a szükséges módosítások végrehajtása céljából a kisajátítást kérőnek nem küldi vissza, a közigazgatási hivatalvezető mint felügyeleti szerv megteszi a mulasztás felszámolására szolgáló intézkedéseket.

(8)[18]

A földhivatal záradékolása

7. § (1) A földhivatal a benyújtott kisajátítási tervet és a vázrajzot a helyrajzi számozás és a területszámítás helyessége szempontjából megvizsgálja. A megfelelőnek talált kisajátítási tervet és a vázrajzot - a beérkezéstől számított 30 napon belül - "Helyrajzi számozás és területszámítás helyes" záradékkal látja el, és visszaküldi a kisajátítást kérőnek.

(2) Ha a helyrajzi számozás, területszámítás hibás, vagy a földhivatal által előírt hibajavítást (hiánypótlást) a földmérő szerv nem végezte el, a földhivatal a kisajátítási tervet és a vázrajzot - a hibák megjelölésével - a kisajátítást kérőnek javítás céljából visszaküldi.

8. §[19] Ha az Aptv.-vel, illetve a VTT tv.-vel érintett ingatlanokra az illetékes földhivatalnál olyan változási vázrajzot tartanak nyilván, amelynek ingatlan-nyilvántartási átvezetését még nem kérték, a kisajátítási terv készítésének időszakában a kérelmezőket a műszaki munkarészek vonatkozásában nyilatkoztatni kell arról, hogy kérelmüket fenntartják-e, vagy visszavonják.

A földhivatalok ellenőrzési feladata

9. §[20] A földhivatalnak figyelemmel kell kísérni az egyszerűsített eljárással kisajátított területeken a létesítmények megvalósulását. Ha azt tapasztalja, hogy a létesítmény üzemeltetése megkezdődött és a végleges kisajátításra vonatkozó földmérési munka bejelentése még nem érkezett a földhivatalhoz, fel kell szólítani a kisajátítást kérőt (beruházót) a végleges kisajátítási terv elkészítésére. A felszólítás (megkeresés) egy példányát a R. 43. § (2) bekezdésre való hivatkozással további intézkedés végett meg kell küldeni az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjének.

Hatálybalépés

10. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napján lép hatályba; egyidejűleg az 523/1965. (T. 18.) ÁFTH utasítás hatályát veszti.

(2)[21]

(3) Azokat a földmérési munkákat, amelyekre vonatkozóan a földmérő szerv a rendelet hatálybalépése előtt kapott megbízást, az 523/1965. (T. 18.) ÁFTH utasítás alapján kell befejezni.

1. számú melléklet a 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelethez

A 33/1976. (IX. 5.) MT rendelet 30. § (2) bekezdésében és a 11/1977. (III. 11.) MÉM rendeletben előírt területkimutatás nyomtatványa.

Magyarázat

2. rovat

Az ingatlan-nyilvántartási (telekkönyvi) tulajdonos, kezelő, használó és egyéb jogosult adatait egymás alá kell írni és a fejrovatban látható módon - osztóvonallal - kell egymástól elválasztani. A tulajdonosra és egyéb jogosultra vonatkozóan, a neve előtt külön sorban fel kell tüntetni az ingatlanszerzés jogcímét és a bejegyzés időpontját (határozat számát), illetve az egyéb jogcímet is. Használó alatt kell érteni: a földhasználót (termelőszövetkezet), szolgalmi és vezetékjogi jogosultat, továbbá itt kell feltüntetni még azokat a személyeket is, akik - birtokhatár eltolódás következtében - a kisajátítással érintett ingatlant vagy ingatlanból a Szabályzat 33. pontja alapján kimutatott területet használják (név, lakcím, terület).

5. és 9. rovat

A művelési ágakat rövidítve a következőképpen kell jelölni: szántó = Sz, rét = R, kert = K, szőlő = Sző, gyümölcs = Gy, legelő = L, nádas = N, Erdő = E.

5., 7. és 12. rovat

A minőségi osztályt és kataszteri tiszta jövedelmet a kártalanítás megállapításához kell feltüntetni.

13. rovat

"Teher" feliratot kell feltüntetni, ha az ingatlan jelzáloggal terhelt.

"Csere" feliratot kell feltüntetni, ha a kártalanítás csereingatlannal történhet.

"Részben csere" feliratot kell feltüntetni, ha a kártalanítás vegyes (pénz + csereingatlan).

2. számú melléklet a 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelethez

A kisajátítási terv készítésének szabályzata

A kisajátítási terv elkészítéséről és felülvizsgálatáról szóló 11/1977. (III. 11.) MÉM rendelet (a továbbiakban: rendelet) 4. § (2) bekezdésében szereplő kisajátítási terv és vázrajz készítésénél a következők szerint kell eljárni.

Mezőgazdasági rendeltetésű föld termelésből történő kivonása engedélyezésének előkészítése kisajátítás esetén

1. Mezőgazdasági rendeltetésű vagy mezőgazdaságilag hasznosítható földek kisajátításához a 10/1969. (V. 13.) MÉM rendelet alapján a mezőgazdasági termelésből történő kivonáshoz, művelési ág változáshoz - erdők esetében is - a kisajátítást kérőnek szakhatósági hozzájárulást (engedélyt) kell beszerezni. A szakhatósági hozzájárulás iránti kérelemhez 3 példányban kell mellékelni az a) és b) pontokban felsorolt munkarészeket.[22]

a) A kisajátítással érintett terület földmérési alaptérképének nyilvántartási példánya vagy átnézeti térképe hiteles másolatát (a továbbiakban: térképmásolat); a térképmásolaton az érintett terület határvonalát 0,5 mm vastag vonallal kell megjelölni. Ha a másolat pausz papírra vagy műanyag lapra készül - a jobb áttekinthetőség érdekében - annak hátoldalán az érintett területrészt halvány grafitozással kell besatírozni.

b) Az ingatlannyilvántartás alapján összeállított és az érintett területre vonatkozó - tulajdonos (kezelő, használó) nevét és címét, a földrészlet területét, művelési ágát, minőségi osztályát és kataszteri tiszta jövedelmét tartalmazó - kimutatást. A kimutatásban a térképmásolaton megjelölt terület nagyságát meg kell adni.

2. a) A kisajátítást kérőnek a szakhatósági hozzájárulást, valamint a térképmásolat és kimutatás 2 példányát további felhasználás végett át kell adni a kisajátítás előmunkálatait végző szervnek.

b) Az előmunkálatok engedélyezését az előmunkálatokat végző szerv köteles kérni az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjétől. A kérelemhez csatolni kell a szakhatósági hozzájárulást, illetőleg vonalas létesítmény esetében a helyszíni bejárásról (szemléről) készült jegyzőkönyvet, valamint a térképmásolatot és kimutatás egy példányát.[23]

A nyilvántartási térképmásolat elkészítése, a területi adatok kijegyzése és hitelesítése

3. A kisajátítási térkép (tervrajz) céljaira szolgáló térképmásolat elkészítése előtt a földhivatalnak meg kell vizsgálni, hogy az érintett területre vonatkozóan érkezett-e változási okirat. Ha a változás átvezetésének nincs akadálya, soron kívül el kell intézni. A változásokat a nyilvántartási térképen, a tulajdoni lapon, földkönyvben át kell vezetni. Az így kiegészített nyilvántartási térképről maradandó formában (tussal, másolóberendezéssel stb.) térképmásolatot kell készíteni, amelyet a kisajátítással érintett földrészletek adatairól (helyrajzi szám, terület, művelési ág, minőségi osztály, felhasznált legmagasabb alátörés) készült másolattal együtt hitelesíttetni kell a földhivatallal. Az adatokról készült másolat végén fekvésenkénti bontásban (belterület, zártkert, külterület) fel kell tüntetni a kisajátítással érintett termelőszövetkezetek használatában levő állami tulajdont képező földek adatait (terület, kat. tiszta jövedelem) is.

Ha a kisajátítással érintett területről új földmérési alaptérkép készül (az állami átvétel megkezdődött), akkor a térképmásolatot az új térkép szerint is el kell készíteni. A hozzá tartozó adatokat: az új helyrajzi számokat, a felhasznált legnagyobb alátörés számát, a területi és művelési ág adatokat, területjegyzék nyomtatványon kell kigyűjteni és a térképmásolattal együtt a földhivatallal kell hitelesíttetni.

4. Ha a kisajátítással érintett terület földmérési alaptérképéről nyomdai másolat van, akkor azt a nyilvántartási térkép alapján az időközi változásokkal - fekete tussal - ki kell egészíteni és térképmásolatként hitelesíteni kell.

5. A 3. és 4. pont szerint elkészített térképmásolaton az érvényes vonalak mellett szerepeltetni kell a megosztások folytán keletkezett, de az ingatlannyilvántartásban még nem érvényesített, ceruzával rajzolt, előzetes vonalakat is (földhivatal által záradékolt előzetes vázrajzok adatai). Ezeket a vonalakat, illetőleg a keletkezett földrészletek helyrajzi számát és területét a térképmásolaton ceruzával kell feltüntetni. A hitelesítő záradékban utalni kell arra, hogy a változás érvényesítésére vonatkozóan megkeresés, jogerős határozat vagy végzés a földhivatalhoz még nem érkezett. Sokszorosítási eljárással készült térképmásolatokon a nyilvántartási térképen ceruzával ábrázolt adatokat kék színű tussal kell kihúzni. A hitelesítő záradékban ilyen esetben utalni kell arra, hogy a kék színnel jelölt adatok előzetesek (nem jogerősek).

6. A térképmásolatnak tartalmaznia kell a nyilvántartási térképnek a kisajátítással érintett földrészleteket metsző keretvonalát, a keretvonalakon a hüvelyk-, illetve a százas vonalakat, ezen kívül az érintett területre eső, illetve azt közvetlenül körülvevő 200 öles vagy 400 méteres koordinátavonalak metszéspontjait (őrkereszteket) is. Ha az előzőek a nyilvántartási térképen nincsenek feltüntetve, akkor a térképmásolat elkészítése előtt a nyilvántartási térképen fel kell szerkeszteni. Ha a kisajátítással érintett terület több térképszelvényre esik, akkor a hiteles térképmásolatot szelvényenként külön kell elkészíteni. A térképmásolatot - az áttekintehetőség érdekében - úgy is el lehet készíteni, hogy a térképmásolatok egy lapon, de a szelvény keretei egymástól 1-2 cm távolságra legyenek.

A kisajátításra kerülő terület elhatárolása és töréspontjának megjelölése

7. A földmérő és a kisajátítást kérő szerv a 2. pont és a Rendelet 3. § (1) a)-e) pontban említett adatok, hatósági határozatok (engedélyek) és tervek alapulvételével köteles a helyszínen együttesen bejárni a kisajátításra kerülő terület határvonalát és megjelölni annak töréspontjait. Ha a kisajátításra kerülő terület határvonala belterületen földrészletet metsz, az eljárásba az első fokú építésügyi hatóságot is be kell vonni.

8. A kisajátításra kerülő terület határvonalának főbb töréspontjait

a) külterületen 15 x 15 cm oldalélű, négyzet keresztmetszetű, tetején sima vagy 15 cm oldalhosszúságú egyenlő oldalú háromszög keresztmetszetű, letompított élű, mindkét fajtánál 60 cm hosszú és a földből kiálló részén olajfestékkel fehérre mázolt vagy meszelt vasbeton oszloppal;

b) belterületen a városmérések telekelhatárolási munkáinál előírt csappal, szeggel, esetleg festéssel, illetve az a) pontban meghatározott háromszög keresztmetszetű vasbeton oszloppal;

c) a MÁV részére végzett kisajátításnál "MÁV" feliratú, közút részére végzett kisajátításnál "ÚT" feliratú, a vízügyi szervek részére végzett kisajátításnál "VÍZ" feliratú, szabványos vasbeton oszloppal kell megjelölni.

9. A határvonal kővel megjelölt szomszédos pontjai között a legnagyobb távolság 200 m lehet; ennek megfelelően hosszú egyenes szakaszokon a töréspontok közé kellő számú pontot kell az egyenesbe kitűzni és kővel megjelölni. Ha a kisajátítási határvonal vonalas létesítmény határvonalát metszi, a metszéspontokat a 8. pontban előírtak szerint kell megjelölni.

10. Vonalas létesítmények kissugarú íves részeinél, ahol a töréspontok közel vannak egymáshoz, csak a főbb töréspontokat kell megjelölni; minden esetben ki kell tűzni és kővel állandósítani kell az ív elejét, végét és közepét. A többi (nem állandósított) töréspontot az állandósított töréspontokra vagy alappontokra be kell mérni. A bemérés adatait a mérési vázlaton úgy kell feltüntetni, hogy annak alapján a töréspontok a természetben bármikor kitűzhetők és koordinátáik számíthatók legyenek.

11. Egyszerűsített eljárással készülő kisajátítás esetében a határvonalat a természetben csak akkor kell megjelölni, ha a létesítmény erdőn halad át, vagy ha a kisajátítást kérő azt indokolt esetben a földmérő szervnél külön megrendeli.

A kisajátítási határvonal kitűzése és bemérése

12. Nagyobb kiterjedésű területek és vonalas létesítmények kisajátításánál, valamint ott, ahol a nyilvántartási térképen ábrázolt tömbök határvonala töréspontjainak koordinátái ismertek, a határpontokat az országos vetületi rendszerbe illeszkedő alappontok felhasználásával kell kitűzni, valamint bemérni.

13. A megyei földhivatal engedélyével grafikus alappontokra támaszkodva lehet bemérni a határvonal töréspontjait, ha:

a) a kisajátítandó terület kisebb kiterjedésű és a területen vagy annak mintegy 800 méteres körzetében nincsenek országos vetületi rendszerben meghatározott alappontok, illetve megállapítható, hogy azok elpusztultak;

b) a kisajátítás 1 km-nél rövidebb vonalas létesítmény céljára történik;

c) a kisajátítás 2 km-nél nem hosszabb vonalas létesítményhez kapcsolódó kiegészítő kisajátítás céljára történik;

d) a kisajátítás vonalas létesítmények rövid szakaszon végzett korrekciója céljából történik.

14. Terep- és térkép azonos pontok alapján grafikus módszerrel végezhető a bemérés és a kitűzés, ha az alaptérképek grafikus módszerrel készültek és numerikus alappontok nem állnak rendelkezésre, de olyan megfelelő terep- és térképazonos pontok találhatók, amelyek felhasználásával a mérési eredmények egyértelműen beilleszthetők az alaptérképbe és a megyei földhivatal a munka grafikus módszerrel való végrehajtásához hozzájárult.

15. Az újonnan létesített numerikus, illetve grafikus alappontok kitűzésénél, meghatározásánál az alappontsűrítési útmutató, illetőleg - a szabatosan felmért területeken - a szabatos felmérések végrehajtására vonatkozó szakmai szabályzat megfelelő rendelkezéseit kell alkalmazni.

16. Egyszerűsített eljárással készülő munkarészek esetében, ha a 11. pontban említett kivételes esetek alapján a kisajátítási határ megjelölésre kerül, úgy azt a 25. pontban előírt - a kisajátítási határvonalat meghatározó - adatok alapján kell kitűzni.

A nyilvántartott térképmásolat helyszínelése és a kisajátítási határvonal térképezése

17. A földmérő szerv a nyilvántartási térkép hiteles másolatát köteles a helyszíni tényleges állapotnak megfelelően - figyelembe véve a kisajátítás célját - kiegészíteni. Ennek érdekében be kell mérni a

belterületen és zártkertben a kisajátítási határvonallal metszett földrészletek határvonalát (a teljes földrészletet) és az egész kisajátítással érintett területen mindazt, ami a felmérési szabályzatok alapján a térkép tartalmát képezi és a kisajátítási cél megvalósítása után is a helyén marad;

külterületen a kisajátítási határvonalon belül mindazt, ami a térkép tartalmát képezi és a kisajátítási cél megvalósítása után is helyén marad.

18. A kisajátítási határvonal töréspontjainak, valamint egyéb pontjainak bemérésénél és a mérési vázlat szerkesztésénél annak a felmérési szakmai szabályzatnak a rendelkezéseit és hibahatárait kell betartani, amely szerint a nyilvántartási térkép készült (a továbbiakban: felmérési szabályzat).

19. A 12., 14., 17. és 18. pontokban előírt bemérési és kitűzési adatokat közös mérési vázlaton kell feltünteni.

20. Egyszerűsített eljárásnál helyszínelést nem kell végezni.

21. A 17. pont előírásai szerint végzett bemérések eredményét a hiteles térképmásolaton barna színű tussal kell a felmérési szabályzatban előírtaknak megfelelően ábrázolni. A birtokhatárokban a természetben bekövetkezett esetleges eltolódásokat csak akkor kell figyelembe venni, ha ismételt ellenőrzés után is megállapítható, hogy az eltolódás mértéke "A megvalósulási térképek és különféle vázrajzok készítéséről, a lakó- és üdülőtelkek kialakításának, a telekrendezésnek, a földrészletek megosztásának és egyéb telekalakításoknak földmérési végrehajtásáról, a földrészlet határok kitűzéséről és a változások átvezetéséről a földmérési alaptérképen" című F. 2. szabályzatban (a továbbiakban: F. 2. szabályzat) levő hibahatárt túllépi. Az így lemetszett területeket barna színnel kell bekapcsolni az eredeti (térképen ábrázolt) földrészlethez.

22. Ha a kisajátítással érintett területről az ingatlannyilvántartásban még nem érvényesített új földmérési alaptérkép hiteles térképmásolata is rendelkezésre áll, és a földrészletek helyrajzi szám szerint azonosíthatók, a helyszíni mérés eredményeit csak ezen kell térképezni a 21. pontban ismertetett elvek szerint. A földrészletek helyrajzi számait megfelelő azonosítás alapján a nyilvántartási térképmásolatról át kell venni. Az új térképről készült másolatokon levő helyrajzi számokat zárójelbe kell tenni. Ha az előzőekben említett azonosítás nem végezhető el, akkor a helyszíni mérés eredményét a nyilvántartási térkép másolatán is térképezni kell.

23. A kisajátítási határvonal térképezése során - az építésügyi szempontokon túlmenően - ügyelni kell arra, hogy a régi tulajdonosoknak ne maradjanak vissza olyan területek, amelyeket már rendeltetésszerűen használni nem tudnak és ezért kérik a teljes ingatlan kisajátítását.

Az így jelentkező többterületeket lehetőleg csereterületként kell kialakítani.

24. A kisajátításra kerülő terület határvonalának töréspontjait (a határpontokat), valamint a határvonalat az F. 2. szabályzat előírásainak megfelelően 0,5 mm vastag fekete vonallal kell a kisajátítási térképen kihúzni, illetve kirajzolni. A kisajátítási térképen a kisajátítással érintett földrészletek helyrajzi számai mellett a területkimutatásban szereplő sorszámot is fel kell jegyezni karikába foglalva.

25. Az egyszerűsített eljárással készülő munkarészek alapja az építési terv. A kisajátítási határvonalat az építési terv helyszínrajza és keresztszelvényei alapján kell megtervezni és a térképmásolaton ábrázolni. A térképezést vagy térkép- és terepazonos pontok között beillesztve, vagy - ha a létesítmény tengelyének töréspontjait (az egyenes vonalú szakaszok tengelyének metszéspontjait) a térképmásolat vetületi rendszerében koordinátával meghatározták - a tengely- töréspontok térképezése után a kisajátítási határvonal töréspontjainak a tengelyre vonatkozó adatai alapján kell végezni. A töréspontokat 0,5 mm-es fekete pontozott vonallal kell összekötni. A kisajátításra kerülő területet érintett földrészletenként alrészlet-betűjelzéssel kell ellátni és - a jobb áttekinthetőség érdekében - a pausz térképmásolat hátlapján grafitporral be kell satírozni. A területkimutatásban szereplő sorszámokat az alrészlet betűjelzése mellett kell feltüntetni. Az egyszerűsített eljárással készült kisajátítási tervrajzon "Egyszerűsített eljárással készült" szöveget kell feltüntetni.

A kisajátítási térkép elkészítése

26. A kisajátítási térképet községenként a nyilvántartási térképek 21. vagy 22., valamint 23-25. pontok szerint kiegészített hiteles másolata alapján kell elkészíteni. Ha a kisajátítandó terület több szelvényre esik, de kiterjedése egy szelvény nagyságánál nem nagyobb, az egész területet egy lapra kell összemásolni. Ilyen esetben a szelványhálózat vonalait a szelvények számaival együtt a kisajátítási térképen belül is jelölni kell.

27. Ha a kisajátítás vonalas létesítmény céljára készül, a kisajátítási térképet a több térképlapon ábrázolt részek összemásolásával egy lapon (formatizálva) kell elkészíteni. A keretvonalakat és a szelvényjelöléseket ebben az esetben is fel kell tüntetni.

Helyrajzi számozás

28. A kisajátításra kerülő és visszamaradó földrészleteket a helyrajziszámozásról szóló rendelet előírásai szerint kell helyrajziszámozni.[24]

29. Ha az összefüggő kisajátított terület rendeltetésszerű felhasználása annak több földrészletre való felosztását teszi szükségessé (pl. telekalakítás), a kisajátítási tervben a terület belső felosztása is megtervezhető. Ilyen esetben a felosztás folytán keletkező egyes földrészleteket külön-külön kell helyrajzi számozni.

Területszámítás

30. A kisajátításra kerülő összterület nagyságát numerikusan (mérési adatokkal vagy a határvonal töréspontjainak számított koordinátáival) kell számítani.

31. A földrészletek visszamaradó területét és a kisajátítandó területen belül kialakított új földrészletek és alrészletek (művelési ágak) területét a körülményeknek megfelelő területszámító eszközzel és módszerrel kell számítani. A számításnál grafikus módszer alkalmazható, kivéve az olyan felmérésű területeket, amelyeknél a földrészletek területszámítása numerikusan történt; az alrészletek területszámítása azonban itt is grafikusan történhet.

32. A földrészletek visszamaradó területeit csak akkor kell területszámítással meghatározni, ha az érintett földrészleteknek a kisajátítási határvonal szélétől számított 300 méteren belül van a legtávolabbi határvonala. Ellenkező esetben a visszamaradó területek nagyságát elegendő a földhivatal által megadott terület és a kisajátított területrész különbségeként meghatározni. A visszamaradó területeket minden olyan esetben számítani kell, amikor a kisajátított terület a földrészletet egymással össze nem függő két vagy több részre osztja.

33. A 21. pontban tárgyalt esetben, amikor a térképi állapothoz képest a természetbeni állapot eltér (kapcsolt terület), a kisajátított területen belül a területszámítást használat szerint is - grafikus módszerrel - el kell végezni.

34. Az egyszerűsített eljárással készülő kisajátítási tervhez a 30. pontban említett területszámítást grafikusan is el lehet készíteni.

35. A kisajátításra kerülő és a visszamaradó földrészletek területét alkalmasan választott csoportonként, tömbönként, esetleg földrészletenként kell számítani. Ha a számított területek eltérése a megengedett érték alatt van, a részterületek összegét a csoport, tömb, illetve a földrészlet adott területére ki kell egyenlíteni a grafikusan számított földrészletek területére való - területekkel arányos - elosztásával. Ha a kisajátítási határ hosszú, keskeny földrészleteket a hosszanti oldalukkal közel párhuzamosan metsz, a területi hiba elosztását a kisajátítással érintett földrészleteket metsző kisajátítási határvonalak hosszának arányában kell elvégezni.

36. A területmérési hiba megengedett értékét a felmérési szabályzat és az F. 2. szabályzat előírásai szerint kell megállapítani.

A területkimutatás adatai

37. A kisajátítási tervhez a Rendelet 3. § (1) és (3) bekezdésében foglalt adatokkal területkimutatást kell készíteni.

38. A területkimutatásnak a kisajátítás előtti és kisajátítás utáni állapotra vonatkozóan a Rendelet 1. számú mellékletében szereplő adatokat kell tartalmaznia.

Az adatok bejegyzése a területkimutatásba

39. A területkimutatásban az érintett földrészletek adatait belterület, zártkert, külterület szerinti bontásban külön oldalon, azon belül helyrajzi szám csoportonként kell feltüntetni. Egy helyrajzi számcsoportot képeznek a kisajátítással érintett földrészletek, illetőleg a földrészleteknek azok a kisajátításra kerülő részei, amelyeket egy új földrészletté vonnak össze. Helyrajzi számcsoporton belül a kisajátással érintett földrészleteket térképi ábrázolás szerinti sorrendben kell bejegyezni. Minden földrészletet külön sorszámmal kell ellátni.

40. A kisajátításra kerülő földrészletekhez kapcsolódó állami tulajdonban álló földrészleteknek adatait - amely földrészletek az adott kisajátítási célra szükségesek - a területkimutatásban ugyancsak fel kell tüntetni.

41. Két vagy több község területét érintő kisajátítás esetében a területkimutatást községenként a 39-40. pontokban foglaltak szerint kell elkészíteni.

42. Azokban a községekben, ahol a kisajátítással egyidőben a 3. pontban említett új földmérési alaptérképek és területjegyzék rendelkezésre állnak, "Új felmérés szerint" megjelöléssel egy sorszámon belül külön sorban, az új felmérés adataival (helyrajzi szám, alrészlet, művelési ág és terület) el kell számolni a területkimutatásban.

Amennyiben a 22. pontban említett helyrajzi szám szerinti azonosítás nem végezhető el, külön területkimutatást kell öszeállítani az ingatlannyilvántartási adatok alapján és külön területkimutatást az új felmérés adatai alapján.

43. A területkimutatás 2. rovatában a tulajdonos és egyéb jogosult adatai előtt fel kell tüntetni az ingatlanszerzés jogcímét, a bejegyzés időpontját (határozat számát), illetve az egyéb jogcímet (pl. vétel, ajándék, öröklés, csere, haszonélvezet, életjáradék, tartás stb.). A tulajdonos és egyéb jogosult adatai alatt "használó" megjelöléssel kell feltüntetni az ingatlannyilvántartásban még nem szereplő tulajdonosok, mint pl. a bejegyzett tulajdonos örökösei, új vevő stb. - nevét és lakcímét. Ha a használat csak a 33. pont szerint megállapított ingatlanrészre terjed ki, a terület nagyságát a használó adatai után be kell jegyezni.

44.[25]

45. A termelőszövetkezet használatában levő ingatlanok kisajátítása esetén a területkimutatásba bejegyzett adatok összesítése után termelőszövetkezetenkénti, ezen belül fekvésenkénti bontásban fel kell tüntetni a termelőszövetkezetek használatában levő állami tulajdont képező földeknek a 2-es tulajdoni csoportszámmal ellátott termelőszövetkezet külön lapon, illetve a részarány kimutatásban található adatait (terület és kat. tiszta jövedelem).

A kisajátítandó és a visszamaradó területek adatainak bejegyzése a területkimutatásba

46. A "TERÜLETKIMUTATÁS" című nyomtatvány "Kisajátítás utáni állapot" megnevezésű részében földrészletenként haladva, meg kell adni:

a) minden egyes földrészlet területéből kisajátított rész területét, annak feltüntetésével, hogy a kisajátítás folytán mely helyrajzi számú földrészletbe került;

b) minden egyes földrészlet területéből a visszamaradó rész területét alrészletenként (művelési ág) részletezve és összesítve, a földrészlet helyrajzi számának, az alrészletek betűjelzésének, művelési ágának és területének feltüntetésével;

c) a kisajátítással érintett földrészletek kataszteri tiszta jövedelmének a kisajátított területre eső arányos részét;

d) a "Megjegyzés" rovatban - egyebek között - a tulajdoni lap III. részén szereplő terhekre vonatkozó utalásként "Teher" írandó;

e) egyszerűsített kisajátítási eljárásnál a kisajátításra kerülő rész betűjelzését út, vasút, csatorna stb. megjelöléssel, sorszámonként a 9. rovatba kell bejegyezni, a területet pedig a 10. rovatban kell feltüntetni;

f) a területkimutatást valamennyi földrészlet felsorolása után öszszegezni kell. A kisajátítás előtti összes területnek egyeznie kell a kisajátított és visszamaradó rovatok területének összegével.

A felsorolt adatokat a területkimutatásba a földmérő szerv jegyzi be.

47. Valamennyi földrészlet felsorolása után a kisajátítás folytán keletkezett és az állam tulajdonába, illetve a kisajátító szerv kezelésébe kerülő, összevont (beolvasztó) helyrajzi számú ingatlanokról külön összesítőt kell készíteni. Ennek tartalmaznia kell a kisajátító (Magyar Állam) és a kezelő szerv megnevezését, címét, a földrészletek helyrajzi számát és területét, a földrészleten belül pedig a kisajátítási cél megvalósítása után is fennmaradó művelési ágak betűjelzését és területét.

48. A csere céljára javasolt ingatlanok adatait a "Területkimutatás" című nyomtatványon a kisajátításra kerülő ingatlanok felsorolása után - kivéve a 49. pontban foglaltakat - külön oldalon kezdve ugyancsak kimutatásba kell foglalni.

49. Ha a kisajátítással egybekötött házhely kialakításánál [rendelet 3. § (1) bek. e) pont] az érintett területen a régi tulajdonos részére a rendezési tervnek megfelelő földrészletet alakítanak ki, úgy ezt csereterületként kell kezelni. A területkimutatásban a kisajátítással érintett ingatlan kisajátított részeinél a jegyzetrovatban "Csere", "lásd: telekrendezési munkák... tétel számát" bejegyzéssel kell utalni a telekrendezési tervnek arra a tételszámára, amely alatt a csereterületként kezelt földrészlet adatai vannak. A területkimutatásban a telekrendezéshez szükséges valamennyi földrészletet - beleértve az előzőekben tárgyalt beépített földrészleteket is - kisajátítottként kell kezelni.

Az egyezséggel elfogadott csereingatlanokról a földmérő szervnek a földhivataltól térképmásolatot, földmérési és ingatlannyilvántartási adatokat kell beszerezni. A csereingatlanok kitűzését vagy megosztását az F. 2. szabályzat előírásai szerint kell végrehajtani.

50. A csereingatlanok megosztását grafikusan kell tervezni, kivéve az olyan felmérésű területeket, amelyeknél a részletek területszámítása numerikusan történt.

51. A földmérő szerv köteles mind a megosztás útján keletkezett, mind pedig a meg nem osztott csereingatlanok határpontjait, illetve mezsgyéit a természetben kitűzni és külterületen (zártkertben is) legalább 5 x 5 x 50 cm méretű, fehérre meszelt keményfa cövekkel, belterületen a 8/b pontban foglalt rendelkezések szerint megjelölni.

A kisajátítási eljáráshoz szükséges munkarészek

52. A kisajátítási eljáráshoz az 53-55. pontokban felsorolt és az alkalmazott technológiai eljárásnak megfelelő munkarészeket kell elkészíteni.

Az alappontsűrítéshez szükséges munkarészek

53. a) Ötödrendszerű pontsűrítési vázlat, illetve meghatározási terv, jó minőségű pauszpapíron, két példányban, amelyek közül az eredeti példányt a megyei földhivatalnak kell megküldeni, a másolat a földmérő szervnél marad.

b) Ötödrendű pontsűrítési és sokszögelési szögmérési jegyzőkönyv egy példányban, amely a földmérő szervnél marad.

c) Sokszögelési kitűzési és számítási vázlat, illetve meghatározási terv két példányban, amelyek közül az eredetit pauszpapíron kell készíteni és a megyei földhivatalnak kell megküldeni, a másolat a földmérő szervnél marad.

d) Sokszögelési hosszmérési jegyzőkönyv egy példányban, amely a földmérő szervnél marad.

e) Alappontok és töréspontok koordinátáinak számítási jegyzőkönyve egy példányban, amely a földmérő szervnél marad.

f) Pontleírások az ötödrendű pontsűrítési és azzal azonos rendű újonnan meghatározott pontokról, valamint belterületen és szabatosan felmért területeken elhelyezett sokszögpontokról (D 9042 raktári számú pausz pontleírási nyomtatványon) két példányban, amelyek közül az eredetieket a megyei földhivatalnak kell megküldeni, a másolatok a földmérő szervnél maradnak. A földmérő szerv köteles a helyszíni eljárás során felkeresett alappontok pontleírását a tényleges állapot szerint kiegészíteni, helyesbíteni és a munka befejeztével a megyei földhivatalnak visszaküldeni.

g) Koordinátajegyzék a felhasznált régi és a létesített új ötödrendű pontokról, valamint sokszögpontokról és a kisajátítási határvonal állandósított töréspontjairól - községenként elkülönítve - a pont végleges megjelölésének (az állandósítás módjának) feltüntetésével két példányban, amelyek közül az eredeti példányt a megyei földhivatalnak kell megküldeni, a másolat a földmérő szervnél marad.

A kisajátítási tervhez szükséges munkarészek

54. a) A kisajátítási munkálatoknak a 6/1969. (III. 11.) MÉM rendelet 32. §-ában előírt és az 1. számú melléklete szerint készült "Földmérési és térképészeti munkák bejelentése" két példányban. Az eredeti példányt a földhivatalnak kell megküldeni, a másolat a földmérő szervnél marad. Az egyszerűsített eljárással végzendő munkálatok bejelentésénél az egyszerűsített eljárásra utalni kell.[26]

b) A 19. pont szerint készült mérési vázlat (tömbrajz) három példányban, amelyek közül az eredeti példányt a földhivatalnak, egy másolatot a megbízónak kell megküldeni, egy másolat a földmérő szervnél marad.

c) Területszámítási vázlat a numerikus területszámításhoz két példányban, amelyek közül az eredeti példányt a földhivatalnak kell megküldeni, a másolat a földmérő szervnél marad.

d) A kisajátított területek numerikus, és a visszamaradó területek grafikus területszámításának jegyzőkönyve két példányban, amelyek közül az eredeti példányt a földhivatalnak kell megküldeni, a másolat a földmérő szervnél marad.

e) Kisajátítási térkép nyolc példányban, amelyek közül egy fénymásolatot a földhivatalnak, hat fénymásolatot a megbízónak kell megküldeni, a pausz eredeti példány a földmérő szervnél marad.

f) "Területkimutatás" nyolc gépelt példányban, amelyek közül egyet a földhivatalnak, hatot a megbízónak kell megküldeni, egy példány a földmérő szervnél marad.

g) A munka befejeztével a belső vizsgálat megállapításait is tartalmazó "Az elvégzett geodéziai munka műszaki leírása" című nyomtatványon készült jelentést két példányban, gépi számítás esetén "A gépi számítás leírása" című jelentést szintén két példányban, amelyek közül az eredeti példányokat a földhivatalnak kell megküldeni, a másolatok a földmérő szervnél maradnak.

Kiegészítő munkarészek

55. a) A kisajátítással érintett, valamint a csereingatlanokról a tulajdoni lapok I., II. és III. részéről - 30 napnál nem régebbi keletű - egyszerű kivonatos másolat egy pédányban, amelyet a megbízónak kell megküldeni.

b) A Rendelet 3. § (1) bek. c)-e) pont alapján beszerzett igazolások egy-egy példányban, amelyeket a megbízónak kell megküldeni.

56. A csereingatlanok kitűzése, illetve a szükséges megosztások végrehajtása céljára a következő munkarészeket kell elkészíteni.

a) A kitűzési vagy megosztási vázrajzot hat példányban, amelyek közül az eredeti példányt a földhivatalnak, négy másolati példányt a kisajátítási eljárást lefolytató az illetékes közigazgatási hivatal vezetőjéhez való benyújtás végett a megbízónak kell megküldeni, egy másolati példány a földmérő szervnél marad.[27]

b) A mérési jegyzeteket (vázlatokat) két példányban; az eredeti példányt a földhivatalnak kell megküldeni, a másolat a földmérő szervnél marad.

c) A területszámítási jegyzőkönyvet két példányban; az eredeti példányt a földhivatalnak kell megküldeni, a másolat a földmérő szervnél marad.

A munkarészek vizsgálata

57. A földmérő szervnek az 53-54. és 56. pontokban előírt munkarészek földhivatali példányát a megbízónak történő átadásától számított 10 napon belül kell a 6/1969. (III. 11.) MÉM rendelet 33. § szerint illetékes földhivatalnak (a továbbiakban: illetékes földhivatal) megküldeni. Az előírt munkarészek földhivatali példányainak megküldésével egyidejűleg az 53/b, d, e pontban felsorolt munkarészeket, továbbá az illetékes földhivatal által átadott hitelesített térképmásolatot, koordinátajegyzéket, területjegyzéket és a Rendelet 3. § (1) bek. a) pont alapján készített adatok jegyzékét a földhivatali vizsgálat időtartamára - legfeljebb három hónapra - az illetékes földhivatalnak ugyancsak meg kell küldeni.

58. Az illetékes földhivatalnak a munkarészek vizsgálatánál a Rendelet, az alappontsűrítési útmutató, a munkával érintett terület felmérési módja szerint érvényes felmérési szabályzat, szabatosan felmért területeken a szabatos felmérések végrehajtására vonatkozó szakmai szabályzat és az F. 2. szabályzat előírásait kell alkalmazni.

59. Az illetékes földhivatal a hibásnak vagy hiányosnak talált munkarészeket - a hibák, illetve a hiányok pontos megjelölésével - azok kijavítása, illetve pótlása végett a földmérő szervnek visszaküldi. A földmérő szerv köteles a hibákat és hiányokat a munkarészek valamennyi példányán - 30 napon belül - kijavítani, illetve pótolni, majd a kijavított munkarészek földhivatali példányait az illetékes földhivatalnak visszaküldeni.

Nyomtatványok használata

60. A kisajátítási terv elkészítésénél a következő földmérési nyomtatványokat kell használni:

A felsorolt nyomtatványok a Nyomtatványellátó Vállalatnál szerezhetők be.

61. Ha egyes feladatok végrehajtása számítógéppel történt, a gépi számítási adat- és eredménylapjait kell - a megfelelő nyomtatványok helyett - alkalmazni. A gépi számítás előkészítő munkarészei a számítási vázlatok, valamint ha az adatok adathordozón történő rögzítése nem közvetlenül a mérési jegyzőkönyvekből történik, akkor az adatlapok a számítási jegyzőkönyvek a gépi számítás eredménylapjaiból állnak.

Ha az adat- és az eredménylapokból nem állapítható meg az egyes adatok jelentése, a műszaki leíráshoz csatolt "Gépi számítás leírása" című kiegészítésben kell azokat részletesen megmagyarázni.

62. Azokban a községekben, ahol az ingatlannyilvántartás szerkesztése még nem történt meg és a telekkönyvi, földnyilvántartási, valamint a földmérési adatok különbözőek, hasonlóan kell eljárni, mint amikor az ingatlannyilvántartásban még nem szerepelnek az új felmérésből származó adatok (lásd melléklet 22. és 42. pontjait).