3/1984. (XI. 6.) OT-PM együttes rendelet

a beruházások rendjéről szóló 46/1984. (XI. 6.) MT számú rendelet végrehajtásáról*[1]

(Egységes szerkezetbe foglalva)

A 46/1984. (XI. 6.) MT számú rendelet 23. §-ának (4) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a beruházási fogalmak tekintetében a Központi Statisztikai Hivatal elnökével, a beruházások pénzügyi lebonyolítása tekintetében a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben, a 19. § (3) bekezdése és a 8. számú melléklet tekintetében a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterrel együttesen - a következőket rendeljük:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet hatálya

R. 1. §

A rendelet hatálya kiterjed a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pontja], az állami költségvetési szerv, a társadalmi szervezet, az egyesület, az érdekképviseleti szervek és a jogi személyiség nélküli gazdasági társulások beruházási tevékenységére.

Beruházási fogalmak

R. 2. §

Az általános beruházási fogalmakat az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter - a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben -, a sajátos szakmai beruházási fogalmakat pedig az ágazati miniszter (országos hatáskörű szerv vezetője, a továbbiakban együtt: ágazati miniszter) - az Országos Tervhivatal elnökével, a pénzügyminiszterrel és a Központi Statisztikai Hivatal elnökével egyetértésben - határozza meg.

Állóeszközök

Vhr. 1. §

(1) Állóeszköz minden olyan, a társadalom termelési vagy egyéb szükségleteinek kielégítését szolgáló, rendeltetésszerűen használatba vett (aktivált) vagyontárgy - alkotórészeivel és tartozékaival együtt -, amelynek elhasználódási ideje 3 évnél hosszabb és beszerzési értéke meghaladja az 50 000 Ft-ot, feltéve, hogy külön rendelkezés nem utalja a fogyóeszközök (gyártóeszközök) körébe. A vagyontárgy részét képező alkotórész az előállítás során beépített (ráépített, összeszerelt) olyan termék, amely nélkül az állóeszköz rendeltetésszerűen nem használható.

(2) Az állóeszköznek minősített vagyontárgy fogalma szempontjából tartozék az olyan önmagában nem üzemeltethető eszköz, amelyet az állóeszközbe előállítása során nem építettek be, de az üzemeltetés biztonsága, az egészség, az élet, a környezet védelme vagy egyéb szempontból szükséges annak üzemeltetéséhez, illetőleg, amely az állóeszközt alapvető felhasználhatóságán túlmenően további feladatok, műveletek ellátására teszi alkalmassá.

(3) Az ingatlan - értékétől függetlenül - állóeszköznek minősül.

A beruházás és a beruházási, fejlesztési költségek

Vhr. 2. §

(1) Beruházásnak minősül a népgazdasági és az üzemgazdasági beruházás.

(2) Népgazdasági beruházás

a) a népgazdaság állóeszköz-állományának bővítése és az elhasználódott állóeszközök pótlása: az új állóeszközök létesítése és beszerzése (beleértve a pótlást is), a meglevő állóeszközök bővítése, rendeltetésének megváltoztatásával összefüggő átalakítási munka, továbbá a gépek, berendezések, felszerelések és járművek tartozékainak, valamint az üzemeltetés biztonsága, az egészségvédelem, a környezet védelme érdekében vagy egyéb szempontból a rendeltetésszerű használat feltételeként előírt tartalék alkatrészeinek és tartozékainak állóeszköz-állományt növelő első beszerzése;

b) az állóeszköz-állomány növelésével és pótlásával összefüggő közvetlenül szükséges egyéb hasznos beruházási ráfordítások akár új, akár már aktivált állóeszköz beszerzésével kapcsolatosak.

(3) Üzemgazdasági beruházás a beruházó (üzemeltető) állóeszköz-állományának olyan bővítése és pótlása, amely a népgazdaság állóeszköz-állományát nem növeli: a már meglevő aktivált állóeszköz térítés ellenében történő beszerzése; a szövetkezeteknél és a gazdasági társulásoknál a tagok által bevitt állóeszköz (apport); a földterület megszerzésével kapcsolatos költségek (pl.: a vételár, az egyszeri telekigénybevételi díj, a kisajátítással kapcsolatos kártalanítási költségek).

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott egyéb hasznos beruházási ráfordítások különösen:

a) a beruházás előkészítésével kapcsolatos költségek (pl. a fejlesztési cél, a beépítési, valamint a kisajátítási tervdokumentáció, a beruházási javaslat, a beruházási program, tanulmányok és szakvélemények, a környezeti hatásvizsgálat, a tervpályázat, a versenytárgyalás, az ajánlati felhívás költségei, a telephely-javaslat díja); a beruházás előkészítésének időszakában szükséges műszaki tervek kidolgozása, az előkészítés során szükséges kutatások, kísérletek, talajfeltárási és geodéziai munkák költségei, ideértve a bányászati és egyéb feltáró fúrások ráfordításai közül azokat is, amelyek a külön rendelkezések szerint a beruházás költségeként elszámolhatók;

b) a beruházás megvalósításával kapcsolatban felmerülő tervpályázati, versenytárgyalási, ajánlati felhívás költségei; a beruházás megvalósításához szükséges tervdokumentáció készítésének, a tervek helyszínre alkalmazásának ráfordításai; a házilagosan végzett tervezés költségei; a tervezői művezetés költségei; a bontási, a szerelési és gépalapozási költségek; a használtan beszerzett állóeszközök üzembehelyezéséhez szükséges átalakítás költségei, a szállítási (fuvar-) és vámköltség; a beruházási forrásból fedezhető találmányi díj; az üzembehelyezés előtti próbáknak, próbaüzemeltetésnek - az ennek során folytatott termelés eredményével csökkentett és a közreműködőkre (vállalkozókra, szállítókra) át nem hárítható - költségei, oly módon, hogy az értékesíthető kész- és félkész termékeket forgalmi adó nélküli eladási áron, az olyan termékeket, amelyeknek nincs eladási ára, az előírások szerint számított készletértéken kell számításba venni;

c) a beruházási igazgatási költségek, így a megbízás alapján végzett feladatok ellátásáért a megbízási szerződés alapján fizetett díj, a beruházó saját szervezetével lebonyolított beruházásoknál a kalkulációval alátámasztott tényleges költség.

(5) Az egyidőben végzett beruházási és az állóeszközfenntartási munkák költségeit egymástól el kell választani. Amennyiben a beruházási és az állóeszközfenntartási munkák nem választhatók el egymástól, akkor a meglevő állóeszköz bővítésével, rekonstrukciójával vagy rendeltetésének megváltoztatásával kapcsolatos összes munka beruházásnak minősül. A beruházási és az állóeszközfenntartási munkák elhatárolásának elveit a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal és a Központi Statisztikai Hivatal együttes közleményben teszi közzé.

(6) A (2)-(4) bekezdésben felsorolt beruházási ráfordításokat - a megvalósított (befejezett) új erdőtelepítés, nyárfatelepítés, valamint a fásítás értékének kivételével - aktiválni kell.

(7) E rendelet alkalmazása szempontjából fejlesztési költségnek minősül a (2)-(4) bekezdés szerinti beruházási költség, továbbá a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközök - költségvetési szerveknél a beruházások üzembehelyezéséhez szükséges, első alkalommal beszerzett fogyóeszközök - költségei, valamint a (8) bekezdés szerinti egyéb fejlesztési célú (a beruházás pénzügyi teljesítésébe nem számító) kifizetések együttes összege.

(8) Egyéb fejlesztési célú kifizetéseknek minősülnek a befejezetlen beruházásoknál teljesített fizetések után az állami kölcsön és a céljellegű hitel igénybevétele miatt fizetendő kamatok, a befejezetlen beruházások biztosítási díja, a tartós használatbavétel díja, az áttelepítési, a zöldkártalanítási költség, a közterület-használati díj, az egyéb hatósági díjak és illetékek.

Beruházási kategóriák

R. 3. §

(1) A beruházások a döntési jogkörök szerint

a) központi,

b) tanácsi és

c) vállalati

beruházások lehetnek.

(2) Központi beruházások:

a) a nagyberuházások, amelyeket a villamosenergiaipar és a bányászat, valamint az infrastruktúra kiemelkedő jelentőségű fejlesztései közül egyedi elbírálás alapján a Minisztertanács vagy felhatalmazása alapján az Állami Tervbizottság annak minősít;

b) a célcsoportos beruházások: azok a népgazdasági szempontból kiemelkedő jelentőségű, országos hálózatok kiépítésére irányuló fejlesztések, amelyek körét az Állami Tervbizottság, tartalmát -az ágazati miniszterrel egyetértésben - az Országos Tervhivatal elnöke állapítja meg;

c) az egyéb központi beruházások: az a) és b) pontba nem tartozó olyan beruházások, amelyek célja az állami költségvetési szervek - a tanácsok kivételével - és a társadalmi szervezetek állóeszköz-állományának bővítése vagy pótlása.

(3) Tanácsi beruházások: a megyei, a fővárosi és a helyi tanácsok által megvalósított fejlesztések.

(4) Vállalati beruházás: a gazdálkodó szervezet, az egyesület, az érdekképviseleti szerv és a jogi személyiség nélküli gazdasági társulás (a továbbiakban: vállalat) beruházása, kivéve, ha az a (2)-(3) bekezdésben foglaltak alapján központi vagy tanácsi beruházásnak minősül.

A beruházások egyéb csoportosítása

Vhr. 3. §

(1) Alapberuházás: a beruházási cél megvalósítását közvetlenül szolgáló - általában telekhatáron belüli - beruházás.

(2) Kapcsolódó beruházás: az alapberuházás működéséhez szükséges vagy azt elősegítő olyan - általában telekhatáron kívüli - beruházás, amely más szervezet (R. 1. §) fejlesztését szolgálja, nem az alapberuházó üzemelteti és más szervezet veszi állóeszköz-állományába.

(3) Közös beruházás: amelynek megvalósítása két vagy több beruházó fejlesztési céljait szolgálja és a beruházás, valamint az üzemeltetés költségeit - a pénzügyi fedezet biztosítására, a kezelői jog (tulajdonjog) gyakorlására és a létrehozott állóeszközök közös használatára vonatkozó megállapodás alapján - közösen fedezik.

II. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ELŐKÉSZÍTÉSE ÉS MEGVALÓSÍTÁSA

R. 4. §

A beruházások előkészítése során egyrészt a beruházás jóváhagyásáról és elhelyezéséről, másrészt a beruházás megvalósításának engedélyezéséről kell dönteni.

A beruházásokkal kapcsolatos hatósági engedélyek

R. 5. §

(1) A beruházásokkal kapcsolatos hatósági engedélyek megszerzése - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a beruházónak vagy megbízottjának a kötelessége.

(2) A hatósági előírások figyelembevételéért, valamint alkalmazásukért a beruházó, a tervező és a megvalósításban közreműködő más szervezet (személy) a felelős.

A beruházások szerződési vonatkozásai

R. 6. §

(1) A Minisztertanács a népgazdaság szempontjából kiemelkedően fontos központi beruházásoknál a vállalkozó gazdálkodó szervezet számára a beruházóval szemben szerződéskötési kötelezettséget írhat elő.

(2) A szerződéskötésre kötelezett vállalkozóval szemben az általa igénybevenni kívánt alvállalkozókat is szerződéskötési kötelezettség terheli.

A beruházások megvalósítási (kivitelezési) időtartama

Vhr. 4. §

(1) A beruházás kivitelezése megkezdésének tervezett időpontját a beruházás engedélyokiratában meg kell jelölni.

(2) A beruházás kivitelezése megkezdésének tervezett időpontjaként az (1) bekezdésben meghatározott okiratban az építési vagy a szerelési naplóba történő első bejegyzés, illetve az első gép (berendezés) átvételének tervezett időpontjai közül a korábbit kell feltüntetni.

(3) A beruházás tervezett megvalósítási (kivitelezési) időtartama a (2) bekezdésben meghatározott időponttól a beruházás tervezett befejezési időpontjáig (az utolsó üzembehelyezési okmány aláírásának tervezett napjáig) tart. Ezt az időtartamot - hónapokban kifejezve - az engedélyokiratban fel kell tüntetni.

(4) A beruházás kivitelezése megkezdésének tényleges időpontja az építési vagy a szerelési naplóba történő első bejegyzés, illetve az első gép (berendezés) átvételének tényleges időpontjai közül a korábbi.

Adatszolgáltatás a jelentősebb beruházásokról

Vhr. 5. §

(1) Minden 25 millió forint feletti beruházást, valamint azokat az 5 millió és 25 millió forint közötti beruházásokat, amelyeknél az építés költsége eléri az 1 millió forintot, a kivitelezés megkezdésekor - a nagyberuházásokat a fejlesztési cél jóváhagyása után -, a kezdést, illetve a fejlesztési cél jóváhagyását követő 15 napon belül a beruházó köteles bejelenteni a beruházás helye szerint illetékes KSH Területi Igazgatóságnak.

(2) A beruházó a KSH Területi Igazgatóságtól kapott azonosító számot köteles alkalmazni a beruházással kapcsolatos mindenfajta pénzügyi, statisztikai jelentésen.

A nagyberuházások előkészítése és jóváhagyása

A fejlesztési cél

R. 7. §

(1) A nagyberuházássá minősítés előfeltételeként fejlesztési célt kell kidolgozni és azt jóváhagyásra az Állami Tervbizottság elé kell terjeszteni. A jóváhagyás a fejlesztés lényeges adatainak előírásával történik.

(2) A fejlesztési cél kidolgozásáról az ágazati miniszter - infrastrukturális nagyberuházás esetén a beruházás megvalósításának helye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács elnökével együtt -gondoskodik, és terjeszti az Állami Tervbizottság elé. A fejlesztési cél jóváhagyására vonatkozó előterjesztésnek tartalmaznia kell az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökének állásfoglalását.

(3) A fejlesztési cél jóváhagyásakor az Állami Tervbizottság a beruházási javaslat kidolgozásához egyedi tartalmi követelményeket határozhat meg, és megállapítja a beruházási javaslat egyeztetésében résztvevő szervek körét.

(4) A fejlesztési cél jóváhagyása az ága7ati minisztert illetőleg az általa a beruházás előkészítésével megbízott szervet - az előkészítésre megjelölt költségelőirányzat megtartásával - a beruházási javaslat elkészítésére és a beruházás előkészítésével kapcsolatos munkák elvégzésére jogosítja fel.

A fejlesztési cél kidolgozása, egyeztetése és a jóváhagyás alapján megtehető intézkedések

Vhr. 6. §

(1) A fejlesztési célt az 1. számú mellékletben foglalt tartalmi követelmények szerint kell kidolgozni.

(2) A fejlesztési cél kidolgozása költségeinek fedezetéről saját pénzügyi forrásából a beruházó, ennek hiányában a népgazdasági tervben a nagyberuházások előkészítésére szolgáló előirányzatból az Országos Tervhivatal gondoskodik.

(3) A fejlesztési célra vonatkozó előterjesztéstervezetre az ágazati miniszter - infrastrukturális, nagyberuházás esetén a beruházás megvalósításának helye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács elnökével együtt - 30 napi észrevételezési határidő mellett köteles beszerezni az R. 7. §-ának (2) bekezdésében említett szervek állásfoglalását, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára, valamint - nem infrastrukturális nagyberuházás esetén - a telepítés és a munkaerőszükséglettel kapcsolatban a telepítés helye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács véleményét.

(4) Az R. 7. §-ának (4) bekezdésében a megjelölt előkészítő munkák alatt a 2. § (4) bekezdésének a) pontjában felsorolt tevékenységeket kell érteni. Az előkészítési költségelőirányzatból más munkák költségei nem folyósíthatók.

A beruházási javaslat

R. 8. §

(1) A beruházás jóváhagyására vonatkozó döntés megalapozásához beruházási javaslatot kell az Állami Tervbizottság elé terjeszteni.

(2) A termelő nagyberuházás beruházási javaslatának kidolgozásáról, egyeztetéséről és előterjesztéséről a beruházó vállalat (tröszti vállalat esetében a tröszt) vezetője gondoskodik. A vállalat (tröszt) vezetője felelős a beruházási javaslatért és jóváhagyás esetén a megvalósításáért.

(3) Az infrastrukturális nagyberuházás beruházási javaslatának kidolgozásáról, egyeztetéséről és előterjesztéséről az ágazati miniszter és a beruházás megvalósításának helye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács elnöke együttesen gondoskodik. Az ágazati miniszter és a beruházás megvalósításának helye szerint illetékes megyei, fővárosi tanács elnöke felelősek a beruházási javaslatért és jóváhagyás esetén annak megvalósításáért.

(4) Az Országos Tervhivatal a jóváhagyásra előkészített beruházási javaslatot záradékkal látja el, amely tartalmazza a beruházással kapcsolatos összefoglaló állásfoglalását, továbbá a pénzügyminiszter, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnöke, az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnöke, valamint a Magyar Tudományos Akadémia főtitkárának állásfoglalását is. A beruházási javaslathoz mellékelni kell az Országos Tervhivatal záradékát, termelő beruházás esetén pedig az ágazati miniszter véleményét is.

(5) A jóváhagyás a beruházás lényeges mutatóinak előírásával történik. A beruházási javaslat jóváhagyása során dönteni kell a nagyberuházás pénzügyi fedezetén belüli kapcsolódó beruházások költségeinek előirányzásáról, a megvalósítás módjáról, a fedezeti források megjelöléséről és ezek átadásának feltételeiről is.

(6) A beruházási javaslat jóváhagyása az ágazati minisztert, a megyei, fővárosi tanácsot, illetve a beruházó vállalatot a jóváhagyott mutatók megtartásáért való felelősség mellett arra jogosítja fel, hogy a beruházás további előkészítése, engedélyezése és azt követően a megvalósítás érdekében szükséges intézkedéseket megtegye.

R. 9. §

(1) A beruházási javaslat elfogadásakor jóváhagyott költségelőirányzat 5%-át meg nem haladó, de legfeljebb 200 millió forint összegű túllépést a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a jóváhagyott mutatók módosítása nélkül - engedélyezheti.

(2) A beruházási javaslat elfogadásakor a rubel és a nem rubel elszámolású behozatal - vám és illetékek nélkül - forintban meghatározott előirányzatának 5%-ot meg nem haladó mértékű túllépését a pénzügyminiszter az Országos Tervhivatal elnökével, a külkereskedelmi miniszterrel és a Magyar Nemzeti Bank elnökével egyetértésben - a beruházás teljes költségelőirányzatán belül -engedélyezheti.

A beruházási javaslat kidolgozása

Vhr. 7. §

(1) A beruházási javaslatot a 2. számú mellékletben foglalt tartalmi követelmények szerint kell kidolgozni.

(2) Ha a kapcsolódó beruházást más szerv a rendelkezésére álló saját források vagy a jóváhagyott célcsoportos előirányzat terhére valósítja meg, az erre vonatkozó megállapodást, illetve nyilatkozatot a beruházási javaslathoz kell csatolni.

(3) A nagyberuházás megvalósítása során csak az olyan kapcsolódó beruházási költségek fedezetét szabad más beruházó részére átadni, amelyekről a beruházási javaslat jóváhagyásakor vagy módosításakor döntöttek.

Vhr. 8. §

(1) A kidolgozott beruházási javaslatot és az Állami Tervbizottsághoz benyújtandó előterjesztés tervezetét az érdekelt szervekkel [R. 7. § (3) bek. és R. 8. § (4) bek.] 45 napos határidővel kell egyeztetni. A véleményező szervek állásfoglalásukat egy példányban az Országos Tervhivatalnak is megküldik.

(2) Az előterjesztő az Állami Tervbizottsághoz benyújtandó előterjesztés tervezetét a beérkezett vélemények figyelembevételével véglegesíti. Az előterjesztést állásfoglalásra megküldi az R. 8. § (4) bekezdésében említett szerveknek, továbbá termelő nagyberuházás esetén az ágazati miniszternek. E szervek állásfoglalásaikat 15 napon belül közlik az Országos Tervhivatallal, amely az ezt követő 15 napon belül látja el az előterjesztést záradékkal.

(3) A beruházási javaslat jóváhagyására irányuló előterjesztésnek tartalmaznia kell:

a) az egyeztetett beruházási javaslatnak a 3. számú mellékletben külön megjelölt fejezeteit a 2. számú mellékletben előírt tartalmi követelményeknek megfelelően, figyelembe véve a fejlesztési cél jóváhagyásakor meghatározott egyedi követelményeket;

b) a döntést igénylő változatokat és a javaslat kidolgozása során fennmaradt vitás kérdéseket, az eltérő álláspontok indoklásával;

c) az üzemeltetőnek az üzemeltetés feltételeire vonatkozó észrevételeit;

d) a 4. számú melléklet szerint jóváhagyásra előterjesztett mutatókat, valamint az esetenként javasolt - a kapcsolódó fejlesztési igények megvalósítására is kiterjedő - külön előírásokat.

A beruházás megvalósításának engedélyezése

R. 10. §

(1) A beruházás megvalósítását a beruházási javaslat előterjesztője által kiadott engedélyokirat alapján lehet megkezdeni.

(2) Az engedélyokiratnak tartalmaznia kell - a beruházás jóváhagyott mutatóin kívül - mindazokat az adatokat és mutatókat, amelyek alapján a beruházás a jóváhagyásnak megfelelően megvalósítható.

A célcsoportos beruházások előkészítése és jóváhagyása

Az összevont beruházási javaslat

R. 11. §

(1) A célcsoportos beruházások előkészítése során a fejlesztési célkitűzések elbírálásához a középtávú népgazdasági tervezés kapcsán összevont beruházási javaslatot kell készíteni és az Állami Tervbizottság elé terjeszteni. A beruházási javaslatnak a pénzügyi előirányzaton belül elkülönített tartalékot is kell tartalmaznia.

(2) Az összevont beruházási javaslatot

a) ha a célcsoportba tartozó beruházások több szervezet (szerv) beruházásában valósulnak meg, az ágazati miniszter,

b) ha a célcsoportba tartozó valamennyi beruházást egy vállalat (tröszt) valósítja meg, a vállalat (tröszt) vezetője

dolgozza ki és terjeszti az Állami Tervbizottság elé. A b) pontban említett esetben az előterjesztéshez csatolni kell az ágazati miniszter véleményét.

(3) A Jóváhagyásra vonatkozó előterjesztést a nagyberuházásokra előírt szabályok szerint kell egyeztetni és az Állami Tervbizottsághoz benyújtani.

(4) Az összevont beruházási javaslat jóváhagyása kiterjed a fejlesztést meghatározó mutatók, a pénzügyi források és egyéb követelmények előírására is.

(5) Az összevont beruházási javaslatért és megvalósításáért - a (2) bekezdésben foglalt elhatárolás szerint - az ágazati miniszter, illetőleg a vállalat (tröszt) vezetője a felelős.

A célcsoportos beruházások összevont beruházási javaslatának kidolgozása és jóváhagyása

Vhr. 9. §

(1) Az összevont beruházási javaslatot az 5. számú mellékletben foglaltak szerint, az egyes célcsoportok szakmai sajátosságaihoz igazodva kell kidolgozni.

(2) Az R. 11. §-ának (1) bekezdésében megjelölt pénzügyi tartalék mértéke a középtávú tervidőszakra tervezett előirányzat 10 százaléka. A tartalékot a középtávú tervidőszak folyamán az esetleges többletköltségek kiegyenlítésére szabad felhasználni.

(3) Az összevont beruházási javaslat jóváhagyása a megvalósításáért felelős szervezet vezetőjét arra jogosítja fel, hogy megtegye az egyes beruházások előkészítése és az engedélyokirat kiadása érdekében szükséges intézkedéseket, továbbá meghatározza az egyes beruházások jóváhagyásának rendjét.

A célcsoportba tartozó egyes beruházások előkészítése és jóváhagyása

R. 12. §

Az összevont beruházási javaslat megvalósítását szolgáló egyes beruházásokat, ezek pénzügyi forrásait, mutatóit, a pénzügyi, műszaki és egyéb követelményeket az összevont beruházási javaslat megvalósításáért felelős szervezet vezetője - a jóváhagyás során megszabott feltételek figyelembevételével - határozza meg és közli a beruházókkal. Ennek során egyes beruházásokra beruházási programkészítési kötelezettséget írhat elő. A beruházási program tartalmi követelményeit az összevont beruházási javaslat megvalósításáért felelős szervezet vezetője állapítja meg.

Vhr. 10. §

(1) A beruházási program jóváhagyása, illetőleg az engedélyokirat kiadása után, a finanszírozással kapcsolatos szerződések alapján a beruházó jogosult a beruházás megvalósítására irányuló szerződéseket megkötni és egyéb intézkedéseket megtenni.

(2) Az engedélyokiratot módosítani kell, ha a fejlesztés célja módosul, a beruházási költség a jóváhagyott (előírt) előirányzat 20%-át meghaladó mértékben növekszik vagy az üzembehelyezés időpontja - a 4. § (3) bekezdése szerint rögzített időtartamhoz képest - 6 hónapot meghaladó mértékben eltolódik.

Az egyéb központi beruházások előkészítése és engedélyezése

R. 13. §

(1) Az egyéb központi beruházásoknál a döntési jogkört a felügyeleti szerv, kizárólag saját pénzügyi forrásból megvalósuló beruházásnál a beruházó szerv vezetője gyakorolja.

(2) Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter által meghatározott beruházások körében beruházási programot kell készíteni. A beruházási program tartalmát a felügyeleti szerv vezetője állapítja meg.

(3) A jóváhagyásról engedélyokiratot kell kiadni, amelynek tartalmaznia kell a beruházás megvalósításának és finanszírozásának lényeges adatait.

Vhr. 11. §

(1) Beruházási programot kell készíteni az építéssel összefüggő, 50 millió forint költségelőirányzatot meghaladó, beruházásokra.

(2) A beruházási programnak tartalmaznia kell a beruházás környezetre gyakorolt várható hatásának értékelését is.

(3) A beruházás megvalósítását az engedélyokirat kiadását követően lehet megkezdeni.

(4) A 10. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben az engedélyokiratot módosítani kell.

Tanácsi beruházások előkészítése és jóváhagyása

R. 14. §

(1) A tanácsi beruházásoknál a döntési jogkört a tanács határozza meg.

(2) A tanácsi beruházások előkészítési és jóváhagyási rendjét, valamint az engedélyokirat kiadására vonatkozó eljárást a megyei, fővárosi tanács szabályozza.

(3) A lakosság jelentős részét érintő beruházási elképzelésekről ki kell kérni a lakosság véleményét.

(4) Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter állapítja meg azoknak a tanácsi beruházásoknak a körét, amelyek jóváhagyása előtt ki kell kérni az ágazati miniszter véleményét.

Tanácsi beruházásokra vonatkozó egyéb előírások

Vhr. 12. §

Az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter az érdekeltek bevonásával, a tanácsi beruházások előkészítésére, jóváhagyására és az engedélyokirat kiadásának feltételeire, az egységes szabályozás és gyakorlat kialakítása érdekében általános elveket tesz közzé.

Vállalati beruházások előkészítése és jóváhagyása

R. 15. §

(1) A vállalati beruházásoknál a döntési jogkör gyakorlásának módját, a beruházások előkészítésének módját, a beruházási tevékenység dokumentálását, a feladatok teljesítéséért felelős szervezeti egységeket (személyeket), a nyilvántartások és az információáramlás rendszerét, valamint az ellenőrzést a vállalat szervezeti és működési szabályzatában kell megállapítani.

(2) A beruházás előkészítési, döntési és megvalósítási szakaszának minden lényeges elemét dokumentálni kell.

III. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK PÉNZÜGYI FELTÉTELEI

Általános rendelkezések

R. 16. §

(1) A fejlesztési költségek pénzügyi forrásai a külön jogszabályok szerint fejlesztési célra felhasználható saját források, hitelek, kölcsönök, juttatások és egyéb források.

(2) A beruházások előkészítésével és megvalósítasával összefüggő teljesítmények (tervezés, építés, szerelés, szállítás, saját vállalkozás stb.) elszámolásának és a vállalkozói (szállítói) követelések kiegyenlítésének szabályait a pénzügyminiszter - az érdekelt miniszterek és országos hatáskörű szervek vezetői bevonásával - állapítja meg.

(3) A fejlesztési költségek összegét és pénzügyi forrásait

a) a nagyberuházásoknál a beruházási javaslat jóváhagyása során,

b) a célcsoportos beruházásoknál az összevont beruházási javaslat jóváhagyása során,

c) a célcsoporton belül megvalósuló egyes beruházásoknál és az egyéb központi beruházásoknál a beruházások megvalósításának engedélyezésekor kell meghatározni.

(4) A központi beruházásoknál a fejlesztési előirányzat részét képező pénzügyi tartalék képzésének kötelezettsége is megállapítható.

(5) A központi beruházások jóváhagyott teljes fejlesztési előirányzatát - az R. 9. §-a (1) bekezdésében foglaltak kivételével - csak a döntést hozó szerv előzetes engedélyével szabad túllépni. A jóváhagyott előirányzaton felül jelentkező többletköltségeket a döntést hozó szerv által megjelölt forrásokból kell fedezni.

A központi beruházások pénzügyi forrásai

Vhr. 13. §

(1) Különböző pénzügyi forrásokból finanszírozott fejlesztés esetén a beruházási döntés, illetve a finanszírozási források engedélyezése során kell arról dönteni, hogy a különböző források milyen mértékben használhatók fel a beruházás és a beruházás következtében szükségessé váló tartós, állandó jelleggel lekötött forgóeszközök finanszírozására.

(2) Ha a tényleges ráfordítás a jóváhagyott előirányzatnál [ideértve az R. 16. §-ának (4) bekezdése szerinti tartalék összegét is] kisebb, a megtakarítást a finanszírozási szerződésben kialakított feltételek szerint kell elszámolni.

(3) Az állami költségvetési szervek kisebb építkezéseket 300 ezer Ft értékhatárig, egyéb állóeszköz-beszerzéseket 150 ezer Ft értékhatárig a jóváhagyott költségvetési kereteken belül a "kisebb építkezés, állóeszköz-beszerzés" rovat előirányzata terhére is megvalósíthatnak.

A központi beruházások költségeinek folyósítása

R. 17. §

A központi beruházások költségei csak a pénzügyi feltételeket tartalmazó finanszírozási szerződés alapján folyósíthatók.

Vhr. 14. §

A beruházások előkészítési költségei akkor folyósíthatok, ha az ehhez szükséges pénzügyi fedezet rendelkezésre áll. A jóváhagyott fejlesztési cél alapján a beruházási javaslatot előterjesztő szerv vezetője a nagyberuházások előkészítési költségeiről a fejlesztési cél elfogadásakor meghatározott keretből gondoskodik. Az ilyen címen teljesített kifizetések összegével az engedélyokirat kiadása után a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézet a beruházási számlát terheli meg. A célcsoportos és az egyéb központi beruházások előkészítésének költségeit általában abból a pénzügyi forrásból kell fedezni, amelyből a megvalósítás költségeit előirányozták. Ha a beruházás megvalósítására nem kerül sor, a folyósított összeget a pénzintézet leírja.

A tanácsi beruházások költségeinek folyósítása

R. 18. §

A tanácsi beruházás jóváhagyott engedélyokiratát a folyósítás előfeltételeként a pénzügyi lebonyolítást végző pénzintézetnek meg kell küldeni.

A vállalati beruházások költségeinek folyósítása

R. 19. §

Vállalati beruházásnál a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézet és a vállalat állapodik meg a beruházás pénzügyi forrásának kezelésében.

Vhr. 15. §

(1) A vállalati beruházás forrásait kiegészítő állami pénzeszközök és kedvezmények igénybevételének feltételeit szerződésbe kell foglalni.

(2) Az állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló vállalati beruházás költségeit a pénzügyi lebonyolítást végző pénzintézet csak az (1) bekezdés szerinti szerződés alapján folyósítja.

A beruházások pénzügyi ellenőrzése állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló beruházásoknál

R. 20. §

(1) Ha a beruházást részben vagy egés7ben állami pénzeszközök igénybevételével valósítják meg, a pénzügyi lebonyolítást végző pénzintézet előjegyzi a beruházás előkészítésére, megvalósítására vonatkozó szerződéseket, és ellenőrzi a rendelkezésre bocsátott pénzeszközök döntésnek megfelelő felhasználását.

(2) A pénzintézet - állami pénzeszközök igénybevétele esetén - a beruházási döntést jóváhagyó szervet értesíti, ha a jóváhagyott célok megvalósítását veszélyeztetve látja. A döntést jóváhagyó szerv állásfoglalásáig a pénzintézet a beruházás előkészítésére, megvalósítására vonatkozó szerződések előjegyzését megtagadhatja.

(3) A pénzintézet megtagadhatja a jogosulatlanul elszámolt összeg kifizetését. Ha a pénzintézet utólag állapítja meg, hogy az állami pénzeszközök igénybevétele jogosulatlan volt, a pénzeszközöknek az állami költségvetés részére történő visszafizetése iránti követelést a pénzintézet érvényesíti. Ennek érdekében a beruházóval és megbízottjával közösen felvett jegyzőkönyvben - megfelelő határidő kitűzése mellett - az érintetteket önkéntes teljesítésre hívja fel; eredménytelenség esetén a pénzintézet a bíróságnál keresetet terjeszthet elő.

(4) Ha a pénzintézet az állami pénzeszközök igénybevételével megvalósuló beruházásnál rendeltetésellenes felhasználást állapít meg, a pénzügyminiszternek javaslatot tesz az állami pénzeszközök visszatéríttetésére. A pénzintézet erről a beruházót (megbízottját) egyidejűleg értesíti.

R. 21. §

A pénzügyi lebonyolítást végző pénzintézet az ellenőrzése során jogosult a beruházás megvalósításában közreműködő szervektől (személyektől) felvilágosítást kérni, a beruházással kapcsolatos irataikba betekinteni, továbbá a szükséges okmányokról hitelesített másolatot, kivonatot vagy kimutatást kérni.

IV. FEJEZET

A BERUHÁZÁSOK ÜZEMBEHELYEZÉSE ÉS ÉRTÉKELÉSE

R. 22. §

(1) Az üzembehelyezés a beruházás eredményeként létrehozott állóeszköz-jellegű vagyontárgyak alkalmassági vizsgálata, rendszeres használatbavétele. Ez történhet a vagyontárgyak együttesére vagy csoportjára, illetve egyes önállóan használható vagyontárgyakra külön-külön is. Az alkalmassági vizsgálathoz, a rendszeres használatbavételhez meg kell szerezni a külön jogszabályokban előírt hatósági engedélyeket. A rendszeres használatbavétellel egyidejűleg a vagyontárgyakról üzembehelyezési okmányt kell kiállítani, és a vagyontárgyakat aktiválni kell.

(2) Az üzembehelyezésről az üzemeltetőnek kell gondoskodnia.

(3) A nagyberuházások megvalósításáról és működéséről a beruházási javaslatot előterjesztő szerv vezetője gazdasági értékelést köteles készíteni és az Állami Tervbizottsághoz benyújtani.

(4) A célcsoportos és az egyéb központi beruházásoknál a beruházásról az ágazati minisztérium, illetve a felügyeleti szerv a beruházótól jelentést kérhet

Üzembehelyezés; üzembehelyezési okmány

Vhr. 16. §

(1) Az állóeszköz üzembehelyezéséről - a megvalósítás pénzügyi forrására és beszerzési értékére való tekintet nélkül - a rendszeres használatbavétel napjával üzembehelyezési okmányt kell kiállítani.

(2) A rendszeres használatbavétel napja az az időpont, amikor az üzemszerű termelés (szolgáltatás, illetve rendeltetésszerű működés) megkezdődik. Próbaüzemeltetésnél - ha annak befejezése és az üzemszerű termelés (szolgáltatás) megkezdése között időbeli megszakítás nincs - a rendszeres használatbavétel napja a sikeresen befejeződött próbüzemeltetés utolsó napját követő munkanap. A földingatlan használatbavételének napja a tulajdonjog (kezelői jog), a használati jog ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésének az időpontja.

(3) Az üzembehelyezésről az üzemeltető köteles gondoskodni. Ha az üzemeltető nem azonos a beruházóval, az üzembehelyezési eljáráson a beruházó is köteles részt venni. A beruházó a beruházást ebben az esetben üzembehelyezés (aktiválás) nélkül köteles az üzemeltetőnek jegyzőkönyvileg átadni. Ilyen esetben a beruházást a könyvelésben és a statisztikában befejezetlen beruházás átadás-átvételként kell kimutatni. Az átadás-átvételi jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az üzembehelyezési okmány kiállításához és a beszámoláshoz szükséges adatokat is.

(4) Az üzembehelyezési okmány a számviteli és a statisztikai adatszolgáltatás egységes bizonylata. Az üzembehelyezési okmányt a 6. számú mellékletben foglalt tartalmi követelményeknek megfelelően kell elkészíteni.

(5) Az üzemeltető az üzembehelyezési okmány egy példányát köteles megőrizni, egy példányát a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézetnek, egy példányát pedig a KSH beruházás helye szerint illetékes Területi Igazgatóságának megküldeni a kiállítástól számított 15 napon belül. Ha az üzemeltető nem azonos a beruházóval, az üzembehelyezési okmány egy példányát köteles a beruházónak is átadni.

Aktiválás, befejezés

Vhr. 17. §

(1) Az üzembehelyezés napjával azokat a hasznos ráfordításokat, amelyek a rendszeres használatba vett vagyontárgyak megvalósítása során közvetlenül felmerültek, vagy amelyek arányosan terhelik azokat, aktiválni kell. A megvalósított, de még le nem számlázott ráfordításokat a rendelkezésre álló adatok, a tervezett vagy szerződésben meghatározott összeg alapulvételével kell aktiválni és az aktivált értéket az elfogadott számlák alapján - figyelemmel a (2) bekezdés rendelkezéseire is - utólag kell helyesbíteni. Az aktivált értéket külön "Módosító üzembehelyezési okmány" kiállításával kell helyesbíteni; a módosító okmány csak a módosítás összegét tartalmazhatja.

(2) A beruházás egészét terhelő (pl. tervezési, próbaüzemeltetési, beruházási-igazgatási) költségeknek az egyes vagyontárgyak közötti elosztása az üzemeltető feladata, a beruházó által rendelkezésre bocsátott adatok alapján.

(3) A beruházás teljes befejezésének időpontja az "utolsó üzembehelyezés" záradékkal megjelölt üzembehelyezési okmány kiállításának napja.

(4) A beruházás pénzügyileg akkor tekinthető lezártnak, ha a beruházással kapcsolatos valamennyi kifizetés megtörtént

Gazdasági értékelés a nagyberuházásokról

Vhr. 18. §

(1) Az R. 22. §-ának (3) bekezdése szerinti gazdasági értékelést a beruházó a befejezést követő naptári évre vonatkozóan az azt követő év június 30-ig a beruházás egyéves üzemeltetése során szerzett tapasztalatok felhasználásával köteles elkészíteni.

(2) A gazdasági értékelésnek tartalmaznia kell:

a) a ténylegesen kialakult gazdálkodási feltételek összevetését a jóváhagyott mutatókkal,

b) a létesítmény működésének elemzését,

c) a gazdaságos működést esetlegesen akadályozó tényezők elhárítására, illetőleg a hatékony üzemeltetés lehetőségeinek kibontakoztatására irányuló intézkedési tervet.

(3) Ha a beruházó nem azonos az üzemeltetővel, a gazdasági értékelést az üzemeltetővel együtt kell elkészítenie.

(4) A gazdasági értékelést a 7. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével kell elkészíteni. A gazdasági értékelés 1-1 példányát az Országos Tervhivatalnak, a Központi Statisztikai Hivatalnak, az ágazati miniszternek, 2 példányát pedig a pénzügyi lebonyolítást végző pénzintézetnek kell megküldeni.

V. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

R. 23. §

(1) Ez a rendelet az 1985. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az ezt követően megkezdett beruházások tekintetében kell alkalmazni; az ezt megelőzően megkezdett beruházásokra a 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a beruházások rendjéről szóló 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet, valamint a módosítására kiadott 1029/1976. (IX. 16.) Mt. h. számú határozat, a 2/1977. (II. 17.) MT számú rendelet, a 41/1978. (VIII. 2.) MT számú rendelet, a 28/1979. (VIII. 3.) MT számú rendelet, a 40/1979. (XI. 1.) MT számú rendelet, a 31/1982. (VII. 19.) MT számú rendelet, valamint a 9/1983. (V. 4.) MT számú rendelet 1. §-a hatályát veszti.

(3) A tanácsi célcsoportos és egyéb állami beruházások tekintetében 1985. december 31-ig a 34/1974. (VIII. 6.) MT számú rendelet az irányadó. 1986. január 1-től valamennyi tanácsi beruházásra ennek a rendeletnek az előírásait kell alkalmazni.

(4) E rendelet végrehajtásáról az Országos Tervhivatal elnöke és a pénzügyminiszter együttesen gondoskodik.

(5) E rendelet alapján az ágazati miniszter, valamint a megyei, fővárosi tanács jogszabályt az Országos Tervhivatal elnökével és a pénzügyminiszterrel egyetértésben adhat ki.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

Vhr. 19. §

(1) Ez a rendelet az 1985. évi január hó 1. napján lép hatályba; rendelkezéseit az ezt követően megkezdett beruházásokra kell alkalmazni; az ezt megelőzően megkezdett beruházásokra a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú rendelet rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú együttes rendelet, valamint a módosítására kiadott 2/1975. (XI. 22.) OT-PM számú, a 4/1976. (XII. 28.) OT-PM számú, az 1/1977. (III. 6.) OT-PM számú, a 4/1977. (XII. 28.) OT-PM számú, az 1/1978. (X. 5.) OT-PM számú, az 1/1979. (XI. 1.) OT-PM számú, a 2/1982. (VII. 19.) OT-PM számú és az 1/1983. (II. 23.) OT-PM számú együttes rendeletek, továbbá a 19/1980. (IX. 27.) PM számú rendelet 84. §-ának (4) bekezdése hatályukat vesztik.

(3) A mező- és erdőgazdasági szervezetek beruházási rendjéről szóló 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM számú együttes rendelet és a módosítására kiadott 3/1977. (V. 27.) OT-PM-MÉM számú, a 2/1978. (XII. 22.) OT-PM-MÉM számú, a 3/1982. (X. 27.) OT-PM-MÉM számú, a 2/1984. (IV. 26.) OT-PM-MÉM számú együttes rendeletek az 1984. évi december hó 31. napján hatályukat vesztik. Az 1985. január 1-e előtt megkezdett beruházások tekintetében a 6/1975. (XII. 17.) OT-PM-MÉM számú együttes rendelet rendelkezéseit továbbra is alkalmazni kell.

(4) A tanácsi célcsoportos és egyéb állami beruházásoknál 1985. december 31-ig a 3/1974. (VIII. 6.) OT-PM számú együttes rendelet az irányadó. 1986. január 1-től valamennyi tanácsi beruházásra ennek a rendeletnek az előírásait kell alkalmazni.

Hoós János s. k.,

tervhivatali államtitkár

Dr. Hetényi István s. k.,

pénzügyminiszter

1. számú melléklet a 3/1984. (XI. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 6. § (1) bekezdéséhez]

Tartalmi követelmények a nagyberuházások fejlesztési céljának kidolgozásához

A fejlesztési cél rendeltetése az, hogy több változat bemutatásával és az egyes változatok értékelésével ismertesse a beruházás célját, időszerűségét, várható jövedelmezőségét, gazdaságosságát és javaslatot tegyen a legcélravezetőbbnek minősíthető megoldásra. A nem termelő beruházásoknál a fejlesztés szükségességét kell indokolni.

A beruházás szükségességének és időszerűségének bizonyítását a fejlesztés egyedi sajátosságainak figyelembevételével kell kimunkálni.

A fejlesztési célban be kell mutatni a nagyberuházás becsült költségelőirányzatát és ennek javasolt pénzügyi forrásait is.

Számításokat kell végezni a nagyberuházás rubel és nem rubel elszámolású deviza igényéről, a fejlesztés fizetési mérlegre gyakorolt hatásáról.

Az értékadatokat az értékesítés, illetve a költségek felmerülésének évére prognosztizált áron kell megadni (millió Ft-ban, tizedes nélkül).

A fejlesztési célban körvonalazni kell a beruházás ismert, vagy várható közgazdasági, kapcsolódó hatásait - horizontálisan és vertikálisan - más gazdálkodó szervezetek tevékenységére.

A fejlesztési célban be kell mutatni, hogy milyen kutatási-fejlesztési tevékenység kapcsolódik a beruházáshoz, és milyen a termékek, szolgáltatások és a technológia műszaki színvonala nemzetközi összehasonlításban.

Be kell mutatni a beruházás, illetve az egyes változatok környezeti hatásait, a válható környezetvédelmi ráfordítások becsült értékét.

Jóváhagyandó adatok

A határozati javaslatban - az egyes nagyberuházások sajátosságainak figyelembevételével - a következő mutatók jóváhagyását kell az Állami Tervbizottságtól kérni:

1. a fejlesztés és a beruházó megnevezése;

2. a fejlesztés célját képező termékek, illetve szolgáltatások

- megnevezése

- minőségi jellemzői

- évi mennyisége (természetes mértékegységben);

3. a fejlesztési és a beruházási költség alőirányzata prognosztizált áron, pénzügyi forrásai, a források igénybevételének módja és feltételei;

4. a fejlesztés nem rubel elszámolású devizaigénye;

5. a fejlesztés jövedelmezőségének és gazdaságosságának becsült értékei

(infrastrukturális beruházásoknál a műszaki ellátottsági, szolgáltatási színvonal mutatói);

6. a beruházási javaslat kidolgozására fordítható költségelőirányzat összege és forrásai;

7. a beruházási javaslat véleményezésében részt vevő szervek köre.

Az ÁTB tájékoztató jelleggel tudomásul veszi:

1. a beruházás javasolt kezdési és befejezési évét, ütemezését és a megvalósítás időtartamát (hónapban);

2. a telepítés helyét;

3. a nagyberuházás költségelőirányzatának éves ütemezését, a jelentősebb kapcsolódó beruházások költségelőirányzatát és forrásait;

4. a kapacitások belépésének tervezett ütemét, a belépő kapacitások nagyságának megjelölésével;

5. az évi értékesítési árbevételt, illetve a szolgáltatás értékét a teljes felfutás utáni évben;

6. az üzemeltetés létszámszükségletét;

7. egyéb, a nagyberuházás sajátosságaihoz igazodó adatokat és közléseket.

A határozati javaslatban javaslatot kell tenni a beruházási javaslat kidolgozásához szükséges - az ÁTB által megállapítandó - egyedi tartalmi követelményekre is.

2. számú melléklet a 3/1984. (XI. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 7. § (1) bekezdéséhez]

Tartalmi követelmények a nagyberuházások beruházási javaslatának kidolgozásához

A beruházási javaslat részben a fejlesztési célban foglaltakat pontosítja, részben azon túlmenő részletességgel ismerteti a beruházást, indokolja annak megvalósítását, részletezi az egyes változatokat, a választott megoldásokat. A beruházási javaslatban figyelembe kell venni azokat az előírásokat és követelményeket, amelyeket a fejlesztési cél jóváhagyásakor az ÁTB a beruházási javaslat előterjesztésének feltételeként meghatározott.

A) A termelő jellegű nagyberuházások beruházási javaslatának általános tartalmi követelményei:

1. A fejlesztési cél előterjesztési dokumentumának rövid ismertetése

Melléklet: a fejlesztési célt jóváhagyó határozat másolata.

2. A telepítési javaslat(ok) és indokolásuk telepítési tanulmány alapján, beleértve a beruházás létesítésével és üzemeltetésével kapcsolatos feltételek leírását.

3. A beruházás műszaki leírása

3.1 A javasolt technológiának, a kapacitások összehangolásának és a kihasználás tervezett mértékének, a termékek és a technológia műszaki színvonalának ismertetése (nemzetközi összehasonlításban)

3.2 A beruházás és létesítményeinek elhelyezése 1:10 000-1:25 000 méretarányú helyszínrajz és

1:1000 léptékű elrendezési terv alapján

3.3 Az épületek és építmények ismertetése a fontosabb létesítmények 1:200-1:500 méretarányú vázlattervei, illetve a választott típustervek, valamint megfelelő részletességű műszaki leírás alapján

3.4 A beruházás várható környezeti hatásai, a környezetvédelem módja, adatai.

Melléklet: környezeti hatásvizsgálat, a közművek, a környezetvédelmi hatóságok és egyéb illetékes szervek nyilatkozatai

3.5 A létesítmények és a beruházási költségek összefoglaló jegyzéke az I. sz. mintalap szerint

3.6 Külföldi tervező, kivitelező, szállító, szerelő tervezett bevonása esetén ennek szükségessége és költségkihatásai.

4. Az üzemeltetés munkaerő-szükségletének, a munkaerő-szükséglet kielégítési módjának és a munkaerő kiképzésével kapcsolatos elképzeléseknek az ismertetése

5. Az üzemeltetés anyag-, energia-, stb. szükségletének ismertetése a teljes felfutás utáni évre:

- az üzemeltetéshez szükséges legfontosabb anyagok, félgyártmányok mennyiségének vagy értékének felsorolása;

- az üzemeltetéshez szükséges szén, olaj, villamosenergia, gáz, távhőenergia, vízbeszerzés, elvezetés és tisztítás mennyisége és értékadatai.

A jelentősebb értékű importcikkeket relációk szerint és devizaszükséglet szerint is be kell mutatni.

Ha a beruházással kapcsolatban radiológiai, biológiai, vagy vegyi védelmi hatósági követelmények merülnek fel, elkülönítve ki kell mutatni e követelmények érvényesítésének pénzügyi kihatásait.

6. A kapcsolódó beruházások ismertetése az illetékes szervek nyilatkozatai és a velük kötött megállapodások alapján.

Melléklet: II-III. sz. mintalap

7. A beruházás tervezett megvalósítási időtartamának bemutatása és indokolása.

8. A fejlesztés (beruházás, forgóeszközök, egyéb fejlesztési célú kifizetések) költségei a vonatkozó évekre prognosztizált árakon, anyagi-műszaki bontásban, beleértve a tartalék összegét.

Melléklet: IV. sz. mintalap

9. A finanszírozás forrásai, a források igénybevételének módja és feltételei a fejlesztési célra hozott ÁTB döntés alapján. Amennyiben a javaslat az ÁTB döntésétől eltér, az eltérést is részletesen indokolni kell. Be kell mutatni a vállalat várható pénzügyi helyzetét a beruházás megvalósításának, és az állammal, pénzintézetekkel szembeni pénzügyi kötelezettségek teljesítésének időtartamára.

10. A termelés és az értékesítés ismertetése és indoklása.

Melléklet: V. sz. mintalap

11. Az értékesítésre jutó ráfordítások és az eredmény várható alakulása a teljes üzembe helyezést követő 10 évre, illetve azokra az évekre, amelyekre a részesedés (járadék) fizetési kötelezettség kiterjed, prognosztizált árak alapján számolva.

Melléklet: VI. sz. mintalap

12. A fejlesztés külkereskedelmi fizetési mérlegre gyakorolt hatása, külön ismertetve a nagyberuházás költségelőirányzatán belül elhelyezkedő kapcsolódó beruházások deviza-szükségletét is.

13. A fejlesztés jövedelmezőségének és gazdaságosságának értékelése a fejlesztési célról hozott ÁTB döntésben kialakított előírások alapján.

14. A fajlagos ráfordítási mutatók ismertetése a fejlesztési célról hozott ÁTB döntésben meghatározott időszakra és mutatók alapján.

15. Összefoglaló megállapítások és javaslatok.

B) A nem termelő jellegű nagyberuházások beruházási javaslatának tartalmi követelményei:

1. A beruházás szükségességének és időszerűségének bizonyítása, a tervezett szolgáltatás jellemzőinek ismertetése.

Melléklet: a fejlesztési célban foglaltak rövid ismertetése, a fejlesztési célra vonatkozó jóváhagyó határozat másolata

2. A telepítési javaslat és indoklása

3. A beruházás műszaki leírása

A létesítmények és a beruházási költségek összefoglaló jegyzéke (I. sz. mintalap)

4. Az üzemeltetés munkaerő-szükséglete és a kielégítés módja

5. Az üzemeltetés anyag-, energia stb szükséglete

6. A várható környezeti hatások

7. Kapcsolódó beruházások (II-III. sz. mintalap)

8. A beruházás tervezett megvalósítási időtartamának ismertetése és indoklása

9. A fejlesztés és a beruházás költsége prognosztizált árakon, anyagi-műszaki bontásban (IV. sz. mintalap)

10. A fejlesztés finanszírozási forrásai, a források igénybevételének módja és feltételei a fejlesztési célra hozott ÁTB döntés alapján. Amennyiben a javaslat az ÁTB döntésétől eltér, az eltérést is részletesen indokolni kell.

11. Az üzemeltetés költsége.

A költségek megállapítását, ha a létesítmény üzemeltetője költségvetési szerve, a költségvetési szervekre vonatkozó érvényes normák és irányszámok alapján a rovatrendnek megfelelően kell számításba venni; ha az üzemeltető vállalat, akkor a vállalati előírásokat kell alkalmazni. Az üzemeltetési költségeken felül külön szükséges kimutatni a fenntartási költségek várható alakulását a beruházás üzemeltetésének - az üzembe helyezéstől számított - 10 éves időszakára évenkénti részletezésben.

12. A beruházás gazdaságosságának értékelése.

A gazdaságossági számításokban az érvényes számviteli és statisztikai rendszer fogalmait kell alkalmazni. A beruházás gazdaságosságát az alábbi mutatókkal kell bizonyítani:

12.1 Fajlagos beruházási költségmutatók.

Rendeltetési egységre eső beruházási költség.

1 m2 beépített bruttó területre jutó beruházási költség.

1 beépített légm3-re jutó beruházási költség.

A mutatók a beruházás teljes üzembehelyezésekori állapotára vonatkozóan számítandók ki.

12.2 Az ellátási színvonal mutatói.

A körzet ellátási színvonal mutatója a beruházás előtt és a beruházás üzembe helyezése után (pl. 1000 főre eső szolgáltatás). E mutatók viszonyítandók az átlagos országos színvonal mutatóhoz.

Az intézményben nyújtandó ellátás színvonala, hasonlítva a hazai ellátási normákhoz és nemzetközi adatokhoz

Egyéb sajátos mutatók.

13. Összefoglaló megállapítások és javaslatok.

I. sz. mintalap

II. sz. mintalap

III. sz. mintalap

IV. sz. mintalap

V. sz. mintalap

VI. sz. mintalap

3. számú melléklet a 3/1984. (XI. 6.) OT-PM. számú együttes rendelethez

[Vhr. 8. § (3) bekezdéséhez]

Az egyeztetett beruházási javaslatnak az Állami Tervbizottság elé terjesztendő fejezetei

1. A beruházás főbb adatai.

2. A beruházás szükségességének és időszerűségének bizonyítása. A termékek (szolgáltatások) megnevezése, minőségi követelményei és korszerűségük, továbbá várható piaci helyzetük ismertetése; a termékek és a technológia műszaki színvonalának bemutatása nemzetközi összehasonlításban.

3. A telepítés indoklása.

4. A beruházás rövid műszaki leírása.

5. Az üzemeltetés anyag, energia, munkaerőszükségletének összefoglaló adatai.

6. A környezeti hatásvizsgálat eredménye,

7. A kapcsolódó beruházások ismertetése.

8. A megvalósítás időtartama és indoklása.

9. A fejlesztés és a beruházás költségei.

10. A finanszírozás forrásai.

11. A fejlesztés rubel- és nem rubel elszámolású devizaigénye, és a fizetési mérlegre gyakorolt hatása.

12. A fejlesztés jövedelmezőségének és gazdaságosságának értékelése; infrastrukturális beruházások esetében a műszaki ellátottsági, szolgáltatási színvonal mutatói.

13. Összefoglaló megállapítások és javaslatok.

Az előterjesztő a megjelölt fejezeteken kívül az előterjesztést az általa szükségesnek tartott egyéb fejezetekkel is kiegészítheti.

4. számú melléklet a 3/1984. (XI. 6.) ÖT-PM. számú együttes rendelethez

[A Vhr. 8. § (3) bekezdéséhez]

.......................................... megnevezésű nagyberuházás az Állami Tervbizottság által jóváhagyandó adatai és mutatói:

1. A beruházó megnevezése és címe:

2. Az ágazati irányító szerv megnevezése:

3. A beruházás telepítésének helye:

4. Az előállítandó termékek, illetve szolgáltatások megnevezése és minőségi jellemzői:

5. A termékek, illetve szolgáltatások évi mennyisége (a teljes felfutás utáni évben, az évszám megjelölésével):

6. Az évi értékesítési árbevétel*

(a fejlesztés révén elérendő többlet a teljes felfutás utáni évben, az évszám megjelölésével):

7. A beruházás kezdési és teljes befejezési időpontja:

A részleges üzembehelyezések (szakaszok) tárgya és időpontja: A teljes üzembehelyezés időpontja:

A teljes üzembehelyezés után a termelés teljes felfutásának szükséges időtartama (hónapokban):

8. Az alapberuházás fejlesztési költsége összesen:*

ebből:

- beruházási költség ezen belül: tartalék

- forgóalap szükséglet

- egyéb fejlesztési célú kifizetések.

9. A nagyberuházás fejlesztési költségei között előirányzott és a beruházó által átvállalt kapcsolódó beruházások (beruházásonként felsorolva)

a) A beruházó megnevezése:

b) A beruházás megnevezése:

c) A beruházás költsége*: Ebből: saját forrásból fedezve:

d) A fejlesztés költsége*:

Ebből: saját forrásból fedezve:

e) A beruházás kezdési és teljes befejezési időpontja:

10. A nagyberuházás fejlesztési költsége összesen (8+9)*:

11. A nagyberuházás

- nem rubel elszámolású devizaigénye az érvényes árfolyamon, millió forintban:

- rubel elszámolású devizaigénye az érvényes árfolyamon, millió forintban:

12. A fejlesztés és a beruházás pénzügyi forrása**

- költségvetési juttatás:

- tőkejuttatás:

- állami kölcsön:

- vállalati saját forrás:

- hitel:

- egyéb:

összesen:

13. A fejlesztés jövedelmezőségi mutatói***

(Infrastrukturális beruházások esetében a műszaki ellátottsági, a szolgáltatási színvonal mutatói.)

14. Egyéb döntések és javaslatok (pl. javaslat a Minisztertanács részére a szerződéskötésre kötelezendő vállalatokról).

Az Állami Tervbizottság által tájékoztató jelleggel tudomásul veendő adatok:

A nagyberuházás fejlesztési költségében számításba nem vett kapcsolódó beruházások előirányzata összesen*:

Ebből:

- Más szervek saját eszközeik terhére vállalt kapcsolódó beruházások (beruházásonként felsorolva)

a) A beruházó megnevezése:

b) A beruházás megnevezése:

c) A beruházás költsége:**

d) A beruházás fejlesztési költsége:**

e) A beruházás kezdési és teljes befejezési időpontja:

- Célcsoportban már jóváhagyott kapcsolódó beruházások (beruházásonként felsorolva)

a) A beruházó megnevezése:

b) A beruházás megnevezése:

c) Beruházási költség:**

d) Fejlesztési költség:**

e) A beruházás kezdési és teljes befejezési időpontja:

* prognosztizált áron, millió Ft-ban

** prognosztizált áron, millió Ft-ban

*** prognosztizált árak alapján számítva

5. számú melléklet a 3/1984. (XI. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[a Vhr. 9. § (1) bekezdéséhez]

Tartalmi követelmények a célcsoportos beruházások összevont beruházási javaslatának kidolgozásához

1. Az előző középtávú tervidőszakban megvalósult célcsoportos beruházások főbb céljainak megvalósulása és értékelése:

- a teljesítésre vonatkozó fontosabb pénzügyi adatok (központi pénzeszközök igénybevétele, saját források alakulása stb.) a 2.2 pontban foglaltaknak megfelelően,

- a kapacitásbelépésekre vonatkozó adatok a Jóváhagyott naturális mutatók, illetve az ágazati sajátosságok figyelembevételével,

- a beruházási költségek alakulása,

- a fejlesztés kihatása az ellátottsági színvonalra,

- a fejlesztés hatása a fizetési mérlegre (termelő célcsoportnál),

- a fejlesztés műszaki színvonalának értékelése,

- a két középtávú tervidőszak közötti átmenet (determináció) ismertetése.

Amennyiben a javaslatban szereplő fejlesztés a két tervidőszakban nem azonos tartalommal valósul meg, akkor a következő középtávú tervvel való összehasonlíthatóság érdekében szükséges adatokat - azonos tartalommal - külön is ki kell dolgozni.

2. A fejlesztés céljának ismertetésénél:

2.1 A középtávú népgazdasági tervben meghatározott pénzügyi előirányzatok és a tervezett kapacitásbelépések ismertetésével kell jellemezni a főbb mennyiségi és minőségi célokat annak bemutatásával, hogy a pénzügyi előirányzatok hogyan biztosítják a fedezetet:

- az előző tervidőszakról áthúzódó beruházások folytatására, ideértve a folyamatban levő nagyberuházások kapcsolódó szükségleteit, valamint

- a jelen tervidőszakban kezdésre tervezett beruházások költségelőirányzatára és a már ismert és a tervidőszak során induló nagyberuházások kapcsolódó igényeire,

2.2 A javaslatban be kell mutatni a pénzügyi előirányzatok alakulását prognosztizált áron (millió Ft-ban, tizedes nélkül). Ismertetni kell öt évre és éves bontásban is:

- a költségelőirányzat alakulását forrásonként,

- az anyagi-műszaki összetételt,

- a tervezett rubel- és nem rubel elszámolású devizaszükségletet.

2.3 Termelő célcsoportoknál be kell mutatni a javasolt fejlesztések gazdaságosságát, a fizetési mérlegre gyakorolt hatását, és a fejlesztés műszaki értékelését nemzetközi összehasonlításban. Nem termelő célcsoportoknál a fejlesztésnek az ellátottsági színvonalra gyakorolt hatását kell elemezni.

2.4 Fontosabb kapacitásfajtánként számításokat kell végezni a fajlagos beruházási költségek várható alakulásáról.

2.5 Ismertetni kell az üzemeltetés munkaerő-szükségletével, a munkaerő-szükséglet kielégítési módjával és a munkaerő kiképzésével kapcsolatos elképzeléseket.

2.6 A nagyberuházásokhoz kapcsolódó, de a célcsoportba tartozó létesítmények főbb beruházási adatait nagyberuházásonként, tételesen ismertetni kell.

2.7 Be kell mutatni a termelés és az értékesítés, az értékesítésre jutó ráfordítások és az eredmény alakulását.

2.8 A javaslatban azokon a területeken, ahol világbanki hitellel finanszírozott beruházások vannak, erről külön számszerű és szöveges tájékoztatást kell adni.

3. Be kell mutatni a várható környezeti hatásokat a környezeti hatásvizsgálat eredményei alapján.

4. A javaslatban - a középtávú terv előírásának megfelelően - a fejlesztés mennyiségi (naturális) és pénzügyi előirányzatait alsó és felső határértékekre kell kidolgozni.

5. Amennyiben a szükséges egyeztetések során az érdekelt szervek között véleményeltérés van, az el nem fogadott észrevételeket, illetve az azokkal kapcsolatos állásfoglalást az előterjesztő részben ismertetni kell.

Jóváhagyandó adatok:

1. a középtávú tervidőszakban belépő kapacitások megnevezése, mennyisége, a megvalósításért felelős szervek szerinti bontásban;

2. a célcsoport költségelőirányzata, ezen belül a központi és a saját források részletezése a középtávú tervidőszak egészére;

3. a középtávú tervidőszak egészére szükséges nem rubel elszámolású deviza, az érvényes árfolyamon;

4. a tervidőszakban kezdődő nagyberuházásokhoz kapcsolódó beruházások pénzügyi előirányzatainak tételes felsorolása.

Az ÁTB tájékoztató jelleggel tudomásul veszi:

1. a célcsoport beruházási költségelőirányzatának éves ütemezését;

2. a nem rubel elszámolású devizaszükséglet éves ütemezését;

3. a rubel elszámolású devizaszükségletet a középtávú tervidőszak egészére és az egyes évekre;

4. a tervidőszak kezdetén folyamatban levő, az előző tervidőszakról áthúzódó beruházások terhelését;

5. a célcsoport sajátosságaihoz igazodó egyéb előírásokat és adatokat (pl. világbanki programokhoz kapcsolódó fejlesztés fontosabb adatait).

6. számú melléklet a 3/1984. (XI. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 16. § (4) bekezdéséhez]

Kitöltési útmutató az üzembehelyezési okmány kiállításához

Az üzembehelyezési okmányt az előírt minta szerint a következő előírások figyelembevételével kell elkészíteni:

A beruházási azonosító számmal rendelkező beruházások esetében, ha nem egyszerre helyezik üzembe a megvalósult vagyontárgyakat, az üzembehelyezési okmányokat sorszámozni kell, és az utolsó rendszeres használatbavételről kiállított okmányon "utolsó üzembehelyezés" záradékot kell alkalmazni.

Az üzembehelyezési okmány I. sz. táblázatában

a beruházás meghatározására, azonosítására szolgáló jelölő adatokat kell feltüntetni.

A II. sz. táblázatban a beruházás költségelőirányzatára és üzembehelyezésére vonatkozó adatokat kell közölni.

Az 1. sorban a beruházás eredeti és az üzembehelyezéskor (utolsó módosítás szerint) érvényes költségelőirányzatát kell feltüntetni, amely a beruházás engedélyezésére vonatkozó, illetve a beruházási döntés módosítását tartalmazó engedélyokiratban szerepel.

A 2. sorban a beruházáshoz tartozó azon állóeszközöknek az értékét kell feltüntetni, amelyeket a beruházás megkezdésétől jelen üzembe helyezésig aktiváltak (korábban üzembe helyeztek).

A 3. sorban kell feltüntetni a jelenleg üzembehelyezett állóeszközök aktivált értékét (az esetleges társadalmi munka értékével együtt).

A 4. sorban kell szerepeltetni a beruházás megkezdésétől (a jelen üzembehelyezéssel együtt) aktivált állóeszközök együttes értékét (a 2. és 3. sor együttes összegét).

Az 5. sorban kell közölni (a 4. sorban szereplő összes aktivált értékből kiemelten) az aktiválásig nem számlázott, pénzügyileg még el nem számolt beruházások értékét, a tervezett, illetve a szerződésben meghatározott összeg figyelembevételével.

A 6. sorban kell feltüntetni az aktivált állóeszköz műszakilag egymástól elhatárolható alapvető kapacitásadatait:

- a beruházás megkezdésétől a jelen üzembehelyezésig (korábban) már belépett,

- a jelenleg üzembehelyezett állóeszközök kapacitás adatait (műszaki jellemzőit).

A 7. sorban kell szerepeltetni a 4. sorban szereplő értékből az üzemgazdasági beruházások költségeit.

A 8. sorban kell közölni a beruházás megvalósításának üzembehelyezési szakaszaira és befejezésére vonatkozó, a tényleges állapotnak megfelelő következő információk valamelyikét:

a) "az alapkapacitást nem érintő üzembehelyezés" megjelölést akkor kell alkalmazni, ha az üzembehelyezés az alap kapacitástól független (tehát az pl. kiszolgáló, szociális, egyéb létesítményekre vonatkozik);

b) "az alapvető kapacitás részlegesen belépett" megjelölést akkor szabad alkalmazni, amikor az engedélyokiratban rögzített, a fejlesztési célkitűzést megvalósító termékmennyiség, illetve szolgáltatás egy részét előállítani képes vagyontárgyakat helyeznek üzembe;

c) "az alapvető kapacitás belépett" meghatározást akkor kell alkalmazni, amikor azokat a "vagyontárgyakat helyezik üzembe, amelyekkel megtermelhető, illetve előállítható a beruházás engedélyokiratában előirányzott és a fejlesztési célkitűzés megvalósítását jelentő teljes termékmennyiség, illetve elvégezhető az ott megjelölt szolgáltatás;

d) "az egész beruházás üzembehelyezésre, teljesen befejezésre került" megjelölést akkor kell alkalmazni, ha valamennyi létesítmény (állóeszköz) elkészült és minden egyes állóeszköz jellegű vagyontárgyat üzembehelyeztek.

Ha az üzembehelyezés még nem tekinthető véglegesnek, vagy nem szabályszerű (használatba vételi engedély nélküli, illetve annak jogerőre emelése előtti rendszeres használatbavétel esetén), ezt a tényt az üzembehelyezési okmányban fel kell tüntetni.

Az üzembehelyezett állóeszközök költségeinél fel kell tüntetni a hasznos ráfordításokat, beleértve az egyes állóeszközöket arányosan terhelő költségeket is (pl. tervezési, bontási, próbaüzemeltetési, beruházási-igazgatási stb. költségeket). Az üzembehelyezési okmányban az üzembehelyezett beruházások értékét folyó áron a népgazdasági és üzemgazdasági beruházási költségeket együttesen az igénybe vett társadalmi munka értékével növelt összegben kell feltüntetni. A pénzügyi lezárás időpontjában az aktivált költségek összegének meg kell egyeznie a beruházásra teljesített összes kifizetés és az esetleges társadalmi munka együttes összegével.

Az ipari termelő beruházásoknál a 9. sorban közölni kell az üzembehelyezéskor realizálható termék (szolgáltatás) megnevezését, mennyiségi egységét és mennyiségét.

A nem ipari létesítményeknél (a 9. sorban) fel kell tüntetni a létesítmény funkcióját kifejező műszaki jellemző megnevezését és teljes mennyiségét (pl. a mezőgazdaságban, sertéshizlaldánál annak befogadóképességét férőhelyben, a kereskedelemben boltoknál az elárusító területet négyzetméterben, a kommunális ágazatban kórházaknál a betegágyak számát stb.).

7. számú melléklet a 3/1984. (XI. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

[A Vhr. 18. § (4) bekezdéséhez]

A nagyberuházások utólagos gazdasági értékelésének irányelvei

Általános előírások

A nagyberuházások utólagos gazdasági értékelésének célja annak megállapítása, hogy a megvalósult fejlesztés mennyiben felel meg a beruházási javaslatban jóváhagyott feltétel-rendszernek.

Az értékelés során a beruházás által elért tényleges helyzetet, valamint a várható gazdasági hatásokat és eredményeket kell megítélni.

A beruházással létrehozott kapacitás működésének eredményét a jóváhagyott beruházási javaslatban meghatározott időhorizontra kell vonatkoztatni.

Választ kell adni arra, hogy a beruházás a jóváhagyásnak megfelelően valósult-e meg; melyek azok a körülmények, amelyek a jóváhagyástól eltérő megoldást igényeltek; milyen hatásuk és következményük van az eltéréseknek.

Ha a megvalósítás során bekövetkezett változások az eredetileg jóváhagyott feltételek módosítását tették szükségessé, akkor az elemzést mind az eredetileg jóváhagyott, mind a módosításoknak megfelelő helyzetre összehasonlítható módon vonatkoztatni kell.

Ki kell térni arra, hogy a működés milyen káros környezeti hatásokkal jár, és ezek megszüntetése milyen további költségek felhasználását teszi szükségessé.

Azoknál a beruházásoknál, ahol az értelemszerűen lehetséges és az összehasonlítási alap megteremthető, a fejlesztést össze kell hasonlítani más hasonló beruházással, hasonló tevékenységet folytató gazdálkodási egységgel, alágazattal, ágazattal, megfelelő külföldi paraméterekkel.

Ahol a beruházás megvalósításának módja rekonstrukció vagy üzembővítés és emiatt a fejlesztés eredményeként létrehozott kapacitás működése önállóan nem értékelhető, ott az értékelést a beruházás utáni állapotra kell vonatkoztatni. A fejlesztés hatásának a beruházás előtti és utáni állapot különbségét kell tekinteni. Ki kell térni arra, hogy a beruházástól függetlenül milyen növekedés vagy visszafejlődés következett volna be a gazdálkodásban.

Be kell mutatni, hogy hogyan alakul a tényleges munkaerő-szükséglet a jóváhagyás során elfogadott munkaerő-szükséglethez viszonyítva.

A gazdasági értékelés során a beruházó köteles a fenti általános előírásokon túlmenően eleget tenni az MT (ÁTB) által meghatározott egyedi követelményeknek, valamint minden olyan általa ismert körülményt be kell mutatnia, amely az értékelést befolyásolja. Az előírásban nem szereplő, de az értékelést megalapozó információkat, dokumentáló anyagokat, munkalapokat az értékeléshez csatolni kell.

1. A fejlesztés alapadatai

Az ÁTB által jóváhagyott adatokat és mutatókat a 4. sz. mellékletben közölt rendszerben kell ismertetni, kiegészítve az engedélyezésre vonatkozó különleges előírásokkal.

Be kell mutatni a fejlesztési célban, ill. a beruházási javaslatban eredetileg jóváhagyott és az esetleges módosított kapacitást, költségelőirányzatot, megvalósítási időt, összehasonlítva ezeket a tényleges adatokkal.

A tervezett és a tényleges adatok közötti eltérést okonként részletezni kell. A beruházási költségek elemzését az A jelű mintalap szerint kell elvégezni.

2. A beruházás működésére vonatkozó adatok

Értékelést kell készíteni a beruházás működésének tapasztalatairól, részletesen kitérve a jóváhagyott mutatóktól való eltérésekre és ezek okaira. Az értékelést elsősorban a B jelű mintalap adatai alapján kell elvégezni, de emellett ki kell térni arra is, hogy

- a termelés mennyire tekinthető felfutottnak, milyen kutatási-fejlesztési tevékenység kapcsolódott a beruházáshoz,

- milyen a termékek és a technológia műszaki színvonala.

Amennyiben a számviteli nyilvántartásokból a mintalap adatai egyértelműen nem határozhatók meg, akkor a mintalapot a beruházás előtti és utáni vállalati adatok alapján kell kitölteni, és az értékelést a kettő különbsége alapján kell elvégezni.

A) jelű mintalap

B) jelű mintalap

8. számú melléklet a 3/1984. (XI. 6.) OT-PM számú együttes rendelethez

A mezőgazdasági és az erdőgazdasági szervezetek népgazdasági beruházásainak sajátos fogalmai

1. Ültetvénytelepítés

Az ültetvények létesítése érdekében végzett tevékenységek közül népgazdasági beruházásnak minősül:

- a termelőüzemi szőlő- és gyümölcstörzsültetvények - beleértve a szőlő- és gyümölcs anyatelep ültetvényeket is - létesítése és felszerelése, ideértve az első talaj forgatás és tápanyagfeltöltés munkáit is;

- a szőlő-, gyümölcs-, komló- és spárgatelepítési tevékenység a termőre fordulásig;

- az ültetvények korszerűsítése a termőre fordult ültetvények gépi művelésre alkalmassá tételével.

2. Öntözés

Öntözőtelep az a vízszétosztó és vízelvezető elemekkel berendezett terület, amelyen a termesztett növények biológiai igényeit optimálisan kielégítő vízháztartási helyzet mindenkor szabályozhatóan kialakítható.

Az öntözőtelep létesítése abban az esetben is népgazdasági beruházás, ha az új telep kikapcsolt, felhagyott rizsterület vagy bármely egyéb rendszerű öntözött terület helyébe lép, és a felületi öntözőtelep esetében az előző telep műszaki átadása óta legalább 10 év, a felszín alatti nyomócsöves esőztető öntözőtelepeknél legalább 15 év eltelt.

3. Melioráció

Meliorációs beruházásnak minősül minden olyan tartós és lényeges hatású beavatkozás, amely - a földhasználat igényeivel összhangban - kedvezően módosítja a termőhelyi adottságokat. A melioráció mint fejlesztési tevékenység egymással szorosan összefüggő, biológiai, kémiai, fizikai és műszaki eljárások komplex rendszere, amely a talaj természetes termékenységének megőrzését és tartós növelését alapozza meg, és kialakítja a korszerű gazdálkodás termőhelyi feltételeit.

E rendelet alkalmazása szempontjából mezőgazdasági üzemi meliorációs beruházásnak a talajvédelmi és mezőgazdasági célú vízháztartást szabályozó feladatok számítanak.

Talajvédelem minden olyan tevékenység, amely a termőföld védelmére, termékenységének megóvására irányul, valamint elősegíti a termőföld ésszerű használatát. Ennek megfelelően talajvédelmi beruházásnak kell tekinteni - az agronómiai előfeltételek megvalósításához kapcsolódóan - azokat a talajvédelmi műszaki létesítményeket és erdészeti beavatkozásokat, amelyek az erózió vagy a defláció kártételét, illetve a káros víz okozta talajleromlást mérséklik vagy megelőzik.

Talajvédelmi munkáknak különösen:

- a sáncolás,

- az övárok, övgát létesítése,

- a vízmosás-kötés,

- a terasz építés (ültetvénytelepítést megelőzően),

- a gyepsáv-cserjesáv létesítése,

- a talajvédelmi gyepesítés minősülnek.

Vízháztartás-szabályozó munkáknak minősül - a nyílt vízlevezető árok,

- a talaj csövezés,

- az öntözés (csak építés),

- az árvízcsúcs-csökkentő kisvíztározó,

- a talajcsövezéshez a kivitelezési tervdokumentációban előírt mélylazítás,

- a műtárgyak építése, létesítése.