3/1987. (XI. 4.) ME rendelet

a foglalkozási balesetek kivizsgálásáról, bejelentéséről és nyilvántartásáról

A munkavédelemről szóló - a 64/1980. (XII. 29.) MT, a 18/1984. (III. 31.) MT, a 12/1985. (III. 14.) MT, a 4/1987. (II. 9.) MT rendelettel módosított - 47/1979. (XI. 30.) MT rendelet 44. § (1) bekezdésében foglaltak végrehajtására a foglalkozási balesetek kivizsgálásának, bejelentésének és nyilvántartásának rendjéről az érdekelt miniszterekkel, országos hatáskörű szervek vezetőivel és az érdekképviseleti szervekkel egyetértésben a következőket rendelem.

A rendelet hatálya

1. §

(1) A rendelet hatálya kiterjed a munkaviszony, a szövetkezeti tagsági viszony (a mezőgazdasági termelőszövetkezetek esetében a közös munkavégzésnek minősülő tevékenység), a bedolgozói jogviszony, a társasági jogviszony, az alkalmi munkavégzés és a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, a tanulói és a hallgatói jogviszony, a kisipari, a magánkereskedői jogosítvány alapján, továbbá a szervezett társadalmi munka, a javító-nevelő és a szigorított javító-nevelő munka keretében végzett, valamint az ezekkel összefüggő tevékenység során bekövetkezett baleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására.

(2) E rendeletet kell alkalmazni magyar állampolgár külföldi kiküldetése, külszolgálata során, vagy azzal összefüggésben bekövetkezett, illetve a magyar munkáltatónál alkalmazásban álló külföldi állampolgárt ért foglalkozási baleset esetén.

(3) A fegyveres erők, a fegyveres testületek és rendészeti szervek teljes személyi állományának munkával, illetőleg szolgálattal összefüggő, tevékenysége során bekövetkezett balesetére, az illetékes miniszter (Munkásőrség Országos parancsnoka) által - e rendelet figyelembevételével - kiadott külön jogszabály az irányadó.

(4)[1]

A foglalkozási baleset belső jelentése

2. §

(1) A sérült, illetőleg a balesetet észlelő személy a foglalkozási balesetet a munkát közvetlenül irányító személynek haladéktalanul köteles jelenteni.

(2) A sérült munkáját közvetlenül irányító személy minden olyan foglalkozási balesetet, amely előreláthatóan legalább egy nap munkakiesést okoz, köteles haladéktalanul jelenteni a munkahely vezetőjének, továbbá a munkavédelmi vezetőnek és a munkáltatónál működő érdekképviseleti szervnek.

A foglalkozási baleset kivizsgálása

3. §

A foglalkozási baleset kivizsgálásának célja az azt kiváltó veszélyes és ártalmas termelési tényezők, a szervezési és személyi okok feltárása, elemzése és ennek alapján a hasonló balesetek megelőzését szolgáló intézkedések megtétele.

4. §

(1) A munkáltató minden tudomására jutott balesetet köteles kivizsgálni. A foglalkozási baleseteket a Munkavédelmi Szabályzatban meghatározott szempontok szerint, az üzemi úti baleseteket az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság utasítása* szerint kell kivizsgálni.[2]

(2) A balesetet bizottság vizsgálja ki. melynek vezetőjét a kivizsgálásért felelős vezető jelöli ki A bizottságba be kell vonni a munkavédelmi szervezet tagját, a munkahelyi érdekképviselet: szerv képviselőjét, tanuló (hallgató) esetén az iskola (intézmény) képviselőjét is, mezőgazdaság szövetkezetekben és a szakszövetkezetekben a vezetőség által kijelölt tisztségviselőt. A baleset kivizsgálását a sérült közvetlen munkahelyi vezetője nem végezheti.

(3) A kivizsgálás során nyert adatok alapján meg kell állapítani a baleset okait, oksági összefüggéseit, és meg kell határozni a hasonló balesetek megelőzésére alkalmas intézkedéseket, azok határidejét és a végrehajtásért felelős személyeket.

(4) A baleset vizsgálatának megállapításait olyan részletességgel kell rögzíteni (tanúk meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, helyszínrajz, fénykép, stb.), hogy alkalmas legyen a baleset okainak megállapítására és a megállapított tényállás bizonyítására.

(5) A kivizsgálás megállapításaiért a bizottság tagjai együttesen felelősek. A bizottság bármely tagjának eltérő véleményét írásban rögzíteni kell.

5. §

(1) A súlyos balesetek kivizsgálását a munkáltató vezetője, vagy annak a munkavédelemért felelős helyettese irányításával kell végezni.

(2) Súlyos balesetnél az ott tartózkodó legmagasabb beosztású illetékes vezető, ennek hiányában a munka irányításával megbízott dolgozó köteles biztosítani, hogy a helyszín a rendőrség, illetőleg a kivizsgálásért a munkáltató részéről felelős vezető megérkezéséig érintetlen maradjon.

(3) Ha a sérült mentése, vagy további veszély elhárítása indokolja, a mentést végző a baleset helyszínét a szükséges mértékben megváltoztathatja. A további változtatáshoz, illetőleg a munka folytatásához a kivizsgálást irányító vezető engedélye szükséges. Ebben az esetben a helyszín eredeti állapotát rajzon, fénykénen, videón stb. kell rekonstruálni, és azt meg kell őrizni.

6. §

Ki kell vizsgálni azt a rendkívüli eseményt, amely a körülmények kedvező alakulása folytán személyi sérülést ugyan nem okozott, de a dolgozók életét, testi épségét, egészségét közvetlenül veszélyeztető helyzetet teremtett.

7. §

A Munkavédelmi Szabályzatban részletesen kell szabályozni:

- a baleset kivizsgálásáért felelős vezetőket,

- a baleset kivizsgálásának szempontjait,

- a balesetek munkahelyen belüli jelentésének rendjét,

- a foglalkozási balesetek bejelentéséért és nyilvántartásáért, valamint az adatszolgáltatásért felelős személyeket,

- a rendkívüli események kivizsgálásának rendjét.

A foglalkozási baleset nyilvántartása és bejelentése

8. §

(1) Minden munkahelyen (műhely, üzemrész, kereskedelmi egység, stb.) "Baleseti Napló"-t kell vezetni.

(2) A sérült munkái át közvetlenül irányító személy minden, a sérült által bejelentett, illetőleg tudomására jutott foglalkozási balesetet - ideértve minden munkakieséssel nem járó sérülést is - köteles a Baleseti Naplóba bejegyezni.

(3) A Baleseti Naplóban fel kell tüntetni:

- a sérült nevét, személyi számát, munkakörét,

- a sérülés időpontját,

- a sérülés jellegét,

- az esemény leírását,

- a sérült ellátására tett intézkedést,

- azt, hogy a sérült folytatta-e a munkáját,

- a tanúk nevét,

- a bejegyzést tevő nevét, beosztását és aláírását.

9. §

A munkáltató gondoskodik arról, hogy minden keresőképtelenséget okozó foglalkozási balesetet a befejezett, vagy folyamatban levő kivizsgálás során nyert tények és adatok alapján -függetlenül egyéb hatósági eljárástól - 72 órán belül minden sérültről külön-külön kiállított az 1. sz. melléklet szerinti "Foglalkozási Baleseti Jegyzőkönyv"-ben (továbbiakban: jegyzőkönyv) rögzítsenek és a "Foglalkozási Baleseti Nyilvántartás"-ba* (továbbiakban: nyilvántartás) bejegyezzenek.[3]

10. §

(1) A munkáltató köteles a keresőképtelenséget, vagy halált okozó foglalkozási balesetről kiállított jegyzőkönyvet megküldeni haladéktalanul, de legkésőbb a tárgyhót követő hónap 8. napjáig:

a) a sérültnek, (halála esetén közvetlen hozzátartozójának) egy példányban,

b) a társadalombiztosítási kifizetőhelynek, annak hiányában az illetékes társadalombiztosítási igazgatóságnak kettő példányban,

c) a halálos és a három napot meghaladó keresőképtelenséget okozó foglalkozási baleseti jegyzőkönyvet a baleset helyszíne szerint területileg illetékes fővárosi, megyei munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek egy példányban,

d) a munkáltatónál működő érdekképviseleti szervnek.

(2) A súlyos balesetről kiállított jegyzőkönyvet az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon kívül egy példányban meg kell küldeni a munkáltató tevékenysége szerint illetékes ágazati minisztériumnak - tanuló (hallgató) esetén a Művelődési Minisztériumnak is - valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsának (Szakszervezetek Budapesti Tanácsának) és az ágazati-iparági szakszervezeteknek, (a szakszervezet érdekképviseleti körébe nem tartozó munkáltatók a területileg illetékes érdekképviseleti szervnek) az (1) bekezdésben meghatározott határidőig.

11. §

A foglalkozási balesetekről készítendő központi statisztikai beszámoló jelentést és a foglalkozási baleseti nyilvántartást a Központi Statisztikai Hivatal éves statisztikai beszámolórendszere tartalmazza.

12. §

(1) A súlyos baleseteket a munkáltató köteles távbeszélőn, telexen, vagy táviratilag azonnal jelenteni a 2. sz. mellékletben szereplő - rendelkezésre álló - adatok közlésével:

a) A baleset helyszíne szerint illetékes

- rendőrkapitányságnak,

- munkavédelmi és munkaügyi felügyelőségnek,

- érdekképviseleti szervnek, szakszervezet esetén a területileg illetékes SZMT-éknek (SzBT-nek) és az illetékes iparági-ágazati szakszervezet központjának is,

b) a munkáltató tevékenysége szerint illetékes ágazati minisztériumnak, tanuló (hallgató) esetén az illetékes minisztériumnak, valamint a Művelődési Minisztériumnak is,

c) hatósági felügyeletet ellátó szervnek, amennyiben a baleset hatósági felügyelet alatt álló berendezéssel összefüggésben következett be, a gépjárművek közúti balesete kivételével.

(2) A jelentést írásban, a kivizsgálás megállapításaival kiegészítve 72 órán belül meg kell ismételni, ha:

a) az távbeszélőn történt,

b) telexen vagy táviratilag történt, de a 2. sz. mellékletben foglalt adatok teljes köre nem állt rendelkezésre, illetőleg a közölt adatok a kivizsgálás során módosultak.

13. §

(1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy

a) a "Baleseti Táppénzes Jegyzék"-et (továbbiakban: jegyzék) a kórisme figyelembevételével összeállítsák és a sérültet a baleset körülményeire vonatkozó nyilatkozat tételére felhívják.

b) a jegyzékben a baleset miatt táppénzben részesülők adatait (sérült nevét, keresőképtelenség kezdetének és végének időpontját, a sérült által a baleset körülményeire tett nyilatkozat lényegét) rögzítsék,

c) a jegyzéket és a nyilvántartást a munkavédelmi vezető (megbízott) és a társadalombiztosítási ügyintéző rendszeresen - de legalább havonta - egyeztesse, az egyeztetést a jegyzéken és a nyilvántartáson aláírásukkal és az egyeztetés napjának feltüntetésével igazolja.

(2) A munkáltató a jegyzéken feltüntetett, de a nyilvántartásban nem szereplő és a sérült által tett nyilatkozatból egyértelműen nem tisztázható keresőképtelenséget okozó baleset körülményeit - szükség esetén a sérült meghallgatása útján - tisztázza.

(3) Amennyiben a munkáltató

a) a sérült állításával megegyezően megállapítja, hogy a keresőképtelenséget:

- foglalkozási baleset okozta, gondoskodik az utólagos kivizsgálásról, bejelentésről és nyilvántartásba vételről,

- nem foglalkozási baleset okozta, ezt a keresőképtelenség eredetének és körülményeinek rövid ismertetésével a jegyzékben "nem foglalkozási baleset" megjegyzéssel feltünteti és aláírásával igazolja;

b) a sérült állításától eltérően azt állapítja meg, hogy a baleset nem foglalkozási jellegű, álláspontját indokaival és bizonyítékaival (a sérült állításával ellentétes tanúvallomások, orvosi igazolás, stb.) együtt írásban rögzíti. Az erről szóló irat egy példányát a jegyzékhez kell csatolni, egy példányát pedig át kell adni a sérültnek a jogorvoslati lehetőségek feltüntetésével.

A magánszemélyekre és ezek társaságaira, valamint a kisszövetkezetekre vonatkozó eltérő rendelkezések

14. §

(1) A magánszemélyek és ezek társaságai - kivéve a vállalati gazdasági munkaközösségeket - valamint a kisszövetkezeteket:

a) mentesülnek a 2. § (2), 4. §, 6. §-11. § és a 13. §-okban foglalt kötelezettség alól,

b) a 2. § (1) és a 12. §-ban előírtakat az érdekképviseleti szerveik részére teljesítik.

(2) A foglalkozási balesetről - az érdekképviseleti szerv közreműködésével - a 3. sz. melléklet szerinti jegyzőkönyvet kell kiállítani, melyet az érdekképviseleti szerv küld meg a 10. §-ban meghatározott szerveknek. A tudomására jutott súlyos baleseteket az érdekképviseleti szerv vizsgálja ki és azokat jelenti a 12. §-ban meghatározott szerveknek.

A bányászati tevékenység során bekövetkezett foglalkozási balesetekre vonatkozó eltérő rendelkezések.[4]

14/A. §[5] (1) A bányavállalatnál, továbbá a bányahatóság szakfelügyelete alá tartozó tevékenység során bármely munkáltatónál (a továbbiakban együtt: bányászati tevékenységet folytató munkáltató) bekövetkezett foglalkozási balesetek (a továbbiakban: bányászati foglalkozási baleset) közül a súlyos baleseteket [20. § (1) bekezdés] a bányahatóság hivatalból vizsgálja.

(2) A bányahatósági vizsgálat nem érinti a munkáltató vizsgálati kötelezettségét.

14/B. §[6] (1) A bányászati tevékenységet folytató munkáltató

a) a 9. §-ban meghatározottakon túlmenően gondoskodik arról, hogy a jegyzőkönyvben a baleset részletes leírása a baleset helyét, okozóját és a sérült tevékenységét a 4. számú melléklet szerint tartalmazza,

b) a foglalkozási balesetről kiállított jegyzőkönyvet a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség helyett [10. § (1) bek. c) pont] a területileg illetékes Kerületi Bányaműszaki Felügyelőségnek* (a továbbiakban: KBF) küldi meg két példányban,[7]

c) a 11. §-ban előírtakon kívül az 5. számú melléklet szerint összesítő jelentést készít és megküldi a területileg illetékes KBF-nek,

d) a 12. §-ban előírtakat a munkavédelmi és munkaügyi felügyelőség helyett a területileg illetékes KBF és az Országos Bányaműszaki Főfelügyelőség részére teljesíti.

(2) A 14. § (1) bekezdésében felsorolt bányászati tevékenységet folytató munkáltatók mentesülnek az (1) bekezdés a) és c) pontjában előírtak alól; a b) és d) pontban előírtakat érdekképviseleti szerveik teljesítik.

(3) A 16. §-ban előírt esetben a kerületi bányaműszaki felügyelő jár el.

Vegyes rendelkezések

15. §

(1) Az a munkáltató köteles a foglalkozási baleset kivizsgálására, bejelentésére és nyilvántartására vonatkozó előírásokat teljesíteni, amellyel a sérült (állampolgárságtól függetlenül) az 1. § (1) bekezdésében foglalt jogviszonyban áll. Ha a foglalkozási baleset a tanulót (hallgatót) nem a nevelési-oktatási intézményben folytatott gyakorlati képzés során éri, munkáltató alatt az őt foglalkoztató gazdálkodó szervezetet kell érteni.

(2) Kirendelés, illetőleg munkára való átengedés esetén az (1) bekezdésben foglalt kötelezettség teljesítéséért a sérültet foglalkoztató, munkáját közvetlenül irányító munkáltató felelős. Ebben az esetben haladéktalanul értesíteni kell azt a munkáltatót, amellyel a sérült az 1. § (1) bekezdésben meghatározott jogviszonyban áll.

Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha a baleset a fegyveres erők, a fegyveres testületek sor- vagy tartalékos állományú tagját a munkáltatónál végzett munka közben, vagy azzal összefüggésben érte.

(3) Szervezett társadalmi munka végzése során bekövetkezett foglalkozási baleset esetén az azt szervező munkáltató köteles az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségeknek eleget tenni.

(4) A vállalati gazdasági munkaközösségnél, az ipari szolgáltató, illetőleg mezőgazdasági szövetkezeti szakcsoportnál, továbbá a szerződéses üzemeltetésű, vagy átalányelszámolásos rendszerben működő egységekben, valamint a bedolgozóknál bekövetkezett balesetek esetén az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítéséért az ezeket létrehozó vagy működtető gazdálkodó szervezet felelős.

(5) A külföldi kiküldetés, külszolgálat során magyar dolgozót ért balesetekkel kapcsolatos

a) kivizsgálási kötelezettségnek

- súlyos foglalkozási baleset esetén, a magyar munkáltató, vagy a fővállalkozó képviselete, ezek hiányában a magyar kereskedelmi, illetőleg külképviselet ezzel megbízott dolgozója a fogadó állam jogszabályainak és a konzuli feladatok ellátására vonatkozó rendelkezéseknek a sérelme nélkül,

- nem súlyos foglalkozási baleset esetén, a magyar munkáltató ezzel megbízott dolgozója,

b) bejelentési és nyilvántartási kötelezettségnek a kiküldő magyar munkáltató

köteles eleget tenni.

16. §

Az egyéb foglalkozási baleset jellegének elbírálásával, a bejelentési és nyilvántartási kötelezettség teljesítésével kapcsolatos vita esetén a munkavédelmi és munkaügyi felügyelő - az érdekelt felek, vagy más ellenőrzésre jogosult szervezet képviselőjének kezdeményezésére - az érdekképviseleti szerv, a szakszervezet esetén a területileg illetékes SZMT (SzBT), valamint az illetékes társadalombiztosítási igazgatóság (tanuló, hallgató esetén a Művelődési Minisztérium) véleményének kikérése mellett határozatban dönt, amely ellen az 1981. évi I. törvényben foglaltak szerint lehet jogorvoslattal élni.

17. §

Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség a tárgyhót követően gyorsjelentésben tájékoztatja a foglalkozási balesetek alakulásáról a minisztériumokat (országos hatáskörű szerveket) és az érdekképviseleti szervek országos központjait, szakszervezetek esetében az szmt-nek (SZBT-nek) a megyei, illetve fővárosi adatokat iparági, ágazati szakszervezeti bontásban, az iparági, ágazati szakszervezetek részére pedig megyei-fővárosi bontásban.

18. §

(1) Az e rendeletben foglaltak szerint kell eljárni az utólag felderített foglalkozási balesetek és a népmozgalmi statisztikából utólag felderített halálos foglalkozási balesetek esetében is.

(2) A baleset bekövetkezésétől számított 3 év után a munkáltató az e rendeletben foglaltak alapján nem köteles a balesetet utólagosan kivizsgálni, bejelenteni és nyilvántartani, kivéve a súlyos baleseteket, ha a kivizsgálást, nyilvántartást vétkesen mulasztotta el.

19. §

A foglalkozási balesetekkel kapcsolatos dokumentációt a munkáltató öt évig köteles megőrizni.

20. §

E rendelet alkalmazásában

(1) Munkáltató az, amely (aki) az 1. § (1) bekezdésben foglalt jogviszony keretében munkát végeztet, vagy külön jogszabályban* meghatározott gyakorlati képzést folytat.[8]

(2) Baleset az emberi szervezetet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a dolgozó akaratától függetlenül, hirtelen, vagy aránylag rövid idő alatt következik be és sérülést, mérgezést, vagy más egészségkárosodást, illetőleg halált okoz.

(3) Foglalkozási baleset az a baleset, amely a munkát végző személyt az 1. §-ban meghatározott munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben érte, függetlenül annak helyétől és időpontjától.

Ennek megfelelően foglalkozási baleset:

a) az üzemi baleset, ezen belül

b) az üzemi úti baleset, továbbá

c) az egyéb foglalkozási baleset.

(4) Üzemi baleset az a foglalkozási baleset, amely a társadalombiztosítási jogszabályok szerint baleseti ellátásra jogosít.*[9]

(5) Üzemi úti balesetnek az a foglalkozási baleset minősül, mely a sérültet a lakásáról, szállásáról a munkahelyére, illetőleg onnan a lakására, szállására menet közben érte, kivéve, ha a munkáltató saját vagy bérelt járművével történt.

(6) Egyéb foglalkozási baleset az a baleset, amely a munkavégzés során, vagy azzal összefüggésben történt, de külön jogszabály nem minősíti üzemi balesetnek.*[10]

(7) Súlyos foglalkozási baleset az az esemény, amely

a) a sérült halálát,

b) kettőnél több személy egyszerre (egyidőben) történő sérülését, vagy más egészségkárosodását,

c) valamely érzékszerv (látó-, halló-, beszélőképesség stb.) elvesztését, illetve jelentős mértékű károsodását

okozta, továbbá, amely

d) az orvosi vélemény alapján életveszélyes sérülést, vagy más egészségkárosodást,

e) súlyos csonkulást (a hüvelykujj, vagy a kéz, illetőleg a láb két- vagy több ujja nagyobb részének elvesztését, továbbá ennél súlyosabb esetek),

f) feltűnő eltorzulást vagy bénulást, illetőleg elmezavart

okozott.

(8) Csonkulásos baleset az a baleset, amely bármely ujj első percének az elvesztését eredményezi, továbbá az ennél súlyosabb esetek.

(9) Halálos foglalkozási baleset az a baleset is, amelynek bekövetkezésétől számított 90 napon belül a sérült az orvosi szakvélemény szerint a balesettel összefüggésben életét vesztette.

(10)[11] Bányavállalat a bányahatóság munkavédelmi felügyelete alá tartozó gazdálkodó szervezet.

(11)[12] Bányászati tevékenység a bányászatról szóló 1960. évi III. törvényben és a végrehajtására kiadott 9/1961. (III. 30.) Korm. rendeletben meghatározottakon túlmenően

a) a gázelosztó vezetékek és tartozékaik létesítése, üzemeltetése,

b) a föld alatti tárolók felújítása, állagmegóvása.

21. §

(1) E rendelet 1988. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit az azt követően bekövetkezett foglalkozási balesetekre kell alkalmazni.

Ezzel egyidejűleg hatályát veszti:

- az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 2/1980. (VII. 31.) KSH sz. rendelkezés,

- az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról szóló 3/1981. (II. 23.) BkM rendelet,

- a magánkereskedelem munkavédelméről szóló 19/1982. (XII. 27.) BkM rendelet 13. § (1) és (2) bekezdése,

- a munkavédelemről szóló 10/1981. (IX. 17.) EüM rendelet 19. §-20. §-ai és a 6. számú melléklet,

- a munkavédelemről szóló 12/1981. (VII. 17.) MÉM rendelet 36. §-41. §-ai és a 10. számú melléklet,

- a munkavédelemről szóló - a 2/1986. (III. 20.) MM rendelettel módosított - 9/1981. (VI. 13.) MM rendelet 37. § (1)-(2) bekezdései, 38. §-41. §-ai, valamint a 10. számú melléklet,

- a munkavédelemről szóló 1/1982. (I. 1.) PM rendelet 15. § (1)-(7) bekezdései,

- az üzemi balesetek bejelentéséről és nyilvántartásáról szóló 31/1980. (Eü. K. 24.) EüM utasítás,

- az üzemi balesetek bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról szóló 2/1981. (Ép. Ért. 3.) ÉVM utasítás,

- az üzemi balesetek statisztikai bejelentéséről, nyilvántartásáról és kivizsgálásáról szóló 6/1981. (V. É. 6.) OVH utasítás,

- a munkavédelemről szóló 2/1982. OMFB utasítás 12. §-a,

- a munkavédelemről szóló 2/1983. (OTSH K. 6.) OTSH utasítás 19. §-20. §-ai,

- a munkavédelemről szóló 4/1986. (SK 5.) KSH utasítás 14. pontja, valamint a 2. és 3. számú melléklete.

(2) A rendelet mellékleteit a Munkaügyi Közlönyben kell közzé tenni. A mellékleteket a Központi Statisztikai Hivatal elnöke - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőséggel és a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben - közleménnyel módosíthatja.

Dr. Csehák Judit s. k.,

a Minisztertanács elnökhelyettese