15/1989. (IX. 7.) KeM rendelet

az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról

A belkereskedelemről szóló - az 1986. évi 18. törvényerejű rendelettel és az 1989. évi VI. törvénnyel módosított - 1978. évi I. törvény 40. §-ában foglalt felhatalmazás alapján, az érdekelt miniszterekkel egyetértésben, a nagykereskedelmi, kiskereskedelmi, az ügynöki tevékenység gyakorlásáról a következők szerint rendelkezem.[1]

1. §[2]

A rendelet hatálya a belkereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetre [Ptk. 685. § c) pont], egyéb jogi személyekre, valamint a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeire (a továbbiakban együtt: kereskedő) terjed ki.

2. §[3]

(1) A kereskedő a rendelet 1. számú mellékletében felsorolt termékekkel kereskedelmi, ügynöki és bizományosi, valamint bármely áruval csomagküldő kereskedést akkor folytathat, ha a nyilvántartásba vételére jogosult szerv a kereskedőt és üzletét vagy raktárát, tárolóját (a raktár és tároló továbbiakban együtt: telephely) nyilvántartásba vette.

(2)[4] A nyilvántartásba vételre jogosult szerv a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) . A Hivatal e rendelet szerinti hatósági eljárásaiban első fokú hatóságként a Hivatal illetékes területi szerve jár el. A Hivatal területi szerve által hozott első fokú közigazgatási döntések ellen benyújtott fellebbezéseket másodfokon a Hivatal központi szerve bírálja el.

(3)[5] A nyilvántartásba vételhez mezőgazdasági termékek esetén a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium egyetértését be kell szerezni. Az egyetértés beszerzéséről a nyilvántartásba vételre jogosult szerv gondoskodik.

(4) A nyilvántartásba vételre jogosult szerv a kereskedőt, illetve azt az üzletét(eit) vagy telephelyét(eit), ahol a tevékenység folytatására jogosult, akkor veszi nyilvántartásba, ha

a) állandó telephellyel, kiskereskedelmi és csomagküldő tevékenység esetén üzlethelyiséggel;

b) üzletenként, illetve telephelyenként a kereskedő vagy az alkalmazottja - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - szakképesítéssel rendelkezik; valamint

c) a gazdasági társaság vezető tisztségviselői, illetve az egyéni vállalkozó büntetlen előéletű;

d) a kérelmezőnek az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 97. §-ának q) pontjában meghatározott köztartozása nincs;

e) rendelkezik az e jogszabályban előírt feltételekkel.

(5) A (4) bekezdés által előírtakban bekövetkezett változásokat 30 napon belül a nyilvántartásba vételre jogosult szervhez be kell jelenteni, s azzal a nyilvántartást módosítani kell.

(6) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez hitelesített másolatban csatolni kell

a) a gazdálkodó szervezet cégkivonatát, amely tanúsítja a gazdálkodó szervezetnek az e rendelet mellékletében meghatározott termékekkel való kereskedésre vonatkozó jogosultságát, illetve az egyéni vállalkozó vállalkozói igazolványának másolatát;

b)[6] a tevékenység folytatásához szükséges feltételek meglétét tanúsító okiratokat.

c) kis- és nagykereskedelmi tevékenység esetén az üzletre és a telephelyre vonatkozó - külön jogszabály szerint kiadott - működési engedélyt;

d) a szakképesítésről szóló bizonyítványt.

(7) A nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez csatolni kell a külön jogszabályban meghatározott eljárási díj befizetését igazoló bizonylatot.

(8) A (4) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételt 3 hónapnál nem régebbi eredeti hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal, a d) pontban meghatározott feltételek közül eredeti hatósági igazolással kell tanúsítani, hogy az adóhatóság, a vámhatóság, a társadalombiztosítási szerv által jogerősen megállapított köztartozása nincs. Az egyéb köztartozások tekintetében a kereskedőnek nyilatkoznia kell, hogy jogerősen megállapított tartozása nincs.

2/A. §[7]

Nemesfém ékszer és nemesfém díszműáru forgalmazása csak a bejelentett és nyilvántartásba vett üzletben, valamint csomagküldő kereskedelem útján történhet. Szakmai kiállításon és alkalmi, ünnepi rendezvényen csak egyébként üzlettel rendelkező kereskedő árusíthat.

2/B. §[8]

2/C. §[9]

2/D. §[10]

(1) A 2. § (1) bekezdésében meghatározott tevékenység csak a nyilvántartásba vételről szóló értesítés kézhezvétele után kezdhető meg.

(2)[11] A nyilvántartásba vételre jogosult szerv a kereskedőt, illetve üzletét, telephelyét a nyilvántartásból törli, ha

a) az e rendeletben előírt feltételeknek nem felel meg;

b) tevékenységét a jogszabályokban előírt kötelezettségeinek megsértésével folytatja, és ezt az ellenőrzésre jogosult szerv megállapítja, és erről a nyilvántartásba vételre jogosult szervezetet értesíti.

(3)[12] A nyilvántartásba vételre jogosult szervnek a nyilvántartásból való törlésről a kereskedőn kívül a vállalkozói igazolványt kiállító szervet, cégjegyzékben szereplő fióktelep és gazdálkodó szervezet esetében a cégbíróságot, a működési engedélyt kiállító önkormányzat jegyzőjét és az ellenőrzésre jogosultakat értesíteni kell.

(4)[13] A nyilvántartásból törölt kereskedő a törlés napjától számított egy éven belül nem vehető nyilvántartásba. A törlést a Gazdasági Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.

3. §[14]

3/A. §[15]

A begyűjtött, felvásárolt hulladékot oly módon kell dokumentálni, hogy a számvitelről szóló 1991. évi XCII. törvényben előírt bizonylat alkalmas legyen a hulladék származásának, eredetének igazolására és ellenőrzésére.

3/B. §[16]

4. §[17]

(1) Az új és használt személygépkocsik, valamint az új és használt motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok értékesítésével foglalkozó kereskedő nyilvántartásba vételének feltétele továbbá, hogy minden telephelyének rendelkeznie kell a rendelet 2. számú mellékletében megjelölt műszaki feltételekkel. A kereskedőnek az erre vonatkozó nyilatkozatát a kérelemhez csatolni kell. Amennyiben e műszaki feltételek biztosításához szükséges műszaki eszközök nem a kereskedő saját tulajdonát képezik, illetve nem a saját telephelyén állnak rendelkezésre, úgy a tulajdonossal kötött, a műszaki feltételek biztosításáról szóló szerződés hitelesített másolatát a nyilvántartásba vételi kérelemhez csatolni kell.

(2) A használt személygépkocsik, motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok értékesítésével foglalkozó kereskedő

a) a külföldről behozott használt vagy sérült alkatrészként történő értékesítés céljából vámkezelt gépjárművek a Vámhivatal által külön jogszabályban, az egyes használt vagy sérült gépjárművek vámkezelését megelőző vizsgálatról szóló 3/1999. (I. 18.) KHVM-KöM-PM együttes rendelet meghatározott záradékkal ellátott határozatával, illetőleg

b) a forgalomból végleg kivont járművet a hatóság által érvénytelenített okmányokkal vásárolhatja meg.

(3) Használt személygépkocsi csak abban az esetben értékesíthető, ha érvényes hazai forgalmi engedéllyel és környezetvédelmi igazolólappal rendelkezik. A kereskedőnek az értékesítésre kerülő személygépkocsi műszaki állapotáról az e rendelet 3. számú melléklete szerinti "Műszaki állapotlap"-ot kell kiállítania, és annak egy példányát meg kell őriznie.

(4) Használt motorkerékpár a közúti közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 48/1997. (VIII. 26.) BM rendeletben meghatározottak szerint csak érvényes hazai forgalmi engedéllyel, vagy a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló 5/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendeletben meghatározott forgalomba helyezési engedéllyel értékesíthető. Segédmotoros kerékpár a jármű vázába beütött érvényes azonosítási jellel (CM és a hajtómotor cm3-ben meghatározott hengerűrtartalmát jelző szám) ellátva értékesíthető. A kereskedőnek az értékesítésre kerülő motorkerékpár és segédmotoros kerékpár műszaki állapotáról a 4. számú melléklet szerinti "Műszaki állapotlap"-ot kell kiállítania, és annak egy példányát meg kell őriznie.

(5) A csomagküldő kereskedő köteles katalógusában azonosítható módon megnevezni magát, feltüntetni székhelyét, üzletének címét, továbbá a tevékenység folytatására - ezen rendelet alapján - kapott nyilvántartási számát.

5. §[18]

6. §[19]

7. §[20]

8. §[21]

9. §[22]

10. §

A rendelet alkalmazásában

a) ügynöki tevékenység a kereskedelmi forgalomban szokásos ügylet megkötésének közvetítése;

b) viszonteladó, aki a beszerzett terméket változatlan állapotban üzletszerűen viszonteladónak, fogyasztónak, termelőnek, felhasználónak értékesíti;

c) változatlan a termék állapota akkor is, ha azt csomagolják, adagolják vagy a kereskedelemben szokásos módon megmunkálják. A kereskedelemben szokásos megmunkálás körét - szükség esetén - a Kereskedelmi Minisztérium határozza meg;

d) fogyasztó (felhasználó), aki a terméket szükségleteinek kielégítése érdekében vásárolja;

e) termelő, aki a terméket továbbfeldolgozás céljából vásárolja;

f) üzletszerű a tevékenység, ha gyakorlása rendszeres és haszonszerzés céljából történik;

g)[23]

h)[24] hulladékkal és melléktermékkel folytatott kereskedésnek minősül a begyűjtött, a felvásárolt hulladék viszonteladónak, fogyasztónak, felhasználónak további megmunkálás nélkül történő értékesítése; nem minősül megmunkálásnak a kereskedelmi célú válogatás,

i)[25] ékszerkereskedelmi tevékenység: fazonékszer változatlan állapotban történő értékesítése;

j)[26] csomagküldő kereskedés: ha a kereskedő kizárólag az áru ismertetőjét (katalógusát) juttatja el a vásárlóhoz, vagy reklámban (hirdetésben) hívja fel az árura a figyelmet, és az ismertető, illetve reklám alapján kiválasztott és megrendelt árut szállítja (szállíttatja) a megjelölt címre. Megrendelés nélkül áru nem küldhető.

k)[27] ellenőrzésre jogosultak: a helyileg illetékes jegyző, a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség és területi szervei, a helyileg illetékes rendőrkapitányság, a nyilvántartásba vétel feltételeinek fennállása vonatkozásában a Hivatal.

11. §

E rendelet szempontjából nem minősül nagykereskedelmi tevékenységnek:[28]

a) a gazdasági társaságok kizárólag tagjai részére végzett kereskedelmi tevékenysége,

b) a fogyasztási, értékesítő és beszerző szövetkezetek által a termelőktől vásárolt mezőgazdasági és erdészeti termékek értékesítése viszonteladók részére,

c) a külkereskedelmi tevékenységet folytató kereskedőnek, a külkereskedelmi szerződés teljesítése érdekében belföldön kifejtett gazdasági tevékenysége,

d) a kereskedő felesleges árukészletének - alkalomszerűen - viszonteladó részére történő értékesítése.

e)[29]

12. §

(1) Ez a rendelet kihirdetése napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályát veszti az egyes kereskedelmi tevékenységek gyakorlásáról szóló 8/1986. (X. 11.) BkM rendelet.

(2)[30]

(3)[31] A rendelet 3/B. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott képesítési követelmény teljesítése alól 1992. december 31-ig mentesítést kapnak az e rendelet hatályba lépésekor már működő - a 3. számú mellékletben felsorolt nemvasfém-hulladék kis- és nagykereskedelmi forgalmazásával, továbbá egyéb hulladék- és melléktermék nagykereskedelmi forgalmazásával foglalkozó - kereskedők, akik e rendelet hatályba lépésétől számított 90 napon belül kérik nyilvántartásba vételüket. A 90 napos határidő lejártával azt a kereskedőt, aki a képesítési követelményeknek nem felel meg, a nyilvántartásból törölni kell.

(4)[32] A rendelet előírásai nem érintik a tevékenység folytatásának más jogszabályban meghatározott engedélyezési vagy egyéb feltételeit.

Beck Tamás s. k.,

kereskedelmi miniszter

1. számú melléklet a 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelethez[33]

1. Hulladék kereskedelem (TEÁOR 51.57-ből)

2. Nemesfémből készült ékszerek, díszműáruk nagykereskedelme (TEÁOR 51.47-ből), kiskereskedelme (TEÁOR 52.48-ból) és ügynöki kereskedelme (TEÁOR 51.18-ból)

3. Új és használt személygépkocsi kereskedelme (TEÁOR 50.10-ből)

4. Új és használt motorkerékpár és segédmotoros kerékpár kereskedelme (TEÁOR 50.40-ből)

5. Tenyészállatok nagykereskedelme (TEÁOR 51.23-ból)

6. Vetőmagvak, szaporítóanyagok, gyógyszert tartalmazó takarmánykoncentrátum, takarmánykeverék nagykereskedelme (TEÁOR 51.21-ből)

7.[34]

8. Fűszerpaprika-őrlemény nagykereskedelme (TEÁOR 51.37-ből és/vagy 51.39-ből)

9. Csomagküldő kiskereskedelem, termékre tekintet nélkül (TEÁOR 52.61)

2. számú melléklet a 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelethez[35]

Személygépkocsik esetén:

- személygépkocsi és/vagy tehergépkocsi emelő berendezés,

- görgős fékhatásmérő berendezés,

- infravörös sugárzás elnyelésének elvén működő kipufogógáz mérő,

- fényszóró beállító készülék,

- kompresszió mérő,

- hűtőfolyadék, fagyálló folyadék vizsgáló műszer,

- levegőkompresszor,

- indító akkumulátor,

- akkumulátortöltő;

motorkerékpárok és segédmotoros kerékpárok esetén:

- motorkerékpár emelő berendezés

- kompresszió mérő,

- hűtőfolyadék, fagyálló vizsgáló műszer,

- levegőkompresszor,

- indító akkumulátor,

- akkumulátortöltő.

3. számú melléklet a 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelethez[36]

4. számú melléklet a 15/1989. (IX. 7.) KeM rendelethez[37]

Műszaki állapotlap a ................. forgalmi rendszámú motorkerékpárhoz és segédmotoros kerékpárhoz

Gyártmány:

Típus:

Km-óra állás:

Motorszám:

Vázszám:

Hengerek száma, űrtartalom: cm3

Teljesítmény:

Legutolsó műszaki vizsga időpontja:

Következő vizsga időpontja:

Gyártási év (évjárat):

Eddigi tulajdonosok száma:

Magyarországi üzembe helyezés:

Meghatározó szín:

Eredeti Újrafestett

Jelmagyarázat:

M = megfelelő

GY = gyenge (beállításra szorul)

R-H = rossz-hibás (javításra szorul

Dátum:...............

.....................

kereskedő aláírása

Egyéb észrevételek:...........................................................