177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet

egyes agrárgazdasági célok 1996. évi költségvetési támogatásáról

A Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 113. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány az agrárágazat központi költségvetésből történő 1996. évi támogatásáról a következőket rendeli el:[1]

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. §

(1) E rendelet alapján:

a) az agrártermeléshez,

b) a reorganizációs programhoz,

c) a meliorációs és öntözésfejlesztési beruházásokhoz,

d) az erdőtelepítéshez, az erdőszerkezet-átalakításhoz, a fásításhoz,

e) az erdőkárok elhárításához,

f) az erdei vasutak működtetéséhez, g) a jóléti és parkerdő fenntartáshoz

1996. évben a központi költségvetésből az e rendelet II-VIII. fejezetében foglaltak szerint - az ott meghatározott előirányzat mértékéig - pénzügyi támogatás vehető igénybe.[2]

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl az agrárgazdaság részére 1996. évben a központi költségvetésből nyújtandó támogatásokat:

a) a mezőgazdasági és élelmiszeripari exporttámogatást a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 11. cím, 1. alcím, 1. kiemelt előirányzat terhére -az agrárpiaci rendtartásról szóló, többször módosított 1993. évi VI. törvényben foglaltakra is figyelemmel - a földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel, valamint az ipari és kereskedelmi miniszterrel együttesen kiadott rendelete,

b) az agrárpiaci támogatásokat, valamint az állami felvásárlás keretében a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 11. cím, 2. alcím, 2. kiemelt előirányzat terhére történő támogatást - az agrárpiaci rendtartásról szóló, többször módosított 1993. évi VI. törvényben foglaltakra is figyelemmel - a földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel, valamint az ipari és kereskedelmi miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete,

c) az e rendelet II-VI. fejezeteiben érintett kiemelt előirányzat vagy a központi költségvetés általános tartaléka terhére, meghatározott időszakra szóló vagy eseti körülményekhez - ideértve a nem biztosítható elemi károkat is - kapcsolódó támogatásokat a Kormány külön rendelete,

d) a mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásaihoz nyújtott támogatásokat - a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 1. kiemelt előirányzat terhére - a földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete,

e) az erdészeti közcélú feladatok ellátásához nyújtott támogatásokat - a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 2. kiemelt előirányzat terhére - a földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel, a honvédelmi rendeltetésű erdők vonatkozásában pedig a honvédelmi miniszterrel egyetértésben kiadott rendelete,

f) a termőföld minőségi védelméhez, hasznosításához nyújtott támogatásokat - a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 3. kiemelt előirányzat terhére - a földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete,

g) az állattenyésztési, tenyésztésszervezési feladatok ellátásához nyújtott támogatásokat - a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 4. kiemelt előirányzat terhére - a földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete,

h) a halgazdálkodási tevékenységekhez nyújtott támogatásokat - a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport 5. kiemelt előirányzat terhére - a földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete,

i) a vadgazdálkodási tevékenységekhez nyújtott támogatásokat - a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport 6. kiemelt előirányzat terhére-a földművelésügyi miniszternek a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete, valamint

j) a d)-i) pontokhoz kapcsolódó egyéb feladatok ellátásához nyújtott támogatásról - a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 7. kiemelt előirányzat terhére - a földművelésügyi miniszter a pénzügyminiszterrel egyetértésben kiadott rendelete, közvetlen intézkedése vagy az általa kiadott pályázat

tartalmazza.

(3) A Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium (a további akban: minisztérium) fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 11. előirányzat-csoport, 8. kiemelt előirányzat terhére a (2) bekezdés d)-j) pontjai szerinti támogatások folyósításával kapcsolatos kiadások teljesítéséről a földművelésügyi miniszter (a továbbiakban: miniszter) közvetlenül intézkedik.

(4)[3] Az 1. § (1)-(2) bekezdése szerinti támogatási célokhoz kapcsolódó kiemelt előirányzat a támogatások, elbírálásával, ellenőrzésével, folyósításával kapcsolatos kiadásokra is felhasználható.

(5) Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a (2) bekezdés d)-j) pontjai szerinti kiemelt előirányzatok legfeljebb negyven százalékának mértékéig vállalható olyan fizetési kötelezettség, amelynek kiadási előirányzatait az 1997. évi, valamint az az követő évek költségvetésében kell előirányozni.

2. §

(1) Az 1. § (1)-(2) bekezdése szerinti célokhoz kapcsolódó támogatások az alábbiak lehelnek:

a) bevételt növelő, illetve a termelési költségeket csökkentő közvetlen termelői (működési) támogatás;

b) éven túli lejáratú forgóeszköz-hitel kamattámogatása;

c) fejlesztési célú juttatás;

d) éven túli lejáratú beruházási hitel kamattámogatása [az a)-d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: támogatás].

(2) A támogatás a külön jogszabályban foglallak szerint megbízás alapján vagy kérelemre, normatív módon vagy pályázat alapján, illetve előre meghatározott feltételek (események) bekövetkezése esetén

a) végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül, vagy

b) nem végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség mellett

nyújtható.

(3) E rendelet vagy jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a támogatást visszafizetési kötelezettség nem terheli.

(4) A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló valamennyi okiratot a támogatást igénybe vevőnek öt évig meg kell őriznie.

(5)[4] Éven túli lejáratúnak minősül 1996-ban az a hitel, melynek lejárata a háromszázhatvanhat napot meghaladja.

3. §

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában támogatásban

a) felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt nem álló jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, továbbá

b) végrehajtási eljárás alatt nem álló egyéni vállalkozó, valamint

c)[5] a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint egyéni vállalkozónak nem minősülő magánszemély

(az a)-c) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: igénylő) részesülhet.

4. §

(1) Ha az igénylő jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, valamint a társasági adóról szóló törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó:

a) a 2. § (1) bekezdés a)-b) és d) pontjai szerint végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatást egyéb bevételként elkülönítetten köteles elszámolni;

b) a 2. § (1) bekezdés c) pontja szerint végleges juttatásként, visszafizetési kötelezettség nélkül kapott fejlesztési célú támogatást pedig tőketartalékba (tartalékba) köteles helyezni;

c)[6] a támogatást, ha visszafizetési kötelezettséggel nyújtották, a kötelezettségek között kell nyilvántartania, a törlesztést pedig a kölcsöntörlesztésre vonatkozó szabályok szerint számolhatja el;

d) a jogtalanul igénybe vett támogatás egyéb bevételként elszámolt összegét és a kamattámogatási az egyéb ráfordítások (költségek) terhére, a tőketartalék (tartalék) javára elszámolt összegét a tőketartaléka (tartaléka) terhére kell visszafizetnie.

(2)[7] Ha az igénylő a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozó, támogatásra jogosult egyéni vállalkozónak vagy nem egyéni vállalkozó magánszemélynek minősül, akkor a támogatást a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 19. §-ának, illetőleg az átalányadózás szabályai szerint adózó egyéni vállalkozó a hivatkozott törvény 51. §-ának szabályai szerint köteles figyelembe venni.

(3)[8] Ha az igénylő a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozik, a végleges juttatásként kapott támogatást annak a tevékenységének a bevételéhez kell hozzászámítania, amelyhez a támogatást igénybe vette.

(4) A támogatás visszafizetése esetén a kötelezettséget ugyanabból a forrásból kell teljesíteni, amelynek javára a támogatást elszámolták.

(5) A külön jogszabályok szerint fizetendő

a) erdőfenntartási járulékot,

b) erdővédelmi bírságot,

c) újraerdősítési költséget,

d) földvédelmi járulékot,

e) földvédelmi bírságot,

f) talajvédelmi bírságot,

g) tenyésztési hozzájárulást,

h) állattenyésztési bírságot,

i) lóverseny totalizatőri forgalom jogszabályban meghatározott részét,

j) halászatfejlesztési hozzájárulást,

k) halgazdálkodási bírságot,

l) vadvédelmi bírságot

a befizető, ha a személyi jövedelemadóról szóló törvény hatálya alá tartozik, akkor költségként, míg más esetben -ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - egyéb ráfordításként számolhatja el.

(6) A támogatás alapjának meghatározásánál -amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik - az általános forgalmi adót nem lehet figyelembe venni.

5. §

(1)[9] A Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet 11. cím (Vállalkozások folyó támogatása) együttes összegének túllépéséről az Országgyűlés határoz.

(2)[10] A Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezeten belül a 11. cím tekintetében az átcsoportosítás joga a minisztert a pénzügyminiszterrel egyetértésben illeti meg. Az exporttámogatási érintő átcsoportosítás csak az ipari és kereskedelmi miniszter egyetértésével hajtható végre.

(3) Az 1. § (1)-(3) bekezdése szerinti támogatási célokhoz kapcsolódó kiemelt előirányzat forráshiánya esetén:

a) pályázat alapján igényelhető támogatás esetében a támogatás iránti kérelem vagy a pályázat befogadása szüneteltethető, felfüggeszthető, visszautasítható,

b) a már befogadott támogatás iránti kérelem vagy pályázat elbírálása szüneteltethető, felfüggeszthető, illetve kiegészítő adatszolgáltatás rendelhető el,

c) a nem pályázat alapján igényelhető támogatás (a továbbiakban: automatikus támogatás) esetén a támogatás folyósítása szüneteltethető, felfüggeszthető,

d) e rendelet vagy külön jogszabály rendelkezése esetén a támogatási igények arányosan is teljesíthetők.

(4) A (3) bekezdés szerinti intézkedés elrendeléséről a miniszter a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben, valamint szükség szerint a sajtó útján is közleményt tesz közzé.

6. §

Az egyes támogatási összegek felhasználásával összefüggő részletes feltételek kialakításában a gazdasági kamarák, illetve azok területi szervei, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a hegyközségek, a terméktanácsok, továbbá az elismert tenyésztő szervezetek az e rendeletben, illetőleg az egyes támogatási célokról rendelkező jogszabályokban meghatározottak szerint

a) közreműködhetnek a támogatás általános feltételeinek kialakításában.

b) igazolhatják a támogatás igénybevételéhez kapcsolódó egyes feltételek meglétét,

c) közreműködhetnek a támogatás felhasználásának ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásában.

7. §

(1) Amennyiben az 1. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak szerinti támogatás pályázat alapján vehető igénybe, annak meghirdetése esetén az adott időszakban támogatásban részesíthetők körét, a támogatás alapjául szolgáló jogcímet, a támogatás formáját, mértékét, igénybevételének eljárási rendjét, valamint egyéb részletes feltételeit a - az e rendeletben, valamint a külön jogszabályban foglaltakra is tekintettel, továbbá a tárgy szerint illetékes miniszterekkel egyeztetve - pályázati felhívásban kell közzétenni.

(2) Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni:

a) a pályázati kérelem benyújtására jogosultak körét, a közvetlen támogatási célokat, a pályázati felhívást, illetőleg az egyéb pályázati feltételeket;

b) a pályázat elbírálását követően évente egy alkalommal a támogatásban részesült igénylő nevét (cégét), lakhelyét (székhelyét), valamint - a közvetlen támogatási cél megjelölésével - a támogatás összegét is.

(3) A (2) bekezdésben foglaltak a szakmai lapokban is közzétehetők.

(4) A pályázati kérelem benyújtása a pályázó részéről a (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok nyilvánosságra hozatalához, valamint az adatok kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül.

8. §

(1) A támogatások részletes feltételeit meghatározó jogszabály vagy a pályázati felhívás előírhatja, hogy

a) a támogatást csak az igénylők meghatározott köre veheti igénybe;

b) támogatás csak az adó-, egészség-, nyugdíjbiztosítási járulékhátralék mentesség előzetes igazolását, illetőleg az igénylőnek az erre vonatkozó nyilatkozatát követően vehető igénybe, illetőleg folyósítható;

c) a kötelező gazdasági kamarai tagsági körben egyes támogatásokat csak gazdasági kamara tagja veheti igénybe:

d) a támogatással megszerzett eszköz, létesítmény meghatározott idő előtti értékesítése esetén a támogatás arányos részét vissza kell fizetni;

e) kamattámogatás csak pénzintézettől (hitelszövetkezettől) felvett hitelek után vehető igénybe;

f) kamattámogatás a szövetkezeti tag által nyújtott kölcsön után is igénybe vehető;

g) támogatás csak meghatározott mértékű saját forrás biztosítása esetén vehető igénybe;

h) támogatás csak az 1. számú melléklet szerinti nyilvántartó lap hiánytalan kitöltését és hitelesítését követően vehető igénybe;

i) a visszafizetési kötelezettséggel nyújtott állami támogatás visszafizetésének biztosítására a támogatással érintett ingatlanra elidegenítési és terhelési tilalom, valamint a Magyar Állam javára jelzálogjog jegyezhető be.

j)[11] támogatás az új építési beruházásokkal létrehozott épületek, építmények más célra történő átalakításához vagy korszerűsítéséhez ismételten nem vehető igénybe;

k)[12] támogatás csak meghatározott összegű árbevétel elérését vállaló nyilatkozat alapján vehető igénybe.

(2) Amennyiben a szövetkezet az e rendeletben vagy más jogszabályban külön meghatározottak szerint a támogatással létrehozott vagyon teljes összegét a szövetkezet fel nem osztható vagyonába helyezi, és az onnan legalább tizenöt évig nem vonja ki, a szövetkezet többlettámogatásban részesülhet.

(3)[13] A támogatás szempontjából beruházásnak minősül a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény szerinti beruházás.

(4) Amennyiben tevékenység folytatásához vehető igénybe támogatás, a tevékenység tartalmának meghatározásánál - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a Központi Statisztikai Hivatal által alkalmazott, a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszere és a tevékenységek tartalmi meghatározása szerinti fogalmakat kell irányadónak tekinteni.

(5) Az (1) bekezdés h) pontja szerinti nyilvántartó lap a minisztérium által kiadott nyomtatvány, melyen az igénylőt tájékoztatni kell arról hogy a nyilvántartó lap kitöltése egyidejűleg az abban foglalt adatok kezeléséhez való hozzájárulásnak minősül. Amennyiben jogszabály nyilvántartó lap kitöltését írja elő. a támogatás a minisztérium által hitelesített nyilvántartó lap bemutatása esetén vehető igénybe. A nyilvántartó lap a hitelesítést követő hatvan napon belül jogosít a támogatás igénybevételére. Ezt követően a nyilvántartó lap érvényét veszti.

(6)[14] Az 1. § (1)-(2) bekezdései szerinti támogatás csak az adózás rendjéről szóló törvény szerinti egyéni azonosítást szolgáló adatok egyidejű feltüntetésével vehető igénybe.

(7) Amennyiben a támogatás összegét nem az állami adóhatóság (a továbbiakban adóhatóság) fizeti ki a támogatásra való jogosultságról, valamint annak összegéről a támogatási igény elbírálójának kifizetést engedélyező iratot kell kiállítani. A támogatási szerződés csak a kifizetési engedélyező irat alapján köthető meg.

(8)[15] Amennyiben e rendelet vagy jogszabály így rendelkezik, a támogatás csak a rendelet 1/a) számú melléklete szerinti igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól.

9. §

(1)[16] A támogatásban részesített cél megvalósításához - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az igénylő más jogszabály alapján is vehet igénybe támogatást. Az igénylőnek a kérelem benyújtásával egyidejűleg nyilatkoznia kell arról, hogy a kérelemben megjelölt cél megvalósítására eddig milyen jogcímen és milyen összegű támogatásban részesült.

(2)[17] Amennyiben az igénylő támogatásban részesített cél megvalósítása érdekében több jogszabály alapján vesz igénybe támogatást és ennek következtében a támogatások együttes összege - figyelemmel az előírt saját forrásra - meghaladná a cél megvalósításához szükséges mértéket, köteles az így keletkezett többletet visszafizetni.

(3) Az 1. § (2) bekezdés d)-i) pontjai szerinti kiemelt előirányzatokból támogatható jogcímek esetében ugyanazon célra az egyik jogcímen igénybe vett támogatás egyidejűleg kizárja az 1. § (2) bekezdés d)-i) pontjai szerinti másik jogcímen történő további támogatás igénybevételét.

10. §

(1) Az 1. § (1)-(2) bekezdése szerinti támogatásra való jogosultságot, valamint a támogatás összegét - ha e rendelet vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik - a miniszter állapítja meg.

(2) A támogatás felhasználásának, valamint a támogatásra való jogosultságnak az ellenőrzéséről, továbbá a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendeléséről, valamint annak végrehajtásról - ha e rendelet vagy jogszabály másként nem rendelkezik - a miniszter gondoskodik.

11. §

(1) Az automatikusan igénybe vehető és az adóhatóságon keresztül folyósított támogatás igénybevételére - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az adóigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.

(2) Amennyiben a támogatás - az (1) bekezdésben foglalt kivétellel - kérelemre vehető igénybe, a támogatási kérelem elbírálására az e rendeletben, valamint az 1. § (2) bekezdése szerinti külön jogszabályokban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az 1, § (1)-(2) bekezdése szerinti jogszabályok alapján benyújtott támogatási kérelmet - ha jogszabály másként nem rendelkezik - igazgatási szolgáltatást díj fizetése nélkül kell elbírálni.

(4)[18] A jogszabály alapján kötelező be- és visszafizetések elrendelésére, végrehajtására - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.

(5)[19] Az 1. § (1)-(2) bekezdése szerinti jogszabályok alapján járó támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználása jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minősül, és annak visszafizetésekor az adózás rendjéről szóló, többször módosított 1990. évi XCI. törvény, illetőleg az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogtalanul igénybe vett támogatást a visszafizetést elrendelő jogerős határozat alapján, a támogatás felvételekor érvényes, az igénybevétel idejére számított jegybanki alapkamat kétszeres mértékének megfelelő kamattal növelve kell visszafizetni. A támogatás rendeltetéstől eltérő felhasználásának minősül különösen, ha a jogosult a támogatás igénybevétele feltételeként jogszabályban vagy a támogatási szerződésben meghatározottaktól eltér.

(6) Amennyiben az igénylő jogtalanul vette igénybe az 1. § (1)-(2) bekezdése szerinti támogatást, a támogatás jogtalan igénybevételét megállapító jogerős határozat egy példányát a miniszternek meg kell küldeni. E határozat alapján a miniszter meghatározott ideig, de legfeljebb huszonnégy hónapra kizárhatja az igénylőt az 1. §-ban felsoroltak szerinti egyes támogatások igénybevételéből.

(7)[20] Az 1. §-ban felsoroltak szerinti támogatást jogtalanul igénybe vevő nevét (cégét), a támogatás igénybevételéből való kizárását, valamint a jogtalanul igénybe vett támogatás jogcímét és összegét - a miniszternek a (6) bekezdés szerinti jogerős határozata alapján - az igénylő előzetes hozzájárulása esetén a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben közzé kell tenni. A támogatás kifizetése a hozzájárulás megadásáig visszatartható.

12. §

(1) A támogatási kérelmek elbírálása azok beérkezésének sorrendjében történik.

(2) A hiánypótlásra visszaadott kérelem beérkezési sorrendjét a hiánypótlás teljesítése határozza meg.

13. §[21]

(1) Amennyiben jogszabály a támogatás igénybevételét elemi csapástól teszi függővé, a támogatásra való jogosultság szempontjából elemi csapással sújtottnak minősül az a mezőgazdasági tevékenységet folytató igénylő, akinél (amelynél) a földadóról szóló 1991. évi LXXIX. törvénynek, az 1994. évi CIV. törvény 95. §-ával megállapított 7. §-a szerinti elemi csapás az abban foglalt mértékben és számítás szerint hozamkiesést okoz.

(2) Az igénylőnek az (1) bekezdésben foglaltakra vonatkozó számításait a területileg illetékes megyei (fővárosi) földművelésügyi hivatal (a továbbiakban: földművelésügyi hivatal) - a Magyar Agrárkamara területi szerveinek a bevonásával - igazolja.

14. §

(1) A 2-13. §-okban foglalt rendelkezésekef-jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - az 1. § (2) bekezdése szerint kiadott jogszabály alapján |áró támogatás igénybevételénél, elszámolásánál is alkalmazni kell.

(2) Nemzetközi megállapodás külön rendelkezése esetén a 2-13. §-okban foglalt egyes rendelkezéseket a külföldi segélyekből származó fedezet mellett meghirdetett pályázatok esetében is alkalmazni kell.

II. Fejezet

Az agrártermelés támogatása

15. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése az agrártermelés finanszírozásának elősegítése, az állattenyésztés minőségi fejlesztése, a biológiai alapok megőrzése és fejlesztése, a szaktanácsadás ösztönzése, a gyengébb minőségű termőföld hasznosításának, valamint a piacképes termelési szerkezet kialakításának elősegítése.

16. §[22]

A II. fejezet szerinti támogatások forrása - kivéve az állami garancia beváltását, amelyet a Tv. XVII. Pénzügyminisztérium fejezet kiadások 18. cím, 1. alcím terhére kell teljesíteni - a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 11. cím, 2. alcím, 3. kiemelt előirányzatszám alatt agrártermelési támogatás céljára elkülönített pénzösszeg.

A) Az agrárfinanszírozás támogatása

A mezőgazdasági tevékenység folytatását elősegítő kamattámogatás

17. §

(1) Az e fejezetben foglaltak alapján:

a) a növénytermelés és kertészet, az állattenyésztés és a vegyes gazdálkodás ( TEÁOR A 011-013),

b) vadgazdálkodás (TEÁOR A 0151),

c) az erdőgazdálkodás (TEÁOR A 0201), valamint

d) halászati tevékenység (TEÁOR B 0501) [az a)-d) pontokban foglaltak a továbbiakban együtt: mezőgazdasági tevékenység)

költségeinek fedezetére, pénzintézettől igénybe vett, legfeljebb egyéves lejáratú hitel után az eredeti hitelszerződés szerinti időszakra a pénzintézeti terhelés alapján kamattámogatás vehető igénybe.

(2) A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő

a) a 2. számú mellékletben szereplő igénylőlapon nyilatkozatban vállalja, az évi ötven és százezer forint közötti kamattámogatás igénybevétele esetén 1996-ban legalább háromszázezer forint éves mezőgazdasági termékértékesítési árbevétel elérését, és az a tárgyév lezárását követően, ellenőrzéskor számlával igazolja;

b) évi százezer forintot meghaladó kamattámogatás igénybevétele esetén a 2. számú mellékletben szereplő igénylőlapon nyilatkozatban vállalja 19%-ban legalább egymillió forint éves mezőgazdasági termékértékesítési árbevétel elérését, és az a tárgyév lezárását követően, ellenőrzéskor számlával igazolja; továbbá nyilatkozzon gazdasági kamarai tagságának meglétéről.

(3) A külön jogszabály szerinti feltételeknek megfelelő, közraktárba letett élelmezési célú búzára, valamint takarmánykukoricára - a közraktári fedezet alapján pénzintézettől felvett - éven belüli lejáratra engedélyezett hitel után kamattámogatás vehető igénybe. A kamattámogatás igénybevételének feltétele, hogy

a) a termék feleljen meg a garantált áron történő állami felvásárlásról szóló - külön jogszabályban meghatározott - minőségi előírásoknak,

b) a terméket az igénylő kizárólag saját gazdaságában termelje meg.

(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt kamattámogatás mértéke a hitelszerződés szerinti időszakra számított kamat harminc százalékának felel meg. A kamattámogatás kiszámításának módját a 3. számú melléklet tartalmazza.

(5)[23] Az elemi csapással sújtottnak minősülő mezőgazdasági tevékenységet folytató igénylő, a károsodott termék termelésével összefüggő, az (1) bekezdés szerinti hiteltartozása után, a (4) bekezdésben meghatározott mértékű kamattámogatáson túl, a hitelszerződés szerinti időszakra további, a felszámított kamat húsz százalékának megfelelő mértékű kamattámogatásra jogosult.

18. §

(1)[24] A 17. § (1) bekezdése szerinti kamattámogatást az a termeltető is igénybe veheti, aki (amely) a mezőgazdasági tevékenységet közvetlenül a termelővel kötött termeltetési szerződés keretében végezteti, és szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy

a) legalább az igénybe vett hitel erejéig és annak időtartamára finanszírozza a termelés ráfordításait, és

b) az igénybe vett kamattámogatást - az igénybevételtől számított harminc napon belül - a termelőnek továbbadja, valamint

c) az a)-b) pontok szerinti feltételekkel megtermelt mezőgazdasági terméket legalább a finanszírozás mértékének megfelelő értékben megvásárolja, és a vételár legalább hetven százalékát az átvételtől számított harminc napon belül, a fennmaradó összeget pedig további harminc napon belül pénzben kiegyenlíti.

(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a kamattámogatás mértéke a hitelszerződés szerinti időszakra számított kamat húsz százaléka.

(3) A termelési ciklus folyamán adott vételárelőleg a támogatásra való jogosultság szempontjából a vételár -az (1) bekezdés c) pontjában előírt - hetven százalékos kiegyenlítési kötelezettségének részét képezi.

(4) A kamattámogatást a területileg illetékes adóhatóságtól kell igényelni. Az igényléshez mellékelni kell a 2. számú melléklet szerinti igénylőlapnak az igénylő lakhelye (székhelye) szerint illetékes földművelésügyi hivatal által hitelesíteti eredeti példányát.

Állami garanciavállalás

19. §

(1) Az e fejezetben foglaltak alapján:

a) az őszi búza ( BTO 0111110000, 0111120000),

b) a kukorica ( BTO 0111131000,)

c) a rozs ( BTO 0111161000),

d) az. őszi árpa ( BTO 0111151000)

termények termelési költségeire legfeljebb egyéves lejáratra kizárólag egy pénzintézettől felvett hitel hetven százalékáig, a termelés területének ugyanarra a hektárjára és időszakára számítva legfeljebb húszezer forint hitelösszeg után, állami garanciavállalás vehető igénybe.

(2) Az állami garanciavállalás szempontjából ugyanazt a földterületet csak egyszer lehet figyelembe venni.

(3) Az állami garanciavállalás az (1) bekezdésben szabályozott hitel, illetve részteljesítés esetén a fennmaradó tőkeösszeg hetven százalékára terjed ki.

(4) Az állami garanciavállalás igénybevételének feltétele a 2. számú melléklet szerinti igénylőlap kitöltése, és annak a föld fekvésének helye szerint illetékes földművelésügyi hivatal által történő hitelesítése.

20. §

Az állami garanciavállalás szempontjából csak olyan hitelszerződés fogadható el, amely szerint a jogosult hozzájárul ahhoz, hogy

a) a megtermelt termék az állami garanciavállalással érintett követelés összegéig a hitel biztosítékául szolgál, vagy

b)[25] ha az a) pont alapján a hitel visszafizetésére nem kerülne sor, úgy a pénzintézet a hiányzó összeget az igénylő bármely egyéb bevételéből is fedezheti.

21. §

(1)[26] Amennyiben az állami garanciavállalással érintett hitel törlesztése meghiúsul, a pénzintézet a 20. § szerinti biztosítékok eredménytelen érvényesítését követően - a Pénzügyminisztérium egyidejű értesítése mellett - jogosult az állami garanciavállalásból eredő jogait érvényesíteni. Ebben az esetben az igénylő hiteltartozása az állammal szembeni kötelezettséggé válik.

(2)[27] Az igénylőlapon kedvezményezettként megnevezett pénzintézet az állami garanciát az adóhatóságnál - a 2. számú melléklet szerinti igénylőlap eredeti példányát egyidejűleg mellékelve - válthatja be, az eredeti hitelszerződés lejártát követő hatvanegyedik naptól.

(3)[28] Amennyiben az igénylő a hiteltartozásból már törlesztett, akkor a fennmaradó hitel tőkeösszegének hetven százalékára érvényesíthető az állami garancia.

(4)[29] Az (1) bekezdés szerinti kötelezettség keletkezéséről az igénylőt a területileg illetékes adóhatóság határozatban értesíti.

(5) Amennyiben az állami garanciavállalás szempontjából ugyanazt a földterületet több alkalommal kívánják figyelembe venni, csak az elsőként jogszerűen jelentkező pénzintézet javára váltható be a garancia.

A szövetkezei tagja által a szövetkezetnek nyújtott kölcsön kamattámogatása

22. §

(1)[30] Amennyiben a szövetkezet a természetes személy tagja által - a szövetkezetekről szóló 1992. évi I. törvény 54. §-ának (1) bekezdése alapján egy évnél nem hosszabb időtartamra - nyújtott kölcsön összegét a 17. § (1) bekezdése szerinti mezőgazdasági tevékenysége költségeinek fedezetére használja fel, a kölcsönszerződés szerinti időszakra kamattámogatást vehet igénybe.

(2) A kamattámogatás mértéke a kölcsönszerződés szerinti időszakra számított kamat harminc százaléka.

(3) A kamattámogatás igénybevételének feltétele:

a) a kölcsönszerződésben a kamattámogatásra való igény megjelölése,

b)[31] a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 65. §-ában rögzített feltételek megléte.

(4)[32] A támogatást igénybe vevő szövetkezet a tárgyhónapban felvett tagi kölcsön összegéről havonta, a tárgyhót követő ötödik munkanapon köteles tájékoztatni a területileg illetékes földművelésügyi hivatalt. A földművelésügyi hivatal a kamattámogatásos tagi kölcsön összesített adatairól tájékoztatja a Pénzügyminisztériumot, valamint a minisztériumot.

(5) A támogatás negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap tizenötödik napjától igényelhető az adóhatóságtól.

B) Az apaállat beszedésének, beállításának támogatása

23. §

(1)[33] Az állattenyésztés szakágazatban normatív módon támogatás vehető igénybe a tenyészbika, a tenyészkan, a tenyészkos, valamint a tenyészkecskebak (a továbbiakban: apaállat) beszerzésére, saját nevelésű apaállatok tenyésztésbe állítására (a továbbiakban: beállítás).

(2) E rendelet alapján egy apaállat után csak egy alkalommal igényelhető támogatás.

(3) A támogatást az állattartással foglalkozó - a 3. § szerinti - igénylő veheti igénybe.

(4) A támogatás igénybevételének feltétele, hogy az igénylő

a) nyilatkozatban kötelezettséget vállaljon arra, hogy a támogatás alapjául szolgáló apaállatot a támogatási célnak megfelelően hasznosítja, valamint

b) gondoskodjon a fedeztetések szakszerű nyilvántartásáról.

24. §

(1) Támogatás igényelhető a hiteles származási lappal ellátott, célpárosításból született, vércsoportvizsgálattal származás igazolt és a Teljesítményvizsgálati Kódex szerinti saját-teljesítményvizsgálattal (a továbbiakban: STV) minősített tenyészbika után:

a) ha az az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézet (a továbbiakban: OMMI) központi lajstromszámmal ellátta és központi nyilvántartásba vette, továbbá

b) az igénylő a tenyészállatot természetes fedeztetéssel hasznosítja.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti feltételek meglétét az OMMI igazolja.

(3) A támogatás mértéke vásárolt vagy saját tenyésztésű tenyészbika beállítása esetében ötvenezer Ft/egyed.

25. §

(1) Támogatás igényelhető az elismert fajtából származó, hiteles származási lappal ellátott, indexpont alapján törzskönyvi vagy főkönyvi osztályba sorolt tenyészkan után.

(2) Az (1) bekezdésben előírt feltételeket az OMMI igazolja.

(3) A támogatás mértéke tenyészkan után, a tenyészsüldő index alapján a következő:

26. §[34]

(1) Támogatás igényelhető az elismert tenyésztő szervezet tenyésztési programjában szereplő, hiteles származási lappal ellátott, elismert fajtájú (két évnél nem idősebb) tenyészkos, valamint tenyészkecskebak után, amelyet a törzskönyvi, illetve főkönyvi osztályba soroláshoz szükséges indexponttal apaállattá minősítettek.

(2) Az (1) bekezdésben előírt feltételeket az OMMI igazolja.

(3) A támogatás mértéke tenyészkos és tenyészkecskebak után, tenyészindex alapján a következő:

27. §

(1) Az apaállat támogatás igénylésekor a 4. számú melléklet szerinti igénybejelentő laphoz csatolni kell:

a) beszerzés esetében az adásvételi bizonylatot és az OMMI igazolását,

b) saját tenyésztésű apaállat beállítása esetén az OMMI igazolását,

(2) Az igénylő, ha a 23. § (1) bekezdése szerinti támogatást igénybe veszi, köteles az apaállatot legalább két évig a jó gazda gondosságával tenyésztésben tartani, illetőleg az legalább azonos minősítésű tenyészállattal pótolni.

28. §

A 23-27. §-ok szerinti támogatást az igénylő a telephelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalnál a 4. számú melléklet szerinti igénybejelentő lap felhasználásával igényelheti.

29. §[35]

A támogatásra való jogosultságot, valamint a támogatás összegét - az OMMI által hitelesített bizonylatok alapján - a földművelésügyi hivatal vezetője állapítja meg. A támogatás a földművelésügyi hivatal vezetője által hitelesített igénylőlap alapján igényelhető az adóhatóságtól.

30. §

(1) Az igénylő a támogatási igényét a tárgyév november 30-ig nyújthatja be.

(2)[36] A támogatás felhasználásának ellenőrzésében a miniszter, a földművelésügyi hivatal az OMMI, valamint az elismert tenyésztő szervezetek működnek közre, és kezdeményezik az adóhatóságnál a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését. Az ellenőrzés keretében indokolt esetben vércsoportvizsgálat is elrendelhető.

31. §

(1) Jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minősül, ha az igénylő

a) a rendelet előírásai szerint vállalt, tenyészállatként való hasznosításra vonatkozó kötelezettségét nem teljesíti;

b) az e rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzését meghiúsítja vagy az akadályozza;

c) a tenyészállat-pótlási kötelezettségének nm tesz eleget.

(2)[37]

(3) Nem minősül jogtalanul igénybe vett támogatásnak, ha az igénylő az állatorvos által igazolt kényszervágott vagy elhullott, valamint tenyésztési selejtnek minősített, támogatás alapjául szolgáló egyedet - az ok bekövetkezésétől számított hatvan napon belül - saját költségén pótolja, vagy a felvett támogatási összeget visszafizeti.

C) A biológiai alapok megőrzésének, fenntartásának, fejlesztésének támogatása

32. §

A támogatás rendeltetése az agrártermelés céljainak megvalósítását és a termelés folyamatosságát biztosító biológiai alapok, n( vény- és állatfajok, -fajták, vetőmagvak, szaporítóanyagok genetikai értékének megőrzése, fenntartása, fejlesztése, az ehhez kapcsolódó minősítési rendszerek korszerűsítése, a szakmai nemzetközi szervezetekben a nemzeti képviselet ellátásának elősegítése.

33. §

A támogatást az az igénylő veheti igénybe, aki (amely) a 32. §-ban meghatározott tevékenységet állami megbízás vagy nyilvántartásba vétel alapján végzi.

34. §

A növénytermesztés és kertészet, az állattenyésztés, a vadgazdálkodás és a halászat szakágazatokban támogatás nyújtható az alábbi jogcímek alapján:

a) az 5. számú melléklet szerinti, génmegőrzésnek minősülő tevékenységekhez, ezen belül

aa) a nemzeti génvagyon részét képező és azok gyarapítását szolgáló génrezervek, növényi eredetű génállományok nemzetközi kötelezettségek szerinti összegyűjtéséhez, a vonal- és fajtagyűjtemények fenntartásához, megőrzéséhez,

ab) a szaporítások kiinduló bázisát jelentő törzskönyvezett növényállomány és központi törzsültetvények, valamint gyümölcs és alanyszőlő üzemi törzsültetvények létesítéséhez, felújításához, fenntartásához,

ac) a nemzeti génvagyon részét képező, őshonosságuk miatt védett állatfajták törzsállományainak, illetve a magas genetikai értéket képviselő, veszélyeztetett állatfajok, állatfajták állományainak védelméhez, fenntartásához;

ad) a kivételes vadvédelmi érdekből különleges génmegőrző rendeltetésűnek nyilvánított, miniszteri határozattal rendelkező vadgazdálkodási egységek körében a kiemelten kezelendő vadállományok, illetve az állami megbízás alapján génfenntartó célprogramba vont vadállományok védelméhez, fenntartásához,

ae) a halászati szakágazatban a különleges értéket képviselő vagy veszélyeztetett halfajok, illetve a genetikai alapot nyújtó fajtagyűjtemények állományainak védelméhez, fenntartásához;

b) a biológiai alapok fejlesztéséhez, ezen belül

ba) a magas genetikai értéket képviselő génvagyon felhasználásával jobb minőségű, piacképes növényfajták szaporító anyagainak előállításához, fenntartásához (ideértve a vírusmentesítést is), hazai és külföldi elterjesztéséhez,

bb) a génmegőrzéshez kapcsolódó termesztési, tartási, takarmányozási és tenyésztési technológia folyamatos korszerűsítéséhez, feltételeinek javításához,

bc) a fejlesztő tevékenység eredményeként jelentkező növényi és állati szaporítóanyagok és tenyészállatok minősítésével kapcsolatos feltételek korszerűsítéséhez, a teljesítményvizsgálatokhoz és a törzskönyvezéshez szükséges eszközök beszerzéséhez,

bd) a tenyésztői munkához szükséges nukleusz állományok fejlesztéséhez,

be) az a)-b) pontokban meghatározott célok megvalósítását elősegítő műszerek és kiegészítő eszközök - a mezőgazdasági gépek kivételével - megvásárlásához;

c) a nemzetközi szakmai szervezetekben a nemzeti képviselet költségeihez.

35. §

(1) A 34. § a) pontja szerinti támogatás összegét a fenntartott állományok alapján, illetve a pályázati feltételekben meghatározott normatívák szerint kell megállapítani.

(2) A 34. § b) pontja szerinti fejlesztésekhez nyújtható támogatás mértéke a költségek negyven százalékáig, de pályázatonként legfeljebb négymillió forint összeghatárig terjedhet.

(3) Egy pályázó szakágazatonként és évenként egy pályázattal igényelhet támogatást. Szakágazat alatt értendő az állattenyésztés, a szántóföldi növény-, a szőlő-, a gyümölcs-, a zöldség-, a dísznövény-, valamint a gyógy-, fűszer- és illóolajnövény-termesztés, a vadgazdálkodás és a halászat.

(4) A tárgyévre adott támogatás felhasználását és elszámolását - a termelés összes költségére, beleértve a mezei leltárt is - a támogatási szerződésben kell rögzíteni.

(5) A 34. § c) pontjában meghatározott jogcím alapján támogatás adható a képviseletet a minisztérium megbízásából ellátó részére. A támogatás mértékéről a miniszter dönt.

36. §

(1) A 34. §-ban meghatározott célokra a támogatás pályázat útján nyerhető el.

(2) A pályázati kérelmek elbírálásáról a miniszter a Biológiai Alapok Bíráló Bizottságba továbbiakban: Bizottság) bevonásával dönt. A Bizottság nyolc tagból áll, döntéselőkészítő, véleményező és javaslattételi jogkörrel rendelkezik, ügyrendjét maga állapítja meg. A Bizottság elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel.

37. §

(1)[38] A pályázat elfogadása esetén a minisztérium szerződést köt a pályázóval.

(2) A szerződésben foglaltak szakmai ellenőrzését a minisztérium, az OMMI, a Bizottság és a miniszter által felkért szakértők végzik. A szakmai ellenőrzést végző szerv vagy személy kijelölésére a Bizottság a pályázat elbírálásával egyidejűleg tesz javaslatot.

(3)[39] A szerződésben vállalt kötelezettségek nem teljesítése vagy a támogatási összeg rendeltetési céltól eltérő felhasználása, a támogatás teljes összege vagy annak időarányos része vonatkozásában jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül. A támogatás felhasználásának ellenőrzését végző szerv kezdeményezi az adóhatóságnál a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

(4)[40] A minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az 1/a) számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól.

D) A szaktanácsadás igénybevételének támogatása

38. §

A szaktanácsadási tevékenység agrárágazatban történő igénybevételének elősegítéséhez, valamint a szaktanácsadási tevékenység fejlesztéséhez támogatás adható az alábbi jogcímek alapján:

a) a minisztérium Szaktanácsadói Névjegyzékében (a továbbiakban: névjegyzék) szereplő szaktanácsadó által nyújtott, azon szaktanácsadás díjának részbeni térítésére, amely a végzett vagy tervezett mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, vadgazdálkodási, halászati és élelmiszer-feldolgozási tevékenység, valamint ezen tevékenységeket kiegészítő, falusi idegenforgalmi tevékenység fejlesztését szolgálja;

b) az a) pontban felsorolt tevékenységet folytatók számára a szaktanácsadó által szervezett - iskolarendszeren kívüli - képzés (beleértve a továbbképzés és egyéb szakirányú tanfolyam) költségeinek részbeni térítésére;

c) a kutatási eredmények gyakorlati megismeréséhez, illetőleg az ezzel összefüggő ismeretanyag megszerzéséhez;

d) a szaktanácsadással, a szakmai ismeretterjesztéssel, valamint a kutatási eredmények gyakorlati megismertetésével kapcsolatos - a gazdálkodást segítő, a gazdálkodóknak szóló - kiadványok költségeinek részbeni térítésére;

e) a névjegyzékbe felvett szaktanácsadók továbbképzése költségeinek részbeni térítésére;

f) a szaktanácsadást szolgáló központi informatika alrendszereként működő, szabadon igénybe vehető szaktanácsadási informatikához kapcsolódó fejlesztésekhez;

g) az agrárgazdasággal összefüggő szaktanácsadást irányító szervezeteknek, a szaktanácsadás működtetésével, fejlesztésével, illetve ellenőrzésével kapcsolatos költségeihez.

39. §

(1)[41] A 38. § a) pontja szerinti támogatást az veheti igénybe, aki az ott felsorolt tevékenysége keretében a szaktanácsot igénybe veszi.

(2) A 38. § b)-g) pontjai szerinti támogatás eredményes pályázat alapján vehető igénybe.

(3) A 38. § b) és c) pontjai szerinti támogatást csak a névjegyzékben szereplő szaktanácsadó veheti igénybe.

(4) A névjegyzéket a minisztérium vezeti és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítőben teszi közzé. A névjegyzék vezetésének részletes szabályait a miniszter rendeletben szabályozza.

40. §

A 38. § a)-g) pontjaiban foglalt célokhoz igénybe vehető támogatás mértékét a 6. számú melléklet tartalmazza.

41. §

(1)[42] A 38. § a) pontjában foglalt támogatás iránti kérelmet az igénylő székhelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell írásban előterjeszteni. A kérelemhez mellékelni kell a névjegyzékben szereplő szaktanácsadóval kötött szerződést és a szerződés alapján fizetett számlát, erdőgazdálkodási tevékenység esetén az erdőfelügyelőség szakvéleményét is. Tartós - legalább féléves - szaktanácsadói tevékenységre kötött szerződés tartalmazhat részletfizetési feltételt is. Amennyiben a kedvezményezett, a támogatást írásos nyilatkozatban átengedi a szaktanácsadónak, a névjegyzékben szereplő szaktanácsadónak kell a támogatás iránti kérelmet benyújtani. A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a földművelésügyi hivatal vezetője - a területileg illetékes gazdasági kamarai szerv bevonásával - állapítja meg, és egyidejűleg kiállítja az 1/a) számú melléklet szerinti igazolást. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól.

(2) A 38. § b) pontjában foglalt támogatás iránti pályázatokat a képzési program helye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell előterjeszteni. A pályázatot a földművelésügyi hivatal - az illetékes gazdasági kamara véleményével ellátva - harminc napon belül elbírálásra megküldi a minisztériumnak.

(3) A 38. § c) pontjában foglalt támogatás igénylésére a pályázatokat a pályázó lakcíme, illetve székhelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell előterjeszteni. A pályázatot a földművelésügyi hivatal - az illetékes gazdasági kamara véleményével ellátva - harminc napon belül elbírálásra megküldi a minisztériumnak.

(4)[43] A 38. § d) pontja szerinti pályázatokat a pályázó lakcíme, illetve székhelye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz az e)-g) pontjaiban foglalt támogatások igénylésére vonatkozó pályázatot közvetlenül a minisztériumhoz kell benyújtani. A pályázathoz csatolni lehet a területileg illetékes gazdasági kamarának, az érintett települési önkormányzat jegyzőjének, illetve a pályázat jellege szerint illetékes terméktanácsnak a véleményét.

(5) A 38. § b)-g) pontjában foglalt támogatások céljából benyújtott pályázatokat - a Szaktanácsadási Bizottság bevonásával - a miniszter bírálja cl. A Szaktanácsadási Bizottság döntéselőkészítő, véleményező, javaslattételi jogkörrel rendelkezik, elnökét és tagjait a miniszter jelöli ki, illetve kéri fel, ügyrendjét maga állapítja meg.

(6)[44] A pályázat elfogadása esetén a miniszter döntéséről a minisztérium kifizetést engedélyező iratot állít ki, és szerződést köt a pályázóval, továbbá a támogatás igénybevételének jogosságáról és összegéről az 1/a) számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól.

(7)[45] A 38. § f) vagy g) pontja alapján, a gazdasági kamara részére nyújtott támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a miniszter közvetlenül, a hozzá benyújtott pályázat alapján állapítja meg. Ennek alapján a minisztérium az 1/a) számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól.

42. §[46]

A támogatás felhasználásának szakmai és pénzügyi ellenőrzését a minisztérium szervezi, a feladat ellátására alkalmas szervezet bevonásával. Amennyiben az ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a támogatás a vonatkozó rendelkezések megszegésével került kifizetésre, a támogatás jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését a minisztérium kezdeményezi az adóhatóságnál.

E) A földhasznosítás elősegítésének támogatása

43. §

E jogcím alapján a külterületi szántó, kert, szőlő, gyümölcsös, gyep (ideértve a rétet és a legelőt is) művelési ágú, valamint halastóként nyilvántartott termőföldet használó (a továbbiakban: földhasználó) vehet igénybe támogatást.

44. §

(1) A termőföld aranykoronában (a továbbiakban: AK) kifejezett minőségében meglévő különbségek miatt a földhasználók között kialakult jövedelemszerzési esélyegyenlőtlenségek mérséklése céljából, e rendelet alapján támogatás igénylésére az a földhasználó jogosult, aki

a) hektáronként tizenkilenc AK-t meg nem haladó átlagos kataszteri tisztajövedelmű külterületi szántó, kert, gyep művelési ágban nyilvántartott termőföldet, illetőleg

b) hektáronként hetvenhat AK-t meg nem haladó szőlő, illetőleg gyümölcs művelési ágú termőföldet hasznosít, továbbá

c) halastavat használ.

(2) A földhasználó csak arra a földterületre igényelhet támogatást,

a) amely az igénylés időpontjának megfelelő gazdasági évben ténylegesen a használatában van, és

b)[47] azt a külön törvényben foglaltaknak megfelelően mezőgazdasági termelő tevékenységgel hasznosítja, gyommentes állapotban tartja, továbbá...

c) amelynek területe legalább egy hektár nagyságú.

(3) A (2) bekezdés c) pontja alkalmazásában a 45. § (1) bekezdése szerinti egyes támogatási kategóriákon belül a szántó, kert, szőlő és gyümölcsös összevont, illetve a gyep együttes területe értendő.

(4) A támogatás igénybevétele szempontjából az átlagos AK értéket földrészletenként (alrészletenként), valamint művelési áganként kell meghatározni.

(5) A támogatás alapjául szolgáló földrészletre évente egy alkalommal, a tárgyév február 28-ai állapot szerinti földhasználó igényelhet támogatást.

(6)[48] A támogatás igénybevételének további feltételei:

a) együttesen tíz-huszonöt hektár közötti szántót, kertet, gyepet, illetve kettő-öt hektár közötti szőlőt, gyümölcsöst vagy halastavat hasznosító esetében 1996. évben legalább háromszázezer forint árbevétel elérésére vonatkozó kötelezettségvállalás;

b) az a) pont szerinti mértéket meghaladó területet hasznosítók esetében 1996. évben legalább egymillió forint árbevétel elérésére vonatkozó kötelezettségvállalás és - kivéve a költségvetési szerv igénylőt - nyilatkozat a gazdasági kamarai tagságról;

c) borvidéki, bor termőhelyi településen szőlőművelést folytató földhasználónál pedig a hegyközségi tagság igazolása;

d) az a) pont szerinti mértéket meghaladó területet hasznosítóknál a gyep művelési ágú területre igényelt támogatás esetében az (5) bekezdés szerinti időpontra vonatkozóan két hektáronként legalább egy számosállat megléte. A támogatás összegét a ténylegesen használt, de legfeljebb a 7. számú melléklet szerinti számosállat-létszám alapján kiszámított gyepterület figyelembevételével kell megállapítani.

(7)[49] A támogatás igénybevételének jogosságát igazoló okiratokat - beleértve az árbevételt igazoló számlákat is - a támogatást igénybe vevőnek öt évig meg kell őriznie.

(8)[50] Elemi kár esetén a (6) bekezdés a) és b) pontjaiban előírt árbevétel összege a földművelésügyi hivatal által a 13. §-ban foglaltak szerint igazolt kárral arányosan csökkenthető.

(9)[51] Az új telepítésű szőlő és gyümölcsös területét a termőre fordulás évéig a (6) bekezdés a) és b) pontjai szerinti árbevétel számításánál figyelmen kívül kell hagyni.

45. §

(1) A támogatás mértéke:

a) szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágú földterület után, ha a termőföld hektáronkénti kataszteri tisztajövedelme

b) gyep művelési ágú földterület után, ha a földminőség

c) halastóként nyilvántartott, és így hasznosított földterület után 3000 Ft/ha.

(2) A támogatásra való jogosultságot és a támogatás mértékét táblánként, illetve önálló helyrajzi számú földrészletenként (alrészletenként), valamint művelési áganként és minőségi osztályonként kell meghatározni.

46. §

A támogatási összeg kiszámításánál az egyes földminőségi kategóriákhoz, illetve támogatási mértékekhez tartozó területet kerekítve kell meghatározni úgy, hogy négyezerkilencszáz-kilencvenkilenc négyzetméterig el kell hagyni az ötezer négyzetmétert és e feletti töredékhektárt pedig egész hektárra kell felkerekíteni. A kerekítést a szántó, kert, szőlő és gyümölcsös művelési ágakhoz tartozó földterületeknél, azok összesített adataira, továbbá gyep művelési ágban nyilvántartott földterületeknél azok együttes területére kell elvégezni.

47. §

(1) A mezőgazdasági földhasznosítási támogatást a 7. számú melléklet szerinti igénybejelentő lap felhasználásával lehet igényelni a tárgyév június 30-áig. Az igénybejelentőt három példányban kell kiállítani, és az a termőföld fekvése szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. Az igénybejelentő lap a Magyar Agrárkamara területi szervei útján is benyújtható.

(2) Az igénybejelentő lap 4. pontja szerinti kimutatást - ha a földhasználó több település közigazgatási területén is rendelkezik termőfölddel - településenként külön-külön kell kiállítani, melyekről összesítő igénybejelentő lap készítendő.

(3)[53] Az igénybejelentő lapon feltüntetett adatok nem térhetnek el a tulajdoni lapon, illetve a kárpótlási vagy földkiadó bizottsági határozatokon és a földhasználati jogot biztosító szerződéseken, illetőleg - részarányként nyilvántartott föld esetében - az üzemi földnyilvántartásban szereplő adatoktól (termőföld minősége, terület nagysága stb.). Amennyiben egy helyrajzi számú földrészletet több jogcímen használnak, az igénylő a támogatás igénylésekor csak a tényleges földhasználata alapján veheti figyelembe a földterületet.

48. §

(1) A támogatás igénybevételének a jogosságát, a támogatás összegét a földművelésügyi hivatal vezetője a 7. számú melléklet szerinti igénybejelentő lapon igazolja.

(2) A támogatást az illetékes adóhatóságtól - a 7. számú melléklet szerinti igénylőlapnak, a föld fekvése szerint illetékes földművelésügyi hivatal által hitelesített eredeti példányát mellékelve - lehet igényelni.

(3) A százezer forintot meg nem haladó támogatás teljes összege igényelhető.

(4) Azon földhasználók esetében, melyeknél a támogatási összeg a százezer forintot meghaladja, a támogatás folyósítása két egyenlő részletben történik. Az első részlet kifizetését az igazolás kiadását követően, míg a második részlet kifizetését a tárgyév szeptember 1. napját követően lehet igényelni.

49. §

(1) A minisztérium a támogatás felhasználásának jogosságát, illetve a földhasználat folyamatosságát, a földművelésügyi hivatal, a megyei agrárkamara, szőlő művelési ágú földrészletek esetében pedig a hegyközségek, valamint más szakértők bevonásával ellenőrzi.

(2)[54] A megyei növényegészségügyi és talajvédelmi állomás a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben előírt intézkedéseken túl a támogatás visszafizettetését kezdeményezi, ha a földhasználó a talaj- és növényvédelmi kötelezettségeknek nem tesz eleget.

(3) A jogtalanul igénybe vett állami támogatás visszafizetését - a támogatás felhasználását az (1)-(2) bekezdésben foglaltak szerint, ellenőrző szervek véleményét is figyelembe véve - az adóhatóság rendeli el.

(4)[55]

50. §

(1) A támogatási feltételek nem teljesítése vagy részleges teljesítése, illetőleg a támogatás rendeltetésétől eltérő felhasználása jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minősül.

(2) Részleges teljesítés esetén a (1) bekezdés rendelkezését csak a támogatás arányos részére kell alkalmazni.

F) Mezőgazdasági biztosítások díjának támogatása

51. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatás rendeltetése a biztosítható kockázatok piaci alapon történő rendezésének elősegítése, és ezáltal a mezőgazdasági termelők termelési kockázatának további mérséklése.

52. §

(1) Az e fejezetben foglaltak alapján támogatást az igényelhet, aki a szántóföldi növénytermesztésben, a szőlő- és gyümölcstermesztésben az elemi károk miatti hozamcsökkenésből eredő károsodás mérséklésére érvényes biztosítással - ideértve az önkéntes mezőgazdasági szakosított biztosító egyesületeknél kötött mezőgazdasági biztosítást is - rendelkezik.

(2) Amennyiben jogszabály nem biztosítható elemi kár megtérítéséhez nyújt támogatást, e jogcímen támogatásban csak az részesülhet, aki (amely) az (1) bekezdésben foglaltaknak megfelelő tartalmú mezőgazdasági biztosítással rendelkezik.

53. §

A támogatás mértéke a ténylegesen kifizetett, számlával igazolt biztosítási díj harminc százaléka.

54. §

(1) A támogatás iránti kérelmet a biztosító által kiadott díjfizetési igazolással együtt nyilvántartásba vétel és felülvizsgálat céljából meg kell küldeni a kérelmező lakóhelye (székhelye) szerinti földművelésügyi hivatalnak.

(2)[56] Az e fejezet alapján járó támogatási kérelmet 1996. november 1-jéig lehet benyújtani az illetékes földművelésügyi hivatalhoz. A földművelésügyi hivatal a kérelmet tizenöt napon belül továbbítja a minisztériumhoz. A támogatás igénybevételének a jogosságáról, valamint összegéről a minisztérium az 1/a) számú melléklet szerinti igazolást állít ki. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól.

(3)[57]

G) Erdőbirtokossági társulat és a kizárólag erdőgazdálkodási tevékenységet folytató szövetkezet alapításának támogatása

55. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatás rendeltetése az erdő művelési ágban nyilvántartott földrészleten a tartamos (fenntartható) erdőgazdálkodási tevékenység szakmai feltételeinek elősegítése azáltal, hogy a kis erdőtulajdonosok speciálisan az erdőgazdálkodási tevékenység szervezeti keretéül szolgáló erdőbirtokossági társulatot vagy szövetkezetet alapítanak.

56. §

A támogatást az erdőbirtokossági társulatról szóló 1994. évi XLIX. törvény alapján alakult, illetőleg alakuló, és a cégbíróság által bejegyzett erdőbirtokossági társulat, illetőleg a kizárólag erdőtulajdonos tagokból álló, és kizárólag erdőgazdálkodási, valamint ahhoz közvetlenül kapcsolódó tevékenységet végző szövetkezet igényelheti, amely megfelel a társult erdőgazdálkodás külön jogszabály szerinti feltételeinek.

57. §

A támogatás mértéke az alapítás költségeinek hetvenöt százaléka, de legfeljebb nyolcvanezer forint. A támogatás az erdőbirtokossági társulat, valamint az erdőszövetkezet első alkalommal történő megalakulásához vehető igénybe.

58. §

(1) A támogatási kérelmet az erdőbirtokossági társulat, valamint a szövetkezet székhelye szerint illetékes erdőfelügyelőségnél kell benyújtani. A kérelem benyújtásával egyidejűleg igazolni kell:

a) számlával az erdőbirtokossági társulat vagy a szövetkezet alapításának költségeit (pl. alapszabály, társulati szerződés vagy egyéb szükséges munka elvégzése),

b) az erdőbirtokossági társulat, a szövetkezet cégbíróságnál történt bejegyzése tényét.

(2)[58] A támogatás igénybevételére való jogosultságot, valamint a támogatás összegét az erdőfelügyelőség vezetője állapítja meg, és egyidejűleg kiállítja az 1/a) számú melléklet szerinti igazolást. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.

59. §[59]

A támogatás felhasználását az erdőfelügyelőség ellenőrzi. Az erdőfelügyelőség vezetője az adóhatóságnál kezdeményezi a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését.

60. §

(1) Jogtalanul igénybe vett állami támogatásnak minősül, ha

a) a támogatás igénybevételétől számított öt éven belül az erdőbirtokossági társulat vagy a szövetkezet megszűnik, kivéve, ha a szervezeti változás az erdőbirtokossági társulat, vagy az erdőszövetkezet jogszerű használatában lévő erdőterület növekedése miatt szükséges,

b) a szövetkezet a tevékenységi körét öt éven belül úgy bővíti, hogy az már nem felel meg az 56. §-ban foglalt feltételeknek.

(2)[60]

III. Fejezet

A reorganizációs program támogatása

61. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése az 1995. december 31-ig már benyújtott és forráshiány miatt még el nem bírált támogatási igények kielégítéséhez szükséges pénzügyi források pótlólagos biztosítása.

62. §

Az e fejezet szerinti támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 11. cím, 2. alcím, 1. kiemelt előirányzatszám alatt reorganizációs program támogatása céljára elkülönített pénzösszeg.

63. §

Az e fejezetben foglaltak alapján támogatást azok a személyek vehetnek igénybe, akik (amelyek) a mezőgazdasági tevékenység egyes adózási és támogatási kérdéseiről szóló - többször módosított - 39/1987. (XII. 27.) MT rendelet, az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 182/1993. (XII. 30.) Korm. rendelet és az ugyancsak az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló -többször módosított - 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet alapján már reorganizációs támogatásra jogosultak.

64. §

(1) Az e fejezet szerint agrárágazati reorganizációs támogatásra új pályázat nem kerül meghirdetésre.

(2)[61] Az 1995. december 31-ig benyújtott pályázatokat - az 5. § (3)-(4) bekezdésében foglaltak megfelelő alkalmazásával - a többször módosított 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kell elbírálni. A reorganizációs program keretében felvett, az első teljes negyedévre számított kamattámogatásnak megfelelő összegű kamattámogatási előleg - az éves kamatfizetési kötelezettség csökkenésével arányosan csökkenő mértékben - folyamatosan, a támogatás fennállásáig megilleti a gazdálkodót. A kamattámogatási előleg maradványértékével a kamattámogatás lejáratakor a gazdálkodó köteles elszámolni az adóhatósággal.

(3)[62] A támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről a minisztérium az 1/a) számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján az adóhatóságtól igényelhető.

65. §

(1) A támogatások felhasználásának ellenőrzéséről a miniszter - az általa felkért szakértők bevonásával -gondoskodik.

(2)[63] A minisztérium az adóhatóságnál kezdeményezi a jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését.

66. §[64]

A reorganizációs támogatás felhasználásnak ellenőrzésére a tárgyévi költségvetési előirányzat egy százaléka használható fel.

IV. Fejezet

A meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatása

67. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése a termőföldek mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló vízháztartás-szabályozási, talajjavítási, területrendezési munkák és az öntözés elősegítése.

68. §

A IV. Fejezet szerinti támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 3. alcím, 3. kiemelt előirányzatszám alatt meliorációs és öntözésfejlesztési beruházások támogatására elkülönített pénzösszeg.

69. §

Az e fejezetben foglaltak alapján támogatás igénybevételére jogosult:

a) aki termőföldet használ,

b) az erdőkről és a vadgazdálkodásról szóló 1961. évi VII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 6. §-a szerinti erdőgazdálkodó [az a)-b) pontban foglaltak továbbiakban együtt: földhasználó],

c) a vízgazdálkodási társulat,

á) a vízszolgáltató tevékenységet folytató vállalkozás.

70. §

(1)[65] A földhasználó, a vízgazdálkodási társulat, valamint a vízszolgáltató tevékenységet folytató vállalkozás a termőföld termőképességének megőrzése, illetve javítása, valamint a termelés biztonságának elősegítése érdekében a meliorációhoz és az öntözési beruházásokhoz (a továbbiakban: melioráció) - kivéve az építéssel nem járó, az ITJ 39-45 termékcsoportba tartozó önjáró vagy egyéb módon hordozható és a mobil öntözőrendszer, illetve gép vásárlásokat - fejlesztési célú juttatást, illetve kamattámogatást vehet igénybe. Amennyiben a beruházás részeként e fejezetben foglaltak alapján építéssel járó, nem beépített öntöző gép vásárlásához támogatást vesz igénybe, e célra más jogcímen nem vehető igénybe támogatás.

(2) A fejlesztési célú végleges juttatás a melioráció előirányzott költsége negyven százaléka mértékéig terjedhet (e fejezet alkalmazásában a továbbiakban: beruházási támogatás).

(3) A beruházási támogatás pályázat alapján igényelhető. A pályázatot a beruházás helye szerint illetékes földművelésügyi hivatalhoz kell benyújtani. Erdőgazdálkodó esetében csatolni kell az erdőterület fekvésének helye szerint illetékes erdőfelügyelőség jóváhagyását is. A pályázat tartalmi követelményeit a 8. számú melléklet tartalmazza.

(4) A beruházási támogatás a 9. számú mellékletben felsorolt munkákra vehető igénybe.

(5) A vízgazdálkodási társulat kizárólag a 9. számú melléklet 4. pontjában foglalt, meliorációhoz kapcsolódó, helyi jelentőségű közcélú vízi létesítmény kiépítéséhez vehet igénybe beruházási támogatást.

71. §

A földhasználó - pályázat alapján - a beruházási támogatáson felül a 9. számú melléklet 2. a)-c) pontja szerinti vízháztartás-szabályozó és területrendezési munkák, és a 3. a) pontjában felsorolt öntözési létesítmények, továbbá a vízgazdálkodási társulat és a vízszolgáltató tevékenységet folytató vállalkozás, a 70. § (5) bekezdésében meghatározott beruházások megvalósításához felvett, éven túli lejáratú beruházási hitel után, a hitelszerződés szerint felszámított kamatok negyven százalékának megfelelő mértékű kamattámogatást vehet igénybe.

72. §

(1) A beruházási támogatást, valamint a kamattámogatást a földművelésügyi hivatal határozatban engedélyezi. A kamattámogatás igényléséhez a pénzintézet előzetes nyilatkozatát (hiteligérvényt) is csatolni kell.

(2) A földművelésügyi hivatal csak olyan beruházás támogatását engedélyezheti, amelynek kivitelezési munkái még nem kezdődtek meg, és annak tervezett megvalósítási időtartama - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a három évet nem haladja meg. A kivitelezési munka megkezdésének minősül az építési vagy szerelési naplóba történő első bejegyzés időpontja.

(3) Ha a beruházás tervezett megvalósítása három évnél hosszabb időtartamú, akkor az - önállóan is üzembe helyezhető - három éven belül megvalósítható szakaszokra lehet bontani. Ebben az esetben az egyes megvalósítási szakaszok új beruházásnak minősülnek, és támogatásuk külön-külön engedélyezhető.

(4) A több éven keresztül megvalósuló beruházásnál a támogatási engedélyben a beruházási költségek éves ütemét is meg kell határozni.

73. §

(1) A földművelésügyi hivatal támogatási engedélyének birtokában, a 10. számú mellékletben meghatározott szabályok szerint támogatási okirat kiállítását kell igényelni az adóhatóságtól.

(2)[66] Az adóhatóság a támogatási okirat egy-egy példányát - az igénylőn kívül - a földművelésügyi hivatalnak, valamint a beruházás pénzügyi lebonyolítását végző pénzintézetnek is megküldi, továbbá gondoskodik a támogatás folyósításáról.

(3) Az adóhatóság által kiadott támogatási okirat érvényét veszti, ha a beruházást az okirat keltét követő négy hónapon belül nem kezdik meg.

(4) Kamattámogatás igénybevétele esetén a pénzintézet a hitelszerződést a földművelésügyi hivatal támogatást engedélyező határozata alapján köti meg. A hitelszerződésben a kamattámogatás igénybevételét is fel kell tüntetni.

74. §

A beruházási támogatás alapjául szolgáló összeget az engedélyezett műszaki tartalom alapján felmerült, számlával igazolt tényleges és áfa-mentes bekerülési költség alapján kell kiszámítani.

75. §

(1) A több létesítményt magában foglaló meliorációs beruházásoknál, ha az átadás-átvétel több részletben történik, az elszámolás kezdési időpontja az utolsóként elkészült létesítmény műszaki átadás-átvétele.

(2) A több éven keresztül megvalósuló meliorációs beruházásoknál - az elvégzett szakaszonként - a tárgyév végén időszakos elszámolást kell az engedélyező és az okiratot kiállító szerv részére benyújtani.

(3) A meliorációs támogatások, amortizációval csökkentett arányos részét vissza kell fizetni, ha az igénybe vevő az üzembe helyezést követő három éven belül a beruházást rendeltetésétől eltérően hasznosítja, illetve az eredeti cél szerinti tevékenységét megszünteti.

76. §

(1) Az e fejezet szerinti beruházási támogatás és kamattámogatás igénybevételét, felhasználását a miniszter a földművelésügyi hivatalon keresztül ellenőrzi.

(2)[67] A jogtalanul igénybe vett beruházási támogatás és kamattámogatás visszafizetését a földművelésügyi hivatal vezetője kezdeményezi az adóhatóságnál.

77. §

(1) A beruházási támogatás a támogatási okirat alapján, a beruházási számlák kifizetésekor vehető igénybe.

(2) A termőföld illetve a talaj védelméhez a külön jogszabályban foglaltak alapján vehető igénybe támogatás.

(3) A kamattámogatás a pénzintézeti terhelés kézhezvétele alapján vehető igénybe.

V. Fejezet

Az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás, fásítás támogatása

78. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése az új erdők telepítésének támogatásával az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása, az erdő gazdasági, környezetvédelmi, szociális valamint üdülési funkciójának fejlesztése.

79. §

Az V. Fejezet szerinti támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 3. alcím, 1. kiemelt előirányzatszám alatt erdőszerkezet-átalakítás, fásítás támogatására elkülönített pénzösszeg.

80. §

(1) A támogatást az Evt. 6. §-a szerinti erdőgazdálkodó igényelheti.

(2) A támogatás igénylése szempontjából erdőgazdálkodónak kell tekinteni a földhasználót is, ha nem erdő művelési ágú termőföldön - a jogszabályban foglaltaknak megfelelően - erdőt telepít.

81. §

Az ország erdőterületének mennyiségi növelése, minőségi javítása, az erdő gazdasági, környezetvédelmi, szociális és üdülési funkciójának fejlesztése érdekében pályázat alapján fejlesztési célú támogatás adható:

a) az új erdők telepítési munkáihoz - tervezéshez, talajelőkészítéshez, erdősítéshez és ápoláshoz - az erdőtelepítés műszaki befejezéséig;

b) a befejezett erdősítések ápolásához, a telepítés befejezésétől számított tíz éven belül;

c) a mező- és a legelővédő erdősávok, továbbá az utak, a vasutak, a csatornák, a vízfolyások mentén, a települések bel- és külterületein a talajvédelem és egyéb védelem érdekében erdősávok, illetve fásítások tervezéséhez és kivitelezéséhez;

d) a gazdaságtalannak minősített, de közérdekből fenntartandó erdők felújításához;

e) az erdőállományok szerkezetátalakításának költségeihez;

f) a korlátlan közhasználatú arborétumok, élőfa- és cserjegyűjtemények, botanikus kertek létesítéséhez:

g) a törzsültetvények, géngyűjtemények (klónarchívumok) az MSZ 080637-2, -3, -4 szabvány szerinti létesítéséhez, korszerűsítéséhez azok termőre fordulásáig;

h) a csemetekertek létesítéséhez;

i) az erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések létesítéséhez, valamint különleges jellegű erdősítési munkákhoz;

az erdőkben szociális-, üdülési-, oktatási és ismeretterjesztési célt szolgáló műszaki létesítmények és berendezések létesítéséhez.

82. §

(1) A 81. § a)-e) pontjaiban foglalt munkák támogatását területhez, fásítás esetén csemeteszámhoz rendelten, normatív módon kell meghatározni. Abban az esetben, ha az erdősítés megvalósítása közérdekből feltétlenül szükséges, de normatív támogatással - a kedvezőtlen termőhelyi körülmények miatt - nem valósítható meg, akkor a fejlesztési támogatást létesítési költség szerint ráfordításos alapon kell meghatározni.

(2) A 81. § a)-e) pontjai szerinti célokra adható, vissza nem térítendő normatív támogatások módját és mértékét a 11. számú melléklet tartalmazza. Amennyiben a beruházás az erdőgazdálkodó hibájából hiúsul meg, a támogatást a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelten kell visszafizetni.

(3) A 81. § f)-j) pontjaiban foglalt munkák támogatását a ráfordítások alapján kell meghatározni, melynek feltétele az erdőfelügyelőséghez benyújtott részletes műszaki kiviteli tervdokumentáció és költségvetés. Jogtalanul igénybe vett támogatásnak minősül, ha a támogatással megvalósult létesítmény rendeltetését az erdőgazdálkodó megváltoztatja.

(4) Valamennyi ráfordításos alapon végzett munka támogatását egyedi árvetés alapján készített, és az erdőfelügyelőség által előzetesen jóváhagyott terv és költségvetés alapján - a jóváhagyott összegen belül - lehet kifizetni.

(5) A támogatások kifizetésének további feltétele az erdőfelügyelőség által jóváhagyott éves költségvetés, mértéke pedig az erdőfelügyelőségi éves műszaki átvételeken megállapított teljesítményérték.

83. §

(1) Az erdőtelepítési, erdőszerkezet-átalakítási munkák ügyvitelével, értékelésével és pénzügyi elszámolásával kapcsolatos feltételeket a 12. számú melléklet tartalmazza.

(2) A 81. § a), c) és f) pontjai alapján igényelt támogatáshoz szükséges termőhelyfeltárási szakvélemény kötelező tartalmi elemeit a 13. számú melléklet tartalmazza.

(3) A 81. § a), c), d) és f) pontjai alapján igényelt támogatáshoz erdősítési kivitelezési tervdokumentációt kell készíteni a 14. számú mellékletben meghatározott esetekben és tartalmi előírásoknak megfelelően. Erdőszerkezet-átalakítás vagy gazdaságtalan erdőfelújítás esetében akkor kell erdősítési kivitelezési tervdokumentációt készíteni, ha a hosszú távú erdőállomány-gazdálkodási tervből (a továbbiakban: erdőterv) hiányzik az erdősítés célállomány előírása. A felsőfokú erdészeti képesítésű szakembert alkalmazó erdőgazdálkodó a tervdokumentációt maga is elkészítheti, vagy annak elkészítésével felsőfokú erdészeti képesítésű szakembert vagy ilyen képesítésű szakemberrel rendelkező erdőgazdálkodót és intézményt bízhat meg.

(4) A pályázatok erdőfelügyelőséghez történő benyújtásának feltételeit a 15. számú melléklet, a pályázat mintáját a 16. számú melléklet tartalmazza.

84. §

(1)[68] A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét az erdőfelügyelőség vezetője állapítja meg, és egyidejűleg gondoskodik annak a Magyar Államkincstáron keresztül történő kifizetéséről.

(2) A támogatás felhasználását a miniszter az erdőfelügyelőségen keresztül ellenőrzi.

(3) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdőfelügyelőség vezetője rendeli el.

VI. Fejezet

Az erdőkárok elhárításához nyújtott támogatás[69]

85. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése az ország erdőállományát ért káros környezeti hatások miatt bekövetkezett minőségi romlásból adódó jövedelemkiesés mérséklése.

86. §[70]

A VI. fejezet szerinti támogatások forrása a Tv. XVII. Pénzügyminisztérium fejezet kiadások 14. cím, 2. alcím, 1. kiemelt előirányzatszám alatt "Termelési árkiegészítés és dotációból" - jogszabály alapján - "Az erdőkárok elhárításához nyújtott támogatás" céljára felhasználható pénzösszeg.

87. §

A támogatás igénybevételére jogosultak az erdőgazdálkodási tevékenységet folytató jogi személyek, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságok, természetes személyek (a továbbiakban: erdőgazdálkodó), valamint az erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózatot működtető állami szervek.

88. §

(1) A rendelet hatálya alá tartozó erdőgazdálkodó az őshonos, lombos erdőállomány-alkotó fő fafajok: a kocsányos tölgy, a kocsánytalan tölgy, a bükk, a cser és a hazai nyárak tömeges elhalása miatt kitermelt és a szállítópályákhoz kiközelített száradék faanyag után hatszáz Ft/nettó köbméter rendkívüli támogatásban részesül az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) az elhalás a tulajdonában vagy jogszerű használatában lévő erdőterületeken a környezeti hatásokkal közvetlen összefüggésben, de nem azonosítható okok miatt lépett fel;

b) a kitermelés mértéke évente legalább száz nettó köbméter károsodott faanyag, vagy a károsodott erdőrészlet élőfakészletének több mint tíz százaléka.

(2) A kitermelt mennyiséget az erdőfelügyelőség ellenőrzi és igazolja.

(3)[71] A 86. § szerinti pénzösszegből évenként, a minisztérium és a Pénzügyminisztérium által megállapított értékhatárig fedezhetők az erdővédelmi mérő- és megfigyelő hálózat tevékenységével összefüggésben felmerült költségek. Ebben az esetben a minisztérium a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint összegéről az 1/a) számú melléklet szerinti igazolást állítja ki. A támogatás az igazolás alapján igényelhető az adóhatóságtól.

89. §[72]

(1) Az erdőgazdálkodó a tárgynegyedévet követő hó 20-áig igényelheti a területileg illetékes erdőfelügyelőségtől az 1/a) számú melléklet szerinti igazolás kiadását a támogatás igénybevételének jogosságáról, valamint annak összegéről. A támogatás az erdőfelügyelőség igazolása alapján az adóhatóságtól igényelhető.

(2) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetésének elrendelését az erdőfelügyelőség vezetője kezdeményezi az adóhatóságnál.

VII. Fejezet

Az erdei vasutak működésének támogatása

90. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése az erdei vasutak turisztikai célú üzemeltetési többletköltségeinek részbeni finanszírozása.

91. §

A VII. fejezet szerinti támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 3. előirányzat csoport alatt erdei vasutak működtetésének támogatására elkülönített pénzösszeg.

92. §

Az e fejezet alapján járó támogatást - pályázat útján -azok a szervezetek igényelhetik, amelyek az erdei vasutakat turisztikai, személyszállítási célból menetrendszerűen üzemeltetik.

93. §

(1) A támogatás a közcélú személyszállítás üzemeltetési és fenntartási költségeinek az árbevételt meghaladó különbözetéig igényelhető, mértékét pénzügyi és számviteli adatokkal alátámasztott pályázat alapján kell meghatározni.

(2) A támogatás iránti pályázatot 1996. január 31-ig kell a minisztériumhoz benyújtani. A támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a miniszter állapítja meg.

(3)[73] A támogatás részletes feltételeiről az erdei vasutat üzemeltető és a minisztérium évente megállapodást köt. A támogatás összegének a Magyar Államkincstáron keresztül történő kifizetéséről a minisztérium gondoskodik.

(4) A támogatás felhasználásának ellenőrzéséről a minisztérium az illetékes erdőfelügyelőségek útján gondoskodik. A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdőfelügyelőség vezetője rendeli el.

VIII. Fejezet

A jóléti és parkerdő fenntartás támogatása

94. §

Az e fejezet alapján igénybe vehető támogatások rendeltetése az erdő, közjóléti, szociális és egyéb célokat szolgáló létesítmények üzemeltetési és fenntartási költségeihez való hozzájárulás.

95. §

A VIII. fejezet szerinti támogatások forrása a Tv. XV. Földművelésügyi Minisztérium fejezet kiadások 10. cím, 2. alcím, 4. előirányzat-csoport alatt jóléti és parkerdő fenntartás támogatására elkülönített pénzösszeg.

96. §

Az e fejezet alapján járó támogatást - pályázat útján -az igényelheti, aki(amely) az illetékes erdőfelügyelőség által nyilvántartásba vett közjóléti létesítménnyel rendelkezik, és annak közhasználatát biztosítja.

97. §

Az e fejezetben foglaltak alapján az alábbi jogcímek szerint vehető igénybe támogatás:

a) arborétumok, botanikus kertek,

b) üdülő-, pihenő-, séta- és kirándulóerdők, erdei táborok, valamint a lakóterületeket és kiránduló központokat összekötő zöldfolyosók műszaki létesítményei, berendezései,

c) turisztikai célt szolgáló gépkocsiutak és autós pihenők,

d) egyéb közjóléti célt (pl. oktatás, ismeretterjesztés) szolgáló műszaki létesítmények

üzemeltetési és fenntartási költségeihez való hozzájárulás.

98. §

A támogatás éves összege nem haladhatja meg a közjóléti létesítmény beruházási költségének tíz százalékát.

99. §

(1) A támogatás iránti pályázat 1996. január 31-ig nyújtható be öt példányban a területileg illetékes erdőfelügyelőséghez.

(2) Az erdőfelügyelőség véleménye alapján a támogatás igénybevételének jogosságát, valamint összegét a miniszter állapítja meg. A minisztérium - legkésőbb a tárgyév március 31-ig - megállapodást köt a pályázóval a támogatással megvalósítandó munkák elvégzésére és finanszírozására.

(3)[74] A támogatási összeg kifizetéséről a minisztérium a Magyar Államkincstáron keresztül gondoskodik. Az éves keret terhére - igazodva az erdőgazdálkodási szolgáltatás szakaszosságához - előleg folyósítható az alábbi ütemezésben:

(4) A támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolást a gazdálkodó legkésőbb a tárgyév december 15-ig köteles beterjeszteni a területileg illetékes erdőfelügyelőséghez.

(5) A jogtalanul igénybe vett támogatás visszafizetését az erdőfelügyelőség vezetője rendeli cl.

100. §

(1) A támogatás felhasználásának ellenőrzéséről a minisztérium az illetékes erdőfelügyelőség útján gondoskodik.

(2) A támogatás rendeltetési céltól eltérő felhasználása esetén a támogatás teljes összegét a mindenkori jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelten kell visszafizetni.

IX. Fejezet

Záró rendelkezések

101. §

(1) A II. fejezet alapján járó támogatások közül:

a) a mezőgazdasági tevékenység folytatását elősegítő kamattámogatást, valamint a szövetkezet tagja által a szövetkezetnek nyújtott kamattámogatást az APEH Agrárfinanszírozás támogatása 10032000-0190-5616 számú folyósítási számláról,

b) a földhasznosítás elősegítésének támogatását az APEH Földhasznosítás támogatása 10032000-0190-5623 számú folyósítási számláról,

c) az apaállat beszerzésének, beállításának támogatását, a biológiai alapok megőrzésének, fenntartásának, fejlesztésének támogatását, a szaktanácsadás igénybevételének támogatását, a mezőgazdasági biztosítások támogatását, az erdőbirtokossági társulat és a kizárólag erdőgazdálkodási tevékenységet folytató szövetkezet alapításának támogatását az APEH Agrártermelési támogatás 10032000-0190-5609 számú folyósítási számláról kell teljesíteni.

d)[75] az állami garancia beváltást az APEH 10032000-01907003 számú Egyéb támogatás folyósítási számláról

kell teljesíteni.

(2) A III. fejezet alapján járó támogatásokat az APEH Reorganizációs hitel kamattámogatás 10032000-0190-5537 számú folyósítási számláról kell teljesíteni.

(3) A IV. fejezet alapján járó támogatásokat az APEH Melioráció és öntözésfejlesztés támogatása 10032000-0190-5324 számú folyósítási számláról kell teljesíteni.

(4)[76] Az V. fejezet alapján járó támogatásokat a Kincstári Beruházási előirányzat felhasználási keretszámla 10032000-01720206-00000000 számú számláról kell teljesíteni.

(5) A VI. fejezet alapján járó támogatásokat az APEH Erdőkárok elhárításához nyújtott támogatás 10032000-0190-5599 számú folyósítási számláról kell teljesíteni.

(6)[77] A VII-VIII. fejezet alapján járó támogatásokat a Fejezeti kezelésű előirányzat, célelőirányzat felhasználási keret számla 10032000-01220191-50000005 számú számláról kell teljesíteni.

102. §

(1) A II. fejezet alapján jogtalanul igénybe vett támogatások közül:

a) a 101. § (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben az APEH Agrárfinanszírozás támogatása 10032000-0190-5616 számú folyósítási számlára,

b) a 101. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben az APEH Földhasznosítás támogatása 10032000-0190-5623 számú folyósítási számlára,

c) a 101. § (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az APEH Agrártermelési támogatás 10032000-0190-5609 számú folyósítási számlára

kell visszafizetni.

(2) A III. fejezet alapján jogtalanul igénybe vett, valamint visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást az APEH Reorganizációs hitel kamattámogatás 10032000-0190-5537 számú folyósítási számlára kell visszafizetni.

(3) A IV. fejezet alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az APEH Melioráció és öntözésfejlesztés támogatása 10032000-0190-5324 számú folyósítási számlára kell visszafizetni.

(4)[78] Az V. fejezet alapján jogtalanul igénybe vett támogatást a Kincstári Beruházási előirányzat felhasználási keret számla 10032000-01720206-00000000 számú számlára kell visszafizetni.

(5) A VI. fejezet alapján jogtalanul igénybe vett támogatást az APEH Erdőkárok elhárításához nyújtott támogatás 10032000-0190-5599 számú folyósítási számlára kell visszafizetni.

(6)[79] A VII-VIII. fejezet alapján jogtalanul igénybe vett támogatást a Fejezeti kezelésű előirányzat, célelőirányzat felhasználási keret számla 10032000-01220191-50000005 számú számlára kell visszafizetni.

(7)[80] Az igénylőnek a 21. § (1) bekezdés szerinti, állammal szembeni kötelezettségét az APEH 10032000-01907003 számú Egyéb támogatás folyósítási számlára kell befizetnie.

103. §

(1) Ez a rendelet 1996. január 1-jén lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg

a) az egyes erdőkárok mérséklésének támogatásáról szóló 126/1993. (IX. 22.) Korm. rendelet,

b) az öntözésfejlesztést szolgáló beruházások 1994. évi támogatásáról szóló 95/1994. (VI. 17.) Korm. rendelet,

c) az 1994. évi betakarítású őszi búza termelés további támogatásáról szóló 104/1994. (VI. 29.) Korm. rendelet,

d) az 1994. évi aszály okozta károk enyhítéséhez nyújtott támogatásról szóló 128/1994. (IX. 20.) Korm. rendelet,

e) az öntözés, valamint a halastavi vízfeltöltés és vízpótlás költségeinek 1994. évi támogatásáról szóló 162/1994. (XII. 2.) Korm. rendelet,

f) az agrárágazat támogatásának egyes kérdéseiről szóló 187/1994. (XII. 30.) Korm. rendelet, valamint az az módosító 14/1995. (II. 10.) Korm. rendelet, az 57/1995. (V. 17.) Korm. rendelet, a 86/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet, a gazdasági kamarák általános feladatai biztosításához szükséges jogszabály-módosításokról szóló 134/1995. (XI. 16.) Korm. rendelet 6. §-a,

g) az erdőtelepítés, az erdőszerkezet-átalakítás és fásítás támogatásának feltételeiről szóló 13/1995 (V. 10.) FM rendelet hatályát veszti azzal, hogy e rendeletek alapján igénybe vett támogatások elszámolására az azokban foglaltakat kell alkalmazni.

(3) Az V. fejezet rendelkezéseit az 1996. évben végzett és a jogszabálynak megfelelő munkák elszámolásánál kell alkalmazni.

(4)[81] A II. fejezet B), C), D) pontjai szerinti támogatások esetén, amennyiben azok igénybevételének jogosságát és összegét 1996. január 1. előtt állapították meg, azt a korábbi jogszabályok alapján kell elbírálni, és a támogatás összegét a Mezőgazdasági tevékenység beruházási számla 10032000-01220191-51000008 számú számláról kell teljesíteni.

(5)[82] A II. fejezet B), C), D) pontjai szerinti célokra a korábbi jogszabályok alapján visszafizetési kötelezettséggel nyújtott támogatást a Mezőgazdasági tevékenység beruházási számla 10032000-01220191-51000008 számlára kell teljesíteni.

(6)[83] A mezőgazdasági alaptevékenységek beruházásainak támogatása folyósítása szempontjából beruházásnak kell tekinteni a lizinget, valamint a szövetkezeti üzletrész vásárlására fordított összeget is.

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

1/a) számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez[84]

Kiállító:

IGAZOLÁS

Állami Támogatás Állami Adóhatóságtól történő igénybevételéhez

Személyi azonosító jel: _ - _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _

Adószáma: _ _ _ _ _ _ _ _ - _ - _ _

Bankszámlaszám: _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _ - _ _ _ _ _ _ _ _

Gazdálkodási forma: ..................................................

Név: .................................................................

Cím: _ _ _ _ ..................... város/község .................... utca ............ hsz.

Igazolom, hogy a ................... rendelet ........... § ........ bekezdés ........ pontja alapján ......................... jogcímre kötött ............... számú szerződés/határozat szerint ............. Ft támogatási összegről szóló, vállalt kötelezettségeinek eleget/részben eleget tett, s ez alapján fent nevezett részére előleg/részelszámolás/végelszámolás címén

.............. Ft, azaz .................................... forint

átutalása teljesíthető.

......................... 1996. ..................................

P. H.

.........................

kiállító szerv vezetője

Ellenjegyezte:

.........................

gazdasági vezető

2. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez[85]

IGÉNYLŐLAP

a kamattámogatáshoz, illetőleg állami garanciavállaláshoz

1. Azonosító adatok:

Név: ....................................................................

Lakcím: .................................................................

Telephely (működési terület): ...........................................

Adószám (azonosító szám): ...............................................

2. Alulírott kijelentem, hogy állami garanciavállalás melletti hitelfelvétellel 1996. évben az alábbi részletezés szerinti növénytermesztést, illetve kertészeti termelést végzek:

Állami garanciavállalás esetén az eredeti hitelszerződés alapján a kedvezményezett pénzintézet megnevezése:

.........................................................................

3. Kamattámogatás igénylése esetén az eredeti hitelszerződés alapján a hitelt folyósító pénzintézet megnevezése:

.........................................................................

4. Alulírott 1996. évben kötelezettségek vállalok ............. Ft értékű mezőgazdasági termék értékesítésére.

5. Alulírott nyilatkozom, hogy 1996-ban százezer forintot meghaladó kamattámogatást veszek igénybe, és egyben a .................... gazdasági kamara tagja vagyok.

6. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy a jogtalanul igénybe vett támogatás ténye a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. § (7) bekezdésében foglaltak szerint nyilvánosságra hozható.

Budapest, 199.... ............... hó ....... nap

.................................

igénylő

.................................

Földművelésügyi Hivatal vezetője

Tájékoztatás

1. Az állami garanciával felvett hitel esetén az 1-6. pontokban foglaltakat kell kitölteni. Egyéb kamattámogatási igény esetében az 1., a 3., valamint értelemszerűen a 4. és 5. pontban foglaltakat kell a jogszabályi előírásoknak megfelelő kitölteni.

2. Az igénylőlap kitöltésével az igénylő hozzájárul az abban foglalt adatoknak, a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerinti kezeléséhez.

3. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez[86]

A kamattámogatás mértékének meghatározása

A mezőgazdasági tevékenységet végző részére

1. A 17. §-ban meghatározott, legfeljebb egyéves lejáratra engedélyezett hitelek kamatköltségéből a negyedévente igénybe vehető kamattámogatást a pénzintézet által megjelölt hitelekre az általa közölt adatok alapján a következők szerint kell meghatározni:

kamatköltség forintban × 0,3

A 17. § (5) bekezdésében meghatározott támogatás esetében:

a károsodott termékkel összefüggő kamatköltség forintban × 0,2

2. A számítás eredményeként kapott kamattámogatást 100 Ft-ra kerekítve kell igényelni.

3. A pénzintézet által kiadott igazolásnak a kamatköltség az igénylő és a pénzintézet azonosító adatai mellett tartalmaznia kell

a) a hitelszerződés szerinti hitelösszeget;

b) a hitelszerződés szerinti lejárati határidejének megjelölését.

A szövetkezet részére

1. A 22. §-ban meghatározott, legfeljebb egyéves lejáratú tagi kölcsön kamatköltségéből a negyedévente igénybe vehető kamattámogatást a szövetkezet által megjelölt és a földművelésügyi hivatalhoz jelentett kölcsönszerződések alapján az alábbiak szerint kell meghatározni:

kamatköltség forintban × 0,3

2. A számítás eredményeként kapott kamattámogatást 100 Ft-ra kerekítve kell igényelni.

3. A szövetkezet által elkészítendő támogatási igény bejelentésnek tartalmaznia kell

a) a szövetkezet által összesített, a támogatás alapjául szolgáló tagi kölcsön összegét,

b) a hitelszerződésenkénti kölcsön összegéről és a kamatnapok számáról szóló listát.

4. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez[87]

Minta

Szigorú számadású nyomtatvány!

IGÉNYBEJELENTŐ LAP

tenyészbika, tenyészkan, tenyészkos, tenyészkecskebak beszerzéséhez, beállításához igényelhető támogatáshoz

Az igénylő:

1. neve: ..................................................................

2. lakcíme: ...............................................................

3. telephelye: ............................................................

4. adószáma: ..............................................................

5. személyi azonosító száma (magánszemélyek esetén): ......................

6. bankszámla száma és a bank megnevezése: ................................

7. A támogatás alapjául szolgáló tenyészállatok tenyésztési adatai:

(A tenyészbika, tenyészkan, tenyészkos, tenyészkecskebak azonosító száma, fajtája, születési ideje.)

...........................................................................

...........................................................................

...........................................................................

8. Támogatási összesítő

9. Az igénylő nyilatkozata a tenyésztésbe állítás és az állomány fenntartási kötelezettségvállalás tartalmáról: ........................................

...........................................................................

...........................................................................

10. Az igénylő nyilatkozata a tenyészállatok jelölésének és nyilvántartásának módjáról, a nyilvántartást végző szervezet megnevezése: ...................

...........................................................................

11. Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy a jogtalanul igénybe vett támogatás ténye a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint nyilvánosságra hozható.

Kelt ...................., 199......... .................... hó ........ nap

............................

az igénylő aláírása

........... Megye Földművelésügyi Hivatal

.........................................

Ügyiratszám:

Igazolom, hogy a támogatáshoz szükséges okmányokat az igénylő bemutatta, és hiteltérdemlően igazolta. A támogatás igénybevételét az alábbiak szerint engedélyezem:

A folyósítható támogatás összege: ........... forint, azaz .................. forint.

Kelt ...................., 199......... .................... hó ........ nap

P. H.

............................

hivatalvezető

Tájékoztatás:

Az igénybejelentő lap kitöltésével hozzájárul az abban foglalt adatoknak, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerinti kezeléséhez.

5. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

6. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

7. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez[88]

IGÉNYBEJELENTŐ LAP

a termőföld mezőgazdasági hasznosítását elősegítő jövedelem-kiegészítő támogatás igényléséhez

Gazdálkodási forma

1. az igénylő

- neve:

- címe:

- adóigazgatási azonosító száma, vagy adószáma, vagy személyi azonosító száma:

- bankszámla száma:

2. A település:

- Megye:

3. A támogatást igénylő nyilatkozata:

a) Nyilatkozom, hogy a 4. pontban részletezett termőföldből ........... hektár tulajdonosi és .............. hektár bérleti vagy egyéb jogon a tényleges használatomban áll, és azt a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvényben foglalt kötelezettségek szerint hasznosítom, gyommentes állapotban tartom.

b) Kötelezettséget vállalok arra, hogy 1996. évben

300 000 Ft 1 millió Ft

összegű mezőgazdasági termék értékesítéséből származó árbevételt érek el, és azt a tárgyévet követően az ellenőrzéskor számlával igazolom.

(Megjegyzés: A 44. § (6) bekezdés a) vagy b) pont szerinti földterületnek megfelelő árbevétel nagysága bekeretezendő.)

c) Nyilatkozom, hogy az alábbiakban részletezett állatállomány 1996. február 28-án a tulajdonomban volt:

(Megjegyzés: Csak a gyepterület után járó támogatás igénylése esetén a 44. § (6) bekezdés d) pontja szerinti földhasznosítóknak kell nyilatkozniuk.)

d) Alulírott nyilatkozom, hogy a .................... gazdasági kamara, ............... hegyközség tagja vagyok.

(Megjegyzés: Csak a 44. § (6) bekezdés b) és c) pontja szerinti földhasznosítóknak kell nyilatkozniuk.)

e) Alulírott hozzájárulok ahhoz, hogy a jogtalanul igénybe vett támogatás ténye a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelet 11. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerint nyilvánosságra hozható.

4. Kimutatás az igénylő által hasznosított külterületi földrészeltekről

(Megjegyzés: Településenként külön-külön, az 1996. február 28-i állapot szerint töltendő ki.)

Település: .................. Megye: ..................

Megjegyzés:

1. Csak azokat a művelési ágakat kell kitölteni, aemlyekből az igénylő földrészletet használ.

2. Részarányként nyilvántartott föld esetében - az üzemi földnyilvántartás alapján - a földtulajdonos vagy bérbeadó neve, lakáscíme rovartba "részarányként nyilvántartott" megjegyzést kell írni.

5. Az igénylő által használt földrészletek összesített adatai és a támogatás számítása:

(Megjegyzés: A "19,00 felett, 76,00 felett" megjelölésű oszlop kitöltése nem kötelező.)

(1) A szőlő és gyümölcsös földrészletek esetében a *-gal jelölt kategriák alkalmazandók.

(2) Ha a 3. c) pont szerint az egy hektár gyepterületre jutó számosállat nem éri el a kettőt, a támogatás nem vehető igénybe.

6. A támogatást az alábbi címre/bankszámlára kérem átutalni:

Név:

Cím: _ _ _ _ ..................... település .................. út, (utca, tér) ......... hsz. (hrsz.).

vagy igénylői bankszámlára utalás esetén:

A számlavezető pénzintézet pénzforgalmi jelzőszáma:

Az igénylő bankszámla száma:

A számlát vezető pénzintézet megnevezése:

Kelt: .................., 1996. ...................... hó ............ nap

.........................

igénylő aláírása

7. ............ Megyei Földművelésügyi Hivatal

Ügyiratszám: .................................

A támogatás kifizetését ............. Ft, azaz ........................ forint összegben engedélyezem.

Kelt: ..................., 1996. ..................... hó ............ nap

........................

hivatalvezető

Tájékoztatás:

Az igénybejelentő lap kitöltésével az igénylő hozzájárul az abban foglalt adatoknak, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény szerinti kezeléséhez.

8. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A melioráció támogatásához benyújtandó pályázat tartalmi követelményei

A) Pályázat a meliorációs, öntöző- és rizstelep beruházásokhoz

1. A pályázó neve: Címe: Adószáma:

Személyi azonosító száma: (magánszemélyek esetén)

2. A beruházás megnevezése: Helye:

(a település megnevezésével)

3. A beruházás helye szerinti termőföldterületről

- a pályázó nevére bejegyzett tulajdon igazoló lap, vagy

- tartós (legalább öt év) bérleti szerződés másolata.

4. A támogatás igénylésének célja:

a) Tervezés (ideértve a megvalósulási térkép készítését is)

- tervezési költség ezer Ft-ban ebből: igényelt támogatás,

- érintett terület ha-ban

- előzetes tervezési szerződés vagy tervezői árajánlat,

- egy évnél nem régebbi keltezésű elvi vízjogi engedély.

b) Kivitelezés

- érintett terület ha-ban,

- beruházási költség ezer Ft-ban, ebből: igényelt támogatás

- a beruházási költség évenkénti és forrásonkénti ütemezése ezer Ft-ban, és megállapításának módja,

- hitel igénybevétel esetén előzetes banki nyilatkozat (hitelígérvény),

- saját szervezésben vagy megbízás keretében kerül végrehajtásra,

- kezdésének és befejezésének időpontja,

- kiviteli tervdokumentáció,

- kivitelezés megkezdéséhez előírt hatósági engedélyek.

B) Pályázat talajjavításhoz, feltéve, ha egyéb meliorációs munkákhoz nem kapcsolódik

1. A pályázó neve: Címe: Adószáma:

Személyi azonosító száma: (magánszemélyek esetén)

2. A talajjavításban részesíteni tervezett termőföldterületről

- a pályázó nevére bejegyzett tulajdoni lap, vagy

- tartós (legalább öt év) bérleti szerződés másolata.

3. A külön jogszabály szerint meghatározott talajvédelmi hatósági engedély és a javító anyag minőségi bizonyítványának másolata.

4. Előzetes szerződés vagy árajánlat csatolásával a talajjavítási munkák bekerülési költsége, ezer Ft-ban ebből: igényelt támogatás.

C) Pályázat meliorációhoz kapcsolódó helyi jelentőségű, közcélú vízi létesítmények beruházásához

Az A) pont szerinti tartalmi követelményeket kell alkalmazni, kivéve az A) 3. pont alattiakat, mely helyett a területileg illetékes földhivatal engedélyét kell csatolni a termőföld más célú, időleges vagy végleges hasznosításáról.

A közcélú vízi létesítmény és a meliorációs beruházás kapcsolódását vagy a területileg illetékes vízügyi igazgatóság által kiadott egy évnél nem régebbi keltezésű elvi vízjogi engedéllyel vagy a meliorációs beruházás támogatását engedélyező hivatal nyilatkozatával kell igazolni.

Amennyiben az igénylő - a vízgazdálkodási társulat kivételével - mezőgazdasági vízszolgáltató tevékenységet (TEAOR 0140) folytat, annak végzését cégbírósági bejegyzés vagy vállalkozói igazolvány bemutatásával kell igazolnia.[89]

9. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A beruházási támogatásban részesíthető meliorációs munkák

1. Meliorációs és öntözési beruházások körébe tartozó létesítmények különböző szintű tervkészítése, beleértve a külön jogszabályokban foglaltak szerinti környezetvédelmi hatástanulmányt és a megvalósulási térkép készítését is.

2. Meliorációs beruházás körébe tartozó munkák

Szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, gyep és erdő művelési ágú, nem belterületen végrehajtott, a termőföld mezőgazdasági célú hasznosítását szolgáló

a) vízháztartás szabályozó munkák:

- nyílt vízelvezető csatorna vagy árok, valamint az árvízcsúcs csökkentő kisvíztározó egymillió köbméter térfogatig,

- talajcsövezés és létesítményei (beleértve az átemelő szivattyútelepeket és azok technológiai, gépi szerelését),

- talajcsövezéshez a kivitelezési tervdokumentációban előírt mélylazítás,

- műtárgyak (átereszek, átemelő építmények stb.);

b) talajjavítás (legalább 8 éves tartamhatással, meszezés, talajcsere stb.), ideértve a külön jogszabályokban foglaltak szerinti talajtani szakvéleményt;[90]

c) területrendezési munkák:

- tereprendezés,

- vízmosások, felesleges utak, árkok megszüntetése,

- földúthálózat kialakítása,

- területrendezést előkészítő irtási munkák.

3. Öntözési beruházások körébe tartozó gépek, berendezések és létesítmények

a) öntöző- és rizstelep létesítése és korszerűsítése, beleértve az ellátásukat szolgáló vízbeszerzés, tarozás, szállítás létesítményeit, valamint a stabilan beépített gépek, berendezések technológiai szerelését is;

b) az öntözőtelep működőképessége miatt a telepen belül szükséges vízbeszerzési, tárolási, szállítási, szélosztási és kormányzási funkciót ellátó gépek, berendezések és irányítástechnikai eszközök, melyek az öntözésen kívül egyéb célra nem használhatók.

4. A meliorációhoz illetőleg öntözéshez kapcsolódó, helyi jelentőségű közcélú vízelvezető vagy öntözővíz-szolgáltató létesítmény.

10. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A melioráció támogatásának az adóhatóságnál történő igénylése

A támogatás igényléséhez mellékelni kell:

1. Az e rendeletben előírt engedélyeket, határozatokat.

2. A beruházó nyilatkozatát arról, hogy a szükséges saját források az éves ütemezésben rendelkezésre állnak.

3. Kamattámogatás esetén a finanszírozó pénzintézet és a beruházó közötti hitelszerződést.

4. A műszaki megvalósítási (kivitelezési) tervdokumentáció alapján készült költségvetést.

5. A kiviteli tervdokumentáció készítése esetén a vonatkozó tervezői díj számítást.

Az adóhatóság támogatási okirat megküldésével értesíti az igénylőt a támogatásról, és egyidejűleg tájékoztatja arról a hivatalt, valamint kamattámogatás esetén a pénzintézetet.

11. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

12. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Az erdőtelepítési, erdőszerkezet-átalakítási munkák ügyvitele, értékelése és pénzügyi elszámolása

1. Az erdőtelepítési munkák ügyvitele

Az erdőtelepítési munkák ügyvitele erdősítési tervből és nyilvántartásból (állapotleírásból), valamint az éves erdőtelepítési munkák tervezéséből és műszaki átvételének rendjéből áll.

1.1 Az erdősítési terv és nyilvántartás

1.1.1 Állapotrögzítés

Az állapotrögzítésre vonatkozó adatokat az erdőterv készítésekor az erdőterv készítője jegyzi fel valamennyi erdőtelepítésre tervezett területre. Új erdőterv készítésekor az erdősítő megbízottja köteles az erdőterv készítőjével a befejezetlen és az erdőtervezés évében befejezésre tervezett erdősítéseket részletesen egyeztetni.

Az erdőtervezésből eredő területi változásokat községhatáronként ki kell mutatni. A változások elfogadásáról az erdőfelügyelőség dönt.

A telepítendő üzemtervezetten területekre az erdőtervi bejegyzést az új erdőterv elkészültéig az erdőgazdálkodó az erdőfelügyelővel együtt készíti el.

1.1.2 Az erdősítési feladatok előírása

a) Erdőtelepítési kötelezettség az erdőfelügyelőség által jóváhagyott tervben szereplő területen keletkezik, első kivitel végrehajtásával.

b) Azokról az erdősítési feladatokról kell készíteni a 14. számú melléklet szerinti kivitelezési tervdokumentációt, amelyekre nincs erdőtervi előírás, vagy az erdősítést az erdőtervi előírásoktól eltérően tervezik végrehajtani. A célállományt az erdőtervezési útmutatóban foglaltak alapján kell megválasztani.

c) A különleges rendeltetésű állományok fafaját az elsődleges rendeltetésnek megfelelően kell megválasztani.

1.1.3 Az erdősítési feladatok nyilvántartása

a) A nyilvántartás egyik példányát az erdősítő, másikat az erdőfelügyelőség vezeti az erdőtervben. Ebben évenként egy-egy elkülönített sorban kell feljegyezni a tenyészeti évben végzett munkát, a műszaki átvételek alapján megállapított eredményességet.

b) A nyilvántartásokat minden tenyészeti év végén szeptember 30-i fordulónappal kell lezárni.

c) Az év közben más célra történt igénybevételből vagy terület-átrendezésből eredő változásokat a nyilvántartáson át kell vezetni.

1.2 Az éves erdőtelepítési munkák tervezése és műszaki átvételének rendje

1.2.1 Tervezés

Az erdősítőknek erdősítési munkáiról - amennyiben az erdőterv ezt nem tartalmazza - részletes tervet kell készíteniük, amelyet az erdőfelügyelőség hagy jóvá. A terv jóváhagyásakor az erdőfelügyelőség engedélyt adhat az erdőtervi előírásoktól való eltérésre, a választható célállományok keretein belül.

A részletes tervekről összesítőt kell készíteni.

1.2.2 A műszaki átvétel rendje

Az erdősítési kötelezettség alá vont erdőrészletek műszaki készültségi fokát az erdőfelügyelőség a műszaki átvétel során hatósági ellenőrzés keretében helyszíni bejárással bírálja el. Az erre vonatkozó megállapításokat az erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyvében (E-lap) rögzíti.

A műszaki átvételt el kell végezni a tenyészeti év végével befejezettnek minősülő (befejezett) erdősítésekre és a tenyészeti év végén befejezetlennek minősülő (befejezetlen) erdősítésekre.

A műszaki átvételre az erdőgazdálkodót meg kell hívni, de távolmaradása - melynek tényét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni - nem akadálya a műszaki átvétel érvényességének.

Az erdőgazdálkodó kötelezettsége gondoskodni arról, hogy a műszaki átvételekhez szükséges adatok, illetve nyilvántartások naprakész állapotban rendelkezésre álljanak.

A műszaki átvételek előkészítése során az erdőgazdálkodó az erdőfelügyelőséggel folytatott egyeztetés alapján bejegyzi az erdőtervi nyilvántartásba a tavaszi erdősítési idény befejeztével a tenyészeti évben végzett erdősítéseket.

Ezt követően az erdőfelügyelő az erdőgazdálkodóval egyeztetve közösen elkészíti június 30-ig az erdősítések műszaki átvételének ütemtervét. Ettől való eltérés esetén az erdőfelügyelő a műszaki átvétel időpontját az erdőgazdálkodóval írásban közli.

A műszaki átvétel befejezésének határideje: szeptember 30.

Az E-lapokat az erdőfelügyelőség október 15-ig köteles feldolgozni, majd október 31-ig az országos összesítők elkészítése céljából az FM Erdőrendezési Szolgálathoz (a továbbiakban: ERSz) eljuttatni.

2. Erdősítési munkák műszaki átvétele

2.1 Befejezett erdősítések műszaki átvétele

a) Befejezettnek kell tekinteni az erdősítést, ha

aa) a tervezett célállomány fő- és elegyfafajait előírt arányban és megfelelő minőségben tartalmazza,

ab) pótlásra már nem szorul,

ac) az utolsó pótlás után legalább kettő tenyészeti időszak eltelt, illetve az átvétel évével szeptember 30-ig eltelik,

ad) a meglévő csemeteszám elegendő a záródáshoz, azaz az első nevelővágás utáni állomány, az egyes célállományokra vonatkozó "Fatermesztési Műszaki Irányelvek, IV. Erdőnevelés" című MÉM Kiadványban (1984) levő erdőnevelési modelltábláknak megfelelően kialakítható,

ae) nyár, valamint az egyéb lágylomb és akác erdősítéseket az első kiviteltől számított három, a kocsánytalan tölgy és bükk erdősítéseket öt, a többi fafajú erdősítéseket négy tenyészeti év eltelte előtt befejezettként nem lehet elszámolni.

b) Nem szabad befejezettként átvenni az erdősítést, ha az előbbieknek nem felel meg, a szakmailag indokolt ápolás elmaradt, az erdősítés egészségi állapota kétségessé teszi az állomány további fejlődését.

c) Megismétlésre kell előírni (pénzügyileg nem számolható el az erdősítés), ha a termőhelyi adottságoknak nem megfelelő célállományú.

d) Befejezettként általában csak teljes erdőrészietet lehet átvenni.

Az erdőrészlet egy része csak az erdőfelügyelőség mérlegelésével vehető át befejezettként, de sem az átvett, sem a visszamaradó rész nem lehet két hektárnál kisebb. Ebben az esetben az erdőrészlet megosztását az erdőgazdálkodó kezdeményezi a megosztást tartalmazó vázrajz benyújtásával.

e) Az erdőrészletnek különleges cél (pl. állandó rakodó, vadlegelő) vagy egyéb különleges ok miatt be nem erdősíthető részét az erdősített területből le kell vonni. Ha talajhiba miatt a be nem erdősült területfolt egyenként 0,5 ha-t, összesen a terület húsz százalékát meghaladja, az üres területet érték nélkül kell átvenni.

f) Ha az erdőrészlet egyes részei az előbbiekben felsorolt okokon kívül egyéb okból nem erdősültek be, azokat befejezettként átvenni nem szabad.

g) Fatermesztés szempontjából az ökonómiai osztályozás során gazdaságtalannak minősített erdőtelepítések befejezettségi feltételei:

ga) a terület fedettsége legalább ötven százalék,

gb) a fás növényzet az egész területen egyenletesen oszlik el,

gc) a be nem erdősült területfolt egyenként 0,5 ha-t, összesen a terület húsz százalékát nem haladja meg. E feltételek megléte esetén területcsökkentést nem kell alkalmazni.

2.2 Befejezetlen erdősítések műszaki átvétele

A befejezetlen erdősítések műszaki átvételekor az erdőrészlet erdősítési kötelezettség alá vont területén a sikeresen erdősült részt, az eredményes területet helyszíni bejárással, tíz százalékos pontossággal kell megállapítani.

a) Befejezetlennek kell tekinteni az erdősítést mindaddig, amíg a befejezettség feltételeinek meg nem felel. A befejezetlen erdősítések kategóriái:

aa) egyéves erdősítések,

ab) többéves erdősítések.

b) Egyéves erdősítésnek minősül valamennyi mesterséges első kivitel. Szintén egyévesnek kell minősíteni az erdősítést, ha pótlásként teljes ismétlést kellett végrehajtani.

c) Többévesnek minősül minden befejezetlen mesterséges erdősítés, ha az első kivitel elvégzésétől két vagy több tenyészeti időszak eltelt.

d) Eredményes területtel a befejezetlen erdősítést csak akkor szabad átvenni, ha a szakszerű folytatáshoz a feltételek biztosítottak.

e) A vetőmagvakról és növényi szaporítóanyagokról szóló rendelet hatálya alá eső fajokkal és fajtákkal történő erdősítés esetén csak származási igazolvánnyal ellátott, az erdőrészletre tételesen elszámolt szaporítóanyaggal végzett erdősítés számolható el.

2.3 A műszaki átvételek megállapításainak jegyzőkönyvbe foglalása.

a) Az erdősítések szemléjéről az illetékes erdőfelügyelőség jegyzőkönyvet vesz fel. Erre a célra az "Erdősítések műszaki átvételi jegyzőkönyve" (E-lap) szolgál. A műszaki átvétel adatait erdőrészletenként külön lapon kell rögzíteni.

b) A műszaki átvételek alkalmával a jegyzőkönyv "Megjegyzések" rovatába fel kell jegyezni az erdősítés átvételénél tapasztalt esetleges hiányosságokat és az erdősítés folytatásával kapcsolatos intézkedéseket.

c) Az átvétel során meg kell állapítani az erdősítésben a műszaki átvétel évében keletkezett kár okát és mértékét. Gazdálkodói hibának kell tekinteni - függetlenül attól, hogy a vadászati jogot ki gyakorolja - a bekövetkezett vadkárt, valamint az ápolási és erdővédelmi munkák elmulasztását.

d) Az erdőgazdálkodó a jegyzőkönyvben foglaltakra észrevételt, illetve véleményt tehet, melyet a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni. A jegyzőkönyvet az erdőfelügyelőség és az erdőgazdálkodó írja alá. Ha az erdőgazdálkodó a jegyzőkönyv aláírását megtagadja, ennek tényét és indokát a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni, mely nem akadálya a rendelkezésére álló adatok alapján történő erdőfelügyelőségi döntésnek.

3. Erdősítési munkák értékelése és pénzügyi elszámolása

Az erdősítési munkák részben normatív módon, részben a tényleges ráfordítások alapján támogathatók. 3.1 Normatív módon elszámolható erdőtelepítési munkák

Az elvégzett munka teljesítményértékét a műszaki átvételek mennyiségi adatainak és a fajlagos normatív támogatásoknak a figyelembevételével kell meghatározni.

A támogatás mértékét e rendelet 11. számú melléklete tartalmazza.

3.1.1 Az erdősítési munkák támogatási mértékének megállapítása és elszámolása

a) Az év közben más tulajdonosoknak átadott területeket műszaki készültségüknek megfelelő értékkel kell elszámolni. Ugyanígy kerülnek elszámolásra az év közben más tulajdonosoktól átvett területek is, negatív előjellel.

b) Ugyancsak műszaki készültségüknek megfelelő értékkel kerülnek elszámolásra az ökonómiai osztályozás folytán a kötelezettségből törölt erdőrészletek is, évközi változás címén.

3.1.2 Befejezett erdősítések ápolási munkáinak elszámolása

Befejezett erdősítésekben végzett ápolást normatív támogatás igénybevételével az erdőfelügyelőségek elbírálása és igazolása alapján lehet támogatni.

Tághálózatú nyárasokban (ahol a növőtér törzsenként kilenc négyzetméter vagy annál nagyobb) tíz éves korig lehet talajápolást elszámolni.

3.1.3 Állománynevelési (tisztítási) munkák elszámolása

a) A tisztítást a "Fatermesztési Műszaki Irányelvek, IV. Erdőnevelés" (1984.) című kiadványban szereplő erdőnevelési modellek alapján kell besorolni és elvégzését minősíteni.

b) Az erdőnevelési modellekben nem szereplő állományokat a következők szerint kell besorolni: a kemény lombos állományokat kocsánytalan tölgyesként, a fenyőket erdei fenyvesként.

c) Sablonos tisztításoknál támogatás csak akkor számolható el, ha a megmaradó sorokban a szükséges válogató törzsszámcsökkentést is elvégezték.

3.1.4 Az erdősítési munkák tenyészeti évre, minden egyéb támogatható munka viszont naptári évre számolandó el. Indokolt túlteljesítés csak az erdőfelügyelőségek előzetes engedélye alapján számolható el.

3.2 Ráfordításos alapon elszámolható munkák

A ráfordításos alapon támogatott munkákról címenként részletes költségvetést kell készíteni. Saját tulajdonú erdőben ráfordításos alapon, saját rezsiben végzett beruházásokat közvetlen költség szinten kell elszámolni. Műszaki létesítmények (közjóléti) részletes költségvetés alapján, az abban jóváhagyott mértékig számolhatók el.

3.2.1 Kormányzati beruházási keretből elszámolható ráfordításos munkák

a) Az e rendelet 81. § g) pontjába foglalt géngyűjtemények (klónarchívumok), valamint szuperelit vagy elit fokozatú szaporítóanyagot kibocsátó törzsültetvények, létesítési költségei a termőrefordulásig az OMMI szakvéleménye alapján.

b) Az e rendelet 81. § h) pontjában foglalt erdészeti szaporítóanyag-ellátást biztosító engedélyes csemetekertek (létesítés, korszerűsítés, beleértve a telkesítés, tereprendezés, öntözőberendezések létrehozását és a talajerő utánpótlást is) támogatására benyújtható pályázatnak a részletes költségvetés mellékleteként tartalmaznia kell a következőket:

ba) az Országos Mezőgazdasági Minősítő Intézetnek (a továbbiakban: OMMI) naptári évre aktualizált igazolása a csemetekerti engedély meglétéről,

bb) korszerűsítés esetében az engedélyes eddigi szakmai tevékenységének az OMMI általi véleményezése,

bc) a termelési kapacitásbővítési kérelemhez támogató nyilatkozat az Erdészeti Szaporítóanyag Terméktanácstól (ESzT).

c) Az e rendelet 81. § i) pontja szerint erdőállományok telepítését és védelmét szolgáló műszaki berendezések (erózió elleni védelem, vízmosáskötés, víz- és tereprendezési munkák és azok műtárgyai) létesítési költségei. Különleges jellegű erdősítési munkák (tájesztétika, ismeretterjesztés, oktatás), amennyiben az erdősítési tervben meghatározott feltételeknek megfelelnek, és a normatív módon támogatott erdőtelepítések költségigényét legalább harminc százalékkal meghaladja. Ezek kivitelezési tervében az erdőfelügyelőség előírja a megengedhető pótlási százalékot, illetve a kívánt eredményességet, és ennek figyelembevételével meghatározza a befejezésig ráfordítható összeget. Kormányzati beruházási keretből erdősítési költséget csak eddig a mértékig lehet finanszírozni. Az ezt meghaladó költséget az erdősítés műszaki befejezéséig a beruházó viseli. Ha az erdősítés eredményessége a kivitelezési tervben előírt szintet nem éri el, az eredménytelennek kell tekinteni, és a ráfordított költséget nem szabad megtéríteni.

(1) Az e rendelet 81. § a)-e) pontjaiban felsorolt erdősítések, fásítások fenntartását szolgáló műszaki létesítmények megvalósulásának költségei.

e) Az e rendelet 81. § j) pontjában felsorolt célokat szolgáló, jóváhagyott fejlesztési tervvel rendelkező üdülő- és parkerdők közjóléti szerepét növelő műszaki létesítmények tervezésének és megvalósításának költségei.

f) Az e rendelet 81. § f) pontjában felsorolt célt szolgáló, erdőfelügyelőség által nyilvántartásba vett, közhasználatú arborétumok, élőfa és cserjegyűjtemények, botanikus kertek erdőművelés jellegű létesítési költségei.

3.2.2 Ráfordításos alapon - az illetékes hatóság által elrendelt erdővédelmi munkák kivételével - csak az erdőfelügyelőség által előzetesen jóváhagyott munka és költség számolható el. A munka szakszerű elvégzését az erdőfelügyelőség igazolja.

3.3 Erdőszerkezet-átalakítás

A termőhelyi potenciált nem kellően hasznosító faállományok fafajcserés felújítása, valamint a sarjeredetű erdők mageredetűvé történő átalakítása, ha az átalakítás utáni tölgy vagy bükk állomány jó, de legalább közepes növekedést érhet cl.

Az erdőszerkezet-átalakítás szükségességét az erdőfelügyelőség határozza meg az első kivitel tervezésekor.

3.4 Gazdaságtalan erdők felújítása

A rendelet alkalmazásában gazdaságtalan erdőnek kell tekinteni azokat az elsődlegesen talajvédelmi rendeltetésű erdőket, amelyekben az erdőterv a főfafajra V. vagy annál gyengébb fatermési osztályt állapít meg.

Kormányzati beruházási keretből csak azoknak a gazdaságtalan erdőknek a felújítása támogatható, amelyek felújításának az elmaradása a talajvédelmi rendeltetés betöltését veszélyezteti. Az erdőtervben elsődleges rendeltetésük kódja: 51-57.

Ez a támogatás - a kormányzati beruházási keret terhére - a gazdaságtalan erdőfelújítás során csak egy alkalommal, a befejezéskor számolható el. A támogatás nagysága az erdőfelújításra külön jogszabályban meghatározott mérték 30 százaléka. A kormányzati beruházási keret terhére csak a befejezéskori felújítási támogatás 30 százaléka számolható el.

A gazdaságtalan erdők felújításának támogatását egyébként a többi erdőfelújítás között kell elszámolni.

3.5 A szakszerűtlen gazdálkodás értékelése és szankciói

3.5.1 Erdősítési hátralék keletkezik, ha

a) az első kivitel után az eredményesség gyorsan növő állományoknál két év, lassan növő állományoknál három év alatt a hatvan százalékot nem éri el, a sikertelen területre erdősítési hátralékot kell számítani;

b) erdőtelepítésben és erdőfelújítást pótló erdőtelepítésben a kötelezettség keletkezését követően a kocsányos-kocsánytalan tölgy és bükk erdősítést a tizedik, minden egyéb állományú erdősítést a hatodik évben nem nyilvánították befejezetté.

A befejezés elhúzódása miatti erdősítési hátralékot az erdőrészlet teljes területére kell számolni.

3.5.2 Az erdősítési hátralék után fizetendő szankció mértéke az erdőtelepítési normatív támogatás befejezett értékének tíz százaléka.

A erdősítési hátralékot, a hátralék megszűnéséig, évente a kormányzati beruházás központi tartalékszámlájára kell befizetni. Elszámolására a 3.7.2 pontban foglaltak az irányadók.

3.5.3 Egy erdőrészletben erdősítési hátralék miatt kétféle címen nem lehet befizetési kötelezettséget megállapítani.

3.6 A befejezett erdőtelepítések utólagos erdőfelügyelőségi felülvizsgálata

3.6.1 A befejezettként átvett erdősítéseket az erdőfelügyelőség a befejezésüket követő ötödik évben az erdősítések műszaki átvételére vonatkozó irányelvek szerint felülvizsgálja. Indokolt esetben ettől eltérő időben is végezhető felülvizsgálat. A felülvizsgálatkor tisztázni kell az esetleg bekövetkezett kár okát.

3.6.2 Ha a károsodás mértéke olyan, hogy az állomány helyrehozatala nem lehetséges, akkor az erdősítést eredménytelennek kell minősíteni, elő lehet írni az erdőrészlet letakarítását és újraerdősítését (visszaléptetés). Az így keletkezett új erdősítési kötelezettséget be kell vezetni az erdőtervi nyilvántartásba.

Amennyiben a kár elhárítható okból, gazdálkodói mulasztásból következeti be, akkor az erdőgazdálkodó köteles az erdősítésnek e rendelet 11. számú melléklete alapján kiszámított befejezett értékét és az elszámolt befejezett ápolás értékét a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelten a külön jogszabály szerinti erdészeti célra elkülönített pénzalapba befizetni. Az újraerdősítés költségét ebből a pénzalapból kell fedezni.

Amennyiben az erdőfelügyelőség nem ír elő újraerdősítési kötelezettséget, a földrészlet törlendő az erdő művelési ágból. E változásról a földrészlet tulajdonosa köteles értesíteni az illetékes földhivatalt. Ez esetben e rendelet 11. számú melléklete alapján kiszámított befejezett értékét és az elszámolt befejezett ápolás értékét a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelten a kormányzati beruházás központi tartalékszámlájára kell befizetni.

3.6.3 Amennyiben a felülvizsgálatkor talált állomány összetétele, illetve minősége és egészségi állapota a befejezéskor elszámolt célállományhoz képest kedvezőtlenül megváltozott - de az adott termelőhelyi viszonyok között az állomány továbbra is fenntartható - az erdősítési vissza kell minősíteni.

Ez esetben a befejezettkori célállomány és a többéves befejezetlen erdősítésnek az e rendelet 11. számú melléklete alapján kiszámított értékkülönbözetét a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelten a kormányzati beruházás központi tartalék számlájára kell visszafizetni, elszámolására a 3.7.2 pontban foglaltak az irányadók.

3.6.4 Gazdálkodói hibának kell tekinteni - függetlenül attól, hogy a vadászati jogot ki gyakorolja - a bekövetkezett vadkárt, valamint az ápolási és erdővédelmi munkák elmulasztását.

3.7 Az erdőtelepítési munkák pénzügyi elszámolása

3.7.1 Költségvetés a támogatás biztosítására.

Az éves erdőművelési tervek alapján költségvetést kell készíteni a kormányzati beruházási keretből végzett munkákról:

a) a gazdasági, különleges célú és védelmi rendeltetésű erdők telepítése valamint a csemetekertek fejlesztése, törzsültetvények, géngyűjtemények (klónarchívumok) létesítése (K-2-1),

b) az arborétumok, a parkerdők szociális, üdülési, oktatási és ismeretterjesztési szerepét növelő műszaki létesítményeinek megvalósítása (K-2-2),

c)............................................................az erdőszerkezet-átalakítás (K-2-3),

d).............................................................a gazdaságtalan erdők felújítása (K-2-4)

esetén.

A jogcímenként összeállított költségvetéseket a Földművelésügyi Minisztérium által rendszeresített nyomtatványon négy példányban kell elkészíteni, és minden év november 15. napjáig az erdőfelügyelőségnek megküldeni.

Ráfordításos alapon csak az erdőfelügyelőségek által felülvizsgált, részletes költségvetések alapján engedélyezett összegeket lehet a költségvetésbe beállítani és elszámolni.

A részletes költségvetések az erdőművelési költségvetés házi példányának mellékletét képezik, és azokba minden ellenőrzésre jogosult betekinthet.

3.7.2 Elszámolás

A kormányzati beruházási keretből megvalósult munkákról készített elszámolást az erdőfelügyelőséghez kell benyújtani négy példányban, legkésőbb december 10-ig.

Az erdőfelügyelőség gondoskodik a Magyar Államkincstár Beruházási Igazgatóságánál a rendelkezésre álló keretből a szükséges előirányzat lehívásáról, illetve a gazdálkodók felé történő átutalásokról, majd ezt követően elszámol a Magyar Államkincstár felé.[91]

Az elszámolás érvényességéhez az erdőfelügyelőség igazolja, hogy a elszámolásban szerepeltetett adatok megegyeznek a műszaki átvételek záró adataival, valamint azt, hogy a ráfordításos alapon elszámolt munkákat a jóváhagyott kereten belül szakszerűen végrehajtották.

a) Ha a műszaki átvételek alapján megállapított érték a nyitó állományhoz képest visszaesett (az elszámolás végösszege negatív előjelű) - a beruházó az eredményvisszaesésből eredő különbözetet köteles visszafizetni a kormányzati beruházás központi tartalék számlájára. A visszafizetés elrendeléséről az erdőfelügyelőség határozatban intézkedik.

b) A támogatásból megvalósult létesítmény rendeltetésének a gazdálkodó általi megváltoztatása esetén a támogatást a visszafizetéskor érvényes jegybanki alapkamat kétszeres összegével növelten kell visszafizetni a kormányzati beruházás központi tartalék számlájára. A visszafizetés elrendeléséről az erdőfelügyelőség határozatban intézkedik.

A könyvvezetésre kötelezett jogi személyek esetében visszafizetéskor az erdősítés befejezett értéke és az ápolás értéke annak a forrásnak a terhére fizetendő be, amelynek javára az igénybe vett támogatást elszámolták, míg a bírságot és egyéb szankciót egyéb ráfordításként, vagy rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.

Amennyiben a beruházás a tárgyév végéig műszakilag megvalósult, a beruházás finanszírozására jóváhagyott költségvetési összeg legkésőbb a tárgyév december 10-éig vehető igénybe az erdőfelügyelőséghez benyújtott elszámolás alapján.

13. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

A termőhelyfeltárási szakvélemény kötelező tartalma

1. Általános adatok

A terület tulajdonosa és kezelője: Község (város) megye:

A terület hrsz.-a vagy táblaszáma, térképi jele és jelenlegi művelési ága:

2. Szakvélemény

Telepíthető célállomány vagy célállományok: Esetenként a kötelező vagy tiltott technológiai eljárások. Az erdőgazdálkodó és a szakvéleményt készítő aláírása.

Mellékletek:

a) A terv jellegének megfelelő méretarányú térképvázlat, ezen feltüntetve az egységes célállománnyal és erdősítési eljárással erdősíthető területek határa, valamint a talajszelvények pontos helye.

b) Az Erdőrendezési útmutatóban előírt "Termőhely-felvételi lap", laborvizsgálati jegyzőkönyvvel.

14. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

15. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez

Pályázati feltételek

1. Az erdősítés állami támogatás iránti kérelmet az erre a célra rendszeresített űrlapon (16. számú melléklet) négy példányban, községhatáronkénti bontásban e rendelet előírásainak megfelelő erdősítési kiviteli terv kettő példányban történő mellékelésével legkésőbb minden év október 1-jéig a területileg illetékes erdőfelügyelőséghez lehet benyújtani a tulajdoni lap másolatával együtt. Hullámtéri vagy természetvédelmi oltalom alatt álló és arra közvetlen hatással lévő területeken tervezett erdőtelepítésekre az illetékes szakhatóság előzetes hozzájárulását is be kell szerezni. Egy területre csak egy forrásból adható támogatás, erdőfelügyeleti ellenőrzés mellett.

A támogatás odaítéléséről vagy elutasításáról az illetékes erdőfelügyelőség a benyújtott pályázat egy példányának visszaküldésével tájékoztatja a pályázót, aki ezután szerződést köt az erdőfelügyelőséggel.

2. E rendelet 11. számú melléklete 1.2. a) pontja szerinti normatív támogatás erdőtelepítésre akkor igényelhető, ha a létesíteni kívánt új erdőterület önálló erdőtest esetében minimum három hektár nagyságú, már meglévő erdőhöz való csatlakozás esetében legalább égy hektár nagyságú. Ez összeadódhat több tulajdonos összefüggő területéből is.

3. Valamennyi erdőtelepítési támogatáshoz az erdőfelügyelőség által jóváhagyott éves költségvetés ötvenszázalékos mértékéig részszámla nyújtható be két részletben. Az első részlet április 15-ig, a második július 15-ig adható. A támogatás további része évente az erdősítés eredményességi százalékának megfelelő év végi elszámolás szerint folyósítható.

4. Amennyiben a beérkezett támogatási igények mértéke meghaladja az éves állami támogatási lehetőséget, a pályázatokat rangsorolni kell. Előnyben részesülnek azok a pályázatok, amelyek a következő telepítési célokra vonatkoznak:

a) a közérdekű (környezeti, természeti, műemléki és tájvédelmi, valamint közjóléti érdekeket szolgáló) telepítések;

b) a többcélú hasznosítás érdekében megvalósuló erdőtelepítések, fásítások (zöldövezet, út, vasút, csatorna, stb. fásítás);

c) a nagy erdőtömbök kialakítását eredményező erdőtelepítések;

d) a gyorsan növő, nagy hozamú nyár, fűz, éger, fenyő állományok telepítésére, elsősorban hullámtéri és belvízveszélyes, mély fekvésű, így mezőgazdasági termelés részére biztonságot nem nyújtó, valamint a dombvidék erodálódó, de fatermesztésre gazdaságos, jó termőhelyen létesülő telepítések;

e) a racionális földhasználattal összefüggésben mezőgazdasági műveléssel gazdaságosan már nem, de erdővel még gazdaságosan hasznosítható szántóterületek;

f) az elmaradott térségek fejlesztését, illetve felzárkóztatását szolgáló, és a térségfejlesztési tervvel is rendelkező pályázatok.

A pályázatok elbírálása során figyelembe kell venni az is, hogy a támogatást igénylő milyen mértékben rendelkezik az erdősítés szakszerű, sikeres végrehajtásához, annak ápolásához, és fenntartásához szükséges szakmai feltételekkel. Vizsgálni kell az igénylő eddigi erdősítési tevékenységét is, az erdősítési hátralék vagy üzemtervnek nem megfelelő gazdálkodás hátrányt jelent.

5. Az első kivitel után az erdőgazdálkodónak a művelési ágváltozásra vonatkozóan a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettsége van a földhivatal felé. Az erdőtelepítés befejezésekor az ingatlan-nyilvántartás helyesbítéséhez szükséges geodéziai felmérésről, valamint a megvalósulási térkép elkészítéséről a támogatást igénybe vevő köteles gondoskodni. A fenti feladat teljesítése a támogatás teljes kifizetésének feltétele, melyet a földhivatal elfogadó nyilatkozatával kell igazolni.

16. számú melléklet a 177/1995. (XII. 29.) Korm. rendelethez