18/2007. (V. 10.) SZMM rendelet

egyes miniszteri rendeleteknek az egységes munkavédelmi hatóság megszervezésével kapcsolatos módosításáról

A szociális és munkaügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 170/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az 1. § tekintetében a műszaki termékek megfelelőségét vizsgáló, ellenőrző, tanúsító szervezetek kijelöléséről szóló 182/1997. (X. 17.) Korm. rendelet 11. §-ában, valamint a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 18. §-ának (5) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának b) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben, a 2-3. § tekintetében az Mvt. 23. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben, a 4. § tekintetében az Mvt. 64. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, figyelemmel a 88. §-ának (2) bekezdésében foglaltakra, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben, az 5. § tekintetében az Mvt. 64. §-ának (6) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben, a 6. § tekintetében az Mvt. 80. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egészségügyi miniszter feladat-és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, továbbá a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben, a 7. § tekintetében az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel, továbbá az önkormányzati és területfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 168/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának c) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró önkormányzati és területfejlesztési miniszterrel egyetértésben, a 8-16. § tekintetében az Mvt. 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel egyetértésben, a 17. § tekintetében az Mvt. 88. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján az egészségügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 161/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró egészségügyi miniszterrel, továbbá a környezetvédelmi és vízügyi miniszter feladat- és hatásköréről szóló 165/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró környezetvédelmi és vízügyi miniszterrel egyetértésben, a 18. § tekintetében pedig a közbeszerzésekről szóló 2003. évi CXXIX. törvény 404. §-ának (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának a) pontjában meghatározott feladatkörben eljáró gazdasági és közlekedési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. §

(1) Az egyéni védőeszközök megfelelőségét vizsgáló, tanúsító, ellenőrző szervezetek kijelölésének részletes szabályairól és az Európai Bizottságnak, illetőleg az Európai Unió tagállamainak való bejelentéséről, valamint a kijelölési eljárásért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 13/2004. (IV. 19.) FMM rendelet (a továbbiakban: R1.) 1. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A rendeletben meghatározott kijelölési eljárásban a kijelölést a szociális és munkaügyi miniszter - az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) kijelölését kivéve - az OMMF elnöke (a továbbiakban: kijelölő) útján látja el. "

(2) Az R1. 4. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kijelölést Előkészítő Bizottság (a továbbiakban: Bizottság) öttagú, amelynek négy tagját az OMMF jelöli ki, akik közül egy fő munkahigiénés szakirányú szakképesítéssel rendelkező orvos vagy munkahigiénés szakértő, ötödik tagja a NAT képviselője. Csak olyan személyek jelölhetők ki a Bizottságba, akik előzetesen hozzájárultak az összeférhetetlenség vizsgálatához szükséges személyes adatkezeléshez.

(2) Abban az esetben, ha a kijelölés más miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó tevékenységet is érint, különös tekintettel a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal feladatkörére, a Bizottság munkájában - felkérésére - az adott minisztérium képviselője ideiglenes tagként vesz részt. "

2. §[1]

3. §

Az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EüM együttes rendelet 4. számú mellékletének 5. 6. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. 6. A szellőztetési rendszerek üzembe helyezése során [Mvt. 21. § (3) bekezdése] mérésekkel kell meggyőződni az elegendő mennyiségű és minőségű levegő meglétéről. Az ezt tanúsító mérési dokumentumok megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a mérési dokumentumokat át kell adni az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének. "

4. §

A bányafelügyelet hatáskörébe tartozó tevékenység során bekövetkezett súlyos üzemzavar és súlyos munkabaleset bejelentésének és vizsgálatának rendjéről szóló biztonsági szabályzat közzétételéről szóló 89/2003. (XII. 16.) GKM rendelet mellékletének "A súlyos üzemzavar és a súlyos baleset bejelentése, vizsgálata" alcíme 2. 12. pontjának c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. 12. A súlyos üzemzavar, súlyos baleset vizsgálatát a bányakapitányságnak a bejelentést követően haladéktalanul meg kell kezdeni. A vizsgálat megkezdéséről és annak időpontjáról értesíteni kell: ]

"c) amennyiben a súlyos üzemzavar vagy a súlyos baleset kapcsán mérgezés, illetve egészségkárosodás következik be, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) illetékes regionális intézetét, valamint az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség illetékes területi munkavédelmi felügyelőségét, "

5. §

(1) A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek bejelentéséről és kivizsgálásáról szóló 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § E rendelet alkalmazásában]

"d) bejelentő orvos: bármely orvosi gyakorlatot folytató orvos, aki a foglalkozási megbetegedést (fokozott expozíciót) vagy annak gyanúját megállapította; "

(2) Az R2. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(1) Az orvosi tevékenység körében észlelt, a 2. számú mellékletben szereplő foglalkozási betegséget, foglalkozási eredetű heveny vagy idült mérgezést (a továbbiakban: foglalkozási betegség), valamint a külön jogszabályban* meghatározott vegyi anyagok, továbbá zaj okozta fokozott expozíciós esetet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségéhez be kell jelenteni, ki kell vizsgálni és elfogadásuk esetén nyilvántartásba kell venni. "[2]

(3) Az R2. 3. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést a 3. számú mellékletben foglaltak figyelembevételével]

"a) a foglalkozási betegség kórisméjét vagy annak gyanúját megállapító orvosnak a diagnózis felállítását követő 24 órán belül, "

(4) Az R2. 3. §-ának (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az első észlelő orvosnak lehetősége van a munkavállalót további vizsgálatok végzésére a munkáltató telephelye szerint illetékes foglalkozás-egészségügyi szakellátó helyre vagy az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézetbe (a továbbiakban: OMFI) beutalnia. A beutalóra rá kell vezetni a "Bejelentve nincs!" megjegyzést.

(5) Ha a (4) bekezdés szerinti foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely a kórisme felállításához szükséges feltételekkel nem rendelkezik, vagy ha egyéb okból indokoltnak tartja, kezdeményezi a hozzá beutalt munkavállaló beutalását az OMFI-ba. Ebben az esetben a beutalóra rá kell vezetni a "Bejelentve nincs!" megjegyzést. "

(5) Az R2. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) Ha a munkahelyen halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés fordult elő, a munkáltató - az észlelő orvos bejelentési kötelezettségétől függetlenül - azonnal értesíti az OMMF területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségét (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség), amely azonnal értesíti az OMFI-t.

(2) Az 1. § (2) bekezdésében meghatározott esetekben a munkáltató foglalkozási megbetegedés észlelésekor értesíti az OMMF munkáltató székhelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségét.

(3) Amennyiben a betegellátó az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Eüak.) 15. §-ának (1) bekezdésében foglaltak szerint a foglalkozási eredetű megbetegedéssel vagy fokozott expozícióval kapcsolatos bejelentését az érintett lakóhelye, illetve tartózkodási helye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőséghez továbbította, a munkavédelmi felügyelőség a tudomására jutott bejelentést haladéktalanul továbbítja az érintett munkahelye szerint illetékes munkavédelmi felügyelőségéhez, a bejelentőlap egyidejű megküldésével. A bejelentés átadásáról a betegellátót írásban értesíti. "

(6) Az R2. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § (1) A foglalkozási megbetegedés és a fokozott expozíciós eset keletkezésének körülményeit a munkavédelmi felügyelőség a (2) bekezdés szerinti személyek és szervek bevonásával vizsgálja ki. Amennyiben a munkáltató jogutód nélkül megszűnt, és a külön jogszabályban előírtak alapján a munkakörülmények rekonstruálásához szükséges dokumentumok nem kerültek elhelyezésre az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) illetékes intézeténél, illetve a munkavédelmi felügyelőségnél, a foglalkozási eredetet a munkavédelmi felügyelőség saját hatáskörben bírálja el.

(2) A foglalkozási megbetegedés, illetve fokozott expozíciós eset körülményeinek kivizsgálásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát, a munkáltatót vagy annak képviselőjét és a munkavállalók érdekképviseletét (munkavédelmi képviselőt) is be kell vonni, valamint a vizsgálat során a megbetegedés és az expozíció okainak feltárása érdekében más hatóság, illetve intézmény is megkereshető.

(3) Az (1) bekezdés szerinti vizsgálatot a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül meg kell kezdeni, valamint a bejelentés napjától számított legkésőbb 30 napon - különösen bonyolult esetekben 60 napon - belül intézkedni kell a további foglalkozási megbetegedések megelőzése érdekében.

(4) A kivizsgálás során figyelembe kell venni az Eüak. 4. §-ának (4) bekezdésében, illetve 33. §-ának (1) bekezdésében foglaltakat.

(5) Halálos kimenetelű vagy tömeges foglalkozási megbetegedés kivizsgálásába a munkavédelmi felügyelőség az (1)-(2) bekezdésekben foglaltakon túl bevonja

a) növényvédő szer vagy termésnövelő anyag okozta megbetegedés esetén az FVM Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes megyei szervét;

b) a biológiai kóroki tényező okozta megbetegedés esetén az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét;

c) állatról emberre terjedő fertőzés okozta megbetegedés esetén az FVM Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területileg illetékes megyei szervét;

d) a bányászatban észlelt megbetegedés esetén a területileg illetékes bányakapitányságot.

(6) A foglalkozási megbetegedés, illetve a fokozott expozíció körülményeinek vizsgálatáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelynek egy-egy másolati példányát a vizsgálatban részt vevőknek át kell adni.

(7) A kivizsgálás vezetője az 5. számú melléklet szerinti vizsgálati lapot hat példányban állítja ki. A vizsgálati lap egy példányát a munkavédelmi felügyelőség megőrzi, egyet a bejelentőlappal együtt az OMFI részére továbbít.

(8) A bejelentés teljeskörűségét, szakmai megalapozottságát az OMFI bírálja el, és ennek során jogosult:

a) saját hatáskörben - betegség esetén - további vizsgálatokat végezni, egyes vizsgálatokat megismételni;

b) szükség esetén a munkavállalót más intézménybe vizsgálatra beutalni, illetve vizsgálatát kezdeményezni;

c) kiegészítő adatokat, információkat kérni, további munkahigiénés vizsgálatokat kezdeményeztetni a munkavédelmi felügyelőség útján;

d) külső szakértőt igénybe venni.

(9) Betegség esetén, annak foglalkozási megbetegedésként történő elfogadásáról az OMFI 30 napon belül tájékoztatja a munkavédelmi felügyelőséget. A munkavédelmi felügyelőség a 6. számú melléklet szerinti nyomtatványon értesíti a társadalombiztosítási kifizetőhelyet, ennek hiányában az illetékes megyei (fővárosi) egészségbiztosítási pénztárt (kirendeltséget) . A kifogásolt eseteket az OMFI ismételt vizsgálatra, adatkiegészítésre, illetve törlésre visszaküldi a munkavédelmi felügyelőségnek.

(10) A munkavédelmi felügyelőség az OMFI (9) bekezdés szerinti tájékoztatásának kézhezvétele után a vizsgálati lap egy-egy példányát a munkáltatónak, a munkavállalónak (halált okozó foglalkozási megbetegedés esetén a hozzátartozónak), a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, továbbá taj-számmal ellátva és a bejelentőlappal, valamint az OMFI tájékoztatásával együtt az Országos Egészségbiztosítási Pénztár részére küldi meg.

(11) Amennyiben a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a vizsgálat vezetője köteles értesíteni a bejelentő orvost a kivizsgálás eredményéről. "

(7) Az R2. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A munkaegészségügyi szabálytalanságok megszüntetésére, a hasonló esetek előfordulásának megelőzésére a munkavédelmi felügyelőség szükség esetén intézkedik. Közegészségügyi-járványügyi szabálytalanság észlelése esetén a munkavédelmi felügyelőség értesíti az ÁNTSZ területileg illetékes intézetét. "

(8) Az R2. 7. §-a a következő c) ponttal egészül ki:

[7. § A munkáltató köteles]

"c) halálos, tömeges foglalkozási betegség, tömeges fokozott expozíció, illetve ugyanazon kóroki tényezőre visszavezethető, ugyanazon tevékenységgel kapcsolatosan ismételten előforduló fokozott expozíciók esetén az Mvt. 23. §-ának (2) bekezdése szerinti soron kívüli ellenőrzést lefolytatni, és az 54. §-ának (3) bekezdése szerinti soron kívüli kockázatértékelést elvégezni. "

(9) Az R2. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) E rendelet a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak való megfelelést szolgálja. "

6. §

(1) A munkavédelmi jellegű bírságok pályázati, valamint információs célú felhasználásáról szóló 5/2002. (XI. 12.) FMM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) E rendelet alkalmazásában pénzbírságnak minősül az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF), valamint a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) által a hatósági tevékenysége során az Mvt. 82. §-a alapján kiszabott bírság. "

(2) Az R3. 6. §-a (2) bekezdésének első mondata helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A pályázatokat a pályázati felhívásokban megadott határidőig - a melléklet szerinti, kitöltött adatlappal együtt - az OMMF-hez öt példányban kell benyújtani. "

(3) Az R3. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A támogatás odaítéléséről a Munkavédelmi Bizottság indokolt javaslatának, továbbá az MBFH, illetve az OMMF véleményének figyelembevételével a szociális és munkaügyi miniszter a pályázatok beadási határidejét követő 60 napon belül dönt. "

(4) Az R3. 12. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az OMMF - a bányabiztonsági kérdéseket illetően az MBFH, a támogatási szerződésben meghatározott esetekben egyébként a Munkavédelmi Bizottság bevonásával - saját hatáskörében ellenőrzi a támogatási szerződésben foglalt feltételek teljesülését, valamint a támogatás rendeltetésszerű felhasználását. "

(5) Az R3. 14. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A MIR szolgáltatásait az OMMF és MBFH mint munkavédelmi hatóságok szervezeti keretében önállóan létrehozott, de hatósági tevékenységétől elkülönülő munkavédelmi információs szolgálatok (a továbbiakban együtt: szolgálatok) végzik.

(3) A kiszabott és befolyt, a MIR működtetésének pénzügyi forrását jelentő bírság összegéből az OMMF 80%-ot, az MBFH 10%-ot mint szolgálat kezel. A bírság bevétel fennmaradó 10%-át az OMMF a MIR működésével kapcsolatos kommunikációs stratégia költségeinek fedezetére fordítja. "

7. §

(1) A keszonmunkákról szóló 6/1987. (VI. 24.) EüM rendelet (a továbbiakban: R4.) 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § Az e rendeletben foglaltak egészségügyi (munka-és foglalkozás-egészségügyi) vonatkozású előírásai végrehajtásának ellenőrzésére, hiányosságok észlelése esetén pedig a szükséges intézkedések megtételére az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség jogosult. "

(2) Az R4. mellékletének 1. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. 3. A túlnyomásos légtérben végzett tevékenységet, annak megkezdése előtt 15 nappal, a munkáltató bejelenti az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség), megjelölve:

a) a tevékenység megkezdésének helyét és időpontját;

b) a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatást nyújtó orvos nevét, címét, elérhetőségeit;

c) a túlnyomásos légtérben dolgozók számát;

d) a gyógyzsilip helyét és a gyógyzsilipet működtető nyilatkozatát a dolgozók fogadásáról. "

(3) Az R4. mellékletének 8. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. 1. A munkatér levegőjének szennyeződését szén-monoxidra, szén-dioxidra, kénhidrogénre és metánra - amennyiben a sűrített levegős munkatérben hegesztés is folyik, akkor nitrózus gázokra, hegesztési füstökre - is vizsgálni kell. A vizsgálatokat a külön jogszabály* által előírt feltételeknek megfelelő laboratórium végezheti. A vizsgálat idejét és a vonatkozó szabványok figyelembevételével előírt gyakoriságát a technológiai utasításban a munkáltató határozza meg.[3]

A túlnyomásos levegő szennyeződése a munkatérben:

a szén-dioxid 2500 mg/m3-t,

a metán 200 mg/m3-t,

az egyéb légszennyező anyagok (gázok, gőzök és porok) pedig a külön jogszabályban előírt értékeket nem haladhatják meg. "

(4) Az R4. mellékletének 8. 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. 3. Ha a munkahely levegője a megengedett értéknél nagyobb mértékben elszennyeződött, a munkát be kell szüntetni, és azt csak a munkakamra kiszellőztetése, valamint a szennyezés okainak megszüntetése, és ennek ismétlődő vizsgálattal történő alátámasztása után szabad folytatni. A munkáltató rögzíti a mérési adatokat és a mérés időpontját, valamint ezek mellékleteként megőrzi a mérési jegyzőkönyveket és dokumentumokat. "

(5) Az R4. mellékletének 9. 1. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. 1. Keszonmunkára csak a 9. 5. pontban megjelölt munkavédelmi hatóság által alkalmasnak minősített, 20-40 éves munkavállalókat - a külön jogszabályban* előírtakat is figyelembe véve - szabad alkalmazni. A dolgozókat előzetes orvosi alkalmassági vizsgálatra kell küldeni. "[4]

(6) Az R4. mellékletének 9. 5-9. 8. pontja, illetve az azokat megelőző alcímek helyébe a következő rendelkezés lép:

"Időszakos alkalmassági vizsgálat

9. 5. Az előzetes és időszakos orvosi alkalmassági vizsgálatokat az Országos Munkahigiénés és Foglalkozásegészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) véleményének figyelembevételével az egészségügyi hatóság által erre kijelölt foglalkozás-egészségügyi szolgálat végzi.

Másodfokú alkalmassági vélemény

9. 6. Ha a munkáltató vagy a dolgozó nem ért egyet a keszonmunkára vonatkozó alkalmassági vizsgálaton hozott orvosi véleménnyel, felülvizsgálatot kérhet az OMFI-nél szervezett másodfokú bizottságtól.

Bejegyzés a dolgozók orvosi igazolványába

9. 7. Alkalmazásakor a keszonmunkást a munkaköri alkalmassági vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szolgálatnak orvosi igazolvánnyal kell ellátni.

A dolgozó ezt a túlnyomásban végzett munkára vonatkozó igazolványt köteles állandóan magánál hordani.

9. 8. A túlnyomásban dolgozók orvosi igazolványába az orvosi alkalmasságot véleményező orvos bejegyzi, hogy

a) a dolgozó a túlnyomásos légtérben (keszonban) dolgozik;

b) a munkáltató hol biztosította a dolgozó megbetegedése esetén szükséges gyógyzsilipelés lehetőségét. "

8. §

(1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásról szóló 27/1995. (VII. 25.) NM rendelet (a továbbiakban: R5.) 1. §-a (3) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(3) A szolgálat]

"b) foglalkozás-egészségügyi központként az a) pontban foglaltakon túl munkahigiénés és

ba) pszichológiai, és/vagy

bb) ergonómiai, és/vagy bc) toxikológiai, és/vagy bd) munkabiztonsági

szolgáltatást nyújt; "

(2) Az R5. 3. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"3. § (1) A foglalkozás-egészségügyi szolgáltatás keretében orvosi tevékenységet csak

a) foglalkozás-orvostan szakorvos, vagy

b) üzemorvostan szakorvosi szakképesítéssel rendelkező szakorvos folytathat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon kívül foglalkozás-egészségügyi alapellátási tevékenységet végezhet - a szakképesítés megszerzéséhez külön jogszabályban előírt ideig - a foglalkozás-orvostan vagy üzemorvostan (a továbbiakban együtt: foglalkozás-orvostan) szakorvosjelölt, aki foglalkozás-orvostan szakorvos felügyelete mellett a heti törvényes munkaidő felét elérő munkaidőben dolgozik.

(3) A foglalkozás-orvostan szakorvos akkor láthatja el foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt felügyeletét, ha legalább tízéves foglalkozás-orvostan szakorvosi gyakorlattal rendelkezik. Foglalkozás-orvostan szakorvos egyidejűleg legfeljebb három foglalkozás-orvostan szakorvosjelölt felügyeletét láthatja el.

(4) A szolgálat a feladatainak ellátásához ápolót vesz igénybe. Foglalkozás-egészségügyi ápolói feladatokat ápoló (a képzés OKJ száma: 54 723 01 0000 00 00), diplomás ápoló, üzemi ápoló/foglalkozás-egészségügyi szakápoló láthat el.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott képesítési előírás alól mentesül az az ápoló, aki általános ápolói, illetve általános asszisztensi végzettséggel rendelkezik, teljes munkaidőben foglalkozás-egészségügyi rendelésen dolgozik, és a munkavégzésre irányuló szerződésben kötelezettséget vállal arra, hogy a foglalkozás-egészségügyi szakápolói szakképesítést az alkalmazás időpontjától számított két éven belül, illetve a diplomás ápolói szakképesítést az alkalmazás időpontjától számított hat éven belül megszerzi. "

(3) Az R5. 4. §-ának (1)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"4. § (1) A szolgálat az alapszolgáltatás keretében végzi

a) a külön jogszabályban meghatározott munkaköri alkalmassági vizsgálatokat, és kezdeményezi az ehhez szükséges szakorvosi vizsgálatokat;

b) külön jogszabályban meghatározottak szerint a foglalkozási megbetegedések, fokozott expozíciós esetek bejelentését, kivizsgálását;

c) a munkakörülmények és a munkavégzés egészségkárosító hatásainak írásban dokumentált vizsgálatát a szerződésben - a helyi körülmények figyelembevételével -meghatározott gyakorisággal, vagy változás bekövetkezésekor soron kívül;

d) külön jogszabályban meghatározottak szerint az egyéni védőeszközökkel kapcsolatos tanácsadást;

e) külön jogszabályban előírtak szerint a munkahelyek kémiai biztonságát érintő feladatokat;

f) a munkavállalók munkakörülményeivel kapcsolatos, egészséget, biztonságot érintő kérdésekkel összefüggő felvilágosítást;

g) külön jogszabályban előírtak szerint a munkakörhöz kötött védőoltásokkal kapcsolatos feladatokat;

h) a krónikus megbetegedésben szenvedő munkavállalók megelőző gondozását;

i) külön jogszabályban meghatározottak szerint az 1. és 2. alkalmassági csoportba tartozó közúti járművezetők egészségi alkalmassági vizsgálatát.

(2) A szolgálat közreműködik

a) az Mvt. 58. §-ában felsorolt munkáltatói feladatok ellátásában, különösen

aa) a munkahelyi veszélyforrások feltárásában,

ab) munka-egészségügyi, -fiziológiai, -ergonómiai, -higiénés feladatok megoldásában,

ac) a munkahelyi elsősegélynyújtás tárgyi, személyi és szervezési feltételeinek biztosításában, a sürgős orvosi ellátás megszervezésében, az elsősegélynyújtók szakmai felkészítésében;

b) a foglalkozási rehabilitációban;

c) a munkáltató katasztrófamegelőző, -elhárító, -felszámoló és az előidézett károsodások rehabilitációs tervének kidolgozásában.

(3) A szolgálat az Egészségbiztosítási Alap terhére igénybe veheti a mentőszolgálatot, a szolgálat orvosa járóbeteg-szakellátást nyújtó szakrendelésekre, illetve háziorvosi ellátásra utalhatja a társadalombiztosítási jogviszonnyal rendelkező munkavállalót, speciális kórházi ellátást igénylő foglalkozási megbetegedés vagy annak gyanúja esetén pedig - sürgősséggel vagy előzetes helybiztosítás útján - az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet fekvőbetegosztályára utalhatja a beteget. "

(4) Az R5. 5. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A foglalkozás-egészségügyi szakellátás feladatai a székhelye szerinti megyében (fővárosban):

a) a munkaköri alkalmasság másodfokon történő elbírálására;

b) a kézilőfegyverek, lőszerek, gáz- és riasztófegyverek megszerzésével és tartásával kapcsolatos egészségi alkalmasság másodfokon történő elbírálása;

c) munkanélküliek beiskolázás előtti és munkaközvetítés előkészítése keretében történő szakmai alkalmassági vizsgálata;

d) közhasznú munka előkészítése érdekében a munkanélküli munkaköri alkalmassági vizsgálata;

e) szakellátás nyújtása foglalkozási megbetegedéssel vagy annak gyanújával beutaltak számára;

f) a szakképzést folytató intézmények tanulóinak és a felsőoktatási intézmények hallgatóinak külön jogszabály szerinti szakmai alkalmassági vizsgálata;

g) a megváltozott munkaképességű munkanélküliek, valamint az alkalmi munkavállalók foglalkoztathatóságával kapcsolatos szakvéleményezés a munkaügyi központok számára;

h) az egyéni és társas egészségügyi vállalkozók egészségügyi tevékenységre való alkalmasságának külön jogszabályban előírtak szerint történő elbírálása. "

(5) Az R5. 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § A foglalkozás-egészségügyi központ felszerelése a foglalkozás-egészségügyi alapellátás külön jogszabály szerinti tárgyi és gép-műszer minimumfeltételeinek megfelelő felszerelésen túl

a) munkahigiénikus, toxikológus foglalkoztatása esetén a műszerpark a munkakörnyezet műszeres vizsgálatához szükséges direkt kijelzésű készülékekkel és/vagy direkt leolvasású eszközökkel,

b) munkapszichológus, ergonómiai, illetve egyéb (fizioterapeuta, munkavédelmi) szakképesítéssel rendelkező szakember foglalkoztatása esetén az e szakmákban szokásos módszertani segédletekkel, műszerekkel, felszerelésekkel a tevékenység függvényében egészítendő ki. "

9. §

Az elsősorban hátsérülések kockázatával járó kézi tehermozgatás minimális egészségi és biztonsági követelményeiről szóló 25/1998. (XII. 27.) EüM rendelet 5. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"5. § Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség gondoskodik e rendeletben foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséről. "

10. §

(1) A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: R6.) 1. §-ának l) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[1. § E rendelet alkalmazásában: ]

"l) foglalkoztathatóság szakvéleményezése: annak megállapítása, hogy a vizsgált személy megváltozott munkaképessége mennyiben befolyásolja a munkavégzését különböző foglalkozásokban, illetve az alkalmi munkavállalók esetében annak megállapítása, hogy az alkalmi munkavállaló mely foglalkoztatási korlátozás mellett folytathat tevékenységet; "

(2) Az R6. 2. §-a (1) bekezdésének c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[2. § (1) A rendelet hatálya kiterjed a (2)-(3) bekezdésekben foglalt kivételekkel]

"c) a foglalkoztathatóság szakvéleményezése tekintetében a munkaügyi központra és a munkanélkülire, valamint az alkalmi munkavállalóra; "

(3) Az R6. 2. §-ának (2) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[(2) Külön jogszabályokban megfogalmazottak szerint kell eljárni: ]

"f) az egészségügyi tevékenységet folytatók"

[munkaköri alkalmasságának orvosi vizsgálatánál és véleményezésénél]

(4) Az R6. 4. §-a (1) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni]

"b) a munkáltató által foglalkoztatott személynél a munkakör, munkahely, munkakörülmények megváltoztatása előtt, ha

ba) fizikai munkát végez,

bb) fiatalkorú,

bc) nem fizikai munkakörben foglalkoztatott munkavállaló az új munkakörben vagy munkahelyen a korábbinál nagyobb vagy eltérő jellegű megterhelésnek lesz kitéve; "

(5) Az R6. 4. §-a az alábbi (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Az 1. számú mellékletben leírt vizsgálatok közül előzetes alkalmassági vizsgálat alkalmával a bakteriológiai, a tbc, a lues serologiai vizsgálatokat kötelező elvégezni, a bőrgyógyászati szakvizsgálatot csak panasz vagy tünet esetén. Az időszakos, valamint a soron kívüli vizsgálat alkalmával a bakteriológiai és a lues serologiai vizsgálatokat csak akkor kell elvégeztetni, ha a megbetegedés gyanúja indokolja. "

(6) Az R6. 6. §-a (1) bekezdésének i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A szervezett munkavégzés keretében foglalkoztatottak időszakos alkalmassági vizsgálaton vesznek részt a munkaköri alkalmasság újbóli véleményezése céljából. Az időszakos vizsgálatokat]

"i) a külön jogszabály szerinti biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalónál, továbbá az 1. számú mellékletben szereplő munkakörökben dolgozó munkavállalóknál, illetve tevékenységet végző személyeknél évente"

[kell elvégezni.]

(7) Az R6. 6. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti időszakos vizsgálatok a 3. számú mellékletben meghatározott esetekben biológiai monitorozást is magukba foglalnak. A biológiai monitorozáshoz szükséges vizsgálatokat a 3. számú melléklet szerinti gyakorisággal kell elvégezni. Ettől eltérő gyakoriságot a foglalkozás-egészségügyi orvos az expozíció figyelembevételével határozhat meg. "

(8) Az R6. 6. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) Az alkalmi munkavállaló foglalkoztathatóságának vizsgálatát évente meg kell ismételni."

(9) Az R6. 15. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(1) A munkáltatónak írásban kell meghatároznia]

"a) a munkaköri alkalmassági vizsgálatok rendjét, valamint a vizsgálatokkal kapcsolatos feladatait, beleértve az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatok irányát és gyakoriságát is, figyelemmel a 3. számú mellékletben foglaltakra is, "

(10) Az R6. 15. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A munkaügyi központ a szociális és munkaügyi miniszter rendeletében meghatározott esetekben a munkanélkülit munkaköri, szakmai alkalmassági vizsgálatra vagy a foglalkoztathatóság szakvéleményezésére, az alkalmi munkavállalót a foglalkoztathatóság szakvéleményezésére küldi. A foglalkozás-egészségügyi szakellátóhely

a) a munkaköri szakmai alkalmasságról a 15. számú melléklet szerinti nyomtatványon,

b) a munkanélküli foglalkoztathatóságról a 16. számú melléklet szerinti nyomtatványon,

c) az alkalmi munkavállaló foglalkoztathatóságáról a 16/A. számú melléklet szerinti nyomtatványon

adja meg a véleményét. "

11. §

A képernyő előtti munkavégzés minimális egészségügyi és biztonsági követelményeiről szóló 50/1999. (XI. 3.) EüM rendelet 9. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § A jelen jogszabályban foglaltak végrehajtásának ellenőrzéséről az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség gondoskodik. "

12. §

(1) A biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének védelméről szóló 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet (a továbbiakban: R7.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § E rendelet hatálya az Mvt. szerinti szervezett munkavégzésre terjed ki. "

(2) Az R7. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Annak érdekében, hogy a munkavállaló biztonságát és egészségét fenyegető kockázatot meg lehessen becsülni, továbbá a szükséges intézkedések meghatározhatók legyenek, a munkáltatónak minden olyan tevékenységnél, amely feltehetően biológiai tényezők kockázatával jár, meg kell határoznia a munkavállalókat, illetve munkát végző személyeket (a továbbiakban együtt: munkavállaló) érő expozíció jellegét, időtartamát és - amennyiben lehetséges - mértékét. "

(3) Az R7. 3. §-a (4) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(4) A (2) bekezdés szerinti becslést az alábbi szempontok szerint kell elvégezni: ]

"b) az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) a bejelentés [12. § (1) bekezdés] során tett ajánlásai, "

(4) Az R7. 7. §-ának (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a 3. § szerinti becslés a munkavállaló biztonságát vagy egészségét fenyegető kockázatot jelez, a munkáltató a 12. § (1) bekezdése szerinti bejelentést követő első, majd az ismétlődő kockázatbecslést követően a munkavédelmi felügyelőség megkeresésére rendelkezésre bocsátja az alábbi információkat:

a) a becslés eredményei, a becslés elkészítésénél felhasznált valamennyi adat és információ,

b) azon tevékenységek felsorolása, amelyek során a munkavállaló biológiai tényezők kockázatának ki van vagy ki lehet téve,

c) a kockázatnak kitett munkavállalók száma,

d) a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért felelős személy neve és beosztása,

e) megelőző intézkedések,

f) havária-terv a 3. és 4. csoportba tartozó biológiai tényezők munkahelyről történő kijutásának esetére.

(2) A munkáltató haladéktalanul tájékoztatja a munkavédelmi felügyelőséget, továbbá az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézetét minden olyan balesetről, technológiai, illetve üzemzavarról, amely a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők szétterjedését okozhatja vagy okozhatta. "

(5) Az R7. 9. §-ának (1) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

[9. § (1) A munkáltató gondoskodik arról, hogy a munkavállaló, illetve a munkavédelmi képviselő - elsősorban tájékoztatás és oktatás formájában - elégséges és megfelelő képzést kapjon]

"f) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségről, továbbá a 10. § (4) bekezdésében meghatározott jogairól. "

(6) Az R7. 9. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Az (1) bekezdés szerinti oktatás megtörténtét írásban kell dokumentálni. "

(7) Az R7. 11. §-ának (2) bekezdése az e) alpont után a következő rendelkezéssel egészül ki:

"A jegyzék megőrzéséről a munkáltató gondoskodik. Amennyiben a munkáltató tevékenységét megszünteti, az (1) bekezdés szerinti jegyzéket a munkavédelmi felügyelőségnek átadja. "

(8) Az R7. 13. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A 3. § szerinti becsléstől függően a munkáltatónak írásban kell meghatározni azoknak a munkavállalóknak a körét, akiknél speciális védelmi intézkedések szükségesek, így különösen a 3. számú melléklet szerinti védőoltások biztosítása indokolt. "

(9) Az R7. 13. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A védőoltást a munkavállaló számára térítésmentesen kell biztosítani. Az oltóorvos a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa. A védőoltás megtörténtét a "Védőoltási Könyv 14 év feletti személyek részére" elnevezésű oltási könyvbe kell bejegyezni, amelyet a munkavállalónak, illetve - kérelemre - a munkavédelmi felügyelőségnek be kell mutatni, illetve az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézetének kérésére annak rendelkezésére kell bocsátani. "

(10) Az R7. 13. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat az általa végzett védőoltásokról évente, a tárgyévet követő év január 5. napjáig összefoglaló jelentést küld a munkavédelmi felügyelőségnek, továbbá az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézetének. "

(11) Az R7. 14. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a biológiai tényezővel történt expozíció következtében akár egyetlen munkavállaló is fertőződött vagy megbetegedett, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának kezdeményezésére, szükség szerint az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézete véleményének figyelembevételével a munkavédelmi felügyelőség a foglalkozás-egészségügyi szolgálat bevonásával kijelöli azon munkavállalók körét, akiket - az azonos expozíció miatt -megfigyelés alá kell vonni, és kezdeményezi a 3. § szerinti becslés újraértékelését. "

(12) Az R7. 16. §-a (2) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A munkáltató megkeresésére a munkavédelmi felügyelőség indokolt esetben, szükség szerint az ÁNTSZ illetékes kistérségi intézete véleményének figyelembevételével a 3. vagy 4. szintnél alacsonyabb védelmi szintet is engedélyezhet. "

(13) Az R7. 17. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendelet

a) az Európai Közösségek Tanácsának 1990. június 28-án kelt, a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló 90/679/EGK számú irányelvnek, valamint az azt módosító 93/88/EGK, 95/3 0/EK, 97/59/EK, továbbá 97/65/EK irányelveknek, továbbá

b) a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2000/54/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja. "

13. §

A munkavállalók munkahelyen történő egyéni védőeszköz használatának minimális biztonsági és egészségvédelmi követelményeiről szóló 65/1999. (XII. 22.) EüM rendelet 10. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"10. § A rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területi munkavédelmi felügyelőségei gondoskodnak. "

14. §

(1) A foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről szóló 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet (a továbbiakban: R8.) 4. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkáltató - amennyiben az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) területileg illetékes munkavédelmi felügyelősége (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot - a kockázatbecslést legalább kétévenként megismételteti. A honvédelemért felelős miniszter irányítása alá tartozó minisztérium (a továbbiakban: HM) és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél az MH szakhatóságai - a munkavédelmi felügyelőség tájékoztatása mellett - jogosultak a kockázatbecslés elrendelésére. "

(2) Az R8. 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkáltató rendkívüli helyzetekre riasztási és intézkedési terveket (baleset-elhárítási, mentési, menekülési, dekontaminálási, helyreállítási) készít, azokat a munkavállalókkal megismerteti és végrehajtásukat rendszeresen - de évente legalább egyszer - gyakoroltatja, és ennek megtörténtét írásban dokumentálja. "

(3) Az R8. 15. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkavédelmi felügyelőség felügyelője, továbbá - az (5) bekezdés keretei között - minden más olyan személy, aki felelős a munkahelyi biztonságért és egészségvédelemért, jogosult az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásba betekinteni és az adatokat elemezni. "

(4) Az R8. 16. §-a (3) bekezdésének utolsó mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az intézkedésekről készített feljegyzést a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkavédelmi felügyelőség felügyelőjének - kérelemre - bemutatja. "

(5) Az R8. 16. §-a (4) bekezdésének harmadik mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"Az orvosi dokumentációba kizárólag az ellenőrzést végző munkavédelmi felügyelőség felügyelője, illetve az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szakfőorvosa, valamint az érintett munkavállaló tekinthet be. "

(6) Az R8. 16. §-ának (5) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(5) Ha rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló esetében az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat a rákkeltő expozícióval összefüggésbe hozható egészségkárosodást állapít meg, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa vagy a munkavédelmi felügyelőség felügyelője valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra kiterjedő soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatot rendelhet el. Indokolt esetben a munkavédelmi felügyelőség kezdeményezésére az OMMF elnöke, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) szakvéleménye alapján valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra elrendelheti a soron kívüli vizsgálatot. A soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára bővíthető - a nem megengedhető expozíció, megterhelés kimutatására vagy a daganatos megbetegedés korai diagnosztizálására alkalmas - biológiai vizsgálatokkal. "

(7) Az R8. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A munkavédelmi felügyelőség

a) az (1) és (2) bekezdés szerint beérkezett adatokról elektronikus nyilvántartást vezet;

b) az OMFI a 18. §, valamint a 3. számú melléklet alapján bejelentett és a munkavédelmi felügyelőség által nyilvántartott rákkeltőkről, rákkeltőkkel végzett tevékenységről, és a rákkeltőkkel exponált munkavállalókról foglalkozási rák regisztert vezet;

c) az OMFI az adatokat a tárgyévet követő március 3 l-ig regisztrálja, elemzi és értékeli, és az erről készült tájékoztatót megküldi az OMMF, az Egészségügyi Minisztérium, valamint az Országos Tisztifőorvosi Hivatal részére, továbbá a HM által szolgáltatott adatokról készült tájékoztatót a HM részére is megküldi. "

(8) Az R8. 21. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az e rendeletben foglaltak megtartásának ellenőrzéséről a munkavédelmi felügyelőség gondoskodik.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzést a munkavédelmi felügyelőség a HM, valamint az MH felügyelete alá tartozó honvédelmi intézmények vonatkozásában annak szakhatóságával, a 20. § tekintetében pedig az illetékes környezetvédelmi felügyelőséggel, mint szakhatósággal együttműködve látja el. "

(9) Az R8. 22. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[(5) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja: ]

"b) a Tanács 76/769/EGK irányelve (1976. július 27.) az egyes veszélyes anyagok és készítmények forgalomba hozatalának és felhasználásának korlátozásaira vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről, valamint az ezt módosító 97/10/EK, 97/56/EK, 1999/43/EK, 2001/4 l/EK, 2003/34/EK, 2003/36/EK és 2005/90/EK irányelvek, "

15. §

A rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet 8. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Egész testre ható rezgés vonatkozásában, a tengeri hajózásban és a légi szállításban egyedi engedély alapján, e jogszabályban megadott határérték alól az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF)- amennyiben a munkaegészségügyi követelményeknek való megfelelőséget megállapította -kérelemre felmentést adhat. A kérelemhez csatolni kell az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet által előzetesen kiállított szakvéleményt. "

16. §

(1) Az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet (a továbbiakban: R9.) 4. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az 1. § szerintinek minősülő tevékenységet a munkáltatónak a munka megkezdése előtt 15 nappal írásban be kell jelentenie az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) munkavégzés helye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban együtt: munkavédelmi felügyelőség) nyilvántartásba vétel céljából. "

(2) Az R9. 4. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésről a munkavédelmi felügyelőség három munkanapon belül értesíti a területileg illetékes környezetvédelmi hatóságot. A bejelentésekről a munkavédelmi felügyelőség naprakész nyilvántartást vezet. "

(3) Az R9. 19. §-ának helyébe a következő rendelkezés lép:

"19. § Az alkalomszerű és alacsony intenzitású expozíció meghatározására az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet gyakorlati útmutatót dolgoz ki. Az útmutatót az OMMF elektronikus formában is közzéteszi. "

17. §

A munkavállalókat érő zaj expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 6. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép:

"(2) A munkáltató a jegyzőkönyv egy-egy példányát továbbítja a munkavédelmi képviselőnek és a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának, egy példányát a külön jogszabályban meghatározott ideig megőrzi. A munkáltató jogutód nélküli megszűnése esetén a jegyzőkönyvet az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) kell átadni. A munkavállaló a rá vonatkozó jegyzőkönyvbe betekinthet.

(3) Ha az 5. § (4) bekezdésében foglalt intézkedések keretében a munkavédelmi képviselő vagy a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa megállapítja, hogy

a) a hallásvizsgálatok eredménye és a jegyzőkönyv között ellentmondás van, vagy

b) a zajmérés nem az üzemszerű működésnek megfelelően történt,

a jegyzőkönyvet észrevételeivel a munkavédelmi felügyelőségnek megküldi. A munkavédelmi felügyelőség az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) véleményének figyelembevételével határozattal intézkedik a zajmérés megismétléséről. "

18. §

(1) A közbeszerzési eljárásokhoz kapcsolódó, a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó tájékoztatási kötelezettség eljárási szabályairól és díjazásáról szóló 1/2004. (I. 9.) FMM rendelet (a továbbiakban: R10.) 1. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. § (1) Az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) és a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (a továbbiakban: MBFH) a közbeszerzésekről szóló törvényben meghatározott ajánlattevők részére a munkavállalók védelmére és a munkafeltételekre vonatkozó kötelezettségekről az építési beruházások, valamint a szolgáltatások megrendelése esetén - saját hatáskörében - kérelemre megfelelő tájékoztatást ad. Az eljárás során a magyar nyelv kizárólagos használata kötelező.

(2) A tájékoztatást - hatáskörükre figyelemmel - az OMMF illetékes területi munkavédelmi felügyelőségénél és az MBFH illetékes területi szervénél (a továbbiakban együtt: felügyelet) kell külön-külön kérni. Az illetékességet az építési beruházások és a szolgáltatások teljesítésének helye határozza meg. "

(2) Az R10. 5. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A díj az OMMF, illetve az MBFH alaptevékenységének körébe tartozó szolgáltatási bevételnek minősül. A díjat az OMMF esetében a 10032000-01743496-00000000, az MBFH esetében 10032000-01417179-00000000 - Magyar Államkincstárnál vezetett - számlájára kell megfizetni. A díjak kezelésére, elszámolására, nyilvántartására az államháztartás szervezeti, beszámolási és könyvvezetési kötelezettségéről szóló jogszabályt kell alkalmazni. "

Átmeneti és záró rendelkezések

19. §

Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

20. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R1. 2. számú mellékletének címében az "Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke" szövegrész helyébe az "Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség elnöke" szövegrész lép.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R2.

a) 3. §-ának (5) bekezdésében a "szakrendelés" szövegrész helyébe a "szakellátó hely" szövegrész, az "OKK-OMFI-be" szövegrész helyébe az "OMFI-be" szövegrész, továbbá

b) 3. §-ának (6) bekezdésében az "OKK-OMFI" szövegrész helyébe az "OMFI" szövegrész

lép.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R4. mellékletének 9. 2. pontjában "az egészségügyi szerv" szövegrész helyébe "a munkavédelmi hatóság" szövegrész lép.

(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R6.

a) 4. §-a (2) bekezdésének a) pontjában a "152/1994. (XI. 17.) Korm. rendelet" szövegrész helyébe a "166/2006. (VI. 28.) Korm. rendelet" szövegrész,

b) 4. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a "22/1997. (II. 13.) Korm. rendelet" szövegrész helyébe a "104/2003. (VII. 18.) Korm. rendelet" szövegrész,

c) 6. §-a (1) bekezdésének e) pontjában a "kétévente" szövegrész helyébe az "évente" szövegrész,

d) 7. §-a (3) bekezdésének d) pontjában az "Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) városi (fővárosi kerületi) intézetének tisztiorvosa" szövegrész helyébe az "Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség (a továbbiakban: OMMF) területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének (a továbbiakban: munkavédelmi felügyelőség) felügyelője" szövegrész,

e) 9. §-ának (1) bekezdésében a "Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Fertőző és Trópusi Betegségek Tanszékétől, illetve Trópusi Szakambulanciájától" szövegrész helyébe a "Szent László Kórház Trópusi Ambulanciájától" szövegrész,

f) 11. §-ának (2) bekezdésében az "ÁNTSZ megyei intézete" szövegrész helyébe az "Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) ", ugyanezen bekezdésben "a Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Ifjúsági Pálya- és Szakmai Alkalmasságot Vizsgáló Osztály (a továbbiakban: OKK Ifjúsági Vizsgáló Osztály) " szövegrész helyébe "az OMFI Ifjúsági Vizsgáló Osztálya" szövegrész,

g) 11. §-ának (2) bekezdésében, valamint a (3) bekezdésének a) pontjában, továbbá 14. §-ának (4) bekezdésében az "OKK" szövegrész helyébe az "OMFI" szövegrész,

h) 11. §-a (3) bekezdésének b) pontjában az "ÁNTSZ megyei intézete" szövegrész helyébe az "OMFI" szövegrész,

i) 11. §-ának (5) bekezdésében a "városi (fővárosi kerületi) " szövegrész helyébe a "kistérségi" szövegrész,

j) 13. §-ának (6) bekezdésében a "járóbeteg szakellátásra" szövegrész helyébe a "területileg illetékes szakellátó helyre" szövegrész lép.

(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R7.

a) 7. §-a előtti címben "A városi intézet" szövegrész helyébe "A munkavédelmi felügyelőség" szövegrész,

b) 7. §-ának (3) bekezdésében, 12. §-a előtti címben, valamint 12. §-ának (1) bekezdésében a "városi intézetnek" szövegrész helyébe a "munkavédelmi felügyelőségnek" szövegrész,

c) 11. §-ának (3) bekezdésében "a városi intézet, valamint az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Felügyelőség" szövegrész helyébe "a munkavédelmi felügyelőség" szövegrész,

d) 13. §-ának (1) bekezdésében, továbbá 16. §-a (3) bekezdésének b) pontjában a "városi intézet" szövegrész helyébe a "munkavédelmi felügyelőség" szövegrész

lép.

(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R8.

a) 2. §-ának g) pontjában a "Fodor József Országos Közegészségügyi Központ Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézete (a továbbiakban: OKK OMFI) " szövegrész helyébe az "Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) " szövegrész,

b) 4. §-ának (5) bekezdésében, 5. §-ának (13) bekezdésében, valamint 17. §-ában "az intézet" szövegrész helyébe "a munkavédelmi felügyelőség" szövegrész,

c) 5. §-ának (10) bekezdésében, valamint 18. §-ának (1) bekezdésében "az intézetnek" szövegrész helyébe "a munkavédelmi felügyelőségnek" szövegrész,

d) 4. §-ának (6) bekezdésében és a 18. §-a előtti címben "Az intézet" szövegrész helyébe "A munkavédelmi felügyelőség" szövegrész,

e) 18. §-ának (2) bekezdésében "az intézetet" szövegrész helyébe "a munkavédelmi felügyelőséget" szövegrész,

f) 3. számú mellékletének címében "Az ÁNTSZ területileg illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete" szövegrész helyébe "Az OMMF területileg illetékes munkavédelmi felügyelősége" szövegrész, szövegében pedig az "ÁNTSZ" szövegrész helyébe a "munkavédelmi felügyelőség" szövegrész

lép.

(7) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a rezgésexpozíciónak kitett munkavállalókra vonatkozó minimális egészségi és munkabiztonsági követelményekről szóló 22/2005. (VI. 24.) EüM rendelet

a) 4. §-a (6) bekezdésének i) pontjában az "egészségügyi hatóságtól" szövegrész helyébe a "munkavédelmi felügyelőségtől" szövegrész,

b) 7. §-ának (3) bekezdésében az "illetékes egészségügyi hatóság" szövegrész helyébe az "illetékes munkavédelmi felügyelőség" szövegrész

lép.

(8) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a munkavállalókat érő zaj expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet

a) 14. §-ának (1) bekezdésében "az Országos Tisztifőorvosi Hivatal" szövegrész helyébe "az OMFI előzetes szakvéleményének figyelembevételével az OMMF" szövegrész,

b) 14. §-ának (2) bekezdésében az "Országos Tisztifőorvosi Hivatal" szövegrész helyébe az "OMMF" szövegrész

lép.

(9) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R9. 16. §-ának (3) bekezdésében az "illetékes egészségügyi hatóság" szövegrész helyébe az "illetékes munkavédelmi felügyelőség" szövegrész lép.

21. §

(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R2. 2-6. számú melléklete helyébe jelen rendelet 1-5. számú melléklete lép.

(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R6. 3-4. számú melléklete helyébe jelen rendelet 6-7. számú melléklete, 8-9/A. számú melléklete helyébe jelen rendelet 8-10. számú melléklete lép, továbbá az R6. jelen rendelet 11. számú mellékletével meghatározott 16/A. számú melléklettel egészül ki.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg az R7. 3. számú melléklete helyébe jelen rendelet 12. számú melléklete, 5. számú melléklete helyébe pedig jelen rendelet 13. számú melléklete lép.

(4) Az R8. 1. számú melléklete helyébe jelen rendelet 14. számú melléklete lép.

22. §

(1) A munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről szóló 3/2002. (II. 8.) SZCSM-EÜM együttes rendelet 6. §-ának (6) bekezdése, továbbá az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről szóló 4/2002. (II. 20.) SZCSM-EÜM együttes rendelet 4. számú mellékletének 5. 6. pontja szerint e rendelet hatálybalépéséig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézetének átadott mérési dokumentumokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének.

(2) Az R2. 3. számú melléklete szerint nyilvántartásba vett adatokat az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkáltató székhelye szerint illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkáltató székhelye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének.

(3) Az R8. 19. §-ának (2) bekezdése szerint vezetett nyilvántartást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat városi, illetve megyei intézete e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkavégzés helye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének.

(4) A munkavállalókat érő zaj expozícióra vonatkozó minimális egészségi és biztonsági követelményekről szóló 66/2005. (XII. 22.) EüM rendelet 6. §-ának (2) bekezdése szerint átadott jegyzőkönyvet az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat illetékes városi (fővárosi kerületi) intézete e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség területileg illetékes munkavédelmi felügyelőségének.

(5) Az R9. 4. §-ának (7) bekezdése szerint - e rendelet hatálybalépéséig az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkavégzés helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézete által - vezetett nyilvántartást az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat munkavégzés helye szerint területileg illetékes városi, fővárosi kerületi intézete e rendelet hatálybalépését követő 30 napon belül átadja az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkavégzés helye szerint illetékes területi munkavédelmi felügyelőségének.

23. §

E rendelet hatálybalépése előtt - a foglalkozás-egészségügyi szolgálat és a munkáltató között - létrejött szerződést e rendelet hatálybalépésétől számított 90 napon belül az R5. 4. §-a (1) bekezdésének c) pontjában foglaltaknak megfelelően módosítani kell.

24. §

E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) az R2. 1. §-a (1) bekezdésének b) pontja;

b) az R4. mellékletének 12. 4. pontja;

c) az R5. 5/A. §-a, valamint 2. számú melléklete;

d) az R6. 1. §-ának q) pontja, valamint 2. §-ának (3) bekezdése;

e) az R8. 19. §-a;

f) az R10. 2. számú melléklete;

g) a külföldön munkát vállalók egészségi alkalmassági vizsgálatáról, és egészségügyi ellátásáról szóló 8/1982. (VII. 13.) EüM rendelet, valamint az azt módosító 8/1989. (III. 25.) SZEM rendelet;

h) az egyes egészségkárosító kockázatok között foglalkoztatott munkavállalók (napi, heti) expozíciós idejének korlátozásáról szóló 26/1996. (VIII. 28.) NM rendelet és az azt módosító 57/1997. (XII. 21.) NM rendelet.

Uniós jognak való megfelelés

25. §

E rendelet a következő uniós aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) 5. §-a a foglalkozási megbetegedések európai jegyzékéről szóló 2003/670/EK ajánlásnak,

b) 12. §-a az Európai Közösségek Tanácsának 1990. június 28-án kelt, a biológiai tényezők hatásának kitett munkavállalók védelméről szóló 90/679/EGK számú irányelvnek, valamint az azt módosító 93/88/EGK, 95/30/EK, 97/59/EK, továbbá 97/65/EK irányelveknek, továbbá a munkájuk során biológiai anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2000/54/EK irányelvnek,

c) 14. §-a az Európai Parlament és a Tanács vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 1907/2006/EK rendelete 68. cikkének

való megfelelést szolgálja.

Kiss Péter s. k.,

szociális és munkaügyi miniszter

1. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[2. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez]

Bejelentendő foglalkozási megbetegedések jegyzéke

2. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[3. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez]

A foglalkozási betegségek és fokozott expozíciós esetek jelentési és nyilvántartási rendje

I. A bejelentés

1. A bejelentést az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a kitöltési utasítás szerint kell megtenni. A bejelentőlapot zárt borítékban kell postára adni.

2. A bejelentés megtörténtét és keltét - a kórisme feltüntetésével - a munkavállalóról vezetett egészségügyi nyilvántartásban rögzíteni kell.

3. A munkavédelmi felügyelőség a bejelentést nyilvántartásba veszi, és erről a bejelentőt 3 napon belül értesíti.

4. Ha a bejelentés nem a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosától érkezett, a munkavédelmi felügyelőség a bejelentőlap másolatát is megküldi az érintett foglalkozásegészségügyi szolgálatnak.

II. Az esetek nyilvántartása

1. A munkavédelmi felügyelőség a bejelentett foglalkozási betegségekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos vizsgálati lapokat, jegyzőkönyveket munkáltatók szerint, továbbá e rendelet mellékleteiben foglalt jegyzékek szerint külön-külön az alábbi csoportosításban tartja nyilván:

- a bejelentés dátuma,

- diagnózis,

- halálos vagy tömeges foglalkozási betegség,

- keresőképtelenséggel járó foglalkozási betegség,

- keresőképtelenséggel nem járó foglalkozási betegség,

- fokozott expozíció (anyagonként),

- kiváltó ok, munkakörülmény, rendelkezésre álló higiénés adat.

2. A munkavédelmi felügyelőség a bejelentett foglalkozási betegségekkel, fokozott expozíciós esetekkel kapcsolatos, az 1. pont szerinti csoportosításban nyilvántartott adatokat folyamatosan megküldi az OMFI-nak. Az OMFI az 5. § (8) bekezdésében leírtak szerint vizsgálja a bejelentés szakmai megalapozottságát, a vizsgálat teljeskörűségét.

3. Az OMFI az Országos Statisztikai Adatszolgáltatási Program (OSAP) által előírt jelentési rendnek megfelelően évenként országos összesítő jelentést készít.

3. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[4. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez]

Bejelentés foglalkozási megbetegedésről (mérgezésről), fokozott expozícióról

Kódlista és kitöltési utasítás a bejelentéshez

4. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[5. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez]

Vizsgálati lap

Kitöltési utasítás a vizsgálati laphoz

Bejelentésazonosító: Az első 5 számjegy a bejelentő orvos pecsétszáma, a 6. és a 7. a bejelentés éve (évszázad nélkül), az utolsó 3 számjegy a bejelentő orvos által adott sorszám.

A megbetegedést (mérgezést) vagy fokozott expozíciót előidéző kóroki tényezők műszeres vizsgálata

5. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[6. számú melléklet a 27/1996. (VIII. 28.) NM rendelethez]

6. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[3. számú melléklet a 33/1998. (VI. 25.) NM rendelethez]

Fizikai, kémiai kóroki tényezők, amelyek expozíciója időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot tesz szükségessé

A táblázat értelmezése:

1. A melléklet nem tartalmazza valamennyi, időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot igénylő kóroki tényező tételes felsorolását. Ezért figyelembe kell venni a rendelet 6. § (4) bekezdésében foglaltakat.

2. A vizsgálatok gyakoriságának meghatározásánál tekintettel kell lenni a 6. § (4)-(5) bekezdésében foglaltakra is.

3. A táblázaton az adott vegyi anyag biológiai monitorozását bm jelölés jelenti.

Azoknál a munkavállalóknál, akiknél a vizsgálat fokozott expozíciót jelez, haladéktalanul klinikai vizsgálatot kell végezni, és ennek kapcsán a munkaalkalmasságot is el kell bírálni. A bm jelölés mellett szereplő gyakoriság azt jelenti, hogy a biológiai monitorozás eredményétől függetlenül, ilyen időközönként minden exponált dolgozónál időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni.

4. Kombinált vegyi expozíciók előfordulása esetén a legrövidebb gyakoriságot kell figyelembe venni.

5. A vizsgálatok irányát és az eredmények értékelését, beleértve a biológiai expozíciós mutatók mérésének gyakoriságát is, az Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet (a továbbiakban: OMFI) módszertani közleményben határozza meg.

6. Azon munkavállalók számára, akik nem kumulatív anyaggal dolgoznak, a jogszabály hatálybalépésének időpontjában aktuális munkahelyi levegőtisztasági mérések eredményei a külön jogszabályban előírt határérték alattiak, a technológia stabil és a veszélyes anyag egyéb úton nem juthat a dolgozó szervezetébe - a foglalkozás-egészségügyi orvos véleményének figyelembevételével - az adott munkahelyen a biológiai monitor vizsgálatok nem kötelezőek, kivéve a külön jogszabály [26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet] által érintett citogenetikai vizsgálat, tumor marker meghatározás eseteit.

7. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[4. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez]

Fokozottan baleseti veszélyekkel járó munkakörök, tevékenységek

8. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[8. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez]

A sérülékeny csoportok egészségét potenciálisan károsító, tiltást igénylő megterhelések

[A mellékletben a tiltást + jelöli. A zárójelben szereplő számok (magyarázatuk a táblázat végén található) a foglalkoztathatóság feltételeit jelentik.]

6 Megállapította: 25/2000. (IX. 30.) EüM-SZCSM együttes rendelet 1. sz. melléklet 1. 2 pont

Jelmagyarázat:

+ Tiltás.

(1) A tiltás terhesekre, nemrégen szült dolgozókra és szoptató anyákra terjed ki.

(2) A tiltás az anyatejet adókra is kiterjed.

(3) Az MSZ 21875: 79 Melléklet M1-ben férfiakra megadott érték 70%-a.

(4) Törölve.

(5) Esetenkénti döntés a munkaalkalmassági vizsgálat és a munkakörre kiterjedő ergonómiai vizsgálat, a megterhelés-igénybevétel elemzése alapszolgáltatás keretében.

(6) Kivéve a könnyűbúvár-készülékes kutató (pl. régészeti) munkát.

(7) A föld alatti bányászati, kőolaj- és földgázbányászati mélyfúrási munkakörökben végzett munka esetében esetenkénti döntés az (5) pontban foglaltak szerint, kivéve: fizikai munkát nem végző nők vagy azok, akik szakmai kiképzésük céljából kötelesek bizonyos időt föld alatti bányászati munkakörben vagy fúrótoronynál eltölteni.

(8) Korai terhesség (<14. terhességi nap) vizsgálati feltételeinek és vizsgálatának biztosítása kötelező. A korai terhesség védelme végett a fogamzóképes korú nő a (8) jelzésű anyagokkal (ezek gyártásával, kiszerelésével, illetőleg növényvédő szerek esetében felhordásával) csak akkor foglalkoztatható, ha a munkaadó biztosítja a korai terhesség diagnosztizálásához szükséges gyorstesztet. A gyorstesztet családtervezés előtt álló munkavállaló nő a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa útján kapja meg, ha a családtervezést neki bejelentette, és a gyorsteszt alkalmazásának módját, időpontját az orvossal ugyancsak előzetesen megbeszélte, és írásban nyilatkozik arról, hogy a megbeszélés értelmében megfelelően jár el, valamint a teszt eredményéről a foglalkozás-egészségügyi orvosát 24 órán belül tájékoztatja.

(9) A 4. számú mellékletben szereplő munkakörök, tevékenységek.

x Az egyénre irányadó nyugdíjkorhatár.

+ Szaporodást károsító anyagok 1. kategória.

9. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[9. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez]

Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a terhes nők, a nemrégen szült nők és a szoptató anyák foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges

1. Fizikai kóroki tényezők, amennyiben ezek magzati elváltozásokat okoznak, illetve placentaleválást eredményezhetnek, és nem szerepelnek a 8. számú mellékletben, különösen az alábbiak:

a) ütések, vibráció vagy mozgás;

b) kockázatokkal, különösen hát- és ágyéktáji jellegűekkel járó teheremelés;

c) zaj (fel- és leszálló repülőgépek zaja);

d) nem ionizáló sugárzás;

e) a dolgozó tevékenységével összefüggő testhelyzet és mozdulatok, közlekedés, utazás - akár létesítményen belül, akár azon kívül -, szellemi és fizikai fáradtság és egyéb fizikai terhek.

2. Biológiai kóroki tényezők: olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. § (2) bekezdése szerinti 2-4 csoportba tartoznak, amennyiben ismeretes az, hogy ezen ágensek vagy az általuk szükségessé váló terápiás intézkedések veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, amennyiben nem szerepelnek a 8. számú mellékletben.

3. Kémiai kóroki tényezők: az alábbi kémiai anyagok, amennyiben ismeretes, hogy veszélyeztetik a terhes nők és a magzat egészségét, továbbá amennyiben még nem szerepelnek a 8. számú mellékletben:

a) a 44/2000. (XII. 17.) EüM rendelet alapján R40 és R47 jelölésű anyagok;

b) a külön rendeletben felsorolt rákkeltő hatású anyagok;

c) a mitosist gátló gyógyszerek;

d) szén-monoxid;

e) ismert és veszélyes percutan felszívódású anyagok.

10. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[9/A. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez]

Azon munkakörülmények, amelyek fennállásakor a fiatalkorúak foglalkoztatásához kockázatbecslés szükséges

A) Hatóanyagok (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben), továbbá eljárások

1. Kémiai kóroki tényezők

a) Azok a veszélyes anyagok, amelyek a 44/2000. (XII. 17.) EüM rendelet előírásainak megfelelően mérgező (T), nagyon mérgező (T+), maró hatású (C) vagy robbanásveszélyes

(E) osztályba sorolt anyagok és készítmények.

b) A károsító (Xn) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható:

ba) nagyon súlyos, irreverzíbilis hatások veszélye (R39),

bb) irreverzíbilis hatások esetleges veszélye (R40), bc) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42),

bd) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43),

be) hosszan tartó érintkezés velük súlyos egészségkárosodás veszélyével jár (R48), bf) károsíthatják a termékenységet (R60),

bg) károsodást okozhatnak a magzatnak (61) .

c) Az (Xi) osztályba sorolt anyagok és készítmények, amelyekre az alábbi veszélyességi kifejezések közül egy vagy több alkalmazható:

ca) nagyon gyúlékonyak (R12),

cb) belégzéssel érzékenyítést okozhatnak (R42),

cc) bőrrel való érintkezésük érzékenyítést okozhat (R43) .

d) Eljárások:

da) auramin gyártása,

db) policiklikus, aromás szénhidrogének hatásának való kitétellel járó munkák szénből származó korom, szurok és kátrány jelenlétében,

dc) réz-nikkel ércek kiolvasztásakor és elektromos finomításakor keletkező por, füst és

permet hatásának való kitétellel járó munkák,

dd) isopropyl-alkohol gyártásakor alkalmazott savas eljárás.

2. Biológiai kóroki tényezők

Olyan biológiai tényezők, amelyek a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelet 2. §-ának (2) bekezdése szerinti 3. és 4. csoportba tartoznak.

B) Folyamatok és munkaműveletek (amelyek nem szerepelnek a 8. számú mellékletben)

1. Mérget termelő (kiválasztó) állatokkal végzett munka.

2. Allatok ipari méretben végzett levágása.

3. Sűrített, cseppfolyósított vagy nyomás alatt oldott gázok előállítására vagy alkalmazására szolgáló berendezésekkel kapcsolatos munka.

4. Az A) 1. pontban hivatkozott kémiai anyagokat tartalmazó kádakkal, tartályokkal, tározókkal vagy szállítóedényekkel végzett munka.

5. A szerkezet összeomlásával végzett munka.

11. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[16/A. számú melléklet a 33/1998. (VI. 24.) NM rendelethez]

12. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[3. számú melléklet a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelethez]

Biológiai tényezők csoportba való sorolása

1. A jogszabály céljának megfelelően kizárólag azon tényezőket kell felvenni a besorolási listára, amelyekről ismeretes, hogy az embert megfertőzik. Adott esetben fel van tüntetve az említett tényezők toxikus és allergizáló hatása. Ki vannak zárva az olyan állati és növényi kórokozók, amelyekről ismeretes, hogy nem hatnak az emberre. A besorolt biológiai tényezők ezen első listájának összeállításakor a genetikailag módosított mikroorganizmusok nem kerültek figyelembevételre.

2. A besorolt tényezők listája az említett tényezők egészséges munkavállalóra gyakorolt hatásán alapul. Nincsenek külön figyelembe véve az olyan személyekre gyakorolt sajátos hatások, akiknek érzékenységét egy vagy több egyéb ok befolyásolhatja, mint pl. előzetes betegség, gyógyszer alkalmazása, veszélyeztetett immunitás, terhesség vagy szoptatás.

Az ilyen munkavállalók többletkockázatát a jogszabály által előírt kockázat értékelés részeként kell tekintetbe venni. Egyes ipari eljárások, egyes laboratóriumi munkák vagy olyan állatokkal végzett munkák esetében, amelyek során ténylegesen vagy potenciálisan fennáll a 3. vagy 4. csoportba tartozó biológiai tényezők expozíciójának a veszélye, minden technikai óvintézkedésnek meg kell felelnie a rendeletben előírtaknak.

3. A 2-4. csoportba nem sorolt biológiai tényezők nincsenek automatikusan az 1. csoportba sorolva. Az olyan tényezők esetében, amelyeknél egynél több fajról ismeretes, hogy kórokozó az ember számára, a lista azon fajokat foglalja magában, amelyekről ismeretes, hogy a leggyakrabban okoznak betegségeket, valamint egy általánosabb utalást arra a tényre, hogy ugyanazon nemzetséghez tartozó egyéb fajok is betegséget okozhatnak. Ha egy teljes nemzetség szerepel a biológiai tényezők besorolási listáján, ez úgy értendő, hogy a nem kórokozónak ismert fajok és törzsek ki vannak zárva.

4. Ha valamelyik törzs gyengített vagy elvesztette virulensnek ismert génjeit, akkor az anyatörzs besorolásához szükséges tartalom nem szükségképpen alkalmazandó, a megfelelő munkahelyi kockázat értékeléstől függően. Például amikor egy ilyen törzs kórmegelőző vagy gyógyászati célú termékként vagy annak részeként kerül alkalmazásra.

5. Jelen lista összeállításához használt, besorolt tényezők nómenklatúrája összhangban van a legújabb nemzetközi rendszertani megállapodásokkal és a lista elkészítésének időpontjában fennálló megnevezésekkel.

6. A besorolt tényezők listája a lista összeállításának időpontjában fennálló tudományos álláspontot tükrözi. A listát korszerűsíteni kell, mihelyt már nem tükrözi a tudomány legújabb álláspontját.

7. Minden olyan vírus, amelyet emberben elkülönítettek, és amelyet a jelen melléklet még nem vett figyelembe és nem sorolt be, minimálisan a 2. csoportba kerüljön besorolásra, kivéve ha bizonyítható, hogy azok emberben nem okoznak betegséget.

8. Egyes harmadik csoportba sorolt biológiai tényezők, amelyeket a mellékelt listában két csillag (**) jelöl, korlátozott fertőzésveszélyt jelenthetnek a munkavállalókra, mert általában belégzéssel nem fertőznek.

9. A paraziták besorolásának megfelelő elkülönítési követelményei kizárólag a parazita életciklusának azon szakaszára vonatkoznak, amelyben a munkahelyen tartózkodó emberekre fertőzési veszélyt jelentenek.

10. A lista azon esetekben, amelyekben a biológiai tényezők allergizáló vagy mérgező hatást válthatnak ki, külön jelzi azt, ha hatékony oltóanyag áll rendelkezésre, vagy ha célszerű a veszélyeztetett személyek listáját tíz évnél tovább megőrizni.

Az alábbi táblázatok "Megjegyzés" oszlopában az előbbiekben említettek jelzése az alábbi betűkkel történik:

A: Allergizáló hatás lehetséges.

D: Az ezen biológiai tényező veszélyének kitett munkavállalók listáját az utolsó ismert veszélyeztetettség időpontjától számított tíz évnél tovább meg kell őrizni. T: Toxintermelés. V: Hatékony oltóanyag áll rendelkezésre.

BAKTÉRIUMOK ÉS HASONLÓ ORGANIZMUSOK

A listában szereplő biológiai tényezők esetében az "spp. " megjelölés olyan egyéb fajokra utal, amelyek emberi kórokozóként ismeretesek.

VÍRUSOK*

PARAZITÁK

GOMBÁK

13. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[5. számú melléklet a 61/1999. (XII. 1.) EüM rendelethez]

Elkülönítés az ipari folyamatok számára

A 2., 3. és 4. csoportba tartozó biológiai tényezők esetén a kockázatok értékelése alapján kell kiválasztani és kombinálni a különböző kategóriák alábbi védelmi követelményeit.

14. számú melléklet a 18/2007. (V. 10.) SZMM rendelethez

[1. számú melléklet a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelethez]

Az 1. és 2. kategóriába sorolt R 45, illetőleg R 49 számú mondattal jellemzett rákkeltők listája

Az oszlopok fejléceinek magyarázata

Anyagok: A név ugyanaz, mint amit a hatályos jogszabályok alapján használtak az anyag megjelölésére. Amennyiben lehetőség volt rá, a veszélyes anyagok az Einecs- (European Inventory of Existing Commercial Chemical Substances = kereskedelmi forgalomban levő vegyi anyagok európai leltára) vagy Elincs- (European List of Notified Chemical Substances = nyilvántartott vegyi anyagok európai listája) nevükön szerepelnek. Az egyik említett listán sem található anyagok valamilyen nemzetközileg elismert kémiai nevet (pl. ISO, IUPAC) kaptak. Egyes esetekben fel van tüntetve további közönséges neve is anyagnak.

Indexszám: Az indexszám megegyezik azzal az azonosítási kóddal, amit az anyag a 67/548 (EGK) számú irányelv I Függelékében kapott. A Kiegészítésben e szám szerint vannak sorrendbe állítva az anyagok.

EU-szám: A kereskedelmi forgalomban levő vegyi anyagok európai leltárában (Einecs) szereplő összes anyagnak van egy azonosítási kódszáma. A számozás a 200-001-8-as számmal kezdődik.

A 67/548 (EGK) irányelv alapján nyilvántartott összes anyag kap egy azonosítási kódszámot, melyet a nyilvántartott vegyi anyagok európai listájában (Elincs) tesznek közzé. A számozás a 400-010-9-es számmal kezdődik.

CAS-szám: A Chemical Abstracts Service (CAS) által adott azonosítási szám.

Megjegyzések: A megjegyzések teljes szövegét az Európai Unióban osztályozott veszélyes anyagok jegyzékéről szóló külön jogszabályban található általános tájékoztató tartalmazza.

1. kategória

2. kategória