104/1998. (V. 22.) Korm. rendelet

a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási igénybejelentéséhez kapcsolódó megvalósíthatósági tanulmány tartalmáról és értékelésének rendjéről[1]

A helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló, többször módosított 1992. évi LXXXIX. törvény 22. §-ának c) pontjában foglalt felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. § (1) A rendelet hatálya a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatással megvalósuló beruházásaira terjed ki.

(2) E rendelet alkalmazásában

a) megvalósíthatósági tanulmány: a rendelet hatálya alá tartozó beruházási támogatási döntésekhez, illetve a döntés előkészítéséhez szükséges szakmai, műszaki, pénzügyi, üzemeltetési és gazdaságossági szempontok együttes feltárását és értékelését tartalmazó komplex, a megoldások egészére vagy részleteire vonatkozó változatok bemutatása;

b) szakmai értékelés: a megvalósíthatósági tanulmány megítélésére irányuló eljárás és döntés, amelynek célja, hogy a központi támogatás - az építés és az üzemeltetés együttes vizsgálata alapján - az összességében legelőnyösebb megoldás megvalósítását szolgálja.

c)[2] hozzátartozó: a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó.

(3) A megvalósíthatósági tanulmány megrendelője a helyi önkormányzat.

(4) A megvalósíthatósági tanulmányt szakirányú - kamarai tagsággal rendelkező, illetve hatályos névjegyzékben szereplő - tervező, szakértő vagy ilyen személyt alkalmazó szervezet készítheti.

(5)[3] A szakmai értékelésben az e rendeletben meghatározott szakmai bizottságok szavazati joggal rendelkező elnökeként vagy tagjaként nem vehet részt az a személy, akitől nem várható el a megvalósíthatósági tanulmány tárgyilagos megítélése, továbbá akinek vagy hozzátartozójának joga vagy jogos érdeke kapcsolatba hozható a beruházás megvalósításával.

(6)[4] A szakmai bizottság szavazati joggal rendelkező elnöke és tagja haladéktalanul, de legkésőbb a kizárási ok felmerülésétől számított három munkanapon belül köteles bejelenti, ha vele szemben az (5) bekezdésben meghatározott kizárási ok merült fel. A kizárási okot a megvalósíthatósági tanulmányt megrendelő helyi önkormányzat is bejelentheti. A szakmai bizottság összetételét meghatározó szerv vagy személy hivatalból köteles az (5) bekezdésben meghatározott kizárási okot vizsgálni.

(7)[5] A kizárásról a szakmai bizottság összetételét meghatározó szerv vagy személy a kizárási okról való tudomásszerzésétől számított öt munkanapon belül dönt, és ezzel egyidejűleg a kizárási ok fennállása esetén új szakmai bizottsági elnököt vagy tagot jelöl.

(8)[6] Ha a szakmai értékelésben az (5) bekezdésben meghatározott kizárt személy vesz részt, vagy a szakmai bizottság nem volt határozatképes, vagy nem volt meg a döntéshez az e rendeletben meghatározott szükséges szavazati arány, a szakmai értékelést újra le kell folytatni.

A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY TARTALMA

2. § (1)[7] A megvalósíthatósági tanulmány általános és az egyes ágazatokra vonatkozó részletes követelményeit az 1-8. számú mellékletek tartalmazzák.

(2) Ha a tervezett beruházás építtetője jogerős, érvényes építési, illetve vízjogi létesítési engedéllyel rendelkezik, azt a beruházás egy változatának kell tekinteni, amelyre a mellékletben foglaltak szerinti vizsgálatokat el kell végezni. Emellett a megvalósíthatósági tanulmány további változatokat vagy részváltozatokat tartalmaz.

(3)[8] Az egyes változatok gazdaságossági összehasonlításának alapja a beruházási költség és a létesítmény éves üzemeltetési költsége, amelyben a létesítmény rendeltetésszerű használatának és a rendeltetésszerű használhatóság és állagmegóvás biztosítása érdekében szükséges karbantartási - felújításnak nem minősülő - feladatoknak a költségét kell figyelembe venni. A gazdaságossági számítás a készítés éve szerinti áron, a várható költségek figyelembevételével történik. A gazdaságossági számításnál nem alkalmazható a céltámogatási igénybejelentéshez tartozó fajlagos költségen alapuló számítás.

(4) A megvalósíthatósági tanulmány 7. számú melléklet szerinti összefoglaló, elemző része tartalmazza az összességében legelőnyösebb változatra vonatkozó állásfoglalást.

(5)[9] A megvalósíthatósági tanulmány az elkészítésétől számított négy évig érvényes, ha a tervezett műszaki tartalom nem változik.

A MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY ÉRTÉKELÉSE

Címzett támogatás

3. § (1) Címzett támogatás igénylése esetén a megvalósíthatósági tanulmány a beruházási koncepció részét képezi, amelynek az értékelését - a (7)-(11) bekezdésben foglaltak kivételével - az ágazati minisztérium által létrehozott eseti szakmai bizottság végzi.

(2)[10] A szakmai bizottság tagjai az ágazati minisztérium képviselői, az ágazati miniszter által felkért szakértők és az Országos Területfejlesztési Hivatal (a továbbiakban: OTH) képviselője.

(3)[11] A szakmai bizottság elnökét és tagjait az ágazati miniszter kéri fel.

(4) A bizottság határozatképes, ha tagjainak fele, de legalább három tag jelen van.

(5) A szakmai bizottság az összességében legelőnyösebb változat kiválasztásáról egyszerű szótöbbséggel határoz. Szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(6)[12] A szakmai bizottság döntését jegyzőkönyvbe kell foglalni. A jegyzőkönyv - az előzetes támogatásra vonatkozó kormánydöntést követően - nyilvános.

(7)[13] A kórházberuházások esetén a megvalósíthatósági tanulmány értékelését - az egészségügyi intézmény helyszíni megismerését követően - az Egészségügyi Minisztérium és az OTH szakértői végzik a beruházás helye szerint illetékes regionális fejlesztési tanácsnak a regionális egészségügyi tanáccsal egyeztetett javaslatai figyelembevételével.

(8) A vízgazdálkodási ágazatban a megvalósíthatósági tanulmány értékelését az illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács szakmai bizottsága látja el. Amennyiben a Területi Vízgazdálkodási Tanács illetékességi területe több megyére terjed ki, megyénként és a fővárosban kell a szakmai bizottságot létrehozni.

(9)[14] A szakmai bizottság tagjai: az illetékes Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége, a Környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség (a továbbiakban: Felügyelőség), az ÁNTSZ, a megyei területfejlesztési tanács (a fővárosban: a Fővárosi Közgyűlés), a Mérnöki Kamara és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal területi szerve (a továbbiakban: az MgSzH területi szerve) egy-egy képviselője.

(10) Ha a beruházás védett természetvédelmi területet érint, akkor a bizottság kiegészül a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának képviselőjével.

(11)[15] A szakmai bizottság elnöke a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége képviselője. A szakmai bizottság elnökét és tagjait a Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke kéri fel.

Céltámogatás

4. § (1)[16] Céltámogatás igénylése esetén a megvalósíthatósági tanulmányt egészségügyi gép-műszerbeszerzés esetén a beruházás helye szerint illetékes Regionális Egészségügyi Tanácshoz, a vízgazdálkodási ágazatban a Területi Vízgazdálkodási Tanácshoz kell benyújtani öt példányban.

(2)[17] A megvalósíthatósági tanulmány benyújtásának határideje március 1., június 1., szeptember 1. és december 1.

(3)[18] A megvalósíthatósági tanulmányértékelést szakmai bizottság látja el.

(4) A bizottság állandó és meghívott tagokból áll.

(5) Ha a beruházás védett természetvédelmi területet érint, akkor a bizottság kiegészül a területileg illetékes Nemzeti Park Igazgatóságának képviselőjével.

(6) A szakmai bizottság ülésére meg kell hívni az érintett önkormányzat képviselőjét, meghívható a megvalósíthatósági tanulmány készítője, az érintett területen beruházási és üzemeltetési kérdésekben jártas szakértő, valamint egyéb szakmai, társadalmi és civil szervezet képviselője.

(7) Szavazati joggal a szakmai bizottság állandó tagjai rendelkeznek. A szakmai bizottság határozatképes, ha az állandó tagok több mint fele, de legalább három tag jelen van.

(8) A szakmai bizottság az összességében legelőnyösebb változat kiválasztásáról egyszerű szótöbbséggel határoz, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt.

(9) A szakmai bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

(10)[19] A szakmai bizottság a benyújtott megvalósíthatósági tanulmányokról a benyújtás határidejétől számított 30 napon belül határoz.

(11) A szakmai bizottság az általa kiválasztott változatot a megvalósíthatósági tanulmány 7. számú mellékletén hitelesíti.

(12) Nem bírálható el a megvalósíthatósági tanulmány, ha nem tartalmazza a 2. §-ban foglaltakat, valamint ha a változatok megalapozatlan feltételezésen, a számítások nem valós értékeken alapulnak.

(13) A szakmai bizottság döntéséről jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyv nyilvános. A szakmai bizottság 8 napon belül írásban tájékoztatja döntéséről az érintett önkormányzatot.

(14)[20] A szakmai bizottság elnökének, illetve megbízottjának aláírásával adható ki az önkormányzat kérésére - a vízjogi létesítési, illetve építési engedély, valamint egészségügyi gép-műszer beszerzésnél a beruházási adatlap létesítményjegyzéke alapján - a céltámogatási igénybejelentéshez szükséges igazolás. Az igazoláshoz mellékelni kell a megvalósíthatósági tanulmány három példányát. A megvalósíthatósági tanulmány érvényességi ideje alatt az igazolást ismételten meg kell kérni, melyhez az önkormányzatnak csatolnia kell a vízjogi létesítési, illetve építési engedélyt, valamint egészségügyi gép-műszer beszerzésnél a beruházási adatlap létesítményjegyzékét a tervezett beruházásnak a szakmai bizottság legkedvezőbb döntésével való azonosítás céljából. A helyi önkormányzat megőrzi a beruházás üzembe helyezéséig az igazoláshoz tartozó megvalósíthatósági tanulmányt.

(15)[21]

(16)[22]

(17)[23]

(18)[24]

(19)[25]

(20)[26]

(21)[27]

(22)[28]

(23)[29]

(24)[30]

(25)[31]

(26)[32]

4/A. §[33] (1) Az egészségügyi ágazatban a megvalósíthatósági tanulmány értékelését az illetékes Regionális Egészségügyi Tanács szakmai bizottsága látja el.

(2)[34] A szakmai bizottság állandó tagjai: a regionális fejlesztési tanács 1 képviselője, a megyei területfejlesztési tanácsok (a fővárosban: a Fővárosi Közgyűlés) 1-1 képviselője, a regionális egészségügyi tanács 1 képviselője, az ÁNTSZ megyei intézeteinek 1-1 képviselője, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár 3 képviselője, a Magyar Orvosi Kamara megyei szervezeteinek 1-1 képviselője.

(3) A szakmai bizottság elnöke a Regionális Egészségügyi Tanács képviselője.

(4) A szakmai bizottság elnökét és az állandó tagokat a Regionális Egészségügyi Tanács elnöke, a 4. § (6) bekezdés szerint meghívott tagokat a szakmai bizottság elnöke kéri fel.

(5) A vízgazdálkodási ágazatban a megvalósíthatósági tanulmány értékelését az illetékes Területi Vízgazdálkodási Tanács szakmai bizottsága látja el.

(6)[35] A szakmai bizottság állandó tagjai: a működési terület szerinti vízügyi igazgatóság, a Nemzeti Környezetügyi Intézet illetékes területi kirendeltsége, valamint környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség, a megyei területfejlesztési tanácsok (a fővárosban: a Fővárosi Közgyűlés) 1-1 képviselője, az ÁNTSZ megyei intézeteinek 1-1 képviselője, a Magyar Mérnöki Kamara megyei szervezeteinek 1-1 képviselője és az MgSzH területi szerveinek 1-1 képviselője.

(7)[36] A szakmai bizottság elnöke a Nemzeti Környezetügyi Intézet területi kirendeltsége képviselője.

(8) A szakmai bizottság elnökét és az állandó tagokat a Területi Vízgazdálkodási Tanács elnöke, a (6) bekezdés szerint meghívott tagokat a szakmai bizottság elnöke kéri fel.

4/B. §[37] Az e rendelet szerint a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatokat a Veszprém Megyei Népegészségügyi Szakigazgatási Szerv Fejér, Komárom-Esztergom és Veszprém megyére kiterjedő illetékességgel látja el.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

5. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 3. napon lép hatályba.

(2)[38]

(3)[39]

(4)[40]

(5)[41]

(6)[42]

Horn Gyula s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelethez

A megvalósíthatósági tanulmány általános tartalmi követelményei

1. A megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza, hogy a központi támogatási igénnyel összefüggésben tervezett beruházás, az arra irányuló megoldás

a) szakmai, műszaki és pénzügyi szempontból megvalósítható,

b) gazdaságos,

c) az adott fejlesztéssel összefüggő megoldási lehetőségekre figyelemmel tartalmazza a beruházási cél megvalósulásának, az igények kielégítésének legelőnyösebb módját,

d) az érintett önkormányzat, illetve a lakosság elviselhető anyagi teherviselését nem haladja meg, és ezzel összefüggésben az üzemeltetés feltételei is folyamatosan biztosíthatóak.

2. A megvalósíthatósági tanulmány elemzi a beruházás szakmai indokoltságát, az ellátandó feladat, a vonzáskörzet ellátottainak száma, a meglévő állapot, az igények várható alakulása, területi eloszlása, a beruházással elérni kívánt ellátottsági szint alapján.

3. A műszaki szempontok vizsgálata kitér a meglévő, illetve a megszüntetendő építmények állagának, az alkalmazott technológiák, berendezések műszaki színvonalának bemutatására, a bővítési lehetőségekre, valamint az új építmény építésére, a tulajdoni viszonyok, a tervezett anyagok, technológiák, a környezeti hatások elemzésére, a területfejlesztési koncepcióba, a területfejlesztési programba és területrendezési tervbe, az önkormányzat hatályos rendezési tervébe, valamint az egyéb fejlesztési koncepciókhoz történő illeszkedésre, a beruházás társulással történő megvalósítására.

4. A beruházás gazdaságosságának vizsgálatakor a megvalósíthatósági tanulmány bemutatja és elemzi a becsült beruházási költségeket, kitér a járulékos költségekre, a beruházási költségek évenkénti alakulására és a beszerzési lehetőségek vizsgálatára.

5. A beruházás forrás-összetételének vizsgálatakor a megvalósíthatósági tanulmány ágazati jellemzőknek megfelelően tartalmazza

a) az önkormányzati saját forrást,

b) az elkülönített állami pénzalapok és az egyéb állami támogatások tervezett igénybevételét,

c) a lakossági források, a fejlesztési hozzájárulások, egyéb források (hitel, kötvény, alapítványi támogatás stb.) tervezett igénybevételét.

6. A megvalósíthatósági tanulmány elemzést ad az egyes források elmaradásának kezelésére, valamint a hitelfelvétel, kötvénykibocsátás megalapozottságának bemutatására.[43]

7. Az üzemeltetés feltételeinek vizsgálata - az ágazati jellemzők figyelembevételével - kiterjed az üzemeltetés, illetve a közszolgáltatás jogi, intézményi kereteire, a jelenlegi és a beruházás üzembe helyezése után várható üzemeltetési költségekre.

8. Az üzemeltetési költségek összehasonlíthatósága érdekében az ágazatokra jellemző fajlagos mutatókat kell ismertetni. Be kell mutatni a különböző kihasználtsághoz tartozó fajlagos üzemeltetési költségeket, a főbb költségösszetevők arányát, valamint - szolgáltatás esetén - a díjszint, a díjszerkezet és a lakosságot érintő terhek változásának várható alakulását.

2. számú melléklet a 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelethez

A megvalósíthatósági tanulmány vízgazdálkodásra vonatkozó részletes követelményei

A) A megvalósíthatósági tanulmány műszaki tartalma

1. A megvalósíthatósági tanulmányhoz csatolni kell az elvi vízjogi engedélyt, és az elvi vízjogi engedélyes változatokhoz tartozó dokumentációt. A határozatban megfogalmazott továbbtervezésre alkalmasnak minősített változatok jelentik a megvalósíthatósági tanulmány műszaki változatait.

2. A megvalósíthatósági tanulmány műszaki munkarésze tartalmazza:

a) a meglévő - a beruházás céljával összefüggő - állapot bemutatását, a beruházás indokait, a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és -tisztítási Megvalósítási Programmal összefüggő szennyvízelvezetési agglomerációk lehatárolásáról szóló 26/2002. (II. 27.) Korm. rendeletben, és a közműves szennyvízelvezető és -tisztító művel gazdaságosan el nem látható területekre vonatkozó Egyedi Szennyvízkezelés Nemzeti Megvalósítási Programjáról szóló 174/2003. (X. 28.) Korm. rendeletben előírt környezetvédelmi és gazdaságossági vizsgálatokkal együtt;[44]

b) az ivóvíz és a keletkező (közcsatornába vezetett) szennyvíz mennyiségét és minőségét, az ellátandó lakosok számát, a szennyvíz-beruházással érintett lakosegyenértéket (LE), figyelemmel a tervezett ipari fejlesztésekre, egy főre jutó vízfogyasztás előrejelzésére, bemutatva az igényeket alakító tényezőket pl. a szolgáltatási díjváltozások becsülhető hatását;[45]

c) a korábban megvalósult és működő vízgazdálkodási létesítményekkel, víziközművekkel összefüggő, az esetleges csatlakozással, annak lehetőségével kapcsolatos körülmények ismertetését (fejlesztések összehangolása, a korábbi és a tervezett létesítmények közös vagy eltérő üzemeltetése stb.);

d) közös beruházás, illetve meglévő vízilétesítményhez csatlakozás esetén a létesítmények tulajdonjogával, közös használatával, üzemeltetésével kapcsolatos kölcsönös jogokat és kötelezettségeket tartalmazó előzetes megállapodásokat, a meglévő vízilétesítmény fontosabb műszaki jellemzőinek a tervezett beruházással összefüggő bemutatását;

e) a tervezett műszaki megoldással, megoldásokkal kapcsolatos külön jogszabályokban meghatározott védőterület (védőidom) kialakíthatóságára vonatkozó lehetőségek és megoldások általános ismertetését, ideértve az egyéb védőtávolságokkal, közműcsatlakozási lehetőségekkel összefüggő körülmények vizsgálatát és ismertetését, azoknak a beruházáshoz viszonyított várható költségvonzatait (pl. ingatlanok megvásárlása, kisajátítás, művelési, használati korlátozás);

f) a környezeti hatások értékelését és a környezeti követelmények érvényesülését, ideértve a pozitív és negatív hatásokat, a vízgazdálkodási cél és a műszaki megoldás megvalósíthatósága szempontjából jelentős egyéb körülményeket (környezetbe illeszkedés, esztétikai feltételek, környezeti hatások stb.), továbbá a beruházás természetvédelmi hatásainak a bemutatását, illetve a beruházás helyének természetvédelmi oltalmára vonatkozó adatokat;

g) az üzemeltetéssel összefüggően várható olyan szempontok vizsgálatát mint a szolgáltatások általános jellemzése, színvonala (az egyedi megoldások, közműpótlók jelentősége, az intézményi, szervezeti feltételek);

h) a vízgazdálkodási cél megvalósításával érintett térség átnézeti helyszínrajzát (1:10 000-1:25 000 méretarányban);

i) részletes helyszínrajzot (1:1000 és 1:4000 méretarányban), amely feltünteti a tervezett vízilétesítmények - vízgazdálkodási szempontból érintett - hatásterületét és határát, az ezen belül elhelyezkedő vízilétesítményeket, vizeket, a megvalósítás szempontjából érintett létesítményeket, a tervezett vízimunka vagy vízilétesítmény helyét és elrendezését, a tervezett vízilétesítményeknek a településrendezési tervbe történő beilleszkedését (pl. bel- és külterület, nyomvonalas létesítmények feltüntetésével);

j) a megvalósíthatóság szempontjából szükséges előzetes technológiai méretezéseket, a tervezett újfajta technológiák, műszaki megoldások, termékek alkalmazásával kapcsolatos - külön jogszabályban meghatározott - engedélyeit;

k) a tervezett beruházás üzembe helyezhetőségét.

B) A megvalósíthatósági tanulmány gazdasági-pénzügyi elemzése tartalmazza:

a) a beruházás pénzügyi megalapozottságát igazoló számításokat és a szükséges pénzügyi forrásokat;

b) több önkormányzat koordinációjában megvalósuló beruházás esetén, a felek közti szándéknyilatkozatot;

c) meglévő műhöz történő csatlakozással megvalósuló beruházás esetén az alapmű tulajdonosának és üzemeltetőjének befogadónyilatkozatát, a csatlakozás feltételeiről szóló mindennemű szándéknyilatkozatot, figyelemmel a külön jogszabályban és a csatlakozással összefüggésben meghatározott egyéb kölcsönös jogokra és kötelezettségekre [72/1996. (V. 22.) Korm. rendelet ];

d) a jelenlegi helyzet bemutatását, a szolgáltató és az önkormányzat jelenlegi pénzügyi kondícióinak ismertetését;

e) a beruházási költségek bemutatását és elemzését, nevezetesen a beruházási költségek nagyságát (a járulékos költségekkel együtt), a beruházás megvalósításának tervezett időtartamát, a beruházási költségek alakulását évenként, a beszerzési lehetőségek, alternatívák vizsgálatát;

f) a beruházás tervezett forrásait (településenkénti bontásban, önkormányzati saját forrás, szolgáltató forrása, víziközmű társulat szervezése és társulati hitel felvétele, egyéb lakossági források, címzett vagy céltámogatás, Vízügyi Alap, Központi Környezetvédelmi Alap, egyéb állami támogatás, egyéb forrás);

g) a település beruházásfinanszírozási stratégiájának bemutatását, azon belül a tervezett saját forrás fedezetét (önkormányzati költségvetés, helyi adó, felemelt közműdíjak stb.), az egyéb források elnyerésének esélyeit, az esetleges forráshiány kezelési módját;

h) az üzemelési költségek évenkénti alakulását az alkalmazott technológia függvényében. (Az egyes költségek tervezésénél a leendő üzemeltető állásfoglalását kell mértékadónak tekinteni.);

i) a fejlesztéshez kapcsolódó díjemelés alakulását;

j) az üzemelés egy évére eső fajlagos költségének számítását:

az F=(B+Ü):k mutatót, ahol

F: a fejlesztésnek az üzemelés egy évére eső fajlagos összes költsége,

B: az összes beruházási költség (a járulékos költségekkel együtt) a megvalósíthatósági tanulmány bírálatra adása évének árain,

Ü: az összes várható üzemelési költség a megvalósíthatósági tanulmány bírálatra adása évének árain,

k: a mű várható élettartama (a próbaüzem ideje nélkül).

C) A címzett támogatási körbe tartozó beruházásokra a megvalósíthatósági tanulmány továbbá tartalmazza még:

Vízellátás, vízminőség javítás feladatnál

a) a vízhasznosítás, vízellátás fejlesztésének részletezését és várható eredményét;

b) a szükséges víz mennyiségi és minőségi adatait (átlagos és szélső értékek);

c) az ellátandó egységek részletezését;

d) a vízbeszerzés lehetőségeit és választott módját;

e) a vízkivétel időszakát és ütemét;

f) a víztisztítás tervezett módját;

g) a felszín alatti vízkészlet tervezett igénybevétele esetén a külön jogszabály szerint szükséges egyéb adatokat;

h) a helyszínrajzon a tervezett létesítményt, megjelölve a vízbeszerzési helyet és művet, a vízhasznosítási helyet, a víztisztító művet, víztárolót, vízszállító nyomvonalakat stb.;

i) az ivóvízbázis-védelem helyzetét.

Belterületi vízrendezési feladatnál

a) a kitűzött célok elérésének változatait, az ehhez tartozó műszaki leírásokat és helyszínrajzokat,

b) a beruházással érintett terület vízkár-veszélyeztetettségének ismertetését (domborzati és talajadottságok, talajviszonyok, a beépítettség mértéke, a védett értékek, a vízrendezettségi állapot, a meglévő művek és azok állapota, a befogadói viszonyok),

c) tájékoztatást az előfordult helyi vízkáreseményekről, azok okáról, az okozott károk nagyságáról,

d) a település(ek) teljes belterületének nagyságát (hektár), a beruházással érintett településrész(ek) területét (hektár), a település(ek) lakosainak számát, és a beruházással érintett településrész(ek) lakosainak számát,

e) a részletes helyszínrajzon a beruházással érintett terület lehatárolását, a tervezett létesítményeket, a terület vizeit befogadó vízfolyást, belvízcsatornát,

f) a becsült költséget, az ezt igazoló költségszámítással,

g) a megvalósítás pénzügyi ütemezését, a vállalt saját forrás összegét,

h) a tájvédelem, az ökológiai hatások elemzését.

D) A céltámogatási körbe tartozó (szennyvízelvezetés és -tisztítás) beruházásoknál a megvalósíthatósági tanulmány tartalmazza:

a) a tervezett rákötések számát (több lehetőség tervezésével), a rákötést elősegítő intézkedéseket;

b) az ipari előkezelési program alakulásának vizsgálatát. (Az érintett önkormányzat hatósági intézkedéseinek bemutatása, melyek biztosítják, hogy az ipari előtisztítók szennyvíz minősége nem haladja meg a csatornabírságra vonatkozó rendeletben meghatározott határértékeket.) Vizsgálni kell az ipari és kommunális szennyvíz együttes tisztításának célszerűségét, illetve - ezzel összhangban - az ipari előtisztító létesítésének szükségességét, az egyéb befolyásoló tényezőket (finanszírozhatóság, üzemeltethetőség, gazdaságosság, ütemezhetőség stb.);

c) a szennyvízelvezetés, -tisztítás fejlesztésének részletezését és várható eredményét;

d) A keletkező szennyvizek várható mennyiségi és minőségi adatait a település tényleges vízfelhasználásának figyelembevételével kell meghatározni (átlagos és szélső értékek);[46]

e) a szennyvíz kezelésének, elhelyezésének lehetőségeit, módját, a befogadó megjelölését;

f) a szennyvíztisztítás részletezett megoldását (tisztítási technológia, kapacitás, ütemezés);

g) a részletes helyszínrajzon a szennyvízelvezetési nyomvonalakat, a szennyvíztisztító helyét, általános elrendezését, a szennyvíz befogadóját, a bevezetés módját és helyét stb.;

h) ha a keletkező szennyvíz terhelése nem éri el a napi 5000 lakosegyenértéket, vizsgálni kell a természetes szennyvíztisztítási eljárások fő tisztítási elemként vagy utótisztítóként való alkalmazhatóságát (pl. gyökérzónás, faültetvényes stb.)[47]

i) az iszapelhelyezés irányelveit, a szennyvíziszap kezelés, elhelyezés (hasznosítás) lehetőségeit és módját.

3. számú melléklet a 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelethez

A megvalósíthatósági tanulmány egészségügyi ellátásra vonatkozó részletes követelményei

A) Címzett támogatással megvalósuló kórház-rekonstrukciók megvalósíthatósági tanulmányának tartalma

Az orvosszakmai programban olyan rekonstrukciós vagy fejlesztési (a továbbiakban: beruházási) feladat fogalmazható meg, amely illeszkedik az egészségügy korszerűsítésének programjához, és megvalósítja a működés racionalizálását.

Az orvosszakmai programnak tartalmaznia kell az alábbiakat:

a) A kórház telephelyein található épületek műszaki állapotának rövid - helyszínrajzzal mellékelt - bemutatását, továbbá utalni kell arra, hogy a beruházási feladatok között a fenntartó és az intézmény milyen prioritási sorrendet tart helyesnek.

b) Az a) pont szerinti prioritási sorrend éléről az elsőként megvalósítandó, legszükségesebb beruházási program esetében a szakmai programnak rövid helyzetleírást kell tartalmaznia az alábbiakról:

- területi ellátási kötelezettség, ellátandó lakosságszám szakmánkénti bontásban,

- az ellátandó területen élők morbiditási és mortalitási mutatói,

- a tízezer lakosra jutó kórházi ágyszám, az orvosok, a szakorvosok és az egészségügyi szakdolgozók létszáma, szakmánkénti bontásban (beleértve a nem közalkalmazotti létszámot is),

- ágykihasználási mutató, az átlagos ápolási idő, szakmánkénti bontásban,

- szakambulanciák/szakrendelések napi esetszáma, az egy esetre jutó átlagos ellátási idő (szakmánkénti bontásban),

- a kórházi ágystruktúra leírása a finanszírozás minősítése szerint (aktív/krónikus ápolás),

- műtőrekonstrukció esetén az éves műtéti szám, az érintett szakma vonatkozásában a tíz leggyakoribb műtét számszerű felsorolásával,

- a kórházi osztályok bázisteljesítményének adatai (súlyszám, illetve ápolási nap),

- a kórházi osztályok, szakambulanciák/szakrendelések teljesítményadatai a tervezett rekonstrukciót megelőző időszakban (6 hónapos átlagok),

- az intézmény meglévő diagnosztikai egységeinek teljesítményadatai,

- a legközelebbi ellátóhelyek megjelölése km-távolsággal és ellátókapacitással.

A beruházás szükségességének és időszerűségének indoklásaként valamennyi megvalósíthatósági lehetőség esetén be kell mutatni a beruházásnak az ellátási igényekre gyakorolt hatását, főbb szakmai mutatóit, kapacitásadatait.

A beruházáshoz kapcsolódóan beszerzendő gép-műszereket, első fogyóeszközök becsült költségét egy összegben, illetőleg a meglévő orvosi műszerparkból továbbra is használható műszereket osztályonként be kell mutatni.

A beruházások gazdasági-műszaki megalapozottságához be kell mutatni:

A beruházással érintett építmények, a kapcsolódó infrastruktúra és a gép-műszer állomány jelenlegi állapotát. Mindemellett a különböző megvalósítási lehetőségek esetén szükséges jelezni, hogy a beruházás mely esetben jelent új létesítmény építését, illetőleg meglévő létesítmény rekonstrukcióját, indokolva a különböző megvalósítási lehetőségek előnyeit és hátrányait. Új létesítmény építése esetén indokolni szükséges, hogy a feladat az intézmény meglévő létesítményeinek rekonstrukciójával miért nem valósítható meg.

A beruházással érintett feladatoknál - minden megvalósítási lehetőség esetében - osztályonként szövegesen fel kell sorolni a kialakítani kívánt helyiségeket, valamennyi mellett feltüntetve azok alapterületét.

Az előző pontban foglaltaknak megfelelően felsorolt helyiségeket - a szintenkénti tagozódásnak megfelelően -, a program készítője által tetszőlegesen kiválasztott méretarányos elhelyezési alaprajzon kell bemutatni. Amennyiben szükséges, az elrendezési alaprajzhoz szöveges magyarázat is mellékelhető.

A programnak tartalmaznia kell, hogy a beruházás során felmerül-e az infrastrukturális jellegű technológiai berendezések telepítésének igénye (például központi orvosi gázellátás, klímarendszer, veszélyes hulladékégető). Ezen túlmenően új létesítmény esetén be kell mutatni a közműhálózatra történő csatlakozás lehetőségét, meglévő épület rekonstrukciója esetén pedig jelezni kell, hogy milyen mértékben van szükség a közművek rekonstrukciójára.

A beruházás valamennyi megvalósíthatósági lehetősége esetében be kell mutatni:

A bruttó és a hasznos alapterületre vonatkozó adatokat, továbbá ezen adatokra az 1 m2-re eső fajlagos költségmutatót * (ÁFA-val növelt áron, az építés-szerelésre vonatkozóan, tehát a gép-műszer beszerzés és első készletbeszerzés költsége nélkül).

Az orvosi gép-műszerek ÁFA-val növelt beszerzési árát. A beruházás teljes - a megvalósítás időszakára prognosztizált - költségelőirányzatát (mely az előző pontokban felsoroltakon túlmenően külön-külön tartalmazza a tervezés, bonyolítás, az első készletbeszerzés árát is). A működési költségeket illetően az egyes megvalósíthatósági lehetőségek esetében a programnak tartalmaznia kell, hogy a beruházás előtt, és a fejlesztést, illetve rekonstrukciót követően:

a) hogyan változik a beruházással érintett terület munkaerő szükséglete és a bérköltség szakmánkénti bontásban, továbbá

b) be kell mutatni az alapterület (kubatúra) növelésének, a gép-műszer állomány bővítésének, valamint az infrastrukturális jellegű berendezések telepítésének a közüzemi díjak alakulására gyakorolt hatását,

c) jelezni kell, hogy a beruházással érintett feladatok esetében az intézmény rendelkezik-e kapacitáslekötési megállapodással vagy finanszírozási szerződéssel.

A megvalósíthatósági tanulmányhoz csatolni szükséges:

- a szakmailag illetékes országos intézet, illetve szakmai kollégium állásfoglalását, véleményét,

- a program megvalósítási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szerve, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatal kistérségi népegészségügyi intézete szakvéleményét, a Megyei Egyeztető Fórum támogatásának igazolását,[48]

- ha a program megvalósítása működési többletköltség igényt eredményez, az Egészségbiztosítási Alap kezelőjének előzetes nyilatkozatát, ha többletköltség igény nem merül fel, az intézmény vezetőjének és a tulajdonos önkormányzat meghatalmazottjának erről szóló nyilatkozatát.

B) Céltámogatással megvalósuló működő kórházak és szakrendelők (beleértve az önálló fogászati rendelést is) egészségügyi gép-műszer beszerzései megvalósíthatósági tanulmányának tartalma

1. Helyzetleírás:

a) területi ellátási kötelezettség, ellátandó lakosságszám,

b) jelenlegi helyzet leírása (meglévő gép-műszer típusa, beszerzésének időpontja, javítás, karbantartás gyakorisága, állaga stb.).

2. A tervezett beruházás bemutatása:

a) az ellátási igény várható alakulása morbiditási (igénybevételi) mutatók alapján,

b) a korszerűsítés szükségessége, időszerűsége,

c) a tervezett gép-műszer kapacitásának, beszerzési lehetőségeinek (külföld, belföld stb.) elemzése,

d) beszerelésének körülményei (energiafelhasználási igény változása, födém megerősítés szükségessége stb.),

e) a beszerzési, beszerelési és működési költségek elemzése,

f) a megvalósítás pénzügyi forrásainak részletes bemutatása.

* Ahol fajlagos költségmutató nem számítható (pl. veszélyes hulladékégető, mosoda stb. esetében), ott az adott feladat beruházási összköltségét kell rögzíteni.

4. számú melléklet a 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelethez

A megvalósíthatósági tanulmány szociális ellátásra vonatkozó részletes követelményei

Címzett támogatással megvalósuló szociális ellátás beruházás megvalósíthatósági tanulmányának tartalma

A beruházási feladatok megvalósíthatósági tanulmányának tartalmaznia kell a tartós bentlakásos intézmény-épület műszaki állapotának rövid - helyszínrajzzal mellékelt - bemutatását, valamint azt, hogy a beruházási feladatok között a fenntartó és az intézmény milyen szakmai prioritási sorrendet tart helyesnek.

A szociális beruházások ágazati szakmai prioritásait az alábbi szempontok határozzák meg:

- olyan jelentős beruházási elképzelések, amelyek komplex módon illeszkednek a fenntartó által működtetett szociális intézményi hálózathoz, a településen működő szociális ellátási formákhoz,

- a helyi települési szinten gazdaságosan nem kielégíthető szükségletek megyei, regionális szintű vagy kistérségi társulásos formában történő megoldására irányulnak,

- az elhelyezés komfortosságának növelése mellett a rehabilitációs szolgáltatásokra és a korszerű (lakóotthonos, kiscsoportos) gondozás feltételeinek megteremtésére is hangsúlyt helyeznek.

A fenntartó és az intézmény szerinti prioritási sorrendben az elsőként megvalósítandó, legszükségesebb beruházási program esetében rövid helyzetleírást kell adni az alábbiakról:

Ellátási mutatók:

A már működő szociális ellátások ismertetése, kiemelten a tervezett beruházás által érintett lakossági csoportra vonatkozó ellátottsági mutatók szerint (gyermek, időskorúak, pszichiátriai betegek, értelmi, érzékszervi, mozgásfogyatékosok stb.)

- az ellátási körzetben működő szociális ellátórendszer rövid bemutatása (a üzemeltetés szervezeti formája, tárgyi-személyi-szakmai feltételei),

- a tízezer lakosra jutó bentlakást nyújtó intézményi férőhelyek száma szociális intézménytípus szerinti bontásban,

- a tízezer 60 éven felüli lakosra jutó időskorúakat ellátó intézményi férőhelyek száma (időkorúakat ellátó szociális beruházás esetén),

- a bentlakásos szociális intézményi elhelyezésre várakozók száma az előző év december 31-i adatai alapján szociális intézménytípus szerinti bontásban,

- a bentlakásos intézmények férőhely-kihasználtsági mutatója %-ban kifejezve,

- a személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény és a falugondnoki szolgáltatás működésének engedélyezéséről szóló kormányrendelet alapján az ellátási körzetben működő bentlakásos intézmények helyzetének rövid bemutatása.[49]

Szakmai-tervezési program:

- A bentlakásos intézményi ellátás iránti igények alakulása, a beruházás szakmai indokoltsága és a jelentkező szükségletekre gyakorolt várható hatása.

- A beruházás eredményeként megvalósuló intézményben tervezett személyes szolgáltatást nyújtó ellátási formák bemutatása, a biztosított szolgáltatások és gondozási módszerek leírása.

- A jelenleg működő szociális ellátási rendszerben a beruházás megvalósításával várható strukturális változások, az ellátások korszerűsítése.

- A tervezett beruházás megvalósításának ütemezése, szakaszolása.

- A tervezett beruházás pénzügyi költsége, beleértve a felszerelés költségeit (előzetes költségszámítás, árajánlat stb. alapján).

- A beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi források megoszlásának bemutatása, a források tervezett felhasználásának üteme.

- Az üzemeltetés feltételei (az intézmény üzemeltetőjének megnevezése, milyen létszámú, szakképzettségű munkaerőre van szükség, hogyan kívánják ennek a feltételeit megteremteni stb.).

- A megvalósuló intézmény kapcsolatrendszere (egészségügyi ellátó, gyermekvédelmi stb. hálózathoz).

A szakmai programhoz csatolni szükséges a beruházás helye szerint illetékes települési önkormányzat képviselő-testületének egyetértő nyilatkozatát.

Az önkormányzati társulás keretében megvalósuló közös beruházás esetén csatolni kell a fejlesztésben részt vevő önkormányzatok képviselő-testületi határozatát, továbbá az anyagi tehervállalás megoszlására, az ellátási körzetre, valamint a üzemeltetésre vonatkozó megállapodást is.

A beruházások gazdasági-műszaki megalapozottságához be kell mutatni:

A beruházással érintett építmények, a kapcsolódó infrastruktúra állapotát, valamint azt, hogy a beruházás mely esetben jelenti új létesítmény építését, illetőleg meglévő létesítmény rekonstrukcióját, indokolva a különböző megvalósítási lehetőségek előnyeit és hátrányait. Új létesítmény építése esetén indokolni szükséges, hogy a feladat az intézmény meglévő létesítményeinek rekonstrukciójával miért nem valósítható meg.

A beruházással érintett feladatoknál - minden megvalósítási lehetőség esetében - be kell mutatni a kialakítani kívánt helyiségeket, feltüntetve azok alapterületét és az egy ellátátottra jutó négyzetmétert.

Az előző pontban foglaltaknak megfelelően felsorolt helyiségeket - a szintenkénti tagozódásnak megfelelően - a program készítője által tetszőlegesen kiválasztott méretarányos elhelyezési alaprajzon kell bemutatni. Amennyiben szükséges, az elrendezési alaprajzhoz szöveges magyarázat is mellékelhető.

Új létesítmény esetén be kell mutatni a közműhálózatra történő csatlakozás lehetőségét, meglévő épület rekonstrukciója esetén pedig jelezni kell, hogy milyen mértékben van szükség a közművek rekonstrukciójára.

A beruházás valamennyi megvalósíthatósági lehetősége esetében be kell mutatni:

A bruttó és a hasznos alapterületre vonatkozó adatokat, továbbá ezen adatokra az 1 m2-re eső fajlagos költségmutatót [ahol fajlagos költségmutató nem számítható (pl. konyha, mosoda stb. esetében), ott az adott feladat beruházási összköltségét kell rögzíteni]. (ÁFA-val növelt áron, az építés-szerelésre vonatkozóan, az első készletbeszerzés költsége nélkül.)

A beruházás teljes - a megvalósítás időszakára prognosztizált - költségelőirányzatát (mely az előző pontokban felsoroltakon túlmenően külön-külön tartalmazza a tervezés, bonyolítás, az első alkalommal beszerzendő fogyóeszköz árát is).

A működési költségeket illetően az egyes megvalósíthatósági lehetőségek esetében a programnak tartalmaznia kell, hogy a beruházás előtt, és a fejlesztést, illetve rekonstrukciót követően

a) hogyan alakul az intézmény várható működési költsége, annak bevételi és kiadási oldala,

b) hogyan alakul a beruházással érintett terület munkaerő-szükséglete és annak bérköltsége,

c) milyen mértékű és arányú (a költségvetés egészéhez képest) az intézményi térítési díj és egyéb bevétel,

d) milyen mértékben tervezettek az állami normatív támogatáson felül a üzemeltetési támogatás és az egyéb bevételek.

5. számú melléklet a 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelethez

A megvalósíthatósági tanulmány közoktatási és kulturális beruházásokra vonatkozó részletes követelményei

A) Címzett támogatással megvalósuló közoktatási és kulturális beruházások megvalósíthatósági tanulmányának tartalma

A megvalósíthatósági tanulmány tartalmi követelményei

A fejlesztés telephelye és pontos címe, helyrajzi száma, az intézmény neve.

A fejlesztés pontos megnevezése (bővítés, rekonstrukció, új építés, átalakítás, épületvásárlás, eszközbeszerzés stb.).

A tervezett fejlesztés naturális mutatói (a jellemző naturális mutatót szükséges feltüntetni: tanterem, oktatási célú, közös hasznosítású terem, tornaterem, férőhely, m2, könyvtári dokumentumok, iratfolyóméter stb.).

A tervezett előirányzatok összesen és az éves ütemezés: beruházási költség ÁFA-val együtt, saját forrás (külön jelezve a hitelt, az elkülönített állami pénzalapoktól igényelt, de még jóvá nem hagyott pénzeszközöket), címzett támogatási igény.

A megvalósíthatósági tanulmányban be kell mutatni a jelenlegi állapotot és a fejlesztés eredményeként megvalósuló műszaki, szakmai paramétereket, ellátó képességet, egyéb jellemző mutatókat. Minden változatra, illetve részalternatívára szükséges kimunkálni az előzőeken túl a fejlesztés pénzügyi előirányzatainak éves ütemezését is, továbbá ki kell térni a beruházás előkészítettségének (engedélyezési eljárás folyamatának) rövid ismertetésére.

A megvalósíthatósági tanulmányhoz csatolandó az esetleg meglévő, érvényes építési engedély, a tulajdoni lap, a testületi határozatokról készített kivonatok másolata, továbbá - súlyos műszaki állapot esetén - az azt rögzítő műszaki szakértői vélemény, valamint a tervezett beruházás indokolása.

A közoktatási intézmények esetében mellékelni szükséges a megyei, fővárosi önkormányzat közgyűlésének elnökétől beszerzett nyilatkozatot arról, hogy a tervezett fejlesztés (illetve annak mely variánsa) a megyei közoktatás fejlesztési terv szakmai programjába foglalt önkormányzati feladatok ellátását szolgálja.

Az önkormányzati társulás keretében megvalósuló fejlesztési feladatoknál a társulás tényét dokumentummal kell igazolni. Közös beruházás esetén a társuló önkormányzat megnevezése, a saját erőforrásnál a részvételi aránynak megfelelő részletezés szükséges.

A fejlesztés szakmai indokoltságát alátámasztó információk

A jelenlegi helyzet felmérése, értékelése:

- a település lakosságának száma,

- a fejlesztéshez kapcsolható vonzáskörzet lakosságszáma,

- a tevékenységre jellemző jelenlegi tényleges mutatószám megnevezése, mértéke [pl. tanulók, ellátottak száma, azon belül a nem helybeliek (más megyéhez tartozók) aránya, tanulócsoport, férőhely, könyvtárhasználók, a kulturális intézmények látogatóinak száma stb.],

- a település infrastruktúrájának ismertetése, intézmények száma, kihasználtsága, az épületek műszaki állapota,

- a demográfiai adatokból, valamint az adott feladatokhoz kapcsolódó lakossági igényekből levezethető fejlesztés meghatározása, figyelembe véve az idegenforgalmi adatokat is.

A fejlesztés megvalósításával elérni kívánt ellátottsági szint bemutatása

Kiemelendő, hogy a fejlesztést követően a tevékenység mely megyé(ke)t, fővárost érinti, és az ellátottságban milyen arányt képviselnek együttesen.

A fejlesztések műszaki tartalmának meghatározása, tervezése és a kivitelezés során az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (kihirdetve 1997. július 24.), valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendeletben foglaltak alkalmazása során az ép, egészséges és a mozgáskorlátozottak számára egyaránt biztonságos közlekedést, kényelmes, önálló használat lehetőségét biztosító akadálymentes környezetet kell kialakítani.

Az új közoktatási, kulturális intézmények létesítése, szociális, kiszolgáló blokkokkal, közlekedőkkel, terekkel stb. történő bővítése esetén kötelező jelleggel, a meglévő intézmények korszerűsítése során lehetőség szerint, de legalább a legminimálisabb mértékben az említett kormányrendelet ide vonatkozó rendelkezései és 4. számú mellékletében foglaltak szerint kell az előbbiekről gondoskodni.

Az építmény, illetve egyes részeire vonatkozó változat kidolgozásánál az építési anyagot, technológiát és a beépített berendezést úgy kell megválasztani, hogy az minél kisebb ráfordítással járjon, és a rendeltetésszerű használathoz szükséges energiafelhasználás viszonylag alacsony szintre redukálható legyen.

B) Céltámogatással megvalósuló, az iskolai oktatás általános műveltséget megalapozó pedagógiai szakasza követelményeinek teljesítésében közreműködő iskolák - ezen feladat ellátására szolgáló - életveszélyessé vált tantermeinek kiváltása megvalósíthatósági tanulmányának tartalma

1. Helyzetleírás:

a) a településen (közeli településeken) működő, ugyanezen ellátást nyújtó valamennyi önkormányzati intézmény kihasználtságának, műszaki állapotának bemutatása,

b) az egyes intézmények tulajdonosának, fenntartójának megnevezése,

c) az ellátási kötelezettség szintje (tanulócsoportok száma, tanulólétszám stb.),

d) az iskola épületének műszaki állapota,

e) az elmúlt három év felújítási, karbantartási munkálatainak és költségeinek bemutatása,

f) az életveszély keletkezésének ideje, helye, ideiglenes elhárításának módja, költsége,

g) az életveszélyesnek minősített tanteremre vonatkozó szakértői vélemény csatolása.

2. A tervezett beruházás bemutatása:

a) a tanterem kiváltása melyik épületben valósítható meg (ugyanabban, másik iskolában, más település iskolájában stb.),

b) a műszaki megoldások változatainak elemzése,

c) a beruházás (összesen, illetve éves ütemezés szerint), a üzemeltetés költségeinek alakulása a változatok szerint,

d) a megvalósítás és az üzemeltetés forrásainak részletes bemutatása (közös üzemeltetésű intézmény esetén a fenntartók szerinti részletezésben).

6. számú melléklet a 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelethez[50]

7. számú melléklet a 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelethez[51]

1. A megvalósíthatósági tanulmányban bemutatott változatok összehasonlító táblázata*

A változatok elemzése, az összességében legelőnyösebb megoldásra vonatkozó állásfoglalás:

* Támogatott célonként külön (pl. szennyvíztisztító telepre és szennyvízcsatorna-hálózatra külön-külön) kell kitölteni.

** Amennyiben a változatok száma több háromnál ugyanezen formában, külön sorszámozott lapon folytatható a táblázat.

*** A számvitelről szóló törvény szerint elismert költségek figyelembevételével.

**** A számvitelről szóló törvény szerint elismert, a beruházás üzembe helyezését követően várható (rekonstrukciónál a többlet) költségeket kell feltüntetni.

2. A beruházás tervezett pénzügyi forrásai *

* Változatonként külön sorszámozott lapon kell elkészíteni.

** CÉDE: Céljellegű decentralizált támogatás; TERKI: Területi kiegyenlítést szolgáló fejlesztési célú támogatás; VICE: Vízügyi célelőirányzat; KAC: Környezetvédelmi Alap célfeladat.

*** A támogatás vagy kezelője, illetve a forrást átadó szervezet megnevezését kell beírni.

3. Kockázatelemzés*

a) egyes források elmaradásának kezelése:

b) hitelfelvétel, kötvénykibocsátás feltételeinek bemutatása:

4. Az önkormányzat jövedelmi, működési, gazdálkodási feltételeinek vizsgálata**

1. A folyamatban lévő fejlesztések forrásigénye, a lekötött pénzeszközök nagysága

2. A folyamatban lévő fejlesztések által lekötött források aránya %-ban az önkormányzat összes kiadásához viszonyítva a gördülő tervezés adatai alapján

3. A működési célú kiadások aránya %-ban az önkormányzat összes kiadásához viszonyítva a gördülő tervezés adatai alapján

4. A felhalmozási célú hitel (kötvény) és kamatának visszafizetési kötelezettsége, viszonyítva az önkormányzat összes kiadásához a gördülő tervezés adatai alapján %-ban

Kelt: ................, 2000. év ........ hó ..... nap

..............................................

olvasható aláírás

..............................................

..............................................

kamarai tagság nyilvántartási száma,

szakértői névjegyzék nyilvántartási száma

* A 2. pont 12., 13. sorszámában feltüntetett összegek esetén kell bemutatni.

** Közös beruházás esetén külön sorszámozott lapon társult önkormányzatonként kell kitölteni.

8. számú melléklet a 104/1998. (V. 22.) Korm. rendelethez[52]