26/2000. (IX. 30.) EüM rendelet

a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

A munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény (a továbbiakban: Mvt.) 88. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján - a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1974. évi 59. ülésszakán, 1974. június 24-én elfogadott 139. számú Egyezményben foglaltakkal összhangban - az érintett miniszterekkel egyetértésben a foglalkozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről a következőket rendelem el:

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A rendelet célja

1. §[1]

E rendelet célja, hogy a kockázatok minimálisra csökkentésével elősegítse a munkavállalók védelmét a rákkeltő vagy mutagén anyagok okozta foglalkozási eredetű egészségkárosodásokkal, illetve daganatos megbetegedésekkel szemben.

Fogalommeghatározások

2. §

E rendelet alkalmazásában

a)[2] rákkeltő anyag:

aa)[3] az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról szóló, 2008. december 16-i 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: CLP rendelet) alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú rákkeltő anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag,

ab)[4] az a keverék, amely egy vagy több - az aa) alpontban meghatározott - anyagot tartalmaz, és ezen összetevő vagy összetevők koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. rákkeltő kategóriába tartozik,

ac)[5] a 2. számú mellékletben meghatározott anyag, keverék vagy eljárás, valamint ezen eljárások során felszabaduló anyag vagy keverék,

ad) bükkfa-, tölgyfa-, egyéb keményfaporok, illetve keményfaporokat tartalmazó faporok

[a továbbiakban az aa)-ad) alpontok együtt: rákkeltő];

b) expozíció: a munkahelyen jelen lévő rákkeltő(k) hatásának való kitettség, amely a munkavállalót - az adott munkakörnyezeti tényező ellen védelmet nyújtó egyéni védőfelszerelés nélkül - éri; a munkahely légterében az expozíció mennyiségi meghatározására az expozíciós koncentráció és az expozíciós idő szorzata szolgál;

c) expozíciós idő: a munkavállaló által a rákkeltővel szennyezett munkatérben eltöltött napi, heti, éves időtartam;

d) expozíciós koncentráció: az a munkahelyi légtérszennyezettség, amelyben a munkavállaló egyéni védőeszközök viselése nélkül végez munkát. Az expozíciós koncentráció munkahelyen megengedett értékeit külön jogszabály tartalmazza;

e) expozíciós út: az az út és/vagy mód, amelyen át, illetve ahogy a rákkeltő a munkavállaló szervezetébe jut [belégzéssel tüdőbe, kiülepedéssel vagy érintkezéssel a bőrön át, baleset esetén egyéb módon (pl. a száj nyálkahártyán át)];

f) terhelés: a munkavállaló szervezetébe jutó rákkeltő mennyisége, dózisa függetlenül attól, hogy milyen expozíciós úton jutott a szervezetbe;

g)[6] orvosi vizsgálat: a külön jogszabály szerint a foglalkozás-egészségügyi szolgálatok vagy szakellátó helyek, illetve a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv által, valamint ezek kérésére végzett orvosi, szakkonziliárusi, illetőleg diagnosztikai vizsgálat;

h)[7] biológiai monitorozás: a szervezetbe jutott veszélyes anyagok mennyiségének, a dolgozó vegyi anyaggal történt terhelésének becslése;

i)[8]

j)[9]

k) egyéni kockázati szint: foglalkozási eredetű daganatos megbetegedésnek egy adott munkavállalót érintő előfordulásának valószínűsége;

l) populációs szintű kockázat: foglalkozási eredetű daganatos megbetegedéseknek egy meghatározott népességcsoportban való előfordulásának valószínűsége;

m)[10] határérték: rákkeltő vagy mutagén anyagok a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló miniszteri rendeletben meghatározott, munkahelyi levegőben megengedett, 8 órás referencia-időre vonatkoztatott átlagos és csúcskoncentráció értéke;

n) eltűrhető szennyezettség: az a koncentráció, amelyben a rákkeltő okozta daganatos megbetegedés kockázata valószínűleg nem nagyobb, mint 1:105 (10 mikrorizikó);

o) dekontaminálás: a rákkeltő szennyeződés hatástalanítása vagy eltávolítása;

p)[11]

r)[12] egészségkárosító kockázat: a munkahelyi légtérben lévő szennyező anyag koncentrációja meghaladja a határértéket, vagy határérték hiányában a munkáltató által végzett kockázatbecslés az eltűrhetőnél - 1:105 szintűnél - nagyobb kockázatot jelez.

s)[13] mutagén anyag:

sa) amely belégzéssel, szájon át, a bőrön, a nyálkahártyán keresztül vagy egyéb úton a szervezetbe jutva genetikai károsodást okoz vagy megnöveli a genetikai károsodások gyakoriságát,

sb)[14] a CLP rendelet alapján az 1A. vagy 1B. kategóriájú csírasejt-mutagén anyagként való besorolás kritériumainak megfelelő anyag,

sc)[15] az a keverék, amely egy vagy több - az sb) alpontban meghatározott - anyagot tartalmaz, és ezen összetevő vagy összetevők koncentrációja alapján a keverék az 1A. vagy 1B. mutagén kategóriába tartozik.

A rendelet hatálya

3. §

(1)[16] E rendelet hatálya kiterjed - a (3) bekezdésben foglaltak kivételével - az Mvt. alapján történő szervezett munkavégzésre, amelynek során a munkavállaló rákkeltő vagy mutagén anyag (a továbbiakban együtt: rákkeltők) hatásának van vagy lehet kitéve.

(2) E rendelet előírásait a munkavégzés hatókörében tartózkodó személyekre is alkalmazni kell.

(3) E rendelet hatálya nem terjed ki

a) az atomenergiáról szóló 1996. évi CXVI. törvény hatálya alá tartozó tevékenységekre, illetve tevékenységet végző személyekre, továbbá

b)[17]

MUNKÁLTATÓ KÖTELEZETTSÉGEI

Kockázatbecslés és -meghatározás

4. §

(1)[18] Minden olyan tevékenység esetében, amelynek során feltételezhető a munkavállaló rákkeltővel történő expozíciója, a munkáltató köteles kockázatbecslést végezni, így

a) a veszélyt és a veszélyeztetetteket azonosítani,

b) az expozíció-hatás összefüggést elemezni,

c) expozíció-becslést végezni,

d) a veszélyt jellemezni és

e) a kockázatot minőségileg jellemezni vagy mennyiségileg meghatározni.

(2) A kockázatbecslés szakszerű és pontos végrehajtása érdekében a munkáltató gondoskodik

a) a rákkeltők azonosításáról,

b) a rákkeltők koncentrációjának a légzési zónában (személyi, teljes műszakos mintavétellel) történő méréséről,

c) a munkavállaló bőrébe vagy bőrén át a munkavállaló szervezetébe felszívódó rákkeltő mennyiségének becsléssel történő meghatározásáról,

d) külön jogszabályban meghatározott anyagok esetében biológiai monitorozás elvégzéséről (a szervezetbe jutott rákkeltők mennyiségének, a dolgozó vegyi anyaggal történt terhelésének becsléséről),

e)[19]

f) a tevékenység során az 5. § (8) bekezdésében meghatározott munkaidő szerinti foglalkoztatásról,

g) a tevékenységhez minimálisan szükséges munkavállalói létszám meghatározásáról.

(3)[20] A munkáltató - amennyiben a fővárosi és vármegyei kormányhivatal mint munkavédelmi hatóság (a továbbiakban: munkavédelmi hatóság) indokolt esetben nem ír elő nagyobb gyakoriságot - a kockázatbecslést legalább kétévenként megismételteti. A honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: HM) és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: MH) alárendeltségébe tartozó katonai szervezeteknél az MH szakhatóságai - a munkavédelmi hatóság tájékoztatása mellett - jogosultak a kockázatbecslés elrendelésére.

(4) A kockázatbecslést meg kell ismételni minden olyan változás esetében, amely hatással lehet a munkavállalók rákkeltővel történő expozíciójára.

(5)[21] A kockázatbecslést, illetőleg a kockázatkezelésre vonatkozó intézkedéseket írásban kell dokumentálni. A HM és az MH vonatkozásában a szolgáltatott adatok titokvédelmét a munkavédelmi hatóság biztosítja, melyet az adatszolgáltató jogosult ellenőrizni. Ennek elmaradása esetén az adatszolgáltatást a titokvédelmi követelmények biztosításáig az adatszolgáltató felfüggesztheti.

(6)[22] A munkavédelmi hatóság kérésére a munkáltató köteles a kockázatbecslés és a kockázatkezelés során birtokába jutott valamennyi adatot, információt átadni.

Kockázatkezelés, kockázatcsökkentés, rákkeltő anyag helyettesítése

5. §

(1) A munkáltató a kockázatbecslés eredményétől függő kockázatkezelést (intézkedést) ír elő. A kockázatkezelés eredményességét a soron következő kockázatbecslés alkalmával vizsgálni kell.

(2) A munkahelyeken nagyobb tömegben és/vagy nagyobb gyakorisággal használt rákkeltők esetében külön jogszabály a munkahelyen kötelezően betartandó határértéket ír elő. A határértéket az expozíciós koncentráció nem haladhatja meg.

(3) Ha egyidejűleg több, határértékkel rendelkező rákkeltő, illetőleg egyéb szennyező is van a munkatérben, az eltűrhető szennyezettséget külön jogszabály szerint kell meghatározni. Az eltűrhető szennyezettség szintjét a munkatérben jelen lévő anyagok koncentrációja nem haladhatja meg.

(4)[23] A 8-9. §-okban meghatározott esetekben, ahol az előre nem látott és az előre látható expozíciós koncentráció meghaladja a külön jogszabályban meghatározott határértékeket, munkát végezni kizárólag egyéni védőeszköz használatával lehet. A munkáltatónak ilyen esetekben fokozott egészségügyi védelmet és annak alapjául szolgáló orvosi vizsgálatokat biztosítania kell.

(5)[24] Ha valamely rákkeltőre nincs érvényes határérték, a munkáltató köteles minden szükséges intézkedést megtenni annak érdekében, hogy a munkatérben a rákkeltő, rákkeltők koncentrációja a tudományos technikai színvonal mellett lehetséges legalacsonyabb szintű legyen.

(6)[25] Bármely expozíciós úton (belégzés, bőrön át) egyidejűleg több rákkeltőnek a szervezetbe jutása esetén évente mérni kell az expozíciót, és becsülni kell a terhelést; a terhelés becslésére biológiai monitorozást kell végezni. A belégzés okozta expozíciós koncentráció mérését, valamint a bőrön át a szervezetbe jutó rákkeltő becsült dózisát írásban dokumentálni kell.

(7)[26] A rákkeltő okozta expozíciót a napi munkaidőre vonatkoztatva nyílt téren történő munkavégzés esetén is kétévente meg kell határozni vagy meg kell becsülni. Tartósan nyílt téren rákkeltővel foglalkoztatott munkavállaló esetében a rákkeltő okozta terhelés biológiai monitorozással történő becslését is el kell végezni.

(8)[27] Rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló számára a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 108. § (2) bekezdése szerinti rendkívüli munkavégzés csak egyéni védelem alkalmazása mellett - a 18. § (2) bekezdésének d) pontjára is figyelemmel - rendelhető el.

(9) Rákkeltő alkalmazásakor a munkáltató köteles a munkavállaló egészségére és biztonságára a legkevésbé veszélyes feltételeket biztosítani, és azt írásban dokumentálni.

(10)[28] Rákkeltő használata csak akkor vezethető be, ha azt műszaki okokból nem lehet célazonos, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltővel helyettesíteni. A munkáltató az Mvt.-ben meghatározottak szerint írásban indokolja a munkavédelmi hatóságnak a rákkeltő választását, amely indoklásban fel kell tüntetni, hogy van-e célazonos, nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő anyag, keverék vagy eljárás. Amennyiben rendelkezésre áll nem rákkeltő vagy kevésbé erős rákkeltő, a munkáltató azt is feltünteti, hogy miért nem ezek alkalmazására kerül sor, miért nem történik meg a rákkeltő cseréje.

(11)[29] Ha a rákkeltő alkalmazása nem igényli a szabad teret, akkor a rákkeltőt előállítani, illetőleg felhasználni csak olyan munkahelyen szabad, ahol a munkáltató olyan építményt biztosít, amely az előállított, illetve felhasznált anyag jellegének, a technológiának, az abból fakadó tisztítási, mentesítési feltételeknek, a légtechnikai követelményeknek megfelel.

(12) A munkáltató a munkavállalót írásban tájékoztatja arról, hogy rákkeltővel kívánja foglalkoztatni, vagy hogy rákkeltővel foglalkoztatja. A foglalkoztatásra vonatkozó valamennyi információt a munkáltató köteles megadni.

(13)[30] Az (1)-(12) bekezdésben foglaltakra vonatkozó adatokat a munkavédelmi hatóság kérésére a munkáltató rendelkezésre bocsátja.

Populációs és egyéni kockázat csökkentés

6. §

(1) A munkahelyen a rákkeltő hatásának kitett munkavállalók számát a munka elvégzéséhez szükséges lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Az expozíciós idő csökkentése nem járhat együtt az expozíciónak kitett munkavállalói létszám növekedésével.

(2) Terhes nőt tilos, fiatalkorú személyt csak egyéni védőeszközök alkalmazása esetén és csak a gyakorlati képzéshez szükséges időben és mértékben lehet rákkeltővel foglalkoztatni.

(3) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat által rákkeltő hatására különösen fogékonynak véleményezett munkavállalót nem lehet rákkeltő expozícióban foglalkoztatni.

Megelőzés és expozíció csökkentés

7. §

(1) A rákkeltő(k) gyártása és felhasználása - amennyiben ez a tudományos technikai színvonal mellett lehetséges - zárt rendszerben, automatizált vagy azzal egyenértékű egyéb eljárással (pl. manipulátor, robottechnika) történhet.

(2) Ha zárt rendszer, illetőleg az (1) bekezdésben előírt technológiai eljárások alkalmazása műszakilag nem lehetséges, a munkáltató biztosítja, hogy a munkavállalót érő összes (napi, heti, éves) expozíció a tudományos technikai színvonal mellett lehetséges legalacsonyabb szinten legyen, határértékkel rendelkező anyagok esetében a munkatéri rákkeltő szennyezettsége nem haladhatja meg az 5. § (2) és (3) bekezdései szerinti határértékeket.

(3)[31] Légtechnikai eljárások útján helyi, illetőleg általános szellőztetéssel biztosítani kell, hogy az előállított, felhasznált, intermedierként, melléktermékként, szennyezőként keletkezett anyagok a munkakörnyezetet, a helyiség levegőjét és berendezési tárgyait, valamint az épületen belüli és kívüli levegőt ne szennyezzék. Az alkalmazott légtechnikai megoldások más munkahelyek munkavállalóit nem veszélyeztethetik.

(4) Rákkeltő felhasználása esetén a munkáltató köteles

a) a munkahelyen úgy korlátozni a rákkeltő mennyiséget, hogy az csak az aktuális tevékenység kivitelezhetőségéhez szükséges tömegben lehet jelen a munkahelyen,

b) az expozíciónak kitett vagy expozíciónak feltehetően kitett munkavállalók száma tekintetében a 6. § (1) bekezdése szerint eljárni,

c) a munkaidőt az 5. § (8) bekezdésében meghatározottak szerint korlátozni,

d) a munkafolyamatokat és a műszaki intézkedéseket úgy kialakítani, hogy a munkahelyen a rákkeltő(k) elkerülhető(k) vagy a munkahelyen való kiszabadulásuk a minimálisra csökkenthető legyen,

e) megfelelő helyi elszívással vagy általános szellőztetéssel a rákkeltőt a forrásnál eltávolítani oly módon, hogy egyidejűleg biztosítsa a lakosság, továbbá a környezet védelmét; a lakosság védelmét az immissziós határérték meghatározásával, illetve annak betartásával kell megvalósítani; immissziós határérték hiányában a rákkeltő kibocsátása a háttérértéket nem befolyásoló módon történhet,

f) biztosítani valamely előre nem látható eseményből vagy balesetből eredő rendellenes rákkeltő-expozíció korai kimutatására, jelzésére, illetve mérésére alkalmas eszközök, illetve módszerek alkalmazását,

g) a legkisebb kockázatot biztosító, megfelelő technológiai eljárásokat és munkamódszereket alkalmazni,

h)[32] elsősorban műszaki, technológiai intézkedésekkel, kollektív műszaki védelmi eszközökkel, eljárásokkal az egészségkárosodást megelőzni azon a munkahelyen, ahol a munkavállaló szabályos üzemmenet, illetve üzemzavar esetében gáz, gőz, folyadék, aerosol vagy por formájában rákkeltő anyaggal érintkezésbe kerülhet, továbbá az egészséget károsító hatások megelőzéséről a munkakörülmények, a technológia, a műszaki állapot rendszeres felülvizsgálatával is gondoskodni,

i)[33] egyéni védelmi intézkedéseket hozni, továbbá egyéni védőeszközöket alkalmazni, ha a rákkeltő okozta expozíció kollektív védelmi eszközökkel, eljárásokkal nem szorítható az eltűrhető szintre - 1:105 kockázat -, vagy a határértékkel rendelkező anyagok esetében nem szorítható határérték alá,

j) szükség szerinti, de legalább hetenkénti gyakorisággal végzett tisztítással, takarítással megakadályozni a munkatér padozatán, falain, a munkatérben elhelyezett gépek, munkaeszközök, tárgyak felszínén a rákkeltő anyag felhalmozódását,

k) a munkavállalókat a 12. és 13. §-okban foglaltaknak megfelelően rendszeresen tájékoztatni,

l) figyelmeztető és biztonsági jelzésekkel megjelölni mindazon munkahelyeket, ahol a munkavállaló rákkeltő anyagok hatásának van vagy lehet kitéve; körülhatárolt munkahelyen belül figyelmeztető feliratokat kell elhelyezni az étkezés, folyadékfogyasztás, élelmiszer-tárolás és a dohányzás tilalmára vonatkozóan,

m) megfelelő védőeszközöket (légzésvédő eszköz, a teljes test védelmét biztosító védőeszköz) biztosítani a rákkeltő nagyobb mértékű expozíciójával járó előre látható események (karbantartási munkák, technológiai sor megnyitása), illetőleg vészhelyzetek (baleset, havária, katasztrófa) esetére,

n) olyan eszközöket biztosítani, amelyek lehetővé teszik a rákkeltő(k) kockázatmentes kezelését, tárolását, üzemen belüli mozgatását vagy szállítását; ezen tevékenységekhez légmentesen záró, a külön jogszabály szerint felcímkézett konténereket, edényzetet kell biztosítani,

o) gondoskodni a rákkeltőt tartalmazó vagy azzal szennyezett hulladéknak a munkavállaló általi biztonságos összegyűjtését, tárolását és kiürítését szolgáló eszközökről, beleértve a légmentesen záró, tisztán, olvashatóan, a dolgozó számára érthető nyelven felcímkézett (feliratozott) edényzet használatát,

p) gondoskodni a rákkeltő közömbösítéséről, hatástalanításáról, a munkahelyi berendezési tárgyak, a munkavállalók által használt védőeszközök dekontaminálásáról vagy szükség szerint veszélyes hulladékként történő kezeléséről.

Előre nem látott veszélyhelyzet, illetve expozíció

8. §

(1)[34] A munkáltató rendkívüli helyzetekre riasztási és intézkedési terveket (baleset-elhárítási, mentési, menekülési, dekontaminálási, helyreállítási) készít, azokat a munkavállalókkal megismerteti és végrehajtásukat rendszeresen - de évente legalább egyszer - gyakoroltatja, és ennek megtörténtét írásban dokumentálja.

(2)[35] A munkáltató írásban tájékoztatja a munkavállalót olyan előre nem látható esemény (üzemzavar) vagy vegyi baleset esetén, amelyek a munkavállaló többletterhelését idézték vagy idézhették elő.

(3)[36] Az előre nem látott eseményt vagy vegyi balesetet követően a munkáltató a munkavállalót soron kívüli orvosi vizsgálatra küldi.

(4) A többletterhelés okainak megszüntetéséig[37]

a) csak a javítások és más szükséges munkák elvégzéséhez nélkülözhetetlen munkavállalók munkavégzése engedélyezhető az érintett térségben,

b) az a) pont alapján munkát végző munkavállalóknak a szükséges egyéni védőeszközt (védőruha, légzésvédő stb.) kell biztosítani, amit a munkavállalók kötelesek használni,

c) a munkavégzés időtartamát a védőeszköz okozta megterhelés és a védőeszköz védőképessége szerint szigorúan korlátozni szükséges,

d) az expozícióval érintett térségben csak a b) pont szerint védett munkavállalók tartózkodhatnak.

(5) A munkahely expozícióval érintett területeit a 7. § (4) bekezdés l) pontja szerint jól láthatóan, egyértelműen körül kell határolni, jelzésekkel kell ellátni, és biztosítani kell, hogy oda illetéktelen személy ne jusson be.

Előre látható veszélyhelyzet, illetve expozíció

9. §

(1) Mindazon tevékenységnél, amelynél minden - a kockázat csökkentését célzó - műszaki intézkedés megtétele ellenére a munkatérben a rákkeltő koncentrációja, kiülepedő mennyisége előreláthatóan megnő (pl. karbantartás, zárt technológia megbontása), a munkáltató a munkavállalóval és a külön jogszabály szerinti munkavédelmi képviselővel történő megbeszélést követően intézkedik, hogy a munkavállalót érő expozíciós koncentráció ne haladja meg az 5. § (2) bekezdésében meghatározott mértéket. Ennek érdekében

a) biztosítja a munkát végző munkavállalónak a szükséges védőeszközt (védőruhát, légzésvédőt stb.), amelyet a munkavállaló köteles használni, továbbá

b) a munkavégzés időtartamát - a védőeszköz okozta megterhelés és a védőképesség szerint - szigorúan korlátozza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti munkavégzés helyét feltűnően meg kell jelölni, a 7. § (4) bekezdés l) pontja szerint jól láthatóan, egyértelműen körül kell határolni, jelzésekkel kell ellátni, és biztosítani kell, hogy oda illetéktelen személy ne jusson be.

Belépés a veszélyeztetett területre

10. §

A munkáltató megfelelő intézkedést hoz annak biztosítása érdekében, hogy azokon a munkahelyeken, ahol a 4. § (1) bekezdése szerinti kockázatbecslés eredménye alapján a munkavállaló egészségét rákkeltő okozta egészségkárosodás fenyegeti, csak azok a munkavállalók legyenek jelen, illetve oda kizárólag azok léphessenek be, akiknek az a munkájukból vagy feladatukból adódóan kötelességük.

Személyi higiéne, egyéni védelem

11. §

(1) A munkáltató valamennyi olyan tevékenység során, amely következtében a munkavállalót rákkeltő okozta egészségkárosodás érheti, köteles

a) biztosítani, hogy a munkahelyen a munkavállaló ne étkezzen, ne igyon, ne dohányozzon, kozmetikai szereket ne alkalmazzon,

b) gondoskodni arról, hogy a munkavállaló a munkahelyet csak zuhanyozás után, utcai ruhában hagyja el,

c)[38] elegendő számú és alkalmas szociális helyiséget biztosítani, így a fekete-fehér rendszerű - a külön jogszabály szerinti "erősen szennyezett" tisztasági fokozatnak megfelelő - öltöző-mosdó-zuhanyzót, WC-t, tartózkodót az épületen belül, illetve szabadtéri telepítésű üzemben telephelyen belül; kizárólag kezeletlen fapor-expozícióval járó munkavégzés esetén a fekete-fehér rendszerű öltöző helyett az utcai ruházat védelmét biztosító (pl. műanyag, a pormentességet biztosító) ruhavédő is alkalmazható,

d) nyílt téri munkavégzés esetén megfelelően temperált tartózkodó- és pihenőhelyiséget biztosítani, a fehér öltöző, a tartózkodó- és pihenőhelyiségek rákkeltő expozíciós koncentrációja nem haladhatja meg az immissziós értéket, illetőleg immissziós érték hiányában az adott rákkeltőnek a legközelebbi településen, illetve lakóhelyi környezetben mérhető háttér-koncentrációját,

e) a munkavállalókat megfelelő minőségű és mennyiségű tisztálkodó és dekontamináló szerrel ellátni,

f) gondoskodni arról, hogy a védőeszközöket az arra kijelölt helyen és az előírt módon helyezzék el; minden használat előtt ellenőrizzék, biztosítsák azok hibátlanságát, védőképességük megfelelőségét és tisztaságát; továbbá köteles gondoskodni a hibás vagy nem tiszta egyéni védőeszköz - használat előtti - kijavításáról vagy cseréjéről, valamint az e pontban foglaltak teljesítésének ellenőrzéséről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kötelezettségekkel fölmerülő költségek nem háríthatók át a munkavállalóra.

A munkavállalók tájékoztatása és oktatása

12. §

(1) A munkáltató gondoskodik a munkavállaló és a munkavédelmi képviselők - rákkeltő anyagok használatával kapcsolatos - oktatásáról és képzéséről, ennek keretében írásban - szükség esetén szóban - tájékoztatást ad a munkavállalók számára, az általuk értett nyelven

a) a rákkeltő(k) hatásairól, kockázatairól, valamint a dohányzás, az alkoholfogyasztás és az életmód okozta kockázatnövelő hatásokról és többletkockázatokról,

b) az expozíció elkerülésére és csökkentésére alkalmazandó óvintézkedésekről a munkahelyen, illetve létesítményen belül,

c) az expozíció és a kockázat csökkentésére szolgáló előírásokról,

d) az egyéni védőeszközök használatáról és viseléséről,

e) a munkavállalók magatartásáról, feladatairól baleset, havária, katasztrófa esetén,

f) havária, katasztrófa esetén a mentőszemélyzet által teendő intézkedésekről.

(2) Az (1) bekezdés szerinti oktatást - szükség szerint - rendszeresen meg kell ismételni. Meg kell ismételni az oktatást minden esetben, ha személyi hibából rákkeltő jut a munkatérbe. Az oktatás programját megváltozott kockázat esetén az új követelményeknek megfelelően módosítani kell. Az oktatást munkaidőben kell megtartani.

(3) A munkáltató tájékoztatja a munkavállalót a rákkeltőt tartalmazó berendezésekről és az azokhoz tartozó tárolókról, és gondoskodik arról, hogy a rákkeltőt tartalmazó valamennyi tartály, csomag vagy berendezés feltűnő, a dolgozó számára érthető nyelven olvasható címkével legyen ellátva, illetőleg hogy a figyelmeztető és veszélyre utaló jelzések (szimbólumok, piktogramok) szembetűnőek legyenek.

(4) A munkavállaló köteles az (1)-(3) bekezdések szerinti oktatáson részt venni és a munkáltató által meghatározott módon beszámolni, továbbá köteles betartani a munkáltató által előírt intézkedéseket.

13. §

(1) A munkáltató biztosítja, hogy a munkavállaló vagy a munkavédelmi képviselők ellenőrizhessék, hogy e rendelet előírásait a munkahelyen alkalmazzák-e. A munkáltató biztosítja továbbá, hogy a munkavállalókat vagy munkavédelmi képviselőiket bevonják

a) a védőeszköz juttatás rendjének (kiválasztás, viselés, használat) meghatározásába,

b) a 9. § (1) bekezdésében felsorolt, a munkáltató által meghatározott intézkedések előkészítésébe.

(2) A munkáltató a munkavállalókat és munkavédelmi képviselőiket a lehető leghamarabb tájékoztatja minden, a szabályos üzemmenettől eltérő expozícióról - beleértve a 9. §-ban foglaltakat is -, illetve ezek okáról és a kialakult rendellenes helyzet megszüntetésére, kijavítására tett vagy tervezett intézkedéseiről.

A munkavállalókkal folytatott tanácskozás, a munkavállalók részvétele a konzultációkon

14. §

A munkáltató évente legalább egy alkalommal (pl. oktatás, képzés keretében) a jelen rendelet végrehajtásával kapcsolatos észrevételek megtételére, illetve megvitatására a munkavállalók és képviselőik részére fórumot biztosít.

VEGYES RENDELKEZÉSEK

A rákkeltő anyag expozíciójában dolgozó munkavállalók nyilvántartása

15. §[39]

Egészségügyi ellenőrzés

16. §

(1)[40] A rákkeltő expozícióban történő foglalkoztatás előtt a munkavállaló köteles előzetes munkaköri orvosi alkalmassági vizsgálaton, a rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló pedig köteles a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott gyakorisággal a foglalkozás-egészségügyi szolgálat által elvégzett időszakos orvosi alkalmassági vizsgálaton részt venni. A munkavállaló orvosi alkalmassági vizsgálaton való megjelenését a munkáltató biztosítja.

(1a)[41] Az orvos vagy a munkavégzés helye szerint illetékes munkavédelmi hatóság kezdeményezésére az érintett munkavállaló egészségi állapotát az egészségének megőrzése érdekében az expozíció megszűnése után is ellenőrizni kell.

(2) Rákkeltő expozícióban csak a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által egészségileg alkalmasnak véleményezett munkavállaló foglalkoztatható.

(3)[42] Az orvosi vizsgálatért felelős foglalkozás-egészségügyi orvos a vizsgálatot követően az egyes munkavállalókra vonatkozóan előírt védő vagy megelőző intézkedésekről feljegyzést készít. Az intézkedésekről készített feljegyzést a foglalkozás-egészségügyi orvos a munkavédelmi hatóság kormánytisztviselőjének - kérelemre - bemutatja.

(4)[43] A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa az orvosi dokumentációban - naprakészen - nyilvántartja a rákkeltő expozícióban dolgozó munkavállaló nevét, születési helyét, idejét, legfontosabb kórtörténeti adatait, valamennyi (első, időszakos, soron kívüli és záró) orvosi alkalmassági vizsgálatának, illetőleg biológiai monitorozásának eredményét. A (3) bekezdésben meghatározott feljegyzés az orvosi dokumentáció részét képezi. Az orvosi dokumentációba kizárólag külön törvényben meghatározott személyek tekinthetnek be. Az orvosi dokumentációt és a 15. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást úgy kell vezetni, hogy a munkavállaló rákkeltő okozta expozíciója, megterhelése és kockázata a munkavállaló munkavégzésének teljes idejére - napi bontásban - egyértelműen meghatározható legyen.

(5)[44] Ha rákkeltő expozícióban foglalkoztatott munkavállaló esetében az időszakos orvosi alkalmassági vizsgálat a rákkeltő expozícióval összefüggésbe hozható egészségkárosodást állapít meg, a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa vagy a munkavédelmi hatóság kormánytisztviselője valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra kiterjedő soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálatot rendelhet el. Indokolt esetben a munkavédelmi hatóság kezdeményezésére az országos tisztifőorvos valamennyi hasonló expozícióban foglalkoztatott munkavállalóra elrendelheti a soron kívüli vizsgálatot. A soron kívüli orvosi alkalmassági vizsgálat a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosának javaslatára bővíthető - a nem megengedhető expozíció, megterhelés kimutatására vagy a daganatos megbetegedés korai diagnosztizálására alkalmas - biológiai monitorozással.

(6) Az (5) bekezdés szerinti egészségkárosodás előfordulásakor a munkáltató a rákkeltő expozíció okozta kockázatokat a 4. § (1) bekezdése szerint köteles újraértékelni.

(7) A munkáltató a 4. § (1) bekezdésben előírt kockázatbecslésbe, illetve a kockázatot csökkentő védőintézkedések kidolgozásába a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosát bevonja.

(8) A foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa tájékoztatja a munkavállalót a rákkeltő expozíció okozta egészségkárosodásokról, illetve az általa végzett higiénés és alkalmassági vizsgálatok céljáról, várható eredményeiről.

Feljegyzések készítése, dokumentumok megőrzése

17. §[45]

A munkavédelmi hatóság tájékoztatása[46]

18. §

(1)[47]

(2)[48] Soron kívül kell a munkavédelmi hatóságot tájékoztatni, ha[49]

a) a tárgyévben végzett mérés a határértéket meghaladó szennyezettségre utal,

b) a rákkeltő expozíciónak kitett munkavállalói létszám megnő,

c) a munkahely méretében vagy elhelyezésében változás történt.

d) az 5. § (8) bekezdése szerinti rendkívüli munkavégzés elrendelésére került sor.

(3)[50]

(4)[51] A munkavédelmi hatóság a bejelentett adatokat az Mvt. 63/C. § szerinti bontásban, munkáltatónként összegezve, elektronikus formában a tárgyévet követő év március 31-ig a munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv részére átadja, amely ezek alapján foglalkozási rákregisztert vezet.

(5)[52] A munkahigiénés és foglalkozás-egészségügyi szerv a (4) bekezdés szerinti adatokat a tárgyévet követő március 31-ig regisztrálja, elemzi és értékeli, és az erről készült tájékoztatót megküldi az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium részére, továbbá a HM által szolgáltatott adatokról készült tájékoztatót a HM részére is megküldi.

19. §[53]

Azbesztre és vinil-kloridra vonatkozó különleges előírások

20. §[54]

(1) Azbeszttel történő munkavégzés esetén e rendelet előírásait az azbeszttel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló külön jogszabályban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A vinil-klorid monomerre vonatkozó különleges előírásokat az 5. számú melléklet tartalmazza.

[55]

21. §[56]

Záró rendelkezések

22. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivételekkel - 2001. január 1. napján lép hatályba.

(2)[57]

(2a)[58]

(3)[59]

(4)[60] A 4. § (2) bekezdés b) pontja szerinti határérték ellenőrzésére irányuló vizsgálatokat kizárólag a Nemzeti Akkreditáló Hatóság által e szakterületre és a mérendő vegyi anyagok meghatározására akkreditált és nemzetközi jártassági vizsgálatban írásban igazolt módon eredményesen részt vevő laboratórium végezhet.

(5)[61] Ez a rendelet

a) a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló, 2004. április 29-i 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek, valamint

b) a 92/58/EGK, a 92/85/EGK, a 94/33/EK és a 98/24/EK tanácsi irányelvnek, valamint a 2004/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK rendelethez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról szóló, 2014. február 26-i 2014/27/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

c)[62] a munkájuk során rákkeltő anyagokkal és mutagénekkel kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2017. december 12-i (EU) 2017/2398 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek,

d)[63] a munkájuk során rákkeltő, illetve mutagén anyagokkal kapcsolatos kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről szóló 2004/37/EK irányelv módosításáról szóló, 2019. január 16-i (EU) 2019/130 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek

való megfelelést szolgálja.

(6)[64] Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:

a) az Európai Parlament és a Tanács 1907/2006/EK rendelete (2006. december 18.) a vegyi anyagok regisztrálásáról, értékeléséről, engedélyezéséről és korlátozásáról (REACH), az Európai Vegyianyag-ügynökség létrehozásáról, az 1999/45/EK irányelv módosításáról, valamint a 793/93/EGK tanácsi rendelet, az 1488/94/EK bizottsági rendelet, a 76/769/EGK tanácsi irányelv, a 91/155/EGK, a 93/67/EGK, a 93/105/EK és a 2000/21/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről;

b) az Európai Parlament és a Tanács 1272/2008/EK rendelete (2008. december 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról, a 67/548/EGK és az 1999/45/EK irányelv módosításáról és hatályon kívül helyezéséről, valamint az 1907/2006/EK rendelet módosításáról.

c)[65] a Bizottság (EU) 2018/669 rendelete (2018. április 16.) az anyagok és keverékek osztályozásáról, címkézéséről és csomagolásáról szóló 1272/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletnek a műszaki és tudományos fejlődéshez való hozzáigazítása céljából történő módosításáról.

Dr. Gógl Árpád s. k.,

1. számú melléklet a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelethez[66]

2. számú melléklet a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelethez

A daganatos megbetegedés kockázatát megnövelő eljárások, tevékenységek jegyzéke*[67]

1. Auramin gyártás.

2. A szénkoromban, kőszénkátrányban vagy kőszén-kátrányszurokban jelenlévő policiklusos aromás szénhidrogéneknek való kitettséget magában foglaló munka.[68]

3. Nikkelérc pörkölésekor és elektromos finomításakor képződő por-, füst- vagy köd-expozícióban végzett munka.

4. Erős-savas eljárás izopropil-alkohol gyártásban.

5. Uránbányászat.

6. Belélegezhető kristályos szilícium-dioxid expozícióval járó munka.[69]

7. A korábban belső égésű motorokban a mozgó alkatrészek kenésére és hűtésére használt ásványi olajok dermális expozíciójával járó munka.[70]

8. Dízelmotor-kipufogógázok okozta expozícióval járó munka.[71]

*A jegyzék nem teljes körű, a tudományos kutatási eredmények alapján változhat.[72]

3. számú melléklet a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelethez[73]

4. számú melléklet a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelethez[74]

5. számú melléklet a 26/2000. (IX. 30.) EüM rendelethez

A vinil-klorid monomer expozíció hatásának kitett munkavállalók egészségvédelmére vonatkozó előírások

1. Megelőző műszaki intézkedésekkel a munkavégzés helyének vinil-klorid monomer (a továbbiakban: VCM) koncentrációját a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Ennek érdekében a VCM[75]

a) gyártásával, visszanyerésével, raktározásával, áttöltésével, szállításával vagy bármely egyéb módon történő felhasználásával történő munkavégzés során, továbbá

b) polivinil-kloriddá (a továbbiakban: PVC) történő átalakítása esetén

valamennyi munkahelyen ellenőrizni kell a VCM-koncentrációt.

2. A VCM munkahelyi levegőben megengedett határértékét a kémiai kóroki tényezők hatásának kitett munkavállalók egészségének és biztonságának védelméről szóló rendelet tartalmazza.[76]

3.1. A VCM-határérték betartásának ellenőrzésekor a munkatérben a mérési pontokat úgy kell kijelölni, hogy a mért eredmények a lehető legpontosabban reprezentálják a munkavállalókat érő VCM expozíció mértékét.

3.2. A munkatér nagyságától függően kell a mérési pontok számát meghatározni. Egynél több mérési pont esetében a mérési eredmények átlagértékét a munkatér egészére vonatkozó értéknek kell elfogadni.

3.3. Amennyiben a kapott eredmények a munkatér VCM koncentrációját nem reprezentálják, a határérték betartásának ellenőrzésére mérési pontként a munkatér azon körzetét kell kijelölni, amelyben a munkavállaló a legnagyobb átlagos koncentrációnak van kitéve.

3.4. A 3.1-3.3. pontok szerinti mérési módszerek kiegészíthetők személyi-mintavételi eszközökkel végzett mérésekkel. Ezek a mérések alkalmasak lehetnek az előzetesen kiválasztott mérési pontok megfelelőségének igazolására, valamint a foglalkozás-egészségügyi szolgálat orvosa által elvégzendő egészségügyi vizsgálathoz szükséges adatok megszerzésére.

4.1. Minden olyan munkavégzésnél, ahol a szokásos VCM koncentráció emelkedése előfordulhat, megfelelő érzékenységű monitor rendszert kell kialakítani az ilyen koncentráció növekedések kimutatására.

4.2. Amennyiben a 4.1. pont szerinti esemény előfordul, haladéktalanul olyan műszaki intézkedéseket kell tenni, amelyekkel a koncentrációnövekedés oka felderíthető és megszüntethető. A riasztási küszöb egyenlő az MK értékkel. Az MK érték túllépése esetén haladéktalanul gondoskodni kell az egyéni védelemről.

5. Megfelelő egyéni védőeszközt kell biztosítani mindazon tevékenységek (pl. autoklávtisztítás és -javítás) esetében, amelyeknél műszaki intézkedésekkel és megfelelő légtechnikával nem lehet elérni a munkatér határérték alatti koncentrációját.

6.1. A VCM-rel tevékenységet folytató munkavállalók egészségügyi vizsgálata során az alábbiakra kell figyelemmel lenni:

a) A VCM monomer határérték feletti expozíciója - jelenlegi ismereteink alapján - az alábbi ártalmakat okozza:

aa) a sclerodermához hasonló bőrelváltozások,

ab) a kéz és a láb vérkeringési zavarai (hasonló a Raynaud-szindromához),

ac) acroosteolysis (elsősorban a kézujjakat érinti),

ad) a máj és a lép fibrosisa (hasonló a Banti-szindromához),

ae) légzésfunkciós zavarok,

af) thrombocytopenia,[77]

ag) máj-angiosarcoma (miután a VCM genotoxikus és rákkeltő, biztonságos védelmet a daganatos megbetegedés ellen az MK érték sem nyújt);

b) a fő kockázat mellett minden tünetre vagy tünetegyüttesre. Jelenlegi ismereteink szerint a máj-angiosarcomának előrejelző tünete, illetve tünetegyüttese nincs. Specifikus megelőző vizsgálati módszerek hiányában az orvosi vizsgálatoknak legalább az alábbiakra kell kiterjedni:

ba) egészségi és foglalkozási anamnézis,

bb) a végtagok, a bőr és a hasüregi szervek vizsgálata,

bc) a kéz csontozatának rtg-vizsgálata ún. autokláv tisztító és javító munkakörben (kétévenként).

6.2. A 6.1. pontban foglaltakon kívül az alábbi vizsgálatok ajánlottak:

a) vizeletvizsgálat,

b) vérkép, thrombocytaszám, véralvadás, süllyedés,

c) SGOT, SGPT, GGTP, bilirubin, alkalikus foszfatáz, kolinészteráz, összfehérje, kryoglobulin

a követéses epidemiológiai vizsgálatok érdekében.

6.3. Az eredmények értékelésénél figyelembe kell venni a normál értékeket és a laboratóriumi eszközöket, módszereket. A rendellenes eredmények ellenőrzését követően részletesebb szakorvosi vizsgálatok elvégzése ajánlott.

6.4. A foglalkozás-egészségügyi orvos a munkavállaló a VCM-ral történő tevékenység végzésére való alkalmasság elbírálásánál az alábbi kontraindikációk figyelembevételével dönt:

a) érrendszeri vagy idegrendszeri károsodások,

b) légzésfunkciós zavarok,

c) klinikai vagy funkcionális májelégtelenség,

d) cukorbaj,

e) krónikus veseelégtelenség,

f) thrombocytopenia, véralvadási rendellenesség,

g) krónikus bőrártalom,

h) túlzott alkoholfogyasztás és/vagy kábítószer-élvezet.