254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelet

a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól

A Nemzeti Földalapról szóló 2001. évi CXVI. törvény (a továbbiakban: Tv.) 21. §-ában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

1. §[1]

Ez a rendelet szabályozza a Nemzeti Földalaphoz (a továbbiakban: NFA) tartozó vagyon nyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának szabályait. Az e rendeletben nem szabályozott kérdésekben a kincstári vagyonnal való gazdálkodásról szóló 58/2005. (IV. 4.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

2. §

(1) A vagyonnyilvántartásban az NFA intézményi vagyonától el kell különíteni a hozzárendelt vagyont.

(2) Az NFA hozzárendelt vagyonába tartozó ingatlanvagyon nyilvántartásának elkülönítetten kell tartalmaznia az erdőt, az egyéb termőföldet és a művelés alól kivett területet.

(3) A vagyonnyilvántartásnak - összhangban az agrárstatisztikai elemzés céljaival és az EU követelményeivel - a vagyon egészéről, valamint ezen belül a földrészletekről részletes adatokat kell tartalmaznia.

(4) A vagyonnyilvántartási rendszer magában foglalja a vagyonba tartozó egyes földrészletek adatait, valamint az azokhoz kapcsolódó okiratokat.

(5) A vagyonnyilvántartás számítógépes rendszerének összekapcsolhatónak kell lennie az ingatlan-nyilvántartással és az Országos Erdőállomány Adattárral.

(6) Az NFA által értékesített, illetőleg hasznosított ingatlanok adatait, valamint az ezzel összefüggő okiratokat, a vagyonértékesítést, illetve a hasznosítás befejezését követő 5. év végéig meg kell őrizni.

3. §

(1) A vagyonnyilvántartás alapja az ingatlan-nyilvántartás és a földhasználati nyilvántartás, erdő esetében az ingatlan-nyilvántartás és az Országos Erdőállomány Adattár adatállománya.

(2) Erdőnek kell tekinteni azt a földrészletet is, ami az ingatlan-nyilvántartásban nem erdőként van bejegyezve, de az Országos Erdőállomány Adattárban erdőként szerepel.

(3) A vagyonnyilvántartásnak tartalmaznia kell a tulajdoni lapon szereplő valamennyi adatot, bejegyzett jogot, feljegyzett tényt (a továbbiakban együtt: adatot) erdő esetében pedig az érvényben levő üzemtervi adatokat is.

(4) A vagyonnyilvántartásnak az ingatlan-nyilvántartási adatokon kívül az alábbi adatokat is tartalmaznia kell:

a) a haszonbérlő, használó, vagyonkezelő, illetve erdő esetében a nyilvántartásba vett erdőgazdálkodó adatait,

b) a haszonbérbe, használatba, illetve vagyonkezelésbe adás időpontját és időtartamát,

c) a haszonbér éves összegét, fizetésének esedékességét, teljesítésének idejét,

d) a hasznosítást elősegítő gazdasági információkat (így különösen: melioráció, értéknövelő beruházás, annak összege stb.),

e) hasznosítás módjára vonatkozó javaslatot,

f) az ingatlan könyv szerinti értékét,

g)[2] a 10 évre szóló erdőgazdálkodási üzemterv alapján az erdőrészlet - ideértve a rész erdőrészletet is - azonosítóját és területét,

h) a tulajdonhoz kapcsolódó haszonvétel gyakorlásával összefüggő adatokat,

i) a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlan tulajdonát, illetve használatát érintő hatósági határozatokat,

j) egyéb, az a)-i) pont hatálya alá nem tartozó, a tulajdonosi jogok gyakorlásával összefüggő adatokat.

(5)[3] Az (1)-(4) bekezdésben foglalt kötelezettségek teljesítése érdekében a vagyonnyilvántartás alapját képező ingatlan-nyilvántartási és földhasználati nyilvántartási adatokat a megyei földhivatalok a Földmérési és Távérzékelési Intézet (a továbbiakban: FÖMI) bevonásával - körzeti földhivatalonkénti bontásban - az NFA rendelkezésére bocsátják. Az NFA, a megyei földhivatalok és a FÖMI megállapodást kötnek a vagyonnyilvántartás alapját képező ingatlan-nyilvántartási és földhasználati nyilvántartási adatok NFA részére történő átadásának rendjéről. A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatallal, illetve az Országos Erdőállomány Adattár működtetőjével ugyancsak megállapodást kell kötni.

4. §[4]

(1) Az NFA a tulajdonosi jogok gyakorlása részeként a vagyon használóit, hasznosítóit közvetlenül, illetőleg az illetékes körzeti földhivatal, valamint az Állami Erdészeti Szolgálat (a továbbiakban: ÁESz) bevonásával - az e szervekkel kötött megállapodásban foglaltak szerint - ellenőrzi, és szükség szerint kezdeményezi az ingatlannyilvántartási állapot rendezését, illetőleg más intézkedés megtételét.

(2)[5] Az NFA ellenőrzi a Nemzeti Földalapba tartozó termőföldvagyon hasznosítását, valamint annak vagyonkezelésére, haszonbérletére vagy bármely más jogcímen történő használatára kötött szerződésben foglalt kötelezettségek teljesítését.

(3)[6] Az NFA tulajdonosi joggyakorlása alatt álló ingatlanok tekintetében, ha az ingatlan-nyilvántartásban nincs bejegyzett vagyonkezelő, illetve a bejegyzett kezelői, vagyonkezelői jog jogosultja megszűnt, akkor vagyonkezelőnek az NFA-t kell tekinteni.

5. §[7]

Az NFA az általa kezelt vagyon hasznosítására, annak felmérését és nyilvántartásba vételét követően - figyelemmel a földbirtok-politikai irányelvekben és a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben megfogalmazott célkitűzésekre is - terveket készít.

6. §

Az NFA a vagyonkezelésében levő termőföld Kormány által jóváhagyott szociális földprogram keretében történő haszonbérbe adása esetén az önkormányzat által kijelölt haszonbérlővel köt haszonbérleti szerződést.

7. §

Az NFA-nak az általa kezelt vagyon hasznosítására vonatkozó tervkészítésnél figyelembe kell vennie a következő szempontokat:

a) a földhasználók helyzetének stabilizálását, fejlődésük elősegítését;

b) családi gazdaságok kialakítását és megerősítését;

c) környezetbarát, a fenntartható fejlődést szolgáló termelés földhasznosítás oldaláról történő támogatását;

d) a mezőgazdasági rendeltetésű földterületek művelésben tartásának elősegítését, a mezőgazdasági termelés összehangolását a természetvédelem, a környezetvédelem, a talajvédelem, a területfejlesztés, a vízgazdálkodás (pl. árterek kialakítása), a vonalas infrastrukturális létesítmények szempontjaival;

e) a Nemzeti Erdőtelepítési Programban foglaltak végrehajtásának támogatását;

f) a racionális földtulajdonosi és bérleti rendszer kialakulásának elősegítését;

g) a földpiac élénkítését és szabályozását;

h) az állattenyésztő telepek működéséhez szükséges termőföld megszerzésének elősegítését;

i) a gazdálkodás jellegének megfelelő, versenyképes birtokméretek kialakításának elősegítését,

ia) a családi és középgazdaságok 300 ha méretű felső határig történő ösztönzését,

ib) a kisméretű birtokok legalább 100 ha-ig történő elsődleges fejlesztésének ösztönzését;

j) a földbérlet-koncentráció versenyképességhez igazodó fenntartását;

k) minőségi földcserék lebonyolításának megalapozását;

l) termelési-termékstruktúra átalakításának ösztönzését és befolyásolását,

la) a mezőgazdasági termelésre leginkább alkalmas termőföldek mezőgazdasági termelési célú hasznosításának előtérbe helyezését,

Ib) a mezőgazdasági termelésre kevésbé alkalmas termőföldek, földterületek más irányú hasznosításának előkészítését, támogatását, esetenként végrehajtását,

lc) művelési ágváltás támogatását;

m) a nem művelt, vagy méretük és kialakításuk miatt gazdaságosan nem művelhető területek megvételének és hasznosításának állami kezdeményező szereppel történő meggyorsítását;

n) a birtoknagyság alkalmassá tételét az EU-támogatások lehívhatóságához;

o) szociális földprogram kedvezményezett támogatását;

p) pályakezdő agrárvállalkozók és mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú végzettséggel rendelkezők kedvezményezett támogatását;

q) különleges rendeltetésű gazdaságok működéséhez kedvezményes termőföld biztosítását (pl. oktatás, kutatás, büntetés-végrehajtás).

8. §[8]

(1) A Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok nyilvános pályázat útján történő haszonbérbe adása vagy eladása során az előhaszonbérletre, illetve elővásárlásra jogosult személy a pályázati kiírásban foglaltaknak megfelelően, a nyertes pályázattal azonos tartalmú elfogadó, illetve az előhaszonbérleti vagy elővásárlási jogáról lemondó jognyilatkozatot tehet. A nyertes pályázat tartalmáról, valamint a jognyilatkozat megtételének határidejéről az NFA tájékoztatja az elővásárlási jogosultakat.

(2) A Nemzeti Földalapba tartozó ingatlanok árverezése során elővásárlási jogát az arra jogosult közvetlenül az árverés lezárása előtt, személyesen vagy legalább teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy útján gyakorolhatja.

(3) Elővásárlási vagy előhaszonbérleti jogát, illetve az ezt megalapozó tényeket a nyilatkozatot tevő személynek megfelelő okiratokkal kell igazolnia.

(4) Nem köti az NFA-t az olyan jognyilatkozat, amelyet a jogosult határidőn túl, illetve a nyertes - pályázatba foglalt vagy árverésen tett - ajánlattól eltérő tartalommal tesz meg.

9. §[9]

10. §

(1) Az NFA részére ingatlan értékbecslési tevékenységet az végezhet, akit az NFA pályázat útján kiválaszt, és a saját részére vezetett névjegyzékbe felvesz.

(2)[10] Az (1) bekezdés szerinti pályázat nyertese lehet

a) aki ingatlangazdálkodó és ingatlanszakértő felsőfokú képesítéssel, 5 év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és akit igazságügyi ingatlanforgalmi szakértőként névjegyzékbe vettek, vagy

b) az a gazdálkodó szervezet, amelynek van legalább egy olyan személyesen közreműködő természetes személy tagja vagy munkaviszonyban, illetve megbízási jogviszonyban foglalkoztatott alkalmazottja, aki az a) pontban meghatározott feltételeknek megfelel, és

c) aki az NFA által meghirdetett - a termőföld értékbecslésére vonatkozó képzettséggel, szakmai tapasztalattal kapcsolatos - egyéb pályázati feltételeknek megfelel.

(3) A pályázat alapján az NFA névjegyzékébe történő felvétel 2 év időtartamra szól, amelynek lejártával az NFA újabb pályázatot ír ki.

(4) A pályázatok elbírálása céljából az NFA bíráló bizottságot hozhat létre.

(5)[11] A pályázat alapján összeállított névjegyzéket az NFA internetes honlapján és más módon közzéteszi.

A névjegyzékben szereplő adatok közzétételéhez az érintettek hozzájárulása szükséges. Az NFA a szakértői névjegyzékben szereplők ingatlanforgalmi értékbecslését fogadja el.

(6)[12] A (2) bekezdésben meghatározott végzettség igazolására elfogadható az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban szerzett bármely hasonló tárgyú képesítés is, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

11. §

(1)[13] Az NFA az ajánlati árat

a) részletes ingatlan értékbecslés, vagy

b) a rendelet szerint megvalósított egyszerűsített ingatlan értékbecslés alapján állapítja meg.

(2) Egyszerűsített ingatlan értékbecslésnek minősül, amikor az NFA az ajánlati árat saját nyilvántartása, a földhivatal által az NFA részére külön megállapodás alapján a termőföld adásvételére kötött szerződésekben szereplő ár információk alapján nyújtott, vagy termőföld esetén a rendelet 1. számú mellékletében, míg erdő esetében a rendelet 2. számú mellékletében foglaltak szerinti egyszerűsített módszerrel állapítja meg. A megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a költségeket az NFA megtéríti.

(3)[14] Részarány-tulajdont képező AK érték megvásárlása esetén 1 AK forintban kifejezett ellenértéke megegyezik a földrendező és földkiadó bizottságokról szóló törvény 9/D. § (1) bekezdésében meghatározott kártalanítási összeggel.

12. §

(1) Részletes ingatlan értékbecslést kell alkalmazni abban az esetben, ha

a) az ajánlati ár egyszerűsített ingatlan értékbecsléssel nem állapítható meg, vagy

b) az eladó az egyszerűsített ingatlan értékbecslést nem fogadja el.

(2)[15]

(3)[16]

(4) Erdő esetében csak olyan értékelés fogadható el, amely a Nyugat-Magyarországi Egyetem, illetve jogelődjének Erdőmérnöki Karán az "Erdőérték és kárérték számítás" tanfolyamon oktatott módszer szerint készült.

13. §

(1) Amennyiben az NFA által kötött szerződés bármelyik fél részére fizetési kötelezettséget állapít meg, annak mértékét a 11-12. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell megállapítani.

(2) Az ingatlan értékbecslést meghaladó összegben az NFA fizetési kötelezettséget nem vállalhat.

14. §

(1) Amennyiben a termőföld, erdő, művelés alól kivett terület tulajdonosa az NFA részére szerződés megkötésére ajánlatot tesz, és a szerződés által érintett tulajdon értéke az egyszerűsített ingatlan értékbecslésnél alkalmazható értékhatárt meghaladja, az ajánlatához csatolnia kell a névjegyzékben szereplő ingatlanforgalmi szakértő által elkészített részletes ingatlan értékbecslést, továbbá egy nyilatkozatot arról, hogy a részletes ingatlan értékbecslésben foglaltakat elfogadja.

(2) Amennyiben a részletes ingatlan értékbecslésre életjáradéki szerződés megkötésével összefüggésben, vagy az NFA kezdeményezésére kerül sor, annak díját az NFA fizeti meg.

15. §

(1) A haszonbér mértékét a szerződő felek - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a rendelkezésre álló piaci információk alapján állapítják meg.

(2) Amennyiben a földbirtok-politikai irányelvekben foglaltak ezt indokolttá teszik, az NFA az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően állapíthatja meg a haszonbérleti díjat.

(3) A haszonbér-mérséklés mértékének, megállapításának, igazolásának részletes feltételeit NFA által meghatározott, és az NFA internetes honlapján, illetőleg más szokásos módon közzétett szabályzat tartalmazza.

16. §

(1) Az NFA vagyonkezelői szerződéseire, a kincstári vagyon kezelésére vonatkozó külön jogszabályban foglaltakat a Tv.-ben, valamint e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) A 13. § (1)-(2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha az NFA vagyonkezelői szerződést köt.

17. §

(1) Az illetékes államigazgatási szervek a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlanvagyon tulajdonát, illetve használatát - ideértve az erdőgazdálkodóként történő nyilvántartásba vételt is - érintő hatósági határozatok egy példányát kötelesek az NFA-nak megküldeni.

(2) Amennyiben a földhasználó állami tulajdonban levő, a 2. § (2) bekezdésében foglaltak szerinti ingatlant is használ, a földhasználóként történő nyilvántartásba vételről rendelkező határozat egy példányát az NFA-nak is meg kell küldeni.

(3) A földhasználónak, illetve erdőgazdálkodónak a 2. § (2) bekezdése szerinti ingatlan földhasználati tevékenységével összefüggésben elkövetett szabálysértés miatti megbírságolásáról szóló határozatot és a bírságot kirovó egyéb közigazgatási határozatot tájékoztatásul az NFA-nak is meg kell küldenie.

18. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.

(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Nemzeti Földalap vagyonnyilvántartásának, vagyonkezelésének és hasznosításának részletes szabályairól szóló 17/2002. (II. 18.) Korm. rendelet.

(3) Az egységes vagyonnyilvántartási rendszer kialakítása érdekében:

a)[17] a korábban vagyonkezelési feladatokat ellátó szervezetek - a b) pontban foglaltak szerinti kivétellel - kötelesek az NFA részére legkésőbb 2005. június 30-ig átadni az ingatlan- és erdővagyonra vonatkozó, a természetbeni állapotnak megfelelő ingatlan-nyilvántartási és hasznosítási adatokat, valamint az ezzel kapcsolatos okiratokat;

b) a honvédelmi rendeltetésű ingatlanok esetében az a) pont szerinti feladatok ellátásáról a Honvédelmi Minisztérium és az NFA külön állapodik meg azzal, hogy az adatokat legkésőbb 2003. december 31-ig kell átadni az NFA részére;

c) a területileg illetékes körzeti földhivatalok kötelesek az NFA részére 2003. január 31-ig elektronikus adathordozón átadni - közutak kivételével - annak az ingatlanvagyonnak 2002. december 31-i állapotot tükröző ingatlannyilvántartás szerinti adatait, amelyek tulajdonosa a Magyar Állam, vagy amelyek tulajdonosa nem állapítható meg.

(4)[18] A (3) bekezdésben foglalt feladatok végrehajtásával összefüggő részletes feltételekről - ideértve az adatszolgáltatás módját, illetve tartalmát is - az NFA az érintett szervezetekkel közvetlenül állapodik meg. A Nemzeti Földalapba rendelt földvagyon NFA részére történő átadásáról az NFA és az érintett szervezetek átadás-átvételi jegyzőkönyvet kötelesek felvenni. A megállapodás kötelező tartalmi eleme, hogy a költségeket az NFA megtéríti.

19. §[19]

Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/22 l/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének való megfelelést szolgálja.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelethez[20]

A termőföld egyszerűsített ingatlan értékbecslésének módszere

1. A termőföld helyben kialakult hasznosításához igazodó ajánlati ár megállapítása

A Nemzeti Földalap részére vásárlásra felajánlott termőföldingatlan ajánlati árának egyszerűsített ingatlan értékbecsléssel történő megállapításánál az alábbi elveket kell alkalmazni:

- az egyszerűsített ingatlan értékbecsléssel megállapított ajánlati ár reálisan tükrözze a termőföldingatlan értékét,

- vegye figyelembe a termőföldingatlan potenciális termőképességét és termőhelyi viszonyait,

- az ország egész területén egységes elvek alapján, a termőföld földrajzi elhelyezkedését figyelembe véve értékelje a termőföldingatlant,

- fejezze ki a termőföldingatlan művelési ágának sajátosságait,

- vegye figyelembe a termőföldingatlan használati értékének várható változásait,

- egyszerű, jól áttekinthető számítási módszert alkalmazzon.

1.1. A termőföld ajánlati árának meghatározási módszere

Alapadatok:

- a termőföldingatlan fekvése szerinti település és megye megnevezése,

- a termőföldingatlan helyrajzi száma,

- a termőföldingatlan művelési áganként (alrészleten-ként) összesített területe (ha, m ),

- a termőföldingatlan művelési áganként (alrészleten-ként) összesített kataszteri tiszta jövedelme (AK, fillér) .

A termőföldingatlan ajánlati árát az alapadatok felhasználásával a következő számítási képlet alapján kell meghatározni:

A számításnál "A" változó értékét a közhiteles ingatlan-nyilvántartás adatait tartalmazó tulajdoni lapon feltüntetett kataszteri tiszta jövedelemnek megfelelően kell figyelembe venni.

A számítási képlet alkalmazásánál "P" változó értékét a termőföldingatlan fekvése szerinti megyének megfelelően kell megállapítani a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium által az 54/1997. (VIII. 1.) FM rendelet szerint megyei bontásban közzétett adatok alapján a következő táblázatból:

Az IR változó értéke a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által a gabonafélék intervenciós felvásárlására meghirdetett - az aktuális év május 1. napján érvényes -árának 100 kg-ra jutó összege (EUR/100 kg) és az MNB ugyanezen időszakban érvényes hivatalos devizaárfolyamának (Ft/EUR) szorzata.

Az "i" változó értéke a Földhitel- és Jelzálogbank Rt. által meghatározott és az 54/1997. (VIII. 1.) FM rendelet 2. számú melléklete szerint közzétett - az egyszerűsített ingatlan értékbecslés készítésekor hatályos - tőkésítési kamatláb %-ban kifejezett mértékével egyezik meg.

A művelési ág szerinti szorzótényezők (Má) a következők:

Szőlő és gyümölcsös művelési ágak esetében "Má" értéke 1,0 és a termőföldingatlan (alrészlet) ajánlati árát a következő számítási képlet alkalmazásával kell meghatározni:

Több művelési ágból (alrészletből) álló termőföldingatlan esetében a "Fá" ajánlati árat művelési áganként (alrész-letenként) kell megállapítani, és a termőföldingatlan ajánlati árának a művelési áganként (alrészletenként) megállapított "Fá" értékek összegének felel meg.

2 számú melléklet a 254/2002. (XII. 13.) Korm. rendelethez

Az erdővagyon egyszerűsített ingatlan értékbecslésnél alkalmazandó szempontok

1. Az erdővagyon ajánlati árának meghatározása

A Nemzeti Földalap részére felajánlott erdő esetében az egyszerűsített értékelés során az alábbi tényezőket kell figyelembe venni: a) Az erdővagyon értéke az erdei termőhely (föld) és az erdőállomány értékéből tevődik össze. A földérték fatermési osztályok szerint fejezi ki a potenciális termőképességet a tényleges állományviszonyok alapján. Figyelembe kell venni az erdőpiac kialakulatlanságát és az értékváltozás várható irányait [gyorsan növő, fafajok felértékelődése, egyéb hasznosítások (vadgazdálkodás) értéknövelő hatása]. b) Az erdőállomány érték meghatározásánál fiatal korban a befejezett erdő értékéből kell kiindulni. Idősebb korban az erdőállomány fatérfogata és mellmagassági átmérői alapján kell meghatározni az értéket. c) Az erdőgazdasági a tájak és az Állami Erdészeti Szolgálat illetékességi körzetei közötti különbségektől el lehet tekinteni.

2. Az erdőterület értékének meghatározása

A földrészleten belül elhelyezkedő erdőrészletek területe és ezen belül a főállományt alkotó fafaj szerinti célállomány és annak fatermő képessége az ERTI-féle hat fatermési osztálynak megfelelően kerüljön meghatározásra. Az erdőterület fajlagos értékét az 1. táblázatból fatermési osztály függvényében kell kikeresni. Az erdőgazdálkodás célját szolgáló egyéb területek (tisztások, utak stb.) értékét 10 000 Ft/ha értékben kell figyelembe venni.

3. Az erdőállomány értékének meghatározása

Az erdőállomány terület alapján számított költségértékét a 2. táblázatban foglaltak szerint kell megállapítani.

A fiatal korban az erdőállomány értékét annak függvényében kell kiszámítani, hogy az befejezett vagy folyamatban lévő erdősítésnek számít-e.

Fiatal erdőállomány esetében először azt kell eldönteni, hogy a folyamatban levő, vagy befejezésre tervezett erdősítést állapota alkalmassá teszi-e az erdőnevelési munka folytatására. Amennyiben nem (az erdősítést meg kell ismételni), az erdőállományt értékkel figyelembe venni nem lehet.

Folyamatban lévő erdősítés esetén a megadott alapértékhez hozzá kell adni a táblázatban szereplő befejezett és a folyamatban lévő erdősítés különbségének az erdősítés korára eső értékrészét.

Pl. befejezett erdő értéke bükk fafaj esetén 9 éves korban: 275 000 Ft.

Folyamatban lévőé: 192 000 Ft.

A befejezés időpontja 9 év, l évre 9200 Ft.

Ha az erdősítés kora pl. 7 év, akkor az erdősítés értéke 192 000 Ft + 7 x 9200 = 256 000 Ft.

Befejezett erdő esetén, ha annak kora nem haladja meg a 2. táblázatban jelzett értéket, közbesítéssel határozzuk meg az állomány értékét. Idősebb korban a fajlagos állomány érték átmérő szerinti táblázatát használva határozzuk meg az állomány értékét.

Az erdőállomány fajlagos értékét (kitermelési érték) fatérfogat szerint az átmérő figyelembevételével a 3. táblázatban foglaltak szerint kell megállapítani.

Az erdőrészletekben a fafajra eső tényleges fatérfogatot szorozzuk az adott tényleges átmérőhöz tartozó értékekkel. Szükség esetén közbesítést végzünk. Mind a fiatal erdők esetében, mind az idősebb erdők esetében figyelembe vettük az erdőfelújítás finanszírozási rendszerét, illetve az erdőfenntartási járulékfizetési kötelezettséget. Ezekkel tehát további korrekció nem végezhető.