70/2004. (IV. 15.) Korm. rendelet

a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalról

A Kormány az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 120. §-ának (1) bekezdésében meghatározott célok megvalósítása érdekében, az Áht. 121/A. § (10)-(12) bekezdésében foglaltak végrehajtására, az Áht. 124. § (2) bekezdésének u) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal jogállása

1. §

(1) A Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (rövidített neve: KEHI, a továbbiakban: Hivatal) az Áht. 121/A. §-ának (10)-(12) bekezdései alapján a Kormány belső ellenőrzést végző szerve.

(2) A Hivatal országos hatáskörű közigazgatási szerv, amely ellátja az e rendeletben meghatározott feladatokat.

(3)[1] A Hivatal irányítását - a Miniszterelnökség fejezetet érintő ellenőrzés kivételével - a Kormány nevében a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter látja el.

(4) A Hivatal fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott, önállóan gazdálkodó központi költségvetési szerv, amelynek költségvetése a Miniszterelnökség fejezetben külön cím alatt szerepel.

(5) A Hivatal székhelye Budapest.

A Hivatal szervezete, vezetői

2. §

(1) A Hivatal élén elnök áll, akit feladatai ellátásában elnökhelyettesek segítenek.

(2)[2]

(3)[3]

(4)[4]

(5) A Hivatal elnökévé, illetve elnökhelyettesévé legalább 5 év közigazgatási és szakmai gyakorlattal, valamint 5 éves vezetői tapasztalattal rendelkező, a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ber.) 11. §-ában meghatározott követelményeknek megfelelő magyar állampolgár nevezhető ki.

(6)[5]

(7) A Hivatal dolgozói köztisztviselők, jogállásukra a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény rendelkezései az irányadók.

(8) A Hivatal szervezeti és működési szabályzatát az elnök állapítja meg és a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter hagyja jóvá.

A Hivatal ellenőrzési hatásköre

3. §

(1) A Hivatal ellenőrzési hatásköre kiterjed:

a) a Kormány programjából adódó feladatok fejezetek általi végrehajtásának és a Kormány egyéb döntései végrehajtásának ellenőrzésére;

b) az Áht. 121/A. § (10) bekezdésének megfelelően a központi költségvetés bevételei és kiadásai, az elkülönített állami pénzalapok, a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai, valamint a központi költségvetési szervek pénzügyi ellenőrzésére (ideértve a közbeszerzési és pályáztatási rendszerek ellenőrzését is); továbbá a gazdálkodó szervezeteknek, a közalapítványoknak, az alapítványoknak, a megyei, térségi és regionális területfejlesztési tanácsoknak és - a pártok kivételével - a társadalmi szervezeteknek a központi költségvetésből, alapokból juttatott pénzeszközök-ideértve a nemzetközi szerződések alapján kapott támogatásokat és segélyeket is - felhasználásának ellenőrzésére;

c) a központi költségvetés bevételeinek tervezési, beszedési rendszerére, a Kormány irányítása alatt álló központi költségvetési szervek saját (intézményi) bevételei tervezésének, nyilvántartásának és beszedésének rendszerére és a Kormány irányítása alatt álló központi költségvetési szervek követelései megállapításának, nyilvántartásának és beszedésének rendszerére;

d) az Áht. 13/A. § (2) bekezdése alapján az államháztartás alrendszereiből, továbbá az európai uniós forrásokból finanszírozott vagy támogatott szervezeteknek, illetve magánszemélyeknek céljelleggel juttatott összegek rendeltetésszerű felhasználására (ideértve az ezen kedvezményezettek által a felhasználással összefüggésben kötött szerződések jogszerűségének, valamint a szerződésekben foglaltak teljesülésének vizsgálatát is);

e) az Áht. 121/A. § (11) bekezdésének megfelelően az állami kezesség vállalásának és beváltásának jogosságára;

f) az Áht. 122. § a) pontja alapján végzett ellenőrzések lefolytatására a költségvetési és európai uniós forrásokból származó támogatások lebonyolításában résztvevő szervezeteknél, illetve a kedvezményezetteknél, különös tekintettel a 250 millió forint értéket meghaladó egyes projektekhez kapcsolódó pályáztatási, lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek ellenőrzésére;

g)[6] az európai uniós előcsatlakozási és átmeneti támogatás eszközök, valamint a schengeni támogatás felhasználásának ellenőrzésére;

h) az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendeletnek megfelelően a Strukturális Alapokra vonatkozóan 5%-os és a Kohéziós Alapra vonatkozóan 15%-os ellenőrzések végzésére és koordinálására, továbbá rendszerellenőrzések és zárónyilatkozatok kibocsátásához szükséges ellenőrzések végzésére, illetve zárónyilatkozatok, valamint a 5%-os és 15%-os ellenőrzések megállapításait tartalmazó éves összesített jelentés kibocsátására;

i)[7]

j) a közszolgálatban állók önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagságának támogatásáról szóló 103/1996. (VII. 16.) Korm. rendeletnek megfelelően a közszolgálatban állók önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagsága támogatásának felhasználására;

k) több költségvetési fejezetet együttesen érintő rendszer-, teljesítmény- és informatikai rendszerellenőrzésekre;

l) a központi költségvetési szervek informatikai rendszerellenőrzésére;

m)[8]

n) az európai uniós közösségi kezdeményezésekből (különösen az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről szóló 1/2004. (I. 5.) Korm. rendeletben meghatározott EQUAL és INTERREG közösségi kezdeményezésekből) származó támogatások ellenőrzésére;

o) egyéb, törvényen alapuló és kormányrendeletben, illetve kormányhatározatban részletezett feladatokra.

(2) A Hivatal ellenőrzési hatásköre nem terjed ki az Országgyűlés, a Köztársasági Elnökség, az Alkotmánybíróság, az Országgyűlési Biztosok Hivatala, az Állami Számvevőszék, a Bíróságok, a Magyar Köztársaság Ügyészsége, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia fejezetekre, valamint a Magyar Nemzeti Bank ellenőrzésére.

Eljárásrend

4. §

A Hivatal által végzett ellenőrzések tekintetében a belső ellenőrzés általános szabályaira, eljárási és végrehajtási rendjére, az ellenőrzést végzők és az ellenőrzött szervek jogaira, kötelezettségeire a Ber. rendelkezéseit kell alkalmazni, az e rendeletben meghatározott eltérésekkel, figyelembe véve az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási, számviteli és ellenőrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII. 16.) Korm. rendeletben foglaltakat is.

5. §

(1) A Ber. 12. §-ában meghatározott feladatok ellátásáért a Hivatal elnöke felelős.

(2) A Ber. 15. §-ának (1) bekezdése szerinti összeférhetetlenségi szabályokat a Hivatal elnökére is alkalmazni kell, az elnök összeférhetetlenségéről a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter határoz.

6. §

(1) A Hivatal az elnök által készített stratégiai terv, középtávú ellenőrzési terv, valamint - kockázatelemzés alapján elkészített, a Kormány által jóváhagyott - éves ellenőrzési terv alapján végzi ellenőrzési tevékenységét. A Hivatal köteles éves ellenőrzési tervét a tárgyévet megelőző év december 31. napjáig a Kormánynak benyújtani.

(2) A Ber. 18-21. és 23. §-aiban foglalt feladatok ellátásáért a Hivatal elnöke felelős.

(3) A Ber. 22. §-át a Hivatal tekintetében nem kell alkalmazni.

(4) Kormánydöntés vagy a miniszterelnök írásos felkérése alapján a Hivatal soron kívüli ellenőrzést végez.

7. §

(1) A Hivatal ellenőrzéseit a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi belső ellenőrzési standardok, valamint a pénzügyminiszter által közzétett módszertani útmutatók és kézikönyvminta figyelembevételével elkészített, a Hivatal elnöke által jóváhagyott ellenőrzési kézikönyv szerint végzi.

(2) A Hivatal ellenőreinek megbízóleveleit a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese írja alá.

(3) A rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok ellenőrzését tevékenységük sajátosságainak és a külön törvényekben foglaltaknak megfelelően kell végrehajtani, illetve az ellenőrzés nem terjedhet ki e szervek titkos információgyűjtéssel kapcsolatos dokumentumaira, informatikai rendszereire és tevékenységére.

(4) Amennyiben az ellenőrzés során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja merül fel, az elnök a vizsgálatvezető javaslatára köteles a költségvetési szerv vezetőjét, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjét haladéktalanul tájékoztatni a szükséges intézkedések megtétele céljából.

(5) A költségvetési szerv vezetője, illetve a költségvetési szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetője köteles a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtenni, melyről értesíti a Hivatalt.

(6) A Ber. 14. §-ának (1) bekezdése tekintetében a Hivatal elnöke minősül belső ellenőrzési vezetőnek.

8. §

(1) A vizsgálatvezető az ellenőrzésekről - megállapításokat, következtetéseket és javaslatokat is tartalmazó - ellenőrzési jelentést készít, melyet a Hivatal elnöke, illetve elnökhelyettese megküld az ellenőrzött szerv vezetőjének. Több ellenőrzött szervezetet érintő ellenőrzés esetén - a 3. § (1) bekezdésének k) pontjában meghatározott ellenőrzések kivételével - a Hivatal az ellenőrzési jelentésnek csak a vonatkozó részét küldi meg az egyes szervezeteknek.

(2)[9] Az ellenőrzési jelentés adatainak törvényes kezeléséért, biztonságáért és pontosságáért, illetve a megállapítások valódiságáért és megalapozottságáért az ellenőrzést végző ellenőrök, az összegzett megállapításokért, következtetésekért, javaslatokért és az ellenőrzési jelentés egészéért a vizsgálatvezető felel.

(3) A Hivatal a Kormány részére minden ellenőrzésről összefoglaló jelentést készít az ellenőrzési jelentés alapján, melyet a Hivatal elnöke a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter útján a Kormány elé terjeszt. Ha az összefoglaló jelentés megállapításai szerint a feltárt hiányosságok megszüntetéséhez a Kormány döntése szükséges, az összefoglaló jelentéssel egyidejűleg előzetesen egyeztetett határozati javaslatot is be kell nyújtani.

(4) Ha az összefoglaló jelentés nem tartalmaz a (3) bekezdés szerinti határozati javaslatot, akkor az összefoglaló jelentésre a Kormány ügyrendjéről szóló 1088/1994. (IX. 20.) Korm. határozatnak a jelentésre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni.

9. §

(1) Az ellenőrzött szerv vezetője a tárgyévet követő év január 15-éig tájékoztatást ad a Hivatal elnöke részére a Hivatal ellenőrzési jelentése alapján készített intézkedési tervben foglaltak időarányos teljesítéséről.

(2) Az elnök évente beszámol a Hivatal tevékenységéről a Kormánynak a tárgyévet követő év február 28-áig. A beszámoló különösen az alábbiakat tartalmazza:

a) az ellenőrzési munkatervekben foglalt feladatok teljesítésének értékelését, a tervektől való eltérések indokát, a terveken felüli ellenőrzések indokoltságát;

b) az ellenőrzések személyi és tárgyi feltételeit, a tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezőket;

c) az ellenőrzések fontosabb megállapításait;

d) a Hivatal ellenőrzési jelentései alapján készített intézkedési tervekben foglaltak időarányos teljesítését;

e) az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett bejelentések számát;

f) a pénzügyi irányítási és ellenőrzési rendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatokat.

10. §

Az egyes törvényekben meghatározott titokkörök, illetve személyes adatok védelmére, valamint a döntés-előkészítéssel összefüggő adatok nyilvánosságára vonatkozó jogszabályoknak és a nemzetközi belső ellenőrzési standardoknak megfelelően a Hivatal ellenőrzési és összefoglaló jelentései nem nyilvánosak.

Az ellenőrzés megszakítása, felfüggesztése

11. §

(1) Az ellenőrzést az elnök megszakíthatja, amennyiben a Hivatalnak soron kívüli ellenőrzést kell lefolytatnia, illetve a vizsgálatvezető vagy az ellenőr akadályoztatva van.

(2) Az ellenőrzést az elnök felfüggesztheti, amennyiben a számviteli rend állapota, a dokumentáció és a nyilvántartások hiányossága, illetve az ellenőrzött szerv jogsértő magatartása az ellenőrzés folytatását akadályozza.

(3) A vizsgálatvezetőnek kötelessége a (2) bekezdésben foglalt, az ellenőrzés folytatását akadályozó tényeket, továbbá büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúját jegyzőkönyvben rögzíteni, szükség esetén javasolva az elnöknek az ellenőrzés felfüggesztését.

(4) Az elnök az ellenőrzés felfüggesztése vagy megszakítása esetén

a) írásban tájékoztatja az ellenőrzött szerv vezetőjét, melyben az ellenőrzés felfüggesztése esetén határidő megállapításával felhívja az ellenőrzött szerv vezetőjét az akadály megszüntetésére;

b) indokolt esetben kezdeményezi a büntető-, szabálysértési, fegyelmi, illetve kártérítési eljárás megindítását az ellenőrzött szerv vezetőjénél, illetve az ellenőrzött szerv vezetőjének érintettsége esetén a felügyeleti szerv vezetőjénél.

Nemzetközi közös ellenőrzések

12. §

(1) A Hivatal nemzetközi szerződés alapján az európai uniós támogatások tekintetében közös ellenőrzéseket végezhet az Európai Unió illetékes szerveivel.

(2) Közös ellenőrzések során az ellenőrzésben részt vevő ellenőrzési szervezetek mindegyike önálló ellenőrzési jelentést készít. A közös ellenőrzésekben részt vevő szervek vezetői előzetes egyeztetés után ettől eltérően dönthetnek.

Együttműködés

13. §

A Hivatal tevékenysége során:

a) támogatja a pénzügyminiszter államháztartási belső pénzügyi ellenőrzési területet érintő fejlesztési munkáit;

b)[10] a 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott zárónyilatkozatok kibocsátásával összefüggésben kapcsolatot tart fenn az Európai Unió Bizottságának ellenőrzési ügyekben illetékes főigazgatóságaival és szervezeti egységeivel.

A Hivatal belső ellenőrzése

14. §

A Hivatal saját tevékenységére irányuló belső ellenőrzési tevékenységre a Ber. rendelkezései irányadóak.

Záró rendelkezések

15. §

(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdés kivételével - a kihirdetését követő 5. napon lép hatályba.

(2) E rendelet 3. § (1) bekezdésének m) pontja 2007. január 1-jén lép hatályba, a rendelkezést a hatálybalépést követően létrejött megállapodásokra kell alkalmazni.

(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:

a) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyeletéről, feladat- és hatásköréről szóló 61/1999. (IV. 21.) Korm. rendelet azzal, hogy rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekben továbbra is alkalmazni kell;

b) a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal felügyeletéről, feladat- és hatásköréről szóló 61/1999. (IV. 21.) Korm. rendelet módosításáról szóló 1/2003. (I. 8.) Korm. rendelet;

c) az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységének feltárásáról és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló 2003. évi III. törvény végrehajtásáról szóló 43/2003. (III. 31.) Korm. rendelet 17. §-a (1) bekezdésének b) pontja.

(4) Ahol jogszabály vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze Kormányzati Ellenőrzési Irodát említ, azon az e rendelet szerinti Kormányzati Ellenőrzési Hivatalt kell érteni.

Dr. Medgyessy Péter s. k.,

miniszterelnök