308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalról

A Kormány az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 40. § (3) bekezdésében foglalt feladatkörében eljárva, valamint a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (Kötv.) 93. § (1) bekezdés b) pontjában, a mozgóképről szóló 2004. évi II. törvény 37. §-ának (4) bekezdésében, a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 21. §-ának (3) bekezdésében, valamint az előadó-művészeti szervezetek támogatásáról és sajátos foglalkoztatási szabályairól szóló 2008. évi XCIX. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján a következő rendeletet alkotja.[1]

1. §[2]

(1)[3] A Kormány

a) kulturális örökségvédelmi hatóságként,

b) - az építésfelügyeleti hatósági feladatok kivételével - a műemléken végzett építési munka és az olyan ingatlanon végzett telekalakítás esetén, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban - jogi jellegként - műemlék vagy műemlék jellegű tény van feljegyezve, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Étv.) meghatározott hatósági feladatok ellátására építésügyi hatóságként,

c) a mozgóképszakmai hatóságként,

d) a sajtóról szóló 1986. évi II. törvény 12. § (2) bekezdésében meghatározott lapnyilvántartási feladatok ellátására, valamint

e)[4] a kulturális javak kiviteléről szóló, 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendeletben és a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezésekről szóló, 1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendeletben meghatározott feladatok ellátására,

f)[5] előadó-művészeti államigazgatási szervként

a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal), mint országos illetékességű központi hivatalt jelöli ki.

(2)[6] Kormányrendeletben meghatározott esetekben a más hatóságok előtt indult,

a) a régészeti lelőhelyen vagy a régészeti védőövezet területén megvalósuló tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban, annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a 2. számú melléklet A. pontjában meghatározott szakkérdésben,

b) a műemléki területen megvalósuló vagy külön jogszabályban meghatározott esetben műemléket érintő tevékenység, építmény, létesítmény engedélyezésére irányuló eljárásokban, annak elbírálása kérdésében, hogy az engedélyeztetni kívánt tevékenység, építmény, létesítmény a kulturális örökség védelme jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e, a 2. számú melléklet B. pontjában meghatározott szakkérdésben,

első fokú eljárásban a Hivatal területi szerve, másodfokú eljárásban a Hivatal központi szerve jár el szakhatóságként. A Hivatal az ügyfélnek az eljárás megindítása előtt benyújtott kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a kibocsátásától számított hat hónapig használható fel.[7]

(3)[8] A Hivatal az ügy érdemi elbírálására jogosult hatóság megkeresésére - a kulturális örökség védelméről szóló törvény szerinti központi hatósági nyilvántartás alapján -haladéktalanul tájékoztatást ad arról, hogy az adott eljárás a (2) bekezdés hatálya alá tartozik-e.

(4)[9] A Kormány a Hivatalnak a Kötv. szerinti régészeti feltárások engedélyezésére irányuló eljárásában,

a) ha a régészeti feltárás - a régészeti megfigyelés, a terepbejárás, a műszeres lelet- és lelőhelyfelderítés kivételével - termőföldön valósul meg, - abban a kérdésben, hogy a kérelem szerinti tevékenység a termőföld védelméről szóló törvény szerinti talajvédelmi kötelezettségeknek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal első fokú szakhatóságként eljáró szervét, másodfokú eljárásban a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal másodfokú szakhatóságként eljáró szervét, valamint

b)[10] ha környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély nem szükséges azon tevékenység megkezdéséhez, amely miatt - a terepbejárás, valamint a műszeres lelet- és lelőhely-felderítés kivételével - a régészeti feltárást országos jelentőségű védett természeti területnek vagy barlangnak nem minősülő

ba) külterületen,

bb) természeti területen,

bc) egyedi tájértéket magába foglaló területen vagy

bd) Natura 2000 területen

végzik, - annak elbírálása kérdésében, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget

(5)[11] A Kormány a Hivatalnak a Kötv. 63. § (2) bekezdés a), b) és g) pontjában meghatározott tevékenység engedélyezése iránti eljárásában - abban a kérdésben, hogy a tevékenység a természet védelmére vonatkozó nemzeti és közösségi jogi követelményeknek, valamint a tájvédelem jogszabályban rögzített követelményeinek a kérelemben foglaltak szerint vagy további feltételek mellett megfelel-e - első fokú eljárásban a környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőséget, másodfokú eljárásban az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséget szakhatóságként jelöli ki.

(6)[12] A Hivatal a honlapján, bárki számára korlátozás nélkül hozzáférhetővé teszi a régészeti lelőhelyek, a régészeti védőövezetek, a műemléki területek és a műemlékek, valamint az azonosításukhoz szükséges és a védettségükre vonatkozó adatok naprakész, az adatok közötti keresés lehetőségét biztosító adatbázisát. E rendelkezés alkalmazásában azonosításhoz szükséges adat annak a földrészletnek a helyrajzi száma is, amelyen régészeti lelőhely, régészeti védőövezet, műemléki terület vagy műemlék található.

(7)[13] Az ingatlanügyi hatóság - az általa lefolytatandó engedélyezési eljárásokban - a (6) bekezdés szerinti adatbázisban szereplő adatokat a Hivatal által a részére átadott adatbázisból állapítja meg. A Hivatal az 1. § (6) bekezdés szerinti adatbázisból törölt műemlékek helyrajzi számát, a törléssel egyidejűleg - az ingatlannyilvántartásért felelős miniszter útján - közli az ingatlanügyi hatóságokkal.

2. §

(1) A Hivatal irányítását az oktatási és kulturális miniszter (a továbbiakban: miniszter) látja el a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII. törvény 2. és 74. §-ában foglaltaknak megfelelően.

(2)[14] A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal önállóan működő és gazdálkodó közhatalmi központi költségvetési szerv.

(3) A Hivatal székhelye Budapest.

(4)[15] A Hivatal központi szervből és az 1. számú mellékletben megjelölt, önálló jogi személyiséggel (jogalanyisággal) nem rendelkező területi szervekből áll. A Hivatal elnöke a központi szervet közvetlenül vezeti.

(5)[16] Az 1. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjaiban megjelölt hatósági ügyekben első fokon a Hivatal e rendelet 1. számú mellékletében megjelölt területi szerve az ott meghatározott feladatkörben és illetékességgel jár el. Ezekben a hatósági ügyekben a Hivatal központi szerve látja el a másodfokú hatósági jogkört.

(6)[17] Az elnök munkáltatói jogkört gyakorol a Hivatal alkalmazottai felett, valamint kinevezi, felmenti a Hivatal területi szerveinek alkalmazottait és felettük fegyelmi jogkört gyakorol.

(7)[18] Az elnök és a központi szerv más köztisztviselője a Hivatal területi szervének kiadmányozási jogkörrel rendelkező köztisztviselőjét a közigazgatási hatósági eljárásban nem utasíthatja.

(8)[19] A közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény kizárásra vonatkozó szabályai alkalmazása során, ha a kizárási ok a hatáskör gyakorlójával vagy a hatósággal szemben merül fel, a felügyeleti szerv a kultúráért felelős miniszter.

(9)[20] Az 1. §-ban megjelölt hatósági eljárásokban a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény központi államigazgatási szerv vezetőjének az első fokú döntése elleni fellebbezést kizáró rendelkezése nem alkalmazható.

3. §

(1)[21]

(2) A Hivatalnak az 1. § (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti hatósági eljárásában a döntés fellebbezéssel nem támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő, ha a döntés egyes rendelkezései ellen nyújtottak be fellebbezést, és az ügy jellegéből adódóan a fellebbezés elbírálása nem hat ki a fellebbezéssel meg nem támadott rendelkezésekre.

(3)[22] A Hivatal szakhatósági eljárásában az ügyintézési határidő huszonkét munkanap.

4. §

(1) Ez a rendelet 2007. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A Hivatal általános jogutódja a Nemzeti Filmirodának.

5. §[23]

E rendelet 1. § (1) bekezdés e) pontja és 2. § (5) bekezdése a kulturális javak kiviteléről szóló 2008. december 18-i 116/2009/EK tanácsi rendelet és a kulturális javak kiviteléről szóló, 3911/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. március 30-i 752/93/EGK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

6. §[24]

A Hivatal - a kulturális örökségvédelemért felelős miniszter útján - havi rendszerességgel EOV vetületű vektoros térképfedvény formájában közli a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központjával az 1. § (6) bekezdése szerinti adatbázisban történt változásokat.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[25]

Területi szervSzékhelyFeladatkörIlletékesség
1. Nyilvántartási IrodaBudapestKötv. szerinti nyilvántartás és elővédelemországos illetékesség
2. Műtárgyfelügyeleti IrodaBudapesta kulturális örökség ingó elemeinek védelmeországos illetékesség
3. Közép-magyarországi IrodaBudapesta kulturális örökség ingatlan elemeinek védelme (az 1. pont kivételével)Budapest, Pest megye
4. Közép-dunántúli IrodaSzékesfehérvára kulturális örökség ingatlan elemeinek védelme (az 1. pont kivételével)Fejér megye, Veszprém megye, Komárom-Esztergom megye
5. Dél-dunántúli IrodaPécsa kulturális örökség ingatlan elemeinek védelme (az 1. pont kivételével)Baranya megye,
Somogy megye, Tolna megye
6. Nyugat-dunántúli IrodaSoprona kulturális örökség ingatlan elemeinek védelme (az 1. pont kivételével)Győr-Moson-Sopron megye, Vas megye, Zala megye
7. Észak-magyarországi IrodaMiskolca kulturális örökség ingatlan elemeinek védelme (az 1. pont kivételével)Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Heves megye, Nógrád megye
8. Észak-alföldi IrodaDebrecena kulturális örökség ingatlan elemeinek védelme (az 1. pont kivételével)Hajdú-Bihar megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye
9. Dél-alföldi IrodaSzegeda kulturális örökség ingatlan elemeinek védelme (az 1. pont kivételével)Bács-Kiskun megye, Békés megye, Csongrád megye

2. számú melléklet a 308/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[26]

A Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések

A. Régészeti lelőhelyet, illetve régészeti védőövezetet érintő más hatóságok előtt indult eljárásokban

I. A régészeti lelőhelyeket érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1. A régészeti lelőhely, lelőhelyrész ismert és várható horizontális és vertikális kiterjedése az érintett ingatlan vagy ingatlanok területén.

2. A régészeti lelőhely jellege, ezen belül

2.1. történeti jelentősége,

2.2. védettségi fokozata,

2.3. tájban való elhelyezkedése, tájképi megjelenése,

2.4. állapota, bolygatottságának mértéke,

2.5. régészeti jelenségek jellege, különösen az ismert vagy várható épített örökségi elemek megléte,

2.6. a régészeti lelőhelyen belül a régészeti jelenségek elhelyezkedésének sűrűsége, fedettsége, intenzitása, rétegzettsége,

2.7. kutatottsága, feltártsága.

3. A tervezett beavatkozás jellege és mértéke, ezek hatása a régészeti örökség elemeire, különösen

3.1. nyomvonalas beruházás,beleértve ennek védősávját is,

3.2. sáv-, illetve pontalapozási technikákkal tervezett beruházás,

3.3. pinceszinti, vagy földfelszín alatti beépítés,

3.4. állapotváltozással járó elfedés esetében.

4. A régészeti lelőhely elkerülése lehetőségének vizsgálata, tekintettel a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény (a továbbiakban: Kötv.) 19. és 22. §-ára.

5. Az örökségvédelmi hatástanulmány szükségessége, tekintettel a Kötv. 66. § (1) bekezdésére és az örökségvédelmi hatástanulmányról szóló 4/2003. (II. 20.) NKÖM rendelet 3. §-ára.

II. Védetté vagy ideiglenesen védetté nyilvánított régészeti lelőhely esetében, az I. pontban felsorolt szakkérdéseken túl vizsgálni kell, hogy a tervezett beavatkozás összhangban áll-e a védetté nyilvánítás szakmai érveken alapuló céljával, ezen belül biztosítható-e - a fenntartható használat elvét is figyelembe véve - a lelőhely hosszú távú megőrzése, valamint jövőbeni kutathatósága.

III. A régészeti védőövezetet érintő, más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1. A tervezett beavatkozás hatása a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre - összhangban a védetté nyilvánítás céljával -, különös tekintettel arra, hogy a tervezett tevékenység, beruházás, építmény, létesítmény nem veszélyezteti-e a védetté nyilvánított lelőhely

1.1. tájképi megjelenését,

1.2. megközelíthetőségét,

1.3. fenntartható használatát, hosszú távú megőrzésének lehetőségét,

1.4. esetleges bemutathatóságát,

1.5. rövid és hosszú távú kutathatóságát.

B. Műemléket, műemléki környezetet, illetve műemléki jelentőségű területet érintő más hatóságok előtt indult eljárásokban

I. A műemléki környezetet, illetve külön jogszabályban meghatározott esetben műemléket érintő más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1. A tervezett beavatkozás hatása az egyedileg védett műemlék történeti környezetbe ágyazott, illetve egyedi megjelenésére, értékei érvényesülésére, használatára, különösen a - nappali és éjszakai - látvány, a térbeli kapcsolatok és arányok tekintetében.

2. A tervezett beavatkozással kialakuló építmény, illetve műtárgy, berendezés illeszkedése az egyedileg védett műemlék tömegalakításához, homlokzatképzéséhez, szín- és anyaghasználatához.

3. A tervezett rendeltetés méltó illeszkedése az egyedileg védett műemlék funkciójához, jellegéhez és környezetéhez.

II. A műemléki jelentőségű területet érintő más hatóságok előtt indult eljárásokban a Hivatal szakhatósági feladatkörébe tartozó szakkérdések:

1. A terület szerkezeti épségének hangsúlyos megőrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló településszerkezeti értékek, a történeti téralakítás, beépítési, illetve domborzati viszonyok védelme érdekében:

1.1. a hagyományos településszerkezet és telekszerkezet, tér- és utcaszerkezet megőrzése, illetve lehetőség szerinti visszaállítása,

1.2. a történetileg kialakult terepviszonyok, utcaszint, térszint lehetőség szerinti megtartása, illetve visszaállítása,

1.3. a történetileg kialakult utcai térfalak megőrzése, illetve lehetőség szerinti visszaállítása;

1.4. a jellegzetes beépítési mód - sűrűség, beépítési jelleg és hely - megőrzése.

2. A terület egységes történeti építészeti megjelenésének - beleértve a vizuális sértetlenségét, az éjszakai megvilágítás révén megvalósuló látványt is - hangsúlyos megőrzése a terület védetté nyilvánításának alapjául szolgáló építészeti értékek, a tömegképzés, homlokzatalakítás, anyag és színhasználat védelme érdekében:

2.1. illeszkedés a történeti épületek tömegképzéshez, arányaihoz és magassági viszonyaihoz,

2.2. illeszkedés a történeti épületek homlokzatalakításához, homlokzati osztásrendszeréhez és formavilágához,

2.3. illeszkedés a történeti épületek anyag- és színhasználatához,

3. A terület egységes történelmi, nemzeti és történeti jelentőségének megóvása és továbbvitele érdekében:

3.1. a közterületeknek és udvaroknak a védelemhez méltó és fenntartható használata,

3.2. a védett terület épületeiben a méltó és hiteles használat, illetve funkció biztosítása,

3.3. az utcabútorok és egyéb közterületi műtárgyak, illetve az időszakosan kitelepített utcai teraszok méltó, a történeti jelleghez illeszkedő kialakítása,

3.4. a reklámhordozóknak, fényforrásoknak, illetve egyéb homlokzati szerelvényeknek és berendezéseknek a terület, illetve épület történeti jellegéhez illeszkedő alkalmazása.

Lábjegyzetek:

[1] Módosította a 305/2008. (XII. 19.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.03.01.

[2] Szerkezetét módosította a 201/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdése. Hatályos 2007.07.31.

[3] Megállapította a 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése. Hatályos 2010.05.01.

[4] Megállapította a 150/2010. (IV. 30.) Korm. rendelet 21. § - a. Hatályos 2010.05.02.

[5] Beiktatta a 150/2010. (IV. 30.) Korm. rendelet 21. § - a. Hatályos 2010.05.02.

[6] Megállapította a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.03.01.

[7] A záró szöveget módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 506. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[8] Megállapította a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.03.01.

[9] Beiktatta a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.03.01.

[10] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 505. § (1) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[11] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 506. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[12] Beiktatta a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.04.01.

[13] Beiktatta a 129/2010. (IV. 21.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdése. Hatályos 2010.05.01.

[14] Megállapította a 231/2009. (X. 16.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2009.10.19.

[15] Megállapította a 173/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2008.07.01.

[16] Módosította a 150/2010. (IV. 30.) Korm. rendelet 23. § - a. Hatályos 2010.05.02.

[17] Megállapította a 173/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2008.07.01.

[18] Beiktatta a 173/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 1. §-a. Hatályos 2008.07.01.

[19] Megállapította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 505. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[20] Beiktatta a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 505. § (2) bekezdése. Hatályos 2009.10.01.

[21] Hatályon kívül helyezte a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 507. §-a. Hatálytalan 2009.10.01.

[22] Módosította a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet 506. §-a. Hatályos 2009.10.01.

[23] Beiktatta a 150/2010. (IV. 30.) Korm. rendelet 22. § - a. Hatályos 2010.05.02.

[24] Beiktatta a 219/2010. (VII. 27.) Korm. rendelet 10. § - a. Hatályos 2010.07.30.

[25] Megállapította a 173/2008. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. §-a. Hatályos 2008.07.01.

[26] Beiktatta a 362/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 5. § (3) bekezdése. Hatályos 2009.03.01.

Tartalomjegyzék