348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet

a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról

A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Tvt.) 10. §-ának (1) bekezdésében, 44. §-ának (6) bekezdésében, valamint 85. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §

(1) E rendelet hatálya kiterjed

a) a védett, fokozottan védett, illetve az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok egyedeire;

b) az a) pontban nem szereplő, nemzetközi egyezmények hatálya alá tartozó kiemelt természetvédelmi oltalomban részesülő állatfajok egyedeire;

c) az a)-b) pontok szerinti állatfajok és a természetvédelmi oltalom alatt nem álló állatfajok közötti kereszteződésekből és keresztezésekből létrejött hibridekre

[a továbbiakban a)-c) pontok együtt: védelemben részesülő állatfajok].

(2)[1]

Értelmező rendelkezések

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) védelem: a védelemben részesülő állatfaj egyedének vagy állományának megőrzését, fennmaradását és fenntartását szolgáló tevékenység vagy intézkedés;

b) természetvédelmi érdek: valamely állatfaj természetes állományának fennmaradása, szaporodása, illetőleg az adott állatfaj egyedének vagy állományának védelme, továbbá valamely védett vagy fokozottan védett faj egyedét, állományát veszélyeztető helyzet elhárítása, ideértve a védett vagy fokozottan védett fajok egyedei és élőhelyeik védelme érdekében szükséges intézkedéseket;

c) közérdek: a természetvédelmi érdek, valamint a természetvédelmi érdekekkel és célokkal összeegyeztethető oktatási, ismeretterjesztési, tudományos célú, illetőleg kultúrtörténeti hagyományápolásnak minősülő tevékenység, továbbá a közegészségügyi, környezetvédelmi vagy állategészségügyi veszélyhelyzet elhárítása;

d) származék: az elpusztult élőlény, az élettelen egyed azonosítható része, illetve az a termék vagy készítmény, amelyről csomagolása vagy egyéb irat, adat vagy körülmény alapján megállapítható, hogy a felsoroltak valamelyikéből készült, illetve ezek valamelyikéből származó összetevőt tartalmaz;

e)[2] tartás: a hasznosítás, a bemutatás és a mentési szállítás kivételével a védelemben részesülő állatfaj egyedének birtokban vagy élőállat gyűjteményben tartása - ideértve az eladásra történő tartást, valamint az egyed gondozását, országhatáron belüli, nem eladásra történő szállítását, idomítását, továbbá preparátumának birtokban tartását is;

f) hasznosítás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének - a bemutatás kivételével történő - bármilyen igénybevétele, amely az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, fennmaradását befolyásolja, így különösen

fa) elpusztítás, gyűjtés, befogás, csere, adásvétel, eladásra történő szállítás, eladásra történő felkínálás, külföldre vitel, onnan történő behozatal, az országon való átszállítás,

fb) tenyésztés,

fc) élettelen egyed kikészítése, preparálása,

fd) visszatelepítés, betelepítés, állomány-szabályozás, hazai állatfaj állományának külföldi állományból származó egyeddel történő kiegészítése,

fe) háziasítás,

ff) állományok közötti mesterséges géncsere,

fg) kutatás;

g) bemutatás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének közszemlére tétele;

h) kutatás: a védelemben részesülő állatfaj egyedének tudományos célú hasznosítása, különösen a vérvétel, gyűrűzés, egyéb jelölés - kivéve a fogságban lévő egyedek azonosításához szükséges jelölés -, biometriai adatok megfogással járó felvétele, vegyi, biokémiai készítményekkel történő kezelés, szabadtéri kísérlet;

i) szelektív kutatási módszer: olyan kutatási módszer, amelynek alkalmazása esetén a kutatás tárgyát képező állatfajok köre már a kutatás tervezésekor pontosan behatárolható.

j)[3] mentési szállítás: védelemben részesülő gerinces faj sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan egyedének életmentés céljából történő és ahhoz szükséges mértékű birtokban tartása, gondozása, belföldi szállítása, amely az egyed mentőközpontba való eljuttatásáig tart.

k)[4] genetikai profil: egyedi azonosításra vagy az egyed leszármazásának igazolására alkalmas, genetikai markereken alapuló laborvizsgálat eredménye.

Általános rendelkezések

3. §

(1)[5] Védelemben részesülő állatfajok egyedének tartásához, hasznosításához, bemutatásához, valamint az egyed tartójának, hasznosítójának személyében bekövetkező változáshoz - a természetvédelemért felelős miniszternek a Tvt. 44. § (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt tevékenység kivételével, vagy ha az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra vonatkozó jogszabály másként nem rendelkezik - a természetvédelmi hatóság engedélye szükséges.

(1a)[6] Védelemben részesülő állatfaj elkobzott és elhelyezett egyedének tartásához nem kell a természetvédelmi hatóság engedélye, azok tartásáról, bemutatásáról, esetleges hasznosításáról az elhelyező határozatban kell dönteni.

(2) Az (1) bekezdés szerinti tevékenység - a természetvédelemért felelős miniszternek a Tvt. 44. § (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt tevékenység kivételével, illetve ha az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajokra vonatkozó külön jogszabály* másként nem rendelkezik - akkor engedélyezhető, ha közérdekből szükséges, nincs más kielégítő megoldás, és nem jár az adott állatfaj természetes állományának tartós sérelmével.[7]

(3) Tartási, hasznosítási, bemutatási engedély csak a jogszerűen megszerzett, illetőleg külföldről jogszerűen behozott egyedre adható. Az engedély kiadását meg kell tagadni, amennyiben a tartás, hasznosítás, illetve bemutatás jogszabályi feltételei nem biztosítottak.

(4)[8] A tartási, hasznosítási, bemutatási engedélyt az engedélyes köteles magánál vagy az állat tartásának, hasznosításának, bemutatásának helyén tartani.

4. §

(1) Védelemben részesülő állatfaj egyedének tartása, hasznosítása, bemutatása költségvetési szerv, valamint közhasznú szervezet részére engedélyezhető, ha

a) tevékenysége közérdeket szolgál;

b) a védelemben részesülő állatfaj egyedének gondozását, ellátását felügyelő személyt (a továbbiakban: felelős személy) foglalkoztat; valamint

c) az adott faj egyedére vonatkozó, az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban* az adott faj egyedére meghatározott feltételeket tartósan biztosítja.[9]

(2) Védelemben részesülő állatfaj egyedének a tartása, hasznosítása, illetve bemutatása a (3) bekezdésben foglalt kivétellel természetes személy részére akkor engedélyezhető, ha

a) tevékenysége közérdeket szolgál;

b) nagykorú;

c) az adott faj egyedére vonatkozó, az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban* az adott faj egyedére meghatározott feltételeket tartósan biztosítja.[10]

(3) Természetes személy fokozottan védett állatfajok egyedének tartására, hasznosítására, bemutatására - a természetvédelmi érdekből végzett kutatás, valamint a solymászati tevékenység, sérült egyed tartása kivételével - engedélyt nem kaphat.

(4) Az (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feltételeket a védelemben részesülő állatfaj egyede származékának esetében nem kell alkalmazni.

(5)[11] Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet részére - a költségvetési szerv és a közhasznú szervezet kivételével - kizárólag védelemben részesülő állatfaj egyede származékának, a természet védelméért felelős miniszternek a Tvt. 44. § (4) bekezdése alapján kiadott rendeletében foglalt rendszeresen hasznosított védett állatfaj egyedének tartása, hasznosítása, bemutatása, a 14. § (4a) bekezdés, a 19. § (4a) bekezdés szerinti tevékenység, valamint az Európai Közösségben természetvédelmi szempontból jelentős állatfajok állományszabályozása, gyérítése esetében engedélyezhető.

(6)[12] Felelős személy az lehet, aki nagykorú, továbbá rendelkezik - a gyűrűzési és jelölési tevékenység kivételével - az 1. számú melléklet szerinti szakirányú végzettséggel és gyakorlattal, valamint megfelel a védelemben részesülő állatfaj egyede tartására vonatkozó engedély megszerzéséhez a természetes személyekre meghatározott jogosultsági feltételeknek a (2) bekezdés c) pontjának kivételével.

5. §[13]

(1) Védelemben részesülő állatfaj valamely épületbe tévedt egyedének megfogása - ha az egyedet a megfogást követően közvetlenül szabadon bocsátják - nem minősül tartásnak vagy befogásnak.

(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede által lakó-, élő-, költő-, búvó- vagy pihenőhelyként használt épületrészen külső felújítás vagy karbantartás a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető.

(3) A (2) bekezdés szerinti tevékenység engedélyezhető, ha az nem veszélyezteti az egyed élettevékenységét, túlélési vagy szaporodási esélyeit, továbbá fennmaradását. A természetvédelmi hatóság az engedélyben meghatározza a tevékenység végzésének feltételeit.

A tartásra vonatkozó szabályok

6. §

(1)[14] Védelemben részesülő állatfaj élő egyedének tartására vonatkozó engedély a kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb öt évre adható.

(2) A védelemben részesülő állatfaj élő egyedét olyan körülmények között kell elhelyezni, amelyek biztosítják az állat jólétét és a természeteshez hasonló élettevékenységének feltételeit.

(3) A védelemben részesülő állatfaj élő egyede elhelyezésének - a 8. § (5) bekezdése, valamint a 16. § (5) és (6) bekezdése szerinti kivétellel - az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön jogszabályban* foglalt rendelkezéseknek kell megfelelni.[15]

(4) Amennyiben a védelemben részesülő állatfaj a (3) bekezdésben meghatározott külön jogszabályban nem szerepel, vagy annak valamelyik kategóriába való besorolása nem egyértelmű, a tartás minimális feltételeit a természetvédelmi hatóság a (3) bekezdésben meghatározott külön jogszabály szerinti tartási feltételek figyelembevételével állapítja meg.

(5) Közhasznú szervezet, illetőleg költségvetési szerv esetében a védelemben részesülő állatfaj egyedének tartási helye a felelős személy foglalkoztatásának helye.

(6) A felelős személy köteles az állat rendszeres felügyeletét biztosítani.

(7) A védelemben részesülő emlős, madár, hüllő faj fogságban tartott élő egyedét az 5. számú mellékletben meghatározott módon kell az egyed tartójának megjelölni.

(8)[16] Ha a tartási engedély jogosultja természetes személy, akkor a tartást személyesen látja el.

7. §[17]

(1) Védelemben részesülő állatfaj egyedének mentési szállításáról annak megkezdése előtt a szállítás végzője - a megfelelő elhelyezés érdekében - tájékoztatja az egyed megtalálásának helye szerint illetékes természetvédelmi hatóságot. A természetvédelmi hatóság felvilágosítást ad arról a mentőközpontról, ahol az egyed elhelyezhető.

(2) Ha az egyed szabad életre alkalmas, a természetvédelmi hatóság - engedély kiadása nélkül - dönt az egyed szabadba történő visszajuttatásának helyéről, idejéről és módjáról.

(3)[18] Ha a mentőközpont állatorvosának véleménye szerint az egyed stabil, fájdalommentes állapota elérhető, de az egyed a szabad életre alkalmatlan, a természetvédelmi hatóság - a 8. § szerinti követelmények figyelembevételével - hivatalból dönt az egyed elhelyezéséről.

(4) Ha a mentőközpont állatorvosának véleménye alapján az egyed stabil, fájdalommentes állapota nem érhető el, a természetvédelmi hatóság - engedély kiadása nélkül - megteszi az egyed életének fájdalommentes kioltásához szükséges intézkedéseket, továbbá dönt az elpusztult egyed elhelyezéséről.

8. §

(1) Sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan, védelemben részesülő állatfaj egyede tartásának engedélyezésekor - az engedéllyel tartott egyed kivételével - vizsgálni kell a természetvédelmi és tudományos célra történő felhasználás lehetőségét, az egyed bemutatásra, valamint hasznosításra való alkalmasságát.

(2) Amennyiben az egyed az (1) bekezdés szerinti célok valamelyikére alkalmas, azt a természetvédelmi, az állatvédelmi és az állat-egészségügyi feltételeket tartósan biztosító költségvetési szervnél, illetőleg költségvetési szerv által megbízott vagy felhatalmazott, e célra alkalmas intézménynél lehet elhelyezni és tartását engedélyezni.

(3) Amennyiben a (2) bekezdés szerinti elhelyezésre nincs lehetőség, az egyed a természetvédelmi, az állatvédelmi és az állat-egészségügyi feltételeket tartósan biztosító közhasznú szervezetnél, illetőleg természetes személynél is elhelyezhető és tartása engedélyezhető.

(4) Amennyiben az egyed az (1) bekezdés szerinti célra történő felhasználásra nem alkalmas, vagy a (2)-(3) bekezdés szerinti elhelyezés nem lehetséges, az egyed életének szakszerű és fájdalommentes kioltásáról, tetemének természetvédelmi célú vagy közérdekű felhasználásáról a természetvédelmi hatóságnak kell gondoskodnia.

(5) Sérült, beteg vagy egyéb ok miatt szabad életre alkalmatlan, védelemben részesülő állatfaj egyede tartásának engedélyezésekor a természetvédelmi hatóság az adott faj egyedére vonatkozó, az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön jogszabály* szerinti feltételek tartós biztosításától eltekinthet, amennyiben az állat fiziológiai tulajdonságai másfajta elhelyezést kívánnak meg.[19]

A hasznosításra vonatkozó szabályok

9. §

(1) Védelemben részesülő állatfajok keresztezésére, illetve hibridjeik tenyésztésére csak természetvédelmi érdekből adható engedély.

(2) A védelemben részesülő állatfajok tenyésztésére adott engedély a szaporulat tartására nem jogosít, ezt külön kérelmezni kell a természetvédelmi hatóságnál. Tenyésztési engedély csak akkor adható, ha az engedélyes a szaporulat jogszerű elhelyezéséről gondoskodni tud, és az erre vonatkozó szándéknyilatkozatot kérelméhez mellékeli.

10. §

(1)[20] Védelemben részesülő állatfaj kutatásának engedélye iránti kérelemhez kutatási tervet kell csatolni, amely tartalmazza a kutatás irányítójának, valamint a tevékenységben részt vevő személyeknek a 4. számú melléklet 1-6. pontjában meghatározott adatait, a kutatás során gyűjtött adatok felhasználásához való hozzájáruló nyilatkozatait, a kutatott állatfajok felsorolását, a kutatás helyét, időpontját, időtartamát, célját és módszerét. A kutatást végző közhasznú szervezetnek, illetve költségvetési szervnek a kutatás irányítását végző személyt ki kell jelölnie. Amennyiben a kutatást természetes személy végzi, maga minősül a kutatás irányítójának.

(2) Amennyiben a kutatás nem szelektív módszerrel történik, a kutatási tervben a kutatott állatfajnak a faj feletti rendszertani egységét (taxon) is elegendő meghatározni.

(3) Kutatási célból olyan nem szelektív módszer, amely szükségszerűen a begyűjtött egyedek pusztulásával jár, kizárólag gerinctelenek és halak esetében engedélyezhető.

(4)[21]

(5)[22] A kutatás irányítójának az 1. számú melléklet szerinti előírásoknak meg kell felelnie.

(6)[23]

11. §

(1) Védelemben részesülő madár-, valamint denevérfaj egyedének gyűrűzésére, illetőleg jelölésére az kaphat engedélyt, aki a tevékenységet természetvédelmi vagy tudományos céllal végzi, és érvényes gyűrűző vizsgával rendelkezik. A gyűrűző vizsga feltételeit, rendjét, tematikáját a 2. számú melléklet tartalmazza.

(2) Az (1) bekezdés szerinti vizsgával egyenértékűnek minősülhet az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(3)[24] A (2) bekezdésben meghatározott vizsga elismeréséről a természetvédelemért felelős minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) dönt szükség szerint különbözeti vizsga előírásával.

12. §

(1)[25] Védelemben részesülő vadon élő madárfajok egyedei jelölésének az országos koordinációját kizárólag a madarak tudományos célú jelölésének nemzetközi koordinációját ellátó szervezet hazai tagszervezete végezheti.

(2)[26] Az (1) bekezdés szerinti szervezet az országos koordináció keretében végzi:

a) a jelölőgyűrűk központi beszerzését és kiadását, a gyűrűk egységes, a nemzetközi előírásoknak megfelelő minőségének biztosítását;

b) az országos gyűrűzőprojektek központi, egységes koordinációját, engedélyeztetését, színesgyűrűs, nemzetközi jelölőprogramok esetén a külföldi részprogramokkal való összehangolását;

c) a hazai jelölési adatbázis folyamatos karbantartását, fejlesztését;

d) a kapcsolattartást a hazai gyűrűzőkkel és a külföldi gyűrűzőközpontokkal (gyűrűzési jelentések befogadása és feldolgozása, megkerülések adatcseréje), illetve nemzetközi szervezetekkel.

(3)[27] Védelemben részesülő madárfajok vadon élő egyedeinek gyűrűzése kizárólag az (1) bekezdésben meghatározott szervezet által kiadott jelölőgyűrűkkel végezhető.

(4)[28] Az európai denevérfajok populációinak megőrzéséről szóló megállapodás végrehajtása érdekében a vadon élő védelemben részesülő denevérfajok egyedei jelölésének országos, központi koordinációját a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ végzi.

(5)[29] A (4) bekezdésben foglalt országos koordináció keretében a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ az alábbiakat végzi:[30]

a) az országos jelölőprojektek központi, egységes koordinációját, engedélyeztetését, nemzetközi jelölőprogramok esetén a külföldi részprogramokkal való összehangolását;

b) a hazai jelölési adatbázis folyamatos karbantartását, fejlesztését;

c) a kapcsolattartást a hazai jelölőkkel és a külföldi jelölőközpontokkal (jelölési jelentések befogadása és feldolgozása, megkerülések adatcseréje), illetve nemzetközi szervezetekkel.

(6)[31] A madár- és denevérgyűrűzési alapadatok és az azokból származtatott adatok hozzáférését, továbbá felhasználásuk jogát az országos koordinációt végző szervezetnek folyamatosan biztosítania kell a minisztérium számára.

(7) Védelemben részesülő állatfaj egyedének a megfogása, amennyiben az egyedet a megfogást követően közvetlenül jelölik, illetve adatait rögzítik és szabadon bocsátják, nem minősül tartásnak, illetőleg befogásnak.

(8)[32] Védelemben részesülő madár- és denevérfajok egyedei jelölőgyűrűvel történő jelölésére engedély annak adható, aki az általa fogott és jelölt állatokkal kapcsolatos adatait minden évben eljuttatja az (1), illetve a (4) bekezdésben meghatározott szervezethez. A szervezet minden év március 31-ig tájékoztatja a természetvédelmi hatóságot az előző évi jelentés teljesítéséről.

A bemutatásra vonatkozó szabályok

13. §

Védelemben részesülő állatfaj egyedének bemutatása akkor engedélyezhető, ha összhangban van a természetvédelmi érdekekkel, és oktatási, ismeretterjesztési vagy tudományos célból szükséges, valamint a kérelmező rendelkezik tartási engedéllyel, továbbá élő egyed esetében az adott fajra vonatkozó, az állatkert és az állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön jogszabály* szerinti feltételeket a bemutatás helyén és annak teljes időtartama alatt biztosítja.[33]

A solymászatra vonatkozó szabályok

14. §

(1) A tartás, hasznosítás, bemutatás engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket a solymászati célú engedélyezés esetén az e cím szerinti eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Solymászmadárnak kizárólag a (3) bekezdésben felsorolt madárfajok azon egyedei minősülnek, amelyeket az (5) bekezdés szerinti célra tartanak.

(3)[34] Solymászati célra - a (4a) bekezdésben meghatározott kivétellel - tartási, hasznosítási, bemutatási engedély kultúrtörténeti hagyományápolás céljából természetes személynek csak héjára (Accipiter gentilis), karvalyra (Accipiter nisus), szirti sasra (Aquila chrysaetos), szalagos álölyvre (Parabuteo unicinctus), északi sólyomra (Falco rusticolus), Feldegg-sólyomra (Falco biarmicus), valamint vándorsólyomra (Falco peregrinus) adható. Vadon élő állományból történő befogásra és solymászati célra történő hasznosításra engedély nem adható.

(4)[35] A 16. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő természetes személy részére engedélyezhető

a) az 1. § (1) bekezdés b) pontjának hatálya alá tartozó fajok egyedének tartása, hasznosítása és bemutatása a 2. § c) pontja szerinti közérdekből, valamint kártevők elleni biológiai védekezés céljából,

b) engedéllyel tartott solymászmadárral történő, kártevők elleni biológiai védekezés.

(4a)[36] Nemzetközi solymásztalálkozó megrendezése céljából a (3) bekezdésben felsorolt fajok külföldről a nemzetközi solymásztalálkozó időtartamára a külföldi résztvevők által behozandó egyedeire a 19. § (4a) bekezdésében meghatározott hazai szervezet részére is adható tartási, hasznosítási, bemutatási engedély.

(5)[37] A (3) bekezdés szempontjából kultúrtörténeti hagyományápolásnak minősül a solymászatnak mint történelmi vadászati módszernek a természetvédelmi jogszabályokkal összeegyeztethető gyakorlása, az ehhez szükséges solymászmadarak hazai létszámának fenntartására irányuló tenyésztés, továbbá az idomítás, valamint a solymászat mint vadászati módszer - szervezett rendezvényen történő - ismeretterjesztési célú gyakorlati bemutatása.

15. §[38]

(1) Természetes személy vadon élő állományból kivett héjából (Accipiter gentilis) és karvalyból (Accipiter nisus) egyidejűleg legfeljebb 2 példány tartására jogosult.

(2) A solymászmadár tartására vonatkozó engedély az egyednek az országból az Európai Unió valamely tagállamába történő kivitelére és onnan 30 napon belüli visszaszállítására is jogosít, ha a szállítást a tartási engedély jogosultja személyesen végzi.

16. §

(1)[39] Solymászati célra tartási, hasznosítási, bemutatási engedélyt az a természetes személy kaphat, aki a 4. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételeken túl

a) solymászati tevékenységre jogosító természetvédelmi vizsgát tett, vagy a vadászvizsgát megelőző tanfolyamról, a vadászvizsgáról és a kiegészítő vizsgákról szóló rendelet szerint ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti vizsgarészét 2022. augusztus 1. után sikeresen teljesítette,

b) nyilatkozik arról, hogy a solymászmadarat kultúrtörténeti hagyományápolás céljából kívánja tartani, hasznosítani, illetve bemutatni, valamint

c) tenyésztési célú hasznosítási kérelem esetén legalább 5 év solymászmadár-tartási gyakorlattal rendelkezik.

(2)[40] A solymászmadár-tartási engedély kiadásának feltétele a minisztérium honlapján közzétett mikroszatellita markerek alapján meghatározott genetikai profil benyújtása a természetvédelmi hatósághoz. A szalagos álölyv (Parabuteo unicinctus) tartási engedélyéhez genetikai profil benyújtása nem szükséges. Solymászmadár külföldről történő behozatala esetén a genetikai profilt a behozatal napjától számított legfeljebb 60 napon belül kell benyújtani. Nemzetközi solymásztalálkozó megrendezése céljából kérelmezett solymászmadár-tartási engedélyhez genetikai profil benyújtása nem szükséges.

(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti vizsgával egyenértékűnek minősülhet az Európai Unió tagállamában, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, továbbá az olyan államban tett vizsga, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez.

(4)[41]

(5)[42] A solymászmadarakat - szirti sas (Aquila chrysaetos) esetében legalább 28 négyzetméter alapterületű és 3 méter magas, az északi sólyom (Falco rusticolus), a Feldegg-sólyom (Falco biarmicus), a vándorsólyom (Falco peregrinus), a szalagos álölyv (Parabuteo unicinctus) és a héja törzsalakja (Accipiter gentilis gentilis) esetében legalább 12 négyzetméter alapterületű és 2 méter magas - röpdében kell elhelyezni. Egy röpdében legfeljebb 2 madár, továbbá függetlenné válásukig a tenyészpár utódai tarthatók.

(6) A vadászati célra tartott solymászmadarak esetében a hagyományos tartásnál alkalmazott kerti ülőke, magasállvány, illetve repítődrótos elhelyezés rendszeres röptetés mellett alkalmazható.

(7)[43]

Eljárási szabályok

17. §

(1)[44] A tartási, hasznosítási, bemutatási engedély iránti kérelmet a 4. számú mellékletben, solymászmadár tartása, hasznosítása, bemutatása iránti kérelmet a 6. számú mellékletben meghatározott adattartalommal kell benyújtani a (2) bekezdésben meghatározott természetvédelmi hatósághoz.

(1a)[45] A tartás, hasznosítás, bemutatás iránti kérelem benyújtásakor a kérelmező a nyilatkozatával igazolja, hogy a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 78/B. § (2) és (3) bekezdés szerinti kizáró ok vele szemben nem áll fenn.

(2)[46] A védelemben részesülő állatfajok egyedének tartását, hasznosítását, bemutatását

a)[47] solymászmadarak és a 14. § (4) bekezdése szerinti eljárás esetében országos illetékességgel a természetvédelmi feladatkörében eljáró Pest Vármegyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Kormányhivatal),

b)[48] egyéb fokozottan védett állatfaj esetében országos illetékességgel a Kormányhivatal,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó, védelemben részesülő állatfaj esetében a területi természetvédelmi hatóság

engedélyezi.

(3)[49] A solymászmadár tartása, hasznosítása, bemutatása iránti kérelemnyomtatványt és a kitöltési útmutatót a Kormányhivatal a honlapján teszi közzé.

(4)[50]

18. §

A védelemben részesülő állatfaj egyedének tartását, hasznosítását, bemutatását engedélyező határozatban rendelkezni kell:

a) az állatfaj egyedének tulajdonjogi viszonyairól;

b) az egyed tartásának helyéről, körülményeiről, az egyedről való gondoskodásról;

c) a tartás, hasznosítás, bemutatás feltételeiről;

d) a tevékenységet végző személyről;

e) az egyeddel végezhető tevékenységekről, azok módszereiről, eljárásairól, eszközeiről, időbeli és térbeli körülményeiről, esetleges kockázati tényezőiről;

f) emlős-, madár- és hüllőfajok esetében az egyed 5. számú melléklet szerinti egyedi jelöléséről;

g) az ellenőrzés feltételeinek biztosításáról;

h)[51] az engedély időbeli hatályáról;

i) tenyésztés engedélyezése esetén a szaporulat tartásáról, a tenyésztésre használható hím- és nőivarú példányokról;

j) kutatás engedélyezése esetén a kutatási jelentés, illetve a kutatás eredményéből származó adatok tartalmáról, formájáról, gyakoriságáról, címzettjéről és a kutatási jelentés készítésére kötelezett személyről.

k)[52] a védelemben részesülő állatfajok egyedének természetből való befogására, illetve elpusztítására vonatkozó engedélyezés esetén az engedélyezett tevékenység végrehajtásának eredményéről szóló jelentéstételi kötelezettségről.

l)[53] az állat elpusztulása esetére a tetem elhelyezésének, ártalmatlanításának helyéről, módjáról, időtartamáról, valamint a tetem megsemmisítéséről;

m)[54] a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó védelemben részesülő állat egyede esetében a származási igazolásban, az eredetigazolásban vagy a tenyésztői bizonylatban szereplő adatokról.

19. §[55]

(1) A szaporulat tartására irányuló kérelmet a szaporulat születését, kelését követő 30 napon belül kell a természetvédelmi hatósághoz benyújtani.

(2) A védelemben részesülő állatfaj egyede tartására, hasznosítására, bemutatására jogosult a jogszabályokban vagy az engedélyben előírt feltételek megváltozását (ideértve a pusztulást, elszökést) 8 napon belül, a felelős személy személyében bekövetkezett változást a változás megtörténtét követő 15 napon belül köteles bejelenteni a természetvédelmi hatóságnak.

(3)[56] A szervező vagy rendező legkésőbb a nemzetközi solymásztalálkozó időpontját megelőző 60. napon írásban tájékoztatja a Kormányhivatalt.

(4)[57] Nemzetközi solymásztalálkozó esetén a behozatali, tartási és kiviteli engedély iránti kérelmet a solymásztalálkozó időpontját megelőző legkésőbb 60. napig be kell nyújtani a természetvédelmi hatósághoz, amely a kérelem megérkezését követő naptól számított huszonegy napon belül dönt.

(4a)[58] Nemzetközi solymásztalálkozó esetén a solymászati célra alakult egyesület is megkérheti a találkozó lebonyolításához szükséges tartási, hasznosítási, bemutatási engedélyt, minden résztvevő részére. Az egyesület részére a tevékenység akkor engedélyezhető, ha a solymásztalálkozón részt vesz a 16. § (1) bekezdés a) pontja vagy (3) bekezdése szerinti vizsgával rendelkező egyesületi tag, illetve a 4. § (6) bekezdés szerinti felelős személy kritériumainak megfelelő egyesületi tag.

(5)[59] Nemzetközi solymásztalálkozónak minősül az a rendezvény, amely solymászati céllal, tizenöt napnál nem hosszabb ideig kerül megrendezésre, és amelyen legalább három országból vesz részt solymászmadárral jogszerűen rendelkező személy.

20. §

(1) A természetvédelmi hatóság a tartási, hasznosítási, valamint bemutatási engedélyt visszavonja, ha az alábbiak közül valamelyik feltétel megvalósul:[60]

a) az engedélyezés feltételei már nem állnak fenn;

b) az engedély jogosultja a tevékenységét az engedélytől eltérően, a természetvédelmi érdekkel nem összeegyeztethető módon gyakorolja;

c) az engedély jogosultja a tartott, hasznosított, bemutatott állatfaj egyedét jogellenesen veszélyezteti, továbbá tevékenységével más védelemben részesülő állatfaj egyedét vagy élőhelyét szándékosan veszélyezteti;

d) az engedély jogosultja a felelős személyében bekövetkezett változás bejelentését követő 30 napon belül nem gondoskodik megfelelő felelős személy alkalmazásáról;

e) az engedély jogosultja az engedélyben foglalt, valamint az adott faj egyedére vonatkozó tartási feltételeket hatósági felhívás ellenére sem biztosítja.

(2) A természetvédelmi hatóság a tartási, bemutatási, hasznosítási engedélyt visszavonhatja, ha a tartási, bemutatási, hasznosítási engedély jogosultja

a) nem tesz eleget a jogszabályban vagy az engedélyben előírt adatszolgáltatási kötelezettségének;

b) megakadályozza a hatósági ellenőrzést;

c) tevékenységével más védelemben részesülő állatfaj egyedét vagy élőhelyét gondatlanul veszélyezteti.

(3) A természetvédelmi hatóság az engedély kiadását legfeljebb két évre megtagadhatja, ha az (1)-(2) bekezdésben foglaltak alapján az engedélyt visszavonták. Az engedély kiadásának megtagadásánál a hatóságnak figyelemmel kell lennie a jogsértés súlyára, céljára, időtartamára, a jogsértő magatartás ismételt tanúsítására.

21. §[61]

(1)[62] Engedéllyel tartott

a)[63] solymászmadárról a Kormányhivatal,

b)[64] egyéb fokozottan védett állatfaj egyedéről a Kormányhivatal,

c) az a) és b) pont alá nem tartozó, védelemben részesülő állatfaj egyedéről a területi természetvédelmi hatóság

nyilvántartást vezet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott hatóságok a megelőző tárgyévre vonatkozóan az (1) bekezdés szerint nyilvántartott adatokat, a 3. § (1) bekezdésben foglalt engedélyek, valamint a 18. § k) pontja szerinti jelentésekről vezetett nyilvántartás adatait minden év május 31-ig megküldik a minisztérium részére.

Átmeneti és záró rendelkezések

22. §

(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba, rendelkezéseit a hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.

(2)[65] E rendeletnek a védett állatfajok védelmére, tartására, hasznosítására és bemutatására vonatkozó részletes szabályokról szóló 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet és a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelmét szabályozó nemzetközi és európai közösségi jogi aktusok végrehajtásának egyes szabályairól szóló 292/2008. (XII. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 84/2010. (III. 25.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód. Kr.) megállapított rendelkezéseit a Mód. Kr. hatálybalépését követően indult eljárásokban kell alkalmazni.

23. §

(1) E rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen megszerzett és tartott, de e rendelet szerint már nem tartható fajú egyedek tartására vonatkozó engedély kérelemre meghosszabbítható a 6. § (1) bekezdése szerinti időtartamra. A meghosszabbítás az egyed élete végéig ismételten kérhető.

(2) Az (1) bekezdés szerinti engedély meghosszabbítása iránti eljárás során a 4. § (1) bekezdése a) pontjában, (2) bekezdése a) pontjában és (3) bekezdésében előírtakat nem kell alkalmazni.

(3) A 6. § szerinti tartási feltételeket a rendelet hatálybalépése előtt jogszerűen megszerzett és tartott egyedekre az engedélyesnek e rendelet hatálybalépését követő két éven belül kell biztosítani.

(4) Az e rendelet hatálybalépésekor felelős személy köteles az 1. számú melléklet szerinti szakképesítések valamelyikét a rendelet hatálybalépésétől számított 5 éven belül megszerezni. Azon felelős személy esetében, aki legalább 10 év igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik, a képesítés megszerzésétől a hatóság eltekinthet, amennyiben a felelős személy továbbra is azon állatfajok egyedeiért felel, amelyek mellett a szakmai gyakorlatot szerezte.

(5)[66] A 2008. január 1. napját megelőzően jogszerűen szerzett és tartott származékok tartására vonatkozó engedély - a 6. § (1) bekezdésére tekintet nélkül - határozatlan időre is megadható akkor, ha az e rendeletben foglalt feltételek nem teljesülnek.

24. §[67]

A 2022. augusztus 1-je előtt már végleges tartási engedély alapján tartott solymászmadarak esetében a genetikai profil benyújtásának határideje 2022. december 31.

25. §

(1) Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a)[68] a vadon élő madarak védelméről szóló, 2009. november 30-i 2009/147/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 1. cikk (1) bekezdése, 5. cikk e) pontja, 6. cikk (1) bekezdése, 7. cikk (4) bekezdése, 9. cikk (1)-(2) bekezdése;

b) a Tanács 92/43/EGK irányelve (1992. május 21.) a természetes élőhelyek, valamint a vadon élő állatok és növények védelméről 12. cikkének (2) bekezdése, 14. cikke, 16. cikkének (1) bekezdése.

(2) E rendelet 24. §-a a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló 338/97/EK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. május 4-i 865/2006/EK bizottsági rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg.

Gyurcsány Ferenc s. k.,

miniszterelnök

1. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A felelős személyre vonatkozó képesítési előírások

Felelős személy lehet, aki az alábbi egyetemi vagy főiskolai végzettségek valamelyikével és a végzettségének megfelelő szakterületen eltöltött legalább 3 éves gyakorlattal rendelkezik:

- tudományegyetemen vagy főiskolán biológiai vagy ökológiai szakterületen, állatorvosi egyetemi (MSc) vagy állat-egészségügyi főiskolai szintű végzettség, felsőoktatási intézményben szerzett természetvédelmi, mezőgazdasági, állattenyésztési, kertészeti, erdészeti, vadgazdálkodási egyetemi, főiskolai, illetve alap (BSc) vagy mester (MSc) végzettség,

- vagy a felsorolt szakterületeken szerzett szakirányú felsőfokú szakképesítés.

2. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[69]

A madarak és denevérek természetvédelmi vagy tudományos célú gyűrűzésére jogosító vizsgáról

A vizsgabizottság 5 tagú, amelynek elnöke és további 1 tagja a minisztérium, további 3 tagja a minisztérium felkérésére a szakmai-tudományos fórumok, illetve a tudományos célú jelölést végző szervezetek képviseletében vesz részt a vizsgán.

A minisztérium évente legalább 2 vizsganapot ír ki, ezek időpontját és a vizsga díját az állami természetvédelem hivatalos honlapján, legalább 30 nappal a vizsgát megelőzően közzéteszi.

A vizsgadíj összegét a minisztérium Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000-01494549-00000000 számú számlájára kell befizetni. A vizsga magyar nyelven zajlik.

A vizsga elméleti és gyakorlati részből áll.

A madárgyűrűzési vizsga tematikája:

- Madárfajismeret

- A madárgyűrűzés gyakorlata és etikája

- Egészség- és balesetvédelem

- Természetvédelmi jogi ismeretek

A denevérgyűrűzési vizsga tematikája:

- Denevérfaj-ismeret

- A denevérgyűrűzés gyakorlata és etikája

- Egészség- és balesetvédelem

- Természetvédelmi jogi ismeretek

Az eredményes vizsgáról a vizsgabizottság bizonyítványt állít ki, amelynek mintája a következő:

3. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[70]

4. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[71]

Kitöltési útmutató és magyarázat

5. Madár- és denevérgyűrűzési engedélyezés esetén a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése alapján előírt vizsgabizonyítvány száma. Természetes személy esetén akkor kell kitölteni e pontot, ha gyűrűző szakképesítés megszerzését a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet előírja.[73]

6. A nagykorúságot igazoló dokumentum fajtája (személyi igazolvány, útlevél, születési vagy házassági anyakönyvi kivonat) és száma.

7. A védelemben részesülő állatfajok felsorolását tartalmazó külön jogszabály szerint meghatározott tudományos név.

8. A védelemben részesülő állatfajok felsorolását tartalmazó külön jogszabály szerint meghatározott magyar név.

9. A kérelem tárgyát képező állatnak a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti egyedi azonosító (pl. zárt gyűrű, mikrocsip) száma. A 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően született állat esetén az azonosító szám lehet ettől eltérő egyedi azonosító, amennyiben annak alkalmazása más jogszabály előírásaival nem volt ellentétes.

12-13. Tenyésztési engedélykérelem esetén a szülő egyedeknek a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. számú melléklete szerinti, illetve a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően született állatok esetén ettől eltérő egyedi azonosító számok. Mindkét szülő megjelölése kötelező.

14. A kérelmezett tevékenység szöveges kifejtése, indoklása. Szükség szerint külön lapon is folytatható.

15. A külön jogszabály szerinti működési engedéllyel rendelkező állatkerteknek kizárólag az e melléklet 1., 2., 7-13., 14.2., 14.3., valamint a 15. pont első francia bekezdése szerinti adatokat és dokumentumokat kell megadni és becsatolni.

16. Kizáró okok: A kérelmező büntetőjogi felelősségét a bíróság tiltott állatviadal szervezése, állatkínzás, természetkárosítás, orvvadászat, orvhalászat bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen megállapította, illetve a kérelmezőt a természet védelmével kapcsolatban elkövetett szabálysértésért jogerősen felelősségre vonták, a határozat jogerőre emelkedésétől számított három évig, vagy természetvédelmi, illetve állatvédelmi bírsággal sújtották, a határozat véglegessé válásától számított három évig.[74]

5. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A védelemben részesülő állatfajok jelöléséről

A védelemben részesülő emlős, madár, hüllő állatfajokat az alábbi módon kell megjelölni:

1. A fogságban született, illetve tenyésztett madarak esetén:

- Varratmentesen zárt, körkörösen folytonos, egyedileg megjelölt megszakítás vagy illesztés nélküli lábgyűrű vagy lábszalag (a továbbiakban: gyűrű), amelyet a felhelyezés után semmilyen módon nem változtattak meg.

- A gyűrűt a madár életének első napjaiban kell felhelyezni.

- A gyűrű olyan méretű, hogy nem lehet eltávolítani a madárról, ha a lába teljesen kifejlődött.

2. Az 1. pont szerinti madarakon kívüli egyéb fogságban tartott, élő emlősök, hüllők esetében, valamint olyan madarak esetén, amelyeknél az 1. pont szerinti jelölés nem lehetséges:

- Egyedileg számozott, nem módosítható mikrocsip transzponder, amely megfelel a 11784:1996 (E) és a 11785:1996 ISO szabványoknak, vagy

- ha a természetvédelmi hatóság meggyőződött arról, hogy az első bekezdés szerinti módszer a példány vagy a faj fizikai, illetőleg viselkedési tulajdonságai miatt nem megfelelő, akkor egyedileg számozott gyűrű, szalag, függőcímke, tetoválás vagy hasonló módszer alkalmazható a jelölésre vagy bármilyen egyéb megfelelő eszköz.

3. Amennyiben a természetvédelmi hatóság számára bizonyított, hogy az adott példány fizikai tulajdonságai nem teszik lehetővé az 1. és 2. pontok szerinti jelölési módszer biztonságos alkalmazását, az állat jelölésétől el lehet tekinteni.

Az állatok jelölését a példány humánus kezelésére, védelmére, kíméletére és természetes viselkedésére való kellő figyelemmel kell végrehajtani.

6. számú melléklet a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelethez[75]

Solymászmadár tartása, hasznosítása, bemutatása iránti kérelem tartalma és mellékletei

1. Solymászmadár tartása, hasznosítása, bemutatása iránti kérelem (a továbbiakban: kérelem) tárgyát képező solymászmadárra/solymászmadarakra vonatkozó adatok:

1.1. tudományos fajnév,

1.2. magyar fajnév,

1.3. egyedi azonosító száma, az egyed (egyedek) eredetét igazoló CITES dokumentumnak (amennyiben van) a típusa és a száma,

1.4. ivar,

1.5. az egyedek száma.

2. A kérelem tárgyát képező solymászmadárra/solymászmadarakra vonatkozó adatok:

2.1. a tojó szülőállat egyedi azonosítója, hatályos tartási engedélyének, eredetét igazoló CITES dokumentumának (amennyiben van) a száma,

2.2. a hím szülőállat egyedi azonosítója, hatályos tartási engedélyének, eredetét igazoló CITES dokumentumának (amennyiben van) a száma.

3. A kérelmezett tevékenység leírása:

3.1. a tevékenység pontos helye,

3.2. a tevékenység ideje,

3.3. a tevékenység célja (hasznosítás esetén),

3.4. a tartási körülmények részletes leírása,

3.5. tenyésztési kérelem esetén a várható szaporulat elhelyezése.

4. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy az általa közölt adatok a valóságnak megfelelnek, továbbá vele szemben a Tvt. 78/B. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott kizáró okok nem állnak fenn.

5. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a kérelemben szereplő egyeddel/egyedekkel a birtokában levő egyedek száma nem haladja meg a 348/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 15. § (1) bekezdésében meghatározott kvótát.

6. A kérelmező nyilatkozata arról, hogy a kérelemben kérelmezett tevékenységet kultúrtörténeti hagyományápolás céljából kívánja folytatni.

7. A kérelemhez szükséges mellékelni

7.1. az egyed származását igazoló dokumentumok másolatát (CITES dokumentum, az egyed korábbi tartási engedélye vagy befogási engedély),

7.2. a nagykorúságot igazoló dokumentum másolatát,

7.3. a vadászvizsga, a ragadozó madárral való vadászatra feljogosító kiegészítő vizsga elméleti vizsgarészéről szóló igazolás vagy (amennyiben az előző 2022. augusztus 1. előtti keltezésű), a solymászati tevékenységre jogosító természetvédelmi vizsga bizonyítványának a másolatát,

7.4. a tartás helye szerinti ingatlan tulajdonosának a nyilatkozatát a tartáshoz való hozzájárulásról,

7.5. a solymászmadár-tenyésztési kérelem esetén a tartási gyakorlatot (minimum 5 év) igazoló dokumentum (a tartási engedély) másolatát,

7.6. a solymászmadár-tenyésztési kérelem esetén a szaporulat elhelyezésére vonatkozó szándéknyilatkozatot.