9/2008. (III. 21.) GKM rendelet

a belvízi utakon közlekedő úszólétesítmények hajózásra alkalmassága és megfelelősége feltételeiről, az üzemképesség vizsgálatáról és tanúsításáról szóló 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelet módosításáról[1]

A víziközlekedésről szóló 2000. évi XLII. törvény 88. § (2) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. §[2]

2. §[3]

3. §[4]

4. §[5]

5. §[6]

6. §[7]

7. §[8]

8. §[9]

9. §[10]

10. §[11]

11. §[12]

12. §[13]

13. §

(1) Ez a rendelet 2008. július 1-jén lép hatályba, és 2009. január 1-jén hatályát veszti.

(2) Az 1-12. § és a 13. § (3) bekezdés a rendelet hatálybalépését követő napon hatályát veszti.

(3)[14]

(4) A nemzetközi forgalomban részt vevő belvízi nagyhajókra a közösségi hajóbizonyítványt a hajózási hatóság kérelemre a hajóbizonyítvány érvényességének lejártakor, de legkésőbb 2008. december 31-ig, a kizárólag belföldi forgalomban részt vevő belvízi nagyhajókra pedig kérelemre, a hajóbizonyítvány érvényességének lejártakor állítja ki.

14. §

Ez a rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács 2006/87/EK irányelve (2006. december 12.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról és a 82/714/EGK tanácsi irányelv hatályon kívül helyezéséről,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2006/137/EK irányelve (2006. december 18.) a belvízi hajókra vonatkozó műszaki követelmények megállapításáról szóló 2006/87/EK irányelv módosításáról.

Dr. Kákosy Csaba s. k.,

gazdasági és közlekedési miniszter

1. melléklet a 9/2008. (III. 21.) GKM rendelethez

[1. melléklet a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelethez]

A FÖLDRAJZILAG AZ 1., 2., 3. ÉS 4. HAJÓZÁSI ZÓNÁBA TARTOZÓ KÖZÖSSÉGI BELVÍZI UTAK JEGYZÉKE

I. FEJEZET

1. zóna

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Ems

A régi Greetsiel világítótornyot az eemshaveni kikötői bejárat nyugati kikötőgátjával összekötő vonaltól kifelé az északi szélesség 53° 30' és a keleti hosszúság 6° 45'-ig, azaz kissé kifelé a szárazáru-szállító hajók átrakási helyétől az Alte Emsen [1]

LENGYEL KÖZTÁRSASÁG

A Pomorska-öböl Rugen-szigeti Nord Perdet és a Niechorze világítótornyot összekötő vonaltól délre eső része

A Gdanski-öböl Hel világítótornyot és Baltijsk kikötőjének bejárati bójáját összekötő vonaltól délre eső része

NAGY-BRITANNIA ÉS ÉSZAK-ÍRORSZÁG EGYESÜLT KIRÁLYSÁGA SKÓCIA

Blue Mull Sound | Gutcher és Belmont között |

Yell Sound | Tofts Voe és Ulsta között |

Sullom Voe | A Gluss-sziget északkeleti pontjától Calback Ness északi pontjáig egy vonalon belül |

Dales Voe | Télen: Kebister Ness északi fokától Breiwick partjáig egy vonalon belül a nyugati 1° 10,8' hosszúsági foknál |

Dales Voe | Nyáron: mint Lerwicknél |

Lerwick | Télen: északról Scottle Holmtól Scarfi Taing on Bressayig egy vonallal, és délről a Twageos-fok világítótoronytól Whalpa Taing on Bressayig egy vonallal határolt területen belül

Lerwick | Nyáron: északról Brim Nesstől Inner Score északkeleti csücskéig egy vonallal, és délről Ness of Sound déli végétől Kirkabisternessig egy vonallal határolt területen belül |

Kirkwall | Kirkwall és Rousay között, a Point of Graand (Egilsay) és Galt Ness (Shapinsay) vagy Head of Work (szárazföld) közötti vonaltól nem keletre Helliar Holm jelzőfényein keresztül Shapinsay partjáig; az Eynhallow-sziget délkeleti csücskétől nem északnyugatra, nem a tenger felé és egy vonal felé Rousay partján az északi szélesség 59° 10,5' és a nyugati hosszúság 002° 57,1', valamint Egilsay partján az északi szélesség 59° 10,0' és a nyugati hosszúság 002° 56,4'-nél |

Stromness | Scapáig, de nem Scapa Flow-n kívül |

Scapa Flow | A Point of Clettstől Hoy szigetén át a Fara szigetén levő Thomson's Hill háromszögelési pontig, majd innen a Flotta szigetén levő Gibraltar kikötőgátig húzott vonallal határolt területen belül; a St Vincent kikötőgáttól Flotta szigetén át Calf of Flotta legnyugatibb pontjáig; Calf of Flotta legkeletibb pontjától a South Ronaldsay-szigeten levő Needle Pointig, valamint Ness on Mainland Nesstől a Graemsay-szigeten levő Point of Oxan világítótoronyig és innen a Hoy-szigeten levő Bu-fokig; és a 2. zónájú vizektől a tenger felé | Balnakiel-öböl | Eilean Dubh és A'Chleit között |

Cromarty Firth | Észak-Sutortól Nairn Breakwaterig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Inverness | Észak-Sutortól Nairn Breakwaterig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Tay folyó - Dundee | A Broughty kastélytól Tayportig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Firth of Forth és a Forth folyó | Kirkcaldytől a Portobello folyóig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Solway Firth | A legdélebbi foktól Sillothig egy vonalon belül |

Loch Ryan | Finnart's-foktól Milleur-fokig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Clyde folyó | Külső határ: egy vonal Skipnesstől Garroch Headtől egy mérföldre délre egy pontig, majd innen Farland Headig Belső határ télen: egy vonal a Cloch világítótoronytól Dunoon kikötőig Belső határ nyáron: egy vonal Bogany-foktól, Bute-sziget, a Skelmorlie kastélyig és egy vonal Ardlamont-foktól az Ettrick-öböl legdélibb széléig a Kyles of Bute öbölön belül

Megjegyzés: A fenti belső nyári határ június 5. és szeptember 5. között (mindkét napot beleértve) kiterjesztésre kerül egy vonallal, a Skelmorlie kastélynál levő Ayrshire parttól két mérföldre egy pont és a Tomond End, Cumbrae között, valamint egy vonallal Portachur-fok,

Cumbrae és Inner Brigurd-fok, Ayrshire között |

Oban | Északról Dunollie-fok fényétől Ard na Chruidhig egy vonallal, és délről Rudha Seanachtől Ard na Cuile-ig egy vonallal határolt területen belül |

Kyle of Lochalsh | A Loch Alshen keresztül a Loch Duich csúcsáig |

Loch Gairloch | Télen: nincs | | Nyáron: A Rubha na Moine-tól Eilan Horrisdale-ig, majd Rubha nan Eanntag-ig vezető vonaltól délre |

ÉSZAK-ÍRORSZÁG

Belfast Lough | Télen: nincs | | Nyáron: Carrickfergustól Bangorig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Loch Neagh | A parttól 2 mérföldnél nagyobb távolságra |

ANGLIA KELETI PARTJA

Humber folyó | Télen: New Hollandtól Paullig egy vonalon belül | | Nyáron: A Cleethorpes mólótól Patrington Church-ig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI PARTJA

Severn folyó | Télen: Blacknore-foktól Caldicot Pillig, Porstkewett, egy vonalon belül | | Nyáron: Barry dokk kikötőgáttól Steepholmig, majd innen Brean Down-ig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Wye folyó | Télen: Blackmore-foktól Caldicot Pillig, Porstkewett, egy vonalon belül | | Nyáron: Barry dokk kikötőgáttól Steepholmig, majd innen Brean Downig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Newport | Télen: nincs | | Nyáron: Barry dokk kikötőgáttól Steepholmig, majd innen Brean Downig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Cardiff | Télen: nincs | | Nyáron: Barry dokk kikötőgáttól Steepholm-ig, majd innen Brean Down-ig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Barry | Télen: nincs | | Nyáron: Barry dokk kikötőgáttól Steepholmig, majd innen Brean Downig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Swansea | A kikötőgátak tenger felőli végét összekötő vonalon belül |

Menai-szoros | A Menai-szoroson belül a Llanddwyn-szigeti jelzőfényt Dinas Dinlleu-vel összekötő vonaltól és a Puffin-sziget déli végét Trwyn Du-fokkal és a llanfairfechani vasútállomással összekötő vonalaktól, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Dee folyó | Télen: a Hilbre-foktól az Air-fokig egy vonalon belül | | Nyáron: a Formby-foktól az Air-fokig egy vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Mersey folyó | Télen: nincs | | Nyáron: a Formby-fok és az Air-fok közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Preston és Southport | a Southport és Blackpool közötti vonalon belül a partokon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Fleetwood | Télen: nincs | | Nyáron: a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Lune folyó | Télen: nincs | | Nyáron: a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Heysham | Télen: nincs | | Nyáron: a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belül | Morecambe | Télen: nincs | | Nyáron: a Rossal-fok és Humphrey Head közötti vonalon belültől | Workington | a legdélebbi fok és Silloth közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Colne-Colchester folyó | Télen: a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül | | Nyáron: a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül |

Blackwater folyó | Télen: a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül | | Nyáron: a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Crouch folyó és Roach folyó | Télen: a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül | | Nyáron: a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Temze és mellékfolyói | Télen: a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül | | Nyáron: a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Medway folyó és Swale folyó | Télen: a Colne-fok és Whitstable közötti vonalon belül | | Nyáron: a Clacton kikötőgát és Reculvers közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Chichester | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Langstone kikötő | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Portsmouth | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Bembridge, Wight-sziget | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Cowes, Wight-sziget | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Southampton | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Beaulieu folyó | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Keyhaven tó | A Wight-szigeten belül keletre a west-witteringi templomtorony és a bembridge-i Trinity templom között húzódó vonal, nyugatra pedig a Needles és Hurst-fok között húzódó vonallal határolt területen belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Weymouth | A Portland kikötőn belül, és a Wey folyó és a Portland kikötő között |

Plymouth | a Cawsand és Breakwater és Staddon közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Falmouth | Télen: a St. Anthony Head és Rosemullion közötti vonalon belül | | Nyáron: a St. Anthony Head és Nare-fok közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Camel folyó | A Stepper-fok és Trebetherick-fok közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Bridgewater | A zátonyon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

Avon folyó (Avon) | Télen: a Blacknore-fok és Caldicot Pill, Porstkewett közötti vonalon belül | | Nyáron: a Barry kikötőgát és Steepholm, majd innen Brean Down közötti vonalon belül, és a 2. zónájú vizektől a tenger felé |

2. zóna

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Lipno tavi gát

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Ems | Az Emsen keresztül a Papenburg kikötő bejáratához közel a diemeni szivattyútelep és a Halténél levő töltés eleje között húzódó vonaltól egészen a régi Greetsiel világítótornyot és az eemshaveni kikötő bejáratát összekötő vonalig |

Jade | A Schillig jelzőfényt a lanwardeni templomtoronnyal összekötő vonalon belül |

Weser | A brémai vasúti híd északnyugati szélétől egészen a langwardeni és a cappeli templomtornyot összekötő vonalig, beleértve a Westergate, Rekumer Loch, Rechter Nebenarm és Schweiburg oldalágakat |

Elba | A hamburgi kikötő alsó határától egészen a döse-i irányfényt és a Friedrichskoog töltés (Dieksand) nyugati szélét összekötő vonalig, beleértve a Nebenelbe és az Este, a Lühe, a Schwinge, az Oste, a Pinnau, a Krückau és a Stör mellékfolyóit (minden esetben a torkolattól a duzzasztógátig) |

Meldorfer Bucht | A Friedrichskoog töltés (Dieksand) nyugati szélét és a büsumi kikötő nyugati végét összekötő vonalon belül |

Eider | A Gieselau-csatornától az Eider duzzasztógátig |

Flensburger Förde | A Kegnäs világítótornyot és Birknackot összekötő vonalon belül | Schlei | A schleimündei kikötő végei közötti vonalon belül |

Eckernförder Bucht | A Boknis-Ecket és a szárazföld Dänisch Nienhofnál levő északkeleti pontját összekötő vonalon belül |

Kieler Förde | A Bülk világítótornyot a Laboe tengerészeti emlékművel összekötő vonalon belül |

Nord-Ostsee-Kanal (Kiel csatorna) | A brunsbütteli kikötőgát végpontjait összekötő vonaltól a Kiel-Holtenaunál levő bejárati fényeket, a Schirnauer See-t, a Bergstedter See-t, az Andorfer See-t, az Obereidersee-t az Enge-vel, a Flemhuder See-vel és az Achterwehrer csatornával összekötő vonalig |

Trave | A lübecki nyitható vasúti híd északnyugati szélétől és a Holstenbrücke (Stadttrave) északi szélétől egészen a travemündei kikötőgát belső déli és külső északi végpontját összekötő vonalig, beleértve a Pötenitzer Wieket, a Dassower See-t és az Altarment a Teerhof-szigetnél |

Leda | A Leernél levő tengeri zsilip külső kikötője bejáratától a torkolatig |

Oste | A bremervördei malom gátjának északkeleti szélétől az Oste duzzasztógátjáig

Pinnau | A pinnebergi vasúti híd délnyugati szélétől a Pinnau duzzasztógátjáig |

Krückau | Az elmshorni Wedenkamptól és az ide vezető híd délnyugati szélétől a Krückau duzzasztógátjáig |

Stör | A Rensing árapályszintmérőtől a Stör duzzasztógátjáig |

Freiburger Hafenpriel | A Freiburg an der Elbe zsilip keleti szélétől egészen a torkolatig |

Wismarbucht, Kirchsee, Breitling, Salzhaff és Wismar kikötői terület | A tenger felé egészen a Hoher Wieschendorf Huk és a Timmendorf jelzőfény közötti vonalig, és a Poel-szigeti Gollwitz jelzőfényt a Wustow-félsziget déli pontját összekötő vonalig |

Warnow, valamint a Breitling és mellékágai | Lefelé a Mühlendammon a rostocki Geinitzbrücke északi szélétől a tenger felé egészen a warnemündei nyugati és keleti kikötőgát északi pontjait összekötő vonalig |

A szárazföld és a Darß és Zingst félsziget által körbezárt vizek, valamint a Hiddensee- és Rügen-sziget (beleértve a Stralsund kikötői területet) | A tenger felé kiterjedve az alábbiak között a Zingst-félsziget és Bock szigete: egészen az északi szélesség 54° 26' 42''-ig Bock és Hiddensee szigete: egészen a Bock-sziget északi pontját a Hiddensee-sziget déli pontjával összekötő vonalig Hiddensee szigete és Rügen szigete (Bug): egészen a Neubessin délkeleti pontját és Buger Hakent összekötő vonalig |

Greifswalder Bodden és Greifswald kikötői terület, beleértve a Rycket | A tenger felé egészen a Thiessower Haken (Südperd) keleti pontjától a Ruden-sziget keleti pontjáig húzódó vonalig, és innen az Usedom-sziget északi pontjáig (északi szélesség 54° 10' 37'', keleti hosszúság 13° 47' 51'') |

A szárazföld és a Usedom-sziget által közrezárt vizek (a Peenestrom, beleértve a Wolgast kikötői területet és az Achterwassert és a Stettiner Haffot) | Kelet felé egészen a Lengyel Köztársaság határáig a Stettiner Haffban |

Megjegyzés: Azon hajók esetében, amelyek honi kikötője másik tagállamban van, az 1960. április 8-i Ems-Dollart-szerződés 32. cikkét kell figyelembe venni (BGBl. 1963 II, 602. o.).

FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

Dordogne | A Libourne-ban levő kőhídtól a torkolatig |

Garonne és Gironde | A Bordeaux-ban levő kőhídtól a torkolatig |

Loire | A Haudaudine-hídtól a Madeleine-mellékágon át a torkolatig, és a Pirmil-hídtól a Pirmil-mellékágon át |

Rhone | Az Arles-ban levő Trinquetaille-hídtól, és azon túl Marseille irányában |

Szajna | A Rouenban levő Jeanne-d'Arc-hídtól a torkolatig |

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Balaton

HOLLAND KIRÁLYSÁG

Dollard

Eems

Waddenzee: beleértve az összekötőket az Északi-tengerrel

Ijsselmeer: beleértve a Markermeert és az Ijmeert, de a Gouwzee nem

Nieuwe Waterweg és a Scheur

Calandkanaal nyugatra a Benelux kikötőtől

Hollands Diep

Breeddiep, Beerkanaal és kapcsolódó kikötői

Haringvliet és Vuile Gat: beleértve egyrészről a Goeree-Overflakkee, másrészről a Voorne-Putten és Hoeksche Waard közötti vízi utakat

Hellegat

Volkerak

Krammer

Grevelingenmeer és Brouwerschavensche Gat: beleértve a Schouwen-Duiveland és Goeree-Overflakkee közötti vízi utakat

Keten, Mastgat, Zijpe, Krabbenkreek, Eastern Scheldt és Roompot: beleértve egyrészről a Walcheren, Noord-Beveland és Zuid-Beveland, másrészről pedig a Schouwen-Duiveland és Tholen közötti vízi utakat; nem tartozik ide a Scheldt-Rajna csatorna

Scheldt és Nyugat-Scheldt, valamint tengeri torkolata: beleértve egyrészről a Zeeland Flanders, másrészről pedig a Walcheren és Zuid-Beveland közötti vízi utakat; de nem tartozik ide a Scheldt-Rajna csatorna

LENGYEL KÖZTÁRSASÁG

Szczecini lagúna

Kamien-lagúna

Wisla-lagúna

Puck-öböl

Wloclawski víztározó

Sniardwy tó

Niegocin tó

Mamry tó

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG SKÓCIA

Scapa Flow | A Flotta szigetén levő Wharth-tól a dél-Wallson levő Martello toronyig húzott és a Hoy szigetén levő Point Clettstől a Fara szigetén levő Thomson's háromszögelési pontig, majd innen a Flotta-szigeti Gibraltar kikötőgátig húzott vonallal határolt területen belül |

Kyle of Durness | Eilean Dubhtól délre |

Cromarty Firth | Az észak-Sutor és dél-Sutor közötti vonalon belül |

Inverness | A Fort George és Chanonry-fok közötti vonalon belül |

Findhorn-öböl | A földnyelven belül |

Aberdeen | A déli kikötőgát és az Abercromby kikötőgát közötti vonalon belül |

Montrose-medence | Nyugatra attól a vonaltól, amely a Scurdie Ness világítótoronynál levő kikötői bejáraton át észak-dél irányban fut |

Tay folyó-Dundee | A dundee-i árapálymedence (halasdokk) és Craig Head, Kelet-Newport közötti vonalon belül |

Firth of Forth és a Forth folyó | A Firth of Forthon belül, de nem keletre a Forth vasúti hídtól |

Dumfries | Az Airds-fok és Scar-fok közötti vonalon belül |

Loch Ryan | A Cairn-fok és Kircolm-fok közötti vonalon belül |

Ayr kikötő | A homokpadon belül |

Clyde | Az 1. zónájú vizek felett |

Kyles of Bute | Colintraive és Rhubodach között |

Campbeltown kikötő | A Macringan's-fok és Ottercharach-fok közötti vonalon belül |

Loch Etive | A Loch Etive-n belül a Lora vízesés felett |

Loch Leven | A Ballachulishnál levő híd felett |

Loch Linnhe | A Corran-fok jelzőfénytől északra |

Loch Eil | Az egész tó |

Kaledóniai-csatorna | Lochs Lochy, Oich és Ness |

Kyle of Lochalsh | Kyle Akinon belül, nem nyugatra az Eilean Ban jelzőfénytől vagy keletre Eileanan Dubhától |

Loch Carron | Stromemore és a Strome komp között |

Loch Broom, Ullapool | Az Ullapool-fok jelzőfény és Aultnaharrie közötti vonalon belül |

Kylesku | A Loch Cairnbawnon keresztül Garbh legkeletibb pontja közötti területen Eilean és Eilean na Rainich legnyugatibb pontja |

Stornoway kikötő | Az Arnish-fok és Sandwick-öböl világítótorony közötti vonalon belül, északnyugati oldal |

The Sound of Scalpay | Berry Cove-tól (Scalpay) nem keletre és Croc a Lointól (Harris) nem nyugatra |

Északi kikötő, Scalpay és Tarbert kikötő | A Harris-sziget partjától egy mérföldön belül |

Loch Awe | Az egész tó |

Loch Katrine | Az egész tó |

Loch Lomond | Az egész tó |

Loch Tay | Az egész tó |

Loch Loyal | Az egész tó |

Loch Hope | Az egész tó |

Loch Shin | Az egész tó |

Loch Assynt | Az egész tó |

Loch Glascarnoch | Az egész tó |

Loch Fannich | Az egész tó |

Loch Maree | Az egész tó |

Loch Gairloch | Az egész tó |

Loch Monar | Az egész tó |

Loch Mullardach | Az egész tó |

Loch Cluanie | Az egész tó |

Loch Loyne | Az egész tó |

Loch Garry | Az egész tó |

Loch Quoich | Az egész tó |

Loch Arkaig | Az egész tó |

Loch Morar | Az egész tó |

Loch Shiel | Az egész tó |

Loch Earn | Az egész tó |

Loch Rannoch | Az egész tó |

Loch Tummel | Az egész tó |

Loch Ericht | Az egész tó |

Loch Fionn | Az egész tó |

Loch Glass | Az egész tó |

Loch Rimsdale/nan Clar | Az egész tó |

ÉSZAK-ÍRORSZÁG

Strangford Lough | A Cloghy-fok és Dogtail-fok közötti vonalon belül |

Belfast Lough | A Holywood és Macedon-fok közötti vonalon belül |

Larne | A Larne kikötőgát és a Magee-szigeten levő kompkikötő közötti vonalon belül |

Bann folyó | A Seaward végétől a Toome híd kikötőgátig |

Lough Erne | Felső- és Alsó-Lough Erne |

Lough Neagh | A parttól 2 mérföldön belül |

ANGLIA KELETI PARTJA

Berwick | A kikötőgátakon belül |

Warkworth | A kikötőgátakon belül |

Blyth | A kikötőgát külső végpontjain belül |

Tyne folyó | Dunston Staithes a Tyne kikötőgát végéig |

Wear folyó | Fatfield a Sunderland kikötőgát végéig |

Seaham | A kikötőgátakon belül |

Hartlepool | A Middleton kikötőgát és Old Pier Head közötti vonalon belül a kikötőgát északi végét a déli végével összekötő vonalon belül |

Tees folyó | A Government hullámtörőgáttól nyugatra a Tees duzzasztógátjáig nyúló vonalon belül |

Whitby | A Whitby kikötőgát végpontjain belül |

Humber folyó | Az észak-Ferriby és dél-Ferriby közötti vonalon belül |

Grimsby dokk | Az árapálymedence nyugati kikötőgátja és az észak-quayi halasdokk keleti kikötőgátja közötti vonalon belül |

Boston | A New Cuton belül |

Dutch folyó | Az egész csatorna |

Hull folyó | Beverley Beck a Humber folyóig |

Kielder Water | Az egész tó |

Ouse folyó | A Naburn zsilip alatt |

Trent folyó | A Cromwell zsilip alatt |

Wharfe folyó | Az Ouse folyóval való összefolyástól Tadcaster Bridge-ig |

Scarborough | A Scarborough kikötőgát végpontjain belül |

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI PARTJA

Severn folyó | A Sharpness-foktól (északi szélesség 51° 43,4') nyugatra Llanthonyig és Maisemore Weirsig futó vonaltól északra, és a 3. zónájú vizektől a tenger felé |

Wye folyó | Chepstow-nál, az északi szélesség 51° 38,0'-től északra Monmouth-ig |

Newport | A Fifoot-fokon áthaladó távvezetékektől északra |

Cardiff | A déli hullámtörőgát és Penarth Head közötti vonalon belül. A közrezárt vizek a Cardiff-öböl duzzasztógátjától nyugatra |

Barry | A kikötőgátak tenger felőli végpontjai közötti vonalon belül |

Talbot kikötő | Az Afran folyó kikötőgátjainak tenger felőli végpontjait összekötő vonalon belül, a közrezárt dokkokon kívül |

Neath | A Baglan-öböl tartályhajó hullámtörőgát tenger felőli végpontjától északra futó vonalon belül (északi szélesség 51° 37,2', nyugati hosszúság 3° 50,5') |

Llanelli és Burry kikötő | A Burry kikötő nyugati kikötőgátját a Whiteford-fokkal összekötő vonallal határolt területen belül |

Milford Haven | A Dél-Hook-fok és a Thorn-fok közötti vonalon belül |

Fishguard | Az északi és keleti kikötőgátak tenger felőli végpontjait összekötő vonalon belül |

Cardigan | A Pen-Yr-Ergydnél levő tengerszoroson belül |

Aberystwyth | A kikötőgátak tenger felőli végpontjain belül |

Aberdyfi | Az Aberdyfi vasútállomás és a Twyni Bach jelzőfény közötti vonalon belül |

Barmouth | A Barmouth vasútállomás és Penrhyn-fok közötti vonalon belül |

Portmadoc | A Harlech-fok és Graig Ddu közötti vonalon belül |

Holyhead | A fő kikötőgáttal határolt területen belül, és a Brynglas-fok kikötőgát végétől a Towyn-öbölig húzott vonalon belül |

Menai-szoros | A Menai-szoroson belül, az Aber Menai-fokot a Belan-fokkal összekötő vonal és a Beaumaris kikötőgátat a Pen-y-Coed-fokkal összekötő vonal között |

Conway | A Mussel Hill és a Tremlyd-fok közötti vonalon belül |

Llandudno | A kikötőgáton belül | Rhyl | A kikötőgáton belül |

Dee folyó | Connah's Quay felett a Barrelwell Hill vízkiemelő pontig |

Mersey folyó | A Rock világítótorony és a Seaforth-dokk északnyugati része közötti vonalon belül, de a többi dokk kizárásával |

Preston és Southport | A Lytham és Southport közötti vonalon belül, és a Preston dokkokon belül |

Fleetwood | Az alsó fénysor és Knott közötti vonalon belül |

Lune folyó | A Sunderland-fok és Chapel Hill közötti vonalon belül a Glasson dokkig, és még a dokk is |

Barrow | A Haws-fokot, a Walney-szigetet a Roa-sziget sólyával összekötő vonalon belül |

Whitehaven | A kikötőgáton belül |

Workington | A kikötőgáton belül |

Maryport | A kikötőgáton belül |

Carlisle | A Point Carlisle és Torduff közötti vonalon belül |

Coniston Water | Az egész tó |

Derwentwater | Az egész tó |

Ullswater | Az egész tó |

Windermere | Az egész tó |

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Blakeney és Morston kikötő és megközelítő útvonalai | A Blakeney-foktól délre a Stiffkey folyó bejáratáig húzódó vonaltól keletre |

Orwell folyó és Stour folyó | Az Orwell folyó a Blackmanshead kikötőgát és Landguard-fok közötti vonalon belül, és a 3. zónájú vizektől a tenger felé |

Blackwater folyó | Valamennyi vízi út a Mersea-sziget legdélnyugatibb végétől a Sales-fokig húzódó vonalon belül |

Crouch folyó és Roach folyó | A Crouch folyó a Holliwell-fok és a Foulness-fok közötti vonalon belül, beleértve a Roach folyót is |

Temze és mellékfolyói | A Temze a Denton Wharf kikötőgát legkeletibb pontján keresztül észak-dél irányban húzott vonal felett, Gravesend a Teddington zsilipig |

Medway folyó és a Swale | A Medway folyó a Garrison-foktól a Grain toronyig, az Allington zsilipig húzott vonaltól; és a Swale Whitstable-től a Medwayig |

Stour folyó (Kent) | A Stour folyó a Flagstaff Reachnél levő kiszállóhely torkolata felett |

Doveri kikötő | A kikötő keleti és nyugati bejárata között húzódó vonalon belül |

Rother folyó | A Rother folyó a camberi árapály-jelző állomás felett a Scots Float zsilipig és a Brede folyón levő bejárati zsilipig |

Adur folyó és Southwick-csatorna | A Shoreham kikötő bejáratán keresztül a Soutwick-csatorna zsilipig, és Tarmac Wharf nyugati végéig húzott vonalon belül |

Arun folyó | Az Arun folyó a Littlehampton kikötőgát felett Littlehampton Marináig |

Ouse folyó (Sussex) Newhaven | Az Ouse folyó a Newhaven kikötő bejáratának kikötőgátjain keresztül az északi rakpart északi végéig húzott vonaltól |

Brighton | Brighton Marina külső kikötő a nyugati rakpart déli végétől a déli rakpart északi végéig húzott vonalon belül |

Chichester | Az Eastoke-pont és a nyugat-witteringi templomtorony közötti vonalon belül, és a 3. zónájú vizektől a tenger felé |

Langstone kikötő | Az Eastney-fok és a Gunner-fok közötti vonalon belül |

Portsmouth | A kikötő port blockhouse-i bejáratán keresztül a kerek toronyig húzott vonalon belül |

Bembridge, Wight-sziget | A Brading kikötőn belül |

Cowes, Wight-sziget | A Medina folyó a keleti parti kikötőgát jelzőfényétől a nyugati parti House jelzőfényig húzott vonalon belül |

Southampton | A Calshot vár és a Hook jelzőfény közötti vonalon belül |

Beaulieu folyó | A Beaulieu folyón belül nem keletre az Inchmery House-on keresztül húzott észak-déli vonaltól |

Keyhaven tó | A Hurst-fok alsó jelzőfényeitől a keyhaveni mocsarakig északra húzott vonalon belül |

Christchurch | A Run |

Poole | A Chain komp útvonala a Sandbanks és Dél-Haven-fok közötti vonalon belül |

Exeter | A Warren-fok és a Checkstone szirttel szemben levő parti mentőcsónak-állomás közötti kelet-nyugati irányban húzódó vonalon belül |

Teignmouth | A kikötőn belül |

Dart folyó | A Kettle-fok és a Battery-fok közötti vonalon belül |

Salcombe folyó | A Splat-fok és a Limebury-fok közötti vonalon belül |

Plymouth | A Mount Batten kikötőgáttól a Drake-szigeten keresztül a Raveness-fokig húzott vonalon belül. A Yealm folyó a Warren-fok és a Misery-fok közötti vonalon belül |

Fowey | A kikötőn belül |

Falmouth | A St. Anthony Head és a Pendennis-fok közötti vonalon belül |

Camel folyó | A Gun-fok és Brea Hill közötti vonalon belül |

Taw és Torridge folyó | A Crow-fokon levő világítótoronytól a Skern-foknál levő partig húzódó 200° vonalon belül |

Bridgewater | A Stert-foktól keletre futó vonaltól délre (északi szélesség 51° 13,0') |

Avon folyó (Avon) | A Wharf-fok Avonmouth kikötőgátja és a Netham gát közötti vonalon belül |

II. FEJEZET

3. zóna

BELGA KIRÁLYSÁG

Maritime Scheldt (az antwerpeni nyílt horgonyzóhelytől lefelé)

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Labe: az Ústí nad Labem-Stfekov zsiliptől a Lovosice zsilipig

Duzzasztógáttavak: Baska, Brnénská (Knínicky), Horka (Stráz pod Ralskem), Hracholusky, Jesenice, Nechranice, Olesná, Orlík, Pastviny, Plumov, Rozkos, Sec, Skalka, Slapy, Térlicko, Zermanice

Máchovo tó

Velké Zernoseky vízterület

Mesterséges tavak: Oleksovice, Svét, Velké Dáfko

Kavicsbányatavak: Dolní Benesov, Ostrozná Nová Ves a Tovacov

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Duna | Kelheimtől (2414,72 fkm) a német-osztrák határig |

Rajna | A német-svájci határtól a német-holland határig |

Elba | Az Elba-Seiten csatorna torkolatától a hamburgi kikötő alsó határáig |

Müritz

FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

Rajna

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Duna: 1812 fkm - 1433 fkm

Mosoni-Duna: 14 fkm - 0 fkm

Szentendrei-Duna: 32 fkm - 0 fkm

Ráckevei-Duna: 58 fkm - 0 fkm

Tisza: 685 fkm - 160 fkm

Dráva: 198 fkm - 70 fkm

Bodrog: 51 fkm - 0 fkm

Kettős-Körös: 23 fkm - 0 fkm

Hármas-Körös: 91 fkm - 0 fkm

Sió-csatorna: 23 fkm - 0 fkm

Velencei-tó Fertő-tó

HOLLAND KIRÁLYSÁG

Rajna

Sneekermeer, Koevordermeer, Heegermeer, Fluessen, Slotermeer, Tjeukemeer, Beulakkerwijde, Belterwijde, Ramsdiep, Ketelmeer, Zwartemeer, Veluwemeer, Eemmeer, Alkmaardermeer, Gouwzee, Buiten Ij, afgesloten Ij, Noordzeekanaal, Ijmuiden kikötő, Rotterdam kikötői terület, Nieuwe Maas, Noord, Oude Maas, Beneden Merwede, Nieuwe Merwede, Dordische Kil, Boven Merwede, Waal, Bijlandsch Canal, Boven Rijn, Pannersdensch-csatorna, Geldersche Ijssel, Neder Rijn, Lek, Amsterdam-Rajna-csatorna, Veerse Meer, Schelde-Rajna-csatorna egészen a Volkeraknál levő torkolatig, Amer, Bergsche Maas, a Meuse Venlo alatt, Gooimeer, Europort, Calandkanaal (a Benelux kikötőtől keletre), Hartelkanaal

OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG

Duna: a német határtól a szlovák határig

Inn: a torkolattól a Passau-Ingling erőműig

Traun: a torkolattól az 1,80 km-ig

Enns: a torkolattól a 2,70 km-ig

March: a 6,00 km-ig

LENGYEL KÖZTÁRSASÁG

- A Biebrza folyó az Augustowski-csatorna torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

- A Brda folyó a bydgoszczi Bydgoski-csatorna összefolyásától a Visztula folyó torkolatig

- A Bug folyó a Muchawiec folyó torkolatától a Narwia folyó torkolatáig

- A Dajbie tó a belső tengervizekkel való határig

- Az Augustowski-csatorna a Biebrza folyóval való összefolyástól az államhatárig, a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal együtt

- A Bartnicki-csatorna a Ruda Woda tótól a Bart^zek tóig, a Bart^zek tóval együtt

- A Bydgoski-csatorna

- Az Elblaski-csatorna a Druzno tótól a Jeziorak tóig és a Szelag Wielki tó, ezekkel a tavakkal és a csatorna mentén levő tavakkal együtt, valamint egy mellékút Zalewo irányába a Jeziorak tótól az Ewingi tóig, mindkét tavat beleértve

- A Gliwicki-csatorna a Kedzierzynski-csatornával

- A Jagiellonski-csatorna az Elblag folyóval való összefolyástól a Nogat folyóig

- A Laczanski-csatorna

- A Slesinski-csatorna a csatorna mentén elhelyezkedő tavakkal és a Goplo tóval

- A Zeranski-csatorna

- A Martwa Visztula folyó a przegalinai Visztula folyótól a belső tengervizekkel való határig

- A Narew folyó a Biebrza folyó torkolatától a Visztula folyó torkolatáig, a Zegrzynski tóval együtt

- A Nogat folyó a Visztula folyótól a Visztula-lagúnabeli torkolatig

- A (felső) Notec folyó a Goplo tótól a Górnonotecki-csatornával, a Górnonotecki-csatornával és az (alsó) Notec folyóval való összefolyásig, a Bydgoski-csatornától a Warta folyó torkolatig

- A Nysa Luzycka folyó Gubintól az Odera folyó torkolatáig

- Az Odera folyó Racibórz városától a keleti-Odera folyóval való összefolyásig, amely a Regalica folyóba fordul a klucz-ustowói áttöréstől, azzal a folyóval és mellékágaival együtt a Dabie tóig, valamint az Odera folyó egy mellékútja az Opatowice zsiliptől Wroclaw városában

- A nyugati Odera folyó egy widuchowai duzzasztógáttól (az Odera folyó 704,1 km-je) a belső tengervizekkel való határig, mellékágakkal együtt, valamint a klucz-ustowói áttörés, ami a keleti Odera folyót köti össze a nyugati Odera folyóval

- A Parnica folyó és a Parnicki áttörés a nyugati Odera folyótól a belső tengervizekkel való határig

- A Pisa folyó a Ros tótól a Narew folyó torkolatáig

- A Szkarpawa folyó a Visztula folyótól a Visztula-lagúnabeli torkolatig

- A Warta folyó a Slesinski-lagúnától az Odera folyó torkolatáig

- A Wielkie Jeziora Mazurskie rendszere, amely körbeöleli a piszi Ros tótól (azt is beleértve) a wegorzewói Wegorzewski-csatornáig (azt is beleértve) vezető fő útvonalat alkotó folyókkal és csatornákkal összekötött tavakat, a következő tavakkal együtt: Seksty, Mikolajskie, Talty, Taltowisko, Kotek, Szymon, Szymoneckie, Jagodne, Boczne, Tajty, Kisajno, Dargin, Labap, Kirsajty és Swiecajty, a Gizycki-csatornával és a Niegocinski-csatornával, valamint a Piejkia Góra-csatornával együtt, továbbá a ryni Rynskie tó egy mellékútja (beleértendő) Nidzkie tóig (3 km-ig, amely egy határt alkot a "Nidzkie rezervátummal"), a következő tavakkal együtt: Beldany, Guzianka Mala és Guzianka Wielka

- A Visztula folyó a Przemsza folyó torkolatától a Laczanski-csatornával való összefolyásig, valamint e csatorna skawinai torkolatától a Visztula folyó Gdanski-öbölbeli torkolatáig, nem tartozik bele a Wloclawski víztározó

SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG

Duna: Dévénytől (1880,26 fkm) a szlovák-magyar határig

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG

SKÓCIA

Leith (Edinburgh) | A kikötőgátakon belül |

Glasgow | Strathclyde Loch |

Crinan-csatorna | Crinan Ardrishaigig |

Kaledóniai-csatorna | A csatorna szakaszai |

ÉSZAK-ÍRORSZÁG

Lagan folyó | A Lagan Weir duzzasztógát Stranmillisig |

ANGLIA KELETI PARTJA

Wear folyó (nem árapályos) | Régi vasúti híd, Durham a Prebends hídig, Durham |

Tees folyó | A Tees duzzasztógáttól felfelé a folyón |

Grimsby dokk | A zsilipeken belül |

Immingham dokk | A zsilipeken belül |

Hull dokkok | A zsilipeken belül |

Boston dokk | A zsilipkapukon belül |

Aire és Calder Navigation | A Goole dokkok Leedsig, összefolyás a leedsi és liverpooli csatornával; a Bank Dole összefolyása a Selbyvel (az Ouse folyó zsilipje); a Castleford összefolyása a Wakefielddel (Falling zsilip) |

Ancholme folyó | A Ferriby zsilip Briggig |

Calder és Hebble-csatorna | Wakefield (Falling zsilip) a Broadcut felső zsilipig |

Foss folyó | Az Ouse folyóval való (kék híd) összefolyástól a Monk hídig |

Fossdyke-csatorna | A Trent folyóval való összefolyás a Brayford tóba |

Goole dokk | A zsilipkapukon belül | Hornsea Mere | Az egész csatorna |

Hull folyó | A Struncheon Hill zsiliptől a Beverley patakig |

Market Weighton-csatorna | A Humber folyó zsilipjétől a Sod Houses zsilipig |

New Junction-csatorna | Az egész csatorna |

Ouse folyó | A Naburn zsiliptől Nun Monktonig |

Sheffield és a Dél-Yorkshire-csatorna | A Keadby zsilip a Tinsley zsilipig |

Trent folyó | A Cromwell zsilip Shardlow-ig |

Witham folyó | A Boston zsilip a Brayford tóig (Lincoln) |

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI RÉSZE

Severn folyó | A Llanthony és Maisemore duzzasztógát felett |

Wye folyó | Monmouth felett |

Cardiff | Roath Park tó |

Port Talbot | A körbezárt dokkokon belül |

Swansea | A körbezárt dokkokon belül |

Dee folyó | A Barrelwell Hill vízkiemelő pont felett |

Mersey folyó | A dokkok (a Seaforth dokk nem tartozik bele) |

Lune folyó | A Glasson dokk felett |

Avon folyó (Midland) | A Tewkesbury zsilip Eveshamig |

Gloucester | A Gloucester városi dokkok Gloucester/Sharpness-csatorna |

Hollingworth tó | Az egész tó |

Manchester hajócsatorna | Az egész csatorna és a Salford dokkok beleértve az Irwell folyót is

Pickmere tó | Az egész tó |

Tawe folyó | A tengeri duzzasztógát/jachtkikötő és a Morfa atlétikai stadion között |

Rudyard tó | Az egész tó |

Weaver folyó | Northwich alatt |

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Nene folyó | Wisbech Cut és a Nene folyó Dog-ig-páros zsilipben |

Great Ouse folyó | Kings Lynn Cut és a Great Ouse folyó a nyugat-Lynn Road híd alatt |

Yarmouth | A Yare folyó torkolata az északi és déli bejárati kikötőgátak végpontjain keresztül húzott vonaltól beleértve Breydon Watert |

Lowestoft | A Lowestoft kikötő a Mutford zsilip alatt a külső kikötő bejárati kikötőgátjain keresztül húzott vonalig |

Alde és Ore folyó | Az Ore folyó Westrow-foki bejárata felett |

Deben folyó | A Deben folyó Felixstowe komphoz való bejárata felett |

Orwell folyó és Stour folyó | A Fagbury-foktól a Shotley-fokig húzott vonaltól az Orwell folyón az Ipswich dokkig, valamint az Erwarton Nessen keresztül húzott észak-dél irányú vonaltól a Stour folyón Manningtree-ig |

Chelmer és Blackwater-csatorna | A Beeleigh zsiliptől keletre |

Temze és mellékfolyói | A Temze az oxfordi Teddington zsilip felett |

Adur folyó és Southwick-csatorna | Az Adur folyó a Tarmac Wharf nyugati vége felett és a Southwick csatornán belül |

Arun folyó | Az Arun folyó a Littlehampton jachtkikötő felett |

Ouse folyó (Sussex) Newhaven | Az Ouse folyó az északi rakpart északi vége felett |

Bewl Water | Az egész tó |

Grafham Water | Az egész tó |

Rutland Water | Az egész tó |

Thorpe Park tó | Az egész tó |

Chichester | A Cobnor-fokot és a Chalkdock-fokot összekötő vonaltól keletre |

Christchurch | A Christchurch kikötőn belül, a Run nem tartozik bele |

Exeter-csatorna | Az egész csatorna |

Avon folyó (Avon) | Bristol városi dokkok, a Netham gát a Pulteney duzzasztógátig |

III. FEJEZET

4. zóna

BELGA KIRÁLYSÁG

Az egész belga hálózat, kivéve a 3. zónában levő vízi utakat

CSEH KÖZTÁRSASÁG

Minden, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb vízi út

NÉMETORSZÁGI SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG

Valamennyi, az 1., 2. és 3. zónán kívüli belvízi út

FRANCIA KÖZTÁRSASÁG

Az összes francia belvízi út, az 1., 2. és a 3. zónában levőkön kívül

OLASZ KÖZTÁRSASÁG

Pó folyó: Piacenzától a torkolatig

Milánó-Cremona-csatorna, Pó folyó: a Póhoz vezető utolsó 15 km-es pont

Mincio folyó: a governolói Mantuától a Póig

Ferrara vízi út: a ferrarai Pótól (Pontelagoscuro) Porto Garibaldiig

Brondolo és Valle csatornák: a keleti Pótól a velencei lagúnáig

Fissero-csatorna - Tartaro - Canalbianco: az Adriától a keleti Póig

A velencei partvonal: a velencei lagúnától Gradóig

LITVÁN KÖZTÁRSASÁG

Az egész litván hálózat

LUXEMBURGI NAGYHERCEGSÉG

Moselle

MAGYAR KÖZTÁRSASÁG

Valamennyi, a 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb vízi út

HOLLAND KIRÁLYSÁG

Valamennyi, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb folyó, csatorna és beltenger

OSZTRÁK KÖZTÁRSASÁG

Thaya: Bernhardsthalig March: a 6,00 km felett

LENGYEL KÖZTÁRSASÁG

Valamennyi, az 1., 2. és 3. zónában fel nem sorolt egyéb vízi út

SZLOVÁK KÖZTÁRSASÁG

Valamennyi, a 3. zónában fel nem sorolt egyéb vízi út

EGYESÜLT KIRÁLYSÁG SKÓCIA

Ratho és Linlithgow Union csatorna | Az egész csatorna |

Glasgow | Forth és Clyde csatorna, Monkland-csatorna - Faskine és Drumpellier pontok, Hogganfield Loch |

ANGLIA KELETI RÉSZE

Ancholme folyó | Brigg a Harram Hill zsilipig | Calder és Hebble csatorna |

A Broadcut Top zsilip a Sowerby hídig | Chesterfield csatorna |

Nyugat-Stockwith Worksopig |

Cromford csatorna | Az egész csatorna |

Derwent folyó | Az Ouse folyóval való összefolyástól a Stamford hídig |

Driffield Navigation | A Struncheon Hill zsiliptől Great Driffieldig |

Erewash csatorna | A Trent zsilip a Langley Mill zsilipig |

Huddersfield csatorna | A Calderrel és a Hebble-lel való összefolyás a Coopers hídnál a huddersfieldi Huddersfield Narrow csatornáig Ashton-Under-Lyne és Huddersfield között |

Leeds és Liverpool csatorna | A Leeds folyó zsilipjétől Skipton Wharf-ig |

Light Water Valley tó | Az egész tó |

A Mere, Scarborough | Az egész tó |

Ouse folyó | A Nun Monkton tó felett |

Pocklington csatorna | A Derwent folyóval való összefolyástól a Melbourne medencéig |

Sheffield és a dél-yorkshire-i csatorna | A Tinsley zsilip Sheffieldig |

Soar folyó | A Trent összefolyása Loughborough-ig |

Trent és Mersey csatorna | Shardlow a Dellow Lane zsilipig |

Ure folyó és Ripon-csatorna | Az Ouse folyóval való összefolyástól a Ripon-csatornáig (Ripon medence) |

Ashton csatorna | Az egész csatorna |

WALES ÉS ANGLIA NYUGATI RÉSZE

Avon folyó (Midland) | Evesham felett |

Birmingham-csatorna | Az egész csatorna |

Birmingham és Fazeley csatorna | Az egész csatorna |

Coventry-csatorna | Az egész csatorna |

Grand Union-csatorna (a Napton összefolyástól Birmingham és Fazeleyig | A csatorna egész pontpontja |

Kennet és Avon-csatorna (Bath Newburyig) | A csatorna egész pontpontja |

Lancaster-csatorna | Az egész csatorna |

Leeds és Liverpool-csatorna | Az egész csatorna |

Llangollen-csatorna | Az egész csatorna |

Caldon-csatorna | Az egész csatorna |

Peak Forest-csatorna | Az egész csatorna |

Macclesfield-csatorna | Az egész csatorna |

Monmouthshire és Brecon-csatorna | Az egész csatorna |

Montgomery-csatorna | Az egész csatorna |

Rochdale-csatorna | Az egész csatorna |

Swansea-csatorna | Az egész csatorna |

Neath és Tennant-csatorna | Az egész csatorna |

Shropshire Union-csatorna | Az egész csatorna |

Staffordshire és Worcester-csatorna | Az egész csatorna |

Stratford-upon-Avon-csatorna | Az egész csatorna |

Trent folyó | Az egész folyó |

Trent és Mersey-csatorna | Az egész csatorna |

Weaver folyó | Northwich felett |

Worcester és Birmingham-csatorna | Az egész csatorna |

ANGLIA DÉLI RÉSZE

Nene folyó | Dog felett - kettős zsilipben |

Great Ouse folyó | Kings Lynn a nyugat-lynni közúti híd felett. A Great Ouse folyó és minden kapcsolódó fenlandi vízi út, beleértve a Cam folyót és a közepes szintű utat |

Norfolki és suffolki tavak | Minden hajózható árapály és nem árapály folyó, tó, csatorna és vízi út a norfolki és suffolki tavakon belül, beleértve az Oulton tót, a Waveney folyókat, Yare-t, Bure-t, Ant-et és Thurne-t, kivéve a Yarmouth és Lowestoft esetében meghatározottakat |

Blyth folyó | A Blyth folyó bejárata Blythburgh-ig |

Alde és Ore folyó | Az Alde folyó a Westrow-fok felett |

Deben folyó | A Deben folyó a Felixstowe komp felett |

Orwell folyó Stour folyó | Minden vízi út a Stour folyón Manningtree felett |

Chelmer és Blackwater-csatorna | A Beeleigh zsiliptől nyugatra |

Temze és mellékfolyói | A Stort és a Lee folyó a Bow patak felett. A Grand Union-csatorna a Brentford zsilip felett és a Regents-csatorna a Limehouse medence felett, továbbá valamennyi kapcsolódó csatorna. A Wey folyó a Temze zsilip felett. A Kennet és Avon-csatorna.

A Temze Oxford felett. Az Oxford-csatorna |

Medway folyó és a Swale | A Medway folyó az Allington zsilip felett |

Stour folyó (Kent) | A Stour folyó a Flagstaff Reach-nél levő kikötőhely felett |

Doveri kikötő | Az egész kikötő |

Rother folyó | A Rother folyó és a Royal Military-csatorna a Scots Float zsilip felett és a Brede folyó a bejárati zsilip felett |

Brighton | A Brighton belső jachtkikötő a zsilip felett |

Wickstead Park tó | Az egész tó |

Kennet és Avon-csatorna | Az egész csatorna |

Grand Union-csatorna | Az egész csatorna |

Avon folyó (Avon) | A Pulteney duzzasztógát felett |

Bridgewater-csatorna | Az egész csatorna |

[1] Azon hajók esetében, amelyek honi kikötője máshol van, az 1960. április 8-i Emst-Dollart-szerződés 32. cikkét kell figyelembe venni (BGBl. 1963 II, 602. o.).

2. melléklet a 9/2008. (III. 21.) GKM rendelethez

[2. melléklet a 13/2001. (IV. 10.) KöViM rendelethez]

Az 1., 2., 3. és 4. zónába sorolt belvízi utakon üzemeltetett hajók és úszómunkagépek szemleszabályzata

I. RÉSZ

1. Fejezet ÁLTALÁNOS RÉSZ

1.01 cikk[15]

1.02 cikk[16]

1.03 cikk[17]

1.04 cikk[18]

1.05 cikk[19]

1.06 cikk[20]

1.07 cikk[21]

2. Fejezet

ELJÁRÁS

2.01 cikk[22]

2.02 cikk[23]

2.03 cikk[24]

2.04 cikk[25]

2.05 cikk[26]

2.06 cikk[27]

2.07 cikk[28]

2.08 cikk[29]

2.09 cikk[30]

2.10 cikk[31]

2.11 cikk[32]

2.12 cikk[33]

2.13 cikk[34]

2.14 cikk[35]

2.15 cikk[36]

2.16 cikk[37]

2.17 cikk[38]

2.18 cikk[39]

2.19 cikk[40]

II. RÉSZ

ÉPÍTÉS, BERENDEZÉS ÉS FELSZERELÉS

3. Fejezet

HAJÓÉPÍTÉSI KÖVETELMÉNYEK

3.01 cikk[41]

3.02 cikk[42]

3.03 cikk[43]

3.04 cikk[44]

4. Fejezet

BIZTONSÁGI TÁVOLSÁG, SZABADOLDAL ÉS MERÜLÉSI MÉRCE

4.01 cikk[45]

4.02 cikk[46]

4.03 cikk[47]

4.04 cikk[48]

4.05 cikk[49]

4.06 cikk[50]

5. Fejezet

MŰVELETEZÉSI TULAJDONSÁGOK

5.01 cikk[51]

5.02 cikk[52]

5.03 cikk[53]

5.04 cikk[54]

5.05 cikk[55]

5.06 cikk[56]

5.07 cikk[57]

5.08 cikk[58]

5.09 cikk[59]

5.10 cikk[60]

6. Fejezet

KORMÁNYBERENDEZÉSEK

6.01 cikk[61]

6.02 cikk[62]

6.03 cikk[63]

6.04 cikk[64]

6.05 cikk[65]

6.06 cikk[66]

6.07 cikk[67]

6.08 cikk[68]

6.09 cikk[69]

7. Fejezet

KORMÁNYÁLLÁS

7.01 cikk[70]

7.02 cikk[71]

7.03 cikk[72]

7.04 cikk[73]

7.05 cikk[74]

7.06 cikk[75]

7.07 cikk[76]

7.08 cikk[77]

7.09 cikk[78]

7.10 cikk[79]

7.11 cikk[80]

7.12 cikk[81]

7.13 cikk[82]

8. Fejezet

GÉPI BERENDEZÉSEKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNYEK

8.01 cikk[83]

8.02 cikk[84]

8.03 cikk[85]

8.04 cikk[86]

8.05 cikk[87]

8.06 cikk[88]

8.07 cikk[89]

8.08 cikk[90]

8.09 cikk[91]

8.10 cikk[92]

9. Fejezet

VILLAMOS BERENDEZÉSEK

9.01 cikk[93]

9.02 cikk[94]

9.03 cikk[95]

9.04 cikk[96]

9.05 cikk[97]

9.06 cikk[98]

9.07 cikk[99]

9.08 cikk[100]

9.09 cikk[101]

9.10 cikk[102]

9.11 cikk[103]

9.12 cikk[104]

9.13 cikk[105]

9.14 cikk[106]

9.15 cikk[107]

9.16 cikk[108]

9.17 cikk[109]

9.18 cikk[110]

9.19 cikk[111]

9.20 cikk[112]

9.21 cikk[113]

10. Fejezet

FELSZERELÉS

10.01 cikk[114]

10.02 cikk[115]

10.03 cikk[116]

1 6/2000. (III. 17.) KHVM rendelet az úszólétesítmények gyógyszerszekrénnyel való felszereléséről és egyes úszólétesítményeken az orvosi szolgálat rendszeresítéséről, 1. számú melléklet II. rész

10.03a cikk[117]

10.03b cikk[118]

10.04 cikk[119]

10.05 cikk[120]

11. Fejezet

A MUNKAVÉGZÉSI TERÜLETEK BIZTONSÁGA

11.01 cikk[121]

11.02 cikk[122]

11.03 cikk[123]

11.04 cikk[124]

11.05 cikk[125]

11.06 cikk[126]

11.07 cikk[127]

11.08 cikk[128]

11.09 cikk[129]

11.10 cikk[130]

11.11 cikk[131]

11.12 cikk[132]

11.13 cikk[133]

12. Fejezet

LAKÓTEREK

12.01 cikk[134]

12.02 cikk[135]

12.03 cikk[136]

12.04 cikk[137]

12.05 cikk[138]

12.06 cikk[139]

12.07 cikk[140]

13. Fejezet

ÉGHETŐ ANYAGGAL ÜZEMELTETETT FŰTŐ-, FŐZŐ-ÉS HŰTŐBERENDEZÉSEK

13.01 cikk

Általános követelmények

1. A cseppfolyósított gázzal működő fűtő-, főző- és hűtőberendezések vonatkozásában be kell tartani a 14. fejezet előírásait.

2. A fűtő-, főző- és hűtőberendezések, és azok tartozékai olyan kialakításúak és elhelyezésűek legyenek, hogy túlmelegedés esetén tűz- és balesetveszélyt ne okozzanak, továbbá kizárt legyen véletlenszerű felborulásuk vagy megcsúszásuk.

3. A 2. pontban meghatározott készülékek használata tilos azokban a helyiségekben, ahol 55 °C alatti lobbanásponttal rendelkező anyagokat tárolnak vagy használnak. Az ilyen tereken a készülékekhez tartozó füstcsövek sem vezethetők át.

4. Biztosítani kell az égéshez szükséges elegendő levegő hozzávezetését.

5. A fűtőkészülékeket tartósan össze kell kötni a füstcsövekkel. A szél elleni védelem érdekében a füstcsöveket megfelelő fedéllel vagy védőberendezéssel kell ellátni. A csövek elhelyezése tegye lehetővé a tisztítást.

13.02 cikk

Folyékony tüzelőanyag alkalmazása, petróleummal üzemelő készülékek

1. A folyékony tüzelőanyaggal működő fűtő-, főző és hűtőberendezésekben csak 55 °C feletti lobbanásponttal rendelkező fűtőanyag alkalmazható.

2. Az 1. ponttól eltérően, a kereskedelmi petróleummal üzemeltetett főzőkészülékek, valamint a kanócos égővel ellátott hűtő- és fűtőberendezések használata a lakóterekben és a kormányállásban csak abban az esetben engedhető meg, ha fűtőanyag napi tartálytérfogata 12 liternél kevesebb.

3. A kanócos égővel felszerelt készülék az alábbi feltételeket elégítse ki:

(a) a fém tüzelőanyag-tartállyal és zárható töltőnyílással rendelkezzen, a legmagasabb feltöltési szint alatt ne legyen lágyforrasszal készült kötése, továbbá kivitelezése és felszerelése akadályozza meg a véletlenszerűen kinyílást vagy kiürülést,

(b) a begyújtáshoz ne legyen szükség más éghető folyadék használatára,

(c) elhelyezése biztosítsa az égéstermékek biztonságos elvezetését.

13.03 cikk

Olajkályhák és a porlasztós olajtüzelő berendezések

1. Az olajkályhák és a porlasztós olajégővel rendelkező tüzelőberendezések gyártása során az érvényes műszaki előírásoknak megfelelően kell eljárni.

2. Ha az olajkályha vagy a porlasztós égővel működő olajtüzelő berendezés a géptérben van elhelyezve, akkor a fűtőkészülék és a motorok levegő ellátását úgy kell kialakítani, hogy azok egymástól függetlenül, kifogástalanul és biztonságosan tudjanak működni. Szükség esetén külön levegő hozzávezetést kell beépíteni. A fűtőkészülék elhelyezésénél figyelembe kell venni, hogy a tűztérből esetleg kicsapó láng a géptéri berendezések egyéb részeit ne érhesse el.

13.04 cikk

Olajkályhák

1. Az olajkályhák begyújtásakor más éghető folyadék használatára nem kerülhet sor. A kályhák alatt legalább 2 liter térfogatú, rögzített fémtálcát kell elhelyezni, amely túlnyúlik az olajellátással összeköttetésben lévő részegységeken és legalább 20 mm magas peremmel rendelkezik.

2. A géptérben elhelyezett olajkályha esetén az 1. pont alapján megkövetelt fémtálca peremmagassága legalább 200 mm legyen. Az égő alsó síkja a tálca pereme felett legyen, a perem magassága legalább 100 mm-rel legyen a padlólemezek felett.

3. Az olajkályha megfelelő olajszabályozóval (olajadagolóval) legyen ellátva, amely a választott mindenkori beállításnál az égőhöz gyakorlatilag egyenletes olajhozzáfolyást biztosít, továbbá a láng esetleges megszűnése esetén megakadályozza a tüzelőanyag kifolyását. A megfelelő olajszabályzók (olajadagolók) rázkódások és 12°-ig terjedő dőlések esetén is kifogástalanul működnek, és az olajszintet szabályozó úszón kívül a további feltételeket is teljesítik:

(a) el vannak látva egy második úszóval, amely a tüzelőolaj megengedett szintjének túllépése esetén az olajhozzávezetést biztonsággal és megbízhatóan lezárja vagy

(b) túlfolyócsővel vannak ellátva, ha az olajtálca térfogata legalább akkora, mint a használati tartály térfogata.

4. Ha az olajkályha és a tüzelőanyag-tartály egymástól elkülönítetten van elhelyezve, akkor

(a) a tartály nem helyezhető el a készülék gyártója által a kezelési utasításban megadottnál magasabban,

(b) a tartályt védeni kell a túlzott felmelegedéstől,

(c) a tüzelőolaj hozzáfolyás a fedélzetről elzárható legyen.

5. Az olajkályhák természetes huzatú füstcsöveit a huzat megfordulását megakadályozó készülékkel kell felszerelni.

13.05 cikk

Porlasztós olajtüzelő berendezések

A beporlasztásos elven működő olajégővel felszerelt tüzelőberendezések elégítsék ki az alábbi követelményeket:

(a) a tűzelőtér megfelelő szellőztetését az olaj betáplálását megelőzően kell biztosítani,

(b) a porlasztós olajégő vezérlését termosztát végezze,

(c) a begyújtás elektromos legyen vagy őrlánggal történjen,

(d) égésbiztosítót kell felszerelni, amely a láng megszűnése esetén leállítja a tüzelőanyag hozzáfolyását,

(e) a főkapcsoló az olajtüzelésű berendezés elhelyezési terén kívül, könnyen hozzáférhető helyen legyen elhelyezve.

13.06 cikk

Légfűtő berendezések

Azok a légfűtő berendezések, amelyek a meleg levegőt nyomás alatt az égéstérből egy elosztórendszerhez vagy egy helyiségbe vezetik be, az alábbi követelményeknek feleljenek meg:

(a) A tüzelőanyag nyomás alatti porlasztása esetén az égéshez szükséges levegőt fúvókészülékkel kell betáplálni.

(b) Az égő begyújtása csak az égéstér átszellőztetése után történjen meg. Ez a feltétel teljesíthető az égéshez szükséges levegőt szolgáltató fúvóberendezés utánjáratásával is.

(c) Automatikusan álljon le a tüzelőanyag betáplálás, ha

- a tűz kialszik,

- nem elegendő az égéshez szükséges levegő mennyisége,

- a felmelegített levegő hőmérséklete meghaladja az előzetesen beállított értéket,

- megszűnik a biztonsági berendezések áramellátása.

Ezekben az esetekben, a tüzelőanyag hozzáfolyás lezárása után, a betáplálás önműködően újra nem indulhat meg.

(d) Az égéshez szükséges levegő- és a fűtőlevegő táplálását biztosító fúvóberendezések leállíthatóak legyenek a fűtőkészülék elhelyezési terén kívüli másik helyiségből.

(e) Ha a fűtőlevegő beszívása kívülről történik, a szívónyílások a fedélzet felett megfelelő magasságban legyenek. A nyílások védve legyenek a fröccsenő víz és az időjárás hatásával szemben.

(f) A fűtőlevegő csatornái fémből készüljenek.

(g) A fűtőlevegő kilépő nyílásai nem lehetnek teljesen zárhatóak.

(h) Szivárgás esetén tüzelőanyag nem juthat a fűtőlevegő csatornáiba.

(i) A légfűtő berendezés a géptérből nem szívhat levegőt.

13.07 cikk

Fűtés szilárd tüzelőanyagokkal

1. A szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőkészüléket peremezett szegélyű fémlemezre kell állítani, hogy izzó tüzelőanyag vagy forró hamu a lemezen kívülre ne kerülhessen. Ez az előírás nem vonatkozik arra az esetre, amikor kizárólag egy fűtőkazánt helyeznek el a nem éghető anyagból készült helyiségekben.

2. A szilárd tüzelőanyagokkal fűtött kazánt termosztatikus szabályzóval kell ellátni, amely az égéshez szükséges levegő hozzávezetését szabályozza.

3. Az ilyen fűtőkészülék közelében a hamu lehűtéséhez megfelelő eszköz álljon rendelkezésre.

14. Fejezet

CSEPPFOLYÓSÍTOTT GÁZZAL MŰKÖDŐ HÁZTARTÁSI BERENDEZÉSEK

14.01 cikk

Általános rendelkezések

1. A cseppfolyósított gázzal működő berendezések egy vagy több nyomástartó edényből, egy vagy több nyomásszabályzóból, elosztóhálózatból és fogyasztókészülékekből álló palackos berendezések.

Nem kell a berendezés részének tekinteni a külön tárolt tartalék és üres palackokat, amelyekre a 14.05 cikk vonatkozik.

2. A berendezéseket kizárólag kereskedelmi forgalomban lévő propánnal szabad üzemeltetni.

14.02 cikk

Berendezések

1. A cseppfolyósított gázzal működő berendezések minden része legyen alkalmas a propánnal történő üzemeltetésre, és azt a legjobb gyakorlattal összhangban kell beszerelni.

2. A cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések csak háztartási célokra szolgálhatnak a lakóterekben, a kormányállásban, valamint ugyanerre a célra a személyhajókon.

3. A hajón több egymástól elkülönített gázberendezés is üzemeltethető. Rakománytérrel vagy beépített tartállyal elválasztott lakótereket nem szabad ugyanarról a berendezésről táplálni.

4. A cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezés egyetlen része sem helyezhető el a géptérben.

14.03 cikk

Gázpalackok

1. Csak 5-től 35 kg-ig terjedő töltési tömegű gázpalackok használhatók. Személyhajók esetében a hajózási hatóság nagyobb töltési tömegű palackokat is engedélyezhet.

2. A palackok a hatályos előírásoknak megfelelőek legyenek.

A palackok olyan hivatalos pecséttel (bélyeggel) rendelkezzenek, amely tanúsítja, hogy átvételük az előírt próbák alapján történt meg.

14.04 cikk

A gázellátó berendezések elhelyezése és felszerelése

1. A palackos gázberendezéseket a lakótéren kívül, szabadon álló vagy beépített szekrényben kell elhelyezni oly módon, hogy azok a fedélzeten ne akadályozzák a közlekedést. Nem helyezhetők el a mellső vagy hátsó habvéd mellett. A szekrényt kizárólag akkor szabad a fedélzeti felépítményekbe beépíteni, ha az a belső terek felé gáztömör, és csak a felépítmények külső oldaláról nyitható. Az elrendezés során ügyelni kell arra, hogy a fogyasztókészülékekhez menő csővezetékek hossza a lehető legrövidebb legyen.

Egyidejű gázellátás céljából csak annyi palackot szabad csatlakoztatni, amennyit a fogyasztó berendezés igényel. Egynél több palackot csak átváltó vagy rákapcsoló szelep alkalmazásával szabad csatlakoztatni. Berendezésenként legfeljebb négy palackot lehet bekötni. A hajón egy berendezés, a pótpalackokkal együtt, legfeljebb hat palackból állhat.

Azokon a személyhajókon van lehetőség hat palack bekötésére, ahol az utasok részére büfék, konyhák vagy éttermek vannak kialakítva. Egy berendezés, a tartalék palackokkal együtt, legfeljebb kilenc palackból állhat.

A nyomásszabályozó vagy kétfokozatú szabályozás esetén a szabályzó első fokozata tartósan, a bekötött palackokkal azonos szekrénybe legyen beépítve.

2. A palackos berendezések elrendezésekor figyelembe kell venni, hogy tömítetlenség esetén kiszabaduló gáz a szekrényből a szabadba kerüljön, ne hatolhasson be a hajó belső részeibe, ne kerüljön érintkezésbe gyulladást okozó hőforrással.

3. A szekrények nehezen gyulladó anyagból és a megfelelő szellőzés biztosítása érdekében alul és felül szellőző nyílásokkal készüljenek. A palackok a szekrényekben álló helyzetben, elmozdulás, kiborulás ellen biztosítva legyenek elhelyezve.

4. A szekrények kialakítása és elhelyezése során figyelembe kell venni, hogy a palackok hőmérséklete az 50 °C-t ne haladja meg.

5. A szekrények külső oldalán fel kell tüntetni a "Cseppfolyósított gázberendezés" feliratot, valamint a dohányzást és a nyílt láng használatát tiltó, legalább 10 cm átmérőjű jelzést.

14.05 cikk

Tartalék és üres palackok

A tartalék és üres palackokat, amelyek nincsenek a gázberendezés szekrényében, a lakótéren és a kormányálláson kívül, e fejezet 14.04 cikkének megfelelően kialakított szekrényben kell tárolni.

14.06 cikk

Nyomásszabályozók

1. A fogyasztókészülékeket a palackokkal csak egy vagy több nyomásszabályozóval felszerelt elosztóhálózaton keresztül szabad összekötni, amelyek a palackban lévő gáz nyomását a fogyasztási nyomásra csökkentik. A nyomáscsökkentés egy vagy két fokozatban lehetséges. Minden nyomásszabályozót tartósan be kell állítani a 14.07 cikk szerint meghatározott nyomásra.

2. Az utolsó nyomásszabályozóba vagy az után, olyan védőkészüléket kell beépíteni vagy felszerelni, amely a nyomásszabályzó meghibásodása esetén a túlnyomástól automatikusan megvédi a fogyasztói vezetéket. Ha tömítetlenség miatt e védőkészülék gázt bocsát ki, akkor azt a szabadba kell kivezetni, és meg kell akadályozni, hogy a gáz a hajó belső tereibe jusson vagy gyulladást okozó hőforrással kerüljön érintkezésbe. E célra, ha szükséges, külön csővezetéket kell kiépíteni.

3. A biztonsági szelepeket és a lefúvató vezetékeket védeni kell a víz behatolásával szemben.

14.07 cikk

Gáznyomás

1. Kétfokozatú szabályozás esetén a közepes gáznyomás a légköri nyomás felett legfeljebb 2,5 bar lehet.

2. A gáz nyomása az utolsó nyomásszabályozóból történő kilépést követően, a légköri nyomás felett, legfeljebb 0,05 bar lehet 10% tűréssel.

14.08 cikk

Cső- és tömlővezetékek

1. A beépített csővezeték acélból vagy rézből készüljön.

A palackok csatlakozóvezetékei a propánhoz megfelelő nyomásálló tömlőkből vagy spirálcsövekből legyenek kialakítva. A nem állandó jelleggel beépített fogyasztókészülékeket legfeljebb 1 m hosszú, megfelelő tömlőkkel kell bekötni.

2. A vezetékek feleljenek meg a hajón a szokásos üzemi körülmények között előforduló minden, elsősorban korróziós és szilárdsági igénybevételnek, továbbá tulajdonságaik és elrendezésük révén a gáz mennyisége és nyomása szempontjából biztosítsák a fogyasztókészülékek megfelelő ellátását.

3. A csővezetékekben lehetőség szerint kevés csőkötés forduljon elő. A csővezetékek és a kötések gáztömörek legyenek, és ne veszítsék el tömörségüket bármilyen előforduló lengés és nyúlás esetén sem.

4. A csővezetékeket szakszerűen rögzítve, jól hozzáférhetően kell vezetni, és meg kell védeni minden olyan helyen, ahol ütésnek vagy súrlódásnak lehet kitéve, különösen olyan helyeken, ahol a csöveket a hajótest acél válaszfalain vagy más fémből készült falakon vezetik át. Az acélcsövek egész felületét korrózióvédelemmel kell ellátni.

5. A tömlővezetékek és csőkötéseik minden olyan igénybevételnek álljanak ellen, amely a hajón a szokásos üzemi körülmények között előfordulhat. Nem feszülhetnek, túlzottan nem melegedhetnek, és teljes hosszuk mentén ellenőrizhetők legyenek.

14.09 cikk

Elosztóhálózat

1. A teljes elosztóhálózat mindig elzárható legyen a könnyen és gyorsan hozzáférhető főelzáró szeleppel.

2. Minden egyes gázfogyasztó készüléket külön leágazó vezetékhez kell csatlakoztatni, és valamennyi ágvezetékre saját elzáró szerelvényt kell felszerelni.

3. Az elzáró szelepek felszerelése során figyelembe kell venni, hogy azok védettek legyenek az időjárás és az ütések hatásától.

4. Minden nyomásszabályozó után próbacsatlakozást kell kialakítani. Elzáró szerelvény beépítésével biztosítani kell, hogy a nyomáspróba során a próbanyomásnak a nyomásszabályozó ne legyen kitéve.

14.10 cikk

Gázfogyasztó készülékek és azok szerelése

1. Csak olyan propánnal üzemelő fogyasztókészülékek szerelhetők be, amelyeket egy tagállam jóváhagyott, és amelyek olyan szerelvényekkel vannak ellátva, amelyek hatásosan megakadályozzák a gázszivárgást az üzemi vagy a gyújtóláng kialvása esetén.

2. A gázfogyasztó készüléket úgy kell elhelyezni és bekötni, hogy ne tudjon felborulni, véletlenszerűen elmozdulni, és kizárt legyen a csatlakozóvezeték véletlen leszakadása.

3. Szabadba vezető füstgázvezetékbe kell bekötni a fűtőkészülékeket, vízmelegítőket és hűtőgépeket.

4. Gázfogyasztó készülék kormányállásban történő elhelyezése csak akkor engedélyezhető, ha a kialakítása olyan, hogy gázszivárgás esetén a gáz nem juthat be a mélyebben fekvő terekbe, elsősorban a távvezérlő berendezés átvezetésein keresztül a géptérbe.

5. A hálóhelyiségekben csak akkor helyezhető el gázkészülék, ha az égés során a helyiség levegőjét nem használhatja fel.

6. Az olyan a gázkészüléket, amelynél az égés a helyiség levegőjének felhasználásával megy végbe, megfelelően nagy térben kell elhelyezni.

14.11 cikk

Szellőztetés és az égéstermékek elvezetése

1. Az olyan terek szellőzését, amelyekben a helyiség levegőjét használó gázfogyasztó készülék van elhelyezve, a levegő bevezetésére és elvezetésére szolgáló megfelelő méretű, legalább 150 cm2 szabad keresztmetszetű nyílásokkal kell biztosítani.

2. Szellőzőnyíláson nem lehet zárószerkezet, és nem nyílhat hálóhelyiségbe.

3. Az égéstermékek elvezetésére szolgáló készülékek kialakítása tegye lehetővé az égéstermékek maradéktalan elvezetését. Üzembiztosak legyenek, és nem éghető anyagokból készüljenek. A füstgáz elvezetését hátrányosan nem befolyásolhatják a helyiség szellőztetésére szolgáló ventilátorok.

14.12 cikk

Kezelési és biztonsági előírások

A hajó megfelelő helyén kezelési utasítást kell elhelyezni, amely legalább az alábbiakat tartalmazza:

"Az elosztóhálózatra nem csatlakoztatott palackok elzáró szelepét még akkor is zárva kell tartani, ha a palackok üresek."

"A tömlőket ki kell cserélni, ha azt állapotuk indokolja."

"Minden palackot be kell kötni vagy az érintett leágazó vezetéket el kell tömíteni."

14.13 cikk

Átvétel

A cseppfolyósított gázzal működő berendezés üzembe állítása előtt, minden változtatás vagy karbantartás után, továbbá a 14.15 cikk szerinti bizonyítvány minden egyes megújításánál a teljes berendezést a szemlebizottság által elismert szakértőnek kell átvennie. Az átvételnél a szakértőnek ellenőriznie kell, hogy a berendezés megfelel-e az ebben a fejezetben foglalt követelményeknek. Az erről készült jelentését meg kell küldenie a szemlebizottságnak.

14.14 cikk

Próbák

A gázberendezést az alábbi feltételeknek megfelelően kell próbálni:

1. Közepes nyomású vezetékek esetén az első nyomáscsökkentő 14.09 cikk 4. pont szerinti elzáró szerelvény és az utolsó nyomáscsökkentő előtti elzáró szerelvény között lévő szakaszon:

(a) Nyomáspróba levegővel, inert gázzal vagy folyadékkal, amelynek nyomása a légköri nyomás feletti 20 bar;

(b) Tömörségi próba levegővel vagy inert gázzal 3,5 bar nyomással a légköri nyomás felett.

2. Az üzemi nyomás alatt álló csővezetékek esetén az egyetlen vagy az utolsó nyomáscsökkentő 14.09 cikk 4. pont szerinti elzáró szerelvény és a fogyasztókészülékek előtti elzáró szelepek között lévő szakaszon:

Tömörségi próba levegővel vagy inert gázzal a légköri nyomás feletti 1 bar túlnyomással.

3. Vezetékek az egyetlen vagy az utolsó nyomáscsökkentő 14.09 cikk 4. pont szerinti elzáró szerelvény és a fogyasztókészülékek kezelőszervei között:

Tömörségi próba 0,15 bar nyomással a légköri nyomás felett.

4. Az 1. pont (b) alpont, 2-3. pontok szerinti próbáknál a vezetékek akkor tekinthetők gáztömörnek, ha a hőmérséklet kiegyenlítődéséhez elegendő várakozási idő elteltével az ezt követő 10 perc során a próbanyomás nem csökken.

5. A palackok csatlakozói, a csőkötések és a szerelvények csatlakozói, amelyek a palackban uralkodó nyomásnak vannak kitéve, valamint a nyomáscsökkentő és a fogyasztói vezeték közötti csatlakozó:

Tömörségi próba üzemi nyomással, egy habképző anyag alkalmazása.

6. A fogyasztókészülékeket névleges teljesítménnyel üzembe kell helyezni, és ellenőrizni kell, hogy az égés különböző állásoknál szabályos és zavartalan.

A kifogástalan működés szempontjából ellenőrizni kell a gyújtásbiztosítást.

7. A 6. pont szerinti próbákat követően minden egyes, a füstgázcsőbe bekötött fogyasztókészüléknél meg kell győződni arról, hogy zárt ablakok és ajtók, valamint a szellőző berendezések működtetése mellett, 5 percig névleges teljesítményen történő üzemeltetés után, nem távozik-e el füstgáz az áramlásbiztosítónál.

Ha nem csak pillanatnyi gázkilépésről van szó, akkor annak okát azonnal fel kell deríteni. A gázkészüléket mindaddig tilos üzemeltetni, ameddig minden hibát el nem hárítottak.

14.15 cikk

Tanúsítás

1. A közösségi hajóbizonyítványban tanúsítani kell, hogy a cseppfolyósított gázzal üzemelő mindegyik berendezés megfelel e fejezet rendelkezéseinek.

2. A megfelelőséget a 14.13 cikk szerinti átvétel eredménye alapján a szemlebizottság tanúsítja.

3. A tanúsítás érvényességének időtartama legfeljebb három év. Megújítására a 14.13 cikk szerinti újabb átvétel esetén van mód.

Kivételesen, a tulajdonosnak vagy meghatalmazottjának megalapozott kérelmére, a szemlebizottság a tanúsítás érvényességét a 14.13 cikk szerinti átvétel nélkül legfeljebb három hónappal meghosszabbíthatja. Ezt a meghosszabbítást be kell jegyezni a közösségi hajóbizonyítványba.

15. Fejezet

SZEMÉLYHAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

15.01 cikk

Általános rendelkezések

1. A következő rendelkezéseket nem kell alkalmazni:

(a) 3.02 cikk 1. pont (b) alpontja,

(b) 4.01-4.03 cikk,

(c) 8.08 cikk 2. pont második mondata és 7. pontja,

(d) 9.14 cikk 3. pont második mondat az 50 V feletti névleges feszültségre vonatkozóan.

2. Az alábbi berendezések használata személyhajókon tilos:

(a) a 12.07 cikk 3. pont szerinti cseppfolyósított gázzal vagy folyékony tüzelőanyaggal működő lámpák,

(b) a 13.04 cikk szerinti olajkályhák,

(c) a 13.07 cikk szerinti szilárd tüzelőanyaggal működő fűtőberendezések,

(d) a 13.02 cikk 2. és 3. pont szerinti kanócos égőfejjel felszerelt berendezések és

(e) a 14. fejezet szerinti cseppfolyósított gázzal működő berendezések.

3. Saját gépi hajtás nélküli hajókon utasok szállítása nem engedhető meg.

4. A személyhajókon az e fejezet előírásai szerint helyet kell biztosítani a mozgásukban korlátozott személyek számára. Amennyiben a fejezet mozgásukban korlátozott személyek különleges biztonsági igényeit figyelembe vevő előírásai a gyakorlatban nehézségbe ütköznek vagy aránytalan költségekkel járnak, a hajózási hatóság - a 2.19 cikkben meghatározott bizottság eljárásával összhangban - ajánlások alapján engedélyezhet kivételeket. Ezeket a kivételeket a közösségi hajóbizonyítványba be kell jegyezni.

15.02 cikk

Hajótest

1. A 2.09 cikkben meghatározott szemle során az acélból készült személyhajók külhéjlemezelésének vastagságát az alábbiak szerint kell megállapítani: (a) A személyhajók külhéjlemezelésének tmin legkisebb fenék-, medersori és oldallemezei vastagságát a következő összefüggésekből kell meghatározni aszerint, hogy melyik érték a nagyobb:

Ezekben az összefüggésekben:

f = 1 + 0,0013 • (a- 500);

a - hossz- vagy harántbordák osztása [mm], 400 mm-nél kisebb bordaköz esetén a = 400 mm.

(b) A külhéjlemezelés vastagságánál az (a) alpont szerint meghatározott legkisebb értékektől el lehet térni, ha a megengedhető értéket a hajótest megfelelő (hossz-, keresztirányú és helyi) szilárdsági számításai alapján határozták meg, illetve igazolták.

(c) Az (a) vagy (b) alpont szerint kiszámított lemezvastagság a külhéjlemezelés egyetlen pontján sem lehet 3 mm-nél kevesebb.

2. A vízmentes válaszfalak számát és helyét úgy kell megválasztani, hogy elárasztás esetén a hajó a 15.03 cikk 7-13. pontjának megfelelően úszóképes maradjon. A belső szerkezet minden olyan részének, amely hatással van az ilyen hajók térbeosztásának hatékonyságára, vízmentesnek kell lennie, kialakítása pedig olyan, hogy megtartsa a térbeosztás integritását.

3. A kollíziós válaszfalnak a mellső függélytől való távolsága nem lehet kevesebb, mint 0,04 LWL, de nem lehet több, mint 0,04 LWL+2 m.

4. A keresztválaszfalakat beugró résszel lehet kialakítani, amennyiben valamennyi beugró rész a biztonságos területen belül van.

5. Azoknak a válaszfalaknak, amelyeket a 15.03 cikk 7-13. pontja szerinti számítás a sérült stabilitásnál figyelembe vesz, vízmentesnek kell lenniük, és ezeket a vízmentes fedélzetig kell felvezetni. Ha nincs vízmentes fedélzet, ezeket a vízmentes válaszfalakat legalább 20 cm-rel a biztonsági peremvonal fölé kell vezetni.

6. A vízmentes válaszfalakon levő nyílások számát olyan alacsony szinten kell tartani, amelyet a hajó építési módja és rendeltetésszerű üzeme megenged. A nyílások és az átvezetések (áttörések) a válaszfalak vízmentességét hátrányosan nem befolyásolhatják.

7. A kollíziós válaszfalakon nyílások és ajtók nem lehetnek.

8. A géptereket az utastértől vagy legénységi, illetve személyzeti terektől elválasztó 5. pont szerinti vízmentes válaszfalakon ajtó nem lehet.

9. Az 5. pont szerinti vízmentes válaszfalakon levő kézzel működtetett, távvezérlés nélküli vízmentes válaszfali ajtók alkalmazása csak olyan területeken engedhető meg, amelyek az utasok számára nem hozzáférhetőek. Azoknak

(a) mindenkor zárva kell lenniük, és csak az áthaladáshoz szükséges ideig lehetnek nyitva,

(b) megfelelő eszközzel kell rendelkezniük a gyors és biztonságos zárhatóságukhoz,

(c) mindkét oldalán az "Az áthaladás után azonnal be kell zárni!" feliratot kell elhelyezni.

10. Azoknak az 5. pont szerinti válaszfal-ajtóknak, amelyek tartósan nyitva vannak, az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

(a) Az ajtó mindkét oldaláról, valamint a válaszfalfedélzet felett lévő könnyen elérhető helyről be kell tudni zárni.

(b) Távvezérléssel történő zárás után az ajtónak a helyszínen ismételten nyithatónak és biztonságosan zárhatónak kell lennie. Az ajtók zárását szőnyegek vagy szegélylécek nem akadályozhatják.

(c) A távműködtetésű zárás időtartama legalább 30 másodperc legyen, de nem lehet több, mint 60 másodperc.

(d) A zárás időtartama alatt az ajtónál automatikus figyelmeztető hangjelzésnek kell működnie.

(e) Az ajtómozgatásnak és a jelzőberendezésnek a hajó hálózatától függetlenül kell működnie. A távműködtetés helyén fel kell szerelni egy olyan berendezést, ami jelzi az ajtó nyitott vagy zárt állapotát.

11. A vízmentes válaszfalakon levő, az 5. pont szerinti ajtóknak, működtető berendezéseinek biztonságos körzetben kell lenniük.

12. A kormányállást figyelmeztető jelzőberendezéssel kell felszerelni, amely jelzi, hogy az 5. pont szerinti vízmentes válaszfalakon melyik ajtók vannak nyitva.

13. A nyitott végű csővezetékeket és szellőzőcsatornákat úgy kell beépíteni, hogy azokon keresztül bármely tér lékesedése esetén további terek vagy tartályok elárasztása ne legyen lehetséges.

(a) Ha a csővezetékek vagy szellőzőcsatornák beépítésük során több teret kötnek össze, akkor a csővezetékek vagy szellőző csatornák nyílásait olyan megfelelő helyre kell vezetni, amely a legkedvezőtlenebb lékesedési vízvonal fölött helyezkedik el.

(b) A csővezetékeknek nem kell megfelelniük az (a) alpontban foglalt követelménynek, ha a válaszfalak áttörésénél a válaszfalfedélzet feletti helyről működtethető záró szerelvényeket építenek be.

(c) Ha egy csőrendszernek egy térben nincs nyitott vége, akkor e tér sérülése esetén a csővezeték akkor tekinthető sértetlennek, ha az biztonsági körzeten belül fut, és a hajófenéktől való távolsága több, mint 0,50 m.

14. A vízmentes válaszfalak ajtóinak a 10. pont szerinti távvezérléseit, valamint a 13. pont (b) alpontja szerinti elzáróberendezéseit a válaszfalfedélzet felett egyértelműen ilyenként jelölni kell.

15. Ha a hajó kettősfenekű, a kettősfenék magassága legalább 0,60 m legyen, és ahol fedélzeti oldaljárók vannak, azok szélessége legalább 0,60 m legyen.

16. Ablakok a biztonsági peremvonal alatt is elhelyezhetők, ha azok vízmentes kivitelűek, nem nyithatók, megfelelő szilárdsággal rendelkeznek és megfelelnek a 15.07 cikk 7. pontjában foglalt követelményeknek.

15.03 cikk

Stabilitás

1. A kérelmezőnek az ép hajó stabilitására vonatkozó norma alkalmazásának eredményein alapuló számítással kell igazolnia, hogy az ép hajó stabilitása kielégítő. Minden számítást a megengedhető trimmre és elárasztásra kell végezni.

2. Az ép hajó stabilitását a következő standard terhelési esetekre kell igazolni:

(a) az út kezdetén:

100% utas, 98% üzemanyag és édesvíz, 10% szennyvíz,

(b) az út folyamán:

100% utas, 50% üzemanyag és édesvíz, 50% szennyvíz,

(c) az út végén:

100% utas, 10% üzemanyag és édesvíz, 98% szennyvíz,

(d) üres hajó:

utas nélkül, 10% üzemanyag és édesvíz, szennyvíz nélkül.

A ballaszttartályokat minden standard terhelési esetben üresnek vagy telinek kell tekinteni a rendeltetésszerű üzemi körülményeknek megfelelően.

Az útközbeni ballasztváltás előfeltételeként a 3. pont (d) alpontban foglalt követelményt igazolni kell a következő terhelési esetre:

100% utas, 50% üzemanyag és édesvíz, 50% szennyvíz, minden egyéb folyadéktartály (beleértve a ballaszttartályt is) 50%-ig feltöltöttnek tekintendő.

Ha ez a feltétel nem teljesíthető, a közösségi hajóbizonyítvány 52. pontjánál bejegyzést kell tenni, abban az értelemben, hogy útközben a ballaszttartályoknak csak üresnek vagy telinek szabad lenniük, valamint útközben a ballasztolási körülményeket változtatni nem lehet.

3. Az ép hajó kielégítő stabilitásának számítással történő igazolását a 2. pont (a)-(d) alpontban meghatározott következő, sérülés nélküli stabilitásra és standard terhelési esetekre vonatkozó rendelkezések alkalmazásával kell elkészíteni:

(a) A hmax maximális stabilizáló kar φf ≥ 15o dőlésszögnél jön létre, és legalább 0,20 m legyen. Ha azonban φf < φmax a stabilizáló kar a φf elárasztási szögnél legalább 0,20 m legyen.

(b) A φf elárasztási szög legalább 15° legyen.

(c) A stabilizáló kar görbéje alatti A területnek, aφf és φmax helyétől függően, a következő értékeket kell elérnie:

ahol:

hmax - a legnagyobb stabilizáló kar,

φ - dőlésszög,

φf - elárasztási szög, amelynél a hajótest és a felépítmények vagy a fedélzeti házak nem víztömören zárható nyílásai vízbe merülnek,

φmax - az a dőlésszög, amelynél a legnagyobb stabilizáló kar létrejön (a stabilitás maximuma),

A - a stabilizáló karok görbéje alatti terület.

(d) A GMo kezdeti metacentrikus magasság, a folyadéktartályok szabad felszínénk hatásával korrigálva, legalább 0,15 m legyen.

(e) A dőlésszög az alábbi esetek egyikében sem haladhatja meg a 12°-ot:

(ea) a 4. és 5. pont szerinti, az egyoldali utastömörülés és a szélnyomás okozta billenőnyomaték hatására,

(eb) a 4. és 6. pont szerint, az egyoldali utastömörülés és a forduló okozta billenőnyomaték hatására.

(f) A 4., 5. és 6. pont szerinti, az egyoldali utastömörülés, a szélnyomás és a forduló okozta nyomatékból adódó billenőnyomaték esetén a maradó szabadoldal 200 mm kell, hogy legyen.

(g) Azoknál a hajóknál, amelyeken a válaszfalfedélzetek alatt nem víztömören zárható ablakok vagy egyéb nyílások vannak a hajótestben, a maradó biztonsági távolságnak legalább 100 mm-nek kell lennie az (f) alpontból következő három billenőnyomaték hatására.

4. Az egyoldalú utastömörülés okozta billenőnyomatékot a következő összefüggésből kell kiszámítani:

ahol:

P - a hajón tartózkodó utasok teljes tömege [t], amely úgy jön ki, hogy összeadjuk az engedélyezett legnagyobb utaslétszámot, a rendeltetésszerű üzemelési feltételek melletti maximális hajószemélyzet és a legénység létszámát, személyenként átlagosan 0,075 tonnát feltételezve,

y - a személyek P teljes tömegének súlypontja és a hajóközép (HK) közötti oldalirányú távolság [m],

g - nehézségi gyorsulás (g = 9,81 m/s2),

Pi - az A területen tömörülő személyek tömege [t]

ahol:

Ai - a személyek által elfoglalt terület [m2],

ni - a személyek száma négyzetméterenként;

ni = 4 a szabad fedélzeti területekre és a mozdítható bútorokkal berendezett területekre; a rögzített ülőhelyekkel, mint például padokkal felszerelt fedélzetekre az ni kiszámítása úgy történik, hogy 0,45 m szélességet és 0,75 m ülésmélységet kell feltételezni személyenként.

yi - az A terület mértani központja és a hajóközép közötti oldalirányú távolság [m].

A számítást az utasok jobb és bal oldalon történő tömörülésére egyaránt el kell végezni.

A személyek eloszlását a stabilitás szempontjából legkedvezőtlenebb módon kell venni.

A személyek nyomatékának kiszámításakor a kabinokat üresnek kell venni.

A terhelési esetek számításánál a személyek súlypontját a fedélzet legalacsonyabb pontja felett 1 m-rel 0,5 LWL-nél kell venni, figyelmen kívül hagyva a fedélzet bármilyen íveltségét, személyenként 0,075 tonnát feltételezve.

A személyek által elfoglalt fedélzeti terület kiszámításától el lehet tekinteni, ha a következő értékeket alkalmazzák:

ahol:

Fmax - a legnagyobb engedélyezett utaslétszám.

5. A szélnyomása okozta billenőnyomatékot (Mw) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

ahol:

pw - fajlagos szélnyomás, amelynek értéke 0,25 kN/m2,

Aw - szélnek kitett oldalfelület a figyelembe vett terhelési esetnek megfelelő merülési sík felett [m2],

lw - a szélnek kitett oldalfelület középpontjának távolsága a figyelembe vett terhelési esetnek megfelelő merülési sík felett [m].

6. A fordulóban fellépő centrifugális erő okozta billenőnyomatékot (Mdr) az alábbiak szerint kell kiszámítani:

ahol:

cd - tényező, amelynek értéke 0,45,

CB - hasábos teltség (ha nem ismert 1,0 értékben kell felvenni),

v - legnagyobb menetsebesség [m/s],

KG - a rendszersúlypont távolsága a gerincvonaltól [m].

A 6.06 cikk szerinti gépi hajtású személyhajók esetében az Mdr-t a hajó próbáiból vagy a kismintakísérletekből, egyébként pedig a megfelelő számításokból kell levezetni.

7. A kérelmezőnek az úszóképesség csökkenésének módszerén alapuló számítással kell igazolnia, hogy a hajó lékesedési stabilitása kielégítő. Minden számítást a megengedhető trimmre és elárasztásra kell végezni.

8. A hajó elárasztás során fennálló úszóképességét a 2. pontban meghatározott standard terhelési esetekre kell igazolni. Ennek megfelelően a kielégítő stabilitást az elárasztás három közbenső fázisára (az elárasztás kialakulásának 25%, 50% és 75%-a) és az elárasztás végső fázisára kell számítással igazolni.

9. A személyhajóknak meg kell felelniük az egy- és kétteres elárasztási állapotnak.

Lékesedés esetére a következő normákat kell figyelembe venni:

(a) Egyteres elárasztás esetén a válaszfalakat épnek lehet tekinteni, ha két egymás melletti válaszfal közötti távolság nagyobb, mint a sérülés hossza. Azokat a hosszválaszfalakat, amelyek a legnagyobb merülés síkjában a külhéjlemezeléstől a hajóközépig merőlegesen mérve a B/3-nál kisebb távolságra vannak, számítási célokra nem lehet figyelembe venni.

(b) Kétteres elárasztás esetén a sérülésen belüli valamennyi válaszfalat sérültnek kell tekinteni. Ez azt jelenti, hogy a válaszfalak helyét úgy kell megválasztani, hogy a személyhajó úszóképes maradjon a hosszirányban egymáshoz kapcsolódó két vagy több tér elárasztása esetén.

(c) Minden nem vízzáró nyílás (például ajtók, ablakok, fedélzeti nyílások) legalacsonyabb pontjának a sérülési vízvonal felett legalább 0,10 m-rel kell lennie. A válaszfalfedélzet az elárasztás végső fázisában nem merülhet víz alá.

(d) Az elárasztási tényezőt 95% értékben kell felvenni. Amennyiben számítással igazolható, hogy bármely tér elárasztási tényezője 95%-nál kisebb, a fenti érték helyett a kiszámított érték használható.

Legalább az alábbi értékeket kell felvenni:

Kettősfenekek, tüzelőanyag-tartályok és egyéb tartályok attól függően, hogy tervezett használatuk szerint telinek vagy üresnek kell ezeket tartani, a hajó legnagyobb merülési síkjáig merülve 0 vagy 95%

Az elárasztás közbenső fázisaiban a szabad folyadékfelszín hatásának kiszámítása a sérült terek teljes felületén alapul.

(e) Ha a fentiekben meghatározottnál kisebb mértékű sérülés az oldalirányú dőlésre károsan hat vagy a metacentrikus magasság csökkenéséhez vezet, az ilyen sérülést a számításnál figyelembe kell venni.

10. A 8. pontban meghatározott elárasztás minden közbenső fázisára vonatkozóan az alábbi követelményeknek kell teljesülniük:

(a) a szóban forgó közbenső fázis egyensúlyi helyzetének 9 dőlésszöge nem haladhatja meg a 15°-ot,

(b) a szóban forgó közbenső fázis egyensúlyi helyzetében a dőlésen túl a stabilizáló kar görbéjének pozitív szakasza GZ > 0,02 m értékű legyen, mielőtt az első nem védett nyílás víz alá kerül vagy a 9 dőlésszög eléri a 25°-ot,

(c) a nem vízzáró nyílások nem kerülhetnek víz alá azt megelőzően, hogy a szóban forgó közbenső fázis egyensúlyi helyzeti dőlésszögét elérik.

11. Az elárasztás végső fázisában a következő követelményeknek kell teljesülniük, figyelembe véve a 4. pont szerinti egyoldali utastömörülés okozta billenőnyomatékot:

(a) A 9E dőlésszög nem lépheti túl a 10°-ot,

(b) Az egyensúlyi helyzeten túl a stabilizáló kar görbéjének pozitív szakasza GZR > 0,05 m értékű legyen A > 0,0065 mrad területtel. Ezeket a stabilitási minimumértékeket kell teljesíteni az első nem védett nyílás vízbemerüléséig, de minden esetben a 9m < 25° dőlésszög eléréséig.

(c) A nem vízzáró nyílások nem kerülhetnek víz alá az egyensúlyi helyzet elérése előtt; ha ezek a nyílások e pont előtt víz alá kerülnek, az átjárást biztosító helyiségeket elárasztottnak kell tekinteni a sérült stabilitás kiszámításának céljából.

12. A víztömören záródó elzárószerkezeteket ilyenként meg kell jelölni.

13. Amennyiben vannak aszimmetrikus elárasztást csökkentő átfolyó nyílások, azoknak a következő követelményeket kell kielégíteniük:

(a) az átmenő nyílások méretezésénél az A.266 (VIII). sz. IMO-határozatot kell alkalmazni,

(b) önműködőnek kell lenniük,

(c) nem lehet rajtuk elzáró szerkezet,

(d) a nyomáskiegyenlítés megengedett ideje nem lépheti túl a 15 percet.

15.04 cikk

Biztonsági távolság és szabadoldal

1. A biztonsági távolságnak legalább a következők összegével kell egyenlőnek lennie:

(a) külhéjon mért oldalirányú többlet merülés, amely a 15.03 cikk 3. pont (e) alpontja szerint megengedett dőlés következtéből adódik és

(b) a 15.03 cikk 3. pont (g) alpontja szerinti maradó biztonsági távolság.

A válaszfalfedélzet nélküli hajóknál a biztonsági távolság nem lehet kevesebb mint 500 mm.

2. A szabadoldalnak legalább a következők összegével kell egyenlőnek lennie:

(a) a külhéjon mért oldalirányú többletmerülés, amely a 15.03 cikk 3. pont (e) alpontja szerinti dőlésből adódik és

(b) a 15.03 cikk 3. pont (f) alpontja szerinti maradó szabadoldal. A szabadoldal nem lehet kevesebb, mint 300 mm.

3. A legnagyobb merülés síkját úgy kell meghatározni, hogy biztosítva legyen az 1. pont szerinti biztonsági távolságnak és a 2. pont szerinti szabadoldalnak, továbbá a 15.02. és 15.03 cikknek való megfelelés.

4. Biztonsági okokból a hajózási hatóság előírhat nagyobb biztonsági távolságot és nagyobb szabadoldalt.

5. A legnagyobb bemerülés síkját úgy kell meghatározni, hogy az megfeleljen az 1. pont szerinti biztonsági távolságnak, a 2. pont szerinti szabadoldalnak, továbbá a 15.02 és a 15.04 cikkben foglaltaknak.

6. Biztonsági okokból a hajózási hatóság nagyobb biztonsági távolságot és szabadoldalt is előírhat.

15.05 cikk

Legnagyobb megengedett utaslétszám

1. A legnagyobb megengedett utaslétszámot a hajózási hatóság állapítja meg, és azt a közösségi hajóbizonyítványba bejegyzi.

2. A legnagyobb megengedett utaslétszám nem haladhatja meg az alábbi értékek egyikét sem:

(a) az az utaslétszám, amelyre a 15.06 cikk 8. pont szerinti evakuációs terület megléte bizonyított,

(b) az az utaslétszám, amelyet a 15.03 cikk szerinti stabilitási számításnál figyelembe vettek,

(c) az éjszakai utakat tevő kabinos hajókon az utasok számára rendelkezésre álló hálóhelyek száma.

3. Azoknál a kabinos hajóknál, amelyeket egynapos utakra is használnak, az utaslétszámot mind az egynapos utazásra, mind a kabinos utazásra vonatkozóan ki kell számítani, és azt a közösségi hajóbizonyítványba be kell jegyezni.

4. A legnagyobb megengedett utaslétszámot a hajó fedélzetén jól olvashatóan és jól látható helyen fel kell tüntetni.

15.06 cikk

Utasterek és utasok által használt területek

1. Az utastereknek

(a) minden fedélzeten a kollíziós válaszfal mögött kell elhelyezkedniük, és amennyiben a válaszfalfedélzet alatt vannak, a leghátsó vízmentes válaszfal előtt,

(b) a gép- és a kazántértől gáztömör módon kell elválasztva lenniük,

(c) olyan elrendezésűnek kell lenniük, hogy azokon a 7.02 cikk szerinti látóvonalak ne haladjanak keresztül.

2. A 11.13 cikk szerinti gyúlékony folyadékok tárolására szolgáló szekrények és helyiségek az utasok által használt területen nem lehetnek.

3. Az utasterek kijáratai számának és szélességének az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

(a) 30 vagy több utas számára berendezett, illetve 12 vagy több utas számára hálóhellyel rendelkező helyiségekben vagy helyiségcsoportokban legalább két kijáratnak kell lenni. Egynapos utakra használt hajókon e két kijárat egyikét két vészkijárattal helyettesíteni lehet.

(b) Ha a helyiségek a válaszfalfedélzet alatt helyezkednek el, az egyik kijárat lehet egy, a 15.02 cikk 10. pont szerinti vízmentes válaszfalajtó, amely egy szomszédos térbe vezet, ahonnan a felső fedélzet közvetlenül elérhető. A másik kijárat közvetlenül, vagy ha az (a) alpont engedi, vészkijáratként a szabadba vagy a válaszfalfedélzetre vezet. Ez a követelmény nem vonatkozik az egyágyas kabinokra.

(c) Az (a) és (b) alpont szerinti kijáratokat megfelelően kell elrendezni, teljes szélességük legalább 0,80 m, teljes magasságuk pedig legalább 2,00 m legyen. Az utaskabinok és más kisebb helyiségek ajtói esetében a teljes szélesség 0,70 m-re csökkenthető.

(d) A 80 vagy annál több utas számára szolgáló helyiségekben vagy helyiségcsoportokban az utasok számára tervezett és vészhelyzetben általuk használt kijáratok összesített szélessége utasonként legalább 0,01 m legyen.

(e) Ha a kijáratok összesített szélességét az utasok száma határozza meg, minden egyes kijárat szélességének utasonként legalább 0,005 m-nek kell lennie.

(f) A vészkijáratok rövidebb oldala legalább 0,60 m hosszú, illetve minimális átmérője 0,70 m legyen. Ezeknek a menekülés irányába kell nyílniuk és mindkét oldalukon meg kell jelölni őket.

(g) A helyiségek mozgásukban korlátozott személyek részére szolgáló kijáratai teljes szélességének legalább 0,90 m-nek kell lennie. A mozgásukban korlátozott személyek be- és kiszállására általában szolgáló kijáratok szélességének legalább 1,50 m-nek kell lennie.

4. Az utasterek ajtóinak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

(a) Az összekötő folyosókra vezető ajtók kivételével kifelé kell nyílniuk vagy tolóajtóként kell kialakítani.

(b) A kabinajtókat úgy kell elkészíteni, hogy azok kívülről is bármikor nyithatók legyenek.

(c) A gépi működtetésű ajtóknak könnyen kell nyílniuk, ha szerkezetük energiaforrása leáll.

(d) A mozgásukban korlátozott személyek használatára szolgáló ajtóknál az ajtó nyílásának irányából a zár oldalán legalább 0,60 m távolság legyen az ajtó belső kerete és a mellette levő függőleges fal között.

5. Az összekötő folyosóknak a következő követelményeknek kell megfelelniük:

(a) Teljes szélességük legalább 0,80 m legyen, illetve ha 80-nál több utas által használt helyiségekbe vezetnek, utasonként legalább 0,01 m.

(b) Teljes magasságuk legalább 2,00 m legyen.

(c) A mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló folyosók teljes szélessége legalább 1,30 m legyen. Az 1,50 m-nél szélesebb összekötő ajtóknál valamelyik oldalon kapaszkodót kell felszerelni.

(d) Ha a hajó utasok számára szolgáló részén vagy helyiségében csak egy összekötő ajtó van, annak teljes szélessége legalább 1,00 m legyen.

(e) Az összekötő ajtókban nem lehetnek lépcsőfokok.

(f) Az ajtók csak fedélzetre, helyiségbe vagy lépcsőházba nyílhatnak.

(g) Az összekötő folyosók lezárt végei nem lehetnek hosszabbak két méternél.

6. Az 5. pont előírásain kívül a menekülési útvonalaknak a következő követelményeknek is meg kell felelniük:

(a) A lépcsőket, kijáratokat és vészkijáratokat úgy kell elhelyezni, hogy bármelyik helyiségben kiütő tűz esetén a többi terület biztonságosan elhagyható legyen.

(b) A menekülési útvonalaknak a legrövidebb úton kell a 8. pont szerinti gyülekezőhelyekre vezetniük.

(c) A menekülési útvonalak nem vezethetnek keresztül géptereken vagy konyhákon.

(d) A menekülési útvonalak egyetlen pontján sem lehetnek hágcsók, létrák vagy ezekhez hasonlók.

(e) A menekülési útvonalakra nyíló ajtókat úgy kell kialakítani, hogy az 5. pont (a) vagy (d) alpontban meghatározott menekülési útvonal teljes szélességét ne csökkentsék.

(f) A menekülési útvonalakat és a vészkijáratokat jól láthatóan meg kell jelölni. Ezeket a jelöléseket vészvilágítással meg kell világítani.

7. A menekülési útvonalak és a vészkijáratok megfelelő biztonsági útmutatórendszerrel rendelkezzenek.

8. A hajón tartózkodó összes személy számára legyenek gyülekezőhelyek, amelyek eleget tesznek az alábbi követelményeknek:

(a) A gyülekező helyek m2-ben megadott teljes területének meg kell felelnie legalább az alábbi összefüggésekből adódó eredményeknek:

egynapos utakat tevő hajók: AS = 0,35.Fmax [m2],

kabinos hajók: AS = 0,45.Fmax [m2].

Ezekben az összefüggésekben:

Fmax - a hajóra engedélyezett legnagyobb utaslétszám.

(b) Minden egyes gyülekezőhelynek és evakuálási területnek 10 m2-nél nagyobbnak kell lennie.

(c) A gyülekezőhelyeken nem lehetnek sem elmozdítható, sem rögzített bútorok.

(d) Ha a gyülekezőhelyként kijelölt helyiségben elmozdítható bútorok vannak, azokat megcsúszás ellen megfelelően rögzíteni kell.

(e) A mentőeszközöknek az evakuálási területekről könnyen megközelíthetőknek kell lenniük.

(f) Az utasoknak ezen evakuálási területekről történő biztonságos evakuálását lehetővé kell tenni a hajó bármelyik oldalán.

(g) A gyülekezőhelyeknek a biztonsági peremvonal felett kell lenniük.

(h) A gyülekezőhelyeket és az evakuálási területeket a biztonsági tervrajzon meg kell jelölni, azt pedig a hajó fedélzetén ki kell függeszteni.

(i) Ha a gyülekezőhelyként kijelölt helyiségekben rögzített ülések vagy padok vannak, a megfelelő utaslétszámot nem kell figyelembe venni, amikor az (a) alpont szerinti teljes gyülekezési területet kiszámítják. Azon személyek száma azonban, akiknek egy adott helyiségben az ülőhelyeket vagy padokat számításba veszik, nem haladhatja meg azt a létszámot, ahány személyre gyülekezőhely áll rendelkezésre az meghatározott helyiségben.

(j) A (d) és (i) alpont előírásai vonatkoznak azokra a szabad fedélzetekre is, amelyeken gyülekezőhelyeket kijelöltek.

(k) Amennyiben a 15.09 cikk 5. pontnak megfelelő kollektív mentőeszközök a hajón rendelkezésre állnak, azt a létszámot, amelynek számára ezek az eszközök szolgálnak, figyelmen kívül lehet hagyni az (a) alpont szerinti gyülekezőhelyek teljes felületének kiszámításánál.

(l) Minden esetben, amikor az (i)-(k) alpontnál csökkentést alkalmaznak, az (a) alpont szerinti teljes területnek legalább a legnagyobb megengedett utaslétszám 50%-ára elegendőnek kell lennie.

9. Az utasterekben levő lépcsőknek és pihenőiknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

(a) Szerkezetüket az EN 13056:2000 sz. európai szabvány szerint kell kialakítani.

(b) Teljes szélességük legalább 0,80 m legyen vagy ha összekötő folyosóra, 80-nál több utas által használt területekre vezetnek, legalább 0,01 m legyen utasonként.

(c) Teljes szélességük legalább 1,00 m legyen, ha az utasok számára egy helyiségbe egyetlen bejáratként szolgálnak.

(d) Ha ugyanazon helyiségben nincs a hajó mindegyik oldalán legalább egy lépcsőház, azoknak a biztonságos területen kell lenniük.

(e) A mozgásukban korlátozott személyek számára szolgáló lépcsőknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

(ea) A lépcsők lejtése nem haladhatja meg a 38°-ot.

(eb) A lépcsők teljes szélessége legalább 0,90 m legyen.

(ec) Csigalépcső nem engedhető meg.

(ed) A lépcsők nem helyezkedhetnek el a hajó keresztirányában.

(ee) A lépcsőkorlátoknak a lépcső tetején és alján legalább 0,30 m-rel kijjebb kell nyúlniuk anélkül, hogy a közlekedési útvonalakat akadályoznák.

(ef) A kapaszkodókat, az első és utolsó lépcsőfok legalább elülső felét, valamint a padlóburkolatot a lépcsők végeinél eltérő színnel kell megjelölni.

A mozgásukban korlátozott személyek számára szolgáló lifteket és emelőszerkezeteket, mint például lépcsőjáró liftek vagy emelőpadok, valamelyik tagállam vonatkozó szabványa vagy szabályzata szerint kell kialakitani.

10. Az utasok számára szolgáló, nem zárt fedélzetrészeknek az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

(a) Ezeket egy legalább 1,00 m magas rögzített habvéddel vagy védőkorláttal kell körülvenni, vagy egy, az EN 711:1995 sz. európai szabvány szerint készült, PF, PG vagy PZ szerkezeti típusú korláttal. A mozgásukban korlátozott személyek által használt fedélzetek habvédjeinek és korlátjainak legalább 1,10 m-nek kell lenniük.

(b) A nyílások és a be- és kiszállásra szolgáló eszközök, valamint a be- és kirakodást szolgáló nyílások olyanok legyenek, hogy azokat rögzíteni lehessen, teljes szélességük pedig legalább 1,00 m legyen. A csökkent mozgásképességű személyek be- és kiszállására általában szolgáló nyílások teljes szélességének legalább 1,50 m-nek kell lennie.

(c) Ha a be- és kiszállásra szolgáló eszközöket a kormányállásból nem lehet látni, akkor optikai vagy elektronikus segédeszközöket kell alkalmazni.

(d) Az ülő utasok nem zavarhatják a 7.02 cikk szerinti kilátást.

11. A hajó azon részeinek, amelyeket az utasok nem használnak, különösen a kormányálláshoz, a csörlőkhöz és a gépterekhez vezető bejáratoknak olyannak kell lenniük, hogy biztosítva legyenek az engedély nélküli belépés ellen. Minden ilyen bejáratnál jól látható helyen ki kell tenni az "Engedély nélkül belépni tilos" táblát.

12. A folyosókat az EN 14206:2003 sz. európai szabvány szerint kell kialakítani. A 10.02 cikk 2. pont (d) alponttól eltérően ezek hossza 4 m-nél rövidebb lehet.

13. A mozgásukban korlátozott személyek használatára szolgáló közlekedési területek teljes szélessége 1,30 m legyen, azokon nem lehet 0,025 m-nél magasabb küszöb vagy perem. A mozgásukban korlátozott személyek használatára szolgáló közlekedési területeken levő falakat a padló feletti 0,90 m magasságban kapaszkodóval kell felszerelni.

14. A közlekedési területeken levő üvegajtókat és ablaktáblákat előfeszített üvegből vagy rétegezett üvegből kell gyártani. Ezek készülhetnek szintetikus anyagból is, feltéve, hogy az tűzvédelmi szempontból engedélyezett.

A közlekedési területeken a padlószintig nyúló átlátszó ajtókat és átlátszó falakat jól láthatóan meg kell jelölni.

15. A teljes egészében panorámaüvegből álló felépítményeket vagy azok tetejét csak olyan anyagból lehet készíteni, amelyek baleset esetén a fedélzeten tartózkodók sérülésének veszélyét a lehető legkisebbre csökkentik.

16. Az ivóvízrendszereknek legalább a 12.05 cikkben foglalt követelményeknek kell eleget tenniük.

17. Az utasok számára WC-ket kell biztosítani. A mozgásukban korlátozott személyek számára legalább egy WC-t kell felszerelni valamelyik tagállam vonatkozó szabványa vagy szabályzata szerint, és ennek a mozgásukban korlátozott személyek használatára szolgáló területekről hozzáférhetőnek kell lennie.

18. A nyitható ablakkal nem rendelkező kabinokat a szellőzőrendszerbe be kell kötni.

19. A hajó személyzete és segédszemélyzete szállásául szolgáló helyiségeknek hasonlóképpen meg kell felelniük e cikk előírásainak.

15.07 cikk

Propulziós rendszer

A főüzemi rendszeren felül a hajókat fel kell szerelni egy második független propulziós rendszerrel, hogy a főüzemi rendszer meghibásodása esetén biztosítható legyen, hogy a hajó saját erejével továbbra is kormányozható maradjon.

A második független propulziós rendszert külön géptérben kell elhelyezni. Ha a két géptérnek közös válaszfala van, azt a 15.11 cikk 2. pont szerint kell kialakítani.

15.08 cikk

Biztonsági berendezések és felszerelések

1. Minden személyhajónak rendelkeznie kell a 7.08 cikk szerinti belső kommunikációs rendszerrel. Ilyen eszközöknek rendelkezésre kell állniuk a műveleti helyiségben is, továbbá - ahol nincs közvetlen kommunikáció a kormányállással - a 15.06 cikk 8. pont szerinti utasok által használt bejáratoknál és evakuálási területeken.

2. Minden utastérnek elérhetőnek kell lennie egy hangszórórendszeren keresztül. A rendszert úgy kell kiépíteni, hogy a közvetített információ egyértelműen megkülönböztethető legyen a háttérzajoktól. A hangszórók használata nem kötelező, ha a közvetlen kommunikációra lehetőség van a kormányállás és az utastér között.

3. A hajókat fel kell szerelni riasztórendszerrel. Ez a rendszer a következőket tartalmazza:

(a) Egy riasztórendszer, amely az utasok, a személyzet tagjai és a segédszemélyzet számára lehetővé teszi, hogy a hajó vezetőjét és személyzetét riasszák.

Ezt a riasztást csak a hajó vezetője és személyzete számára kijelölt területekre szabad leadni; a riasztást csak a hajó vezetője állíthatja le. A riasztás leadását legalább az alábbi helyekről biztosítani kell:

(aa) minden kabinban,

(ab) a folyosókon, liftekben, lépcsőházakban, a legközelebbi kioldótól legfeljebb 10 m távolságra (legalább egy kioldónak kell lennie minden vízmentes térben),

(ac) a társalgókban, az étkezőkben és hasonló szabadidős helyiségekben,

(ad) a mozgásukban korlátozott személyek használatára szolgáló WC-kben,

(ae) a gépterekben, konyhákban és hasonló helyeken, ahol tűzveszély van,

(af) a hűtőraktárakban és egyéb tárolóhelyeken.

A riasztók kioldóit a padlótól 0,85-1,10 m magasságban kell felszerelni.

(b) Egy riasztórendszer, amely lehetővé teszi, hogy a hajó vezetője riassza az utasokat. Ennek a riasztásnak minden, az utasok által hozzáférhető helyiségben jól és összetéveszthetetlenül hallhatónak kell lennie. Kioldását a kormányállásból és azokról a helyekről kell lehetővé tenni, ahol állandóan tartózkodik személyzet.

(c) Egy riasztórendszer, amely lehetővé teszi a hajó vezetője részére a személyzet és a segédszemélyzet riasztását.

A 7.09 cikk 1. pontban meghatározott riasztórendszernek a személyzet pihenőhelyiségeiben, a hűtőraktárakban és egyéb tárolóhelyekben is működnie kell.

A riasztók kioldóit a véletlen használat ellen védeni kell.

4. Minden vízmentes teret fel kell szerelni a fenékvíz szintjét jelző riasztóval.

5. Két gépi hajtású fenékvízszivattyút kell biztosítani.

6. A fedélzeten biztosítani kell egy, a 8.08 cikk 4. pont szerint beépített fenékvízrendszert.

7. A hűtőraktáraknak még zárt állapotban is nyithatónak kell lenniük belülről.

8. Ha a fedélzet alatti helyiségekben CO2 rendszerek vannak, ezeket a helyiségeket fel kell szerelni önműködő szellőztetőrendszerrel, amely önműködően bekapcsol, ha a helyiség ajtaját vagy nyílását kinyitják. A szellőzőcsöveket a helyiség padlójától 0,50 m-re kell fektetni.

9. A 10.02 cikk 2. pont (f) alpont szerinti elsősegélynyújtó felszerelésen kívül kellő számú további elsősegélynyújtó felszerelést kell biztosítani. A elsősegélynyújtó felszerelésnek és tárolásának meg kell felelnie a 10.02 cikk 2. pont (f) alpontban meghatározott követelményeknek.

15.09 cikk

Mentőeszközök

1. A 10.05 cikk 1. pontban meghatározott mentőgyűrűkön kívül, a fedélzet minden olyan részét, amely utasok számára szolgál és nem zárt, fel kell szerelni az EN 14144:2003 sz. európai szabvány szerinti mentőgyűrűkkel, a hajó mindkét oldalán, egymástól legfeljebb 20 m távolságra.

Az előírt mentőgyűrűk felét legalább 30 m hosszú, 8-11 mm átmérőjű felúszó kötéllel kell felszerelni. Az előírt mentőgyűrűk másik felét pedig olyan magától meggyulladó, elemmel működő lámpával kell felszerelni, amelyet a víz nem olt el.

2. Az 1. pontban meghatározott mentőgyűrűkön kívül az alábbi felszereléseknek kell rendelkezésre állniuk, használatra készen:

(a) a 10.05 cikk 2. pont szerinti egyéni mentőeszköz a személyzet azon tagjai számára, akik a biztonsági szolgálati beosztás szerint teljesítenek szolgálatot,

(b) a hajó személyzetének többi tagja számára az EN 395:1998 vagy EN 396:1998 sz. európai szabvány szerinti egyéni mentőeszköz.

3. A személyhajóknak rendelkezniük kell olyan megfelelő eszközzel, amely lehetővé teszi az utasok sekély vízre, partra vagy egy másik hajóra való biztonságos átszállítását.

4. Az 1. és 2. pontban meghatározott mentőeszközökön kívül az EN 395:1998 vagy EN 396:1998 sz. európai szabvány szerinti egyéni mentőeszközöket kell biztosítani a legnagyobb megengedett utaslétszám 100%-ára.

Ha az egyéni mentőeszköz gyermekek számára nem megfelelő, az EN 395:1998 sz. európai szabvány szerinti, gyermekeknek való, legfeljebb 30 kg súlyú, egyéni mentőeszközt kell biztosítani a legnagyobb megengedett utaslétszám 10%-ára.

5. A "kollektív mentőeszköz" kifejezés magában foglalja a 10.04 cikk szerinti csónakokat és a mentőtutajokat.

A mentőtutajokra vonatkozó követelmények:

(a) fel kell tüntetni rajtuk céljukat, és azt, hogy hány személyre lettek jóváhagyva,

(b) a megengedett számú utasok részére megfelelő ülőhellyel kell rendelkezniük,

(c) édesvízben legalább személyenként 750 N úszóképességet kell elérniük,

(d) fel kell szerelni őket egy kötéllel, ami a személyhajóhoz köti őket, nehogy elsodródjanak,

(e) megfelelő, olajnak, olajszármazékoknak, valamint 50 °C-ig terjedő hőmérsékletnek ellenálló anyagból kell készülniük,

(f) stabil egyensúlyi helyzetet kell elérniük és fenntartaniuk, valamint ebben a tekintetben megfelelő felszereléssel kell rendelkezniük, amely lehetővé teszi, hogy a rajtuk feltüntetett számú személy megkapaszkodhasson,

(g) színük fluoreszkáló narancssárga vagy minden oldalról látható legalább 100 cm2 területű felületük legyen,

(h) olyannak kell lenniük, hogy a helyükről egy ember gyorsan és biztonságosan a vízre bocsáthassa vagy a helyüktől függetlenül a víz felszínén maradjanak,

(i) a mentőtutajokra a 15.06 cikk 8. pontban meghatározott gyülekezőhelyekről a megfelelő evakuálási felszerelést át kell tudni rakni, ha a gyülekezőhely fedélzete és a legnagyobb merülés síkja közötti távolság 1 m-nél nagyobb.

6. A további kollektív mentőeszközök az olyan mentőeszköz részét képezik, amelyek több ember számára biztosítanak úszóképességet a vízben. Az ezekre vonatkozó követelmények az alábbiak:

(a) fel kell tüntetni rajtuk céljukat, és azt, hogy hány személyre lettek jóváhagyva,

(b) édesvízben legalább személyenként 100 N úszóképességet kell elérniük,

(c) megfelelő, olajnak, olajszármazékoknak, valamint 50 °C-ig terjedő hőmérsékletnek ellenálló anyagból kell készülniük,

(d) stabil egyensúlyi helyzetet kell elérniük és fenntartaniuk, valamint ebben a tekintetben megfelelő felszereléssel kell rendelkezniük, ami lehetővé teszi, hogy a feltüntetett számú személyek megkapaszkodhassanak,

(e) színük fluoreszkáló narancssárga vagy minden oldalról látható legalább 100 cm2 területű felületük legyen,

(f) olyannak kell lenniük, hogy a helyükről egy ember gyorsan és biztonságosan a vízre bocsáthassa ezeket vagy a helyüktől függetlenül a víz felszínén maradjanak.

7. A felfújható kollektív mentőeszközöknek továbbá meg kell felelniük a következőknek:

(a) legalább két külön légrekesszel kell rendelkezniük,

(b) automatikusan vagy kézi indítással fel kell fújódniuk vízre bocsátáskor,

(c) stabil egyensúlyi helyzetet kell elérniük és fenntartaniuk függetlenül a rajtuk levő terheléstől, még akkor is, ha csak a légrekeszek fele van felfújva.

8. A mentőeszközöket a hajón olyan helyen kell tartani, hogy szükség esetén könnyen és biztonságosan elérhetők legyenek. A fedett tárolóhelyeket jól láthatóan meg kell jelölni.

9. A mentőeszközöket a gyártó utasításai szerint kell ellenőrizni.

10. A csónakokat motorral és keresőfénnyel kell felszerelni.

11. Megfelelő hordágynak rendelkezésre kell állnia.

15.10 cikk

Villamos berendezések

1. Világításra csak villamos berendezések engedélyezettek.

2. A 9.16 cikk 3. pont a folyosókra és az utasok szabadidős helyiségeire is vonatkozik.

3. Az alábbi helyiségekre és helyekre megfelelő világítást és vészvilágítást kell biztosítani:

(a) azok a helyek, ahol a mentőeszközöket tárolják, és ahol ezeket általában használatra előkészítik,

(b) menekülési útvonalak, utasbejáratok, beleértve a folyosókat, bejáratokat, kijáratokat, összekötő folyosókat, lifteket, utastérlépcsőket, kabinokat és szálláshelyeket,

(c) a menekülési útvonalak és vészkijáratok megjelölésénél,

(d) egyéb, a mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló területeken,

(e) műveleti helyiségek, gépterek, kormányműterek és kijárataik,

(f) kormányállás,

(g) vészüzemi áramforrás helyisége,

(h) azok a pontok, ahol a tűzoltókészülékek és a tűzoltóberendezések elhelyezkednek,

(i) azok a helyek, ahol veszély esetén az utasok, a hajó személyzete és segédszemélyzete gyülekezik.

4. Rendelkezni kell egy vészüzemi erőátviteli berendezéssel, amely egy vészüzemi áramforrásból és vészüzemi kapcsolótáblából áll, és amely az alábbi villamos berendezések áramforrásának leállása esetén azonnal át tudja venni ezek helyét, ha a berendezésnek nincs saját áramforrása:

(a) jelzőfények,

(b) figyelmeztető hangjelzések,

(c) a 3. pont szerinti vészvilágítás,

(d) rádiótelefon-berendezések,

(e) riasztó, hangszóró és fedélzeti üzenettovábbító rendszerek,

(f) a 10.02 cikk 2. pont (i) alpont szerinti keresőfények,

(g) tűzjelző berendezés,

(h) egyéb biztonsági berendezések, úgymint automatikus, túlnyomásos sprinklerberendezések vagy tűzoltószivattyúk,

(i) a 15.06 cikk 9. pont második mondat értelmében vett liftek és emelőszerkezetek.

5. A vészvilágítás lámpaarmatúráit ilyenként meg kell jelölni.

6. A vészüzemi erőátviteli berendezést a fő géptéren, a 9.02 cikk 1. pontban meghatározott energiaforrásokat tartalmazó helyiségeken kívül kell elhelyezni, továbbá azon a helyiségen kívül, ahol a fő kapcsolótábla található. Ezektől a helyiségektől a 15.11 cikk 2. pont szerinti válaszfalakkal kell elkülöníteni.

A villamos berendezéseket vészhelyzet esetén ellátó kábeleket úgy kell felszerelni és elvezetni, hogy tűz vagy elárasztás esetén ezen berendezések ellátásának folyamatossága biztosítva legyen. Az ilyen kábeleket soha nem lehet a főgéptéren, a konyhákon vagy a fő energiaforrás és kapcsolódó berendezései felszerelési helyén keresztülvezetni, kivéve, ha ezeken a területeken vészüzemi berendezésekre van szükség. A vészüzemi erőátviteli berendezést a biztonsági peremvonal felett kell felszerelni.

7. A következők fogadhatók el vészüzemi áramforrásként történő használatra:

(a) segédgenerátorok saját független üzemanyag-ellátással és független hűtőrendszerrel, amely áramkimaradás esetén bekapcsol, és 30 másodpercen belül automatikusan átveszi az áramellátást vagy, ha a kormányállás vagy bármilyen egyéb olyan hely közvetlen közelében vannak, ahol állandóan tartózkodik személyzet, kézzel bekapcsolható vagy

(b) akkumulátortelepek, amelyek áramkimaradás esetén automatikusan bekapcsolnak vagy, ha a kormányállás vagy bármilyen egyéb olyan hely közvetlen közelében vannak, ahol állandóan tartózkodik személyzet, kézzel bekapcsolhatók. Ezeknek alkalmasnak kell lenniük a fent meghatározott energiafogyasztók előírt időtartamú hajtására anélkül, hogy újra kellene tölteni őket vagy a feszültség elfogadhatatlan mértékben csökkenne.

8. A vészüzemi áramforrás tervezett működésének időtartamát a személyhajó rendeltetése szerint kell megállapítani. Ez legalább 30 perc legyen.

9. A villamos rendszerek szigetelési ellenállásait és földelését a 2.09 cikk szerinti szemle alkalmával ellenőrizni kell.

10. A 9.02 cikk 1. pont szerinti áramforrásoknak egymástól függetlennek kell lenniük.

11. A fő vagy a vészüzemi erőátviteli berendezés leállása a berendezések üzembiztonságára nem lehet kihatással.

15.11 cikk

Tűz elleni védelem

1. Az anyagok és a szerkezeti elemek tűzvédelmi megfelelőségét akkreditált vizsgáló intézmény határozza meg a megfelelő tesztelési módszerek alapján.

(a) A vizsgáló intézménynek eleget kell tennie az alábbiak egyikének:

(aa) a Tűzállósági vizsgálati módszerek szabályzata vagy

(ab) az EN ISO/IEC 17025:2000 sz., vizsgáló és kalibrációs laboratóriumok illetékességének általános követelményeire vonatkozó európai szabvány.

(b) Az anyagok éghetőségének meghatározására szolgáló elismert vizsgálati módszerek a következők:

(ba) a Tűzállósági vizsgálati módszerek szabályzata 1. melléklet 1. része és

(bb) a tagállamok egyikének egyenértékű szabályzatai.

(c) Az anyagok lángkésleltetési tulajdonságainak meghatározására szolgáló elismert vizsgálati módszerek a következők:

(ca) a Tűzállósági vizsgálati módszerek szabályzata 1. melléklet 5. részében (felületi gyúlékonysági vizsgálat), 6. részében (fedélzetborítások vizsgálata), 7. részében (függesztett textilek és műanyagok vizsgálata), 8. részében (kárpitozott bútorok vizsgálata) és 9. részében (ágyneműk összetevőinek vizsgálata) meghatározott, vonatkozó követelmények és

(cb) a tagállamok egyikének egyenértékű szabályzatai.

(d) A tűzállóság meghatározásának elismert vizsgálati módszerei a következők:

(da) az A.754 (18) sz. IMO-határozat és

(db) a tagállamok egyikének egyenértékű szabályzatai.

2. A helyiségek közötti falakat az alábbi táblázatok szerint kell megtervezni:

Azon helyiségek közötti falak táblázata, amelyekben nincsenek felszerelve 10.03a cikk szerinti túlnyomásos sprinklerberendezések

(1) A vezérlőközpontok és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak B15 típusnak.

(2) A társalgók és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A30 típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak B15 típusnak.

(3) A kabinok közötti válaszfalaknak, a kabinok és a folyosók válaszfalainak, valamint a társalgókat elválasztó 10. pont szerinti függőleges válaszfalaknak a B15 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinklerberendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig a BO típusnak.

(4) A 15.07 cikk és a 15.10 cikk 6. pont szerinti gépterek közötti válaszfalaknak az A60 típusnak kell megfelelniük, egyéb esetekben az A0 típusnak.

(5) A B15 típus megfelelő egyrészről a konyhák, másrészről pedig a hűtőraktárak és élelmiszertároló helyiségek közötti válaszfalakhoz.

Azon helyiségek közötti válaszfalak táblázata, amelyekben fel vannak szerelve a 10.03a cikk szerinti túlnyomásos sprinklerberendezések

(1) A vezérlőközpontok és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak B15 típusnak.

(2) A társalgók és a belső gyülekezőhelyek közötti válaszfalaknak az A30 típusnak kell megfelelniük, míg a külső gyülekezőhelyeknél csak B15 típusnak.

(3) A kabinok közötti válaszfalaknak, a kabinok és a folyosók válaszfalainak, valamint a társalgókat elválasztó 10. pont szerinti függőleges válaszfalaknak a B15 típusnak kell megfelelniük, a túlnyomásos sprinklerberendezésekkel felszerelt helyiségeknél pedig a BO típusnak.

(4) A 15.07 cikk és a 15.10 cikk 6. pont szerinti gépterek közötti válaszfalaknak az A60 típusnak kell megfelelniük, egyéb esetekben az A0 típusnak.

(a) Az A típusú válaszfalak vízmentes válaszfalak, falak és fedélzetek, amelyeknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

(aa) Acélból vagy más, azzal egyenértékű anyagból készülnek.

(ab) Megfelelően merevítettek.

(ac) Jóváhagyott, nem éghető anyaggal szigeteltek olyan módon, hogy a tűzzel átellenes oldalon az átlagos hőmérséklet legfeljebb 140 °C-kal emelkedik az eredeti hőmérséklet fölé, és egyetlen ponton, beleértve a csatlakozásoknál levő réseket, sem emelkedik a hőmérséklet 180 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé a következő, meghatározott időtartamokon belül:

A60 típus 60 perc,

A30 típus 30 perc,

A0 típus 0 perc.

(ad) Szerkezetük olyan, hogy megakadályozza a füst és a lángok átterjedését az egyórás normál tűzpróba végéig.

(b) A B típusú válaszfalak vízzáró válaszfalak, falak, fedélzetek, mennyezetek vagy homlokzatok, amelyek megfelelnek az alábbi követelményeknek:

(ba) Elfogadott, nem éghető anyagból készülnek. A válaszfalak gyártásánál és összeszerelésénél használt valamennyi anyag nem éghető, kivéve a homlokzatot, amelynek legalább lángkésleltetőnek kell lennie.

(bb) Szigetelési értékük olyan, hogy a tűzzel átellenes oldalon az átlagos hőmérséklet legfeljebb 140 °C-kal emelkedik az eredeti hőmérséklet fölé, és egyetlen ponton, beleértve a csatlakozásoknál levő réseket, sem emelkedik a hőmérséklet 225 °C-nál többel az eredeti hőmérséklet fölé a következő, meghatározott időtartamokon belül:

B15 típus 15 perc,

B0 típus 0 perc.

(bc) Megépítésük olyan, hogy megakadályozza a füst és a lángok átterjedését az egyórás normál tűzpróba végéig.

(c) A hajózási hatóság a Tűzállósági vizsgálati módszerek szabályzata értelmében előírhat próbát egy válaszfalmintán annak érdekében, hogy igazolják az ellenálló képességre és a hőmérséklet-emelkedésre vonatkozó fenti előírásoknak való megfelelést.

3. A festékeknek, lakkoknak és egyéb felületkezelő termékeknek, valamint a helyiségekben a fedélzetek borításának, kivéve a géptereket és a raktárhelyiségeket, lángkésleltetőnek kell lenniük. A szőnyegeknek, textileknek, függönyöknek és egyéb függesztett anyagoknak, valamint a kárpitozott bútoroknak és az ágyneműk összetevőinek lángkésleltetőnek kell lenniük, ha azok a helyiségek, ahol ezek találhatók, nincsenek felszerelve a 10.03a cikk szerinti túlnyomásos sprinklerberendezéssel.

4. A társalgók mennyezeteinek és falburkolatuknak, beleértve alapozásukat is, nem éghető anyagokból kell készülniük, kivéve a felületüket, amelynek legalább lángkésleltetőnek kell lennie azokban a helyiségekben, amelyek nincsenek felszerelve a 10.03a cikk szerinti túlnyomásos sprinklerberendezéssel.

5. A gyülekezőhelyként szolgáló társalgókban a bútoroknak és szerelékeknek nem éghető anyagból kell készülniük azokban a helyiségekben, amelyek nincsenek felszerelve a 10.03a cikk szerinti túlnyomásos sprinklerberendezéssel.

6. Az exponált belső területeken használt festékek, lakkok és egyéb anyagok nem bocsáthatnak ki túlzott mennyiségű füstöt vagy mérgező anyagot. Ezt a Tűzállósági vizsgálati módszerek szabályzata szerint igazolni kell.

7. A társalgókban használt szigetelőanyagoknak nem éghetőknek kell lenniük. Ez nem vonatkozik a hűtőanyagot szállító csövek szigeteléseire. Az ilyen csöveken használt szigetelőanyagok felületének legalább lángkésleltetőnek kell lennie.

8. A 2. pont szerinti válaszfal-ajtóknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

(a) Meg kell felelniük ugyanazoknak a 2. pont szerinti követelményeknek, mint a válaszfalaknak maguknak.

(b) A 10. pont szerinti válaszfal-ajtók, illetve a géptereket, hajókonyhákat és lépcsőházakat körülvevő falak esetében önműködően kell záródniuk.

(c) A rendeltetésszerű működés során általában nyitott, önműködően záródó ajtóknak az olyan helyekről, ahol állandóan tartózkodik személyzet vagy legénység, zárhatónak kell lenniük. Ha egy ajtót távirányítással bezártak, annak a helyszínről biztonságosan újranyithatónak és zárhatónak kell lennie.

(d) A 15.02 cikk szerinti vízzáró ajtókat nem kell szigetelni.

9. A 2. pont szerinti falaknak folytonosnak kell lenniük fedélzettől fedélzetig vagy folytonos mennyezetnél érjenek véget, amely megfelel a 2. pontban meghatározott követelményeknek.

10. A következő utastereket, a 2. pontban meghatározott függőleges válaszfalakkal kell elválasztani:

(a) 800 m2-nél nagyobb teljes felületű utasterek,

(b) olyan utasterek, amelyeken legfeljebb 40 m-ként kabinok vannak.

A függőleges válaszfalaknak rendeltetésszerű működésük során füstzárónak és fedélzettől fedélzetig folytonosnak kell lenniük.

11. A mennyezetek feletti, padlók alatti és falburkolatok mögötti üregeket legfeljebb 14 m-ként le kell választani huzatgátlókkal, amelyek tűz esetén is hatékony tűzálló tömítésként szolgálnak.

12. A lépcsőket acélból vagy azzal egyenértékű, éghetetlen anyagból kell készíteni.

13. A belső lépcsőket és lifteket minden szinten a 2. pont szerinti falakkal kell körülvenni. Az alábbi kivételek megengedettek:

(a) csak két fedélzetet összekötő lépcsőházat nem kell körülzárni, ha a lépcsőház az egyik fedélzeten a 2. pont szerint körbe van zárva,

(b) társalgóban a lépcsőket nem kell körbezárni, ha azok teljes egészében a helyiségen belül vannak, és

(ba) ha ez a helyiség csak két fedélzeten terjed ki vagy

(bb) ebben a helyiségben minden fedélzeten fel van szerelve a 10.03a cikk szerinti túlnyomásos sprinklerberendezés, a helyiségnek van a 16. pont szerinti füstelvezető rendszere, és a helyiségből minden fedélzeten megközelíthető egy lépcsőház.

14. A szellőztető berendezéseknek és a levegőt biztosító rendszereknek az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

(a) Tervezésük szerint biztosítaniuk kell, hogy saját maguk nem okozzák a tűz és a füst terjedését.

(b) A légbeszívók és -elszívók, valamint a levegőt biztosító rendszerek nyílásainak lezárhatónak kell lenniük.

(c) A szellőztetőcsöveknek acélból vagy azzal egyenértékű éghetetlen anyagból kell készülniük, egymáshoz és a hajó felépítményéhez szilárdan kell kapcsolódniuk.

(d) Ha 0,02 m2-nél nagyobb keresztmetszetű szellőztetőcsöveket a 2. pont szerinti A típusú vagy a 10. pont szerinti válaszfalakon vezetnek keresztül, akkor ezeket önműködő tűzvédelmi csappantyúkkal kell felszerelni, amelyeket a személyzet vagy a legénység által állandóan elfoglalt területekről lehet vezérelni.

(e) A konyhák és a gépterek szellőztető berendezéseit el kell választani a többi terület szellőztetését biztosító rendszerektől.

(f) A légelszívó csövekre zárható nyílásokat kell szerelni az ellenőrzés és a tisztántartás céljára. Ezeket a nyílásokat a tűzvédelmi csappantyúk közelében kell elhelyezni.

(g) A beépített ventilátoroknak a géptéren kívüli, központi helyről kikapcsolhatónak kell lenniük.

15. A konyhákat szellőzőberendezésekkel és elszívóval rendelkező tűzhelyekkel kell felszerelni. Az elszívók légelszívó csöveinek meg kell felelniük a 14. pontban foglalt követelményeknek, továbbá a bementi nyílásnál azokat fel kell szerelni kézi működtetésű tűzvédelmi csappantyúkkal.

16. A vezérlőközpontokat, a lépcsőházakat és a belső evakuálási területeket fel kell szerelni természetes és mechanikus füstelvezető berendezésekkel. A füstelvezető berendezéseknek meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

(a) Elégséges kapacitást és megbízhatóságot kell nyújtaniuk.

(b) Meg kell felelniük a személyhajók üzemelési körülményeinek.

(c) Ha a füstelvezető berendezések a helyiségek általános ventilátoraiként is szolgálnak, ez nem gátolhatja füstelvezető működésüket tűz esetén.

(d) A füstelvezető berendezéseknek rendelkezniük kell kézzel működtethető indítószerkezettel.

(e) A mechanikus füstelvezető berendezéseknek a személyzet vagy legénység által állandóan elfoglalt területekről vezérelhetőnek kell lenniük.

(f) A természetes füstelvezető berendezésekre kézzel vagy a ventilátoron belüli áramforrással működtethető nyitómechanizmust kell szerelni.

(g) A kézi működtetésű indítószerkezeteknek és nyitómechanizmusoknak az ellenőrzött helyiségen belülről vagy kívülről hozzáférhetőnek kell lenniük.

17. A hajó személyzete vagy legénysége által nem folyamatosan ellenőrzött társalgókat, a konyhákat, a géptereket és egyéb, tűzveszélyt jelentő helyiségeket egy megfelelő tűzjelző rendszerbe be kell kötni. A tűz megjelenését és pontos helyét automatikusan ki kell jelezni egy olyan helyen, ahol állandóan tartózkodik személyzet vagy segédszemélyzet.

15.12 cikk

Tűzoltás

1. A 10.03 cikk szerinti hordozható tűzoltókészülékeken kívül legalább a következő hordozható tűzoltókészülékeknek kell rendelkezésre állniuk a fedélzeten:

(a) egy hordozható tűzoltókészülék az utasterek bruttó padlófelületének minden 120 m2-ére,

(b) 10 kabinonként egy hordozható tűzoltókészülék, felfele kerekítve,

(c) minden hajókonyhában, és minden olyan helyiség közelében, ahol gyúlékony folyadékokat tárolnak vagy használnak, egy hordozható tűzoltókészülék. A hajókonyhákban a hűtőanyagok is alkalmasak az olajtüzek kioltására.

Ezeknek a kiegészítő tűzoltókészülékeknek meg kell felelniük a 10.03 cikk 2. pontban előírt követelményeknek. A hajón ezeket úgy kell felszerelni és elosztani, hogy bármely ponton és bármikor kezdődő tűz esetén azonnal el lehessen érni egy tűzoltókészüléket. Minden konyhában, valamint a fodrászatokban és parfümériákban kéznél kell legyen egy tűzoltásra szolgáló takaró.

2. A személyhajókat fel kell szerelni tűzcsaprendszerrel, amely az alábbiakból áll:

(a) két gépi meghajtású, megfelelő teljesítményű tűzoltószivattyú, amelyek közül legalább az egyik tartósan rögzített,

(b) egy tűzoltóvezeték elegendő számú tűzcsappal, amelyekre állandóan rá vannak kötve legalább 20 m hosszú tűzoltótömlők, fel vannak szerelve egy fúvókával, ami vízpermetet és vízsugarat is képes kibocsátani, valamint bele van építve egy elzárószerkezet.

3. A tűzcsaprendszert az alábbiak szerint kell megtervezni és méretezni:

(a) a hajó bármely pontja elérhető legalább két, különböző helyen levő tűzcsapról, amelyek mindegyikén egyetlen, legfeljebb 20 m hosszú tömlő van,

(b) a tűzcsapok nyomása legalább 300 kPa és

(c) valamennyi fedélzeten létre lehet hozni egy legalább 6 m hosszú vízsugarat.

Ha a tűzcsap szekrényben van elhelyezve, a legalább 10 cm oldalmagasságú, az 1. függelék 5. ábrája szerinti "tűzoltótömlő" jelet kell a szekrény külsején elhelyezni.

4. A csavarmenetes vagy kapcsos tűzcsapokat úgy kell beállítani, hogy a tűzoltószivattyúk működése alatt minden egyes tűzoltótömlőt le lehessen választani és el lehessen távolítani.

5. A belső területeken a tűzoltótömlőket fel kell tekerni egy axiálisan csatlakozó dobra.

6. A tűzoltóberendezések anyagának hőállónak kell lennie vagy megfelelően kell védeni a magas hőmérsékleten történő meghibásodása ellen.

7. A csöveket és a tűzcsapokat úgy kell elrendezni, hogy a fagyásveszély elkerülhető legyen.

8. A tűzoltószivattyúkra vonatkozó követelmények:

(a) azokat külön helyiségekben kell felszerelni vagy tárolni,

(b) egymástól függetlenül működtethetőnek kell lenniük,

(c) valamennyi fedélzeten minden egyes szivattyúnak képesnek kell lennie a nyomás fenntartására a tűzcsapoknál és a megkívánt hosszúságú vízsugár előállítására,

(d) azokat a hátsó vízmentes válaszfal előtt kell felszerelni. A tűzoltószivattyúk általános célokra is használhatók.

9. A gépterekben fel kell szerelni egy, a 10.03b cikk szerint beépített tűzoltóberendezést.

10. A kabinos hajókon legyen:

(a) két, az EN 137:1993 sz. európai szabványnak megfelelő, zárt rendszerű légzőkészülék az EN 136:1998 sz. európai szabványnak megfelelő, teljes arcot takaró maszkkal,

(b) két felszereléskészlet, amelyek legalább egy védőruhából, sisakból, bakancsból, kesztyűből, fejszéből, feszítővasból, elemlámpából és biztosítókötélből állnak, továbbá

(c) négy füstvédő maszk.

15.13 cikk

Biztonságtechnikai szervezés

1. A személyhajók fedélzetén biztosítani kell egy biztonsági szolgálati beosztást. A biztonsági szolgálati beosztásnak tartalmaznia kell a személyzet és a segédszemélyzet feladatait a következő lehetőségekre:

(a) leállás,

(b) fedélzeti tűz,

(c) utasok evakuálása,

(d) "ember a vízben".

A mozgásukban korlátozott személyekre vonatkozó különleges biztonsági intézkedéseket figyelembe kell venni.

A biztonsági szolgálati beosztásban kijelölt személyzetnek és segédszemélyzetnek ki kell osztani a különböző feladatokat az általuk elfoglalt beosztás szerint. A személyzetnek szóló különleges utasítások biztosítják, hogy veszély esetén a 15.02 cikkben meghatározott vízzáró fedélzetek minden ajtaja és nyílása azonnal hermetikusan bezárásra kerüljön.

2. A biztonsági szolgálati beosztásnak tartalmaznia kell egy biztonsági tervet, amelyben legalább a következőket kell egyértelműen és pontosan kijelölni:

(a) a mozgásukban korlátozott személyek általi használatra szolgáló területek,

(b) a 15.06 cikk 8. pontban meghatározott menekülési útvonalak, vészkijáratok, gyülekezőhelyek, valamint evakuálási területek,

(c) mentőeszközök és szolgálati csónakok,

(d) tűzoltókészülékek, valamint tűzoltó és túlnyomásos sprinklerberendezések,

(e) egyéb biztonsági berendezések,

(f) a 15.08 cikk 3. pont (a) alpontban meghatározott riasztórendszer,

(g) a 15.08 cikk 3. pont (b) és (c) alpontban meghatározott riasztórendszer,

(h) a 15.02 cikk 5. pontban meghatározott vízmentes válaszfal-ajtók és azok vezérlésének helye, valamint a 15.02 cikk 9., 10. és 13., továbbá a 15.03 cikk 12. pontban meghatározott egyéb nyílások,

(i) a 15.11 cikk 8. pontban meghatározott ajtók, (j) tűzvédelmi csappantyúk,

(k) tűzvédelmi riasztórendszer,

(l) vészüzemi erőátviteli berendezés,

(m) a szellőzőrendszer vezérlőegységei,

(n) parti csatlakozók,

(o) üzemanyagvezeték-elzárók,

(p) cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések,

(q) hangosítórendszer,

(r) rádiótelefon-berendezés,

(s) elsősegélynyújtó csomagok.

3. Az 1. pontban meghatározott biztonsági szolgálati beosztás jegyzékét és a 2. pontban meghatározott biztonsági tervet

(a) megfelelően le kell bélyegeznie a hajózási hatóságnak, továbbá

(b) minden fedélzeten, egy jól látható helyen ki kell függeszteni.

4. Az utasok számára egy magatartási kódexet és egy, csak a 2. pont (a)-(f) alpontban meghatározott információkat tartalmazó egyszerűsített biztonsági tervet ki kell függeszteni minden kabinban.

Ez a kódex legalább a következőket foglalja magában:

(a) a vészhelyzet meghatározása

- tűz,

- elárasztás,

- általános veszély,

(b) a különböző vészjelzők leírása,

(c) az alábbiakra vonatkozó utasítások:

- menekülési útvonalak,

- teendők,

- a nyugalom megtartásának szükségessége,

(d) az alábbiakra vonatkozó utasítások:

- dohányzás,

- tűz és nyílt láng használata,

- ablakok nyitása,

- egyes felszerelési tárgyak használata.

Ezeket a részleteket angol és német nyelven is ki kell függeszteni.

15.14 cikk

Szennyvízgyűjtő és ártalmatlanító berendezések

1. A személyhajókat fel kell szerelni szennyvízgyűjtő tartályokkal vagy megfelelő fedélzeti szennyvízkezelő berendezéssel.

2. A szennyvízgyűjtő tartályoknak elegendő befogadóképességgel kell rendelkezniük. A tartályokat fel kell szerelni egy olyan eszközzel, amely jelzi a telítettségi szintet. A hajón szivattyúknak és csöveknek kell lenniük a tartályok kiürítéséhez, amelyekkel a szennyvizet a hajó mindkét oldaláról el lehet vezetni. Lehetővé kell tenni a szennyvíz más hajókról való átvezetését is.

A csöveket fel kell szerelni egy, az EN 1306:1996 sz. európai szabvány szerinti leürítő csatlakozással.

15.15 cikk

Mentességek bizonyos személyhajók esetében

1. A 15.03 cikk 7-13. pontja szerinti sérülés utáni megfelelő stabilitás igazolásának alternatívájaként a legfeljebb 25 m hosszú és maximum 50 utas szállítására engedélyezett hajóknak az alábbi követelményeket kell teljesíteniük:

(a) szimmetrikus elárasztást követően a hajó merülése nem lépheti túl a biztonsági peremvonalat és

(b) a GMR metacentrikus magasság legalább 0,10 m.

A szükséges maradó úszóképességet a hajótest építéséhez használt anyag megfelelő kiválasztásával vagy a hajótesthez szilárdan rögzített erősen porózus habúszókkal kell biztosítani. 15 m-nél hosszabb hajók esetében a maradó úszóképességet az úszók és a 15.03 cikk szerinti egyteres elárasztásnak megfelelő alosztályokba sorolás kombinációjával kell biztosítani.

2. Az 1. pont szerinti személyhajók számára a hajózási hatóság engedélyezhet kisebb eltéréseket a 15.06 cikk 3. pont (c) és (d) alpontban előírt teljes magasságtól. Az eltérés legfeljebb 5% lehet. Eltérés esetén a megfelelő részeket egy színnel meg kell jelölni.

3. A 15.03 cikk 9. pontjától való eltérésként, a legfeljebb 45 m hosszúságú hajóknak nem kell kétteres elárasztási állapottal rendelkezniük.

4.

5. A hajózási hatóság mentességet adhat a 10.04 cikk alkalmazása alól olyan hajók esetén, amelyek legfeljebb 250 utas szállítására szolgálnak és hosszuk nem haladja meg a 25 m-t, feltéve, hogy azok fel vannak szerelve egy, a hajó mindkét oldaláról megközelíthető emelvénnyel, amely lehetővé teszi az emberek vízből való biztonságos kimenekítését. A személyhajókat fel lehet szerelni egy hasonló szerkezettel is, amelynek az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:

(a) egy személy egyedül tudja működtetni a berendezést,

(b) mobil berendezések megengedettek,

(c) a berendezéseknek a propulziós mű veszélyeztetett területén kívül kell elhelyezkedniük és

(d) a hajó vezetője és a berendezésért felelős személy között megfelelő kommunikációt kell biztosítani.

6. A hajózási hatóság mentességet adhat a 10.04 cikk alkalmazása alól olyan hajók esetén, amelyek legfeljebb 600 utas szállítására szolgálnak és hosszuk nem haladja meg a 45 m-t, feltéve, hogy a hajó fel van szerelve az 5. pont első mondatban meghatározott emelvénnyel

vagy az 5. pont második mondata szerinti, azzal egyenértékű berendezéssel. Ezenkívül a személyhajónak rendelkeznie kell az alábbiakkal:

(a) fő propulziós műként kormánypropeller, cikloidál propeller vagy vízsugárhajtás,

(b) 2 propulziós műből álló fő propulziós rendszer vagy

(c) egy fő propulziós mű és egy orrsugárkormány.

7. A 15.02 cikk 9. pontjától való eltérésként a legfeljebb 45 m hosszúságú hajók, amelyek legfeljebb a méterben mért hosszúságuknak megfelelő számú utas szállítására kaptak engedélyt, fedélzetükön, az utasterekben rendelkezhetnek a 15.02 cikk 5. pontja szerinti távirányító nélküli, kézzel működtetett vízmentes válaszfalajtóval, amennyiben:

(a) a hajónak csak egy fedélzete van,

(b) ez az ajtó a fedélzetről megközelíthető, és a fedélzettől legfeljebb 10 m-re van,

(c) az ajtónyílás alsó széle az utastér padlószintje felett legalább 30 cm-rel van és

(d) az ajtó által elválasztott mindegyik tér fel van szerelve fenékvízszintjelzővel.

8. A 7. pont szerinti személyhajókon a 15.06 cikk 6. pont (c) alponttól való eltérésként, egy menekülési útvonal keresztülvezethet a konyhán, amennyiben van egy második menekülési útvonal is.

9. A legfeljebb 45 m hosszúságú személyhajókra nem vonatkozik a 15.01 cikk 2. pont (e) alpont, ahol a cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések fel vannak szerelve az egészségre veszélyt jelentő CO-koncentráció és a potenciálisan robbanásveszélyes gáz-levegő elegyek jelzésére.

10. A legfeljebb 25 m hosszúságú személyhajókra nem vonatkoznak az alábbi előírások:

(a) 15.04 cikk 1. pont utolsó mondat,

(b) 15.06 cikk 6. pont (c) alpont a konyhákra vonatkozóan, amennyiben van egy második menekülési útvonal,

(c) 15.07 cikk.

11. A legfeljebb 45 m hosszúságú kabinos hajókra a 15.12 cikk 10. pontját nem kell alkalmazni, feltéve, hogy minden kabinban könnyen hozzáférhető az ágyak számával egyező számú füstvédő maszk.

15a. FEJEZET

A VITORLÁS SZEMÉLYHAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN KÖVETELMÉNYEK

15a.01 cikk

A II. rész alkalmazása

A II. rész előírásain túlmenően az e fejezetben szereplő követelmények vonatkoznak a vitorlás személyhajókra.

15a.02 cikk

Eltérések bizonyos vitorlás személyhajók esetében

1. A legfeljebb 45 m LWL hosszú és legfeljebb a méterben mért teljes LWL hossznak megfelelő számú utas szállítására engedélyezett vitorlás személyhajókra nem vonatkoznak az alábbi előírások:

(a) a 3.03 cikk 7. pont, feltéve hogy a horgonyokat nem horgonyláncvezető csőben szállítják,

(b) a 10.02 cikk 2. pont (d) alpont a hosszra vonatkozóan,

(c) a 15.08 cikk 3. pont (a) alpont,

(d) a 15.15 cikk 7. pont (a) alpont.

2. Az 1. ponttól való eltérésként, ha a vitorlázat, a futókötélzet és a fedélzeti szerelvények ezt megengedik, az utasok számát a méterben mért teljes LWL hossznak megfelelő létszám 1,5-szeresére lehet növelni.

15a.03 cikk

Vitorláshajókra vonatkozó stabilitási követelmények

1. A 15.03 cikk 3. pont szerinti billentő nyomaték kiszámításánál a hajó rendszersúlypontjának meghatározásához a behúzott vitorlákat figyelembe kell venni.

2. A 15.03 cikk 2. pontja szerinti valamennyi terhelési eset figyelembevételével, továbbá a vitorlák standard elrendezésének alkalmazásával, a szélnyomás által okozott billentő nyomaték nem lehet olyan magas, hogy túllépje a 20°-os dőlésszöget. Ugyanakkor

(a) a számításnál 0,07 kN/m2 értékű állandó szélnyomást kell alkalmazni,

(b) a maradó biztonsági távolságnak legalább 100 mm-nek kell lennie, és

(c) a maradó szabadoldal nem lehet negatív.

3. A statikus stabilitás stabilizáló karjának

(a) maximális értéke 25°-nál vagy azt meghaladó dőlésszögnél legyen,

(b) értéke 30°-nál vagy azt meghaladó dőlésszögnél legalább 200 mm legyen,

(c) 60° dőlésszögig pozitív legyen.

4. A stabilizáló kar görbéje alatti terület legalább

(a) 0,055 mrad legyen 30°-ig,

(b) 0,09 mrad legyen 40°-ig vagy addig a dőlésszögig, amelynél egy nem védett nyílás vízbe ér és amely legalább 40°.

30° és 40° között, vagy 30° és az a dőlésszög között, amelynél egy nem védett nyílás vízbe ér, és amely legalább 40° ez a terület nem lehet 0,03 mrad-nál kisebb.

15a.04 cikk

Hajóépítési és gépészeti követelmények

1. A 6.01 cikk 3. ponttól és a 9.01 cikk 3. ponttól való eltérésként a berendezéseket 20°-ig terjedő tartós oldalirányú dőlésre kell tervezni.

2. A 15.06 cikk 5. pont (a) alponttól és a 15.06 cikk 9. pont (b) alponttól való eltérésként a legfeljebb 25 m hosszú vitorlás személyhajók esetében a hajózási hatóság engedélyezhet 800 mm-nél kisebb teljes szélességű összekötő folyosókat és lépcsőket. A teljes szélesség azonban 600 mm-nél kisebb nem lehet.

3. A 15.06 cikk 10. ponttól való eltérésként, különleges esetekben a hajózási hatóság engedélyezheti a leszerelhető védőkorlátok használatát olyan helyeken, ahol erre szükség van a vitorlázat kezeléséhez.

4. A 15.07 cikk értelmében a fő propulziós rendszernek a vitorlázat minősül.

5. A 15.15 cikk 7 pont (c) alponttól való eltérésként az ajtónyílás alsó szélének magassága lecsökkenthető az utastér padlószintjétől számított 200 mm magasságig. Nyitás után az ajtónak önműködően csukódnia és záródnia kell.

6. Ha a vitorlával haladó hajó propulziós műve üresjáratban lehet, a propulziós rendszer veszélyeztetett részeit a lehetséges sérülések ellen védeni kell.

15a.05 cikk

Arboczat általában

1. Az árboczat alkatrészeit úgy kell elrendezni, hogy az elfogadhatatlan mértékű kopás megakadályozható legyen.

2. Amennyiben nem faanyagot, illetve különleges típusú árbocrendszert használnak, az ilyen szerkezetnek az e fejezetben megállapított méretezési és szilárdsági értékekkel egyenértékű biztonsági szintet kell biztosítania. A szilárdság igazolása lehet:

(a) egy elvégzett szilárdságszámítás

(b) a megfelelő szilárdság igazolását egy elismert hajóosztályozó társaságtól kell beszerezni vagy

(c) a méretezésnek egy elismert rácsszerkezet-számítási eljáráson (például Middendorf, Kusk-Jensen) kell alapulnia.

Az igazolást be kell nyújtani a hajózási hatóságnak.

15a.06 cikk

Árbocok és vitorlarudak általában

1. Minden vitorlarudat jó minőségű anyagból kell készíteni.

2. Az árbocfára vonatkozó követelmények:

(a) csomómentesnek kell lennie,

(b) az előírt méreteken belül szijácsmentesnek kell lennie,

(c) amennyire lehet, egyenes rostúnak kell lennie,

(d) a lehető legkevésbé csavarodott növésű legyen.

3. Ha a kiválasztott fa "tiszta és jobb" minőségű szurokfenyő vagy oregoni fenyő, a 15a.07-15a.12 cikkben foglalt táblázatokban foglalt méretek 5%-kal csökkenthetők.

4. Ha az árbocokhoz, az árbocsudárokhoz, a keresztárbocokhoz, a keresztrudakhoz és orrárbocokhoz használt szálfa keresztmetszete nem kerek, az ilyen faanyagoknak egyenértékű szilárdságúaknak kell lenniük.

5. Az árbocok talapzatait, aknáit és a fedélzethez, a bordatalpakhoz, az orrtőkéhez és a farrészhez való rögzítésüket úgy kell kialakítani, hogy a rájuk ható erőket elnyeljék vagy átadják a szerkezet egyéb kapcsolódó részeinek.

6. A hajó stabilitásától, a rá ható külső erőktől, valamint a rendelkezésre álló vitorlafelület elosztásától függően a hajózási hatóság az e fejezetben megállapított méretek alapján engedélyezheti a vitorlarudak keresztmetszetének csökkentését, indokolt esetben a vitorlázatra vonatkozóan is. Az igazolást a 15a.05 cikk 2. ponttal összhangban kell benyújtani.

7. Ha a hajó oldalirányú lengési periódusa másodpercben mérve kevesebb, mint méterben mért szélességének negyede, a következő cikkekben megállapított méreteket növelni kell. Az igazolást a 15a.05 cikk 2. ponttal összhangban kell benyújtani.

8. A 15a.07-15a.12. és a 15a.14 cikkben foglalt táblázatokban a közbenső értékeket interpolálással kell meghatározni.

15a.07 cikk

Az árbocokra vonatkozó külön rendelkezések

1. A fából készült árbocoknak az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

(*)Távolság a vitorlarúdtól a fedélzetig

Ha az árbocnak két vitorlarúdja van, az átmérőket legalább 10%-kal növelni kell. Ha az árbocnak kettőnél több vitorlarúdja van, az átmérőket legalább 15%-kal növelni kell. A fedélzeten keresztül beépített árbocok esetén az árboc keresztmetszetének a talpazatnál az árboc fedélzeti szintnél levő keresztmetszetének legalább 75%-ának kell lennie.

2. Az árbocok szerelvényeit, abroncsait, keresztfáit és árbocsapkáit megfelelően kell méretezni és összekapcsolni.

15a.08 cikk

Az árbocsudárra vonatkozó külön rendelkezések

1. A fából készült árbocsudároknak az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

(*) Az árbocsudár teljes hossza az árbocfej nélkül

(**)Az árbocsudár átmérője az árbocfej szerelvénye szintjén

Ha az árbocsudárhoz négyzet alakú vitorlákat szerelnek fel, a táblázatban megadott méreteket

10%-kal növelni kell.

2. Az árbocsudár és az árboc közötti átfedésnek az árbocsudár előírt lábazati átmérőjének legalább tízszeresének kell lennie.

15a.09 cikk

Az orrárbocokra vonatkozó külön rendelkezések

1. A fából készült orrárbocoknak az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

(*) Az orrárboc teljes hossza

2. Az orrárboc hajótestben levő része hosszának az orrárboc orrtőkénél mért átmérője legalább négyszeresének kell lennie.

3. Az orrárboc átmérőjének a csúcsánál az orrárboc orrtőkénél mért átmérője legalább 60%-ának kell lennie.

15a.10 cikk

Az orrsudarakra vonatkozó külön rendelkezések

1. A fából készült orrsudaraknak az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

(*) Az orrsudár teljes hossza

2. Az orrsudár fejnél mért átmérőjének az orrtőkénél mért átmérő legalább 60%-ának kell lennie.

15a.11 cikk

A fővitorla keresztrúdjaira vonatkozó külön rendelkezések

1. A fővitorla fából készült keresztrúdjainak az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

(*) A fővitorla keresztrúdjának teljes hossza

2. A forgócsap átmérőjének a táblázatban meghatározott átmérő legalább 72%-ának kell lennie.

3. Az átmérőnek a kötélvezetéknél a táblázatban meghatározott átmérő legalább 85%-ának kell lennie.

4. Az árboctól mérve a legnagyobb átmérőnek a hossz kétharmadánál kell lennie.

5. Ahol

(a) a fővitorla-keresztrúd és a vitorla hátsó szegélye közötti szög 65°-nál kisebb, és a fővitorla a keresztrúd végéhez van erősítve vagy

(b) a vitorla rögzítési pontja nem a kötélvezeték előtt van,

a hajózási hatóság a 15a.05 cikk 2. pont szerint nagyobb méreteket követelhet meg.

6. Az 50 m2-nél kisebb vitorlafelületek esetében a hajózási hatóság engedélyezheti a táblázatban meghatározott méretek csökkentését.

15a.12 cikk

A gaffokra vonatkozó külön rendelkezések

1. A fából készült gaffoknak az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

(*) A gaff teljes hossza

2. A gaff alátámasztás nélküli hossza nem lehet több 75%-nál.

3. A gaffcsukló törőszilárdságának a csúcskötél szakítószilárdságának legalább 1,2-szeresével kell egyenlőnek lennie.

4. A gaffcsukló felső szöge legfeljebb 60° lehet.

5. Ha a 4. pontttól eltérve a gaffcsukló felső szöge 60°-nál nagyobb, a szakítószilárdságot úgy kell beállítani, hogy felvegye az ilyenkor keletkező erőket.

6. Az 50 m2-nél kisebb vitorlafelületek esetében a hajózási hatóság engedélyezheti a táblázatban meghatározott méretek csökkentését.

15a.13 cikk

Az álló- és futókötélzetre vonatkozó általános rendelkezések

1. Az álló- és futókötélzetnek meg kell felelnie a 15a.14 és 15a.15 cikkben meghatározott szilárdsági követelményeknek.

2. A kötél-kapcsolások a következő formákat ölthetik:

(a) összefonás,

(b) sajtolt hüvelyek vagy

(c) záróhüvelyek.

Az összefonásokat pólyázózsineggel körbe kell hurkolni, a végeket pedig körül kell fonni.

3. A csatfonásokat el kell látni kötélszívekkel.

4. A köteleket úgy kell vezetni, hogy ne képezzenek akadályt a bejáratoknál és lépcsőknél.

15a.14 cikk

Az állókötélzetre vonatkozó külön rendelkezések

1. A mellső pakrácköteleknek és a csarnakköteleknek az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

(*) Az árboccsúcs vagy a keresztrúd távolsága a fedélzettől

2. A hátsó pakrácköteleknek, az árbocsudaraknak, a külső orrsudárvitorla merevítőköteleinek, és az orrárbocoknak és az orrárbocok csarnakköteleinek az alábbi minimum követelményeknek kell megfelelniük:

(*) Az árboccsúcs vagy a keresztrúd távolsága a fedélzettől

3. Az előnyben részesített kötélfajtának az 1550 N/mm2 szilárdsági osztályú 6x7FE kötélszerkezeti eljáráson kell alapulnia. E helyett alkalmazható az ugyanolyan osztályú 6 x 36 SE vagy 6 x 19 FE szerkezeti eljárás. A 6 x 19 szerkezeti eljárás nagyobb elasztikussága miatt a táblázatban megadott szakítószilárdságokat 10%-kal növelni kell. Más fajtájú kötél használata megengedett, feltéve, hogy tulajdonságai hasonlóak.

4. Ha merev kötélzetet használnak, a táblázatban megadott nyúlási szilárdságot 30%-kal növelni kell.

5. A kötélzethez csak jóváhagyott villákat, szemescsavarokat és csavarokat lehet használni.

6. A csavaroknak, villáknak, szemescsavaroknak és kötélcsatoknak megfelelően rögzíthetőnek kell lenniük.

7. Az orrárboc alsó merevítőkötelének szakítószilárdsága a külső orrsudárvitorla merevítőkötele és az orrárbockötél szakítószilárdságának legalább 1,2-szerese legyen.

8. 30 m3-nél kisebb vízkiszorítású hajók esetében a hajózási hatóság engedélyezheti a szakítószilárdságnak az alábbi táblázatban meghatározott csökkentését:

15a.15 cikk

A futókötélzetre vonatkozó külön rendelkezések

1. A futókötélzethez rostköteleket vagy acélsodrony köteleket kell használni. A futókötélzet minimális szakítószilárdságának és átmérőjének a vitorlafelülethez viszonyítva az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelnie:

2. A merevítés részét képező futókötélzet szakítószilárdságának meg kell felelnie a hozzá tartozó merevítő vagy csarnakkötél szakítószilárdságának.

3. Ha az 1. pontban meghatározott anyagoktól eltérőket használnak, az 1. pontban szereplő táblázatban megadott szilárdsági értékeket be kell tartani. Polietilén kötelek nem használhatók.

15a.16 cikk

A kötélzet szerelvényei és alkatrészei

1. Acélsodrony kötelek vagy rostkötelek használata esetén a kötélkorongok átmérőinek (kötélközéptől kötélközépig mérve) az alábbi minimumkövetelményeknek kell megfelelniük:

2. Az 1. ponttól való eltérésként, a kötélkorongok átmérője az acélsodrony átmérőjének hatszorosa lehet, feltéve hogy az acélsodrony nem fut állandóan a tárcsákon.

3. A szerelékek (például villák, szemescsavarok, feszítőcsavarok, gyűrűslemezek, csavarok, gyűrűk és bilincsek) szakítószilárdságának meg kell felelni a hozzájuk kapcsolt álló- vagy futókötélzet szakítószilárdságának.

4. A merevítő- és a csarnakkötelet a hajótest párkányához úgy kell rögzíteni, hogy az a rá ható erőket felvegye.

5. Minden szemhez csak egy bilincs erősíthető a hozzá tartozó merevítő- vagy csarnakkötél mentén.

6. A felhúzókötelek és vitorlarúdtartó kötelek csigasorait szilárdan rögzíteni kell az árbochoz és az erre a célra szolgáló forgószemeknek jó állapotban kell lenniük.

7. A szemescsavarok, kötélbikák, kötélszorítók és kötélzetrögzítő sínveretek rögzítését úgy kell megtervezni, hogy azok ellenálljanak a rájuk ható erőknek.

15a.17 cikk

Vitorlák

1. A vitorlák egyszerű, gyors és biztonságos bevonását biztosítani kell.

2. A vitorlafelületnek meg kell felelnie a hajó típusának és vízkiszorításának.

15a.18 cikk

Felszerelés

1. Az orrvitorlarúddal vagy orrárboccal felszerelt hajóknak rendelkezniük kell orrvitorlahálóval és kellő számú, megfelelő tartó és merevítő eszközzel.

2. Az 1. pont szerinti felszereléstől el lehet tekinteni, ha az orrsudár vagy az orrárboc fel van szerelve megfelelő méretű kézi hámmal és talpallókötéllel, amelyek lehetővé teszik a fedélzeten tartandó biztonsági heveder rögzítését.

3. A kötélzeten való munkavégzéshez vitorlamesteri ülést kell biztosítani.

15a. 19 cikk

Próbák

1. A hajózási hatóság 2,5 évente felülvizsgálja a kötélzetet. A próbák legalább az alábbiakból állnak:

(a) a vitorlák, beleértve a vitorlák hátsó szegélyét, a kötélvezetékeket és a reffelő szemeket,

(b) az árbocok és rudak állapota,

(c) az álló- és futókötélzet állapota, valamint a sodronyok csatlakozásai,

(d) a vitorlák gyors és biztonságos bevonására szolgáló szerkezetek,

(e) a felhúzókötelek és csigák horogszerkezeteinek szilárd rögzítése,

(f) az árboctörzsek rögzítése, az álló- és futókötélzet egyéb rögzítési pontjai, amelyek a hajóhoz kapcsolódnak,

(g) a vitorlák működtetéséhez szolgáló csörlők,

(h) egyéb, a vitorlázás célját szolgáló szerkezetek, úgymint svertek, az azokat működtető szerelékek,

(i) a rudak, a futó- és állókötélzet, valamint a vitorlák kopásának megelőzésére tett intézkedések,

(j) a 15a.18 cikk szerinti felszerelés.

2. A faárboc fedélzeten keresztülmenő és fedélzet alatti részét a hajózási hatóság által meghatározott időközökben, de legalább a 2.09 cikk szerinti minden egyes időszakos vizsgálat alkalmával újra kell vizsgálni. E célból az árbocot ki kell venni.

3. Az 1. pont szerint elvégzett utolsó vizsgálat tanúsítványát, amelyet a hajózási hatóság dátummal és aláírással látott el, a fedélzeten kell tartani.

16. Fejezet

A TOLT, VONTATOTT KÖTELÉK VAGY MELLÉVETT ALAKZAT RÉSZÉT KÉPEZŐ ÚSZÓLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

16.01 cikk

Tolóhajók

1. A tolt kötelék továbbítására alkalmas hajót megfelelő tolóberendezéssel kell ellátni. Az ilyen célra szolgáló hajót úgy kell megépíteni és felszerelni, hogy

(a) a tolt úszólétesítményre történő átjárás, a csatolóeszközök használata mellett is, könnyű és veszélytelen legyen,

(b) szilárd, kellően merev kapcsolat létrehozására legyen képes a csatolt úszólétesítménnyel vagy úszólétesítményekkel és

(c) akadályozza meg az úszólétesítmények egymáshoz viszonyított elmozdulását.

2. Ha a csatolásnál sodronyköteleket használnak, akkor a tolóhajó a kötelek megfeszítésére legalább 2 db külön csörlővel vagy ezzel azonos értékű berendezéssel rendelkezzen.

3. A csatoló berendezések alkalmazásával merev kapcsolatot kell létrehozni a tolt úszólétesítménnyel vagy úszólétesítményekkel.

A kapcsolat a tolóhajó és csak egyetlen tolt úszólétesítményből álló kötelék esetében bizonyos mértékű vezérelt együttmozgást is lehetővé tehet. Az ilyen összeállítás létrehozásához szükséges csuklós berendezések maradéktalanul vegyék fel az átadandó erőket, kezelésük könnyű és veszélytelen legyen. Az ilyen csatoló berendezésekre értelemszerűen vonatkoznak a 6.02-6.04 cikkek rendelkezései.

4. Tolóhajóknál a 3.03 cikk 1. pont szerinti első vízmentes (kollíziós) válaszfal elhagyható.

16.02 cikk

Tolt hajók

1. A kormányberendezés, lakótér, gép- vagy kazántér nélküli tolt bárkára nem vonatkoznak az alábbiak:

(a) az 5-7. és 12. fejezetek,

(b) a 8.06 cikk 2-7. pont, a 10.02 cikk és a 10.05 cikk 1. pont.

Ha ezek a bárkák kormányberendezéssel, lakótérrel, gép- vagy kazántérrel rendelkeznek, akkor a megjelölt előírásokat alkalmazni kell.

2. Ezen túlmenően a 40 m-nél kisebb L hosszúságú hajón szállítható bárkáknak az alábbi követelményeknek kell megfelelniük:

(a) A 3.03 cikk 1. pont szerinti ütköző válaszfalak elhagyhatók, ha a hajóorr legalább el tudja viselni az elismert hajóosztályozó társaság előírásai szerint épített, azonos merülésű belvízi hajó ütköző válaszfalára megállapított terhelés 2,5-szeresét.

(b) A 8.06 cikk 1. pontjától eltérően a kettősfenék nehezen hozzáférhető terei kötelezően csak akkor legyenek vízteleníthetők, ha e kettősfenék-terek térfogata a legnagyobb megengedett merülésnél a hajón szállítható bárka vízkiszorításának 5%-át meghaladja.

3. A tolt hajókat olyan csatolóberendezésekkel kell felszerelni, amely az alakzat többi járművével biztonságos összekötést létesít.

16.03 cikk

Mellévett alakzat továbbítására alkalmas hajók

A mellévett alakzat továbbítására alkalmas hajó bakokkal vagy azokkal azonos értékű berendezésekkel legyen ellátva olyan számban és elrendezéssel, hogy a csatolt úszólétesítmények között biztosított legyen a megbízható összeköttetés.

16.04 cikk

Kötelékben történő továbbításra alkalmas hajók

A kötelékben történő továbbításra szolgáló hajók e célra alkalmas csatoló berendezésekkel, bakokkal vagy azokkal azonos értékű felszerelésekkel rendelkezzenek olyan számban és elrendezéssel, hogy biztosított legyen a megbízható összeköttetés a kötelék más úszólétesítményével vagy úszólétesítményeivel.

16.05 cikk

Vontatásra alkalmas hajók

1. A vontatott kötelék továbbítására szolgáló hajók elégítsék ki az alábbi követelményeket:

(a) A vontatóberendezéseket úgy kell elhelyezni, hogy használatuk a hajó, a személyzet és a rakomány biztonságára veszélyt ne jelentsen.

(b) A vontatóhajók a kormányállásból oldható vonóhoroggal szerelhetők fel. A kioldás szükségtelen, ha a hajó felborulása építési módjának vagy egyéb biztonsági berendezések révén nem következhet be.

(c) Vontatóberendezésként vontatócsörlőket vagy vonóhorgokat kell alkalmazni. A vontatóberendezést a hajócsavar síkja előtt kell felszerelni. Ez nem vonatkozik azokra a vontatóhajókra, amelyek kormányzása aktív kormánnyal (kormánypropellerrel) vagy cikloidál-propellerrel történik.

(d) A (c) ponttól eltérően az olyan járművek esetében, amelyeket kizárólag - a Hajózási Szabályzatnak megfelelően - géphajók vontatására használnak, a vontatás céljára bakok vagy ezekkel azonos értékű berendezések is megfelelnek. A (b) pont ennek figyelembevételével érvényes.

(e) Ha fennáll annak veszélye, hogy a vontatókötél a hajó farán elakad, akkor leugrásgátló szerkezettel (például kötélakasztóval) kell felszerelni a kötélíveket.

2. A völgymenetben történő vontatás nem engedélyezhető azoknál a hajóknál, amelyek hossza (L) a 86 m-t meghaladja.

16.06 cikk

Kötelékekkel végzett futópróbák

1. A tolóhajó vagy hajók merev kötelékben történő továbbítására alkalmas önjáró teherhajó esetén az engedélyezés - és a közösségi hajóbizonyítványba a megfelelőség bejegyzése -céljából a hajózási hatóság döntési jogköre, hogy előírja az alakzatok bemutatását - és ha igen, akkor melyeket -, illetve kezdeményezi az 5.02 cikk szerinti futópróbákat a kötelékkel abban az alakzatban vagy alakzatokban, amelyeket a legkedvezőtlenebbnek tart.

A szemlebizottság az 5. fejezet szerinti műveletek során megbizonyosodik, hogy megmarad-e a kötelék minden járművének merev kapcsolata.

2. Ha az 1. pont szerinti futópróbák során, az 5.02-5.10 cikkek szerinti követelmények teljesítése érdekében, a kötelékben továbbított járműveken különlegesnek tekinthető berendezéseket alkalmaznak (kormányberendezést, hajtó vagy műveletezésre szolgáló berendezéseket, csuklós csatolóberendezést), akkor a köteléket továbbító hajó bizonyítványába be kell jegyezni a különleges felszerelésekkel rendelkező hajók alakzaton belüli elhelyezkedését, nevét és a hivatalos hajószámát.

16.07 cikk

Bejegyzések a közösségi hajóbizonyítványba

1. Ha a hajó kötelék továbbítását végzi vagy kötelékbe sorolva továbbítható, a közösségi hajóbizonyítványba be kell jegyezni, hogy a hajó a 16.01-16.06 cikkek követelményeinek megfelelően arra alkalmasnak bizonyult.

2. A tolt, vontatott vagy mellévett alakzatot továbbító hajó közösségi hajóbizonyítványába be kell jegyezni:

(a) engedélyezett kötelékeket és alakzatokat,

(b) a csatolás módját,

(c) az átadott legnagyobb csatolóerőt és

(d) adott esetben a hosszirányú csatolókötelek legkisebb szakítóerejét, valamint a kötélágak számát.

17. Fejezet

ÚSZÓMUNKAGÉPEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

17.01 cikk

Általános meghatározások

Az úszómunkagépek építésére és felszerelésére a 3., a 7-14-ig és a 16. fejezetek előírásai vonatkoznak. Ezen kívül az önjáró úszómunkagépekre érvényes az 5. és a 6. fejezet is. A csak kis helyváltoztatásokat lehetővé tevő gépi hajtással rendelkező úszómunkagépek ebben a tekintetben nem minősülnek önjárónak.

17.02 cikk

Eltérések

1. A hajózási hatóság az alábbi előírásoktól eltérést engedélyezhet:

(a) a 3.03 cikk 1. és 2. pontok értelemszerűen érvényesek,

(b) a 7.02 cikk értelemszerűen érvényes,

(c) a 12.02 cikk 5. pont 2. mondata szerinti legnagyobb megengedett hangnyomásszintek az üzemi berendezések működése során túlléphetők, ha az üzemeltetés alatt biztosított a szolgálaton kívüli személyzet alvása, pihenése az úszómunkagépen kívül;

(d) az építésre, felszerelésre és berendezésre vonatkozó egyéb rendelkezésektől, amennyiben az egyenértékű biztonságot az adott esetben igazolják.

2. A hajózási hatóság az alábbi előírások alkalmazásától eltekinthet:

(a) a 10.01 cikk 1. ponttól, ha az úszómunkagép az üzemi berendezések működése alatt munkahorgonyokkal vagy cölöpökkel biztonságosan lehorgonyozható. Az önjáró úszómunkagépnek azonban legalább egy, a 10.01 cikk 1. pont szerinti olyan horgonnyal kell

rendelkeznie, amelynél a k tényező nagysága 45, és T értékénél a legkisebb oldalmagasságot vették figyelembe;

(b) a 12.02 cikk 1. pontban szereplő mondat második felében rögzített szabályoktól, ha a terek elektromos megvilágítása megfelelő.

3. Kiegészítésképpen az alábbiakat kell figyelembe venni:

(a) a 8.08 cikk 2. pont második mondatához: A fenékvíz-szivattyú gépi meghajtású legyen,

(b) a 8.10 cikk 3. pontjához: Kikötött úszómunkagépek esetében, az üzemi berendezések működése közben a zajszint, oldalirányban 25 m távolságban mérve, túllépheti a 65 dB(A) értéket,

(c) a 10.03 cikk 1. pontjához: A fedélzeten elhelyezett üzemi berendezésekhez legalább egy darab kézi tűzoltókészüléket kell rendszeresíteni,

(d) a 14.02 cikk 2. pontjához: A cseppfolyósított gázzal működő háztartási célú berendezések mellett egyéb, más célra használható, cseppfolyósított gázzal működő berendezés is alkalmazható. Ezek a berendezések és tartozékaik feleljenek meg az ide vonatkozó előírásoknak és szabványoknak.

17.03 cikk

További követelmények

1. Azoknak az úszómunkagépeknek, amelyeken üzemeltetés közben személyek tartózkodnak, általános riasztóberendezéssel kell rendelkezniük. A vészjelzésnek egyéb jelzésektől világosan megkülönböztethetőnek kell lennie, és az összes lakóhelyiségben, valamint minden munkahelyen akkora hangnyomás szintet kell elérnie, amely legalább 5 dB(A) értékkel haladja meg a helyileg uralkodó legnagyobb zajszintet. A riasztóberendezést a központi vezérlőállásban és a legfontosabb kezelőhelyeken kell tudni működésbe hozni.

2. Az üzemi berendezéseknek megfelelő szilárdsággal kell rendelkezniük, hogy ellenálljanak azoknak a terheléseknek, amelyeknek ki vannak téve, továbbá meg kell felelniük a gépekre vonatkozó tagállami jogszabályok közelítéséről szóló, 1998. június 22-i 98/37/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv követelményeinek.

3. A stabilitásnak (a felborulásnak való ellenállásnak), az üzemi berendezések szilárdságának és indokolt esetben a hozzá kapcsolt eszközöknek ellen kell állniuk az úszómunkagép várható dőlése, trimmje és mozgása következtében kialakuló erőknek.

4. Ha az úszómunkagépen elhelyezett berendezések teher emelésére szolgálnak, akkor a stabilitási és szilárdsági kritériumok alapján meghatározott legnagyobb megengedett terhelést a fedélzeten és a kezelőhelyeken jól láthatóan fel kell tüntetni. Ha a terhelés további úszótestek felcsatolásával megnövelhető, akkor a legnagyobb megengedett terhelés értékét a pótúszók figyelembevételével, továbbá azok nélkül is meg kell adni.

17.04 cikk

Maradó biztonsági távolság

1. E fejezet alkalmazásában és e Szabályzat 1.01 cikkében meghatározottaktól eltérően a maradó biztonsági távolság a vízfelszín és az úszómunkagép azon legalacsonyabb pontja közötti legkisebb függőleges távolság, amelyen túl az úszómunkagép már nem tekinthető vízmentesnek, figyelembe véve a 17.07 cikk 5.1.-5.6. pont szerinti nyomatékok hatására fellépő trimmet és dőlést.

2. A 17.07 cikk 1. pont szerinti maradó biztonsági távolság minden fröccsenővízmentes és víztömör nyílás tekintetében akkor kielégítő, ha legalább 300 mm.

3. Ha a nyílások nem fröccsenővízmentesek és víztömörek, a maradó biztonsági távolság legalább 400 mm legyen.

17.05 cikk

Maradó szabadoldal

1. E fejezet alkalmazásában és e Szabályzat 1.01 cikkében meghatározottaktól eltérően a maradó szabadoldal a legkisebb függőleges távolság a vízfelszin és a fedélzet felső éle között, figyelembe véve a 17.07 cikk 5.1-5.6. pont szerinti nyomatékok hatására fellépő trimmet és megdőlést.

2. A 17.07 cikk 1. pont szerinti szabadoldal kielégítő, ha nagysága legalább 300 mm.

3. A maradó szabadoldal csökkenthető, ha igazolják, hogy a 17.08 cikk előírásai teljesülnek az úszóból álló úszómunkagépekre is.

4. Ha az úszótest lényegesen eltér a függőleges oldalú pontonformától - mint például amilyen a hengeres úszótest vagy egy olyan úszótest, amelynek keresztmetszete négy oldalnál többől áll - a szemlebizottság a 2. ponttól eltérő szabadoldalt is megkövetelhet vagy engedélyezhet. Ez a több úszótestből álló úszómunkagépekre is vonatkozik.

17.06 cikk

Döntéspróba

1. A stabilitás 17.07 cikk és 17.08 cikk szerinti igazolását egy szabályosan végrehajtott döntéspróba alapján kell elvégezni.

2. Ha a döntéspróbánál csak elégtelen dőlésszög érhető el vagy a döntéspróba végrehajtása nem várt műszaki nehézségekbe ütközik, a döntéspróba helyettesíthető súly- és súlypontszámítás elvégzésével. A súlyszámítás eredménye és a merülés alapján elvégzett számítás értéke közötti eltérés nem lehet nagyobb ±5%-nál.

17.07 cikk

A stabilitás igazolása

1. Meg kell erősíteni, hogy a fennmaradó szabadoldal és a fennmaradó biztonsági távolság kielégítő, figyelembe véve a munkagép működése során és útközben alkalmazott terhelést. E célból a billenés és a dőlés szögének összege nem haladhatja meg a 10°-ot, és az úszó alja nem merülhet víz alá.

2. Igazolni kell, hogy munkavégzés közben és menetben fellépő terheléseknél a maradó biztonsági távolság és a maradó szabadoldal nagysága megfelelő. Eközben a dőlésből és a trimmből adódó szögek összege nem haladhatja meg a 10°-ot és az úszótest feneke nem emelkedhet ki a vízből.

3. A stabilitás igazolásának az alábbi adatokat és dokumentumokat kell tartalmaznia:

(a) az úszótestek és az üzemi berendezések méretarányos rajzait, valamint azoknak a stabilitás igazolásához szükséges részadatait, mint például a tartálytérfogatok, a hajó belsejébe vezető búvónyílások,

(b) a hidrosztatikai adatok vagy jellemző görbék,

(c) a statikus stabilitásnál fellépő stabilizáló karok görbéit, amennyiben ezek a 6. pont vagy a 17.08 cikk szerint szükségesek,

(d) az üzemi helyzetek leírását a megfelelő súly- és súlypont adatokkal, beleértve a terheletlen és az utazóhelyzeti állapotot is,

(e) a billentő, trimmelő és stabilizáló nyomatékok számításait, a keletkező dőlésszögek, trimmszögek, továbbá az ezeknek megfelelő maradó biztonsági távolság és maradó szabadoldal adataival,

(f) a számítások eredményeinek összeállítása és működési és legnagyobb terhelési határértékek meghatározása,

(g) a számítási eredmények összesítését, összevetve az üzemi és a terhelési határértékkel.

4. A stabilitás igazolásánál legalább az alábbi terheléseket kell alapul venni:

(a) a kitermelt anyag sűrűsége vedersoros kotróhajóknál:

- homok és kavics: 1,5 t/m3 ,

- nagyon nedves homok: 2,0 t/m3 ,

- átlagos talaj: 1,8 t/m3 ,

- homok és víz keveréke csővezetékben: 1,3 t/m3 ,

(b) markolós kotróhajóknál az (a) alpont szerinti értékeket 15%-kal meg kell növelni,

(c) hidraulikus kotrók esetében a legnagyobb emelőerőt kell alapul venni.

5.1. A stabilitás igazolásánál az alábbiak hatására létrejövő nyomatékokat kell figyelembe venni:

(a) teher,

(b) szerkezeti aszimmetria,

(c) szélnyomás,

(d) önjáró úszómunkagépek fordulója,

(e) keresztáramlás, ha szükséges,

(f) ballaszt és készletek,

(g) fedélzeti terhelés és ha van, rakomány,

(h) a szabad folyadékfelszínek,

(i) dinamikus tömegerők,

(j) egyéb mechanikus berendezések.

Azokat a nyomatékokat, amelyek egyidejűleg léphetnek fel, összegezni kell.

5.2. A szélnyomás következtében fellépő nyomatékot a következő összefüggés szerint kell számítani:

ahol:

c - alaktól függő ellenállási tényező

rácsszerkezetekre c = 1,2, és tömör taróra c = 1,6 értéket kell felvenni. Mindkét érték magában foglalja a széllökéseket.

Szélnek kitett felületnek a rácsos szerkezet körvonalai által bezárt területet kell felvenni.

pw - fajlagos szélnyomás, amely egységesen 0,25 kN/m2,

A - a legnagyobb bemerülés síkja feletti oldalfelület, m2,

Lw - az A oldalfelület súlypontjának távolsága a legnagyobb bemerülés síkjától, m.

5.3. Az 5.1 pont (d) alpont szerinti fordulóban fellépő nyomaték meghatározását önjáró úszómunkagépek esetében a 15.03 cikk 6. pont szerinti összefüggés alapján kell végezni.

5.4. Az 5.1 pont (e) alpont szerinti keresztirányú áramlás hatására fellépő nyomatékot csak azoknál az úszómunkagépeknél kell számításba venni, amelyek áramló vízben üzemelés közben keresztirányban vannak lehorgonyozva vagy kikötve.

5.5. Az 5.1 pont (f) alpont szerinti, a folyékony ballaszt és folyékony készletek által a nyomatékokra gyakorolt hatás számításánál a tartályoknak a stabilitás szempontjából legkedvezőtlenebb töltési szintjét kell meghatározni, és az ennek megfelelő nyomatékot kell a számításban felhasználni.

5.6. A dinamikus tömegerők által okozott, az 5.1. pont (i) alpont szerinti nyomatékot figyelembe kell venni, ha a teher mozgása és az üzemi berendezések hatása következtében várható, hogy az befolyásolja a stabilitást.

6. A függőleges oldalfalakkal rendelkező úszótesteknél a stabilizáló nyomaték az alábbi összefüggéssel számítható:

Ez az összefüggés 10° dőlésszögig vagy addig a dőlésszögig érvényes, amelynél a fedélzet széle vízbe merül vagy amelynél a fenék széle a vízből kiemelkedik; mértékadó a kisebb szög. Nem függőleges oldalfalak esetében az összefüggés 5° hajlásszögig érvényes, egyébként a 4. és az 5.1-5.6. pontok peremfeltételei érvényesek.

Ha az úszótest/ek adott alakja nem tesz lehetővé ilyen egyszerűsítést, stabilizáló karoknak a 3. pont (c) alpontban foglaltaknak kell megfelelniük.

17.08 cikk

A stabilitás igazolása csökkentett maradó szabadoldal esetén

Ha a 17.05 cikk 3. pont szerinti csökkentett maradó szabadoldalt alkalmazzák, akkor valamennyi üzemi állapotra igazolni kell, hogy:

(a) a szabad folyadékfelszínek hatására végzett korrekció után a metacentrikus magasság nem kevesebb 0,15 m-nél,

(b) 0° -30° dőlési tartományban a stabilizáló nyomaték karja legalább a következő értékű:

Itt φn az a dőlésszög, amelytől kezdődően a stabilizáló nyomaték karjának görbéje negatív értéket vesz fel (a stabilitás terjedelme). Ez nem lehet kisebb, mint 20°, illetve 0,35 rad és legfeljebb 30°-ot, illetve 0,52 radiánt lehet figyelembe venni. Az összefüggésbe az < n értékét radiánban kell behelyettesíteni (1° = 0,01745 rad),

(c) a dőlésből és trimmből adódó szögek összege nem haladhatja meg a 10°-ot,

(d) a 17.04 cikk szerinti maradó biztonsági távolság rendelkezésre áll,

(e) a maradó szabadoldal legalább 50 mm,

(f) 0° -30° dőlési tartományban a maradó stabilizáló kar legalább a következő értékű:

Itt < n az a dőlésszög, amelytől kezdődően a stabilizáló karok görbéje negatív értéket vesz fel; az összefüggésbe legfeljebb 0,52 radiánt, illetve 30°-ot lehet behelyettesíteni.

A maradó stabilizáló kar a stabilizáló karok görbéjének és a billentő nyomaték karjának görbéje között adódó legnagyobb különbséget jelenti 0° és 30° dőlés között. Ha egy, a hajó belsejébe vezető nyílás olyan dőlésszögnél ér vízbe, amely kisebb, mint a görbék közötti legnagyobb különbséghez tartozó dőlésszög, akkor az ennek a dőlésszögnek megfelelő kart kell számításba venni.

17.09 cikk

Merülési jelek és merülési mércék

A merülési jeleket és a merülési mércéket a 4.04 és 4.06 cikk szerint kell felhelyezni.

17.10 cikk

Stabilitás igazolása nélküli úszómunkagépek

1. A 17.04-17.08 cikkben foglalt követelmények alól mentesek azok az úszómunkagépek,

(a) amelyeknél az üzemi berendezések a dőlés vagy a trimm semmiféle megváltozását nem okozhatják és

(b) amelyeknél a súlypont eltolódása teljességgel kizárt.

2. Azonban:

(a) a legnagyobb terhelésnél a biztonsági távolság legalább 300 mm, a szabadoldal legalább 150 mm legyen,

(b) a biztonsági távolság a nem fröccsenővíz- és időjárásálló módon zárható nyílásoknál legalább 500 mm legyen.

18. Fejezet

MUNKATERÜLETI ÚSZÓLÉTESÍTMÉNYEKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

18.01 cikk

Alkalmazási feltételek

Az 5. melléklet szerinti közösségi hajóbizonyítványban munkaterületi úszólétesítménynek minősített úszólétesítmény a munkaterületen kívül csak terheletlenül közlekedhet. Ezt a korlátozást a közösségi hajóbizonyítványba be kell jegyezni.

A munkaterületi úszólétesítménynek rendelkeznie kell az illetékes hatóság által kiadott olyan bizonylattal, amely a munkavégzés időtartamát és helyét, ahol a úszólétesítmény alkalmazható, engedélyezi.

18.02 cikk

A II. rész alkalmazása

Ha ez a fejezet másképpen nem rendelkezik, a munkaterületi úszólétesítmény építésére és felszerelésére a II. rész 3-14. fejezetei érvényesek.

18.03 cikk

Eltérések

1. (a) A 3.03 cikk 1. pont értelem szerint érvényes.

(b) Az 5. és 6. fejezet értelem szerint érvényes, ha a úszólétesítmény saját hajtással rendelkezik.

(c) A 10.02 cikk 2. pont (a) és (b) alpont értelem szerint érvényes.

(d) Az építésre, berendezésre és felszerelésre vonatkozó rendelkezések alól a szemlebizottság egyedi esetben felmentéseket adhat, ha az egyenértékű biztonság igazolást nyer.

2. A hajózási hatóság a következő előírások alkalmazása alól felmentést adhat:

(a) a 8.08 cikk 2-8. ponttól, ha nincs személyzet előírva,

(b) a 10.01 cikk 1. és 3. ponttól, ha a munkaterületi úszólétesítmény munkahorgonyokkal vagy cölöpökkel biztonságosan kihorgonyozható. Saját hajtású munkaterületi úszólétesítménynek mindamellett rendelkeznie kell legalább egy horgonnyal a 10.01 cikk 1. pont szerint, amelynek tömegszámításánál k együtthatóra 45-öt, és T-re a legkisebb oldalmagasságot kell felvenni,

(c) a 10.02 cikk 1. pont (c) alponttól, ha a munkaterületi úszólétesítmény nem rendelkezik saját hajtással.

18.04 cikk

Biztonsági távolság és szabadoldal

1. Azoknak a munkaterületi úszólétesítményeknek, amelyeknek rakományürítése a raktér aljának kinyitásával vagy a hajótest szétnyitásával történik, biztonsági távolsága a raktéri szakaszon kívül legalább 300 mm, a szabadoldala pedig legalább 150 mm legyen. A szemlebizottság kisebb szabadoldalt is engedélyezhet, ha számítással igazolják, hogy a úszólétesítmény stabilitása 1,5 t/m3 fajsúlyú rakomány rakodása esetén kielégítő, és fedélzetének egyik oldala sem ér a vízbe. A folyékonnyá tett rakomány (például zagy) stabilitásra gyakorolt hatását a a szabadoldal meghatározása során figyelembe kell venni.

2. Azokra a munkaterületi úszólétesítményekre, amelyeknek rakományürítése nem az 1. pontban megjelölt módon történik, a 4.01. és 4.02 cikk előírásai az érvényesek. A hajózási hatóság a biztonsági távolságra és a szabadoldalra az előírtaktól eltérő értéket is meghatározhat.

18.05 cikk

Szolgálati csónakok

Nem kell felszerelni a munkaterületi úszólétesítményeket szolgálati csónakkal, ha

(a) saját hajtása nincs vagy

(b) a munkaterületen más szolgálati csónak áll rendelkezésre. Ezt a könnyítést be kell vezetni a közösségi hajóbizonyítványba.

19. Fejezet

A TÖRTÉNELMI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN KÖVETELMÉNYEK

19a. Fejezet

DEREGLYÉKRE VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

19a.01 cikk

Általános rész

A dereglyékre, amelyek üzemeltetését a szemlebizottság meghatározott korlátozott vízterületre állapította meg, az építés és felszerelés vonatkozásában csak a 19.02. és 19.03 cikk érvényes.

19a.02 cikk

A II. rész alkalmazása

A dereglyékre érvényesek az alábbiak:

1. A 3.01 cikk, 3.02 cikk 2. pont, 3.03 cikk 2-4. és 6. pont;

2. Az 5. és 6. fejezet. A 6.01 cikk 1. ponttól eltérően a dereglyéket olyan kormányberendezéssel kell ellátni, amely kielégítő menet- és műveletezési tulajdonságokat tesz lehetővé;

3. A 8.01 cikk;

4. A 9.01 cikk 1. pont értelem szerint;

5. A dereglyéket legalább 250 kg tömegű orrhorgonnyal kell felszerelni legalább 50 m hosszú lánccal, ennek legkisebb szakítóereje kN-ban a tényleges horgonytömeg 1/3-a legyen. A horgonylánc helyettesíthető olyan acélkötéllel, amelynek szakítóereje nem kevesebb a láncénál.

A dereglyéken a következő felszerelési tárgyakat kell tartani:

(a) két megfelelő fenékszivattyú,

(b) kikötőkötelek:

- egy, legalább 100 m hosszú és 18 mm átmérőjű acélkötél,

- két, legalább 60 m hosszú és 16-18 mm átmérőjű acélkötél,

(c) egy dobókötél,

(d) egy ivóvíztartály,

(e) eszközök és berendezések a Hajózási Szabályzatban előírt fény- és hangjelek adására, továbbá a hajók megjelölésére,

(f) egy legalább 0,40 m széles és legalább 4 m hosszú járódeszka korláttal, amelynek oldalai világos csíkkal vannak megjelölve,

(g) egy csáklya,

(h) egy mentődoboz,

(i) egy legalább 7x50 távcső,

(j) egy tábla a vízből történő mentésére, és újraélesztésére vonatkozó utasításokkal,

(k) egy megjelölt tűzálló tartály fedéllel az olajos tisztítórongyok gyűjtésére,

(l) egy megjelölt tűzálló tartály a szilárd veszélyes hulladékok gyűjtésére és 1 db megjelölt tűzálló tartály fedéllel a folyékony veszélyes hulladékok gyűjtésére,

(m) egy megjelölt tűzálló tartály fedéllel az olajtartalmú szilárd hulladékok részére,

(n) azokon a hajókon, amelyek fedélzetmagassága több, mint 1,5 m az üres merülésvonal felett, egy csónaklépcső vagy csónaklétra,

(o) két kézi tűzoltókészülék,

(p) egy szolgálati csónak, ebben:

- egy készlet evező,

- egy kikötőkötél,

- egy szapoly;

(q) két mentőgyűrű és két mentőmellény.

6. A 13.01 cikk;

7. A 14. fejezet.

19a.03 cikk

A III. rész alkalmazása

A 23. fejezet nem érvényes. A minimális személyzet az alábbi legyen:

(a) egy fő hajóvezető, gépnélküli hajóra jogosító képesítéssel,

(b) egy fő legalább 16 éves személy, aki képesített a hajóműveletekben való közreműködésre.

19b. Fejezet

A 4. ZÓNÁBA TARTOZÓ VÍZIUTAKON KÖZLEKEDŐ VÍZIJÁRMŰVEKRE VONATKOZÓ KÜLÖNÖS KÖVETELMÉNYEK

19b.01 cikk

A 4. fejezet alkalmazása

1. A 4.01 cikk 1. és 2. ponttól való eltérésként, a 4. zónába tartozó víziutakon közlekedő vízijárművek raktérnyíláson kívüli ajtóinak és nyílásainak biztonsági távolsága a következők szerint csökkenthető:

(a) a fröccsenővízmentesen és időjárásnak ellenálló módon zárható nyílások esetében 150 mm-re,

(b) a fröccsenővízmentesen és időjárásnak ellenálló módon nem zárható nyílások esetében 200 mm-re.

2. A 4.02 cikktől való eltérésként, a 4. zónába tartozó víziutakon közlekedő vízijárművek minimális szabadoldala 0 mm, ha az 1. pont szerinti biztonsági távolságot betartják.

20. Fejezet

TENGERI HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

20.01 cikk

A II. rész alkalmazása

Az életbiztonság a tengeren tárgyú 1974. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyv (SOLAS 1974/1978) szerinti, továbbá a hajók általi okozott szennyezés megelőzéséről szóló 1973. évi nemzetközi egyezmény és az ahhoz csatolt 1978. évi jegyzőkönyv (MARPOL 1973/1978) szerinti érvényes nemzetközi hajóokmányokkal rendelkező és belvízi utakon közlekedő tengeri hajókra a következők érvényesek:

1. az 5. fejezet,

2. a 6. fejezetből: 6.01 cikk 1. pont,

3. a 7. fejezetből: 7.01 cikk 2. pont, 7.02 cikk 1. pont, 3. pont első és harmadik bekezdés, 7.05 cikk 2. pont, 7.13 cikk azokra a tengeri hajókra, amelyek egyszemélyes radarvezetésre engedélyezettek,

4. a 8. fejezetből: 8.05 cikk 11. pont, 8.07 cikk 1. pont, 8.08 cikk,

5. a 9. fejezetből: 9.17 cikk,

6. a 10. fejezetből: 10.01 cikk és 10.02 cikk 1. pont (a)-(c) alpontjáig.

20.02 cikk

Egyéb rendelkezések alkalmazása

1. A kötelék tagjaként engedélyezett tengeri hajóra a 16. fejezet is érvényes.

2. A MARPOL 1973/1978 16. szabálya szerinti ellenőrző és felügyelő rendszerrel egyenértékűnek kell tekinteni az elzáró szerelvény 8.08 cikk 10. pont szerinti plombálását. A felügyelő és ellenőrző rendszer meglétét az olajszennyezés elleni védelemről szóló, a MARPOL 1973/1978 szerinti nemzetközi bizonyítvánnyal kell igazolni.

3. A tengeri hajókra a 22. fejezet kielégítettnek minősül, ha a stabilitás a Nemzetközi Tengerészeti Szervezet (IMO) érvényes határozatainak megfelel, a megfelelő stabilitási dokumentációkat az illetékes hatóság megvizsgálta, és a konténerek a tengerhajózásban szokásos módon vannak rögzítve.

20.03 cikk

Minimális személyzet

1. A tengeri hajók minimális személyzetének meghatározására a 23. fejezetet kell alkalmazni.

2. Az 1. ponttól eltérően a tengeri hajók alkalmazhatnak olyan személyzeti szabályozást, amely az A. 481 (XII) IMO-határozat alapelveinek, és a tengerészek képzéséről, képesítéséről és az őrszolgálat ellátásáról szóló 1978/1995. évi nemzetközi egyezménynek (STCW 1978/1995) megfelel, azzal a kikötéssel, hogy a személyzet létszáma legalább a B üzemmódra előírt minimális személyzetnek feleljen meg, különös tekintettel a 23.10 cikk és 23.13 cikkben foglaltakra.

Ebben az esetben a személyzet tagjainak alkalmasságára és létszámára vonatkozó dokumentumokat a hajón kell tartani. Ezenkívül egy, a behajózott szakaszra érvényes hajóvezetői képesítéssel rendelkező személynek kell a hajón tartózkodnia. Legfeljebb 14 óra menetidő után, 24 óra időtartamon belül, ezt a személyt fel kell váltani egy másik, hasonló képesítéssel rendelkező személlyel.

A hajónaplóba az alábbiakat kell bejegyezni:

(a) a fenti képesítéssel rendelkező személy nevét, szolgálatának kezdetét és végét,

(b) a menet megkezdését, megszakítását, folytatását és befejezését az alábbi adatokkal: dátum, óraidő, hely és fkm.

21. Fejezet

KEDVTELÉSI CÉLÚ KISHAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN RENDELKEZÉSEK

21.01 cikk

Általános rész

Kedvtelési célú kishajóra építés, felszerelés és személyzet vonatkozásában csak a 21.02. és 21.03 cikket kell alkalmazni.

21.02 cikk

A II. rész alkalmazása

1. A kedvtelési célú kishajónak az alábbi követelményeket kell kielégíteniük:

(a) a 3. fejezetből:

a 3.01 cikk, a 3.02 cikk 1. pont (a) alpont és 2. pont, a 3.03 cikk 1. pont (a) alpont és 6. pont, valamint a 3.04 cikk 1. pont,

(b) az 5. fejezet,

(c) a 6. fejezetből:

a 6.01 cikk 1. pont és a 6.08 cikk,

(d) a 7. fejezetből:

a 7.01 cikk 1. és 2. pont, a 7.02 cikk, a 7.03 cikk 1. és 2. pont, a 7.04 cikk 1. pont, a 7.05 cikk 2. pont és a 7.13 cikk, ha van egyszemélyes radarhajózásra kialakított kormányállás,

(e) a 8. fejezetből:

a 8.01 cikk 1. és 2. pont, a 8.02 cikk 1. és 2. pont, a 8.03 cikk 1. és 3. pont, a 8.04 cikk, a 8.05 cikk 1-10. pont és 13. pont, a 8.08 cikk 1., 2., 5., 7. és 10. pont, a 8.09 cikk 1. pont és a 8.10 cikk,

(f) a 9. fejezetből:

a 9.01 cikk 1. pont, megfelelően,

(g) a 10. fejezetből:

a 10.01 cikk 2., 3. és 5-14. pont, a 10.02 cikk 1. pont (a)-(c) alpont és 2. pont (a) és (e)-(h) alpont, a 10.03 cikk 1. pont (a), (b) és (d) alpont: de legalább két tűzoltókészüléknek kell lennie a fedélzeten, a 10.03 cikk 2-6. pont, a 10.03a cikk, a 10.03b cikk és a 10.05 cikk;

(h) a 13. fejezet,

(i) a 14. fejezet.

2. A kedvtelési célú vízijárművekre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló, 1994. június 16-i 94/25/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv hatálya alá tartozó kedvtelési célú kishajók első szemléje és időszakos szemléi csak az alábbiakra terjednek ki:

(a) a 6.08 cikk, ha van fordulásjelző,

(b) a 7.01 cikk 2. pont, a 7.02 cikk, a 7.03 cikk 1. pont és a 7.13 cikk, ha van egyszemélyes radarhajózásra kialakított kormányállás,

(c) a 8.01 cikk 2. pont, a 8.02 cikk 1. pont, a 8.03 cikk 3. pont, a 8.05 cikk 5. pont, a 8.08 cikk 2. pont, a 8.10 cikk,

(d) a 10.01 cikk 2., 3., 6. és 14. pont, a 10.02 cikk 1. pont (b) és (c) alpont, 2. pont (a) és (e)-(h) alpont, a 10.03 cikk 1. pont (b) és (d) alpont, 2-6. pontja, a 10.05 cikk,

(e) a 13. fejezet,

(f) a 14. fejezetből:

(fa) a 14.12 cikk,

(fb) a 14.13 cikk, az átvételi próbát a cseppfolyósított gázzal működő berendezések üzembe helyezését követően a 94/25/EK irányelv követelményeinek megfelelően kell elvégezni, az átvételi jelentést a hajózási hatóságnek be kell nyújtani,

(fc) a 14.14. és 14.15 cikk; a cseppfolyósított gázzal működő berendezéseknek a 94/25/EK irányelv követelményeivel összhangban kell lenniük,

(fd) a teljes 14. fejezet, ha a cseppfolyósított gázzal működő berendezéseket a kedvtelési célú kishajó forgalomba hozatala után szerelik fel.

*2/2000. (VII. 26.) KöViM rendelet a kedvtelési célú vízijárművek tervezéséről, építéséről és megfelelőségének tanúsításáról

22. Fejezet

KONTÉNERSZÁLLÍTÓ HAJÓK STABILITÁSA

22.01 cikk

Általános rendelkezések

1. A konténereket szállító hajók stabilitására vonatkozóan ennek a fejezetnek a rendelkezéseit kell alkalmazni.

A hajózási hatóság a stabilitási dokumentációt ellenőrzi vagy ellenőrizteti, és a kiértékelésnek megfelelő láttamozással látja el.

2. A stabilitási dokumentációnak a hajó vezetője részére könnyen érthető tájékoztatást kell nyújtania a hajó stabilitásáról a hajó mindenkori terhelési esetére vonatkozóan.

A stabilitási dokumentációnak legalább az alábbiakat kell tartalmaznia:

(a) adatokat a megengedhető stabilitási jellemzőkről, a megengedhető KG értékekről vagy a rakomány megengedhető súlypont magasságairól,

(b) adatokat azokról a terekről, amelyek vízballaszttal feltölthetők,

(c) űrlapokat a stabilitás ellenőrzéséhez,

(d) számítási példát vagy használati utasítást a hajó vezetője részére.

3. Ha egy hajón a konténerek rögzítetten vagy rögzítés nélkül is szállíthatók, akkor a stabilitás megfelelőségét mind a két esetre külön-külön meg kell vizsgálni.

4. Egy konténerrakomány csak akkor tekinthető rögzítettnek, ha az egyes konténereket vezetősínekkel vagy rögzítő elemekkel (fittingek) úgy rögzítették a hajótesthez, hogy azok szállítás közben nem mozdulhatnak el.

22.02 cikk

A stabilitás igazolásának peremfeltételei és számítási eljárás rögzítetlen konténerek szállítása esetén

1. Rögzítetlen konténerek esetében a hajó stabilitásának meghatározásához minden számítási eljárásnál az alábbi peremfeltételekből kell kiindulni:

(a) Az MG metacentrikus magasság nem lehet kisebb, mint 1 m.

(b) A fordulóban fellépő centrifugális erő, valamint a szélnyomás és a szabad folyadékfelszínek együttes hatására fellépő dőlésszög az 5°-ot nem haladhatja meg, a fedélzet széle nem merülhet víz alá.

(c) A fordulóban fellépő centrifugális erő okozta billentő nyomaték karját az alábbi összefüggésből kell kiszámítani:

(d) A szélnyomásból eredő billentő nyomaték karját az alábbi összefüggésből kell kiszámítani:

(e) A raktártérben vagy a kettősfenékben lévő eső- és maradékvíz szabad folyadékfelszínének hatásából eredő billentő nyomaték karját az alábbi összefüggésből kell kiszámítani:

(f) Minden terhelési esetben az üzemanyag- és az édesvíz-készletek felét kell számításba venni.

22.03 cikk

A stabilitás igazolásának peremfeltételei és számítási eljárás rögzített konténerek szállítása esetén

1. Rögzített konténerek esetében a hajó stabilitásának meghatározásához minden számítási eljárásnál az alábbi peremfeltételekből kell kiindulni:

(a) Az MG metacentrikus magasság nem lehet kisebb, mint 0,50 m.

(b) A fordulóban fellépő centrifugális erő okozta, valamint a szélnyomás és a szabad folyadékfelszínek hatásából eredő billentő nyomatékok együttes hatására a hajótest egyetlen nyílása sem merülhet víz alá.

(c) A fordulásnál fellépő centrifugális erő, valamint a szélnyomás és a szabad folyadékfelszínek hatásából eredő billentő nyomatékok karjait a 22.02 cikk 1(c)-1(e) pont szerint kell számítani.

(d) Minden terhelési esetben az üzemanyag- és az ivóvízkészletek felét kell számításba venni.

2. A rögzített konténereket szállító belvízi hajó stabilitása akkor kielégítő, ha a tényleges KG egyenlő vagy kisebb, mint az alábbi összefüggésből kiszámítható KG zul. Ekkor KGzul értékét a teljes merülési tartomány különböző vízkiszorításaira ki kell számítani:

(a)

Ebben az összefüggésben az előzőkben meghatározottakon kívül:

22.04 cikk

Stabilitás ellenőrzési eljárás

A hajó stabilitásának elbírálásához szükséges számításokat a 22.01 cikk 2. pont szerinti stabilitási dokumentáció alapján kell elvégezni.

22a. Fejezet

KÜLÖNLEGES KÖVETELMÉNYEK A 110 MÉTERNÉL HOSSZABB HAJÓKRA

22a.01 cikk

Az I. rész alkalmazása

A 110 méternél hosszabb hajók - kivéve a tengeri hajókat - építésének (új építés vagy üzemben levő jármű meghosszabbítása 110 méternél hosszabbra) megkezdése előtt, kiegészítve a 2.03 cikk 3. pontot, a tulajdonosnak vagy megbízottjának értesítenie kell azt a szemlebizottságot, amely a későbbiekben ki fogja állítani a közösségi hajóbizonyítványt. A szemlebizottság az építés során szemléket tart. A szemléktől el lehet tekinteni, ha az építés megkezdése előtt benyújtásra kerül egy elismert hajóosztályozó társaság igazolása arról, hogy az építés felügyelete alatt történik.

22a.02 cikk

A II. rész alkalmazása

A II. rész előírásain túlmenően a 110 méternél hosszabb hajókra a 22a.03-22a.05 cikk előírásait kell alkalmazni.

22a.03 cikk

Szilárdság

A hajótest szilárdságának (hossz-, keresztirányú, valamint helyi szilárdság) a 3.02 cikk 1. pont (a) alpont szerinti megfelelőségét egy elismert osztályozó társaság tanusítványával kell igazolni.

22a.04 cikk

Úszóképesség és stabilitás

1. A 110 méternél hosszabb hajókra - kivéve a személyhajót - a 2-9. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

2. A megfelelő stabilitást - beleértve a lékesedett hajó stabilitását - a legkedvezőtlenebb terhelési esetre kell igazolni.

A stabilitásszámítás alapadatait - az üres hajó tömege és a rendszersúlypont - az alábbiakkal kell meghatározni:

(a) döntéspróbával vagy

(b) részletes - a hajó merülési adatainak ellenőrzésével elvégzett - tömegszámítással. A tömegszámítással meghatározott tömeg maximum +/- 5%-kal térhet el az üres hajónak a merülések leolvasása alapján végzett számításokkal meghatározott tömegétől.

3. A sérült lebegőképességet a teljes terhelésű vízijárműre kell igazolni.

E célból az elégséges stabilitás kiszámított igazolását az elárasztás kritikus közbenső és végső fázisára kell meghatározni. Az illetékes hatóságok elfogadhatnak negatív stabilitási értékeket az elárasztás közbenső fázisaira, ha a következő közbenső fázisban a megfelelő stabilitás igazolt.

3. Az úszóképességet lékesedés esetén a legnagyobb hordképességig terhelt hajóra kell igazolni.

A megfelelő stabilitás igazolására számításokat kell végezni a hajó közbenső elárasztási szakaszaira és végső elárasztási szakaszára is. Az elárasztás közbenső szakaszainál az átmenetileg negatív stabilitásértékeket az illetékes hatóság elfogadhatja, ha az elárasztás során az elárasztás további közbenső szakaszaiban a hajó megfelelő stabilitását igazolják.

4. A lékesedési stabilitásszámításánál a sérülés nagyságát az alábbiak szerint kell figyelembe venni:

(a) A sérülés nagysága a hajó egyik oldalán:

hosszirányban legalább 0,10 L,

keresztirányban 0,59 m,

függőlegesen az alapvonaltól felfelé korlátlan.

(b) A sérülés nagysága a hajófenéken:

hosszirányúban legalább 0,10 L,

keresztirányban legalább 3,00 m,

függőlegesen az alapvonaltól: 0,39 m felfelé, a fenékárok kivételével.

(c) Minden, a sérült területre eső válaszfallal elválasztott teret lékesedettnek kell tekinteni vagyis a térbeosztást úgy kell megválasztani, hogy a hajó két vagy több, közvetlenül egymás melletti tér elárasztása esetén is úszóképes maradjon. A főgéptérnél csak egy tér elárasztásának esetére kell igazolni az úszóképességet vagyis a gépteret a szomszédos terektől elválasztó válaszfalakat sértetlennek kell tekinteni. Fenéksérülésnél a keresztirányban egymás melletti tereket elárasztottnak kell tekinteni.

(d) Elárasztási tényező:

A tereknél 95% elárasztási tényezőt kell számításba venni. Ettől eltérően egyes tereket a következő elárasztási tényezővel lehet számításba venni:

gép- és műhelyterek - 85%,

kettősfenék, üzemanyagtartály, ballaszttartály stb. aszerint, hogy rendeltetésüknek megfelelően, a hajó legnagyobb merülésénél teljesen feltöltöttnek vagy üres állapotúnak kell felvenni - 0 vagy 95%.

Ha a számítások azt eredményezik, hogy valamely tér elárasztási tényezője kevesebb a (d) alpontban előírt közepes elárasztási tényezőnél, ezzel az értékkel is lehet számolni.

(e) A nem vízmentesen zárható nyílások (például ajtók, ablakok, kidobó nyílás) alsó élének az elárasztás végső állapotában 100 mm-re a merülésvonal felett kell lennie.

5. A lékesedési stabilitás akkor megfelelő, ha a 4. pont feltételei alapján:

(a) az elárasztás végső állapotában a 100 mm-es biztonsági távolság megmarad, a hajó dőlése nem haladja meg az 5°-t vagy

(b) az ADN 9. részében meghatározott lékesedési stabilitásszámítás alapján az eredmény pozitív.

6. Ha a hajó aszimmetrikus elárasztásának csökkentésére haránt-, és alsó átfolyó nyílások kerülnek kialakításra, az elárasztott terekben 15 percen belül be kell következnie a vízszint kiegyenlítődésének, ha a közbenső elárasztási szakaszokban a hajó stabilitása a lékesedési stabilitásszámítások alapján bizonyított.

7. Ha a sértetlen terek feletti vízmentesen zárható nyílásokon keresztül utólag elárasztódás veszélye áll fenn, akkor e tereket a rájuk vonatkozó követelményeknek megfelelő elzáró berendezésekkel kell ellátni.

8. A 2-5. pontoknak megfelelő számítás elvégzettnek lehet tekinteni, ha az ADN 9. része szerinti lékesedési stabilitásszámítás eredménye pozitív.

9. Amennyiben a 2. vagy 3. pont követelményeinek teljesítéséhez szükséges, a legnagyobb bemerülés síkját ismételten meg kell állapítani.

22a.05 cikk

Járulékos követelmények

1. A 110 méternél hosszabb hajóknak:

(a) legalább két azonos teljesítményű független motorral felszerelt többcsavaros propulziós rendszerrel kell rendelkezniük, továbbá egy kormányállásból kezelhető orrsugárkormánnyal, amely üres hajónál is hatékonyan működik vagy

egycsavaros propuziós művel, továbbá egy kormányállásból kezelhető, saját energiaforrással ellátott orrsugárkormánnyal, amely üres hajónál is hatékonyan működik és működtetésével a hajó a fő hajtóberendezés működésképtelensége esetén is képes helyváltoztatásra,

(b) rendelkezniük kell a 7.06 cikk 1. pont szerinti radarhajózási rendszerrel és fordulásjelzővel,

(c) rendelkezniük kell a 8.08 cikkben előírt beépített fenékszivattyú-rendszerrel,

(d) ki kell elégíteniük a 23.09 cikk 1.1 pontban előírt követelményeket.

2. A 110 m-nél hosszabb hajók esetében - kivéve a személyhajókat - az 1. pontban foglaltakon túlmenően:

(a) baleset esetén legyen lehetséges a leválasztás a hajó középső harmadában nehéz mentőfelszerelés nélkül, miközben a hajó leválasztott részei a leválasztás után továbbra is úszóképesek maradnak,

(b) rendelkezzenek egy bizonyítvánnyal, amelyet a fedélzeten tartanak, és amelyet egy elismert hajóosztályozó társaság adott ki a hajó különböző részeinek úszóképességére, trimmjére és stabilitására vonatkozóan, megjelölve azt a terhelési szintet, amely felett a két rész úszóképessége már nem biztosított,

(c) az ADN szerint kettősfenekű hajóként kerülnek megépítésre, amikor az ADN 9. részének

9.1.0.91- 9.1.0.95. pontja vonatkozik a géphajókra és 9.3.2.11.7 és 9.3.2.13-9.3.2.15. pontja a tartályhajókra,

(d) többcsavaros propulziós rendszerrel felszereltek az 1. pont (a) alpont első mondatának első fordulata értelmében.

A közösségi hajóbizonyítvány 52. pontjába be kell jegyezni, hogy az (a)-(d) alpontban foglalt valamennyi követelményt kielégítették.

3. A 110 m-nél hosszabb személyhajók esetében az 1. pontban foglaltakon túlmenően:

(a) elismert hajóosztályozó társaság felügyelete alatt a legmagasabb osztályban kell építeni, illetve átépíteni, amely esetben a megfelelést a hajóosztályozó társaság által kiadott bizonyítvánnyal kell igazolni, ugyanakkor a jelenlegi osztályra nincs szükség,

(b) vagy az alábbiak egyike

legalább 600 mm magas kettősfenékkel rendelkezzenek és olyan térbeosztással, amely biztosítja, hogy bármelyik két szomszédos vízmentes tér elárasztása esetén a hajó a biztonsági peremvonalnál nem merül mélyebbre, a maradó biztonsági távolság legalább100 mm vagy

legalább 600 mm magas kettősfenékkel rendelkezzenek és olyan dupla hajótesttel, amelynél a hajó oldala és a vízmentes hosszválaszfal közötti távolság legalább 800 mm;

(c) legalább két azonos teljesítményű független motorral felszerelt többcsavaros propulziós rendszerrel rendelkezzenek, továbbá egy kormányállásból kezelhető orrsugárkormánnyal, amely hossz- és keresztirányban is működik;

(d) farhorgonyuk közvetlenül a kormányállásból ledobható.

A közösségi hajóbizonyítvány 52. pontjába be kell jegyezni, hogy az (a)-(d) alpontban foglalt valamennyi követelményt kielégítették.

22a.06 cikk

A IV. rész alkalmazása átépítés esetén

Azoknál az átépített hajóknál, amelyek hossza az átépítés után több, mint 110 méter, a 24. fejezetet a hajózási hatóság csak az Európai Bizottság ajánlásai szerint alkalmazza.

22b. Fejezet

GYORSJÁRATÚ HAJÓKRA VONATKOZÓ KÜLÖN KÖVETELMÉNYEK

22b.01 cikk

Általános rendelkezések

1. Gyorsjáratú hajók nem építhetők kabinos hajókként.

2. Gyorsjáratú hajók fedélzetén tilos tartani az alábbiakat:

(a) a 13.02 cikk szerinti kanócos égőfejekkel felszerelt berendezések,

(b) a 13.03 és 13.04 cikk szerinti olajkályhák,

(c) a 13.07 cikk szerinti szilárd tüzelőanyaggal üzemelő fűtőberendezések,

(d) a 14. fejezet szerinti cseppfolyósított gázzal üzemelő berendezések.

22b.02 cikk

Az I. rész alkalmazása

1. A 2.03 cikkben foglalt rendelkezéseken túl a gyorsjáratú hajókat a gyorsjáratú hajókra vonatkozó különleges előírásokkal rendelkező elismert hajóosztályozó társaság felügyelete alatt és vonatkozó előírásai szerint kell megépíteni. Az osztályt meg kell tartani.

2. A 2.06 cikkben foglaltaktól eltérően, az e fejezet rendelkezései értelmében kiadott közösségi bizonyítványok legfeljebb öt évig érvényesek.

22b.03 cikk

A II. rész alkalmazása

1. Eltérően a 2. ponttól és a 22b.02 cikk 2. ponttól, a 3-15. fejezetben foglaltakat az alábbi rendelkezések kivételével a gyorsjáratú hajókra is alkalmazni kell:

(a) a 3.04 cikk 6. pont (b) alpont,

(b) a 8.08 cikk 2. pont második mondata,

(c) a 11.02 cikk 4. pontjának második és harmadik mondat,

(d) a 12.02 cikk 4. pont második mondat,

(e) a 15.06 cikk 3. pont (a) alpont második mondat.

2. A 15.02 cikk 9. pontban és a 15.15 cikk 7. pontban foglaltaktól eltérően a vízmentes válaszfalak valamennyi ajtajának távműködtetettnek kell lennie.

3. A 6.02 cikk 1. pontban foglaltaktól eltérően a kormányszerkezet erőátviteli berendezésének leállása vagy meghibásodása esetén egy második, független kormánynak vagy egy kézzel működtetett hajtásnak kell késedelem nélkül működésbe lépnie.

4. A II. rész követelményein túlmenően, a gyorsjáratú hajóknak meg kell felelniük a 22b.04-22b.12 cikk követelményeinek.

22b.04 cikk

Ülések és biztonsági övek

A hajón a legnagyobb megengedett utaslétszámnak megfelelő számú ülést kell biztosítani. Az üléseket fel kell szerelni biztonsági övekkel. A biztonsági övtől el lehet tekinteni, ha behatások ellen megfelelő védelmet nyújtanak vagy ha a HSC 2000 (Gyorsjáratú hajók biztonságtechnikai szabályzata) 6. rész 4. fejezete értelmében ezeket nem követelik meg.

22b.05 cikk

Szabadoldal

A 4.02. és 4.03 cikkben foglaltaktól eltérően a szabadoldal legalább 500 mm legyen.

22b.06 cikk

Úszóképesség, stabilitás és térbeosztás

Gyorsjáratú hajók esetében az alábbiakra vonatkozó megfelelő dokumentációkat kell biztosítani:

(a) a biztonságos úszóképességi és stabilitási jellemzők, amikor a hajót a deplacement üzemmódban üzemeltetik, ép és lékesedett állapotra vonatkozóan egyaránt,

(b) a stabilitási jellemzők és a hajó biztonságát biztosító stabilizáló berendezések, amikor a hajót a dinamikus felhajtóerővel és átmeneti fázisban üzemeltetik,

(c) a nem deplacement és az átmeneti üzemmód alatti stabilitási jellemzők, amelyek megfelelőek ahhoz, hogy a hajót biztonságosan deplacement fázisba vigyék bármelyik rendszer meghibásodása esetén.

22b.07 cikk

Kormányállás

1. Elrendezés

(a) A 7.01 cikk 1. pontban foglaltaktól eltérően, a kormányállásokat úgy kell elrendezni, hogy a kormányos és a személyzet másik tagja feladatát a hajó haladása közben mindenkor el tudja látni.

(b) A kormányállást úgy kell elrendezni, hogy az (a) alpontban meghatározott személyek számára a munkahelyek elférjenek. A navigációs, kormányzási, megfigyelő, kommunikációs és egyéb fontos, működést vezérlő készülékek legyenek elég közel egymáshoz, hogy mind a kormányos, mind a személyzet egy másik tagja ülő helyzetben hozzájuthasson a szükséges információkhoz, és szükség szerint kezelhesse a kezelőszerveket és a berendezéseket. Az alábbi követelmények minden esetben alkalmazandók:

(ba) a kormányos munkahelyét úgy kell elrendezni, hogy lehetséges legyen az egyszemélyes radarhajózás,

(bb) a személyzet másik tagjának is legyen saját radarképernyője (ismétlő monitor) a munkahelyén, és tudnia kell közbeavatkozni munkahelyéről az információ átadása és a hajó propulziós rendszerének vezérlése érdekében.

(c) Az (a) alpontban meghatározott személyeknek képeseknek kell lenniük a (b) pontban meghatározott berendezések működtetésére minden akadályoztatás nélkül, beleértve azt is, amikor a biztonsági öveiket előírás szerint viselik.

2. Akadálymentes kilátás

(a) A 7.02 cikk 2. pontban foglaltaktól eltérően, az orr előtti akadályozott kilátás a kormányos ülő helyzetéből nem lehet nagyobb a hajó hosszánál, függetlenül a terhelési állapottól.

(b) A 7.02 cikk 3. pontban foglaltaktól eltérően, a holtterek teljes íve közvetlenül elölről, a legnagyobb szélességnél a far felé 22,5°-ra, egyik oldalon sem haladhatja meg a 20°-ot. Egyik holttér sem haladhatja meg az 5°-ot. A két holttér közötti tiszta rész nem lehet kevesebb 10°-nál.

3. Műszerek

A 22b.11 cikkben meghatározott berendezések vezérlésének és megfigyelésének műszertáblái a kormányállásban külön és egyértelműen megjelölt helyen legyenek. Ez indokolt esetben vonatkozik a kollektív mentőeszközök vízretételének vezérlésére is.

4. Világítás

Azokat a helyeket vagy készülékeket, amelyek használat közben világítanak, piros fénnyel kell megvilágítani.

5. Ablakok

A visszatükröződést kerülni kell. A napfény általi vakítás elleni eszközről gondoskodni kell.

6. Felületek burkolása

A kormányállásban a visszatükröződő felületű anyagok használatát kerülni kell.

22b.08 cikk

További felszerelések

A gyorsjáratú hajóknak rendelkezniük kell az alábbi felszereléssel:

(a) a 7.06 cikk 1. pont szerinti radarkészülék és fordulásjelző,

(b) az EN 395:1998 sz. európai szabványnak megfelelő, könnyen hozzáférhető egyéni mentőeszköz a hajón tartózkodó legnagyobb megengedett utaslétszámnak megfelelően.

22b.09 cikk

Lezárt területek

1. Általános rendelkezések

A közös használatú területeket, személyzeti lakótereket, valamint ezek felszereléseit úgy kell megtervezni, hogy bárki, aki rendeltetésszerűen használja ezeket a berendezéseket, ne szenvedhessen sérülést normál vagy vészüzemi indításkor, leállításkor, normális útközbeni műveletezés közben vagy üzemzavar esetén.

2. Kommunikáció

(a) Az utasoknak a biztonsági intézkedésekről való tájékoztatása érdekében minden személyhajót fel kell szerelni olyan hang- és fényjelző berendezésekkel, amelyeket minden fedélzeten tartózkodó hall, illetve lát.

(b) Az (a) alpontban leírt berendezéseknek a hajó vezetője számára lehetővé kell tenniük, hogy az utasok számára utasításokat adjon.

(c) Minden utas számára az ülésük közelében hozzáférhetővé kell tenni a vészhelyzeti utasításokat, beleértve a hajó valamennyi kijáratot, menekülési útvonalat, vészhelyzeti felszerelését, mentőfelszerelését feltüntető térképét és a mentőmellények használati utasítását.

22b.10 cikk

Kijáratok és menekülési útvonalak

A menekülési és az evakuálási útvonalaknak meg kell felelniük az alábbi követelményeknek:

(a) A kormányállásból könnyű, biztonságos és gyors hozzáférést kell biztosítani azokhoz a terekhez és lakóterekhez, amelyhez az utasok hozzáférhetnek.

(b) A vészkijáratokhoz vezető menekülési útvonalakat egyértelműen és letörölhetetlenül kell jelölni.

(c) Minden kijáratot megfelelően meg kell jelölni. A nyitószerkezet működésének egyértelműnek kell lennie kívülről és belülről egyaránt.

(d) A menekülési útvonalaknak és a vészkijáratoknak rendelkezniük kell megfelelő biztonsági útmutatási rendszerrel.

(e) A kijáratok mellett elegendő helyet kell biztosítani a személyzet egy tagja számára.

22b.11 cikk

Tűzoltás és tűzvédelem

1. Az utasok számára hozzáférhető folyosókat, helyiségeket, lakótereket, a konyhákat és a géptereket be kell kötni egy megfelelő tűzriasztási rendszerbe. Minden tűzesetet és annak helyét automatikusan ki kell jelezni egy olyan helyen, ahol állandóan tartózkodik személyzet.

2. A géptereket fel kell szerelni a 10.03b cikk szerinti beépített tűzoltó berendezéssel.

3. Az utasok számára hozzáférhető helyiségeket és lakótereket, valamint ezek menekülési útvonalait fel kell szerelni a 10.03a cikk szerinti túlnyomásos sprinkler-berendezésekkel. Az elhasznált víz gyors leürítését és a szabadba történő közvetlen kivezetését biztosítani kell.

22b.12 cikk

Átmeneti rendelkezések

Az érvényes hajóbizonyítvánnyal rendelkező 1.01 cikk 22. pont szerinti gyorsjáratú hajóknak e fejezet alábbi rendelkezéseinek kell megfelelniük:

(a) a 22b.01, 22b.04, 22b.08, 22b.09, 22b.10 cikk és a 22b.11 cikk 1. pont,

amikor a hajóbizonyítványt megújítják;

(b) 2013. április 1-jéig:

a 22b.07 cikk 1., 3., 4., 5. és 6. pont,

(c) 2023. január 1-jéig:

az összes többi rendelkezés.

III. RÉSZ

SZEMÉLYZETRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

23. Fejezet

SZEMÉLYZET

23.01 cikk

Általános követelmények

1. Az úszólétesítményre előírt személyzetnek valamennyi üzemmódban meg kell felelnie az e fejezetben foglalt előírásoknak.

A hajó mindenkori üzemmódjára és üzemidejére előírt személyzetnek menet közben, továbbá úszómunkagépen munkavégzéskor állandóan a hajón kell tartózkodnia. Tilos az út, illetőleg az úszómunkagéppel végzett munka megkezdése az előírt személyzet nélkül.

Azok a hajók, amelyeken előre nem látott körülmények (például betegség, baleset, hatósági rendelkezés) miatt menet közben az előírt személyzet legfeljebb egy tagja nem tudja ellátni a szolgálatot, útjukat folytathatják a legközelebbi elérhető megfelelő veszteglőhelyig - személyhajók a napi végállomásig -, ha a hajón hajóvezetői/hajóskapitányi képesítéssel bíró személyen kívül az érintett szakaszra előírt személyzet még egy további tagja is rendelkezésre áll a hajón.

A hajón élő 6 éves kor alatti gyermekek felügyeletét ellátó személy nem lehet a személyzet tagja még akkor sem, ha a gyermekek biztonságának felügyelet nélküli megoldására megfelelő intézkedés történt.

2. A magyar lajstromban nyilvántartott hajókon a magyar munkavédelmi előírásokat kell alkalmazni. A nem magyar hajólajstromban szereplő hajókra vonatkozóan a lobogó szerinti állam munkavédelmi előírásait kell alkalmazni.

Várandós anyák/gyermekágyasok legalább 14 héten át nem lehetnek a személyzet tagjai. Ezt az előírást - megosztva - a szülés előtti legalább 6 hét, a szülés utáni legalább 7 hét időtartamra kell alkalmazni.

3. A 23.05., 23.06. és 23.08 cikk alkalmazásánál azokat a menet- és pihenőidőket is figyelembe kell venni, amelyeket e szabályzat területi hatályán kívül eső szakaszon teljesítenek.

23.02 cikk

A személyzet tagjai, képesítés

1. A személyzet tagja magyar lobogó alatt közlekedő hajón a hajózási képesítésekről szóló jogszabályban meghatározott képesítésű személy, továbbá a tanulómatróz, a matróz, a matrózgépkezelő és a fedélzetmester lehet.

2. A személyzet tagjainak képesítési feltételei:

2.1. Tanulómatrózoknál:

(a) legalább 15 éves életkor és hajózási szakképző intézménnyel fennálló tanulói jogviszony vagy tanulószerződés vagy részvétel olyan jóváhagyott hajós képzésben, amely a hajózási szakképző intézmény által kiadottal egyenértékű oklevél/bizonyítvány megszerzésére készít elő (a továbbiakban: gyakornok I.) vagy

(b) legalább 16 éves életkor (gyakornok II.)

2.2. Matrózoknál:

(a) legalább 18 éves életkor és a 2.1. pont szerinti jóváhagyott képzés sikeres elvégzése vagy egy hajózási szakképző intézmény sikerrel letett záróvizsgája vagy jóváhagyott hajós képzésben tett sikeres matrózvizsga vagy

(b) legalább 19 éves életkor és a fedélzeti személyzet tagjaként teljesített legalább 3 éves hajózási idő, amiből legalább egy évet belvízi hajózásban és 2 évet belvízi hajózásban vagy tengeri, part menti vagy halászati célú hajózásban kell eltölteni, amelyből 250 tengeri hajózási nap számít egy év hajózási időnek.

2.3. Matróz-gépkezelőknél:

(a) matróz képesítés és jóváhagyott hajós képzésben tett sikeres matróz-gépkezelői vizsga vagy

(b) alapismeretek géptanból és legalább egyéves hajózási idő matrózként belvízi géphajón.

2.4. Fedélzetmesternél:

legalább egyéves hajózási idő matrózként belvízi víziúton.

2.5. Kormányosnál:

jogszabályban előírt képesítés.

2.7. Hajó vezetőjénél:

jogszabályban előírt hajóvezetői vagy hajóskapitányi képesítés.

2.8. Gépészeknél:

jogszabályban előírt gépszolgálati képesítés.

23.03 cikk

A személyzet tagjai, fizikai alkalmasság

1. A szolgálatra való fizikai alkalmasságot jogszabályban erre kijelölt orvos által a személyzet tagjaként történő első szolgálatot megelőzően kiállított egészségügyi bizonyítvánnyal kell igazolni.

2. A fizikai alkalmasság feltételei különösen:

(a) kielégítő látás és hallás,

(b) képesség 20 kg tömegű teher egyedüli felemelésére.

3. A szolgálat további időszakában jogszabályban foglalt időközönként az 1. pontban meghatározott bizonyítványt meg kell újítani.

4. Ha az illetékes hatóságnak kételyei vannak a személyzet valamely tagjának testi alkalmasságára nézve, elrendelheti az 1. és 2. pontok szerinti orvosi felülvizsgálatot. Ha a kétely megalapozottnak bizonyul, akkor a felmerült költségeket a vizsgált személy viseli.

23.04 cikk

A képesítés igazolása, szolgálati könyv

1. A személyzet minden tagjának jogszabályban előírt hajós szolgálati könyvvel kell rendelkeznie. A szolgálati könyvet az úszólétesítményen való első szolgálat felvételekor át kell adni az úszólétesítmény vezetőjének, akinek rendszeresen el kell végeznie az összes bejegyzéseket, és a szolgálati viszony befejezéséig azt biztonságosan meg kell őriznie. Ezt a szolgálati könyvet a tulajdonos kívánságára mindenkor és késedelem nélkül ki kell szolgáltatni.

2. A szolgálati könyv tulajdonosának azt a kiállítás dátumától kezdve minden 12 hónapon belül legalább egyszer be kell mutatnia az illetékes hajózási hatóságnak láttamoztatás céljából.

3. Az úszólétesítményen a szolgálat ellátására jogosító képesítés meglétét bármikor kell tudni igazolni:

3.1. jogszabályban meghatározott képesítő oklevéllel, illetve bizonyítvánnyal,

3.2. fedélzetmester, matróz-gépkezelő, matróz, tanulómatróz, gyakornok I. és gyakornok II. esetében szolgálati könyvvel vagy a 3.1. pont szerinti képesítő okmánnyal.

23.05 cikk

Üzemmódok

1. Az úszólétesítményen a következő üzemmódok alkalmazhatók:

- A1: nappali hajózás 14 óra időtartamig,

- A2: félállandó hajózás 18 óra időtartamig,

- B: állandó hajózás 24 óra időtartamig, mindenkor 24 órás időtartamon belül.

Az A1, illetve A2 üzemmódban üzemeltetett úszólétesítménynek a hajózást megszakítás nélküli 8, illetve 6 órára be kell szüntetnie, ha a hajón a 4. mellékletnek megfelelő, a hajózási hatóság által jóváhagyott típusú menetíró van, és az rendeltetésszerűen működik. Ellenkező esetben az A1 üzemmódban üzemeltetett úszólétesítményen 22:00 és 06:00 óra, illetve A2 üzemmódban a 23:00 és 05:00 óra között megszakítás nélkül szüneteltetni kell a hajózást.

2. Belföldi forgalomban közlekedő személyhajón, valamint kikötőkben helyi szolgálatot teljesítő hajókon, amelynek teljes napi - hajónaplóval igazolt - menetideje nem haladja meg a 14 órát, a 22:00 és 06:00, illetve a 23:00 és 05:00 óra közötti időszakra vonatkozó korlátozást nem kell alkalmazni, azonban ez nem sértheti a pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseket.

Megjegyzés:

Kivételes esetben naptári hetenként legfeljebb egyszer a nappali hajózást legfeljebb 16 órás tartamra lehet meghosszabbítani, ha a hajón a hajózási hatóság által jóváhagyott típusú menetíró van, és ez rendeltetésszerűen működik, továbbá ha az előírt minimális személyzetben két fő rendelkezik a hajó vezetésére jogosító képesítéssel. A 23.10 cikk táblázatának 1. és 3. fokozatában az ilyen képesítéssel rendelkezők egyike helyettesíthető egy olyan személlyel, akinek képesnek kell lennie arra, hogy a kormányzást ideiglenesen végezze, és fel tud mutatni legalább kormányos képesítést vagy olyan hajós szolgálati könyvet, amely az illetékes hajózási hatóságnak egy arra vonatkozó bejegyzését tartalmazza, hogy az illető legalább 2 évet hajózott az adott víziúton matrózként vagy matróz-gépkezelőként. A 23.10 cikk táblázatának 2. fokozatában egy képesítéssel rendelkező személy helyettesítése csak akkor történhet meg, ha a személyzetet egy tanulómatrózzal egészítik ki a személyzet harmadik tagjaként.

23.06 cikk

Minimális pihenőidő

1. Az A1 üzemmódban a személyzet minden tagjának biztosítani kell egy megszakítás nélküli nyolc órás pihenőidőt a menetidőn kívül, minden esetben 24 órás időtartamon belül, amit a nyolc órás pihenőidő végétől kell számítani.

Az A2 üzemmódban a személyzet minden tagjának 24 órás időtartamonként nyolc órás pihenőidőt kell biztosítani; ebből hat órát megszakítás nélkül, menetidőn kívüli időszakban. A 24 órás időtartamot az előző hat órás pihenőidő végétől kell számítani. A személyzet fiatalkorú tagjai részére a pihenőidő megszakítás nélkül nyolc óra, amelyből hat órának a menetidőn kívüli időre kell esnie.

A B üzemmódban a személyzet minden tagjának biztosítani kell 24 órás pihenőidőt egy 48 órás időtartamon belül. E pihenőidőn belül legalább két, hat óráig tartó, megszakítás nélküli időszaknak kell lennie.

Pihenőideje alatt a személyzet tagját nem szabad igénybe venni felügyeleti szolgálatra, és készenléti szolgálatra sem; a veszteglő jármű jogszabályban vagy átmeneti hatósági rendelkezésben előírt őrszolgálata és felügyelete nem minősül igénybevételnek e bekezdés értelmében.

2. Más jogszabályban vagy kollektív szerződésben a hosszabb pihenőidőre vonatkozó rendelkezések érintetlenül maradnak.

23.07 cikk

Az üzemmód változtatása

1. Az üzemmód változtatása csak a 2. pontban foglalt előírások szerint lehetséges.

2. (a) Az A1 üzemmódról csak akkor lehet az A2-re áttérni, ha

- a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

- az A2 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt olyan nyolcórás pihenőt tartottak, amelyből hat óra menetidőn kívülre esett, és az A2 üzemmódra előírt kiegészítő személy(ek) a hajón van(nak).

(b) Az A2 üzemmódról csak akkor lehet az A1-re áttérni, ha

- a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

- az A1 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a megszakítás nélküli, menetidőn kívüli, nyolcórás pihenőidőt betartották.

(c) A B üzemmódról csak akkor lehet az A1 vagy A2 üzemmódra áttérni, ha

- a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

- az A1, illetve A2 üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a nyolc-, illetve hatórás, megszakítás nélküli pihenőidőt betartották.

(d) Az A1 és A2 üzemmódról csak akkor lehet a B-re átállni, ha

- a személyzet teljes cseréje megtörtént vagy

- a B üzemmódra meghatározott személyzet tagjai közvetlenül a váltás előtt a nyolc-, illetve hatórás, megszakítás nélküli, menetidőn kívüli pihenőidőt betartották, és a B üzemmódra előírt kiegészítő személy(ek) a hajón van(nak).

(e) A hajó megszakítás nélkül A1 vagy A2 üzemmódban abban az esetben folytathatja az útját, ha a személyzet teljes váltása megtörtént és a személyzet közvetlenül az út előtt nyolc, illetve hat órás megszakítatlan menetidőn kívüli pihenőt tartott és igazolt.

(f) A pihenőidő igazolása az 5. melléklet szerinti okmánnyal történik vagy azon úszólétesítmény hajónaplójának másolatával, amelyen a személyzet utoljára tartózkodott.

23.08 cikk

Hajónapló, menetíró

1. Minden olyan úszólétesítményen, amelyen jogszabály hajónapló vezetését írja elő, rendelkezésre kell állnia egy, az 5. mellékletben közölt minta szerinti hajónaplónak. A hajónaplót az abban foglalt útmutató szerint kell vezetni. A hajónapló meglétéért és vezetéséért az úszólétesítmény vezetője felel. Az első hajónaplót, amelyet el kell látni az 1. sorszámmal, az úszólétesítmény nevével és annak hivatalos hajószámával az illetékes hajózási hatóság állítja ki.

A hajónapló vezetésére vonatkozó útmutató 2. pontja, amely szerint utanként egyetlen kimutatás elegendő a pihenőidők bejegyzéseire, csak a megszakítás nélküli menet (B) személyzetének tagjaira érvényes. A nappali hajózásban (A1), a fél-állandó hajózásban (A2) a személyzet minden tagja részére naponta be kell jegyezni a pihenőidő kezdetét és végét.

Az üzemmód változtatása szerint szükséges beírásokat a hajónapló új oldalára kell bevezetni.

2. Minden további hajónaplót a helyileg illetékes hajózási hatóság sorszámozhatja és adhatja ki, azonban a kiadás csak az előző hajónapló bemutatása ellenében történhet. Az előző hajónaplót kitörölhetetlenül "érvénytelen"-ként kell megjelölni, és vissza kell szolgáltatni a hajó vezetőjének.

3. Az érvénytelenített hajónaplót az utolsó bejegyzést követő hat hónapon át az úszólétesítményen meg kell őrizni.

4. Az első (1. sorszámú) hajónapló kiadásakor az a hatóság, amelyik az első hajónaplót kiadja egy nyilvántartó bizonylatot állít ki, ami a kiadást hajónévvel, hivatalos hajószámmal, a hajónapló számával és a kiadás dátumával igazolja. Ezt a nyilvántartó bizonylatot a hajón kell tartani és az illetékes hatóság kérésére be kell mutatni. A hajónaplók további kiadását a 2. sorszámtól kezdve a kiállító hatóságok bevezetik a nyilvántartó bizonylatba.

5. A menetíró feljegyzéseit a feljegyzést követő hat hónapon át meg kell őrizni a hajón.

23.09 cikk

A hajó felszerelése

1. A géphajók, tolóhajók, tolt kötelékek és személyhajók esetében az 1.1. vagy 1.2. pont rendelkezéseinek való megfelelést vagy annak hiányát a hajózási hatóság bejegyzi a közösségi bizonyítvány 47. pontjába.

1.1 S1 standard

(a) A propulziós berendezéseket úgy kell kialakítani, hogy a menetsebesség változtatását és a hajócsavar tolóerő-irányának megfordítását a kormányállásból lehessen végrehajtani.

A menetüzemhez szükséges segédgépeknél biztosítani kell a kormányállásból való be- és kikapcsolás lehetőségét akkor is, ha ez automatikusan történik vagy ha ezek a gépek menetüzem alatt folyamatosan üzemelnek.

(b) A veszélyes tartományokban, úgymint

- a főmotorok hűtővizének hőmérsékletét,

- a főmotorok és hajtóművek kenőolajának nyomását,

- a főmotorok átkormányzó berendezése, az irányváltó vagy a hajócsavar olaj- és levegőnyomását,

- a géptéri fenék telítettségi állapotát

olyan készülékekkel kell felügyelni, amelyek működési hiba esetén a kormányállásban hang-és fényjelzést bocsátanak ki. A riasztó hangjelzések összefoglalhatók egy hangjelzést adó készülékbe. A riasztó hangjelzést vételének nyugtázását követően azonnal ki kell kapcsolni. A riasztó fényjelzést csak akkor lehet kikapcsolni, ha a hozzárendelt működési zavart elhárították.

(c) A főmotor(ok) tüzelőanyag hozzávezetésének és hűtésének automatikusan kell történnie.

(d) A kormányberendezést a legnagyobb megengedhető merülésnél is egy személynek, különösebb erőkifejtés nélkül kell tudni kezelni.

(e) A Hajózási Szabályzat szerint menetben szükséges vizuális és hangjeleket/jelzéseket a kormányállásból kell tudni leadni.

(f) Ha nincs közvetlen érintkezés a kormányállás és a hajó eleje, a hajó fara, a lakóterek, illetve a gépterek között, akkor beszédkapcsolatot kell alkalmazni. A géptérhez a beszédkapcsolat helyettesíthető egy optikai és akusztikai jeladással.

(g) Az előírt szolgálati csónakot a személyzet egy tagjának egyedül és megfelelő idő alatt kell tudni vízre tenni.

(h) Rendelkezésre kell állnia egy kormányállásból kezelhető fényszórónak.

(i) Az emelőszerkezetek hajtókarjai és hasonló forgatható kezelőrészeinek működtetése nem igényelhet 160 N-nál nagyobb erőkifejtést.

(k) A közösségi hajóbizonyítványba bejegyzett vontatócsörlő(k)nek gépi hajtásúnak kell lennie.

(l) A fenékvíz- és fedélzetmosó szivattyúknak gépesítettnek kell lennie.

(m) A fontos kezelőszerkezeteket és ellenőrző műszereket ergonómiailag helyesen kell elrendezni.

(n) A 6.01 cikk 1. pont szerint szükséges berendezéseket a kormányállásból távvezérléssel kell tudni működtetni.

(o) A hajónak rendelkeznie kell URH-rádiótelefon berendezéssel a hajó-hajó és a nautikai információs forgalmazási körökhöz.

1.2 S2 standard

(a) magányosan haladó géphajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy orrsugárkormányt, amelyet a kormányállásból lehet működtetni,

(b) mellévett alakzatban haladó géphajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy orrsugárkormányt, amelyet a kormányállásból lehet működtetni,

(c) magából a géphajóból és egy előtte levő úszólétesítményből álló tolt köteléket továbbító géphajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlőkkel. Ez a berendezés azonban nem kötelező, ha a tolt kötelékben a legelső hajó fel van szerelve olyan orrsugárkormánnyal, amely a továbbító géphajó kormányállásából működtethető,

(d) tolt köteléket továbbító tolóhajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni hidraulikusan vagy elektromosan működő csatolócsörlőkkel. Ez a berendezés azonban nem kötelező, ha a tolt kötelékben a legelső jármű fel van szerelve olyan orrsugárkormánnyal, amely a tolóhajó kormányállásából működtethető,

(e) személyhajók esetén:

az S1 standard, ezenkívül fel kell szerelni egy olyan orrsugárkormánnyal, amely a kormányállásból működtethető. Ez azonban nem kötelező, ha a személyhajó propulziós rendszere és kormányberendezése ugyanolyan kormányképességet biztosít.

23.10 cikk

Önjáró teherhajók minimális személyzete

Az önjáró teherhajók minimális személyzete:

Megjegyzés:

1. Hajóvezető "A" vagy "B" vagy hajóskapitány.

2. Hajóvezető "A" vagy hajóskapitány.

3. A matrózt két gyakornok I. helyettesítheti, akik közül legalább az egyiknek második szakmai évében kell lennie.

4. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen, őt két gyakornok helyettesítheti, akik közül legalább az egyiknek második szakmai évében kell lennie.

5. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen.

6. Az egyik matrózt legalább második évben foglalkoztatott, legalább 18 éves gyakornok helyettesítheti.

7. Legalább hajóvezető "B".

23.11 cikk

Tolóhajók, tolt kötelékek, mellévett alakzatok és egyéb merev kötelékek minimális személyzete

A tolóhajók, tolt kötelékek, mellévett alakzatok és egyéb merev kötelékek minimális személyzete:

Megjegyzés:

1. E cikk alkalmazásában a bárka fogalma géphajót és uszályt is jelent. A hajón szállítható bárkákra a következő egyenértékek érvényesek:

1 bárka = 4 LASH-bárka = 2 Likes-bárka; vagy SeaBee- (Lighter) bárka = 3 Baco Liner-bárka.

2. A matrózt két gyakornok helyettesítheti, akik közül az egyik legalább második szakmai évében van.

3. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen, és az egy élelmezővel vagy szakáccsal helyettesíthető.

4. E matrózok egyikét helyettesítheti egy gépész, matróz-gépkezelő vagy olyan gyakornok, aki legalább 18 éves és második szakmai évében van.

5. Legalább hajóvezető "B" képesítéssel (a vonalvizsga területi hatályától függetlenül).

6. Hajóvezető "A" vagy hajóskapitány.

7. Hajóskapitány.

8. A hajózási képesítésekről szóló jogszabály szerint

23.12 cikk

Személyhajók minimális személyzete

1. Termes személyhajók minimális személyzete:

Megjegyzés:

1. Kisgéphajó-vezető "A", vitorlás kishajó-vezető "A" hajóvezető "B", hajóvezető "A" (vitorlásra csak "vitorlás hajó vezetésére" bejegyzéssel) vagy hajóskapitány képesítéssel.

2. Egy matróz-gépkezelő vagy egy matróz helyettesíthető két gyakornokkal, akik közül az egyik legalább 18 éves és második szakmai évében van.

3. A tanulómatróz legalább 18 éves legyen.

4. A hajózási képesítésekről szóló jogszabály szerint.

2. Kabinos hajók minimális személyzete:

Megjegyzés:

1. Kisgéphajó-vezető "A", vitorlás kishajó-vezető "A" hajóvezető "B", hajóvezető "A" (vitorlásra csak "vitorlás hajó vezetésére" bejegyzéssel) vagy hajóskapitány képesítéssel.

4. A hajózási képesítésekről szóló jogszabály szerint.

5. Egy matróz helyettesíthető két, legalább 18 éves gyakornokkal, akik közül az egyik legalább második szakmai évében legyen.

23.13 cikk

A 23.09 cikk szerinti minimális felszereltség hiánya

Amennyiben az önjáró teherhajó, tolóhajó, tolt kötelék, mellévett alakzat, más merev kötelék vagy személyhajó nem felel meg a 23.09 cikk 1. pont szerinti felszereltségnek, a minimális személyzetet az A1 és A2 üzemmódban egy matrózzal, a B üzemmódban két matrózzal kell növelni. Amennyiben csak a 23.09 cikk 1. pont (i) és (l), illetve az (i) vagy (l) alpontok nem teljesülnek, akkor a B üzemmódban csak egy matrózzal kell növelni a személyzetet. A 23.09 cikk 1. pont (a)-(c) pontok valamelyikének nem teljesítése esetén az A1 és A2 üzemmódban egy matrózt egy matróz-gépkezelővel, a B üzemmódban két matrózt két matróz-gépkezelővel kell helyettesíteni.

23.14 cikk

Egyéb hajók minimális személyzete

Azokra a hajókra, amelyek nem esnek a 23.10-23.12 cikkben foglalt rendelkezések alá (például vontatóhajók, uszályok, úszómunkagépek, csak belföldön közlekedő, legfeljebb 700 fő befogadóképességű személyhajók) a szemlebizottság azok méretének, építési módjának, berendezéseinek és rendeltetésének figyelembevételével állapítja meg azt a szükséges személyzetet, amelynek menetben, illetve munkavégzés közben állandóan a hajón kell tartózkodnia.

A 35 m-nél kisebb hosszúságú olyan üzemanyag-ellátó (bunkeroló) hajókra, amelyek csak rövid szakaszokon üzemeltethetők, a hajózási hatóság a 23.10 cikktől eltérő minimális személyzetet állapíthat meg.

IV. RÉSZ

24. Fejezet

ÁTMENETI ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

24.01 cikk

Az átmeneti rendelkezések alkalmazása a már üzemben lévő úszólétesítményekre

1. A 24.02-24.04 cikkben foglalt rendelkezések csak érvényes bizonyítvánnyal 2008. december 30-án rendelkező vagy az ebben az időpontban építés vagy átépítés alatt álló úszólétesítményekre érvényesek.

2. Az 1. pontban nem rögzített úszólétesítményekre a 24.06 cikk rendelkezései vonatkoznak.

24.02 cikk

Eltérések a már üzemben levő úszólétesítményekre

1. A 24.03. és a 24.04 cikket nem érintve azokat az úszólétesítményeket, amelyek e rendelet hatálybalépésekor érvényes hajóbizonyítvánnyal rendelkeznek, építés vagy átépítés alatt állnak és amelyek e szabályzat előírásainak nem felelnek meg teljes mértékben,

(a) a következő táblázatban felsorolt átmeneti rendelkezésekhez kell hozzáigazítani és

(b) hozzáigazításukig azoknak az e szabályzat hatálybalépése előtt hatályos jogszabályokban foglalt rendelkezéseknek kell megfelelniük.

2. Az alábbi táblázatban alkalmazott fogalmak:

- "Ú., CS. és Á.": A rendelkezés a már üzemben levő úszólétesítményekre nem vonatkozik, kivéve, ha az érintett részeket lecserélik vagy átépítik ["Á"] vagyis a rendelkezés csak az újonnan épített úszólétesítményekre ["Ú"] és az érintett részek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő részeket azonos technikával és gyártási móddal előállított cseredarabbal váltják fel, ez a csere az átmeneti rendelkezések tekintetében nem minősül cserének ["CS"].

- A "Hajóbizonyítvány megújítása": Az előírást a rendelet hatálybalépését követően, a hajóbizonyítvány érvényességi idejének az e szabályzat hatálybalépését követő első meghosszabbításakor kell kielégíteni.

[2] 1. Az 1980. október 1-je előtt felszerelt CO2 tűzoltó rendszerek használatban maradhatnak a közösségi bizonyítvány 2035. január 1-je utáni kiadásáig vagy megújításáig, ha az 1976. április 1-jén hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikk 5. pontjában foglalt követelményeknek megfelelnek.

2. Az 1992. április 1. és 1994. december 31. között felszerelt CO2 tűzoltó rendszerek használatban maradhatnak a közösségi bizonyítvány 2035. január 1-je utáni kiadásáig vagy megújításáig, ha az 1994. december 31-én hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikk 5. pontjában foglalt követelményeknek megfelelnek.

3. A Rajnai Hajózási Központi Bizottság által az 1994. december 31-én hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikk 5. pontjára vonatkozóan 1992. április 1. és 1994. december 31. között elfogadott ajánlásai a közösségi bizonyítvány 2035. január 1. utáni kiadásáig vagy megújításáig érvényben maradnak.

4. A 10.03b cikk 2. pont csak a közösségi bizonyítvány 2035. január 1. utáni kiadásáig vagy megújításáig alkalmazandó, ha az meghatározott berendezéseket olyan hajókra szerelték fel, amelyek gerincfektetése 1992. október 1. előtt történt.

[1] A rendelkezés azokra az üzemben lévő hajókra vonatkozik, amelyek gerincfektetése 1994. december 31. előtt történt, az alábbi további rendelkezésekkel:

A 11.04 cikkben foglalt követelményeknek a raktér teljes felújításakor kell megfelelni. Ha az átépítés a fedélzeti oldaljáró teljes hosszát érinti

a) a 11.04 cikkben foglalt követelményeket be kell tartani, ha fedélzeti oldaljáró teljes szélességét 0,90 m méretre módosítják vagy ha az e méret feletti szélességet csökkentik,

b) az átépítés előtt a fedélzeti oldaljáró teljes szélességének 0,90 m mérete, illetve az e méret feletti teljes szélesség nem lehet kisebb, mint a 11.04 cikkben foglalt érték.

24.03 cikk

Azokra a hajókra vonatkozó eltérések, amelyek gerincfektetése 1976. április 1. előtt történt

1. A 24.02 cikkben foglalt rendelkezéseken túlmenően, azokra a hajókra, amelyek gerincfektetése 1976. április 1. előtt történt, az alábbi rendelkezések vonatkoznak:

Az alábbi táblázatban alkalmazott fogalmak:

- "CS. Á.": A rendelkezés a már üzemben levő úszólétesítményekre nem vonatkozik, kivéve, ha az érintett részeket lecserélik vagy átépítik ["A"]. Amennyiben a meglevő részeket azonos technikával és gyártási móddal előállított cseredarabbal váltják fel, ez a csere az átmeneti rendelkezések tekintetében nem minősül cserének ["CS"].

- A "Hajóbizonyítvány megújítása": Az előírást a rendelet hatálybalépését követően, a hajóbizonyítvány érvényességi idejének az e szabályzat hatálybalépését követő első meghosszabbításakor kell kielégíteni.

1 A 20.01 cikk 2007. április 1-jétől 2010. március 31-éig érvényes.

2. A 15.11. cikk 3. pont az 1976. április 1. előtti gerincfektetésű, egynapos utazásra alkalmas hajókra vonatkozik a közösségi bizonyítvány 2045. január 1. utáni első kiadásáig vagy megújításáig azzal a kikötéssel, hogy a menekülési útvonalakra néző felületeken használt festékek, lakkok, burkolatok és egyéb anyagok, valamint a panelek felületkezelésére használt egyéb anyagok legyenek tűzállók, továbbá veszélyes mértékben nem keletkezhet füst vagy mérgező gáz.

3. A 15.11. cikk 12. pontja az 1976. április 1. előtti gerincfektetésű, egynapos utazásra alkalmas hajókra vonatkozik a közösségi bizonyítvány 2045. január 1. utáni első kiadásáig vagy megújításáig azzal a kikötéssel, hogy teherhordó acélszerkezetű lépcsők helyett elegendő, ha a menekülési útvonalként szolgáló lépcsők szerkezete olyan, hogy tűz esetén körülbelül ugyanannyi ideig marad használható, mint egy teherhordó acélszerkezetű lépcső.

24.04. cikk

Egyéb eltérések

1. Azon vízijárművek esetében, amelyek minimális szabadoldalát az 1983. március 31-én hatályos Rajnai hajók szemleszabályzata 4.04. cikke szerint határozták meg, a hajózási hatóság tulajdonos kérésére meghatározhatja a minimális szabadoldalt az 1995. január 1-jén hatályos Rajnai hajók szemleszabályzata 4.03. cikke szerint.

2. Az 1983. július 1. előtti gerincfektetésű vízijárművek nem kötelesek megfelelni a 9. fejezetnek, de meg kell felelniük legalább az 1983. március 31-én hatályos Rajnai hajók szemleszabályzata 6. fejezetének.

3. A 15.06. cikk 3. pont (a)-(e) alpont, továbbá a 15.12. cikk 3. pont (a) alpont, tekintettel az egységes tömlőhosszra vonatkozó szabályra, csak az 1984. szeptember 30. utáni gerincfektetésű vízijárművekre vonatkozik, valamint az érintett területek átalakítására, legkésőbb a közösségi bizonyítvány 2045. január 1. utáni első kiadásakor vagy megújításakor.

4. Amennyiben az e fejezetben előírt rendelkezések alkalmazása az átmeneti rendelkezések lejárta után a gyakorlatban nehéz vagy ha ezek alkalmazása aránytalan költségekkel jár, a kivizsgáló bizottság engedélyezhet eltéréseket ezektől a rendelkezésektől a bizottság ajánlásai alapján. Ezeket az eltéréseket be kell jegyezni a közösségi bizonyítványba.

5. Ha ez a rendelkezés a berendezések szerkezetének követelményeit illetően európai vagy nemzetközi szabványra hivatkozik, az ilyen berendezést a szabvány bármilyen felülvizsgálatát követő húsz évig továbbra is lehet használni.

24.05. cikk

24.06. cikk

A 24.01. cikk által nem érintett vízijárművekre vonatkozó eltérések

1. A következő rendelkezések az alábbiakra vonatkoznak:

(a) azon vízijárművek, amelyek hajóbizonyítványát a Rajnai hajók szemleszabályzata értelmében először 1995. január 1. és 2008. december 30. között adták ki, feltéve, hogy 1994. december 31-én nem álltak építés vagy átalakítás alatt,

(b) azon vízijárművek, amelyek 1995. január 1. és 2008. december 30. között egyéb közlekedési engedélyt kaptak.

2. Igazolni kell, hogy ezek a vízijárművek megfelelnek az azon a napon hatályos Rajnai hajók szemleszabályzatának, amely napon a hajóbizonyítványt vagy az egyéb közlekedési engedélyt kiadták.

3. A vízijárműveket úgy kell átalakítani, hogy megfeleljenek azoknak a rendelkezéseknek, amelyek a hajóbizonyítvány vagy a másik közlekedési engedély első kiadását követően lépnek hatályba az alábbi táblázatban meghatározott átmeneti intézkedések szerint.

4. A 24.04. cikk 4. és 5. pontok értelemszerűen alkalmazandók.

5. Az alábbi táblázatban alkalmazott fogalmak:

- "U., CS. és Á.": A rendelkezés a már üzemben levő úszólétesítményekre nem vonatkozik, kivéve, ha az érintett részeket lecserélik vagy átépítik ["A"] vagyis a rendelkezés csak az újonnan épített úszólétesítményekre ["U"] és az érintett részek cseréjére vagy átalakítására vonatkozik. Amennyiben a meglevő részeket azonos technikával és gyártási móddal előállított cseredarabbal váltják fel, ez a csere az átmeneti rendelkezések tekintetében nem minősül cserének ["CS"].

[3] 1. Az 1980. október 1-je előtt felszerelt CO2 tűzoltó rendszerek használatban maradhatnak a közösségi bizonyítvány 2035. január 1-je utáni kiadásáig vagy megújításáig, ha az 1976. április 1-én hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikk 5. pontjában foglalt követelményeknek megfelelnek.

2. Az 1992. április 1. és 1994. december 31. között felszerelt CO2 tűzoltó rendszerek használatban maradhatnak a közösségi bizonyítvány 2035. január 1-je utáni kiadásáig vagy megújításáig, ha az 1994. december 31-én hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikk 5. pontjában foglalt követelményeknek megfelelnek.

3. A Rajnai Hajózási Központi Bizottság által az 1994. december 31-én hatályban lévő Rajnai hajók szemleszabályzata 7.03 cikk 5. pontjára vonatkozóan 1992. április 1. és 1994. december 31. között elfogadott ajánlásai a közösségi bizonyítvány 2035. január 1. utáni kiadásáig vagy megújításáig érvényben maradnak.

4. A 10.03b cikk 2. pont csak a közösségi bizonyítvány 2035. január 1. utáni kiadásáig vagy megújításáig alkalmazandó, ha az meghatározott berendezéseket olyan hajókra szerelték fel, amelyek gerincfektetése 1992. október 1. előtt történt.