18/2011. (III. 9.) VM rendelet

az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján - az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:

1. állategység (a továbbiakban: ÁE): az egységes területalapú támogatások és egyes vidékfejlesztési támogatások igényléséhez teljesítendő Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot fenntartásához szükséges feltételrendszer, valamint az állatok állategységre való átváltási arányának meghatározásáról szóló 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet [a továbbiakban: 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet] 5. számú melléklete szerinti egyenérték;

2. gondozói felügyelet: 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 11. §-a, 12. § (1) bekezdése, valamint az 1. számú melléklet 8. pontja szerinti eljárás;

3. kockázatkezelés: 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 7. § (1)-(4) bekezdése és 12. § (3) bekezdése szerinti eljárás;

4. fejési technológia és a preventív beavatkozások: az állati eredetű élelmiszerek különleges higiéniai szabályainak megállapításáról szóló, 2004. április 29-i 853/2004/EK európa parlamenti és tanácsi rendelet III. számú melléklet IX. szakasz I. fejezet II. pontja és a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 3. § b) pontja szerinti eljárás;

5.[1] paraziták elleni védekezés: az Állat-egészségügyi Szabályzat kiadásáról szóló 41/1997. (V. 28.) FM rendelet 629. § (1) bekezdés a) pontja és a 630. § (1) és (2) bekezdése szerinti kötelező eljárásokon túli paraziták elleni védekezés;

6. természetes körülmények biztosítása: 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 5. § (1)-(2) bekezdése szerinti eljárás;

7. takarmányozás: 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet 4. § (2) bekezdése szerinti eljárás (a továbbiakban 2-7. pont együtt: állatjóléti előírás);

8. állattartó: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet (a továbbiakban: TIR rendelet) 2. § 4. pontja szerinti gazdálkodó;

9. borjú: az a szarvasmarha, amely a hat hónapos életkort még nem töltötte be;

10. ellátó állatorvos: az állatállomány állategészségügyi felügyeletét ellátó magánállatorvos, akivel az e rendeletben meghatározott feladatai elvégzésére az állattartó írásbeli szerződést köt;

11. ENAR: a szarvasmarha-fajok egyedeinek jelöléséről, valamint Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 99/2002. (XI. 5.) FVM rendelet szerinti nyilvántartási rendszer;

12. fejési szabályzat: a tartási helyre telepített, minőségtanúsítással rendelkező fejési rendszer műveleti utasítása, vagy a helyes fejési technológiára vonatkozó állatjóléti előírásnak megfelelő, ellátó állatorvos által ellenjegyzett szabályzat;

13. gazdálkodási év: a tárgyév május 1-jén kezdődő és az azt követő év április 30-ig tartó időszak;

14. istálló: a tartási helyen a TIR rendelet alapján nyilvántartásba vett fedett létesítmény, amely a tejtermelő szarvasmarhák tartós elhelyezésre szolgál;

15.[2] jogosult ÁE: az adott tenyészet vonatkozásában támogatható legnagyobb állatállomány ÁE-ben kifejezett értéke, amely a borjú, valamint az üsző és tehén korcsoportok ÁE-ben kifejezett támogatható létszámának összeadásával kerül meghatározásra;

16. jogosult legeltetett ÁE: az adott tenyészet vonatkozásában támogatható legnagyobb legeltethető állatállomány ÁE-ben kifejezett értéke;

17.[3] jóváhagyott ÁE: az adott tenyészet vonatkozásában a gazdálkodási évben a támogatás alapját képező ÁE, amely a borjú, valamint az üsző és tehén korcsoportok tekintetében a támogatás alapját képező létszámok ÁE-ben kifejezett értékeinek összeadásával kerül meghatározásra;

18. jóváhagyott legeltetett ÁE: az adott tenyészetben az adott gazdálkodási évben a természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettség tekintetében a támogatás alapját képező ÁE;

19. kötetlen tartás: az a tartási mód, amelynél a tejtermelő szarvasmarha a tartási hely minden létesítményén (istálló, karám, kifutó) belül szabadon mozoghat;

20. kötött tartás: az a tartási mód, amelyre a kötetlen tartás feltétele nem teljesül, azaz a tejtermelő szarvasmarha a tartási hely legalább egy létesítményén (istálló, karám, kifutó) belül a mozgásában korlátozott;

21. közös tartás: TIR rendelet 3. § (3) bekezdés második mondata szerinti tartás;

22.[4] legelő: a támogatási és kifizetési kérelemben bejelentett azon terület, amely a földhasználati nyilvántartásban önállóan rét, gyep, legelő művelési ágon szerepel, valamint az árok, az út, a községi mintatér, a major és a kivett major, ha a réttel, a gyeppel, vagy a legelővel együtt szerepel;

23. legeltetési időszak: a kifizetési kérelem évében május 1. és szeptember 30. közötti időszak;

24. nyitott állattartó létesítmény: a tartási helyen a TIR rendelet alapján nyilvántartásba vett fedetlen, bekerített létesítmény (karám, kifutó), amely tejtermelő szarvasmarhák tartós elhelyezésére szolgál;

25. tartási hely: a TIR rendelet 2. § 15. pontja szerinti létesítmény, építmény vagy hely;

26. támogatási időszak: 2011. május 1-jétől 2016. április 30-ig tartó időszak;

27. támogatásra jogosult: az a kérelmező, aki a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik;

28. támogatható állat: az állattartó által a támogatási kérelemben megjelölt, az állattartó tenyészetében tartott, nőivarú tejtermelő szarvasmarha;

28a.[5] támogatott tenyészet: az a tenyészet, amely a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal elfogadásra került;

29.[6] tehén: a két évnél idősebb nőivarú szarvasmarha;

30. tejtermelő szarvasmarha: az a szarvasmarha, amelyet az ENAR-ban e rendelet 1. mellékletében felsorolt fajtakóddal tartanak nyilván;

31. tenyészet: a TIR rendelet 2. § 2. és 17. pontjai szerinti árutermelő, kereskedő típusú tenyészet;

32.[7] üsző: az a nőivarú szarvasmarha, amelynek életkora hat hónap és két év közötti.

(2) Az e rendeletben nem meghatározott fogalmak tekintetében az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet [a továbbiakban: 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet] 3. §-ában foglaltak az irányadók.

2. A támogatás jellege

2. § (1) Az állattartó által a TIR-ben nyilvántartott tenyészetéhez tartozó tartási helyeken tartott nőivarú, tejtermelő szarvasmarhák után gazdálkodási évente ÁE-enként meghatározott mértékű támogatás vehető igénybe, amennyiben az állattartó e rendeletben meghatározott kötelezettséget vállal és annak eleget tesz.

(2) A támogatás alaptámogatásból és kiegészítő támogatásokból áll.

(3) Az alaptámogatás akkor igényelhető, ha az állattartó

a) az állatsűrűségre,

b) a gondozói felügyeletre,

c) a kockázatkezelésre, és

d) a fejési technológiára és a preventív beavatkozásokra

e rendeletben meghatározott kötelezettség mindegyikét vállalja.

(4) Kiegészítő támogatás akkor igényelhető, ha az állattartó

a) a paraziták elleni védekezésre,

b) a természetes körülmények biztosítására vagy

c) a takarmányozásra

az e rendeletben meghatározott kötelezettséget vállal.

(5) Kiegészítő támogatás kizárólag az alaptámogatással együtt igényelhető.

(6) Az alaptámogatáshoz a kiegészítő támogatások egymástól függetlenül igényelhetők, azonban a kiegészítő támogatások igénybevétele nem kötelező.

(7) A támogatásra jogosult köteles a vállalt, e rendeletben meghatározott kötelezettségeket a teljes támogatási időszak alatt betartani.

(8)[8] Támogatás illeti meg az állattartót e rendelet alapján vállalt kötelezettségek betartása miatt keletkező ügyleti költségek megtérítésére, amelyet az állattartó az adott évi kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg igényelhet, amennyiben a támogatási határozata alapján erre jogosult.

3. A támogatás igénybevételének általános feltételei

3. § (1) Az e rendelet szerinti támogatásra az állattartó akkor jogosult, ha

a) a TIR-ben nyilvántartott tenyészetéhez tartozó tartási helyeken az ENAR-ban nyilvántartott támogatható állatot tart és

b) rendelkezik a tartási helyek szerint területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatóságának hatósági bizonyítványával arról, hogy a tartási helyek maradéktalanul megfelelnek a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak.

(2) A támogatásra jogosultnak a teljes támogatási időszak alatt be kell tartania:

a) az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendelet 1. számú mellékletében foglalt, "Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot" fenntartására vonatkozó előírásokat és

b) a kölcsönös megfeleltetés körébe tartozó ellenőrzések lefolytatásával, valamint a jogkövetkezmények alkalmazásával kapcsolatos szabályokról szóló 81/2009. (VII. 10.) FVM rendeletben foglalt követelményeket.

(3)[9] Az állattartónak a 11. § (1) bekezdése szerinti területek vonatkozásában legalább az adott gazdálkodási évre vonatkozóan használati joggal kell rendelkeznie. Ha a kérelmezett területnagyság és a használati jog szerinti területnagyság eltér, a kisebbet kell figyelembe venni.

(4)[10] Új legelőterület bevonására a teljes gazdálkodási évre vonatkozóan, a legelőterületnek a kifizetési kérelemben történő bejelentésével kerülhet sor.

4. § (1) Ha a tartási helyek valamelyikén előfordul a kötött tartás, akkor úgy kell tekinteni, hogy a teljes tenyészetben kötött tartást folytatnak.

(2)[11] Az (1) bekezdés alól kivételt képez az az eset, amikor kötetlen tartásban tartott állatállományban egyes szarvasmarhákat

a) ellés, vagy

b) az ellátó állatorvos által igazoltan állategészségügyi okok

miatt átmenetileg kötött tartási módban tartanak.

(3) A támogatási időszak alatt az állattartó nem térhet át kötetlen tartási módról kötött tartási módra.

4/A. §[12] Az adott támogatott tenyészet vonatkozásában a teljes gazdálkodási évre vonatkozóan új tartási helyek bevonására legkésőbb a tartási helyeknek a kifizetési kérelemben való bejelentésével kerülhet sor.

4/B. §[13] (1)[14] A támogatási időszak alatt a tenyészetek a teljes gazdálkodási évre vonatkozóan összevonhatóak. A változást a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) által rendszeresített nyomtatványon a változást legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell jelenteni.

(2) Tenyészetek összevonásának minősül, ha a TIR-ben

a) két vagy több támogatott tenyészetet új tenyészetkód alatt vontak össze,

b) két vagy több támogatott tenyészetet az egyik támogatott tenyészetkód alatt vontak össze,

c) egy vagy több támogatott tenyészetet egy vagy több nem támogatott tenyészettel új tenyészetkód alatt vontak össze,

d) egy vagy több támogatott tenyészetet egy vagy több nem támogatott tenyészettel az egyik támogatott tenyészetkód alatt vontak össze.

(3) A tenyészetek összevonását követően létrehozott tenyészetek esetén kizárólag a támogatott tenyészetek jogosult ÁE értékei kerülnek összesítésre és figyelembe vételre korcsoportonként.

4. A támogatás mértéke

5. § (1) A 2. § (3) bekezdésben meghatározott alaptámogatás évenkénti mértéke az 5. melléklet A) pontjában foglalt táblázatban meghatározott eurónak megfelelő forintösszeg/ÁE.

(2) A 2. § (4) bekezdésben meghatározott kiegészítő támogatás évenkénti mértéke az 5. melléklet B) pontjában foglalt táblázatban meghatározott eurónak megfelelő forintösszeg/ÁE.

(3) Az ügyleti költségek megtérítésének évenkénti mértéke három eurónak megfelelő forintösszeg /ÁE.

5. Az állatsűrűségre vonatkozó kötelezettség

6. § (1) A támogatásra jogosult által a tartási helyen négyzetméterenként maximálisan 0,24 ÁE tartható, ami ÁE-ként 4,17 m2 férőhelyigénynek felel meg.

(2)[15] Az állatsűrűségi feltétel teljesülésének megállapításához az ENAR nyilvántartásban szereplő, az adott gazdálkodási évben a tenyészetben lévő tejtermelő szarvasmarhák ÁE-ben meghatározott éves átlagának, és

a) kötetlen tartás esetén az istállóknak és a nyitott állattartó létesítményeknek, vagy

b) kötött tartás esetén az istállóknak

a TIR rendelet szerint az érintett gazdálkodási év első napján nyilvántartott területének értékét két tizedes jegyre történő kerekítéssel kell figyelembe venni.

6. A gondozói felügyeletre vonatkozó kötelezettség

7. § (1) A támogatásra jogosult - többletkötelezettség-vállalásként az 1. § (1) bekezdés 2. pontjában meghatározott állatjóléti előíráshoz képest - köteles az istállóban és nyitott állattartó létesítményben tartott tejtermelő szarvasmarhákat naponta legalább két alkalommal ellenőrizni

(2) A támogatásra jogosult köteles az ÚMVP Irányító Hatóság (a továbbiakban: IH) által rendszeresített és IH közleményben közzétett formanyomtatvány szerinti telepi munkanaplót - napi rendszerességgel - vezetni. A telepi munkanapló a tartási helyen a tejtermelő szarvasmarhák gondozásával összefüggő cselekményeket, a cselekmények elvégzésének időpontját, valamint a cselekményt végző személy nevét tartalmazza.

7. A kockázatkezelésre vonatkozó kötelezettség

8. § (1) A támogatásra jogosult köteles rendelkezni az ellátó állatorvos által ellenjegyzett biztonsági tervvel.

(2) A biztonsági tervnek ki kell terjednie:

a) az adott tartási helyen az állatjólétet veszélyeztető tényezőkre, valamint

b) a tartási hely környezetéből,

c) a gépek, berendezések üzemeltetéséből,

d) az eszközök használatából, valamint

e) a tejtermelő szarvasmarhák gondozását végző személyek egészségügyi és higiéniás körülményeiből

származó állatvédelmi kockázatok csökkentéséhez vagy elkerüléséhez szükséges intézkedésekre.

(3) A támogatásra jogosult köteles a biztonsági tervet gazdálkodási évenként felülvizsgálni és szükség szerint aktualizálni.

(4) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen a tejtermelő szarvasmarha gondozását végző minden személlyel a mindenkori biztonsági terv tartalmát az alkalmazáshoz szükséges mértékben megismertetni. A biztonsági tervhez kapcsolódó elméleti és gyakorlati oktatásról jelenléti ívet kell felvenni.

8. A fejési technológia és preventív beavatkozásokra vonatkozó kötelezettség

9. § (1) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen tartott nőivarú tejtermelő szarvasmarháknak csülökápolást biztosítani, amelynek legalább

a) félévente körmölést, és

b) negyedévente lábfürösztést kell magába foglalnia.

(2)[16] A csülökápolás megtörténtét - időpontra, a cselekményt végző személy azonosítására és aláírására, valamint az egyedek azonosítására kiterjedően - a telepi munkanaplóban kell vezetni.

(3) A támogatásra jogosult tartási helyenként köteles fejési szabályzatot készíteni, és azt a tartási helyen őrizni.

(4)[17] A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen a tejtermelő szarvasmarha gondozását végző minden személlyel a fejési szabályzat tartalmát évente legalább egyszer az alkalmazáshoz szükséges mértékben megismertetni. A fejési szabályzathoz kapcsolódó elméleti és gyakorlati oktatásról jelenléti ívet kell felvenni.

(5) A támogatásra jogosult - napi rendszerességgel - köteles a fejési munkafolyamatokról az IH által közzétett közleményben meghatározott adattartalommal munkanaplót vezetni, és azt a tartási helyen őrizni.

9. A paraziták elleni védekezésre vonatkozó kötelezettség

10. § (1)[18] A támogatásra jogosult köteles a külső, és fertőzöttség esetén a belső paraziták (fonálférgek, rühatkák, kullancsok) ellen védekezni, valamint a telepre vonatkozóan rovarmentesítési programot megvalósítani.

(2)[19] Az (1) bekezdés alapján szabályozott kötelezettségekhez alkalmazható hatóanyagok vagy állatgyógyászati termékek listáját az IH évente, a tárgyévet megelőző gazdálkodási év április 30-ig - az első gazdálkodási évre vonatkozóan 2011. április 30-ig - kiadott közleményben jelenteti meg, amelyet az adott gazdálkodási év felénél felülvizsgálhat.

(3) A támogatásra jogosult köteles a támogatási időszak alatt a hatóanyag vagy az állatgyógyászati termék beszerzésére vonatkozó bizonylatokat megőrizni.

10. A természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettség

11. § (1) A természetes körülmények biztosítására vonatkozó kötelezettséghez kapcsolódó kiegészítő támogatás esetén az állattartó a legeltetési időszakban legeltetett támogatható állatok átlaglétszáma után jogosult támogatásra, ha a legelők vonatkozásában a legeltetési időszakban legfeljebb 1,8 ÁE/ha mértékű terhelésig folytat legeltetést.

(2) Az (1) bekezdés szerinti legelőterhelés felső határára vonatkozó feltételt a legeltetési időszak minden napján be kell tartani.

(3) A támogatásra jogosult köteles a jogosultsági feltétel teljesítése szempontjából figyelembe vett legelőt az 50/2008. (IV. 24.) FVM rendeletben meghatározott állapotban tartani.

(4) A legeltetéséről a támogatásra jogosultnak tartási helyenként az IH által közzétett közleményben meghatározott adattartalommal gazdálkodási évenként legeltetési naplót kell vezetnie.

(5) Az (1) bekezdés szerinti legelőterhelés felső határára vonatkozó feltétel ellenőrzésére alkalmazott számítások során két tizedes jegyre történő kerekítést kell alkalmazni.

11. A takarmányozásra vonatkozó kötelezettség

12. § (1) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen található állomány számára

a) a kérődzők vízszükségletének megfelelő vízhez való korlátlan és folyamatos hozzáférést biztosítani, valamint

b) olyan takarmányozási receptúrával rendelkezni, amely biztosítja a Magyar Takarmánykódexben szereplő, a tejtermelő tehén (létfenntartó, vemhes, tejelő) táplálóanyag szükségletnek megfelelő beltartalmi összetevőjű és mennyiségű takarmányt.

(2) Az (1) bekezdésben foglalt takarmányozási előírások betartását a támogatásra jogosultnak az általa felhasznált takarmány gyártója által kiállított igazolással kell igazolnia, amelynek az életkori sajátosságoknak megfelelően, legalább az alábbi beltartalmi összetevőkre kell kiterjednie:

a) nettó energia,

b) nyersfehérje,

c) nyersrost,

d) nyershamu,

e) kalcium,

f) foszfor.

(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a saját gazdaságában előállított takarmány felhasználása esetén a támogatásra jogosultnak kell nyilatkoznia a takarmányozási előírások betartásáról.

(4)[20] A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen a tejtermelő szarvasmarha gondozását végző minden személlyel a takarmányozási receptúra tartalmát évente legalább egyszer az alkalmazáshoz szükséges mértékben megismertetni. A takarmányozási receptúrához kapcsolódó elméleti és gyakorlati oktatásról jelenléti ívet kell felvenni.

(5) A támogatásra jogosult köteles a tartási helyen tartott tejtermelő szarvasmarháknak - az életkori sajátosságnak megfelelően - a támogatási időszakot megelőző hónapra vonatkozó takarmányozási dokumentációban rögzítetthez képest ÁE-ként napi 1 kg többlet szénát biztosítani.

12. A kötelezettségátadásra vonatkozó szabályok

13. § (1) A támogatásra jogosult a kötelezettségeit kizárólag a támogatásra való jogosultsággal együtt ruházhatja át.

(2) Kötelezettségátadásra tenyészetenként a támogatási időszak alatt egyszer kerülhet sor.

(3)[21] A kötelezettség átadása és átvállalása a támogatási időszak hátralévő időtartamára vonatkozik. Kötelezettségátadás csak teljes támogatott tenyészetre és teljes gazdálkodási évre vonatkozhat.

(4)[22] A kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet a következő gazdálkodási évre vonatkozóan az adott gazdálkodási év április 30-áig kell benyújtani a Kincstárhoz. A nyomtatvány tartalmi elemei az alábbiak:[23]

a) a kötelezettséget átadó azonosító adatai,

b) a kötelezettséget átvevő, valamint a kapcsolattartó adatai,

c) a kötelezettségátadásra vonatkozó nyilatkozatok, valamint

d) az ügyfelek aláírása.

(4a)[24] A kötelezettségátadásra vonatkozó kérelemhez csatolni kell a kötelezettséget átadó és átvevő által aláírt kötelezettségátadásra vonatkozó szerződés másolatát. A szerződésnek tartalmaznia kell legalább a tenyészetkódot, az átadott állatállományt korcsoportonként ÁE-ben, a tartási hely azonosítókat és a legelő területeket.

(5)[25] A (3) és (4) bekezdésekben foglaltaktól eltérően, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a mezőgazdasági termelők gazdaságátadásához a 2012. évtől igényelhető támogatási intézkedésben való részvétel esetén (a továbbiakban: gazdaságátadási intézkedés) a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet az adott gazdálkodási évre, illetve annak hátralévő részére vonatkozóan is be lehet nyújtani, az adott gazdálkodási évben bármikor.

14. § (1)[26] A támogatásra jogosult ugyanazon támogatott tenyészet vonatkozásában a kötelezettségátadás során a támogatási időszak alatt kizárólag mint átvevő vagy mint átadó szerepelhet.

(2) Kötelezettségátadásra a támogatási időszak első gazdálkodási évére vonatkozóan nincs lehetőség.

(3)[27] A kötelezettség átadásának jóváhagyásáról szóló határozat véglegessé válását követően a kifizetési kérelmet - a 22. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben - a kötelezettségátadással érintett tenyészetre vonatkozóan a kötelezettség átvevője nyújthatja be. Ha a kötelezettség átadásáról szóló döntés a kifizetésikérelem-beadási időszak végéig nem válik véglegessé, akkor a kifizetési kérelmet - a 22. § (2) bekezdésében meghatározott határidőben - a kötelezettség átvevője is benyújthatja.

(4) A kötelezettségátadásra vonatkozó kérelmet a kötelezettség átadója és átvevője kizárólag együttesen vonhatja vissza.

14/A. §[28] Ha a kötelezettségátadás következtében változik a támogatott tenyészet tenyészetkódja vagy a támogatható állatok elhelyezésére szolgáló tartási helyek azonosítója, azokat a Kincstár által rendszeresített nyomtatványon a kötelezettségátadásra vonatkozó kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell jelenteni.

13. A támogatási kérelem benyújtása

15. §[29]

16. §[30]

17. §[31]

14. A támogatási kérelem elbírálása

18. § (1) A jogosult ÁE-et

a) a 2011. május 1-jén, függetlenül az ezen időpontot követően visszamenőleges hatállyal tett állatlétszámot érintő bejelentéstől, az ENAR nyilvántartásban szereplő, a tenyészetre vonatkozóan igényelt támogatható állatlétszám 10%-kal, de legalább 5 ÁE-gel növelt értéke, és

b) a 6. § (1) bekezdésében meghatározott állatsűrűség és

ba) kötetlen tartás esetén az istállóknak és a nyitott állattartó létesítményeknek,

bb) kötött tartás esetén az istállóknak

a TIR rendelet alapján 2011. május 1-jén nyilvántartott területnagysága alapján, függetlenül az ezen időpontot követően visszamenőleges hatállyal tett területnagyságot érintő bejelentéstől, megállapított területének legfeljebb 10%-kal növelt értéke és

c) a támogatási kérelemben igényelt ÁE

közül a legalacsonyabbnak a figyelembevételével kell megállapítani.

(2) A jogosult ÁE - a 2. § (4) bekezdés b) pontjában szereplő kiegészítő támogatás kivételével - az alaptámogatás és a kiegészítő támogatások vonatkozásában egységes.

(3) A jogosult legeltetett ÁE-et

a) a támogatási kérelemben a tenyészetre vonatkozóan a 2. § (4) bekezdés b) pontban szereplő kiegészítő támogatás esetén támogatható állatok ÁE-ben meghatározott értéke és

b) a támogatási kérelemben bejelentett legelőterület

alapján kell megállapítani a 11. § (1) bekezdésben meghatározott maximális legelőterhelés figyelembevételével.

(4) A 11. § (1) bekezdés szerinti állatsűrűségi feltétel számítása esetén két tizedes jegyre történő kerekítést kell alkalmazni.

19. § (1)[32] A támogatási kérelmeket a Kincstár a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 32. § (1) bekezdésének c) pontja szerint rangsor állításával bírálja el, a 2. melléklet szerinti pontrendszer alapulvételével.

(2)[33] A 3. melléklet szerinti felsőfokú vagy a 4. melléklet szerinti középfokú agrárvégzettség után a 2. mellékletben meghatározott többletpont természetes személyeknek és gazdasági társaságoknak kerül beszámításra. Gazdasági társaság esetében a társaság vezető tisztségviselőjének, alkalmazottjának vagy tagjának a 3. melléklet szerinti felsőfokú vagy a 4. melléklet szerinti középfokú agrárvégzettsége alapján adható többletpont. Őstermelők családi gazdasága esetében a felsőfokú agrárvégzettség után járó többletpont akkor kerül beszámításra, ha az őstermelők családi gazdaságának bármely tagja rendelkezik a szakirányú végzettséggel.

(3) A 2. mellékletben meghatározott többletpont adható a 4. mellékletben nem szereplő, azonosító számmal rendelkező vagy nem rendelkező kísérleti képzés keretében szerzett szakképesítés esetén, ha a támogatási kérelmet benyújtó a végzettséget igazoló dokumentumhoz csatolja a képző vagy szakmai vizsgát szervező intézmény által kiadott igazolást arra vonatkozóan, hogy a kísérleti képzés keretében szerzett végzettség egyértelműen megfeleltethető valamely, a 4. mellékletben szereplő végzettségnek.

(4) A támogatási kérelemhez a (2) bekezdés szerinti többletpont beszámításához - a végzettséget igazoló bizonyítvány vagy oklevél másolatán túl - a következő dokumentumok valamelyikét kell mellékelni:

a) munkáltatói igazolást, amely igazolja, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező személy a gazdasági társaság alkalmazottja;

b) társasági szerződés másolatát, amely tartalmazza, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező személy a gazdasági társaság tagja, vagy vezető tisztségviselője;

c)[34] az őstermelők családi gazdaságának nyilvántartásba vételéről szóló határozat másolatát, amely tartalmazza, hogy a megfelelő végzettséggel rendelkező személy az őstermelők családi gazdaságának tagja.

(5) A 3. melléklet szerinti felsőfokú végzettség többletpontjának beszámítása esetén a 4. melléklet szerinti középfokú végzettségért többletpont nem adható.

(6) A 3. melléklet szerinti felsőfokú vagy a 4. melléklet szerinti középfokú agrárvégzettség után a 2. melléklet alapján járó többletpont támogatási kérelmet benyújtónként csak egy személyre vonatkozóan adható.

(7) Azon felsőfokú agrárvégzettségek esetében, amelyek nem szerepelnek a 3. mellékletben, de az azoknak megfeleltethető középfokú végzettség szerepel a 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 5/a. számú mellékletében, a középfokú agrárvégzettségért járó többletpont kerül beszámításra.

20. § (1) A támogatási kérelmek elbírálása során - a 2. mellékletben meghatározott - többletpont kerül beszámításra az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. június 28-i 834/2007/EK tanácsi rendelet szerinti ökológiai gazdálkodás feltételeinek megfelelően tartott állatállomány esetén, ha az állattartó az ENAR nyilvántartásban a tenyészetébe bejelentett állatállomány állategységben számított legalább 20%-ának megfelelő állatra vonatkozóan benyújtja az ökológiai tanúsító szervezet által 2011. március 15. és április 30. között kiállított, az állatok darabszámát feltüntető igazolást.

(2) A támogatási kérelmek elbírálása során - a 2. mellékletben meghatározott - többletpont kerül beszámításra azon állattartó részére, akik Tej Terméktanácsi tagsággal, vagy - az 1. mellékletben meghatározott fajták valamelyikének - a tenyésztő szervezeti és fajtaelismerés rendjéről szóló 123/2005. (XII. 27.) FVM rendelet szerint elismert tenyésztőszervezet tagságával rendelkezik.

(3) A támogatási kérelmek elbírálása során - a 2. mellékletben meghatározott - többletpont kerül beszámításra azon állattartó részére, aki a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet alapján elismert tej termelői csoporti tagsággal rendelkezik.

(4) A támogatási kérelmek elbírálása során - a 2. mellékletben meghatározott - többletpont kerül beszámításra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósuló támogatások igénybevételének általános szabályairól szóló 23/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § 30. pont szerinti fiatal mezőgazdasági termelő számára.

(5)[35] Szaktanácsadási szolgáltatói szerződéssel rendelkező állattartók esetében akkor adható - a 2. mellékletben meghatározott - többletpont, ha a kérelmező a támogatási kérelem benyújtásának évére hatályos, az alábbiak valamelyikével kötött szaktanácsadási szolgáltatói szerződéssel rendelkezik:

a) a mező- és erdőgazdálkodási, valamint az élelmiszer-ipari tevékenységhez kapcsolódó szakértői működés engedélyezésével kapcsolatos eljárásról szóló 61/1994. (XI. 8.) FM rendelet szerinti szakértői engedéllyel rendelkező szakértővel,

b) a közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet alapján nyilvántartásba vett Területi Szaktanácsadási Központtal,

c) az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről szóló 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet szerinti névjegyzékben szereplő szaktanácsadóval, vagy

d) az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakterületeken a szakértői tevékenység végzésének feltételeiről szóló 1/2010. (I. 14.) FVM rendelet szerinti szakértői engedéllyel rendelkező szakértővel.

21. § (1) A támogatási kérelmek elbírálása során - a 2. mellékletben meghatározott - többletpont kerül beszámításra azon állattartó részére, aki a kiegészítő támogatások valamelyikének tekintetében vállalja az e rendeletben meghatározott kötelezettséget.

(2) A támogatási kérelmek elbírálása során - a 2. mellékletben meghatározott - többletpont kerül beszámításra azon állattartónak, aki az adott tartási hely vonatkozásában a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv alapján a központi költségvetés, valamint az Európai Mezőgazdasági Orientációs és Garancia Alap Garancia Részlege társfinanszírozásában megvalósuló, az Európai Unió környezetvédelmi, állatjóléti- és higiéniai előírásainak való megfeleléshez nyújtott támogatás igénybevételének részletes szabályairól szóló 139/2004. (IX. 24.) FVM rendelet 5. § (1) bekezdés b) vagy c) pont szerint a kifizetési kérelme alapján támogatásban részesült.

(3) A támogatási kérelmek elbírálása során - a 2. mellékletben meghatározott - többletpont kerül beszámításra azon állattartónak, aki az adott tartási hely vonatkozásában az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az állattartó telepek korszerűsítéséhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 27/2007. (IV. 17.) FVM rendelet 3. § (1) bekezdés a) pont szerint helyt adó vagy részben helyt adó támogatási határozattal rendelkezik, és már nyújtott be kifizetési kérelmet.

(4) A támogatási kérelmek elbírálása során - a 2. mellékletben meghatározott - többletpont kerül beszámításra az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott agrár-környezetgazdálkodási támogatások igénybevételének részletes feltételeiről szóló 61/2009. (V. 14.) FVM rendelet alapján gyepgazdálkodási agrár-környezetgazdálkodási célprogramcsoportban való részvétel esetén, ha az állattartó a kérelmezett legelőterületre vonatkozóan a támogatási kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozattal rendelkezik.

15. A kifizetési kérelem benyújtása

22. § (1) A támogatási kérelem magában foglalja az első kifizetési kérelmet is.

(2)[36] A 2012. évben kifizetési kérelmet nem lehet benyújtani. A további kifizetési kérelmeket évente, június 1. és június 30. között lehet benyújtani a Kincstárhoz, a Kincstár által rendszeresített nyomtatványon. A nyomtatvány tartalmi elemei az alábbiak:[37]

a) ügyfél-azonosítási adatok, valamint a kapcsolattartó adatai,

b) a tenyészetet azonosító adatok,

c)[38] nyilatkozat az adott gazdálkodási évre igényelt ÁE-ről,

d) az adott gazdálkodási évre igényelt legeltetett ÁE,

e) a tartási helyet azonosító adatok,

f)[39] nyilatkozat az állatjóléti kötelezettség-vállalások, és az ügyleti költség igényléséről,

g)[40] a 2. § (4) bekezdés b) pontja szerinti kiegészítő támogatás igénylése esetén a legelőt azonosító alábbi adatok tenyészetenként és tartási helyenként:

ga) tartási hely azonosító,

gb) blokkazonosító,

gc) helyrajzi szám,

gd) legelőterület mérete (hektár),

h) a támogatás kifizetéséhez szükséges nyilatkozatok, valamint

i) az ügyfél aláírása.

(3) A kiegészítő támogatások igénybevétele esetén a kifizetési kérelemhez mellékelni kell

a) az állattartó nyilatkozatát arról, hogy a 12. § (5) bekezdésben meghatározott többletszénát biztosította a tenyészetében tartott állatok számára,

b) az ellátó állatorvos igazolását arra vonatkozólag, hogy a 10. § (1) bekezdésben meghatározott paraziták elleni védekezés a tartási helyen tartott szarvasmarhák vonatkozásában megtörtént.

16. A kifizetési kérelem elbírálása

23. § (1)[41] A jóváhagyott ÁE korcsoportonkénti megállapításához

a) az ENAR nyilvántartásban szereplő, a tenyészetben lévő támogatható állatok ÁE-ben meghatározott napi létszámának a gazdálkodási évre vonatkozó átlaga, és

b) a jogosult ÁE

közül a kisebbet kell figyelembe venni.

(2) A jóváhagyott legeltetett ÁE megállapításához a kifizetési kérelemben igényelt legeltetett állatlétszám ÁE-ben kifejezett értékét kell figyelembe venni.

(3) A (2) bekezdés alapján meghatározott jóváhagyott legeltetett ÁE nem haladhatja meg a jogosult legeltetett ÁE és a jóváhagyott ÁE értékét.

(4) A 11. § (1) bekezdésben meghatározottak ellenőrzése során

a) a kifizetési kérelemben igényelt legeltetett állatlétszám ÁE-ben kifejezett értékét és

b) a kifizetési kérelemben bejelentett legelőterület nagyságát

kell figyelembe venni.

(5)[42] A kifizetési kérelemben bejelentett legelőterület nagysága nem haladhatja meg az állattartó által, a kifizetési kérelem benyújtásának évét megelőző évben benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmen "állandó legelő (legeltetett)", "egyéb gyep (legeltetett)" vagy "fásított rét-legelő" hasznosítással bejelentett területek összegét.

(6)[43] Az elbírálás során kizárólag azokat a legelőterületeket lehet figyelembe venni, amelyek a kifizetési kérelem benyújtásának évét megelőző évben benyújtott egységes területalapú támogatási kérelmen "állandó legelő (legeltetett)", "egyéb gyep (legeltetett)" vagy "fásított rét-legelő" hasznosítással bejelentett területek.

(6a)[44] Ha a kifizetési kérelem benyújtásának évét megelőző évben benyújtott egységes területalapú támogatási kérelemben megadott blokkazonosító változik, azt a Kincstár által rendszeresített nyomtatványon be kell jelenteni legkésőbb a kifizetési kérelem benyújtásával egyidejűleg. Ha a kifizetési kérelemben megadott blokkazonosító nem egyezik meg a Kincstár nyilvántartása szerinti blokkazonosítóval, akkor a Kincstár adategyeztetésre szólítja fel az állattartót.

(7)[45] Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adatok számításához szükséges információkat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (a továbbiakban: NÉBIH) legkésőbb az adott gazdálkodási évet követő július 1-jéig átadja a Kincstár részére.

(8)[46] A területileg illetékes Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatósága legkésőbb az adott gazdálkodási évet követő év július 1-jéig átadja a Kincstár részére azon támogatottak listáját, amelyeknél a tartási helyek nem felelnek meg maradéktalanul a hatályban lévő állatjóléti előírásoknak.

(9)[47] A 26. § (8) bekezdésének alkalmazása esetén a 2. § (3) bekezdés b)-d) pontja, továbbá a 2. § (4) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatások (1) bekezdés szerinti jóváhagyott ÁE értéke az összes korcsoport figyelembe vételével kerül megállapításra.

(10)[48] Ha az új tartási hely a kifizetési kérelemben feltüntetésre került, de a Kincstár által rendszeresített nyomtatványon nem került bejelentésre a 4/A. §-ban foglaltak szerint, továbbá a támogatott hiánypótlásként sem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor az érintett tartási hely nem vehető figyelembe a 6. § (1) bekezdése szerinti állatsűrűségi feltételek megállapításakor.

(11)[49] Ha a 4/B. § (1) bekezdése szerinti tenyészet összevonás eredményeként létrejött új tenyészet a kifizetési kérelemben feltüntetésre kerül, de a Kincstár által rendszeresített nyomtatványon nem került bejelentésre, továbbá a támogatott hiánypótlásként sem tesz eleget bejelentési kötelezettségének, akkor a mulasztással érintett tenyészet a kifizetési kérelem bírálata során nem vehető figyelembe.

17. A támogatás folyósítása

24. § (1) A támogatás évente egy összegben történő folyósítása a kifizetési kérelemnek helyt adó vagy részben helyt adó határozatban foglaltak alapján forintban történik.

(2)[50] Az adott évi támogatási összeg a jogcímre vonatkozó adminisztratív ellenőrzések, és a helyszíni ellenőrzések lefolytatása után kerül kifizetésre.

(3)[51] Amennyiben a támogatásra jogosult az adott évben nem nyújt be kifizetési kérelmet, úgy arra az évre vonatkozóan nem részesül kifizetésben, a vállalt kötelezettségei azonban az adott évben is fennállnak, amelyek betartását a Kincstár helyszíni ellenőrzés keretében vizsgálhatja.

18. Ellenőrzés

25. § (1)[52] A jogosultsági feltételek, a kötelezettségvállalási előírások teljesítését a Kincstár évente jogosult ellenőrizni. A Kincstár az ellenőrzésbe külön megállapodás alapján a NÉBIH-t bevonhatja.

(2) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés a támogatási kérelemre, valamint a kifizetési kérelemre vonatkozóan

a) adminisztratív ellenőrzést és

b) helyszíni ellenőrzést

foglal magában.

(3) A helyszíni ellenőrzés során a támogatásra jogosultnál a teljes támogatási időszak alatt rendelkezésre kell állnia

a) a tenyészetre vonatkozóan a jogosultsági feltételek teljesülését igazoló dokumentumoknak és

b) a takarmányozásra vonatkozó kötelezettség vállalása esetén a 2011. április 1. és 2011. április 30. közötti időszakra vonatkozó takarmányozási dokumentációnak.

(4)[53] Gazdaságátadási intézkedés esetén az átadó gazdálkodó által teljesített kötelezettségek az átvevő gazdálkodónál kerülnek ellenőrzésre.

19. Jogkövetkezmények

26. § (1)[54] Ha a támogatásra jogosult megszegi a 3. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakat azáltal, hogy a támogatásba bevont szarvasmarha állományt

a) nem tejtermelés céljából tartja, vagy

b)[55] nem a TIR-ben bejelentett, és a kifizetési kérelemben megjelölt tartási helyen tartja,

akkor a támogatásból kizárásra kerül, és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül.

(2) Ha a támogatásra jogosult megszegi az 4. § (3) bekezdésében meghatározottakat, akkor a támogatásból kizárásra kerül, és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatás jogosulatlannak minősül.

(3)[56] Ha a támogatási időszak alatt a Megyei Kormányhivatal Állategészségügyi és Élelmiszerlánc-biztonsági Igazgatósága a 32/1999. (III. 31.) FVM rendelet alapján véglegesen megállapította, hogy a támogatásra jogosult megsértette a 32/1999. (III. 31.) FVM rendeletben foglalt előírásokat, akkor az intézkedésből a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, és a támogatási kérelemre vonatkozóan már igénybe vett teljes támogatás jogosulatlannak minősül.

(4) Ha a támogatásra jogosult megszegi az egyes, e rendeletben meghatározott kötelezettségekre vonatkozó előírásokat, akkor a kötelezettségszegés gyakoriságának megfelelően a 6. mellékletben meghatározott jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(5) Ha a 6. mellékletben meghatározottak alapján a támogatásra jogosult az adott kötelezettség vállalása tekintetében vagy az intézkedésből a támogatási időszak lejártáig kizárásra kerül, akkor a már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetni.

(6) Ha egy adott kötelezettség keretében vállalt előírásoknak való meg nem felelés miatt az adott kötelezettség vonatkozásában - a 6. melléklet alapján - ugyanazon gazdálkodási évben több kötelezettségszegés is megállapításra kerül, akkor a súlyosabb hibára vonatkozó jogkövetkezményt kell alkalmazni.

(7) Ha egy gazdálkodási éven belül több kötelezettség esetében is meg nem felelések kerülnek megállapításra, akkor a 6. melléklet alapján meghatározott jogkövetkezmények mindegyike alkalmazásra kerül.

(8)[57] Ha a 6. § (1) bekezdése szerinti állatsűrűségi feltételnek a kifizetési kérelemben igényelt tenyészet nem felel meg, akkor a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti alaptámogatás elutasításra kerül az érintett gazdálkodási év tekintetében.

27. § Ha a támogatásra jogosult a támogatási időszak alatt egynél több alkalommal nem részesül kifizetésben, mert

a) nem nyújt be az adott gazdálkodási évre vonatkozóan kifizetési kérelmet vagy

b) a benyújtott kifizetési kérelme teljes mértékben elutasításra kerül,

akkor a támogatásra jogosult támogatási jogosultsága megszűnik, és a már igénybe vett teljes támogatási összeget a jogosulatlanul igénybe vett támogatásra vonatkozó szabályok szerint vissza kell fizetnie.

20. Záró rendelkezés

28. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

29. § Ez a rendelet az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) nyújtandó vidékfejlesztési támogatásról szóló, 2005. szeptember 20-i 1698/2005/EK tanácsi rendelet 16a. cikk (1) bekezdés e) pont, valamint a 40. cikk végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

30. §[58] E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás részletes feltételeiről szóló 18/2011. (III. 9.) VM rendelet módosításáról szóló 79/2012. (VII. 27.) VM rendelet [a továbbiakban: 79/2012. (VII. 27.) VM rendelet] által megállapított 1. § (1) bekezdésének 15., 17., 29. és 32. pontját, 3. § (3) bekezdését, 4. § (2) bekezdését, 10. § (1) bekezdését, és 1. mellékletét a 79/2012. (VII. 27.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

31. §[59] E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes állatlétszám alapú agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 138/2012. (XII. 22.) VM rendelet [a továbbiakban: 138/2012. (XII. 22.) VM rendelet] által megállapított 12. § (4) bekezdését a 138/2012. (XII. 22.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

32. §[60] E rendeletnek az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes állatlétszám alapú támogatási, és egyéb agrártárgyú rendeletek módosításáról szóló 61/2013. (VII. 19.) VM rendelettel [a továbbiakban: 61/2013. (VII. 19.) VM rendelet] megállapított 13. § (5) bekezdését és 25. § (4) bekezdését a 61/2013. (VII. 19.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben, a 23. § (6) bekezdését a 61/2013. (VII. 19.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

33. §[61] Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 13/2014. (II. 24.) VM rendelettel [a továbbiakban: 13/2014. (II. 24.) VM rendelet] megállapított 4/B. §-t, valamint a 6. § (2) bekezdését a 13/2014. (II. 24.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

34. §[62] Az egyes mezőgazdasági támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 28/2018. (X. 5.) AM rendelettel [a továbbiakban: 28/2018. (X. 5.) AM rendelet] megállapított 14. § (3) bekezdését a 28/2018. (X. 5.) AM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő kötelezettségátadási eljárások esetében is alkalmazni kell.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 18/2011. (III. 9.) VM rendelethez

Tejtermelő szarvasmarha fajták

2. melléklet a 18/2011. (III. 9.) VM rendelethez

Értékelési szempontok

* A családi gazdaságokról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti határozat másolata.[65]

** Csőd-, felszámolási és végelszámolási eljárás alatt nem álló termelői csoport, termelő szervezet.

3. melléklet a 18/2011. (III. 9.) VM rendelethez

A támogatási kérelmek elbírálása során elfogadható felsőfokú agrárvégzettségek a felsőoktatási alap és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet alapján

4. melléklet a 18/2011. (III. 9.) VM rendelethez

A támogatási kérelmek elbírálása során elfogadható szakképesítések

1. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet alapján megszerzett szakképesítések

2. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet módosításáról szóló 12/1996. (XII. 29.) MüM rendelet alapján megszerzett szakképesítések

3. Az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet alapján megszerzett szakképesítések

4. Az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről szóló 1/2006. (II. 17.) OM rendelet alapján megszerzett szakképesítések

5. A szakközépiskolákban és a szakmunkásképző iskolákban oktatható szakokról, illetőleg szakmákról szóló 18/1986. (VIII. 26.) MM rendelet alapján megszerzett szakképesítések

6. Egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 20/1994. (XI. 10.) MKM rendelet alapján megszerzett szakképesítések

7. A szakközépiskolákban folyó szakmunkásképzésről szóló 14/1976. (XII. 1.) MüM-OM együttes rendelet módosításáról szóló 24/1977. (XII. 28.) MüM-OM együttes rendelet alapján megszerzett szakképesítések

5. melléklet a 18/2011. (III. 9.) VM rendelethez

A kötelezettségek után járó támogatás

A) Alaptámogatás

B) Kiegészítő támogatások

6. melléklet a 18/2011. (III. 9.) VM rendelethez

Az egyes kötelezettségekhez kapcsolódó meg nem felelések jogkövetkezményei