73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet
a közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről
A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: tv.) 81. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § a) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:
A rendelet célja és hatálya
1. §
(1) A rendelet célja a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendeletben meghatározott mezőgazdasági tanácsadó rendszer intézményi rendszerének kialakítása.
(2) A mezőgazdasági szaktanácsadás feladata, hogy a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók részére - a velük megkötött polgári jogi szerződés alapján - nyújtott szolgáltatás keretében pótolja, kiegészítse azokat az ismereteket, illetve szellemi kapacitásokat, amelyek szükségesek
a) a termelés minőségi javításához,
b) olyan termelési módszerek alkalmazásához, amelyek összeegyeztethetők a tájkép megőrzésével és gazdagításával, a környezet és természet védelmével, a higiéniai és az állatok kíméletére vonatkozó előírásokkal,
c) egy gazdaságilag életképes mezőgazdasági üzem működtetéséhez.
(3) A rendelet meghatározza a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer szereplőinek feladatait, a szaktanácsadási központok működésének feltételeit.
(4) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működtetéséhez külön jogszabályban foglaltak szerint támogatás vehető igénybe.
Fogalommeghatározás
2. §
E rendelet alkalmazásában
a) mezőgazdasági szaktanácsadás: a mezőgazdasági termelő vagy erdőgazdálkodó megrendelése alapján és erre vonatkozó megállapodás szerint végzett, a közös agrárpolitika keretébe tartozó közvetlen támogatási rendszerek közös szabályainak megállapításáról és a mezőgazdasági termelők részére meghatározott támogatási rendszerek létrehozásáról, továbbá a 2019/93/EGK, 1452/2001/EK, 1453/2001/EK, 1454/2001/EK, 1868/94/EK, 1251/1999/EK, 1254/1999/EK, 1673/2000/EK, 2358/71/EGK és a 2529/2001/EK rendelet módosításáról szóló, 2003. szeptember 29-i 1782/2003/EK tanácsi rendelet szerinti tanácsadási szolgáltatás;
b)[1] mezőgazdasági szaktanácsadó: az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről szóló 90/2009. (VII. 24.) FVM rendelet szerinti agrár-szaktanácsadói névjegyzékben szereplő szakember;
c) szolgáltatási végpont: a területi szaktanácsadási központ szaktanácsadási szolgáltató irodája, amely rendelkezik a szaktanácsadáshoz szükséges tárgyi és személyi feltételekkel, de szerződéskötésre és számlakibocsátásra nem jogosult.
A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer elemei
3. §
(1) A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer egyes feladatait:
a) az Országos Szaktanácsadási Központ,
b) a regionális szaktanácsadási központok,
c) a területi szaktanácsadási központok,
d) a szakmai szaktanácsadási központok, valamint
e)[2] a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság
(2)[3] A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI) az alábbi feladatokat látja el:
a) a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának ellenőrzése,
b) a mezőgazdasági szaktanácsadók agrár-szaktanácsadói tevékenységének a törvényességi ellenőrzése,
c) a területi szaktanácsadási központok (a továbbiakban: TSzK) szaktanácsadási tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos feladatok,
d) a regionális szaktanácsadási központok (a továbbiakban: RSzK) agrár-szaktanácsadással kapcsolatos tevékenységének törvényességi ellenőrzése,
e) a mezőgazdasági szaktanácsadási tevékenységet segítő informatikai rendszer működtetése,
f) az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel kapcsolat létesítése és fenntartása, valamint a nemzetközi fórumokon a magyar mezőgazdasági szaktanácsadás képviselete.
Országos Szaktanácsadási Központ
4. §
(1)[4] Az Országos Szaktanácsadási Központ feladatait a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) látja el.
(2) Az Országos Szaktanácsadási Központ a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer hatékony működésének elősegítése érdekében ellátja:
a) a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának szervezését,
b) a mezőgazdasági szaktanácsadók munkájának értékelésével összefüggő feladatokat,
c)[5]
d)[6] a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkársági feladatait,
e)[7] a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működését segítő integrált elektronikus rendszer működtetését, és
f) az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel kapcsolatot létesít és tart fenn, a nemzetközi kapcsolatok keretében képviseli a magyar mezőgazdasági szaktanácsadást.
Regionális szaktanácsadási központok
5. §
(1)[8] Az RSzK-k listáját a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza.
(2)[9] Az irányító hatóság az RSzK-k irányításával összefüggő egyes feladatait a NAK közreműködésével látja el.
6. §
Az RSzK-k feladatai:
a) a régió határain belül szolgáltatásaival elősegíti a területi szaktanácsadási központok szaktanácsadási munkáját, tevékenységét,
b) a régióban naprakész, régió-specifikus információkkal látja el a területi szaktanácsadási központokat és elősegíti a szaktanácsadók és az ügyfelek kapcsolatteremtését,
c) az Országos Szaktanácsadási Központtal együttműködve végzi a szaktanácsadók rendszeres képzését és továbbképzését a régióban,
d) közreműködik a területi szaktanácsadási központok kijelölésével kapcsolatos eljárásában,
e) részt vesz a szaktanácsadók és területi szaktanácsadási központok tevékenységének folyamatos értékelésében,
f) együttműködik az adott régió köztestületi és szakmai érdekképviseleti szervezeteivel és más civil szervezetekkel,
g) kapcsolatot tart a szakmai szaktanácsadási központokkal, valamint a mezőgazdasági ismeretátadási és információs rendszer többi tagjával.
Területi szaktanácsadási központok
7. §
(1)[10] A TSzK-kat pályázat alapján az irányító hatóság jelöli ki. A területi szaktanácsadási központok listáját az irányító hatóság közleményben teszi közzé.
(2) TSzK-ként való elismerést az irányító hatóság által kiírt pályázati felhívás szerint lehet kérelmezni. A pályázatot az irányító hatósághoz címezve, a pályázó székhelye - külföldi székhellyel rendelkező pályázó esetén bármely magyarországi telephelye - szerint illetékes, 1. számú melléklet szerinti RSzK-hoz kell benyújtani.
(3)[11] Az irányító hatóság visszavonja a TSzK-nak az elismerését, ha a TSzK
a) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy nem felel meg az e rendeletben előírt feltételeknek,
b) az adatszolgáltatása során valótlan adatokat közölt, vagy
c) írásban kéri az elismerés visszavonását.
(4)[12] A TSzK megszűnik, ha a TSzK-ként elismert szervezet
a) jogutód nélkül megszűnik,
b) megszűnését követően a jogutód szervezet a TSzK-ként való elismerést az (5) bekezdés szerint nem kérelmezi.
(5)[13] A TSzK-ként elismert szervezet megszűnése esetén a szervezet jogutódja - a (2) bekezdés szerinti pályázat kiírása nélkül - kérelmet nyújthat be az irányító hatósághoz a TSzK-ként való elismerés iránt, a megszűnésről szóló, a megszűnésének megállapítására hatáskörrel rendelkező szerv által hozott határozat jogerőre emelkedését követő 60 munkanapon belül. A kérelmet a NAKVI által a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített, és a honlapján közzétett elektronikus űrlapon nyújthatja be. A benyújtott kérelmet a NAKVI felülvizsgálja abból a szempontból, hogy a jogutód szervezet megfelel-e a TSzK-kal szemben támasztott követelményeknek és - a NAK-kal folytatott előzetes egyeztetést követően - döntési javaslattal továbbítja az irányító hatósághoz, amely döntést hoz a TSzK-ként való elismerésről, vagy a kérelem elutasításáról. Az irányító hatóság döntését annak mérlegelésével hozza, hogy a kérelmező jogutód szervezet megfelel-e a TSzK-kal szemben támasztott követelményeknek.
8. §
TSzK-ként való elismerése iránt az a szervezet nyújthat be pályázatot, amely:
a) megfelel a pályázati felhívásban foglaltaknak,
b) az adott szakterületen szerzett szakmai tapasztalattal rendelkezik,
c) Magyarországon vagy az Európai Unió más tagállamában székhellyel rendelkezik (külföldi székhelyű pályázó legalább egy magyarországi telephellyel rendelkezik),
d) biztosítja az e rendeletben előírtaknak megfelelő követelményrendszert, minőségbiztosítási programja tartalmazza az ellenőrzések és intézkedések leírását,
e) mezőgazdasági tevékenységhez használatos anyagokat, eszközöket nem forgalmaz, és ezekkel összefüggő ügynöki tevékenységet nem folytat,
f) vállalja, hogy azon vállalkozási tevékenységeihez, amelyeket egyéb jogszabály szerint szaktanácsadó végezhet, mezőgazdasági szaktanácsadókkal munkavégzésre vonatkozó jogviszonyt létesít,
g)[14] vállalja, hogy az Európai Unió kölcsönös megfeleltetésre, helyes mezőgazdasági és környezeti állapotra vonatkozó előírásainak 2. számú melléklet szerinti szakterületeit, valamint a mezőgazdasági és erdészeti munkabiztonság szakterületeit lefedően - a NAKVI által igazoltan - vizsgával rendelkező szaktanácsadókkal munkavégzésre vonatkozó jogviszonyt létesít,
h) infrastrukturális és humán erőforrása alkalmas a magas színvonalú szaktanácsadói munka ellátására,
i) vállalja, hogy egy vagy több szolgáltatási végpontot működtet,
j) nemzeti költségvetésből nyújtott, vagy az Európai Unióval társfinanszírozásban megvalósuló agrártámogatásokhoz kapcsolódó adminisztratív vagy fizikai ellenőrző tevékenységet nem végez.
9. §
(1) A TSzK a mezőgazdasági termelők vagy erdőgazdálkodók megrendelésére, a velük kötött megállapodás alapján, a hazai és közösségi jogszabályokban meghatározott - és a közösségi, illetve a nemzeti támogatásokra vonatkozó jogszabályok alapján támogatásban részesíthető - szaktanácsadói szolgáltatást végez közvetlenül a TSzK székhelyén, az általa területi korlátozások nélkül működtetett szolgáltatási végpontokon, vagy a megrendelő székhelyén, telephelyén.
(2) A TSzK a szaktanácsadási tevékenysége során megszerzett személyes vagy egyedi információkat és adatokat nem hozhat az érintett mezőgazdasági üzemet vezető mezőgazdasági termelőn vagy erdőgazdálkodón kívüli személy tudomására, a tevékenysége során feltárt olyan szabálytalanságok vagy jogsértések kivételével, amelyeket közösségi vagy nemzeti jogszabályban foglaltak alapján kötelezettsége jelenteni a megfelelő hatóságnak, különösen bűncselekmény esetén.
10. §
(1) A TSzK feladatai:
a) a mezőgazdasági termelők és erdőgazdálkodók igényei alapján szaktanácsadási szolgáltatást nyújt, polgári jogi szerződés keretében,
b)[15] az a) pont szerinti szerződéseinek teljesítése céljából szervezi és irányítja a szaktanácsadóinak a munkáját, kapcsolatot tart a NAK-kal, a témaspecialistákkal, a szakmai szaktanácsadási központokkal, támogatja azok munkáját,
c)[16] a NAK-ból és az RSzK-ból érkező információt szükség szerint továbbítja a szaktanácsadók felé,
d)[17] összegyűjti, értékeli és továbbítja a NAK részére a szaktanácsadói tevékenység során keletkezett, e rendeletben, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet által előírt adatokat,
e) együttműködik a helyi-, kistérségi-, köztestületi- és szakmai érdekképviseleti szervezetekkel,
f) mezőgazdasági szaktanácsadási tevékenysége minőségének biztosítására megfelelő szabályozást alakít ki,
g) munkája során gondoskodik az etikai normák betartásáról,
h) teljesíti az 1782/2003/EK, valamint az 1974/2006/EK rendeletben a szaktanácsadást szolgáltató szervezetre vonatkozóan meghatározott követelményeket,
i)[18] az Országos Szaktanácsadási Központ által meghatározottak szerint évenként írásos beszámolót készít az előző évi szaktanácsadási tevékenységéről, és azt elektronikus úton vagy gépi adathordozón minden év február 28-ig benyújtja a székhelye szerinti megyében a NAK megyei ügyintéző szervezetéhez,
j) a teljesített szaktanácsadási szolgáltatás minden eseményét naplóban rögzíti, amelyet a szolgáltatást igénybe vevő aláírásával igazol,
k) a nyújtott szaktanács lényegi elemeit írásban is átadja a szolgáltatást igénybe vevő mezőgazdasági termelőnek vagy erdőgazdálkodónak.
(2)[19] A TSzK a szaktanácsadási szolgáltatásról vezetett naplót, valamint a szaktanácsok írásba foglalt dokumentumait legalább 5 évig köteles megőrizni és a NAKVI ellenőreinek kérésére bemutatni.
Szakmai szaktanácsadási központok
11. §
(1) A szakmai szaktanácsadási központ az agrár kutatóhelyeken, fejlesztő és szolgáltató helyeken, valamint egyetemi továbbképzési helyeken létrehozott - az ország egész területén szolgáltató - szervezet, amely a saját szakterületén belül a speciális problémák megoldásához nyújt segítséget a TSzK-k és a szaktanácsadók számára.
(2)[20] A szakmai szaktanácsadási központok jegyzékét az irányító hatóság közleményben teszi közzé.
(3)[21] A (2) bekezdés szerinti szakmai szaktanácsadási központok a tanácsadási tevékenységük keretében megbízás, illetve megrendelés esetén:
a) térítésmentes szakmai ügyfélszolgálatot alakítanak ki és működtetnek,
b) szakterületükhöz tartozó információs adatbázist alakítanak ki és működtetnek, amely a szaktanácsadók és a mezőgazdasági termelők számára hozzáférhető,
c) szakmai információkat nyújtanak a NAK, az RSzK-k és a TSzK-k számára,
d) a szakterületükhöz tartozó témakörökben előadásokat, tanfolyamokat és bemutatókat szerveznek,
e) szaktanácsadási munkájukról éves beszámoló jelentést készítenek a NAK részére, aki továbbítja azt a NAKVI-hoz.
(4) A szakmai szaktanácsadási központok jegyzékében nem szereplő szervezetek szakmai szaktanácsadási központként való kijelölése az irányító hatósághoz benyújtott kérelem alapján történik.
(5) Azt a szakmai szaktanácsadási központot, amely esetében az ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy nem teljesíti a (3) bekezdésben előírt feladatait, illetve a kérelmében vállaltakat, az irányító hatóság törli a nyilvántartásból.
Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság[22]
12. §[23]
(1) A Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság - az irányító hatóság szakmai tanácsadó testületeként -javaslattevő, véleményező jogkörrel közreműködik a mezőgazdasági szaktanácsadással összefüggő egyes feladatok összehangolásában.
(2) A Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság tagjait az irányító hatóság kéri fel, és gondoskodik a működési feltételek biztosításáról, valamint jóváhagyja a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság ügyrendjét.
(3) A Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság tagjainak személyére a NAK javaslatot tesz.
Átmeneti és záró rendelkezések
13. §
(1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba.
(2)[24]
Gráf József s. k.,
földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter
1. számú melléklet a 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez[25]
Regionális szaktanácsadási központok
A | B | C | D | E | F | G |
Sor- szám | Szaktanácsadási központ neve | Illetékességi területe (megyék) | Szaktanácsadási központ tudásbázisa | írsz. | Város | Utca, házszám |
1. | Észak-Alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ | Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Hajdú-Bihar | Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma | 4032 | Debrecen | Böszörményi út 138. |
2. | Dél-Dunántúli Regionális Szaktanácsadási Központ | Tolna, Somogy, Baranya | Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar | 7400 | Kaposvár | Guba S. út 40. |
3. | Észak-Magyarországi Regionális Szaktanácsadási Központ | Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén | Károly Róbert Főiskola | 3200 | Gyöngyös | Mátrai út 36. |
4. | Nyugat-Dunántúli Regionális Szaktanácsadási Központ | Zala, Vas, Győr- Moson-Sopron | Nyugat-magyarországi Egyetem, Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar | 9200 | Mosonmagyaróvár | Vár utca 2. |
5. | Dél-Alföldi Regionális Szaktanácsadási Központ | Csongrád, Békés, Bács-Kiskun | Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar | 6800 | Hódmezővásárhely | Andrássy u. 15. |
6. | Közép-Magyarországi Regionális Szaktanácsadási Központ | Pest, Budapest | Szent István Egyetem | 2100 | Gödöllő | Páter Károly u. 1. |
7. | Közép-Dunántúli Regionális Szaktanácsadási Központ | Veszprém, Komárom-Esztergom, Fejér | Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaság-tudományi Kar | 8360 | Keszthely | Deák F. u. 16. |
2. számú melléklet a 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez
A kölcsönös megfeleltetés szakterületei az 1782/2003/EK rendelet III. melléklete alapján
A szakterület kódszáma | A kölcsönös megfeleltetési szakterület megnevezése | A szakterülethez tartozó követelmények sorszáma az 1782/2003/EK rendelet III. melléklete szerint |
23.1 | Természetvédelem | 1. és 5. követelmény |
23.2 | Talaj- és vízvédelem | 2., 3. és 4. követelmény |
23.3 | Állattenyésztés | 6., 7., 8., 10., 16., 17. és 18. követelmény |
23.4 | Növényvédelem | 9. követelmény |
23.5 | Élelmiszerbiztonság | 11. követelmény |
23.6 | Állategészségügy | 12., 13., 14. és 15. követelmény |
23.7 | Helyes Mezőgazdasági és Környezeti Állapot |
3. számú melléklet a 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez[26]
Megszűnt területi szaktanácsadási központ jogutódjának területi szaktanácsadási központként való elismerésére irányuló kérelem adattartalma
1. A kérelmező szervezet azonosító adatai (név, székhely, cégjegyzék szám, statisztikai számjel),
1.1. alapításának éve
1.2. jogi formája
1.3. bankszámlaszáma
1.4. MVH ügyfél-azonosító száma
2. A szaktanácsadás tárgyi feltételei:
2.1. a szolgáltatási végpontok
- elérhetősége (cím, e-mail cím, telefonszám, fax szám, kapcsolattartó személy neve),
- a helyiség(ek) alapterülete,
- irodai felszereltsége.
3. A szaktanácsadás személyi feltételei:
3.1. a foglalkoztatott szaktanácsadók
- neve,
- regisztrációs száma a szaktanácsadói névjegyzékben,
- a foglalkoztatásának módja (alkalmazott munkaszerződéssel, vállalkozói szerződés alapján, megbízási szerződés alapján),
- szaktanácsadói szakterülete(i).
Lábjegyzetek:
[1] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (1) bekezdése. Hatályos 2014.04.30.
[2] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (2) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[3] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (3) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[4] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (4) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[5] Hatályon kívül helyezte a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (17) bekezdése. Hatálytalan 2014.10.01.
[6] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (5) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[7] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (6) bekezdése. Hatályos 2014.05.01.
[8] Módosította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (16) bekezdés a) pontja. Hatályos 2014.10.01.
[9] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (7) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[10] Módosította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (16) bekezdés b) pontja. Hatályos 2014.10.01.
[11] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (8) bekezdése. Hatályos 2014.04.30.
[12] Beiktatta a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (9) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[13] Beiktatta a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (9) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[14] Módosította a 106/2012. (X. 11.) VM rendelet 6. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 2012.10.12.
[15] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[16] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[17] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (10) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[18] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (11) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[19] Módosította a 106/2012. (X. 11.) VM rendelet 6. § (1) bekezdése b) pontja. Hatályos 2012.10.12.
[20] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (12) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[21] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (12) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[22] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (13) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[23] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (14) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.
[24] Hatályon kívül helyezte a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (17) bekezdése. Hatálytalan 2014.10.01.
[25] Megállapította a 106/2012. (X. 11.) VM rendelet 6. § (2) bekezdése. Hatályos 2012.10.12.
[26] Megállapította a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet 2. § (15) bekezdése. Hatályos 2014.10.01.