285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet

az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet alkalmazási köre, az EU Önerő Alap célja[1]

1. § (1)[2] E rendeletet a Magyarország központi költségvetéséről szóló törvényben meghatározott EU Önerő Alap fejezeti kezelésű előirányzat (a továbbiakban: Önerő Alap) felhasználására kell alkalmazni.

(2) Az Önerő Alap célja a 2007-2013 programozási időszakban - az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások kivételével - az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból támogatásban részesülő közszféra szervezet kedvezményezettek önerejéhez támogatás nyújtása.

2. Értelmező rendelkezések

2. § (1) E rendelet alkalmazásában

1.[3]

2.[4]

3. kedvezményezett: az önerő-támogatásban részesülő közszféra szervezet, vagy annak jogszabályban meghatározottak szerinti jogutódja,

4. kérelmező: az önerő-támogatásra irányuló kérelmet benyújtó közszféra szervezet,

5.[5] köztartozásmentes adózói adatbázis: az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 260. §-a szerinti adatbázis,

6.[6] közszféra szervezet: a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény 6. § (1) bekezdés a)-f) pontja alapján ajánlatkérőnek minősülő szervezet, valamint a nevelési-oktatási, kulturális, felsőoktatási, szociális, egészségügyi, gyermek- és ifjúságvédelmi intézményt érintő projektje vonatkozásában az egyházi jogi személy,

7.[7] önerő: a megvalósítandó projekt elszámolható költségeinek az európai uniós és hazai költségvetési forrásból finanszírozott költségvetési támogatáson felüli része, a 8. pont szerinti önerő-támogatás kivételével,

8.[8] önerő-támogatás: az európai uniós forrásból finanszírozott programhoz nyújtott vissza nem térítendő költségvetési támogatás,

9. projekt: az Európai Regionális Fejlesztési Alapra, az Európai Szociális Alapra és a Kohéziós Alapra vonatkozó általános rendelkezések megállapításáról és az 1260/1999/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 2006. július 11-i 1083/2006/EK tanácsi rendelet 2. cikk 3. pontjában meghatározott, az Európai Regionális Fejlesztési Alapból vagy a Kohéziós Alapból finanszírozott művelet,

10.[9] szakaszolt projekt: a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 2. § (1) bekezdés 25b. pontja, valamint a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdés 49. pontja szerinti projekt,

11.[10] támogatás: a 2007-2013 közötti programozási időszakban - az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó támogatások kivételével - az Európai Regionális Fejlesztési Alapból és a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás.

(2)[11] Az (1) bekezdésben meg nem határozott fogalmak tekintetében a Rendelet rendelkezései az irányadók.

II. FEJEZET[12]

AZ ÖNERŐ-TÁMOGATÁS ODAÍTÉLÉSÉNEK RENDJE

3. Az önerő-támogatásra való jogosultság feltételei

3. § (1) Önerő-támogatást közszféra szervezet igényelhet. Önerő-támogatásra a közszféra-szervezet akkor jogosult, ha

a) korábban, a Rendelet hatálya alá tartozó eljárás során az önerő rendelkezésére állásáról nyilatkozott, de az önerőt nem vagy csak részben tudja biztosítani,

b) a Rendelet hatálya alá tartozó támogatással megvalósuló projekthez igényli az önerő-támogatást és a projektre vonatkozóan rendelkezik hatályos támogatói okirattal,

c) nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási, illetve kényszertörlési eljárás hatálya alatt,

d)[13] nincs az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (4) bekezdése szerinti köztartozása, valamint

e) önerő-támogatásban történő részesítését

ea) gazdasági, költségvetési helyzete, vagy

eb) a projekt megvalósításához fűződő nemzetstratégiai érdek,

indokolja.

(2) Nem részesíthető e rendelet szerinti önerő-támogatásban ivóvízminőség-javításra irányuló projekt tekintetében sem helyi önkormányzat, sem helyi önkormányzatok társulása.

4. § (1) Az önerő-támogatás összege nem haladhatja meg a Rendelet szerinti uniós támogatással megvalósítandó projekt keretében elszámolható, a projekt befejezéséhez a kérelem előterjesztésekor még szükséges önerő mértékét.

(2) Az önerő-támogatás az önerő finanszírozása érdekében felvett hitel kiváltására is felhasználható. A hitelkiváltás költségei nem elszámolhatóak.

4. Az önerő-támogatás odaítélésének eljárási szabályai

5. § (1)[14] Az önerő-támogatás odaítélésére irányuló eljárás kérelemre indul. Az eljárás lefolytatása az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hatáskörébe tartozik. A hozzá benyújtott kérelmekről a miniszter folyamatos elbírálás keretében, a kérelem előterjesztésétől számított tizenöt napon belül dönt. A döntésre nyitva álló határidő a kérelem monitoring és információs rendszerbe történő hiánytalan feltöltésével kezdődik. A döntésre nyitva álló határidőbe a 7. § (1) bekezdése szerinti időtartam nem számít bele.

(2)[15] A kérelem és mellékletei a miniszter által vezetett minisztérium honlapjáról elérhető monitoring és információs rendszeren keresztül nyújtható be.

(3) A kérelem tartalmazza

a) a kedvezményezett nevét,

b) a projekt azonosító számát,

c) a projekt elszámolható összköltségét,

d) a projekt teljes önereje finanszírozására vonatkozó forrástáblát, valamint az Önerő Alapból igényelt önerő-támogatás összegét,

e) a kérelem előterjesztésének indokait és a kérelmező nyilatkozatát az uniós támogatási szerződés határidőre történő teljesítéséről,

f) az V. Fejezet szerinti állami támogatási szabályoknak való megfelelésre vonatkozó nyilatkozatot,

g) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy a köztartozásmentes adózói adatbázisban szerepel vagy az adóhatóság által kibocsátott köztartozás mentességre vonatkozó hatósági bizonyítványt,

h) tájékoztatást a benyújtandó elszámolások ütemezett összegéről,

i) derogációs projektek esetében a halasztott önerő miatt a valódi önerő-igény időpontját.

6. § (1)[16] A miniszter a hozzá benyújtott kérelmet megvizsgálja.

(2) Ha

a) a kérelem elintézése nem tartozik a hatáskörébe,

b) a benyújtott kérelemmel azonos tartalmú, azonos kérelmező által benyújtott kérelmet már korábban érdemben elbírálta,

c) a kérelmező a kérelmét visszavonta,

d) a kérelmező jogi személy (jogi személyiség nélküli szervezet) és jogutód nélkül megszűnt, vagy

e)[17][18] a kérelmező nevében képviselő járt el, akinek a képviseleti joga megszűnt és - a miniszter által tűzött határidő alatt - képviselőről a kérelmező nem gondoskodik,

a miniszter a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, vagy a már megindult eljárást megszünteti, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.[19]

7. § (1)[20] Ha a kérelem nem felel meg az 5. § (3) bekezdésének vagy egyébként hiányos (hibás), a miniszter a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül - legfeljebb nyolc nap határidő megjelölésével és a mulasztás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel - hiánypótlásra hívja fel a kérelmezőt. A miniszter a hiánypótlásra nyitva álló határidőt nem hosszabbíthatja meg.

(2)[21] A miniszter az eljárást megszüntetheti, ha a kérelmező a kérelmét hiányosan (hibásan) adta be és a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását.

8. § (1)[22] Ha a 6. § (2) bekezdése vagy 7. § szerinti intézkedéseknek nincs helye vagy a kérelmező a hiánypótlást teljesítette, a miniszter az EMIR-en keresztül a kérelmet az államháztartásért felelős miniszter részére hozzáférhetővé teszi. Az államháztartásért felelős miniszter a feltöltött kérelmet véleményezi.

(2)[23] Az államháztartásért felelős miniszter a kérelem és mellékletei monitoring és információs rendszerbe történő feltöltését követően három napon belül elektronikusan, a monitoring és információs rendszerbe feltöltött, önerő-támogatási kérelmenként külön tájékoztatja a minisztert a kérelemre vonatkozó szakmai véleményéről. Ha e határidőn belül az államháztartásért felelős miniszter nem tölti fel véleményét a monitoring és információs rendszerbe, azt úgy kell tekinteni, hogy a kérelmet támogatja.

(3)[24] Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedéssel egyidejűleg a miniszter megkeresi a helyi önkormányzatokért felelős minisztert annak tisztázása érdekében, hogy a kérelem nem ütközik-e a 3. § (2) bekezdésébe. A megkeresés kiküldésétől az arra adott válasz beérkezéséig terjedő idő nem számít bele a miniszter ügyintézési határidejébe.

9. § (1)[25] A kérelemről a miniszter egyedi döntést hoz, és - ha a 6. § (2) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése alkalmazásának helye nincs - dönt az önerő-támogatás megítéléséről vagy a kérelmet döntésével elutasítja. A támogatási döntést a miniszter haladéktalanul feltölti a monitoring és információs rendszerbe. A miniszter a döntéséről és annak indokairól a monitoring és információs rendszeren keresztül elektronikusan tájékoztatja a kérelmezőt, az államháztartásért felelős minisztert és a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. Ha a kérelmet a miniszter elutasítja vagy a kérelemben foglalt igényhez képest alacsonyabb összegű önerő-támogatást ítél meg, a döntésében a kérelmezőt tájékoztatja a VI. Fejezet szerinti kifogás benyújtásának lehetőségéről is.

(2)[26] Az önerő-támogatási döntés meghozatala során a miniszter figyelembe veszi[27]

a) az államháztartásért felelős miniszter véleményét,

b) a projekt műszaki és pénzügyi megvalósításának előrehaladottságát, ennek körében különösen azt, hogy a Rendelet szerinti támogatási szerződés megkötésétől legalább egy hónap eltelt-e vagy a támogatási szerződésben rögzített támogatás legalább egyötöde kifizetésre került-e,

c) a projekt megvalósítása derogációs kötelezettséghez való kapcsolódását,

d) a projektnek az érintett operatív program pénzügyi és fizikai mutatóinak teljesüléséhez való hozzájárulását,

e) a kérelmező által előterjesztett indokokat, ennek körében különösen a kérelmező gazdasági, költségvetési helyzetére, fizetőképességére, illetve fizetőképességével összefüggő eljárásokra (csődeljárás, felszámolási eljárás, helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárása), adósságkonszolidációban történő részvételére vonatkozó információkat,

f) a projekt megvalósításához fűződő nemzetstratégiai megfontolásokat,

g) korábbi önerő-támogatási kérelemben vállalt ütemterv teljesülését,

h) a kérelem benyújtását megelőzően a kérelmező által már megvalósított, a Rendeletben foglaltaknak megfelelően lezárt, uniós finanszírozású projekteket,

i) az állami támogatási szabályoknak történő megfelelést.

(3)[28] A nemzetstratégiai megfontolások tekintetében a miniszter állásfoglalása irányadó.

(4)[29] Ha a kérelemben megjelölt önerő-támogatási igény a kérelmező által ténylegesen viselendő önerő összegét meghaladja, a miniszter - az önerő-támogatás odaítélhetősége más feltételeinek fennállása esetén - e két összeg különbözetével csökkentett összegű önerő-támogatást biztosít.

(5)[30] Ha a kérelmező korábbi önerő-támogatási jogviszonyát a miniszter azért szüntette meg annak létrejöttére visszamenő hatállyal, mert az általa jóváhagyott ütemtervhez képest a kérelmező a projektet késedelmesen valósította meg, a miniszter - az önerő-támogatás más feltételeinek fennállása esetén - az igényelt önerő-támogatás 80%-ával megegyező összegű önerő-támogatást biztosít.

(6) A kérelem akkor is elutasítható, ha az igényelt önerő-támogatás összege nem éri el az egymillió forintot.

5. Az önerő-támogatói okirat és a jövedelemtermelő projektek sajátos szabályai

10. §[31] Az önerő-támogatás felhasználásának feltételeit önerő-támogatói okiratban kell rögzíteni, amely tartalmazza különösen az önerő-támogatás összegét és folyósításának módját. Az önerő-támogatói okiratot a miniszter bocsátja ki, a döntés közlésétől számított legfeljebb tizenöt napon belül.

10/A. § Ha az önerő-támogatás iránti kérelem olyan projekt megvalósításához kapcsolódik, amelyből a kedvezményezettnek bevétele (a továbbiakban: támogatással érintett bevétel) keletkezik, a kérelem beadásával egyidejűleg, de legkésőbb az önerő-támogatói okirat közlését követő hét napon belül a kérelmezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy a támogatással érintett bevételeit maradéktalanul a rendszer fenntartására - pótlási, üzemeltetési, fejlesztési költségeire - fordítja.

5/A. A szakaszolt projekt önerő-támogatása[32]

10/B. §[33] (1) A szakaszolt projekt számára a 2007-2013 programozási időszakban megítélt önerő-támogatás a 2014-2020 programozási időszakban további önerő-támogatási döntés nélkül felhasználható.

(2) A szakaszolt projekt második szakaszára eső önerő-támogatásról új önerő-támogatói okiratot kell kibocsátani.

III. FEJEZET

AZ ÖNERŐ ALAP ÉS AZ ÖNERŐ-TÁMOGATÁS KIFIZETÉSE, ELLENŐRZÉSE, VISSZAFIZETÉSE

6. Az Önerő Alap kezelése, nyilvántartása, ellenőrzése

11. § (1)[34]

(2)[35] Az Önerő Alap pénzügyi lebonyolítására szolgáló számla felett a rendelkezési jogot a miniszter gyakorolja, ellátja az Önerő Alap gazdálkodási feladatai tekintetében a szakmai teljesítésigazolást, az érvényesítést és az utalványozást, végzi az Önerő Alappal kapcsolatos könyvvezetési, finanszírozási, adatszolgáltatási és beszámolási feladatokat.

(3)[36] A miniszter gondoskodik az Önerő Alapban rendelkezésre álló források, a megítélt önerő-támogatások és a visszafizetett önerő-támogatások monitoring és információs rendszerben történő folyamatos, naprakész és átlátható nyilvántartásáról, számlákkal, bizonylatokkal és egyéb szükséges dokumentumokkal alátámasztva.

(4)[37]

12. §[38] A kérelmező, illetve a kedvezményezett köteles a támogatás felhasználásának ellenőrzésére jogszabályban feljogosított szervek megkeresésére az ellenőrzés lefolytatásához szükséges tájékoztatást megadni és a kért dokumentumokat rendelkezésre bocsátani.

13. §[39]

7. Az önerő-támogatás kifizetése és ellenőrzése

14. § (1)[40] Az önerő-támogatás a támogatás folyósításával egyidejűleg kerül teljesítésre. Ennek megfelelően a kifizetés a kedvezményezett, vagy szállítói finanszírozás esetén a szállító számlájára történő átutalással kerül teljesítésre.

(2)[41] Az irányító hatóság hozzájárulása esetén az (1) bekezdésben meghatározott időponttól eltérően is folyósítható az önerő-támogatás.

15. §[42] Az önerő-támogatás felhasználását a miniszter a támogatás felhasználásának ellenőrzésére irányadó szabályok szerint ellenőrzi.

15/A. §[43] A Rendelet 44/B. alcíme szerinti esetekben az önerő-támogatásra előleg nyújtható.

8.[44]

16. §[45]

17. §[46]

IV. FEJEZET

AZ ÖNERŐ-TÁMOGATÓI OKIRAT MEGSZEGÉSÉNEK JOGKÖVETKEZMÉNYEI[47]

9. A támogatói okirat megszegésének szabályai[48]

18. § (1)[49] A miniszter jogosult az önerő-támogatói okiratot visszavonni és a támogatás egy részét vagy egészét a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti kamattal növelt összeggel visszakövetelni[50]

a)[51] az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 96. §-ában foglalt esetekben,

b) ha a támogatás részben vagy egészben visszavonásra kerül,

c) ha a támogatási szerződés szerint szükséges önerő lecsökken,

d) ha a kedvezményezett e rendelet, vagy az önerő-támogatási szerződés rendelkezéseit megszegi.

e)[52] ha a kedvezményezett az önerő-támogatási kérelemben meghatározott kifizetési ütemezéstől - az ütemezésben szereplő összeg 20%-át meghaladó mértékben - eltér.

(1a)[53] Az (1) bekezdés szerinti döntést a miniszter haladéktalanul feltölti a monitoring és információs rendszerbe. A miniszter döntéséről és annak indokairól a monitoring és információs rendszeren keresztül elektronikusan tájékoztatja a kérelmezőt, az államháztartásért felelős minisztert és a helyi önkormányzatokért felelős minisztert. A miniszter döntésében tájékoztatást ad a VI. Fejezet szerinti kifogás benyújtásának lehetőségéről is.

(2)[54] Ha a projekt önerő-támogatói okirata az (1) bekezdés alapján visszavonásra kerül, a kedvezményezett köteles a már folyósított önerő-támogatást a folyósítás időpontjától számított, a Ptk. szerinti kamatokkal növelt mértékben, a visszavonásról szóló döntésben megadott fizetési számlára, de legkésőbb a projekt támogatási szerződése megszűnésétől számított harminc napon belül egy összegben visszafizetni.

19. §[55] (1)[56] A miniszter az önerő-támogatással összefüggő bűncselekmény gyanújának észlelése esetén büntetőeljárást kezdeményez.

(2) A támogatói okiratban foglaltak nem vagy nem megfelelő teljesítése esetén a 18. §-t és az (1) bekezdést kell alkalmazni.

10. A visszavont önerő-támogatás visszafizetésének szabályai[57]

20. § (1) A 18. § (2) bekezdése szerinti visszafizetés a kedvezményezett kérelmére részletekben is teljesíthető.

(2)[58] Ha a miniszter a kérelemnek helyt ad, akkor külön megállapodásban meg kell határozni az önerő-támogatás visszafizetésének ütemezését és az azzal kapcsolatos határidőket. A kérelem elfogadását követő öt napon belül a kedvezményezett részére a részletfizetés ütemezésről szóló megállapodás-tervezetet meg kell küldeni és annak kézhezvételétől számított tíz napos határidőt kell kitűzni számára az aláírt megállapodás visszaküldésére. Ha a kedvezményezett az aláírt megállapodást a megjelölt határidőig nem küldi vissza, a miniszter az átütemezési kérelem folytán megindult eljárást megszünteti, és erről tájékoztatja a kérelmezőt.

(3)[59] A kérelmet és a miniszter döntését a monitoring és információs rendszerbe fel kell tölteni.

(4) Ha a kedvezményezett az önerő-támogatás teljes vagy részleges visszafizetésére köteles, egy alkalommal kezdeményezheti az általa vállalt visszafizetési ütemezés módosítását (a továbbiakban: átütemezési kérelem). Az átütemezési kérelem előterjesztésére csak az a kedvezményezett jogosult, amely az ütemezés szerinti visszafizetési kötelezettségének az átütemezési kérelem előterjesztését megelőzően maradéktalanul eleget tett.

(5)[60] Az átütemezési kérelmet a monitoring és információs rendszerbe kell feltölteni. Az átütemezési kérelemről a miniszter az erre irányuló kérelem monitoring és információs rendszerbe történő feltöltésétől számított tizenöt napon belül dönt. Ennek során a (2) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(6)[61] Ha az átütemezési kérelmet a miniszter elutasítja, erről a kedvezményezettet öt napon belül az indokok megjelölésével írásban köteles tájékoztatni.

(7)[62] A miniszter gondoskodik az átütemezésre vonatkozó döntés monitoring és információs rendszerbe történő feltöltéséről.

20/A. § (1) A kedvezményezett az önerő-támogatás visszafizetését a lebonyolítási számlára történő átutalással teljesíti.

(2) A visszafizetés akkor teljesül, ha a visszavont önerő-támogatás az (1) bekezdés szerint megjelölt fizetési számlán jóváírásra kerül.

V. FEJEZET

ÁLLAMI TÁMOGATÁSRA VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK

21. § (1) Az e rendelet alapján nyújtható önerő-támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés (a továbbiakban: EUMSZ) 107. cikk (1) bekezdése szerinti állami támogatásnak minősül, ha az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti, korábban megítélt támogatás önerejét egészíti ki és kizárólag a korábban megítélt támogatás odaítélésének alapjául szolgáló jogcímrendeletben meghatározott jogcímekhez tartozó támogatási kategóriák szerint nyújtható, az ott meghatározottak szerint.

(2) A korábban megítélt kulturális célú támogatáshoz az önerő kiegészítésére kulturális támogatás nyújtható az Európai Bizottság SA.34770 (2012/N-2). számú határozatának szabályai szerint.

(3) A korábban megítélt közszolgáltatás ellentételezésére nyújtott támogatáshoz közszolgáltatás ellentételezésére támogatás nyújtható.

(4) Az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti, korábban megítélt támogatás alapján már megkezdett beruházáshoz az önerő kiegészítésére kizárólag csekély összegű támogatás adható, ha arra a (2) és a (3) bekezdés alapján nem nyújtható támogatás.

(5)[63]

(6)[64] Nem nyújtható önerő-támogatás a projekthez szükséges önerő kiegészítésére, ha a támogatási kategória maximális támogatási intenzitását meghatározó előírások azt nem teszik lehetővé.

(7)[65] Az önerő-támogatás és a korábban megítélt támogatás együttesen nem eredményezhet olyan támogatási arányt, amely az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. §-a szerinti támogatás térképben meghatározott maximális támogatási intenzitás, és a regionális beruházási támogatás esetében a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet 13. cikk (6) bekezdésében előírt 25%-os saját forrás követelményébe ütközik.

(8) Az azonos elszámolható költségek vonatkozásában az EUMSZ 107. cikk (1) bekezdése szerinti, korábban megítélt támogatás és az önerő-támogatás összege együttesen nem haladhatja meg az uniós állami támogatási szabályokban, illetve az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy legmagasabb támogatási összeget.

22. § (1) Közszolgáltatás finanszírozásához támogatást kizárólag a közszolgáltatás ellátásával megbízott kedvezményezett kaphat.

(2) A közszolgáltatások ellátásához nyújtott támogatás csak olyan mértékben korlátoztathatja a versenyt, amely mindenképpen szükséges a feladat hatékony ellátásához.

(3)[66] A támogatás mértéke az önerő-támogatással együtt sem haladhatja meg a közszolgáltatási kötelezettségek teljesítéséhez szükséges nettó költséget, beleértve az ésszerű nyereséget. Az önerő-támogatás mértékét az EUMSZ 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (a továbbiakban: Határozat) 5. cikke szerint kell megállapítani.

(4)[67] Ha a kedvezményezett az önerő-támogatással együtt a Határozat 5. cikkének megfelelően meghatározott összeget meghaladó támogatásban részesül, köteles a túlkompenzációt visszafizetni. Ha a túlkompenzáció összege nem haladja meg az átlagos éves ellentételezés összegének 10%-át, a túlkompenzáció átvihető a következő időszakra, és levonható az arra az időszakra fizetendő támogatás összegéből.

(5) A kedvezményezett a támogatásról olyan elkülönített elszámolást köteles vezetni, amelyből a (2)-(4) bekezdésben meghatározott követelmények ellenőrizhetőek.

23. § (1) A csekély összegű támogatás odaítélésének feltétele a kedvezményezett nyilatkozata arról, hogy az előző három pénzügyi évben általa igénybe vett csekély összegű támogatások támogatástartalma nem haladja meg a 200 000 eurónak, közúti szállítási ágazatban a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(2) Minden egyes új csekély összegű támogatás odaítélésekor az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt odaítélt csekély összegű támogatás teljes összegét figyelembe kell venni.

(3) A Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1998/2006/EK bizottsági rendelet) 3. cikk 1. pontja szerinti kötelezettséget a támogatást nyújtó köteles teljesíteni.

(4) Nem ítélhető meg csekély összegű támogatás az 1998/2006/EK bizottsági rendelet 1. cikkében meghatározottakhoz.

(5) Csekély összegű támogatás azonos elszámolható költségek vonatkozásában nem halmozható állami támogatással, ha az így halmozott összeg támogatási intenzitása meghaladná az irányadó uniós állami támogatási szabályban meghatározott támogatási intenzitást.

VI. FEJEZET[68]

KIFOGÁS

11. A kifogás benyújtása

24. § (1) A 9. § (1) bekezdés és a 18. § (1) bekezdés szerinti döntés ellen kifogásnak van helye. Kifogást a kérelmező nyújthat be.

(2)[69] A kifogást a kérelmező a döntés 9. § (1) bekezdése, illetve 18. § (1a) bekezdése szerinti közlésétől számított nyolc napon belül nyújthatja be. E határidő jogvesztő. A kifogást a miniszterhez, írásban kell benyújtani.

(3) A kifogásban

a) meg kell jelölni azt a döntést, amely ellen a kifogás irányul,

b) meg kell határozni, hogy a kérelmező a döntést mely részében tartja sérelmesnek,

c) meg kell jelölni, hogy a kérelmező álláspontja szerint a döntés mely jogszabályt (jogszabályi rendelkezést) sértette meg és elő kell adni, hogy a kérelmező mely okból tartja a döntést jogszabálysértőnek,

d) hivatkozni kell a kifogásban foglaltakat alátámasztó tényekre, bizonyítékokra, és csatolni kell azt a bizonyítékot, amelynek ez a természetével nem ellentétes.

(4) A kifogásnak a döntés végrehajtására halasztó hatálya van.

12. Intézkedések a kifogás alapján

25. §[70] (1)[71] A miniszter a kifogást a monitoring és információs rendszerben rögzíti és megvizsgálja.

(2)[72] A miniszter - legfeljebb nyolc napos határidő tűzésével - hiánypótlásra hívja fel a kifogás benyújtóját, ha a kifogás nem felel meg a 24. § (3) bekezdésének. Ha a miniszter a hiánypótlásra nyolc napnál rövidebb határidőt tűz, a kérelmező kérelmére a miniszter a határidőt meghosszabbíthatja akként, hogy az eredetileg tűzött határidő és a meghosszabbításának időtartama összesen legfeljebb nyolc nap lehet.

13.[73]

26. §[74]

14. A kifogás jogorvoslati hatáskörben történő elintézése[75]

26/A. §[76] A miniszter a kifogásról annak beérkezésétől számított negyvenöt napon belül dönt. E határidő egy alkalommal további negyvenöt nappal meghosszabbítható.

26/B. §[77] A kifogásnak érdemi elintézéséből ki van zárva, és abban nem vehet részt:

a) a kérelmező, illetve a kedvezményezett tagja, részvényese, alapítója, képviselője, alkalmazottja, továbbá azon volt képviselője és alkalmazottja, aki az ügyben eljárt,

b)[78] az, aki a miniszter kifogással támadott döntésének meghozatalában részt vett,

c) az a) és a b) pont szerinti személynek a Ptk. szerinti hozzátartozója vagy volt házastársa (bejegyzett élettársa), valamint

d) az, akitől az ügy tárgyilagos megítélése egyéb okból nem várható (elfogultság).

26/C. §[79] (1)[80] A kifogás mindaddig visszavonható, amíg a miniszter a döntését meg nem hozza. E szabály alkalmazása során a döntés meghozatalának azt kell tekinteni, amikor a döntés kiadmányozására jogosult személy a döntést kiadmányozza.

(2) A visszavont kifogást újból előterjeszteni nem lehet.

(3) A kifogás visszavonásának kell tekinteni azt is, ha a kifogással támadott döntésből rá háruló kötelezettségeket ténylegesen teljesíti, illetve jogok gyakorlását megkezdi, így különösen azt, ha a támogatói okiratot elfogadja.

(4)[81] A kifogás visszavonása esetén a miniszter az eljárást megszünteti.

26/D. §[82] (1) Az államtitkár a kifogást annak érdemi vizsgálata nélkül elutasítja, ha

a) a döntés ellen nincs helye kifogásnak,

b) azt a 24. § (2) bekezdése szerinti határidőn túl terjesztették elő,

c) azt nem az arra jogosult terjesztette elő,

d) olyan ügyben terjesztették elő, amelyben korábban már kifogást nyújtottak be (ismételt kifogás),

e) a 25. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlási felhívás ellenére a kifogást benyújtó a jelzett hiányokat nem vagy nem megfelelően pótolta, vagy a 25. § (2) bekezdése szerinti hiánypótlási határidőt a kérelmező elmulasztotta, vagy

f) az nyilvánvalóan alaptalan.

(2) A miniszter a kifogásban foglaltakra tekintet nélkül a kifogással támadott döntést megsemmisíti és az eljárás részben vagy egészben való megismételését rendeli el, ha a kifogást megelőző eljárás során súlyos eljárásjogi jogsértés történt. Súlyos eljárásjogi jogsértésnek kell tekinteni azt, ha[83]

a) a döntés meghozatalában vagy a döntési javaslat kidolgozásában olyan személy vett részt, akinek részvétele jogszabály alapján kizárt,

b) a döntés megalapozatlan, vagy

c) a döntés érdemi tartalma és az indokolása egymással ellentétes, vagy a kifogással támadott döntés annak ellenére nincs elégségesen megindokolva, hogy ez kötelező lett volna.

(3)[84] Ha a döntésből jogszabály által előírt kötelező tartalmi elem hiányzik, vagy az ügy érdeméhez tartozó kérdésben nem született döntés, a miniszter a döntést kiegészíti.

(4)[85] Ha a döntésben név-, szám- vagy más elírás, illetve számítási hiba van, a miniszter a hibát - szükség esetén a kérelmező meghallgatása után - kijavítja, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

(5)[86] A miniszter (1)-(4) bekezdés szerinti döntését a 9. § (1) bekezdése és a 18. § (1a) bekezdése szerint, valamint postai kézbesítés útján is közölni kell. Az (1) és (2) bekezdés szerinti döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

(6)[87] Ha az (1)-(4) bekezdés alkalmazásának nincs helye, a miniszter a kifogást érdemben bírálja el.

26/E. §[88] (1) Ha a kifogást a miniszter érdemben bírálja el, akkor[89]

a) a kifogást elutasítja, vagy

b) a kifogással támadott döntést saját hatáskörben felülvizsgálja, és az eljárást megszünteti vagy elrendeli annak az eljárásnak vagy eljárási cselekménynek a megismétlését, amelyben hozott döntés ellen a kifogást benyújtották.

(2)[90] Ha a kifogással támadott döntés érdemben helyes, a miniszter a kifogást elutasítja, ellenkező esetben a kifogással támadott döntést saját hatáskörben felülvizsgálja. A miniszter a kifogást akkor is elutasítja, ha a kifogásban állított jogsérelem a kifogással támadott döntés megsemmisítésével és az eljárás megszüntetésével, avagy az eljárás részben, vagy egészben történő megismétlésével nem küszöbölhető ki. Ilyen esetben a miniszter megállapítja a jogsértést.

(3)[91] A miniszter az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor szünteti meg az eljárást, ha a kifogással támadott döntés meghozatala során hatáskörtúllépésre került sor vagy a döntés olyan tartalmú, amely az eljárás részben vagy egészben való megismétlése révén sem helyesbíthető.

(4) A miniszter az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben akkor rendeli el az eljárás részben vagy egészben történő megismétlését, ha[92]

a) a 26/D. § (2) bekezdésében fel nem sorolt, és a kifogás elbírálására irányuló eljárásban nem orvosolható olyan jogszabálysértés vagy a kiírásban foglalt előírások megsértése történt, amely lényeges hatással volt az eljárás lefolytatására, illetve a döntés tartalmára így különösen ha az eljárásban bizonyítás folyt és annak szabályait megsértették, az eljárásban részt vevő személyek a jogaikat nem gyakorolhatták vagy ezek gyakorlását korlátozták,

b) a kifogásban állított új tény vagy előadott új bizonyíték folytán a kifogásolt döntésben megállapított tényállás kiegészítésre szorul, vagy

c) a döntés nem jogszabálysértő, de a kifogásban foglaltakkal - különösen fejlesztéspolitikai szempontokra figyelemmel - egyetért.

(5) A megismételt eljárást vagy eljárási cselekményt a kifogást elbíráló döntésnek és indokolásának megfelelően kell lefolytatni.

26/F. §[93] (1)[94] A miniszter a 26/D. § és 26/E. § (1) bekezdése szerinti döntését köteles megindokolni.

(2) A 26/E. § (1) bekezdése szerinti döntést a 9. § (1) bekezdése és a 18. § (1a) bekezdése szerint, valamint postai kézbesítés útján is közölni kell. A döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye.

VII. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2)[95]

(3)[96] A rendelet 333/2012. (XI. 28.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 7. § (5) bekezdését, a Módr. hatályba lépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(4)[97] A rendeletnek az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 42/2013. (II. 18.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr2.) megállapított rendelkezéseit a 6. § (2) bekezdés i) pontja, 7. § (1) bekezdés g) és h) pontja, a 7. § (5) bekezdése és a 18. § (1) bekezdés e) pontja kivételével a Módr2. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(5)[98] Az EU Önerő Alap felhasználásának részletes szabályairól szóló 285/2012. (X. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 374/2013. (X. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr3.) hatálybalépésekor már benyújtott azon kérelmek nyomán megindult eljárásokat a miniszter megszüntetheti, amelyek nem tartoznak a (8) bekezdés hatálya alá, és amelyeket Magyarország európai uniós kötelezettségének határidőben történő megvalósítását célzó projekthez (a továbbiakban: derogációs projekt) történő önerő-támogatás igénylése iránt nyújtottak be. Ha az 5. § (3) bekezdés i) pontjára is figyelemmel a derogációs projekt határidőben történő megvalósítását az önerő-támogatás hiánya veszélyeztetné, a miniszter nem szüntetheti meg az eljárást.

(6)[99]

(7)[100] A miniszter az eljárás (5) bekezdés alapján történő megszüntetéséről hozott döntéséről, annak indokairól tájékoztatja a kérelmezőt. E döntés ellen a VI. Fejezet szabályainak megfelelő alkalmazásával kifogásnak van helye.

(8)[101] A Módr3. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben nem nyújtható e rendelet szerinti önerő-támogatás ivóvízminőség-javító projekt vonatkozásában sem helyi önkormányzatnak, sem helyi önkormányzatok társulásának.

(9)[102] A 3. § (1) bekezdésében meghatározottakon felül önerő-támogatásra jogosult a Rendelet hatálya alá tartozó projektjét a Módr3. hatálybalépését megelőzően megvalósító, a 3. § (1) bekezdés b)-e) pontjának megfelelő állami fenntartású felsőoktatási intézmény is azzal, hogy e bekezdés alapján önerő-támogatás csak kormányhatározatban

a) e célra biztosított keret erejéig ítélhető meg, és

b) meghatározott időponttól kezdődően benyújtott számlákra számolható el.

28. § E rendelet

a) az SA.34770 (2012/N-2). számú bizottsági határozat,

b) az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012. 1. 11., 3. o.), és

c) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006. 12. 28., 5. o.)

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök