349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet

egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 10. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. és az 5. alcím tekintetében a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdésében és (3) bekezdés b)-c) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés e) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés a), b), d), e) és q) pontjában,

a 6. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés i) és l) pontjában,

a 7. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés m) pontjában,

a 8. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés j) pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés o) pontjában,

a 9. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés d), i) és n) pontjában,

a 10. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés p) pontjában,

a 11. alcím tekintetében a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 132. § (1) bekezdés f) pontjában,

a 12. alcím tekintetében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 162. § (1) bekezdés c) pontjában,

a 13. alcím tekintetében az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 10. § (1) bekezdés a) pontjában és a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény 15. § (1) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályai

1. § E rendelet alkalmazásában átvett intézmény: az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény (a továbbiakban: Törvény) 2. § (1) bekezdése szerinti átvett intézmények.

2. § Az intézmények átvételének lebonyolítását a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) végzi.

3. § (1) A Törvény 3. § (1) bekezdésében meghatározott átadás-átvételi megállapodás (a továbbiakban: megállapodás) alapjául a települési önkormányzat polgármestere, illetve a társulás tulajdonában álló vagyon esetén a társulás képviseletére jogosult személy által hitelesített vagyonleltár szolgál. A megállapodást a felek e rendelet 1. melléklete szerinti megállapodás-minta alapján kötik meg.

(2) A megállapodás alapján a vagyon tényleges átadása jegyzőkönyv felvételével történik, amelyre a megállapodás megkötését követő egy héten belül, de legkorábban 2013. január 1-jén kerül sor.

(3) Az átadás-átvételi eljárás levezetője a Főigazgatóság főigazgatója vagy a nevében és helyette eljáró meghatalmazott személy (a továbbiakban: átvevő). Az átvevő - az átadóval történt egyeztetést követően - dönt az átadás-átvétel pontos helyéről, időpontjáról, továbbá az átvevőn és a Törvényben meghatározott feleken kívüli jelenlévőkről és az átadás-átvételről készített jegyzőkönyv hitelesítésének módjáról.

(4) Az átadás-átvételi eljárás lefolytatása érdekében az átadó települési önkormányzat, társulás képviselője (a továbbiakban: átadó), valamint a Törvény 1. mellékletében felsorolt intézmények egy-egy képviselője az átvevővel együttműködni, az átvevő által igényelt adatszolgáltatást teljesíteni köteles. Az átadás-átvétel előkészítése az alábbi feladatok teljesítéséből áll:

a) dokumentáció bekérése a tulajdonostól, fenntartótól, intézménytől; a bekért dokumentáció hiányosságai, minőségi hibái esetén azok javítása, pontosítása, intézmények átvilágításának megkezdése,

b) átadás-átvételi megállapodás előkészítése,

c) az azonnali beavatkozást kívánó ügyek - így különösen a súlyos visszásságok, jogi szempontból aggályos kérdések, a gazdasági helyzet, a folyamatos, zavarmentes működést akadályozó vagy veszélyeztető egyéb tényezők, az átadás-átvételi elszámolás, vagyonátadással kapcsolatos kérdések - és intézkedési terv rögzítése,

d) vitás kérdések rögzítése.

(5) A megállapodást - a (4) bekezdés szerinti előkészítés keretében az intézményről szolgáltatott adatok igazolása céljából - az átvett intézmény vezetője is aláírja.

(6) A jegyzőkönyvet a Törvény 3. § (1) bekezdése szerinti személyek írják alá. A jegyzőkönyv az 1. melléklet II-III. pontja szerinti adatokat tartalmazza, azzal, hogy az átadásra kerülő ingatlanokat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas formában elkészített leltár (lista) szerint határozza meg, amely tartalmazza a település nevét, az ingatlan fekvését és helyrajzi számát.

(7) A jegyzőkönyv egy-egy példányát annak aláírását követő 15 napon belül a főigazgató köteles megküldeni a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. és - amennyiben a települési önkormányzat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletet ad át - a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részére.

4. § (1) A megállapodásban rendelkezni kell az átvett intézmények európai uniós társfinanszírozású projektjeire vonatkozó dokumentációnak az átadás-átvételéről.

(2) A Törvény 2. § (5) bekezdése szerinti jogutódlás alapján kedvezményezetté váló intézmény az európai uniós társfinanszírozású projektek tekintetében köteles a támogatásban érintett közreműködő szervezetnél az átadás-átvétel időpontjától számított 30 napon belül kezdeményezni a támogatási szerződés módosítását a projekt átadás-átvételi dokumentációját mellékelve.

(3) A szerződésmódosításra vonatkozó kérelemben - a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló kormányrendelet, valamint a támogatási szerződés vonatkozó rendelkezései alapján - jelezni kell minden olyan esetet, ami a támogatási szerződés módosítását teszi szükségessé, továbbá a módosítást megalapozó adatokat, információkat.

(4) A jogutódlás alapján kedvezményezetté váló intézményi kedvezményezettnek a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XIX. Uniós Fejlesztések fejezete szerinti, az Európai Unió által vagy egyéb nemzetközi forrásokból társfinanszírozott projektjeinek végrehajtásához szükséges saját forrás a központi költségvetésről szóló törvény 1. melléklet XIX. Uniós Fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 7. Szakmai fejezeti kezelésű előirányzatok alcím, 8. Állami költségvetési kedvezményezettek sajáterő támogatása jogcímcsoporton keresztül kerül biztosításra.

5. § (1) A megállapodásban 2012. december 15-éig rögzíteni kell az átvett intézményekben foglalkoztatott, valamint az átvett intézmény szakmai fenntartói feladatainak ellátásában közvetlenül közreműködő, a települési önkormányzatoknál foglalkoztatott köztisztviselők és munkavállalók (a továbbiakban együtt: foglalkoztatottak) névsorát.

(2) A képesítési előírásokban foglalt feltételek teljesítésének hiányában át nem vett foglalkoztatottak foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésével kapcsolatos, a foglalkoztatottat megillető járandóságok összege és annak közterhe a Főigazgatóságot terheli.

(3) Amennyiben a megállapodásban szereplő foglalkoztatottak személyében változás történik az (1) bekezdésben szereplő határidőt követően, a 2012. december havi, 2013. január elején esedékes illetmények, munkabérek és egyéb járandóságok, valamint azok közterhei fedezetének utólagos elszámolása és pénzügyi rendezése a települési önkormányzat és az Főigazgatóság között közvetlenül történik.

(4) A települési önkormányzatoktól és az átvett intézményektől átvett foglalkoztatottak részére - a költségvetési szerveknél és az egyházak közcélú tevékenységet folytató intézményeinél foglalkoztatottak 2012. évi kompenzációjáról szóló 371/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletben foglaltak alapján - a 2012. december hónapra járó, 2013. január elején kifizetett bérkompenzáció fedezete a települési önkormányzatot már nem illeti meg. Az érintett foglalkoztatottak részére január elején a munkabérrel együtt kifizetett bérkompenzáció fedezetét a Főigazgatóság részére január hónaptól már az EMMI biztosítja.

(5) A települési önkormányzatoktól és az átvett intézményeiktől átkerülő foglalkoztatottak 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetéséhez a Főigazgatóság 2013. január hónapra - 2013. március havi visszapótlással - támogatási keret-előrehozást igényelhet külön indoklás nélkül a Magyar Államkincstártól.

(6) A megállapodásban rögzített, átvett foglalkoztatottak 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságainak kifizetését a Kincstár megelőlegezi és utalja a kedvezményezettek részére. A megelőlegezett összeget utólag, a Kincstár adatszolgáltatása alapján a Főigazgatóság legkésőbb 2013. február végéig megtéríti az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számla javára.

(7) A megállapodásokban rögzített, önkormányzati körből kikerülő átvett foglalkoztatottak 2012. december havi, 2013. januárban esedékes munkabérének és egyéb járandóságának közterhei a Főigazgatóságot terhelik. A közterhek megfizetése az önkormányzati nettófinanszírozás keretében történik az állami adóhatóság részére. A határidőre történő átutalás teljesítéséhez a fedezetet a Magyar Államkincstár megelőlegezi. A megelőlegezett összeget - a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján - a Főigazgatóság az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számla javára, legkésőbb 2013. február végéig biztosítja az előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére. A fedezet meghatározása a volt települési önkormányzati intézményeket, mint társadalombiztosítási kifizetőhelyet megillető - az átadásra kerülő foglalkoztatottak részére december hónapban ténylegesen kifizetett - társadalombiztosítási ellátás figyelembevételével történik. A megfizetési késedelemből eredő esetleges pótlékok az átvevőt terhelik.

(8) Az átvett intézményekkel összefüggésben az önkormányzati körből kikerülő, 2012. december hónapban központosított illetmény-számfejtési körbe tartozó intézmények esetében a december havi személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítéséről 2013. január 20-án a Kincstár a Kincstár illetékes megyei igazgatóságának technikai adószámain intézkedik.

(9) Az átvett intézményekkel összefüggésben az önkormányzati körből kikerülő, 2012. december hónapban központosított illetmény-számfejtési körbe nem tartozó intézmények esetében a december havi személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettségét 2013. január 20-án az intézmény maga teljesíti, a befizetési kötelezettségek teljesítéséről pedig a Kincstár az intézmény adatszolgáltatása alapján, az intézmény adószámain intézkedik.

(10) A (6)-(7) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fedezetet 2013. február 28-át követően a Kincstár az önkormányzati nettófinanszírozással kapcsolatos lebonyolítási számlák javára, a Főigazgatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére, felhatalmazó levél nélkül benyújtott beszedési megbízással szedi be.

(11) A Kincstár technikai adószámán nyilvántartott intézmények átvétele a biztosítotti bejelentés szempontjából jogutódlásnak tekintendő.

6. § (1) A megyei intézményfenntartó központoktól átvételre kerülő foglalkoztatottak névsorát 2012. december 15-ig rögzíteni kell.

(2) A megyei intézményfenntartó központoktól a Főigazgatóság állományába átkerülő foglalkoztatottak2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai, valamint azok közterhei kifizetéséhez a Főigazgatóság 2013. január hónapra - 2013. március havi visszapótlással - támogatási keret-előrehozást igényelhet külön indoklás nélkül a Magyar Államkincstártól.

(3) A megyei intézményfenntartó központoktól a Főigazgatóság állományába átkerülő foglalkoztatottak 2012. december havi, 2013. januárban esedékes illetményei, munkabérei és egyéb járandóságai a Főigazgatóságnál kerülnek kifizetésre.

(4) A megyei intézményfenntartó központoktól a Főigazgatóság állományába átkerülő foglalkoztatottak 2012. december havi, 2013. januárban esedékes munkabérének és egyéb járandóságának közterhei a Főigazgatóságot terheli. A közterhek megfizetése a Megyei Államkincstár megyei lebonyolítási számlái közbeiktatásával történik az állami adóhatóság részére. A határidőre történő átutalás teljesítéséhez a fedezetet - a Magyar Államkincstár adatszolgáltatása alapján - a Főigazgatóság a Magyar Államkincstár megyei lebonyolítási számlái javára, legkésőbb 2013. január 18-i értéknappal biztosítja az előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére.

(5) A Főigazgatóság által átvett foglalkoztatottakkal összefüggésben a december havi személyi juttatásokat és egyéb kifizetéseket terhelő, az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási és befizetési kötelezettségek teljesítéséről 2013. január 20-án a Kincstár a megyei intézményfenntartó központok adószámain intézkedik. A megfizetési késedelemből eredő esetleges pótlékok az átvevő intézményt terhelik.

(6) A (4) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a fedezetet 2013. január 21-ét követően a Magyar Államkincstár a megyei lebonyolítási számlái javára a Főigazgatóság előirányzat-felhasználási keretszámlája terhére, felhatalmazó levél nélkül benyújtott beszedési megbízással szedi be.

7. § (1) A Főigazgatóság által fenntartásba átvett intézmények közül az önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szervek 2013. július 1-jével önállóan működő költségvetési szervekké alakulnak át. Ezen időponttól kezdve az érintett szervek tekintetében a gazdálkodással összefüggő feladatokat a Főigazgatóság látja el. Az átvett intézmények közül az önállóan működő költségvetési szervek gazdálkodással összefüggő feladatait - a (2) bekezdés szerinti kivétellel -2013. január 1-jétől a Főigazgatóság látja el.

(2) A Fővárosi Önkormányzattól átvett, önállóan működő gyermekvédelmi intézmények gazdálkodással összefüggő feladatait a Fővárosi Gyermekvédelmi Intézmények Gazdasági Szervezete látja el 2013. július 1-jéig.

(3) Az átvett intézmény tekintetében a megszűnés évére vonatkozó beszámoló-készítési, adóügyi és statisztikai, illetve az adott költségvetési szerv vonatkozásában a hatályos jogszabályokban meghatározott jelentési és adatszolgáltatási kötelezettséget az önkormányzati fenntartó teljesíti, tekintet nélkül a költségvetési szerv önálló működésére, illetve gazdálkodására.

(4) A települési önkormányzat a Törvény 10. § (2) bekezdése szerinti döntéséről a 10. § (4) bekezdése szerinti alapító okiratok másolatának egyidejű megküldésével tájékoztatja a Főigazgatóságot.

2. A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet módosítása

8. § Hatályát veszti a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet

a) 18. § (1) bekezdésében a "továbbá - a (2) bekezdésben foglaltak szerint - a gyermek- és ifjúságvédelmi intézmény" szövegrész,

b) 18. § (2) és (3) bekezdése,

c) 1. melléklet II. pontja.

3. A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet módosítása

9. § (1) A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tr.) 1. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rendeletet az Szt. 4. § (1) bekezdés m) pont ma) alpontja szerinti állami fenntartók által fenntartott személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátásokért és szolgáltatásokért (a továbbiakban együtt: ellátás) fizetendő térítési díjak megállapítására kell alkalmazni. E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni akkor is, ha egyházi és nem állami fenntartó (a továbbiakban: nem állami szerv) a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások biztosítását az önkormányzattól vagy a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól az Szt. VI. fejezetében meghatározottak szerint ellátási szerződésben átvállalja, vagy külön jogszabály szerinti költségvetési támogatást vesz igénybe."

(2) A Tr. 1. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet hatálya nem terjed ki)

"b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény szerinti gyermekjóléti alapellátásokra és gyermekvédelmi szakellátásokra."

10. § A Tr. 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmények intézményi térítési díját a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közleményként közzé kell tenni. Amennyiben az intézmény ellátási területe nem országos, az intézményi térítési díjról tájékoztatni kell az ellátási terület szerinti önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét, aki gondoskodik a lakosság, valamint az ellátási terület szerint érintett önkormányzatok tájékoztatásáról."

11. § A Tr.

a) 2. § (1) bekezdésében a "szerinti szolgáltatási önköltség és a tárgyévi normatív állami hozzájárulás, illetve a szolgáltatás külön jogszabály szerinti költségvetési támogatásának különbözeteként" szövegrész helyébe a "szerint" szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében az "Intézményi társulás és többcélú kistérségi társulás" szövegrész helyébe a "Társulás" szöveg,

c) 4. § (4) bekezdésében a "(2) (3) és (6)" szövegrész helyébe a "(2) és (3)" szöveg

lép.

12. § Hatályát veszti a Tr. 4. § (6) bekezdése.

4. A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet módosítása

13. § A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyer.) 48. § (3) bekezdése a következő f) ponttal egészül ki:

(Az örökbefogadást felbontó határozat rendelkező részének a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmaznia kell)

"f) annak a megállapítását, hogy az örökbefogadás felbontásával a vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga nem áll vissza [Csjt. 56. § (3) bek.]."

14. § A Gyer. 53. §-át megelőző alcím és a Gyer. 53. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"A származás megismerésével kapcsolatos eljárás általános szabályai

53. § (1) A tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek önállóan vagy törvényes képviselője hozzájárulásával és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Csjt. 53/A. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott, a származásával kapcsolatos tényekről.

(2) A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Csjt. 53/A. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott vér szerinti hozzátartozóinak adatairól.

(3) A tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek önállóan vagy törvényes képviselője hozzájárulásával, a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője és a nagykorú örökbefogadott tájékoztatást kérhet a kijelölt gyámhivataltól a Csjt. 53/A. § (7) bekezdésében meghatározott egészségügyi adatokról.

(4) A származás megismerésével kapcsolatos eljárás megindítására vonatkozó kérelem személyesen, az örökbefogadott lakóhelye szerinti kijelölt gyámhivatalnál terjeszthető elő. A származás megismerésével kapcsolatban kérhető adatok köréről a gyámhivatal tájékoztatja a kérelmezőt, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. Írásbeli megkeresés esetén a gyámhivatal a kérelem személyes előterjesztésének szükségességéről és a kérhető adatok köréről írásban tájékoztatást nyújt.

(5) A gyámhivatal, ha nem állnak rendelkezésre nála a kérelemmel érintett örökbefogadásra vonatkozó adatok, megkeresi az örökbefogadott születési helye szerinti anyakönyvvezetőt az örökbefogadást engedélyező határozat másolatának megküldése érdekében. Ezt követően intézkedik az 53/A-53/C. §-ban meghatározott szervek megkeresése és személyek meghallgatása iránt.

(6) A gyámhivatal a származás megismerésére vonatkozó tájékoztatást személyes meghallgatás keretében adja meg, amelyet jegyzőkönyvben rögzít. Ha az ügyfél számára aránytalan nehézséggel járna a személyes megjelenés, kérelmére a gyámhivatal írásban ad tájékoztatást."

15. § A Gyer. VI. Fejezete a következő 53/A-53/C. §-sal és azt megelőzően a következő alcímmel egészül ki:

"Tájékoztatás az örökbefogadott származásával kapcsolatos tényekről, a vér szerinti szülő, testvér, féltestvér adatairól és az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős egészségügyi adatokról

53/A. § Az örökbefogadott származásával kapcsolatos tények megismerésére irányuló kérelem esetén a gyámhivatal a vér szerinti szülő, illetve a testvér, féltestvér meghallgatása nélkül tájékoztatja a kérelmezőt arról, hogy örökbe fogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, és a felderíthető adatok szerint van-e testvére, féltestvére. A tájékoztatás megadásához a gyámhivatal szükség esetén megkeresi az örökbefogadásban közreműködő területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és az örökbefogadást engedélyező gyámhivatalt.

53/B. § (1) A vér szerinti szülő, testvér, féltestvér természetes személyazonosító adatainak megismerésére irányuló kérelem esetén a gyámhivatal - a vér szerinti szülő, testvér, féltestvér felkutatása érdekében - megkeresi az örökbefogadásban közreműködő területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, illetve az örökbefogadást engedélyező gyámhivatalt azzal, hogy a nyilvántartásukban, illetve irataik között van-e adat az örökbefogadott gyermek szülőjére, testvérére, féltestvérére vonatkozóan. Indokolt esetben több területi gyermekvédelmi szakszolgálat is megkereshető.

(2) A gyámhivatal az 53. § (5) bekezdése és az (1) bekezdés szerint beszerzett adatok alapján

a) megállapítja, hogy a vér szerinti szülő, a testvér vagy féltestvér felkutatása nem járt eredménnyel és erről tájékoztatást nyújt a kérelmezőnek, vagy

b) megkeresi a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartását vezető szervet a vér szerinti szülő, illetve a testvér, féltestvér lakóhelyének megismerése céljából.

(3) A vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatairól kért tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja

a) a vér szerinti szülőt vagy törvényes képviselőjét, ha a vér szerinti szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes,

b) az örökbefogadott kiskorú örökbefogadó szülőjét vagy más törvényes képviselőjét.

(4) A testvér, féltestvér természetes személyazonosító adatairól kért tájékoztatás megadásához a gyámhivatal meghallgatja a testvért, féltestvért. A kiskorú testvér és féltestvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ennek hiányában nem adható tájékoztatás a kért adatokról.

(5) A gyámhivatal tájékoztatást nyújt a kért adatokról, feltéve, hogy azt a Csjt. 53/A. § (5) bekezdése nem zárja ki a kért adatok közlését. Ebben az esetben a gyámhivatal elutasítja a tájékoztatás megadását.

53/C. § (1) Ha a vér szerinti szülő egészségügyi adatainak megismerésére irányuló kérelem alapján valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak, a gyámhivatal - a vér szerinti szülő személyének és adatainak tisztázását követően - megkeresi az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat a kért adatok közlése iránt.

(2) A gyámhivatal az Országos Egészségbiztosítási Pénztártól beszerzett adatok alapján - a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül - tájékoztatja a kérelmezőt a vér szerinti szülő egészségügyi adatairól.

(3) A gyámhivatal elutasítja az egészségügyi adatokról való tájékoztatás iránti kérelmet, ha a kérelem alapján nem valószínűsíthető, hogy a kért adatok az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentőséggel bírnak."

16. § A Gyer. 117-119. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"117. § (1) A gyámhivatal határozatában megjelöli, hogy a gondozási díjat a Főigazgatóság számlájára kell befizetni, és határozatát közli

a) a Főigazgatóság főigazgatójával a nyilvántartás vezetése és az esetleges későbbi behajtás kezdeményezése,

b) a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzővel a gondozási díjfizetési kötelezettséget megállapító határozat-esetleges későbbi behajtás megindítása érdekében történő - nyilvántartásba vétele, valamint a 119. § szerinti iratok beszerzése

céljából.

(2) A gondozási díj-befizetéseket és a keletkezett hátralékot, amelyre a Gyvt. 154. §-ának (3) bekezdése alapján késedelmi pótlék nem állapítható meg, a Főigazgatóság tartja nyilván.

118. § (1) A Főigazgatóság félévente tájékoztatja a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes gyámhivatalt és jegyzőt az esetleges hátralékról.

(2) A jegyző a gondozási díj összegének felülvizsgálatához évente megküldi a gondozási díj fizetésére kötelezett körülményeit tanúsító iratokat (környezettanulmány, jövedelemigazolások).

(3) A gondozási díjhátralék elévülés miatt történő törlése a jegyző feladata, melyről értesíti a Főigazgatóságot.

(4) A gyámhivatal tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt feljelentést tesz az ellen, aki a megállapított gondozási díjfizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti [Btk. 196. §].

119. § (1) A gondozási díjösszegét és a fizetési kötelezettséget a gyámhivatal évente felülvizsgálja. A felülvizsgálathoz a gyámhivatal beszerzi a gondozási díjfizetésére kötelezettnek a 7. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatát és a környezettanulmányt.

(2) Ha a gondozási díj felülvizsgálata során megállapítást nyer, hogy a 117. § (1) bekezdés b) pontja szerinti feladatokat ellátó jegyző illetékessége - a kötelezett lakóhelyének vagy ennek hiányában tartózkodási helyének megváltozása okán - megszűnt, a gyámhivatal megkeresi

a) a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt a 117. § (1) bekezdés

b) pontjában meghatározott feladatok ellátása érdekében, valamint

b) a kötelezett előző lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt, hogy a nyilvántartásában a hátralék behajtására vonatkozó adatokat küldje meg az illetékes jegyzőnek, illetve a 117. § (1) bekezdés b) pontja szerinti határozatot nyilvántartásából törölje."

17. § A Gyer. az alábbi 120/A. §-sal egészül ki:

"120/A. § Ha a gyámhivatal illetékessége megszűnik, az ügy áttételéről szóló végzésről a gyámhivatal értesíti a gondozási díjfizetésére kötelezettet, szükség esetén munkáltatóját, a megyei kirendeltséget, valamint a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt."

18. § A Gyer. a következő 177. §-sal egészül ki:

"177. § A gyámhivatal 2013. április 30-ig felülvizsgálja az átmeneti és a tartós nevelésbe vett gyermekek után 2012. december 31-éig megállapított gondozási díjat és ennek eredményeként a 117. § (1) bekezdése szerint jár el, továbbá felhívja a megyei fenntartót, hogy gondoskodjon a 2013. január 1-jét követően számlájára érkezett gondozási díjnak a Főigazgatóság részére történő átutalásáról. A gyámhivatal döntéséről értesíti a kötelezett lakóhelye vagy ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt."

19. § A Gyer.

a) 5/A. § (4) bekezdésében a "megyei intézményfenntartó központ (a továbbiakban: megyei fenntartó)" szövegrész helyébe a "Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság) megyei, fővárosi kirendeltsége (a továbbiakban: megyei kirendeltség)" szöveg,

b) 68/G. § (2) bekezdés b) pontjában a "nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja" szövegrész helyébe a "nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 51. § (2) bekezdésének a) pontja" szöveg,

c) 103. § (4) bekezdésében a "Minisztérium speciális gyermekotthonában" szövegrész helyébe a "Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság létrehozásáról szóló Korm. rendelet 1. melléklete szerinti speciális gyermekotthonban" szöveg,

d) 170/A. §-ában, 10. számú mellékletének címében, II. alcímében és pontjában a "fenntartó" szövegrész helyébe a "kirendeltség" szöveg

lép.

5. A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet módosítása

20. § A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvénynek a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi ágazatban történő végrehajtásáról szóló 257/2000. (XII. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kjtr.) 1. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) E rendelet hatálya kiterjed a javítóintézetekben pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottakra."

21. § A Kjtr. 1/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(3) A pályázati eljárás lefolytatásával összefüggő feladatokat

a) intézményvezető esetén

aa) a fenntartó önkormányzat jegyzője, főjegyzője,

ab) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézménynél a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság központi szerve,

b) az a) pontban foglaltakon kívüli egyéb beosztás esetén a munkáltatói jogkör gyakorlója

látja el (a továbbiakban együtt: a pályázat előkészítője)."

22. § A Kjtr. 7. § (3) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Ha a munkáltató a munkahelyen történő munkavégzésére hosszabb időtartamot nem rendel el, a teljes napi munkaidőből legalább 6 órát kell a munkahelyen eltöltenie annak a közalkalmazottnak, akit teljes munkaidejében)

"e) bölcsődében a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző speciális csoportban kisgyermeknevelő munkakörben"

(foglalkoztatják.)

23. § A Kjtr. "(A törvény 55. §-ához)" alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) A heti teljes munkaidőből 30 órát [a Gyvt. 15. § (12) bekezdése szerinti neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő] kell a munkahelyen, a gyermekkel, fiatal felnőttel foglalkozva, illetve más személy vizsgálatát végezve eltölteni

a) a gyermekotthonban, az utógondozó otthonban a nevelőnek, a pszichológusnak,

b) a javítóintézetben a nevelőnek, a pszichológusnak, az utógondozónak, a szakoktatónak,

c) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézményben a pszichológusnak és a gyógypedagógusnak.

(2) A heti teljes munkaidőből 24 órát [a Gyvt. 15. § (12) bekezdése szerinti neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidő] kell a munkahelyen, a gyermekkel, fiatal felnőttel foglalkozva eltölteni a gyermekotthoni gyógypedagógusnak, fejlesztő pedagógusnak, a javítóintézeti gyógypedagógusnak.

(3) A heti teljes munkaidőből a Gyvt. 15. § (11) bekezdés szerinti kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött munkaidőn túl fennmaradó részében a pedagógus munkakörben foglalkoztatott személyre vonatkozóan a Gyvt. 15. § (11)-(12) bekezdése szerinti feladatokat és a helyettesítést a munkáltató munkaköri leírásban vagy írásbeli vezetői rendelkezésben határozza meg.

(4) A nevelőszülői hálózat nevelőszülői tanácsadójának, családgondozójának, utógondozójának, a gyermekotthon, utógondozói otthon családgondozójának, utógondozójának és a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatást nyújtó intézményben a családgondozónak, utógondozónak a heti teljes munkaidejéből a munkáltató által a munkaköri leírásban meghatározott időtartamot kell a munkahelyén tartózkodnia."

24. § A Kjtr. 8. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg a bekezdés a következő d)-e) ponttal egészül ki:

(Az oktatói, nevelői munkát végzők pótszabadságára jogosult)

"c) a fogyatékos személyek otthonában, illetve rehabilitációs intézményében az ellátottak órarend szerinti, vagy egyéni oktatását, fejlesztését végző pedagógusi, foglalkoztatás-szervezői,

d) a gyermekvédelmi szakellátási intézmény intézményvezetője, intézményvezető-helyettese, a gyermekotthon-vezető, a nevelőszülői hálózat vezetője, szakmai vezetője, a gyermekvédelmi szakellátási intézmény önálló szakmai egységének vezetője, az integrált, illetve közös igazgatású intézmény önálló, gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szervezeti egységének vezetője,

e) a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben, javítóintézetben a 2. számú melléklet V. pontjában meghatározott munkakörben"

(munkát végző közalkalmazott.)

25. § A Kjtr. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"12. § Az illetménynövekedésre jogosító szak-, illetve szakmai képesítéseket - a 13. §-ban foglaltak kivételével -a 3. számú melléklet tartalmazza."

26. § A Kjtr. a következő 13. §-sal egészül ki:

"13. § A gyermekvédelmi szakellátási intézményben, javítóintézetben 2. számú melléklet V. pontjában meghatározott pedagógus munkakörben foglalkoztatottat illetménynövekedés illeti meg, ha a besorolás alapjául szolgáló felsőfokú iskolai végzettsége és szakképzettsége mellett

a) a magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott óvodapedagógusi, tanítói, tanári, gyógypedagógiai tanári (gyógypedagógiai terapeuta), konduktori, gyógytestnevelő, felsőoktatási szakirányú továbbképzésben szerzett, a nevelő és oktató munkához kapcsolódó bármilyen szakképzettséggel, vagy számviteli, pénzügyi, jogi, közgazdasági, pszichológus vagy a b) pontban felsorolt további

b) pedagógiai, pedagógia szakos előadói, szociálpedagógus, szociálpedagógiai, nevelőtanári, szociális munkás, általános szociális munkás vagy

c) óvodapedagógusi, tanítói, tanári, pszichopedagógus vagy

d) - a pszichológusi feladatok ellátásához a pszichológusi szakképzettség mellett -tanítói, tanári

szakképzettséggel rendelkezik."

27. § (1) A Kjtr. 15. § (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A speciális gyermekotthonban, a speciális lakásotthonban, a gyermekotthon speciális csoportjában, valamint a javítóintézetben foglalkoztatott nevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, gyermekvédelmi asszisztenst, család- és utógondozót, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust, munkaoktatót, szakoktatót, orvost, ápolónőt speciális otthoni pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 50%-a.

(6) A bölcsődében a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 42. § (2) bekezdésében foglaltak alapján a sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, gondozását végző csoportban a kisgyermeknevelőt gyógypedagógiai pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 25%-a."

(2) A Kjtr. 15. § a következő (6a) és (6b) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A területi gyermekvédelmi szakszolgálat által foglalkoztatott hivatásos gyámot, gyermekvédelmi gyámot, örökbefogadási tanácsadót, gyámi, gondozói tanácsadót különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék illeti meg. A különleges szakértelmet igénylő munka utáni pótlék mértéke legalább a pótlékalap 70%-a.

(6b) A gyermekvédelmi szakellátási intézményben a 2. számú melléklet V. pontjában meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottnak gyermek- és ifjúságvédelmi intézményi pótlék adható. A pótlékot a fenntartó engedélyezi, a pótlék mértéke nem haladhatja meg a pótlékalap 100%-át."

(3) A Kjtr. 15. §-a a következő (6c)-(6d) bekezdéssel egészül ki:

"(6c) A különleges gyermekotthonban, különleges lakásotthonban, gyermekotthon különleges csoportjában foglalkoztatott nevelőt, kisgyermeknevelőt, gyermekfelügyelőt, gondozót, gyermekvédelmi asszisztenst, család- és utógondozót, pszichológust, gyógypedagógust, fejlesztő pedagógust különleges otthoni pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 25%-a.

(6d) A többcélú gyermekvédelmi intézményben köznevelési feladatot ellátó intézményegységben dolgozó pedagógust gyermekvédelmi pótlék illeti meg, a pótlék mértéke legalább a pótlékalap 50%-a."

28. § A Kjtr. 16. §-a a következő (4)-(6) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Kr.) 18. § (2)-(3) bekezdése alapján - az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) hatálybalépését megelőzően - megállapított pótlékok tekintetében a Kr.-nek az R. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

(5) A Kr. 15. § (2) bekezdés d) pontja alapján - az R. hatálybalépését megelőzően megállapított - gyógypedagógiai pótlék mellett az e rendelet szerinti speciális otthoni pótlék, különleges otthoni pótlék nem folyósítható.

(6) A Kr. 15. § (12) bekezdés alapján - az R. hatálybalépését megelőzően megállapított - pótlék mellett az e rendelet szerinti különleges szakértelmet igénylő munka után járó pótlék nem folyósítható."

29. § (1) A Kjtr. 2. számú melléklete e rendelet 2. melléklete szerint módosul.

(2) A Kjtr. 4. számú melléklete e rendelet 3. melléklete szerint módosul.

30. § A Kjtr.

a) 1. § (3) bekezdés b) pontjában a "törvény" szövegrész helyébe a "törvény (a továbbiakban: Gyvt.)" szöveg,

b) 2/A. §-ában a "IV. pont 1-2. alpontja" szövegrész helyébe a "IV. pont 1-2. alpontja, valamint V. pontja" szöveg,

c) 15. § (7), (8) és (9) bekezdésében a "(6)" szövegrész helyébe a "(6d)" szöveg lép.

31. § Hatályát veszti a Kjtr. 1. § (1) bekezdésében a "(2) bekezdésben foglalt kivétellel a" szövegrész.

6. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet módosítása

32. § A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gymr.) 2. § i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"i) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), valamint a helyi önkormányzat, illetve azok társulása az általa fenntartott szolgáltató (intézmény, hálózat) által végzett olyan szolgáltató tevékenység tekintetében, amelyet az állam vagy a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja a Gyvt. alapján biztosítani köteles;"

33. § A Gymr. 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési engedélyezéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben első fokon)

"c) egyházi, nem állami fenntartású, egy megyére vagy a fővárosra megkötött ellátási szerződés alapján működtetett nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén az ellátási szerződéssel érintett megye szerint illetékes szociális és gyámhivatal, illetve a fővárosra megkötött ellátási szerződés esetén a Fővárosi Szociális és Gyámhivatal;" (jár el.)

34. § A Gymr. 4. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(11) A szakmai programot a Főigazgatóság a kirendeléstől számított harminc napon belül - az általa fenntartott szolgáltatók (intézmények, hálózatok) kivételével - szakértőként véleményezi. A működést engedélyező szerv a határidőt - a Főigazgatóságnak a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja."

35. § A Gymr. 6. § (6) bekezdés f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési engedélyben fel kell tüntetni, ha)

"f) a nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon, az utógondozó otthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a volt gondozott fiatal felnőtt számára utógondozást nyújt."

36. § A Gymr. 8. § (4) bekezdés g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési engedélymódosítására a működési engedélykiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy)

"g) a szakmai program véleményezésére a Főigazgatóságot akkor kell szakértőként kirendelni, ha a módosítás új szolgáltató tevékenység engedélyeztetésére irányul, és a Főigazgatóság nem vesz rész ügyfélként az eljárásban."

37. § A Gymr. 12. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Amennyiben a szociális és gyámhivatal gyermekek átmeneti gondozásának, otthont nyújtó ellátásnak, illetve utógondozói ellátásnak a működési engedélyét vonja vissza, vagy ilyen szolgáltató tevékenységet végeznek működési engedély nélkül, az ellátás ideiglenes megszervezése érdekében - a szociális és gyámhivatal megkeresése alapján - a gondozási hely szerint illetékes megyei kirendeltség haladéktalanul intézkedik. A gyermek további ellátásáról az arra köteles helyi önkormányzat, illetve a Főigazgatóság hatvan napon belül gondoskodik."

38. § A Gymr. 14. §-a a következő (4a)-(4b) bekezdéssel egészül ki:

"(4a) A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendelet 14. § (1) bekezdése szerinti és szükség esetén az (1) bekezdés és más ellenőrzés során a szakmai programban foglaltak megvalósulása és a gyermekvédelmi szakellátási szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében a Főigazgatóságot szakértőnek kell kirendelni, kivéve, ha a Főigazgatóság fenntartásában álló intézmény ellenőrzésére kerül sor. A Főigazgatóság helyszíni ellenőrzést is végez, amelyet lehetőleg a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy egymáshoz közeli időpontban kell lefolytatni.

(4b) A Főigazgatóság köteles a szakvéleményét a kirendelést követő harminc napon belül elkészíteni és megküldeni a működést engedélyező szervnek. A működést engedélyező szerva határidőt - a Főigazgatóságnak a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A működést engedélyező szerva Főigazgatóság szakértői véleményének másolatát megküldi a fenntartónak és a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatónak, intézménynek."

39. § A Gymr. a következő 19/D-19/E. §-sal egészül ki:

"19/D. § (1) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 10. § (5) bekezdése szerinti eljárás során a Főigazgatóság 2013. február 15-éig bejelenti a nevét, székhelyét és adószámát, valamint bejelentheti a szolgáltató (intézmény, működtető) nevének és adószámának megváltozását. A szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát a szolgáltató nevének módosítása esetén nem kell benyújtani, és azt a működést engedélyező szervnek sem kell az eljárás során beszereznie.

(2) A működést engedélyező szerv az (1) bekezdés szerinti hivatalból történő módosításra irányuló eljárás során a fenntartó adatait és a fenntartó erre irányuló bejelentése esetén a szolgáltató (intézmény, működtető) nevét és adószámát módosíthatja, valamint a feltételek vizsgálata nélkül meghosszabbítja a határozott idejű és ideiglenes működési engedélyeket. A 8. § (11) bekezdése ebben az esetben nem alkalmazható.

(3) Az ellátási szerződésnek a Főigazgatóságra való átszállása miatt az egyházi, nem állami fenntartású intézmény működési engedélyét nem kell módosítani, a változás átvezetésére a működési engedély egyéb okból történő soron következő módosítása vagy a soron következő ellenőrzés alkalmával kerül sor.

19/E. § A 2013. január 1-jén utógondozást nyújtó nevelőszülői hálózat, gyermekotthon, utógondozó otthon és területi gyermekvédelmi szakszolgálat fenntartója az utógondozásnak a működési engedélyben történő feltüntetése érdekében 2013. február 15-éig kérelmezi a működési engedély módosítását. Ha a nevelőszülői hálózat, gyermekotthon, utógondozó otthon, illetve területi gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem benyújtásakor

a) az utógondozói ellátás nyújtására rendelkezik jogerős működési engedéllyel, a működést engedélyező szerv a kérelem alapján a működési engedélyt további vizsgálat nélkül módosítja;

b) az utógondozói ellátás nyújtására nem rendelkezik jogerős működési engedéllyel, a működést engedélyező szerv az eljárása során vizsgálja, hogy az intézmény (hálózat) a szakmai programja alapján alkalmas-e a volt gondozott fiatal felnőttek számára utógondozás nyújtására, és a kérelemről dönt."

40. § A Gymr.

a) 3. § (7) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "főjegyzőjét, a megyei fenntartó vezetőjét" szövegrész helyébe a "illetve a Főigazgatóság fenntartói feladatait ellátó megyei, fővárosi kirendeltségének (a továbbiakban: megyei kirendeltség) igazgatóját" szöveg,

b) 3. § (7) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "az illetékes módszertani intézményt" szövegrész helyébe az "a Főigazgatóságot" szöveg,

c) 8/A. § (8) bekezdésében, 12. § (1) bekezdésében a "fenntartót" szövegrész helyébe a "kirendeltséget" szöveg,

d) 9. § (2) bekezdés b) pontjában a "fenntartó vezetőjét" szövegrész helyébe a "kirendeltség igazgatóját" szöveg

lép.

41. § Hatályát veszti a Gymr.

a) 4. § (5) bekezdés c) pontjában a "társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás vagy települési önkormányzatok többcélú kistérségi" szöveg,

b) 4. § (9) bekezdés d) pontja,

c) 8. § (5) bekezdés c) pontja,

d) 14/A. § (2) bekezdés b) pontja,

e) 15. § (1) bekezdés utolsó mondata.

7. A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet módosítása

42. § A szociális foglalkoztatás engedélyezéséről és a szociális foglalkoztatási támogatásról szóló 112/2006. (V. 12.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szfr.) 1. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az önkormányzatok társulása által fenntartott szociális intézmény esetén a fenntartóra vonatkozó, e rendelet szerinti jogok és kötelezettségek a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzatot (a továbbiakban együtt: székhely szerinti helyi önkormányzat) illetik, illetve terhelik. A székhely szerinti helyi önkormányzat nyújthat be pályázatot, köti meg a támogatási szerződést, továbbá a támogatást a székhely szerinti helyi önkormányzatnak kell folyósítani, és azzal a székhely szerinti helyi önkormányzat számol el."

43. § Az Szfr. 3. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A szociális és gyámhivatal szakvéleményt kér a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól abban a kérdésben, hogy a foglalkoztatási szakmai program a külön jogszabályban foglalt követelményeknek megfelel-e, a szociális foglalkoztatás céljainak megvalósulását mennyire segíti elő, valamint e célokkal és a szociális intézmény szakmai programjával mennyire áll összhangban. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság a szakvéleményt 30 napon belül adja meg."

44. § Az Szfr.

a) 3. § (3) bekezdésében a "szociális foglakoztatási módszertani intézmény" szövegrész helyébe a "Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság" szöveg,

b) 6. § (1) bekezdésében a "szociális foglakoztatási módszertani intézménytől" szövegrész helyébe a "Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságtól" szöveg,

c) 14. § (2) bekezdés b) pontjában az "intézményi társulás vagy települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása" szövegrész helyébe az "önkormányzati társulás" szöveg

lép.

8. A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet módosítása

45. § A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Korm. rendelet 13/B. § (1) bekezdésében a "minisztérium által fenntartott engedélyesre, a megyei fenntartó" szövegrész helyébe a "Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság" szöveg lép.

9. A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

46. § A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gyár.) 22. §-a a következő (15) bekezdéssel egészül ki:

"(15) Az örökbefogadott származásával kapcsolatos tényekről, adatokról történő tájékoztatás megadására az örökbefogadott lakóhelye szerinti megyeszékhelyen működő járási gyámhivatal, a fővárosban Budapest Főváros Kormányhivatal V. Kerületi Hivatalának gyámhivatala, Pest megyében a Szentendrei Járási Gyámhivatal illetékes."

47. § A Gyár.

a) 14. § (1) bekezdés b) pontjában a "Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet vagy a kijelölt módszertani feladatokat ellátó intézmény" szövegrész helyébe a "Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság" szöveg,

b) 18. §-ában a "Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet" szövegrész helyébe a "Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság" szöveg

lép.

48. § Hatályát veszti a Gyár. 16. § (1) bekezdése.

10. A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet módosítása

49. § A támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Tkr.) 1. § (3) bekezdés első mondata helyébe a következő rendelkezés lép:

"A helyi önkormányzatok társulása által fenntartott szolgáltató esetén az e rendelet szerinti jogok és kötelezettségek a társulási megállapodásban meghatározott, ennek hiányában a társulás székhelye szerinti helyi önkormányzatot (a továbbiakban együtt: székhely szerinti helyi önkormányzat) illetik, illetve terhelik."

50. § A Tkr. a következő 25. §-sal egészül ki:

"25. § A jelzőrendszeres házi segítségnyújtás 2013. első negyedévi finanszírozására általános pályázatot nem kell kiírni, a 2012. december 31-én érvényes finanszírozási szerződések 2013. március 31-éig meghosszabbodnak."

51. § Az Tkr. 10. § (2) bekezdés e) pontjában az "intézményi társulás vagy települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulása" szövegrész helyébe az "önkormányzati társulás" szöveg lép.

11. A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

52. § A szociális szolgáltatók és intézmények működésének engedélyezéséről és ellenőrzéséről szóló 321/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Szmr.) 1. § f) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"f) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), valamint a helyi önkormányzat, illetve azok társulása az általa fenntartott szociális szolgáltató, intézmény által nyújtott olyan szociális szolgáltatás tekintetében, amelyet az állam vagy a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (a továbbiakban: Szt.) alapján biztosítani köteles;"

53. § Az Szmr. 2. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány szociális hatóságnak)

"a) az Szt. 90/A. §-ának alkalmazása során a helyi önkormányzat, a társulás, illetve a Főigazgatóság fenntartói feladatokat ellátó megyei, fővárosi kirendeltsége (a továbbiakban: megyei kirendeltség) székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt, a Főigazgatóság létrehozásáról szóló kormányrendelet 1. melléklete szerinti intézmény esetében a Fővárosi Szociális és Gyámhivatalt"

(jelöli ki.)

54. § (1) Az Szmr. 5. §-a a következő (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3b) A működést engedélyező szerv mérlegelésén múlik, hogy megkeresi-e a (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti szakhatóságot, ha

a) a kérelmet olyan ingatlanban működő szociális intézmény engedélyezése iránt nyújtották be, amelyben korábban szociális intézmény működött,

b) a korábbi szociális intézmény működési engedélyének visszavonása a működési engedély iránti kérelem benyújtását megelőző három hónapon belül vált végrehajthatóvá, és

c) a korábbi szociális intézmény működési engedélyét nem e szakhatóságok feladat- és hatáskörébe tartozó okból vonták vissza."

(2) Az Szmr. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A szakmai programot a Főigazgatóság a kirendeléstől számított harminc napon belül - az általa fenntartott szolgáltatók, intézmények kivételével - szakértőként véleményezi. A működést engedélyező szerv a határidőt -a Főigazgatóságnak a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja."

55. § Az Szmr. 7. § (4) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy)

"d) a szakmai program véleményezésére a Főigazgatóságot akkor kell szakértőként kirendelni, ha a módosítás új szociális szolgáltatás, ellátotti csoport vagy alapszolgáltatás esetén - ide nem értve a nappali ellátást - új ellátási terület engedélyeztetésére irányul, és a Főigazgatóság nem vesz rész ügyfélként az eljárásban,"

56. § Az Szmr. 11. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) Az (1) bekezdés szerinti ellenőrzés és szükség esetén más ellenőrzés során a szakmai programban foglaltak megvalósulása és a szociális szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében a Főigazgatóságot szakértőnek kell kirendelni, kivéve, ha a Főigazgatóság fenntartásában álló intézmény ellenőrzésére kerül sor. A Főigazgatóság helyszíni ellenőrzést is végez, amelyet lehetőleg a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy egymáshoz közeli időpontban kell lefolytatni.

(6) A Főigazgatóság köteles a szakvéleményét a kirendelést követő harminc napon belül elkészíteni és megküldeni a működést engedélyező szervnek. A működést engedélyező szerva határidőt - a Főigazgatóságnak a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A működést engedélyező szerv a Főigazgatóság szakértői véleményének másolatát megküldi a fenntartónak és a szociális szolgáltatónak, intézménynek."

57. § (1) Az Szmr. 20. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A rászoruló és ellátatlan személyek ellátását az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság, illetve az ellátási kötelezettséget az Szt. szerint a helyi önkormányzattól, államtól átvállaló más fenntartó a tulajdonos, illetve a haszonélvező hozzájárulásával abban az épületben is biztosíthatja, amelyben az engedély nélküli szolgáltatást nyújtották."

(2) Az Szmr. 20. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés szerinti esetben bentlakásos intézmény esetén a működést engedélyező szerv legfeljebb egy évre ideiglenes működési engedélyt adhat ki, ha az intézmény működése nem felel meg a jogszabályban meghatározott valamennyi követelménynek - ideértve a 6. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti feltételeket -, de]

"a) a rászoruló személyek az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság, illetve az ellátási kötelezettséget az Szt. alapján a helyi önkormányzattól, államtól átvállaló más fenntartó intézményében - az ellátásra köteles helyi önkormányzat, Főigazgatóság nyilatkozata alapján - nem láthatók el, és"

58. § Az Szmr. a következő 22/F. és 22/G. §-sal egészül ki:

"22/F. § (1) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 10. § (5) bekezdése szerinti eljárás során a Főigazgatóság 2013. február 15-éig bejelenti a nevét, székhelyét és adószámát, valamint bejelentheti a szolgáltató, intézmény nevének és adószámának megváltozását. A szolgáltató, intézmény alapító okiratának másolatát a szolgáltató nevének módosítása esetén nem kell benyújtani, és azt a működést engedélyező szervnek sem kell az eljárás során beszereznie.

(2) A működést engedélyező szerv az (1) bekezdés szerinti hivatalból történő módosításra irányuló eljárás során a fenntartó adatait és a fenntartó erre irányuló bejelentése esetén a szolgáltató, intézmény nevét és adószámát módosíthatja, valamint a feltételek vizsgálata nélkül meghosszabbítja a határozott idejű és ideiglenes működési engedélyeket. A 7. § (12) bekezdése ebben az esetben nem alkalmazható.

(3) Az ellátási szerződésnek a Főigazgatóságra való átszállása miatt az egyházi, nem állami fenntartású intézmény működési engedélyét nem kell módosítani, a változás átvezetésére a működési engedély egyéb okból történő soron következő módosítása vagy a soron következő ellenőrzés alkalmával kerül sor.

22/G. § Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételének részletes szabályairól és egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelettel megállapított 5. § (3b) bekezdését a hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell."

59. § Az Szmr.

a) 4. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontjában a "fenntartó vezetőjét" szövegrész helyébe a "kirendeltség igazgatóját" szöveg,

b) 4. § (2) bekezdés a) pont ac) alpontjában a "módszertani intézményt" szövegrész helyébe a "Főigazgatóságot" szöveg,

c) 8. § (7) bekezdésében a "fenntartót" szövegrész helyébe a "kirendeltséget" szöveg,

d) 11. § (2) bekezdésében az "az illetékes módszertani intézményeknek" szövegrész helyébe az "a Főigazgatóságnak" szöveg,

e) 15. § (2) bekezdésében az "a módszertani intézményt" szövegrész helyébe az " - az általa fenntartott intézmények kivételével - a Főigazgatóságot" szöveg,

f) 16. § (4) bekezdésében az "a módszertani intézmény" szövegrész helyébe az "- az általa fenntartott intézmények kivételével - a Főigazgatóság" szöveg,

g) 18. § (6) bekezdés a) pontjában a "fenntartóval" szövegrész helyébe a "kirendeltséggel" szöveg,

h) 18. § (6) bekezdés b) pontjában a "fenntartónak" szövegrész helyébe a "kirendeltségnek" szöveg,

i) 19. § (1) bekezdésében a "megyei fenntartóval" szövegrész helyébe a "Főigazgatósággal" szöveg,

j) 19. § (2) és (4) bekezdésében a "megyei fenntartó" szövegrész helyébe a "Főigazgatóság" szöveg,

k) 19. § (3) bekezdésében az "önkormányzat" szövegrész helyébe az "önkormányzat, Főigazgatóság" szöveg,

l) 2. melléklet 2.8. pontjában a "megyei fenntartó" szövegrészek helyébe a "megyei kirendeltség" szöveg, a "vezetője" szövegrész helyébe az "igazgatója" szöveg

lép.

60. § Hatályát veszti az Szmr.

a) 5. § (3) bekezdés e) pontja,

b) 7. § (5) bekezdés c) pontja,

c) 12. § (2) bekezdés b) pontja,

d) 2. számú melléklet 1. pont 1.1. alpontjában a "társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV. törvény 8. §-a, 9. §-a, illetve 16. §-a szerinti intézményi társulás vagy települési önkormányzatok többcélú kistérségi" szöveg,

e) 3. számú melléklet "Kiegészítő szabályok" rész 3. pontjának negyedik mondata.

12. A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítása

61. § A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gytr.) 1. § (2) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet hatálya nem terjed ki)

"a) a javítóintézetek által nyújtott utógondozói ellátásért fizetendő térítési díjra,"

62. § A Gytr. 2. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság fenntartásában működő intézmény esetében az intézményi térítési díjat

a) a b) pontban meghatározott kivétellel megyei, fővárosi kirendeltség állapítja meg,

b) a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság létrehozásáról szóló kormányrendelet 1. melléklete szerinti intézmény esetében a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság központi szerve állapítja meg."

63. § A Gytr. 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság által fenntartott intézmények intézményi térítési díját a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közleményként közzé kell tenni. Amennyiben az intézmény ellátási területe nem országos, az intézményi térítési díjról tájékoztatni kell az ellátási terület szerinti önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét, aki gondoskodik a lakosság, valamint az ellátási terület szerint érintett önkormányzatok tájékoztatásáról."

64. § Hatályát veszti a Gytr.

a) 2. § (3) bekezdése,

b) 3. § (5) bekezdése,

c) 4. § (1) bekezdésében a "vagy a megyei fenntartó által meghatározottak" szövegrész,

d) 16. § (1) bekezdésében a ", a megyei fenntartó" szövegrész.

13. A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet módosítása

65. § A Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságról szóló 316/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. § (1) bekezdése a következő szöveggel lép hatályba:

"(1) A Kormány a Főigazgatóságot jelöli ki

a) a megyei önkormányzatok konszolidációjáról, a megyei önkormányzati intézmények és a Fővárosi Önkormányzat egyes egészségügyi intézményeinek átvételéről szóló 2011. évi CLIV. törvény alapján átvett szociális és gyermekvédelmi intézményekkel, valamint a szociális és gyermekvédelmi tevékenységet végző alapítványokkal, közalapítványokkal, gazdasági társaságokkal kapcsolatos, 9. § (1) bekezdése szerinti,

b) az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 2. § (3) bekezdése szerinti

feladatok ellátására [az a) és b) pont szerinti intézmények a továbbiakban együtt: átvett intézmények]."

66. § (1) Az R. 6. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 4. § (2) bekezdése szerinti intézmények gazdálkodással összefüggő feladatait - a Fővárosi Önkormányzattól átvett, önállóan működő gyermekvédelmi intézmények kivételével - 2013. január 1-jétől a Főigazgatóság látja el."

(2) Az R. 6. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) A főigazgató a 4. § (1) bekezdés a) pontja szerinti átvett intézmény vezetőjének feladatai ellátására 2013. december 31-éig pályázatot írhat ki."

67. § Nem lép hatályba az R. 8-9. §-a és 10. § a) pontja.

14. Záró rendelkezések

68. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 9-19. §, a 21-22. §, a 27. § (1) és (3) bekezdése, a 29. § (2) bekezdése, a 32-49. § és az 51-66. § 2013. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelethez

I.

A MEGÁLLAPODÁS TÁRGYA

A megállapodás tárgya az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló törvény (a továbbiakban: Törvény) 1. mellékletében meghatározott intézmények, illetve a Törvény 2. § (1) bekezdésében meghatározott vagyon, vagyoni értékű jog, alapítói jog és tulajdoni részesedés (a továbbiakban együtt: átvett intézmények) átadás-átvételi eljárásának megvalósítása, a lebonyolításához szükséges keretek meghatározása.

A feladat és vagyon átadásához kapcsolódó jogviszonyok tekintetében a tulajdonosi és fenntartói jogutódlásra és az átvett állami vagyonnal gazdálkodásra a Törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény és végrehajtási rendelete, a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény, az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény és az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló 254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet, a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény és végrehajtási rendelete, a Nemzeti Földalapról szóló törvény szerinti közös tulajdonosi joggyakorlás alatt álló ingatlanokról szóló 220/2011. (X. 20.) Korm. rendelet, továbbá a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény és a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az irányadóak.

Az átadás-átvételre a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 14. § (1) bekezdése alapján kerül sor.

II.

A MEGÁLLAPODÁS FELTÉTELEI

Az Átadó és Átvevő az átvételhez kapcsolódó intézkedések végrehajtása során kölcsönösen együttműködve járnak el.

Átadó átadja Átvevő részére az átvett intézmények tekintetében:

a) a rendelkezésére álló, az átvett intézmények működéséhez kapcsolódó, vagy azt elősegítő jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok jogszerű működését biztosító alapító, létesítő okiratok, az alapító, illetve a fenntartó által jóváhagyott szabályzatok, és kiadott működési engedélyek eredeti, illetőleg hitelesített példányait, valamint a törzskönyvi nyilvántartásba vett intézmények törzskönyvi kivonatát, a cégnyilvántartásba bejegyzettek esetében cégkivonatot, a bírósági nyilvántartásba bejegyzettek esetében a hatályos adatokról szóló kivonatot;

b) a települési önkormányzat által tett, illetőleg az általa fenntartott átvett intézményekre háruló, az átadás-átvétel napján hatályos, illetve ezt követően hatályba lépő kötelezettségvállalásokról és az egyéb kötelezettséget alapító intézkedésekről szóló iratokat tételesen és a szükséges magyarázatokkal ellátott kimutatásokat;

c) az átadásra kerülő intézményekkel kapcsolatos európai uniós, illetőleg egyéb nemzetközi társfinanszírozott projektekkel kapcsolatos dokumentumokat;

d) az átadás-átvétel napján hatályos, illetve később hatályba lépő, harmadik személlyel szemben fennálló, adott esetben nem jogszabályi rendelkezésen alapuló, de érvényesíthető bármilyen jogosultságról, igényről, a vitatott, adott esetben per vagy más vitarendezési eljárás tárgyává tett kérdésről, az azzal kapcsolatos álláspontjáról és annak indokairól szóló dokumentumokat, külön kiemelve az európai uniós programokkal kapcsolatos vitás kérdéseket;

e) az eszköz- és vagyonleltárról (ingatlanok jegyzéke figyelemmel azok terheire, ingó vagyon és egyéb vagyonelemek összesített kimutatása), a vagyoni értékű jogról és az adósságállományról szóló dokumentumokat, a szállítói tartozások igazolását, beleértve azon szállítói tartozásokat is, amelyek mögött teljesített szolgáltatás/elvégzett munka áll, azonban a szállító részéről a számla kiállítására még nem került sor, valamint a hatályos szerződéseket;

f) az átvett intézmények költségvetési helyzetéről, a 2012. évi költségvetés végrehajtásáról és az előző évi beszámolóról szóló dokumentumokat,

g) az intézmény saját bevételeként képződött és az önkormányzat által elvont, de igénylési kérelem ellenére vissza nem utalt összegről szóló kimutatást havi bontásban.

III.

A MEGÁLLAPODÁS TARTALMA

Átadó kijelenti, hogy jelen megállapodás tartalmazza az átvett intézmények teljes körét. Átadó és Átvevő megállapodnak, hogy jelen megállapodásban rögzítik a átadás-átvétel tárgyi, dologi, pénzügyi feltételeit, valamint rendelkeznek a megállapodás aláírását követően az átadásig keletkező jogokról és kötelezettségekről.

1. Az átvett intézmények köre:

a) A települési önkormányzat által önállóan fenntartott költségvetési szervek, melyek felsorolását az 1. számú melléklet tartalmazza.

b) Közösen fenntartott költségvetési szervek, melyek felsorolását a 2. számú melléklet tartalmazza.

c) Társulásban működtetett költségvetési szervek, melyek felsorolását a 3. számú melléklet tartalmazza.

d) Egyéb, vegyes finanszírozású költségvetési szervek, melyek felsorolását a 4. számú melléklet tartalmazza.

Az intézményi kör átadása során minden átvett intézmény esetében, a jelen megállapodás elválaszthatatlan részét képező mellékletek felhasználásával, rögzíteni kell:

1. Az intézmény szervezeti formáját (gazdasági társaságok, non-profit gazdasági társaságok, alapítványok, közalapítványok), az 5. számú mellékletben rögzített bontás szerint.

2. Az intézményi feladatellátás helyét, amely során ki kell térni arra, hogy az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlannak (ingatlanoknak) ki a tulajdonosa (saját tulajdonú, idegen vagy más önkormányzat tulajdona, állami tulajdon), az ingatlanon (ingatlanokon) milyen jogok és kötelezettségek szerepelnek (használati kötelmek, perfeljegyzések, fenntartási kötelezettségek), továbbá az intézmény fenntartására milyen finanszírozási formában kerül sor.

3. Az intézmény 2012. évi normatív támogatás igénylésére, módosítására, lemondására vonatkozó adatokat, összegszerűen részletezve.

4. Az intézményi érvényes szerződésállományt, ezen belül a szerződés típusát (szállítói szerződések, megbízási szerződések, lízingszerződések, hitel- és kölcsönszerződések, támogatási szerződések, bankszámlavezetésre és kötvénykibocsátásra vonatkozó szerződések) a 6. számú mellékletben rögzített bontás szerint, ide értve azon megállapodásokat is, amelyek pénzügyi és/vagy jogi kötelezettséget és jogot keletkeztethetnek.

5. Az intézmény Európai Unió által, illetőleg egyéb nemzetközi forrásból finanszírozott pályázataihoz kapcsolódó folyamatban lévő vagy már teljesített, de fenntartási kötelezettséggel rendelkező szerződésállományt, a 7. számú mellékletben rögzített bontás szerint.

6. Az intézményi követelésállományt a 8. számú mellékletben rögzített bontás szerint.

7. Az intézménynél folyamatban lévő peres ügyeket, a 9. számú mellékletben rögzített bontás szerint.

8. Az intézményi rövid és hosszú lejáratú kötelezettségállomány kimutatását az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet melléklete szerint rögzített formában.

9. Az átadott intézményi létszámot intézményenként, a 10. számú mellékletben rögzített bontás szerint. Külön rögzíteni szükséges a betöltetlenül átadott státuszok számát. Az Átadó kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy a 10. számú mellékletben szereplő köztisztviselők, közalkalmazottak és munkavállalók személyi anyagát legkésőbb .........-ig átadja Átvevőnek.

10. Az átadott ingatlanok műszaki állapotát bemutató műszaki katasztert, külön kitérve egy aktuális állapotfelmérésre és problémafeltárásra, rögzítve az azonnal elvégezendő felújítások és beruházások, a folyamatban lévő felújítások és beruházások, továbbá a feltárt halasztható és még el nem végzett felújítások és beruházások körét.

11. Az intézmény teljes vagyonleltárát:

a) ingatlanvagyon tekintetében az ingatlanok adatainak, továbbá a könyv szerinti értékének és az utolsó vagyonértékelésének bemutatásával, eszközkarton csatolásával, a 11. számú mellékletben rögzítettek szerint, tulajdonosi joggyakorló szerinti bontásban (MNV Zrt./NFA),

b) az ingó vagyon tekintetében az eszközkarton csatolásával,

c) az átadásra kerülő gépjárművekkel a 12. számú mellékletben rögzített bontás szerint, az eszközkarton csatolásával,

d) vagyoni értékű jogok (mérleg szerint) az eszközkarton csatolásával,

e) a használatban lévő, de értékkel nem rendelkező egyéb vagyontárgyak tekintetében a mennyiségi nyilvántartást tartalmazó kimutatás szerint.

12. Az intézmény közbeszerzéseinek bemutatását a 13. számú mellékletben rögzített bontás szerint.

13. A 2012. december 31-én fenntartott pénzforgalmi számlaszámok megjelölését, az ahhoz tartozó pénzmaradványok összegét és a pénztárak pénzkészletét intézményenként, a 14. számú mellékletben rögzített bontás szerint.

14. Az adott intézményre vonatkozó intézményi költségvetés várható teljesüléséről szóló, 2012. december 31-ei fordulónappal elkészített adatszolgáltatást.

15. Az átvett intézmények, alapítványok, közalapítványok és gazdasági társaságok szállítói tartozásainak és egyéb kötelezettségeinek bemutatása a 15. számú mellékletben rögzített bontás szerint.

Átadó kötelezettséget vállal arra, hogy Átvevőt jelen megállapodás aláírását követő 3 munkanapon belül tájékoztatja a működőképesség fenntartása érdekében szükséges azonnali teendők (pl. pénzügyi műveletek, beszámolók, elszámolások, adatszolgáltatások teljesítése, meghosszabbítandó, felmondandó szerződések, kiírandó közbeszerzések stb.) megtételéről és határidejéről.

Átadó és Átvevő kötelezettséget vállalnak arra, hogy a közös használatú és üzemeltetésű ingatlanok kiadásainak megosztása és a használati jog rendezése érdekében 2013.............-ig ingatlanonkénti bontásban külön megállapodást kötnek. Az Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy ugyanilyen tartalmú megállapodást köt azon ingatlanok tekintetében is az érintett ingatlanok vagyonkezelőjével, ahol az ingatlan közös használata nem az Átadóval, hanem más szervezettel történik.

Átadó és Átvevő kötelezettséget vállal arra, hogy az intézményi alapfeladatok ellátását biztosító informatikai hálózatok zavartalan működésének biztosítása céljából soron kívül intézkednek:

a) az üzemeltetéshez, karbantartáshoz szükséges szerződések átadás-átvételéről,

b) az informatikai eszközállomány tételes átadás-átvételéről,

c) az informatikai rendszerekhez kapcsolódó felhasználói jogosultságok biztosításáról,

d) a rendszerek működtetéséhez szükséges licencek átadás-átvételéről.

2. Az Európai Unió által, illetőleg egyéb nemzetközi forrásokból társfinanszírozott projektekkel kapcsolatos átadás-átvétel részletes szabályai

1. Az átadási kötelezettség a teljes projektállomány dokumentációjára vonatkozik, figyelemmel a lezárt, valamint a fenntartási időszakban lévő projektekre is.

2. A projektek átadás-átvétele, valamint a jogutódlás átvezetése során Felek a vonatkozó hatályos jogszabályok, miniszteri utasítások, valamint a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által készített eljárásrend szerint járnak el.

IV.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az MNV Zrt. és Átvevő kijelentik, hogy jelen megállapodás aláírásától, de legkorábban 2013. január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonkezelési szerződést - a gazdasági társasági részesedések tekintetében a tulajdonosi jogok egészének vagy egy részének gyakorlására megbízási szerződést - kötnek a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény szerint az átvett vagyonra vonatkozóan.

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet és Átvevő kijelentik, hogy jelen megállapodás aláírásától, de legkorábban 2013. január 1-jétől számított 30 napon belül vagyonkezelési szerződést kötnek a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény hatálya alá tartozó földrészletekre vonatkozóan (amennyiben a megyei önkormányzat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonával rendelkezik).

Felek egyetértenek abban, hogy a vagyonelemek átadásánál-átvételénél a 2012. december 31-ei nyilvántartási érték állapotot veszik alapul. Felek rögzítik, hogy a vagyon átadása és átvétele az Átadó és az Átvevő között közvetlenül történik meg. Felek rögzítik, hogy az átadásra-átvételre kerülő vagyon nyilvántartásokban való ki- és bevezetésének dátuma 2013. január 1. Az állami vagyon növekedése az Átvevő kataszteri jelentése által valósul meg. Felek megállapodnak, hogy a Törvény alapján állami tulajdonba kerülő társasági részesedések, mint állami vagyonelemek átadás-átvételének eljárásrendjét jelen megállapodással összhangban, azt kiegészítve külön megállapodásban rögzítik.

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény hatálya alá tartozó földrészleteket érintő szerződések esetében az Átvevő értesíti a szerződő felet arról, hogy 2013. január 1-jét követően a szerződés tárgyát képező földrészlet felett a tulajdonosi (és így a szerződésből eredő) jogokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet gyakorolja (mennyiben a megyei önkormányzat a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonával rendelkezik).

Átadó tájékoztatja az Átvevőt minden olyan körülményről, veszélyről, illetve lehetőség számbavételéről, amely az átvett intézmény működését érdemben befolyásolhatja, valamint az eredményes feladatellátáshoz szükséges további tényekről, körülményekről.

Átadó és Átvevő kapcsolattartókat jelöl ki, akik az átadás-átvétellel összefüggő teendőket egyeztetik, illetve gondoskodnak a lebonyolítással kapcsolatos döntések előkészítéséről.

Átadó által kijelölt kapcsolattartó:

Neve:

Beosztása:

Elérhetősége:

Átvevő által kijelölt kapcsolattartó:

Neve:

Beosztása:

Elérhetősége:

Felek kijelentik, hogy jelen Megállapodás végrehajtásakor a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve az eljárási cselekmények során jóhiszeműen, együttműködve járnak el.

A Felek a Megállapodásban foglalt feltételekkel egyetértenek, azokat elfogadják, és azt, mint akaratukkal mindenben megegyezőt, jóváhagyólag írják alá.

Jelen Megállapodás.... eredeti példányban készült és ... számozott oldalból áll, amelyből .... példány az Átadót,.... példány az Átvevőt, ...... példány a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-t, ...... példány a Nemzeti Földalapkezelő

Szervezetet illet meg.

polgármester (társulás képviseletére jogosult személy) átadó

főigazgató átvevő

A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részéről:

A Nemzeti Földalapkezelő Szervezet részéről:

Az átvett intézmény részéről, az intézményről szolgáltatott adatok igazolása céljából:

...............................intézményvezető

1. számú melléklet

I.

Önállóan fenntartott költségvetési szervek felsorolása

1. Intézmény neve:

2. Székhelye:

3. Törzskönyvi nyilvántartási száma:

2. számú melléklet

II.

Közösen fenntartott költségvetési szervek felsorolása

1. Intézmény neve:

2. Székhelye:

3. Törzskönyvi nyilvántartási száma:

3. számú melléklet

III.

Társulásban működtetett költségvetési szervek felsorolása

1. Intézmény neve:

2. Székhelye:

3. Törzskönyvi nyilvántartási száma:

4. számú melléklet

IV.

Egyéb, vegyes finanszírozású költségvetési szervek felsorolása

1. Intézmény neve:

2. Székhelye:

3. Törzskönyvi nyilvántartási száma:

5. számú melléklet

1. For-profit gazdasági társaság neve:.............................

(for-profit gazdasági társaságonként kitöltendő)

1. Alapítók (önkormányzat/egyéb):

2. Alapítás dátuma:

3. Székhelye:

4. Cégnyilvántartási száma:

5. Tulajdonosok köre:

6. Tulajdoni hányadok mértéke:

7. Vezető tisztségviselő(k) és cégvezető(k) megnevezése:

8. A társaság státusza (működő/szünetelő):

9. Vagyoni helyzete (Az utolsó lezárt üzleti mérlegfőösszeg millió Ft-ban):

2. Non-profit gazdasági társaság neve:.............................

(non-profit gazdasági társaságonként kitöltendő)

1. Alapítók (önkormányzat/egyéb):

2. Alapítás dátuma:

3. Székhelye:

4. Cégnyilvántartási száma:

5. Tulajdonosok köre:

6. Tulajdoni hányadok mértéke:

7. Vezető tisztségviselő(k) és cégvezető(k) megnevezése:

8. A társaság státusza (működő/szünetelő):

9. Vagyoni helyzete (Az utolsó lezárt üzleti mérlegfőösszeg millió Ft-ban):

3. Közalapítvány, alapítvány neve:.............................

(közalapítványonként, alapítványonként kitöltendő)

1. Alapítók (önkormányzat/egyéb):

2. Alapítás dátuma:

3. Alapítás célja:

4. Székhelye:

5. Bírósági nyilvántartási száma:

6. Kuratóriumi tagok:

7. Döntési mechanizmus:

8. Vagyoni helyzete (Az utolsó lezárt üzleti mérlegfőösszeg millió Ft-ban):

6. számú melléklet

7. számú melléklet

8. számú melléklet

9. számú melléklet

10. számú melléklet

11. számú melléklet

12. számú melléklet

13. számú melléklet

14. számú melléklet

15. számú melléklet

2. melléklet a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelethez

1. A Kjtr. 2. számú melléklet II. Ágazatspecifikus munkakörök család-, gyermek- és ifjúságvédelmi területen 1. pontja a következő sorokkal egészül ki:

2. A Kjtr. 2. számú melléklete a következő V. ponttal egészül ki:

"V.

Pedagógus munkakörök a gyermekvédelmi szakellátási intézményekben és a javítóintézetben

"

3. melléklet a 349/2012. (XII. 12.) Korm. rendelethez

1. A Kjtr. 4. melléklet I/2. és II/2. pontjában a "megyei intézményfenntartó központok" szövegrész helyébe a "Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság" szöveg lép.

2. A Kjtr. 4. melléklet I./3., I/4. és II/1. pontjában a "minisztériumi" szövegrész helyébe a "Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság"szöveg lép.