259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet

a gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezéséről, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről

A Kormány a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (1) bekezdésének i) és l) pontjában, valamint az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény 2. §-ának (2) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

Általános rendelkezések

1. §[1]

2. §

E rendelet alkalmazásában

a) székhely: a központi ügyintézés helye, függetlenül attól, hogy a székhelyen ellátást nyújtanak-e;

b)[2] telephely: a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, az alternatív napközbeni ellátás (Gyvt. 44/A. §), a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon esetén az a székhelytől különböző, a szolgáltató (intézmény) használatában lévő hely, ahol az ellátást nyújtják, a félutas ház kivételével;

c) a szolgáltató tevékenység típusai:

ca) a gyermekjóléti szolgáltatás [Gyvt. 39-40. §],

cb)[3] a gyermekek napközbeni ellátása [Gyvt. 41-44/A. §],

cc) a gyermekek átmeneti gondozása [Gyvt. 45-51. §],

cd) az otthont nyújtó ellátás [Gyvt. 53. §, 54-59. §],

ce) az utógondozói ellátás [Gyvt. 53/A-59. §],

cf) a területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás [Gyvt. 60-66. §];

d) a szolgáltató tevékenység formái:

da)[4] gyermekjóléti szolgáltatás esetén az egy vagy kettő, a képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosított (a továbbiakban: önálló gyermekjóléti szolgáltató), a három vagy több, a képesítési előírásoknak megfelelő személy foglalkoztatásával biztosított (a továbbiakban: gyermekjóléti szolgálat) gyermekjóléti szolgáltatás, továbbá a gyermekjóléti központ,

db)[5] gyermekek napközbeni ellátása esetén a bölcsőde, a hetes bölcsőde (Gyvt. 42. §), az önálló családi napközi és a hálózatban működtetett családi napközi (Gyvt. 43. §, a továbbiakban együtt: családi napközi), a családi gyermekfelügyelet (Gyvt. 43/A. §), a házi gyermekfelügyelet (Gyvt. 44. §), továbbá az alternatív napközbeni ellátás (Gyvt. 44/A. §),

dc) gyermekek átmeneti gondozása esetén a gyermekek átmeneti házi gondozása [Gyvt. 48. § (2) bekezdés], az önálló helyettes szülői ellátás és a helyettes szülői hálózat (a továbbiakban együtt: helyettes szülői ellátás) [Gyvt. 49. §] a gyermekek átmeneti otthona [Gyvt. 50. §] és a családok átmeneti otthona [Gyvt. 51. §],

dd) otthont nyújtó ellátás esetén a nevelőszülői hálózat [Gyvt. 54-56. §] és a gyermekotthon [Gyvt. 57-59. §],

de) utógondozói ellátás esetén a nevelőszülői hálózat [Gyvt. 54-56. §], a gyermekotthon [Gyvt. 57-59. §], az utógondozó otthon és a külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás [Gyvt. 53/A. § (2) bekezdés],

df) területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén a területi gyermekvédelmi szakszolgálat;

e)[6] ellátási terület: az az egy vagy több település, kistérség, megye vagy régió, illetve az ország teljes területe, ahonnan a szolgáltató (intézmény, hálózat) gyermekeket vagy más ellátottakat fogad;

f)[7] intézmény: a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat.

g)[8] szolgáltató: a szolgáltató tevékenységet olyan formában végző személy vagy szervezet, amely nem minősül intézménynek, helyettes szülői hálózatnak vagy nevelőszülői hálózatnak;

h)[9] területi iroda: önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ és területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetén a szolgáltató (intézmény) székhelyétől, telephelyétől különböző helyen található, a szolgáltató (intézmény) használatában álló és a szolgáltató tevékenység végzésére használt helyiség;

i)[10] ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó: a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: Főigazgatóság), valamint a helyi önkormányzat, illetve azok társulása az általa fenntartott szolgáltató (intézmény, hálózat) által végzett olyan szolgáltató tevékenység tekintetében, amelyet az állam vagy a helyi önkormányzat, illetve a társulás valamelyik tagja a Gyvt. alapján biztosítani köteles;

j)[11] működtető: az a személy vagy szervezet, amely a fenntartó által biztosított működési feltételek között a helyettes szülői hálózatot, a nevelőszülői hálózatot, illetve a külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátást szervezi.

2/A. §[12]

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység engedélyezése

3. §

(1)[13]

(2)[14] A működési engedélyezéssel és az ellenőrzéssel kapcsolatos ügyekben első fokon

a) - a b)-d) pontban foglalt kivétellel - a szolgáltató (intézmény) székhelye, telephely engedélyezése esetén a telephelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal;

b) helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén - a c) és d) pontban foglalt kivétellel - a működtető székhelye szerint illetékes szociális és gyámhivatal;

c)[15] egyházi fenntartású, nem állami fenntartású, egy megyére vagy a fővárosra megkötött ellátási szerződés alapján működtetett nevelőszülői hálózat, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén az ellátási szerződéssel érintett megye szerint illetékes szociális és gyámhivatal, illetve a fővárosra megkötött ellátási szerződés esetén a Fővárosi Szociális és Gyámhivatal;" (jár el.)

d) Pest megyei fenntartó nevelőszülői hálózata, külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátása, területi gyermekvédelmi szakszolgáltatása és a fővárosban vagy Pest megyében található gyermekotthona, utógondozó otthona (telephelye) esetén a Pest Megyei Szociális és Gyámhivatal

jár el.

(3)[16] Helyettes szülői hálózatra, nevelőszülői hálózatra és külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátásra külön működési engedélyt kell kiadni.

(4)[17] Többféle gyermekjóléti és a (3) bekezdésben nem említett gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szolgáltató (intézmény) számára egy működési engedélyt kell kiadni.

(4a)[18] Telephellyel rendelkező szolgáltató (intézmény) esetén az ellátást nyújtó székhelyre és az egyes telephelyekre - a (3) és (4) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - külön kell működési engedélyt kiadni, és e rendeletnek a szolgáltatóra (intézményre) vonatkozó szabályait mind az ellátást nyújtó székhelyre, mind a telephelyekre megfelelően alkalmazni kell.

(5) A különböző formájú, típusú szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a jogszabályi feltételek teljesítését külön kell vizsgálni.

(6)[19] A fenntartó a működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelmet a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által e célra rendszeresített és a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter által vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) és a működést engedélyező szervek honlapján, valamint a kormányzati portálon közzétett adatlapon vagy elektronikus űrlapon nyújthatja be. Az adatlap és az elektronikus űrlap adattartalmát az 1. számú melléklet határozza meg.

(7)[20] A működést engedélyező szerv a működési engedély kiadásáról, módosításáról és visszavonásáról

a)[21] a határozat jogerőre emelkedésétől, a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozat meghozatalától, illetve a 14/B. § (6) bekezdése szerinti végzés meghozatalától számított nyolc napon belül értesíti

aa)[22] az ellátásra köteles helyi önkormányzat jegyzőjét, illetve a Főigazgatóság fenntartói feladatait ellátó megyei, fővárosi kirendeltségének (a továbbiakban: megyei kirendeltség) igazgatóját,

ab) az illetékes gyermekjogi képviselőt,

ac)[23] a Főigazgatóságot,

ad)[24] a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye, telephelye szerint illetékes települési jegyzőt,

ae) helyettes szülői, nevelőszülői hálózat esetén az ellátás helye szerint illetékes szociális és gyámhivatalt,

af)[25]

b)[26] szóló jogerős vagy a fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajthatóvá nyilvánított határozatát és a 14/B. § (6) bekezdése szerinti végzését közli a Magyar Államkincstár - a normatív állami támogatás ügyében illetékes - területi szervével (a továbbiakban: Igazgatóság).

(8)[27]

4. §

(1) Intézményi formában végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell

a)[28] az intézményvezető - többcélú intézmény esetén a szakmai vezető - szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

b)[29] az intézmény fenntartójának és az intézményvezető együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a feladat ellátását biztosító, külön jogszabályban meghatározott munkakört betöltő személyek (a továbbiakban: szakalkalmazottak) rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

c) a szolgáltató tevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,

d)[30] az intézmény elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát,

e)[31] - ha beszerezte - az előzetes szakhatósági hozzájárulást, illetve ha a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki, a használatbavételi engedély, illetve a fennmaradási engedély másolatát.

(2) Helyettes szülői hálózat, nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell

a)[32] a működtető vezetőjének - többcélú intézmény keretében végzett szolgáltató tevékenység esetén a szakmai vezető - szakképesítését bizonyító irat másolatát, és a vezető (szakmai vezető) nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

b)[33] a fenntartónak és a működtető vezetőjének az együttes nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy

ba) a feladat ellátását biztosító helyettes szülők, nevelőszülők, illetve a feladat ellátását biztosító szakalkalmazottak rendelkeznek a szükséges szakképesítéssel, illetőleg elvégezték a szükséges felkészítő tanfolyamot, és nem állnak fenn velük szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok, valamint

bb) a helyettes szülők, illetőleg a nevelőszülők büntetlen előéletűek,

bc) a helyettes szülők, nevelőszülők, illetve a helyettes szülőkkel, nevelőszülőkkel egy háztartásban élő személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó kiskorúakat,

c) a szolgáltató tevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,

d) a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okiratot,

e) a helyettes szülő háztartásáról, a nevelőszülő háztartásáról, illetőleg a külső férőhelyet biztosító lakásról (lakrészről) készített környezettanulmányt.

(3) Az (1)-(2) bekezdésekben nem szabályozott szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a működési engedély kiadása iránti kérelemhez a fenntartónak csatolnia kell

a)[34] -ha a szolgáltatás nyújtása, illetve a munkakör betöltése külön jogszabály szerint szakképesítéshez vagy tanfolyam elvégzéséhez kötött - a szakképesítést, illetve a tanfolyam elvégzését bizonyító okirat másolatát,

b)[35] családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, illetve az önálló helyettes szülőnek a három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítványát,

c)[36] családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének, az önálló helyettes szülőnek, valamint a szolgáltatónál külön jogszabályban meghatározott munkakörben, illetve önkéntes jogviszonyban foglalkoztatott személynek a nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy vele szemben nem állnak fenn a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében meghatározott kizáró okok,

d)[37] családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személynek és helyettesének a külön jogszabály szerinti Egészségügyi Nyilatkozatát, illetve a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket,

e)[38] az önálló helyettes szülő háztartásáról készített környezettanulmányt, valamint a háziorvos igazolását arra vonatkozóan, hogy az önálló helyettes szülő és a gondozás helyén élő más személyek egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermekeket,

f) a szolgáltató tevékenység célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai programot,

g)[39] a házi gyermekfelügyelet és a gyermekek átmeneti házi gondozása kivételével a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló épület (épületrész) használati jogcímét bizonyító okirat másolatát,

h)[40] családi napközi és alternatív napközbeni ellátás esetén - ha beszerezte - az előzetes szakhatósági hozzájárulást.

(4)[41]

(5)[42] Állami fenntartó esetén a kérelemhez - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell

a)[43] a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézmény, működtető) adószámát igazoló közokirat másolatát,

b)[44] - ha a szolgáltató (intézmény, működtető) költségvetési szerv - a szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát és a törzskönyvi nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló határozat és annak mellékletének másolatát,

c)[45] - ha a fenntartó a helyi önkormányzatok társulása -a társulási szerződés másolatát.

d)[46] a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a Gyvt. 145. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatót, intézményt, hálózatot, illetve férőhelyszámot normatív állami hozzájárulással kívánja-e működtetni.

(6)[47] Egyházi fenntartó és nem állami fenntartó esetén a kérelemhez - az (1)-(3) bekezdésben foglaltakon túl - csatolni kell[48]

a) a fenntartó által megkötött, a szolgáltató tevékenység körében okozott kár megtérítésére kötött felelősségbiztosítási szerződés másolatát, ha jogszabály kivételt nem tesz;

b) az ellátási szerződést, ha a fenntartó a szolgáltató tevékenységre ellátási szerződést kötött;

c) annak harminc napnál nem régebbi közokirati igazolását, hogy a fenntartó köztartozásmentes adózónak minősül;

d)[49] egyéni vállalkozó fenntartó esetén az egyéni vállalkozók nyilvántartásában szereplő hatályos adatait igazoló, három hónapnál nem régebbi hatósági bizonyítványt, vagy a működést engedélyező szervnek be kell mutatni az egyéni vállalkozói igazolványt vagy az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő bejelentkezésről, illetve a változás-bejelentésről kiadott, a fenntartó hatályos adatait tartalmazó igazolást (igazolásokat);

e)[50]

f)[51] a fenntartó bírósági nyilvántartásba bejegyzett hatályos adatairól kiadott, három hónapnál nem régebbi kivonatot, ha a fenntartó egyesület, alapítvány vagy közalapítvány;

g)[52] egyházi fenntartó esetén

ga) a fenntartó nyilvántartásba vett adatait igazoló hatósági bizonyítványt, vagy

gb)[53] - ha a fenntartó nyilvántartásba nem vett belső egyházi jogi személy - a bevett egyház vagy a nyilvántartásba vett felettes egyházi jogi személy adatait igazoló okiratot, valamint a bevett egyház egésze, illetve legfőbb szerve vagy a fenntartó nyilvántartásba vett felettes egyházi jogi személye - nyilvántartásban feltüntetett - képviselőjének nyilatkozatát a fenntartó nevéről, székhelyéről és képviselőjének személyéről, továbbá arról, hogy a fenntartó belső egyházi jogi személy;

h)[54] a fenntartó és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - a szolgáltató (intézmény, működtető) adószámát igazoló közokirat másolatát, kivéve, ha a fenntartó egyéni vállalkozó vagy cég.

i)[55] a fenntartó nyilatkozatát arról, hogy a Gyvt. 145. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatót, intézményt, hálózatot, illetve férőhelyszámot normatív állami hozzájárulással kívánja-e működtetni.

(6a)[56] Ha a fenntartó a Gyvt. 145. § (2) bekezdése szerinti, a gyermekjóléti szolgáltatások területi lefedettségét figyelembe vevő finanszírozási rendszerbe történő befogadását (a továbbiakban: befogadás) kéri, és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal előzetes szakhatósági hozzájárulását nem csatolja, azon szolgáltató, intézmény, hálózat, illetve férőhelyszám esetében, amellyel az ellátásra köteles helyi önkormányzat feladatellátási kötelezettségének tesz eleget, illetve amelyre nézve a fenntartó európai uniós vagy hazai fejlesztési támogatásban részesül, a kérelemhez csatolni kell a jegyző feladatellátást igazoló nyilatkozatát, illetve a pályázat elnyerését igazoló dokumentumot.

(7)[57] Ha a fenntartó a kérelemhez nem csatolta

a)[58] az (1) bekezdés d) pontja, a (2) bekezdés d) pontja, illetve a (3) bekezdés g) pontja szerinti esetben a tulajdoni lap másolatát, a szolgáltató tevékenység folytatására szolgáló ingatlan tulajdoni lapján található adatokat a működést engedélyező szerv az ingatlan-nyilvántartásból szerzi be,

b)[59] az (5) bekezdés a) pontja, illetve a (6) bekezdés h) pontja szerinti iratot, az adószámot a működést engedélyező szerv az adózók nyilvántartásából ellenőrzi,

c)[60] az (5) bekezdés b) pontja szerinti iratot, a költségvetési szerv szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát és a törzskönyvi nyilvántartásba történt bejegyzésről szóló határozat és annak mellékletének másolatát a működést engedélyező szerv a Magyar Államkincstártól szerzi be,

d)[61] a (6) bekezdés c) pontja szerinti iratot, a működést engedélyező szerv ellenőrzi, hogy az egyházi fenntartó, nem állami fenntartó szerepel-e a köztartozásmentes adózói adatbázisban,

e)[62] az (1) bekezdés e) pontja, illetve a (3) bekezdés h) pontja szerinti iratot - ideértve azt az esetet, ha a fenntartó az (5) bekezdés d) pontja vagy a (6) bekezdés d) pontja szerinti nyilatkozata alapján normatív állami hozzájárulást kíván igényelni -, vagy nem igazolta, hogy az előzetes szakhatósági hozzájárulásban a hozzájárulás megadásához megkövetelt feltételt teljesítette, a működést engedélyező szerv megkeresi a (9) bekezdés szerinti szakhatóságokat, hogy szakhatósági állásfoglalást adjanak ki, illetve - ha intézményi formában végzett szolgáltatótevékenység engedélyezése esetén a kérelem szerinti ingatlanra vonatkozóan, azonos rendeltetésre, a kérelem benyújtását megelőző hat hónapon belül használatbavételi engedélyt vagy fennmaradási engedélyt adtak ki - megkeresi az építésügyi hatóságot, hogy a használatbavételi engedélyről, illetve a fennmaradási engedélyről szolgáltasson adatot,

f)[63] illetve mutatta be a (6) bekezdés d) pontja szerinti iratot, vagy az nem tartalmazza az egyéni vállalkozó fenntartónak az egyéni vállalkozók nyilvános nyilvántartásában feltüntetett valamennyi hatályos adatát, az adatokat a működést engedélyező szerv az egyéni vállalkozók nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi,

g)[64] a (6) bekezdés f) pontja szerinti iratot, a működést engedélyező szerv a bíróság nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi a nem állami fenntartó nyilvántartásba vett adatait,

h)[65] a (6) bekezdés g) pont ga) vagy gb) alpontja szerinti okiratot, a működést engedélyező szerv az egyházi jogi személyek nyilvántartásából szerzi be, illetve ellenőrzi az egyházi jogi személy adatait.

(7a)[66] Ha a fenntartó cégjegyzékben nyilvántartott cég, annak cégkivonatát a működést engedélyező szerv a cégnyilvántartásból elektronikus úton, közvetlen lekérdezéssel szerzi meg.

(8)[67] A működést engedélyező szerv a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon és az utógondozó otthon székhelyén, illetve telephelyén, valamint az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ és a területi gyermekvédelmi szakszolgálat székhelyén és területi irodájában helyszíni szemlét tart. Nem kell a székhelyen helyszíni szemlét tartani, ha ott ellátást nem nyújtanak.

(9)[68] A Kormány

a)[69] családi napközi működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban, ha egy lakásban egy családi napközi kerül kialakításra, és a gondozott gyermekek száma a saját, napközbeni ellátást máshol igénybe nem vevő gyermekeket és az időszakos gyermekfelügyelet keretében ellátott gyermekeket is beleszámítva sem haladja meg a hét főt, - az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi és az ivóvíz-minőségi követelményeknek való megfelelés jogszabályi előírásainak teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatalnak a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatalának járási (fővárosi kerületi) népegészségügyi intézetét (a továbbiakban: járási népegészségügyi intézet), másodfokú eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal megyei népegészségügyi szakigazgatási szervét (a továbbiakban: megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv);

b) az a) pontban nem említett családi napközi, valamint az alternatív napközbeni ellátás működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban[70]

ba)[71] - az ellátás helyére vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet,

bb) - az ellátás helyére vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében - első fokú eljárásban a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,

bc)[72]

c) bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon működési engedélyének kiadására irányuló eljárásban

ca)[73] - az intézményre vonatkozó közegészségügyi, az ivóvíz-minőségi, a hulladékkal és nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízzel kapcsolatos közegészségügyi, járványügyi vonatkozású követelmények, valamint a kémiai biztonságra és a dohányzóhelyek kijelölésére vonatkozó jogszabályi előírások teljesülése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes járási népegészségügyi intézetet, másodfokú eljárásban a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervet,

cb) - az intézményre vonatkozó létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások érvényesítése kérdésében - első fokú eljárásban az intézmény székhelye, telephelye szerint illetékes, első fokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot, másodfokú eljárásban a másodfokon eljáró tűzvédelmi szakhatóságot,

cc)[74]

cd)[75] - családok átmeneti otthona és utógondozó otthon esetén csak abban az esetben, ha az intézmény meleg étkeztetést nyújt - az élelmiszer-higiéniai és élelmiszer-biztonsági követelményeknek való megfelelés kérdésében - első fokú eljárásban a megyei kormányhivatal járási hivatala állategészségügyi és élelmiszer-ellenőrző hivatalát, másodfokú eljárásban a megyei kormányhivatal Élelmiszer-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságát;

d)[76]

e)[77] abban az esetben, ha a fenntartó a szolgáltatót, intézményt, hálózatot, férőhelyet normatív állami hozzájárulással kívánja működtetni, a befogadás kérdésében az első fokú eljárásban a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt, a másodfokú eljárásban a minisztert

szakhatóságként jelöli ki. A szakhatóságok ügyintézési határideje harminc nap. A szakhatóság a fenntartó kérelmére előzetes szakhatósági állásfoglalást ad ki, amely a működési engedélyezési eljárásban akkor használható fel, ha a fenntartó a működési engedély iránti kérelmét az előzetes szakhatósági állásfoglalás kiadását követő hat hónapon belül benyújtja.[78]

(10)[79] Családi gyermekfelügyelet engedélyezése esetén ki kell kérni a járási népegészségügyi intézet - a szolgáltató székhelye, telephelye szerint illetékes - vezető védőnőjének (a továbbiakban: védőnő) véleményét. A védőnő - a megkereséstől számított tizenöt napon belül - helyszíni vizsgálat alapján azt véleményezi, hogy a családi gyermekfelügyelet körülményei alkalmasak-e a 2-4 éves gyermekek ellátására.

(11)[80] A szakmai programot a Főigazgatóság a kirendeléstől számított harminc napon belül - az általa fenntartott szolgáltatók (intézmények, hálózatok) kivételével - szakértőként véleményezi. A működést engedélyező szerv a határidőt - a Főigazgatóságnak a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja.

5. §

(1) A működést engedélyező szerv a szolgáltató tevékenységet engedélyezi, ha

a)[81] a fenntartó a 4. § (1)-(3) és (5)-(6) bekezdése szerinti mellékleteket csatolta, illetve a működést engedélyező szerv a 4. § (7) bekezdése alapján a szükséges adatokat, iratokat beszerezte,

b) a szolgáltató tevékenység tárgyi és személyi feltételei megfelelnek a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek.

c)[82] az egyházi fenntartó, nem állami fenntartó a kérelme benyújtásának időpontjában köztartozásmentes adózónak minősül.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl a működési engedély kiadásának további feltétele, hogy a külön jogszabályban foglaltak szerint

a)[83] az önálló gyermekjóléti szolgáltató, a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetőleg az utógondozó otthon, a területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetében a szolgáltató tevékenység folytatására, illetőleg az intézmény elhelyezésére szolgáló ingatlan (ingatlanrész) alkalmas a gyermekek, illetőleg a fiatal felnőttek ellátására,

b) a helyettes szülő, illetőleg a nevelőszülő körülményei alkalmasak a gyermek ellátására,

c) a külső férőhely megfelelő lakhatást biztosít,

d)[84]

6. §

(1) A működési engedélyben fel kell tüntetni

a)[85] a fenntartó nevét, székhelyét és adószámát,

b) a szolgáltató tevékenység típusát és formáját,

c) az ellátási területet,

d)[86] a szolgáltató tevékenység megkezdésének - az engedélyező határozat jogerőre emelkedésének időpontjánál nem korábbi - időpontját.

e)[87] egyházi fenntartó, nem állami fenntartó esetén ha a fenntartó a szolgáltató (intézmény, hálózat) által végzett szolgáltató tevékenységekre ellátási szerződést kötött - az ellátási szerződést megkötő helyi önkormányzat, társulás, illetve állami szerv nevét, székhelyét, valamint azokat a szolgáltató tevékenységeket és férőhelyszámot, amelyekre az ellátási szerződés kiterjed.

f)[88] a szolgáltató (intézmény, hálózat), illetve a telephely ágazati azonosítóját.

(2) Intézmény esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a működési engedélyben fel kell tüntetni

a)[89] az intézmény nevét és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - az adószámát,

b) az intézmény székhelyét, valamint telephelyen végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a telephelyét,

c)[90]

d)[91] a gyermekjóléti szolgálat, a gyermekjóléti központ, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat területi irodájának címét,

e) a bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, az utógondozó otthon engedélyezett férőhelyszámát.

(3) Helyettes szülői, illetve nevelőszülői hálózat, illetőleg külső férőhelyeken biztosított utógondozói ellátás esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a működési engedélyben fel kell tüntetni

a)[92] a működtető nevét, székhelyét és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - az adószámát,

b)[93]

c) a helyettes szülők, illetőleg a nevelőszülők nevét, az ellátás helyét, a hálózat engedélyezett férőhelyszámát, az egyes helyettes szülőknél, illetve nevelőszülőknél elhelyezhető gyermekek és fiatal felnőttek számát, illetőleg

d) a külső férőhelyek számát és címét.

(4) A (2)-(3) bekezdésekben nem szabályozott szolgáltató tevékenység esetén - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - a működési engedélyben fel kell tüntetni

a)[94] a szolgáltató székhelyét és - ha a fenntartóétól különböző adószámmal rendelkezik - az adószámát, valamint telephelyen végzett szolgáltató tevékenység engedélyezése esetén a telephelyét, továbbá önálló helyettes szülői ellátás esetén azt a helyet, ahol az ellátást nyújtják,

b)[95] a szolgáltató nevét, amely hálózatban működtetett családi napközi esetén a hálózat és az adott telephely, ellátást nyújtó székhely neve, valamint az önálló helyettes szülő nevét,

c) az önálló gyermekjóléti szolgáltató területi irodájának címét,

d) a családi napközi férőhelyszámát, illetve az önálló helyettes szülőnél elhelyezhető gyermekek számát.

(5) A működési engedélyben meg kell határozni azt az ellátotti létszámot, amelynek erejéig

a)[96] a gyermekek átmeneti gondozását végző szolgáltató (intézmény, hálózat) befogadhatja gyermek otthontalanná vált szülőjét,

b) a gyermekotthon elláthatja várandós anyák átmeneti gondozását,

c) a gyermekotthon és a nevelőszülő befogadhatja a gondozásában lévő kiskorú szülő, valamint utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt gyermekét,

ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) az ellátást biztosítani kívánja.[97]

(6)[98] A működési engedélyben fel kell tüntetni, ha

a) a gyermekotthon speciális gyermekotthonként kizárólag speciális ellátást igénylő gyermekeket lát el,

b) a gyermekotthon különleges gyermekotthonként kizárólag különleges ellátást igénylő gyermekeket lát el,

c) a gyermekotthon rendelkezik olyan csoporttal, amelyben kizárólag speciális vagy különleges ellátást igénylő gyermekeket lát el,

d) a nevelőszülői hálózat speciális hivatásos nevelőszülőt foglalkoztat,

e) a gyermekotthon, illetve a nevelőszülői hálózat az a)-d) pontban nem említett esetben a szakmai programja alapján alkalmas speciális vagy különleges ellátást igénylő gyermekek integrált ellátására.

f)[99] a nevelőszülői hálózat, a gyermekotthon, az utógondozó otthon, illetve a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a volt gondozott fiatal felnőtt számára utógondozást nyújt.

(7) A működési engedélyben fel kell tüntetni, hogy az engedélyt határozott időre vagy határozatlan időre adták ki. A határozott idejű működési engedélynek tartalmaznia kell az engedély lejártának idejét és a határozatlan idejű engedély kiadásához szükséges feltételeket.

(8)[100] A működési engedélyben fel kell tüntetni a Gyvt. 145. § (2) bekezdés a) pontja szerinti új szolgáltatónak, intézménynek, hálózatnak a befogadására, valamint a Gyvt. 145. § (2) bekezdés b) pontja szerinti ellátások esetén a férőhelyszámon belül a befogadott férőhelyek számára vonatkozó adatot.

7. §

(1)[101] A működést engedélyező szerv legfeljebb három év időtartamra ideiglenes működési engedélyt adhat ki, ha

a) a szakalkalmazottként foglalkoztatott és nem a gyermekek közvetlen gondozását végző személyek száma nem éri el a jogszabályban meghatározott létszámot, de eléri annak háromnegyedét, vagy

b) a szakképesítéssel nem rendelkező, szakalkalmazottként foglalkoztatott személyeknek a szükséges szakképesítés megszerzése folyamatban van.

(2)[102] Az (1) bekezdés alapján kiadott ideiglenes működési engedély egyszer, legfeljebb újabb három év időtartamra meghosszabbítható.

(3)[103] Ha a bölcsőde, a hetes bölcsőde, a családi napközi, a családi gyermekfelügyelet, az alternatív napközbeni ellátás, a gyermekek átmeneti otthona, a családok átmeneti otthona, a gyermekotthon, illetve az utógondozó otthon elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga határozott időre szól, a működést engedélyező szerv határozott idejű működési engedélyt ad ki legfeljebb arra az időre, ameddig az épület a szolgáltató (intézmény) használatában van.

(4)[104] Ha a szakhatóság a hozzájárulását határozott időre adta meg, a szakhatósági állásfoglalásban meghatározott időre ideiglenes működési engedélyt kell kiadni. Ha a szakhatóság a hozzájárulását ismét határozott időre adta meg, az ideiglenes működési engedély hatálya meghosszabbítható.

(5)[105] Ha az (1)-(4) bekezdés alapján az adott szolgáltató tevékenységre a működési engedély több különböző hatállyal is kiadható lenne, a működési engedélyt a legrövidebb hatállyal kell kiadni. A fennmaradt időre - ha a feltételei egyébként fennállnak - az ideiglenes működési engedély hatálya is meghosszabbítható.

7/A. §[106]

A működési engedély módosítása[107]

8. §[108]

(1) A fenntartó köteles kérelmezni a működési engedély módosítását, ha a működési engedélyben feltüntetett adatok megváltoznak.

(2) A működési engedély módosítását

a) az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül kell kérelmezni

aa) a fenntartó adataiban bekövetkező változás miatt,

ab)[109] a szolgáltató (intézmény, működtető) nevének, adószámának megváltozása, illetve telephely működési engedélyében a székhely megváltozása miatt,

ac) közterület átnevezéséből, átszámozásából adódó címváltozás miatt,

ad) az ellátási szerződés adataiban bekövetkező változás miatt,

ae) be nem töltött férőhelyek megszüntetése miatt a b) pontban foglalt kivétellel,

af)[110] fenntartóváltozás miatt, ha az új fenntartó a korábbi fenntartó jogutódlással történő megszűnése révén jött létre, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén a vállalkozói tevékenységet özvegye vagy örököse folytatja, vagy a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, illetve átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) az egyéni cég veszi át;

b) a nevelőszülőnek, helyettes szülőnek a nevelőszülői, helyettes szülői hálózat működési engedélyéből történő törlése, illetve a nevelőszülői, helyettes szülői hálózat férőhelyszámának csökkentése miatt a működési engedély módosítását - ha a működési engedély módosítására más okból nincs szükség - abban a naptári negyedévben kell kérelmezni, amelyben a változás bekövetkezett;

c) az a)-b) pontban nem említett esetben azt megelőzően kell kérelmezni, hogy a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) elkezdenék a módosítás iránti kérelemben foglaltaknak megfelelően működtetni.

(3) A működési engedély módosítása

a) a (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben naptári negyedévenként egyszer kérelmezhető,

b) fenntartóváltozás miatt - a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltak kivételével - naptári évenként egyszer kérelmezhető, a kérelmet a korábbi és az új fenntartónak együttesen kell benyújtania.

(3a)[111] A fenntartóváltozások (3) bekezdés b) pontja szerinti éves számának meghatározásánál a jogszabály erejénél fogva történő fenntartóváltozást figyelmen kívül kell hagyni.

(4) A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy

a) a kérelemhez csak a változással összefüggő körülményekkel kapcsolatos iratokat kell csatolni;

b) - ha jogszabály másként nem rendelkezik - csak a változással összefüggő körülményeket kell vizsgálni, és ezekkel kapcsolatban kell bizonyítási eljárást lefolytatni;

c) csak az (5) bekezdés szerinti szakhatóságokat kell az eljárásba bevonni;

d) családi gyermekfelügyelet esetén ki kell kérni a védőnő véleményét, ha a 4. § (10) bekezdése szerint körülmények megváltoznak;

e) helyszíni szemlét kell tartani

ea)[112] bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén, ha az ellátást nyújtó székhely, telephely megváltozik, a férőhelyszám emelkedik, az ellátásba a szolgáltató (intézmény) elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy az ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak kivonni,

eb) önálló gyermekjóléti szolgáltató, gyermekjóléti szolgálat, gyermekjóléti központ és területi gyermekvédelmi szakszolgálat esetén, ha az ellátást nyújtó székhely megváltozik, vagy a módosítás célja területi irodának a működési engedélyben történő feltüntetése,

ec) az ea)-eb) alpontban nem említett esetben, ha a helyszíni szemle tartása egyéb okból indokolt;

f)[113] csak fenntartóváltozás esetén - ide nem értve a (2) bekezdés af) alpontjában foglaltakat - feltétele a működési engedély módosításának, hogy a kérelem benyújtásakor a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) átvevő egyházi fenntartó, nem állami fenntartó köztartozásmentes adózónak minősüljön.

g)[114] a szakmai program véleményezésére a Főigazgatóságot akkor kell szakértőként kirendelni, ha a módosítás új szolgáltató tevékenység engedélyeztetésére irányul, és a Főigazgatóság nem vesz rész ügyfélként az eljárásban.

(5) A működési engedély módosítására irányuló eljárásban szakhatóságként járnak el:

a)[115] családi napközi és alternatív napközbeni ellátás esetén a változással összefüggésben a 4. § (9) bekezdésének a), illetve b) pontja szerinti szakhatóságok, ha a szolgáltató ellátást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik, az ellátásba a szolgáltató elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy a működési engedély módosításának célja családi napközi ellátás vagy alternatív napközbeni ellátás engedélyezése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg;

b) bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén

ba) a 4. § (9) bekezdésének ca)-cc) alpontja, továbbá - ha a hatáskörüket érinti - a 4. § (9) bekezdésének cd) alpontja, illetve d) pontja szerinti szakhatóságok a változással összefüggésben, ha az intézmény ellátást nyújtó székhelye, telephelye megváltozik, vagy az ellátásba az intézmény elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) kívánnak bevonni, vagy ha a működési engedély módosításának célja valamely e pont szerinti szolgáltató tevékenység engedélyezése, és az ehhez kapcsolódó követelményeket a hatáskörrel rendelkező szakhatóság korábban nem vizsgálta meg,

bb)[116] a járási népegészségügyi intézet - a közegészségügyi követelmények teljesülésének szakkérdésében -, valamint az elsőfokú tűzvédelmi szakhatóság - a változással összefüggő létesítési, használati és üzemeltetési tűzvédelmi előírások teljesülése kérdésében -, ha a férőhelyek száma emelkedik;

c)[117]

d)[118] gyermekotthon esetén a változással összefüggésben a járási népegészségügyi intézet - a közegészségügyi követelmények teljesülésének szakkérdésében -, ha a továbbiakban speciális vagy különleges gyermekotthonként kívánják működtetni;

e) az a szakhatóság, amely a hozzájárulását a korábbiakban határozott időre adta meg, ha a fenntartó az ideiglenes működési engedély határozatlan vagy határozott idejűre történő módosítását, illetve hatályának meghosszabbítását kéri.

f)[119] a 4. § (9) bekezdés e) pontja szerinti szakhatóság, ha a működési engedély módosításának célja befogadás.

(6) Ha a működési engedély módosítása következtében ellátás megszüntetésére kerül sor, a működési engedély módosításának

a) ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó esetén feltétele, hogy az ellátott gyermekekről és más ellátottakról (a továbbiakban együtt: ellátott gyermekek) megfelelően gondoskodott,

b) az a) pontban nem említett fenntartó esetén feltétele, hogy a 8/A. § (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy a gyermekekről megfelelően gondoskodott.

(7) A működési engedélyt módosító határozatban fel kell tüntetni

a) azt az időpontot, amelytől kezdődően a szolgáltató (intézmény, hálózat) a módosításnak megfelelően működtethető, és amely a (2) bekezdés a)-b) pontjában nem említett esetben nem lehet korábbi, mint a működési engedélyt módosító határozat jogerőre emelkedésének időpontja, valamint

b) a működési engedélynek a módosítást követően hatályos valamennyi adatát.

(8) A határozott idejű működési engedély hatálya meghosszabbítható vagy határozatlan idejűre módosítható, ha a 7. § (3) bekezdése szerinti szolgáltató (intézmény) elhelyezésére szolgáló ingatlan használatának joga meghosszabbodik, illetve határozatlan idejűre módosul.

(9) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ideiglenes működési engedély a hatályának megváltoztatása nélkül módosítható, feltéve, hogy az ellátás színvonala nem romlik. Ha a fenntartó azelőtt igazolja, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) megfelel a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, mielőtt az ideiglenes működési engedély hatályát vesztené, a működés engedélyt határozatlan, illetve a 7. § (3) bekezdése szerinti esetben határozott idejűre kell módosítani. Az ideiglenes működési engedély hatálya csak akkor hosszabbítható meg, ha azt jogszabály lehetővé teszi.

(10) Ha a fenntartó azelőtt kérelmezi a határozott idejű, illetve az ideiglenes működési engedély hatályának módosítását, mielőtt az hatályát vesztené, a kérelem elbírálásáig a működési engedély hatálya meghosszabbodik. A működési engedély hatályának meghosszabbítása során a 7. § (5) bekezdésében foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.

(11) Ha a működést engedélyező szerv tudomására jutott tény vagy adat alapján kétséges, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) a kérelemmel nem érintett, jogszabályokban meghatározott feltételeket teljesíti, a működést engedélyező szerv egyéb működési feltételeket is megvizsgálhat, azokkal kapcsolatban bizonyítási eljárást folytathat le, szükség esetén a 4. § (9) bekezdése szerinti hatóságokat is bevonhatja, továbbá - ha jogsértést állapít meg, a kérelemmel érintett változások és a jogsértés jellegétől függően - erre hivatkozva a kérelmet elutasíthatja, illetve alkalmazhatja a 14/B. § szerinti jogkövetkezményeket.

Bejelentési kötelezettség[120]

8/A. §

(1) A fenntartó köteles az első fokú működést engedélyező szervnek a változást követő tizenöt napon belül bejelenteni, ha

a) bölcsőde, hetes bölcsőde, családi napközi, családi gyermekfelügyelet, alternatív napközbeni ellátás, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén[121]

aa) az ellátásba a szolgáltató (intézmény) elhelyezésére korábban nem szolgáló épületet (épületrészt) vont be, vagy az ellátásból korábban erre a célra szolgáló épületet (épületrészt) vont ki,

ab)[122]

b) az engedélyezés alapjául szolgáló egyéb lényeges körülményben bekövetkező változást, így különösen, ha a szolgáltató (intézmény, hálózat, telephely) vezetője megváltozik, vagy a szakmai program, illetve ellátási szerződés lényeges eleme megváltozik,

feltéve, hogy a változások a működési engedély módosítását nem teszik szükségessé.

(2)[123]

(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti bejelentési kötelezettség nem teljesítése esetén gyermekvédelmi igazgatási bírság (a továbbiakban: bírság) nem szabható ki.

(4) Az egyházi fenntartó, a nem állami fenntartó és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó gyermekek napközbeni ellátása esetén legalább két hónappal, gyermekek átmeneti gondozása, otthont nyújtó ellátás és utógondozói ellátás esetén legalább hat hónappal korábban köteles bejelenteni[124]

a) az érintett gyermekek törvényes képviselőinek és az érintett nagykorú ellátottaknak, valamint

b) az első fokú működést engedélyező szervnek,

hogy kérelmezni fogja a működési engedély visszavonását, vagy olyan módosítását, amelynek következtében gyermekek vagy más személyek ellátásának megszüntetésére kerül sor, kivéve, ha ellátásukról megfelelően gondoskodik. Ellátási szerződés a bejelentési kötelezettség teljesítésére eltérő, de legalább egy hónapos határidőt is megállapíthat.

(5) A fenntartó köteles az ok bekövetkeztétől számított öt napon belül bejelenteni a (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti személyeknek és szervnek, ha

a) az egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultsága a (6) bekezdésben nem említett esetben megszűnt vagy szünetel,

b) az egyéni vállalkozói tevékenysége folytatásának megtiltása iránt eljárás indult, és ha az eljárás befejeződött,

c) a jogutód nélküli megszűnése iránt eljárás indult, és ha az eljárás befejeződött.

(6) Ha a fenntartó egyéni vállalkozó meghal vagy cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezik, az özvegy, az örökös, illetve a gondnok köteles ezt az első fokú működést engedélyező szervnek az ok bekövetkeztétől számított tíz napon belül bejelenteni.

(7) Az (5)-(6) bekezdés alapján teljesített bejelentéshez mellékelni kell a bejelentésben foglaltakat alátámasztó okirat másolatát. Ha a bejelentésre kötelezett az (5) bekezdés a)-b) pontja vagy a (6) bekezdés, illetve bírósági nyilvántartásba vett fenntartó esetén a (5) bekezdés c) pontja alapján teljesített bejelentésben foglaltakat nem igazolja, és az adat az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, illetve bírósági nyilvántartásban rendelkezésre áll, a bejelentésben foglaltakat a működést engedélyező szerv a nyilvántartásból ellenőrzi.

(8)[125] A működést engedélyező szerv a (4)-(6) bekezdés szerinti bejelentésről nyolc napon belül értesíti az ellátásra köteles helyi önkormányzatot, megyei kirendeltséget, az igazgatóságot és a gyermekjogi képviselőt.

Engedély nélkül végzett szolgáltató tevékenység[126]

9. §

(1)[127] Ha az engedélyező szerv engedély nélkül végzett szolgáltató tevékenységről szerez tudomást,

a) kötelezi a fenntartót a szolgáltató tevékenység abbahagyására, ha a gyermekek elhelyezésére szolgáló épület állaga vagy a szolgáltató (intézmény, hálózat) működése a gyermekek életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti, illetve a gyermekek más alkotmányos jogait súlyosan sérti,

b) az a) pontban nem említett esetben felszólítja a fenntartót, hogy harminc napon belül kérelmezze a működési engedély kiadását,

c)[128]

(2)[129] Amennyiben a fenntartó az (1) bekezdésben meghatározott határidő lejártáig a működési engedély iránti kérelmét nem nyújtja be, vagy a kérelmet elutasítják, a működést engedélyező szerv

a) kötelezi a fenntartót a szolgáltató tevékenység abbahagyására,

b)[130] értesíti a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye, telephelye szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) gyámhivatalt és az ellátásra köteles helyi önkormányzat jegyzőjét, főjegyzőjét, a megyei kirendeltség igazgatóját,

c) a Gyvt. alapján ellátásra jogosult személyek ellátása érdekében a 12. §-ban foglaltak szerint intézkedik.

A működési engedély visszavonása

10. §[131]

(1) A működést engedélyező szerv a működési engedélyt visszavonja

a) a fenntartó - jogszabályoknak és az ellátási szerződésben foglaltaknak megfelelő - kérelmére,

b) a fenntartó egyéni vállalkozói tevékenységre való jogosultságának megszűnése, e tevékenység folytatásának megtiltása vagy szüneteltetése esetén az (5) bekezdésben foglaltak kivételével,

c) a fenntartó jogutód nélküli megszűnése esetén,

d) törvényben vagy kormányrendeletben meghatározott egyéb esetben.

(2) A fenntartó köteles a működési engedély visszavonását a (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint kérelmezni, vagy - az a)-b) pont szerinti esetben - a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) a 8. §-ban foglaltak szerint más fenntartónak átadni, mielőtt

a) az egyéni vállalkozói tevékenység megszüntetését vagy szüneteltetését az egyéni vállalkozói tevékenységgel kapcsolatos ügyekben eljáró, országos illetékességű hatóságnak bejelentené, illetve a jogutód nélkül megszűnését kérné,

b) a szolgáltatót (intézményt, hálózatot) megszüntetné, vagy fenntartásával felhagyna,

c) a szolgáltató (intézmény, hálózat) a szolgáltató tevékenységek végzésével felhagyna.

(3) Az ellátási kötelezettséget teljesítő állami fenntartó kérelmére a működési engedély akkor vonható vissza, ha az ellátott gyermekekről megfelelően gondoskodott.

(4) Az egyházi fenntartó, a nem állami fenntartó és az ellátási kötelezettséget teljesítőnek nem minősülő állami fenntartó kérelmére a működési engedély akkor vonható vissza, ha[132]

a) a 8/A. § (4) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettségének határidőben eleget tett, vagy

b) az ellátott gyermekekről megfelelően gondoskodott.

(5) A működési engedély nem vonható vissza

a) a fenntartó egyéni vállalkozó halála esetén, ha az özvegy, illetve az örökös határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást engedélyezik,

b) a fenntartó egyéni vállalkozó cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság alá helyezése esetén, ha a gondnok az ok bekövetkeztétől számított egy hónapon belül bejelenti, hogy az egyéni vállalkozói tevékenységet az egyéni vállalkozó nevében és javára folytatja,

c) ha a fenntartó egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, vagy átruházással megszerezte az egyéni cég vagyoni betétjét, és határidőben benyújtott kérelmére a fenntartóváltozást engedélyezik.

11. §[133]

12. §

(1) A működést engedélyező szerv értesíti a gyermek ellátására a Gyvt. értelmében köteles települési, fővárosi kerületi önkormányzat jegyzőjét, a fővárosi önkormányzat főjegyzőjét, illetve a megyei kirendeltséget, ha[134]

a)[135]

b)[136]

c) az engedély nélkül végzett szolgáltató tevékenység működési engedélye iránti kérelmet a fenntartó - a 9. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül - nem nyújtja be.

(2)[137] Amennyiben a szociális és gyámhivatal gyermekek átmeneti gondozásának, otthont nyújtó ellátásnak, illetve utógondozói ellátásnak a működési engedélyét vonja vissza, vagy ilyen szolgáltató tevékenységet végeznek működési engedély nélkül, az ellátás ideiglenes megszervezése érdekében - a szociális és gyámhivatal megkeresése alapján - a gondozási hely szerint illetékes megyei kirendeltség haladéktalanul intézkedik. A gyermek további ellátásáról az arra köteles helyi önkormányzat, illetve a Főigazgatóság hatvan napon belül gondoskodik.

(3)[138] A (2) bekezdésben megjelölt ellátási kötelezettség teljesítéséhez az arra kötelezett szolgáltató (intézmény, hálózat) fenntartója a külön jogszabályban meghatározottak szerint normatív állami támogatásra jogosult.

Tanúsítvány[139]

12/A. §

(1)[140] A működési engedélyt kiadó határozat jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül az első fokú működést engedélyező szerv a fenntartó részére a miniszter által erre a célra rendszeresített formában, a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal, a szükséges számú példányban tanúsítványt állít ki.

(2)[141] A tanúsítványt a szolgáltató (intézmény, működtető) székhelyén, telephelyén és területi irodáiban jól látható módon ki kell függeszteni.

(3) A működési engedélynek a tanúsítványban foglalt adatokat érintő módosítása és visszavonása esetén az első fokú működést engedélyező szerv a tanúsítványt bevonja, és módosítás esetén új tanúsítványt állít ki.

A szolgáltatás igénybevételéről szóló megállapodás

13. §

(1)[142]

(2)[143]

(3) Gyámhatósági határozattal elrendelt utógondozói ellátás esetén az utógondozói ellátásra jogosult fiatal felnőtt és a szolgáltató (intézmény, működtető) vezetője - az ellátás kezdetétől számított tizenöt napon belül - megállapodást köt, amely tartalmazza különösen[144]

a) az ellátás kezdetének időpontját,

b) az intézmény által nyújtott szolgáltatásokat,

c)[145] a személyi térítési díj összegét,

d) az ellátás megszűnésére vonatkozó szabályokat.

A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység ellenőrzése[146]

14. §

(1)[147] A működést engedélyező szerv gyermekjóléti szolgáltatás, gyermekek napközbeni ellátása és gyermekek átmeneti gondozása esetén legalább kétévente, otthont nyújtó ellátás, utógondozói ellátás és területi gyermekvédelmi szakszolgáltatás esetén pedig legalább évente ellenőrzi, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) a jogszabályokban és a működési engedélyben foglaltaknak megfelelően működik-e.

(2)[148] A működést engedélyező szerv éves ellenőrzési tervet készít, amelyet minden év január 31-éig megküld a felügyeleti szervének és annak a hatóságnak, amelyet a 14/A. § (2) bekezdése alapján meg kell keresnie.

(3)[149] A működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzést tart

a) az (1) bekezdésben meghatározott esetben,

b) ha tudomására jut, hogy a szolgáltató (intézmény, hálózat) személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátott gyermekek életét, testi épségét, egészségét vagy fejlődését veszélyezteti, vagy más jogát sérti, illetve a szolgáltató (intézmény, hálózat) működésére vonatkozó jogszabályokat vagy a működési engedélyben foglaltakat súlyosan megsértették,

c)[150] a 8/A. § (1) bekezdés aa) alpontja szerinti bejelentést követő harminc napon belül.

(4)[151] Ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) működésével kapcsolatban más hatóság észlel hiányosságot, köteles azt nyolc napon belül jelezni az első fokú működést engedélyező szervnek.

(4a)[152] A gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló kormányrendelet 14. § (1) bekezdése szerinti és szükség esetén az (1) bekezdés és más ellenőrzés során a szakmai programban foglaltak megvalósulása és a gyermekvédelmi szakellátási szolgáltatások szakmai megfelelősége kérdésében a Főigazgatóságot szakértőnek kell kirendelni, kivéve, ha a Főigazgatóság fenntartásában álló intézmény ellenőrzésére kerül sor. A Főigazgatóság helyszíni ellenőrzést is végez, amelyet lehetőleg a működést engedélyező szerv helyszíni ellenőrzésével azonos vagy egymáshoz közeli időpontban kell lefolytatni.

(4b)[153] A Főigazgatóság köteles a szakvéleményét a kirendelést követő harminc napon belül elkészíteni és megküldeni a működést engedélyező szervnek. A működést engedélyező szerva határidőt - a Főigazgatóságnak a határidő letelte előtt benyújtott indokolt kérelmére - egy alkalommal, legfeljebb tizenöt nappal meghosszabbíthatja. A működést engedélyező szerva Főigazgatóság szakértői véleményének másolatát megküldi a fenntartónak és a gyermekvédelmi szakellátást nyújtó szolgáltatónak, intézménynek.

(5)[154] Családi gyermekfelügyelet ellenőrzése során a 4. § (10) bekezdése szerint körülményekkel kapcsolatban ki kell kérni a védőnő véleményét.

(6)[155] A működést engedélyező szerv az ellenőrzésről készült jegyzőkönyvet, illetve hivatalos feljegyzést megküldi a fenntartónak és a szolgáltatónak (intézménynek, hálózatnak), továbbá azok másolatát normatív állami hozzájárulásban részesülő egyházi fenntartású és nem állami fenntartású szolgáltató (intézmény, hálózat) esetén az Igazgatóságnak.

(7)[156] Ha jogszabály másként nem rendelkezik, az eljárás során a fenntartó és a szolgáltató (intézmény, működtető, helyettes, illetve nevelőszülők) köteles átadni, illetve megküldeni az ellenőrzéshez szükséges adatokat és iratokat a működést engedélyező szervnek.

14/A. §[157]

(1)[158] Ha a működést engedélyező szerv a 4. § (9) bekezdése szerinti hatóságot ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi, az a feladat- és hatáskörébe tartozó kérdésekben - ideértve a meleg étkeztetést nyújtó családi napközinek és az alternatív napközbeni ellátásnak, valamint a 4. § (9) bekezdésének cd) alpontja szerinti szolgáltató tevékenységnek a járási népegészségügyi intézet által történő ellenőrzése során a táplálkozás-egészségügyi és dietetikai feltételek teljesítését is - a szolgáltatónál (intézménynél, hálózatnál), a működést engedélyező szervvel együttműködve, harminc napon belül ellenőrzést folytat le.

(2)[159] A működést engedélyező szerv a 14. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzést megelőzően legalább tizenöt nappal ellenőrzés lefolytatása céljából megkeresi

a)[160] családi napközi, alternatív napközbeni ellátás, bölcsőde, hetes bölcsőde, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon és utógondozó otthon esetén a járási népegészségügyi intézetet,

b)[161]

(4) A 4. § (9) bekezdése szerinti hatóság a szolgáltatónál (intézménynél, hálózatnál) lefolytatandó ellenőrzésről előzetesen értesíti az első fokú működést engedélyező szervet, ha az ellenőrzés lefolytatása céljából nem a működést engedélyező szerv kereste meg.

(5) Ha a 4. § (9) bekezdése szerinti vagy más hatóság szolgáltatót (intézményt, hálózatot) ellenőriz,

a) az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv, illetve hivatalos feljegyzés másolatát megküldi az első fokú működést engedélyező szervnek,

b) az ügyben hozott döntését közli az első fokú működést engedélyező szervvel.

14/B. §[162]

(1) A működést engedélyező szerv

a) a működési engedélyt visszavonja, ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) megszűnt vagy szolgáltató tevékenységet nem végez;

b) a területi irodát, illetve a külső férőhelyet - szükség szerint a szolgáltató férőhelyszámának egyidejű csökkentésével - törli a működési engedélyből, ha az elhelyezésére szolgáló épület (épületrész) állaga az ellátott gyermekek életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti;

c) a nevelőszülőt, helyettes szülőt - szükség szerint a hálózat férőhelyszámának egyidejű csökkentésével - törli a hálózat működési engedélyéből, ha az ellátott gyermekek életét, testi épségét, egészségét vagy fejlődését súlyosan veszélyezteti, illetve más alapvető jogát súlyosan sérti, vagy jogszabály a nevelőszülőként, helyettes szülőként történő működését kizárja;

d) az intézmény épületének egy részét lezáratja, ha az az intézmény működőképességének fenntartása mellett megfelelően lezárható, és állaga az ellátott gyermekek életét, testi épségét vagy egészségét súlyosan veszélyezteti;

e) a b)-d) pontban nem említett esetben a működési engedélyt visszavonja, és kötelezi a fenntartót, hogy a szolgáltató tevékenységgel hagyjon fel, ha a szolgáltató (intézmény, hálózat) személyi, tárgyi feltételei vagy működése az ellátott gyermekek életét, testi épségét, egészségét vagy fejlődését súlyosan veszélyezteti, illetve más alapvető jogát súlyosan sérti;

f) az a)-c) és e) pontban nem említett jogsértés esetén a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátott gyermekek érdekeinek figyelembevételével

fa)[163] legalább húsz napos, de legfeljebb négy hónapos határidő megjelölésével szólíthatja fel a fenntartót a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetésére, illetve a jogszerű működés helyreállítására,

fb) az fa) alpont szerinti felszólítással egyidejűleg - ha az ellátott gyermekek Gyvt. szerinti jogainak megóvása érdekében szükséges - legfeljebb a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, illetve a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb gyermekek, illetve más ellátottak felvételét,

fc) az ügynek az ellátott gyermekek, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság - legfeljebb három éven belül történő - megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet,

fd) a működési engedélyt az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak megfelelően a b)-c) pontban foglaltakon túl hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását;

g) a Gyvt.-ben meghatározott esetben bírságot szabhat ki.

(2) A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (2) bekezdés b) pontja alkalmazásának van helye

a) az (1) bekezdés b)-e) pontjában és fb) alpontjában foglalt jogkövetkezmények esetén;

b) bírság kiszabása esetén

ba) a Gyvt. 100/A. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontja szerinti esetben,

bb) a 8/A. § (1) bekezdésének a) pontja és (4)-(6) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettség elmulasztása miatt.

(3) A fenntartó kérelmére az (1) bekezdés fa) alpontja szerinti határidő indokolt esetben egyszer, legfeljebb két hónappal meghosszabbítható. Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem igazolja, hogy a felszólításban foglaltaknak eleget tett, vagy a felszólításban foglaltak teljesítésének megállapítása érdekében egyébként szükséges, a működést engedélyező szerv utóellenőrzést tart. Ha a fenntartó a megjelölt határidőben nem intézkedik a szabályszerű működés megteremtése érdekében, a működést engedélyező szerv a jogsértés jellegétől és súlyától függően, az ellátott gyermekek érdekeinek figyelembevételével

a) a határozatlan vagy határozott idejű működési engedélyt feltételek előírása mellett - legfeljebb két évig hatályos -ideiglenes működési engedélyre módosíthatja,

b) az ügynek az ellátott gyermekek, az ellátási érdek és a fenntartó szempontjából is előnyös rendezése érdekében a hiányosság - legfeljebb három éven belül történő - megszüntetéséről a fenntartóval hatósági szerződést köthet,

c) a hiányosság vagy más jogsértés megszüntetéséig, illetve a jogszerű működés helyreállításáig megtilthatja újabb gyermekek, illetve más ellátottak felvételét,

d) csökkentheti a férőhelyek számát,

e) az intézmény épületének egy részét lezárathatja,

f) a nevelőszülőt, helyettes szülőt - szükség szerint a hálózat férőhelyszámának egyidejű csökkentésével - törölheti a működési engedélyből,

g) a területi irodát, illetve a külső férőhelyet - szükség szerint a szolgáltató férőhelyszámának egyidejű csökkentésével - törölheti a működési engedélyből,

h) a működési engedélyt visszavonhatja, és kötelezheti a fenntartót, hogy a szolgáltató tevékenységgel hagyjon fel,

i) a működési engedélyt az ellenőrzés során megállapított tényeknek és a jogszabályoknak megfelelően az a), d) és f)-g) pontban foglaltakon túl hivatalból módosíthatja, ha a fenntartó elmulasztotta kérni a működési engedély módosítását,

j) a Gyvt.-ben meghatározott esetben bírságot szabhat ki,

k) alkalmazhatja a Gyvt.-ben meghatározott egyéb jogkövetkezményeket.

(4) A jogsértés jellegének, súlyának megfelelően egyidejűleg több jogkövetkezmény is megállapítható.

(5) Az intézmény épületének lezárt része szolgáltató tevékenységhez akkor használható, ha a működést engedélyező szerv a lezárást - az arra okot adó körülmény megszűnése esetén - a fenntartó kérelmére megszünteti.

(6) A hatósági szerződésben meg kell határozni azt az egy vagy több - (3) bekezdés szerinti - jogkövetkezményt, amelyik jogerőssé válik, ha a fenntartó a hatósági szerződésben foglaltakat megszegi. A jogkövetkezmény jogerőssé válását - ha ezzel a működési engedély módosításra vagy visszavonásra kerül - a működést engedélyező szerv végzéssel állapítja meg, amelyben a működési engedély módosítása esetén fel kell tüntetni a módosítás időpontját és a működési engedélynek a módosítást követően hatályos valamennyi adatát.

(7) A (3) bekezdés a) pontja alapján kiadott ideiglenes működési engedély hatálya egy alkalommal, legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.

(8) Az újabb gyermekek, illetve más ellátottak felvétele a (3) bekezdés c) pontjában foglaltaktól eltérő időpontig is megtiltható, ha az egyidejűleg alkalmazott más jogkövetkezmény azt indokolja. Ha a tilalmat megszegik, a működést engedélyező szerv a (3) bekezdésben meghatározott más jogkövetkezményt alkalmazhat.

15. §[164]

(1)[165] A szociális és gyámhivatal, a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 14. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott intézmények, illetve személyek bevonásával, legalább négyévente, az adott évben esedékes 14. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés keretében ellenőrzi a szolgáltatók (intézmények, hálózatok) szakmai munkáját.

(2) Ha a szociális és gyámhivatal jogszabálysértést észlel, a 14/B. §-ban foglaltak szerint intézkedik a jogszerű működés helyreállítása érdekében.

16. §[166]

(1)[167] A bírságot az első fokon eljárt működést engedélyező szervnek - ha fizetési kedvezményt nem engedélyeztek - a kiszabó határozat jogerőre emelkedését követő harminc napon belül kell megfizetni.

(2)[168]

(3)[169] A bírságból befolyt összeget a működést engedélyező szerv negyedévente, a negyedévet követő hónap 20-áig a minisztérium fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlájára utalja át. A működést engedélyező szerv az átutalással egyidejűleg a bírságot kiszabó jogerős határozat a másolatát megküldi a minisztériumnak.

17. §[170]

17/A. §[171]

17/B. §[172]

Záró rendelkezések

18. §

(1) E rendelet 2003. január 1-jén lép hatályba.

(2)[173]

19. §

(1) A szolgáltató tevékenység engedélyezésére vonatkozó rendelkezéseket csak az e rendelet hatálybalépését követően beadott kérelmek elbírálása során kell alkalmazni.

(2)[174] A megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyének hivatalból történő módosítására irányuló eljárás során a megyei fenntartó 2012. január 15-éig bejelenti a nevét, székhelyét és adószámát, valamint bejelentheti a szolgáltató (intézmény, működtető) nevének és adószámának megváltozását. A szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát a szolgáltató nevének módosítása esetén nem kell benyújtani, és azt a működést engedélyező szervnek sem kell az eljárás során beszereznie.

(3)[175] A működést engedélyező szerv a megyei önkormányzatok által 2011. december 31-én fenntartott intézmények működési engedélyének hivatalból történő módosítására irányuló eljárás során kizárólag a fenntartó adatait és a fenntartó erre irányuló bejelentése esetén a szolgáltató (intézmény, működtető) nevét és adószámát módosíthatja. A 8. § (11) bekezdése ebben az esetben nem alkalmazható.

(4)[176] Az ellátási szerződés megyei fenntartóra való átszállása miatt az egyházi fenntartású, nem állami fenntartású intézmény működési engedélyét nem kell módosítani, a változás átvezetésére a működési engedély egyéb okból történő soron következő módosítása vagy a soron következő ellenőrzés alkalmával kerül sor.

(5)[177] E rendeletnek az egyes kormányrendeletek szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról szóló 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelettel történő módosítása alapján

a) a 2012. január 1-jén folyamatban levő működési engedélyezési eljárásokban a normatív állami hozzájárulással történő működtetésre vonatkozó, finanszírozási rendszerbe történő befogadással kapcsolatos nyilatkozatot - amennyiben szükséges - 2012. január 31-éig, illetve azt követően a hiánypótlási szabályok szerint kell benyújtani,

b) azon szolgáltatás, intézmény, hálózat, férőhelyszám esetében, amely a Gyvt. 145. § (2a) bekezdése szerint nem minősül új szolgáltatásnak, intézménynek, hálózatnak, férőhelyszámnak, a jogszabály erejénél fogva történő befogadottság tényét a működési engedélyben a működési engedély soron következő módosítása során kell hivatalból bejegyezni.

(6)[178] E rendeletnek az egyes kormányrendeletek szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról szóló 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (2) bekezdésében foglalt illetékességi szabályokat a 2012. január 1-jén folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

(7)[179] E rendeletnek az egyes kormányrendeletek szociális és gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltatásokkal összefüggő módosításáról szóló 330/2011. (XII. 29.) Korm. rendelettel megállapított 3. § (3), (4) és (4a) bekezdésében foglaltakat a működési engedély egyéb okból történő soron következő módosítása vagy a soron következő ellenőrzés alkalmával kell alkalmazni.

(8)[180] Gyermekjóléti alapellátás és gyermekvédelmi szakellátás nyújtása esetén a 7. § (2) bekezdése, valamint gyermekvédelmi szakellátás nyújtása esetén a 14/B. § (7) bekezdése alapján meghosszabbított ideiglenes működési engedély hatálya a fenntartó kérelmére - kizárólag ellátási érdekből - legfeljebb 2014. december 31-éig meghosszabbítható. A fenntartó a kérelmet akkor is benyújthatja, ha az ideiglenes működési engedély hatálya 2012. január 1-jét megelőzően járt le. A fenntartó a kérelméhez csatolja a határozatlan idejű működési engedély kiadásához szükséges feltételek megteremtésére vonatkozó szakmai tervét vagy az európai uniós forrás (TIOP 3.4.1/B-11/1., TIOP 3.4.2.-11/1.) felhasználására vonatkozó megkötött támogatási szerződés másolatát.

19/A. §[181]

A gondozó, a családgondozó, valamint családi napközi és családi gyermekfelügyelet esetén a szolgáltatást nyújtó személy nevének a működési engedélyből történő törléséről határozatban nem kell intézkedni. A nevet a működési engedély módosítása során a működési engedély hatályos adatai között nem kell feltüntetni.

19/B. §[182]

A jegyző a 2011. június 30-án a hatáskörébe és illetékességébe tartozó szolgáltatók, intézmények működési engedélyezésével és ellenőrzésével kapcsolatos iratokat 2011. augusztus 31-éig megküldi az illetékes szociális és gyámhivatalnak. A szociális és gyámhivatal - a jegyzői ellenőrzés időpontjától függetlenül - a működési engedély módosítására irányuló soron következő eljárással egyidejűleg, de legkésőbb 2012. december 31-éig - a 14. § (5)-(7) bekezdésének, valamint a 14/A. § (1), (2) és (5) bekezdésének alkalmazásával - az iratok alapján és a helyszínen ellenőrzi azokat a szolgáltatókat, intézményeket, amelyek 2011. július 1-jén kerültek a hatáskörébe és illetékességébe, és

a) szükség esetén alkalmazza a 14/B. § szerinti jogkövetkezményeket, továbbá

b) - ha a jegyző által kiadott működési engedély nem felel meg a hatályos jogszabályoknak - a hatályos jogszabályoknak megfelelő működési engedélyt ad ki, és a jegyző által korábban kiadott működési engedélyt visszavonja.

19/C. §[183]

(1) Ha az egyes szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 317/2012. (XI. 13.) Korm. rendelet hatálybalépésekor jogerős működési engedéllyel rendelkező szolgáltató, intézmény, hálózat, illetve szolgáltatás vagy férőhelyszám esetén a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés d) pontja alkalmazásának van helye, a fenntartó 2012. november 30-áig kérheti a befogadást a finanszírozási rendszerbe. A kérelemhez csatolni kell a helyi önkormányzatokért felelős miniszter által vezetett minisztérium igazolását a normatív hozzájárulások és támogatások iránti igény 2011. évi benyújtásáról. A működést engedélyező szerv megkeresi a szakhatóságot a szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében. A működési engedélyben a befogadást a Gyvt. 145. § (2c) bekezdés d) pontja szerinti időpontra visszamenőlegesen kell feltüntetni.

(2) A működési engedély (1) bekezdés szerinti módosítása a 8. § (3) bekezdésének az alkalmazása során nem vehető figyelembe.

19/D. §[184]

(1) Az egyes szakosított szociális és gyermekvédelmi szakellátási intézmények állami átvételéről és egyes törvények módosításáról szóló 2012. évi CXCII. törvény 10. § (5) bekezdése szerinti eljárás során a Főigazgatóság 2013. február 15-éig bejelenti a nevét, székhelyét és adószámát, valamint bejelentheti a szolgáltató (intézmény, működtető) nevének és adószámának megváltozását. A szolgáltató (intézmény, működtető) alapító okiratának másolatát a szolgáltató nevének módosítása esetén nem kell benyújtani, és azt a működést engedélyező szervnek sem kell az eljárás során beszereznie.

(2) A működést engedélyező szerv az (1) bekezdés szerinti hivatalból történő módosításra irányuló eljárás során a fenntartó adatait és a fenntartó erre irányuló bejelentése esetén a szolgáltató (intézmény, működtető) nevét és adószámát módosíthatja, valamint a feltételek vizsgálata nélkül meghosszabbítja a határozott idejű és ideiglenes működési engedélyeket. A 8. § (11) bekezdése ebben az esetben nem alkalmazható.

(3)[185] Az ellátási szerződésnek a Főigazgatóságra való átszállása miatt az egyházi fenntartású, nem állami fenntartású intézmény működési engedélyét nem kell módosítani, a változás átvezetésére a működési engedély egyéb okból történő soron következő módosítása vagy a soron következő ellenőrzés alkalmával kerül sor.

19/E. §[186]

A 2013. január 1-jén utógondozást nyújtó nevelőszülői hálózat, gyermekotthon, utógondozó otthon és területi gyermekvédelmi szakszolgálat fenntartója az utógondozásnak a működési engedélyben történő feltüntetése érdekében 2013. február 15-éig kérelmezi a működési engedély módosítását. Ha a nevelőszülői hálózat, gyermekotthon, utógondozó otthon, illetve területi gyermekvédelmi szakszolgálat a kérelem benyújtásakor

a) az utógondozói ellátás nyújtására rendelkezik jogerős működési engedéllyel, a működést engedélyező szerv a kérelem alapján a működési engedélyt további vizsgálat nélkül módosítja;

b) az utógondozói ellátás nyújtására nem rendelkezik jogerős működési engedéllyel, a működést engedélyező szerv az eljárása során vizsgálja, hogy az intézmény (hálózat) a szakmai programja alapján alkalmas-e a volt gondozott fiatal felnőttek számára utógondozás nyújtására, és a kérelemről dönt.

Az Európai Unió jogának való megfelelés[187]

20. §[188]

Ez a rendelet az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 24. cikkének, valamint a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.

Dr. Kiss Elemér s. k.,

a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter

1. számú melléklet a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelethez[189]

A működési engedély kiadása, módosítása és visszavonása iránti kérelem benyújtására szolgáló adatlapok és elektronikus űrlapok adattartalma

1. a fenntartó neve, székhelye, szervezeti formája, adószáma és elérhetősége, továbbá - cégjegyzékben nyilvántartott cég esetén - a cégjegyzékszáma;[190]

2. a fenntartó képviselőjének és kapcsolattartójának neve, beosztása és elérhetősége;

3. a szolgáltató (intézmény, hálózat, telephely) vezetőjének neve és elérhetősége;

4. a szolgáltató (intézmény, hálózat) székhelyének és valamennyi telephelyének ágazati azonosítója, továbbá családi napközi esetén annak megjelölése, hogy más családi napközire nyújtott-e be működési engedély iránti kérelmet;

5. működési engedély kiadása iránti kérelem esetén azok az adatok, amelyekkel a fenntartó a szolgáltató (intézmény, hálózat, ellátást nyújtó székhely, telephely) engedélyeztetését kéri, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik;

6. működési engedély módosítása iránti kérelem esetén a változások, valamint az annak megállapításához szükséges adatok, hogy a jogszabályban meghatározott személyi, tárgyi és egyéb feltételeket teljesítik;

7. működési engedély visszavonása iránti kérelem esetén a visszavonás feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatok;

8. a kérelem elbírálásához jogszabály alapján szükséges egyéb adatok.

9. a fenntartó nyilatkozata arról, hogy a Gyvt. 145. § (2) bekezdés szerinti szolgáltatót, intézményt, hálózatot, illetve férőhelyszámot normatív állami hozzájárulással kívánja-e működtetni.[191]

2. számú melléklet a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelethez[192]

A tanúsítvány tartalma

1. A tanúsítványt kiállító szerv neve, székhelye és elérhetősége.

2. A fenntartó neve, székhelye és elérhetősége.

3. A szolgáltató (intézmény, működtető) neve.

4. A szolgáltató (intézmény, működtető) székhelye.

5. Telephely részére kiállított tanúsítvány esetén a szolgáltató (intézmény) telephelye.

6. Területi irodával rendelkező szolgáltató (intézmény, ellátást nyújtó székhely, telephely) esetén a területi iroda címe.

7. A szolgáltató (intézmény, hálózat) ágazati azonosítója.

8. Az engedélyezett gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységek és az engedélyezett férőhelyek száma a működési engedélyben feltüntetett módon. Nevelőszülői hálózat, helyettes szülői hálózat vagy külső férőhelyen biztosított utógondozói ellátás esetén csak a hálózat engedélyezett összes férőhelyszámát kell feltüntetni.

9. Határozott idejű és ideiglenes működési engedély esetén a működési engedély hatálya, egyéb esetben az arra való utalás, hogy a működési engedély határozatlan időre szól.

10. A tanúsítvány kiállításának helye és ideje.

11. A kiadmányozási joggal rendelkező személy aláírása és a tanúsítványt kiállító szerv bélyegzőlenyomata.

3. számú melléklet a 259/2002. (XII. 18.) Korm. rendelethez[193]