39/2016. (VI. 10.) FM rendelet

a földrajzi jelzéssel rendelkező terméket forgalmazó termelői szervezetek jövedelempótló támogatásáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1. általános csekély összegű támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1407/2013/EU bizottsági rendelet) alapján nyújtott támogatás;

2. egy és ugyanazon vállalkozás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás;

3. földrajzi jelzés: a védjegyek és a földrajzi árujelzők oltalmáról szóló 1997. évi XI. törvény 103. § (2) bekezdése szerinti jelzés;

4. gazdasági év: az adott naptári év;

5. jövedelempótló támogatás: a kedvezményezett gazdasági versenyképességének fokozására nyújtott, értékesítési tevékenységével összefüggő egyszeri, vissza nem térítendő, általános csekély összegű támogatás;

6. kedvezményezett: a növénytermesztési ágazatban tevékenykedő, a mezőgazdasági termékek és az élelmiszerek minőségrendszereiről szóló, 2012. november 21-i 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet) alapján uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező terméket forgalmazó termelői szervezet;

7. termelői szervezet: a termelői csoportokról szóló 81/2004. (V. 4.) FVM rendelet szerinti határozattal elismert, valamint a termelői csoportok elismeréséről szóló 42/2015. (VII. 22.) FM rendelet hatálya alá tartozó termelői csoport;

8. uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező termék: az 1151/2012/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete szerinti egyéb mezőgazdasági termék.

2. A jövedelempótló támogatás jellege

2. § (1) E rendelet alapján a kedvezményezett a versenyképességének és értékesítési feltételeinek javítása, továbbá az oltalom alatt álló, egyes térségek vonatkozásában kiemelt jelentőségű helyi termékek ismertségének erősítése céljából jövedelempótló támogatás igénybevételére jogosult.

(2) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, a folyó üzleti évben, valamint az azt megelőző két üzleti év során odaítélt csekély összegű támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 eurónak megfelelő forintösszeget.

(3) Általános csekély összegű támogatás nem nyújtható

a) a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatásért végző vállalkozás részére teherszállító jármű vásárlására,

b) olyan vállalkozás számára, amely a halászati és akvakultúra-termékek piacának közös szervezéséről, az 1184/2006/EK és az 1224/2009/EK tanácsi rendelet módosításáról, valamint a 104/2000/EK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2013. december 11-i 1379/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban tevékenykedik,

c) a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására,

d) a mezőgazdasági termékek feldolgozásával és forgalmazásával foglalkozó vállalkozásoknak, a következő esetekben:

da) amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre,

db) amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás,

e) harmadik országokba vagy tagállamokba irányuló exporttal, nevezetesen az exportált mennyiségekkel kapcsolatos tevékenységekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz,

f) olyan támogatáshoz, amely import áru helyett belföldi áru használatához kötött.

(4) Az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján általános csekély összegű támogatás esetén a támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható.

(5) Az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) alapján mezőgazdasági csekély összegű támogatás esetén a mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével foglalkozó ágazatban, valamint az 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban egyaránt tevékenységet folytató vállalkozások esetében a mezőgazdasági termelőágazatra tekintettel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatások az 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített alkalmazandó felső határig halmozhatók az utóbbi tevékenységre tekintettel nyújtott csekély összegű támogatásokkal, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel - úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén - biztosítja, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön az 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(6) Ha a halászati és akvakultúra-ágazatban működő valamely vállalkozás az 1407/2013/EU rendelet hatálya alá tartozó egy vagy több ágazatban vagy egyéb tevékenységi körökben is folytat tevékenységet, akkor a halászati és akvakultúra-ágazatba tartozó tevékenységek tekintetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendeletnek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatások az 1407/2013/EU rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében rögzített felső határig halmozhatók az utóbbi ágazatok vagy tevékenységi körök vonatkozásában nyújtott csekély összegű támogatással, feltéve, hogy az érintett tagállam megfelelő eszközökkel - úgymint a tevékenységek szétválasztása vagy a költségek megkülönböztetése révén -biztosítja, hogy a halászati és akvakultúra-ágazatban végzett tevékenységek ne részesüljenek az 1407/2013/EU rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(7) Az általános csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek kapcsán vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés kapcsán nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi az Európai Bizottság által elfogadott határozatban vagy csoportmentességi rendeletben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető támogatás halmozható más, az Európai Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással.

(8) A forintban meghatározott támogatási összeg euróra történő átszámításánál a támogatási kérelem benyújtási hónapja első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.

(9) Az általános csekély összegű támogatás odaítélése során az adott üzleti évben, valamint az azt megelőző két üzleti évben odaítélt csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

3. A jövedelempótló támogatás igénybevételének feltételei

3. § A jövedelempótló támogatás igénybevételére az a kedvezményezett jogosult, aki vagy amely

a) a jövedelempótló támogatás iránti kérelem (a továbbiakban: támogatási kérelem) benyújtásának időpontjában

aa) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: Eljárási törvény) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett, vagy legkésőbb a jövedelempótló támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi nyilvántartásba vételét az Eljárási törvény alapján vezetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerben,

ab) megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában meghatározott feltételeknek,

ac) nem áll felszámolási, végelszámolási vagy adósságrendezési eljárás alatt,

b) a támogatási kérelméhez csatolja a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ában meghatározott nyilatkozatot, valamint

c) a legutolsó lezárt gazdasági évében az összes értékesítésből származó mérleg szerinti árbevételének legalább 70%-át uniós oltalom alatt álló földrajzi jelzéssel rendelkező termék forgalmazásával éri el.

4. A jövedelempótló támogatás iránti kérelem

4. §[1]

5. A jövedelempótló támogatás mértéke és keretösszege

5. § (1) A jövedelempótló támogatás mértéke egy termelői szervezet esetében tagonként legfeljebb 200 ezer forint, de legfeljebb a kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás részére rendelkezésre álló szabad, általános csekély összegű támogatási keret összege.

(2)[2] A Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) a támogatási jogosultságot, valamint a jövedelempótló támogatás összegét az (1) bekezdésben és a 3-4. §-ban meghatározott feltételek fennállása, valamint a kedvezményezett, illetve az egy és ugyanazon vállalkozás rendelkezésére álló szabad, általános csekély összegű támogatási keret figyelembevételével állapítja meg.

(3) Ha a támogatási kérelemben igényelt jövedelempótló támogatás összegével a kedvezményezett a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11. § (8) bekezdésében meghatározott összeget túllépi, akkor a támogatási kérelemben feltüntetett támogatási igénynek az általános csekély összegű támogatási keretet meghaladó része elutasításra kerül.

(4)[3] A Kincstár a forrás rendelkezésre állását követően intézkedik a jövedelempótló támogatásnak a kedvezményezett részére történő folyósításáról.

(5) A jövedelempótló támogatáshoz kapcsolódó iratokat a kedvezményezett köteles az odaítéléstől számított tíz évig megőrizni.

6. § (1) Az e rendeletben foglalt jövedelempótló támogatás finanszírozására a 2016. évben 50 millió Ft keretösszeg áll rendelkezésre.

(2) A jövedelempótló támogatás forrása az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium 1003200001220191-51200002 számú, Folyó kiadások és jövedelemtámogatások fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámla.

(3) Ha a benyújtott támogatási kérelmekben foglalt összes jogos igény meghaladja az (1) bekezdés szerinti keretösszeget, akkor a kedvezményezett részére legfeljebb megállapítható jövedelempótló támogatás összege a túllépés mértékével arányosan csökken.

6. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

8. § Ez a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

földművelésügyi miniszter

1. melléklet a 39/2016. (VI. 10.) FM rendelethez[4]