74/2016. (XI. 29.) FM rendelet

a tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 65. § 1. pontban meghatározott feladatkörömben eljárva - a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 152/2014. (VI. 6.) Korm. rendelet 4. § 7. pontban meghatározott feladatkörében eljáró Miniszterelnökséget vezető miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § E rendelet alkalmazásában:

1.[1] apaállat: az állattenyésztésről szóló 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet] 2. § 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő tenyészkos, illetve tenyészbak, amelyet az elismert tenyésztő szervezet (a továbbiakban: tenyésztő szervezet) a tenyésztési programjában előírtak szerint annak minősít;

2. állattartó: tenyészkos, illetve tenyészbak tenyésztésben tartását végző természetes személy vagy jogi személy;

3. csoportmentességi rendeletek: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet] 2. § 2a. pontja szerinti rendeletek;

4. egy és ugyanazon vállalkozás: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 5a. pontja szerinti vállalkozás;

5. mezőgazdasági csekély összegű támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) szerinti támogatás;

6. mezőgazdasági termék: a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 10c. pontja szerinti termék;

7. mezőgazdasági termék elsődleges előállítása: a termőföldön folyó termelés és az állattenyésztés révén előállított mezőgazdasági termék termelése az ilyen termékek jellegét megváltoztató további műveletek végrehajtása nélkül;

8. számviteli bizonylat: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 166. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelelő okmány, így különösen a számla, felvásárlási jegy, tenyészállat-vásárlási jegyzőkönyv;

9.[2] támogatási időszak:

a) a tárgyévet megelőző év június 1-jétől tárgyév május 31-éig,

b)[3]

tartó időszak;

10. tárgyév: a támogatási kérelem benyújtásának naptári éve;

11.[4] tenyészbak: a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet 2. § 15. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő hímivarú kecske;

12.[5] tenyészet: a tartási helyek, a tenyészetek és az ezekkel kapcsolatos egyes adatok országos nyilvántartási rendszeréről szóló 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet [a továbbiakban: 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet] 2. § 17. pontja szerinti, az állattartóhoz tartozó valamennyi tenyészet;

13.[6] tenyészkos: a 188/2019. (VII. 30.) Korm. rendelet 2. § 15. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő hímivarú juh;

14. tenyésztésbe állítás: az állattartó által elvégzett azon tevékenység, amelynek eredményeképp

a)[7] a vásárlásból származó tenyészkos vagy tenyészbak az állattartó valamely tenyészetének állományába kerül, vagy

b) a saját állományból származó hímivarú juh, illetve hímivarú kecske apaállattá történő minősítése megvalósul.

2. A támogatás célja, összege

2. § (1) E rendelet alapján a juh- és kecskeágazat termelési hatékonyságának növelése érdekében az apaállatok

a) tenyészkos- vagy tenyészbaknevelő központi telepről, illetve származási okmányon szereplő tenyésztőtől - támogatási időszakban - történő megvásárlása és tenyésztésbe állítása, illetve

b)[8] állattartó általi, saját állományból - támogatási időszakban - történő tenyésztésbe állítása a (2) bekezdés b) pontja szerinti, "A" törzskönyvben nyilvántartott tenyészkos és tenyészbak

esetén az állattartó vissza nem térítendő mezőgazdasági csekély összegű támogatás (a továbbiakban: támogatás) igénybevételére jogosult.

(2)[9] A támogatás összege a saját állományból származó és a támogatási időszakban tenyésztésbe állított apaállat esetén a b) pontban foglaltak szerint kerül megállapításra, míg a támogatási időszakban megvásárolt és tenyésztésbe állított apaállat esetén az apaállat ellenértékének 75%-a, de legfeljebb

a) az apaállattá minősített növendék bakonként 75 000 forint,

b) az "A" törzskönyvben nyilvántartott tenyészkosonként, illetve tenyészbakonként 160 000 forint,

c) a "K" köztenyésztésre használható besorolást kapott tenyészkosonként, illetve tenyészbakonként 120 000 forint,

azzal, hogy a támogatás nem haladhatja meg az állattartó és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás részére rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keretet.

(3) A támogatási időszakban megvásárolt és tenyésztésbe állított apaállat esetén a (2) bekezdés szerinti mérték alkalmazása során, ha az állattartó az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény értelmében

a) általános forgalmi adó (a továbbiakban: ÁFA) levonására jogosult, akkor a nettó vételár,

b) ÁFA levonására nem jogosult, akkor a bruttó vételár

kerül figyelembevételre.

(4)[10] Az állattartó és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére Magyarországon bármely három egymást követő év alatt odaítélt támogatás bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg az 50 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelemmel az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3) bekezdésére is.

(5) A támogatáshoz kapcsolódó iratokat a támogatás odaítélését követő tíz évig meg kell őrizni, és a támogatást nyújtó ilyen irányú felhívása esetén a támogatott köteles azokat bemutatni. A támogatásról az Európai Bizottság kérésére húsz munkanapon belül információt kell szolgáltatni.

(6)[11] A támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2014. június 27-i 717/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 717/2014/EU bizottsági rendelet) szerinti halászati csekély összegű támogatással 50 000 eurónak megfelelő forintösszegig, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet [a továbbiakban: (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet] szerinti általános csekély összegű támogatással 300 000 eurónak megfelelő forintösszegig halmozható, feltéve, hogy a tevékenységek szétválasztásával vagy a költségek megkülönböztetése révén biztosított, hogy az elsődleges mezőgazdasági termelőtevékenység ne részesüljön a 717/2014/EU bizottsági rendelet vagy az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatásban.

(7)[12] Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem nyújtható támogatás azon állattartó részére, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(8) A támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek kapcsán vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés kapcsán nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi az Európai Bizottság által elfogadott határozatban vagy csoportmentességi rendeletekben az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített maximális támogatási intenzitást vagy összeget. A nem konkrét elszámolható költségekre nyújtott vagy azokhoz hozzá nem rendelhető támogatás halmozható más, az Európai Bizottság által elfogadott csoportmentességi rendelet vagy határozat alapján nyújtott állami támogatással.

3. A támogatás forrása, keretösszege

3. §[13] E rendelet alapján a tárgyévben nyújtható támogatás keretösszege legfeljebb 700 millió forint.

4. A támogatás igénybevételének feltételei

4. § (1) Támogatás igénybevételére az az állattartó jogosult, aki vagy amely

a) a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény (a továbbiakban: 2007. évi XVII. törvény) szerinti nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett, vagy legkésőbb a támogatási kérelem benyújtásával egyidejűleg kérelmezi nyilvántartásba vételét a 2007. évi XVII. törvény alapján működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszerbe,

b) a támogatási kérelem benyújtásának időpontjában

ba)[14]

bb) nem áll felszámolási, végelszámolási eljárás vagy csődeljárás alatt,

bc) megfelel az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 50. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt követelményeknek,

bd) megfelel a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 11/A. §-ában foglaltaknak, és

be) eleget tett az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizetésére kötelező határozatában foglalt feltételeknek,

c) hozzájárul az adatainak a tenyésztő szervezet általi kezeléséhez,

d) a támogatási kérelemmel érintett támogatási időszakban a tenyésztő szervezet törzskönyvében nyilvántartott legalább egy tenyészkost, illetve egy tenyészbakot tenyésztésbe állított, és

e) rendelkezik

ea) az apaállat megvásárlását, illetve a tenyésztésbe állítást igazoló dokumentumokkal, és

eb) a 119/2007. (X. 18.) FVM rendelet szerint bejelentett tenyészettel.

ec)[15] a Magyar Juh- és Kecsketenyésztők Szövetsége (a továbbiakban: tenyésztőszervezet) által, az 5. § (2) bekezdésének megfelelően kiállított igazolással.

(2)[16] Egy tenyészkos vagy tenyészbak után csak egy alkalommal igényelhető támogatás.

(3)[17] Az állattartó a tenyészetében lévő

a) anyajuh minden megkezdett ötven egyedszáma után egy tenyészkos,

b) anyakecske minden megkezdett ötven egyedszáma után egy tenyészbak

tenyésztésbe állításához igényelhet támogatást.

(4)[18] Ha a bejelentett tenyészetben lévő anyajuh vagy anyakecske egyedszáma nem éri el az ötvenet, akkor egy tenyészkos, illetve egy tenyészbak tenyésztésbe állításához igényelhető támogatás.

(5) A támogatás tárgyévi igénybevétele szempontjából a tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző évi, az apaállat megvásárlását - saját állományból történő tenyésztésbe állítás esetén a tenyésztésbe állítást - igazoló, állattartó nevére kiállított számviteli bizonylat használható fel.

(6)[19] Adott tárgyévben egy állattartó egy támogatási kérelmet nyújthat be.

5. A támogatási kérelem benyújtása

5. §[20] (1) Az állattartó tárgyév június 1-jétől június 30-áig terjedő időszakban nyújthatja be a támogatási kérelmét elektronikus úton, a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény 46. § (1) bekezdése szerinti elektronikus azonosítási szolgáltatással elérhető elektronikus felületen (a továbbiakban: elektronikus felület) keresztül a Kincstárhoz, a Kincstár honlapján közzétett közleményben foglaltaknak megfelelően.

(2) A támogatási kérelem tartalmazza

a) az állattartó azonosító adatait,

b) az állattartó tenyészetére vonatkozó tenyészetkódokat,

c) az állatfajonként igényelt állatlétszámot és

d) a 4. § (1) bekezdés b) és c) pontjában, valamint e) pont ec) alpontjában foglaltakról szóló nyilatkozatokat.

(3) A tenyésztőszervezet által kiállított igazolás tartalmazza

a) az állattartó azonosító adatait,

b) a tenyésztésbe állítás időpontját,

c) a 2. § (2) bekezdés a), b) és c) pontja szerinti bontásban a tenyészkos - juh- és kecskefélék egyedeinek Egységes Nyilvántartási és Azonosítási Rendszeréről szóló 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet [a továbbiakban: 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet] 2. § (1) bekezdés 5. pontja szerinti - ENAR-számát, illetve a tenyészbak - 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 2. § (1) bekezdés 6. pontja szerinti - ENAR-számát,

d) a 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt tevékenység megvalósulása esetén az apaállat megvásárlását igazoló, az állattartó nevére kiállított számviteli bizonylaton szereplő

da) bizonylatszámot,

db) adásvétel ellenértékét,

dc) teljesítési dátumot,

dd) eladó adószámát, természetes személy esetén adóazonosító jelét,

e) a 2. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt tevékenység megvalósulása esetén a tenyészállat-vásárlási jegyzőkönyv adatait,

f) a támogatási időszakban az állattartó tenyészetében lévő anyajuh, illetve anyakecske tenyésztő szervezet által - a 182/2009. (XII. 30.) FVM rendelet 11. § (1) bekezdése szerinti állomány-nyilvántartó alapján - igazolt egyedszámát.

(4) Az eljárás során minden dokumentumot, így a hiánypótláshoz kapcsolódó dokumentumokat és - a felügyeleti eljárás kivételével - a jogorvoslati eljáráshoz kapcsolódó dokumentumokat (a továbbiakban együtt: beadvány) is az elektronikus felületen keresztül kell benyújtani. A nem elektronikus úton benyújtott beadvány a döntés meghozatalánál nem vehető figyelembe.

(5) A támogatási kérelem a benyújtását követően legkésőbb az (1) bekezdésben meghatározott benyújtási határidő végéig, az elektronikus felületen keresztül módosítható. Módosítás esetén az utolsóként benyújtott támogatási kérelmet kell elbírálni. Az (1) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtásának időpontja az utolsó módosító kérelem benyújtásának időpontja.

(6) Ha a kötelezettségek elektronikus úton történő teljesítése során az állattartó helyett és nevében meghatalmazottja jár el, a meghatalmazott az elektronikus felületet használja az eljárási cselekmények elektronikus elvégzéséhez. A meghatalmazott útján történő eljárás tekintetében a Kincstár vonatkozó közleményében foglaltakat kell alkalmazni.

(7) A támogatási kérelem benyújtása esetén a Kincstár megkeresésére a tenyésztőszervezet adatot szolgáltat a (3) bekezdésben foglaltakról.

6. A támogatási kérelem elbírálása, a támogatás kifizetése

6. § (1)[21] Hiányosan benyújtott támogatási kérelem esetén a Kincstár az állattartót tizenöt napos határidő tűzésével hiánypótlásra szólítja fel.

(2)[22] A Kincstár - az állattartó és a vele egy és ugyanazon vállalkozás részére rendelkezésre álló szabad csekély összegű támogatási keretének figyelembevételével, az adott támogatási időszakra vonatkozó összes jogos támogatási igény ismeretében - döntést hoz, és a támogatást a forrás rendelkezésre állása esetén a döntés kibocsátását követő tizenöt napon belül folyósítja a támogatásban részesülő állattartó részére. Ha a tárgyévi jogos igények együttesen meghaladják a 3. §-ban meghatározott keretösszeget, akkor az állattartók részére megállapítható jogos támogatás összege a túllépés mértékével arányosan csökken.

(3) A támogatás összegét a támogatási időszakot követő első támogatási kérelem benyújtási időszak első napján érvényes, az Európai Központi Bank által közzétett forint/euró átváltási árfolyam alapján kell euróban meghatározni.

(4) A 2. § (3) bekezdése alkalmazásában a Kincstár a 2007. évi XVII. törvény alapján működtetett Egységes Mezőgazdasági Ügyfél-nyilvántartási Rendszer adatai alapján állapítja meg, hogy az állattartó ÁFA levonására jogosult-e.

6a.[23]

6/A. §[24]

6/B. §[25]

6/C. §[26]

6b. Válságtámogatás[27]

6/D. §[28]

6/E. §[29]

7. Záró rendelkezések

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

7/A. §[30] E rendeletnek az egyes mezőgazdasági csekély összegű támogatásokat szabályozó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 14/2019. (IV. 10.) AM rendelettel megállapított 2. § (4) bekezdését a 2019. március 14-től nyújtott támogatásokra kell alkalmazni.

8. § Ez a rendelet az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

9. §[31] E rendeletnek a tenyészkos és tenyészbak tenyésztésbe állításának mezőgazdasági csekély összegű támogatásáról szóló 74/2016. (XI. 29.) FM rendelet módosításáról szóló 34/2017. (VI. 9.) FM rendelettel [a továbbiakban: 34/2017. (VI. 9.) FM rendelet] megállapított 4. § (4) bekezdését a 34/2017. (VI. 9.) FM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

10. §[32] E rendeletnek az egyes agrár-, valamint mezőgazdasági csekély összegű támogatást tartalmazó miniszteri rendeletek módosításáról szóló 41/2020. (VIII. 19.) AM rendelettel megállapított 6/A. §-át a 2020. április 1. és április 30. között benyújtott támogatási kérelmeket 2020. május 19-én vagy azt követően elbírált csekély összegű támogatási döntések esetében kell alkalmazni.

11. §[33] E rendeletnek az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 22/2023. (V. 9.) AM rendelettel megállapított 2. § (1) bekezdés b) pontját, valamint 2. § (2) bekezdését a 2023. október 1-jétől benyújtott támogatási kérelmek tekintetében kell alkalmazni.

Dr. Fazekas Sándor s. k.,

földművelésügyi miniszter