413/2021. (VII. 13.) Korm. rendelet

Magyarország Helyreállítási és Ellenállóképességi Terve végrehajtásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (1) bekezdés 15a-15c. pontjában kapott felhatalmazás alapján az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

I. FEJEZET

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. § (1) E rendeletet kell alkalmazni a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i 2021/241/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 2021/241/EU rendelet) hatálya alatt a Tanács végrehajtási határozatával jóváhagyott Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terv megvalósításakor a Magyarország részére nyújtott források felhasználására.

(2) Az e rendelet hatálya alá tartozó források felhasználása tekintetében az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendeletet (a továbbiakban: Ávr.) az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

2. Értelmező rendelkezések

2. § E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

1a.[1] belső értékelő: az a személy, akit a nemzeti hatóság jogosultsági ellenőrzés vagy tartalmi értékelés elvégzésére felkér,

2. csalás: a 2021-2027 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet] 3. § 3. pontja szerinti fogalom,

3. HEE forrás: a Helyreállítási és Ellenállóképességi (Rezilienciaépítési) Eszköz (a továbbiakban: HEE) 2021/241/EU rendelet 6. cikkében meghatározott forrásai,

4. HEE lebonyolítási számla: a végső kedvezményezett rendelkezése alatt álló, forintban vezetett, elkülönített számla,

5. Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv (a továbbiakban: HET): a HEE keretében tagállami szinten rendelkezésre álló források igénylésének alapját képező olyan tervezési dokumentum, amely a 2021/241/EU rendelet III. fejezetében foglalt követelmények alapján programterületek szerinti bontásban meghatározza a tagállami források 2026. augusztus 31-ig történő felhasználásának kereteit, az elérni vállalt reformokat, beruházásokat, mérföldköveket, célértékeket, és az ezek eléréséhez rendelt ütemezést,

6. HET intézkedés: a HET-ben meghatározott és a Kormány intézkedési listát elfogadó határozatával jóváhagyott reformok, mérföldkövek, célértékek elérését és megvalósítását szolgáló projektek, pályázati felhívások, programok,

7. HET intézkedési lista: olyan tervezési dokumentum, amely a teljes végrehajtási időszakra vonatkozóan programterületenkénti bontásban tartalmazza a HET-ben meghatározott reformok, beruházások, mérföldkövek, célértékek elérését és megvalósítását szolgáló valamennyi intézkedést és azok végrehajtási formáját,

8. hiteltámogatás: a 2021/241/EU rendelet 14. és 15. cikke szerint Magyarország részére nyújtott hitel,

9. mérföldkő: a 2021/241/EU rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti fogalom,

10. monitoring és információs rendszer: a támogatásból megvalósuló fejlesztések központi monitoringjáról és nyilvántartásáról szóló 60/2014. (III. 6.) Korm. rendelet által szabályozott rendszer,

11.[2]

12.[3] nyilvánvaló hiba: a támogatást igénylő vagy a kedvezményezett által a támogatási kérelemben vagy a kifizetési kérelemben szolgáltatott adat olyan egyértelmű hiánya vagy hibája, amely a támogatási kérelem vagy a kifizetési kérelem más adataiból vagy más, közvetlenül elérhető nyilvántartásból származó adatok alapján hiánypótlásra való felszólítás nélkül pótolható vagy javítható,

13. pályázó: a HET megvalósítását szolgáló intézkedések végrehajtására pályázatot benyújtó jogi vagy természetes személy,

14. programterületek: a HET elkészítéséhez és végrehajtásához kijelölt kiemelt területek,

15. szabálytalanság: a 2021/241/EU rendelet és az ahhoz kapcsolódó uniós jog, továbbá annak alkalmazásához kapcsolódó nemzeti jogszabály, a támogatási megállapodás, a hiteltámogatási szerződés, a támogatási szerződés, a Magyarországot, mint kedvezményezettet, valamint a végső kedvezményezettet terhelő kötelezettségek megsértése, amelyek eredményeképpen az Európai Unió vagy Magyarország pénzügyi érdekei sérülnek vagy sérülhetnek,

16. támogatási megállapodás: a HET vissza nem térítendő támogatás felhasználására az Európai Bizottsággal a 2021/241/EU rendelet 23. cikk (1) bekezdése szerinti megállapodás,

17. végső kedvezményezett: a HET megvalósítását szolgáló intézkedéseket támogatási szerződés alapján végrehajtó jogi vagy természetes személy.

II. FEJEZET

MAGYARORSZÁG HET VÉGREHAJTÁSÁNAK INTÉZMÉNYRENDSZERE

3. A Kormány és a Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság

3. § (1) A Kormány

a) kialakítja a HEE nemzeti forrásai felhasználásának irányítási, finanszírozási, intézményi és szabályozási rendszerét,

b) jóváhagyja a HET-et,

c) jóváhagyja az Európai Bizottság részére történő benyújtás előtt a HET módosítási igényt és a módosított HET-et,

d) jóváhagyja az Európai Bizottság részére történő benyújtás előtt a 2023. január 1. és 2026. december 31. közötti időszak finanszírozási alapjául szolgáló felülvizsgált HET-et,

e) jóváhagyja a HET végrehajtásához kapcsolódó HET intézkedési listát,

f) elfogadja az Európai Unió Tanácsa támogató határozatát követően esetlegesen szükségessé váló HET intézkedési lista módosításait,

g) dönt a hiteltámogatás felvételéről és az Európai Bizottsághoz történő benyújtás előtt jóváhagyja a hitelfelvétel indokoltságát alátámasztó dokumentációt.

(2)[4] Az (1) bekezdés e) és f) pontja alapján közzétett kormányhatározat legalább a HET intézkedés megnevezését, a kapcsolódó programterület megjelölését és - feltételhez kötött támogatás esetén - a támogathatóság feltételeit tartalmazza.

4. § A Fejlesztéspolitikai Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: FKB) előkészíti a Kormány e rendelet szerinti döntéseit.

4. Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter

5. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a közvetlen európai uniós forrásokkal kapcsolatos koordinációs feladatai keretében

a) felel a HET végrehajtását szabályozó jogszabályok előkészítéséért, és az egyéb közvetlen európai uniós források felhasználásához szükséges jogszabályok, közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítésének koordinációjáért,

b) irányítja a HET tervezését, koordinálja a HET kidolgozását,

c) felel a HET részleteinek kidolgozása érdekében az Európai Bizottsággal a szükséges egyeztetések lefolytatásáért, az egyeztetések alapján a programterületek tartalma kialakításának koordinálásáért,

d) koordinálja a HET-ben szereplő beavatkozások tartalmának kialakítási munkálatait, és ennek keretében dönt a megvalósítani kívánt fejlesztések támogatásáról,

e) összehangolja a HET kialakításában és végrehajtásában érintett szervek HET fejlesztéssel és megvalósítással kapcsolatos tevékenységét,

f) kialakítja az elszámolható költségek nemzeti szabályait,

g) irányítja a HET végrehajtásáért felelős nemzeti hatóságot,

h) gondoskodik az Európai Bizottsággal a HET támogatásra vonatkozó támogatási megállapodás, valamint - az államháztartásért felelős miniszter előzetes hozzájárulásával - a hiteltámogatásra vonatkozóan hitelszerződés megkötéséről,

i) gondoskodik a HET végrehajtásához kapcsolódó állami támogatások versenyszempontú ellenőrzésének koordinálásáról, különös tekintettel az európai uniós jogi aktusok állami támogatási rendelkezéseinek való megfelelés biztosítására, valamint az Európai Bizottsággal való együttműködésre,

j) felügyeli a HET végrehajtását, ennek keretében folyamatosan figyelemmel kíséri a megvalósítási folyamatokat, nyomon követi a HET végrehajtására javasolt intézkedések megvalósulását és azokról a Kormányt tájékoztatja,

k) biztosítja a kettős finanszírozás elkerüléséhez szükséges intézkedések megtételét,

l) gondoskodik az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéspolitikai programokból támogatásban részesített projektek forrásai 24. alcím szerinti technikai - a HET végrehajtása céljából történő - átforgatásáról, az érintett projektek megfelelő szakmai-tartalmi átdolgozásáról, a HET intézkedési lista módosításáról, és azokat jóváhagyás érdekében a Kormány elé terjeszti,

m) gondoskodik a HET végrehajtását érintő csalás elleni politika kidolgozásáról,

n) a Kormány által jóváhagyott HET intézkedési lista alapján - a kiemelt projektek kivételével - dönt a megvalósítani kívánt fejlesztések támogatásáról.

6. § Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az európai uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéspolitikai programok koordinációs feladatai körében

a) biztosítja a HET végrehajtásban résztvevő szereplők számára a monitoring és információs rendszerhez való hozzáférés és a monitoring és információs rendszer alkalmazása lehetőségét,

b) biztosítja a HET végrehajtásban részt vevő intézményrendszer számára az európai uniós forrásokkal kapcsolatos feljelentéseket és folyamatban lévő büntetőügyeket nyilvántartó adatbázishoz való hozzáférést és az adatbázis alkalmazását, a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások megismerését, a kialakított módszertanokhoz és adatbázisokhoz való hozzáférést, a csalás elleni küzdelem érdekében szervezett képzéseken való részvételt,

c) gondoskodik forrás biztosításáról a HET végrehajtáshoz szükséges források fejezeti kezelésű előirányzat-felhasználási keretszámlán.

5. Az államháztartásért felelős miniszter

7. § Az államháztartásért felelős miniszter feladata

a) az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások ellenőrzése, és

b) az audit hatósági feladatok ellátásának biztosítása.

6. A közbeszerzésekért felelős miniszter

8. § A közbeszerzésekért felelős miniszter a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet IX. Fejezete, a 88. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a 2014-2020 programozási időszakban az egyes európai uniós alapokból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet] XVI. Fejezetének utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint ellenőrzi az e rendelet hatálya alá tartozó támogatások felhasználása során lefolytatott közbeszerzési eljárások közbeszerzési elszámolhatóságát.

7. A nemzeti hatóság

9. § (1) A nemzeti hatóság ellátja a HET tervezését és megvalósításának koordinációját, így különösen

a) ellátja a HEE forrás felhasználásával összefüggő, tervezési feladatokat, valamint a HET végrehajtásához kapcsolódó tagállami feladatok koordinációját, melyhez kapcsolódó munkafolyamatok végrehajtása érdekében lebonyolító szervet vonhat be,

b) feladatkörében véleményezi a HEE forrás felhasználására irányadó uniós jogszabálytervezeteket, és részt vesz a kapcsolódó kormányzati álláspont kialakításában,

c) gondoskodik a HEE forrás felhasználásához szükséges eljárási szabályok kidolgozásáról, koordinálja a vonatkozó jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök előkészítését,

d) szervezi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter feladat- és hatáskörébe tartozó HET végrehajtásával kapcsolatos jogorvoslati és törvényességi tevékenységet, elbírálja a felterjesztett kifogásokat,

e) gondoskodik a HEE forrás felhasználásával kapcsolatos szabálytalansági eljárások lefolytatásáról, és a források felhasználásával kapcsolatos kifogások kezeléséről,

f) a feladat- és hatáskörét érintően kapcsolatot tart az Európai Unió tagállamai, az Európai Bizottság és más nemzetközi szervezetek intézményeivel,

g) gondoskodik a programterületekről beérkezett javaslatok alapján a HET, a HET esetleges módosítása, felülvizsgálata és a kapcsolódó HET intézkedési lista előkészítéséről,

h) gondoskodik az Európai Bizottság részére megküldendő jelentések és a kapcsolódó forráslehívási igények összeállításáról, valamint az Európai Bizottság részére történő megküldéséről.

(2) A nemzeti hatóság a HET végrehajtása során gondoskodik

a) a pályázati kiírások és támogatási szerződés minták, valamint az ezen mintáktól eltérő egyedi támogatási szerződések elkészítéséről és megjelentetéséről a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatok közzétételének helyéül szolgáló honlapon,

b) a HET intézkedések végrehajtásáról,

c) az egységes, minden programterületet lefedő pályázati ügyfélszolgálat kialakításáról és működtetéséről,

d) a végső kedvezményezettek által lefolytatandó közbeszerzési eljárások és megkötendő, vagy megkötött szerződések ellenőrzéséről,

e) az egységes kommunikációról,

f) lebonyolító szerv kijelölése esetén a lebonyolítási szerződés megkötéséről,

g) a delegált hatáskörök tekintetében a lebonyolító szervezetek feletti szakmai irányításról,

h) a HEE forrást érintő egységes csalás elleni politika kidolgozásáról, valamint

i) a támogatások kifizetéséről.

(3) Lebonyolító szerv kijelölése esetén a nemzeti hatóság rendszeresen ellenőrzi a lebonyolító szerv tevékenységét. Lebonyolító szerv kijelölése esetén, ahol e rendelet nemzeti hatóságot említ, az átruházott feladatok tekintetében a lebonyolító szervet is érteni kell.

(4) A nemzeti hatóságnak a HET tervezése, végrehajtása és módosítása vonatkozásában az államháztartásért felelős miniszter irányába tájékoztatási és együttműködési kötelezettsége van.

(5)[5] A nemzeti hatósági feladatokat az 1. mellékletben foglalt táblázat A oszlopa szerinti programterület vonatkozásában az 1. mellékletben foglalt táblázat B oszlopában meghatározott minisztériumban felállított szervezeti egység látja el.

8. A lebonyolító szerv

10. § (1) A lebonyolító szerv az e rendelet hatálya alá tartozó feladatok ellátására a nemzeti hatósággal kötött lebonyolítási szerződésben foglaltak szerint a nemzeti hatóság nevében és megbízásából jár el.

(2) A lebonyolító szerv feladatainak ellátásához közreműködőt kizárólag átmeneti jelleggel vagy speciális szakterületen, a nemzeti hatóság által meghatározott érték felett, a nemzeti hatóság előzetes egyetértésével vonhat be. A közreműködők teljesítéséért a lebonyolító szerv felel.

(3)[6] Lebonyolító szerv bevonása esetén a lebonyolító szerv feladatait az 1. mellékletben foglalt táblázat E oszlopában meghatározott szervezet látja el.

(4)[7] A nemzeti hatóság nevében és felkérésére támogatói okirat és a támogatási szerződés aláírása és kibocsátásának joga a lebonyolító szerv számára a lebonyolítási szerződésben foglaltak szerint átadható.

9. A programterület szakpolitikai felelőseként kijelölt miniszter

11. § (1) A programterület szakpolitikai felelőseként kijelölt miniszter (a továbbiakban: szakpolitikai felelős) a HET tervezése és végrehajtása során a szakpolitikai szempontok érvényesítése érdekében a hatáskörébe utalt programterület tekintetében

a) a nemzeti hatósággal együttműködve elkészíti a felelősségi körébe tartozó programterület szakmai tartalmát és biztosítja annak a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz, továbbá a HET-ben szereplő beavatkozások célkitűzéseihez való illeszkedését,

b) elkészíti a felhívások szakmai tartalmát a nemzeti hatósággal és - szükség esetén - más szakpolitikai felelőssel egyeztetve,

c) nyomon követi a feladatkörébe tartozó, az egyes intézkedések szintjén rögzített szakmai elvárások teljesülését,

d) közreműködik az Európai Bizottság részére benyújtandó jelentések elkészítésében,

e) együttműködik a nemzeti hatósággal a HET intézkedési lista kialakításában és szükség szerinti módosításában,

f) biztosítja a meghirdetendő felhívások szakmai tartalmának meghatározása során, hogy a szakmai tartalom illeszkedjen a Kormány ágazati stratégiai céljaihoz és a HET teljesítéséhez szükséges célkitűzésekhez,

g) részt vesz a felelősségi körébe tartozó konstrukciók döntés-előkészítő bizottságaiban,

h)[8] gondoskodik az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter felé történő adatszolgáltatásról az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által megjelölt rendszerességgel és tartalommal, valamint

i)[9] a pályázat tartalmi értékeléséhez értékelőt biztosít.

(2)[10] A szakpolitikai felelősöket az 1. mellékletben foglalt táblázat D oszlopa határozza meg.

(3)[11] Ha egy programterületért több szakpolitikai felelős felel, az (1) bekezdés szerinti feladatokért az 1. mellékletben foglalt táblázat C oszlopában az adott programterület szakmai koordinációjára kijelölt miniszter jogosult.

10. Az audit hatóság

12. § (1) Az audit hatóság

a) elkészíti a HET végrehajtáshoz szükséges audit stratégiát és ez alapján vizsgálja az intézkedések végrehajtását,

b)[12] véleményezi az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék ellenőrzéseiben felvetett kérdésekre adandó tagállami választervezeteket, részt vesz a szükséges tárgyalások lefolytatásában,

c)[13] kialakítja az Európai Bizottság és az Európai Számvevőszék által az audit hatósági tevékenység hatékonyságát vizsgáló ellenőrzések által felvetett kérdésekre adandó tagállami választ, lefolytatja a szükséges tárgyalásokat, valamint

d)[14] auditálja a nemzeti hatóság működési szabályrendszerét.

(2) Az audit hatóság feladatait az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság látja el.

11. Az intézményrendszer működésével kapcsolatos szabályok

13. § A HET végrehajtásában részt vevő valamennyi szerv köteles olyan irányítási- és ellenőrzési rendszert működtetni, amely megfelel a 2021/241/EU rendelet által a tagállami intézményrendszer és a végső kedvezményezettek működésével szemben támasztott elvárásoknak, így különösen a kettős finanszírozás elkerülésével, a csalás és a korrupció elleni fellépéssel és az összeférhetetlenség kiküszöbölésével szemben támasztott követelményeknek.

14. § E rendelet szerinti eljárásokban méltányosságnak - a rendeletben foglalt mérlegelési lehetőségektől eltekintve - helye nincs.

15. § Az eljáró szervek a pályázó vagy a végső kedvezményezett által benyújtott bármely dokumentum tekintetében a nyilvánvaló hibát kijavíthatják, amelyről a pályázót - indokolt esetben - értesítik.

16. § A nemzeti hatóság, és - kijelölése esetén - a lebonyolító szerv gondoskodik a működésükkel kapcsolatos ellenőrzési nyomvonal és kockázatkezelési eljárásrend kialakításáról.

17. § A HET végrehajtásában érintett szervezet vezetője nyilatkozik az általa működtetett irányítási és ellenőrzési rendszerek megfelelő és megbízható működéséről.

18. § A HET végrehajtásában eljáró szervek a támogatási igényekkel és a támogatásokkal kapcsolatos minden dokumentumot legalább 2036. december 31-ig kötelesek megőrizni.

12. Összeférhetetlenség, csalás és korrupció elleni fellépés

19. § A HET végrehajtása során az összeférhetetlenség elkerülése érdekében a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 44-52. §-a és az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) 48/B. §-a szerint kell eljárni, azzal, hogy

a) irányító hatóságon a nemzeti hatóságot,

b) közreműködő szervezeten a lebonyolító szervet, valamint

c) kedvezményezetten a végső kedvezményezettet

kell érteni.

20. § (1) A nemzeti hatóság felelős a csalás elleni politika végrehajtásáért, amelynek keretében

a) ellátja a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 19. § (2) bekezdése szerinti feladatokat, és

b) folyamatosan vizsgálja a HET végrehajtását a csalás és a korrupció megelőzése, valamint megszüntetése érdekében.

(2) Az audit hatóság és a nemzeti hatóság a csalás és a korrupció elleni fellépés megfelelő biztosítása érdekében

a) alkalmazza a csalás kockázatelemzésének támogatására fejlesztett informatikai rendszert,

b) eljár a csalás elleni politika keretében meghatározott eljárások, módszertanok szerint,

c)[15] résztvevőket delegál az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter által szervezett csalás és korrupció elleni képzésekre, és

d) folyamatosan vizsgálja az e rendelet hatálya alá tartozó intézkedések végrehajtását.

21. § Csalás vagy korrupció alapos gyanúja esetén a nemzeti hatóság a végső kedvezményezettel támogatási jogviszonyt nem létesíthet, szükség esetén a támogatási szerződést megszüntetheti és büntetőeljárást kezdeményezhet.

22. § A nemzeti hatóság a büntetőeljárásokkal kapcsolatos feladatai körében a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdése szerinti jár el.

12/A. Elektronikus kapcsolattartás és határidő[16]

22/A. §[17] Az e rendelet hatálya alá tartozó esetekben a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 53-66. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) irányító hatóságon a nemzeti hatóságot,

b) támogatást igénylő alatt a pályázót,

c) kedvezményezetten a végső kedvezményezettet

kell érteni.

III. FEJEZET

TERVEZÉSI ÉS TÁMOGATÁS-VÉGREHAJTÁSI FOLYAMAT

13. Tervezés

23. § (1) A HET szakmai tartalmát az annak alátámasztásául szolgáló felhívások szakmai tartalmával programterületenként a szakpolitikai felelős készíti el a 2021/241/EU rendeletben foglalt horizontális elvek, ágazati stratégiák és az összefüggő egyéb fejlesztések figyelembevételével.

(2) Ha egy programterületen több szakpolitikai felelős lett kijelölve, vagy a felhívás a szakpolitikai felelősön kívüli miniszter feladatkörét is érinti, a nemzeti hatóság által koordinációra kijelölt szakpolitikai felelős gondoskodik az érintettek bevonásával készült közös szakmai álláspont kialakításáról.

(3)[18] A szakpolitikai felelős a HET és a HET intézkedési lista programterületre vonatkozó javaslatait jóváhagyásra benyújtja a programterületért felelős miniszter részére. Amennyiben egy programterületért több miniszter is felelős, valamennyi felelős miniszter véleményét be kell szerezni. Véleményeltérés esetén az adott kérdés HET-ben történő megjelenítéséről az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter dönt.

(4) A szakpolitikai felelős az értékelés alapján kezdeményezheti a HET intézkedési lista elfogadására irányuló javaslat módosítását.

(5) A (4) bekezdés szerinti esetben a szakpolitikai felelős módosítja a HET és a HET intézkedési lista elfogadására irányuló szakmai javaslatot, és azt megküldi a nemzeti hatóság részére.

24. § A nemzeti hatóság a programterületek szakpolitikai felelőseitől érkezett javaslatok alapján elkészíti a HET javaslatát és a kapcsolódó HET intézkedési lista javaslatát.

25. § A 23. § és a 24. § szerinti folyamat lezárását követően a nemzeti hatóság az FKB elé terjeszti a HET és a kapcsolódó HET intézkedési lista elfogadására irányuló javaslatot.

26. § (1) Az FKB általi megtárgyalást követően a Kormány

a) a HET-ről és annak részét képező előfinanszírozási igényről normatív kormányhatározatban,

b) a HET intézkedési listáról egyedi kormányhatározatban

dönt.

(2) A Kormány elutasító döntése esetén a nemzeti hatóság gondoskodik a HET és a kapcsolódó HET intézkedési lista 23. § és a 24. § szerinti átdolgozásáról és jóváhagyásra történő ismételt benyújtásáról az FKB és a Kormány számára.

27. § (1) A nemzeti hatóság a Kormány támogató döntését követően a kormányhatározatban foglaltak szerint benyújtja a HET-et az Európai Bizottság részére.

(2) A nemzeti hatóság a 23. § és a 24. § szerinti folyamatot úgy szervezi meg, hogy a Kormány által jóváhagyott HET és forráslehívási kérelem a 2021/241/EU rendelet szerinti időpontban az Európai Bizottsághoz benyújtható legyen.

28. § (1) Amennyiben a HET-et az Európai Bizottság javaslatára a Tanács jóváhagyja, a támogató határozatot követően a nemzeti hatóság az Európai Bizottsággal támogatási megállapodást köt.

(2) Az Európai Bizottság és a Tanács elutasító döntését követően

a) a 26. § (1) bekezdés b) pontja szerinti HET intézkedési listát módosítani szükséges hatályát veszti,

b) a nemzeti hatóság gondoskodik a HET és a HET intézkedési lista 23. § és 24. § szerinti átdolgozásáról és jóváhagyásra történő benyújtásáról az FKB, továbbá a Kormány részére, majd a HET Kormány általi 26. § (1) bekezdés a) pontja szerinti jóváhagyását követően a HET benyújtásáról az Európai Bizottság számára.

29. § A 23-28. § rendelkezései megfelelően alkalmazandók a HET 2021/241/EU rendelet 21. cikke szerinti módosítása, valamint a 2023. január 1. és 2023. december 31. közötti időszakra esedékes forráslehívás miatt esetlegesen szükségessé váló - a 2021/241/EU rendelet 18. cikk (2) bekezdése szerinti - felülvizsgálata során.

30. § Amennyiben a vissza nem térítendő támogatáson felül a hiteligénylés is szükségessé válik, és a hitelkérelem benyújtására nem a vissza nem térítendő pályázat benyújtásával együtt kerül sor, a hiteltámogatásra a 23-28. §-ban foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a hiteltámogatás legkésőbb 2023. augusztus 31. napjáig nyújtható be az Európai Bizottság részére.

31. § Amennyiben a HET végrehajtása során a jóváhagyott mérföldkövek és célértékek teljesítése érdekében, vagy bármely más okból a jóváhagyott HET intézkedési lista módosítása válik indokolttá, a módosított HET intézkedési lista előkészítése és jóváhagyása során a 23. § és a 24. § szerint kell eljárni.

14. A pályázati felhívás

32. § (1) A nemzeti hatóság a szakpolitikai felelős bevonásával a HET intézkedési lista alapján elkészíti és közzéteszi a felhívást és annak mellékletét képező támogatási szerződés sablonját, az általános szerződési feltételeket, valamint a pénzügyi elszámolási útmutatóját a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatok közzétételének helyéül szolgáló honlapon.

(2) A felhívás nem minősül az Ávr. 45. § (1) bekezdése szerinti kötelezettségvállalásnak.

(3) A nemzeti hatóság a pályázat benyújtásának határidejét megelőző tizedik napig biztosítja, hogy a pályázó kérdéseket tehessen fel, és azokra ésszerű határidőn belül, de legkésőbb a kérdés nemzeti hatósághoz való érkezését követő tíz napon belül tájékoztatást kapjon.

33. § (1) Ha a HET intézkedési lista vagy jogszabály módosítása miatt, vagy egyéb okból szükségessé válik a felhívás módosítása, a nemzeti hatóság a szakpolitikai felelős bevonásával módosítja a felhívást, és a módosított felhívást közzéteszi, és a módosítás tényéről, tartalmáról közleményt is megjelentet.

(2) Az (1) bekezdés szerinti módosítás esetén hiánypótlás keretében a módosítás lehetőségét biztosítani kell.

(3) A pályázó, ha a pályázatát a módosítás előtti feltételekkel nyújtotta be, a felhívás módosítása miatt nem kerülhet kedvezőtlenebb helyzetbe azzal szemben, aki a pályázatát a módosított feltételeknek megfelelően nyújtotta be. Ha a felhívás módosítása miatt a módosítás előtti feltételekkel benyújtott pályázatok nem értékelhetőek, egy alkalommal, legalább három-, legfeljebb tíznapos határidővel hiánypótlást kell elrendelni.

34. § (1) A nemzeti hatóság a pályázat benyújtására nyitva álló határidő lejárta előtt a felhívást felfüggesztheti vagy lezárhatja, ha

a) a felhívás keretösszege kimerül vagy annak kimerülése előre jelezhető, vagy

b) az szakmailag indokolt.

(2) A felhívást felfüggeszteni vagy lezárni

a) folyamatos elbírálás esetén az erről szóló közlemény közzétételét követő harmadik naptól,

b) szakaszos elbírálás esetén a szakasz zárását követő naptól

lehet, azzal, hogy az erről szóló közleményt a szakasz lezárása előtt legalább nyolc nappal közzé kell tenni.

(3) A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti döntéséről közleményt készít és tesz közzé.

15. A pályázati eljárás és pályázatról való döntés

35. § (1) A pályázó a nemzeti hatósághoz benyújtott pályázattal igényli a támogatást.

(2) A pályázatot a felhívásban közölt formában és tartalommal kell elkészíteni.

(3) A nemzeti hatóság a pályázót a pályázat beérkezéséről értesíti.

(4)[19] A nemzeti hatóság megvizsgálja, hogy a pályázat megfelel-e a felhívásban és az Ávr. 70. § (2) bekezdésében meghatározott jogosultsági feltételeknek. A pályázatok jogosultsági ellenőrzését végző személyek számát a nemzeti hatóság határozza meg. A nemzeti hatóság döntése alapján a jogosultsági ellenőrzés történhet belső értékelővel vagy a szakpolitikai felelős által kijelölt külső értékelővel. Adott felhíváson belül belső és külső értékelő együttes alkalmazása is lehetséges. Az ellenőrzést végzők az adott pályázati felhívás vonatkozásában titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kötelesek tenni.

(5) Ha a pályázat a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg, a nemzeti hatóság a támogatást igénylőt egy alkalommal, legalább három-, legfeljebb tíznapos határidővel hiánypótlásra szólítja fel.

(6)[20] A pályázatok tartalmi értékelését végző értékelők számát a nemzeti hatóság határozza meg. A nemzeti hatóság döntése alapján az értékelés történhet belső értékelővel, törvényben meghatározott szakértői névsorból sorsolással kiválasztott állami értékelővel vagy a szakpolitikai felelős által kijelölt külső értékelővel. Adott felhíváson belül belső, állami értékelő és külső értékelő együttes alkalmazása is lehetséges. Az értékelők az adott pályázati felhívás vonatkozásában titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot kötelesek tenni.

35/A. §[21] (1) A nemzeti hatóság a pályázatról folyamatos elbírálás esetén annak beérkezésétől, szakaszos elbírálás esetén a felhívásban rögzített szakasz zárásától számított harminc napon belül dönt.

(2) Döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén az (1) bekezdés szerinti határidő tíz nappal meghosszabbodik.

36. § (1) Ha a felhívás nem zárja ki, pályázatot a projekt megvalósítására létrehozott konzorcium is benyújthat.

(2) A konzorcium a felhívás részeként közzétett megállapodástervezetben foglalt rendelkezéseket is tartalmazó konzorciumi együttműködési megállapodással hozható létre.

(3) A konzorcium tagja csak olyan szervezet lehet, amely a felhívásban meghatározott követelményeknek megfelel, és támogatásban részesülhet.

(4) A konzorciumot a lebonyolításban érintett szervezet előtt a konzorciumi tagok által a konzorciumi szerződésben kijelölt tag képviseli.

(5) A konzorcium valamely tagja által - a konzorcium nevében - kötött szerződésért a tagok felelőssége egyetemleges.

37. § A támogatási döntés meghozatala során az Ávr. 71-73. §-ában foglaltak mellett a 38-41. §-t is alkalmazni kell.

38. § (1)[22] Kiemelt kiválasztási eljárásrend kivételével, ha a felhívás úgy rendelkezik, a nemzeti hatóság döntés-előkészítő bizottságot hívhat össze a támogatási kérelmekről hozott döntés megalapozására.

(2) A döntés-előkészítő bizottság javaslattételi jogkörrel rendelkezik.

(3)[23] A döntés-előkészítő bizottság tagjainak száma legfeljebb öt fő. A döntés-előkészítő bizottság összehívását, működését, tagjait a nemzeti hatóság által kiadott ügyrendben kell meghatározni.

39. § (1) A pályázatról a nemzeti hatóság dönt. A nemzeti hatóság köteles a döntését részletesen megindokolni, ha a pályázatot

a) csökkentett elszámolható összköltséggel, támogatási összeggel vagy támogatási alappal támogatja,

b) a támogatási jogviszony létrehozásához szükséges feltételek teljesítésének esetén támogatja, vagy

c) elutasítja.

(2) Ha a döntés-előkészítő bizottság a pályázat támogatását hárommilliárd forintot meghaladó összegben javasolja megállapítani, a pályázatról - kiemelt projektek kivételével - a nemzeti hatóság javaslata alapján az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter dönt.

40. § A pályázat adatait a támogatáshalmozódás kizárása érdekében a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 122. §-a szerint kell megvizsgálni, azzal az eltéréssel, hogy az irányító hatóságon a nemzeti hatóságot kell érteni.

41. § A nemzeti hatóság

a) a támogatási döntésről a pályázati felhívásban meghatározottak szerint értesíti a pályázót, és

b) a nyertes pályázó részére az értesítéssel egyidejűleg megküldi a támogatási szerződés tervezetét.

16. Kiemelt kiválasztási eljárásrend különös szabályai

42. § Kiemelt kiválasztási eljárásrendben kell dönteni a pályázatról, amennyiben a HET intézkedési listában szereplő eljárási forma ezt előírja.

43. § (1) A nemzeti hatóság a felhívást és annak mellékleteit közzéteszi a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatok közzétételének helyéül szolgáló honlapon.

(2) A HET intézkedési listában nevesített pályázó a nemzeti hatósághoz pályázatot nyújt be a felhívásban meghatározott időpontban, a 35. §-ban meghatározottak szerint.

(3) A nemzeti hatóság a pályázat értékelését a 37. §-ban és a 39. §-ban foglaltak szerint végzi el.

16/A. Továbbadott támogatás szabályai[24]

43/A. §[25] (1) A nemzeti hatóság kiemelt kiválasztási eljárásrend keretében továbbadott támogatást kihelyező szervet választhat ki a HET meghatározott intézkedésének támogatás továbbadásával történő megvalósítása céljából.

(2) A támogatást kihelyező szerv mint végső kedvezményezett az (1) bekezdés szerinti feladata keretében elkészíti a továbbadott támogatásra vonatkozó felhívást, dönt a továbbadott támogatások odaítéléséről, valamint ellátja

a) a támogatások odaítélése, a szerződések megkötése és a kifizetések előtt a kifizetési kérelmek és szakmai beszámolók jogszabályoknak való megfelelésének ellenőrzésével,

b) a kifizetések engedélyezésével, teljesítésével, könyvelésével,

c) a támogatások felhasználásának ellenőrzésével, a közbeszerzési eljárások (8) bekezdés szerinti ellenőrzésével, a támogatással kapcsolatos adatgyűjtési és adatszolgáltatási kötelezettséggel és a jogosulatlanul igénybe vett támogatások visszakövetelésével, valamint

d) a támogatások odaítélésével és felhasználásával kapcsolatban meghozott döntésekkel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmekkel

összefüggő feladatokat.

(3) A más jogi vagy természetes személynek továbbadott támogatás szabályos felhasználásáért a támogatást kihelyező szerv mint végső kedvezményezett felel.

(4) A támogatást kihelyező szerv által meghirdetett felhívásra pályázó továbbadott támogatást igénylőnek, a felhívás alapján támogatásban részesülő továbbadott támogatásban részesülő kedvezményezettnek minősül.

(5) A továbbadott támogatást igénylőre, valamint a továbbadott támogatásban részesülő kedvezményezettre az e rendeletben a végső kedvezményezett számára előírt szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a támogatási jogviszony közte és a támogatást kihelyező szerv között jön létre.

(6) A támogatást kihelyező szerv eljárási szabályai összhangban állnak ezen rendelet szabályaival, azzal az eltéréssel, hogy a továbbadott támogatási keretösszeggel a támogatást kihelyező szerv elszámolási terv alapján köteles elszámolni, melyre vonatkozóan az elszámolhatóság szabályait a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatok közzétételének helyéül szolgáló honlapon közzétett elszámolhatósági útmutató szabályozza.

(7) A továbbadott támogatás támogatási előlegnek minősül.

(8)[26] A továbbadott támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások ellenőrzését a támogatást kihelyező szerv és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter végzi a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet IX. Fejezete szerint. A továbbadott támogatásból megvalósuló közbeszerzési eljárások ellenőrzése tekintetében a támogatást kihelyező szerv feladatai megegyeznek az irányító hatóság 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet IX. Fejezetében meghatározott feladataival.

17. A támogatási jogviszony

44. § (1) A nemzeti hatóság a végső kedvezményezettel támogatási szerződést köt, azzal, hogy

a) kedvezményezetten a végső kedvezményezettet kell érteni,

b) a támogatón a nemzeti hatóságot és - kijelölés esetén - a lebonyolító szervet is érteni kell,

c) a nemzeti hatóság a végső kedvezményezettel értékhatártól függetlenül támogatási szerződést köt.

(2) Támogatási szerződésnek minősül a nemzeti hatóság támogatási jogviszony létrehozására irányuló akaratnyilatkozatát tartalmazó, egyoldalúan kibocsátott támogatói okirat is.

(3) A támogatói okirat alkalmazásáról a nemzeti hatóság a felhívásban rendelkezik.

45. § (1) A támogatási szerződés megkötésére az Ávr. 73. §-át a (2)-(6) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2)[27] A támogatási szerződés kötelező tartalmi elemei a projekt által elérendő fejlesztések mérföldkövei, célértékei, a támogatási összeg mérföldkő szerinti bontása és a teljesítési ütemezése, valamint az ezek nem megfelelő teljesülése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények, továbbá a támogatott tevékenység megvalósításában részt vevő egyéb szerv vagy szervezet bevonásának lehetősége, és az e szerv vagy szervezet által megvalósítható tevékenységek köre.

(3)[28] A támogatásról szóló értesítésben a támogatási szerződés megkötésére meghatározandó időpont - a támogatói okirat kivételével - nem haladhatja meg a támogatási döntésről szóló értesítés kedvezményezett általi kézhezvételét követő harminc napot. A határidőbe a végső kedvezményezett hiánypótlási és tisztázó kérdésre adott válaszadási ideje, valamint a kifogás elbírálásának időtartama nem számít bele. Ha a feltételek teljesítésére a támogatási szerződés megkötését követő harminc napon belül nem kerül sor, a támogatói döntés hatályát veszti.

(4) Ha a végső kedvezményezett által megküldött dokumentumok hiányosak vagy hibásak, a nemzeti hatóság azok beérkezésétől számított tíz napon belül, egy alkalommal, legalább három-, legfeljebb tíznapos határidő kitűzésével, a hiány vagy hiba megjelölésével hiánypótlásra hívja fel a végső kedvezményezettet.

(5) Ha a szerződéskötéshez szükséges valamely információ nem egyértelmű, a nemzeti hatóság egy alkalommal tisztázó kérdést tehet fel, amelynek megválaszolására legalább három-, legfeljebb tíznapos határidőt biztosít. A tisztázó kérdés a projekt műszaki, szakmai tartalmának részletesebb kifejtésére is irányulhat.

(6) Ha a támogatási szerződés megkötéséhez harmadik féltől függő feltételek teljesítése szükséges, e feltételek teljesítésének hiányában is megköthető a támogatási szerződés, azzal, hogy a támogatási szerződés a feltételek teljesítése esetén lép hatályba.

(7) Ha a feltételek teljesítése a végső kedvezményezett érdekkörén kívül, a támogatási jogviszonnyal összefüggésben felmerült okból, a feltételek teljesítésére megadott határidőn belül nem lehetséges, a nemzeti hatóság a végső kedvezményezett indokolt kérelmére vagy saját hatáskörében a határidőt egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja.

46. § (1) A támogatási szerződés megkötése előtt a nemzeti hatóság helyszíni szemlét rendelhet el, amelynek során a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 99. §-a, valamint a (2) és (3) bekezdésben foglaltak szerint kell eljárni.

(2) A helyszíni szemle akadályozását a (3) bekezdés szerinti jegyzőkönyvvel vagy más hitelt érdemlő módon dokumentálni kell.

(3) A helyszíni szemlét végző a helyszíni szemléről a nemzeti hatóság által elkészített formanyomtatvány kitöltésével jegyzőkönyvet készít.

47. § (1) A támogatási szerződés módosítása során az Ávr. rendelkezéseit a (2)-(8) bekezdésben, valamint a 49. §-ban és az 50. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Ha a végső kedvezményezettnek a támogatási szerződésben rögzített vagy bármely, e rendelet alapján szolgáltatott adataiban változás következik be, vagy a projekt műszaki, szakmai tartalma, költségvetése vagy a támogatás egyéb feltételei változnak, a végső kedvezményezett a változás tudomására jutásától számított nyolc napon belül köteles a változást a nemzeti hatóságnak bejelenteni.

(3) A változás kezelését szolgáló intézkedést - ideértve a támogatási szerződés módosításának kezdeményezését is - a nemzeti hatóság bejelentés nélkül is megkezdheti, ha olyan változásról szerez tudomást a projektben, amely ezt indokolja.

(4) Ha a bejelentés hiányos vagy hibás, a nemzeti hatóság egy alkalommal, legalább három-, legfeljebb tíznapos határidővel hiánypótlásra hívja fel a végső kedvezményezettet.

(5) A bejelentést vagy észlelést követően a nemzeti hatóság harminc napon belül megteszi az általa nyilvántartott adatok megváltoztatására, a támogatási szerződés módosítására vagy a módosítás elutasítására, az e rendeletben vagy a támogatási szerződésben meghatározott esetben az attól történő elállásra, a végső kedvezményezettel kötött szerződés felmondására, a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszakövetelésére vagy más szükséges eljárás lefolytatására irányuló intézkedést.

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott határidő indokolt esetben legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható.

(7) Az (5) és (6) bekezdés szerinti határidőbe a hiánypótlásra és tisztázó kérdés megválaszolására rendelkezésre álló időtartam nem számít bele.

(8) Vis maior esetén a nemzeti hatóság egyedileg dönt a módosítási igény jóváhagyásáról.

48. § (1) A végső kedvezményezett a projekt mérföldköveit és célértékeit kizárólag a nemzeti hatóság előzetes jóváhagyásával, azok csökkentése esetén kizárólag a támogatás arányos csökkentése mellett módosíthatja.

(2) A nemzeti hatóság az (1) bekezdés szerinti esetben a támogatási összeget az általa kidolgozott és a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatok közzétételének helyéül szolgáló honlapon megjelentetett módszertan szerint csökkenti.

(3) Amennyiben a projekt mérföldköveinek és célértékeinek csökkentése a HET teljesítését veszélyezteti, a módosításról az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter dönt.

49. § (1) Átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén - a jogszabályon alapuló jogutódlás kivételével - a jogutód akkor léphet be új végső kedvezményezettként a támogatási jogviszonyba, ha megfelel a felhívásban foglalt feltételeknek, és ahhoz a nemzeti hatóság hozzájárul.

(2) A nemzeti hatóság az új végső kedvezményezett támogatási jogviszonyba való belépése estén a változás nemzeti hatóság általi jóváhagyását követő harminc napon belül elvégzi az érintett projekt támogatási szerződésének módosítását.

(3) Az (1) bekezdésben foglalt változás nemzeti hatóság általi elutasítása esetén a támogatási jogviszony az elutasításról szóló döntéssel megszűnik.

(4) A támogatási jogviszonyból kilépő végső kedvezményezettnek és az abba belépő új végső kedvezményezettnek a támogató felé a projekt végrehajtásáért fennálló felelőssége a változás időpontjáig egyetemleges, míg a változás nemzeti hatóság általi jóváhagyása napjától kizárólag az új végső kedvezményezett felel a projekt végrehajtásáért.

50. § (1) A támogatási szerződés megszűnése és megszüntetése során az Ávr. rendelkezései mellett a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat is alkalmazni kell.

(2) Ha az elállási ok bekövetkezik, a nemzeti hatóság vagy a lebonyolító szerv az elállásra vonatkozó döntés meghozataláig a végső kedvezményezett más támogatási kérelme vonatkozásában a támogatási döntés meghozatalát, a támogatási szerződés megkötését felfüggesztheti.

(3) Az elállás időpontja az elállásról szóló értesítés kézhezvételének napja.

18. Biztosíték

51. § (1) A támogatási szerződésben rendelkezni kell a támogatás visszavonásának, a támogatási szerződéstől történő elállásnak, illetve szabálytalanság esetén a visszafizetendő támogatás visszafizetésének biztosítékairól.

(2)[29] A biztosíték nyújtása alóli mentesség eseteire nézve a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 147. §-át kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy kedvezményezetten a végső kedvezményezettet kell érteni.

(3) A biztosítéki értéknek fedeznie kell legalább a kifizetési igénylésben igényelt és a már kifizetett támogatás együttes összegét.

(4) Biztosítékcseréről a nemzeti hatóság a végső kedvezményezett erre irányuló kérelme beérkezését követő harminc napon belül dönt.

(5) A végső kedvezményezett a kifizetési igénylésben igényelt támogatási összegnek megfelelően megemelt biztosíték rendelkezésre állását legkésőbb a kifizetési igénylés benyújtásával egyidejűleg igazolja. Ha a végső kedvezményezett az igazolást a kifizetési igénylés hiánypótlását követően sem nyújtja be, a kifizetési igénylést el kell utasítani. Ha a végső kedvezményezett a megemelt biztosíték rendelkezésre állását utóbb igazolja, az elutasított kifizetési kérelem ismételten benyújtható.

19. Közbeszerzési eljárások ellenőrzése

52. § (1) A HET intézkedések megvalósításánál biztosítani kell a szerződések odaítélése során a 2021/241/EU rendelet horizontális elveit és az eredményes pénzügyi gazdálkodás követelményét, így különösen a verseny, az átláthatóság, a csalás- és korrupciómentesség, valamint a kettős finanszírozás elkerülésének érvényesülését.

(2) A HET intézkedések közbeszerzési eljárásainak ellenőrzését a nemzeti hatóság és az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter végzi a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet IX. Fejezete szerint, valamint a 88. § (4) bekezdésében meghatározott esetben a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet XVI. Fejezetének utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint, azzal az eltéréssel, hogy

a) irányító hatóságon a nemzeti hatóságot,

b) pályázón, illetve kedvezményezetten a végső kedvezményezettet

kell érteni.

(3)[30] A közbeszerzési eljárások ellenőrzésére a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 530. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy

a) programon a HET-et és

b) szakmailag a közbeszerzési eljárás tárgyának megfelelő feladatokat ellátó irányító hatóságon a nemzeti hatóságot

kell érteni.

20. Adatszolgáltatás, beszámolás, monitoring

53. § Az adatszolgáltatás és beszámolás rendjét a nemzeti hatóság határozza meg az Ávr.-ben, valamint az 54-58. §-ban foglaltak figyelembevételével.

54. § (1) Az adatszolgáltatást olyan gyakorisággal és tartalommal kell előírni, hogy az Európai Bizottsággal kötött támogatási megállapodásban foglalt adatszolgáltatási és beszámolási kötelezettségek, továbbá a jóváhagyott HET-ben rögzített reformok és beruházások megvalósításához rendelet mérföldkövek és célértékek megállapított ütemterv szerinti teljesülése megfelelően nyomon követhető és biztosított legyen.

(2) A végső kedvezményezett a nemzeti hatóság által meghatározott rendszerességgel és tartalommal a projekt megvalósításával kapcsolatosan adatot szolgáltat.

(3) A nemzeti hatóság a monitoring és információs rendszerből generált negyedéves előrehaladási összefoglalókban a szakpolitikai felelőssel együttműködve beazonosítja a szükséges beavatkozási pontokat, és akciótervben javaslatot tesz azok végrehajtására a HET-ben foglalt mérföldkövek és célértékek teljesítése érdekében.

55. § Az időközi forráslehívás alapját képező, az Európai Bizottság részére a 2021/241/EU rendelet 24. cikk (2) bekezdése szerinti félévenként benyújtandó kifizetési kérelmet - a negyedéves összesítések alapján - az 54. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kell elkészíteni.

56. § Az 53. §-ban és az 54. §-ban foglaltak szerint kell eljárni a HET felülvizsgálata alapját képező beszámoló, valamint a záró kifizetési kérelemhez kapcsolódó záróbeszámoló elkészítése és az Európai Bizottság részére történő benyújtása során.

57. § (1) Az Európai Bizottsághoz benyújtandó HET felülvizsgálata alapját képező forráslehívási dokumentációt és a záró forráslehívási igény alátámasztásául szolgáló záróbeszámolót úgy kell előkészíteni, hogy azok az Európai Bizottság részére az 2021/241/EU rendeletben meghatározott határidőn belül benyújthatók legyenek, és azok alapján a záró kifizetés 2026. december 31-ig teljesíthető legyen.

(2) Hiteltámogatás felhasználása esetén az 53-55. §-t azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határidőkre, valamint a teljesítési feltételekre és kötelezettségekre az Európai Bizottsággal megkötött hitelszerződés az irányadó.

58. § A projektek nyilvántartására az Európai Bizottság által működtetett elektronikus felületet az Európai Bizottság által előírt szabály- és feltételrendszer szerint kell használni.

20/A. Társadalmi konzultáció[31]

58/A. §[32] (1) A nemzeti hatóság társadalmi konzultációra vonatkozó stratégiát készít, amely magában foglalja a Monitoring Bizottság létrehozásának feladatát és a társadalmi egyeztetés lépéseinek meghatározását.

(2) A nemzeti hatóság a felhívást - ide nem értve a kiemelt projektre vonatkozó felhívást - tíznapos határidő biztosításával társadalmi egyeztetésre bocsátja.

(3) A társadalmi egyeztetést a nemzeti hatóság által elkészített és a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatok közzétételének helyéül szolgáló honlapon keresztül kell lebonyolítani.

(4) A társadalmi egyeztetés során beérkezett észrevételek figyelembevételével a nemzeti hatóság a szakpolitikai felelős bevonásával véglegesíti a felhívást.

58/B. §[33] (1) A nemzeti hatóság a helyi és regionális hatóságokkal, a szociális partnerekkel, a civil társadalmi szervezetekkel, az ifjúsági szervezetekkel és más releváns érdekelt felekkel folytatott társadalmi konzultáció érdekében létrehozza a Monitoring Bizottságot.

(2) A Monitoring Bizottság működésének részletes szabályait a nemzeti hatóság vezetője által meghatározott és a Monitoring Bizottság által elfogadott ügyrend állapítja meg.

(3) A Monitoring Bizottságba a nemzeti hatóság vezetője felkérésére szavazati joggal bíró tagot delegál:

a) a nemzeti hatóság,

b) a szakpolitikai felelős,

c)[34] a településfejlesztésért és településrendezésért felelős miniszter,

d) a megyei önkormányzatok érdekképviseleti szerve,

e) a megyei jogú városok szövetsége,

f) a települési önkormányzatok országos szövetsége,

g) a klímabarát települések szövetsége,

h) a gazdasági és szakmai érdekképviseletek,

i) a szociális partnerek,

j) a civil és nem-kormányzati szervezetek (különösen a környezetvédelem, klíma, energia, fenntartható fejlődés, az esélyegyenlőség, az egyenlő bánásmód, valamint a diszkrimináció-mentesség területéről).

(4) A Monitoring Bizottság összetételében a nem kormányzati oldal által delegált szavazati joggal bíró állandó tagok aránya nem lehet alacsonyabb, mint 40%. A Monitoring Bizottság munkájában megfigyelő és tanácskozási joggal bíró tagok is részt vehetnek, akik delegálására vonatkozó szabályait a Monitoring Bizottság ügyrendje határozza meg.

(5) A Monitoring Bizottság főbb feladatai:

a) nyomon követi a HET hatékony végrehajtását;

b) véleményezi a felhívástervezeteket, különös tekintettel a delegált tagok szakterületeit érintő kérdésekre;

c) megtárgyalja és véleményezi a HET módosítására tett javaslatokat;

d) évente legalább egyszer tájékozódik a nemzeti hatóságtól a HET-ben szereplő beruházások megvalósítására vonatkozó mérföldkövek és célok teljesüléséről;

e) évente legalább egyszer tájékozódik a nemzeti hatóságtól a HET-ben elért eredményekről, az eredmények elemzéséről, az elvégzett és a következő év során elvégzendő, tervezett tájékoztatási és kommunikációs tevékenységekről; és

f) évente legalább egyszer tájékozódik a nemzeti hatóságtól a HET végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatások, pénzügyi lehívások sikerességéről.

(6) A Monitoring Bizottság titkársági feladatait a nemzeti hatóság látja el.

IV. FEJEZET

PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSI RENDSZER

21. A HEE források fogadására és kifizetésére szolgáló számlák

59. § Az Európai Bizottságtól érkező előfinanszírozás, a Bizottsághoz benyújtott kifizetési kérelmek kapcsán érkező utalások és végsőegyenleg-kifizetés fogadására a nemzeti hatóság egy összevont, valamennyi programterület forrásait kezelő kincstári pénzforgalmi számlát nyit, amely felett az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter rendelkezik.

60. § (1) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter kincstári előirányzat-felhasználási keretszámlát nyit.

(2) Az előirányzat-felhasználási keretszámla támogatások folyósítására, követelések beszedésére szolgál.

(3) Az előirányzat-felhasználási keretszámla felett az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter rendelkezik.

(4) Az előirányzat-felhasználási keretszámláról indított átutaláshoz az átutalási megbízást a monitoring és információs rendszerben kell kiállítani.

(5) A (4) bekezdés szerinti átutalási megbízást elektronikus formában kell átadni pénzügyi teljesítésre a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár) részére. A monitoring és információs rendszer működési problémája esetén, megfelelő dokumentáltság mellett az átutalási megbízás elektronikus utalás nélkül is teljesíthető, de az átutalási megbízást utólag a monitoring és információs rendszerben rögzíteni kell az akadály megszűnését követő öt napon belül.

(6) Az előirányzat-felhasználási keretszámla felett rendelkező a Kincstár által kiállított pénzforgalmi számlakivonat adatait annak kézhezvételét követő öt napon belül rögzíti.

(7) A pénzforgalmi számlák vezetésével és forgalmával kapcsolatban felmerült költség elszámolása a központi költségvetés terhére történik.

61. § (1) A HEE forrásból nyújtott költségvetési támogatás kezelésére a végső kedvezményezett a támogatás fogadására és a támogatás terhére kifizetés teljesítésére - a természetes személy, valamint a kis- és középvállalkozói körbe tartozó végső kedvezményezett kivételével - a Kincstárnál vezetett, projektenként elkülönített pénzforgalmi számlát, azaz HEE lebonyolítási számlát nyit.

(2) A HEE lebonyolítási számla betétlekötés és készpénztranzakció teljesítésére nem használható.

(3) A végső kedvezményezett legkésőbb az első kifizetési kérelem benyújtásáig igazolja a nemzeti hatóság részére a HEE lebonyolítási számla megnyitását.

(4) Ha a végső kedvezményezett több projektet valósít meg, a projektek megvalósítása során felmerült költségek kezelése az egyes projektekhez tartozó, elkülönített HEE lebonyolítási számlán történik.

(5) A végső kedvezményezett

a) csak a HEE lebonyolítási számláról fizetheti a projekt megvalósítása során felmerülő, támogatással érintett költségtételeket,

b) kizárólag a projekt megvalósításával kapcsolatban felmerülő, támogatással érintett költségtételeket fizetheti a HEE lebonyolítási számláról.

(6) A végső kedvezményezett köteles a HEE lebonyolítási számlát a projekt pénzügyi zárásáig fenntartani. A projekt pénzügyi zárását követően fenntartott HEE lebonyolítási számla költsége a végső kedvezményezettet terheli.

(7) Az (1) és (6) bekezdéstől indokolt esetben a végső kedvezményezett a nemzeti hatóság engedélyével eltérhet.

(8) A végső kedvezményezett a HET végrehajtását szolgáló projektjei bevételei és kiadásai tekintetében projektenként elkülönített nyilvántartást vezet.

22. Forráslehívás, elszámolás az Európai Bizottsággal

62. § (1) A nemzeti hatóság a 2021/241/EU rendelet 13. cikk (1) bekezdése szerint a HET Európai Bizottsághoz való benyújtásával egyidejűleg igényel előfinanszírozási átutalást az Európai Bizottságtól.

(2) A nemzeti hatóság összeállítja az adott elszámolási időszakra vonatkozó, a 2021/241/EU rendelet 22. cikk (2) bekezdés c) pontja szerinti időközi átutalás igénylési dokumentációt, és azt megküldi az Európai Bizottság részére.

(3) A nemzeti hatóság a (2) bekezdés szerinti dokumentációt programterületek szerinti bontásban a monitoring és információs rendszer adatai alapján állítja össze.

(4) A nemzeti hatóság szükség esetén helyesbíti az Európai Bizottság részére benyújtott átutalás igénylési dokumentációt alátámasztó nyilatkozatokat.

(5) A nemzeti hatóság feltölti a 2021/241/EU rendelet szerinti elektronikus adatcsere rendszerbe az időközi átutalási igénylés dokumentumait, és azon keresztül továbbítja azokat az Európai Bizottság részére.

(6) A záróegyenleg kifizetés igénylése a (2)-(5) bekezdés szerint történik.

(7) A nemzeti hatóság euróban számol el az Európai Bizottsággal.

23. Támogatás folyósítása, nyilvántartása, költségigazolás és hitelesítés

63. § (1) A támogatás folyósítására, a költségigazolásra, hitelesítésre, valamint az ahhoz kapcsolódó adatszolgáltatásra az Ávr. rendelkezéseit a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.

(2) A támogatás végső kedvezményezett részére történő kifizetésére - az előlegen kívül - akkor kerülhet sor, ha az elszámolással érintett időszakra a projekt megvalósítására támogatási szerződésben vállalt tevékenységek megvalósultak, valamint - az egyszerűsített elszámolás kivételével - a hozzájuk kapcsolódó költségek ténylegesen és igazolhatóan felmerültek, azok valós és elszámolható költségek.

(3) A támogatás kifizetését a nemzeti hatóság - az előleg kifizetése és az egyszerűsített elszámolás kivételével - a végső kedvezményezettnél ténylegesen felmerült, illetve kifizetett kiadásokhoz, valós költségekhez igazodva, a felhívásban megnevezett elszámolható költségek vonatkozásában teljesíti.

(3a)[35] Szállítói finanszírozás esetén a szállító és a végső kedvezményezett forinttól eltérő devizában kötött szerződésére jutó támogatást a szerződésben megjelölt devizában fizeti ki a nemzeti hatóság, minden más esetben a támogatás folyósítása forintban történik. A számla értéke a fizikai teljesítés napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, hivatalos deviza-árfolyamon kerül forintra átszámításra. Olyan számlák vagy egyéb bizonylatok esetében, amelyeken a fizikai teljesítés napja nincs feltüntetve, a támogatástartalom a bizonylat keltezésének napján érvényes, az MNB által közzétett, hivatalos deviza-árfolyamon került forintra átszámításra.

(4) A valós költségek és egyszerűsített költségek elszámolhatósági szabályait a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatok közzétételének helyéül szolgáló honlapon közzétett elszámolhatósági útmutató szabályozza.

(5) A támogatás számviteli nyilvántartására az államháztartás számviteléről szóló 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet rendelkezéseit kell alkalmazni.

64. § (1) A végső kedvezményezett részére támogatói előleg folyósítható a pályázati felhívásban vagy a támogatási szerződésben megjelölt - legfeljebb azonban a támogatási összeg 13%-át nem meghaladó - mértékben.

(2)[36] Szállítói finanszírozás esetén a végső kedvezményezett a közte és a szállító közötti szerződés alapján a szállítói előleg elszámolható összegére jutó támogatásra nyújthat be előleg igénylésére irányuló kérelmet, amelynek mértéke a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény (a továbbiakban: Kbt.) hatálya alá tartozó közbeszerzési eljárás és a Kbt. 9. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti beszerzés alapján kötött szerződés tartalékkeret nélküli elszámolható összege 30%-ának megfelelő.

(3)[37] Az előleg biztosítására, kifizetésére és az előleggel való elszámolásra az (1) és (2) bekezdés figyelembevételével a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 61-64. alcímének rendelkezéseit - a 248. §, 252-254. § és 256. § kivételével - kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy

a) irányító hatóságon nemzeti hatóságot,

b) kedvezményezetten végső kedvezményezettet

kell érteni.

(4)[38] Indokolt esetben az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter egyetértésével a felhívás a támogatási előleg maximum mértékét az (1) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja, valamint az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter hozzájárulásával a felhívástól eltérően a végső kedvezményezett kérelmére a nemzeti hatóság nagyobb összegben is megítélhet támogatási előleget.

24. Technikai átforgatás

65. § (1) Költségvetési vagy Európai Uniós támogatásból előfinanszírozott projekt végső kedvezményezettje kezdeményezheti a nemzeti hatóságnál a felmerült költségek e rendelet szerinti támogatás terhére történő elszámolását (a továbbiakban: technikai átforgatás).

(2) A nemzeti hatóság a kérelem ellenőrzését követően dönt a technikai átforgatásról, amely során támogatás kifizetés a végső kedvezményezett részére nem történik.

(3) A nemzeti hatóság a technikai átforgatásról jegyzőkönyvet készít.

V. FEJEZET

JOGORVOSLATOK

25. Kifogás

66. § (1) A pályázó vagy a végső kedvezményezett a pályázat benyújtásának időpontjától a támogatási jogviszony időtartama alatt valamely folyamatot, részfolyamatot lezáró döntés ellen kifogást nyújthat be, ha a pályázati eljárásra, a támogatási igény befogadására, a támogatási döntés meghozatalára, a támogatói okiratok kiadására vagy a támogatási szerződések megkötésére, a költségvetésből nyújtott támogatás folyósítására, visszakövetelésére vonatkozó eljárás jogszabálysértő, vagy a felhívásba, illetve a támogatási szerződésbe ütközik.

(2)[39] A kifogás benyújtására a kifogásolt döntést hozó szervnél a kifogásolt intézkedésről való tudomásszerzéstől számított tíz napon belül egy alkalommal, az indokok megjelölésével van lehetőség.

(3) Kifogás benyújtásának nincs helye

a) a szabálytalanságot megállapító döntés (a továbbiakban: szabálytalansági döntés) és az annak alapján tett intézkedés,

b) egyenlegközlő,

c) hiánypótlási felhívás vagy tisztázó kérdés, valamint

d) az e rendelet hatálya alá tartozó valamely szerv által kiadott minőségellenőrzési jelentés, tanúsítvány, utóellenőrzési jelentés

ellen.

(4) A kifogás elbírálásáig a kifogásban foglaltakkal összefüggő eljárási határidők nyugszanak.

(5) A kifogást elbíráló szerv kizárólag a kifogásolt döntést, valamint az azt megalapozó eljárás azon elemeit, megállapításait vizsgálhatja, amelyeket a kifogás vitat.

67. § A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha

a) a benyújtására nyitva álló határidőn túl terjesztették elő,

b) a kifogást nem az arra jogosult terjeszti elő,

c) korábbival azonos tartalmú, ismételt kifogást terjesztenek elő,

d)[40] a kifogás nem tartalmazza valamely jogszabály, a felhívás vagy a támogatási szerződés megsértett rendelkezésére történő hivatkozást,

e) a kifogást a 66. § (3) bekezdése szerint nem lehetne benyújtani.

f)[41] azt korábbi kifogást elbíráló döntés ellen nyújtották be,

g)[42] a kifogás a döntés olyan elemére irányul, amely által előidézett jogsértés a sérelmezett eljárás megismétlésével nem orvosolható, vagy

h)[43] a kifogást a 69. § (2) bekezdés a) pontja szerinti döntés alapján megismételt folyamatban vagy részfolyamatban született döntés ellen nyújtották be, és a kifogásban új, a korábbi eljárás során nem vizsgált tényekre, adatokra, körülményekre nem történik hivatkozás.

i)[44] azt nem az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint nyújtották be.

68. § (1) Ha a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításnak nincs helye, a kifogást a beérkezésétől számított harminc napon belül el kell bírálni. Az elbírálás határideje egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbítható, erről a határidő lejárta előtt tájékoztatni kell a kifogás benyújtóját.

(2) Ha a kifogást elbíráló döntéshez más hatóság előzetes döntése szükséges, vagy a kifogást elbíráló döntés különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés eldöntésétől függ, a kifogást elbíráló szerv az eljárását a hatóság döntésig vagy a szakértői állásfoglalás elkészítéséig felfüggesztheti. A felfüggesztés ideje az ügyintézési határidőkbe nem számít bele.

69. § (1) A kifogásolt döntést hozó szerv a döntése ellen benyújtott kifogás esetén

a) az annak beérkezésétől számított tíz napon belül a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, és erről haladéktalanul értesíti a pályázót vagy a végső kedvezményezettet, valamint a nemzeti hatóságot, vagy

b) a kifogást és az abban foglaltakkal kapcsolatos írásbeli szakmai álláspontját az annak alátámasztására szolgáló dokumentumokkal együtt a kifogás beérkezésétől számított tíz napon belül elbírálásra megküldi az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszternek.

(2) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter az iratanyag kézhezvételét követő húsz napon belül

a) a kifogásban foglaltaknak helyt ad, egyúttal gondoskodik a jogszerű állapot helyreállításáról, vagy

b) a kifogást elutasítja.

(3) Az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter a kifogás tárgyában hozott döntésről az indokok megjelölésével értesíti a pályázót vagy a végső kedvezményezettet, valamint a kifogásolt döntést hozó szervezetet.

70. § A kifogást elbíráló szerv a kifogás elbírálására irányuló eljárást megszünteti, ha a kifogást elbíráló döntés meghozataláig

a) a kifogást annak benyújtója visszavonta,

b) a kifogásolt döntést visszavonták,

c) a támogatási jogviszony nem a kifogással érintett döntés következtében szűnt meg,

d) a pályázó a kifogással érintett pályázatot ismételten benyújtotta,

e) a pályázó a kifogással érintett pályázatra vonatkozó támogatási szerződést megkötötte,

f) a kifogás benyújtója jogutód nélkül megszűnt, vagy

g) a pályázó teljesítette a kifogásolt támogatási döntésben feltételként meghatározott követelményt.

71. § (1) Ha a kifogást elbíráló döntésben elírás, illetve számítási hiba van, a kifogást elbíráló szerv a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem változtatja meg érdemben a kifogást elbíráló döntést.

(2) A kifogást elbíráló szerv a döntését annak kifogást benyújtó részére történő kézbesítését követő harminc napon belül visszavonja, és új döntést hoz, ha a kifogás elbírálását követően tudomására jutott tény alapján a döntése jogszabályt sért, a támogatási szerződésbe vagy a felhívásba ütközik.

26. Szabálytalanságkezelés

72. § (1) Szabálytalansági eljárás megindítására a támogatási szerződés megkötését követően kerülhet sor.

(2) A szabálytalansági eljárást lebonyolító szerv kijelölése esetén is a nemzeti hatóság folytatja le az érintett projekt céljának megvalósulására figyelemmel.

73. § (1) Szabálytalanság gyanúját bárki bejelentheti a nemzeti hatóságnál.

(2) E rendelet hatálya alá tartozó szervezet azon tagja, akinek a támogatási folyamat bármely - a támogatási szerződés megkötését követő - szakaszában szabálytalanság gyanúja jutott tudomására, a tudomásra jutástól számított nyolc napon belül írásban rögzíti a szabálytalanság gyanúját, és azt haladéktalanul megküldi a nemzeti hatóság szabálytalanságfelelősének.

(3) A szabálytalanságfelelős a kézhezvételtől számított öt napon belül a szabálytalanság gyanúját rögzíti a monitoring és információs rendszerben, és megküldi a nemzeti hatóság vezetőjének a szabálytalansági gyanúról kapott tájékoztatást, a kapcsolódó dokumentumokat és véleményét, javaslatot téve az ügy kivizsgálására vagy annak mellőzésére.

74. § A nemzeti hatóság vezetője szabálytalansági eljárás mellőzésével állapíthat meg szabálytalanságot, és határozhat meg e rendelet szerinti jogkövetkezményt, ha

a) a szabálytalansággal érintett összeg nem haladja meg a százezer forintot,

b) a végső kedvezményezett ellen adósságrendezési, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy a megszüntetésére irányuló egyéb eljárás indult,

c) a cégbíróság a végső kedvezményezett céget a törvényességi felügyeleti eljárásban hozott intézkedés vagy megszüntetési eljárás következtében hivatalból törli a cégjegyzékből,

d) a végső kedvezményezett elismeri a szabálytalanság tényét,

e) a szabálytalanság tényéről még azelőtt szerez tudomást, hogy a végső kedvezményezett részére bármilyen kifizetés történt volna,

f) az Európai Bizottság, az adott szervezet belső ellenőrzési egysége, a Kincstár vagy bármely, ellenőrzést végző szervezet megállapításait elfogadja, vagy

g) rendszerszintű szabálytalanságot észlelt.

75. § (1) A nemzeti hatóság vezetője a gyanúbejelentés kézhezvételtől számított öt napon belül dönt - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - a szabálytalansági eljárás megindításáról vagy az arra irányuló javaslat elutasításáról.

(2) Ha a szabálytalansági gyanú a nemzeti hatóság tevékenységével összefüggésben merül fel, vagy a szabálytalansági gyanút az audithatóság jelentette, a nemzeti hatóság vezetője a szabálytalanságfelelős szabálytalansági eljárás megindítására vonatkozó döntési javaslata alapján szabálytalansági eljárást indít.

(3) A szabálytalansági eljárás kezdete az a nap, amelyen a nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárás megindításáról döntött.

(4) A szabálytalansági eljárás megindításával egyidejűleg ki kell jelölni a szabálytalansági eljárás vezetőjét, aki az eljárás lefolytatásáért és a szabálytalansági gyanú kivizsgálásáért felel. A szabálytalanságfelelős köteles a szabálytalansági eljárás vezetőjével együttműködni.

(5) A szabálytalansági eljárás megindításáról a nemzeti hatóság az eljárás megindításától számított három napon belül - a szabálytalansági gyanú ismertetésével - írásban tájékoztatja az érintett végső kedvezményezettet, és felhívja, hogy észrevételeit - az azokat alátámasztó dokumentumok benyújtása mellett - a tájékoztatás kézhezvételétől számított hét napon belül tegye meg. A nemzeti hatóság a végső kedvezményezetti észrevétel megtételére hosszabb határidőt is megállapíthat.

(6) A nemzeti hatóság az (5) bekezdés szerinti háromnapos határidőn belüli tájékoztatási kötelezettségétől eltekinthet, ha megalapozottan feltehető, hogy az eljárás sikerességét a tájékoztatás következtében az érintett végső kedvezményezett, különösen a tárgyi bizonyítási eszköz, okirat megsemmisítésével, meghamisításával vagy elrejtésével meghiúsítaná, megnehezítené vagy veszélyeztetné.

(7) Ha ugyanazon végső kedvezményezett vonatkozásában több szabálytalansági eljárás indult, és a nemzeti hatóság azokban még nem hozott szabálytalansági döntést, a nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárásokat egyesítheti.

76. § (1) A nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárás során

a) betekinthet minden olyan dokumentumba, amely a szabálytalansági gyanú megítéléséhez szükséges,

b) helyszíni ellenőrzést végezhet, és

c) a végső kedvezményezettet meghallgathatja.

(2) A nemzeti hatóság közbeszerzési jogsértés gyanúja esetén kezdeményezheti a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárását.

(3) Ha a szabálytalansági döntés a Közbeszerzési Döntőbizottság, hatóság vagy bíróság hatáskörébe tartozó vagy különleges szakértelmet igénylő előzetes kérdés elbírálásától függ, a nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárást a külön döntésig vagy a szakértői állásfoglalás elkészítéséig felfüggesztheti.

77. § (1) A nemzeti hatóság a szabálytalansági gyanúval érintett szerződéshez vagy a szerződés egy részének teljesítéséhez kapcsolódó kifizetést felfüggeszti, ha a kifizetés a szabálytalanság megállapítása esetén veszélyeztetné a szabálytalansággal érintett összeg behajtását, így különösen, ha

a) a végső kedvezményezett nem nyújtott biztosítékot,

b) a szabálytalansági gyanúhoz vezető cselekmény ismétlődő jellegű,

c) bűncselekmény gyanúja merül fel,

d) a végső kedvezményezett terhére korábban azonos típusú szabálytalanságot állapítottak meg,

e) ugyanazon végső kedvezményezettel szemben más szabálytalansági eljárás van folyamatban, vagy

f) a kifizetést követően az eredeti pénzügyi állapot nem állítható helyre.

(2) A kifizetés a szabálytalansági eljárás során bármikor felfüggeszthető.

(3) A kifizetés felfüggesztését meg kell szüntetni, ha annak indoka már nem áll fenn.

(4) A nemzeti hatóság a kifizetés felfüggesztéséről és a felfüggesztés megszüntetéséről öt napon belül tájékoztatja a végső kedvezményezettet, kivéve, ha a tájékoztatás a szabálytalansági eljárás eredményességét veszélyeztetné.

78. § (1) A nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárás során szabálytalanságeljárási jegyzőkönyvet készít.

(2) A szabálytalansági döntést a szabálytalansági eljárás megindításától számított negyvenöt napon belül a szabálytalanságeljárási jegyzőkönyv alapján kell meghozni.

(3) A nemzeti hatóság a szabálytalansági eljárást lezáró döntésében megállapíthatja, hogy

a) szabálytalanság történt, vagy

b) szabálytalanság nem történt.

(4) A nemzeti hatóság a (2) bekezdés szerinti határidőt indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb negyvenöt nappal meghosszabbíthatja, amiről a végső kedvezményezettet értesíti.

(5) A nemzeti hatóság a szabálytalanság tényét a végső kedvezményezettre vonatkozóan állapítja meg akkor is, ha annak alapjául más személy vagy szervezet tevékenysége vagy mulasztása szolgált.

(6) Szabálytalanság megállapítása esetén a nemzeti hatóság

a) a projekt elszámolható költségeit és a támogatást arányosan csökkentheti, és a jogosulatlanul igénybe vett támogatás visszafizetésére kötelezheti a végső kedvezményezettet,

b) a támogatási szerződéstől elállhat,

c) uniós jogi aktusban meghatározott egyéb jogkövetkezményt, különösen uniós vagy hazai támogatási rendszerből való kizárást alkalmazhat.

(7) A (6) bekezdés c) pontja szerinti kizárásról a nemzeti hatóság javaslata alapján az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter dönt. Kizárás akkor alkalmazható, ha a végső kedvezményezett a szabálytalanságot szándékosan vagy ismételten valósítja meg. Ismételten valósítja meg a kizárás alapjául szolgáló cselekményt a végső kedvezményezett, ha ugyanazon tényállással kapcsolatos szabálytalanságot öt éven belül legalább két alkalommal követi el.

79. § (1) A nemzeti hatóság a szabálytalansági döntésről öt napon belül értesíti a végső kedvezményezettet és a szabálytalansági gyanú bejelentőjét.

(2) A szabálytalanság tárgyában hozott érdemi döntés ellen kifogás előterjesztésének nincs helye.

(3) Ha a szabálytalansági döntésben elírás vagy számítási hiba van, a nemzeti hatóság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavítja, ha az nem változtatja meg érdemben a szabálytalansági döntést.

(4) A nemzeti hatóság a döntését annak a végső kedvezményezett részére történő kézbesítését követő harminc napon belül visszavonja, és új döntést hoz, ha a szabálytalansági döntést követően tudomására jutott tény alapján a döntése jogszabályt sért, a támogatási szerződésbe, illetve a felhívásba ütközik.

(5) A szabálytalansági döntés ellen a (3) bekezdésben foglalt kijavítási kérelmen felül az érdekelt fél az illetékes bíróság előtt keresetet indíthat.

(6) Ha külső ellenőrző szerv jelentése vagy bírói döntés alapján a szabálytalansági döntés felülvizsgálata szükséges, a nemzeti hatóság a szabálytalansági döntést visszavonja, és a végleges ellenőrzési jelentés alapján készült intézkedési terv elkészítésétől vagy bírói döntés esetén a jogerős ítélet kézhezvételétől számított negyvenöt napon belül új szabálytalansági döntést hoz.

VI. FEJEZET

KÖVETELÉSKEZELÉS

80. § A támogatás jogosulatlan igénybevétele, jogszabálysértő vagy nem rendeltetésszerű felhasználása, a végső kedvezményezettel szemben megállapított szabálytalanság, továbbá a támogatás visszavonása, a támogatási szerződéstől történő elállás vagy annak felmondása esetén a végső kedvezményezett a jogosulatlanul igénybe vett támogatást köteles visszafizetni.

80/A. §[45] (1) A követeléskezelés során az Ávr. rendelkezéseit az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(2) Követelést kell előírni

a)[46] ha a szabálytalansági eljárás eredményeként vagy szabálytalansági eljárás mellőzésével szabálytalanság kerül megállapításra, amely pénzügyi korrekciót fogalmaz meg,

b) ha a támogatási szerződéstől bármelyik fél elállt, és már sor került támogatás kifizetésére,

c) a túlfizetés eseteiben:

ca) ha a végső kedvezményezett részére a nemzeti hatóság érdekkörében felmerült okból a jogosan járó összegnél magasabb összeg került kiutalásra,

cb) ha a támogatási szerződés módosítása, így különösen támogatási intenzitás megváltozása, műszaki tartalom csökkentése miatti az elszámolható költség, valamint a támogatás csökkentése, vagy a szállítói finanszírozású elszámoló bizonylatok összegének növekedése miatt a kifizethető támogatás összege csökken, és a korábban kifizetett támogatás ezt az összeget meghaladta,

cc) ha a végső kedvezményezett érdekkörében felmerült okból a jogosan járó összegnél magasabb összeg került kiutalásra,

cd) pénzügyi paraméter - így különösen a támogatási intenzitás vagy áfa-státusz - változása esetén, ha a végső kedvezményezettnek tartozása áll fenn a nemzeti hatóság felé,

d) ha a végső kedvezményezett az általa felvett előleg teljes összegének felhasználását - ha a felhívás, valamint a támogatási szerződés más ütemezésről nem rendelkezik - a projekt záró kifizetési igénylésének benyújtásáig, vagy állami támogatás típusú előleg esetén legkésőbb az előlegfolyósítást követő három éven belül nem tudja elszámolni,

e) ha a végső kedvezményezett

ea) a fordított áfa-előleggel határidőben nem számolt el,

eb) által elszámolt összeg kevesebb, mint a folyósított fordított áfa-előleg,

ec) által benyújtott, fordított áfa-előleggel érintett nettós szállítói elszámoló bizonylat egészben vagy részben elutasításra kerül, vagy

ed) a fordított áfa-előleget nem az adóhatóság felé történő rendezésre fordítja,

f) a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 255. §-a szerinti esetben,

g) ha a támogatási szerződés módosítása - így különösen támogatási intenzitás megváltozása, műszaki tartalom csökkentése miatti az elszámolható költség, valamint a támogatás csökkentése, vagy a szállítói finanszírozású elszámoló bizonylatok összegének növekedése - miatt a kifizethető előleg összege csökken, és a korábban kifizetett előleg ezt az összeget meghaladta, a különbözetre vagy annak érintett részére, ha azzal a végső kedvezményezett a projektben már nem tud elszámolni,

h) ha a végső kedvezményezett a fel nem használt előleget önként visszafizeti,

i) ha a szállító a szállítói előleget jogosulatlanul használta fel, valamint a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 267. § (3) bekezdése szerinti esetben,

j) a támogatási szerződés közös megegyezéssel történő felbontása esetén, ha már történt kifizetés,

k) projektátadás esetén, előleg jogcímen, ha a projektátadó végső kedvezményezett korábban igényelt előleget, az általa számlákkal lefedett és elszámolt költségekre jutó előlegen túl esetlegesen fennmaradó előleg összegét vissza kell követelni, kivéve, ha a projektátadást jogszabály rendeli el, és e jogszabály eltérő szabályokat állapít meg, azonban ha jogszabály alapján történik a projektátadás, akkor az adott jogszabályban foglaltaknak megfelelően kell eljárni.

(3) A végső kedvezményezettel szemben egyidejűleg több követelés is előírható.

(4)[47] A 80/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti követelés egyoldalú támogatási szerződésmódosítással csökkenti a projekt megítélt támogatását. A visszakövetelt támogatási összeget a kedvezményezett nem használhatja fel újra. Szabálytalansági jogcím esetén, a szabálytalansági döntést követően a követelés előírható.

(5) A követelés előírása után további kifizetés nem teljesíthető a végső kedvezményezett részére, továbbá a követeléssel érintett szerződés vonatkozásában. A követelés előírását követően a végső kedvezményezett által benyújtott, számlát nem tartalmazó záró kifizetési igénylés nem hagyható jóvá, míg a kedvezményezett vissza nem fizeti a követelt összeget.

(6) Ha a végső kedvezményezett a támogatás visszaköveteléséről szóló döntés ellen benyújtott jogorvoslati kérelmének a nemzeti hatóság helyt ad, vagy olyan körülmény merül fel, amely a követelés előírását érvényteleníti, a követelés előírását vissza kell vonni.

(7) A nemzeti hatóság a követelés jóváhagyását követő öt napon belül megkísérli a követelés kompenzálását. A kompenzálás a még ki nem fizetett, azonos projektre vonatkozó, de elszámoló bizonylatokkal elszámolt és elfogadott támogatás követelésbe történő beszámítását jelenti. Konzorcium esetén kompenzálni csak a követeléssel érintett tag elszámolásaiból lehet.

(8) Ha a követelés a kompenzálással nem teljesül, a további kompenzálás a kedvezményezett értesítése után vagy az Ávr. 99. §-ában foglaltak szerint részletfizetés engedélyezése esetén a futamidő alatt is lehetséges.

(9)[48] A 80. § és az (1)-(8) bekezdés figyelembevételével a követeléskezelésre a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet 102. alcímét - a 418. §, valamint a 421. § a), e) és f) pontja kivételével - kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy

a) irányító hatóságon a nemzeti hatóságot, valamint

b) kedvezményezetten a végső kedvezményezettet

kell érteni.

VII. FEJEZET

ELLENŐRZÉS

81. § A HET végrehajtásával kapcsolatos ellenőrzési tevékenység magában foglalja a támogatási kérelmek műszaki-szakmai, ágazati-stratégiai és támogatásstratégiai ellenőrzését, az intézkedések megvalósításnak a 2021/241/EU rendelet által tagállami feladatkörbe utalt szempontok szerinti ellenőrzését, továbbá az Áht. és az Ávr. szerinti ellenőrzéseket.

82. § Az Európai Bizottság, az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) és az Európai Számvevőszék részére rendelkezésre kell bocsátani a HEE nemzeti felhasználásával kapcsolatos ellenőrzések lefolytatásához szükséges, a monitoring és információs rendszerben tárolt adatokat.

83. § (1) Ha a HEE források felhasználásával összefüggő ellenőrzésről szóló jelentésben a szervezetre vonatkozó, intézkedést igénylő megállapítás, ajánlás vagy javaslat szerepel, a nemzeti hatóság - kijelölése esetén a lebonyolító szerv - és a végső kedvezményezett köteles valamennyi vonatkozó, az európai uniós támogatások felhasználásával összefüggő ellenőrzési jelentés alapján a jelentés kézhezvételétől számított húsz napon belül intézkedési tervet készíteni. Az ellenőrzött szervezet felelős az intézkedési terv végrehajtásáért, nyilvántartásáért és az intézkedési terv végrehajtásának nyomon követéséért.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervezet vezetője gondoskodik az intézkedési terv - különösen a szabálytalanságok kezelésével kapcsolatos intézkedések - megvalósításának folyamatos nyomon követéséről.

(3)[49] Az ellenőrzésben részt vevő személyt titoktartási kötelezettség terheli, az ellenőrzés megkezdése előtt köteles titoktartási és összeférhetetlenségi nyilatkozatot tenni.

VIII. FEJEZET

ÁLLAMI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK

84. § (1)[50] Ha a "Felzárkózó települések" programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás

a) helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként,

b) hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásként,

c) megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatásként,

d) megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatásként,

e) hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatásként,

f) átmeneti támogatásként vagy

g) közszolgáltatásért járó ellentételezésként

h)[51] csekély összegű támogatásként,

i)[52] válságtámogatásként

nyújtható.

(2) Ha a "Fenntartható zöld közlekedés" programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás

a)[53] belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatásként

b)[54] személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezéseként vagy

c)[55] átmeneti támogatásként

nyújtható.

(3) Ha az "Átállás a körforgásos gazdaságra" programterület keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás

a) regionális beruházási támogatásként,

b)[56] közszolgáltatásért járó ellentételezésként

c)[57] csekély összegű támogatásként vagy

d)[58] átmeneti támogatásként

nyújtható.

(4)[59] Ha a "Vízgazdálkodás" komponens keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás

a) tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatásként vagy

b) átmeneti támogatásként

nyújtható.

(5) Ha a "Magasan képzett, versenyképes munkaerő" komponens keretében támogatható intézkedés finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás

a) regionális beruházási támogatásként,

b) kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatásként,

c) kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatásként,

d) innovációs klaszterre nyújtott támogatásként,

e) kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatásként,

f) eljárási innováció és szervezési innováció támogatásához nyújtott támogatásként,

g)[60] halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatásként

h)[61] csekély összegű támogatásként vagy

i)[62] átmeneti támogatásként

nyújtható.

(6) Ha a "Horizontális intézkedések" komponens keretében támogatható intézkedések finanszírozása az EUMSz 107. cikk (1) bekezdése értelmében állami támogatásnak minősül, akkor a támogatás

a)[63] kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatásként

b)[64] csekély összegű (de minimis) támogatásként vagy

c)[65] átmeneti támogatásként

nyújtható.

85. § Az egyes állami támogatási kategóriák vonatkozásában támogatás a 2014-2020 programozási időszakra rendelt források felhasználására vonatkozó uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatási szabályokról szóló 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet] 2. és 3. alcíme, III. Fejezete, valamint

1. regionális beruházási támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 11. alcíme,

2. a 651/2014/EU bizottsági rendelet 17. cikke szerinti, kis- és középvállalkozásnak nyújtott beruházási támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 12. alcíme,

3. a kis- és középvállalkozások részére tanácsadáshoz nyújtott támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 13. alcíme,

4. kis- és középvállalkozásnak nyújtott innovációs támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 22. alcíme,

5. eljárási innováció és szervezési innováció támogatása esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 23. alcíme,

6. megújuló energia termeléséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 35. alcíme,

7. helyi infrastruktúra fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 45. alcíme,

8. belvízi kikötő fejlesztéséhez nyújtott beruházási támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 45/A. alcíme,

9. csekély összegű támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 46. alcíme,

10. közszolgáltatásért járó ellentételezés esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 48. alcíme,

11. személyszállítási közszolgáltatásért járó ellentételezés esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 49. alcíme,

12. tanácsadási szolgáltatásokhoz nyújtott támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 53. alcíme,

13. kutatás-fejlesztési projektekhez nyújtott támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 19. alcíme,

14. kutatási infrastruktúrához nyújtott beruházási támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 20. alcíme,

15. innovációs klaszterre nyújtott támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 21. alcíme,

16. halászati és akvakultúra-ágazatban nyújtott kutatás-fejlesztési támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 24. alcíme

17.[66] hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 28. alcíme,

18.[67] megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásához bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 26. alcíme,

19.[68] megváltozott munkaképességű munkavállalók foglalkoztatásával járó többletköltségek ellentételezéséhez nyújtott támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 27. alcíme,

20.[69] hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 29. alcíme,

21.[70] átmeneti támogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 41/A. alcíme

22.[71] válságtámogatás esetén a 255/2014. (X. 10.) Korm. rendelet 41/D. alcíme

szerint nyújtható.

IX. FEJEZET

PROJEKTINDÍTÓ TÁMOGATÁS

86. § (1)[72] A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény 1. melléklet XIX. Gazdaság-újraindítási Alap uniós fejlesztései fejezet, 3. Központi kezelésű előirányzatok cím, 10. Nemzeti Helyreállítási Alap előirányzat alcím (a továbbiakban: Nemzeti Helyreállítási Alap előirányzat) terhére projektindító támogatás nyújtható a HET intézkedési listában szereplő kiemelt konstrukciók végső kedvezményezettjei részére.

(2) A projektindító támogatást a HET intézkedési listában szereplő kiemelt konstrukciók végső kedvezményezettjei kérelem alapján igényelhetik, a nemzeti hatóság által elkészített és a pályázati eljárásokkal kapcsolatos adatok közzétételének helyéül szolgáló honlapon megjelentetett felhívásnak megfelelően.

(3) A (2) bekezdés szerinti kérelemnek tartalmaznia kell legalább

a) a pályázó szervezet

aa) nevét,

ab) székhelyét,

ac) adószámát,

ad) fizetési számlájának számát,

b) a támogatott tevékenységet,

c) a támogatás felhasználásának határidejét,

d) a támogatás igényelt összegét,

e) a szakmai programot (projekttervet),

f) a pénzügyi tervet és

g) a kérelmező kötelezettségvállalását a HET intézkedésben való részvételéről.

(4) A projektindító támogatás összege nem haladhatja meg a HET intézkedésben igényelni tervezett támogatás összegét.

(5)[73] A projektindító támogatás rendelkezésre bocsátása a 64. § (1) és (4) bekezdésében foglaltaktól eltérően egy összegben, támogatási előlegként történik.

(6) A projektindító támogatás intenzitásának maximális mértéke 100%. Ha a támogatás állami támogatásnak minősül, támogatás csak a támogatás jogcíméhez tartozó támogatási kategória szerint nyújtható, az arra vonatkozó szabályok betartása mellett.

(7) A projektindító támogatás vonatkozásában nem kell biztosítékot nyújtani.

(8) A projektindító támogatás feltételeit részletesen a (2) bekezdés szerinti felhívás rögzíti.

(9) A kérelmekről a nemzeti hatóság vezetője dönt, amely alapján a nemzeti hatóság vezetője támogató okiratot bocsát ki, vagy támogatási szerződést köt a pályázóval.

X. FEJEZET[74]

A NEMZETI HELYREÁLLÍTÁSI ALAP ELŐIRÁNYZAT HATÁSKÖRI SZABÁLYAI[75]

87. §[76] A Nemzeti Helyreállítási Alap előirányzat vonatkozásában a gazdasági események (kötelezettségvállalás, pénzügyi ellenjegyzés, teljesítésigazolás, érvényesítés és utalványozás) végrehajtása során az Ávr. rendelkezései irányadók, azzal az eltéréssel, hogy

a) az Ávr. 50. § (1) bekezdés c) pontjában szereplő több év előirányzatai terhére vállalt kötelezettség esetén évenkénti ütemezés előírása nem alkalmazandó,

b) a támogatási kérelemről a nemzeti hatóság az összesített értékelő táblázat vagy - döntés-előkészítő bizottság összehívása esetén - a döntési javaslat alapján dönt. A pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását tartalmazó támogatási döntés kötelezettségvállalásnak minősül. A támogatói okiratok kiadása vagy a támogatási szerződések megkötése esetén a pénzügyi ellenjegyzés tényét és a pénzügyi ellenjegyző keltezéssel ellátott aláírását nem kell feltüntetni.

XI. FEJEZET

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

27. Hatályba léptető és átmeneti rendelkezések

88. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2020. február 1-jét követően megindított és a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépéséig lezárt közbeszerzési eljárások tekintetében a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. § (1b) bekezdése alapján utólagos ellenőrzésre beküldött közbeszerzési eljárások ellenőrzése során a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet 1. § (1b) bekezdése és 94/D. §-a szerint kell eljárni.

(3)[77] A 2020. február 1-jét követően a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet hatálybalépéséig megindított közbeszerzési eljárások e rendelet hatálybalépéséig ellenőrzésre még be nem nyújtott dokumentációjának ellenőrzése tekintetében a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet utóellenőrzésre vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nemzeti hatóság a lezárt közbeszerzési eljárás dokumentációjának utóellenőrzését szabálytalansági vizsgálat lefolytatása nélkül végzi.

(4) Az e rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő közbeszerzési ellenőrzéseket is a nemzeti hatóság folytatja le a 272/2014. (XI. 5.) Korm. rendelet XVI. Fejezetének utólagos ellenőrzésre vonatkozó rendelkezései szerint, az eljárások áttételéről az irányító hatóság e rendelet hatálybalépését követő 15 munkanapon belül gondoskodik.

(5)[78]

28. Az Európai Unió jogának való megfelelés

89. § Ez a rendelet a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz létrehozásáról szóló, 2021. február 12-i 2021/241/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

90. §[79] E rendelet

a) 84. § (1) bekezdés a)-e) pontja, (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés a) pontja, (5) bekezdés a)-g) pontja és (6) bekezdés a) pontja a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet,

b)[80] 84. § (1) bekezdés h) pontja, (3) bekezdés c) pontja, (5) bekezdés h) pontja, valamint (6) bekezdés b) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet,

c) 84. § (1) bekezdés g) pontja, valamint (3) bekezdés b) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikk (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat,

d) 84. § (2) bekezdés b) pontja a vasúti és közúti személyszállítási közszolgáltatásról, valamint az 1191/69/EGK és az 1107/70/EGK tanácsi rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2007. október 23-i 1370/2007/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet,

e) 84. § (4) bekezdés a) pontja az az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének alkalmazásában a mezőgazdasági és az erdészeti ágazatban, valamint a vidéki térségekben nyújtott támogatások bizonyos kategóriáinak a belső piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2014. június 25-i 702/2014/EU bizottsági rendelet,

f) 84. § (1) bekezdés f) pontja, (2) bekezdés c) pontja, (3) bekezdés d) pontja, (4) bekezdés b) pontja, (5) bekezdés i) pontja, valamint (6) bekezdés c) pontja az "Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes keret a gazdaságnak a jelenlegi COVID19-járvánnyal összefüggésben való támogatása céljából" című, C(2020) 1863 számú, 2021. március 19-i európai bizottsági közlemény 3.1. szakasza

g)[81] 84. § (1) bekezdés i) pontja az Állami támogatási intézkedésekre vonatkozó ideiglenes válságkezelési keret a gazdaságnak Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követő támogatása céljából című, 2022. március 23-i, 2022/C 131 I/01 számú európai bizottsági közlemény

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 413/2021. (VII. 13.) Korm. rendelethez[82]