717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet

egyes kormányrendeleteknek a hatósági eljárások korszerűsítését célzó módosításáról

A Kormány

a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 41. § (1) bekezdés a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény 41. § (1) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 4., 5., 13., 14. és 16. alcím, valamint az 1-4. és 8. melléklet tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,

a 6. és 15. alcím, valamint az 5. és 6. melléklet tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 30. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 7. alcím és a 7. melléklet tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés b) és h) pontjában, valamint 105. § (2) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 12. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 9. alcím tekintetében a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 47. § (1) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 10. alcím tekintetében a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (1) bekezdés h) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 11. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés a), b), c), g), k), m), q), u) pontjában, 105. § (3) bekezdés k) pontjában, valamint 105. § (5b) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 12. alcím tekintetében az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 105. § (1) bekezdés o) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34. § (1) bekezdése és (2) bekezdés a) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 33. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34. § (2) bekezdés b) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 13. pont 13.4. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34. § (2) bekezdés c) pontja tekintetében az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (1) bekezdés 33. pontjában, valamint a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 12. § d) pont da) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 34. § (2) bekezdés d) pontja tekintetében a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény 198. § (1) bekezdés 9. pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet módosítása

1. § (1) A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet] 19. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:

"(1a) Ha az (1) bekezdésben meghatározott kérelmet a polgár elektronikus azonosítást követően elektronikus kapcsolattartás keretében nyújtja be, az új hatósági igazolványt

a) a polgár választása szerinti bármely járási hivatal,

b) a bejelentett tartózkodási hellyel nem rendelkező, külföldön élő magyar állampolgár esetén pedig a kijelölt kormányhivatal

állítja ki."

(2) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 22. § (5) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A nyilvántartás szerve)

"e) az ingatlan-nyilvántartási ügyben ingatlanügyi hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal"

(kutatási kérelmére a közölt hiányos, illetve töredékadatoknak megfelelő személyek adatait szolgáltatja.)

(3) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 35. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A szállásadó az Nytv. 26. § (5b) bekezdése szerinti nyilatkozatában kijelenti, hogy a szállásadónak nem minősülő polgár számára az Nytv. 26. § (4) bekezdése szerinti hozzájárulását nem adta meg, vagy azt visszavonta."

(4) A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet 40. §-a a következő (3a)-(3d) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) Ha a lakcímbejelentés az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, a bejelentő - ha a rendelkezési nyilvántartásban meghatalmazást nem tett - kizárólag saját maga tekintetében teljesítheti a lakcímbejelentést.

(3b) A (3a) bekezdésben foglalt feltételek fennállása esetén az elektronikus ügyintézési ponton a bejelentő a 40. § (1) bekezdés a), b) pontjában vagy a (2) bekezdésben foglaltak esetén teljesítheti a lakcímbejelentést.

(3c) Ha az ügy az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, az ügyfél választja ki, hogy mely járási hivatal gyakorolja a lakcímbejelentéssel kapcsolatos hatásköreit az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem alapján indult eljárásban.

(3d) A kijelölt kormányhivatalban kialakított elektronikus ügyintézési ponton benyújtott lakcímbejelentés iránti kérelem ügyintézés céljából a polgár választása szerinti járási hivatalnak kerül megküldésre."

2. § A 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet

a) 21. § (1) bekezdésében az "az Nytv. 26. § (2a) és (2b) bekezdése" szövegrész helyébe az "az Nytv. 26. § (2a), (2b) és (2e) bekezdése" szöveg,

b) 32. § (2) bekezdésében az "Az (1) és (1a) bekezdés" szövegrész helyébe az "Az (1) bekezdés" szöveg

lép.

2. A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet módosítása

3. § A külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény végrehajtásáról szóló 101/1998. (V. 22.) Korm. rendelet a 19. §-át követően a következő címmel egészül ki:

"ELEKTRONIKUS ÜGYINTÉZÉSI PONTON TÖRTÉNŐ ÜGYINTÉZÉS ELTÉRŐ SZABÁLYAI

20. § Ha az Utv. 6/A. § (1) bekezdés a) pontja szerinti magánútlevél kiállítására irányuló eljárás az elektronikus ügyintézési ponton (a továbbiakban: KIOSK) elérhető, a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá tartozó, a magánútlevél kiadására irányuló eljárásban eljárási képességgel rendelkező, ujjnyomat adására képes kérelmező a KIOSK-on is benyújthatja az erre irányuló kérelmét.

(2) A KIOSK-on benyújtott kérelem a 13. § (2a) bekezdés a) és b) pontja szerinti adatokat tartalmazza.

(3) KIOSK-on benyújtott kérelem esetén a személyazonosítást a személyiadat- és lakcímnyilvántartás szerve végzi.

(4) A KIOSK útján felvett kérelem esetében az elkészült okmány átvétele kizárólag a kérelmező által személyesen történhet. Ennek során a személyazonosítást automatizált ujjnyomat összevetéssel is el kell végezni. Az okmány csak eredményesen elvégzett automatizált ujjnyomat összevetés esetén adható át.

(5) A kérelem KIOSK-on keresztül csak abban az esetben nyújtható be, ha a kérelmező második biometrikus adatát, arcképmását és aláírását rendelkezésre bocsátja. Az eljárás során felvételezett arcképmás adatot érintően automatizált arcképmás összehasonlítást kell végezni.

(6) A KIOSK-on előterjesztett kérelem esetén - aláírás adat felvételének hiányában - a kérelmező nyilatkozik az írásképtelensége vagy írástudatlansága tényéről.

(7) A Kormány a KIOSK útján felvett kérelem esetén a magánútlevél kiadásával kapcsolatos eljárásra az általános hatáskörű útlevélhatóságot jelöli ki."

3. A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet módosítása

4. § (1) A temetőkről és a temetkezésről szóló 1999. évi XLIII. törvény végrehajtásáról szóló 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet] 18. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

"(5a) A rendelkezési jog gyakorlása megszűnését követően a temetési hely újra használatba vehető, ha a megszűnéstől számított egy év eltelt, és a temető üzemeltetője az újrahasznosítás előtt legalább egy hónappal erről honlapján, valamint a temetőben tájékoztatást tesz közzé. Az egy éven túli időtartamnál, valamint az egy hónapnál hosszabb határidőt szabályzat határozhat meg."

(2) A 145/1999. (X. 1.) Korm. rendelet 19. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A temető, illetve a temetési hely Tv. 10. § (2) bekezdése szerinti megszüntetését az (1) bekezdésben meghatározott módon hirdetményben kell közölni. Temető megszüntetése előtt legalább két hónappal és további két alkalommal a hirdetményt egyéb módon is közzé kell tenni. Egyéb módon történő közzétételen különösen az országos napilapban, vallási közösség lapjában, a temető tulajdonosa és üzemeltetője honlapján, valamint az elektronikus tájékoztatási rendszer keretében működő magyarorszag.hu kormányzati portálon való megjelentetést kell érteni. Az egyéb módon történő közzététel módját a szabályzat határozza meg."

4. A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

5. § (1) A kormányzati célú hálózatokról szóló 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet] 12. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) A 3. melléklet II. táblázat 1. és 3. pontja szerinti felhasználó - a (2) bekezdésben meghatározott hírközlési igényeken túl - a kizárólag digitális rádióhálózat útján kielégíthető nukleáris veszélyhelyzet-megelőzési és -elhárítási, továbbá üzemi célú elektronikus hírközlési igényeit a kormányzati célú hírközlési szolgáltatótól igénybe vett EDR szolgáltatás útján elégíti ki."

(2) A 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) A 3. melléklet II. táblázat 1. és 3. pontjában meghatározott felhasználó a (8) bekezdésben foglaltakon túlmenően az olyan, a felhasználó számára karbantartási tevékenység végzésére irányuló szerződéses jogviszonyban álló vállalkozó és alkalmazottja végfelhasználó esetében is eltekinthet a vizsgatételi kötelezettségtől, aki az EDR szolgáltatást eseti jelleggel, 120 napot meg nem haladóan veszi igénybe, feltéve, hogy a felhasználó meggyőződött arról, hogy a végfelhasználó képes a rendszer szakszerű és biztonságos használatára."

(3) A 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. § (3a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3a) A 3. melléklet II. táblázat 1. és 3. pontjában meghatározott felhasználó részére nyújtott nukleáris veszélyhelyzet-megelőzési és -elhárítási, továbbá üzemi célú elektronikus hírközlési szolgáltatás nyújtása során a felhasználóhoz telepített eszközök tételes költségét az egyedi felhasználói szerződés tartalmazza."

6. § (1) A 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

(2) A 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

5. A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

7. § (1) A központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokról szóló 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet] 1-4. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"1. § Ez a rendelet meghatározza

a) az e-közigazgatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által

aa) a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: központi infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató) útján nyújtott, az 1. mellékletben meghatározott központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások körét,

ab) az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: központi alkalmazás szolgáltató) útján nyújtott központosított alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatásokkal biztosított, a 3. mellékletben felsorolt alkalmazások körét,

ac) a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft. (a továbbiakban: központi alkalmazásfejlesztő, alkalmazásüzemeltetés-támogató, alkalmazásüzemeltető és minőségbiztosító szolgáltató) [az aa)-ac) alpontokban megjelölt szolgáltató a továbbiakban együtt: központi szolgáltató] útján nyújtott központosított alkalmazás-üzemeltetési, alkalmazás-üzemeltetés támogatási és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatásokkal biztosított, a 4. mellékletben felsorolt alkalmazások körét,

b) a központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások igénybevételére kötelezett szervek körét, valamint

c) azoknak az informatikai rendszereknek a körét, amelyek üzemeltetéséről vagy fejlesztéséről a központi szolgáltató gondoskodik.

2. § A kötelezően biztosítandó központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatások körét az 1. melléklet, a központosított alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatásokkal biztosított alkalmazások körét a 3. melléklet, központosított alkalmazás-üzemeltetési, alkalmazás-üzemeltetés támogatási és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatásokkal biztosított alkalmazások körét a 4. melléklet határozza meg. Jogszabály egyéb központosított alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatásokkal biztosított alkalmazást is meghatározhat.

2/A. § (1) A miniszter az informatikai rendszer működtetéséért felelős szervezet felett felügyeleti, irányítási vagy tulajdonosi jogokat gyakorló miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg azoknak az e rendelet szerinti igénybevételre kötelezett szervezetek és igénybevételre nem kötelezett szervezetek működtetési felelősségébe tartozó informatikai rendszereknek a körét, amelyek üzemeltetéséről vagy fejlesztéséről a központi infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató gondoskodik, vagy amelyeknek fejlesztésében közreműködik, valamint a rendszerekkel összefüggésben nyújtott közszolgáltatások igénybevételének részletes szabályait.

(2) A központi szolgáltató az e rendeletben, valamint a miniszter rendeletében meghatározott feladatkör szerinti kijelölése alapján kötelezően biztosítandó központosított közszolgáltatásként nyújtja az (1) bekezdés és a 2. § szerinti informatikai rendszereket és alkalmazásokat érintően az

a) infrastruktúra-üzemeltetési és infrastruktúra-fejlesztési,

b) alkalmazásüzemeltetési, alkalmazásüzemeltetés-támogatási és alkalmazásfejlesztési vagy

c) együttesen az a) és a b) pontban meghatározott

közszolgáltatást.

3. § A 2. mellékletben meghatározott költségvetési szervek és a miniszternek a 12/A. § b) pontja alapján kiadott rendeletében meghatározott szervezetek számára a központi költségvetési forrásból finanszírozott, az ezen szervek és szervezetek működéséhez szükséges központosított informatikai és elektronikus hírközlési szolgáltatásokat - a 2/A. mellékletben meghatározott kivételekkel - kizárólag a központi infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató nyújthatja, és e szervek és szervezetek kötelesek e szolgáltatásokat a központi szolgáltatótól igénybe venni.

3/A. § (1) A Kormány vagy a 2. mellékletben meghatározott szervezetet irányító vagy vezető személy irányítása vagy felügyelete alá tartozó költségvetési szerv köteles megvizsgálni, hogy az általa ellátott közfeladat biztosítható-e a 3. vagy 4. mellékletben meghatározott, a központosított alkalmazás-üzemeltetési, alkalmazás-fejlesztési és alkalmazás-üzemeltetés támogatási szolgáltatásokkal biztosított alkalmazással.

(2) Ha az (1) bekezdés szerinti szerv közfeladata ellátható a 3. vagy 4. mellékletben meghatározott alkalmazással, akkor azt köteles igénybe venni.

4. § A központi infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató feladatát a 2. mellékletben meghatározott költségvetési szervek esetében a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés (a továbbiakban: közszolgáltatási szerződés) alapján látja el, amelyben a felek rögzítik az igénybe vevő szervezeteket, az elvárt szolgáltatások körét, azok alapvető szakmai-műszaki tartalmát, valamint a szolgáltatások teljesítésének, illetve nyújtásának időtartamát. A közszolgáltatási szerződésben foglalt szolgáltatások teljesítésének, illetve nyújtásának fedezetét a központi költségvetés terhére a miniszter biztosítja."

(2) A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 4/A. és 4/B. §-sal egészül ki:

"4/A. § A központi alkalmazás szolgáltató - a 2/A. § (1) bekezdése szerinti rendeletben foglalt eltérésekkel - a központosított alkalmazás-üzemeltetési és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatásokkal biztosított alkalmazásokat a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján látja el. A közszolgáltatási szerződésben rögzítésre kerül az egyéb jogszabályokban meghatározott közfeladatot ellátó állami szervek és a szolgáltatást felhasználók köre, az elvárt szolgáltatások alapvető szakmai-műszaki tartalma, valamint a szolgáltatások teljesítésének, illetve nyújtásának időtartama. A közszolgáltatási szerződésben foglalt szolgáltatások teljesítésének, illetve nyújtásának fedezetét a központi költségvetés terhére a miniszter biztosítja.

4/B. § A központi alkalmazásfejlesztő, alkalmazásüzemeltetés-támogató, alkalmazásüzemeltető és minőségbiztosító szolgáltató a központosított alkalmazás-üzemeltetési, alkalmazás-üzemeltetés támogatási és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatásokkal biztosított alkalmazásokat a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján látja el. A közszolgáltatási szerződésben rögzítésre kerül az egyéb jogszabályokban meghatározott közfeladatot ellátó állami szervek és a szolgáltatást felhasználók köre, az elvárt szolgáltatások alapvető szakmai-műszaki tartalma, valamint a szolgáltatások teljesítésének időtartama. A közszolgáltatási szerződésben foglalt szolgáltatások teljesítésének fedezetét a központi költségvetés terhére a miniszter biztosítja."

(3) A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 6. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"6. § (1) A miniszter által a 4-4/B. § szerint biztosított finanszírozás kizárólag a közszolgáltatási szerződésben meghatározott a 3/A. §-ban és a 2. mellékletben foglalt költségvetési szervek részére nyújtott szolgáltatásokat fedezi.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szerv a közszolgáltatási szerződés által le nem fedett egyedi igényeinek ellátására - az (5) bekezdésben meghatározott, a miniszterrel lefolytatott előzetes egyeztetést követően - egyedi szolgáltatásiszint-alapú megállapodást (a továbbiakban: egyedi szolgáltatási megállapodás) köt a központi szolgáltatóval.

(3) A (2) bekezdés szerinti egyedi szolgáltatási megállapodás költségvetési fedezetét - a szolgáltatási igény közszolgáltatási szerződésben történő biztosításáig - az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szerv biztosítja.

(4) A központi szolgáltató az egyedi igény szerinti szolgáltatást az egyedi szolgáltatási megállapodás megkötését követően nyújtja a szolgáltatások igénybevételére kötelezett szerv számára.

(5) Az (1) bekezdésben meghatározott költségvetési szerv az egyedi szolgáltatási megállapodás központi szolgáltatóval történő megkötésének kezdeményezése előtt egyeztet a miniszterrel a (2) bekezdés szerinti szolgáltatási igénynek - legkésőbb a felmerülést követő költségvetési év első napjától - közszolgáltatási szerződés keretében történő biztosításáról, és gondoskodik a szolgáltatás ellentételezéséhez szükséges költségvetési fedezetnek a miniszter által vezetett minisztérium fejezetébe történő átcsoportosításáról.

(6) Ha az (5) bekezdés szerinti egyeztetés alapján a szolgáltatási igény nem közszolgáltatási szerződés keretében kerül biztosításra, az igény szerinti szolgáltatás teljesítésére a (2) és (3) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni."

(4) A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 6/A. §-sal egészül ki:

"6/A. § Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a központi szolgáltató a jogszabályban kijelölt szolgáltatásait a miniszterrel kötött közszolgáltatási szerződés alapján látja el."

8. § (1) A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(2) A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(3) A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet az 5. melléklet szerinti 4. melléklettel egészül ki.

9. § Hatályát veszti a 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a.

10. § A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 12/A. § a) pontjában a "központi szolgáltató" szövegrész helyébe a "központi infrastruktúra és infokommunikációs szolgáltató" szöveg lép.

6. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

11. § (1) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet] 56. § (7) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A regisztrációs matrica egyedi gyártása akkor engedélyezhető, ha)

"d) a jogosult nyilatkozatot tesz az egyénileg kiválasztott, vagy egyedileg előállított rendszámtáblához kiadott regisztrációs matrica elvesztéséről, eltulajdonításáról, megsemmisüléséről vagy megrongálódásáról."

(2) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 118/A. § (2b) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2b) A mentességre jogosult a miniszteri rendelet 14. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott jármű mentességet megalapozó jellegét a járműre a közlekedési hatóság által a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendelet alapján kiadott, belföldi menetrend szerinti személyszállítási tevékenységre jogosító engedélykivonattal igazolja."

(3) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 118/A. §-a a következő (2c) bekezdéssel egészül ki:

"(2c) A mentességre jogosult kérelmére a miniszteri rendeletben meghatározott jármű mentességet megalapozó jellegének igazolása érdekében az eljáró hatóság megkeresi a díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló kormányrendeletben meghatározott országos nyilvántartást vezető hatóságot."

12. § (1) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 2. melléklete helyébe a 6. melléklet lép.

(2) A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. melléklete a 7. melléklet szerint módosul.

13. § A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet

a) 56. § (1) bekezdésében a "Nyilvántartó" szövegrész helyébe a "NISZ Zrt." szöveg,

b) 75. § (6) bekezdésében a "meglétéről és sértetlenségéről" szövegrész helyébe a "meglétéről, sértetlenségéről és egyedi sorszámáról" szöveg,

c) 75. § (6) bekezdésében az "a forgalmi engedélyen szereplő regisztrációs matrica vonalkódja vagy az ügyfél nyilatkozata" szövegrész helyébe az "ügyfél nyilatkozata" szöveg,

d) 16. melléklet B. részében a "H JÁRMŰTÖRZSKÖNYV" szövegrész helyébe a "JÁRMŰ TÖRZSKÖNYV" szöveg,

e) 17. melléklet C. részében a "regisztrációs matrica rendszámot tartalmazó vonalkódja" szövegrész helyébe az "A jármű rendszámát tartalmazó vonalkód" szöveg

lép.

7. Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet módosítása

14. § (1) Az egyes, az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó szervezetek kijelöléséről szóló 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet] 1. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"1. Az elektronikus ügyintézési pont

1. § A Kormány az elektronikus ügyintézési pont működtetőjeként az e-közigazgatásért felelős minisztert, infrastuktúra-szolgáltatóként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, alkalmazásüzemeltetőként az IdomSoft Zrt.-t jelöli ki."

(2) A 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A Kormány az ügyfél ügyintézési rendelkezését nyilvántartó szervként a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a rendelkezési nyilvántartás ügyintézői jogosultságkezeléssel összefüggő feladatainak ellátására az e-közigazgatásért felelős minisztert jelöli ki, amely szolgáltatáshoz kapcsolódó alkalmazásüzemeltetési feladatokat az IdomSoft Zrt., a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzését, a csatlakozó szervezetek nyilvántartását és az alkalmazásokhoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokat a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft. látja el."

(3) A 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)

"b) a személyazonosító jel helyébe lépő azonosítási módokról és az azonosító kódok használatáról szóló 1996. évi XX. törvény szerinti összerendelési nyilvántartás szolgáltatás vonatkozásában az e-közigazgatásért felelős minisztert, amely szolgáltatáshoz kapcsolódó alkalmazásfejlesztési, alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében az IdomSoft Zrt.-t, az infrastruktúraüzemeltetési feladatok tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartására és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokra a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,"

(4) A 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. § d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)

"d) az űrlapbenyújtás-támogatási szolgáltatás nyújtására, az alkalmazásüzemeltetés-támogatási feladatok ellátására, valamint a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása feladatok vonatkozásában a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t, az alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,"

(5) A 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. § g) pont gb) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:

a kormányzati hitelesítés-szolgáltatás vonatkozásában:)

"gb) egyéb esetekben a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t, a tanúsítvány-igénylő regisztrációjával kapcsolatos feladatok tekintetében a közigazgatási szervek személyügyi szervezeti egységeinek közreműködésével, amely szolgáltatáshoz kapcsolódó Tanúsítvány megrendelő és regisztrációs űrlap kitöltő webes alkalmazás alkalmazásfejlesztési, alkalmazásüzemeltetés-támogatási feladataira a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,"

(6) A 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. § m) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)

"m) az általános célú elektronikus kéreleműrlap szolgáltatás nyújtására, az alkalmazásüzemeltetés-támogatási feladatok ellátására, valamint a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzése, a csatlakozó szervezetek nyilvántartása feladatok vonatkozásában a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t, az alkalmazásüzemeltetési feladatok tekintetében a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t,"

(7) A 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a a következő u)-w) ponttal egészül ki:

(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)

"u) a mesterséges intelligenciával támogatott hangleiratozás szolgáltatás vonatkozásában az IdomSoft Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartására és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokra a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,

v) a mesterséges intelligenciával támogatott hangképzés szolgáltatás vonatkozásában az IdomSoft Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartására és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokra a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,

w) a mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztens vonatkozásában az IdomSoft Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartására és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokra a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t,"

(8) A 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4. §-a a következő x) ponttal egészül ki:

(A Kormány a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatások, illetve a központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatóiként az alábbi szervezeteket jelöli ki:)

"x) szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás vonatkozásban az IdomSoft Zrt.-t, a szolgáltatás igénybevételi feltételeinek ellenőrzésére, a csatlakozó szervezetek nyilvántartására és az alkalmazáshoz kapcsolódó minőségbiztosítási feladatokra a KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft.-t."

(9) A 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet 4/B. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A 4. § g) pont ga) alpontja szerinti esetben a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter a kijelölés szerinti feladatát az Információs Hivatal tekintetében az Információs Hivatal útján - az Információs Hivatal által igénybe vett bizalmi szolgáltatás felhasználásával - látja el."

(10) A 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a következő 5/c. alcímmel egészül ki:

"5/c. Piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatások szolgáltatója

7/D. § A piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatást az e rendelet szerinti, valamint a Kormány rendeletében megjelölt egyéb központi szolgáltató nyújtja, amely a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatással - a Kormány rendeletében meghatározott eltérésekkel - azonos tartalmú központi állami szolgáltatást, szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatást vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatást nyújtja."

(11) A 84/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a következő 5/e. alcímmel egészül ki:

"5/e. Állami szerepkör-tanúsító szolgáltatás szolgáltatója

7/F. § (1) A Kormány az állami szerepkör-tanúsító szolgáltatás szolgáltatójaként - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.

(2) A polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter irányítása alatt álló nemzetbiztonsági szolgálat állami szerepkör-tanúsító szolgáltatás szolgáltatójaként a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős minisztert jelöli ki.

(3) A (2) bekezdés szerinti esetben a polgári hírszerzési tevékenység irányításáért felelős miniszter a kijelölés szerinti feladatát az Információs Hivatal tekintetében az Információs Hivatal útján látja el."

8. A nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet módosítása

15. § A nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 21. § (1) bekezdésében a "három évre" szövegrész helyébe az "öt évre" szöveg lép.

9. A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet módosítása

16. § (1) A személyazonosító igazolvány kiadása és az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezés szabályairól szóló 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet] 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az ügy az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, az ügyfél választja ki, hogy mely járási hivatal gyakorolja az (1) bekezdésben meghatározott hatásköreit az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem alapján indult eljárásban."

(2) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 3/D. §-sal egészül ki:

"3/D. § Ha az ügy az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, az ügyfél választása szerint a kijelölt kormányhivatal a 3/A. §-ban meghatározott hatásköreit az elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem alapján indult eljárásban is gyakorolja."

(3) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 4. § u) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A nyilvántartást kezelő szerv)

"u) dönt az Nytv. 29. § (16a) bekezdésében meghatározott, az állandó személyazonosító igazolvány - ideértve az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem esetét is - kiadásáról, kiadásának megtagadásáról,"

(4) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 11. §-a a következő (3) és (3a) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Ha az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtására elektronikus ügyintézési ponton kerül sor, a kérelem az 1. melléklet 8., 14., 16., 20., 21. és 23. pontjában foglalt adatokat, valamint a nevet nemzetiségi nyelven nem tartalmazza.

(3a) A (3) bekezdés szerinti kérelem az 1. melléklet 22. pontjában foglalt adatot az állandó személyazonosító igazolvány kiállítását követően tartalmazza."

(5) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 13. §-sal egészül ki:

"13. § Az Nytv. 29. § (16a) bekezdése szerinti pótlást az önállóan eljárásra jogosult polgár elektronikus ügyintézési ponton is kezdeményezheti, ha az ügy az elektronikus ügyintézési ponton elérhető."

(6) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"13. § (1) Ha az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló eljárás az elektronikus ügyintézési ponton elérhető, az elektronikus ügyintézési ponton az az önállóan eljárásra jogosult magyar állampolgár terjesztheti elő az állandó személyazonosító igazolvány kiadására irányuló kérelmét, aki ujjnyomat adására képes.

(2) Elektronikus ügyintézési ponton állandó személyazonosító igazolvány kiadása céljából előterjesztett kérelem esetén a polgár nyilatkozik az írásképtelensége vagy írástudatlansága tényéről.

(3) Az Nytv. 29. § (16a) bekezdése szerinti pótlást az önállóan eljárásra jogosult polgár elektronikus ügyintézési ponton is kezdeményezheti, ha az ügy az elektronikus ügyintézési ponton elérhető."

(7) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 22. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

"(2a) Az elektronikus ügyintézési ponton előterjesztett kérelem alapján kiállított állandó személyazonosító igazolvány személyes átadására eredményes automatizált ujjnyomat összevetést követően kerül sor."

(8) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódok postai úton, könyvelt küldeményként a kérelmező belföldi lakóhelyére vagy tartózkodási helyére kerülnek megküldésre."

(9) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 23. § (9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(9) Elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem esetén a 23. § (1) bekezdésében meghatározott kódok - a polgár választása szerint - postai úton, könyvelt küldeményként a kérelmező belföldi lakóhelyére vagy tartózkodási helyére vagy amennyiben rendelkezik vele, a kérelmező Központi Ügyfél-regisztrációs Nyilvántartás regisztrációhoz tartozó tárhelyére kerülnek megküldésre."

(10) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 24. § (3c) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3c) Az Nytv. 29. § (16a) bekezdésében foglalt eset kivételével a járási hivatalban, a kijelölt kormányhivatalban kell átadni az állandó személyazonosító igazolványt, ha a kérelem benyújtására elektronikus ügyintézési ponton kerül sor."

(11) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 51. § (3) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az e-aláírási funkcióval és az időbélyegzés szolgáltatással kapcsolatos szolgáltatási szerződés a (2) bekezdés b) pont szerinti feltételekkel köthető meg, ha az állandó személyazonosító igazolvány kiadására]

"c) elektronikus ügyintézési ponton benyújtott kérelem alapján,"

(került sor.)

(12) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet 61. § (2a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2a) Az egységes arcképmás- és aláírás-felvételezésre irányuló kérelem videotechnológiával történt azonosítást követően a járási hivatalnál és az országos telefonos ügyfélszolgálatnál mint eljáró hatóságnál elektronikus kapcsolattartás keretében is előterjeszthető."

(13) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet IV. Fejezete a következő 65/A. §-sal egészül ki:

"65/A. § Az elektronikus ügyintézési pont az ott benyújtott állandó személyazonosító igazolvány vagy útlevél kiadása iránti kérelem nyomán felvételezett arcképmást és aláírást a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak küldi meg az állandó személyazonosító igazolvány vagy útlevél kiállítása céljából."

(14) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 68/C. §-sal egészül ki:

"68/C. § Az Nytv. 52/I. § (2) bekezdése szerinti állandó személyazonosító igazolvány pótlásának időpontjában a polgár ujjnyomatát a személyiadat- és lakcímnyilvántartásnak tartalmaznia kell."

(15) A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet a következő 70. §-sal egészül ki:

"70. § (1) Az elektronikus ügyintézési ponton 2022. december 31-ig benyújtott kérelem esetében az állandó személyazonosító igazolványon

a) a név nemzetiségi nyelven,

b) származási hely vagy

c) vészhelyzet esetén értesítendő telefonszám

feltüntetésére nincs lehetőség.

(2) Az elektronikus ügyintézési ponton 2022. december 31-ig benyújtott kérelem esetében a kérelem - a 11. § (3) bekezdésében megjelölteken túl - az 1. melléklet 9a. és 24. pontja szerinti adatokat sem tartalmazza.

(3) 2022. december 31-ig az elektronikus ügyintézési ponton nem igényelhető az Nytv. 29/E. § (2) bekezdése szerinti állandó személyazonosító igazolvány."

17. § A 414/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet

a) 21. § (3) bekezdésében az "ezt igazolnia szükséges" szövegrész helyébe az "ezt - az elektronikus ügyintézési ponton állandó személyazonosító igazolvány kiadása céljából előterjesztett kérelem kivételével - igazolnia szükséges" szöveg,

b) 23. § (4) bekezdésében a "könyvelt küldeményként" szövegrész helyébe a "tértivevényes könyvelt küldeményként (a továbbiakban: könyvelt küldemény)" szöveg,

c) 60. § (2) bekezdésében az "Nytv. 29. § (12) bekezdésében szereplő szerinti" szövegrész helyébe az "Nytv. 29. § (12) bekezdése szerinti" szöveg,

d) 1. mellékletében a "25. Kapcsolattartási adatai" szövegrész helyébe a "26. Kapcsolattartási adatai" szöveg

lép.

10. Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet módosítása

18. § (1) Az önkormányzati ASP rendszerről szóló 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet] 1. §-a a következő 5a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

"5a. minimumkövetelmények: az önkormányzati ASP rendszer szakrendszereinek használatához szükséges felhasználói (önkormányzati) munkaállomásokkal szembeni minimális elvárások;"

(2) A 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) A Kincstár a honlapján közzéteszi a rendszercsatlakozáshoz szükséges minimumkövetelményeket.

(2) A Kincstár a minimumkövetelmények változását megelőzően legalább 180 nappal korábban köteles a változást és annak időpontját közzétenni."

19. § Hatályát veszti a 257/2016. (VIII. 31.) Korm. rendelet

a) 7. § (2) bekezdés b) pontjában, 8. § (1) bekezdés a) pontjában, valamint 8/A. § (3) bekezdésében a "2. melléklet szerinti" szövegrész,

b) 2. melléklete.

11. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet módosítása

20. § (1) Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet] 4. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:

"7/A. § (1) Az elektronikus ügyintézési pont működtetője - az elektronikus ügyintézést biztosító szerv javaslatára - dönt arról, hogy az adott ügy intézhető-e elektronikus ügyintézési ponton.

(2) Az elektronikus ügyintézési pont működtetője az (1) bekezdés szerinti döntését az ügy intézhetőségével kapcsolatos, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv működtetője által összeállított dokumentáció, valamint a rendelkezésre álló kapacitások és technológiai lehetőségek alapján hozza meg.

(3) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az elektronikus ügyintézési pontot az adott ügy tekintetében feladat- és hatáskörrel rendelkező elektronikus ügyintézést biztosító szerv információs rendszerének kell tekinteni."

(2) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 4. alcíme a következő 7/B-7/E. §-sal egészül ki:

"7/B. § (1) Videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézés esetén az E-ügyintézési tv. 17/A. § (2) bekezdés a) pontja szerinti esetben az azonosítás érvényes személyazonosság igazolására alkalmas okmány (a továbbiakban: okmány) birtokában kezdeményezhető.

(2) Az azonosítás feltétele, hogy az azonosítás során használt elektronikus hírközlő eszköz képfelbontása és a kép megvilágítása alkalmas legyen az ügyfél nemének, korának, arcjellemzőinek felismerésére, valamint az ügyfél

a) úgy nézzen bele a kamerába, hogy arcképe felismerhető és rögzíthető legyen,

b) mutassa be okmányát,

c) úgy mozgassa az okmányát, hogy az azon található biztonsági elemek és adatsorok felismerhetőek és rögzíthetőek legyenek, valamint

d) okmányán megtalálható adatok megfeleltethetők az ügyfél által megadott vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szervnél rendelkezésre álló adatokkal.

(3) Ha az azonosítás sikertelen, videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézésnek nincs helye.

(4) Ha jogszabály az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, úgy az aláírás a mesterséges intelligencián alapuló hangleiratozás szolgáltatás útján pótolható úgy, hogy az ügyfél a videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézés során tett nyilatkozatát az ügyintéző kérésére szóban megerősíti, majd az arról készült leiratozott dokumentumot, annak megismerését követően szóbeli nyilatkozatával ismételten jóváhagyja, és a dokumentumot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv

a) legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus bélyegzőjével és minősített időbélyegzővel,

b) a nevében nyilatkozatot tevő személy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírásával és minősített időbélyegzővel vagy

c) a nevében nyilatkozatot tevő személy azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás igénybevételével

hitelesíti.

(5) A videotechnológiás kapcsolattal történő ügyintézés során keletkezett érdemi nyilatkozatot tartalmazó elektronikus dokumentum megőrzési ideje megegyezik az adott ügytípus esetében előírt megőrzési idővel.

7/C. § Az E-ügyintézési tv. 17/A. § (1) bekezdése szerinti rendszer biztosítására a Kormány a NISZ Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-t jelöli ki.

7/D. § A Kormány irányítása vagy felügyelete alá tartozó elektronikus ügyintézést biztosító szerv - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - érdemi, döntés megalapozására alkalmas, videokapcsolattal járó ügyintézést csak a 7/C. § szerinti szerv által nyújtott rendszer alkalmazásával végezhet.

7/E. § (4) A Kormány az E-ügyintézési tv. 25. § (3) bekezdése szerinti elektronikus ügyintézést biztosító információs rendszer működtetéséhez, az E-ügyintézési tv. szerinti az együttműködéshez, valamint a belső elektronikus ügymenethez szükséges, a Kormány által nyújtott szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (a továbbiakban: SZEÜSZ) és központi elektronikus ügyintézési szolgáltatásokat (a továbbiakban: KEÜSZ) az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont j) alpontja szerinti jogalanyoknak díjmentesen biztosítja."

(3) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 40. § 2. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A 16. alcím vonatkozásában:)

"2. kapcsolattartási csatorna: a 8. pontban foglalt országos telefonos ügyfélszolgálat és az ügyfelek között rendelkezésre álló szóbeli és elektronikus kapcsolattartási formák, ilyen különösen a telefon, internetprotokollon alapuló telefon (VoIP), telefax, rövid szöveges üzenet (SMS), azonnali válaszadást lehetővé tevő chatszolgáltatás, a fórum, az elektronikus levél (e-mail) és az élő videóképes telekommunikációs csatorna;"

(4) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 44. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az országos telefonos ügyfélszolgálat - a működtetője, és az ügyben feladat- és hatáskörrel rendelkező szerv által kötött megállapodása alapján - a következő szolgáltatásokat nyújthatja:)

"b) az ügyfelek által kezdeményezett egyes hatósági ügyekben

ba) telefonos azonosítás,

bb) telefonos ügyindítás vagy ügyintézés,

bc) videotechnológiás kapcsolattal történő ügyindítás vagy ügyintézés;"

(5) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 23/A. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

"23/A. Egyes, az állam által biztosított elektronikus szolgáltatások piaci szereplők általi igénybevétele

68/A. § (1) Az elektronikus ügyintézést biztosító szervnek nem minősülő szerv (a továbbiakban: piaci szereplő) az EFER tranzakciós díjak és a Magyar Államkincstár által alkalmazott, átutalási műveletekhez kapcsolódó díjak, a kormányzati hitelesítésszolgáltató tanúsítvány szolgáltatásaihoz kapcsolódó díjak, valamint a dokumentumtárolási szolgáltatáshoz kapcsolódó tárhelyszolgáltatás kapacitásdíja kivételével nem köteles díj fizetésére, és jogosult a SZEÜSZ, valamint KEÜSZ igénybevételére, ha a piaci szereplő

a) az állami vagy önkormányzati költségvetési szerv,

b) jogszabályban meghatározott, kizárólag központi költségvetési forrásból fedezett vagy központi költségvetési forrásból 100%-ig támogatott állami közfeladatának elősegítése érdekében,

c) a Kormány rendeletében a kormányzati informatikai beszerzésekre kijelölt központi beszerző szerv jogszabályban meghatározott közfeladata elősegítése érdekében, vagy

d) az egyetemes postai szolgáltató jogszabályban meghatározott közfeladata elősegítése érdekében veszi igénybe a SZEÜSZ-t, valamint a KEÜSZ-t.

(2) A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz, valamint a Kormány által biztosított szabályozott elektronikus azonosítási szolgáltatások, az összerendelési nyilvántartás és a központi azonosítási ügynök szolgáltatás, valamint a szolgáltatások használatához technikailag szükséges, a kormányzati hitelesítés szolgáltató által nyújtott tanúsítványszolgáltatás 68/B. § (4) bekezdésében meghatározott díjmentes igénybevételére jogosult az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont j) és l) alpontja szerinti elektronikus ügyintézést biztosító szerv is.

(3) Az E-ügyintézési tv. 42/B. § (1) bekezdése szerinti célra az E-ügyintézési tv. 42/B. § (1) bekezdése szerinti szolgáltató jelen alcím rendelkezései szerint jogosult a központi azonosítási ügynök szolgáltatást, a Kormány által biztosított elektronikus azonosítási szolgáltatásokat, az összerendelési nyilvántartást és a Központi Kormányzati Szolgáltatási Buszt SZEÜSZ-ként és KEÜSZ-ként igénybe venni.

68/B. § (1) A 68/A. § (1) bekezdésébe nem tartozó piaci szereplő a SZEÜSZ, KEÜSZ tartalmával azonos tartalmú, a piaci szereplők részére nyújtható központi állami szolgáltatást (a továbbiakban: PKASZ) jelen alcímben meghatározottak szerint igényelhet.

(2) A PKASZ szolgáltatója a vele azonos tartalmú SZEÜSZ vagy KEÜSZ szolgáltatója (a továbbiakban együtt: kijelölt szolgáltató).

(3) Az (1) bekezdés szerinti piaci szereplő a PKASZ-hoz a 2. melléklet szerint kialakított díj megfizetése ellenében csatlakozhat. A piaci szereplő a kijelölt szolgáltatóval határozott idejű, legfeljebb 3 évre szóló szerződést köt.

(4) A Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz, valamint a Kormány által biztosított szabályozott elektronikus azonosítási szolgáltatásokat, az összerendelési nyilvántartás és a központi azonosítási ügynök szolgáltatást, valamint a szolgáltatások használatához technikailag szükséges, a kormányzati hitelesítés szolgáltató által nyújtott tanúsítványszolgáltatást az E-ügyintézési tv. 1. § 30a. pontjában szabályozott központi állami szolgáltatásként díjmentesen veheti igénybe az a piaci szereplő, amely jogszabály alapján kötelezett, illetve jogosult

a) a 150. § (1) bekezdésében meghatározott vagy

b) a Központi Kormányzati Szolgáltatás Busz KEÜSZ-höz csatlakozott és azon keresztül adatot szolgáltató

ba) elektronikus ügyintézést biztosító szerv,

bb) állami vagy önkormányzati költségvetési szerv vagy

bc) az állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság

által kezelt nyilvántartásokban vagy adatbázisokban szereplő adatok szolgáltatására, illetve igénybevételére.

(5) Az (1) bekezdés alá tartozó piaci szereplő nem csatlakozhat az alábbi szolgáltatásokhoz:

a) PKASZ gépi igénybevételéhez technikailag szükséges tanúsítvány szolgáltatások kivételével a kormányzati hitelesítésszolgáltató által nyújtott szolgáltatás,

b) személyazonosító igazolványhoz tartozó elektronikus aláírás hitelesítési és az ehhez kapcsolódóan nyújtott időbélyegzés szolgáltatás szolgáltatója által nyújtott szerepkör-tanúsítvány szolgáltatás,

c) a központi érkeztetési ügynök szolgáltatás,

d) a központi kézbesítési ügynök szolgáltatás,

e) az elektronikus fizetési és elszámolási rendszer,

f) az elektronikus dokumentumtárolás szolgáltatás,

g) az iratkezelő rendszerek közötti iratáthelyezés szolgáltatás,

h) a 94. § (4) bekezdése szerinti ügynöki szolgáltatás,

i) azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatás,

j) a 81/A. § (2) bekezdése és a 132. § (2) bekezdése szerinti magánkulcs tárolási szolgáltatás,

k) a mesterséges intelligenciával támogatott hangképzés szolgáltatás,

l) a mesterséges intelligenciával támogatott hangleiratozás szolgáltatás,

m) a mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztens.

(6) Az (1) bekezdésében megjelölt piaci szereplő biztonságos kézbesítési szolgáltatáshoz kapcsolódóan egy hivatali tárhelyet igényelhet.

(7) A szolgáltatásnyújtás általános szerződési feltételekben vállalt folyamatosságának és biztonságának elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére történő elsődleges biztosítása céljából a kijelölt szolgáltató korlátozhatja és szüneteltetheti a szolgáltatás nyújtását az (1) bekezdés szerinti piaci szereplővel szemben. A korlátozás és szüneteltetés megtörténtéről a kijelölt szolgáltató a szolgáltatás ÁSZF-jében meghatározott módon értesíti az érintett piaci szereplőt.

(8) Az (1) bekezdés szerinti piaci szereplő a PKASZ-hoz akkor csatlakozhat, ha a kijelölt szolgáltató kapacitásai rendelkezésre állnak-e szolgáltatások nyújtására. A kijelölt szolgáltató a csatlakozó szerv által megküldött tervezett kapacitásigényt figyelembe véve tesz javaslatot a felügyeletnek a csatlakozásra.

68/C. § (1) Nincs helye a 68/B. § (1) bekezdése szerinti piaci szereplő és a kijelölt szolgáltató közötti szerződés megkötésének és a szolgáltatás igénybevételének, ha

a) az igénybevétel veszélyezteti más igénybe vevők vagy az érintett szolgáltatók információbiztonságát,

b) az igénybevétel veszélyezteti az elektronikus ügyintézést biztosító szervek részére nyújtott szolgáltatások megfelelő színvonalú biztosítását,

c) a PKASZ biztosítása a szolgáltató számára aránytalan nehézséggel vagy költséggel járna,

d) a PKASZ-t igénybe vevő információs rendszer vagy szolgáltatás közrendbe vagy jóerkölcsbe ütközik,

e) a piaci szereplő a kijelölt szolgáltató által az ÁSZF-ben előírt technikai feltételeknek nem felel meg, vagy

f) az érintett információs rendszer jogszabályban foglalt egyéb feltételnek nem felel meg.

(2) A kijelölt szolgáltató a PKASZ igénybevételére vonatkozó szerződést felmondhatja

a) az (1) bekezdés szerinti okból, vagy

b) ha a csatlakozó nem teljesíti a szerződésben vállalt kötelezettségeit.

68/D. § (1) A piaci szereplő az elektronikus információs rendszerét úgy alakítja ki, fejleszti és működteti, hogy az a SZEÜSZ, KEÜSZ, valamint PKASZ csatlakozásához szükséges

a) körben alkalmas legyen a SZEÜSZ, KEÜSZ, valamint PKASZ szolgáltatásokkal való együttműködésre,

b) módosításokat, fejlesztéseket ne akadályozza.

(2) A piaci szereplő a SZEÜSZ, KEÜSZ, valamint PKASZ csatlakozás esetében az elektronikus információs rendszerét úgy alakítja ki, fejleszti és működteti, hogy az megfeleljen a szolgáltató által meghatározott és a honlapján közzétett technológiai biztonsági, informatikai biztonsági követelményeknek.

(3) Az (1) és (2) bekezdésben jelzett feltételeknek való megfelelésről a 68/A. § (1) bekezdése szerinti piaci szereplő a kijelölt szolgáltató felé nyilatkozik.

(4) A piaci szereplő által igénybe vett SZEÜSZ-ök, KEÜSZ-ök és PKASZ-ok használatával összefüggő üzemzavart vagy információbiztonsági incidenst a piaci szereplő az érintett szolgáltatás kijelölt szolgáltatója felé haladéktalanul jelzi.

68/E. § (1) A piaci szereplő csatlakozási kérelmét a kijelölt szolgáltatóhoz nyújtja be, amely tartalmazza

a) az igénybe venni kívánt szolgáltatás megnevezését,

b) PKASZ esetében a csatlakoztatni kívánt rendszer műszaki leírását, a csatlakozáshoz szükséges fejlesztések bemutatását,

c) PKASZ esetében az információbiztonsági követelmények megvalósulásának bemutatását,

d) PKASZ esetében a 68/D. § (2) bekezdése szerinti nyilatkozatot,

e) a tervezett kapacitásigény nagyságát,

f) a tervezett igénybevétel időszakát (munkaidőben, munkaidőn túl, éjszaka)

g) PKASZ esetében a díjfizetési kötelezettség vállalását,

h) közérdek teljesítése céljából vagy közfeladat ellátása esetén az erről szóló nyilatkozatot, amely tartalmazza a jogszabályi kijelölést.

(2) A 68/A. § (1) bekezdése szerinti esetben a kijelölt szolgáltató a hozzá benyújtott kérelmet megvizsgálja, és dönt a csatlakozásról.

(3) PKASZ esetében a PKASZ szolgáltató a hozzá benyújtott kérelmet megvizsgálja, és amennyiben

a) megfelelőnek találja, erre vonatkozó nyilatkozatot tesz, és a kérelmet, valamint a nyilatkozatát megküldi a felügyeletnek,

b) az a jelen alcímben foglalt feltételeknek nem felel meg, a kérelem indokolással ellátott elutasításnak javaslatával megküldi a felügyeletnek.

(4) PKASZ esetében a felügyelet a beérkezett dokumentumokat megvizsgálja, és dönt az igénybevételről, amelyet megküld a kijelölt szolgáltatónak.

68/F. § (1) PKASZ esetén a szerződés megkötéséhez, valamint a szerződés felmondásához

a) ha az állam minősített többséggel rendelkezik a szolgáltató felett, a tulajdonosi jogokat gyakorló,

b) a költségvetési szerv tekintetében a felügyeletet gyakorló

miniszter jóváhagyása szükséges.

(2) Az (1) bekezdés szerinti döntést az érintett miniszter nem köteles indokolni.

68/G. § (1) A kijelölt szolgáltató a csatlakozást követően köteles tájékoztatni a felügyeletet a SZEÜSZ, KEÜSZ vagy PKASZ piaci szereplő általi csatlakozásról. A felügyelet a piaci szereplő általi csatlakozásról nyilvántartást vezet.

(2) A SZEÜSZ, KEÜSZ valamint PKASZ piaci szereplő általi csatlakozása esetében a felügyelet az E-ügyintézési tv. 46-48. §-ában és e rendeletben foglalt rendelkezések szerint jár el.

68/H. § A piaci szereplőt az elektronikus kapcsolattartás szabályai tekintetében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a SZEÜSZ és KEÜSZ, valamint a PKASZ használata során elektronikus ügyintézést biztosító szervnek, a piaci szereplőnél ügyet intéző természetes személyt, jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet pedig ügyfélnek kell tekinteni azzal, hogy - ha a természetes személy esetében törvény, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetében jogszabály eltérően nem rendelkezik - az E-ügyintézési tv. kötelező elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak."

(6) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 73. § (1) bekezdése a következő e) ponttal egészül ki:

(A biztonságos kézbesítési szolgáltatás olyan kézbesítési szolgáltatás, amely az elektronikus üzenet kézbesítésével kapcsolatban biztosítja az alábbi feltételek mindegyikének teljesülését:)

"e) visszahívott dokumentum igazolása: a feladónak és a címzettnek okirat áll rendelkezésére arról az esetről, ha a feladó a címzett által át nem vett dokumentumot sikeresen visszahívta a címzett tárhelyéről."

(7) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 81. §-át megelőző, a "Kormányzati elektronikusaláírás-ellenőrzési szolgáltatás" alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

"Kormányzati elektronikus aláírás és aláírás-ellenőrzési szolgáltatás"

(8) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet "Kormányzati elektronikusaláírás-ellenőrzési szolgáltatás" című alcíme a következő 81/A. §-sal egészül ki:

"81/A. § (1) A szolgáltatás keretében a szolgáltató az elektronikus ügyintézést biztosító szerv számára elérhetővé teszi a dokumentum elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, valamint időbélyegzővel történő hitelesítését.

(2) A szolgáltató biztosítja, hogy a szolgáltatást igénybe vevő elektronikus ügyintézést biztosító szerv - amennyiben ezt igényli - az elektronikus aláírás vagy bélyegző létrehozásához szükséges magánkulcsot a szolgáltatáson belül biztonságosan tárolja, és megfelelő azonosítás után a tárolt magánkulcs használatával hitelesítse az elektronikus dokumentumot."

(9) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 85. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) Hivatali tárhelyet ügyfélként használó piaci szereplő központi jellegű hivatali tárhelyét az E-ügyintézési tv. 14. §-a szerinti hivatalos elektronikus elérhetőségként a rendelkezési nyilvántartásba bejelenti, egyúttal gondoskodik a 89. § szerinti tárhelyének megszüntetéséről."

(10) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 120. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"120. § (1) Az értesítéshez szükséges adatokat

a) a 119. § (1) bekezdés b) pontja szerinti üzenetküldés esetén a csatlakozott szerv és az érintett más szolgáltató küldi meg az esemény bekövetkezésekor a szolgáltatónak,

b) a 119. § (1) bekezdés a) pontja szerinti üzenetküldés esetén a szolgáltató kéri le a csatlakozott szervektől és az érintett más szolgáltatóktól. Ebben az esetben a csatlakozott szervek és szolgáltatók kötelesek az adott időszakban történt, a 119. § (1) bekezdés a) pontja szerinti eseményekről az ügyintézési rendelkezéseket nyilvántartó szerv általi időszaki értesítés szolgáltatás nyújtóját elektronikus úton tájékoztatni.

(2) Az adatközlésre irányuló hozzájárulást a szolgáltató

a) az (1) bekezdés a) pontja esetén az adatszolgáltatást követően,

b) az (1) bekezdés b) pontja esetén az adatszolgáltatást megelőzően

ellenőrzi a rendelkezési nyilvántartásban."

(11) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet a 134/H. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Mesterséges Intelligenciával támogatott szolgáltatások

134/I. § (1) Mesterséges intelligenciával támogatott, a Kormány által biztosított központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás

a) a mesterséges intelligenciával támogatott hangképzés szolgáltatás (a továbbiakban: hangképzés szolgáltatás), amely az elektronikusan rendelkezésre álló szöveget gépi úton hangalapú beszéddé alakító szolgáltatás;

b) a mesterséges intelligenciával támogatott hangleiratozás szolgáltatás (a továbbiakban: hangleiratozás szolgáltatás), amely az élő beszédet, valamint az archív-mentett médiaanyagokban a digitálisan rögzített beszédet írásos szöveggé alakító szolgáltatás és

c) a mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztens, amely olyan szoftvermegoldás, amely képes az emberek között megvalósuló párbeszédhez rendkívül hasonló beszélgetés lefolytatására és interaktív kommunikációra valós személy közreműködésével kollaboratív módon, illetve valós személy beavatkozása nélkül, automatizáltan, és képes gépi öntanuló folyamat révén a fejlődésre.

(2) Az (1) bekezdés szerinti központi elektronikus ügyintézési szolgáltatások szolgáltatója az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, valamint az ügyfél nyilatkozata megőrzése tekintetében az elektronikus ügyintézést biztosító szerv adatfeldolgozójaként jár el.

134/J. § A hangképzés szolgáltatás KEÜSZ keretében a kijelölt szolgáltató biztosítja az ügyfél által elektronikus formában megfogalmazott szöveg, valamint egyéb, gépi úton feldolgozható szöveg mesterséges intelligencia segítségével hangalapú beszéddé alakítását, az írott szöveg felolvasását lehetővé teszi.

134/K. § (1) Hangleiratozás szolgáltatás során az ügyfél vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv által szóban elmondottakat szöveghűen, hitelesen tartalmazza, ha azt a nyilatkozatot tevő jóváhagyta. A nyilatkozatot tevő - elektronikus kapcsolattartás keretében - írásban is módosíthatja a dokumentumot. Ebben az esetben a módosított és jóváhagyott dokumentumot kell a nyilatkozattevő hiteles írásbeli nyilatkozatának tekinteni.

(2) Ha jogszabály valamely az elektronikus ügyintézést biztosító szerv részére benyújtandó nyilatkozat, vagy elektronikus űrlap esetén írásbeli nyilatkozatot ír elő, az elektronikus ügyintézést biztosító szerv lehetővé teheti, hogy az ügyfél a nyilatkozatát mesterséges intelligenciával támogatott hangleiratozás szolgáltatás segítségével foglalja írásba, vagy az elektronikus űrlapot mesterséges intelligenciával támogatott hangleiratozás szolgáltatás segítségével töltse ki. Ebben az esetben az így létrejött dokumentumot és űrlapot az ügyfél írásbeli nyilatkozatával azonos joghatásúnak kell tekinteni.

(3) A hangleiratozás szolgáltatás során - az E-ügyintézési tv 18. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra, valamint a személyes jelenléttel járó ügyintézésre is figyelemmel - a kijelölt szolgáltató biztosítja az ügyfél által kitölteni kívánt szöveges mező tekintetében az élő beszéd, illetve az archív-mentett médiaanyagokban elhangzott beszéd írott szöveggé alakítását, továbbá lehetővé teheti hangalapú programvezérléssel az elektronikus dokumentumkészítést.

(4) Ha jogszabály az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, a nyilatkozatot

a) az ügyfél oldalán a szolgáltató,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv oldalán a szolgáltató vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv, illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának

minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik - minősített időbélyegzővel látja el.

(5) A szolgáltató biztosítja, hogy az ügyfél a leiratozott szöveget ellenőrizhesse, abban módosítást hajtson végre. A leiratozott szöveg ügyfél által jóváhagyott példányát az ügyfél ilyen irányú kérelme esetén a szolgáltató megküldi az ügyfél tárhelyére.

(6) Az ügyfél jogosult a hangleiratozás szolgáltatás alapján létrejövő hangalapú dokumentumot a szolgáltatótól a szolgáltatásnyújtást követően haladéktalanul, de legfeljebb 24 órán belül átvenni.

(7) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy a szolgáltatása alapján létrejövő szöveges dokumentumot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a szolgáltatásnyújtást követően haladéktalanul átvehesse.

134/L. § (1) A mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztenst az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - az ügytől, valamint az ügyhöz kapcsolódó technológiai lehetőségektől függően - hangkapcsolat, videokapcsolat vagy írásbeli kommunikáció használata során is alkalmazhatja.

(2) Törvény vagy a kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában az elektronikus ügyintézést biztosító szerv - emberi közreműködés nélkül - mesterséges intelligenciával támogatott kommunikációs asszisztens útján indokolási kötelezettséggel járó döntést nem közölhet az ügyféllel.

(3) A 134/I. § (1) bekezdés c) pontja szerinti szolgáltatás használata során az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles felhívni az ügyfél figyelmét arra, ha a szolgáltatás használata során emberi közreműködés nélkül jár el. Kérelemre induló ügyek esetében az elektronikus ügyintézést biztosító szerv köteles lehetőséget biztosítani arra, hogy az ügyfél e szolgáltatás nélkül is intézhesse az ügyét.

(4) Ha jogszabály az (1) bekezdés szerinti rendszer használata során az ügyfél nyilatkozatának érvényességéhez az ügyfél, illetve az elektronikus ügyintézést biztosító szerv képviselőjének aláírását követeli meg, a nyilatkozatot

a) az ügyfél oldalán a szolgáltató,

b) az elektronikus ügyintézést biztosító szerv oldalán a szolgáltató vagy az elektronikus ügyintézést biztosító szerv illetve annak nevében kiadmányozásra jogosultjának

minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírásával vagy bélyegzőjével és - ha jogszabály így rendelkezik - minősített időbélyegzővel látja el.

(5) Az elektronikus ügyintézést biztosító szerv az indokolási kötelezettséggel nem járó döntést is köteles az ügyfél számára írásban is megküldeni, ha a döntést az (1) bekezdés szerinti kommunikáció során közölte. Törvény vagy kormányrendelet eltérő rendelkezése hiányában a döntés közlésének az írásban megküldött döntés kézbesítését kell tekinteni.

(6) A szolgáltató köteles biztosítani, hogy a szolgáltatása alapján létrejövő hangalapú vagy szöveges dokumentumot az elektronikus ügyintézést biztosító szerv a szolgáltatásnyújtást követően haladéktalanul átvehesse."

(12) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet a 134/L. §-át követően a következő alcímmel egészül ki:

"Szerepkör-tanúsítási központi platform szolgáltatás

134/M. § (1) A szerepkör-tanúsító platform szolgáltatás (a továbbiakban: SZTSZ) KEÜSZ a tanúsítvány alany (a továbbiakban: alany) szerepköre tanúsításában közreműködő szolgáltatás. A szolgáltató az alany részére biztosítja az elektronikus dokumentumon a szerepkör-tanúsítvány elhelyezését.

(2) Az SZTSZ az együttműködő szerv és a 68/A. § (1) bekezdése szerinti piaci szereplő által vezetett szerepkör-nyilvántartásban szereplő alany szerepkörének tanúsítása során vehető igénybe.

(3) A szolgáltató nyilvántartja, és honlapján közzéteszi a csatlakozott szerepkör-nyilvántartás és az abban található szerepkör megnevezését.

(4) Az SZTSZ során az alany a tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványa használatával az aláíró kliensprogramban tett kérésére, a szolgáltató az alany szerepkörének szerepkör-nyilvántartásban történő azonosítását követően a szerepkör-tanúsítvány kiállítója részére átadja a 134/O. § (2) bekezdése, illetve a 134/P. § szerinti adatokat.

(5) A szolgáltató biztosítja a szolgáltatásának keretében megvalósuló valamennyi műveletnek olyan megoldással történő naplózását, amely az utólagos észlelhetetlen módosítás lehetőségét kizárja. A naplónak tartalmaznia kell legalább

a) a szolgáltatás keretében kért, valamint továbbított információk megjelölését, az információátadást igénylő megjelölésével,

b) a szolgáltatás nyújtásának vagy meghiúsulásának az időpontját, a meghiúsulás okát.

(6) A szolgáltató az (5) bekezdésben foglalt adattartalmakat a valós idejű adatszolgáltatás során a kliensprogram felé értelmezhetően visszajelzi.

134/N. § Az SZTSZ során a szerepkörre vonatkozó információátadás KKSZB szolgáltatás igénybevételével történik."

(13) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet a következő IV/A. Fejezettel egészül ki:

"IV/A. FEJEZET

SZEREPKÖR-TANÚSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS

134/O. § (1) Az alany számára a szerepkör-tanúsítvány szolgáltató szabványos, géppel értelmezhető, az elektronikus dokumentumon az alany szerepkörét tanúsító, rövid érvényességi idejű szerepkör-tanúsítványt állít ki.

(2) A szerepkör-tanúsítvány tartalmazza

a) az alany nevét,

b) az alany tároló elemet tartalmazó személyazonosító igazolványa e-aláírási funkciójához kapcsolódó elektronikusaláírás-tanúsítványára való hivatkozást,

c) a szerepkör-tanúsító szolgáltató legalább minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírását vagy bélyegzőjét és minősített időbélyegzőjét,

d) az alany szerepkörét,

e) az alany szerepköre érvényességének időpontját,

f) a külön szabályzatban meghatározott adatokat.

(3) A szerepkör tanúsítása az aláíró természetes személyazonosító adatai vagy a szerepkör-nyilvántartásban nyilvántartott egyedi azonosítója alapján történik.

134/P. § A szerepkör-tanúsítvány a 134/M. § (2) bekezdésében foglalt adatokon felül - amennyiben az rendelkezésre áll - tartalmazhatja az alany

a) szervezeti egységét,

b) a szervezet megnevezését és

c) az aláíró szervezeten belüli egyedi azonosítóját.

134/Q. § Szerepkör-tanúsítvány az alábbi szerepkörök tanúsítására vehető igénybe:

a) kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy hivatásos, adó- és vámhatósági szolgálati jogviszonyon, szolgálati jogviszonyon, közalkalmazotti jogviszonyon, rendvédelmi igazgatási szolgálati jogviszonyon, honvédelmi alkalmazotti jogviszonyon, egészségügyi szolgálati jogviszonyon, továbbá egyéb, ezekbe nem tartozó, központi államigazgatási szervnél vagy az irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél betöltött jogviszonyon alapuló beosztás, tisztség, munkakör vagy rendfokozat,

b) bíró, igazságügyi alkalmazott,

c) ügyész, ügyészségi alkalmazott,

d) közjegyző,

e) önálló bírósági végrehajtó."

(14) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 137. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A vállalt ügy

a) a vállaló szerv alap- vagy főtevékenységébe tartozó,

b) az ügyfelek széles körét érintő, kiemelt jelentőségű és

c) jó erkölcsbe nem ütköző

olyan ügy lehet, amely esetében a Kormány által biztosított elektronikus ügyintézési szolgáltatások felhasználása érdemileg növeli meg az ügyintézés hatékonyságát, csökkenti a polgárok bürokratikus terheit, és az állami szolgáltatások fenntartásának érdekét nem sérti vagy veszélyezteti."

(15) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 145/C. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A személyre szabott ügyintézési felületen megjelenő tájékoztató leírások magyar nyelvű változatát a 38. § szerinti tudástárban kell rögzíteni, annak idegen nyelvű változatát pedig közvetlenül a személyre szabott ügyintézési felületen."

(16) A 451/2021. (XII. 19.) Korm. rendelet 155. §-a a következő (23) bekezdéssel egészül ki:

"(23) A 115. § 2021. december 31-én hatályos rendelkezéseit az Országos Bírósági Hivatal, a bíróságok, a közjegyzők és a közjegyzői kamarák részére történő ÁNYK-űrlapok benyújtására 2021. december 31-ét követően is alkalmazni kell."

(17) A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 38. alcíme a következő 155/C. §-sal egészül ki:

"155/C. § Az E-ügyintézési tv. 42/B. §-ában foglaltakat 2023. január 31-ig a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény 1. § (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti szolgáltatókra lehet csak alkalmazni."

21. § A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet 2. melléklete helyébe a 8. melléklet lép.

22. § A 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet

a) 54. § (2) bekezdésében a "szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: SZEÜSZ) vagy központi elektronikus ügyintézési szolgáltatás (a továbbiakban: KEÜSZ)" szövegrész helyébe a "SZEÜSZ vagy KEÜSZ" szöveg,

b) 138. § (5) bekezdésében a "8 napon belül" szövegrész helyébe a "30 napon belül" szöveg,

c) 152/C. § b) pontjában az "adattovábbítási nyilvántartás" szövegrész helyébe az "adatkezelési tevékenységek nyilvántartása" szöveg

lép.

23. § Hatályát veszíti a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet

a) 136. § (3) bekezdés c) pontjában a "valamint" szövegrész,

b) 137. § (1) bekezdés e) pontja,

c) 155. § (23) bekezdése,

d) 3. melléklete.

12. Az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

24. § Az elektronikus ügyintézéssel összefüggő adatok biztonságát szolgáló Kormányzati Adattrezorról szóló 466/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 18. § (2) bekezdésében a "2021. július 1-jéig" szövegrész helyébe a "2023. június 30-ig" szöveg lép.

13. A Kormányzati Adatközpont működéséről szóló 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet módosítása

25. § A Kormányzati Adatközpont működéséről szóló 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet] 3. melléklete a 9. melléklet szerint módosul.

14. Az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet módosítása

26. § (1) Az egységes Állami Alkalmazás-fejlesztési Környezetről és az Állami Alkalmazás-katalógusról, valamint az egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet] 4. §-a (1) bekezdés a) pont af)-ah) alpontjai helyébe a következő rendelkezés lép, és a pont a következő ai) alponttal egészül ki:

(A központi alkalmazás-szolgáltató

az ÁAFK-val kapcsolatos feladatai körében:)

"af) meghatározza és az ÁAFK elektronikus felületen közzéteszi a közszolgáltatásként igénybe vehető alapszolgáltatásokat, a szakmailag indokolt mértékű fejlesztői kapacitások meghatározására vonatkozó módszertant, az ÁAFK igénybevételére vonatkozó műszaki és adminisztratív feltételeket, amelyeket az ÁAFK-ra vonatkozó szolgáltatási szabályzat, a fejlesztési-szakmai követelmény- és szabályrendszer, a módszertani és műszaki dokumentáció és az egyéb kapcsolódó dokumentumok tartalmaznak,

ag) megteszi a szükséges intézkedéseket a megrendelő szervnek, valamint a fejlesztő szervezetnek az ÁAFK mint központi infokommunikációs közszolgáltatás igénybevételére irányuló csatlakozási kérelme végrehajtásához,

ah) amennyiben a közszolgáltatásként igénybe vehető alapszolgáltatásokon felüli szolgáltatást (a továbbiakban: kiegészítő szolgáltatás) nyújt, szolgáltatási szerződést (a továbbiakban: szolgáltatási szerződés) köt a megrendelő szervvel és - az 1. § 8. pont b) alpontja szerinti esetben - a fejlesztő szervezettel,

ai) biztosítja az ÁAFK alkalmazásfejlesztés megvalósításához szükséges terjedelmű használatát."

(2) A 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 4. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A kötelezően igénybe veendő szolgáltatásokat a központi termék minőségbiztosító

a) hazai forrásból végrehajtott alkalmazásfejlesztés esetén közszolgáltatási szerződés alapján, az ott meghatározott feltételekkel nyújtja,

b) európai uniós finanszírozású projektek keretében megvalósuló fejlesztések esetén konzorciumi partnerkért történő bevonásával a támogatási szerződésben meghatározott feltételekkel nyújtja."

(3) A 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"7. § (1) Az ÁAFK keretében nyújtott, a 6. § alapján közszolgáltatási szerződés keretében finanszírozott közszolgáltatások - ideértve az ÁAFK alkalmazásfejlesztés megvalósításához szükséges terjedelmű használatát, valamint a 4. § (1) bekezdés a) pont af) alpontjában rögzített módszertan szerint meghatározott, szakmailag indokolt mértékű fejlesztői kapacitásokat is - e rendelet alapján, a központi alkalmazás-szolgáltató az ÁAFK mint központi infokommunikációs közszolgáltatás igénybevételére irányuló csatlakozási kérelemről hozott döntését követően, közszolgáltatási szerződés alapján, az ott meghatározott feltételekkel vehetők igénybe.

(2) A fejlesztő szervezet a megrendelő szervvel kötött szerződése alapján, a központi alkalmazás-szolgáltató az ÁAFK mint központi infokommunikációs közszolgáltatás igénybevételére irányuló csatlakozási kérelemről hozott döntését követően, a központ termék minőségbiztosító bevonásával, az ÁAFK funkcionalitásának használatával és szabályrendszerének betartásával köteles végrehajtani a fejlesztési megbízás teljesítése érdekében szükséges alkalmazásfejlesztési, tesztelési és bevezetési feladatokat.

(3) A megrendelő szervezet az ÁAFK keretében nyújtott alapszolgáltatásokat díjmentesen veszi igénybe. Az ÁAFK keretében nyújtott kiegészítő szolgáltatások a szolgáltatási szerződés alapján, díjazás ellenében vehetők igénybe.

(4) A (3) bekezdés szerint megkötött szolgáltatási szerződés kötelező tartalmi elemei:

a) a szerződő felek adatai,

b) a szerződés időbeli hatálya,

c) a szerződéssel érintett fejlesztendő alkalmazás meghatározása,

d) a kiegészítő szolgáltatások megjelölése, igénybevételének feltételei és díja, valamint az elszámolásra vonatkozó szabályok,

e) a fejlesztési környezet használatának műszaki-technikai alapfeltételei,

f) a felek által az alkalmazásfejlesztés folyamatában közösen kijelölt fejlesztési mérföldkövek,

g) a szerződő felek jogai és kötelezettségei."

(4) A 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Az ÁAK adatszerkezetének rendszeres felülvizsgálatát, adattisztítását szolgáló feladatokat, továbbá az ÁAFK-ban újonnan fejlesztett vagy továbbfejlesztett - és a 18. § (9) bekezdése szerint kiadott záró megfelelőségi nyilatkozatban vagy a Felügyelet általi felülvizsgálati eljárásban megfelelőnek minősített - alkalmazások ÁAK-ba történő feltöltését - a záró megfelelőségi nyilatkozat kiadását, illetve a Felügyelet döntését követő 8 napon belül - a központi alkalmazásszolgáltató hajtja végre."

(5) A 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 17. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A központi alkalmazás-szolgáltató az alkalmazásfejlesztés végrehajtásának időszakában a központi alkalmazás-szolgáltató, a megrendelő szerv és - az 1. § 8. pont b) alpontja szerinti esetben - a fejlesztő szervezet által az alkalmazásfejlesztés folyamatában közösen kijelölt fejlesztési mérföldkövek és ütemterv szerint, a műszaki-szakmai átadás-átvételi eljárások részeként ellenőrzi az alkalmazásfejlesztés eredményeit a fejlesztési-szakmai követelmény- és szabályrendszer alapján."

(6) A 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 22. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(2) A kiemelt alkalmazásfejlesztések esetében a Felügyelet valamint a központi alkalmazás-szolgáltató e rendeletben foglalt feladatait - a 13. és 14. alcímben foglalt eltérésekkel - a miniszter által létrehozott bizottság (a továbbiakban: bizottság) látja el.

(3) A bizottság tagja a miniszter és az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter, azzal, hogy a miniszter és az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter nevében az általa kijelölt személy is eljárhat."

(7) A 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 22. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A bizottság tagja lehet a 3. § (1) bekezdése szerinti szerv alkalmazottja, valamint az érintett megrendelő szerv által delegált személy.

(3b) A miniszter által kijelölt személyeknek, valamint a (3a) bekezdés szerinti tagoknak nemzetbiztonsági ellenőrzésen kell átesniük, és kockázatmentes biztonsági szakvéleménnyel kell rendelkezniük."

(8) A 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 24. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A 21. § szerinti szakrendszerek fejlesztése vagy továbbfejlesztése vonatkozásában a bizottság dönt az 5. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés alóli mentességről."

(9) A 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet 24. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(5) A bizottság a mentességre irányuló kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül hozza meg az (1) bekezdés szerinti döntését. A Nemzetbiztonsági Kabinet a felülvizsgálati kérelem előterjesztését követő soron következő rendes ülésén hozza meg a (2) bekezdés szerinti döntését.

(6) Az (1) bekezdés szerinti hozott döntésétől számított 5 napon belül a bizottság, a Nemzetbiztonsági Kabinet (2) bekezdés alapján hozott döntésétől számított 5 napon belül a miniszter - ha a döntés értelmében a fejlesztés vagy a továbbfejlesztés az ÁAFK igénybevétele nélkül elvégezhető, akkor az 5. § (4) bekezdésének alkalmazásával - intézkedik a Felügyelet felé az alkalmazásfejlesztés megvalósítását támogató tanúsítvány kibocsátására."

(10) A 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet a következő 26/B. és 26/C. §-sal egészül ki:

"26/B. § A bizottságba az egyes kormányrendeleteknek a hatósági eljárások korszerűsítését célzó módosításáról szóló 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr. 2.) hatálybalépését megelőzően a miniszter vagy az az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter által delegált személyeket - a miniszter vagy az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter eltérő rendelkezése hiányában - úgy kell tekinteni, hogy a bizottság tagjaként a miniszter és az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter nevében járnak el.

26/C. E rendeletnek a Módr. 2. hatálybalépését megelőző 4. § (1) bekezdés ag) pont szerint a Módr. 2. hatálybalépését megelőzően megkötött kétoldalú központi közszolgáltatás-igénybevételi megállapodások a Módr. 2. hatálybalépésével megszűnnek, azzal, hogy a megállapodások megszűnése az ÁAFK-hoz történő csatlakozást nem érinti."

27. § A 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet

a) 8. § (2) bekezdésében a "költségmentesen" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási szerződés alapján" szöveg,

b) 24. § (2) bekezdésében a "miniszter és az e-közigazgatási és informatikai fejlesztések egységesítéséért felelős miniszter" szövegrész helyébe a "bizottság" szöveg,

c) 24. § (4) bekezdésében a "miniszternél." szövegrész helyébe a "bizottságnál." szöveg,

d) 1. melléklet 1 pontjában a "költségtérítés nélkül" szövegrész helyébe a "közszolgáltatási szerződés alapján" szöveg

lép.

28. § Hatályát veszti a 314/2018. (XII. 27.) Korm. rendelet

a) 4. § (6) bekezdésében az " , igénybe vehető" szövegrész,

b) 22. § (1) bekezdése.

15. A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 303/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet módosítása

29. § A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet módosításáról szóló 303/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 303/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet] 28. § b) pontja az "egyedi sorszám" szövegrész helyett az "egyedi sorszám, vagy vonalkód, vagy - feltéve, hogy annak feltételei fennállnak - 2D kód" szöveggel lép hatályba.

30. § Nem lép hatályba a 303/2021. (VI. 1.) Korm. rendelet

a) 25. §-a,

b) 28. § h) pontja.

16. Az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges kormányrendeletek módosításáról szóló 375/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

31. § Nem lép hatályba az egyes hatósági eljárásokat érintő egyszerűsítések érdekében szükséges kormányrendeletek módosításáról szóló 375/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 375/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet] 11. § (1), (3), (4) és (6) bekezdése.

32. § Hatályát veszti a 375/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 33. § (4) bekezdésében az " , a 17. § a) pontja" szövegrész.

33. § A 375/2021. (VI. 30.) Korm. rendelet 33. § (6) bekezdésében a "valamint" szövegrész helyébe az "a 17. § a) pontja, valamint" szöveg lép.

17. A Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet módosítása

34. § (1) Hatályát veszti a Nemzeti Építőipari Felügyeleti és Adatszolgáltató Rendszerbe tartozó tevékenységekről, valamint az Építőipari Monitoring- és Adatszolgáltató Rendszerről szóló 510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet] 9. § (2) bekezdése.

(2) Nem lép hatályba az 510/2021. (IX. 3.) Korm. rendelet

a) 1-7. alcíme, 10. és 11. §-a,

b) 12. §-a,

c) 14. §-a,

d) 15. és 16. §-a.

18. Záró rendelkezések

35. § (1) Ez a rendelet - a (2)-(4) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

(2) Az 1. § (3) bekezdése, a 3. §, a 14. § (10) bekezdése, a 16. § (1)-(4), (6)-(8), (10), (11), (13) és (15) bekezdése, a 17. § a) pontja, a 20. § (2)-(5), (9), (16) és (17) bekezdése, a 21. §, a 22. § a) pontja, a 31. §, a 34. §, valamint a 8. melléklet 2022. január 1-jén lép hatályba.

(3) A 13. § b) és c) pontja, valamint a 29. és 30. § 2022. július 1-jén lép hatályba.

(4) A 14. § (8) és (11) bekezdése, a 16. § (9) bekezdése, a 20. § (12) és (13) bekezdése, valamint a 23. § c) pontja 2023. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. melléklet I. táblázata a következő 8.7. alponttal egészül ki:

(VPN gazda szervezetÁltalános
VPN
használati
szabályzat
készítésére
kötelezett
FelhasználóKülönös
VPN
használati
szabályzat
készítésére
kötelezett)
8.7. Az Országos Mentőszolgálattal együttműködő,
az egészségügyért felelős miniszter által kijelölt intézmények
X

2. melléklet a 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A 346/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. melléklet II. táblázata a következő 3. ponttal egészül ki:

(VPN gazda szervezetÁltalános
VPN
használati
szabályzat
készítésére
kötelezett
FelhasználóKülönös VPN
használati
szabályzat)
3. Paks II.
Atomerőmű
Zártkörűen
Működő
Részvénytársaság
(Paks II. Zrt.-VPN)
X3.1. Paks II. Atomerőmű Zártkörűen Működő Részvénytársaság

3. melléklet a 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 1. melléklet A) rész 1. pont 1.2. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Végfelhasználói infokommunikációs infrastruktúra biztosítása és üzemeltetése

Alapvető informatikai és elektronikus hírközlő eszközökkel, kellékanyagokkal való ellátás (papír kivételével), valamint üzembe helyezés]

"1.2. Alap irodai alkalmazások biztosítása, ideértve a levelezés és irodai munkához kapcsolódó dobozos alkalmazásokat, valamint a nyílt forráskódú szoftvereket is"

4. melléklet a 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelethez

1. A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklet 97. és 98. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kötelezően biztosítandó központosított alkalmazás-üzemeltetési és e rendszereket érintő alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások)

"97. Az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendeletben meghatározott Munkafolyamat Kezelő Rendszer (MUKER) Kormányablakok számára, kivéve az alkalmazásfejlesztést

98. Elektronikus ügyintézést támogató IKR rendszer, kivéve az alkalmazásfejlesztést"

2. A 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet 3. melléklete a következő 115. sorral egészül ki:

(Az IdomSoft Informatikai Zártkörűen Működő Részvénytársaság által kötelezően biztosítandó központosított alkalmazás-üzemeltetési és e rendszereket érintő alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások)

"115. SafeHIR vészhelyzeti hívásfogadó rendszer"

5. melléklet a 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelethez

"4. melléklet a 309/2011. (XII. 23.) Korm. rendelethez

A KOPINT-DATORG Informatikai és Vagyonkezelő Kft. által kötelezően biztosítandó központosított alkalmazás-üzemeltetési, alkalmazás-üzemeltetés támogatási és e rendszereket érintő alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások

1. a vezető engedély megszerzéséhez előírt elsősegély vizsga eredmények elektronikus nyilvántartástekintetében alkalmazás-üzemeltetési, alkalmazás-üzemeltetés támogatási és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások

2. eHR-iFORM rendszer tekintetében alkalmazás-üzemeltetés támogatási és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások

3. az állampolgárok által használt, közigazgatási keresetlevelek benyújtására szolgáló Interaktív Virtuális Ügyfélszolgálat-képes Keretrendszer (IKR) tekintetében alkalmazás-üzemeltetés támogatási és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások

4. keresetlevelek bíróság részére történő továbbítására alkalmas, kormányhivatalok és kormányablakok által használt, Munkafolyamat Kezelő Rendszer (MUKER) tekintetében alkalmazás-üzemeltetés támogatási és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások

5. a SZEÜSZ csatlakozásokat támogató alkalmazás (SZEÜSZ REG) tekintetében alkalmazás-üzemeltetési, alkalmazás-üzemeltetés támogatási és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások

6. Termék Minőségbiztosítási Rendszer (TMR) tekintetében alkalmazás-üzemeltetési, alkalmazás-üzemeltetés támogatási és alkalmazás-fejlesztési szolgáltatások"

6. melléklet a 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelethez

Nemzetközi kategóriák a 2006/126/EK irányelvnek megfelelően 2013. január 19-től

I.II.
1."AM" kategóriaSegédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok
(L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória),
amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek
legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik),
és az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:
2.a) kétkerekű típusnál a motor:
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a belsőégésű motorok esetében, vagy
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál
elektromos motor esetében;
b) háromkerekű típusnál a motor:
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében,
- legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok
esetében, vagy
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál
elektromos motorok esetében;
Könnyű négykerekű motorkerékpárok (mopedautó), amelyek terheletlen tömege
nem több
425 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb tervezési
sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem számítva,
és amelyek
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében;
- legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 6 kW-nál egyéb belsőégésű motorok
esetében, vagy folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több
6 kW-nál elektromos motorok esetében.
3."A1" kategória- olyan motorkerékpár, amelyek hengerűrtartalma a 125 cm3-t, teljesítménye
a 11 kW-ot, teljesítmény/tömeg aránya pedig a 0,1 kW/kg-ot nem haladja meg,
továbbá olyan motoros triciklik, amelyek teljesítménye a 15 kW-ot nem haladja meg
4."A2" kategória- olyan motorkerékpár, amelyek teljesítménye a 35 kW-ot, teljesítmény/tömeg
aránya pedig a 0,2 kW/kg-ot nem haladja meg, és amelyet nem kétszer akkora
teljesítményű járműből alakítottak át
5."A" korlátozott
kategória
- legfeljebb 25 kW teljesítményű és 0,16 kW/kg teljesítmény/saját tömeg arányt meg
nem haladó motorkerékpár
6."A" kategória- olyan motorkerékpár, amely nem tartozik az "A1" és "A2" kategóriába,
az "A" korlátozott kategóriába, továbbá motoros triciklik, amelyek teljesítménye
a 15 kW-ot meghaladja
7.Gépjárművek
8."B1" kategória- négykerekű motorkerékpárok, amelyek terheletlen tömege nem haladja meg
a 400 kg-ot (L7e kategória) (az árufuvarozásra szánt járművek esetében
az 550 kg-ot), az elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem
számítva, és amelyek legnagyobb hasznos teljesítménye nem haladja meg
a 15 kW-ot; ezek a járművek motoros tricikliknek minősülnek, és teljesíteniük kell az
L5e kategóriába tartozó motoros triciklikre alkalmazandó műszaki követelményeket,
kivéve, ha külön irányelvekben ettől eltérő rendelkezés szerepel.
9."B" kategóriaa) A 3500 kg-ot meg nem haladó megengedett legnagyobb össztömegű gépkocsi,
amely a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására tervezett és gyártott
gépjármű;
b) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget
meg nem haladó (könnyű) pótkocsiból álló járműszerelvény. E járműszerelvény
megengedett legnagyobb együttes össztömege legfeljebb 4250 kg;
c) Az a) pont szerinti gépkocsiból és 750 kg megengedett legnagyobb össztömeget
meghaladó (nehéz) pótkocsiból álló járműszerelvény, feltéve, hogy a pótkocsi
megengedett legnagyobb össztömege nem haladja meg a vontatójármű saját
tömegét. E járműszerelvény megengedett legnagyobb együttes össztömege
legfeljebb 3500 kg.
10."BE" kategória- "B" kategóriába tartozó vontató jármű és pótkocsi vagy félpótkocsi olyan
szerelvénye, amelyben a pótkocsi vagy félpótkocsi megengedett legnagyobb
össztömege a 3500 kg-ot nem haladja meg
11."C1" kategória- nem a "D1" vagy "D" kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó, de legfeljebb
7500 kg megengedett legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb
nyolc utas szállítására tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból
és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
12."C1E" kategória- "C1" kategóriába tartozó járműből és nehéz pótkocsiból álló olyan járműszerelvény,
amelynek megengedett legnagyobb össztömege a 12 000 kg-ot nem haladja meg,
továbbá
- olyan járműszerelvény, amelyben a vontató jármű a "B" kategóriába tartozik,
pótkocsijának vagy félpótkocsijának megengedett legnagyobb össztömege
a 3500 kg-ot meghaladja, de a szerelvény megengedett legnagyobb össztömege
a 12 000 kg-ot nem haladja meg
13."C" kategória- nem a "D1" vagy "D" kategóriába tartozó, 3500 kg-ot meghaladó megengedett
legnagyobb össztömegű, és a vezetőn kívül legfeljebb nyolc utas szállítására
tervezett és gyártott gépjármű, valamint az ilyen gépkocsiból és könnyű pótkocsiból
álló járműszerelvény
14."CE" kategória- a "C" kategóriába sorolt gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
15."D1" kategória- a vezetőn kívül legfeljebb tizenhat utas szállítására tervezett és gyártott,
8 m-t meg nem haladó legnagyobb hosszúságú gépjárművek; "D1" kategóriába
tartozó gépjármű és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
16."D1E" kategória- "D1" kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
17."D" kategória- a vezetőn kívül több mint 8 utas szállítására tervezett és gyártott gépjárművek;
a D kategóriába tartozó gépjárműből és könnyű pótkocsiból álló járműszerelvény
18."DE" kategória"D" kategóriába tartozó gépjárműből és nehéz pótkocsiból álló járműszerelvény
19."TR" trolibuszmeghatározása nemzeti kategóriáknál

Nemzeti kategóriák

I.II.
1."K" kategória- kerti traktor
- állati erővel vont jármű
2."T" kategória- mezőgazdasági vontató (mezőgazdasági és erdészeti traktor) és két nehéz pótkocsi
- lassú jármű és pótkocsi
- kerti traktor
- állati erővel vont jármű hajtására
- Segédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok
(L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória),
amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek
legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik),
és az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:
a) kétkerekű típusnál a motor:
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a belsőégésű motorok esetében, vagy
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál
elektromos motor esetében;
b) háromkerekű típusnál a motor:
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében,
- legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok
esetében, vagy
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál
elektromos motorok esetében;
Könnyű négykerekű motorkerékpárok (mopedautó), amelyek terheletlen tömege
nem több 425 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb
tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem
számítva, és amelyek
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében;
- legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 6 kW-nál egyéb belsőégésű motorok
esetében, vagy
folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 6 kW-nál
elektromos motorok esetében.
3."M" kategóriaSegédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok
(L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória),
amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek
legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik),
és az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:
a) kétkerekű típusnál a motor:
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a belsőégésű motorok esetében, vagy
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál
elektromos motor esetében;
b) háromkerekű típusnál a motor:
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében,
- legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok
esetében, vagy
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál
elektromos motorok esetében;
Könnyű négykerekű motorkerékpárok (mopedautó), amelyek terheletlen tömege
nem több 425 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb
tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem
számítva, és amelyek
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében;
- legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 6 kW-nál egyéb belsőégésű motorok
esetében, vagy
folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 6 kW-nál
elektromos motorok esetében.
- állati erővel vont jármű hajtására
- kerti traktor (16. életév betöltése után)
4."TR" trolibusz- trolibusz
- mezőgazdasági vontató és két nehéz pótkocsi
- segédmotoros kerékpárok (robogók), azaz kétkerekű segédmotoros kerékpárok
(L1e kategória) vagy háromkerekű segédmotoros kerékpárok (L2e kategória),
amelyek legnagyobb tervezési sebessége 45 km/h (kivéve azokat, amelyek
legnagyobb tervezési sebessége 25 km/h-nál kisebb vagy azzal megegyezik),
és az alábbi jellemzőkkel rendelkeznek:
a) kétkerekű típusnál a motor:
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a belsőégésű motorok esetében, vagy
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál
elektromos motor esetében;
b) háromkerekű típusnál a motor:
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében,
- legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 4 kW-nál egyéb belsőégésű motorok
esetében, vagy
- folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 4 kW-nál
elektromos motorok esetében;
Könnyű négykerekű motorkerékpárok (mopedautó), amelyek terheletlen tömege
nem több 425 kg-nál (L6e kategória), a 45 km/h-t meg nem haladó legnagyobb
tervezési sebességű elektromos járművek esetében az akkumulátorok tömegét nem
számítva, és amelyek
- hengerűrtartalma nem nagyobb 50 cm3-nél a külső gyújtású motorok esetében;
- legnagyobb hasznos teljesítménye nem több 6 kW-nál egyéb belsőégésű motorok
esetében, vagy
folyamatosan leadott legnagyobb névleges teljesítménye nem több 6 kW-nál
elektromos motorok esetében;
- lassú jármű és pótkocsi
- kerti traktor
- állati erővel vont jármű hajtására
5."V" kategória- kerti traktor
- állati erővel vont jármű hajtására

Megjegyzés:

A mellékletben szereplő közúti járművek fogalmára a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet rendelkezései vonatkoznak."

7. melléklet a 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendelet 16. melléklet B. része helyébe a következő rendelkezés lép:

"B. A 2009. július 1-jét követően kiadásra kerülő törzskönyv tartalmi elemei

Első oldal

JÁRMŰ TÖRZSKÖNYV

1. Sorszám

2. Gyártmány

3. Típus

4. Kereskedelmi megnevezés (ha van)

5. Alvázszám

6. Gyártási év

Második oldal

7. Tulajdonosi adatok (természetes személynél: név, születési hely és idő, anyja neve; nem természetes személynél: a gazdálkodó szervezet megnevezése, cégjegyzék- vagy nyilvántartási száma)

8. Hivatalos feljegyzések

9. Kiállítás helye, kelte

10. Kiállító hatóság

11. A törzskönyv nyomdai sorszámának vonalkódja."

8. melléklet a 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelethez

A piaci szereplő és az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szerv részére biztosított SZEÜSZ/KEÜSZ, valamint PKASZ szolgáltatásért fizetendő díj megállapításának és beszedésének szabályai

1. A kijelölt szolgáltató jelen mellékletben meghatározott, jogszabályban biztosított észszerű nyereséget is tartalmazó díjakat számol fel szolgáltatásonként, a szolgáltatáshoz csatlakozási igényt benyújtott piaci szereplő és az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont j) és l) alpontja szerinti szerveknek.

a) Csatlakozási díj: a kijelölt szolgáltató csatlakozásonként csatlakozási díjat számol fel a szolgáltatáshoz való csatlakozást követően.

b) Havidíj: a kijelölt szolgáltató csatlakozásonként havonta fizetendő fix díjat állapít meg, mely a rendelkezésre állás és a szolgáltatás felhasznált volumenének hányadosából kalkulált összeg.

c) Tranzakciós díj: a kijelölt szolgáltató tranzakciós díjat számol fel az adott szolgáltatás igénybevételi tranzakció száma és a tranzakció egységdíjának szorzata alapján azon szolgáltatás esetében, ahol az igénybevétel tranzakcióalapú és mérhető. A tranzakciós díj havi díjban megállapított tranzakciószám felett fizetendő.

2. A SZEÜSZ/KEÜSZ, valamint PKASZ szolgáltatásért fizetendő díjakat tartalmazó számlát - a kormányzati hitelesítés szolgáltatás kivételével - az e-közigazgatásért felelős miniszter állítja ki a piaci szereplő, valamint az E-ügyintézési tv. 1. § 17. pont l) alpontja szerinti szerveknek.

3. A díjak összegét és megfizetésének módját a kijelölt szolgáltató a honlapján közzéteszi."

9. melléklet a 717/2021. (XII. 20.) Korm. rendelethez

A 467/2017. (XII. 28.) Korm. rendelet 3. melléklete a következő 67-73. sorral egészül ki:

(ABC
SorszámA rendszer elnevezéseA rendszer jellege)
67.Filmiroda Egységes Ügykezelő Rendszer (FEÜR)szakrendszer
68.Termék Minőségbiztosítási Rendszer (TMR)központi rendszer
69.MDS keretrendszer KÖFOP IH adatszolgáltató oldalszakrendszer
70.Központi Kormányzati Hírlevélküldőszakrendszer
71.Nemzeti konzultáció portálszakrendszer
72.SafeHIR vészhelyzeti hívásfogadó rendszerszakrendszer
73.Elektronikus hatósági ügyintézést és tájékoztatást segítő
telefonos szolgáltató rendszer (Effector)
szakrendszer

Tartalomjegyzék