687/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet

a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 12. § a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E rendelet alkalmazásában

a) állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

b) bérköltség: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 2. cikk 31. pontja szerinti költség,

c) egy és ugyanazon vállalkozás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i 2023/2831/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2023/2831/EU bizottsági rendelet) 2. cikk (2) bekezdése, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) 2. cikk 2. pontja szerinti vállalkozás,

d) elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

e) elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

f) foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

g) gyakornok: a harmincadik életévét be nem töltött szakképzettséggel rendelkező fiatal, aki iskolarendszerű oktatásban, felnőttoktatás vagy felnőttképzés keretében szerzett szakképesítést és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 15. § (2)-(4) bekezdése szerinti felsőfokú végzettséggel vagy felsőoktatásban szerzett felsőfokú szakképzettséggel nem rendelkezik,

h) hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,

i) munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amely ellátása a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaviszony keretében történik,

j) munkavédelmi eszköz: a kollektív műszaki és egyéni védelem céljából alkalmazott mindazon eszköz, berendezés, műszaki védelmi mód, egyéni védőeszköz, amely a munkavállalókat érő veszélyek és ártalmak károsító hatásait csökkenti,

k) súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti munkavállaló,

l) szolgáltatást kérő: az Flt.-ben meghatározott álláskereső (a továbbiakban: álláskereső), valamint szolgáltatást kérőként nyilvántartásba vett, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy."

2. § (1) A Korm. rendelet 3. § (2) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kapcsolattartás során a szolgáltatást kérő)

"c) az állami foglalkoztatási szerv által meghatározott időpontban személyesen megjelenik vagy elektronikus úton jelentkezik."

(2) A Korm. rendelet 3. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) Az állami foglalkoztatási szerv a szolgáltatást kérőt kérésére törli a nyilvántartásból a nyilatkozatában meghatározott időponttól, de legkorábban a törlés iránti nyilatkozat benyújtásának napjától."

(3) A Korm. rendelet 3. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) A szolgáltatást kérő halála esetén az állami foglalkoztatási szerv a tudomásszerzés napján - az elhalálozást követő naptól - törli a nyilvántartásából a szolgáltatást kérőt."

3. § (1) A Korm. rendelet 5. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

"(1) Az állami foglalkoztatási szerv a munkahelykeresés eredményessége, valamint a megfelelő munkához jutás elősegítése érdekében egyéni cselekvési tervet készít azzal az álláskeresővel, aki

a) legalább hat hónapja nyilvántartott,

b) a harmincadik életévét nem töltötte be,

c) legfeljebb alapfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,

d) az ötvenedik életévét betöltötte, vagy

e) uniós finanszírozású programba bevonásra kerülő álláskereső.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv minden szolgáltatást kérő részére - az (1) bekezdés a)-e) pontjában foglaltak kivételével - felkínálja az egyéni cselekvési terv készítésének lehetőségét."

(2) A Korm. rendelet 5. § (3) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az egyéni cselekvési terv a szolgáltatást kérőre megállapított munkaerőpiaci célnak megfelelően tartalmazza)

"a) az állami foglalkoztatási szerv által a szolgáltatást kérő számára felajánlott szolgáltatásokat, támogatásokat, munkaerőpiaci programokat, valamint azok igénybevétele vagy az azokban történő részvétel feltételeit és módját,"

(3) A Korm. rendelet 5. § (5) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A (4) bekezdésben meghatározott szempontok mérlegelésével az állami foglalkoztatási szerv megállapítja, hogy a szolgáltatást kérő]

"b) munkahelyhez jutásához várhatóan szükséges és célszerű az állami foglalkoztatási szerv szolgáltatásának, támogatásának vagy munkaerőpiaci programjának igénybevétele."

(4) A Korm. rendelet 5. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Az állami foglalkoztatási szerv biztosítja, hogy az álláskeresőnek naprakész információja legyen az egyéni cselekvési terv tartalmáról. Amennyiben kötelező együttműködési elemet ír elő az állami foglalkoztatási szerv az egyéni cselekvési tervben, az álláskereső erről szóló tájékoztatását igazolnia kell elektronikusan vagy személyes átvétellel."

(5) A Korm. rendelet 5. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az egyéni cselekvési tervben foglaltak teljesülését az állami foglalkoztatási szerv az egyéni cselekvési tervben meghatározott időpontban - legalább három havonta - a szolgáltatást kérővel közösen értékeli. Az egyéni cselekvési tervet az abban foglaltak teljesítésével kapcsolatos értékelést követően, a szolgáltatást kérő jelenlétében lehet felülvizsgálni és módosítani."

4. § A Korm. rendelet 9. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"9. § (1) Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet foglalkoztató köteles a munkaerőigényt elektronikus úton az állami foglalkoztatási szerv e célból létrehozott elektronikus felületén bejelenteni az állami foglalkoztatási szerv részére. Az állami foglalkoztatási szerv az elektronikus úton bejelentett munkaerőigény nyilvántartásba vételéről legkésőbb a beérkezést követő munkanapon elektronikus úton tájékoztatja a foglalkoztatót és tart vele kapcsolatot.

(2) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőigény bejelentés teljesítésének elősegítése érdekében folyamatosan kapcsolatot tart a foglalkoztatóval. A foglalkoztató köteles az állami foglalkoztatási szerv megkeresésére a munkaerőigénnyel kapcsolatban tájékoztatást adni."

5. § A Korm. rendelet 10. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A munkaerőigényt vagy annak megszűnését a foglalkoztató által a munkaerőigényben megjelölt foglalkoztatás helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szervnél kell bejelenteni."

6. § A Korm. rendelet 12. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) Ha a munkaerőigényben meghatározott álláshely - a foglalkoztató nyilatkozata alapján - hirdethető, az állami foglalkoztatási szerv az azzal kapcsolatos valamennyi adatot nyilvánosságra hozhatja. Ha a foglalkoztató a munkaerőigény bejelentésekor az állami foglalkoztatási szervtől munkaközvetítést kér - és a foglalkoztató nyilatkozata alapján nem hirdethető az állás -, az állami foglalkoztatási szerv a bejelentett munkaerőigény vonatkozásában nyilvánosságra hozza a munkavégzés helye szerinti település nevét, a munkakör megnevezését, az ahhoz szükséges szakképzettséget vagy szakképesítést, elvárt tapasztalatot és a várható keresetet. Az álláshelyhez kapcsolódó egyéb adatok az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró fővárosi és vármegyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: járási hivatal) által kiválasztott, a munkaerőigénynek megfelelő személlyel közölhetők."

7. § A Korm. rendelet 13. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami foglalkoztatási szerv a szolgáltatást kérő kérelmére álláskeresést ösztönző juttatásként pénzbeli juttatást állapít meg az állami foglalkoztatási szerv által a részére felajánlott szolgáltatás vagy szolgáltatások igénybevételének időtartamára, ha)

"a) a szolgáltatás vagy szolgáltatások igénybevételének időtartama harminc napon belül legalább az öt napot eléri,"

8. § (1) A Korm. rendelet 15. § (1) bekezdés c) pont ca) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztató részére munkaközvetítést akkor végez, ha a foglalkoztató vállalja, hogy)

"ca) fogadja az állami foglalkoztatási szerv által kiállított közvetítő lappal vagy ajánlattételi lappal megjelenő személyeket, és a közvetítő lap esetén igazolja azon a munkaközvetítés eredményét, és"

(2) A Korm. rendelet 15. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaközvetítés során csak olyan szolgáltatást kérő számára állít ki közvetítő lapot vagy ajánlattételi lapot, aki megfelel a munkaerőigényben rögzített feltételeknek."

9. § A Korm. rendelet a következő 8/A. alcímmel egészül ki:

"8/A. Könnyített közvetítési eljárás

16/A. § (1) A könnyített közvetítési eljárásban - a járási hivatal a nyilvántartása alapján - a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerint

a) a szezonális munkavállalás célú tartózkodási engedély kiadására vagy meghosszabbítására, valamint

b) a vendégmunkás-tartózkodási engedély kiadására

irányuló összevont kérelmezési eljárás lefolytatását megelőzően a foglalkoztató részére - a bejelentett munkaerőigényének megfelelő szolgáltatást kérő közvetítése céljából - a munkaközvetítést legfeljebb hét nap alatt teljesíti.

(2) A foglalkoztató a munkaerőigényt és a könnyített közvetítési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet a foglalkoztatás helye szerint illetékes járási hivatalnál nyújthatja be. A könnyített közvetítési eljárás lefolytatására az (1) bekezdésben meghatározott határidő a kérelem beérkezését követő napon kezdődik.

(3) A járási hivatal rögzíti a munkaerőigényt és a könnyített közvetítési eljárás lefolytatására irányuló kérelmet legkésőbb azok beérkezését követő munkanapon és haladéktalanul megvizsgálja, hogy rendelkezésre áll-e a munkaerőigénynek megfelelő, közvetíthető szolgáltatást kérő. A munkaerőigény - a beérkezését követő naptól számított - hét napig érvényes, amely nem hosszabbítható meg.

(4) A járási hivatal csoportos közvetítési tájékoztatót tart, amennyiben van a munkaerőigénynek megfelelő szolgáltatást kérő, a foglalkoztató által megjelölt helyszínen és időpontban, legkésőbb a munkaerőigény beérkezését követő hatodik napon. A járási hivatal a munkaerőigényben meghatározott foglalkoztatási feltételeknek megfelelő szolgáltatást kérőket tájékoztatja az üres álláshelyről, valamint a csoportos közvetítési tájékoztató helyszínéről és időpontjáról, legkésőbb a munkaerőigény beérkezését követő harmadik munkanapon.

(5) A csoportos közvetítési tájékoztató keretén belül az üres álláshelyhez kapcsolódó foglalkoztatás feltételei részletesen bemutatásra kerülnek, amelyek ismeretében a szolgáltatást kérő jelentkezhet az üres álláshelyre. A foglalkoztató képviselője a szolgáltatást kérőkkel a helyszínen egyeztet. Azok számára, akik az állásajánlatot elfogadják, a járási hivatal közvetítő lapot állít ki, amelyen rögzítésre kerülnek az ajánlat elfogadásához szükséges adatok. A járási hivatal a közvetítést legkésőbb a munkaerőigény beérkezését követő hatodik napon lezárja.

(6) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a munkaerőigény bejelentéséről és a könnyített közvetítési eljárás eredményéről a járási hivatal igazolást állít ki a foglalkoztató részére a munkaerőigény beérkezését követő hét napon belül. Az igazolás tartalmazza

a) annak tényét, hogy a munkaerőigénynek megfelelő szolgáltatást kérő nem közvetíthető, vagy

b) a munkaerőigényben meghatározott foglalkoztatási feltételeknek megfelelő szolgáltatást kérő részére kiállított közvetítő lapok számát és a közvetítést követően fennmaradó üres álláshelyek számát.

(7) A foglalkoztató a munkaerőigény bejelentéséhez és a könnyített közvetítési eljárás lefolytatásához megadott adataiban bekövetkezett változásról soron kívül, de legkésőbb a munkaerőigény beérkezését követő hét napon belül tájékoztatja a járási hivatalt."

10. § (1) A Korm. rendelet 17. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(6) Rendezvényhez kötött információnyújtás szolgáltatás esetén - a miniszter egyetértését követően - a Nemzeti Foglalkoztatási Alap foglalkoztatási alaprész decentralizált kerete terhére évente, fővárosi és vármegyei kormányhivatalonként, legfeljebb a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott közbeszerzési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó értékhatár mértékéig lehet kötelezettséget vállalni."

(2) A Korm. rendelet 17. §-a a következő (7) és (8) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Az információnyújtás típusai:

a) munkaerőpiaci információnyújtás: a térség munkaerőpiaci helyzetéről, a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőiről, foglalkoztatási lehetőségekről, a térségben elérhető képzésekről, a foglalkoztatást elősegítő támogatásokról és szolgáltatásokról szóló információnyújtás,

b) szociális információnyújtás: a személyes gondoskodást nyújtó szociális alap- és szakellátásokról, szolgáltatásokról, a szolgáltatások tartalmáról, elérhetőségükről, a hozzájutás feltételeiről szóló, valamint életviteli problémák kezeléséhez kapcsolódó információnyújtás,

c) EURES információnyújtás: az elérhető, valós, bejelentett és ellenőrzött álláshelyekről, a munkavállalói jogokról és kötelezettségekről, adózásról, valamint a szociális biztonságról szóló információnyújtás,

d) munkaerőpiaci információk nyújtása foglalkoztatók részére: a munkaerőpiac szereplőiről, jellemzőiről, a munkaerőpiac legfontosabb szegmenseiről, azok jellemzőiről, a munkaerőpiac egyensúlyi viszonyairól, a munkaerőkereslet és -kínálat alakulásáról a foglalkoztatáshoz kapcsolódó alapvető jogi szabályozásról, a költséghatékony foglalkoztatásról, a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetű célcsoportokról és azok jellemzőiről, munkaerőigény, illetve létszámleépítés bejelentésének módjáról, a munkaerő-kiválasztásban alkalmazott és elérhető módszerekről, a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat foglalkoztatók részére nyújtott foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, a támogatások igénylésének és felhasználásának módjáról szóló információnyújtás.

(8) Az információnyújtás formái megvalósulhatnak személyesen, elektronikusan, telefonon vagy online."

11. § (1) A Korm. rendelet 18. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A tanácsadások - online vagy személyesen - a következő formában valósíthatók meg:

a) egyéni tanácsadás,

b) csoportos tanácsadás,

c) csoportos fejlesztés."

(2) A Korm. rendelet 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A tanácsadás típusai:

a) munkatanácsadás: a szolgáltatást kérő munkavállaláshoz kapcsolódó erősségeinek, fejlesztendő területeinek feltárása, a továbblépéshez egyéni terv készítése, amelynek keretében a feltáró munka részét képezheti a digitális kompetenciák felmérése is,

b) pályatanácsadás: pályaválasztáshoz, pályamódosításhoz kapcsolódó tanácsadás, amely a szolgáltatást kérő érdeklődéséhez, képességeihez, személyes kompetenciájához és a mindenkori gazdasági igényekhez igazodó pályadöntését segíti elő,

c) álláskeresési tanácsadás: álláskeresési képességek fejlesztését szolgáló tanácsadás,

d) pszichológiai tanácsadás: munkavállaláshoz, pályadöntéshez, életvezetéshez kapcsolódó tanácsadás, amely segít feltárni a szolgáltatást kérő személyiségében rejlő, életvezetésből, személyiségproblémákból eredő, az elhelyezkedést akadályozó vagy nehezítő körülményeket, segít érzelmi nehézségeik kezelésében, a munkába állást akadályozó személyes problémáik megértésében, feldolgozásában, megoldásában,

e) EURES tanácsadás: a foglalkoztatóknak segítséget nyújt a szabad pozícióik európai szintű hirdetésében, álláskereső jelöltek elérésében, és munkaerő-felvételi lehetőségeik határon átívelő feltérképezésében. A szolgáltatást kérőknek segítséget nyújt a biztonságos külföldi munkavállaláshoz, az európai élet- és munkakörülményekbe történő beilleszkedéshez,

f) foglalkoztatási tanácsadás: a foglalkoztatók részére nyújtott tanácsadás, amely az újonnan létrejövő foglalkoztató részére nyújt segítséget a gazdaságos és költséghatékony működéshez, humánerőforrás gazdálkodáshoz, valamint a már működő foglalkoztatók esetében a stabil működés megteremtéséhez, a foglalkoztató fejlődésének elősegítéséhez, a foglalkoztatási nehézségek leküzdéséhez."

12. § A Korm. rendelet III. Fejezete a következő 10/A. alcímmel egészül ki:

"10/A. Mentori szolgáltatás

18/A. § (1) A mentori szolgáltatás célja a mentorált szolgáltatást kérő végig kísérése a munkaerőpiaci integráció teljes folyamatán, információkkal való ellátása, motiválása, támogatása az egyéni célok megvalósításához szükséges kapcsolati rendszer kialakításában és fenntartásában, személyre szabott állásfeltárás, valamint elhelyezkedés esetén a munkahelyi környezetbe való beilleszkedés segítése.

(2) A mentori szolgáltatás megvalósulhat személyesen, elektronikusan vagy online módon.

(3) A mentori szolgáltatás biztosítása során az állami foglalkoztatási szerv együttműködik a rehabilitációs hatósággal a munkaerőpiaci integráció elősegítése érdekében, ha a mentorált szolgáltatást kérő megváltozott munkaképességű személy."

13. § A Korm. rendelet 21. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A munkaerőpiaci program - a munkaerőpiaci programban való részvétel objektív feltételeinek meghatározásán túl - tartalmazhat ütemezést is a programba való bevonások kapcsán.

(5) A munkaerőpiaci program tartalmazhat a támogatások nyújtásával kapcsolatos olyan mérlegelési szempontokat, mely alapján a kormányhivatal és a járási hivatal figyelembe veszi:

a) a munkaerő-kereslet és -kínálat helyi jellemzőit,

b) a térség foglalkoztatási helyzetét és munkanélküliségi mutatóit,

c) a munkaadónak a kormányhivatallal és a járási hivatallal történő együttműködési tapasztalatait,

d) a munkaadó által felajánlott (vállalt) foglalkoztatás (továbbfoglalkoztatás) időtartamát,

e) az álláskeresők munkához jutási esélyeit, ezen túlmenően

f) a megváltozott munkaképességű személyeket érintő támogatások esetében a foglalkoztatás körülményeit."

14. § A Korm. rendelet 23. § b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Az a foglalkoztató részesülhet e rendelet szerinti támogatásban, aki)

"b) megfelel az állami foglalkoztatási szerv által nyújtott korábbi támogatás tekintetében a vállalt kötelezettségek teljesítése kapcsán lefolytatott ellenőrzésen, vagy a munkaerőpiaci ellenőrzés során megállapított kötelezettségeinek határidőben eleget tett, és"

15. § A Korm. rendelet 25. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A (2) bekezdéstől eltérően, a munkaerőpiaci program keretében nyújtott támogatással kapcsolatos kérelemre induló hatósági ügyben - a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint -

a) az álláskereső vagy szolgáltatást kérő lakóhelye vagy tartózkodási helye,

b) a foglalkoztatott lakóhelye vagy tartózkodási helye,

c) a foglalkoztató székhelye, telephelye vagy a munkavégzés helye vagy

d) az álláskereső vagy szolgáltatást kérő Flt. szerinti nyilvántartási helye szerint illetékes állami foglalkoztatási szerv jár el."

16. § A Korm. rendelet 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A támogatás megállapított maximális összege - a tőketámogatást kivéve - álláskeresőnként vagy foglalkoztatottanként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér 150%-át."

17. § (1) A Korm. rendelet 30. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Csekély összegű támogatást kizárólag a 2023/2831/EU bizottsági rendelet és az 1408/2013/EU bizottsági rendelet előírásaival összhangban lehet nyújtani. A kedvezményezettnek nyilatkoznia kell a részére a támogatási kérelem benyújtását megelőző háromszor 365 napos időszak alatt nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról."

(2) A Korm. rendelet 30. §-a a következő (7)-(17) bekezdéssel egészül ki:

"(7) Nem ítélhető meg állami támogatás

a) a 14/A-14/B. alcím szerinti támogatás kivételével azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,

b) a 14/A-14/B. alcím szerinti támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

c) a 14/B-14/D. alcím szerinti támogatás kivételével az 1379/2013/EU rendeletben meghatározott akvakultúra-termékek termeléséhez, feldolgozásához és értékesítéséhez,

d) a 14/B-14/D. alcím szerinti támogatás kivételével elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

e) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha

ea) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

eb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

f) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

g) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

h) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi.

(8) A 651/2014/EU bizottsági rendelet alapján támogatás - a 14/D. alcím szerinti támogatás kivételével - csak akkor ítélhető meg, ha a kedvezményezett a 651/2014/EU bizottsági rendelet 6. cikk (2) bekezdésében meghatározott kötelező tartalmi elemeket tartalmazó támogatási kérelmét a projekt megkezdése előtt írásban benyújtotta.

(9) A (8) bekezdés szerinti támogatási kérelem benyújtása előtt felmerült költségekre kizárólag a 2023/2831/EU bizottsági rendelet vagy az 1408/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás nyújtható.

(10) Azonos vagy részben azonos azonosítható elszámolható költségek esetén az e rendelet szerinti támogatás abban az esetben halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással, ha az nem vezet a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitás vagy támogatási összeg túllépéséhez.

(11) Az e rendelet szerinti támogatás különböző azonosítható elszámolható költségek esetén halmozható más, helyi, regionális, államháztartási vagy uniós forrásból származó állami támogatással.

(12) Az egy projekthez igénybe vett összes támogatás - függetlenül attól, hogy annak finanszírozása uniós, országos, regionális vagy helyi forrásból történik - támogatási intenzitása nem haladhatja meg az irányadó uniós állami támogatási szabályokban meghatározott támogatási intenzitást vagy támogatási összeget.

(13) Amennyiben a 14/A-14/B. alcím szerinti támogatás nem rendelkezik azonosítható elszámolható költségekkel, a támogatás bármely egyéb, azonosítható elszámolható költségekkel rendelkező állami támogatással halmozható. Az azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező támogatás a csoportmentességi rendeletekben és az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb teljes finanszírozási határértékig bármilyen más, azonosítható elszámolható költségekkel nem rendelkező állami támogatással halmozható.

(14) A támogatási intenzitás kiszámítása során valamennyi felhasznált számadatot az adók és illetékek levonása előtt kell figyelembe venni. Ha a támogatást visszatérítendő formában nyújtják, a támogatás összegének a támogatástartalmat kell tekinteni.

(15) A több részletben kifizetett támogatást a támogatási döntés időpontja szerinti értékre kell diszkontálni a diszkont kamatláb alkalmazásával.

(16) Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege

a) képzési támogatás esetén képzési projektenként meghaladja a 3 millió eurónak megfelelő forintösszeget,

b) hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja az 5,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget.

(17) Ha a támogatás nyújtása az (1) bekezdésben foglaltak alapján az Európai Bizottság előzetes jóváhagyásától függ, a támogatási döntés csak az Európai Bizottság jóváhagyó határozatának meghozatalát követően hajható végre."

18. § A Korm. rendelet a következő 14/A-14/D. alcímmel egészül ki:

"14/A. Csekély összegű támogatás európai uniós pénzügyi szabályai

30/A. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére a 2023/2831/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve a 2023/2831/EU bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A támogatás odaítélése során bármely három évben nyújtott csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) A 2023/2831/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást a 2023/2831/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) A támogatás a csekély összegű közszolgáltatási támogatással az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i 2023/2832/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. A támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott felső határig halmozható.

(5) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségekhez vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedéshez nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

14/B. Mezőgazdasági csekély összegű támogatás európai uniós pénzügyi szabályai

30/B. § (1) Az egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az 1408/2013/EU bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, Magyarországon nyújtott csekély összegű támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 25 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk (3a) bekezdés a) és b) pontját, (8) és (9) bekezdését, valamint 5. cikkét.

(2) A támogatás odaítélése során bármely három évben az adott pénzügyi évben, valamint az előző két pénzügyi év alatt nyújtott csekély összegű támogatások bruttó támogatástartalmának összegét kell figyelembe venni.

(3) Az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (2) és (3) bekezdésében foglaltak kivételével nem lehet kedvezményezett az a vállalkozás, amely az igényelt támogatást az 1408/2013/EU bizottsági rendelet 1. cikk (1) bekezdésében meghatározott kivételek szerint használná fel.

(4) A támogatás a 2023/2831/EU bizottsági rendelet szerinti általános csekély összegű támogatással a 2023/2831/EU bizottsági rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg a 2023/2831/EU bizottsági rendelet bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás.

(5) A támogatás a 717/2014/EU bizottsági rendelet szerinti halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatással a 717/2014/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható, feltéve, hogy az elsődleges mezőgazdasági termeléshez nem ítélhető meg a halászati és akvakultúra ágazatban nyújtott csekély összegű támogatás.

(6) A támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségekhez vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedéshez nyújtott állami támogatással, ha az így halmozott összeg meghaladná a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget.

(7) A támogatás vonatkozásában a támogatást nyújtó az Atr. 11-11/A. §-ban meghatározottak szerint biztosítja az (1) és az (5)-(6) bekezdésben foglaltak betartását.

14/C. Képzési támogatás európai uniós pénzügyi szabályai

30/C. § (1) A képzési támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) a kötelező nemzeti képzési előírásoknak való megfeleléshez, valamint támogatott beruházás esetén a beruházás alapvető működtetéséhez szükséges képzéshez nem nyújtható.

(2) A támogatás keretében elszámolható

a) az oktatók személyi jellegű ráfordítása, azokra az órákra vonatkozóan, amikor az oktatók részt vesznek a képzésen,

b) az oktatók és a képzésben résztvevők közvetlenül a képzési projekttel összefüggésben felmerülő költségei, különösen közvetlenül a projekthez kapcsolódó útiköltség és szállásköltség, anyagok és fogyóeszközök költsége, valamint az eszközök és berendezések értékcsökkenése kizárólag a képzési projekt keretében történő használatuk mértékéig,

c) a képzési projekthez kapcsolódó tanácsadás költsége,

d) a képzésben résztvevők személyi jellegű ráfordításai és az általános közvetett költségek, különösen az adminisztrációs költségek, bérleti díj, rezsi költségek, azokra az órákra vonatkozóan, amikor a képzésben résztvevők részt vesznek a képzésen.

(3) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át, amely legfeljebb az elszámolható költségek 70%-áig növelhető

a) megváltozott munkaképességű munkavállaló vagy hátrányos helyzetű munkavállaló részére nyújtott képzés esetén 10 százalékponttal,

b) középvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 10 százalékponttal, kisvállalkozásnak nyújtott támogatás esetén 20 százalékponttal.

14/D. Hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás európai uniós pénzügyi szabályai

30/D. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatás (ezen alcím vonatkozásában a továbbiakban: támogatás) keretében a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő legfeljebb 12 hónap bérköltsége, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén a felvételt követő legfeljebb 24 hónap bérköltsége számolható el.

(2) Ha a foglalkoztatási időszak a hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 12 hónapnál, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapnál rövidebb, a támogatást időarányosan csökkenteni kell.

(3) A hátrányos helyzetű munkavállaló felvételének az érintett vállalkozásnál a foglalkoztatottak számának nettó növekedését kell eredményeznie a felvételt megelőző 12 hónap átlagához viszonyítva.

(4) A foglalkoztatottak számának nettó növekedése szempontjából figyelmen kívül kell hagyni azon álláshelyek megüresedését, amely önkéntes kilépés, a munkaképesség megváltozása, öregségi nyugdíjazás, önkéntes munkaidő-csökkentés vagy kötelességszegés miatti jogszerű elbocsátás miatt történik. Ez a szabály nem alkalmazható az álláshely létszámleépítés következtében történt megüresedése esetén.

(5) A hátrányos helyzetű munkavállaló az alkalmazandó nemzeti jogszabályoknak, a munkaszerződésnek vagy a vállalkozásra nézve kötelező kollektív szerződésnek megfelelő minimális időtartamon keresztül folyamatos foglalkoztatásra jogosult.

(6) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át."

19. § A Korm. rendelet 33. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"33. § Meg kell szüntetni a támogatás folyósítását, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony hat hónapon belül megszűnik. A foglalkoztatótól a bértámogatást vissza kell követelni, ha a foglalkoztatásra irányuló jogviszony hat hónapon belül a munkáltató működésével összefüggő okból felmondással vagy közös megegyezéssel megszűnik."

20. § (1) A Korm. rendelet 34. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A csoportos létszámleépítés szándékának bejelentését követően az állami foglalkoztatási szerv felveszi a kapcsolatot a foglalkoztatóval a létszámleépítésben érintett székhelyén, telephelyén vagy munkavégzési helyen."

(2) A Korm. rendelet 34. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

"(3) A csoportos létszámleépítés döntésének bejelentését követően az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztató székhelyén, telephelyén vagy a munkavégzési helyén felveszi a létszámleépítéssel érintett foglalkoztatottakkal a kapcsolatot."

21. § A Korm. rendelet 37. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A foglalkoztató vállalja, hogy a bértámogatás időtartama alatt és azt követően a munkaerőpiaci programban meghatározott, de legalább a támogatás időtartamának felével megegyező időtartamig, azon foglalkoztatott tekintetében, aki után bértámogatásban részesül,

a) a munkaszerződésben meghatározott feltételek szerint és azoknak a foglalkoztatott hátrányára történő módosítása nélkül foglalkoztatja a foglalkoztatottat, és

b) nem szünteti meg a munkáltató működésével összefüggő okból felmondással vagy közös megegyezéssel a foglalkoztatott foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát."

22. § A Korm. rendelet a következő 18/A. alcímmel egészül ki:

"18/A. Gyakornoki támogatás

37/A. § Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint gyakornok alkalmazásával járó költségek vonatkozásában támogatást nyújthat, amely keretében támogatható a gyakornok munkabére, valamint a gyakornok foglalkoztatásához kapcsolódóan az eszközbeszerzés és a beilleszkedést elősegítő tevékenységek költsége, a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint."

23. § A Korm. rendelet 20. alcíme a következő 42/A. §-sal egészül ki:

"42/A. § Az állami foglalkoztatási szerv a foglalkoztatott és a foglalkoztató munkaerőpiaci alkalmazkodóképességének javítása érdekében - az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek hatékony megvalósítása céljából - a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint a foglalkoztatók részére európai uniós forrásból munkavédelmi eszközbeszerzéshez nyújthat támogatást (munkavédelmi eszközbeszerzés támogatása)."

24. § A Korm. rendelet 44. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"44. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv annak az álláskeresőnek, aki a vállalkozás indításához szükséges szolgáltatásban sikeresen részt vett,

a) hat hónapon keresztül a kötelező legkisebb munkabér 100%-ának megfelelő mértékű támogatást és

b) legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér tizenötszörösének megfelelő mértékben egyszeri visszatérítendő vagy vissza nem térítendő tőketámogatást

nyújthat.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően az (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás önállóan is nyújtható."

25. § A Korm. rendelet 45. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"45. § (1) Az álláskereső a tőketámogatás igénybevételekor vállalja, hogy a vállalkozást a támogatás kezdetétől számított huszonnégy hónapig fenntartja, és ezt a munkaerőpiaci programban rögzítettek szerint igazolja.

(2) Az álláskereső a kizárólag hat hónapon keresztül folyósítható, a kötelező legkisebb munkabér 100%-ának megfelelő mértékű támogatás igénybevételekor vállalja, hogy a vállalkozást a támogatás kezdetétől számított tizenkét hónapig fenntartja.

(3) Ha a vállalkozás az (1) és (2) bekezdésben meghatározott fenntartási kötelezettség időtartamánál rövidebb idő alatt szüneteltetésre kerül vagy megszűnik, az egyszeri tőketámogatást és a hathavi bérjellegű támogatást az állami foglalkoztatási szerv a nem teljesített fenntartási időszak arányában - szüneteltetés esetén annak első, kezdő időpontjától számítva - visszaköveteli."

26. § A Korm. rendelet 47. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

"(6) E rendelet alapján

a) a 14/A. alcím szerinti támogatás esetén 2031. június 30-ig és a 14/B. alcím szerinti támogatás esetén 2028. június 30-ig,

b) a 14/C. és a 14/D. alcím szerinti támogatás esetén 2027. június 30-ig

lehet támogatási döntést hozni."

27. § A Korm. rendelet 1. melléklete helyébe az 1. melléklet lép.

28. § A Korm. rendelet

a) 4. § (4) bekezdésében az "információnyújtás, illetve a tanácsadás szolgáltatást" szövegrész helyébe az "információnyújtás, illetve a tanácsadás, valamint mentori szolgáltatást" szöveg,

b) 26. § (1) bekezdésében, 28. § a) és b) pontjában a "Gazdaságvédelmi" szövegrész helyébe a "Nemzeti" szöveg,

c) 30. § (1) bekezdésében az "az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló Korm. rendelet" szövegrész helyébe az "Atr." szöveg,

d) 31. § (1) bekezdésében a "köteles biztosítani a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére" szövegrész helyébe a "köteles biztosítani az állami foglalkoztatási szerv és a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság részére" szöveg,

e) 32. §-ában a "jogviszony létesítésének" szövegrész helyébe a "jogviszony kezdetének" szöveg, valamint a "jogviszony létesítését" szövegrészek helyébe a "jogviszony kezdetét" szöveg,

f) 38. § (2) bekezdésében a "jogviszony létesítésének" szövegrész helyébe a "jogviszony kezdetének" szöveg, valamint a "lakhelyétől" szövegrészek helyébe a "lakóhelyétől" szöveg,

g) 30. § (2) bekezdésében az "az 1407/2013/EU bizottsági rendelettel" szövegrész helyébe az "a 2023/2831/EU bizottsági rendelettel" szöveg, 30. § (4)-(6) bekezdésében az "az 1407/2013/EU bizottsági rendelet" szövegrész helyébe az "a 2023/2831/EU bizottsági rendelet" szöveg, valamint 48. § (1) bekezdés c) pontjában a "2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet" szövegrész helyébe a "2023. december 13-i 2023/2831/EU bizottsági rendelet," szöveg

lép.

29. § Hatályát veszti a Korm. rendelet

a) 10. § (3) bekezdése,

b) 31. § (1) bekezdésében az "- arra vonatkozó kérelem esetén -" szövegrész,

c) 38. § (2) bekezdés a) pontjában az "állandó" szövegrész.

30. § Ez a rendelet 2024. január 1-jén lép hatályba.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 687/2023. (XII. 29.) Korm. rendelethez

"1. melléklet a 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelethez

A szolgáltatásnyújtás személyi feltételei

1. Információnyújtás feltétele:

1.1. felsőfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló esetében legalább egy éves foglalkoztatási területen szerzett szakmai tapasztalat, vagy egy év igazolt szakmai tapasztalat a 17. § (7) bekezdésében felsorolt területek valamelyikén és valamely képzettségi területen alapszakos, mesterszakos vagy osztatlan egyetemi diploma (korábbi főiskolai vagy egyetemi végzettség), vagy

1.2. középfokú végzettséggel rendelkező munkavállaló esetén legalább három éves foglalkoztatási területen szerzett szakmai tapasztalat.

1.3. Az EURES információnyújtás esetében: B2 szintű angol, német vagy további EU-s nyelvismeret szükséges.

2. A munka-pályatanácsadás, álláskeresési tanácsadás, munkaerőpiaci mentori szolgáltatás nyújtásának személyi feltételei:

Egy év igazolt szakmai tapasztalat a 17. § (7) bekezdésében felsorolt területek valamelyikén és valamely képzettségi területen alapszakos, mesterszakos vagy osztatlan egyetemi diploma (korábbi főiskolai vagy egyetemi végzettség), és elfogadható más képzési terület, amennyiben szakirányú továbbképzéssel befejezett végzettséggel rendelkezik az alábbiakban felsorolt képzési terültek valamelyikén:

a) Államtudományi

b) Bölcsésztudományi

c) Gazdaságtudományi

d) Jogi

e) Pedagógusképzés

f) Társadalomtudományi

Szakirányú végzettség hiányában legalább három év szakmai területen végzett gyakorlati idő szükséges.

Pszichológiai tanácsadás nyújtásának személyi feltétele: szakirányú végzettség."

Tartalomjegyzék