297/2024. (X. 14.) Korm. rendelet

egyes foglalkoztatási tárgyú kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (10) bekezdésében, valamint a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 298. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 2. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 7. § (4) bekezdés b) pont bb) alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 3. alcím tekintetében a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 47. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján,

a 4. alcím tekintetében a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló 2020. évi CXXXV. törvény 12. § a) és c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az 5. alcím tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet módosítása

1. § A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet alkalmazásában)

"a) magán-munkaközvetítés: a kormányhivatal munkaközvetítői tevékenységén kívül végzett olyan szolgáltatások összessége, amely arra irányul, hogy elősegítse a munkát keresők és a munkát kínálók találkozását foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítése céljából, ideértve a magyar állampolgárok külföldre, az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) megállapodásban részes államból érkező állampolgárok Magyarországra való közvetítését is;"

2. § (1) A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1) A kölcsönbeadó a munkaerő-kölcsönzési tevékenység végzésére irányuló szándékát a digitális államról és a digitális szolgáltatások nyújtásának egyes szabályairól szóló 2023. évi CIII. törvény (a továbbiakban: Dáptv.) szerint elektronikus úton a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak jelenti be. A bejelentés tartalmazza a bejelentő

a) szervezet megnevezését, cégjegyzékszámát vagy - ha a működésének feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - nyilvántartásba vételi számát,

b) a képviseletére jogosult személy(ek) nevét, címét, egyéb elérhetőségét,

c) szervezet nyilatkozatait a 4. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglaltak teljesítéséről."

(2) A munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet 5. § (1a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(1a) A magán-munkaközvetítő a tevékenység végzésére irányuló szándékát a Dáptv.-ben foglaltak szerint elektronikus úton, a székhelye szerint illetékes kormányhivatalnak jelenti be. A bejelentés tartalmazza a bejelentő

a) megnevezését, cégjegyzékszámát vagy - ha a működésének feltétele más bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel - nyilvántartásba vételi számát,

b) a képviseletére jogosult személy(ek) nevét, címét, egyéb elérhetőségét,

c) nyilatkozatát a tevékenység végzésének irányáról, amely

ca) belföldre,

cb) az EGT megállapodásban részes állam területére vagy

cc) a ca) és cb) alpontban foglaltak közül több tevékenység végzésére együttesen

irányul."

2. A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet módosítása

3. § A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának nem összevont kérelmezési eljárás alapján történő engedélyezéséről, az engedélyezési kötelezettség alóli mentességről, a fővárosi és megyei kormányhivatal munkaügyi központjának az összevont kérelmezési eljárásban való szakhatósági közreműködéséről, valamint a Magyarországon engedélymentesen foglalkoztatható harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásának bejelentéséről, és a munkabér megtérítéséről szóló 445/2013. (XI. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 6. § (2) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[Az (1) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont lehet különösen, ha]

"h) a korábbi munkaerő közvetítési eljárások tapasztalatai alapján megállapítható, hogy a magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni."

4. § Az R1. 8. § (1) bekezdés g) és h) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(Az 5. §-ban foglaltaktól eltérően a szezonális munkavállalási engedély iránti kérelmet akkor kell elutasítani, ha)

"g) a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki, illetve a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották, vagy befizetésre kötelezték,

h) a foglalkoztató felszámolási vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, vagy nem folytat gazdasági tevékenységet, vagy"

5. § (1) Az R1. 15/B. § (6) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki:

(A harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter a munkavállalási jóváhagyást törli a nyilvántartásból, ha)

"d) a kormányhivatal kezdeményezi a munkavállalási jóváhagyás nyilvántartásból való törlését arra tekintettel, hogy a foglalkoztató a (11) bekezdésben foglalt együttműködési kötelezettségét rendszeresen megszegi, azzal, hogy a kiközvetített megfelelő képzettséggel rendelkező magyar álláskereső foglalkoztatásától megalapozott indok nélkül elzárkózik."

(2) Az R1. 15/B. §-a a következő (10) és (11) bekezdéssel egészül ki:

"(10) A munkavállalási jóváhagyással rendelkező beruházó, annak fővállalkozója, alvállalkozója a harmadik országbeli állampolgárok magyarországi foglalkoztatásáért felelős miniszter részére, minden tárgyévet követő év január 15. napjáig adatot szolgáltat a munkavállalási jóváhagyás alapján, a tárgyévben foglalkoztatott harmadik országbeli állampolgárok ténylegesen foglalkoztatott létszámáról a FEOR alcsoportok (3. szint) szerinti bontásban.

(11) A munkavállalási jóváhagyásban foglalt időtartam alatt a foglalkoztató köteles a kormányhivatallal együttműködni a kiközvetíthető álláskeresők elhelyezkedése érdekében."

6. § Az R1. 20. § (5) bekezdése a következő h)-j) ponttal egészül ki:

[A (4) bekezdésben meghatározott egyéb foglalkoztatási szempont különösen:]

"h) a korábbi munkaerő közvetítési eljárások alapján megállapítható, hogy a magyar munkavállalók felvételétől olyan nyilvánvalóan alaptalan feltételekkel zárkózott el a foglalkoztató, vagy olyan rosszhiszemű magatartást tanúsított a közvetítési eljárások során, amellyel a harmadik országbeli állampolgárok foglalkoztatását kívánta indokolatlanul előnyben részesíteni,

i) a foglalkoztatóval szemben a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül munkaügyi vagy munkavédelmi bírságot szabtak ki,

j) a foglalkoztatót a kérelem benyújtását megelőző egy éven belül harmadik országbeli állampolgár engedély nélküli foglalkoztatása miatt munkaügyi bírsággal sújtották, vagy befizetésre kötelezték."

3. Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet módosítása

7. § Az állami foglalkoztatási szerv, a munkavédelmi és munkaügyi hatóság kijelöléséről, valamint e szervek hatósági és más feladatainak ellátásáról szóló 320/2014. (XII. 13.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R2.) 8. § (1) bekezdés s) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatalok és az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró járási hivatalok közfoglalkoztatási feladatai tekintetében)

"s) tervezi, szervezi, koordinálja és nyomon követi a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódóan az állami foglalkoztatási szerv hatáskörében eljáró kormányhivatal humánszolgáltatásokkal kapcsolatos feladatait a miniszterrel együttműködve,"

8. § Az R2. 8. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter előkészíti, koordinálja, nyomon követi, valamint közreműködik az Európai Unió pénzügyi alapjaiból és más külföldi alapokból támogatott egyes közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó képzési programok és humánszolgáltatások megvalósításának tervezésében és szervezésében."

4. A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet módosítása

9. § A foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról szóló 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"2. § E rendelet alkalmazásában

1. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Atr.) 2. § 1. pontja szerinti támogatás,

2. ajánlott képzés: az álláskereső által igényelt olyan munkaerőpiaci képzés, amely szerepel a fővárosi és vármegyei kormányhivatal (a továbbiakban együtt: kormányhivatal) által, a munkaerőpiaci igényekkel összhangban összeállított jegyzéken, valamint a közfoglalkoztatott által igényelt olyan munkaerőpiaci képzés, amely szerepel a közfoglalkoztatásáért felelős miniszter által meghatározott jegyzéken,

3. bérköltség: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 651/2014/EU bizottsági rendelet) 2. cikk 31. pontja szerinti költség,

4. egyéni képzés: az álláskereső által igényelt olyan munkaerőpiaci képzés, amely nem minősül ajánlott képzésnek vagy egyénileg szervezett képzésként megvalósítható képzés,

5. egy és ugyanazon vállalkozás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2023. december 13-i 2023/2831/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 2023/2831/EU bizottsági rendelet) 2. cikk (2) bekezdése, valamint az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a mezőgazdasági ágazatban nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1408/2013/EU bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1408/2013/EU bizottsági rendelet) 2. cikk 2. pontja szerinti vállalkozás,

6. elsődleges mezőgazdasági termelés: az Európai Unió működéséről szóló szerződés I. mellékletében felsorolt növények vagy állati eredetű termék előállítása, ide nem értve bármely, azok lényegi tulajdonságát megváltoztató tevékenységet,

7. elszámolható költség: az Atr. 2. § 6. pontja szerinti költség,

8. foglalkoztatottak számának nettó növekedése: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 32. pontja szerinti növekedés,

9. gyakornok: a harmincadik életévét be nem töltött szakképzettséggel rendelkező fiatal, aki iskolarendszerű oktatásban, felnőttoktatás vagy felnőttképzés keretében szerzett szakképesítést, és a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 15. § (2)-(4) bekezdése szerinti felsőfokú végzettséggel vagy felsőoktatásban szerzett felsőfokú szakképzettséggel nem rendelkezik,

10. hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 4. pontja szerinti munkavállaló,

11. humánszolgáltatás: az álláskeresők, szolgáltatást kérők számára vagy speciálisan a közfoglalkoztatottak részére nyújtott olyan foglalkoztatást elősegítő szolgáltatás, amelynek célja a foglalkoztathatóság javítása,

12. képző intézmény: a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban: Fktv.) 1. § (1) bekezdésében meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények, valamint a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szktv.) 16. § (1) és (2) bekezdésében meghatározott szakképző intézmények együttesen,

13. közfoglalkoztatott: a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény 1. § (1) bekezdése szerinti természetes személy,

14. közfoglalkoztatási bér: a közfoglalkoztatási bér és a közfoglalkoztatási garantált bér megállapításáról szóló 170/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet szerinti bér,

15. munkaerőigény: a foglalkoztatónál olyan tevékenység jövőbeni ellátására felmerült igény, amely ellátása a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény (a továbbiakban: Flt.) szerinti munkaviszony keretében történik,

16. munkahelyi képzés: a munkáltató által a saját munkavállaló képzése érdekében kezdeményezett munkaerőpiaci képzés,

17. munkaerőpiaci képzés: azon képzés, amely célja a munkába állás vagy munkában maradás, a munkaerőpiaci alkalmazkodás elősegítése,

18. munkavédelmi eszköz: a kollektív műszaki és egyéni védelem céljából alkalmazott mindazon eszköz, berendezés, műszaki védelmi mód, egyéni védőeszköz, amely a munkavállalókat érő veszélyek és ártalmak károsító hatásait csökkenti,

19. súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló: a 651/2014/EU bizottsági rendelet 2. cikk 99. pontja szerinti munkavállaló,

20. szolgáltatást kérő: az Flt.-ben meghatározott álláskereső (a továbbiakban: álláskereső), valamint szolgáltatást kérőként nyilvántartásba vett, foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban álló személy vagy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban nem álló személy."

10. § Az R3. 4. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(4) Az állami foglalkoztatási szerv a közfoglalkoztatásért felelős miniszter javaslatára, a miniszter egyetértésével európai uniós forrás terhére és más külföldi forrás terhére a közfoglalkoztatásban részt vevők részére humánszolgáltatásokat nyújthat."

11. § (1) Az R3. 8. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"8. § A szolgáltatást az állami foglalkoztatási szerv

a) közvetlenül vagy

b) az információnyújtást, illetve a tanácsadást, valamint mentori szolgáltatást a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatást nyújtó szervezetként nyilvántartásba vett, OFA Országos Foglalkoztatási Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságon (a továbbiakban: OFA) keresztül, az állami foglalkoztatási szervre vonatkozó szabályok szerint nyújthatja."

(2) Az R3. a következő 8/A. §-sal egészül ki:

"8/A. § A támogatások megvalósításának elősegítése érdekében az OFA európai uniós vagy hazai forrásból támogatásközvetítői tevékenysége keretében munkahelyi egészség javítását célzó támogatást is nyújthat."

12. § Az R3. 8/A. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"8/A. Könnyített közvetítési szolgáltatás"

13. § (1) Az R3. 16/A. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) A járási hivatal rögzíti a munkaerőigényt és a könnyített közvetítési szolgáltatás lefolytatására irányuló kérelmet legkésőbb azok átvételét követő munkanapon, és megvizsgálja, hogy rendelkezésre áll-e a munkaerőigénynek megfelelő, közvetíthető álláskereső. Ha a járási hivatal megállapítja, hogy az Flt. 25. § (2) bekezdés d) pontjára tekintettel a fővárosban a kerületi vagy a vármegyén belül más járási hivatal illetékességi területén is lehet kiközvetíthető álláskereső, akkor a kérelmet és a munkaerőigényt azoknak is megküldi, amelyek szintén lefolytatják a könnyített közvetítési szolgáltatást. A kérelem - az átvételét követő munkanaptól számított - hét napig érvényes, amely nem hosszabbítható meg. A munkaerőigény a kérelem átvételét követő munkanaptól számított hatvan napig érvényes. Ugyanazon munkaerőigényhez csak egy kérelem nyújtható be. A hét nap elteltét és az igazolás kiállítását követően a még érvényes munkaerőigényre a 9-12. §-ban foglalt általános szabályok szerint lehet közvetíteni."

(2) Az R3. 16/A. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:

"(3a) A járási hivatal a foglalkoztató munkaerőigényét nem fogadja be, ha a foglalkoztató a munkaerőigényében a munkavállaló alkalmazásához olyan feltételt írt elő, amelynek előírása az ott megjelölt munkakör betöltéséhez vagy tevékenység ellátásához nem szükséges.

(3b) A járási hivatal a foglalkoztató munkaerőigényét nem fogadja be, ha a foglalkoztató az ellátandó tevékenységért az erre a tevékenységre vonatkozó országos átlagos személyi alapbérnél lényegesen alacsonyabb alapbért - ideértve az illetményt és a díjazást - jelölt meg. A munkaerőigényben az ellátandó tevékenységért megjelölt alapbér - ideértve az illetményt és a díjazást - az erre a tevékenységre vonatkozó országos személyi alapbérnél akkor minősül lényegesen alacsonyabbnak, ha nem haladja meg annak nyolcvan százalékát."

(3) Az R3. 16/A. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, és a § a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:

"(4) A járási hivatal a munkaerőigényben meghatározott foglalkoztatási feltételeknek megfelelő álláskeresőket tájékoztatja az üres álláshelyről, valamint a csoportos közvetítési tájékoztató helyszínéről és időpontjáról, legkésőbb a munkaerőigény átvételét követő munkanaptól számított harmadik napon. A járási hivatal csoportos közvetítési tájékoztatót szervez, ha van a munkaerőigénynek megfelelő álláskereső. A csoportos közvetítési tájékoztatót a foglalkoztató a járási hivatallal előzetesen egyeztetett helyen és időpontban, legkésőbb a munkaerőigény átvételét követő munkanaptól számított hatodik napon tartja.

(4a) A foglalkoztatónak a csoportos közvetítési tájékoztatót magyar nyelven is meg kell tartania, és bármilyen írásbeli beadványt magyar nyelven is elérhetővé kell tennie a résztvevők számára."

(4) Az R3. 16/A. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(5) A csoportos közvetítési tájékoztató keretén belül az üres álláshelyhez kapcsolódó foglalkoztatási feltételek részletesen bemutatásra kerülnek, amelyek ismeretében az álláskereső jelentkezhet az üres álláshelyre. A foglalkoztató képviselője az álláskeresőkkel a csoportos tájékoztató helyszínén egyeztet, és kiválasztja azokat az álláskeresőket, akik a munkaerőigényben foglalt feltételeknek megfelelnek. Azok számára, akik az állásajánlatot elfogadják, a járási hivatal közvetítő lapot állít ki, amelyen rögzíti az ajánlat elfogadásához szükséges adatokat, és amelyet a foglalkoztató képviselője a helyszínen aláír. A foglalkoztató és az álláskereső által aláírt közvetítő lap a járási hivatalt illeti. A járási hivatal a könnyített közvetítési szolgáltatást legkésőbb a munkaerőigény átvételét követő munkanaptól számított hatodik napon lezárja."

(5) Az R3. 16/A. § (6) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a munkaerőigény bejelentéséről és a könnyített közvetítési eljárás eredményéről a járási hivatal igazolást állít ki a foglalkoztató részére a munkaerőigény beérkezését követő hét napon belül. Az igazolás tartalmazza]

"b) a munkaerőigényben meghatározott foglalkoztatási feltételeknek megfelelő álláskereső részére kiállított közvetítő lapok számát és a közvetítést követően fennmaradó üres álláshelyek számát. A foglalkoztató kizárólag a fennmaradó üres álláshelyek számával megegyező tartózkodási engedély kiállítása iránti kérelmet nyújthat be az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság felé a vendégmunkások foglalkoztatása céljából."

(6) Az R3. 16/A. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

"(6a) A munkaerőigény bejelentéséről és a lefolytatott könnyített közvetítési szolgáltatás eredményéről kiállított igazolás az állami foglalkoztatási szervhez bejelentett munkaerőigény érvényességi idejéig - legfeljebb hatvan napig vagy a munkaerőigény lezárásáig - érvényes."

(7) Az R3. 16/A. §-a a következő (8) bekezdéssel egészül ki:

"(8) Ha a járási hivatal megállapítja, hogy a foglalkoztató hibájából kifolyólag nem kerül sor csoportos tájékoztató megtartására, nem állít ki igazolást."

14. § Az R3. III. fejezet 10/A. alcíme a következő 18/B. §-sal egészül ki:

"18/B. § (1) Az állami foglalkoztatási szerv a közfoglalkoztatottak részére európai uniós forrás terhére és más külföldi forrás terhére kompetenciafejlesztést és humánszolgáltatást egyéni vagy csoportos formában is nyújthat.

(2) A közfoglalkoztatottaknak a humánszolgáltatáson történő részvételhez utazási költségtérítés biztosítható európai uniós forrás terhére és más külföldi forrás terhére.

(3) A közfoglalkoztatottak a humánszolgáltatás időtartama alatt közfoglalkoztatási bérben részesülnek."

15. § Az R3. 26. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) A támogatás megállapított maximális összege - a tőketámogatást és a 42. § (1) bekezdése, valamint a 42/B. § (1) bekezdése szerinti támogatást kivéve - álláskeresőnként vagy foglalkoztatottanként nem haladhatja meg havonta a kötelező legkisebb munkabér 150%-át."

16. § (1) Az R3. 30. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(3) Ha a támogatások európai uniós értelemben vett állami támogatásnak minősülnek, csekély összegű (de minimis) támogatásként, mezőgazdasági csekély összegű támogatásként és a 651/2014/EU bizottsági rendelet 31. cikke szerinti képzési támogatásként, a 32. cikke szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók felvételéhez bértámogatás formájában nyújtott támogatásként és a 35. cikke szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatásként nyújthatók."

(2) Az R3. 30. § (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(7) Nem ítélhető meg állami támogatás

a) a 14/A-14/B. alcím szerinti támogatás kivételével azon szervezet részére, amely a támogatás odaítélésekor még nem tett eleget valamennyi, az Európai Bizottság európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatás visszafizettetésére kötelező, Magyarországnak címzett határozata alapján fennálló visszafizetési kötelezettségének,

b) a 14/A-14/B. alcím szerinti támogatás kivételével nehéz helyzetben lévő vállalkozás részére,

c) a 14/B-14/E. alcím szerinti támogatás kivételével a halászati és akvakultúra-termékek termeléséhez,

d) a 14/B-14/E. alcím szerinti támogatás, valamint - ha a támogatás összegét nem a piacon vásárolt vagy forgalomba hozott termékek ára vagy mennyisége alapján határozzák meg - a 14/A. alcím szerinti támogatás kivételével - halászati és akvakultúra-termékek feldolgozásához és forgalmazásához,

e) a 14/B-14/E. alcím szerinti támogatás kivételével elsődleges mezőgazdasági termeléshez,

f) mezőgazdasági termék feldolgozásához és mezőgazdasági termék forgalmazásához, ha

fa) a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre, vagy

fb) a támogatás az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbítástól függ,

g) exporttal kapcsolatos tevékenységhez, ha a támogatás az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat kialakításához és működtetéséhez vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódik,

h) abban az esetben, ha azt import áru helyett hazai áru használatától teszik függővé,

i) olyan feltétellel, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi."

(3) Az R3. 30. §-a a következő (7a) bekezdéssel egészül ki:

"(7a) Ha a kedvezményezett a (7) bekezdés c)-f) pontjában kizárt ágazatok bármelyikében és ezektől eltérő egy vagy több ágazatban egyaránt végez tevékenységet, a 14/A. alcím szerinti támogatás akkor nyújtható a kedvezményezett részére ez utóbbi egyéb tevékenységhez, ha a kedvezményezett megfelelő eszközökkel - a tevékenységek szétválasztásával vagy számviteli elkülönítéssel - biztosítja, hogy a (7) bekezdés c)-f) pontjában említett kizárt ágazatokban végzett tevékenységek ne részesüljenek a 14/A. alcím szerinti támogatásban."

(4) Az R3. 30. § (16) bekezdése a következő c) ponttal egészül ki:

[Az Atr. 18. § (2) bekezdés a) pontja szerint előzetesen be kell jelenteni az Európai Bizottság részére az egyedi támogatást, ha a támogatás összege]

"c) hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás esetén vállalkozásonként és évenként meghaladja az 5,5 millió eurónak megfelelő forintösszeget."

(5) Az R3. 30. §-a a következő (18) bekezdéssel egészül ki:

"(18) A támogatást nyújtó köteles adatot szolgáltatni a Támogatásokat Vizsgáló Iroda mint az állami támogatások európai uniós versenyszempontú vizsgálatáért felelős szervezet részére a 651/2014/EU bizottsági rendelet 9. cikke szerinti közzététel céljából a 14/C-14/E. alcím hatálya alá tartozó, az Atr. 2. § 6c. pontja szerinti halászati állami és elsődleges mezőgazdasági termelés támogatása esetén a 10 000 eurónak, egyéb esetben pedig a 100 000 eurónak megfelelő forintösszeget meghaladó egyedi támogatásról. A támogatást nyújtó az adatszolgáltatást és a közzétételt az Atr. 18/A-18/D. §-a szerint teljesíti."

17. § Az R3. 30/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

"30/A. § (1) A kedvezményezett és a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozások részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet hatálya alá tartozó, bármely három év során Magyarországon odaítélt csekély összegű támogatás (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban: támogatás) bruttó támogatástartalma nem haladhatja meg a 300 000 eurónak megfelelő forintösszeget, figyelembe véve az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 3. cikk (8) és (9) bekezdését.

(2) A kedvezményezettnek az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdése figyelembevételével - az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon - nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélését megelőző három év (háromszor háromszázhatvanöt nap) során nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

(3) A támogatást nyújtó a kedvezményezett részére az (EU) 2023/2831 bizottsági rendelet 7. cikk (4) bekezdésével összhangban igazolást állít ki a támogatás összegéről bruttó támogatási egyenértékben kifejezve és annak csekély összegű jellegéről, közvetlenül utalva az (EU) 2023/2831 bizottsági rendeletre.

(4) A támogatás - az (EU) 2023/2832 bizottsági rendelet alapján nyújtott támogatás kivételével - más csekély összegű támogatásokról szóló rendeletek alapján nyújtott csekély összegű támogatással az (1) bekezdésben meghatározott értékhatárig halmozható.

(5) A támogatás halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a halmozás következtében az odaítélt támogatások nem lépik túl a csoportmentességi rendeletekben vagy az Európai Bizottság jóváhagyó határozatában meghatározott legmagasabb támogatási intenzitást vagy összeget."

18. § Az R3. IV. fejezete a következő 14/E. alcímmel egészül ki:

"14/E. Hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás

30/E. § (1) A hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatás e rendelet keretében a hátrányos helyzetű munkavállalót felvevő munkáltatónak nyújtható, beleértve a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott azon munkavállalót is, akinek a képzéséhez a járási hivatal támogatást nyújt a munkaerőpiaci programban foglaltak szerint.

(2) Az elszámolható költségek az alábbiak:

a) a hátrányos helyzetű munkavállaló segítésével foglalkozó személy foglalkoztatásához kapcsolódó költség kizárólag a segítés ideje alatt, de legfeljebb a hátrányos helyzetű munkavállaló felvételét követő 12 hónapig, súlyosan hátrányos helyzetű munkavállaló esetén 24 hónapig,

b) a hátrányos helyzetű munkavállalók segítésével foglalkozó személy képzési költsége.

(3) A segítségnyújtás keretében azon tevékenységek támogathatóak, amelyek támogatják a hátrányos helyzetű munkavállaló autonómiáját és alkalmazkodását a munkahelyi környezethez, azáltal, hogy

a) segítséget nyújtanak a társadalmi és adminisztratív eljárásokhoz, vagy

b) megkönnyítik a munkáltatóval való kommunikációt és a konfliktusok kezelését.

(4) A támogatási intenzitás nem haladhatja meg az elszámolható költségek 50%-át."

19. § Az R3. 38. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

"(2) Az állami foglalkoztatási szerv a munkaerőpiaci programban meghatározottak szerint foglalkoztatásra irányuló jogviszony létrehozásának elősegítése érdekében, a jogviszony létesítését megelőzően benyújtott kérelem alapján legfeljebb egy évi időtartamra mobilitási támogatást nyújthat az álláskeresőnek, ha vállalja, hogy legkésőbb a támogatási döntést követő 30 napon belül a támogatásnyújtás feltételeinek megfelelő foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesít, és a jogviszonyt létesítő okiratot az állami foglalkoztatási szerv részére bemutatja, és

a) a lakóhelyétől legalább 60 km-re lévő településen található a munkavégzés helye, a lakhatásának biztosítására, a lakásbérleti díj tekintetében havonta legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 70%-ának megfelelő összegű lakhatási támogatás formájában, vagy

b) a lakóhelyétől eltérő településen található a munkavégzés helye, a munkába járás biztosítására, a lakóhely és a munkavégzés helye közötti távolság tekintetében minden 10 km után a kötelező legkisebb munkabér legfeljebb 5%-ának megfelelő összegű havi utazási támogatás formájában."

20. § Az R3. V. fejezet 20. alcím címe helyébe a következő alcím cím lép:

"20. Munkaerőpiaci alkalmazkodás és képzések támogatása"

21. § Az R3. 42. §-a a következő (3) és (4) bekezdéssel egészül ki:

"(3) Egyéni képzés esetén az (1) bekezdésben meghatározott támogatás nyújtható.

(4) Az (1) bekezdés szerinti támogatásban részesülő álláskereső a képzést követő sikeres vizsga esetén a minimálbér havi összege 70%-ának megfelelő egyszeri juttatásban részesülhet."

22. § Az R3. a következő 42/B-42/G. §-sal egészül ki:

"42/B. § (1) Az álláskereső munkaerőpiaci képzéséhez ajánlott képzés esetén az állami foglalkoztatási szerv az álláskereső munkába állásának elősegítése érdekében az alábbi formában nyújthat támogatást:

a) a munkaerőpiaci képzés költségéhez nyújtott támogatás, amely magában foglalhatja a vizsgadíjat is, valamint a képzés ideje alatt biztosított gyermekfelügyelet megszervezésének költségét is, amennyiben azt a képző intézmény szervezi meg,

b) a munkaerőpiaci képzésben részt vevő álláskeresőnek nyújtott keresetpótló juttatás,

c) a képzésben, valamint a vizsgán való részvételhez kapcsolódó utazás költségéhez nyújtott támogatás,

d) a duális képzésben való részvétel idejére nyújtható kiegészítő keresetpótló juttatás,

e) a képzést követő sikeres vizsga esetén a minimálbér havi összege 70%-ának megfelelő egyszeri keresetpótló juttatás,

f) az alkalmassági vizsgálat költségtérítése.

(2) A közfoglalkoztatásáért felelős miniszter által meghatározott jegyzéken szereplő képzésben részt vevő közfoglalkoztatottat a képzés ideje alatt közfoglalkoztatási bér illeti meg. Nem folyósítható közfoglalkoztatási bér azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő közfoglalkoztatott neki felróható okból a képzésen nem vett részt. Ebben az esetben a közfoglalkoztatási bért - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó közfoglalkoztatási bér összegével csökkentett összegben kell folyósítani. A közfoglalkoztatottak ajánlott formában megvalósuló képzése esetén nyújtható további költségtérítések:

a) képzési költség, amely magában foglalhatja a vizsgadíjat is,

b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott utazási költség.

(3) Az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti támogatási formák összevontan és önálló támogatásként is alkalmazhatók. A támogatható képzések típusát, valamint az (1) bekezdés a)-f) pontja szerinti támogatási formák alkalmazásának e rendeletben nem szabályozott feltételeit a munkaerőpiaci program határozza meg.

(4) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti keresetpótló juttatás napi összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb napi munkabér 70%-ánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb napi munkabér összegét. A legalább egy 12 évesnél fiatalabb gyermeket saját háztartásában nevelő álláskereső esetén a keresetpótló juttatás napi összege nem lehet alacsonyabb a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb napi munkabér 80%-ánál, és nem haladhatja meg a megállapításakor hatályos kötelező legkisebb napi munkabér összegét.

(5) Keresetpótló juttatás a képzésben részt vevő személy részére akkor állapítható meg, ha a képzés intenzív formában valósul meg, azaz az elméleti képzés vagy az egyidejűleg folytatott elméleti és gyakorlati képzés időtartama hetente legalább a húsz órát eléri.

(6) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti támogatás mértéke és a szakképzési munkaszerződés alapján fizetett munkabér együttesen nem haladhatja meg az álláskereső részére az adott képzés vonatkozásában korábban megítélt (1) bekezdés b) pontja szerinti keresetpótló juttatás mértékét.

(7) Nem folyósítható az (1) bekezdés b) pontja szerinti keresetpótló juttatás azokra a napokra, amelyeken a képzésben részt vevő személy neki felróható okból a képzésen nem vett részt. Ebben az esetben a keresetpótló juttatást - erről szóló külön határozat nélkül - a mulasztás napjára járó keresetpótló juttatás összegével csökkentett összegben kell folyósítani.

(8) A nyelvi képzésben történő részvétel akkor támogatható, ha az az álláskereső foglalkoztathatóságának javítását szolgálja.

42/C. § (1) Az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatal meghatározza és nyilvánosságra hozza azokat a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez mérlegelési jogkörben a 42/B. §

(1) bekezdése szerinti támogatás nyújtható. Döntését megelőzően figyelembe veszi

a) a bejelentett munkaerőigényeket,

b) a foglalkoztatás szerkezetében bekövetkezett változásokat,

c) a munkaerőpiaci előrejelzéseket és

d) a munkaerő-keresletre vonatkozó felméréseket.

(2) A kormányhivatalnak az (1) bekezdésben meghatározott szempontok alapján azokat a képzési irányokat kell kiválasztania, amelyek hozzájárulhatnak az álláskereső munkaerőpiaci helyzetének javulásához.

(3) A kormányhivatal a képzési irányok nyilvánosságra hozatalát megelőzően - egyetértési jog gyakorlása céljából -megküldi a képzési irányokra vonatkozó tervezetét a miniszter részére. A miniszter 15 munkanapon belül írásban tájékoztatja a kormányhivatalt a képzési irányokkal való egyetértéséről vagy annak megtagadásáról. Nem hozható nyilvánosságra az a képzési irány, amelynek a nyilvánosságra hozatalával a miniszter nem ért egyet, és írásban az egyetértését megtagadta.

42/D. § (1) A 42/C. § (1) bekezdése szerinti képzési irányokhoz kapcsolódóan a kormányhivatal összeállítja és nyilvánosságra hozza a képző intézmények azon képzéseinek a vármegyei szintű jegyzékét, amelyek a (2) bekezdésben foglaltaknak megfelelnek, és amelyekhez a 42/B. § (1) bekezdése szerinti támogatás nyújtható. A kormányhivatal a 42/C. § (1) bekezdése szerinti képzési irányok nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg felhívásban közzéteszi a jegyzékre vétel kezdeményezésének határidejét, a képzési költségnormákat, valamint azt a szempontrendszert, amely alapján a képző intézmény kezdeményezheti a képzésének jegyzékre vételét.

(2) A kormányhivatal - a (3) bekezdésben meghatározott szempontok figyelembevételével - a jegyzékre olyan képzést vehet fel, amely a kormányhivatalok által a képzési irányok nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg közzétett szempontrendszernek megfelel, amely képzés az Fktv. vagy az Szktv. hatálya alá tartozik, és amely esetében a képző intézmény - amennyiben szükséges, úgy -

a) eleget tesz az Fktv. 2/A. § (2)-(3) bekezdése szerinti kötelezettségének,

b) rendelkezik a képzéseknek megfelelő képzési programmal és annak megvalósításához szükséges tananyaggal,

c) a képzéseket az ahhoz szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókkal bonyolítja le a kormányhivatal illetékességi területén,

d) biztosítja a képzéshez szükséges tárgyi feltételeket a kormányhivatal illetékességi területén,

e) a képzés indítását megfelelő létszám megléte esetén az év bármely szakában vállalja, és

f) vállalja a 42/E. §-ban meghatározott együttműködési megállapodás megkötését a kormányhivatallal.

(3) A kormányhivatal az (1) bekezdésben meghatározott jegyzék összeállítása során figyelembe veszi az intézmény kormányhivatallal való korábbi együttműködését, ennek keretében a kormányhivatallal kötött, a 42/E. §-ban meghatározott együttműködési megállapodások teljesítését. Nem szerepelhet a jegyzéken olyan képző intézmény által szervezett képzés, amely képzés esetében a képző intézmény a korábbi együttműködési megállapodás vagy beszerzési eljárás alapján vállalt kötelezettségét az elmúlt három évben súlyosan megszegte, és ez az említett korábbi megállapodás felmondásához vagy elálláshoz vezetett, vagy ha a képző intézmény olyan magatartása, amelyért felelős részben vagy egészben a megállapodás ellehetetlenülését okozta.

(4) A kormányhivatal a jegyzéket a munkaerőpiaci helyzetben, valamint a (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott körülményben bekövetkezett változás esetén év közben módosíthatja.

(5) A miniszter a kormányhivatal által összeállított jegyzéket ellenőrzési tervben meghatározottak szerint ellenőrizheti.

42/E. § (1) A kormányhivatal a 42/D. § (1) bekezdése vagy a 42/G. § (4) bekezdése szerinti képző intézmények által nyújtott képzést szervező intézménnyel - ha van olyan személy, aki a képző intézmény által nyújtott képzésben részt fog venni, és ehhez a járási hivataltól támogatásban részesül - együttműködési megállapodást köt. Az együttműködési megállapodás tartalmazza

a) az intézmény által nyújtott, a 42/D. § (2) bekezdése vagy a 42/G. § (2) és (3) bekezdése szerinti képzések időtartamát, a képzési költség átvállalt része átutalásának feltételeit és ütemezését,

b) a képző intézmény kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy

ba) a képzési programot a kormányhivatal által kért időszak alatt lebonyolítja, a megvalósításhoz szükséges személyi, tárgyi és technikai feltételeket biztosítja, a megváltozott munkaképességű képzésben részt vevő személyek számára a képzésben való eredményes részvételhez szükséges környezeti és kommunikációs akadálymentesítést biztosítja,

bb) a képzés megkezdését megelőzően gondoskodik a képzésre jelentkezők szakmai alkalmassági vizsgálatáról,

bc) a képzésben részt vevőket vizsgára felkészíti, segíti a vizsgára jelentkezést,

bd) a hallgatók részvételéről jelenléti ívet vezet, és azt havonta megküldi a kormányhivatal részére,

be) a képzési program végrehajtásáról, valamint a képzési programban tételesen felsorolt, a résztvevőkhöz közvetlenül kapcsolódó felszerelésekről, eszközökről elkülönített nyilvántartást vezet, és erről tájékoztatja a kormányhivatalt,

bf) hozzájárul a képzés ellenőrzéséhez, továbbá

bg) ha a résztvevők munkaerőpiaci helyzete és a képzés jellege indokolja, a képzésre jelentkezett személyek számára biztosítja az előzetes felzárkózást elősegítő képzésben történő részvételt,

c) a kormányhivatal kötelezettségvállalását arra vonatkozóan, hogy a 42/B. § (1) bekezdés a) pontja szerinti támogatás vagy a (2) bekezdés a) pontja szerinti költségtérítés esetén a támogatás vagy költségtérítés összegét számla alapján közvetlenül átutalja a képzést szervező intézménynek,

d) a megállapodás megszegésének következményeit, továbbá

e) egyéb, a felek által fontosnak tartott feltételeket.

(2) A képzési költség megállapítása szempontjából a 2. mellékletben foglaltakat lehet figyelembe venni, további költségeket a képző intézmény sem az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivataltól, sem a képzésbe vont személytől nem követelhet.

42/F. § (1) A járási hivatal választja ki az álláskereső vagy közfoglalkoztatott személyek közül azokat a személyeket, akik esetében a foglalkoztathatóság javítása érdekében a képzésben történő részvételt javasolja.

(2) A járási hivatal és az (1) bekezdésben meghatározott személy együttesen választja ki a támogatott képzés irányát. Ezt követően a járási hivatal tájékoztatja az (1) bekezdésben meghatározott személyt azokról a képző intézményekről, amelyek a kormányhivatal vagy közfoglalkoztatott képzése esetén a közfoglalkoztatásért felelős miniszter által nyilvánosságra hozott hatályos jegyzék szerint a kiválasztott képzési iránynak megfelelő képzést folytatnak. Ha több ilyen képző intézmény szerepel a kormányhivatal vagy a közfoglalkoztatásért felelős miniszter által vezetett jegyzéken, ezek közül az (1) bekezdésben meghatározott személy választja ki azt az intézményt, amely által nyújtott képzésben részt vesz.

(3) A járási hivatal (2) bekezdés szerinti tájékoztatásának különösen a következőket kell tartalmaznia:

a) a képzési iránynak megfelelő képzést folytató képző intézmények szakmai bemutatását, különös tekintettel e képzési iránynak megfelelő képzési programok szempontjából, valamint - ahol rendelkezésre áll - az intézményekben végzettek elhelyezkedési esélyeit és az intézményekre vonatkozó korábbi tapasztalatokat,

b) a képzések technikai lebonyolításának feltételeit, különösen a képzés időtartamát, előrelátható kezdő és befejező időpontját, a képzés helyét, a képzés indításához szükséges létszámot, a képzés költségeit, a tananyagot, a vizsgára bocsátás feltételeit, a vizsgakövetelményeket, a képzéssel megszerezhető képesítést,

c) a képzésben részt vevő jogait és kötelezettségeit a képzés alatt,

d) a járási hivatal által nyújtható támogatásokra vonatkozó információkat, a járási hivatal által nyújtható támogatások odaítélése mérlegelésének szempontjait.

42/G. § (1) A közfoglalkoztatottaknak nyújtott képzések esetén a közfoglalkoztatásért felelős miniszter az általa meghatározott szempontok alapján nyilvánosságra hozza a képzési irányokat, amelyekhez tartozó képzésben történő részvételhez az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatal támogatást nyújthat.

(2) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter az (1) bekezdés szerinti képzési irányok nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg felhívásban közzéteszi a jegyzékre vétel kezdeményezésének határidejét, a képzési költségnormákat, valamint azt a szempontrendszert, amely alapján a képző intézmény kezdeményezheti a képzésének jegyzékre vételét.

(3) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter összeállítja és közzéteszi a közfoglalkoztatottaknak nyújtható képzések jegyzékét, amelyekhez az állami foglalkoztatási szervként eljáró kormányhivatal mérlegelési jogkörben támogatást nyújthat. A jegyzék a munkaerőpiaci változások vagy a (4) bekezdésben meghatározott körülményekben bekövetkezett változás esetén év közben módosítható.

(4) A közfoglalkoztatottaknak nyújtott képzések jegyzékére olyan képző intézmény által nyújtott képzés kerül felvételre, amely - amennyiben szükséges, úgy -

a) eleget tesz az Fktv. 2/A. § (2) és (3) bekezdése szerinti kötelezettségének,

b) rendelkezik a képzéseknek megfelelő képzési programmal és annak megvalósításához szükséges tananyaggal,

c) a képzéseket az ahhoz szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal rendelkező oktatókkal bonyolítja le a kormányhivatal illetékességi területén,

d) biztosítja a képzéshez szükséges tárgyi feltételeket a kormányhivatal illetékességi területén,

e) a képzések indítását - megfelelő számú jelentkező esetén - az év bármely szakaszában vállalja,

f) vállalja a 42/E. §-ban meghatározott együttműködési megállapodás megkötését a kormányhivatallal,

g) a közfoglalkoztatásért felelős miniszter által a képzési irányok nyilvánosságra hozatalával egyidejűleg közzétett szempontrendszernek megfelel, valamint

h) vállalja, hogy a képzésről tájékoztató anyagot biztosít a kormányhivatal részére.

(5) A közfoglalkoztatásért felelős miniszter a (3) és (4) bekezdésben meghatározott jegyzék összeállítása során a 42/D. § (3) bekezdésében meghatározottakat alkalmazza."

23. § Az R3. az 1. melléklet szerinti 2. melléklettel egészül ki.

24. § Az R3.

a) 16/A. § (1) bekezdés nyitó szövegrészében a "könnyített közvetítési eljárásban" szövegrész helyébe a "könnyített közvetítési szolgáltatásban" szöveg,

b) 16/A. § (1) bekezdés záró szövegrészében a "szolgáltatást kérő" szövegrész helyébe az "álláskereső" szöveg,

c) 16/A. § (2) bekezdésében a "könnyített közvetítési eljárás" szövegrészek helyébe a "könnyített közvetítési szolgáltatás" szöveg,

d) 16/A. § (2) bekezdésében a "kérelem beérkezését követő napon kezdődik" szövegrész helyébe a "kérelem beérkezését követő munkanapon kezdődik" szöveg,

e) 16/A. § (6) bekezdés nyitó szövegrészében a "könnyített közvetítési eljárás" szövegrész helyébe a "könnyített közvetítési szolgáltatás" szöveg,

f) 16/A. § (6) bekezdés a) pontjában a "szolgáltatást kérő" szövegrész helyébe az "álláskereső" szöveg,

g) 16/A. § (7) bekezdésében a "könnyített közvetítési eljárás" szövegrész helyébe a "könnyített közvetítési szolgáltatás" szöveg,

h) 30. § (2), (4), (5), (6), (9) bekezdésében, 30/B. § (4) bekezdésében és 48. § (1) bekezdés c) pontjában az "a 2023/2831/EU" szövegrész helyébe az "az (EU) 2023/2831" szöveg,

i) 30. § (3) bekezdésében a "nyújtott támogatásként" szövegrész helyébe a "nyújtott támogatásként és a 35. cikke szerinti hátrányos helyzetű munkavállalók segítésének költségeit ellentételező támogatásként" szöveg,

j) 30. § (8) bekezdésében a "14/D. alcím" szövegrész helyébe a "14/D. és 14/E. alcím" szöveg,

k) 39. § (1) bekezdés a) pontjában az "a lakhelyétől" szövegrész helyébe az "a lakóhelyétől" szöveg,

l) 42. § (1) bekezdésében a "jogszabályban meghatározott képzésen vesz részt" szövegrész helyébe a "munkaerőpiaci képzésen vesz részt" szöveg,

m) 47. § (6) bekezdés b) pontjában az "a 14/C. és a 14/D. alcím szerinti támogatás" szövegrész helyébe az "a 14/C-14/E. alcím szerinti támogatás" szöveg

lép.

25. § Hatályát veszti az R3. 47. § (4) és (5) bekezdése.

5. A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet módosítása

26. § A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 182/2022. (V. 24.) Korm. rendelet 48. § (2) bekezdésében a "87. §-a" szövegrész helyébe az "a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 127. §-a" szöveg lép.

6. Záró rendelkezések

27. § (1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 15. § 2025. január 1-jén lép hatályba.

28. § E rendelet

a) 1. alcíme a belső piaci szolgáltatásokról szóló, 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelést,

b) 4. alcíme a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-i 651/2014/EU bizottsági rendelet végrehajtását

szolgálja.

Orbán Viktor s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 297/2024. (X. 14.) Korm. rendelethez

"2. melléklet a 100/2021. (II. 27.) Korm. rendelethez

A 42/B. § (1) bekezdés a) pontja és a 42/B. § (2) bekezdés a) pontja szerinti támogatásként adható, költségtérítés szempontjából figyelembe vehető kiadások köre

1. A képzést lebonyolító oktatók részére fizetett ellenérték és annak járulékai.

2. Külön jogszabályban meghatározott vizsga- és vizsgáztatási díj.

3. A képzés során felhasznált, a képzésben részt vevő személyeknek véglegesen átadott tankönyvek, taneszközök díja.

4. Az elméleti, gyakorlati képzés során felhasznált anyagok, energia költsége.

5. Amortizáció használattal arányosan elszámolható költsége.

6. Munkaruha, védőruha költségei.

7. Tananyagfejlesztés arányos költségei.

8. Egyéb, a képzés megszervezésével, lebonyolításával, értékelésével kapcsolatos költségek.

9. Alkalmassági vizsgálat költsége.

10. A gyakorlati képzést bonyolító munkaadónak a gyakorlati képzésben részt vevő személy megváltozott munkaképességéből adódó többletköltségek."